2 minute read
Üzembe helyezték Romániában az első folyami hulladékmentesítő rendszert
Üzembe helyezték a romániai Bihar megyében azt az első folyami hulladékmentesítő szűrőrendszert, amely megakadályozza, hogy a különböző hulladékok a folyókon keresztül Magyarországra jussanak.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pénteki közleménye szerint Tánczos Barna romániai környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy ez az első olyan szűrőrendszer a tervezett 12ből, amely megakadályozza a szemét átjutását a folyóvizeken keresztül a szomszédos országokba. További 11 hasonló berendezés kiépítése és üzembe helyezése az előkészítés különböző fázisaiban van. Az idei év végéig újabb 7 szűrőrendszer terve készül el, amelyek helyszínei már megvannak, és tavasszal elindulnak az építési munkálatok - mondta a miniszter a romániai Tulkán az átadás alkalmából. Hangsúlyozta, hogy a hulladékkollektorok önmagukban nem szüntetik meg a szennyezés forrását, a környezetvédelmi minisztérium a közeljövőben olyan országos szintű tudatosító kampányt indít, amelynek célja a környezetszennyezés mértékének visszaszorítása, a folyóvizek szennyezésének csökkentése.
Tánczos július végén jelentette be, hogy folyami hulladékmentesítő szerkezeteket szerelnek fel Romániában 12 helyen a román-magyar határszakasz mentén, hogy a jövőben megelőzzék a magyarországi folyók szennyezését, miután az elmúlt években többször jelentős mennyiségű műanyag és egyéb természetű hulladék került Magyarországra a Romániából érkező folyókon.
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) munkatársai vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyait a Kárpát-medence déli részén.
A kutatást löszüledékekben megőrződött csigahéjak vizsgálatával és a közeli mészkőfülkékben lévő cseppkőkérgek stabilizotóp-összetételei alapján végezték. A kutatók legújabb eredményeikről az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) által kiadott Paleoceanography and Paleoclimatology folyóiratban publikáltak tanulmányt.
Az Észak-Atlantikumban az utolsó jégkorszak során - amely egy alapvetően sokkal hidegebb éghajlatú időszak volt a mai viszonyokhoz képest - jelentős és gyors éghajlati kilengések történtek.
„Keveset tudunk azonban arról, hogy ezeknek a gyors klímakilengéseknek milyen hatása volt Európa szárazföldi éghajlatára és ökoszisztémájára” - hangsúlyozza Újvári Gábor, a kutatás vezetője, a CSFK FGI tudományos főmunkatársa. Ez, mint írják, elsősorban annak köszönhető, hogy a kontinensről alig állnak rendelkezésre pontos őshőmérsékleti becslések olyan klímaarchívumokból, amelyek kora nagy pontossággal meghatározható.
Az írásos összegzés szerint a kutatócsoport egyfelől a jégkorszak során felhalmozódott, a szél által szállított porból létrejött löszüledékeket, másfelől az ehhez közel elhelyezkedő cseppkőkérgeket vizsgálta Dél-Magyarországon. Ezen klímaarchívumok kialakulásának pontos idejét - ami a vizsgálatok alapján 31 és 26 ezer év közé esett - radiokarbon és urán-tórium kormeghatározással állapították meg. A löszüledékből kinyert csigahéjak karbonátjának képződési hőmérsékletét úgynevezett kapcsolt izotópos technikával határozták meg.
Az összetételeket a svájci ETH Zürich Geológiai Intézetében mérték meg, ami alapján kiszámítható volt a puhatestűek növekedési időszakára (körülbelül májustól októberig) jellemző átlaghőmérséklet.
Az oxigén- és kapcsolt izotópos elemzéseket szénizotópmérések is kiegészítették, amelyek a vizsgált terület ariditási (szárazsági) viszonyaira engedtek következtetni.
„Ezek révén kirajzolódik, hogy a hirtelen felmelegedések (interstadiálisok) során a nyarak szárazabbak és melegebbek voltak, de a teljes év (és főként a téli időszak) nedvesebb volt, míg a stadiális időszakok (hideg időszakok) jóval hidegebbek és éves szinten szárazabbak voltak, ami kedvezett a porfelhalmozódásnak.
Mindezek a gyors éghajlati változások kapcsolt óceáni-légköri átrendeződéseknek voltak köszönhetők, ami arra utal, hogy a jelenkori globális felmelegedés során az Észak-Atlantikum óceáni áramlásaiban esetlegesen bekövetkező változás jelentős hatással lesz hazánk éghajlatára - foglalták össze a kutatás eredményeit.
