A TeAM HUb – Természet-Alapú Megoldások Magyarországi Hálózatának jó gyakorlatokat bemutató kiadvány

Természetalapú megoldások a jobb alkalmazkodásért

A TeAM HUb – Természet-Alapú Megoldások Magyarországi Hálózatának

jó gyakorlatokat bemutató kiadványa

forrás: Miniszterelnökség

2022 október 18-án a Budapest Kongresszusi Központban és online került sor a TeAM HUb vagyis a Természet-Alapú Megoldások Magyarországi Hálózatának nyitórendezvényére, közel 500 résztvevő jelenlétében

A TeAM HUb a természetalapú megoldások széleskörű magyarországi elterjesztése ügyében elkötelezett szervezetek és egyének szakmai közössége A természetalapú megoldások alkalmazásával kapcsolatos szakmai, műszaki, finanszírozási és üzemeltetési ismeretek Magyarországon még kevéssé elterjedtek. A TeAM HUb célja, hogy fórumot biztosítson a természetalapú megoldásokkal kapcsolatos hazai és nemzetközi tudás, tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztására, valamint ösztönözze a kormányzati, önkormányzati, szakmai és civil szereplők közötti párbeszédet és együttműködést a természetalapú megoldások széleskörű gyakorlati alkalmazása érdekében

A téma újdonsága ellenére már számos jó gyakorlat valósult meg a hazai településeken Jelen kiadványban a nyitórendezvényen bemutatott projekteket foglaltuk össze, kiegészítve azokat néhány további természetalapú megoldás ismertetésével A kiadvány különösen hasznos elemének gondoljuk az egyes jó gyakorlatok szöveges bemutatását követő adattáblát, mely egységes formátumban ismerteti a projektek költségeit, finanszírozási forrásait, valamint a tervezésben, megvalósításban közreműködő szakértőket, cégeket, szervezeteket - ezzel fontos iránytűt mutatva, hogy jövőbeni fejlesztések kapcsán milyen forrásokhoz és milyen partnerekhez fordulhatnak esetlegesen az érdeklődők A kiadvány összeállításában szerkesztőként Báthoryné dr Nagy Ildikó Réka tájépítész és dr Vona Márton vízgazdálkodási szakmérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök vett részt Tördelő szerkesztőként Pap Miklós László tájépítész működött közre.

Tartalom

Kihívások......................................................................................................................................4

Biodiverz zöldtető - Budapest, XIV. kerület.............................................................................11

Városok és helyi vállalatok együttműködése - Kazincbarcika 15

Lefolyás-lassítás és vízvisszatartás - Püspökszilágy................................................................19

Kisléptékű természetes vízmegtartás - Life Logos 4 Waters.................................................23

Csapadékvíz-gazdálkodás a fővárosban - Budapest..............................................................27

Városi Vízkör - Budapest, XIV. kerület......................................................................................31

Esőkertek - Kecskemét...............................................................................................................36

Fenntartható csapadékvíz-kezelő rendszer - Zalakaros........................................................39

Csapadékvíz-kezelő fahelyek - Budapest, V. kerület..............................................................43

Klímaadaptív gyepgazdálkodás - Veszprém 46

Városi méhészet - Budapest, XII. kerület.................................................................................52

Tórevitalizáció - Székesfehérvár................................................................................................57

Klímatudatos iskolakert kialakítása - Szeged 61

Kihívások

Magyarországon a földrajzi helyzetből és domborzati adottságokból adódóan a legtöbb környezeti és éghajlati kihívás a vízgazdálkodással kapcsolatos Az ország szinte teljes területét érinti a vízhiány vagy a vízfelesleg A vízhiány a nem hatékony erőforrásgazdálkodásból ered: az állandó és gyors vízelvezetésből, a nem hatékony vízhasználatból és a víztestek túlhasználatából Az esővízgyűjtés az alacsony vízdíjak és a felszín alatti vízhasználat kormányzati támogatása miatt nem terjedt el széles körben A vízzel kapcsolatos kérdések közül az aszálykárok megtérítése a legmagasabb közköltség.

Magyarország területe az éghajlatváltozás hatásainak fokozottan kitett, melyek az 1980-as évek óta egyre gyorsuló mértékben jelentkeznek: a gyakoribb szélsőséges időjárási események és a hosszabb száraz időszakok a vízigény növekedését, a talajvíz kimerülését, valamint az őshonos élőhelyek csökkenését és degradációját eredményezik. A hőhullámok és a vízhiány egyre nagyobb kihívás, az ország területének 34%-át fenyegeti aszály

Az eredeti ökoszisztéma-szolgáltatások több mint 90%-a már leromlott, és a vízfolyásoknak csak 8%-a tudja elérni a vízügyi keretirányelv által megkövetelt "jó állapotot" Az ökoszisztéma degradációja a legsúlyosabb a mezőgazdasági hasznosítású síkvidéki területeken. Ezeknek a területeknek meg kell küzdeniük az aszályok, árvizek és a belvíz okozta többszörös fenyegetéssel

Árvíz Győrött - forrás: MTI

A klímakockázatok eltérő módon, de a különböző méretű településeket egyaránt sújtják Míg a falvak a mezőgazdasági és a szürke infrastruktúra károkat tartják a legjelentősebbnek, addig a villám árvizekkel kapcsolatos problémák és a városi hősziget hatás főként a nagyobb településeket érinti Az éghajlatváltozás várhatóan elmélyíti a társadalmi problémákat és növeli az egyenlőtlenségeket

Mindezen kihívásokat súlyosbítja az urbanizáció egyre erősödő folyamata Hazánk lakosságának 70 %-a városi vagy városias környezetben él Az urbanizáció a természetes felszínek csökkenését, a beépített és burkolt felszínek, valamint a műszaki infrastruktúra hálózatok növekedését eredményezi Az urbanizáció helyi éghajlatra és a vízkörforgásra gyakorolt negatív környezeti hatásai a település méretével szoros összefüggésben vannak A természeti környezet csökkenése és degradációja kedvezőtlenül hat a környezetünk ökoszisztéma szolgáltatására. A változatos és magas minőségű ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása a városban az emberi egészség és jóllét alapja A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásunkat segítő települési belterületi zöldfelületek aránya ezzel szemben még a kistelepüléseken is csökken

A nagy sűrűségű városi területek jellemzően a vizet és a levegőt át nem eresztő, szigetelt felszínek magas arányával írhatók le, amelyek könnyen felmelegednek, keveset párologtatnak Az elzárt szélcsatornákkal kiegészülve mindez a városi hősziget (Urban Heat Island) hatást eredményezi Budapesten kimutatták, hogy a városi hősziget 15°C-os különbséget okoz egy zöldterület és egy sűrű városi lakóövezet felszíni hőmérséklete között

A klímaszélsőségek gyakoribbá válásával az urbanizált környezetben egyre gyakoribbá váltak olyan konfliktusok, amelyekre a kiépült infrastruktúra korlátozottan tud választ adni A hagyományos műszaki infrastruktúra hálózatok (árvízvédelmi gátak, öntözés, belvízelvezető csatornák), amelyek a környezeti veszélyeket kezelik, kevésbé támogatják a természetes rendszereket, és a nem hatékony erőforrás-felhasználás miatt végső soron növelhetik a vízgazdálkodási problémákat A kiépült szürke infrastruktúra jellegéből adódóan viszonylagos statikussággal rendelkezik

A klímaszélsőségekkel szembeni ellenállóképesség fokozására, alkalmazkodó képesség növelésére a „klasszikus” szürke-infrastuktúra fejlesztési válaszok mellett a természet alapú megoldások (TAM), azaz az ökoszisztéma szolgáltatásokat is nyújtó zöld-kék infrastruktúra elemek fejlesztése adhat választ

Természetalapú megoldások (TAM) a jobb alkalmazkodásért

A természetalapú megoldások az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, a velük való fenntartható gazdálkodást szolgálják Ezáltal kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, hozzájárulnak a szélsőséges időjárási események és természeti csapások miatti károk elkerüléséhez, a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, valamint az egészséges és élhető városi környezet fenntartásához

A természetalapú megoldások

a) a természetes rendszereket felhasználva nyújtanak hatékony megoldást valamely jelentős települési kihívásra; b) meglévő vagy új szürke-infrastruktúra elemekkel összehangolva, azokat kék- vagy zöldinfrastruktúra elemekkel rendszerré fejlesztve tudnak igazán hatékonyan működni; c) változatos ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak, amely által fenntartható a biológiai sokféleség; d) más megoldásokhoz viszonyítva költséghatékonyak, különösen a fenntartás költségeit is figyelembe véve; e) alkalmazása a lakosság és érintettek felé jól indokolható és kommunikálhatóak; f) hatásai mérhetők, ellenőrizhetők és megismételhetők; g) tiszteletben tartják és megerősítik a közösségek jogait a természeti erőforrások felett

Fontos hangsúlyozni, hogy bármilyen települési infrastruktúra fejlesztése során - legyen az zöld, kék vagy szürke - szükséges a környezetében lévő egyéb infrastruktúra hálózatokkal való kapcsolat megteremtése, mert összehangolt fejlesztésük és működtetésük szinergikus hatású

A települési infrastruktúra hálózat fejlesztés igen perspektivikus eleme a zöld-kék infrastruktúra fejlesztés, amely teret ad a természetalapú megoldások alkalmazására A már meglévő infrastruktúra elemekhez való kapcsolódás megteremtése, azok TAM szempontú felülvizsgálata hozzájárul a negatív klímahatások mérsékléséhez A települési zöld-kék infrastruktúra hálózat fejlesztése, a települések tervszerű zöldítése és a zöldinfrastruktúrával való gazdálkodás a meglévő szürke infrastruktúra tehermentesítésében is kulcsfontosságú szerepet játszik.

Ahhoz, hogy a szürke infrastruktúra nehézségbe ütköző üzemeltetését tehermentesítsük, illetve a zöld-kék infrastruktúra által nyújtott kedvező ökoszisztéma szolgáltatási funkciók is erősödhessenek, az épített környezetünkben szinergikus, egymást erősítő beavatkozásokra van szükség. A hálózatok összehangolt fejlesztése a települési klímaszélsőségek elleni védelemben az ellenálló képesség fokozását, alkalmazkodó képesség növelését segíti

A természetalapú megoldásokat a könnyebb értelmezhetőség érdekében öt csoportra osztva ismertetjük a jelen kiadványban:

1 Épületek, építmények reziliencia-képessége

2. Vízkárelhárítás, vízgazdálkodás

3. Szigetelt felszínek áteresztőképességének növelése

4. Zöld infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése, fenntartható zöldfelület gazdálkodás

5. Természetes élőhelyek és a városi biodiverzitás fejlesztése

1. Épületek, építmények reziliencia-képessége

A települések beépítései jelentősen módosítják a település vízháztartást és a hőháztartást. Az épületek és építmények mérete, tömegformálása és anyaghasználata befolyásolja, mennyire melegszenek fel, mennyit hőt tárolnak és sugároznak vissza A zöldtetők és a zöldhomlokzatok olyan természet alapú megoldások, amelyek hozzájárulnak az épületek rezilienciájához A telepített ültető közeg és növényzet képes a csapadékvizet megkötni, egy részét felhasználni, más részét pedig késleltetve a csatornahálózatba engedni A legalacsonyabb telepítési költségű és fenntartási igényű extenzív zöldtető akár 100 l/m2 esővíz vízvisszatartásra is képes, ezzel csökkenti a nagy intenzitású csapadékesemények idején a csatornahálózatot ért terhelést A zöldtető és a zöldhomlokzat jó épületszigetelő, így az épületüzemeltetés okozta károsanyag kibocsátást, valamint az üzemeltetés költségét is csökkenti Minél több zöldtető és zöldhomlokzat van a településen, annál nagyobb a hőstressz okozta terhelés csökkentő hatása, annál inkább hozzájárul a városklíma adaptációhoz A tetőkön és a házak oldalában kialakuló élőhelyek segítik a városi biodiverzitás fenntartását, ökológiai értéke is van

