NEXUS II. évfolyam 1. szám

a PTE BTK közérdekű folyóirata | II. évfolyam 1. szám

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ „Mi olyan hajóban evezünk, amelyet még a viharban is ki lehet egyensúlyozni…”

Interjú Heidl Györggyel | 5. oldal TRADÍCIÓ - KOOPERÁCIÓ - INNOVÁCIÓ A kommunikációs képzés 30 éve | 10. oldal

2021

ÉLETUTAK - TUDOMÁNYTERÜLETEK | INTERJÚK „Az alkalmazkodás csak előrefelé mutató folyamatként működik.”

Interjú Láng Andrással | 18. oldal

TÁMOGATÓ SZEMLÉLET A PTE BTK-N „Az oktatók szemléletformálása az egyik cél, szeretnénk együttgondolkodni velük.”

Interjú Magdali Csabával és a Támogató Szolgálat munkatársaival | 73. oldal ALUMNI HÍREK Önkéntesség a bölcsészképzés után.

Interjú Knyihár Évával és Nyers Szilviával | 93. oldal

NEXUS

Tartalom ELŐSZÓ DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ „Mi olyan hajóban evezünk, amelyet még a viharban is ki lehet egyensúlyozni…”

Interjú Heidl Györggyel TRADÍCIÓ – KOOPERÁCIÓ – INNOVÁCIÓ A kommunikációs képzés 30 éve ÉLETUTAK – TUDOMÁNYTERÜLETEK | INTERJÚK „Teljesítettem mindazokat a tudományos előírásokat, amelyeket a tudományterületem elvárt tőlem.” Interjú Kovács Terézzel „Az alkalmazkodás csak előrefelé mutató folyamatként működik.” Interjú Láng Andrással „Mindent egy tágabb kontextusban érdemes szemlélni.” Interjú P. Müller Péterrel „A migrációnak valóban sok, heterogén és változó arca van, de kettőt kétségkívül láttunk: az érkezőkét és a befogadókét.” Interjú Glied Viktorral DÍJAK ÉS SZAKMAI ELISMERÉSEK TUDOMÁNYOS HÍREK KÖNYVAJÁNLÓ ANNALES | PHD-HÍREK, HABILITÁCIÓK, NYUGDÍJAZÁSOK, KINEVEZÉSEK IN MEMORIAM | GYÁSZHÍREK Elhunyt Kálmán C. György ÚJ KOLLÉGA MUTATKOZIK BE Új kolléga az Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszéken.

Bemutatkozik John Voelker adjunktus KUTATÓKÖZPONTOK Találkozó az Orosz Világ Alapítvány ügyvezető igazgatójával Beszámoló a BTK Orosz Központ elmúlt hónapokban megtartott rendezvényeiről Hol is van az a Káli-medence? Beszámoló a Település és Társadalom Kutatóközpont 2021-es munkájáról Kortárs Világirodalmi Kutatócsoport Hogyan olvassuk ma Mészöly és Pilinszky szövegeit? A Sensus-kutatócsoport beszámolója KALEIDOSZKÓP | INTÉZETI HÍREK Programértékelés a szociális munkában A Szlavisztika Intézet aktuális hírei Új folyóirat: SlavVaria Dosztojevszkij-évforduló Fennállásának húszéves évfordulóját ünnepli a Frankofón Könyvtár A Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék aktuális hírei Elindult a PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégiuma PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék – 30. születésnapi konferencia és öregdiák találkozó Megalakult a Humán környezettudományi Kutatócsoport a Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszéken

3

5 10

14 18 23 29 34 36 38 48 52

54 55 55 56 59 61 62 64 64 65 66 67 68

NEXUS

A Történettudományi Intézet aktuális hírei Szélesedő neveléstudományi horizontok Az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék hírei TÁMOGATÓ SZEMLÉLET A PTE BTK-N „Az oktatók szemléletformálása az egyik cél, szeretnénk együttgondolkodni velük.”

Interjú Magdali Csabával és a Támogató Szolgálat munkatársaival „A befogadó környezet kialakítása közös felelőssége a Támogató Szolgálatnak, az oktatóknak és a hallgatótársaknak” (Fogyatékossággal élő hallgatók jogai a felsőoktatásban, valamint a PTE BTK-n igénybe vehető szolgáltatások) MOZAIKOK „Azoknak ajánlom a politológia BA szakot, akik összefüggésekben gondolkodnak.”

Interjú Gobányi Edvinnel Interjú Habsburg Györggyel, Magyarország párizsi nagykövetével Nyári rendezvények a PTE BTK Kommunikációs és Marketing Irodájának szervezésében Kádár-korszak és Instagram Merünk-e álmodni vidéken? Interjú Péter Előddel PÁLYÁZATOK PILLANATKÉPEK A KARI MINDENNAPOKBÓL KreaTábor, avagy a pécsi bölcsészélet „előszobája” ALUMNI HÍREK Pro Communitate Díj és Várady Ferenc-díj – Pécs díjazottjai Önkéntesség a bölcsészképzés után. Interjú Knyihár Évával és Nyers Szilviával FOTÓESSZÉ P. MÜLLER PÉTER: Tavak, öblök, óceánok. Kaliforniától Floridán át Izlandig GLIED VIKTOR: A színek városa, a színek campusa: PTE, ahol múlt és jövő találkozik EDITORIAL NOTE | ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ

IMPRESSZUM

A szerkesztőség címe: Nexus, PTE BTK, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

Kiadja a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kari Hivatala

Nyomtatott kiadás: ISSN 2732-3579 | Online kiadás: ISSN 2732-3587 Elektronikus publikáció: btk.pte.hu/nexus

73 76

79 81 83 85 87 89 90 93 93 96 97 98

PTE BTK

Felelős szerkesztő: Dr. Szélpál Lívia Klára Olvasószerkesztő: Neichl Nóra Tördelőszerkesztő: Komáromi Csaba Idegennyelvi lektor: Dr. John Voelker Szakmai médiatanácsadó: Dr. Maksa Gyula Fotók: Mánfai György | Címlapfotó: Dr. Glied Viktor Szerkesztőség: Bózsa-Rappai Erika, Izsák Mónika, Kovács Gréta, Kuglics Sarolta, Mettler Alexandra, Simon Anna, Szabó Péter

Kiadó székhelye: PTE BTK, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

Felelős kiadó: Prof. Dr. Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja Telefon: 72/503-600 | E-mail: nexus@pte.hu

68 69 71

OJS

N E X U S | Előszó

M

tudományszervezői munkáját mutatja be, mely beszélgetések apropójául könyvmegjelenéseik szolgáltak.

inden átmeneti időszak valami új lehetőségének a megszületését, a megújulás reményét hordozza. Az elmúlt időszak mindazon kihívásokat felszínre hozta, melyekkel napi szinten meg kell küzdenünk. Folyamatos változásban élünk, semmi nem lesz ugyanaz, mint a COVID19-pandémia előtt, ami nem feltétlenül jó vagy rossz, egyszerűen megtanít a jelenben élni; értékelni azt, ami van, és az erősségeinkre koncentrálni. A pandémia a BTK napi ritmusába egy alapjában megváltozott értékrendet hozott. A biztonság kiemelt értékké vált. A rendszerszintű öszszefonódás, akár az online oktatás, akár a közösség tekintetében meghatározott szerepet kapott.

A Nexus hangsúlyos feladatai közé tartozik a tudományos hírek, közérdekű információk, rendezvények, konferenciák, előadások és pályázatok bemutatása. Olvasóink mindemellett hallgatóink és oktatóink szakmai előrehaladásáról is tájékozódhatnak (PhD-hírek, habilitációk, kinevezések). A Kutatóközpontok rovat hírei között beszámolunk az Orosz Központ tevékenységéről, melynek tízéves kifogástalan munkáját egyetemünk rektora, Miseta Attila is elismerte. A BTK kutatóközpontjai közül a Kortárs Világirodalmi Kutatócsoport, a Sensus-kutatócsoport és a Település és Társadalom Kutatóközpont munkái kerülnek fókuszba.

Mindezek után bemutatkozik a kar kötelékébe belépő kolléga, John Voelker. Simon Anna szabad bölcsészet szakos hallgató beszámolója pedig a Pécsi Bölcsész KreaTáborok életébe nyújt bepillantást.

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar közérdekű folyóirata, a Nexus – nevéhez hűen – korábbi számának gondolatmenetét követve összekötő kapocs kíván maradni a kar intézetei, tanszékei és kutatóközpontjai között. Folyóiratunk ezt a közösségi erőt képviseli.

A Nexus jelen számának nyitóinterjúja a Heidl Györggyel készült. Dékán úrral a BTK jövőbeli kilátásairól, a modellváltásról, a tervezett béremelésről, az online átállás tanulságairól, gyakorlatairól beszélgettem, de szóba kerültek aktuális kutatásai, illetve a zenéhez fűződő kapcsolata is. Az interjúban dékánunk természetesen a BTK erősségeit hangsúlyozza, mely az oktatói és munkatársi kiválóságban, a kar hallgatóbarát természetében, a diszciplináris sokszínűségben, valamint a kiegyensúlyozott gazdálkodás képességében rejlik.

A megújulás jegyében három új rovat született.

A Mozaikok című nevéből adódóan a kar sokszínűségét hívatott megmutatni. Karunk páratlanul színes, összetett és átfogó tudást kínáló képzésének eredményét tükrözi Gobányi Edvin, a PTE BTK harmadéves politikatudomány alapszakos hallgatójának Habsburg György nagykövettel készített interjúja, melyet a nagykövetség engedélyével közlünk ehelyütt. Alumni hírek rovatunkban egykori hallgatóink életét szeretnénk nyomon követni. Kuglics Sarolta kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgató itt mutatja be a Bike Maffia önkéntes szervezetét, amelynek motorja Knyihár Éva (Bubu) és Nyers Szilvia, a BTK egykori hallgatói. Harmadik új rovatunk Támogató szemlélet a PTE BTK-n, mely a bölcsészkaron tanuló speciális igényű hallgatók oktatásával kapcsolatos legfontosabb információkat osztja meg. A Támogató Szolgálat vezetőjét, Magdali Csabát és munkatársait kérdeztem a szervezet munkájáról, a fogyatékossággal élő hallgatókról, valamint a most induló oktatók részére meghirdetett szemléletformáló programról.

A harmadik szám tartalma – mely főképp a 2020/2021-es tavaszi szemeszter kari eseményeiről számol be – is ezt az egységre és eredménykommunikációra törekvő rendezőelvet követi.

Kiemelt helyen tudósítunk a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék 30. évfordulójáról, mely írás Glózer Rita tollából származik. A tanszék történetéről Kovács Gréta kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgató készített kreatív és innovatív szemléletű infografikát.

Láng Andrással a PTE BTK tudományos és akkreditációs dékánhelyettesével a bölcsészkaron induló új akkreditált programokról, a nemzetköziesítési folyamatok intézményi megvalósulásáról, a teljesítményértékelési rendszer egységesítéséről, az általa vezetett Személyiség- és Egészségpszichológia Doktori Programról, továbbá jelenlegi kutatásáról beszélgettem. Életutak – tudományterületek rovatunk Kovács Teréz professor emerita, P. Müller Péter és Glied Viktor kutatói-oktatói és

Kuglics Sarolta az őszi szerkesztési időszakban is tovább erősítette szerkesztőségünk csapatát: interjút készített a HEAD (House of European Affairs and Diplomacy) Franchise Pécsi diákszervezet elnökével, Péter Előddel, valamint beszámolót írt a Kádár Insta avagy #Divatos #Mindennapok a hetvenes évek Magyarországán című kiállításról. Mettler Alexandra magyar szakon végzett hallgatónk ugyancsak

3

N E X U S | Előszó

velünk dolgozott már korábban is. Most is lektorálási tevékenységet végzett. Vendégszerkesztőként Kovács Gréta, Simon Anna és Szabó Péter csatlakozott a szerkesztőség munkájához. A Könyvajánló rovatot Szabó Péter anglisztika alapszakos hallgató állította össze. Munkájukat hálásan köszönöm!

Ahogy a tartalomjegyzékből is látható, a Nexus harmadik száma a korábbiakhoz hasonlóan bőséges. Ezért külön köszönettel tartozom az intézeti kapcsolattartó kollégáknak a kitartó és értékes együttműködésükért, a szerkesztőségi munkatársaknak pedig a csapatszellemükért.

Jelen számot P. Müller Péter és Glied Viktor fotóesszéi zárják.

Szeretettel ajánljuk az olvasók figyelmébe a Nexus folyóirat harmadik számát!

Szélpál Lívia

Továbbra is számítunk az intézeti kapcsolattartó kollégák értékes segítségére, és várjuk intézeteik aktuális híreit a következő számba.

A kiadvány harmadik számába szánt anyagok benyújtásának határideje:

2022. MÁRCIUS 31.

Leendő szerzőink publikációit a nexus@pte.hu e-mail címre várjuk.

4

N E X U S | Dékáni köszöntő

„MI OLYAN HAJÓBAN EVEZÜNK, AMELYET MÉG A VIHARBAN IS KI LEHET EGYENSÚLYOZNI” Interjú Heidl Györggyel

H

eidl Györggyel, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánjával a kar jövőbeli kilátásairól, a modellváltásról, a tervezett béremelésről, az online átállás tanulságairól, jógyakorlatairól beszélgettem ez év szeptember elején. De szóba kerültek aktuális kutatásai és a zenéhez fűződő kapcsolata is.

lam nem közvetlenül az egyetemnek ad át, hanem szerződés alapján az egyetemet fenntartó alapítványnak.

Az egyetem pedig az alapítvánnyal megköt szerződést, amelyben tehát meg jelenhetnek az állami elvárások mellett a kuratórium sajátos elvárásai és irányelvei is. Az államnak az alapítvánnyal kötött szerződése hosszú távon határozza meg a legtágabb keretet, ezen belül 2026-ig részletezi a finanszírozás elveit és módját.

Az interjú megszületése után, október 1-jén PTE-hírlevélben a főbb irányelveket tekintve tájékoztatást kaptunk a tervezett 2 x 15 százalékos béremelésről. Az egyetem vezetése és a téma kidolgozásával megbízott szakértő bizottság előkészítő munkája folyamatban van. A beszélgetést a legutóbbi információk alapján frissítettük.

A következő öt évben évente több mint 40 milliárd forint érkezik az egyetemünkre oktatásra.

Tavaly ez az összeg kb. 24 milliárd Ft volt. Ehhez a forráshoz pontosan meghatározott indikátorok alapján lehet hozzájutni. Vannak kiemelt területek, amelyeket a megrendelő állam előnyben részesít. A BTK ebben a pedagógusképzés révén érintett. A bölcsészet- és társadalomtudományi képzési terület viszont egyáltalán nem jelenik meg preferenciaként, sőt itt az állami ösztöndíjas hallgatói létszámot a jelenleginél alacsonyabb létszámban határozta meg a minisztérium. Ez bevételkiesést jelent a számunkra, de várhatóan megnyílnak majd új források is, pl. a minősített oktatók utáni kvóta vagy az infrastruktúra fenntartásra érkező összeg. Amikor létrejön az alapítvány és az egyetem közötti szerződés, akkor kiderül, hogy összességében mit jelent az új finanszírozási rendszer a BTK számára. Ez még az idén megtörténik.

A PTE BTK helyzetét illetően mik a jövőbeli kilátások, és még milyen változások várhatók a modellváltás során?

Az elmúlt hónapokban a felsőoktatás számára többször is megígértek jelentős pénzforrásokat.

A modellváltás folyamatát előmozdítandó volt szó 1500 milliárdos felsőoktatási forrásról, azután már 2700 milliárdos forrásról is. Azt még nem tudjuk, hogy egészen pontosan mikor érkeznek ezek az összegek, milyen ütemezésben, milyen célok megjelölésével, és hogy összességében mekkora az az időintervallum, amelyben ezek a keretek a hazai egyetemek költségvetését erősítik. Tény, hogy 2022-től 2026-ig az állam az elmúlt évekhez képest jóval nagyobb összegekkel finanszírozza a PTE-t. Mivel jelentős közfeladatot látunk el, a bevételeink nagyobb része továbbra is állami forrásból fog érkezni. Ebben annyi a változás, hogy most a korábbinál nagyobb összeg érkezik, amelyet az ál-

Ami tehát biztos, hogy háromcsatornás finanszírozásunk lesz hallgatói létszám, kutatási tevékenység és intézményi infrastruktúra alapján, továbbá meghatározóak vagyunk az egyik kiemelt területen, a pedagógusképzésben, és ha figyelem-

5

N E X U S | Tradíció – kooperáció – innováció

vileg nyári szünet van. Az egész hivatali apparátus zsongott, nagyon jól dolgozott mindenki, úgyhogy a munkatársakat igyekszem minden lehetséges fórumon megdicsérni, mert hatalmas munkát végeztek kiváló színvonalon. Különösen nehéz feladat hárult a HR referensre, a gazdálkodási munkatársakra, a TO munkatársaira. Utóbbiakat egyéb többletmunkák is terhelték, pl. még ma is írtam alá nyelvvizsga nélküli diplomát. Ezeket nekik kell előbányászni, végignézni az adatokat, ellenőrizni, sőt kinyomozni az egykori hallgató elérhetőségét.

A FEEK megszűnése után végeredményében mi lettünk az örökösei az összes ilyen ügyüknek, és a mi munkatársaink végzik el ezeket a többletfeladatokat is. A nyelvvizsga nélküli diplomák kiadása persze nem a modellváltás miatt történt, hanem a COVID19-pandémiára való hivatkozással, bár nem nagyon látok összefüggést a nyelvvizsga nélküli bizonyítványok kiadása és a gazdaság újraindítása között. Mindenesetre a kettő együtt még megterhelőbb volt.

be vennék a diszciplináris sajátosságainkat, akkor a tudományos teljesítményünk alapján is számíthatnánk jelentős többletforrásra. Az eddig általam megismert dokumentumokban azonban egyáltalán nem jelenik meg az az indikátorrendszer, amely szerint pl. a professzori pályázatok vagy az MTA doktori pályázatok értékelése történt, holott mindezidáig ez volt a legtöbb bölcsészet- és társadalomtudományi területen mérvadó a számunkra. Érzékeny helyzetet teremthet, hogy 2024-től az állami finanszírozásunkban a bázishoz képest jelentősen megnő a teljesítményalapú finanszírozás aránya a bölcsészettudományi területek túlnyomó részétől idegen indikátorrendszer alapján.

