5 minute read
A nyugdíj nem életcél – éld az életed most!
Gürtler Szilvia
A nyugdíj nem életcél – éld az életed most!
Hőn szeretett nagynéném kórházba került. 3 nap alatt romlott le az állapota, méghozzá olyannyira, hogy sürgős kezelésre szorult. Tehetetlenül néztük, ahogy az ezt követő napokban még tovább súlyosbodott a helyzete. Már sem beszélni, sem mozogni nem tudott. Így érte a kórteremben a 65. születésnapja. A várva várt nyugdíjas lét. Annyira áhította és örömmel tervezgette a pihenés időszakát…
Azért, hogy ezt megélhesse, világéletében eszeveszett tempóban dolgozott. Varrónőként kezdte, napi 10-12 órás robottal, aztán kitanulta a bérszámfejtést, így már az irodában folytathatta a lélekölő munkát. Majd megszűnt a szövetkezet, amelyet évtizedeken át a munkahelyének nevezett és ő kereste a helyét a világban. Végül a Postához került, ahol utolsó munkás éveit töltötte. Több műszakban, egy újságosstand mögött.
S íme, elérkezett a nyugdíj, a vágyott állapot időszaka. Majd 2 napra rá már csak hűlt helyét és az üres ágyat láthattuk. Azt sem tudom, felfogta-e egyáltalán, hogy nyugdíjas lett. 2 teljes napig.
Ennek már több mint 20 éve, mégis olyan mélyen belém égett ez az esemény, hogy máig tisztán emlékszem minden pillanatára. Talán már itt eldőlt bennem, hogy eszem ágában sincs a nyugdíjra várni, miközben elpazarolom a legszebb éveimet. Így visszatekintve, akkor még semmi konkrétum nem fogalmazódott meg bennem ezzel kapcsolatban, mégis, bizton érzem, hogy valahol legbelül annyira megrázott, hogy ösztönösen más irányba tereltem az életem.
Mostanában kezd kristályosodni bennem, hogy minden tevékenységemmel egy olyan utat kerestem, amely biztosítja számomra a nyugodt, kényelmes létet, már jóval fiatalabb koromban.
Persze a nyugdíj-téma valahogy mindig jelen volt az életemben, legfőképpen öngondoskodás, azaz biztosítás, ilyen-olyan nyugdíjpénztárak, megtakarítási számlák formájában. Kalkulátorokat böngésztem, tervezgettem, és belemerültem abba a gondolatsorba, hogy mennyit is kell összegyűjtenem ahhoz, hogy kényelmesen éljek –majd 30-40 év múlva.
Aztán a nagynéném halála, az egyre mélyülő pénzügyi tudatosságom, valamint a mind erősebben jelző belső iránytűm is egy kicsit csavarintottak ezen a folyamaton.
40 éves koromra kimondtam, hogy én legkésőbb 50 évesen nyugdíjba megyek majd. A saját nyugdíjalapommal. Arról még fogalmam sem volt, hogyan és miképpen, csak az irányt láttam egyelőre.
Majd, amikor elkészítettem a párom részére azt a pénzügyi tervet, amellyel ő kényelmesen nyugdíjba vonulhatott, jó hét évvel az aktuális korhatár előtt, akkor egy kicsit visszahőköltem.
Megláttam nála (is) azt a céltalanságot, a haszontalanság érzését és a bizonytalanságot, amellyel kereste a helyét ebben az újfajta szerepben. Abban pedig biztos voltam, hogy márpedig én még nyugdíj mellett is vállalkozni fogok és keresem a lehetőségeket, amelyekkel többet teremthetek.
Akkor miért is a nyugdíjra gyűjtök? – tettem fel a kérdést magamnak. Aztán lassacskán, sok-sok mentorprogram, pénzügyi és siker-tanácsadás alatt/közben/után megvilágosodtam.
Szó sincs arról, hogy a nyugdíjra valót kell összeszednem és egy bankszámlán pihentetnem. Vagy hogy 65 éves koromban majd eldobom a tollat és onnantól már csak a tengerparton süttetem a hasamat.