2. Vízkárelhárítás, vízgazdálkodás

Az urbanizáció, illetve a beszivárgást csökkentő területhasználatnak és anyaghasználatnak köszönhetően a felszíni lefolyás növekszik, a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá váló nagy intenzitású csapadékok egyre nagyobb károkat okozva veszélyeztetik az épített környezetet Különösen dombvidéki területen okozhatnak konfliktusokat a külterületen összegyülő és belterületen elöntéseket okozó vizek. A természet alapú megoldásokkal a vizek helyben tartása, beszivárgás növelése, illetve a lefolyás lassítása egyaránt megvalósítható, azaz csökkenthető a nagycsapadékokból fakadó károk kockázata A szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek, így a káros víztöbblet jellemezte, illetve vízhiányos időszakok megkövetelik, hogy a vizek késleltetés nélküli levezetése mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyezzünk a települési csapadékvíz gazdálkodásra A természet alapú megoldások alkalmazásával a települési zöldfelületek természetes víztározóvá válhatnak, ezzel segítve a vizek helyben tartását. Települési vízgazdálkodás keretében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a településen található kisvízfolyások, egykori anyagnyerő gödrök, természetes és mesterséges tavak szerepét, amelyek megfelelő mérnök-ökológiai eszközök alkalmazásával képesek vizeket tárolni a településen, ezzel is hozzájárulva a települési biodiverzitás növeléséhez

3 Szigetelt felszínek áteresztőképességének növelése

A településeken magas a burkolt felületek aránya A burkolatok fontosak a települési funkciók ellátásághoz (pl közlekedés, tárolás, gyülekezés) Az elmúlt évtizedekben a tartósság és a könnyebb fenntartás és üzemeltethetőség reményében jellemző volt a vizet át nem eresztő, szigetelt felszínek nagy arányú növekedése A települési funkciók megváltozásával egyes burkolt felületekre már nincsen szükség Más helyeken eleve nagyobb arányú burkolatokat alakítottak ki ott is, ahol nem feltétlenül volt erre szüksége Mindenképpen célszerű felülvizsgálni a burkolt felszíneket! Cél a szigetelt felszín arányának csökkentése a településen

Első lépésben érdemes megvizsgálni, szükség van-e az adott funkció szempontjából a burkolatra. Ha továbbra is szükséges a burkolat, akkor javasolt víz-és légáteresztő burkolatban gondolkodni, a meglévő burkolatok cseréje és tervezett új burkolatok létesítése esetében is! A vízáteresztő burkolatok tárháza széles, minden használati igényre és terhelésre találhatunk vízáteresztő alternatívát Ha a funkció ellátására a továbbiakban kevesebb burkolat is elég, akkor érdemes a burkolatot visszabontani, és a helyéntalajcserét követően - zöld- vagy kékfelületet létrehozni Ez a helyszínenként akár csak néhány négyzetméteres zöldfelület települési léptékben sok száz vagy sok ezer négyzetmétert is jelenthet, amelynek már szignifikáns jelentősége van a klímaadaptáció tekintetében Minden négyzetméter számít!

4. Zöld infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése, fenntartható zöldfelület gazdálkodás

A biológiailag aktív felszínek (kék- és zöldfelületek) jelentős részt vállalnak a klímakihívások kezelésében: a növények élettani funkcióinak és a vízfelületeknek köszönhetően sikeresen kezelik a csapadékvizet, csökkenti a környezetterhelést (pl levegőminőség, vízminőség javítása), csökkentik a hőstresszt, kondicionálják a környezetet az ember számára, ezzel hozzájárulva az egészségmegőrzéshez Ezért nagyon fontos cél a biológiailag aktív felszínek megőrzése, mennyiségi és minőségi fejlesztése

A település önkormányzata közvetlenül felelős a közcélú és közhasználatú zöldinfrastruktúra fejlesztésért, amelyet célszerű közép- és hosszútávú stratégia mentén, ütemezetten megvalósítani. Az erdősítés, fásítás, a közparkok és közkertek hálózatának tervszerű fejlesztése, az intézménykertek felújítása és zöldítése, a szabadtéri sportterületek, strandok fejlesztése, valamint a temetők zöldfelületi fejlesztése kulcsfontosságú a települési zöldinfrastruktúra hálózatban Jelentős potenciál rejlik a közlekedési területek kékzöldinfrastruktúra fejlesztésében, ahol lehetőség nyílik kombinált kék- és zöldsávok kialakítására (fasor, cserjesáv, gyepes vagy növényesített szikkasztó árok stb.). A növényalkalmazás terén érdemes a honos, a tájra és a termőhelyre jellemző növényeket előnyben részesíteni, ezen túl tágtűrésű vagy szárazságtűrő és rezisztens fajokat és fajtákat alkalmazni Mindenképpen érdemes a fenntartási és üzemeltetési protokollokat átgondolni és megváltoztatni a magasabb fokú alkalmazkodásért

A települési önkormányzat számos eszközzel közvetve hathat a magáncélú zöldinfrastruktúra megőrzésére és fejlesztésére Ösztönzőkkel és támogatásokkal, valamint partnerségekkel járulhat hozzá a közigazgatási terület biológiai aktív felületeinek megőrzéséhez, azok klímaadaptációs képességének növeléséhez A zöldfelület-növelés támogatása, a fatelepítés és fakivágás helyi szintű szabályozása, a komposztálási és esővízhasznosításai programok egyre több településen képeznek jó gyakorlatot. A tájékoztatásnak és a helyi érzékenyítő programoknak kiemelkedő jelentősége van A magáncélú zöldfelületek megőrzésének és fejlesztésének kulcsa, hogy az önkormányzat mennyire képes felkarolni és becsatornázni az alulról jövő kezdeményezéseket, milyen partnerségeket épít ki a zöldfelület-fejlesztés terén

5.

Természetes

élőhelyek és a városi biodiverzitás fejlesztése

A település fontos élőhely, nemcsak az emberek, hanem más élőlények számára is Bár a település egy mesterséges környezet, de települési területen is vannak természetes élőhely maradványok, amelyek megőrzése az ökológiai stabilitás és a biodiverzitás fenntartása szempontjából kiemelkedően fontos

A természetalapú megoldások belterületi alkalmazásával növelhető az élőhelyek változatossága, másodlagosan természetközeli élőhelyek alakulhatnak ki, amelyek nemcsak változatosabbá teszik a települési kék-zöld infrastruktúrát, hanem jelentős környezeti hasznot is hajtanak A városi élőhely rekonstrukciók, változatos élőhelyfejlesztések a biodiverzitás támogatásán túl fontos rekreációs és környezeti nevelési helyszínek is egyben Honos és tájegységre jellemző növényfajok és növénytelepítési formák alkalmazásával, madárbarát és rovarbarát kertek és parkok kialakításával a városi zöldfelületek is fontos lépőkövekké válhatnak az ökológiai hálózatban Az élőhelyi minőség fejlesztéséhez javasolt természetkímélő zöldfelület-kezelési technológiákat (pl szelektív kaszálás, holtfa helyben hagyás stb ) alkalmazni

Épületek, építmények reziliencia-képessége

Vízkárelhárítás, vízgazdálkodás

Szigetelt felszínek áteresztőképességének növelése

Zöld infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése, fenntartható zöldfelület gazdálkodás

Természetes élőhelyek és a városi biodiverzitás fejlesztése

Biodiverz zöldtető

A projektterület jellemzése

A zuglói Ikea áruház második ütemben épült szárnyán 6500 m2-es területen helyezkedik el a zöldtető A tulajdonos az Ikea Magyarország Lakberendezési Kft A zöldtető nem látogatható a nagyközönség számára, a szemben lévő panelházak felső emeleti lakói azonban rálátnak a zöldfelületre 2015-ben pályázatot írt ki Ikea a zöldtető alatti szigetelési rendszer teljes cseréjére Ennek a rekonstrukciónak a keretében került átalakításra az eredetileg 2002-ben megépített egyszerű, varjúhájas extenzív zöldtető, lágyszárú fajokban gazdag biodiverz zöldtetővé.

Célkitűzés

A célkitűzés az első nagyméretű magyarországi biodiverz zöldtető létrehozása volt A biodiverz zöldtetők a hagyományos extenzív zöldtetőknél szignifikánsan magasabb biodiverzitást, biológiai aktivitást és ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak

Megvalósult és megvalósítani tervezett tevékenységek

Extenzív zöldtető átalakítása biodiverz zöldtetővé Fajgazdagság növelése hazai és külföldi magkeverékek felhasználásával Pillangós dajkanövények alkalmazása a célfajok megtelepedésének támogatására, és az esetlegesen megjelenő gyomok kontrolljára Felvételezés (2016 és 2022), telepített és spontán megjelenő fajok monitorozása Biodiverz zöldtető üzemeltetése, gyomok ökológiai szemléletű kontrollja, minimális beavatkozás elve mentén, kiegészítő öntözés és műtrágya használata nélkül

IKEA Budapest, XIV. kerület, Örs vezér tere

IKEA tetőkert - forrás: Dezsényi Péter

A biodiverz zöldtetők alkalmazása lehetséges minden olyan épületen, amely: a) hagyományos extenzív zöldtető létesítésére alkalmas és b) az esztétikai megjelenés alacsonyabb prioritással szerepel az elvárt előnyök között

A biodiverz zöldtetők bekerülése hasonló, vagy alacsonyabb, mint a hagyományos extenzív zöldtetőké Javasolt alkalmazásuk minden lapostetőn, amely használaton kívüli és amelyre nincs közvetlen rálátás irodákból vagy lakóépületekből.

Tanulságok

A biodiverz zöldtetők hazai alkalmazása óriási lehetőség – s bár kihívásokkal telinek bizonyult, sikeres lett az első ilyen nagy projekt, az IKEA bidoverz zöldtetője. Az előzetes

forrás: Dezsényi Péter

forrás: Dezsényi Péter

Épületek, építmények reziliencia-képessége

Vízkárelhárítás, vízgazdálkodás

Szigetelt felszínek áteresztőképességének növelése

Zöld infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése, fenntartható zöldfelület gazdálkodás

Természetes élőhelyek és a városi biodiverzitás fejlesztése

Kazincbarcika - forrás: Klement Tibor

A projektterület jellemzése

A projekt célja, hogy egy vegyipari vállalat (BorsodChem Zrt.) és egy város (Kazincbarcika) együttesen tevékenykedjen a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért, a dolgozók és a városlakók klímatudatosságának formálásáért A projekt a klímaváltozás hatásai közül kiemelten a vizekre fókuszál, így biztosítani kívánja az ipari park vízellátását, továbbá tenni kíván a várost fenyegető villámárvizek hatásai ellen is a Sajó-völgyben

Célkitűzés

A növekvő ipari termelés melletti vízfelhasználás mérséklését tűzte ki célul az iparvállalat A város pedig arra törekszik, hogy megőrizze, illetve fejlessze a rendelkezésre álló zöld területeket, a lakosság számára pedig víztakarékos megoldásokat ajánljon

Megvalósult és megvalósítani tervezett tevékenységek

1. Megvalósultak a klímaadaptációs stratégiának a kulcs együttműködési formái, úgy mint: a) klímaplatform

klímaalap

jövő kutató csoport

2. Megterveztünk majd pedig megrendeltünk egy pilot berendezést, amelynek alapvető célja, hogy az iparvállalatnál keletkező, különböző minőségű technológiai vizekből további felhasználásra alkalmas vizet állítson elő.

