CSILLAGHULLÁS – (Könyv)ajánló a kiégés kezeléséhez

Kovács Katalin

CSILLAGHULLÁS

– (Könyv)ajánló a kiégés kezeléséhez

Könyvajánlónak indult. Aztán úgy alakult, hogy könyv-, zene-, meditáció- és műsorajánló is lett egyben. Nem bánom. Sőt! Kifejezetten örülök neki, mert így olyan, mint egy vegyes cukorka csomag, amiből mindenki kedvére válogathat ízlésének, egyéniségének és vehemenciájának megfelelően. Vegyétek, vigyétek - ha van kedvetek, akár hírét is e cikknek. Rapid sikerre éhezők! Zizzenjen a celofán, markoljatok, habzsoljatok! Ráérős olvasóimnak az édes drazsék megfontolt, lassú, ízeket és textúrákat kiélvező, elnyújtott fogyasztását ajánlom.

Ki önmaga útját járja, arra csillageső hullik, útja könnyűvé lesz és áldott.

De mégis - kérdezhetitek –, honnan az inspiráció, hogyan kerekedett e sokszínű, műfajokon átívelő promóció? Ki önmaga útját járja, arra csillageső hullik, útja könnyűvé lesz és áldott. Igazolják ezt a lezajlott események, hisz nem kerestem konkrét ajánlásokat, nem kutattam semmi után. A kötetek rám kacsintottak a könyvtár polcairól, a hanganyagok valami furcsa módon befurakodtak a lejátszási listák sűrű sorai közé. Őrült vágyakozással csábítottak egyes videók és makacs módon követelték figyelmemet bizonyos dalszövegek. Volt, hogy elsőre „nem jött át” az üzenet, ezért amit a tudatos elme kiszelektált és kidobott az ablakon, azt a tudattalan beengedte a küszöb alatt. Hát így történt: megengedésben a mindenséggel.

ALFA ÉS OMEGA

„Mert én messziről jöttem Messziről jöttem.” Manuel

Mennyire határoz meg téged a startvonal, a gyermekkori miliő, a korai években esetlegesen elszenvedett trauma? A kiindulási pozíció megszabja-e hogyan reagálsz majd, hogy képes leszel-e cselekedni, és ha igen, akkor milyen megküzdési stratégiát választasz majd a jövőben?

„Vajon a benned rejlő adottságok életre hívásában determinál-e a kezdő leosztás, az, hogy milyen lapokkal indulsz neki az útnak? Függ-e képességeid kibontakoztatása attól, milyen környezetből, milyen közegből jössz? Számít-e kik vesznek körül, bátorítanak-e, vagy egyáltalán, van-e szükséged bátorításra? Te felismerted már, milyen ütőkártyák vannak a kezedben? Ki tudod-e játszani őket a megfelelő pillanatban, ebben az élethosszig tartó varázslatos játékban?” – kérdeztem rá erre már korábban, a Csak Pozitívan Magazin 2021. júniusi számban megjelent a KEZDŐLAPOK című cikkemben. Most gondoljátok át kérlek ugyanezt az érzelmi kiégés témakörének térben és időben szűkebb keresztmetszetében is. Nyilvánvalóan van átfedés a kettő között, de nem feltétlen lesz ugyanaz a válasz.

Fontos és meghatározó, hogy honnan jövünk, de korántsem kizárólagos. Ha kicsit tovább csúsztatjuk a szemünket a képletesen megidézett idővonalon, a másik végen feltűnik maga a cél, az omega, ahová, amerre épp tartunk. Itt és most, a jelen pillanatban, felelősségetek teljes tudatában és mélyen belülre tekintve kéretik a következő kérdést a kezdőlapokra és a végjátékra külön-külön is feltenni magatoknak: „NA, ÉS MIT KEZDEK VELE?”

