13 minute read
ÉLETVITEL ÉS/VAGY ÉLETMÓD?
Landgraf Arnold
ÉLETVITEL ÉS/VAGY ÉLETMÓD?
1. rész: Melyiken múlik a valódi változás
Ez egy cikksorozat első része, melynek az a célja, hogy a Kedves Olvasó képet kapjon arról, hogy ez a két fogalom milyen módon képes hatással lenni életünkre. Illetve mennyire fontos tisztázni ennek a két fogalomnak a jelentését és összefüggéseit. Továbbá a sorozat további részeiben igyekszem részletesebben kifejteni a két alapfogalmat. Valamint rávilágítok olyan összefüggésekre, melyek segítenek megérteni, hogyan milyen elvek mentén generáljunk változást az életünkben. Az emberek gyakran szeretnének változtatni az életükön – egészségesebben élni, hatékonyabbnak lenni, vagy boldogabbá válni. Azonban ez minduntalan valamilyen akadályba ütközik, illetve vannak, akiknek sikerül és vannak, akik képtelenek ezt megtenni.
Ennek kapcsán két kérdés is felmerül bennem.
1. Vajon melyik területen kell először változtatni, az életmódon vagy az életvitelen ahhoz, hogy valóban képesek legyünk megváltoztatni az életünket?
2. Mi kell ahhoz, hogy valós változást tudjunk generálni az életünkben?
Menjünk sorban.
Bár a két fogalom – az életvitel és az életmód – összefügg egymással és első hallásra hasonlónak is tűnnek, mégis van köztük különbség, mert valójában más-más fogalmakat takarnak és más módon hatnak az életünkre.
Leegyszerűsítve:
• Az életmód a szokásaink és az életstílusunk összessége.
• Az életvitel az, ahogyan mindezt a mindennapjainkban megvalósítjuk.
Nézzük hát, melyik mit takar és milyen hatással van a mindennapi életünkre!
ÉLETMÓD
Ez egy tágabb, átfogóbb fogalom, ami azt mutatja meg, hogy egy ember hogyan él általánosságban. Ide tartozik az egészség, a táplálkozás, a mozgás, a szokások, a társas kapcsolatok, a munka és a szabadidő eltöltése.
Az életmód alapvetően egy ember olyan magatartás formáit és tevékenységeit takarja, melyeket az adott körülmények között ő választ meg, viszonylag szabadon. És bár életmódunkat társadalmi, gazdasági, kulturális és technológiai tényezők is befolyásolják, egyéni szerepünk döntő tényező ezen a területen. Ezért fontos kihangsúlyoznom rögtön az elején, hogy egyéni felelősségünk kikerülhetetlen életmódunk kialakításában, ami ily módon hatással van életminőségünkre is.
Azonban életmódunkat nagymértékben meghatározzák szükségleteink, melyek között viszont fontossági sorrendet tartunk, amit kiválóan ábrázol a Maslow-piramis.
Ennek értelmében a legfontosabb, elsődleges szükségletünk (kellene legyen) az életben maradásunk és az ehhez kapcsolódó szükségletek (evés, ivás, alvás/pihenés), majd a biztonságunk. Ezt követi a kapcsolati rendszerünk (szociális szükségletek), hiszen az ember társas lény. Azután jön az elismerés és önbecsülés, mint szükséglet, majd legvégül az önmegvalósítás.
Ezeknek a szükségleteknek egy részét úgy elégítjük ki, hogy egyáltalán nem vagyunk rájuk tudatosak. Annyira nem, hogy a ma embere sok esetben olyan életmódot él, melyben a legalapvetőbb szükségletei – mint az evés, ivás (víz) és az alvás (pihenés) – elé helyezi a munkát, a szórakozást és más tevékenységeket. Ennek következtében jelentősen rombolva életesélyeit és biztonságát.
Ezért javaslom nézzük meg főbb vonalakban, hogy valójában mik lennének egy megfelelő életmód kialakításának a pillérei:
• Kiegyensúlyozott táplálkozás – Vagyis oda kellene figyelnünk, hogy milyen ételeket, mikor, milyen rendszerességgel és mekkora mennyiségben fogyasztunk. Mennyi és milyen folyadékot iszunk? Egészséges vagy egészségtelen táplálkozást követünk? Mennyi időt szánunk az étkezésekre és mennyire nyugodt körülmények között fogyasztjuk el ételeinket?
• Fizikai aktivitás – Testmozgás – Mennyire aktív az életünk? Már ami a testmozgást illeti. Sportolunk vagy mozgunk-e eleget és rendszeresen, vagy ülő életmódot folytatunk és elkényelmesedtünk?