3. Ipari területeket rekultiválunk.

4. Növeltük a zöldfelületeket, facsemetéket ültetünk el. Megvalósítunk egy klímaadaptációs tanösvényt, madármegfigyelő toronnyal

5 Kísérletképpen megépítettünk egy zöldtetős megoldást, amely egyszerű módon továbbfejleszthető a vállalaton és városon belül

6 A telepített víz- és klímainformációs digitális tábla gyűjti és rendszerezi a környékre jellemző vízügyi és egyéb klimatikus adatokat, tájékoztatva ezzel a dolgozókat az adott időszakra jellemző potenciális veszélyekről (pl Sajó vízállása)

7. A Tardona-patak mentén rönkgátakat telepítünk a villámárvizek mérséklésére

8. Fakatasztert fejlesztünk

9. A városlakókat esővíz-gyűjtő tartályokhoz juttatjuk

Potenciális hatások és előnyök

A projekt keretében elkészül Kazincbarcika és a BorsodChem Zrt közös alkalmazkodási klímastratégiája, amely éghajlatváltozási sérülékenységvizsgálaton alapul Létrejön egy módszertani útmutató, valamint egy online alkalmazkodási jógyakorlat gyűjtemény, amely a közös alkalmazkodási klímastratégiák kidolgozási gyakorlatának megismerését segíti Kazincbarcika és a BorsodChem Zrt. együttműködési mechanizmust dolgoz ki és működtet az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések előmozdítására

Létrejön az éghajlatváltozási platform és a jövőkutató-csoport (Future Research Group), valamint egy klímaalap indítananak a helyi kisléptékű és kis költséggel járó alkalmazkodási intézkedések támogatására Kisléptékű természetalapú megoldások valósulnak meg Kazincbarcika és a BorsodChem Zrt. területén a helyi sérülékenység csökkentése és a biodiverzitás megőrzése érdekében A beavatkozások érintik az esővíz-gazdálkodást, a városi zöldfelületek bővítését, zöldtetők létesítését, a korábbi ipari területek többfunkciós alkalmazkodási eszközökké alakítását, ökológiai folyosók létrehozását, valamint a városi öntözési terv klímaszempontú frissítését

A projekt keretében városi fakatasztert és interaktív térképet fejlesztettek; valamint a helyi kis vízfolyások katasztere is elkészül Megtörténik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjainak integrálása Kazincbarcika és a BorsodChem Zrt működési gyakorlatába és szabályozásaiba, valamint elkészül a város és a BorsodChem közös hőségriadó terve

A szürkevizek újra felhasználására kifejlesztettek egy prototípus berendezést, amely hosszú távon elősegíti a Sajóból ipari célokra történő vízkivétel csökkentését is

A létrejött vízgazdálkodási modell, projekt eredményeinek átadhatóságát fogja szolgálni (hazánkban és az EU-ban), elősegítve ezáltal további köz-, és magánszféra közötti partnerségek kialakulását, létrejöttét

A projekt kiegészül emellett az eredményeket széles körben ismertető oktatási és képzési tevékenységgel A környezeti, társadalmi és gazdasági hatások nyomonkövetését széleskörű monitoring biztosítja

Az eredmény átadhatósága

A projekt nem titkolt célja, hogy az elért eredmények átvihetőek legyenek minden olyan településre, ahol a város és ipari park szoros együttműködésben van A város és vállat között létrejött alapdokumentációk akár közvetlenül is átvihetőek, de a konkrét, adott helyre jellemző klímaváltozás okozta potenciális veszélyhelyzetet azonosítani szükséges A helyzetfelméréshez viszont készen állnak azon módszertanok, amellyel ezt gyorsan és eredményesen meg lehet tenni.

Tanulságok

Az eddig bevezetésre került közös klímaalkalmazkodási stratégia hasznosnak bizonyult, a város és vállalat közötti klímaadaptációs együttműködés működik A víztakarékossági szempontból nagy jelentőséggel bíró pilot működése jó tapasztalattal szolgál az ipari megvalósításra, a berendezés működtetéséből származó eredmények a projekt zárásakor lesznek ismertek, a nagy méretű berendezések tervezése ezután kezdődhet csak meg.

Püspökszilágy - forrás: lifelogos4waters bm hu

A projektterület jellemzése

Püspökszilágy Pest megyében, a Gödöllői dombság és a Cserhát találkozásánál, a Duna és Tisza vízválasztóján található Megközelítőleg 728 fős zsákfalu, 25,3 km2-es területtel A táj enyhén délkelet felé lejtő dombvidék, ahol részben felhagyott gyümölcsösöket és szőlőket találunk A vízgyűjtő jelentős része intenzív mezőgazdasági művelés alatt áll, illetve beépített terület Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz Klímaváltozási előrejelzések szerint a 2021-2050 közötti időszakban az évi átlaghőmérséklet 1-1,5 °C-al történő emelkedése, valamint a 30 mm-t meghaladó csapadékos napok száma évente 1,5-2,0 közötti értékre növekszik A településen folyó Szilágyi-patak tulajdonosa és vízkezelője Püspökszilágy önkormányzata

Célkitűzés

Püspökszilágy fokozottan érzékeny villámárvíz veszély szempontjából, mindeközben nyáron gyakori az aszály A villámárvizek és az aszály komoly károkat okoz a településen A projekt célja a két probléma kezelése természetalapú megoldások által

Megvalósult és megvalósítani tervezett tevékenységek

Püspökszilágy mintaterületen a projekt keretében több különböző megoldás kombinálásával érték el az árvízveszély csökkenését, az aszálykárok mérséklését, illetve másodlagos célként a helyi élőhelyek és ökoszisztéma-szolgáltatások javítását A tevékenységek között szerepelt a helyiek körében a természetalapú megoldások megismertetése, illetve elfogadtatása

Víztározó: vízmegtartás, vizes élőhely kialakítása A projekt keretében megvalósult megoldások közül az oldaltározó biztosítja a vizek helyben tartásának jelentős részét A tározóhoz tartozó vízgyűjtő terület nagysága 3,7 km2 A várható minimális talajvízszintnél az árvízcsúcs-csökkentésre összességében 5-5,4 ezer m3 hasznos térfogat (átlagosan 50 cm vízoszlop) áll rendelkezésre Az oldaltározó működtetéséhez egy bevezető árok és egy betétpallóval szabályozható zsilippel ellátott levezető árok kapcsolódik A tározó befolyási pontjainál könnyen tisztítható hordalékfogó aknák kerültek kialakításra, melyek megakadályozzák a tározó feliszapolódását

A tározót rét, legelő művelési ágú területen alakították ki, és törekedtek az árvízvédelmi és természetvédelmi funkciók összehangolására Az ökológiai igényeknek megfelelően biztosították a vízáramoltatást a mélyvonulatban, a mozaikosság megőrzését, a fás társulások és vizes élőhelyek beintegrálását, a meglévő ásóbéka populáció és fenyőültetvény megóvását, a parton és a vízben található mocsári csorbóka és a tavirózsa növények védelmét A talajvíz alóli kotrás fenékszintjét úgy állapították meg, hogy a talajvíztó rész vízoszlop magassága mindig közel 1,00 m legyen Ennek célja, hogy a tó az árhullámok érkezése közötti időszakban (amely akár több év is lehet) se algásodjon, a vízminőség ne romoljon. A jó vízminőségi állapot fenntartását támogatja, hogy folyamatos vízcsere, vízfrissítés is biztosítható a szabályozó műtárgyak segítségével

Rönkgátak: villámárvizek mérséklése

Kiegészítő megoldásként a település felett a Szilágyi-patakba torkolló eróziós árkokon szivárgó rönkgátak épültek Ezek lényege, hogy az alattuk lévő résen a patak kis vízhozamait akadálytalanul engedik átfolyni. Villámárvízkor azonban a nagy vízhozamokat, és az azzal érkező hordalékot és uszadékot a település felett visszatartják, a rönkök közötti résen szabályozottan, lassan eresztik le a vizet, ezzel ellaposítva az árvízcsúcsot Ezen felül előnyük, hogy rendkívül olcsók, különösen mivel a helyben kitermelt faanyag felhasználásával épültek meg Vízvisszatartó képességük néhány 100 m3 gátanként, összeadódva kb. 2000-3000 m3.

Potenciális hatások és előnyök

A projekt keretében megvalósult kisléptékű vízmegtartási megoldások (víztározó és rönkgát) hozzájárulnak a talajvízszint stabilizálásához, lehetővé teszik a visszatartott víz hasznosítását, elősegítik a biodiverzitás megőrzését és fejlesztését, jobb mikroklímát eredményeznek, ezáltal rekreációs lehetőséget is teremtenek A pozitív hatásokat és előnyöket részletesebben az alábbiakban mutatjuk be:

Az éghajlatváltozás mérséklése

Püspökszilágyon a leggyakoribb gondot a víz hiánya (aszály) vagy túlzott mennyisége (villámárvizek, hordalék) okozza A dinamikus egyensúly megtalálása és fenntartása a települési és területi vízgazdálkodás integrálásával, továbbá a vizek helyben tartásával és hasznosításával volt a leghatékonyabban elérhető. Villámárvíz okozta helyi vízkáresemény a rendszer kiépülése óta nem alakult ki, illetve a víztározónak köszönhetően aszályos időszakban is mérsékelhető a szárazság hatása, kedvezően alakul a mikroklíma

Biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások

A helyi adottságokhoz alkalm létrehozása egyben vizes élőhelyet i biodiverzitás megőrzését A tó a vö közepes természetességű élőhe kialakításra, törekedve a védett nö őrzésére A Püspökszilágyon eredményei szerint a létrehozott lett, rézsűi meredekek, így az élőh csökkent, bizonyos fajok száma mutatott Ugyanakkor az állandó előnyös változása a biodiverzitást beavatkozás utáni felmérésből lát elkezdett kialakulni az új tó ter elsősorban a tó északi részén, a található, valamint a parti zónában tó fantasztikusan csökkenti a víz nit szennyeződést. A terület term kezelés esetén vélhetően tovább f növelve a terület biodiverzitását kiskócsag, szürke gém)

Társadalmi hatások

A társadalmi hatások közt fontos a projekttel járó szemléletformálás eredménye a helyi érintettek körében Az érintettek részéről a fogadtatás eleinte vegyes volt, ám végső soron az itt élő emberek miután megismerték, megszerették és elfogadták a projektet A környező települések lakói, kirándulók valamint a tározó mellett található Szabadidő Központba érkező csoportok is széles körben használják a tározót pihenésre

Pénzügyi és működési

hatások

A kialakított természetalapú megoldások fenntartása 0 7-2 millió Ft-ba kerül évente

Az eredmény átadhatósága

A megoldások főleg domb- és hegyvidéken bárhol alkalmazhatók Minél több helyen történik beavatkozás, annál jobban fokozható a vízvisszatartás és érvényesülnek a további pozitív hatások

Tanulságok

A projekt sikeres a szélsőséges időjárási körülményekhez való védelem kialakításában A megoldás visszakapcsol egy korábban rendszeresen elöntött területet a hidrológiai rendszerbe, ezzel javítja a mikroklímát és megfelelő környezetet biztosít a vízi-ökoszisztéma és a lakossági pihenés számára

forrás: Püspökszilágy Önk

Kisléptékű természetes vízmegtartás

Célkitűzés

A Klímabarát Települések Szövetsége a LIFE LOGOS 4 WATERS című projekt keretében helyi, kisléptékű, innovatív megoldásokat támogató Pályázati Programot hirdetett meg A Pályázati Program Magyarországon egyedülálló lehetőséget biztosított a hazai települési önkormányzatok számára Olyan innovatív, újszerű ötletekkel pályázhattak az önkormányzatok, melyek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, illetve a természetes vízmegtartást segítik elő, helyi, kisléptékű beavatkozások keretében

A pályázati program célja – a beruházások megvalósításának támogatása mellett – az volt, hogy felhívja a figyelmet a kisléptékű, természetalapú, költséghatékony megoldások előnyeire, és rávilágítson a széleskörű részvételen, a helyi közösségek bevonásán alapuló intézkedések sikerességére Az elbírálás során előnyt jelentett, ha a helyi lakosság mellett a helyi gazdasági szereplők által biztosított erőforrások (pénzügyi forrás, önkéntes munka, szakértelem) is bevonásra kerültek Előnyt jelentetett az elbírálás során továbbá, ha egy Önkormányzat minimális önerőt is vállalt projektje megvalósítása során

A kiválasztás során fontos szempont volt, hogy a pályázati program keretében többféle lokális alkalmazkodási megoldás kerüljön támogatásra A bíráló bizottság számára fontos szempont volt az is, hogy egyaránt támogasson fővárosi kerületet, városi és községi jogállású településeseket is, valamint a leghátrányosabb helyzetű járásokból pályázó önkormányzatokat plusz pontokkal is jutalmazták az elbírálás során A projekt költségvetésében rendelkezésre álló 100 000 euró forrásból végül mindösszesen 14 önkormányzat kerülhetett támogatásra

Vízgyűjtő Érdekegyeztető Fórum - forrás: lifelogos4waters bm hu

Megvalósult és megvalósítani tervezett tevékenységek

Az Önkormányzati Pályázati Program keretében kiválasztott 14 díjazott projekt változatos megoldások alkalmazását tervezi Néhány jellemző elem a megvalósítani kívánt tevékenységekből:

a) aszfaltozott felületek felbontása; b) fásítás, növénytelepítés, esőkertek kialakítása; c) tó- illetve patakpart revitalizáció, biodiverz vizes élőhelyek kialakítása; d) természetes vízvisszatartás szivárgó rönkgátak, földgátak, folyókák, övárkok, tározó tó létesítése által; e) esővízgyűjtő tartályok kihelyezése, illetve kapcsolódó lakossági személetformáló programok szervezése

Innovatív megoldásként kiemelendő két díjazott projekt: az egyik az ún "Benjes sövény", mely kísérleti jelleggel kerül létesítésre egy olyan településen, ahol intenzív erdőművelés folyik Ennek következtében a talaj és szél erózió veszélye lép fel, valamit nagy mennyiségű vágási hulladék keletkezik melyet jelenleg elégetnek

