Opus Mixtum 1

OPUS MIXTUM I. dett és „kötélhurokra feszített tetejű” osztrák pavilon.32 Elkészült az NDK új pavilonja is, ezer négyzetméter fedett és 1500 négyzetméternyi nyitott kiállítótérrel; bejáratánál a magyar-keletnémet államközi szerződés ismertetője volt olvasható, amelyet a nyitás előtti napon írtak alá. A vásár ebben az évben is fontos építőipari technológia, a csúszózsaluzás bemutatóhelyéül szolgál az Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalat pavilonjában, igaz, ekkor már csaknem kész az ezzel a metódussal épített Budapest Körszálló.33 1968. május 17-én a főbejárat mögött új fogadófal üdvözli a vendégeket, rajta a BNV emblémájával, a főváros címerével és a Nemzetközi Vásárok Szövetségének jelvényével. 1969-ben újra visszatér egy hidroglóbusz, ezúttal a Fémmunkás-pavilon mellett, mégpedig a vállalat által készített 500. darab.

Ezekben az években azonban már egyre kevesebb új építmény fogadja a látogatókat, mivel a vásár jövője is tisztázatlan. 1968-ben megalakul a Hungexpo,34 ezzel egy kézbe kerül a vásárok és nemzetközi szereplések szervezése-rendezése, és döntés születik a BNV profiljának módosításáról, az utoljára 1948ban megrendezett Budapesti Őszi Vásár új életre keltésével. A terv az, hogy a szükségleti cikkek és a beruházási cikkek vásárának szétválasztásával erősítik a BNV külkereskedelmi vásár jellegét, szakmai mivoltát, a nagyközönséget pedig az őszi rendezvényre terelik át. Mindez azonban egyre halasztódik, mert továbbra sem tisztázott, költözik-e a vásár, mikor és hova. A lágymányosi helyszín utoljára az 1969es megnyitón kerül szóba, ahol Dr. Lindner László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának megbízott vezetője bejelenti: a BNV a következő években fokozatosan a Petőfi-híd budai hídfőjéhez költözik át. A következő évben nem történik semmi. Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1970. május 26-án így fogalmazta meg a további halasztásról szóló hírt: „egyetértek a Hungexpo vezető35 ivel abban, hogy a vásárt kár volna erről a szép helyről, a Városligetből kitelepíteni”.

A helyszűke miatt a vásárszervezők egyre meglepőbb dolgokkal próbálkoznak: 1965-ben a mezőgazdasági kiállításról kérnek kölcsön pavilonokat, és ekkor készül a vásár első emeletes épülete is: a Kossuth-csarnok 200 négyzetméteres plusz területet nyer a ráépítéssel.36 1970-ben a győri Grabona Műbőrgyár egyenesen a tóra telepíti 25x10 méteres felfújható sátrát,37 az ésszerűsítés kényszerében pedig minden előregyártott nyaralót, hétvégi házat egy helyre, a Vajdahunyad várának szigetére telepítenek.38 Ebben az évben, 1970-ben a vásár 260 ezer négyzetméteren, 56 épületben rekordszámú, 1 200 000 látogatót fogad – voltaképp ez az utolsó csúcspont.39 1971–72-ben a vásár a szokásos, nagyjából egymilliós látogatószámot hozza. Új pavilonokról, leszámítva a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet saját szabadalmával, az ún. VFV épületszerkezettel készült kétszintes, alumínium függönyfallal épült házát, nincs tudomásunk.40 1973-ra valóban megkezdődik az áttelepítés az új helyre, Kőbányára, az egykori mezőgazdasági kiállítások helyszínére, ahol január végén helyezik el a vásárváros alapkövét.41 A május 18–28. között tartott rendezvényt minden idők legnagyobbikaként hirdetik: a Ligetben 100 ezer (ebből 55 ezer négyzetméter fedett), Kőbányán 44 ezer (ebből 27 ezer fedett) várja a látogatókat.

A 32 résztvevő ország között nincs új kiállító, és dacára annak, hogy a 2. Az új üvegfalakkal burkolt Élelmiszeripari pavilon, 1960-as évek második legkedveltebb témák ja- fele (Fotó: Fortepan) 121