• Pihenés és alvás – Megfelelő mennyiségű és minőségű pihenésben van részünk? Megfelelő időben fekszünk le? Milyenek az alvási körülményeink?
• Mentális egyensúly – stresszkezelés – A megfelelő mentális egyensúly segíthet abban, hogy kapcsolataink harmonikusak legyenek, türelmesebbek és megértőbbek legyünk másokkal. Valamint abban is segít, hogy rugalmasabban tudjuk kezelni az élet kihívásait és a stresszhelyzetekre is higgadtan reagáljunk.
• Általános egészségi állapot – Ez egy olyan dinamikusan változó egyensúlyi állapot, melyben az emberi test sikeresen alkalmazkodik a folyamatosan változó környezeti feltételekhez, ami lehetővé teszi az egyén harmonikus testi, lelki és szellemi fejlődését.
• Munka és/vagy karrier – Milyen munkát végzünk, és ez hogyan hat az életünkre? Stresszes vagy kiegyensúlyozott munkát végzünk? Bekerülni egy munkahelyre és ott betölteni egy állást az egy dolog. Ha karriert akarunk építeni, az pedig egy másik dolog. Ehhez azonban mindenképpen tudnunk kell, hogy mi a valódi hivatásunk, hogy amellett el tudjunk köteleződni.
• Szabadidő és hobbi – A szabadidős tevékenységek és köztük a hobbi fontossága nem csupán a kikapcsolódás és a szórakozás miatt fontos, hanem a fizikai és mentális egészségünk megőrzésében is kiemelkedő szerepe van. Ezért nem mindegy hogyan töltjük a szabadidőnket. Valóban kikapcsolódunk, vagy folyamatosan stressz alatt tartjuk magunkat.
• Társas kapcsolatok – Az ember alapvetően társas lény, ezért alapvető szükségletünk, hogy tartozzunk valahová, valakihez és szeretve érezzük magunkat. És az, hogy ez milyen mértékben elégül ki, meghatározza fizikai és mentális egészségünket. A társas érintkezés hiánya nagyobb egészségügyi kockázatot jelent, mint az elhízás, a magasvérnyomás vagy a dohányzás. A társas kapcsolatok erősítik immunrendszerünket, így ellenállóbbakká válunk, sőt tovább is élhetünk.
• Káros szokások elhagyása – Ma már alig van olyan ember, akinek ne lenne káros szokása. Ugyanis egyre több olyan anyag és technológia vesz körül bennünket, amiknek a használata vagy alkalmazása hosszútávon egészségkárosító hatású. Így, ha szokásunkká tesszük ezek alkalmazását az káros szokássá is válhat. Ezért egyre fontosabb, hogy alaposan vizsgáljunk meg és nézzünk utána minden új dolognak az életünkben. Illetve, ha észrevesszük, hogy nekünk ez nem jó, akkor tudjuk, merjük abbahagyni, bármennyire is divatos vagy kényelmesnek tűnő dologról is van szó.
A fenti területek a legjelentősebbek a megfelelő életmód kialakításában, viszont ezeken túlmenően vannak olyan területek is, melyek ugyan itt nem kerültek felsorolásra, de attól még fontos lehet a saját életünkben. Ezekkel is foglalkozzunk bátran, ha úgy érezzük, hogy szükséges számunkra a megfelelő életmódunk kialakításához.
Ezek után nézzünk meg néhány, a ma emberére jellemző életmód fajtát:
• Ülő életmód: mára sajnos népegészségügyi problémává vált ez az életmód, mert a kevés mozgás és a sok ülés (munkahelyen és otthon is), a mozgásra teremtett testünknek komoly egészségügyi kockázatot jelent, már rövid távon is. Ugyanis ez a fajta életmód nemcsak a testünk mozgásszervrendszerét terheli természetellenesen, hanem az egész szervezetet, mert a gerinc mellett az izmok, az ízületek és a porcok is károsodnak. Ami aztán testszerte fájdalmakat okoz és a mozgás beszűküléséhez vezet.
• Digitális életmód: alapvetően ez az életmód is kapcsolódik az ülő életmódhoz, hiszen sok időt töltünk el ülve online, a közösségi médiák felületein. Illetve a digitális technológia túlzottan nagy szerepet tölt be életünkben és erősen elkényelmesít bennünket. Viszont ennek az életmódnak van egy változata, ahol ötvözni igyekeznek a szabad és egészséges életmódot a digitális eszközök használatával. Ez az ún. digitális nomád életmód, ami arról szól, hogy a munkámat bárhol el tudom végezni, ha van egy laptopom vagy okostelefonom és persze internet. Így akár alkal- mazottként, akár szabadúszóként olyan kötetlen módon tud dolgozni az egyén, ami egy sokkal egészségesebb és sokkal szabadabb életet biztosít a művelőjének.