Milyen feladatokat rótt rád a modellváltás? Melyek azok, amelyekre nem számítottál?

Eleve nem számítottam a modellváltásra a PTE-n.

Korábban Palkovics miniszter úr elmondta, hogy a klinikummal rendelkező nagy tudományegyetemeknél nem látja realitását a modellváltásnak.

Ehhez képest alig pár hónappal később mondhatni egyik napról a másikra mindez megtörtént. Ami különleges feladatot jelentett: az egész folyamat nyomon követni, állandóan figyelemmel kísérni az eseményeket, aktívan jelen lenni azokon a fórumokon, ahol erről szó volt, és ahol hosszú évekre, évtizedekre eldőlnek fontos kérdések, rögzülnek szempontrendszerek – pl. az említett finanszírozással kapcsolatos indikátorok. Volt ennek a tevékenységemnek egy kifelé is jól látható része, amikor a kari és egyetemi közvélemény számára igyekeztem megvilágítani a helyzetet, próbáltam érvelni, vagy amikor például a döntő fontosságú szenátusi ülés youtube-közvetítése zajlott. A legtöbb kapcsolódó esemény természetesen nem a nyilvánosság előtt folyt, de meghívtak vitákra, beszélgetésekre a PTE-n kívül is.

Milyen szempontból lehet előnyös a BTK számára a modellváltás?

Ahogy korábban már mondtam, abban az esetben lehet a BTK számára előnyös a helyzet, ha a finanszírozás átlátható és igazságos lesz, ha a központi elvonások mértéke csökken, ha pontosan látjuk a részleteket (és ezért tudunk előre tervezni), ha megszűnik az éves költségvetés, és pl. a maradványok felhasználása körüli hercehurca, és ha a diszciplináris különbségeket figyelembe veszik, hogy ne érhessen minket hátrány csak azért, mert természettudományos elvárásokat akarnak érvényesíteni a bölcsészet-és társadalomtudományon.

Hogyan vélekedsz arról, hogy az oktatói fizetéseket tekintve a 15+15 %-os fizetésemelés meg tud-e valósulni?

A fenntartóváltás extra munkát és a költségvetésbe be nem tervezett többletkiadásokat jelentett, hiszen egy hatalmas intézmény, azon belül egy nagy kar átállásáról volt szó. Az átállás jogszabályi előkészítettsége nem volt tökéletes, gondolok itt a munkavállalóink státuszának megváltozásával járó számos következményre, amelyeket menet közben kellett valahogy értelmezni, kezelni, megoldani, pl. nyugdíjba vonulók esetében. Az egyetemi SzMSz-nek számos pontja, nyelvhasználata a mai napig sem kompatibilis a jelenlegi jogi státuszunkkal. Július végéig gyakorlatilag semmi különbséget nem érzékeltünk hivatali részről abban, hogy a szorgalmi és vizsgaidőszaknak is vége, és el-

Az idei négyhavi bér (szeptember-december) 15 %-ára biztosan megérkezik a fedezet, de azt egyöszszegben kapják meg a munkavállalók decemberben. Tekintsünk el attól, hogy ez tehát nem béremelés, hanem egyszeri célzott juttatás. 2022-től mindenesetre ez az összeg beépül az alapbérekbe, de a második 15%-ot a PTE-n egységes teljesítményértékelési rendszer alapján kívánja biztosítani a fenntartó kuratórium. Ezzel kapcsolatban vannak fenntartásaim. Egyrészt az ígéretek 15+15 %-os fizetésemelésről szóltak, és nem TÉR-hez rendelt emelésről. Másrészt, lehetetlennek tartok egységes TÉR-t kialakítani egy ekkora tudományegyetemen.

Még az adminisztrációs munkatársakra nézve sem

6

N E X U S | Tradíció – kooperáció – innováció

könnyű ez, nemhogy a művészeti képzéstől az orvosképzésig tartó területek oktatóira és kutatóira vonatkozóan. Tegyük fel azonban, hogy valamiképpen megvalósul, és senki nem kerül hátrányba pusztán azért, mert inkompatibilis az egyetemi TÉR rendszer az általa művelt tudományterülettel.

A legnagyobb gond, hogy a jelenlegi bérek egyszerűen megalázók, már évekkel ezelőtt jelentősen elveszítették a vásárló erejüket, sem az inflációt nem követik, sem a magyar átlagkeresethez nem zárkóznak fel. Az EU-s tagállamok közül pedig mi vagyunk az utolsók a felsőoktatásban dolgozók bérét tekintve, amennyiben az EU-s felsőoktatási bérek átlagának 40 %-át kapjuk. Bulgáriában, Romániában is magasabbak a bérek a felsőoktatásban, mint itthon. Innen nézve a 30 %-os béremelés még mindig nem jelenti valódi elismerését a munkánknak. Közösen kell tennünk azért, hogy bevételi forrásainkat növelve a béreket tovább tudjuk emelni a karon. Erre egyébként látok lehetőséget. A kari TÉR rendszer mindenképpen megmarad, és ehhez továbbra is kapcsolódik jutalmazás és előmenetel.

Az idén a tavalyinál nagyobb keret áll rendelkezésre ehhez.

képzésekben és a doktori iskoláinkban. Páratlanul színes, összetett és átfogó tudást kínál a BTK. A sokszínűség következménye, hogy mindig vannak népszerűbb, nagyobb hallgatói létszámmal futó szakok, és így a kisebb létszámú, ámde értékteremtő és megőrző, kultúrát fenntartó és hagyományozó szakok működését is finanszírozni tudjuk. Mivel az elmúlt 30 évben sok változást láttam szakok konjunktúráiban és visszaesésében, tudom, hogy ezt a több lábon állást óvni és erősíteni kell.

Mi olyan hajóban evezünk, amelyet még a viharban is ki lehet egyensúlyozni, nem vagyunk annyira kitéve akár oktatáspolitikai változásoknak, akár váratlan fenntartói döntéseknek, mint azok a karok, ahol csupán két-három szak van, vagy mint a szakegyetemek.

A BTK stabilitását szervezeti egységessége is biztosítja. Mit gondolsz arról, hogy ez meg tud-e maradni?

Az erre vonatkozó kérdésekre az előző hónapokban mindig az volt a válasz, hogy nincsen tervben az egyetem szervezeti átalakítása. A legutóbbi dokumentumok és tájékoztatások alapján azonban úgy látom, a finanszírozáson keresztül előkészületben vannak intézményi átalakítások a PTE-n. Bízom benne, hogy ez a folyamat a BTK-t nem érinti hátrányosan, hiszen őrültség lenne éppen az egyik legnagyobb húzókart, a gazdasági és kiválósági szempontból is eredményes BTK-t szétszabdalni.

Ha ilyen törekvéssel találkozom, akár kívülről, akár belülről indul el, minden erőmmel, tudásommal és kapcsolatommal ellen fogok állni.

Mit gondolsz, mi a BTK erőssége? Hogyan tudunk alkalmazkodni a több szempontból is rendhagyó helyzethez (vírushelyzet, modellváltás)?

Erősségünk az oktatói és munkatársi kiválóság, a kar hallgatóbarát természete, a diszciplináris sokszínűség és a kiegyensúlyozott gazdálkodás képessége. Úgy látom, az oktatói és munkatársi állomány felkészült, döntően elkötelezett kollégákból áll, noha olyan alacsonyak a bérek, hogy mindenféleképpen kiegészítő bevételekre van szükségük a családoknak. Mindezzel együtt az egyetemhez, a karhoz lojális oktatókról és adminisztratív munkatársakról van szó. Nagyon sokféle tudás van a karon. Például rendkívüli a BTK kollégáinak idegennyelv-tudása. Hét munkanyelven futnak képzéseink, egy-két idegen nyelven minden oktató tud, ráadásul igencsak színes a paletta, a perzsától kezdve a szanszkritig mindenhez van nálunk ember. A bölcsészet- és társadalomtudományra jellemző kompetenciák lehetővé teszik a rugalmasságot. Sokkal gyorsabban és könnyebben tudunk minden új helyzethez alkalmazkodni, mint azok, akik „egycsatornás” rendszerben élnek és dolgoznak, egyetlen szakterületen végeznek munkát nap mint nap. Nagy erő van abban, hogy sok lábon állunk. Diszciplináris alapképzések, osztatlan tanári képzések, szakirányú továbbképzések, valamint a tudományos pályára történő felkészítés a mester-

Hogyan vélekedsz Pécs városa és a PTE BTK kapcsolatáról? A város számára mennyire hasznos a PTE BTK? A város számára a BTK nagyon előnyös. Oktatóink és hallgatóink tevékenyen jelen vannak a város kulturális, irodalmi, művészeti életében. Ráadásul az egyik legnagyobb hallgatói létszámú kar vagyunk mintegy 5000 diákkal. A hallgatók többsége albérletben, kollégiumban lakik, és igen komoly vásárlóerőt jelent. Látni lehetett, hogy amikor megszűnt a jelenléti oktatás, bajba kerültek azok, akik ingatlanok kiadásából élnek vagy a vendéglátásban érdekeltek. Egyre több külföldi hallgatót vonzunk, rendszerint tele vannak az éttermek, kocsmák, klubok az egyetemistákkal. A városi infrastruktúrát, a

7

N E X U S | Tradíció – kooperáció – innováció

konyabb és átláthatóbb. A tananyagok, olvasmányok egyre nagyobb mértékben digitalizáltak, ez is az online időszak egyik hasznos eredménye. Az is fontos, hogy az oktató látja a rendszerben, hogy ki teljesítette vagy nem teljesítette a feladatát, és ki az, aki tiszteli a megadott határidőket.

közlekedést használják. A kulturális eseményeken jelen vannak, vagy legalábbis van egy kulturális elkötelezettség, különösen a bölcsészek részéről, akik munkájuk révén be is épülnek a városi kulturális intézményekbe, akár a színházról, a Jelenkor folyóiratról, a kiállításokról, galériákról beszélünk.

A BTK nélkül Pécs nem lenne ilyen pezsgő és vonzó hely. Azonban megfordítva, a város részéről még nem érzékelem azt a közeledést a BTK irányába, ami lehetséges lenne. Mintha nem élnének a lehetőségekkel. Tudok erre példát is mondani. Minden évben kapunk egy formalevelet, hogy mit javasolunk a városi közgyűlésnek az egyetemmel kapcsolatban. Tavalyelőtt listát írtunk a lehetséges közös ügyekről és együttműködésről, de semmi választ nem kaptunk.

A Teams nagyon megkönnyítette a belső fórumok létrehozását is. Online tudtunk megbeszélni sok ügyet, nem kellett annyi időt szánni utazásra, nemcsak a karon belül, hanem egyetemek közötti kapcsolatok kiépítésében is segítségünkre van.

Pécsről mindig rövidebb volt az út Budapestre, mint Budapestről Pécsre. Végre mindenki rájött, hogy online is meg lehet beszélni ügyeket, időrabló és környezetszennyező utazások nélkül. Ezek mindenképpen előnyei az online jelenlétnek.

Mik voltak a korábbi online átállás tanulságai, jógyakorlatai, melyeket a BTK-nak érdemes megtartania a vírushelyzettől függetlenül is?

Oktatásszervezési szempontból előny az, hogy a levelezős hallgatókkal meg lehet beszélni, hogy nem kell feltétlen minden hónapban elutazni Pécsre, hanem kétszer, háromszor elég, ha jönnek, és a többi óra lehet távolsági oktatásban. Ezt a lehetőséget levelezős munkarendben tudjuk a legjobban kihasználni, mert a nappali képzésben a hallgatók albérleteket vettek ki, fizetnek a kollégiumi szobákért, áthelyezték az életüket Pécsre. Ebben az esetben nem lehet azt mondani nekik, hogy online oktatunk, maradjatok otthon!

Fotó: Kovács Endre

Az online platformok strukturálttá tudják tenni az oktatást, vizsgáztatást és kapcsolattartást a hallgatókkal. Olyan, folyamatosan fejlesztett funkcióik vannak, amelyek adminisztratív szempontból megkönnyítik a munkát, például, hogy nem e-maileken keresztül küldözgetünk dolgozatokat, hanem a TEAMS platformon is megtehetjük ezt.

A tananyagmegosztás a hallgatókkal sokkal haté-

8

N E X U S | Tradíció – kooperáció – innováció

Hogy a kutatói tevékenységedről is szó essen: Min dolgozol jelenleg?

Egy kutatási projektet vezetek, amely az ókeresztény korszak személyiségformáló és -fejlesztő technikáit vizsgálja, különös tekintettel a művészetek, a szépség „terápiás” szerepére. Somos Róbert professzor úr, Kárpáti András és Görföl Tibor docens urak vesznek részt ebben kutatásban, és elég szép az eddigi publikációs teljesítményünk. Engem elsősorban a zene és zsoltárénekés szerepe érdekel, mert azt látom, hogy rendkívül tudatosan használták fel az antik zenei tradíciókat és alkalmazták a zsoltáréneklés gyakorlatát az ókeresztény korban.

Ezzel az érdeklődéssel összefügg az is, hogy még a dékáni megbízatásom előtt megírtam és meghangszereltem egy komplett lemeznyi zenei anyagot, amely témájában is közel áll a tudományos kutatásaimhoz. Archaikus magyar népi imádságokra és ókeresztény latin és görög himnuszokra írtam kamarazenét gordonka-hegedű-nagybőgő-gitár és ének hangszerelésben. A zenekari stúdiófelvételek az idén elkészültek, a keverés, mastering is megvan, gyakorlatilag kész az anyag. Ennek a megjelentetése speciális formában történik majd, letölthető trackekkel. Írtam hozzá egy könyvecskét magyarul és angolul, műfordítást készítettem a latin himnuszokról, és magyarázatokat fűztem minden egyes

beszéltem Lovasi András barátommal arról, hogy most már egy terápiás koncertet kellene adni. Elvonási tüneteim vannak, ha aktívan nem muzsikálhatok.

Mit üzensz a PTE BTK oktatóinak, hallgatóinak a 2021/22-es tanévre?

Mindenkiben rengeteg kérdés van, és nem biztos, hogy most mindegyikre kielégítő választ kapunk.

A kar finanszírozásának mikéntje az év végére világos lesz, ami pedig a béremelést illeti, igazából jövő év februárjában fog kiderülni, hogy ez mekkora mértékű. A kuratórium azt kérte, adjunk nekik bizalmat, amit meg is kell adnunk. Ugyanakkor önbizalomra is van okunk, mivel a mi lehetőségeink sokkal gazdagabbak, mint sok más karé. Több mint kétéves dékáni munkám révén már elég jól átlátom a kart, és szeretném hangsúlyozni, hogy nem pusztán udvariasság a részemről, amikor megköszönöm az oktató kollégáknak és az igazgatási munkatársaknak, hogy a szívükön viselik a BTK sorsát.

Olykor vannak belső feszültségek, vannak kényes, kellemetlen és nehéz helyzetek, de elmondhatjuk, hogy mi egy jól működő kar vagyunk, mert mind emberileg, mind pedig szakmailag kiválóak a kollégák, a diákokat tiszteljük és partnereknek tekintjük. Köszönöm mindenki munkáját ebben a különösen nehéz időszakban!

darabhoz.

Ez ismeretterjesztő célú, kutatásokkal megalapozott szöveg, amelyhez szervesen kapcsolódnak a Varga Ferenc szobrászművész barátom festményeiről és szobrairól készült képek. Szöveg, zene és kép együtt.

A Sator Quartet nevű együtteseddel középkori himnuszokat adtok elő. Mit jelent számodra a zene?

Igen, ez az a zenekar, amelynek most készült el az említett, második albuma. A zene számomra függőség. Hallgatom, játszom és komponálok. Az autóban mindig a Bartók Rádió szól, a streaming zenehallgatás is a mindennapjaim része. Ha zene szól a közvetlen környezetemben, nem tudok másra koncentrálni. Ez nagyon kellemetlen például egy nagyáruházban, ahol vásárolni kellene, a figyelmemet pedig elvonja a hangszórókból rám ömlő popzene, ami rendszerint borzalmas. Az aktív zenélés is fontos számomra, éppen a napokban

Kényes kérdésekre is egyenes és őszinte visszajelzéseket kaptam. Köszönöm szépen a válaszokat!

Sok sikert kívánok a munkádhoz a továbbiakban!

Az interjút készítette: Szélpál Lívia

9

N E X U S | Tradíció – Kooperáció – Innováció

A KOMMUNIKÁCIÓS KÉPZÉS 30 ÉVE

30

éve, 1991-ben indult Magyarországon a kommunikáció szakos képzés – a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként ként Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetemen. Ezt az egyéni és közösségi identitásunk szempontjából is meghatározó jubileumot, valamint a Kommunikációs Tanszék alapításának ehhez kapcsolódó évfordulóját ünnepeljük a 2021/2022-es tanévben. Az ünneplés számvetésre késztet: meddig jutottunk el, mit sikerült létrehoznunk és fenntartanunk ez idő alatt, milyen kihívások előtt állunk ma, és merre látjuk az előre vezető utat.

Az elmúlt három évtized a kuhni értelemben vett normál tudomány kiépülését hozta ezen a fiatal, multidiszciplináris tudományterületen: a kapcsolódó intézmények (egyetemi tanszékek, folyóiratok, tudományos társaságok) kialakulását és stabilizálódását, a tudományos diskurzus medrének formálódását, a megfelelő akadémiai gyakorlatok (konferenciák, könyvkiadás, tudományos és kutatási együttműködések) és az utánpótlás nevelésének (doktori képzések keretében történő) kiépülését. Az elmúlt években ugyanakkor nem egyszer Szküllák és Kharübdiszek között hánykódó hajóként próbáltunk fennmaradni a változó tudomány- és oktatáspolitikai stratégiák hullámterében, és a normalizálódás jelenlegi szakaszában is szembesülünk nehézségekkel. A diszciplína bizonytalan, nem egyértelmű tudományterületi besorolása és gyenge intézményes képviselete a hazai akadémiai rendszerben a további intézményesülés gátjává válhat, és erősítenünk kell a hazai és határokon túli szakmai közösség együttműködését, hálózatosodását is a fejlődést biztosító lehetőségek megragadása érdekében.

