Fejlesztés otthon pandémiás időszakban

Egyre több gyermeknél állapítják meg, hogy részképesség zavarral küzd, mely komoly kihívás elé állítja a szülőket és a pedagógusokat is. A szülőknek érdemes már kisgyermekkorban odafigyelni gyermekükre, mert ha idejében észlelik a jeleket, hamarabb tudják kezelni a helyzetet és szakemberhez fordulhatnak. Az online tanulás és otthonlét bár megnehezíti a gyerekek fejlesztését, mégis vannak olyan gyakorlatok, amik a #maradjotthon ideje alatt is kézenfekvő technikák lehetnek. A részképességzavar megállapításáról és a szülők lehetőségeiről Fekete Tímea tanító-és óvodapedagógus, mesteri végzettséggel rendelkező beszédterapeuta és hallásfejlesztővel beszélgettünk.

Nagyon sok gyermek küzd részképesség zavarral, vagy legalábbis gyorsan rámondják, hogy az. Hogyan ismerhetők fel a tünetek?

A részképesség zavar a kognitív és motoros funkciók területén megjelenő deficit. A kognitív funkciók zavarai lehetnek: percepció zavara, figyelem zavara, memória zavara, gondolkodás és a beszéd zavara. A motoros funkciók zavarai: a nagymozgás zavara, finommotorika zavara, koordináció zavara, egyensúly- lateralitás zavara és izomtónus zavara.

A tanulási zavarok közé tartozik a diszlexia (olvasási nehézség), diszgráfia (írásban megnyilvánuló nehézség), diszkalkulia (a számolás terén kimutatott nehézségek).

A tanulási zavarban szenvedő gyerekeket legtöbbször csak iskoláskorban diagnosztizálják, mivel a gyerek nem képes helytállni és megfelelni a követelményeknek, lassabban dolgozik, akadozik az olvasása.

Már csecsemőkorban fontos figyelemmel kísérni a nagymozgásos funkciók fejlődését. Ezek a részképesség zavarok örökölhetőek is, de korai fejlesztéssel és foglalkozással formálhatóak, alakíthatóak.

A nagymotoros képességek fejlődése nagyban befolyásolja a beszéd, írás- olvasás képességének fejlődését. Elsősorban erre érdemes figyelnie a szülőnek. Ezeket a szülő otthon is elvégezhető játékos feladatokkal elősegítheti. A mászást- kúszást segíthetik azzal, hogy a gyermeket többet fektetik hasra csecsemőkorban. Naponta akár 3-4 alkalommal, 5-5 percre érdemes hasra fordítani a gyermeket. Bár nem szeretik, de ez jót tesz a hát és nyakizomzatnak. Miután megerősödtek az izmok, a gyerek kinyomja magát és alkarra támaszkodik, majd a kezére, így erősítve karjait.

Mi okozhatja a részképesség zavar kialakulását?

Részképesség zavar okai lehetnek a következők: - Genetikai, örökletes tényezők - Terhesség alatti komplikációk, szülés körüli problémák - Csecsemőkori betegségek - Agyi károsodás - Részképességek fejletlensége (mászás, kúszás kimaradása) - Pszichikus funkciók éretlensége - Szenzoros integráció zavara - Ingerszegény környezet

Mit tehet a szülő?

A szülök, rengeteg dolgot tehetnek gyermekük fejlődésének érdekében. Csecsemőkorban érdemes a gyerekkel minél több ingert megismertetni. Ismerjen meg zajokat, embereket, állatokat. Amint cseperedik a gyermek, vezessék be a házimunkába. Nagyon jó finommotorikát fejlesztő az, ha hagyja a szülő, hogy gyermeke saját maga csíptesse fel a ruhákat a szárítóra. A fürdőben használjanak szappant, ez is finommotorikát fejlesztő gyakorlat. Memóriát fejlesztő, ha feladatokat bíz a gyermekre, amelyeket a nap folyamán kell elvégeznie. Ezeket ne írják le, csak mondják el. A mesék, dalok, mondókák a beszédfejlődést segítik elő. Vonja be gyerekét a tészta sütés folyamatába, közben a süteményeket meg is színezhetik, amivel játékosan tanítja őt. Ezeket mindmind otthon elvégezhetik, és fejlesztő hatással van a gyermekre.

A mi gyermekkorunkban nem szűrték vagy inkább a mostani generációra jellemző probléma?

Gyerekkorunkban valószínűleg nem vették ilyen komolyan ezeket a problémákat, mivel nem ment mindenki egyetemre, a gyerekek nem tanultak tovább és a tudást a szülők mellől szedték össze leginkább arról pl. hogyan gazdálkodjanak. Generációs probléma is, mivel gyerekeink a tévé és okostelefonok mellett nőnek fel, emiatt beszédfejlődésük jóval lassabb ütemben halad. Ezeken az eszközökön leginkább idegennyelvű videókat néznek, így hamarabb beszélnek egy idegennyelvet mint az anyanyelvüket.

Az oktatási rendszer mennyire alkalmas rá, hogy a gyerekeket tanórákon fejlessze?

Oktatási rendszerünk nem, vagy csak korlátozottan engedi meg a gyerekek egyéni fejlesztési lehetőségeit. Amíg egy pedagógusnak 20 gyereket kell figyelnie, elsiklik a nehezen haladó gyerekek mellett. A gyerekek iskolaérettségi szűrése és év közbeni szűrése sokat segítene annak a kimutatásában, hogy kiderüljön, kik azok, akik részképesség zavarral küzdenek.

Tavaly tavasszal és idén is az iskolabezárások miatt otthonra kényszerültek a családok. A közösségből való kiragadásnak milyen hosszútávú hatásai lehetnek a részképesség zavarral élő gyerekekre?

A tavalyi évben a gyerekek fejlesztését megnehezítette a Covid, főképp azoknál, akik ez idő alatt tudtak részképesség zavaraikról és jártak fejlesztésre. Az online platformon való fejlesztés nehézkes, a szülő és a gyerek jelenléte is szükséges, továbbá a feladatok pontossága is nehezen kivitelezhető. Emiatt a gyerekeknél tapasztalható volt egy minimális

visszaesés. Ez a szituáció megnehezítette a részképességek hiányának felfedezését a gyerekek esetében, mivel a szülő besegít a gyerek házijába, feladataiba, kijavítja helyesírását. Ez a pedagógus számára megnehezíti, hogy felismerje a gyereknél, ha baj van. Előfordul, hogy a szülők figyelnek fel ezekre a problémákra, mert ezt az időszakot inkább együtt kellett tölteniük és az írásnál, olvasásnál feltűnhet számára, hogy gyereke olvasása akadozik, kihagy betűket, vagy más szavakat olvas. Ezt jelezve egy pedagógusnak tudnak megoldást találni a gyerek számára.

Milyen lehetőségei vannak a szülőknek arra, hogy gyermeküket otthon fejlesszék?

A szülők számára a legkézenfekvőbbek a kis házi praktikák melyeket említettünk. Érdemes Montessori technikákat alkalmazniuk, melyek között rengeteg olyan szerepel, amiket otthon is el tudnak készíteni. A festegetés, papírhasogatás, galacsin formálása mind fejlesztő hatásúak.

https://undergroundbolt.hu/termek/ egy-csesze-napfeny-ekonyv/