A Benjes sövény két oszlopsorból áll. A zöldhulladékot (ágak, gallyak) a két sor közé rendben halmozzák fel A sövény magassága 150 cm, így kézi erővel is kényelmesen egymásra rakhatóak az ágak A holtfákból, száradékokból, vesszőkből és fiatal hajtásokból készült sövény rövid időn belül képes saját életre kelni A vesszők kihajtanak, a holtfa elkorhad és tápanyaggá válik A sövény élőhelyet biztosít számos állat számára, így pl menedéket lelnek benne pl a sündisznók, cickányok, gyíkok, a törékeny kuszmák és a varangyok, hasznos rovarok, mint a vad méhek és a dongók, valamint madarak – a feketerigó, a vörösbegy és az ökörszem – is fészkelnek benne

A másik innovatív megközelítés a hódok által biztosított vízmegtartás elősegítése A beavatkozás indoka, hogy a patakmenti vizes élőhelyek és természetszerű élőhelyfoltok eltűnőben vannak, ami nem csak klimatikus eredetű, hanem a patak csatornásítására is visszavezethető Ezért szükséges a patak “visszavadítása” , ennek keretében a patak mentén élő hódok vízmegtartási és vízrendezési tevékenységének támogatása és megőrzése a horgásztóként hasznosított víztározó hordalékfogójában Várakozásaink szerint a hódok tevékenységének támogatása, helyben tartása messzemenő és tovagyűrűző ökológiai hatást fog gyakorolni a patak és a patak menti (egykor vizes) élőhelyekre, így a patak visszavadítása természetes módon történhet meg A visszavadítás rendkívül fontos a térség (táji lépték) vízhiányos állapotának kezelése, az eltűnő vizes élőhelyek helyreállítása, megőrzése szempontjából A hódok által biztosított természetes vízmegtartás és vízrendezés támogatása vízhiányos területek számára mintaként szolgálhat, ezzel javulhat a faj társadalmi megítélése is A hódok által menedzselt vizes élőhely számos ritka és veszélyeztetett faj menedéke, élőhelye, táplálkozóhelye (vadmacska, fekete gólya, kétéltű fajok, mocsári teknős, stb )

Potenciális hatások és előnyök

A megvalósítani tervezett tevékenységek változatos módon segítik elő a helyi alkalmazkodás és ellenállóképesség javulását, mind környezeti, mind társadalmi-gazdasági szempontból számos pozitív hozadékkal járnak A legjellemzőbb várható hatások és előnyök a következők:

a) a vízelvezetésből adódó problémák csökkentése, csapadékcsatorna hálózat terhelésének csökkentése; b) a település mikroklímájának kedvező alakulása a fásítás, növénytelepítés által biztosított árnyékolás, oxigéntermelés, por és zaj csökkentés által; c) élőhelyek minőségének javítása, biológiai sokféleség növelése; d) talajvédelem, szél- és víz okozta erózió elleni védelem; e) tájesztétika és életminőség javulása a lakóhely megszépítése, rekreációs területek létrehozása által; f) közösségépítés, edukáció, szemléletformálás és példamutatás a klímavédelem gyakorlati megvalósulása kapcsán

Perőcsény - forrás: lifelogos4waters bm hu

forrás: index hu

A projektterület jellemzése

A projekt érinti a főváros teljes területét. Három kerületben (VII., XII., XVIII.) fizikai beruházások is megvalósulnak pilot jelleggel, míg a teljes fővárosra elkészül egy klímamodell leskálázás, illetve egy csapadékvíz-gazdálkodási stratégia és ahhoz több részanyag (társadalmi-gazdasági elemzés, szabályozási környezet felülvizsgálata)

A projekt csatornahálózat és domborzati szempontból több vízgyűjtő területre tagolható, ezek meghatározása és a csapadékvíz lefolyási viszonyok vizsgálata történik a projektben

Célkitűzés

A projekt célja, hogy segítse a városi klímaalkalmazkodást és megvalósuljon a budapesti Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv (SECAP) A11 sz , adaptív csapadékvízgazdálkodásra vonatkozó intézkedése. Fontos újdonság, hogy vízgyűjtő alapú megközelítést és a fizikai környezet lemodellezése alapján, célzott, így hatékony fejlesztéseket tesz lehetővé

Megvalósult és megvalósítani tervezett tevékenységek

Elősegítendő a klímaadaptációt, leginkább az adaptív csapadékvíz-gazdálkodást, elkészül egy fővárosi szintű csapadékstratégia, mely azonosítva a problémás területeket, szűk kapacitásokat, kijelöli azokat a jövőbeli fejlesztési helyszíneket, ahol mielőbbi beavatkozások, fejlesztések szükségesek A csapadékstratégia meghatározza azt a kritikus intenzitást, mely felett védekezés szükséges és javaslatot tesz az alkalmazandó eljárásokra a budapesti közszolgáltatások zavartalan ellátása érdekében

A stratégia mellett több útmutató, elemzés és javaslat készül a fővárosi, helyi és országos szintű szabályozásokra és a közterületet érintő infrastruktúra tervezésben alkalmazott tervezési szabványok és szokványok változtatására

A projektben három, jellegében eltérő kerület vesz részt, ahol pilot beavatkozásokra kerül sor A XII kerületben a hegyvidéki domborzat miatt jelentős károkat tudnak okozni a hirtelen lezúduló csapadékvizek okozta városi árvizek Az egyik mintabeavatkozás egy részletes felszíni és csatornahálózati lefolyási modell alapján tervezett felszín alatti víztároló létesítése, mely amellett, hogy enyhíti a nagyintenzitású csapadék okozta elöntést a vízgyűjtőn, a visszatartott csapadékvíz további hasznosítását teszi lehetővé A kerületben zöldtetők és lakossági csapadékvíz hasznosítást segítő pályázatok is indulnak a projekt keretében

A XVIII kerület jellemzően kertvárosias, sok magántulajdonú zöldfelülettel rendelkezik ezért különös hangsúlyt kap itt is a lakossági csapadékvíz gyűjtés támogatása Ezen kívül közterületi, a csapadékvíz elszikkasztását lehetővé tevő visszatartást elősegítő zöld infrastruktúra fejlesztés történik

A VII kerületben, mely a történelmi belváros sűrűn beépített területe, nagyon alacsony zöldfelületi mutatóval, intézményi területen, speciális, a csapadékvíz felhasználását lehetővé tevő tárolási kapacitás létesül

A pilot beavatkozások hatását és működését folyamatosan mérve tovább pontosíthatók akár a fővárosi, akár a kerületi modellek, előírások és a műszaki, tájépítészeti tervezéshez szükséges alapadatok

A projekt kiindulási alapját egy, a Trinity Kft által, a BME kutatóinak közreműködésével és az OMSZ adatai alapján készített klímamodell leskálázás adja A módszer lényege, hogy a nagyfelbontású klímamodellek eredményeit Budapestre vonatkoztatja és a paramétereket a historikus adatsorok alapján finomítja olyan mértékegységre, amit a gyakorlatban használnak várostervezők és üzemeltetők Ezzel kézzel fogható eredményeket kap Budapest a jövőben létesülő infrastruktúrák tervezéséhez, illetve a közszolgáltatások üzemeltetéséhez legyen szó távhőről, közösségi közlekedésről vagy vízellátásról Jelentős csapadékmérő hálózat fejlesztés történik a teljes főváros területén annak érdekében, hogy a fent említett stratégia aktuális adatokkal kalibrált modellezésen alapuljon, illetve a hálózat a jövőben tervezett további fővárosi vízgyűjtő modellezéshez is adat szolgáltasson Hasonlóan kiterjedt mérés történik az FCSM által üzemeltetett egyesített rendszerű hálózaton, hogy a hálózat kapacitásairól, a záporidei viselkedéséről pontos ismereteken kerüljenek a modellbe

Készülnek a projektben, a fővárosi Zöld Infrastruktúra Füzet sorozat újabb elemeiként a zöldtetők tervezését és a közterületi vízvisszatartás és hasznosítás szürke, kék és zöld infrastruktúra eszközeinek tervezését támogató útmutatók

Egy XII kerületi részletes és egy fővárosi léptékű sérülékenység vizsgálat is készül, mely nemcsak a csatornahálózat csapadékvízzel szembeni ellenállóképességét, de a társadalmi és az épített környezet érzékenységét is vizsgálja

A végére hagyva ugyan, de kiemelt fontosságú az érintettek különböző témák mentén történő bevonása (pl. szabályozás, fenntartás-működtetés, tájépítészeti kérdések, tervezés, kerületi lakosság, kerületi önkormányzatok és hivatalok, Budapest és cégei) és folyamatos párbeszéd fenntartása, mivel az előttünk álló aszályokat, hőhullámokat és hirtelen, nagy intenzitású esőket csak úgy tudjuk város szinten kezelni és saját hasznunkra felhasználnikiváltva ezzel az ivóvizet – ha különböző szakmák, szervezetek, szabályozók, magánszektor vállalatok és a lakosság is részt vesz a szükséges intézkedések végrehajtásában

Potenciális hatások és előnyök

A csapadékvíz kezelésének helyzete jelenl Magyarországon nem rendezett, annak ellenére, hogy m látjuk: a klímaváltozás egyik legsúlyosabb hatása hazánkr szélsőséges csapadékesemények gyakoribbá válása lesz projekt eredményeként megfogható és monetizálha lesznek a csapadékvíz okozta károk és elveszt lehetőségek, ezzel támogatva a döntéshozókat és szabályozókat egy fenntartható modell bevezeté érdekében

A projektben alkotott és kipróbált eljárások és módszer alapján a városi, komplex környezetre is lesz alkalmazha eljárásunk, hogy a leginkább költséghatéko hatásmérséklő beruházásokat azonosítani és terve tudjuk főváros és kerület szinten

forrás: index hu

A megvalósuló pilot beavatkozások jó tesztkörnyezetet jelentenek nem csak az utólagos mérésekhez, de csapadékvíz visszatartási és hasznosítási projektek jogi, pénzügyi és műszaki tervezési folyamatoknak is

Az érintett szakmák (építész, tájépítész, építő- és környezetmérnök, üzemeltetők, stb ) közötti és a területi szereplők (Budapest Főváros és kerületek) közötti konstruktív párbeszéd megteremtését és a lakosság bevonását, visszacsatolások beépítését a folyamatokba és a szélesebb nyilvánosság szemléletformálását tartjuk még kiemelten fontos célnak és hatásnak

Az eredmény átadhatósága

A projekt eredményeit elképzeléseink szerint minden, jellemzően nagyvárosias beépítésű területen hasznosítani lehet Ami talán még fontosabb, hogy a megalkotott vízgyűjtő alapú módszertan és stratégiai megközelítés olyan városi rendszereken alkalmazható lesz, ahol egyesített rendszerű csatornahálózat (is) van

Hétszínvirág Óvoda - forrás: Zugló Önkormányzata

A projektterület jellemzése

Budapest az ország fővárosaként 1.750.000 fő népességgel bír, az éves átlagos csapadékmennyiség 516 mm A város területének 48,4%-a burkolt felület, 48,7%-a zöldterület, ami főleg a külső kertvárosi részeken helyezkedik el Budapest meghatározó vízforrása a Duna, amely egyenletes vízellátást biztosít a városnak; ezenkívül nagy mennyiségű iható termál- és gyógyvíz található a területen Az egyik legnagyobb vízhozamú patak, a Rákos-patak, nagy része Zuglón keresztül halad; azonban kémiai és ökológiai állapota rossz. Budapestre, mint számos nagyvárosra jellemző a zöldterületek növekvő beépítése és a nagy százalékban burkolt felület, ami megnehezíti a csapadékvíz talajba szivárgását és városi hősziget hatást eredményez

Célkitűzés

Az éghajlati válság következtében súlyos probléma a csapadékmennyiség egyenetlen eloszlása: aszályok és villámárvizek sújtják a településeket Cél hatékonyabban, gazdaságosabban használnunk a vízkészleteinket: ezt szolgálja a Zuglóban megvalósuló esővíz- és szürkevíz hasznosítási mintaberuházás