Te felismerted már, milyen ütőkártyák vannak a kezedben? Ki tudod-e játszani őket a megfelelő pillanatban, ebben az élethosszig tartó varázslatos játékban?

„A jóllét nem létállapot, hanem cselekvési állapot.” - állítja Emily és Amelia Nagoski, és én teljesen egyetértek velük. Felismerni, tudatosítani, megérteni és elméletben feldolgozni kevés. Tenni kell. Lépni kell. Sokszor, ha kell, újra meg újra felállva, önmagunkat és a felelősséget is felvállalva.

Példaként áll előttem hétvégi koncertélményem hőse, Gödöllei Emánuel, művésznevén Manuel. A rendőrség által tavaly decemberben indított Gyermek mindenek felett kampányt a bántalmazó családban felnőtt énekes szívügyének tekinti, és annak szószólójaként hiszi, hogy hatni tud azokra a kisgyerekekre, akik olyan nehéz helyzetben vannak, mint ő volt egykoron. A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság kezdeményezése nemcsak a bűncselekmények visszaszorítására irányul, hanem arra is nagy hangsúlyt fektet, hogy a társadalom figyelmét felhívja a gyermekek védtelenségére és a közösségi összefogás szükségességére. A tehetséges fiatal zenésznek jócskán kijutott a megpróbáltatásokból, mégis milyen hihetetlen módon ölelte magához és integrálta a gyermekkori bántalmazás energiáját legújabb, Orgonabokor című albumába. Az húszas évei elején járó, főként a fiatal korosztályt megmozgató előadó édesen bús, olykor szívbe markoló, Máté Péter érzelemvilágát idéző, ám modern hangszerelésű dalai engem is mélyen megérintenek. Kiírni, kiénekelni – az egyik legjobb transzformatív-átfordító mechanizmus. Hallgassatok bele kicsit és érezzétek benne az erőt! Az orgonavesszővel vert egykori gyermek és a közel húszezres tömeg előtt koncertező érett lélek – fényév távolság. Karizmatikus ragyogás és valódi kiteljesedés.

ELHATÁROZÁS KÉRDÉSE

„Miért vonz jobban az ősz?

Vagy meddig nyúznak a téveszmék?” Manuel

Az érzelmi kiégés csapdájában hosszú ideig tényleg csak vergődünk, még elszánni is nehéz magunkat bármilyen lépés megtételére. Borúlátásunk határozza meg nézőpontunkat, markukban tartanak a téves hiedelmek, lehúznak a depresszív gondolatok. Azt hihetnénk, hogy innen mindenki azonnal szabadulni akar, ugye? Volt az életemnek olyan szakasza, mikor nagyon is vágytam a nehézségeket. Dehogyis akartam én kijönni a gödörből! Hittem, ha megjárom a mélység összes bugyrát, sokkal többre leszek képes. Tudatosan tartottam magam a verem alján, mert belső mércém szerint még nem szenvedtem eleget. Bevett gondolatom volt, hogy érzelmekről csakis és kizárólag akkor fogok tudni írni, ha magam is átélem azokat, máskülönben ez egyenesen lehetetlen (ez a szó még fontos szereplő lesz ám a későbbiekben! ne feledjétek!). Eme rögeszmém megcáfolása egy riportműsorból köszönt vissza rám. Ember Márk színművész szavai hátraarcra késztettek. Olyan emberien és nyílt szívvel mondja: A dolgozz a fájdalmadból és a sebeidből helyett inkább afelé megyünk, ahol már a fantázia és empátia minden meg nem történt eseményt pótolni tud. Ha bele tudok helyezkedni az érzékenységemmel ezekbe az elképzelt szituációkba, akkor nem szükséges a megpróbáltatások előzetes és valódi „átélése”. Mélyen hisz abban, hogy nem kell egy roncsnak lennie ahhoz, hogy el tudja játszani milyen, amikor valami fáj. Egy igazán lebilincselő, fesztelen és őszinte beszélgetés kezdetekről, sikerről, identitásról és sokminden másról D. Tóth Kriszta Elviszlek magammal című műsorában. Példaértékű szemléletmódja garantáltan magával ragad, szívből ajánlom a vele készült interjút.

Szóval nem kötelező itt ücsörögni, és nem, egyáltalán nem kell szenvedni. Ha ezt felismerjük és már igazán magunkénak érezzük, akkor értünk meg arra, hogy elhatározzuk magunkat, hogy elköteleződjünk egy jobb és boldogabb élet mellett. Piszok nehéz döntést hozni, de anélkül nincs továbblépés. Ahogy a Harry Potterben is elhangzik: „A döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában.” Mert lehet, hogy ti is messziről jöttök, de nem ez határoz meg titeket!

X-FAKTOR

„Nem akarok küzdeni folyton, ez nem fair!” Manuel

Ismeritek a Kik vagyunk? Mit akarunk? Mikor akarjuk? - mémet? Hogy miért kérdezem? Ha korábban hoztál az életedben egy fontos döntést, mikor kezdtél el aszerint élni? Ohh, igen, itt figyel be az a bizonyos x-faktor. Az x helyére szabadon behelyettesíthető az idő (ami nem sürget ugyebár), a félelem (mint minden tettünk mozgatórugója), a düh, a kényelem, a hit, a csakazértis…

Mennyire van már elegem? Mennyire feszít az érzés? Mennyire forr bennem a tenni akarás?

Nálam a döntés még ősszel megszületett, de csak gyenge szárnysuhintások követték. Többször nekirugaszkodtam „De én próbálom!” – felkiáltással, ám folyvást csak hazudtam magamnak. Mennyire gyűlölöm ezt a szót! Elerőtlenít, látszólagos haladást hirdet, de igazából sehova sem vezet. Egy hideg és magányos decemberi napon lett elegem. Belefáradtam a próbálkozásba és ezzel egyidejűleg elfogytak a kifogásaim is. Egyfajta belső sürgetés telepedett rám és kényszerít egy olyan mértékű átalakulásra, amibe már nem férnek bele a kompromisszumok. Az elfojtott és egyre csak halogatott vágyaim szabadulni kívánnak az elmém börtönéből, berobbanni a szabadon megélt valóságba. Most, most, most! Most van itt az idő – visszhangzott a fejemben. Ekkor kopogott be hozzám virtuális formában Anita az „Így lépj át 2025-be! Évköszöntő és motivációs anyag!”-ával. (A hanganyagot megtaláljátok a Tudatos-Teremtés Anitával YouTube csatornán.)

Azóta a jelmondatom: „Az én átalakulásom 2025-ben nem alku tárgya!”. Napközben is folyton a fülembe cseng, lelkesít, motivál, további változásra ösztönöz. És működik! Mikor hátrafelé tekintek és a régi mintához nyúlok, rögtön jön a koppintás az orromra, ám mikor előre tekintve cselekszem, jóleső érzésekkel és hihetetlen megvalósulásokkal jutalmaz az élet. Teljességgel beleállni – féltem ettől először, mert ez egész lényemet kívánja a végrehajtás során, és innen már nincs hová meghátrálni. Mára hatalmas forrásenergiát képvisel az életemben ez a fajta elköteleződés. Kirándulni szeretnék, de senki nem akar velem jönni? Semmi gond, megyek egyedül! Ilyen egy éve szóba se jöhetett volna. Olyan rég eltemetett vágyak is felbukkantak, amik létezéséről már teljesen megfeledkeztem. Fokozatosan felszabadulnak, ahogy én is. Nem telik el nap tudatból indukált tettek nélkül, de képzeljétek, a játékot sokkal jobban szeretem! Bob Ramóna is ezt suttogja a fülembe esténként: Semmi sincs már, ami megállíthatna! (csatornáját szintén megtaláljátok a YouTube-on)

ÉN, A HEGYEKET MOZGATÓ

Soha nem tud nagyobb (szebb, jobb, színesebb, akármilyen és bármilyen) megvalósulni, mint amit a szív el tud képzelni. Emlékeztek? Említettem a lehetetlent. Ha valami a fejemben annak tűnik, és mázsás súllyal nehezedik a vállamra, Harry Potter ötletét alkalmazom, a legnagyobb félelmeket viccessé tevő varázslatot. Tartok tőle? Akkor elképzelem egy olyan szituációban, ami nevetésbe fullad. Félek, hogy nem

jön össze? Annyi érzelemmel itatom át, és oly sokszor játszom le szívem diavetítőjén, hogy nincs más esélye, mint megvalósulni. Játszok azzal, hogy lehetséges. Possible. Possible. Possible. Néha a normalitás peremén egyensúlyozok, de közben fantasztikusan érzem magam. És nyugtázom, hogy ez így jó. Nagyon jó. Ha el tudjuk hinni, hogy különleges képességeink vannak, miénk az egész világ. Kapaszkodjunk jóérzést adó dolgokba, emeljük a napunkat korán reggel mennyei magasságba. Alapozzunk zenei aláfestéssel, például földijeimmel, a ROAD zenekarral:

„Gyerekek!

Könyörgöm, akasszuk fel

A bánatot jó magasra a szögre és felejtsünk el Minden nyűgöt, gondot, mérget, és minden bajt

Gyerekek könyörgöm akasszuk fel végre a szögre az összes sz.rt!” ROAD: Akasszuk fel

Vagy éppen a már sokat emlegetett Manuellel: „Táncolj úgy mintha élveznéd

Mint ha mindent megkapnál…”

A zene óriás katalizátor vagy épp ellenkezőleg, a legjobb nyugtató. Ha nem hiszel nekem, keress rá a Gran Turismo című filmre. Ha megnézed, tüstént elszállnak a kétségeid.

De hol vannak a könyvek? Jöjjenek ők, kik türelmesen kivárták sorukat. Nem célom spoilerezni, és olyan részletességgel bemutatni őket, mint a cikksorozat alapjául szolgáló kötetet. Érdeklődést kelteni, részleteket felvillantani és olvasásra invitálni annál inkább. Kérlek, vegyétek figyelembe, hogy minden ajánló szubjektív véleményt tükröz! Tehát ha megfog a címe, a borítója, vagy egy-egy kiemelt idézet, ne habozz kézbe venni, bármit is írtam róla. Az összes itt bemutatott könyv könyvtári kötet. Ha lakóhelyeteken nincs belőle elérhető példány, könyvtárközi kölcsönzéssel is megigényelhetitek.

MOGYORÓSY-RÉVÉSZ ZSUZSANNA: Érzelemszabályozás a gyakorlatban (újrakapcsolódás a belső biztonsághoz)

„A belső biztonság megtalálása valódi alapja lehet a nehézségekkel való sikeres megküzdésnek.” – írja a szerző, aki tudományos munkája során szerzett tapasztalatai alapján egy újfajta szemléletet kínál a könyvben is ismertetett rendszeres gyakorlatokkal kiegészítve. Tudatosság kell ahhoz, hogy képesek legyünk megfigyelni mi történik velünk és bennünk, hogyan változik a testi és érzelmi állapotunk, valamint, hogy képesek legyünk ezeket elfogadni, és szükség esetén a helyzethez való hozzáállásunkat megváltoztatni. Felnőttnek akkor nevezhetjük magunkat, ha már nem pusztán másoktól várjuk el saját biztonságérzetünk létrehozását, hanem mi magunk is aktívan részt vállalunk annak megteremtésében. - fogalmazza meg cikkemmel bámulatosan egybecsengő gondolatait az író. Magad kell csinálnod ugyan, de nem egyedül! A kapcsolatok, a kötődés és közösség fontosságát ugyanúgy kiemeli, mint Emily és Amelia. A könyv feltárja, milyen egyéni különbségek vannak a megküzdésben és hogyan működtethető a gyakorlatban az érzelemszabályozás. Stresszválaszaink számának növekedésével egyfajta edzettségre teszünk szert, ezáltal lelki ellenállóképességünk rugalmasságának mértéke fokozódik! Amit magamért tehetek – a leghasznosabb fejezet. Vezessen az öröm! – ezzel az öngondoskodási technikával tudok leginkább azonosulni. Informatív elméleti háttér + egyszerűen megvalósítható, ám annál hatásosabb gyakorlatok, ezt tudja ez a könyv.

SZENDREI ÁDÁM: SzuperÉn (Útmutató önmagad legjobb változatához)

A hazai önfejlesztés egyik kiemelkedő alakja nem kevesebb, mint a benned élő szuperhős kibontakoztatását ígéri a személyiséged fejlesztése által, amihez rendszert is kínál. Némileg marketing-szagú, de értékes alapokat nyújtó, gondolatébresztő kötet, amolyan önfejlesztés kezdőknek, röviden és érthetően. Bemutatja hogyan tart fogva a kultúrbörtön és ébredésre ösztönöz, hogy túllépve a korlátokon merd a saját utadat járni. Az újjászületés során kiemelt szerepet kap a felelősségvállalás, mint alapvető tézis, ami nélkül nincs valós változás. A kiteljesedés már az a szint, amikor „Boldog vagy a jelenben, szeretet, folyamatos fejlődés, nyugalom és bőség vesz körül. Már nem félsz semmitől, hiszel magadban, tudod, hogy megvalósíthatod az álmaidat, és pozitívan tekintesz a jövőbe.” Jól hangzik, ugye? Ha szeretnéd a kezedbe venni az irányítást, javaslom, vedd kezedbe ezt a kötetet. Ha olvasás közben felmerül a küldetéstudatod, cselekedetre sarkall a Te Valami Nagyobbad - vagy, ahogy Szendrei Ádám nevezi a Te Nagy Miérted - lépj fel az ötödik lépcsőfokra, kapcsolj SzuperÉn fokozatra, „Aki elég őrült ahhoz, hogy elhiggye, hogy meg tudja változtatni a világot és meg is teszi” (Steve Jobs). Klassz, használható eszközök, saját példákkal fűszerezve. Szerethető, jól forgatható és a pénzügyek terén is ad némi eligazítást. Járjátok a Hős Útját!

TAMÁS RITA: Élj végre magadért! (Kiút a kiégésből, a kétségbeesésből és a talajvesztésből)

Tamás Rita, a Ne pánikolj, sportolj! mozgalom alapítója, saját példájával és személyes tanácsaival tízezreknek mutatta meg, hogyan segít a sport megküzdeni a szorongással, a pánikkal, a testi-lelki fájdalommal, és hogyan lehet középkorú nőként, helyes étkezéssel és edzéssel jól érezni magunkat a bőrünkben. Új könyve a személyiségfejlődés mélyebb szintjére visz bennünket, akik hozzá hasonlóan szakítani szeretnénk rossz beidegződéseinkkel, örökölt traumáinkkal, áldozatszerepünkkel vagy éppen túlvállalásainkkal.” –a fülszöveg remek összegzés arról, miről is olvashatunk a könyvben, én sem tudtam volna különbül megfogalmazni. E könyv utazásra hív – szó szerint is, betekintést enged egy másik ország életébe és kultúrájába, a Norvégiában töltött egy év keserűségeinek és boldog pillanatainak ablakán keresztül. Gördülékeny, olvasmányos, plasztikus stílusban megírt remekmű. A szerző életét végigkísérő számtalan akadályról és nehézségről olvasva egyfajta elemi szégyenérzet fogott el, és eldöntöttem, hogy soha többet nem fogok keseregni az életem felett. Fontos kitétel, ahogy ő is bölcsen megfogalmazza, tudni kell hol a határ a becsületes helytállás, a csakazértis, és a botorság mezsgyéjén, és hogy a kötelességtudatnak is van egy bizonyos határa, amit már nem érdemes átlépni. Folyamatos útkeresésben vagyunk, és csakis mi magunk tehetjük könnyebbé, ha úgy akarjuk. Rita személyes példáján keresztül ösztönöz arra, hogy végre elkezdjünk önmagunkért élni. Szeretem, ahogy ír, szerettem olvasni a könyvét. A mondat, amit magammal viszek: „Talán az a jó hely, amire mindannyian vágyunk, bennünk van, és nem odakint kell keresni?” Ő kérdezi, én tudom.

HELEN RUSSEL: Egy év a világ legboldogabb országában (Hogyan éljünk dán módra)

Maradunk északi tájakon és az országváltás témájánál, de most egy egészen más nézőpontból szemlélhetjük az eseményeket. „Amikor a férjének állást ajánlanak a vidéki Dániában, Helen meglepő felfedezést tesz: a véget nem érő telek, a pácolt hering és a mennyei péksütemények földje nem csak a statisztikák szerint a legboldogabb hely a világon. Helen elhatározza, hogy – az oktatástól és a dán konyhától kezdve a lakberendezésen és a téli depresszión át a gyereknevelésig – egy év alatt kideríti a dán boldogság titkát.” – így indul a nagy kaland. Maga a stílus könynyed, szellemes, mégsem éreztem esténként késztetést, hogy újra kézbe vegyem a könyvet. Lehet az volt a gond, hogy nekem itt már túl sok volt a hidegből - Dánia nem igazán jött be -, és valahogy nem ragadott magával Helen humora sem. Legóembernek hívni a férjedet? Brrr. Érdekes lehet a kiadvány annak, aki kíváncsi milyen az élet Dániában, mitől érzik magukat olyan boldognak a dánok, továbbá aki kedveli a pozitív végkifejletet és szeret együtt sírni-nevetni a főhősökkel. Ami viszont nagyon tetszett: A dánok nem hisznek benne, hogy a vásárlás boldoggá tesz. Dániában a nagyobb autó csak magasabb adóterhet jelent. A nagyobb ház pedig annyit, hogy tovább tart kitakarítani. Ezzel a gondolattal én is tudok azonosulni.

AL GHAOUI HESNA: Félj bátran

Al Ghaoui Hesna Prima Primissima-díjas újságíró, aki a Magyar Televízió munkatársaként több mint húsz országból, köztük számos háborús helyszínről tudósított. 2021-ben egy Fulbright kutatói ösztöndíjnak köszönhetően lehetősége nyílt arra, hogy a félelem és a lelki alkalmazkodóképesség motívumait tanulmányozza a kaliforniai Berkeley Egyetemen. A küldetéseken megélt személyes tapasztalatait és a kutatás anyagát ötvözve arra keresi a választ, miként hat életünkre a félelem, hogyan befolyásolja döntéseinket, miként alakítja szokásainkat és viselkedésünket, és miként használja fel a politika, a média a félelmeinket arra, hogy manipuláljon bennünket? Legfontosabb eszközünk a félelem kétélű fegyverével szemben: egészséges fenntartás az információkkal szemben, a kételkedés, és a kritikus gondolkodás. A szerző közismert tudósok írásaival támasztja alá, hogy az agy bármikor „újrahuzalozható”, és hogy a félelmünket miképpen tudjuk a javunkra fordítani. Sok-sok történet, távoli országok, idegen kultúrák. Izgalmas, érdekfeszítő olvasmány. Legfelemelőbb üzenete számomra: „Találj egy vágyat, ami fontosabb a félelmednél.”

BRUCE D. PERRY, OPRAH WINFREY: Mi történt veled? (Életünk újraalkotásának kulcsa, a múlt traumáinak elengedése)

Nehéz könyv, többszöri nekifutásra is, és az alkalmazott tipográfia sem lett a kedvencem. Ömlesztett sokk. Bizonyára van, akinek ez kell ahhoz, hogy kellő mértékben hasson rá a mondanivaló, számomra töménynek bizonyult a tartalom. Rengeteg kutatási anyag és rengeteg történet riport formában feldolgozva, ami némileg lazít a tömör információhalmazon. Mi történt veled? – a könyv központi kérdése. Mihez kezdesz vele? – kérdezem én. Oprah saját emlékdobozát bontja meg és teszi ki életének meghatározó eseményeit az asztalra, hogy láthassuk, hogyan válunk sebezhetővé a fiatalkorban átélt traumák következményeként. Az új szemléletmód által megérthetjük múltunkat és utat nyithatunk a gyógyulásnak. Szó esik a gyermekkori bántalmazás több formájáról, poszttraumáról, a gyermek agressziójáról feltárva a mögöttes okokat. Igazából mindenkinek ajánlott e könyv, akit kicsit is érdekel a téma, hiszen gyakorlatilag nincsen traumamentes élet. Ahogy az előszóban is olvasható, kihívást jelenthet végigolvasni. Nem tagadom, az volt!

ANNA LEMBKE: Dopaminkorszak (Hogyan találjunk egyensúlyt a függőségekre épülő világban)

Ez a könyv az élvezetről szól. És a fájdalomról. De leginkább az élvezet és a fájdalom közötti szoros kapcsolatról, illetve arról, mennyire fontos ma megérteni ezt a kapcsolatot ahhoz, hogy normális életet élhessünk. A Dopaminkorszakban Dr. Anna Lembke pszichiáter bemutatja a legújabb tudományos magyarázatokat arra, miért vezet fájdalomhoz, hogy fáradhatatlanul hajszoljuk az élvezeteket. Sőt mi több: megosztja az olvasóval, hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt e között a két súlyos motiváló erő között. Részben tudományos olvasmány, de élvezhető és emészthető formában járja körül a témát, saját és pácienseinek eseteit alapul véve. Az egyéni felelősség hangsúlyozása ebben a kötetben is kiemelt szerepet kap. Amire felkaptam a fejem: „…szintén fontos hatással van a kényszeres fogyasztás kialakulására, az egyre növekvő szabadidő, és az ezzel együtt járó unalom.”

MEIK WIKING: LYKKE (A boldogság nyomában)

Mégiscsak szeretem Dániát! Valószínűleg sokat nyomott a latban a pálfordulásom során a gyönyörű keményfedeles borító, és a magyar népmeséket eszembe juttató illusztráció. Egy igen rokonszenves, nagyjából velem egyidős fiatalember kezei alól került ki ez a csodás műalkotás, aki a Boldogságkutató Intézet vezérigazgatója. Dánia kétségívül és kitörölhetetlenül boldogság nagyhatalom, ha még intézetet is alapítottak eme fogalom tiszteletére! A szerző azt kutatja, miért is olyan elégedettek a dánok, miből állnak össze a boldogság fokozatai? Esettanulmányok és boldogságtippek tárháza. Irodalmi és esztétikai élmény egyszerre. Hangulatos, szívmelengető, útmutató egy beteljesült élethez. Tudjátok, mit ajánl a szerző? Olvassunk minél többet! Imádom! Valódi kincs ez a kötet, 10/10-es.

EMILY NAGOSKI: Összhangban (A tartós szexuális kapcsolatok pszichológiája)

Egy könyv mindazoknak, akik észbontó szexuális életre vágynak a tartós kapcsolataikban. Még annyira új illata van. Még nem fogta kézbe senki. Csábít ez a kötet, de még nem jött meg hozzá bátorságom. Talán erről a könyvről is írok egyszer. Talán…