A tudományos felfedezéseket vizsgálva az uniót megelőzi Kína, az Egyesült Államok és Japán

Az európaiak több mint fele gondolja úgy, hogy Kína (58 százalék), az Egyesült Államok (57 százalék) és Japán (54 százalék) az Európai Unió előtt jár a tudományos felfedezések terén - derült ki az Európai Bizottság által készített, közzétett Eurobarométer-felmérésből.

A felmérés szerint a fejlesztés alatt álló technológiák, kiváltképp a napenergia, a mesterséges intelligencia, valamint a fertőző betegségek megfékezése és a védőoltások kedvezően fogják befolyásolni az életet az elkövetkező 20 évben. A megkérdezettek tudományos-technológiai érdeklődése leginkább az egészségügyet és az orvosi ellátást, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelmet illetően erősödött. A megkérdezettek érdeklődése fokozódott az új orvostudományi felfedezések iránt, ez az arány 2010 óta 82 százalékról 86 százalékra növekedett.

Az európaiak pozitívan vélekedtek a tudósokról és meghatározó jellemzőiknek az intelligenciát (89 százalék), a megbízhatóságot (68 százalék) és az együttműködést (66 százalék) tartják. Több mint kétharmaduk (68 százalék) szerint a kutatóknak be kell avatkozniuk a politikai vitákba annak biztosítására, hogy a döntések tudományos bizonyítékok figyelembe vételével szülessenek.

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók többsége a televízióból szerzi ismereteit a tudományos-technológiai fejleményekről (63 százalék),

másodsorban online közösségi hálózatokról és blogokról (29 százalék), továbbá online vagy nyomtatott sajtótermékekből (24 százalék). A többség helyesnek tartja, ha nem csak tudósokat vonnak be a kutatásba és az innovációba, és ebben látja annak zálogát, hogy a tudomány és a technológia a társadalmi igényeken és értékeken (61 százalék) nyugodjon.

A válaszadók közel háromnegyede (72 százalék) úgy véli, hogy a kormányzatoknak biztosítaniuk kell, hogy az új technológiák mindenki számára előnyösek legyenek, és még ennél is többen (79 százalék) értenek egyet abban, hogy a kormányoknak az éghajlatváltozás szempontjából kedvező lépésekre kellene ösztönözniük a magánvállalatokat.

A vállalatok nagy része nem fordít elég figyelmet a kibervédelemre

A vállalatok nagy része nem fordít elég figyelmet a kibervédelemre, a társaságok vezetőinek többsége még csak nem is egyeztet a kiberbiztonsági osztállyal, amikor új üzleti tevékenységbe kezd - ismerteti az EY közleményében, amelyben a Global Information Security Survey (GISS) kutatás megállapításairól tájékoztat.

A felmérést idén március és május között végezték el, 1010 informatikai és egyéb felsővezető bevonásával, akik legalább 1 milliárd dolláros bevételű szervezeteknél dolgoztak. A főként telefonos interjúkon alapuló globális kutatás az Egyesült Államokban, Európában, a Közel-Keleten, Indiában, Afrikában, valamint az ázsiai és csendes óceáni térségben gyűjtött adatokat.

A közlemény rámutat: a koronavírus-járvány hatására megnőtt az igény a bárhonnan könnyen elérhető, digitális megoldásokra. Az átalakuló piaci elvárások arra késztették a társaságokat, hogy fejlesszék IT-rendszereiket, viszont azok biztonságos működésével már nem foglalkoznak megfelelően.

Példaként említették, hogy a felmérésben megkérdezett szakemberek 77 százaléka egyre több, például zsarolóvírusos támadásról számolt be az elmúlt egy évben, ennek ellenére tízből nyolc vállalat vezetősége még csak nem is egyeztet a kiberbiztonsági osztállyal vagy külső tanácsadóval, amikor új üzleti tevékenységbe kezd.

A közlemény idézi Zala Mihályt, az EY információbiztonsággal foglalkozó vezetőjét, aki elmondta: Magyarországon akár több tízmilliós kárt szenvedhet az a szervezet, amelyik nem rendelkezik megfelelő kiberbiztonsági eszközökkel és folyamatokkal.

Az informatikai vezetőknek hangsúlyozniuk kell az adatvédelem szerepét és forrásokat kell beszerezniük a hatékony technológiai megoldások kialakítására. Szintén megkerülhetetlen, hogy egy tapasztalt, külsős szakértő még időben ellenőrizze, hogy megfelelően biztonságosak-e a rendszerek, hiszen egy hacker pillanatok alatt kihasználja a sérülékenységeket - hívta fel a figyelmet a szakember.

A kutatás szerint az informatikai vezetők 43 százaléka úgy látja, nincs elég eszközük ahhoz, hogy a közeljövőben felmerülő veszélyek ellen hatékonyan tudjanak védekezni. Ráadásul a válaszadók 36 százaléka szerint a cégük bármikor elszenvedhet egy online betörést, ami megakadályozható lenne, ha kellő figyelmet és erőforrást biztosítanának a szervezetek kibervédelemre.