Ökotudatosan kertészkedünk! Néhány marék vadvirág mag, ami jót tesz a világnak!

Veres Mónika

Ökotudatosan kertészkedünk!

Néhány marék vadvirág mag, ami jót tesz a világnak!

Rendezett összhatású, mértani alakzatokat rejtő kert, vagy természetet utánzó, laza, szellős kialakítás? Mindegyiknek van saját varázsa. Ha most inkább az utóbbit választanánk, akkor mutatok egy olyan elemet, amelyet nagyon ritkán láthatunk magánkertekben. A vadvirágos kert, vadvirágos „rét” igazi különlegesség, főként akkor, ha határozottan fellelhető a vadon termő növények csoportja egy-egy részletben, vagy akár az udvar nagy felületén. Mert illatozhat sok-sok szépség megbújva a cserjék tövében, fák alatt, itt-ott elszórtan - ez esetben inkább vadvirágos kertnek nevezném -, és elénk tárulhat egy teljes vadvirágos „mező”, ami a vadonban megbújó napsütötte réteket juttatja eszünkbe.

Minden évben elutazunk Tihanyba. A Lóczy tanösvény sosem maradhat ki. A Tihanyi-félsziget itt a legszebb és legváltozatosabb természeti világot tárja elénk könnyed terepen. Ha erre jársz, ne hagyd ki! Figyelj a részletekre! Hihetetlen sok és változatos természeti kincset, képződményt, állatot és növényt fedezhetsz fel. Nyár elején az út mentén millió pillangó repdes vizet keresve, a gyíkok hátát melegen süti a déli nap a hófehér sziklákon. Az erdős-bozótos-sziklás ösvényeket a napsütötte, nyílt terek váltják dús füvű, színes virágú mini rétekkel. Ezek a vadvirágos színfoltok ragadták meg a figyelmemet talán először, s mivel újra készülünk meglátogatni, cikkem témája nem is lehetne most más. Ennek a vadonnak egy pici részlete beköltözhet saját otthonodba is, ha kedveled a buja növényzetet!

A vadvirágos rétek növényei nem katonás sorban állnak, itt mindenki azt teszi, amihez kedve van. Van, aki korán kel és már tavasszal virágzik, míg mások későn érkező vendégek, nyár végén tisztelik meg jelenlétükkel a közönséget. Nem szimmetrikusak, látszólag nincs rendszerük – valójában van, de az láthatatlan –, a szabadságot szeretik és sosem tökéletesek. Messziről mégis homogénnek tűnnek, és van egyfajta árnyalatuk, magasságuk, mozdulataik, rezgésük. Nem is kicsi, igen erős! Sokan úgy tartják, hogy a vadon növő virágoknak magas rezgésű energiájuk van. Egy rét olyan, mint egy vibráló energiamező a természet kincseivel életre keltve. Nem zajos, nem harsány. Sok-sok növény és állat kapcsolódik itt egymáshoz és él tökéletes összhangban folyamatosan információt és energiát cserélve egymással. Kezdetben talán nem is egyszerű ráhangolódni erre a „frekvenciára”, de ha időt adsz magadnak, és leülsz mellé, akkor érezni fogod a nyugalmat, feltöltődést. Ezek a növények – főként az őshonos, vadon élő fajták – alkalmazkodtak a tájhoz, a klímához és az állatokhoz, közös a ritmusuk.

A vadvirágos kis rétek apró boldogságforrások, hiszen mindenkivel jót tesznek. Azok a virágos növények, amelyek nektárt termelnek vonzzák a haszonkert növényeit beporzó rovarokat, akik gyakran a kártevők természetes ellenségei is. Igen változatos állatvilágot képesek magukhoz hívni – méheket, lepkéket, poszméheket, más rovarokat, madarakat, kisemlősöket –, ezzel nagymértékben növelik a biodiverzitást (biológiai sokféleséget), segítenek helyreállítani a természetes ökoszisztémát és támogatják a csökkenőben lévő beporzók számát, akik számára egy mini rét táplálékforrásként, életmentő oázisként szolgál. Közvetve így hozzájárulnak az élelmiszer-termelés biztonságához, hiszen ők porozzák be a gyümölcsöket és zöldségeket.