Gyakorlatilag egész életemben passzív jövedelem-forrásokat akartam létrehozni, és mostanra már meg is teremtettem ezeket. Csak mivel a legtöbbünk számára a nyugdíj a legismertebb és majdhogynem alanyi jogon járó jövedelem-forma, amelynél nincs szükség aktív munkavégzésre, ezért nagy valószínűséggel sokunknak – ugyanúgy, mint nekem is az volt – a nyugdíj a vágyott állapot.
Holott, ha a vágyaink mélyére nézünk, akkor leginkább szabadon, pénzügyi stabilitásban szeretnénk megélni magunkat, anélkül, hogy eladnánk az időnket érte. Erre pedig mindössze egyetlen lehetséges alternatívát kínál a nyugdíj. Emellett van még sok-száz, sok-ezer más módozat, amelyekkel mindezt megteremtheted magadnak te is.
Én egy egészen más alternatívát választottam, mint hogy 40 évet áldozzak az életemből, a fiatal, termékeny éveimből arra, hogy eladjam a legértékesebb energiaforrásomat: az időmet, hogy aztán 65 évesen, mankóra támaszkodva, remegve várjam a nyugdíjamat.
Inkább kidobtam a nyugdíj-kalkulátorokat, elhajítottam azokat a pénzügyi tanácsokat, amelyek lehetetlennek tűnő nagyságrendű összegek felhalmozásáról beszélnek, és elkezdtem az áramlásra fókuszálni. Mert a tévhittel ellentétben a vagyon mértéke helyett sokkal inkább a pénzáramlás mértékére érdemes odafigyelni.
A nyugdíj mindössze egy lehetséges jövedelemforrás. Arra törekszem - és ezt az utat mutatom a hozzám kapcsolódóknak is -, hogy minél több helyről, minél többféle módon érkezzen hozzánk a pénz. Ezáltal jelentőségét veszti az eddigi egyetlen kiválasztott, és átadja helyét egy végtelenül sokszínű tárháznak.
A lelkem megnyugodott, ahogy mindezt megértettem. Mára már pontosan tudom, hogy mibe fektetek energiát, mikor és mennyit teszek a céljaimért, akár 45, akár 55, vagy 6575 évesen. Közben utazok, családommal, barátaimmal vagyok és élvezem, hogy a magam ura vagyok.
Ha érdekel, hogyan nyitottam már meg eddig is sok száz ember pénzügyi valóságát, lehetőségekre való rálátását egy-egy jól irányzott kérdéssel, megszokott gondolatsor megkérdőjelezésével, újra kalibrálásával, akkor beszélgessünk. Nézzük meg, miben vagy most és hova kívánsz eljutni.
Hétfőn esténként 6 órától tartok fél órás ingyenes pénzügyi iránytűt, hogy megmutassam, a siker, a jólét pusztán szemléletváltás kérdése.
Jelentkezz itt és hamarosan felvesszük a kapcsolatot veled: https://mannacoach.ebforms.com/5864823115218944
A cikket szeretettel ajánlom nagynéném emlékének, akinek kedves, adakozó lénye most is mélyen él bennem. Örök hálám, amiért ő is segített felnyitni a szemem és őszintén remélem, hogy egyre többen leszünk azok, akik már nyitottan, bátran merünk többet megélni és hinni abban, hogy az életünkkel kizárólag mi gazdálkodunk.
Te pedig, aki most olvasol, bármikor dönthetsz úgy, hogy másként cselekszel. Bizony, felépíthetsz magadnak egy olyan életmódot, amely megadja azt a szabad létformát, amelyet mindannyian élhetünk.
Ezzel foglalkozunk és ezért teszünk a MannaClub-ban, ahol a tavaszi fókuszunk a befektetési célú ingatlan vásárláson van. Nyáron az utazásról alkotott megszokott sablon gondolatok átalakítására helyezzük a hangsúlyt, ősszel a passzív jövedelemforrásokra, télen pedig a mesterséges intelligencia létét járjuk körbe. Bármelyik téma is szólított meg, várunk nagyon nagy örömmel akár egy évre, akár bármelyik negyedévi programra.
