6 minute read
Élethelyzetekről beszélünk és nem ingatlanról
FRIEDMANN TAMÁS
Élethelyzetekről beszélünk és nem ingatlanról
9 éve vagyok az ingatlanpiacon és a minap gondolkodtam, hogy hány olyan alkalom volt, amikor valaki azért keresett meg, hogy talált egy szép épületet a városban és emiatt költözne oda. Gondolhatjátok: sehány.
Mert általában az ingatlan nem cél, csupán eszköz. Eszköz, hogy megoldjunk egy élethelyzetet. Veled történt-e már ilyen élethelyzet?
Előfordult-e már, hogy „kirepültél” a családi fészekből gyerekként és kerestél albérletet? Vagy netán összeköltöztetek a pároddal?
Külföldre költöztél, hazaköltöztél, összeköltöztetek, szétváltatok, örököltél, kirepültek a gyerekek, túl nagy lett, túl kicsi lett, máshol lett a munkahely, céged van, pályázatot nyertél, kicsi az iroda, túl nagy az iroda, otthon maradnak a munkatársak, minek az üres iroda és sorolhatnám... nos, ezek az élethelyzetek és sok minden más. Ha bármelyiket is „megélted” már, gondolj bele, hogy mi érdekelt jobban: hogy milyen lesz az ingatlan vagy hogy megoldódjon a helyzet?
Általában az utóbbi. Ezért nem is áll meg soha az ingatlanpiac, mert az élethelyzetek nem szoktak várni. Amikor el kell jönnie, eljön.
Ezért is vagyok hálás a Csak Pozitívan Magazinnak, mert ezt itt nem kell magyarázni, hogy mindennek oka van.
Persze az élethelyzetek milyensége és sokasága sem mindegy.
Ha a gazdaság hangulatát és irányát nézzük, akkor az elmúlt tíz év egy erős konjunktúra, egy felfelé ívelő gazdaság volt... kicsit olyan, mint egy rózsaszín buborék, alacsony hitelekkel, stabilan alacsony alapkamattal, növekvő fizetésekkel, háború és lázongások sehol... béke és szeretet.
Ha ingatlan oldalról nézem, akkor 5% ÁFA, CSOK, Zöldhitel, alacsony, 3-4% körüli hitel... ez pozitív hangulatot hoz magával, születnek is gyerekek, sokan vásárolnak lakást ’befektetési’ céllal – itt is az élethelyzet megoldása a cél sokszor, a gyerekeknek visszük, ide fog járni iskolába a környékre stb. -, nő a cégek létszáma, pályázatok vannak, irodaházak épülnek, fejlődik az agglomeráció. Amolyan kellemes, sőt, jó a hangulat. Béke és szeretet.
Aztán jött a covid, majd a közelünkben lévő háború, mely, ha mondhatom így, finoman berúgta az ajtót és átvitt minket egy következő „ciklusba”, ahol a hangulat megváltozott.
Egy ilyen időszakban, ami közeleg – bár szerintem már benne vagyunk – a körülöttünk lévő energiát is érdemes figyelni. Sokszor a média is ’lent’ akar tartani minket sokkoló hírekkel: érezted-e már, hogy...? Gondolkodtál-e már azon, hogy...?
A lényeg az uralkodó energia, mert sokszor ez szüli az élethelyzetek milyenségét is. Már magasabbak a hitelek, nehezebb felvenni, sok az üresen álló iroda, otthonról dolgozunk, a covid időről időre becsönget hozzánk... a háború pedig hozott magával egy energiaválságot és némi ellátási hiányt is. Emiatt van egy kiugróan magas inflációnk is.
A világ tehát épp változóban van. Ez sem fog örökké tartani, csak túl rég volt már az előző ilyen, lassan 15 éve és közben felnövőben van egy olyan generáció, aki hihetetlen mértékben és tempóban fogyaszt tartalmat, nekik új lesz ez a helyzet. Amikor van olyan szó, hogy „nincs”. Nincs benzin, nincs fűtés, nincs. És akkor kicsit jobban körbe kell nézni, kicsit jobban össze kell tartani és segíteni egymásnak. Utópia? Talán ebben a magazinban nem.
