7 minute read
Tekintsünk be az urbanista kertek világába!
Veres Mónika
Ökotudatosan kertészkedünk!
Tekintsünk be az urbanista kertek világába!
A városi növényfelületek amellett, hogy kellemes közérzetet, természetes hatást keltenek, és színesítik a nálunk trenddé vált szürke épületeket, burkolatokat, ökológiai, egészségügyi és társadalmi előnyökkel is járnak. Ma a Föld lakosságának több mint 56%-a városban él. Az utóbbi évtizedekben ez az arány igen meredeken, szinte kiszámítható egyenletességgel emelkedett. Sejthető, hogy a növekedés nem fog ezen a ponton leállni. Talán azonnal arra gondolunk, hogy ez a várossá vált területek miatt problémás, de valójában nem ez a fő gond. Sokkal inkább a lakóik száma. Hiszen, ha Magyarországot tekintjük, ma az itt élők 70%-a él városban, ami magas érték. Őket érintik közvetlenül azok a hatások, amik nehezíthetik az életüket, ronthatják egészségüket, köztük meg kell említeni a városi hősziget hatást, ami világszerte gondot okoz.
Az urbanista vonal olyan megközelítése a kertészetnek, amely városi körülményekhez alkalmazkodva teremt zöldfelületeket. Ehhez figyelembe kell venni az adott település sajátosságait, a helyhiányt, környezeti terhelést, közösségi igényeket. Nem csak vizuálisan élvezhető természeti közelséget imitál, de lehetővé teheti azt is, hogy a városokban élők fenntartható módon, esetleg közösségben termeszthessenek növényeket, zöldségeket. Ahol ez nincs fókuszban, a leleményesek ott is akcióba lépnek, és félig legálisan, vagy illegálisan spontán ültetik be a környezetükhöz közeli közterületeket. A gerillakertészet az elhanyagolt, gazos, kihasználatlan területek zöldebbé tételének a motivációja alatt működik, gyakran engedély nélkül, önkéntesekkel. Célja pedig nem több mint gyakran közösségi alapon működve, helyi lakosokkal, együttesen segíteni szebbé, kellemesebbé tenni a környezetet. Módszereik változatosak: lakótelepi ágyásokat, épület melletti szegélyeket ültetnek be évelőkkel, egynyáriakkal, de van, aki fát is telepít, aminek az a hátulütője, hogy megfelelő ismeret hiányában az épülethez túl közel ültetett fa még az előtt kivágásra fog kerülni, hogy elérné kifejlett állapotát. Van nálunk egy játszótér, aminek a szélében néhány fa árnyékában minden évben cukkini, újhagyma, cékla és saláta terem. Hasonló mini „konyhakertet” szoktam találni elvétve a lakótelepi sorokon, sőt forgalmas utca mellett is. Furcsa látvány, az ember megmosolyogja, mégis aranyos. Vannak, akik magvakkal telepítenek, elszórva őket és rábízva a természetre sorsukat. A gerillakertészet sokak számára egy kezdeményezés is, szívügyük, amivel felhívni szeretnék a figyelmet a közterek jobb kihasználására a természettel karöltve.
Milyen előnyei vannak a városok zöldítésének?
Elsőként a városi hősziget hatás csökkentését említeném meg, a városok klímájának javítását. Nagyon röviden – mivel erről nemrég egy teljes cikket írtam – a gond fő okozója a nagy mennyiségű sugárzást elnyelő burkoló-és építőanyagok használata, melyekkel a természetes növényzetet szép lassan teljesen felváltjuk. Ezeken a felületeken az energia elraktározódik és fűti a felszíni levegőt. Mivel a burkolatok nem engedik a talaj nedvességtartalmát felfelé mozogni, ezért hűsítő párolgásra sem számíthatunk. Egy ilyen állapot vajon milyen mértékben tud rásegíteni a nyaranta gyakori hőhullámok perzselő hatására?
A belvárosi levegő hőmérséklete 6-8 fokkal is magasabb lehet, mint a növénnyel beültetett területeké, ezért az épületek energiafogyasztása megnő, mert az épületek nagyobb hűtést igényelnek.
A levegőszennyezettség a városokban mindig probléma. A növények viszont épp szén-dioxidot kötnek meg és oxigént termelnek, miközben szűrik a port, füstöt, és a káros gázokat. Ezért nagyon fontos szerepük van a légszennyezés csökkentésében.
A csapadékvíz elvezetése természetes módokon is támogatható. A növények felszívják az esővizet, és ezzel csökkentik a csatornarendszerek terhelését. Ehhez szükséges a burkolatok észszerű kialakítása, amivel segíteni lehet a víz útját a növényekig.
A biodiverzitás növelése egy általánossá vált cél, amit minden fejlesztésnél igyekszünk figyelembe venni. A városi zöldfelületek menedéket nyújtanak a madaraknak, rovaroknak és más állatoknak, ezzel segítenek növelni a faji sokféleséget. A betelepülő állatok biztonságosabb környezetben élhetnek a városi területeken is.
Mentális és fizikai egészségünket a természet közelsége javítani képes. Maga a zöld szín, és a növények sugárzó pozitív energiái csökkentik a bennünk lévő stresszt, szorongást, és jó lehetőséget adnak a szabadtéri sportokhoz, játékokhoz, családi eseményekhez. Az ember közösségbe vágyik, ami a mai világunkban nehezen megvalósítható, hiszen inkább elszigetelődni törekszünk egymástól. A parkok, közösségi kertek a legjobb találkozási pontok lehetnek a kapcsolódáshoz és a közösségi élet ápolásához.
Ha pedig anyagi jellegű előnyét szeretnénk megemlíteni a városok zöldítésének, akkor többek között az ingatlanok értéknövekedését emelhetnénk ki.