Megvalósult és megvalósítani tervezett tevékenységek

A mintaberuházás a körkörös vízhasználatot demonstrálja esővízgyűjtésen és szürkevíz újrahasznosításon keresztül a Hétszínvirág Óvodában Budapest XIV kerületében Zuglóban Az épület tetőfelületének egy részéről, kb 200 m2-ről 5 db, szűrővel ellátott ereszcsatornán gyűjtik az esővizet A szürkevíz az óvoda 9 db kézmosó csapjából és 2 zuhanyzóból kerül begyűjtésre, az esővíz és szürkevíz együtt egy talajba süllyesztett kavicságyba ömlik, amely homokból és különböző méretű kavicsokból áll. Az ily módon előszűrt vagy megtisztított víz végül két, egyenként 7 m3, összesen 14 m3, űrtartalmú víztartályban kerül tárolásra Ezek az óvoda udvarán, földbe süllyesztve helyezkednek el és összeköttetésben állnak egymással A víz tárolásához szükséges kapacitást a helyi csapadékmennyiség alapján számították ki Az épület tetejének egy másik részéről, kb 100 m2-ről 2 db ereszcsatornán keresztül 2 db magaságyásként, a játszóudvaron kialakított esőkertbe folyik, az itt nem hasznosított, túlfolyó esővíz az esővízgyűjtő vezetékbe kerül

Az összegyűjtött esővíz és szürkevíz tisztítása a kialakított természetes szűrőrendszeren keresztül folyva történik A talajszűrő területe 13 m2 A szennyező anyagok legnagyobb része, beleértve a szerves anyagokat és oldott részecskéket is különböző biotikus és abiotikus folyamatokon keresztül szűrődnek ki, mint az adszorpció, ülepítés, földben való biológiai lebomlás, növények általi felvétel a talajból, stb

A talajba süllyesztett kavicságy szűrő kétféle területre oszlik:

1-es zóna: homok és kavicsok rétege, amelyet csak gyep fog borítani, ez az előszűrő zóna 2-es zóna: extrém víz eseményeket jól tűrő növényekkel betelepített zóna, mint az elhúzódó aszály vagy pangó víz Ennek megfelelő növények a nádfélék (Phragmites), sásfélék (Carex) vagy a széles levelű gyékény (Typha) Zugló esetében a választott növényféle a levendula volt (Lavandula)

A tisztított vizet kétféle módon hasznosítják az óvoda esetében: az ott található 8 db WC öblítésére és a kert öntözésére A wc-kből elfolyó szennyvíz továbbra is a közüzemi csatornahálózatba fog távozni a “hagyományos módon” Amennyiben a tisztított víz nem lesz elég a tartályok feltöltésére, kevés esőzés esetén vagy az óvodai szünetek alatt, amikor nem termelődik elegendő szürkevíz; egy ivóvíz tartalékrendszeren keresztül fog érkezni utánpótlás a tartályokba a közüzemi ívóvízrendszerből, amelyekből a mosdók öblítése és a kert öntözése is megoldható

Az óvoda épületének falára egy jelzőlámpát szereltek, amely érzékeli a tartályokban lévő vízszintet és pirosan világít, amennyiben az túl alacsony A víztisztító rendszert rendszeresen ellenőrzik a tisztított víz minőségének laboratóriumi vizsgálatával

Az első eredmények szerint a zuglói vízminta minden szervtelen paraméterben megfelel az ivóvíz minőségnek, a mikrobiológiai vizsgálaton azonban elbukik Az ivóvíz minősítés azonban nem is szükséges, mert az óvodában a tisztított vizet WC-öblítésre és öntözésre használják – nemzetközi szakértők azt javasolják, hogy ilyen esetben a fürdővizek minőségi paraméterei szerint történjen a minősítés.

Potenciális hatások és előnyök

Vízgazdálkodásra gyakorolt hatások

A pilot projekt eredményeként létrejött rendszer csökkenti a csapvíz fogyasztást és a termelődő szennyvíz mennyiségét, ezzel hozzájárul az óvoda gazdasági és természeti fenntarthatóságához Segíti az extrém csapadékesemények kiegyenlítését éves szinten, mivel enyhíti a csatornarendszerre nehezedő terhet heves esőzések idején az esővíz tárolása által.

Társadalmi hatások

Az óvoda esővízgyűjtésre és szürkevízfelhasználásra irányuló beavatkozása élő példája a zöld és fenntartható cselekvési lehetőségnek, amely hozzájárul a lakosság gondolkodásmódjának megváltoztatásához. A pilot egy működésben lévő, kézzel fogható jó gyakorlat a természetalapú megoldások köréből, amely mindennapos részét képezi az óvodások napjainak; így számukra és a tágabb közösség számára is szemléletformáló hatással bír

Pénzügyi és működési hatások Az önkormányzat közvetlenül érzi a költségcsökkenést az alacsonyabb vízhasználat eredményeképpen a rezsiköltségekben, közvetett módon pedig az ivóvízkezelő üzem kapacitásának felszabadulása által A pilot beavatkozás hozzájárul a csökkenő vízkészlet megóvásához és a csatornarendszer tehermentesítéséhez, összességében segíti az ivóvízés szennyvízrendszer költséghatékony működtetését

A pilot nyomán elinduló további beavatkozások Az utóbbi években egyre nő az érdeklődés a fenntartható városi vízgazdálkodási megoldások iránt az érdekeltek minden csoportjánál Erre az igényre válaszolva Zugló Önkormányzata kisméretű esővíztározókat vásárolt és azokat eljuttatja önkormányzati fenntartású intézményekbe, óvodákba, szociális és kulturális központokba és lakóházakba is Ezenkívül konkrét önkormányzati kezdeményezés, hogy a kerület egyik közösségi kertjét, a Padlizsán Kertet, a környező épületekről gyűjtött esővízzel locsolják egy helyi vízközösség alapításával

Az eredmény átadhatósága

Magyarországon az óvodák mind önkormányzati tulajdonban vannak, legtöbbje hasonló műszaki adottságokkal rendelkezik, mint a Hétszínvirág Óvoda; így a zuglói példa jó kiindulási alap lehet más hasonló projekteknek.

Tanulságok

A beruházás pozitív fogadtatásban részesült, köszönhetően az érintettek bevonásának a tervezéstől a megvalósításig Az alkalmazott mérnöki megoldások újszerűek még Magyarországon, ezért a nemzetközi projektkörnyezet rendkívül hasznos volt a külföldi szakértelem bevonása érdekében

Épületek, építmények reziliencia-képessége

Vízkárelhárítás, vízgazdálkodás

Szigetelt felszínek áteresztőképességének növelése

Zöld infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése, fenntartható zöldfelület gazdálkodás

Természetes élőhelyek és a városi biodiverzitás fejlesztése

forrás: Farkas Barta Kata

A projektterület jellemzése

Többféle esőkert építési módszert próbáltunk ki előzetesen. Közterületeken a Seattle városban kifejlesztett módszer adaptálást kezdtük meg, helyi viszonyokra, mert ezzel a módszerrel tudtuk a leghatékonyabban kezelni a nagy mennyiségű csapadékot, a legkisebb ráfordítással A Neumann János Egyetem Kertészeti Karán tesztelésre került többféle talajkeverék, melyekkel a helyi talajok vízáteresztő és vízmegtartó képességét vizsgáltuk A legjobbnak ítélt megoldással az alábbi mintaterületeken alakítottunk ki esőkerteket:

a) Családi ház tetőfelületéről érkező csapadékvíz kezelésére 12 nm udvari és 8 nm közterületi esőkert

b) Közterületi vonalas létesítmény csapadékvíz kezelése, amely 200 m új útburkolat kialakításánál árkok helyett esőkertekkel kezeltük a csapadékot, így meg lehetett valósítani megfelelő mértékű és minőségű zöldfelületet, amely beton gyeprácsos árok rendszerrel nem lett volna megvalósítható

c) Társasházi környezetben, társasház tetejéről érkező csapadékvíz kezelését valósítottuk meg, egy alul hasznosított közparkban, 120 nm esőkert létrehozásával

Célkitűzés

Célunk az esőkertek létrehozásával a városi villám árvizek problémájának kezelése, amellyel egyben enyhíteni tudjuk a csapadék hiányból adódó zöldfelület fenntartási nehézségeket

További eseti célok esőkertenként:

a) Elöntéses problémák megszüntetése

b) Az utca területén vízzáró réteg miatti hosszabb idejű vízborítás miatt az utca használata nem volt megoldható, gépjárművekben nagy anyagi károk keletkeztek

c) Fal tövében szikkadó csapadék az épület rossz víz szigetelése miatt folyamatos penészedést okozott a földszinti lakásokban. A közeli park pedig homokos volta miatt egy alulhasznosított városi zöldfelület volt, ahol a gyepesedés is csekély mértékű volt

Potenciális hatások és előnyök

A probléma megoldás során láthatóvá vált számtalan egyéb előny, a talaj javulása, a biodiverzitás nagy arányú emelkedése Az esőkertekben jelentősen kisebb fenntartási költségekkel, jelentősen jobb állapotú, szebb növények találhatóak. Viszonylag kisebb csapadék mennyiség után is látványos, nagy arányú zöld tömeg növekedés látható, a talaj szervesanyag tartalmának és a víztöbbletnek köszönhetően Szerethetőbb zöldfelületek alakultak ki, melyek fenntartásába a lakosság szívesen kapcsolódott be, önszerveződően közösségi eseménnyé váltak a fenntartási munkálatok a közösség összetartása erősödött Az esőkertekkel kapcsolatos beszámolóinkat számos médiafelületen láthatóvá tudtuk tenni Szinte valamennyi településen szükséges lenne a csapadék nagy arányú területen tartása A területi adottságoknak megfelelően helyszínre szabott egyedi tervezésre van szükség, ahhoz, hogy a lehető legoptimálisabban tudjuk az esőkertek helyét, méretét, mélységét, növényzetét meghatározni Az esőkertek építéséhez szükséges alapanyagok minden területen rendelkezésre állnak, sokszor problémát is jelent jelenlétük, kezelésük

forrás: Farkas Barta Kata

Fenntartható csapadékvíz-kezelő rendszer

A projektterület jellemzése

A projektterület Zalakaros központjában található, önkormányzati tulajdonú terület. Az érintett területrész mintegy 8000 m2 Füves sportpálya és salakos futópálya volt eredetileg a területen, ahová új fogadóépületet terveztek rendezvénytérrel, parkolóval

Célkitűzés

A cél olyan természetalapú megoldás keresése volt a csapadékvízkezelési kérdésekre, mely a Green City elvekkel összhangban keres választ a területen felmerülő problémákra Ennek lett része a projekt keretében megvalósult fenntartható városi csapadékvíz kezelő rendszer Megvalósult és megvalósítani tervezett

tevékenységek

A fenntartható városi csapadékvíz kezelő rendszer kialakításához a természet által nyújtott ingyenes ökológiai szolgáltatásokat hívtuk segítségül A csapadékvíz elvezetésének módja konkrét problémaként merült fel, de ez csak egy része a feladatnak, hiszen itt a csapadékvíz „megújuló energiaforrásként” jelenik meg A víz, a talaj és a növényzet komplex rendszere segíti a hirtelen lezúduló csapadék kezelését, további infrastruktúra-fejlesztés nélkül

A projekt keretében épülő rendezvénytérről és a környező épületekről lejövő csapadékvíz terhelését a meglévő csatornarendszer nem bírta volna el, az átalakítás nagyon költséges lett volna Megoldásként két „SUD” ("Sustainable Urban Drainage", szikkasztó) épült meg, ami több, mint csupán a víz kezelésére szolgáló eszköz A terepalakítás a két csapadékvíz kivezetési pont környezetében kialakított kisebb-nagyobb terepdombok formájában jelenik meg.

forrás: Vincze Tamás

Felületük változatos, lágyszárú növényfajokban gazdag, mellettük lombhullató fák adnak árnyékot. A dombok közötti mélyebb részek a hirtelen lehulló záporok vizét fogadják, ahonnan a csapadékvíz folyamatosan elszikkad, így a területre hulló csapadékvizet a keletkezési helyén a talajba tudjuk juttatni, helyben hasznosul A dombok a mélyebb részekből kikerülő földből gazdaságosan kialakíthatók Eredetileg mintegy 1100 m2 felület vizét kezelte volna, de végül több helyről is ide vezették a vizeket A kisebb SUD területe 199 m2 (térfogata 91,2 m3), a nagyobb 476 m2 (térfogata 293,9 m3)

Potenciális hatások és előnyök

a) Alacsony fenntartási igény, egyszerű, olcsó fenntartás (évelők ápolása az első évben meghatározó feladat)

b) Nem várt eredmény, hogy rendezvények helyszíne is lett, pl a dombokat terepkerékpár versenyre használják

c) A hagyományostól eltérő növényalkalmazás tetszett a látogatóknak d) Nem kellett a városi csatornahálózatot terhelni.