• Stresszes életmód: a folyamatos rohanás, a kevés pihenés – kikapcsolódás, a negatív gondolkodásmód mind-mind stresszes élethez vezet. De a nem megfelelő táplálkozás, a rossz alvás, az állandó fájdalmak (sok esetben az ülő életmód miatt) és a különböző mérgezések is stresszt okoznak a szervezetnek. Alapvetően a hosszú ideig tartó tartós vagy krónikus stressz okoz sok esetben pszichés, sőt testi betegségeket is. A tartós stressz állapotában azt érezzük, hogy már képtelenek vagyunk irányítani az életünket, a legkisebb dolgot is túlreagáljuk. Egyre rosszabbul teljesítünk a munkahelyen és otthon is, gyengének érezzük magunkat, nyugtalanok és feszültek vagyunk. Képtelenek vagyunk lazítani, pihenni. Ezt stresszspirálnak is nevezik, amiből már nagyon nehéz egyedül kilépni.
• Egészséges életmód: ennek keretében egyre több ember figyel oda és igyekszik beépíteni az életébe a kiegyensúlyozott táplálkozást, a rendszeres mozgást és pihenést, vegyszermentes tisztítószereket, természetbe járást és sok egyéb olyan elemet, ami a testi, lelki és mentális egészségét egyaránt szolgálja.
• Fenntartható életmód: ez tulajdonképpen az egészséges életmód része, ami kiegészül környezettudatos döntésekkel. Ezzel nemcsak saját, hanem környezetünk egészségére is tudatosan oda tudunk figyelni. Például helyi termékeket vásárolunk, kevesebb hulladékot termelünk, környezetbarát tisztítószereket és technológiákat alkalmazunk.
Az életmód tehát hosszú távon hatással van az egészségünkre, mentális állapotunkra és életminőségünkre.
ÉLETVITEL
Az életvitel ugyanakkor azt tükrözi, hogyan szervezzük meg a mindennapi életünket. Az életvitel egyéni döntésekből, teendőkből és szokásokból áll össze, és befolyásolja a napi rutinunkat, időbeosztásunkat, tevékenységeink – ügyintézésünk megszervezését, munkamódszereinket és életvezetésünket. Tehát az életvitel egyfajta rendszer vagy életvezetés, ami szoros összefüggésben van az életmóddal. Hiszen attól függően, hogy milyen életmódot élek, más módon fogom szervezni az életem. Még ha az nem is tűnik tudatos szervezésnek.
Mondok egy példát: ha valaki egészségtudatos életmódot él, akkor az életmódjának ezt tükröznie kellene azzal, hogy sportol, egészségesen táplálkozik és odafigyel a napi rutinjára. Ugyanakkor, ha rosszul szervezi a napjait és nincs ideje pihenni vagy lazítani, akkor az életvitele miatt nem lesz egészségtudatos az életmódja.
Annak érdekében, hogy ne kövessünk el ilyen vagy az életvitelünkkel kapcsolatos más hibákat, nézzük meg ennél a területnél is, hogy mik azok a főbb elemek, amikre érdemes odafigyelni, ha megfelelő életvitelt szeretnénk kialakítani.
• Saját környezet, otthon – ennek kialakításáért, tisztán- és rendben tartásáért minden esetben mi vagyunk a felelősek. Ugyanakkor mi döntünk arról, hogy mikor, kit engedünk be a saját környezetünkbe (házunkba, lakásunkba, szobánkba). Ha ezt a területet rendben tartjuk, az már önmagában nyújt egy olyan hátteret, ahol nyugodtabban tudjuk megszervezni életünket.
• Ügyintézés – Ez a terület sajnos korántsem kap olyan figyelmet, mint amilyen mértékben valójában szüksége lenne rá. Nagyon sok embernek okoz problémát – főleg az egyre jobban digitalizálódó világunkban – a különböző hivatalos vagy akár nem hivatalos ügyintézés. Ugyanis nagyon sokféle kényelmi eszközzel és a hozzájuk tartozó szolgáltatással veszük körbe magunkat, amiknek a működtetéséhez, karbantartásához és hibaelhárításához egyre több szolgáltatóval kerülünk kapcsolatba. Az ezekkel való nem megfelelő kommunikáció és ezen keresztül a rossz kapcsolattartás jelentős mértékben növeli a stresszt mindennapjainkban és nehezíti meg életünket.