A mélyen gyökerező réti növények segítenek megelőzni a talajeróziót, javítják a talaj szerkezetét, és növelik a vízmegtartó képességet, így elegendő számukra kevesebb öntözés is. Mivel akkor hálásak, ha nem avatkozunk be túlságosan az életükbe – ráadásul gyenge minőségű talajon virítanak legszebben -, ezért nincs szükség rendszeres fűnyírásra, műtrágyázásra, vegyszerezésre sem, ezzel védjük a talajt, a vizet és az élővilágot. Legtöbben őshonosak, megszokták és kedvelik klímánkat, ami elég sebesen változik, de remélhetőleg közülük sokan lesznek elég rugalmasak ahhoz, hogy még sokáig fennmaradjanak nálunk. Növényzetünk ellenállóképessége ma igazi érték.

A beporzó rovarok száma csökken. Ez veszélyeztetheti az élelmiszerellátást. Nem csak a háziméhekre kell gondolnunk, mellettük legalább 700 olyan vadon élő méhfaj van országunkban, amely más rovarokkal együtt – bogarak, lepkék - részt vesz a beporzásban. Elég figyelemfelkeltő az, hogy a nálunk termesztett növények csupán egyharmada szélbeporzású, így nagyon ki vagyunk szolgáltatva ezeknek a rovaroknak. Ezért soha ne gondoljuk azt, hogy egy kicsi virágos rét az udvarunkon, vagy egy nagyobb méheket vonzó virágágyás nem jelent sokat. Minden kis terület hasznos a rovarok védelme miatt. Kezdjünk tehát hozzá, nem lesz bonyolult a folyamat!

Keress napos helyet az udvaron! A legtöbb vadvirág ugyanis kedveli a legalább néhány órás direkt napfényt. Legyen ez a hely nagyobb, egybefüggő nyílt tér, de ha nincs lehetőséged erre, akkor a telek adottságaitól függően kiválaszthatsz egy hosszabb szakaszt a kerítés mentén, vagy a ház előtt, mögött. Szerencsés helyzet, hogy a vadvirágok nem igényelnek gazdag, tápanyagban dús talajt, viszont legyen jó vízelvezetésű és lazított, ami a magvak kelését is segíteni fogja. Lehet a talajod homokos, agyagos, vagy gyengén termékeny. A talaj előkészítése egyszerű: a felásás, fellazítás után-közben távolítsd el a gyomokat, és a gereblyézés, elsimítás után jöhet is a magkeverék! Egyenletesebben tudod kiszórni, ha előtte összekevered homokkal. Kiszórás után picit gereblyézd be a talajba, hengereld, vagy taposd le és óvatosan, de alaposan öntözd be.

Válasszunk főként őshonos magvakat és kerüljük az invazív fajokat. Azt is érdemes megfigyelni, hogy mely fajok jellemzőek az adott tájra. A jó hír, hogy ma már egyszerűen is megoldhatjuk a magkeverék beszerzését, hiszen kaphatóak kifejezetten őshonos fajokat tartalmazó keverékek, sőt, odafigyelnek a gyártók arra is, hogy lehetőleg szárazságtűrő növényeket válasszanak.

Melyek azok az ismert virágok, amelyeket érdemes vetni, ha szeretnél ismerős színfoltokat felfedezni a kertedben? Közönséges cickafark (Achillea millefolium), pitypang (Taraxacum officinale), kamilla (Matricaria chamomilla), százszorszép (Bellis perennis), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), fehér here (Trifolium repens), vörös here (Trifolium pratense), szöszös bükköny (Vicia villosa), nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria), pipacs (Papaver rhoeas), mezei szarkaláb (Consolida regalis), sóvirág (Limonium sinuatum). Érdemes ezeket a magvakat olyan oldalról kiválasztani, ahol megfelelő szakmai háttér is fellelhető, és ahol tanácsadással is segítik a mennyiség megtervezését.

Az invazív fajokról érdemes kicsit beszélnünk. Ők olyan idegenhonos növények, amelyek hozzánk kerülve gyorsan terjedni kezdenek, kiszorítják az őshonos fajainkat, és veszélyeztetik a biológiai sokféleséget. Ebben nagy szerepe van az emberi beavatkozásnak, de véletlenül is történhet a behurcolásuk. Az idegen fajok terjedésének környezeti, társadalmi és gazdasági következményei is vannak.

Valóban nem lesz vele semmi dolgunk? Minden természetes kertnél eldönthetjük, hogy mennyire szeretnénk gondozni, beavatkozni az életébe. A vadvirágos kertet is lehet gyomlálni, öntözni szükség szerint, ez függ a kert méretétől is, hiszen egy hatalmas vadvirágos mezőt nem valószínű, hogy elkezdünk gyomlálni. Általában évi 1 alkalommal elég kaszálni ősz végén, trágyázni nem szükséges. Ha hagyod kifejlődni a virágokat, akkor magot fognak hozni. Ha szeretnéd a virágokat kontroll alatt tartani, akkor érdemes az udvaron több kisebb virágos szigetet kialakítani, amihez könnyű lesz hozzáférni. Vadvirágos ágyásokat is lehet tervezni az udvaron, ezzel kombináljuk a természetes hatást a modern stílussal, és lágyítjuk a geometriai elemek vonalait, hangulatát.

A vadvirágos szigetecske általában a 2-3. évben mutatja meg igazi arcát, első évben még nem lesz teljes a várva várt hatás.

Én mindig fontosnak tartom a példamutatást hangsúlyozni, amivel a következő generáció számára adhatunk iránytűt a helyes döntésekhez. Érdemes már a legkisebbekkel elkezdeni, hiszen ők tudják kezdetektől bizalommal befogadni azt, amit tőlünk megfigyelnek. A környezettudatosság támogatása az otthonunkban is működni tud attól, hogy itt kisebb a helyünk hozzá. Egy emberként is nagy a felelősségünk, hiszen szülőként nem csak a saját tetteinkért felelünk, de gyermekeinknek is utat mutatunk. Nagy lehetőségünk van most arra, hogy elültessük bennük bolygónk védelmének fontosságát, eszközeit és hozzá az akaratot, kitartást, mert ők lesznek a kulcs a következő generáció életéhez és mindenhez.

Egy természetközeli kert nagyon sokat taníthat gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Azt hiszem, hogy a legfontosabb, amit mutat, az alázat, amellyel énközpontúságunkat egy másik megvilágításba helyezhetjük. Amikor a kisgyermek azt látja, hogy az udvarra telepített köveken, sziklákon eddig sosem látott gyíkok napoznak, többen

is, akkor érzi, hogy otthont kaptak ezek az állatok a saját kertjében. Amikor a virágos mini rét fölött zümmögő méhektől távol kell maradni, és csak messzebbről szemlélni a munkájukat, az a természetnek az elfogadását jelenti. Ezek az aprónak tűnő tapasztalatok elindítanak és kiépítenek dolgokat az emberek, a gyerekek gondolkodásában.

A vadvirágos felületek tudatos alkalmazása az országban egyre inkább elterjed. Több különböző vadvirágos program létezik, más-más elnevezéssel, a közös bennük a beporzó rovarok csalogatása, őshonos növények alkalmazása, a helyi ökoszisztéma támogatása. A méhlegelők megjelentek először Veszprémben, majd Budapesten, Székesfehérváron és több különböző ponton. Szegeden például a 2021-ben induló Beporzó Hadművelet kereteiben a városban 10 helyszínen alakítottak ki méhlegelőket ismeretterjesztés és kutatás céljából, a méhlegelők száma azóta több, mint kétszeresére növekedett. A projektet számtalan vállalat, kutatói csoport támogatja azért,

hogy szakmailag is magasszintű tudással tudjon működni. Szegeden mérések is történtek a területek változásainak nyomon követéséért, melyek megállapították, hogy a vadvirággal bevetett részeken a talaj nagyobb porozitású, lazább szerkezetű, jobb víz-és levegőgazdálkodású, mint a közeli nyírt gyepek alatt. A méhlegelőkön sokféle méh, légy, darázs, pók jelent meg, számuk jelentősen magasabb, mint a nyírott gyepeknél. Ahol a növényzet magasra volt hagyva, ott egyértelműen javult a környezet mikroklímája.

Kell, hogy ezekről a programokról és újításokról a lakosság is megszerezze a kellő ismeretet. Ne tekintsünk ezekre a felületekre úgy, mint gondozatlan, elgazosodott városrészekre, hiszen fontos kezdeményezések ezek a beporzók fennmaradásáért, akik a mi jövőnkben is kulcsszerepet játszanak. Ezek a vadvirágos területek szépek, sokszínűek, a gyermekek számára példaértékűek, és kevés munkával fenntarthatóak. Előnyük az, hogy kisebb színfoltok kialakíthatóak velük olyan utcarészeken, ahol csak kevés hely áll rendelkezésre: lakótelepeknél, parkokban, parkolóknál.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, https://drive.google.com/file/d/1Ien3eueWN6uh6vSwry4_r-w1F4K1uaZV/view(Beporzó hadművelet2.0)