e) A rendszer hirtelen lezúduló, nagyobb záporok vizét is kezelni tudta, az eddigi tapasztalatok alapján akár 60mm csapadékét is, ami egy hét alatt elszikkadt

f) Pozitív visszajelzéseket kapott a fenntartó park látogatóitól, akik nyitottak voltak az új megoldásra

g) Változatos, gazdag élővilág jelent meg a területen.

forrás: Csuka Veronika

Tanulságok

Az alkalmazott módszerrel jelentős költségek megtakaríthatók A változatos terepalakítással és növénytelepítéssel kedvezőbb környezet alakítható ki, nemcsak minőségi hanem esztétikai szempontból is Ezáltal befolyással lehetünk a helyi klimatikus viszonyokra, növekedhet a biodiverzitás

Adatok

Épületek, építmények reziliencia-képessége

Vízkárelhárítás, vízgazdálkodás

Szigetelt felszínek áteresztőképességének növelése

Zöld infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése, fenntartható zöldfelület gazdálkodás

Természetes élőhelyek és a városi biodiverzitás fejlesztése

Arany János utca - Budapest, V. kerület

A projektterület jellemzése

Célkitűzés

A városi környezetben a nyári hőhullámok és csapadékhiány hatásai különösen intenzívek

A problémára a legsikeresebb megoldást a nagyméretű fák nyújthatnak Kiemelkedő probléma még a szállópor, a rezgés, zaj és a fák elégtelen élettere, alacsony életkoruk. Ezekre összességében ad választ az SFR módszer

Megvalósult és megvalósítani tervezett tevékenységek

Az Arany János utcában két ütemben valósult meg az SFR projekt Az úttal párhuzamosan az utca mindkét oldalán egy-egy összefüggő “Stockholm faverem” két merőleges utca között A faverem mérete 105 cm mély és 240 cm széles Ezzel az egy fára jutó gyökértér 15 m3 Az SFR módszer szerint a rétegrend a következő: 2 cm aktiválatlan bioszén, 60 cm 90/180-as zúzott kő, amely Humusline Finomszubsztrátummal van kitöltve Ezt követő a 20 cm vastag 22/50-es zúzottkő drain réteg, geotextília, majd 15 cm CKT és a burkolat

Arany János utca, Budapest, V kerület - forrás: Szőllősi Gábor

A burkolat vízáteresztő fugával készült, de a járda teljes felülete egy gyűjtő betonvályúba lejt, ami a levegőztető-vízelosztó kutakon keresztül juttatja be a csapadékot a gyökérzónába. Egyes fákat szilárd burkolat vesz körül, más fákat pedig zöldfelület, jellemzően biodiverz évelő ágyások

A szerkezeti talaj és a speciális Humusline Finomszubsztrátum biztosítja a fák részére a stabil, levegőben, tápanyagban és vízben gazdag, nem tömörödő gyökér életteret A Humusline Finomszubsztrátum 80% kvarchomok, 20% Humusline Talajaktivátor A Talajaktivátor egy kiemelkedő mikrobiológiai és tápanyag tartalmú, bioszénhumuszkomposzt keverék A bioszén nem bomlik, óriási belső felülete tápanyagot, levegőt, vizet és mikrobiológiai életteret raktároz Ez a struktúra biztosítja, hogy a szerkezeti talaj hosszútávon (30+ év) se tömörödjön le

Az utca korábbi fái 2 m2 felületről kaptak csapadékot Ez most 36 m2-re növekedett, ami jelentős előrelépés Továbbá képes a rendszer a 2-3 mm-es mini esőket is begyűjteni a fák számára, ami kulcsfontosságú az új időjárási viszonyok között

Potenciá

A legfonto egészségese kort megér koronájú fa szolgáltatáso árnyékolás, mintegy sz mikroklímájá rezgést Az követően se a fák, am tapasztalat, lakosok szí utcában A v teljesen me rendszer te érzékeny té vesztett par gyökéréletté

Az eredmény átadhatósága

Forrás: Szőllősi Gábor

A Stockholm Faültetési Rendszert elsősorban a szilárd burkolatú városi környezetben használjuk, hiszen képesen vagyunk egyszerre közlekedési, közmű és zavartalan fa gyökér életteret is létrehozni Az SFR rendelkezik sarokpontokkal, amelyeket mindképp meg kell valósítani, de ezeken belül nagy a mozgástér, ami lehetővé teszi rugalmas alkalmazhatóságát

Tanulságok

Egy év után a fák növekedése kimagasló a hagyományos (1,5x1,5x1m) ültetésű fákhoz képest A megmaradás 100% A rendszer elnyelt minden csapadékot, a nyári hőhullámok idején is nyirkosak voltak a levegőztető-vízelosztó kutak A fák a legnagyobb kánikulákban sem mutattak hőstressz jeleket

Adatok

A projektterület jellemzése

Új gondolkodásmód és az eddigiektől eltérő megközelítés jellemzi 2015-től Veszprém zöldfelületeinek fenntartását A közel 60 000 fős lakosszámú dunántúli megyeszékhely zöldfelületi ellátottsága magas, amely komoly feladatot ad a zöldfelületgazdálkodás helyi szereplőinek A klasszikus zöldfelületfenntartás, a 21 naponkénti alacsony tarlós kaszálás, az egyre terhelőbb városklíma és klímaváltozás hozta kihívások a gyepfenntartás reformját hívta életre

Célkitűzés

A XXI század kihívásaira válaszoló, a korábbiaktól eltérő üzemeltetési technológiák bevezetésével fenntartható gyepgazdálkodás indult meg a Szent István Egyetem és a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. közös programja keretében. A kutatási és oktatási együttműködés során a városi gyepfenntartás gyakorlatának újragondolását, ökologikus és változatos gyakorlatok kidolgozását és az erőforrás-visszaforgatást tűztük ki célul Ha kevesebbet kell foglalkoznunk gyepekkel, a megtakarítás lehetővé teszi például az idős fák vizsgálatára, gondozására szánt keret növelését, amelyek hosszú távon sokkal nagyobb hasznot hoznak. Előzetesen megvizsgált, gondosan kiválasztott eltérő adottságú zöldfelületeket jelöltünk ki a kísérlet céljára Elsőként a gyepfenntartás eredeti gyakorlatának áttekintése, majd később a mintaterületek kiválasztására, élőhelyi vizsgálatára és néhány esetben kísérleti jelleggel fenntartás-technológia váltásra került sor

forrás: Pernesz Kata

Megvalósult és megvalósítani tervezett tevékenységek

Előkészítő szakasz – adatgyűjtés, vízióteremtés

A program első fázisában készült el a „Köz karakterváltozása – Zöldfelület-fenntartási techn változtatásával” című tanulmány, amelyben o valamint a tájrendező és kertépítő mérnök BSc, vala tájépítész és kertművész MA szakos hallgatók fo össze az újszerű gyepgazdálkodás hatásait és javas dolgoztak ki veszprémi városi zöldfelületek arculatvál

A víziót a fenntartástechnológiai váltásnak köszö változatos megjelenésű gyepterületek ihletté tanulmányban számos jó gyakorlati példát, hazai term előképeket gyűjtöttünk össze, a tervezési gyakorla pedig a parkhasználati és arculati tényezőket b fenntartási terveket, valamint a projektet népsze ismeretterjesztő javaslatokat fogalmaztak meg a hallga

A terepi munka

A program gyakorlati megvalósítása alapvetően nemzetközi, tudományos eredményekre, valamint budapesti tapasztalatokra épült A természetközeli gyepgazdálkodás eszközeivel, technológiáival a belterületi zöldfelületeken 3-5 év alatt a biodiverzitás növekedését és a fenntartási költségek csökkenését célozva kezdődött a program A helyszínek kiválasztási szempontjait a korábban meglévő gyepfenntartási gyakorlat és a különböző városi karakterű, de tipikusnak mondható gyepterületek határozták meg A mintaterületek mindegyikére igaz, hogy az élőhelyi besorolásuk alapján az ún jellegtelen, másodlagos gyepek közé tartoznak A város különböző pontjain az alábbi 7 mintaterületet választottuk ki:

1 Almádi úti kerékpárút menti zöldsáv Lakott területtől távoli, közlekedési terület és erdősáv között elhelyezkedő, alulhasznosított gyepfelület

2 Záportározó területe (Füredi út) Családi házas lakóterület közelében elhelyezkedő, legfeljebb kutyasétáltatásra használt terület

3 Erzsébet-liget (árnyékos közpark, rézsű) Belvároshoz közeli, intézményi környezet és családi házas övezet határán elhelyezkedő ligetes terület

4. Módszertani bölcsőde melletti rézsű (északi kitettségű rézsű) Belvárosban, intézményi területen elhelyezkedő, a gyerekek játékterétől elhatárolt, használaton kívüli gyepfelület

5 Kálvin János park (felújított lakótelepi zöldfelület) Lakótelepi környezetben elhelyezkedő, 2014-ben megújult park, aktív közösségi használat jellemzi

6 Barátság-park (felújítás előtt álló lakótelepi zöldfelület) Lakótelep és parkerdő közötti ligetes közpark, játszótérrel, fitneszparkkal, kutyasétáltatásra is használt terület

7 Séd-völgy (Betekints-völgy) Családi házas övezet és parkerdő közötti, összesen 2,3 km hosszúságban elterülő patakparti terület

A mintaterületeken a biodiverzitás vizsgálatára területenként egy-egy mintaparcellát jelöltünk ki, 2x2 méteres méretben Ezeket a mintaterületeket kvadrátnak nevezzük A kiinduló állapotot a kijelölés utáni első kaszálás jelentette. Ezt a VKSZ Zrt. az évi általános 6 alkalom helyett csupán kétszer, áprilisban és novemberben végezte

forrás: Nagy Ildikó Réka

A fajösszetétel és az élőhelyváltozás vizsgálatát évente kettő-négy alkalommal, a karakterváltozását és a zöldfelületek használhatóságát évente két alkalommal vizsgáltuk. A kutatás során a szukcesszió főbb trendjeit figyeltük meg a gyepszint alapján A terepi felvételezés során azonosítottuk a kvadrátokban jelenlévő növényfajokat (prezencia adatok)

Az eredmények értékéléséhez a fajokhoz hozzárendeltük azok Raunkiaer-féle életforma típusát, ökológiai indikációs értékeit (vízigény) és a Borhidi-féle szociális magatartási típusait (generalista, specialista stb ) A kvadrátokban már 2017-ben összesen 74 faj volt megtalálható, melyek jelentős része, több mint fele a hazai átlagos kertekben is megtalálható kétszikű virágos évelő növény

A vizsgált mintavételi kvadrátokban 2016 és 2019 között összesen 91 faj fordult elő, a kezdeti évben (2016, referencia állapot) a fajszám mindösszesen 67 volt, 2019 évben összesen 54, ebből 9 új faj Hipotézisünk szerint az extenzív gyepkezelés következtében faji átrendeződés várható, amelynek során az évi kétszeri kaszálás (= kompetítor füvek visszaszorítása) egy koordináltabb, jelenleginél valamivel fajgazdagabb gyep kialakulásához vezet – ez a trend igazolódni látszik. A fajkicserélődés sebessége szinte mindegyik mintavételi helyen csökkent a 4 évre; az új fajok megjelenése jellemzően 4-10 faj között változik; a mintákból eltűnt fajok száma 6-11 között változik A fajösszetétel megváltozása az egymást követő években jelentős, de az évek folyamán csökkenő intenzitású dinamizmust mutat 2018-ban már megfigyelhető volt az a várt tendencia, hogy az évek előrehaladtával az évelő fajok aránya folyamatosan növekszik, az egy-két éves fajoké pedig lecsökken Az egyes mintakvadrátokban a növényfajok különböző termőhelyeket indikálnak vízigényük szerint Többségükben a félszáraz, félüde termőhelyekre jellemző növények fordulnak elő (összesen kb 60%) Ez az arány jelentősen nem változik az évek során, vagyis a termőhely szárazodása nem áll fenn A hét mintaterületből 2017-ben hármat, 2020-ban még egyet ún tesztterületté bővítettünk: ezeken a helyszíneken szakítottunk a hagyományos, intenzív városi zöldfelület-fenntartással és szabadjára engedtük a természetet. Persze csak módjával! A kaszáláskor használt tarlómagasságot és a kaszáláshoz használt gépeket is változtattuk

