Az űrmisszió célja a víz feltérképezése a Hold felszínén

Czeczon

Az űrmisszió célja a víz feltérképezése a Hold felszínén

A héten felbocsátandó szonda célja, hogy meghatározza a holdi víz felbukkanásának helyeit, ami segíthet a Föld kísérőjének kolonizálása megtervezésében – írta Robin McKie a theguardian online portálon.

Az űrmérnökök február utolsó hetében szokatlan küldetést indítanak, amikor brit és amerikai kutatók által épített szondát küldenek a Holdra, hogy feltérképezze a felszínén lévő vizet. A Lunar Trailblazer kétéves küldetése a tervek szerint 27-én kezdődik, amikor a szondát Floridából egy Space X Falcon rakétával felküldik az űrbe.

Célja – hogy vizet keressen a Hold felszínén –furcsának tűnhet, mivel a Holdat hagyományosan száraz, kiszáradt világnak tekintették. A tudósok azonban a közelmúltban erős bizonyítékokat tártak fel arra vonatkozóan, hogy jelentős mennyiségű vizet tartalmaz. A Lunar Trailblazer feladata lesz, hogy felfedje, mennyi víz van a Hold felszíne közelében, és meghatározza annak fő helyét.

A szonda előrehaladását nagy érdeklődéssel követik majd az űrmérnökök és csillagászok, akik úgy vélik, hogy a holdi víz kulcsszerepet játszhat a személyzettel ellátott kolóniák Holdon történő felállításának tervében. A naperőművek által biztosított energia felhasználásával a vizet hidrogénből és oxigénből álló alkotóelemekké lehetne alakítani. Az előbbit üzemanyagként használnák, míg az utóbbit az űrhajósok lélegezhetik.

„Ez elsősorban egy tudományos küldetés” –mondta Neil Bowles professzor, az Oxfordi Egyetem fizikuscsoportjának vezetője, aki megépítette a Lunar Trailblazer egyik fő műszerét. "Azonban azt is meg kell tudnunk, hogyan történik a víz szállítása a Hold felszínén, és ez hatással lesz a jövőbeni emberek által végzett holdkutatásra."

Egészen a közelmúltig azt feltételezték, hogy a meteoritok és üstökösök által a Holdra juttatott vízmolekulák gyorsan lebomlanak, ahogy a napfény hidrogénné és oxigénné bontja őket, amelyek aztán az űrbe sodródnak. A közelmúltban azonban számos robotszonda meggyőző bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a víz, főként jég formájában, meglehetősen nagy mennyiségben létezik néhány mély, tartósan árnyékolt kráterben, és a Hold déli pólusa kínálja a legígéretesebb jelölteket.

Ezeket a felfedezéseket még tovább vitte az indiai Chandrayaan-1 szonda, amely 2009-ben azt találta, hogy víznyomok láthatók a Hold felszínén, távol a sarkoktól. „Nagy meglepetés volt, ami megváltoztatta a felfogásunkat arról, hogy mit találhatunk a Holdon” – mondta Bowles.

A Chandrayaan-1-en található műszer azonban, amely a felfedezést tette, nem rendelkezett azzal a spektrális tartománnyal, hogy teljes mértékben feltérképezze a vizet a Hold felszínén, és a Lunar Trailblazert úgy tervezték, hogy megoldja ezt a problémát. Két műszert fog szállítani. Az első egy infravörös szkenner, amely pontosan meghatározza a vizet és más geológiai jellemzőket. A második, amelyet Bowles és csapata tervezett, egy hőtérkép, amely lényegében egy rendkívül fejlett hőkamera.

Ezeknek a műszereknek összhangban működve képeseknek kell lenniük a Hold felszínének és víztérképének elkészítésére. „Tudjuk, hogy víz van a Hold sarkain, de nem tudjuk, hogyan került oda” – mondta Bowles. „Úgy gondoljuk, hogy van egyfajta Hold-vízciklus, mint a Földön, bár a holdi ciklusnak semmi köze a felhőkhöz vagy az esőhöz.”

Két fő forgatókönyv létezik – tette hozzá. „Vagy üstökösök vagy meteoritok szállítják a vizet, amelyek a Hold felszínére csapódnak, és sok vizet bocsátanak ki, amely aztán hidegcsapdákban kondenzálódik a sarkokon. Alternatív megoldásként nagyon vékony vízrétegek képződhetnek a Hold talajában végbemenő reakciók során.

„Azonban nem tudjuk, hogyan mozogna ez a víz, és hogyan halmozódna fel jéglerakódásokká. Ezt próbáljuk kideríteni. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy megértsük, miért van víz a Holdon, és ho gyan viselkedik ott, és ez nem csak a Hold meg értéséhez fontos, hanem annak megértéséhez, hogy mi történhet más, a Holdhoz hasonló vilá gokon, például a Merkúron.”

A Lunar Trailblazer azonban nem lesz az egyet len űrszonda, amelyet csütörtökön a világűrbe küldenek. Az indítási jegyzék tartalmazza a raké ta fő küldetését is, az IM-2-t, az amerikai Intuitive Machines cég által épített holdraszálló egységet. Az a rendeltetése, hogy leszálljon a Holdra, ahol a felszín alá fog fúrni, hogy ott vizet találjon.

Ezeken a járműveken kívül lesz egy szonda –amelyet az építője, az AstroForge Odinnak nevezett el –, amely egészen más célállomásra repül: a 2022 OB5 aszteroidára. Odin ott készít képeket egy visszatérő küldetésre, amely a tervek szerint leszáll az aszteroidára, és megkezdi az ásványi kitermelést a felszínén.

Ezek a küldetések mind a NASA kereskedelmi holdi rakományszolgáltatási programjának részét képezik, amelyet azért hoztak létre, hogy arra ösztönözzék a vállalatokat, hogy kisméretű robotleszállókat és rovereket küldjenek a Holdra és más Földközeli célpontokra. A fő cél a Hold esetleges gyarmatosításának előkészítése.

fotó: NASA