Milyen módokon lehet zöldfelületeket kialakítani a városokban?
Sokféle megoldás létezik, biztos vagyok benne, hogy mindet nem tudom itt felsorolni. Olyanokra is bukkanhatunk szerte a világban, amelyek újak, különlegesek, esetleg még próba alatt állnak, de ígéretesek. Őket is megpróbálom megkeresni, és közülük néhányat bemutatni cikkem végén.
A hagyományos módszer mindig is a parkosítás volt, a játszóterek és utcák fásítása. Ezek gyakran nagy beruházások, hiszen a legtöbb esetben teljes tereprendezést kívánnak, és a parkelemek cseréjét, világítások kihelyezését jelentik. Pályázatok révén nagyon sok település hozta rendbe zöld közterületeit, és újította fel játszótereit az előírt szabályoknak megfelelően. Sajnos azt látom, hogy a legtöbb helyen nem törekednek eléggé a fásításra, és a kisvárosok faállománya igen csekély ahhoz képest, amilyen lehetne. Ahogyan azt sem tartom jó iránynak, hogy gyep helyett gumifelületekkel látják el a játszótereket.
A lakótelepek, utak mentén kimaradt kis ágyásokat, szegélyeket a lakók kölcsönzik ki maguknak, amíg betelepítik a virágokat, cserjéket és ápolják őket, ezzel segítve a település rendezettségét.
A közösségi kertek főként kihasználatlan területeken keletkeznek, közösségi szellemben. Itt már akár önellátó mini gazdálkodás is megvalósulhat. Ez egy szellem, ami összekovácsolja és bizonyos értékek mentén összetartja az egymáshoz kapcsolódni kívánó embereket, családokat, ezzel a hétköznapokat és az általános lelki jóllétet ápolva.
A zöldtető egy külön témát érdemelne – és meg is fogja kapni –, mert olyan környezettudatos támogatása a természetnek, amely a biológiai hátteret adja vissza számára. Mit adunk és mit kapunk általa? Otthont teremtünk vele a növények és állatok számára az épített elemeken, lapos, vagy enyhe lejtésű tetőkön. Segíti a csapadék megkötését, a víz megtartását. Segíti a hőszigetelést és javítja az épületek belső klímáját. Nagy műszaki hozzáértést és a növények igényeinek ismeretét feltételezi ez a szemrevaló megoldás, hiszen magának a szerkezetnek nagyon tartósnak kell lennie.
A zöldfal szintén egy alternatív városi megoldás, ami viszont függőleges kialakítású, ezért a zöldtetővel ellentétben használni nem lehet. Viszont magas esztétikai értéke van, gondoljunk csak egy vadszőlővel befuttatott hatalmas épületfalra! Ha modernebb, épített falat szeretnénk, akkor választhatunk előnevelt borostyánnal befuttatott paneleket, rozsdamentes vázszerkezettel épített zöldfalat automata öntözőrendszerrel.
A városok zöldítése világszerte előtérbe került, és születtek különleges, monumentális alkotások is. Milánó igazán innovatív megoldásokat vetett be, amikor a Bosco Verticale-t, „függőleges erdőt” megalkotta központjában. Két lakótorony homlokzatán összesen 800 fa, 11000 évelő és talajtakaró növény, és 5000 cserje található. A fákat akár 110 méteres magasságba emelték, és szenzorokkal figyelik igényeiket. Ők tesznek meg mindent azért, hogy növelni tudják a biológiai sokféleséget, csökkentsék a levegő portartalmát és a zajszennyezést, hűtsék a torony 113 lakását, és mérsékeljék a mikroklímát.
A Jackson Hole farm Észak-Amerika első hidroponikus függőleges üvegháza, mely 3 államba forgalmaz kiváló minőségű válogatott zöldségeket. A 3 emeletes építményben biztonságos származású helyi termények növekednek.
A Koppenhágában épült Copenhill a világ legtisztább hulladékégetője, az egyetlen olyan környezettudatos létesítmény, amin síelni, edzeni és falat mászni is lehet. A hulladékégető köré ugyanis hegyet építettek, ami egy valóságos sportkomplexumnak ad teret.
A budapesti Westend épületének zöldtetője nagyszerűen mutatja be, hogyan lehet egy korábban kihasználatlan területet zölddé alakítani. A város feletti kert egész nyáron várja vendégeit színes programokkal és finom ételekkel. A tetőkertben cserjék, fák, virágok élnek, melyek hozzájárulnak a város mikroklímájának javításához. Ez egy valóságos oázis pihenőkkel, sétányokkal, közösségi térrel.
Én kisvárosban élek, ahol főként kertes házak épültek, de nálunk is érezhető a zöld felületek iránti igény. Itt még nem jelentek meg innovatív megoldások, és nem is gondolom, hogy a közeljövőben számíthatunk rájuk. Inkább a hagyományos parkosítás jellemző, az viszont folyamatos gondozás alatt áll. A közterületek, parkok ápolása, megújítása, fásítás mellett jelentős a gerillakertészkedés is, főként a lakótelepek környékén.
Izgalmasak számomra a nagyvárosi modern megoldások is. Sajnos most, tél végén nem tudok megfelelő képeket hozni ehhez a cikkemhez – olyanokat, amiken jól kivehetőek a zölden pompázó növények –, pedig nagyon szeretnék, de a témát biztosan elő fogom venni többször is, és tavasszal, nyár elején elindulok nagyvárosi kerteket, izgalmas zöldfelületeket kutatni, fotózni.
Forrás:
https://www.diszkerteszek.hu/milano/?utm_source=chatgpt.com
https://www.pedestal-eternoivica.com/en/posts/bosco-verticale-in-milan?utm_source=chatgpt.com