Potenciális hatások és előnyök

Alapvetően megállapítható, hogy a program mindhárom célját tekintve sikeresen halad A vizsgált területeken az új technológiának köszönhetően a biodiverzitás egyértelműen növekedett, a kétszikű, virágos növények száma nőtt Helyenként a nemkívánatos, inváziós gyomok aránya is nőtt, ami a technológiai átállás első néhány évében természetes jelenség. (A technológia folytatásával ezek a növények általában visszaszorulnak ) A magasan hagyott és az intenzíven kezelt gyepek együttes megjelenése kontrasztot ad a közterületen, ami a karakterét megváltoztatta: a területek gyepszintje jóval változatosabb megjelenésű A kaszálások számának csökkentése már az első évben látványos vizuális élményeket okozott a vadvirágos rét hatású felületek megjelenésével, melyek magbankként is szolgálnak a későbbiekben A magasan tartott és változatos flórában növekszik a búvóhelyek, táplálékforrást kereső rovarok, majd madarak száma Az új technológia várakozásainknak megfelelően 3-5 éven belül biodiverzitás növekedést eredményezett és csökkentette a fenntartási költségeket

A fenntartásra szánt munkaóra már 2017 évben kevesebb volt, egyes mintaterületeken a 2016-os évhez képest 7 %-kal. Sőt volt olyan mintaterület, ahol a ráfordítás már csak az eredeti 38%-a A technológia váltással a területeken az egységnyi gyepfenntartás költsége csökkent Legnagyobb volt a megtakarítás az Almádi úti kerékpárút menti zöld sáv kezelésénél, ahol a 2017-es tesztévben az új kezelés a mintaterületen 62%-os megtakarítást jelentett Főként abban az esetben mutatható ki jelentős változás, ahol a damilos kasza használatát jelentősen csökkentettük (pl fák közvetlen környezetében javasoltuk a gyep magasantartását) A felülvetéshez és az iniciáláshoz a környékről származó szaporítóanyag és donorterületek felkutatása még folyamatban van

Az eredmény átadhatósága

Fontos szempont, hogy jól kell megválasztani a vadvirágos gyepek kialakításának helyszínét, a zöldfelületeinken A megvalósítás során nagyon kell figyelni a minél szélesebb körű társadalmi bevonásra Lehetőség szerint az érintetti kört már az elejétől fogva röviden és közérthetően tájékoztatni kell az elvégzendő folyamatokról, ill annak társadalmi hasznosságáról Fontos továbbá, hogy a kialakítás során az új zöld felületek, markánsan láthatóan, lehetőség szerint ágyásszerűen különüljenek el a változatlanul kezelt monokultúrás gyepfelülettől

Tanulságok

A hazánkban újkeletű, azonban Nyugat-Európában bevett, városi, természetközeli gyepek alkalmazása a biodiverzitásra, a városklímára, valamint a zöldfelületek kezelésére gyakorolt jótékony hatása nem vitatható el Fokozódó népszerűségét az egyre inkább tapasztalható, XXI századi környezeti kihívásoknak is köszönheti, így a jövőben nem hiányozhat az élhető városi környezet kialakításához szükséges, városfejlesztési eszközök tárházából. A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján, amelyeket a bemutatott esettanulmányok is alátámasztanak, látható, hogy gyakorlati alkalmazása sikeres, kézzelfogható eredményekhez

Vadvirágos piknik - forrás: VKSZ Zrt

Épületek, építmények reziliencia-képessége

Vízkárelhárítás, vízgazdálkodás

Szigetelt felszínek áteresztőképességének növelése

Zöld infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése, fenntartható zöldfelület gazdálkodás

Természetes élőhelyek és a városi biodiverzitás fejlesztése

A projektterület jellemzése

A XII. kerület a kisebb népsűrűségű budapesti kerületek közé tartozik, hegyvidéki fekvéssel, extenzív beépítéssel A kerület alapvetően lakófunkciót tölt be, gazdaságilag aktívabb kerületek felé kibocsátóként, az ott foglalkoztatottak lakóhelyeként működik, így a kerületben a szolgáltatásé a főszerep A rendelkezésre álló munkaerő magas képzettségű, az átlagjövedelem is magas Képzett fiatalok külföldre vándorlása a kerületet kiemelten érinti

A Hegyvidéken található a főváros erdőmennyiségének a legnagyobb és legjobb adottságú része, a kerület gazdasági szerepe ennek a zöldfelületi potenciálnak a kihasználása A fővárosi fejlesztési programok szerint a kerület a hegyvidéki- és gyógyturizmus, a sport és aktív szabadidő eltöltés célterülete

A kiemelkedő táji adottságokkal rendelkező kerület a hegyvidéki zónába tartozik Az összefüggő erdő- és zöldfelületeknek köszönhetően kiemelt a „Budapest tüdeje” szerepkör A Budai Tájvédelmi Körzetet területén megszűnt minden termelési funkció A tájvédelmi körzet változatosságát a cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkfák adják A legsúlyosabb változást jelenleg az erdő arányának szabályozatlan növekedése okozza, ez a gyepfelületek folyamatos csökkenését okozza. Fontos térszerkezeti elemek a zöld folyosók (Zugligeti út - Szilágyi Erzsébet fasor - Városmajor Ördögárok völgye)

Beporzók a Normafán - forrás: Laki Nóra

Magas a védett területek aránya, országos védettséget élvez a Budai TK, a Jókai kert, valamint az ex lege védett értékek. Az Európai Unió rendszerében működő Natura2000 területek nagyjából azonosak a Budai TK területeivel Nagy értéket képviselnek a nagy kiterjedésű „erdős” kertek, valamint az egyedi tájértékek (sziklák, növénytársulások)

A kerület közhasználatú zöldterületekben bővelkedik, a zöldterületek területi eloszlása azonban nem egyenletes (Városmajor, Kissvábhegy, Széchenyi-emlékpark, Farkasréti temető)

Célkitűzés

A BeePathNet projekt ker téb XII k ül ti Önkormányzat által megvaló program a biológiai sokféleség fe A beporzó rovarok faj- és egy globális kihívásra lokális, városi lehet és kell válaszolni

A Méhbarát Kerület program c beporzó rovarokat érintő pr megfelelő élőhelyeket teremt e h intézkedéseivel segíti a biológi kampányaival, oktatási program lakosságot és a kerületbe fontossága témájában, egy tevékenységeket illetően gyako kerületiek felé

Az önkormányzat a program m rovarok mellett a kerület lakos egészséges környezet egyik leg beporzó rovarok Az a körn élőlényeknek kedvez, valószínűl ember számára is megfelelő élet Rovarhotel - forrás: Laki Nóra

Megvalósult és megv

A Méhbarát Kerület Program keretében, az önkormányzat kezdeményezésére létrejött egy szakmai alapokon nyugvó, szakmai-civil közösség, a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat, melynek célja a beporzó rovarok védelme és népszerűsítése, a biológiai sokféleség fenntartása A hálózat tagjai például kerületi és nem kerületi méhészek, biológusok, botanikusok, oktatási és kulturális intézmények, környezeti neveléssel foglalkozó szervezetek, alapítványok, cégek, valamint a kerület lakosai

kiadványok, DIY videók

c) Méhészkedünk, bepillantunk és bepillantást engedünk a beporzó rovarok világába Például: Közösségi Méhészeti telephely; közösségi méhészeti események

d) Hirdetjük az egészséges, környezetbarát életmódot, ami a beporzóbarát kertészkedésen át a természet feltöltő erejéig, az méhészeti termékek fogyasztásán át a természettel való szoros együttműködésig nagyon sok mindenre kiterjed Például: a hálózat tagjai által előállított termékek megismertetése, népszerűsítése; a természetközeli kertek kialakítását segítő és díjazó pályázat, Kertjeinkben a természet címmel.

e) A lakókat nemcsak a hálózathoz való csatlakozás lehetőségével keressük meg, hanem olyan programokba is bevonjuk őket (pl Gyümölcsöző Hegyvidék Program, Hegyvidéki Csemete- és Suháng Program), amelyek által aktív részesei lehetnek a kezdeményezésnek A lassan, de biztosan kialakuló közös szemlélet az, ami hosszú távon a közösségi aktivitás záloga. Közben kisebb, leágazó közösségek alakulnak: az óvodákban, a lakóközösségekben, vagy éppen a kulturális intézményeinkben

Találkozó - forrás: Laki Nóra

Potenciális hatások és előnyök

A hálózat működésének eredményessége a tagok (a szakemberek és a lakók) tevékenységeinek, valamint a lakosság nyitott, ösztönző hozzáállásának köszönhető A Hálózat folyamatosan működik és fejlődik Egyre több cég jelentkezik támogatónak A tapasztalatok szerint ez egy olyan téma, amibe nagyon aktívan bevonható a lakosság: a hálózat segítségével ismereteket szerez, motiváljuk és segítjük abban, hogy cselekedjen Minden tevékenységünket úgy szervezünk, hogy egyúttal tájékoztatjuk a lakóinkat arról, hogy mit csinálunk pontosan, s hogy ők ennek mintájára mit tehetnek a saját lakókörnyezetükben a beporzó rovarokért

A nemzetközi partnerségi hálózat is bővül Az URBACT BeePathNet család immár 10 tagból (városból) áll, és nemrégiben létrehoztuk a „Méhbarát települések” informális hálózatát, amelyhez bármelyik hasonló célokat maga elé kitűző település csatlakozhat

Az eredmény átadhatósága

A BeePathNet és a BeePathNet Reloaded projektek jó gyakorlat átvételi projektek voltak, amelyben Ljubljana eredményeit adaptálta kilenc, nagyon eltérő adottságokkal rendelkező város, kerület A projekt eredményei igazolják, hogy bármelyik település sikerrel működtethet egy ilyen partnerségi hálózatot, és fejlesztheti tovább a meglévő tevékenységeit, vagy bővítheti olyan elemekkel, amelyek a beporzó rovarok védelmét, a biológiai sokféleség fenntartását segítik

Általánosságban elmondható, hogy az eltérő kontextussal rendelkező megvalósítók mindegyikénél érdemes nagy hangsúlyt fektetni a szemléletformálásra, emellett a beporzóbarát tevékenységek megfelelő kommunikálására, az ismeretterjesztésre Nem biztos, hogy rögtön új tevékenységeket kell létrehozni, hanem első lépésben érdemes a meglévő, főként zöldfelületkezelési tevékenységeket beporzóbarát szemmel átgondolni, fejleszteni A lakosság bevonása kulcsfontosságú, mert a magánkertek természetközelivé alakítása nagy érték

Tanulságok

Érdemes feltérképezni a már létező, beporzóbarát tevékenységek körét, és első körben az azokat a szereplőket megnyerni az ügynek. Minden kezdet nehéz, viszont minél sikeresebb a program, annál nagyobb a csatlakozási kedv Fontos a szemléletformálással kezdeni és mindig minden tevékenységet előre, megfelelően kommunikálni a lakosság felé Ami kihívást jelenthet, megfelelően kommunikálni a lakók felé, miért érdemes egy önkormányzatnak a beporzó rovarokat védeni, amikor vannak más, a lakókat közvetlenebbül érintő, égetőbb problémák is egy kerület életében. A hálózat koordinálása az önkormányzatnál erőforrásigényes, ezért érdemes arra törekedni, hogy minél hamarabb megismerjék egymás tevékenységeit a tagok és működjenek együtt, akár egy téma, akár egy szolgáltatás mentén Érdemes a témában felkutatni és serkenteni az alulról jövő kezdeményezéseket és azokat felkarolni, arra alapozva felépíteni a hálózatot Fontos rendszerben gondolkodni és az önkormányzat egyéb tevékenységeivel szinergiára törekedni, a beporzóbarát szemléletet átfogó elvként alkalmazni.