Érdekes szakma az ingatlanközvetítés. Olyan, mintha összegyúrnánk benne néhány másik területet: egy kicsit pszichológus, tanácsadó, ügyvéd, családsegítő, cégfejlesztő, mediátor és sorolhatnám.
Ezekben persze egy közös van: mindegyik emberrel foglalkozik, helyzetekkel és nem tárgyakkal. Ezért nem az ingatlan a lényeg, hanem az élethelyzet. És persze még egy: hogy ez bizony empátia nélkül nem megy.
De nézzünk is egy-két ilyen élethelyzetet a múltból, hogy tényleg érthetővé váljon. Mert az a célom, hogy legközelebb, amikor ilyen dolog történik a kedves Olvasóval, így „menjen bele”, hogy most az élethelyzetem kell megoldanom. Meg fogja látni, hogy teljesen más lesz a hozzáállás az egész szituációhoz. Mert ha nekem el kell adnom az ingatlanom azért, mert születik a baba és nagyobb kell, akkor a vevő, aki érkezik, ő lesz a megsegítőm, hogy továbbléphessek. Ugyanígy az ingatlannal, amit vásárolni fogok.
Elsőre vadidegenek, másodszorra viszont ők segítenek, hogy „továbblépjek” a következő életszakaszomba.
Tegnap épp egy ismerősömmel találkoztam össze, akik egy újépítésű házban laknak a városban. A beszélgetésünk során kiderült, hogy pár héttel ezelőtt költözött az épületbe az anyósa, mert már egyedül élt vidéken, a régi családi házukban.
Ezért azt a házat eladták és a pénzből vettek egy lakást abban az épületben, ahol ők laknak: a felesége szerette volna, ha az anyukája a közelben van, ha bármi történne. Ők még nem érzik, de ez később is nagy segítség lesz, amikor például az unokára kell vigyázni.
És ezek mind élethelyzetek. Nem azért költöztették át Budapestre a szülőt, mert ez egy szép város. Nem. Azért, hogy a közelben legyen, ha bármi történik vele, gyorsabban lehessen reagálni.
Egy másik ismerősöm épp most adja el velünk a panellakását, ahova egyébként 5 éve költöztek, mert a covid felerősítette bennük, hogy a „zöldbe” vágynak. Kertes házat szeretnének venni, gondozni, művelni... friss levegőn lenni. Ezen dolgozunk, hogy megoldjuk nekik, hogy egy számukra jobb élethelyzetbe kerülhessenek.
Egy harmadik ismerősöm Balatonon adott el egy olyan telket, aminek az értéke nagyjából megháromszorozódott másfél év alatt.
A covid alatt az emberek ráébredtek, hogy nagyon gyorsan megváltozhatnak az életkörülményeik, ezért felértékelődött a MOST szerepe. Most legyen olyan ingatlanunk, amire vágytunk, most menjünk oda nyaralni, ahova el akartunk menni, a több hónapos „bezártság” felerősítette a szabadság iránti vágyat. Mert „megtehetem”.
Ez viszont felerősítette a keresletet mindenre, amit a szabadsággal asszociálunk: nyaralás messzi helyekre, balatoni ingatlanok, saját kerttel rendelkező kertes ház, netán erkélyes lakás. Minden, csak ne korlátozhassanak be.
Szerintem azért hasznos élethelyzetekről olvasni, mert akkor a kedves Olvasó is látja, hogy amiben éppen van és fejtörést okoz, az nem vele történik először a világon és ha ez így van, akkor megoldás is van rá. Szívesen hozok ilyen történeteket – netán a megélt tapasztalatokat -, ha tudok vele segíteni. Ezért is dolgozom az ÉRTÉKesítés szakmájában, mert értéket lehet vele közvetíteni.