• Időbeosztás és napi rutin – Alapvető kérdés: Hogyan osztjuk be az időnket munka, pihenés (én-idő), szórakozás és család között? Az időbeosztás, illetve a napi rutin megszervezésének képessége meghatározó szerepet játszik feladataink elvégzésében. Ha jó az időgazdálkodásunk, akkor könnyebben tudjuk egyensúlyban tartani az életünket és kevésbé fogunk halogatni. Így kiegyensúlyozottabbak és nyugodtabbak leszünk.
• Prioritások – A megfelelő időbeosztás kialakításához elengedhetetlenül szükséges, hogy megtanuljunk fontossági sorrendet kialakítani a feladataink – teendőink között. Úgymint:
1. fontos – sürgős;
2. fontos – nem sürgős;
3. sürgős – nem fontos;
4. nem sürgős – nem fontos.
Ha ezek alapján kategorizáltuk teendőinket, akkor egy sokkal átláthatóbb, rendezettebb feladathalmazt kapunk, amivel már sokkal könynyebb bánni.
• Pénzgazdálkodás – Ezt a területet és az ehhez tartozó pénzkezelési kultúrát ma Magyarországon sajnos nagyon rosszul élik az emberek. Pénzügyi ismereteink elég rosszak, ráadásul legtöbbször érzelmeinkre hallgatva, impulzívan döntünk. Ez a terület azért fontos az életvitel szempontjából, mert hiába a jó időgazdálkodás és a megfelelő sorrend kialakítása, ha nem jól gazdálkodunk a pénzünkkel, akkor nem jut arra, ami szükséges lenne a jó éltvitel kialakításához.
• Személyes fejlődés – Ez a terület mindenki számára mást jelent, hiszen minden ember másmás képességekkel rendelkezik, így különböző területeken szeretne kibontakozni és fejlődni. Egyvalami azonban mindenkinél közös: a személyes fejlődés senkinél sem fog csak úgy, magától megtörténni. Ezért muszáj bizonyos lépéseket megtenni. Egyrészt kifizetődő ezen a területen is tervet készíteni, másrészt érdemes megváltoztatnunk a szemléletmódunkat és megtanulnunk a növekedésre fókuszálni. Harmadrészt kifejezetten ajánlott fejlesztenünk rugalmasságunkat, vagy idegen szóhasználattal a rezilienciánkat.
• Stresszkezelés – Mára már a stressz mindennapi életünk szerves részévé vált. Ennek kezelése pedig arról szól, hogyan birkózunk meg a napi kihívásokkal és milyen megküzdési stratégiáink vannak. Ehhez viszont érdemes tudni, hogy a stressz alapvetően a túlélésünket szolgálja, mert fejleszti az alkalmazkodóképességünket. Azonban azt is jó tudni, hogy a stressz teljes hiánya vagy annak túlzott jelenléte az életünkben egyaránt káros az egészségünkre. Ugyanakkor a pozitív hatású stressz (eustressz) motivál bennünket, feltölt energiával, így javítja a teljesítményünket. Ezzel szemben a negatív hatású stressz (distreszsz) szorongást okoz, ezzel együtt csökken a teljesítményünk, sőt meg is betegíthet bennünket. A distressz egészségkárosító hatása persze függ annak erejétől és időtartamától.
Az életvitelnek ugyan nincsenek olyan jól elkülöníthető válfajai, mint az életmódnak, mert bizonyos értelemben az életmódunkhoz fogjuk igazítani az életvitelünket. Ugyanakkor beszélhetünk:
• Rugalmatlan életvitelről - amikor túl merev szabályok mentén, minimális alkalmazkodókészséggel szervezzük az életünket
• Kapkodó életvitelről - amikor nincs rendszeresség a mindennapi teendők elvégzésében, kapkodva, kaotikusan éljük az életünket
• Rendszeres életvitelről – amikor jólszervezetten, előre tervezetten, tudatosan kialakított napi rutin mentén végezzük feladatainkat és éljük az életünket
• Kiegyensúlyozott életvitelről - amikor harmonikus időbeosztással, a munka – magánélet egyensúlyát megtartva szervezzük és éljük az életünket
A fentiekben leírtakat mintegy összegezve elmondhatjuk, hogy míg az életmód inkább egy átfogó képet ad arról, hogyan élünk, addig az életvitel arra összpontosít, hogy ezt milyen módon valósítjuk meg.
Ugyanakkor, ahhoz, hogy egy teljesebb képet kapjunk ennek a témának a kapcsán, említést kell tennünk még három olyan kérdéskörről, ami jelen társadalmi körülményeink között alapvetően határozza meg életvitelünket és ezzel együtt életmódunkat.
1. A tevékenységszerkezet – Ahhoz, hogy egy társadalom fenntartható lehessen, az azt működtető rendszerhez meghatározott tevékenységek kötődnek. Jelen társadalmunkban három nagyobb tevékenységi kör van, ami döntően befolyásolja annak működését.
• fiziológiai szükségletek elvégzése – ezek olyan, egy-egy ember személyi ellátásához szükséges tevékenységek, mint az étkezés, ivás, alvás, passzív pihenés. Ennek időigénye viszonylag állandó, azonban függ az életkortól, az egészségi állapottól és a gazdasági – társadalmi aktivitástól. Viszonylag rugalmas, éppen ezért legtöbbször ebből csípünk le más tevékenységekkel szemben.
• munkavégzés – ez jelenleg egy társadalmi alaptevékenység. Ezen keresztül anyagi javakhoz juthatunk, amit aztán egyéni életvitelünk és életmódunk kialakításához felhasználhatunk. Ez a tevékenység sokaknál még elég kötött és a jelenlegi gondolkodásmódnak és a kialakult társadalmi szokásoknak köszönhetően, általában itt szokott elcsúszni a tervezett életvitelünk és életmódunk.
• feltöltődés, lazítás – ide tartoznak pl. a sportolás, szórakozás, hobbi, személyes fejlődés (képességfejlesztés), olvasás stb. Azonban ez az az időkeret, amit a legkevésbé szoktunk tudatosan beépíteni az életünkbe, mert rendszerint az előző kettő uralja életünket.
2. A társadalmi életforma – fogyasztói társadalom vagyunk, ami azt jelenti, hogy a médián és a reklámokon keresztül egy állandó túlfogyasztásra ösztönöznek bennünket. Ez a társadalmi „berendezkedés” evolúciós gyökerekre épül, mert annakidején, amink volt, az mind a túlélésünket szolgálta. Ebből megmaradt a szerzési vágy. Ennek köszönhetően ez az életforma életvitelünket is és életmódunkat is alapvetően határozza meg. Ily módon beleesünk abba a csapdába, hogy önmagunkat is becsapva az anyagi javakat felhalmozva, ugyanazokat a köröket rójuk, miközben önmegvalósításról álmodozunk.
3. A hitrendszerünk – a legbelsőbb megfogalmazása a minket körülvevő világnak. Az, amiben hiszünk. Ám ez legtöbbször nem tapasztalatokra, hanem inkább családi és társadalmi mintákra épül, melyeket megtanítottak (elhitettek) velünk. Emiatt az ezen a hiten alapuló alapelveket a legtöbbször meg sem kérdőjelezünk, hanem annak mentén éljük az életünket, még ha legbelül tudjuk is, hogy az már nem jó. Sőt, ha valaki veszi a bátorságot, hogy megkérdőjelezze, akkor azt minden módon és erősen támadjuk és lehordjuk mindennek, vagy ellehetetlenítjük.
A fent leírtak rámutatnak arra, hogy sok esetben azért nem tudjuk a számunkra megfelelő életmódot és életvitelt kialakítani, mert ebből a három dolog valamelyikéből, vagy mindháromból kellene kilépnünk. Azonban ez jelenleg csak az egyén szintjén tud megtörténni, ami óriási erőfeszítést igényel az embertől, mert nemcsak az egyéni szintet és ezzel együtt önmagát kell meghaladja, hanem a társadalmi ellenállást is le kell győzze. Ez viszont hatalmas erőfeszítést igényel az egyes embertől, amire most még csak kevesen képesek. Ugyanakkor jó hír, hogy elindult ez a folyamat és egyre többen vannak, akik megkérdőjeleznek olyan alapelveket és társadalmi működési modelleket, melyekről azt hittük, hogy kőbe vannak vésve. Ezek az emberek olyanok, mint a csúnyácska, mindent felzabáló hernyóban az ún. imágó sejtek. Ők segítenek a hernyóból gyönyörű pillangóvá válni.
Ezért úgy gondolom, hogy nem kiközösíteni kellene ezeket az embereket és ítélkezni felettük, hanem keresnünk őket és figyelnünk rájuk, tanulnunk tőlük, mert ők azok, akik segítenek jobbá tenni ezt a világot.