A székesfehérvári Sóstó - forrás: Csete

A projektterület jellemzése

A Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik, amelyet a 121 ha területű országos védettségű Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület és a 97 ha területű helyi védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület alkot A Sóstó földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik A terület nyugati oldalát a mocsaras Sárrét, délit az ÉszakMezőföld homokos, löszös tájai, északról Székesfehérvár város, illetve távolabb a Zámolyimedence határolja Mivel ez a fennmaradt élőhely és maga a város is ezek találkozásának peremén fekszik, minden egyes táj élőhelytípusából ezen a kis helyen megtalálható egy-egy ezekre jellemző folt Vannak itt láprétek, mocsárrétek, ligeterdők, homokpusztagyepek stb Ennek a sokszínűségnek köszönhetően Sóstó biológia sokfélesége igen kiterjedt Elég megemlíteni a itt megjelenő 12 hazai orchideafajt vagy az itt költő több mint 70 madárfajt A Homokbánya 1990 óta védett, a Sóstó alkálisó tartalmú vizes élőhelyei 2003 óta védettek A tanösvény a 1998-2003 között került kiépítésre, de nem lett teljesen befejezve. A 90-es évekig folyamatosan szennyvíz szikkasztóként használták a területet és a 2000 márciusáig került a tóba a városi szennyvíz Sajnos ennek következtében a terület egyik legfontosabb élőhelye maga a tó teljesen feliszapolódott és a tápanyagfeldúsulás miatt a nádas teljesen átvette az uralmat a tavon így csaknem a 26 hektáros Északi-tó csaknem teljesen eltűnt, alig 0,5 hektár nyílt vízfelület maradt fenn Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az itt költő és táplálkozó madárfajok száma megcsappant. Tehát nagyon égető kérdéssé vált a tó megmentése, mely eltűnése nagy hatással lett volna az többi területre is és a város számára is nagyon fontos klímavédelmi zóna tűnhetett volna el

Gábor

Célkitűzés

a) A tó körbejárhatóságának biztosítása, a meglévő tanösvény fejlesztése és bővítése a természetvédelmi státusz megtartása és megerősítése mellett b) Mederkotrás és partfal erősítés, kitermelt anyag helyben tartása, új élőhelyzónák létrehozása

c) Tisztított szennyvíz és csapadékvíz menedzsment

2017 augusztus elején elindul az első munkagép a mederben, melyhez elengedhetetlen volt a meder teljes lőszermentesítése és az előzetes élővilág felmérés A munkát teljes mértékben sikerült kotrógépek segítségével a mederben elvégezni, ez megkönnyítette a több mint 65 ezer köbméternyi iszap átmozgatását

A kikotrásra került iszap minden egyes köbmétere arra szolgát, hogy kiemelt költőszigetek jöjjenek létre valamit a mederfal és az Északi-tavat és a Déli-tómedret elválasztó gát megerősödhessen A Déli-tó medre nem alkalmas kotrásra az itt található vízzáró réteg miatt, de mivel ez egyébként is egy mocsaras élőhely az Északi-tó pufferterülete maradt A mederkotrással egyidőben elindul a városi ultratisztított szennyvíz vezetékrendszerének kiépítése és bevezetése a tóba, miután a projekt részeként megvalósult egy városi szennyvíztelep ehhez kapcsolódó műszaki fejlesztése és egy speciális tisztítómű beépítése Ez a tónak az egyik vízpótlási lehetősége, mely szükség esetén évi 100 000 köbméternyi ellenőrzött határértékű tisztított vizet tud beleengedni a tóba

A másik fontos mozzanat a Basa-árok zsiliprendszerének átépítése volt, melynek köszönhetően a felső városrészből a csapadékcsatornák vízének a tóba eresztésével állandó természetes vízpótlás lett biztosítva A mederrekonstrukció és vízutánpótlás melletti munkafolyamatokkal párhuzamosan zajlottak tanösvényfejlesztési munkálatok, melynek köszönhetően a Északi-tó teljes területe körbejárhatóvá vált

A Sóstón található mindegy 8 km hosszúságú tanösvény teljes hosszában megújult az összes információs táblával együtt, kiegészülve új vízi sétányokkal és mindenki számára közkedvelt interaktív környezeti nevelést szolgáló elemekkel A tó környezetében található két madármegfigyelő torony is felújításra került és a új stadion 50 méter magas átjátszó tornya is kilátópontként került bevonásra és 30 méteres magasságban csodálatos panorámát biztosít az egész környékre. Ide is több információs tábla került elhelyezésre.

forrás: Csete Gábor

Megvalósult és megvalósítani tervezett tevékenységek

2018 júliusára elkészült a munka és nagy örömmel vette birtokba az élővilág és ezt követően a város lakossága is Már a 2018-as tavaszi időszakban a munka kellős közepén megjelentek az első itt költő madarak és a munka végeztével a vártnál gyorsabb ütemben kezdett helyreállni a tó élővilága, rengeteg olyan fajjal kiegészülve melyek jelzik a munka sikerességét Azt mindenképpen ki kell emelni, mivel élő környezetről beszélünk az itt található ökoszisztémának évekre van szüksége a kiteljesüléshez és ehhez még nagyon sok szakmai segítség és odafigyelés kell neki

Potenciális hatások és előnyök

A terület kiemelt országos szintű ökoturisztikai és rekreációs helyszínné alakult Köszönhető ez a területet bemutató és az állatmentést, állatvédelmet, környezeti nevelést és természetvédelmet összefogó Sóstó Látogatóközpontnak A Sóstó a belvárostól 2 km-re található, tehát a város ölelésében lüktető zöld szívnek számít. Egy ekkora természetközeli zóna igazi menedék az itteni élővilágnak, emellett nagyban hozzájárul a város mikroklímájához

Az eredmény átadhatósága

Egy hasonló projekt kivitelezése előtt egy szakértői csapat létrehozása a legfontosabb, mely szoros kapcsolatban dolgozik a későbbi fenntartást végző szakemberekkel Nagyon fontosak az ilyen jellegű komplex beavatkozások, mert nagyon sok kérdéskörre adnak egyértelmű válaszokat A jövőben kiemelt szerepet kell kapjanak a hasonló beruházások, de érdemes előtte megvizsgálni a már tapasztalati síkon is működő területeket

Tanulságok

Hazánkban is egyre inkább tapasztalható a klímaválto kapcsolatos szélsőséges időjárási események A tele szennyvíz-és csapadékvíz-menedzsment a köv évtizedben kulcsszerepet fog betölteni mind a város infrastruktúra fenntartásánál, mind pedig az ökoszisztémák működtetése kapcsán A városi zöldter mellett, az ökológia folyósok létesítése és életben t kulcsszerepet kell betöltsön egy nagyváros életéb biodiverzitás csökkenésére is pozitív hatással lehet hasonló célkitűzéssel megvalósított projektek N fontos a technológia minél szélesebb körben tö megismertetése az elmúlt 4 év eredményeiv tapasztalataival összegezve

forrás: Csete Gábor

Klímatudatos iskolakert kialakítása

Arany János Általános Iskola - Szeged

Közösségi ültetés - forrás: Gulyás Ágnes

A projektterület jellemzése

A projekt területe Szeged legnagyobb létszámú általános iskolája (Arany János Általános Iskola), kb 800 tanuló és 100 fős tanári kar munkahelye A város 1980-as években történt ÉÉK irányú terjeszkedése során épült az iskola, lakótelepi környezetben Az épületet viszonylag nagy udvar veszi körül, viszont a talajviszonyok kedvezőtlenek (építési törmelékkel szennyezett, szerkezetében erősen leromlott, rossz vízgazdálkodású, alacsony humusztartalmú talaj) Az épület mellett haladó nagy forgalmú út jelentős levegő és zajszennyezést okoz A faállomány fajszegény, egészségi állapota romló, az utóbbi években több fa balesetveszélyessé vált Hiányzik a szintezett növénytársulás, a vízháztartás és az udvar mikroklímája kedvezőtlen.

Célkitűzés

A vázolt környezeti kihívásokra kerestünk klímatudatos, fenntartható megoldást, amellyel javíthatjuk az iskolaudvar környezeti állapotát Célul tűztük ki a talaj minőségének javítását, a biodiverzitás emelését, amellyel egy szegélytársuláshoz hasonló természetközeli rendszert alakítunk ki Minden tevékenység a tanulók ismereteinek tapasztalás útján történő gyarapítását és a klímatudatos szemléletformálásukat szolgálja

Megvalósult és megvalósítani tervezett tevékenységek

Előkészítő szakasz

A projekt indulása előt Tájföldrajzi Tanszék hallgatókkal) felmértük talaj- és vízháztartási vi katasztert készítettünk általános felmérés megfigyelésekkel mo megalapozó szakaszb egyeztetve és egy kerté készítettünk a lehetség élőhely fejlesztésre, irányultak Ezt köve kifejezetten a kert re rendelkezésünkre

Megvalósítási szakasz

Az anyagi- és human megvalósítással indítottuk el a projektet, így a kezdeti átalakítások (6-8 éve) már érettebb fázisban vannak, a velük kapcsolatos tapasztalatok az átalakítás további szakaszaiban felhasználhatók.

1 Beindítottuk a kerti hulladékra (fűnyesedék, lehulló avar) támaszkodó komposztálást egy tanulócsoport aktív közreműködésével A rendkívül rossz talajminőség és a nagy terület miatt ez nem jelent elegendő komposztot, ezért részben adományként kaptunk, részben vásároltunk jelentősebb mennyiséget, amellyel a kezdeti talajjavítást elvégeztük

2. Az iskola kerítése mentén szakaszosan kb 3-4 m szélességben többszintű növényegyüttes kialakítását kezdtük el. Az ültetés 4 fázisban zajlott (3 éven át tartott). Az ültetések során a tanulók, tanárok, olykor szülők, az iskolához kapcsolódó civil szervezetek együttesen dolgoztak Az elültetett növények általában 4 forrásból származtak: - az iskola alapítványa vásárolta - a KLIK anyagi támogatásának segítségével vásároltuk - adományként kaptuk, az önkormányzat vagy civil szervezetek (szülők) felajánlásából - saját szaporító anyaggal, dugványozással előállított növényekből

Az ültetés során figyelembe vettük az adott kertszakasz jellemzőit (erősen benapozott, árnyékosabb, fokozottan használt ), és ennek megfelelően állítotttuk össze a fajkészletet Törekedtünk az őshonos fajok alkalmazására, fák, cserjék és évelők, illetve kisebb mennyiségben lágyszárúak és hagymás növények kerültek kiültetésre A kezdeti szerény fajkészlet mostanára legalább a négyszeresére emelkedett (csak az újonnan ültetett fajok száma több mint 50)

3. Az erős benapozottságú szakaszon kifejezetten beporzó barát kertrészt alakítottunk ki fajgazdag virágzó évelőkkel, és rovarhotellel

forrás: Gulyás Ágnes

4. A diákok aktív közreműködésével évszaknak megfelelő madárvédelmi tevékenységet folytatunk:

a) téli madáretetés (részben újrahasznosított hulladékból készített) madáretetők kihelyezésével b) téli/nyári madáritatás c) odúk készítése és kihelyezése, karbantartása d) mesterséges fecskefészkek készítése és kihelyezése e) egyes odúk bekamerázása (ez jövőbeli terv)

5. Csapadékvízgyűjtő tartályokat helyeztünk ki a fenntarthatóbb vízellátás biztosítása érdekében

6. További terv az udvar mikroklímájának és a vízháztartás javítása érdekében esőkert kialakítása

7. Az intenzívebben használt kertszakaszok védelme érdekében ártéri természetvédelmi tevékenységből (pl fejes fűz művelés és invazív gyalogakác irtás) származó helybéli anyagokból vesszőkerítést alakítottunk ki

Potenciális hatások és előnyök

a) megnövekedett vízbeszivárgás/vízvisszatartás b) megnövekedett szén megkötés és raktározás c) a biodiverzitás jelentősen nőtt (növény és állatvilág tekintetében is) d) számos új madárfaj (pl molnár fecske, szürke légykapó, erdei pinty) fészkel a kertben e) az eddigieknél sokkal esztétikusabb környezet alakul ki f) javul a levegőminőség és a zajterhelés is csökken g) gyarapodnak a diákok természeti erőforrások körforgásával, a talaj körforgásban betöltött szerepével, a természet védelmével kapcsolatos ismeretei h) több pedagógiai elismerést kapott az projekt a természettudományos nevelés terén végzett kiemelkedő tevékenységért i) a diákok szemléletformálása az aktív tevékenységek által sokkal hatékonyabb, és ezt a szemléletet a családok felé is közvetítik j) javul a közösségi összefogás az iskolában k) az iskola népszerűségét növeli a madárbarát kert “brand” kialakítása, a környezettudatos szülőknél ez is egy szempont az iskolaválasztásnál

Az eredmény átadhatósága

Az óvodák és iskolák hasonló intézményi környezetbe eltérő környezeti adottságok mellett műkö országszerte A bemutatott jó példa részleteiben, egészében bárhol megvalósítható Fontos az a előkészítés, az alap környezeti adottságok felméré pénzügyi lehetőségek, a bevonható támogatók kö feltérképezése Érdemes közösségi terv kezdeményezni a diákok, tanárok, szülők közreműködésével, ami a sikeres és hosszabb táv fenntartható projekt alappillére

Tanulságok

Szűkös anyagi források ellenére (a bőséges h erőforrás lehetőségeit kihasználva) a környezet állapo jelentős és látványos javulást tudunk elérni, viszonylag időn belül A talajadottságok javítása, a vízellátás mego és közösség aktív bevonása a projekt fenntarthatósá alapjai

Gulyás Ágnes

forrás: