3 minute read
Felére csökkent az óceánokban a korallzátonyok mennyisége
Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzéséből.
Az Ausztráliánál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátonytól kezdve az Indiai-óceánban lévő Saya de Malha zátonyig mindenütt csökken a korallzátonyok és a körülöttük élő, támogatott halfajok száma. Ez a csökkenés várhatóan tovább folytatódik, ahogy a bolygó tovább melegszik a 21. században - írja a The Guardian.
A jelentés 87 ország 14 705, korallzátonyokkal foglalkozó kutatását elemzi.
A One Earth című tudományos lapban bemutatott tanulmány eredményei szerint a korallzátonyokon élő fajok diverzitása több mint 60 százalékkal csökkent, a zátonyokkal borított területek összmérete pedig nagyjából megfeleződött.
A korallzátonyok alapvető élelemforrást jelentenek világszerte több millió ember, különösen a szigetek őslakos közösségei számára, ahol a halak jelentik az állati fehérjék elsőszámú forrását. A kutatók szerint a visszaesés miatt növekszik az élelmiszerstabilitás csökkenése miatti aggodalom.
Bár a 3582 zátonyról szóló adathalmaz csak az 1957 és 2007 közötti időszakra vonatkozik, a tudósok biztosak abban, hogy a globális trend folytatódik a korallfehéredés, a betegségek és az élőhelyek megzavarása miatt.
A kutatást vezető Tyler Eddy, az Új-Fundlandi Memorial Egyetem tudósa elmondta, hogy bár országos szinten régóta észlelték a korallzátonyok ökoszisztémáinak csökkenését, meglepő a globális csökkenés mértéke.
A szakértő szerint a korallzátonyok a bolygó legérzékenyebb ökoszisztémái, és ezek az elsők, amelyek valóban megtapasztalják a klímaváltozás hatásait. A legnagyobb visszaesés Pápua-Új-Guineában, Jamaica és Belize térségében történt.
A fajok összetétele is megváltozott bizonyos területeken: csökkent a hőmérsékletre érzékeny fajok száma, dominánssá váltak az ellenállóbb fajok.
A karibi térségben a korallzátonyok kiterjedése évente mintegy 0,25 százalékkal csökkent, 2017-ben a tengerfenéknek csak mintegy 10 százalékán voltak élő korallok. „Az elmúlt években a karibi zátonyokat hurrikánok és új betegségek pusztították, mindkettő az óceán melegedéséhez köthető” - mondta John Bruno, az Észak-Karolinai Egyetem tengerbiológusa, a kutatás társszerzője.
Egymilliárd dollárt adományoz a klímaváltozás elleni harcra, fajmegőrzési programokra Jeff Bezos, az Amazon alapítója. Felajánlásához nyolc további magánalapítvány csatlakozott, köztük Michael Bloomberg alapítványa vagy az esőerdők védelméért küzdő Rainforest Trust, adományaik összege elérte az ötmilliárd dollárt, amelyet a következő tíz évben fordítanak környezetvédelemre.
Bezos elmondta, hogy akkor ébredt tudatára annak, milyen törékeny a Föld, amikor júliusban a világűrben járt űrvállalata űrhajóján és visszanézett a bolygóra.
A felajánlott összeget az amerikai üzletember által tavaly létrehozott 10 milliárd dolláros Bezos Earth Fund biztosítja olyan biológiailag sokszínű, de veszélyeztetett térségek számára, mint a Kongó folyó medencéje, az Andok és a Csendes-óceán. Segíteni fogja továbbá finanszírozni azt a minap bejelentetett programot, amelynek célja, hogy a világ óceánjainak és szárazföldi területeinek 30 százaléka az évtized végére védett terület legyen.
„A természet a mi életünk fenntartó rendszere és igen törékeny. Júliusban emlékeztettek erre, amikor a világűrben jártam a Blue Origin űrhajón. Hallottam, hogy megváltoztatja a világról alkotott nézőpontunkat az, amikor a Földet a világűrből látjuk. Ugyanakkor nem voltam felkészülve arra, hogy ez mennyire igaz lehet” - idézte Bezost a The Guardian című brit napilap honlapja.
„Itt lent élve, a világ és légköre hatalmasnak és stabilnak tűnik. De a világűrből visszanézve a Földre, a légkör ritka és a világ véges. Mindkettő szép, de törékeny” - tette hozzá.
Bezos elmondta, hogy adománya segíteni fogja kiterjeszteni, kezelni és megfigyelni a védett területeket, miközben az őslakosokat és a helyi közösségeket a biológiai sokszínűség védelmére irányuló erőfeszítések középpontjába helyezi.
Közölte, hogy bejelentése az első része alapja háromrészes természetvédelmi stratégiájának, amely az ökoszisztémák helyreállítását és az élelmiszerrendszer átalakítását is szolgálni fogja.
A New York-i ENSZ-közgyűléssel párhuzamosan futó klímahét alkalmából meghirdetett felajánlások „a legnagyobb magánalapítványi elkötelezettségek a biológiai sokféleség megőrzése mellett” - írták közös közleményükben az alapítványok.