Sok az emlék, a tanulság, a megvitatni és megosztani való gondolat, és aligha sűríthetők egyetlen ünnepi rendezvénybe. Ezért döntöttünk úgy, hogy a tanévben tervezett szakmai és közösségi eseményeink egész sorát fűzzük fel az ünnepi tematikára, ennek első állomása egy háromnapos szeptember végi rendezvénysorozat volt.

Az eseményt a tanszékünk irányítárész sával és nemzetközi partnerek részvételével, az Erasmus+ program StraStra tégiai Partnerségek keretében zajló NEWSREEL2 projekt szakmai rendezvéNEWS nye nyitotta. A cseh (Masaryk Egyetem, Brno), német (Erich Brost Intézet a Nemzetközi Újságírásért, Dortmund), román (Bukaresti Egyetem) és portugál (Lisszaboni Egyetemi Intézet) partnerintézmények, valamint egy újságírókat tömörítő nemzetközi szervezet (Hostwriter) közreműködésével megvalósuló projekt legfőbb célkitűzése az újságíróképzés megújítását segítő e-learning tananyagok fejlesztése. A projekt-találkozón ennek első eredményeit és a soron következő lépéseket vitattuk meg. Tanszékünk két olyan témakörrel vesz részt a programban, melyek kutatási portfóliónknak hagyományosan fontos részét képezik: a közösségi médiabeli (újságírói) történetmesélés és a képregényes újságírás lehetőségeinek vizsgálatával.

A projekt résztvevőinek szűkebb körű szakmai workshopját másnap a szélesebb nyilvánosság számára is nyitott angol nyelvű konferencia követte, ahol a kutatási szakasz eredményeit a projekt résztvevőin kívül az angol nyelvű kommunikációs képzésben résztvevő hallgatóinknak és a határokon belül és kívül kommunikációs, újságíró- és médiaképzést folytató magyar egyetemek jelenlévő képviselőinek is be tudtuk mutatni. Ez utóbbiak a Médiastaféta elnevezésű hagyományos, önszerveződő szakmai találkozó résztvevőiként vendégeskedtek nálunk. A Médiastaféta a pécsi és

10

N E X U S | Tradíció – Kooperáció – Innováció

a szegedi kommunikációs tanszékek kezdeményezésére jött létre 2015-ben, a szakmai elemeket és kötetlen eszmecserét is tartalmazó találkozó házigazdái idén – éppen a jubileum okán – mi voltunk.

A Szegedi és a Debreceni Egyetemről, az ELTE és a Corvinus Egyetem kommunikációs tanszékeiről, a Sapientia EMTE-ről, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemről érkeztek hozzánk oktatók és hallgatók.

A Médiastaféta programját Havasréti József előadása nyitotta meg, melyben kollegánk a médiatudomány pécsi és magyarországi egyetemi alakulástörténetét tekintette át. Az előadást és a NEWSREEL-konferenciapanelt kerekasztal-beszélgetések követték, melyek a kommunikációs képzés és kutatás kettős – egyszerre a magyar nyelvi-kulturális közösség önértéséhez és a nemzetközi tudományoság témáihoz és gyakorlataihoz való – kapcsoltságát, illetve a tudományterület akadémiai elismertségének és helyének kérdéseit járták körül. A második nap estéjén a tanszékünk által létrehozott, az E25 épület földszintjén található re:public projekttérben látható kiállításhoz kapcsolódó prezentációkra került sor. Keszeg Anna médiakutató (BBTE) és Vajda András néprajzkutató (Sapientia EMTE) osztotta meg reflexióit A „DOZSO” az újhullám évtizedében (kurátorok: Doboviczki Attila, Havasréti József és Szijártó Zsolt) című kiállítással kapcsolatban. A rendezvénysorozat zárásaként a harmadik nap délelőttjén a résztvevő intézményekhez kötődő könyvsorozatok (BBTE: Letöltés című könyvsorozata, a PTE-Gondolat Kiadó kommunikációtudományi könyvsorozata és a tanszék Képregénytudományi Kutatóközpontjának könyvsorozata), valamint a kolozsvári ME.dok című folyóirat mutatkozott be a résztvevőknek. A Médiastaféta a hagyományokat követve most is a staféta átadásával zárult, jövőre a szegedi kollégák lesznek a találkozó házigazdái.

A tanszékünk munkáját ismerőknek feltűnhet, hogy csupa olyan témával és tevékenységgel nyitottuk meg az ünnepi sorozatot, melyek végigkísérték az elmúlt 30 évet. A tanszék vezetőinek tudatos építő munkája alakította ki és tartotta fenn tudományos tevékenységünk máig folytonos elemeit: a rendszeres empirikus (gyakran kimondottan ’terepi’ jellegű) kutatásokat; az ezek eredményeit közreadó konferenciák, workshopok és kiállítások sorát, a tudományos könyv- és folyóiratkiadás terén elért eredményeket, az azóta széles körben használt felsőoktatási tananyagok fejlesztését, a nemzetközi pályázati és egyéb együttműködéseket; valamint

a tudományos ismeretterjesztés olyan lazább formáit, mint amilyen például a kulturális fesztiválok programjában való részvétel vagy saját szakmai fesztiválok szervezése.

A tanszékre az alapítás óta jellemző a társadalomtudományi kutatás iránti elköteleződés, mely a szakos tantervekben a módszertani modulok hangsúlyos szerepében, az oktatás során pedig a kutatószemináriumok gyakorlatában, valamint tanárok és diákok közös kutatásaiban is megnyilvánult. Visszatekintve jól kirajzolódnak azok a területek, melyekre a tanszék oktatóinak érdeklődése összpontosult az elmúlt évtizedekben. A 2000-es években kutatásaink egy csoportja a terek, helyek problematikáját járta körül, például a turizmusnak mint kulturális gyakorlatnak, vagy a vidék és a lokális-regionális identitás átalakulásának, egyes konkrét városi helyeknek (például a pécsi Magasháznak), a városi társadalom eltűnő csoportjainak és a városi nyilvánosság formáinak vizsgálatával. Ugyanebben az időszakban bontakozott ki a hazai underground művészeti szcéna és a hozzá kapcsolódó alternatív nyilvánosság iránti tudományos érdeklődés, elsősorban a ’70-80-as évek magyar neoavantgárd művészetének és a háttérként szolgáló társadalmi kontextusnak a kutatására fókuszálva.

A 2010-es évek új kutatási tárgya a hálózati média lett: a fogyasztói magatartás generációs összefüggéseit vizsgáló nagyszabású egyetemi kutatásokba bekapcsolódva a Z-generáció médiafogyasztását és az

11

N E X U S | Tradíció – Kooperáció – Innováció

idősebb korosztályok médiával kapcsolatos viselkedését vizsgáltuk, a médiaarchiválás lehetőségeivel, a médiareprezentáció sajátosságaival, az internet szabályozásának jogi kérdéseivel és az algoritmusok működésének emberi jogi vonatkozásaival foglalkoztunk. Ebben az időszakban jelent meg kutatásainkban a nemzetközi tematika, nemzetközi kapcsolataink és együttműködéseink számának ugrásszerű növekedésével összefüggésben. A hazai felsőoktatás nemzetköziesítése, a nemzetközi újságíróképzés fejlesztésének igénye, a globalizált nagyvárosok társadalmát érintő kérdések és a design gondolkodásra épülő nemzetközi kooperációban megvalósuló projektek állnak legutóbbi és jelenleg is folyó kutatásaink középpontjában. Kutatási infrastruktúránk meghatározó és a hazai médiatudományi szcénán belül is egyedi eleme a 2017-ben megalakult Képregénytudományi Kutatóközpont, mely konferenciák és kiállítások szervezésével, a Szépirodalmi Figyelő Alapítvánnyal közösen gondozott könyvsorozattal, képregényes gyűjtőmunkával szolgálja a képregénykutatás ügyét.

A tanszék által az elmúlt 30 évben megrendezett konferenciák részint e kutatások eredményeit tárták a nyilvánosság elé, részint doktori képzésünk oktatói és hallgatói számára teremtettek alkalmat a termékeny tudományos párbeszédre. A felvetett témák rendre az érintett tudományterület átfogó helyzetére, aktuális kérdéseire irányították a figyelmet, egyebek mellett a kultúratudomány hazai helyzetére, a mindennapi élet gyakorlata iránti fokozódó tudományos érdeklődésre, vagy a médiakutatásnak a digitális korszak által kínált lehetőségeire reflektálva. Kevésbé megszokott, ám a tanszék művészeti területek iránti nyitottságát és érdeklődését ismerve nem meglepő, hogy a tudományos eredményeknek kiállítások formájában történő prezentációjában is komoly hagyományokkal rendelkezünk. A Zsolnay-negyedbeli E25 épület földszintjén kialakított re:public projekttér évente 5-10, a tanszék által létrehozott vagy partnerekkel együttműködésben megvalósított kiállításnak ad otthont.

A tanszék és a Gondolat Kiadó közös könyvsorozata, a Kommunikáció- és Kultúratudományi Tanulmányok eddig megjelent 20 kötete konferenciák anyagát, kollegáink doktori munkáit, külföldi szerzők hiánypótló és az oktatásban is fontos szerepet betöltő műveit adja közre. Az eddigi három lezárult és egy jelenleg is zajló tananyagfejlesztési projekt (HEFOP, TÁMOP és Erasmus+ pályázatok) keretében nyomtatott és digitális tananyagok készültek el a kvalitatív társadalomtudományi módszerek, különösen a közösségtanulmányok módszertani hátterének vonatkozásában, valamint e-learning tananyagok a nemzetközi újságíróképzés számára.

Kutatási eredményeink minél szélesebb körben való hozzáférhetővé tétele hosszú idő óta célunk, ezt részint rendezvényeink nyilvános városi helyszíneken (Művészetek és Irodalom Háza, Dominikánus Ház) való megrendezésével, részint kulturális és művészeti fesztiválok (Művészetek Völgye 2011, Ördögkatlan Fesztivál) programjában való megjelenéssel igyekeztünk elérni. A tudásmegosztás rendhagyó, de annál sikeresebb formájaként magunk is szerveztünk tudományos fesztivált a Mérték Médiaelemző Műhellyel együttműködve.

A 2012 és 2016 között 4 alkalommal megrendezett Mérték Médiafesztivál médiakutatók, médiajoggal és médiagazdaságtannak foglalkozó szakemberek, valamint újságírók közreműködésével workshopok előadások, kiállítások és kulturális kísérőprogramok segítségével hozta élményszerű közelségbe a média világát. Éves programsorozatunk záróelemeként rendszerint a decemberi ünnepi Könyvszüret szolgált, melyen a tanszékhez kötődően az adott évben megjelent könyvek és szerzőik mutatkoztak be.

12

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

És végül, de nem utolsósorban, oktatási portfóliónk fejlődését illetően is bizakodók vagyunk. A hagyományos kétszakos bölcsészképzés rendszerét felváltó Bologna-rendszerű oktatási szerkezetben kommunikáció- és médiatudomány alapképzésben (BA), mesterképzésben, valamint a (szakpáros formában végezhető) média-, mozgókép- és kommunikációtanár osztatlan tanárképzésben vagyunk érintettek nappali és levelező tagozaton egyaránt.

A magyar nyelvű alapképzés mellett második éve

angol nyelvű évfolyamot is indítunk, a külföldi diákok jelenléte inspiráló a tanszék oktatói és hallgatói közössége számra egyaránt, egyben lehetséges új célokat és perspektívákat jelöl ki egy következő 30 éves periódusra.

Glózer Rita Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Az infografikát készítette: Kovács Gréta

Kommunikáció - és médiatudomány szakos hallgató

„TELJESÍTETTEM MINDAZOKAT A TUDOMÁNYOS ELŐÍRÁSOKAT, AMELYEKET A TUDOMÁNYTERÜLETEM ELVÁRT TŐLEM” Interjú Kovács Terézzel

K

ovács Teréz szociológus az MTA doktora. Közel három évtizedig dolgozott az MTA Regionális Kutatások Központjában, oktatott a Kaposvári Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és végül a Pécsi Tudományegyetemen. 2012 őszétől kapcsolódott be a PTE BTK Szociológia Tanszéke és a Demográfia és Szociológia Doktori Iskola munkájába. 70 évesen a doktori iskola vezetőjeként vonult nyugdíjba, de professor emeritaként továbbra is jelen van tanszék életében.

A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása

című könyvének második javított kiadása 2020-ban jelent meg – ez adta beszélgetésünk apropóját.

Professzor Asszony, hogyan került a Tudományegyetem Bölcsészet- és Pécsi Tu Társadalomtudományi Karára?

Társada Közvetlenül azelőtt, hogy a PTE-re kerültem, egyetemi tanárként dolgoztam a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Ebben a pozíciómban az akkori PhDhallgatómmal, majd későbbi kollégámmal, Ragadics Tamással elkezdtünk egy falukutató tábort szervezni az Ormánságban, Kémesen. Beszélgetésünk során

14

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

felmerült, hogy a PTE BTK Szociológia Tanszékén szervezik a Demográfia és Szociológia Doktori Iskolát és keresik a törzstagokat. Ez lett az első vidéki egyetemen létrehozott szociológiai – és demográfiai – doktori iskola. Én ekkor már MTA doktori fokozattal rendelkező egyetemi tanár voltam, és mint ilyen személyt először Gáspár Gabriella tanszékvezető asszony (akit már korábbról is ismertem) hívott a PTE-re, majd Fischer Ferenc akkori dékán úr meghívására jöttem ide tanítani. Spéder Zsolt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója lett az iskola vezetője. Később, 2017-ben úgy alakult, hogy adminisztratív okok miatt átvettem a doktori iskola vezetését. Így az oktatás mellett, nemcsak a kutatói, hanem a vezetői képességeimet is kipróbálhattam.

Melyek voltak tudomány- és oktatásszervezési munkájának legfontosabb állomásai, fordulópontjai?

1973-ban Belgrádban szereztem szociológia diplomát. Akkor még Magyarországon nem volt szociológia oktatás. Az egyetem elvégzése után rövid ideig újságíróként dolgoztam, majd kilenc évig tanítottam az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán. 1983-ban ösztöndíjjal Budapestre jöttem. Ezt az időszakot arra használtam fel, hogy áttelepüljek Magyarországra, és szakmai végzetségemnek megfelelő munkahelyet találjak. 1983-ban alakult meg az MTA Regionális Kutatások Központja (RKK). Ez volt az egyetlen olyan társadalomtudományi akadémiai kutatóintézet, melynek vidéken, méghozzá Pécsett volt a székhelye, és emellett országszerte több telephellyel rendelkezett.

Az alapítója és első vezetője Enyedi György akadémikus volt. Ilyen intézet a kelet-európai blokkon belül először Magyarországon jött létre.

1984-ben Kecskemétre kerültem, mert az RKKnak ott is volt egy osztálya, majd 1986-ban jöttem a pécsi központba. Az RKK-ban huszonhét évig dolgoztam. Kutatási területem szerteágazó volt.

Amikor idekerültem Pécsre, rögtön bedobtak a mélyvízbe, és Erdősi Ferenc vezetésével a határmentiség témájának kutatását kezdtük el.

Ezzel két évig foglalkoztam, majd megszületett a lányom; és most hamarosan nagymama leszek, amit nagyon várok!

A rendszerváltás előtt a határmentiség mellett foglalkoztam még a nagyüzemi mezőgazdaság és a kistermelés témakörével, valamint a második gazdasággal. A rendszerváltás után a

kárpótlást, vagyis a mezőgazdaság privatizációját kezdtem el kutatni. Ezzel párhuzamosan mindig érdekelt a falusi társadalom átalakulásának számos kérdésköre. Később, miután Pécsre jöttem a doktori iskolába tanítani, a határon túli magyarság kutatása is a témakörömmé vált. Ezt a témát a határon túli doktorandusz hallgatóim inspirálták.

A kutatási területemet tekintve az egyik meghatározó pont a rendszerváltás időszaka volt.

A rendszerváltás során nagyon mély társadalmi és gazdasági változások zajlottak. Az én kutatási területem az MTA Regionális Kutatások Központjában a mezőgazdaság témája lett, amit örömmel vállaltam. Azt vizsgáltam, hogy kollektív tulajdon és kollektív gazdaság hogyan alakul át magántulajdonná, és hogyan jött létre az egyéni gazdálkodás. Ez egy rendkívül bonyolult és érdekes folyamat volt, ennek az időszaknak nagyon sok vesztese és kevés nyertese akadt, és ez remek lehetőséget nyújtott az elemzésre. Az MTA Regionális Kutatások Központjában területi kutatásokkal, területfejlesztéssel foglalkoztunk, ezen belül szakmai életemben a vidékfejlesztés tanulmányozása vált egy másik meghatározó kutatási témámmá. Részt vettem vidékfejlesztéssel foglalkozó kistérségi-, regionális- és országos uniós csatlakozását előkészítő kutatási projektben.

2003-ban a Dialóg Campusnál megjelent a Vidékfejlesztési politika című monográfiám. Ez volt Magyarországon az első ilyen témájú könyv. Minden tudománnyal foglalkozó intézetnek előírásai vannak a kutatókkal szemben, így számomra is az MTA doktori cím megszerzése volt az egyik ilyen fontos mérföldkő. Az MTA doktori címet 2009-ben (ebben az évben habilitáltam), a professzori címet 2010-ben szereztem meg.

Az oktatás is lényeges része a tudományos életemnek. 2001-től 10 éven át tanítottam a Kaposvári Egyetemen. Témavezetőként a PTE Közgazdaságtudományi Karának Regionális Gazdaságtan Doktoriskolájában is oktattam, majd másfél évig erősítettem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerveződő szociológiai doktoriskolát. 2012 őszétől kapcsolódtam be a PTE BTK Szociológia Tanszék oktatásába, majd 2013-tól a Demográfia és Szociológia Doktori Iskola munkájába. Szívesen jöttem ide tanítani, mivel már 1986 óta Pécsett éltem, és erősíteni szerettem volna a leendő doktori iskolát.

15

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

Eddigi pályafutására visszatekintve mit emelne ki leginkább, mire a legbüszkébb?

Teljesítettem mindazokat a tudományos előírásokat, amelyeket a tudományterületem elvárt tőlem és számomra meghatározott.

Megírtam két monográfiát, – számos egyéb magyar és idegen nyelvű publikáció, szerkesztett könyvek és önálló kiadványok mellett – a Vidékfejlesztési politika és A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása címmel, amelyek immár két-két kiadást éltek meg. Elsősorban kutatónak tartom magam, de az oktatást is szeretem, és elmondhatom, hogy a tudományszervezésbe is bekapcsolódtam. Spéder Zsolt kollégám létrehozta a doktori iskolát, amikor pedig szükség volt rá, átvettem annak vezetését is. Most újra Spéder Zsolt vezeti (aki közben megvédte az MTA doktoriját). Én pedig továbbra is a doktori iskolában tanítok. Két kurzust, vezetek Vidéki társadalom és Területi különbségek címmel, valamint a Településszociológia Program vezetője is vagyok, illetve tagja vagyok a doktori iskola tanácsának.

Hogyan határozták meg a pályafutását a családi gyökerek? Melyek azok a hangsúlyos pontok az életében, ifjúkorában, melyek későbbi pályafutásában meghatározóak voltak?

Szüleimmel és testvéremmel tanyán laktunk egy Tisza-parti kisvárosban, Óbecsén. A város lakosságának akkor még kétharmada magyar volt, ami mára csupán 40 százalék.

Szülővárosomban 1963-ban nyílt meg az első magyar osztály a gimnáziumban, én a második generáció voltam, aki magyar nyelvű osztályba járhatott.

Az egykori Jugoszláviában nem volt teljes kollektivizálás, azaz 1953 után 10 hektár földet meghagytak a parasztoknak. Mi egy ilyen tanyai parasztgazda család voltunk, ahol se villany, se víz nem volt bevezetve, csak a munka volt, de az nagyon sok! Ott tanultam meg dolgozni; segítettem a családi gazdaság működésében. Az ott kialakult munkához való hozzáállás, habitus, munkabírás a későbbiekben is mindig segített engem. Meghatározó volt számomra, hogy már a gimnáziumban is tanultam szociológiát szerb nyelven, amit nagyon szerettem. Mindig is érdekeltek a társadalmi kérdések. Apám nyitott

volt a világra – ezt a tudás iránti vágyat is – tőle örökölhettem. Édesapám nagyon intelligens ember volt a maga négy osztályával. Éjjel, miután mi lefeküdtünk, ő petróleumlámpa fényénél Darwint olvasott. A családi gyökerek meghatározóak számomra. A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása című könyvem második kiadásának fedőlapján például az 1877-ben született anyai nagyanyám fényképe látható.

Amikor később Újvidékre kerültem, egyre jobban bezárultak előttem a kutatási lehetőségek, bár anyagilag sokkal jobban éltem, mégis elhatároztam, hogy áttelepülök Magyarországra, ami – mint később kiderült – jó döntésnek bizonyult.

Ez nagy fordulópont volt, mind a személyes, mind pedig a szakmai életemben. Magyarországon hasznosabb lettem a világnak, magamból többet tudtam kihozni. Ugyanakkor nagyon nehéz volt integrálódni a magyarországi társadalomba, de mégis ki tudtam nyitni magam előtt az utakat. Az összes korábbi munkahelyem közül számomra a PTE a legkedvesebb, bár csak hét tanévet dolgoztam itt a 2012 és 2019 közötti időszakban, mégis meghatározó volt számomra. Három szempontból hangsúlyos számomra a PTE: 62 évesen mentem nyugdíjba még az RKK-ból, de ezután még nyolc évet dolgozhattam a felsőoktatásban, ebből hét évet a PTE-n; másrészt itt próbálhattam ki magam vezetőként; harmadrészt úgy éreztem, hogy már nem kellett bizonyítanom, elismerték a munkámat, megkaptam a tiszteletet. Nagyon jók voltak a munkatársaim, és szerettem itt dolgozni.

A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása című könyve immár a második kiadásában jelent meg a L’Harmattan Könyvkiadó gondozásában 2020-ban. Miről szól a könyv, és kiknek ajánlja?

2010-ben jelent meg a monográfia első kiadása és 2020-ban a második kiadás. Ez a doktori munkám átdolgozott változata. Benne a paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulását tekintem át négy történelmi – a hűbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista – korszakon keresztül. Kitérek a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzésére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére. Én a paraszt fogalma alatt a családi munkaszervezetben és a társadalmi kapcsolatokban élő, önálló mezőgazdálkodást folytató, sokoldalú gazdálkodási kultúrával és átfogó gondolkodási horizonttal rendelkező embert értek. Az utóbbira használják például a „józan paraszti ész” kifejezést is. Ez a társadalmi

16

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

réteg Magyarországon a 20. század közepén a társadalom felét, a teljes kollektivizáláskor, 1960ban pedig a társadalom egyharmadát képezte.

A kollektivizálás hatalmas csapást mért a parasztságra, de a szocializmusban még ezután is volt egy utóparasztnak nevezett társadalmi csoport, amely az 1970-1980-as években a falusi társadalom nagy többségét felölelte. Bár e társadalmi csoport a szó szociológiai értelmében nem volt paraszt, mégis megőrzött abból sok vonást, melyek a kistermelés és a második gazdasági formában fennmaradtak. A rendszerváltás és a mezőgazdaság privatizációja után a mezőgazdaságban ismét gyökeres átalakulás zajlott le. Mégis bizonyos paraszti habitusok és szokások megmaradtak, és a rendszerváltás utáni első időszakban átöröklődtek.

Ennek a folyamatnak sok a vesztese és a nyertese.

Egy másik 2008-ban megjelent könyvemben Gazdaportrék címmel az utóbbiakkal foglalkoztam.

A könyvem megközelítési módja történelmi és szociológiai. Sajnos néprajzi szemléletre már nem jutott időm, de ha most írnám, ezzel még kiegészíteném.

Hogy kiknek ajánlom? Úgy gondolom, hogy ezek a témák a mai szociológus hallgatókat már nem érdeklik, talán a néprajz szakos diákokat igen. Mégis mindkét könyvem két kiadást megért, és azóta is hívnak könyvbemutatókra. Mindig lesznek néhányan, akiket ez a téma érdekel. Azoknak írtam, akik utánunk következnek, és meg szeretnék érteni azt a világot.

Hogyan alakult a kapcsolata a hallgatókkal például a tehetséggondozás tekintetében?

Doktorandusz hallgatóimmal néhány alkalommal publikáltam, és segítettem azokat a doktori iskolai hallgatókat, akiket érdekel az általam vizsgált téma. Az alapképzésben is volt olyan hallgatóm, aki OTDK-ra ment. Továbbá falukutató táborokat szerveztem. Legutóbb 2019-ben szerveztem a Bács-Kiskun megyei Csertőn, ahol a graduális hallgatókkal és tanár kollégáimmal együtt jól tudtunk dolgozni.

Mik a további tervei, milyen témával szeretne foglalkozni a jövőben?

A doktori iskolában való tanítást szeretném folytatni, valamint el szeretném kísérni a védésig doktorandusz hallgatóim munkáját. Jelenleg a RETÖRKI-nek (Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum) dolgozom. Tagja vagyok egy több tíz fős kutatócsoportnak, a kutatást

Ö. Kovács József vezeti. Tomay Kyra kolleganőm egy OTKA pályázaton nyert a vidéki dzsentrifikáció témakörében, jövőre én is ebben a témában fogok kutatni. A kutatás inspirál, szeretem csinálni.

Mivel tölti most a legszívesebben a szabadidejét?

Szeretek színházba járni, olvasni, de a legnagyobb kikapcsolódás számomra az, ha kimegyek a határba, és végignézek a zöldellő mezőn, ez teljes mértékben feltölt. Magam is gazdálkodok.

A rendszerváltáskor, mivel a mezőgazdaságot kutattam, úgy láttam jónak, hogy én is kipróbálom magamat, és vettem kárpótlási jegyet, azon meg földet. Úgyhogy van egy kis földem, amit olyan értelemben én művelek, hogy igénybe veszem a gépi és minden egyéb mezőgazdasági szolgáltatást, ami kell a műveléshez, de enyém a döntés, a kiadások, a jövedelem és – ha úgy alakul, akkor – a veszteség is. Ez több szempontból is nagyon jó döntés volt a részemről. Anyagilag és szakmailag is. Szakmailag azért, mert résztvevő-megfigyelő voltam a gazdák között. Ha csak kutatóként mentem volna közéjük, akkor nem fogadtak volna be, és kevésbé lettek volna nyitottak a kérdéseimre.

Főleg, amikor a téeszelnökökhöz mentem. Úgy beszéltem velük, hogy a munkájukat tekintve teljesen képben voltam. Ez segítette a kutatásomat is. Ha csak kutatóként megyek, más válaszokat kaptam volna. Azt is egészen közelről láttam, ahogy a kisgazdák visszavették őseik földjét, majd sokan 1-2 év után felhagytak a gazdálkodással.

Közöttük járva azt is megértettem, hogy miért cselekedtek így. Most például erdőt telepítek, és ez teljesen fellelkesít. Az erdészem ajánlotta, hogy telepítsek egyhektáros akácost. Tervezem, hogy majd idővel egy méhészt is odahívok, így majd az erdőm „méhlegelőként” is tud működni. Ez a ténykedés a környezet számára is előnyös. Ezt a tevékenységet is folytatni szeretném, amíg bírom fizikailag.

Mit tanácsolna a bölcsészkar fiatal oktatóinak?

Egy oktató minél fiatalabb, annál közelebb tud lenni a hallgatóhoz, annál könnyebb megtalálnia a hangot a hallgatókkal. Így az oktatás szempontjából nem tudok nekik tanácsot adni. Viszont, amikor mint oktatók belépnek az egyetemre, figyeljenek oda, és tudatosan készüljenek fel a tudományos céljaik megvalósítására. Időben végezzék el azokat a feladatokat, amelyek a tudományos előmenetelükhöz elő vannak írva, úgymint fokozatszerzés, megfelelő számú publikáció, konferencia-részvétel. Most különösen nagyok az

17

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

elvárások, ezért arra hívnám fel a figyelmüket, hogy folyamatosan készüljenek. Ilyen szempontból nehezebb egy oktatónak, mint egy kutatónak, mert annak „csak” a kutatással kell foglalkoznia, de azért az oktatás mellett is fordítsanak időt a publikálásra és a kutatásra is. Bele kell, hogy férjen az idejükbe, ha már ezt a szép munkát választották hivatásul!

Köszönöm szépen a tartalmas beszélgetést és a bölcs gondolatokat!

Szeretettel kívánunk a Tanárnőnek tartalmas és boldog nyugdíjas éveket, eredményes munkát, a terveihez pedig sok erőt és jó egészséget!

Az interjút készítette: Szélpál Lívia

„AZ ALKALMAZKODÁS CSAK ELŐREFELÉ MUTATÓ FOLYAMATKÉNT MŰKÖDIK” Interjú Láng Andrással

L

áng Andrással, a PTE BTK tudományos és akkreditációs dékánhelyettesével ez év szeptember végén beszélgettem a BTK-n induló új akkreditált programokról, a nemzetköziesítési folyamatok intézményi megvalósulásáról, a teljesítményértékelési rendszer egységesítéséről, az általa vezetett Személyiségés Egészségpszichológia Doktori Programról, a pandémia hatásáról az egyetemen, valamint jelenlegi kutatásáról.

Láng András a Pszichológia Intézet oktatója, a Személyiség- és Egészségpszichológia Doktori Program vezetője. Fő kutatási területe a sötét személyiségvonások – különösképpen a machiavellizmus – fejlődési pszichopatológiai megközelítése. Örömteli hír, hogy számos új akkreditált program indul/fog indulni a PTE BTK-n. Ez a tendencia mennyiben járul hozzá a kar tudományos színvonalához?

A tudományos és az oktatási programok kérdését különválasztanám. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a képzések nem kizárólag a piaci igények mentén jönnek létre, hanem azért újulnak meg

– akár ugyanolyan néven futó képkép zések, vagy jönnek létre újak –, mert ahogy a kollégák állománya változik, területúgy változik az is, hogy ki milyen terület portfólinek a szakértője. Ez a kar oktatási portfóli óját is átalakítja. Ennek mentén úgy látom, hogy az új képzések egy része az aktuális tartalom miatt jön létre. A képzések másik része olyan, amelyik magyarul már létezik, és aztán idegen nyelven is elindul. Ez a nemzetköziesítési folyamat egyértelmű kitörési útvonalnak látszik. Ezt a folyamatot a korábbi dékáni vezetés kezdte el. Hiszen látjuk azt a tendenciát, hogy amíg idehaza – például demográfiai okból – csökken a felsőoktatásba jelentkezők száma, és erőfeszítést kell tennünk azért, hogy növeljük ezt, addig a nemzetközi színtéren széleskörűek a lehetőségek. Meglátásom szerint szerénykedésre nincs okunk e területen: jól felkészült oktatókkal a külföldi hallgatók számára is minőségi képzést tudunk biztosítani.

Milyen stratégiai tervei vannak a karnak a tudományos színvonal emelésére?

A karunk sokszínűsége ilyen szempontból kihívást jelent. A TÉR-rendszer, amelyben a tudományos teljesítmény is elismerésre kerül, nem minden

18

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

esetben tudja követni, mérni a diszciplinánként adott esetben eltérő teljesítményeket. A kari törekvés véleményem szerint sokkal inkább arra vonatkozna ebben a tekintetben, hogy az oktatókat helyzetbe hozza. Nem létezik egy, a kutatási irányokat előre kijelölő kari szintű tartalmi stratégia, mert e területen is fontosnak tartom az autonómia és a szubszidiaritás elvét, vagyis hogy a dolgok az oktatók-kutatókhoz legközelebbi szinten dőlhessenek el.

A karon több szempontból is óriási potenciál van a nemzetköziesítési folyamatok intézményi megvalósulásában. Hogyan vélekedsz erről?

Az első kérdésed kapcsán mondottakat kiegészítve elmondhatom, hogy a nemzetközi képzések és a nemzetköziesítés folyamata ránk, oktatókra is hatással van. Egyrészt a szaknyelvi felkészültség szempontjából, ami adott esetben egy konferencia-részvétel vagy egy tudományos publikáció elkészítésében is segítség lehet. Másrészt pedig még felkészültebb, még rugalmasabb, még sokoldalúbb oktatói hozzáállást követel a nemzetközi hallgatók által megfogalmazott sokszínű elvárásrendszer. A felsoroltak pedig nem pusztán az oktatásban hasznosítható képességek, de a tudományos működés területére is átültethetők.

Tágabb összefüggésben szemlélve a kérdést itt kell megemlítenem azt a három angol nyelvű doktori programot, melyek a 2021/2022-es tanév tavaszi szemeszterében indulnak. Név szerint az Interdiszciplináris Doktori Iskola „Doctoral Program in International Politics”, az Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola „PhD in British, Irish, and American Literature in English”, valamint a Pszichológia Doktori Iskola „Doctoral Program in Psychology” című programjai. Ezek a programok olyan szempontból is kitörési pontot jelentenek, hogy a kar így már az egyetemi képzés minden szintjén lehetőséget kínál nemzetközi hallgatóknak is.

A nemzetközi hallgatók számát tekintve beszélhetünk-e egyértelmű növekedésről a BTK-n?

Igen! Jelenleg a karon a teljes képzéses nemzetközi hallgatók száma 550-600 fő körül van. Az idei beiskolázási év volt az eddigi legsikeresebb. Idén 170 teljes képzéses külföldi hallgatót sikerült beiskolázni. Egy picit több a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgató ebből a számból, mint az önköltséges, de nagyjából fele-fele arányban vannak.

Azonban, ha figyelembe vesszük azokat a külföldi

hallgatókat is, akik csak rövidebb időt töltenek itt Erasmus vagy Study Abroad programok keretén belül, illetve egyéb mobilitási programokkal, akkor idén szeptemberben összesen közel 300 új külföldi hallgató kezdte meg a tanulmányait a PTE BTK-n.

Mi a helyzet az indonéz hallgatókkal? Ők különleges csapat. Az indonéz miniszterelnökség pályázatot vagy – mondhatjuk úgy is – kiválósági ösztöndíjat hirdetett indonéz hallgatóknak.

Mivel ennek nem titkolt célja, hogy a jövő vezetőit képezzék ki általa, elengedhetetlennek tartják, hogy az ösztöndíjat elnyerő hallgatók a sajátjukétól eltérő kultúrákba is betekintés nyerjenek. És ez tulajdonképpen jó hír számunkra! Az indonéz felhívás kétoldalú volt, mert az indonéz hallgatókon kívül a világ felsőoktatási intézményeinek is pályázniuk kellett a programban való részvételre.

A PTE nagyon sikeresen szerepelt, mert a legnagyobb hallgatói kontingenst hozta el. A lehetőség 1000 indonéz hallgatót érint, az őszi félében körülük 41-en meg is érkeztek Pécsre. Fejenként 4 kurzust végeznek el. Nagy öröm és büszkeség a számunkra, hogy az általuk hallgatott 164 kurzusból 120 BTK-s. Összegzésként azt mondhatom, hogy a PTE karai közül ebben a pályázatban is a BTK a legnagyobb megvalósító.

A kar tudományos és akkreditációs dékánhelyetteseként mit tartasz a legfontosabbnak a napi munkádban?

Már a megbízatásom kezdetén megváltoztak kissé a korábbiakhoz képest a dékánhelyettesi funkciók. Heidl dékán úr meglátása ugyanis az volt, hogy a tanulmányi ügyekkel foglalkozó dékánhelyettes túlterheltségét a tudományos dékánhelyettes mentesítse valamilyen mértékben. Ezért is született meg az új cím: tudományos és akkreditációs dékánhelyettes.

Napi szinten a legtöbb időt, a legnagyobb befektetett energiát az akkreditációs tevékenység: a képzések gondozásához, átalakításához, és az új képzések indításához kapcsolódó munka igényli. Ugyanakkor örömteli is ez a feladatkör, mert ennek van leginkább kézzelfogható gyümölcse.

A képzések kialakításán egyértelműen a kollégák dolgoznak. Van azonban egy-két olyan képzés, amit inkább a „saját gyerekemnek” tekintek, mivel akár szakmailag is nagyobb részem van benne. Példaként említhetek itt egy tanulásmódszertan szakirányú továbbképzést, amelyet várhatóan jövő szeptemberben fogunk tudni elindítani. Ez

19

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

teszi ki tehát a munkám legnagyobb részét dékánhelyettesként.

Feladatok tekintetében egyébként a dékánhelyettesek között sokkal inkább projektalapú munkamegosztás van, a rendszeresen ütemezett feladatok mennyiségétől függően kapunk meg vagy vállalunk el egy-egy feladatot. Ilyen módon került hozzám a TÉR-rel kapcsolatos kommunikáció. A pályázatok pedig Bene Krisztián dékánhelyetteshez kerültek. Ekképpen csapatmunka van közöttünk, amely fontos számunkra.

Milyen ügyekben tudnak az oktatók hozzád fordulni?

Gyakorlatilag bármivel. Kétségkívül megvannak a kompetenciahatárok, vannak olyan kérdések, amelyekben nem én döntök, ezeket dékán úr elé viszem. Ez úgy alakult, hogy akikkel valamilyen projekt vagy munka kapcsán kapcsolatba kerültem, ők olyan ügyekkel is megkeresnek, ami konkrétan nem az én asztalom, de mi ezt a vezetőség részéről továbbítjuk egymás irányába.

Hallottunk arról, hogy központosítják a teljesítményértékelés rendszerét. Miről fog ez szólni?1 Amit jelenleg az egységesítésről tudunk, az egy szoftverszintű egységesítés. Az egyetem létrehoz egy olyan teljesítményértékelési platformot, ami mint rendszer minden kar teljesítményértékelő rendszerét kiszolgálná. Egyelőre arról, hogy maguk az értékelési szempontok is egységesülnének, nem tudok. Ezzel kapcsolatban az hangzott el, hogy a karok különböző teljesítményértékelési rendszerét áttekintve a negyven leggyakoribb, illetve a negyven leginkább használt indikátort fogja tartalmazni a szóban forgó központosított értékelési rendszer. Vitathatatlan, hogy önmagában még akár ijesztő is lehet, ha minden karnak ugyanazt a negyven indikátort kell kitöltenie. Jelenleg azt gondolom erről – lehet jóhiszeműen –, hogy ez a negyven csupán keretet jelent, s közülük kell majd a karoknak maguknak kiválasztaniuk a rájuk, illetve a működésükre leginkább jellemző, azokhoz leginkább illeszkedő indikátorokat. A teljesítményértékelési rendszer platformjának az egységesítésével Péley Bernadette professzor asz-

szony foglalkozik rektori megbízottkét. Ő a jövő hétre hívott össze egy megbeszélést, ahol a kart Bene Krisztián dékánhelyettes fogja képviselni mint a kari minőségfejlesztési bizottság tagja. A BTK képviseletéhez dékánhelyettes úrnak megvan mind a tapasztalata, mind pedig a felhatalmazása.

Mire koncentrálsz a Személyiség- és Egészségpszichológia Doktori Program vezetőjeként a 2021/2022-es tanévben?

Ezt a programot előttem Kiss Enikő professzor aszszony vezette, aki februártól már nem dolgozik itt.

Az ő helyét vettem át. A múlt félév gyakorlatilag nekem is tanulási folyamat volt, meg kellett ismernem azt, hogy mivel foglalkozik egy programvezető, és hogy hogyan lehet ezt jól csinálni.

Nem hallgathatom el azt sem, hogy a doktori programok tanterve a Pszichológia Doktori Iskolában komoly átalakuláson ment át. Megpróbáltuk a hallgatók kontaktóra-, vagyis az előadás-szeminárium jellegű, kötöttebb tartalmú órák általi terhelését csökkenteni, hogy sokkal inkább kutatás fókuszú és mentori rendszeren alapuló képzést folytathassunk. Programvezetőként ehhez a törekvéshez például azzal tudok hozzájárulni, hogy minden félévben én vezetem a programon a kutatószemináriumot, ahol témavezetőtől függetlenül, műhely jelleggel mutatják be a doktori hallgatók, hogy hol tartanak a munkájukban, milyen elakadásaik, milyen problémáik vannak. Tulajdonképpen peer szupervíziós rendszerrel dolgozunk a vezetésem alatt. A jövőben azt szeretném, hogyha ez nem „egyemberes show” lenne, hanem a kutatószeminárium vezetésébe több kolléga is bekapcsolódhatna, és akkor jóval sokszínűbb szemlélet tudna megjelenni a doktori hallgatók számára – akár módszertanilag is.

A pandémia jelentősen megváltozott értékrendet és az egyéni szabadságjogok mérsékelt korlátozását hozta a mindennapi életünkbe, így a kar napi ritmusába is. Kiemelt értékké vált a biztonság.

A rendszerszintű összefonódás – akár az online oktatás, akár a közösség tekintetében – meghatározó szerepet kapott, átértékelődött. Az új tanévben milyen kihívásokkal kell szembenéznünk (pl. maszkviselés, hibrid oktatás)?2

1. A beszélgetést a legfrissebb információk alapján frissítettük. Az UQA által a kar vezetéséhez eljutatott, a finanszírozási szerződés végrehajtásáról szóló dokumentum szerint a 2021. évi decemberi Szenátusig elkészül, majd 2022 januárjától bevezetésre kerül egy Egységes Teljesítményértékelő Rendszer a finanszírozási megállapodásban meghatározott indikátorok súlyozott figyelembevételével. Ezek egyetemi szinten egységes elvek, karonként egyedi tulajdonságok alapján kizárólag a súlyokban várható eltérés.

20

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

Gyakorlati szinten én sem tudom, hogy mi fog történni. Az, hogy meddig tartható fenn a személyes jelenléti oktatás, átváltunk-e online oktatásra – mindezeket nem tudjuk. Az erre vonatkozó szabályozások eddig is nagyon gyors léptékkel, egyik pillanatról a másikra történtek. Szerintem ez volt épp az egyik leginkább megterhelő része a pandémiának: a megszokott, kiszámítható ritmus helyett jöttek a hirtelen váltások, amikre gyorsan kellett reagálni. Egy picit azt is látom a hallgatói és oktatói a visszajelzések alapján, hogy a személyes jelenlétet mindkét fél pozitívan értékeli, mégis mintha mindenkiben egy kis fásultság vagy egyfajta bizonytalanság munkálkodna. Hiszen nem tudjuk, hogy a jelenléti oktatás állapota meddig áll fenn, és nem merjük annyira „beleengedni” magunkat.

Hogyan tudunk sikeresen megküzdeni ezzel az új helyzettel?

Ez jó kérdés, és nem biztos van rá valamiféle receptszerű válasz. Meglátásom szerint a kizárás mint rövidtávú megküzdési stratégia működhet.

Megvan a veszélye azonban annak, hogy egy bizonyos idő elteltével már nem kontrollálható. Persze eldönthettem, hogy beoltatom-e magam, viselek-e maszkot, hogy ide vagy oda nem megyek, de ezek sem nyújtanak tökéletes védelmet. Ekkor két választás van: vagy azt mondom, hogy rendben, tudom, hogy ez van, és nem bolondulok ebbe bele, tudom, hogy ebben a világban élek, de nem ezen járatom az agyam állandóan; vagy másik útként tulajdonképpen örökös szorongásban élek. Nézőpontom szerint ez a fajta fokozatos adaptáció a mi részünkről is meg fog történni. Tehát alkalmazkodunk a helyzethez, lehet, a jövőben jobban meg fogjuk nézni hová utazunk, és nem csak az árak alapján döntünk, hanem a pandémiás mutató alapján is. Abban hiszek, hogy az alkalmazkodás csak előremutató folyamatként működik. Sokan gondolják azt, hogy most ki kell böjtölni ezt az időszakot, és majd végül újra visszatérünk a régi életünkhöz – minden visszatér a régi kerékvágásba. Úgy gondolom, hogy az egészséges fejlődés is haladás, ami nem zökkenőmentes ugyan, amiben vannak visszaesések, hanyatlások, stagnálások, de azért mégis előrefelé irányul. Nyilván ezt

a mindennapokban is tapasztaljuk. Itt vagyunk a jelenléti oktatásban, de lehet, hogy az anyagokat ugyanúgy online fogjuk megosztani, lehet, hogy a betegeknek lehetővé tesszük, hogy az éppen futó órába online kapcsolódjanak be. Véleményem szerint ez az időszak végeredményben előremutató változást hoz majd még akkor is, ha egy nagyon kellemetlen és sok áldozattal járó járvány provokálta ki.

Minden nehézség ellenére, mit profitálhatunk lelkileg a pandémiából?

Mindenki megtanulhatta, láthatta, megtapasztalhatta – még ha nem is olyan személyiség, aki aktívan keresi –, hogy most megtalálta A KIHÍVÁST. Ilyen helyzetben pedig rá van kényszerítve a komfortzónájából való kilépésre. Mindez persze utólag akár személyiségformáló tapasztalat is lehet. Mindannyiunk életében kialakul egy rutin, hiszen az egy energiagazdaságos működésmód, de ha szükséges, akkor képesek vagyunk túllépni a saját árnyékunkon. Most pedig arra vagyunk kényszerítve, hogy spontán módon reagáljunk, alkalmazkodjunk, túllépjünk önmagunkon. Ez kicsit hasonló ahhoz, mint amit a pszichológia poszttraumás növekedésnek nevez. Ez az elmúlt húsz évben vált felkapott témává. Eddig azt gondoltuk, hogy a traumatikus események, amelyek kiszámíthatatlanul ránk zúdulnak, csak károsítanak, de ezeknek a kutatásoknak hála ma már azt is látjuk, hogy a traumák visszarántó hatásuk mellett olykor önmagunk számára is ismeretlen tartalékokat tudnak mobilizálni, és hogy következtükben az a rutin, amit viszünk, magasabb, fejlettebb, érettebb szinten áll be.

Van-e erre vonatkozóan bármilyen technika? Hogyan tudunk sikeresen megküzdeni a traumatikus helyzetekkel?

Módszerek vannak. Számomra például a testmozgás nagyon fontos dolog. Illetve vannak olyan kifejezetten reziliencia növelő módszerek, amelyek elősegítik a rugalmas alkalmazkodásunkat. Reziliencia alatt azt értjük, hogy azokból a helyzetekből, amik egyébként negatívak, és egyébként viszszavetnének, azokból is pozitívan tudunk kijönni.

Vagyis a növekedési potenciál bennünk van. Sze-

2. A beszélgetést a legutóbbi információk alapján frissítettük. A járványügyi helyzet alakulása miatt november 2-tól (kedd) kötelező az orrot és szájat folyamatosan eltakaró maszk (orvosi maszk, munkavédelmi maszk, illetve textil vagy más anyagból készült maszk) viselése - az Egyetem teljes területén, zárt térben (ideértve tantermeket, a közösségi tereket, a közlekedő folyosókat, a kollégiumok közösségi tereit, az ügyfélfogadási helyiségeket és az irodákat is.) - bármely zárt térben tartott rendezvényen, értekezleten, testületi ülésen.

21

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

rintem ezt a hétköznapokban ritkán tudatosítjuk, és egy ilyen COVID-helyzet számvetést is jelent.

A pandémia idején számos szakmai tanulmány és irodalmi műalkotás született, amelyek az úgynevezett „New Normal”, új norma megszületéséről beszélnek. Szerinted valóban nem tudunk visszatérni a régi életritmusunkhoz?

Ebben az új normában csak egy bizonyos szintig hiszek: új, de nem a végső. Abban nem reménykedek, hogy teljesen visszatérhetünk a régi kerékvágásba. Nem fogunk, de nem is biztos, hogy az a cél. A visszatérés gondolata vagy vágya nyilván kényelmes az emberek számára, hiszen az, ami már automatikus, abba nem kell energiát fektetni. Volt azonban egy hosszú időszak, amikor izoláltan, vagy az online térben tartottuk a kapcsolatot, és most újra itt vagyunk személyes jelenlétben. Ez tehát helyzetként tulajdonképpen régi, de a tapasztalatok szintjén más. És ebbe bizony energiát kell fektetnünk. De az új helyzetbe nagyon sok tapasztalat átvihető. Például különböző pszichológia teszteket tanítok, ahol az oktatás legnagyobb része tulajdonképpen a gyakorlás.

A COVID előtti időszakig én teljesen „az órán vagyunk, együtt gyakorlunk” történetben éltem. A pandémia miatt ezeket az online felületeket arra kezdtem el használni, hogy feladatokat és melléjük javítókulcsot adjak ki. Továbbá a hallgatókkal a tananyagot problémacentrikusan beszélem most már meg. Ezt jó dolognak érzem, amit a COVID nélkül nem léptem volna meg, és ezt a megközelítési módot most már meg is fogom őrizni, habár másfajta munkamód, másfajta energiabefektetés.

Tapasztalatom szerint a jelenlegi elsőéves hallgatók kétszeresen is nehéz helyzetben vannak.

Nemcsak azért, mert sokuk kihívásként éli meg az átmenetet a középiskolából az egyetemi oktatásba, hanem eleve közvetlenül az online oktatásból kerültek be az egyetemre, és talán nehezen tudnak az új közeghez ilyen módon kapcsolódni.

Milyen tanácsot adnál a jelenlegi első éves hallgatóknak? És mi, oktatók mire figyeljünk velük kapcsolatban?

Számomra pozitív oktatói attitűd, ha egyénileg tudunk viszonyulni a hallgatókhoz. Látható az a tendencia is, miszerint a hallgatók egyre inkább igénylik azt is, hogy valamilyen szocializációs folyamat részesei legyenek. Tehát nemcsak oktatnunk kell őket, nemcsak a tudásátadás fontos, hanem az egyetemista létre is rá kell őket vezetnünk. Mel-

lesleg szerintem ezt nem tőlünk, oktatóktól fogják megtanulni, hanem egymástól. Nekünk viszont lehetőséget kell arra biztosítani – akár fizikai terekkel, akár programokkal –, hogy találkozhassanak, és ennek során közös élményeket alakíthassanak ki. Mert leginkább ez fogja őket itt tartani. Mindenképpen fontos, hogy jó előadásokat halljanak, és elgondolkodtató, izgalmas szemináriumokon vegyenek részt. A közös élmények azonban azok, amik igazán nélkülözhetetlenek a számukra. Beülni valahová, meginni közösen egy kávét, egy sört, egy pohár bort, közösen elmenni színházba, kiállításra, fesztiválra – mindezek pótolhatatlan élmények. Meglátásom szerint ehhez egyébként a lehetőségek adottak akár egyetemi, akár városi szinten is. Mi oktatók felhívhatjuk ezekre az eseményekre a figyelmet, a hallgatók pedig őrizzék meg a nyitottságukat – én ezt tanácsolnám.

Jelenleg min dolgozol?

Szeretem listázni a teendőimet. Régen úgy néztek ki a listáim, hogy nekivágtam egy félévnek, mondjuk, öttételes listával, és amikor egyet kihúztam, akkor két újabb került fel rá. Ez egy idő után nyomasztóvá vált. Amikor jött a dékánhelyettesi felkérés, akkor azt mondtam magamnak, jó ez másképp nem fog menni, ezt az egész lista-kényszert elengedem.

Egy évig egész jól ment, de aztán hála a kollégáimnak, akik különböző közös projektekbe vontak be, a dékánhelyettesi munkám mellett jobban benne tudtam maradni a tudományos vérkeringésben. A mostani fő projekt, amely szeptembertől indult, az egy négyéves NKFIH fiatal kutatói pályázat, amit intézeti kollégákkal állítottunk össze és támogatást kaptunk rá. Ez sötét személyiségvonások és személyészlelés kapcsolatával foglalkozik. Sikerült olyan kollégákat megszólítani az intézetben, akik különböző területeken már foglalkoztak ezzel a kéréssel, és most sikerült magunkat csapattá formálni. Nagyon hálás vagyok az ebben részt vevő kollégáknak és azoknak is, akik azzal „zargattak”, hogy átnézném-e kézirataikat, be tudnék-e kapcsolódni projektekbe, mert így nem estem ki a tudományos vérkeringésből sem, ami azért mégiscsak a munkám legkedvesebb része.

Mivel töltöd szívesen a szabadidődet?

Nagyon fontos a testmozgás, a sport rekreációs eszköz az életemben. Sok mindent sportolok, és az egyik állandó a kosárlabda. A testmozgás mellett ennek a sportnak a kreativitását, sokszínűségét és csapatszellemét is szeretem. Sokkal könynyebben rá tudom venni magam, hogy elinduljak

22

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

kosarazni, minthogy elmenjek futni. Emellett fallabdázom és tollaslabdázom is. És azért a családra is jut némi időm…

Köszönöm szépen a nyitott hozzáállást a kérdésekhez, a közvetlen szakmai beszélgetést, az előremutató gondolatokat. A munkádhoz sok sikert kívánok!

Az interjút készítette: Szélpál Lívia

„MINDENT EGY TÁGABB KONTEXTUSBAN ÉRDEMES SZEMLÉLNI” Interjú P. Müller Péterrel

I

dén jelent meg a Magyar Nyelvés Irodalomtudományi Intézet professzorának, P. Müller Péternek Színház önmagán kívül című kötete a SziTu – Színháztudományi Kis-könyvtár sorozatban. A kötetet olvasva magával ragadott stílusa, újszerű szemléletmódja és szerteágazó témaköre. P. Müller Péterrel új könyvéről, a színház társadalmi felelősségvállalásáról, jövőjéről, pécsi vonatkozásairól beszélgettem.

Interjúalanyom egyetemi tanárként 11 önálló könyvet, 12 szerkesztett kötetet publikált. 2014 óta szerkeszti a Kronosz Kiadó színháztudományi könyvsorozatát, melyben 11 kötet jelent meg eddig. Tagja az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Szakbizottságának, és 2018 nyara óta vezeti a Pécsi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskoláját. 2021-ben pedig tagja lett a pécsi Művészeti Tanácsnak.

Mikor került a PTE BTK kötelékébe? Mióta tanít az egyetemen?

Hallgatóként 1976 nyár végén jártam először az Ifjúság útján, az 1976-80 közötti időszakban itt tanultam magyar-angol szakon. Két fontos mesterem volt ebben az időszakban, Bécsy Tamás és Bókay Antal. Bécsy Tamás az első tanév végén

az évfolyamból négy hallgatót kiválasztott, és egy „táltosképzőt” tartott nekünk külön. Bókay Antal pedig színházelméleti szakkollégiumot szerszer vezett. Az ő ösztönzésére írtam egy TDK főiskolásdolgozatot, amivel harmadéves főiskolás ként első helyezett lettem 1979-ben Egerben az OTDK-n. Diploma után magyar szakos szakvezető tanárként dolgoztam az 1. sz. Gyakorló Általános Iskolában Pécsett. Két évig tanítottam ott, közben elvégeztem az ELTE-n az egyetemi szintű magyar szakot. Az ELTE-n Bécsy Tamás volt a szakdolgozati témavezetőm, aki 1978 őszén ment át Pécsről Budapestre.

1981 körül már szó volt arról, hogy Pécsett egyetemi szintű tanárképzés indulna, és a Tanárképző egyesülne az akkor Jogi és a Közgazdaságtudományi Karból álló Pécsi Tudományegyetemmel.

Ennek apropóján készítettem Bécsy Tamással egy interjút az Universitas című pécsi egyetemi újságba, ahova egyébként 1977 óra rendszeresen írtam publicisztikát, színikritikát. Az interjú befejeztével Bécsy Tamás azt mondta, hogy lehetőséget kapnék arra, hogy tudományos segédmunkatársként dolgozzak az Irodalomtudományi Tanszéken.

Erre én szemtelenül visszakérdeztem, hogy: „Mivel kecsegtet?” „Munkával” – mondta ő. Arra pedig én azt feleltem, hogy: „Akkor köszönöm szépen,

23

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

vállalom!” 1982. január 1-jén jött létre a Janus Pannonius Tudományegyetem, én 1982 szeptembere óta tanítok a tanszéken. Ez a munkaviszony most már 39 éve tart. Volt időközben három olyan év, amikor az Egyesült Államokban tanítottam, illetve öt év, amikor 1999-től 2004 nyaráig az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója voltam főállásban, de másodállásban továbbra is itt tanítottam.

sadalmi események olyan módon jelennek meg, mintha ott jelen volna a színház. De nem a megszokott közegében, hanem önmagán kívül.

Az első írás a könyvben a „Társadalmi színház, avagy a tettre kész néző előállítása”, amely Franz Kafka korábban Amerika, majd az 1983-as kritikai kiadás óta Az elkallódott fiú címmel kiadott művének zárórészét, az Oklahomai Természeti Szín-

Meséljen, kérem, a Színház önmagán kívül című könyvéről!

A könyv a társadalmi nyilvános tér olyan területeivel foglalkozik, amelyet színháztudományi szempontból is lehet értelmezni. Két évvel ezelőtt Kolozsvárott volt egy nemzetközi tanácskozás, Out of the frame címen. Ennek keretében olyan projekteket mutattak be a résztvevők, amelyek nem kőszínházi keretek között működnek, mint például az utcaszínház, helyspecifikus előadások, kistelepüléseken a helyben lakók számára és közreműködésével létrehozott előadások/projektek.

Bemutatásra került egy szlovén társulat kötete is, egy kézikönyv utcaszínházak számára. Pécsett már több olyan színháztudományi konferenciát szerveztünk, amelyek nem a fősodorral, hanem a peremmel foglalkoztak, mint az alkalmazott színház különböző fajtái, például a nevelési színház vagy a börtönszínház, illetve olyan társadalmi folyamatokkal, amelyek színházi aspektusból is fontosak. Ott, Kolozsvárott fogalmazódott meg bennem, hogy ezekből a témákból, amelyekkel a korábbi években foglalkoztam, kirajzolódik egy jól körülhatárolható téma. És ott a házigazdáknak „bejelentettem”, hogy a következő könyvemnek az lesz a címe: Színház önmagán kívül. Hangsúlyozom, ez nem a színház metaforának a kiterjesztése, ami lerágott csont. Sokkal inkább arról van szó, hogy vannak olyan tevékenységi körök, a társadalmi cselekvésnek olyan fajtái és színterei, ahol jelen van a teatralitás, a performativitás. Mindezek vizsgálata nemcsak az elemző tekintet számára, hanem a színházi vonatkozások szempontjából is izgalmas lehet. Ez a könyv általános koncepciója.

A kötet bevezetőjében írom azt, hogy azért nem az a könyv címe, hogy színház önkívületben, mert az egy másik dolog. Az önkívület, az eksztázis az, amikor valami szétfeszíti a kereteket és kifordul önmagából. Ennek persze a színházhoz is köze van, hiszen az egyik értelmezés szerint a színház eredete a Dionüszosz kultuszig vezethető vissza. A színház önmagán kívülisége viszont arra a jelenségre világít rá, hogy bizonyos életfolyamatok, tár-

házról szóló fejezetet vizsgálja, melyben maga az emberi létezés színházi tevékenységként van ábrázolva. Ebben az írásban áttekintem azokat a 20. századi kezdeményezéseket, amikor jelentős színházi alkotók (például Brecht, vagy Augusto Boal) a színházi eszközöket társadalmi folyamatokba történő beavatkozásra használták fel, amire manapság is találunk példákat. Mondjuk, amikor közel-keleti menekültek táborait látogatják meg színházi alkotók és olyan eseményeket hoznak létre közösen a menekültekkel, amivel segítik egy-egy adott helyzetnek a feldolgozását. Van a fejezetben írás a ’68-as párizsi diáklázadások színházi vonatkozásairól, a villámcsődületről és az AIDS-áldozatoknak emléket állító NAMES projektről. Ebben az

24

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

első fejezetben szerepel egy tanulmány a vándorszínházakról, amikor nem a néző megy el egy fix helyszínre, hanem elviszik valahová az eseményt és létesítenek egy ideiglenes teret, amelyben az esemény ideiglenesen működik. Az angol színházban ennek az utazó, vándorló színháznak komoly hagyománya van. Ebből a szempontból szimbolikus, hogy az Erzsébet-kori Globe Színház mint építmény egy elvándorolt épület. Az első londoni színházépület, a Theatre 1576-tól 1598-ig állt az északi városfalon kívül. Egy telekvita miatt – mivel a tulajdonos meg akarta emelni a bérleti díjat – a társulat úgy döntött, hogy inkább lebontják az épületet, amit átszállítottak a Temze déli partjára és ott újraépítették. Ez lett a Globe, ami az új helyen 1599-ben kezdte meg a működését. Tehát még arra is van példa, hogy egy színház épülete vándorol.

Ez a téma átvezet a könyv második fejezetéhez.

Ebben Shakespeare szerzőségével, annak létrejöttével és elvitatásával foglalkozom. Azt elemzem, hogy miként váltak le a színházi előadásról Shakespeare színpadi szövegei és hogyan kerültek át fokozatosan az irodalom intézményrendszerébe, ahol már a színháztól függetlenül is lehetett velük foglalkozni. Ugyanebben a részben külön tanulmány foglalkozik Shakespeare szerzőségének elvitatásával, azzal a történeti folyamattal, ahogyan ez az elképzelés a 19. század közepén felvetődik, majd pedig népszerűvé válik, hogy hátha nem Shakespeare írta az addig neki tulajdonított műveket. Ez a nézet összefügg az olvasás és az irodalmi művek iránti megváltozott viszonnyal, mely során az érdeklődés egyre inkább a szerző életrajza és a mű közötti kapcsolatra kezd irányulni, alanyi megnyilatkozásnak kezdik tekinteni az irodalmi alkotásokat.

A harmadik fejezetben három 20. századi magyar író színházzal kapcsolatos elgondolásai, illetve színdarabjai állnak a fókuszban. Olyan szerzőkről van szó, akik a színházban nem igazán tudtak boldogulni, akiket az irodalmi intézményesülés nem drámaíróként, hanem költőként, prózaíróként, esszéistaként kanonizált, ám akiknek mégis van üzenetük a színházról. Olyan szerzők szerepelnek ebben a fejezetben, akiknek a drámái nem, vagy alig, vagy súlyukhoz mérten ritkán kerültek színpadra. Az elemzett példák ebben a fejezetben: Pilinszky János látomása a jelenlét színházáról (az ő színházeszménye tulajdonképpen a statikus katolikus liturgia, amely az élő magyar színházi gyakorlattól teljesen idegen), Mészöly Miklós drámáinak és színpadfelfogásának ellentmondása is

szóba kerül, valamint Nádas Péter radikális drámaírói munkásságának jellemzői.

A negyedik, zárófejezet dramaturgiai és színházi könyvekkel foglalkozik, amivel képletesen is kivezetem az olvasót a színházon kívülre. Ezek a munkák széles spektrumát adják annak a lehetőségnek, hogy miként is lehet történeti, elméleti, gyakorlati szempontból vizsgálni a színházi cselekvéseket, ezek kulturális kölcsönhatásait. A magyar, de Londonban élő Trencsényi Katalin két angol nyelvű dramaturgiai könyvét veszem górcső alá, majd Imre Zoltánnak a magyar színház interkulturális kapcsolataival foglalkozó könyvét elemzem. Őt követi az erdélyi Salamon András Színháztörténet című kötete, melyben a szerző hivatkozik Bécsy Tamás drámamodellekkel foglalkozó elméletére is. A fejezetet és a könyvemet záró tanulmány Vida Cerkvenik Bren utcaszínházi akciók, projektek tapasztalatait összegző könyvét mutatja be. A szerző a 2006-ban létrehozott Kud Ljud szlovén független utcaszínház alapítóinak egyike.

Kiknek ajánlja a könyvét?

Mivel igen sokféle jelenséget, alkotót, kérdést érint, ezért széles körű érdeklődésre tarthat számot. Akiket érdekelnek az említett magyar szerzők, vagy Shakespeare, az Erzsébet-kori színház, a villámcsődület (flashmob), vagy az, hogy 1968ban a párizsi diáklázadások idején mi is történt, amikor elfoglalták a párizsi Odeon Színházat, azok számára is izgalmas olvasmány lehet, mondhat újat számukra is.

Mi a színháztudomány társadalmi felelőssége?

Azt gondolom, hogy mint számos humántudomány, azt a szerepet tölti be, hogy bizonyos múltbeli, jelenbeli vagy keletkezőben lévő társadalmi folyamatokat, jelenségeket értelmezzen, ezáltal reflektáljon rájuk és ennélfogva segítsen tudatos viszonyt kialakítani ezek iránt a jelenségek iránt.

Hogy ne csupán benne találjuk magunkat helyzetekben, hanem meg is értsük, hogy ezek a helyzetek hogyan jönnek létre, miért alakulnak ki. Ez néha fájdalmas felismerés lehet, de sokkal jobb tudni dolgokról, mint szőnyeg alá söpörni őket.

Tanulságos, hogy bizonyos nézetek, előítéletek, sztereotípiák (gyakran félreértésen alapulva) milyen hosszú ideig tudják tartani magukat, és aztán ha jön egy elemző tekintet, amely elmagyaráz egy folyamatot vagy egy szituációt, ezáltal kiszabadít minket abból a szellemi fogságból, amit egész odáig magunkkal cipeltünk.

25

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

A színháznak számos funkciója van, használható-e többek között manipulációra?

A színháznak soha nincs akkora hatóköre, hogy érdemben manipulációt tudjon elérni, arra vannak más eszközök. A tömegmédia sokkal több embert tud elérni, nagyobb is a befolyása. A színház hatásköre nyilván azokra tud kiterjedni, akik részt vesznek benne. Ez a társadalomnak egy meglehetősen kicsiny része. Másrészt az a színházfogalom, amit a közfelfogás használ, nagyon szűk. Amit a közbeszéd színházon ért, az általában egy dráma színrevitele kőszínházban vagy bármilyen más állandó térben. Azonban, ahogyan a könyvem témája is mutatja, sokkal több változata van a színháznak, és van, amikor nem az eredmény a fontos, nem az, hogy létrejö( jjö)n egy műalkotás, amit lehet szemlélni, hanem amikor a létrejövés folyamata az érdekes, és/vagy a részvétel ebben a folyamatban. Most készült el egy doktoranduszom A részvételi színház politikussága című disszertációja, melyben olyan színházi relevanciájú eseményekkel foglalkozik, melyeknek vannak moderátorai, akik adott esetben színházi szakemberek, de nem feltétlenül ismertek a színházkedvelők szélesebb köre számára. Az ő segítségükkel közösségek létrehoznak bizonyos szituációkat, amelyekben a résztvevők döntési helyzetbe kerülnek, konfliktusokat kell megoldaniuk, és mindez színházi eszközök bevonásával történik. Mondok egy ilyen példát: a Láthatatlan Színház. A Láthatatlan Színház újfajta színházi kezdeményezés, ahol a színházi helyzetgyakorlatokra és a pszichodramatikus technikákra építve vezetik a bekötött szemű résztvevőket. Akik részt vesznek ezen az eseményen, azokat bekötött szemmel kalauzolják végig különböző tereken, és ott kapnak bizonyos impulzusokat a saját érzékszerveikre építve fel benyomásaikat. Gondoljunk abba bele, hogy vannak látássérült emberek. Fontos létrehozni olyan színházi eseményt, ami az ő számukra ugyanolyan mértékben hozzáférhető.

Másfelől a látók számára tapasztalatot kínál egy számukra ismeretlen, nem gyakorolt érzékelési módról. Tehát nagyon tágas mindaz, amit a színház ernyőfogalma alá be lehet vonni, és van számos olyan folyamat, amelyek nem feltétlenül intézményesülnek.

Miben látja a magyar színháztudomány jövőjét?

Nehéz erre röviden és egyértelműen válaszolni.

Az egyik, amit mondanék, hogy Magyarországon a színháztudománynak még mindig emancipatórikus küzdelmet kell vívnia. Más, nagyobb kultúrák-

ban körülbelül egy évszázaddal ezelőtt intézményesült a színháztudomány egyetemi tanszékek formájában. Magyarországon az első színháztudományi tanszéket Bécsy Tamás alapította az akkori Veszprémi Egyetemen 1994-ben (66 éves volt ekkor). Ezt Pécsett szerette volna megtenni, de a kar vagy az egyetem ezt nem támogatta. A késedelmes intézményesülés miatt ez a diszciplína az akadémiai szférában nem erősödött meg eléggé.

Az MTA Színháztudományi Bizottságának egyik törekvése, hogy a színháztudomány szerepét megértesse a humán tudományok művelőivel. Elsőként azoknak kell érteniük, hogy ennek mi a szerepe a humán tudományok körében, akik itt tevékenykednek. Az egy későbbi célkitűzés lehet, hogy a más tudományterületek művelői számára is érthető legyen, hogy mi a színháztudomány jelentősége. Magyarországon hagyományosan nagyon nagy hasadék létezett a színházi alkotók mint gyakorló emberek, illetve a színházat elemzők, valamint a tudományt képviselő emberek között. Úgy látom, hogy az elmúlt évtized során a két terület közeledett egymáshoz, és vannak, akik mindkét területen produktívan jelen vannak. Például egy volt tanítványom és kollégám, Rosner Krisztina, aki hat éve Japánban él, és aki színésznő, rendező és színháztudós is egy személyben. Nem elvárás, de nagyon hasznos, ha valaki mindkét oldalát ismeri a színháznak, a praxist és a tudományt. A közelítést tekinthetjük egyfajta jövőképnek.

Mi a SziTu - Színháztudományi Kiskönyvtár könyvsorozat célkitűzése? Milyen könyvek jelentek meg és várhatók a sorozatban?

A könyvsorozat ötletét a hallgatóim vetették fel, valamikor a 2010-es évek elején. Azzal a felkiáltással, hogy: „Rendezzünk konferenciát!” 2012-ben volt a huszonötödik évfordulója, hogy elindult itt Pécsen egy olyan képzési lehetőség, hogy a főszakok mellett lehetett dráma „C” szakot felvenni, ami 1987-ben indult. Szerveztünk a 25. évfordulón egy országos konferenciát. A rendelkezésre álló pénzügyi keretből maradt annyi, hogy vállalta a Kronosz Kiadó, hogy kiad ebből egy kötetet. Megjelent a kötet A magyar színháztudomány kortárs irányai címmel, amelyben gyakorlatilag a fontosabb magyar színházi képzőhelyek mutatkoztak be. Azonban az még nem SziTu könyv volt. A sorozat ötlete később jött, ennek a kötetnek a láttán.

Megállapodtunk a kiadó képviselőjével, és a későbbiekben évről évre egy-egy konferencia előadásaiból válogattuk ki a kötetek tartalmát. 2014től kezdődően egységes arculattal és a sorozat

26

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

keretében jelennek meg ezek a kötetek, amelyek voltaképpen tanulmánykötetek. Az első kötet a hiány, csonkít[ás], (ki)húzás, (el)hallgatás témájával foglalkozott, a második a rendezett térrel. Majd egy kötet A színpadon túl címmel az alkalmazott színházat vizsgálta, a következő könyv a színház és politika viszonyára összpontosít, valamint született egy kötet Kontaktzónák címmel, ami a színház határterületeivel foglalkozik. A következő konferencia Színház és technológia címen került meghirdetésre, ebből és készülni fog egy kötet. Ezenkívül a sorozatban megjelentek monográfiák is. Ezeknek egy része a mi doktori iskolánkban megvédett színháztudományi disszertációk könyv formában való megjelentetése. Név és cím szerint: Seress Ákosnak A veszedelem színházai. Az amerikai dráma a hidegháború alatt, Görcsi Péternek A megtévesztés dramaturgiája. Martin McDonagh drámái és filmjei, Balassa Zsófiának Amikor a dráma elbeszélőt keres.

A mono/lóg drámák drámanarratológiai megközelítésének lehetőségei, és Szabó Attilának Az emlékezet színpada. Performatív múltfeldolgozás Közép-Európában és a világszínházban című kötete tartozik még a könyvsorozatba. Legutóbb Kurdi Máriának jelent meg a sorozatban John Millington Synge. Az ír modernség drámaírója című monográfiája. Ez az első magyar nyelvű könyv a témában. A következő könyv, Herczog Noémi kézirata már ott van a kiadónál. Ő a Színház folyóirat egyik szerkesztője, ez a kötet a Színművészeti Egyetemen megvédett doktori disszertációjának könyvváltozata lesz, melynek a tárgya a feljelentő kritika a Kádár-korszakban. Hihetetlenül érdekes kézirat, ezért is vettem be a sorozatba. Nagyon sok mindent elárul a korszakról és a színházi viszonyokról is. Arról például, hogy egy kritikus cikke mennyire válik hatalmi játékok eszközévé, vagy pedig mennyiben tartalmaz eleve olyan szándékokat, hogy ártson vagy védjen.

Jelenleg min dolgozik?

Június végén beszélgetünk. Most egy tanulmányt írok a győri Műhely kulturális folyóiratba. Győr városalapításának 750. évfordulója alkalmából szerkesztenek egy számot. Győrött mutatták be Nádas Péternek a Takarítás című darabját 1980-ban, amit előzőleg Pécsett betiltottak. Ennek a műnek a kritikai fogadtatását tekintem át ebben a tanulmányban.

Az Echo: Pécsi Kritikai Szemle. Kulturális és Művészeti Lap munkájában is tevékeny és jelentős szerepet vállalt. Mi a kötődése a pécsi színházi és művészeti élethez?

Színikritikát az 1970-es évek végén kezdtem írni az Universitas című pécsi egyetemi lapba. 1983-tól a Jelenkor „Pécsi színházi esték” című rovatát írtam és a Színház című lap színikritikusa voltam, emellett rendszeresen írtam a Kritika és a Híd című lapokba is (a 90-es évek derekáig). 1998-ban az akkor indult pécsi Echo című kritikai szemle színházi rovatát szerkesztettem, a lapnak 2005-től 2009 végéig főszerkesztője voltam. A lap 2010 végén megszűnt.

Voltaképp 1983-tól 1990-ig minden pécsi színházi évad prózai előadásáról írtam. Nyomon követtem a Pécsi Nemzeti Színház működését, de kíváncsi voltam a többiekre, a Pécsi Nyári Színház, a Nyitott Színpad – amiből később a Pécsi Harmadik Színház lett – munkájára is. A pécsi Nemzetivel való kapcsolatom visszamegy a középiskolás időszakra, sőt! Egy fél szezont kórustagként eltöltöttem ott érettségi után és sorkatonaság előtt. Tehát belső tapasztalattal is rendelkezem. Színikritikusként évente a pécsieken kívül négy-öt további cikket írtam más színházak előadásairól is (Katona, Víg, Radnóti, Kaposvár, Zalaegerszeg stb.). Miután először tértem vissza az Egyesült Államokból (1991-ben), az volt a tapasztalatom, hogy elvesztettem azt a nyelvet, ami előtte volt nekem és már nem akartam úgy írni, ahogy előtte. Ekkor megbeszéltem a Jelenkor főszerkesztőjével, hogy más formátumban fogok írni ezután a színházi bemutatókról, és naplószerű szövegeket kezdtem el írni, amiben nemcsak az előadásokról volt szó, hanem egyéb színházi vonatkozású dolgokról is. Ezután jött 1998-ban az Echo kritikai szemle, ahol a színházi rovatot írtam, de ez akkor egy rövid történet lett, mert 1999-ben megpályáztam és elnyertem három pályázó közül az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatói posztját. Bár úgy gondoltam, hogy különbséget tudok tenni aközött, hogy egy állami intézményt vezetek, és hogy színikritikákat írok, de nem voltam benne biztos, hogy mások ugyanígy lennének ezzel. Emiatt úgy döntöttem, hogy amíg a színházi intézet igazgatója vagyok, addig a színikritikák írását szüneteltetem.

Az öt éves ciklusom lejárta után, 2004 őszén Pécsett nemcsak azzal vártak, hogy a tanszékvezetést át kellene vennem Kálmán C. Györgytől, hanem az Echo főszerkesztését is Aknai Tamástól. Ezután az Echoba rendszeresen írtam pécsi előadásokról is.

Ekkor zajlott a Pécs Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázat előkészítése, aztán miután Pécs elnyerte a címet, akkor ezen a területen csináltam sok olyan dolgot, amit a lap és a város szellemi fejlődése szempontjából fontosnak tartottam. Mint

27

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

mindent egy tágabb kontextusban érdemes szemlélni. Úgy gondolom, hogy a POSZT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) nagyon jót tett a városnak, annak házigazdájaként. Ezt is fontos itt megemlíteni.

Létrejött tavaly ősszel a Művészeti Tanács Pécsett kilenc taggal, ahol a színházi területnek vagyok a képviselője. A Művészeti Tanács célja, hogy kidolgozza Pécs hosszú távú, egységes kulturális stratégiáját, így a város újra meghatározó helyre kerülhet a hazai kulturális életben. Van arra is terv, hogy legyen Pécsnek újra színházi fesztiválja. Ez hozzátartozik a város kulturális arculatához. Szándék van, a feltételeket kell hozzá megteremteni.

Említette, hogy az útjai az Egyesült Államokba meghatározóak voltak az írásait is tekintve? Milyen szempontból lett más a kritikai szemlélete?

Ezt nem tudom egyetlen dologhoz kapcsolni. Háromszor voltam az Egyesült Államokban. Először kulturális sokkot éltünk át 1990 őszén. A feleségemmel és a hároméves kislányommal voltunk kint Pennsylvania államban, az Indiana Egyetemen vendégoktató voltam. Habzsoltunk mindent.

A szocialista hiányvilágból mentünk, és egy teljesen más mentalitásba érkeztünk. Azt a különbségtételt például ott sajátítottam el, hogy az emberre vonatkozó kijelentést, és az ő tevékenységére vagy magatartására vonatkozó állítást külön kell választani. Egy másik meghatározó, magammal hozott tapasztalat pedig az volt, hogy az ember ne tegyen önmagára vonatkozó negatív kinyilatkoztatást. A mai napig tapasztalom, hogy sok hallgatóm, amikor egy-egy szemináriumon elkezd megszólalni,

akkor gyakorta az a nyitómondata, hogy: „Lehet, hogy butaságot mondok, de…” Itt mindig meg szoktam állítani az illetőt, hogy mondja el, amit gondol, mondja el a véleményét, de ne minősítse önmagát eleve. Az a 30 évvel ezelőtti persze még egy másfajta Amerika volt. Olyan emberi szituációkat hoznék fel példának, hogy akkor volt az első Öbölháború, a „Sivatagi vihar” hadművelet, és az ottani angol tanszéken oktató egyik kollégámmal együtt ebédeltünk, ő nagyon pártolta, én pedig nagyon elleneztem az amerikai részvételt. Ezt megbeszéltük ebéd közben, anélkül, hogy összevesztünk volna a politikán. Akkor azt hiszem igazából csak a pozitív oldalát fogadtam be, amit Amerika jelenteni tud. Hazatérve úgy éreztem, hogy nem léphetek be kétszer ugyanabba a folyóba és valamit változtatnom kell, amikor visszajöttem Magyarországra. Többek között azon, ahogyan írok.

A nyelv elvesztésén azt értettem akkor és most is, hogy másfajta módon, más műfajban, más stílusban kell, hogy fogalmazzak. Ez inkább keresgélés volt, nem egy határozott elképzelés.

Fotó: P. Müller Péter

például más kulturális fővárosokról információkat gyűjteni, interjúkat készíteni. Ehhez kapcsolódóan utazott el a szerkesztőség Linzbe 2009-ben (saját költségen), vagy amikor Liverpoolban, Vilniusban jártam (konferenciarészvételhez kapcsolódó utakon), akkor mindig összegyűjtöttem és megírtam az Echoba az adott városban szerzett EKF tapasztalataimat. Volt, hogy levelezés útján készítettem riportot EKF-es programigazgatókkal. Karsai Györggyel itt, Pécsett csináltam interjút, aki akkor nálunk a Klasszika-Filológia Tanszéken, s mellette Lille-ben is tanított. Közvetlen ismeretei voltak arról, hogy milyen volt Lille Európa Kulturális Fővárosaként. Ez nemzetközi horizontot is adott a lapszerkesztői és az EKF előkészítésében folytatott munkámnak, mivel azt vallom, hogy

Mivel tölti szívesen a szabadidejét?

Nagyon sokszor számomra nincs különbség a szabadidő és a nem szabadidő között, mert nagyjából ugyanaz érdekel magánemberként is, olvasás, művészetek. Van egy komoly fogyatékosságom: nincs hobbim, ami valami teljesen más volna, mint a munkám, mint ami lehetne, mondjuk, a bélyegygyűjtés, a vadászat vagy a salsa. Amit szeretek, az az utazás, ami mindig is része volt a családi az életünknek. Külföldre rendszeresen járunk. Ezek az utak feltöltik az embert, más kultúrákat látni és megtapasztalni, fényképeken megörökíteni az élményeket. Ez is tágítja a kontextust és a horizontot.

Köszönöm szépen még egyszer a tartalmas és élvezetes interjút, további jó munkát és szakmai sikereket kívánok!

Az interjút készítette: Szélpál Lívia

28

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

„A MIGRÁCIÓNAK VALÓBAN SOK, HETEROGÉN ÉS VÁLTOZÓ ARCA VAN, DE KETTŐT KÉTSÉGKÍVÜL LÁTTUNK: AZ ÉRKEZŐKÉT ÉS A BEFOGADÓKÉT” Interjú Glied Viktorral

G

lied Viktor a Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék adjunktusa, történész és politológus. Kutatási te-rületei a migráció, a környezeti konfliktusok, a civil szervezetek és Magyarország 19-20. századi politikatörténete. 2020-ban a pécsi bölcsészhallgatók értékelése alapján a megtisztelő „Év oktatója” címet vehette át. Habilitációját idén védte meg és éppen tíz éve oktat a PTE BTK kötelékében, egyetemi tanulmányait is itt végezte. Hiánypótló könyve Az európai migráció két arca címmel 2020 decemberében jelent meg. Ez adta beszélgetésünk apropóját. A beszélgetés óta magyar nyelven már megjelent az Elfolyó és elfogyó vizeink nyomában – Vízproblémák Közép-Európában és a Balkánon című, Kákai Lászlóval közösen szerkesztett tanulmánykötete is a PTE BTK–TTK– ÁJK vízdiplomáciai kutatócsoport munkájaként.

Mikor kerültél a PTE BTK-ra?

1998 óta vagyok a BTK kötelékében, ide jártam egyetemre is. Most, hogy ezt végig gondoltam, tényleg megdöbbent, hogy már 23 éve tanulok és tanítok a BTK-n. A doktori disszertációmat is a PTE-n védtem meg. 2011 óta oktatok itt, éppen tíz éve!

Számodra mit jelent a Kar? A BTK alapvetően a folyamatos újdonságot jelenti, azt, hogy képes összehangolni a különböző területeket, különböző tudományágakat, és próbál megtanítani gondolkodni. A bölcsészkaron végzetteknek széleskörű rálátása lesz a világra. Ezt máshol ilyen formában nem tudná megszerezni egy egyetemi hallgató. Alapvetően társadalom-

tudósnak tartom magam, ezért viszonylag távol áll tőlem a „hagyományos” Vibölcsész gondolkodás. Vi szont fontos számomra a kar társadalomtudományi része, az innovációra, az újításra, és az interdiszciplinaritásra való törekvés és megközelítés.

Mesélj az Az európai migráció két arca című könyvedről! Mi motiválta a megírását?

A kötet közel tizenöt éves, mélyreható kutatási időszakot zár le. Ez idő alatt sok változás történt a migráció kapcsán, globális és európai szinten egyaránt. A másfél évtized alatt számos személyes tapasztalatot gyűjtöttem, széles körben olvastam, kutattam a témában, ez a gondolkodásomon is mély nyomott hagyott. Némi túlzással, a 2015-ös migrációs válság előtt pár kutatón kívül nagyon kevés embert érdekelt Magyarországon a bevándorlás kérdése, manapság pedig már mindenki „szakértője” a témának. A migráció kérdése, főként 2015 óta, a politikai diskurzus sarkalatos részévé vált, és azóta permanensen meghatározza az Európai Unió jövőjével kapcsolatos vitákat, belpolitikai befolyását pedig mindannyian látjuk. Jómagam először 2006-ban kerültem kapcsolatba ezzel a területtel és meghatározó kutatási témámmá vált. 2015 előtt a magyar társadalom jelentős részének nem volt elegendő információja a migrációról, nem volt a közbeszéd része. Ugyanis „bevándorlóink” jelentős része a 20. században a határon túli területekről érkeztek, azonos identitással, nyelvvel, habitussal.

2015 után a migrációval kapcsolatos társadalmi felfogások markánsan megváltoztak.

29

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

dát emeltem ki, ezzel érzékeltetve a migráció és integráció sokrétű folyamatait.

Szeretném hangsúlyozni, hogy amennyiben az Európai Unió ténylegesen megoldást kíván találni erre a kényes és sokrétű kérdéskörre, akkor kezelni és hatékonyan ellenőrizni kell magát a bevándorlást, ugyanakkor orvosolni kell a kibocsátó térségek problémáit, a klímaváltozás, gazdasági bajok és fegyveres konfliktusok által okozott válságok összetett kérdését. Mindezzel párhuzamosan, úgy gondolom, a nehézség az EU-n belül is jelen van.

Az nem kétséges, hogy az európai kooperációnak a szolidaritáson és a partnerségen kell alapulnia.

Azonban az EU-nak nem szabadna ignorálnia a racionális megoldásokat szorgalmazó nemzetállami érdekek és a felelősség érzékeny témaköreit sem.

Erre számos példát hozok a könyvemben. Az EU migrációs áramlásokat ellenőrző mechanizmusa és az integrációs politikája láthatóan nem hatékony, de ezeket a problémákat nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, viszont az egységes döntéshozatalt előremutató tárgyalások révén fel lehetne gyorsítani.

Mire utal a könyv címe? Esetleg a Janus-arcú civilizációnkra vagy a fekete-fehér tényekre?

Fotó: Mánfai György

A könyv mondanivalója három nagy tématerülettel foglalkozik. Az első rész aktualizálja és röviden bemutatja a nyugat-európai migráció történetét, a bevándorlás típusait, a kibocsátó régiókat és az európai reakciókat. Fontos hangsúlyoznom, hogy a kötetben a migráns kifejezés az értelmezésemben és használatomban általános meghatározása a vándorló ember különböző állapotainak (menekült, menedékkérő, gazdasági bevándorló, vendégmunkás). Nem pejoratív, megbélyegző meghatározás, hanem a bevándorló (migrant, immigrant) szó angol nyelvből átvett fordítása. A kötet második részében mélyreható társadalmi, politikai, és gazdasági problémákat tárok fel, illetve olyan kényes kérdéseket teszek fel, amelyek a bevándorlás révén az elmúlt három évtizedben felszínre kerültek az Európai Unióban. A bevándorlás történetéről korábban is kiváló feldolgozások születtek, viszont ez a rész, mind szemléletmódjában, mind pedig mondanivalójában, hiánypótló a magyar szakirodalomban. A könyvem érzékeny és jelentősen átpolitizált témákat érint, amelyekre szeretném felhívni a figyelmet, mert úgy gondolom, a jelenleginél még súlyosabb válságot eredményezhetnek, ha mindezeket nem orvosoljuk. A harmadik fejezetben a kitekintések kapcsán számos magyar pél-

30

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

Egyrészt,

a migrációnak valóban sok, heterogén és változó arca van, de kettőt kétségkívül láttunk: az érkezőkét és a befogadókét.

Az arc pedig emberhez köthető. A kötet mottójaként Mohsin Hamid, pakisztáni származású írótól idézek: „Mert mindenki tart valahova, még akkor is, ha egész életében egy helyen él. Néha mindannyian migránsok vagyunk.” Másrészt, szerettem volna – akár a könyvem címével – vitát generálni, pontosan azért, mivel ez a téma Magyarországon rendkívüli módon átpolitizált. Politológusként azt gondolom, hogy alapvetően a politika lényege az, hogy döntéseket hoz. A migráció és integráció kétirányú folyamat. Ebben a könyvben azokat a legfontosabb pontokat próbáltam bemutatni, amelyek most az európai társadalmakat feszítik, amelyek határozott döntésekre várnak az EU-tól.

Elsősorban az európai társadalmak perspektívájából, másodsorban a migráció és az európai egyéb ágazatok szempontjából, úgymint gazdasági, határrendészeti feladatok, biztonságpolitika kérdések tekintetében.

A migráció kérdése jelentősen túlpolitizált Magyarországon. Miben látod a migrációs válság kérdésének megoldását, jövőjét?

Csupán egy bizonyos szegmensére látunk rá annak a kérdésnek, amivel foglalkozunk. Az EU rendkívül heterogén, minden tagállamnak más érdekei vannak. Nincs közös európai migrációs politika, nincs közös európai hadsereg, nincs olyan szabályozási rendszer, amely az Európába lépés előtt hatékonyan szűrné a bevándorlókat. A 2015-ös válság példája is azt támasztotta alá, hogy több millió ember beáramlik Európába, akik közül több százezret később vissza kellene küldeni az Unión kívüli területekre. Az angolban a deport szót használják erre, ami kitoloncolást jelent. Ez azonban nagyon nehézkes. A bevándorlók közül sokan évek óta munkanélküliek, szociális segélyeken élnek, vagy egyszerűen nem is jelennek meg a rendszerben, ilyen is van. Párhuzamos társadalmakat építettek fel, ami megnehezíti az integrációjuk kérdését.

Nem kérdés, hogy a migrációs hullám időről időre meg fog újulni. Közhely, de igaz: a saját társadalmunkhoz hasonlóan a bevándorlók között is vannak jó és rossz emberek, csak éppen nem kellene

a saját párhuzamos társadalmaink mellé újabbakat felhúzni, mert most egyébként ez történik.

Milyen kihívásokkal találkoztál a könyveddel kapcsolatban?

A kötetben jelentősen újragondoltam a témában született korábbi írásaimat, tanulmányaimat. Az angolszász szakirodalom számottevő és sokoldalú a migráció kapcsán. Magyarországon nem, részben azért, mert tabu, részben azért, mert annyira át van politizálva, hogy a kutatók nem mernek a témához nyúlni. Úgy gondoltam, hogy lehet egy könyvet minden esetben a szakmai szempontokat szem előtt tartva, az objektivitásra törekedve írni. Úgy hiszem, ez a kötet Magyarországon, magyar nyelven hiánypótló, mivel a migráció és integráció kérdéskörét rendszerezve próbálja feltárni. A magyar nyelvű szakirodalomban a migráció elméleti háttere nagyon jól feldolgozott, azonban ahogy közeledünk az Európai Unió „nem létező” közös migrációs politikájához, egyre nagyobbak a fekete lyukak. Az ilyen jellegű kérdéseknek nincs valódi megoldása, mivel emberekről szól, és állandóan változó folyamatokat próbál meg kontrollálni. Egy erős hasonlattal élve, az EU úgy viselkedik, mint egy hatalmas dinoszaurusz. Amíg megmozdítja az egyik lábát, amíg jelképesen elér az agyától a lábáig az információ, hogy lépni kellene, hónapok, évek telnek el és mindeközben a problémát nem kezeli, vagy ha kezeli, akkor egy nyílt sebre borogatást pakol. Tudom, ezek nagyon erős jelzők, de úgy látom, szükséges erről beszélni annak érdekében, hogy valamilyen irányba hatékony elmozdulás történjen. Kétségkívül igen komoly társadalmi hatásokkal kell szembenéznünk, és ezt 2015 óta pontosan látjuk. A szélsőségek előretörése világosan észlelhető. De ma már mit jelent az, hogy szélsőséges? Lehet a bevándorlásellenes vagy a bevándorlást szabályozni kívánó pártokat szélsőségesnek hívni? Nem vagyok ebben olyan biztos.

Komoly kérdések fogalmazódnak meg bennem, mind az elégtelen integráció, mind pedig annak kapcsán, hogy ebben a kényes kérdésben hogyan lehet a társadalmat hiszterizálni. Ha az EU nem lép, akkor a válságperiódusok – mint mindig a történelemben – meg fogják szülni azokat a válaszokat, amelyekre később nagyon nem leszünk büszkék. Most ezt a folyamatot látjuk. S ez miért van?

Azért, mert a problémát hosszú évekig szőnyeg alá söpörték. A mai napig uralkodik egy olyan közhangulat, hogy erről a témáról nem lehet beszélni, nem lehet kimondani azokat az alapfelvetéseket, amelyek a társadalmat feszítik. A könyv céljául ezt

31

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

az áthidaló szerepet szánom a két sarkalatos tábor, illetve vélemény között, hogy ne csak egyoldalú következtetéseket vonjunk le, hanem egy komplex képet lássunk.

Milyen forrásokból dolgoztál?

Elsődleges forrásokként az EU-s dokumentumokat használtam, szerződéseket, illetve olyan újságok cikkeit, amelyek releváns és többnyire hiteles forrásoknak tekinthetők, mint például a BBC, CNN hírforrásai, és ezeket a forrásokat általában még két-három helyről megerősítettem. Tehát amikor egy német forrást találtam, és annak volt egy BBC fordítása, ebben az esetben megnéztem az eredeti forrást és a másodközlést is. Egyetlen helyen nem találtam megerősítést, egy nagyon kényes témában, viszont úgy döntöttem benne hagyom a könyvben. Nem feltétlenül azért, mert egyetértek vele, hanem mert lényegesnek éreztem. Egy olasz újságírónő, Oriana Fallaci visszaemlékezéseiről van szó. Ma azt mondanánk, hogy konzervatív, a saját korában azt mondták róla, hogy radikális, aki már évtizedek óta felhívta a figyelmet az iszlám veszélyre, és erős kritikával illette a liberális politikát, valamint a feminista mozgalmat is, mondván, azokat a muszlim bevándorlókat segítik, akik egyébként elnyomják a nőket. Mindemellett felmenti az Egyesült Államokat is, kifejtve, hogy az Egyesült Államok a maga multikulturalizmusával, sajátos patriotizmusával, az alapvetően kommercializált életstílusával, mégiscsak „világítótornya” a nyugati társadalmaknak. Falacci érdekes párhuzamot von az európai társadalmakkal – amivel nem feltétlenül értettem egyet –, ezért módszertanilag fontosnak éreztem benne hagyni a könyvben.

Kiknek ajánlod a könyved?

Ami jó hír az az, hogy alapvetően nagy az érdeklődés a könyv iránt. Nagyon sok példány fogyott az első kiadásból, de még kapni lehet a könyvesboltokban. Bízom benne, hogy lesz második kiadás.

Szeretném átdolgozni is. A második kiadásban multikulturalizmus válságáról szóló részt bővíteném ki, amelyet – közel hetven oldalt – a kiadóval való egyeztetés után sajnos ki kellett hagynom. A kötetet mindenkinek ajánlom: hallgatóknak, oktatóknak, laikus olvasóknak egyaránt, akiket érdekel a migráció és integráció kérdése az Európai Unióban. Igyekeztem olvasmányosan, érdekesen írni, a könyv tele van kitekintésekkel, a saját emlékeimből is idézek.

Milyennek látod a magyar migrációs politika szerepét az európai történelmi migrációs folyamatokban?

Nagyon jó kérdés, ezt még senki nem tette fel eddig. Javarészt semmi! A kettőnek nem sok köze van egymáshoz. 2015-ig a Magyarországra irányuló migráció elsősorban a történelmi Magyarország területéről érkezett. Azonban maga a fogalom a magyar köztudatban inkább a századfordulós, a két világháború közötti és az 1956-os forradalom utáni kivándorlást jelentette. Az országba történő bevándorlás egészen 2015-ig nem volt kirívó jelenség, hazánk javarészt kibocsátó volt. Azelőtt Magyarország nem kapcsolódott be szervesen a nagy európai migrációs folyamatokba és migrációs útvonalakba. Az az útvonal, amit úgy hívnak, hogy kelet-mediterrán útvonal – mi balkáni útvonalnak ismerjük –, 2015 előtt inkább az illegális fegyver-, kábítószer- és dohánycsempészet útvonala volt.

2014-től aztán a cigicsempészetet felcserélték embercsempészetre, Magyarország pedig tranzitországgá vált.

Hogyan hatott a migrációs tendenciákra Európában a koronavírus járvány?

Az európai politika Janus-arcú jellege itt is megfigyelhető. A határok lezárultával az európai gazdaság bizonyos ágazatai, például a mezőgazdaság a munkaerőhiánytól fuldokolni kezdett. A kérdés felvetődik, hogy mire épül az európai gazdaság? A kelet-európai, az ázsiai, de elsősorban az afrikai munkaerőre. A COVID-19 pandémia miatt nem volt elég idénymunkás, a terményeket nem szedték le, a termés tönkrement a földeken, mert nem volt, aki a mezőgazdaságban dolgozzon. Ezért Franciaországban és az Egyesült Királyságban folyamatosan hirdettek, hogy aki a járvány miatt elveszítette a munkáját, menjen dolgozni a mezőgazdaságba.

Azt, hogy milyen hatással volt ez a gazdaságra, a mai napig nem látjuk, annyira benne vagyunk még ebben a járvány-történetben. Mindenki azt kérdezi, hogy mi lesz a koronavírus-válság után?

A kérdés az, hogy lesz-e egyáltalán ilyen „utáni” állapot? Mert egyelőre én ezt nem látom. Röviden, ez egy átmeneti állapot, amelyben Európa gyengesége világosan a felszínre jött, és újra láthatóvá vált, hogy vendégmunkások, bevándorlók nélkül az európai gazdaságot nem lehet működtetni, sem a mezőgazdaságot, sem az ipart, mint ahogyan a kínai és távol-keleti szállítások nélkül sem… Az, hogy képes-e integrálni a vendégmunkásokat Európa – elsősorban Németország, a Benelux-álla-

32

N E X U S | Életutak – Tudományterületek | Interjúk

A másik kutatási területed a vízbiztonság. Hogyan kapcsolható ez össze a migráció kérdésével?

Most alapvetően a környezeti válsággal, a környezeti kockázatokkal és konfliktusokkal, valamint mindezek migrációval való kapcsolatával szeretnék foglalkozni. Ezen belül részben a vízbiztonság, részben az úgynevezett vízkonfliktusok témájára fókuszálok. Ebben a témában is régóta írok tanulmányokat, és ezt szeretném kibővíteni ezzel a kérdéskörrel: az édesvíz-szűkösséget – amely jelenleg nagyon nagy probléma – és a migráció kapcsolatát szeretném feltárni. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez már jelenleg is probléma, de a jövőben lesz valóban az! Miért?

Mert a víz drasztikusan fogy, a szállítása pedig rendkívül drága. És ha nincs, az ember elvándorol egy olyan helyre, ahol talál vizet. A közeli jövőben, 2040-2050 körül az a fajta ökoszisztéma, amit most ismerünk, teljes mértékben meg fog változni, és ez az időszak, amit most élünk – az árvizekkel, a szélsőséges időjárási jelenségekkel – csak nagyon apró előrejelzés arra nézve, hogy mi fog hamarosan bekövetkezni.

et jelent. Számomra nem degradáló egyetemi oktatóként, hogy összeszedjem a házunk és környékünk körül a szemetet. Borzalmas, hogy milyen állapotok, szeméthegyek vannak például a Mecsekben! Legutóbb egyetlen mecseki pihenőnél három-négy óriási zsákot töltöttünk meg. Szeretném Pécset egyesületi szinten is behozni a köztudatba, kimegyünk a természetbe sportolni, és közben összeszedjük a mások által eldobált dolgokat.

Számos helyen volt már gyűjtési akciónk, megtisztítottuk a területet, annak ellenére, hogy tudjuk, pár hét múlva ugyanolyan szeméthegy fog ott állni. Tudom, a lelkiismeretünket nyugtatjuk azzal, hogy teszünk valami hasznosat a környezetünkért.

Fotó: Glied Viktor

mok, Franciaország –, az a jövő zenéje. Jelenleg nagyon úgy néz ki, hogy ez az átmeneti állapot inkább egy politikai túlélést jelent.

Úgy tudom, sok szakdolgozód van. Milyen tehetséggondozói munkát végzel?

Fontosnak tartom, hogy a hallgatókat az oktatás mellett valamennyire az életre is felkészítsük. A szakdolgozóim szigorúnak ismernek, de ez talán inkább előny, mint hátrány. Aki ezt vállalni tudja, azok témavezetését vállalom el én is. Sokat beszélgetünk, körüljárjuk a témát, egészen addig, amíg kiérleljük a dolgozatot. A tehetség az, aki szintetizálni tudja mindazt, amit elolvasott, és valami újat is tud hozzárakni, hoz saját gondolatokat, és kérdez. Szeretek olyan hallgatókkal dolgozni, akik nyitottak és betartják a követelményeket. Akkor tudok nekik cserébe tudást adni, és ha be tudják fogadni azokat a gondolatokat, amit mi, oktatók biztosítunk nekik. Ezáltal mi is többek leszünk, ők is többek lesznek, ezt a visszajelzésekből látom.

Milyen hasznos tevékenységet csinálsz az egyetemen kívül?

Nem vagyok radikális zöld, de egyre inkább igyekszem tudatos környezetvédő lenni. Szoktam menni szemetet szedni, akár sportolás közben is, amit ploggingnak neveznek. Svédországból származik az elnevezés, környezettudatos sporttevekénység-

Emellett szeretek még fotózni, sportolni, olvasni, főzni, és ezek ki is töltik a szabadidőmet. A fotózást nagyon szeretem, néha megrendelésre is készítek képeket.

Köszönöm szépen az elgondolkodtató interjút és a megvilágosító válaszokat az európai migráció és integráció érzékeny témakörében. Különösképpen a migráció és a környezeti válságok kapcsolata vet fel megfontolandó és cselekvésre ösztönző kérdéseket mindannyiunk számára. Sok sikert kívánok a munkádhoz!

33

Az interjút készítette: Szélpál Lívia

N E X U S | Díjak és szakmai elismerések

DÍJAK ÉS SZAKMAI ELISMERÉSEK A 2020/21-es tanév tavaszi szemeszterében és a 2021/22-es tanév elején a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának több munkatársa és hallgatója is rangos elismerésben részesült.

Kinevezések és díjak | A PTE Szenátusának ünnepi ülése, 2021. június 2021. június 5-én 11 órai kezdettel tartotta a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa ünnepi ülését. Hagyományosan a pedagógusnap alkalmából kerül sor a professor emeritus, professor emerita, valamint az egyetemi címek és kitüntetések átadására.

Professor emerita / emeritus címben részesült: FONT MÁRTA professor emerita, Karunk egykori dékánja, FISCHER FERENC professzor emeritus, Karunk korábbi dékánja, valamint SZENDI ZOLTÁN, a Germanisztika Intézet professzora.

Arany Katedra díjat vehetett át: NAGY ZOLTÁN, a Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék vezetője.

Rektori dicsérettel ismerték el: NOVÁKNÉ VÉGSŐ ZSUZSA, a Szociológia Tanszék ügyvivő szakértőjének munkáját.

Díjak | Magas rangú állami kitüntetést vehetett át a PTE BTK három oktatója Állami kitüntetéseket adott át az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Budapesten, a Pesti Vigadóban.

Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést vehetett át a PTE BTK két oktatója: MINORICS MARIANNA TÜNDE, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézete Művelődéstudományi Tanszékének adjunktusa több évtizedes kutatói-oktatói és kultúraközvetítői tevékenysége elismeréseként.

SZABÓ GÁBOR, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Anglisztika Intézete Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének egyetemi docense több évtizedes, kimagasló kutatói-oktatói munkája, valamint az idegen nyelvi mérés-értékelés, illetve a nyelvvizsgáztatás területén végzett, nemzetközileg is elismert tevékenysége elismeréseként.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából SPÉDER ZSOLT, a Társadalom- és Médiatudományi Intézet professzora Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztertől. Áder János köztársasági elnök Spéder professzor több évtizedes szociológusi pályafutása elismeréseként, különösen a családok, párkapcsolatok és a gyermekvállalás demográfiai alakulásának kutatása területén végzet tudományos munkájáért adományozta számára a díjat.

Miniszteri dicséret | Hegedüs Katalin Kiemelkedően eredményes szakmai tevékenysége elismeréseként az Innovációs és Technológiai Minisztérium oklevelét vehetett át HEGEDÜS KATALIN, a Történettudományi Intézet ügyvivő szakértője.

34

N E X U S | Díjak és szakmai elismerések

Kinevezések és díjak | A PTE Szenátusának ünnepi, tanévnyitó ülése A tanévnyitó szenátusi ülésen egyetemi tanárrá nevezték ki FEISCHMIDT MARGITot (Társadalom- és Médiatudományi Intézet), HORNYÁK ÁRPÁDot (Történettudományi Intézet) és TARRÓSY ISTVÁNt (Társadalmi Kapcsolatok Intézete).

FONT MÁRTA professzor asszony Nagy Lajos király-díjat vehetett át.

KNIESZ ADRIENN, szociológia szakon végzett hallgatónk Alma Mater emlékérem kitüntetésben részesült.

A PSZIESZTA szervezői pedig egyetemi kultúráért díjat kaptak.

Díj | Nikolov Marianne NIKOLOV MARIANNE egyetemi tanár, professor emerita Prima díjban részesült „magyar oktatás és köznevelés” kategóriában. A közoktatásban 6-14 éves gyerekeket tanított, egyetemi oktatóként részt vett az angol szakos tanárképzésben és továbbképzésben, valamint a doktori képzésben. Kiemelkedő szerepet játszott a nyelvtanítás megújításában. Kutatóként a gyerekek, serdülők és felnőttek idegen nyelv elsajátításának folyamatait, a közoktatásban megszerezhető nyelvtudást, annak követelményrendszerét, a nyelvi értékelést, valamint a nyelvszakos tanárképzéssel kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. 2005-ben szerezte meg a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

Díj | Andrásfalvy Bertalan ANDRÁSFALVY BERTALAN, a Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék neves professzorának életművét Bethlen Gábor-díjjal méltatta a Bethlen Gábor Alapítvány.

Díj | Kisantal Tamás KISANTAL TAMÁS, a Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék docense kapta az idén másodszor átadott Szegedy-Maszák Mihály-díjat legutóbbi kötetéért, mely Az emlékezés és a felejtés helyeiről címet viseli. A díjat olyan fiatal, de már nem pályakezdő irodalomtudósoknak ítélik oda kétévente, akiknek a munkásságában az irodalmon kívül más tudásterületek is érvényesülnek.

Elismerés | Zsidó András A Fiatal Kutatók Akadémiája tagjává választotta a 2021-2026 közötti időszakra ZSIDÓ ANDRÁSt, a Pszichológia Intézet oktatóját. Az FKA 2019-ben alakult, és azóta is a Magyar Tudományos Akadémia elnökének és tagjainak támogatása mellett működik. A szervezet elsősorban a fiatal kutatók problémáira fókuszál.

Díj | Mészöly Miklós-díj SZOLLÁTH DÁVID irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat. Karunk egykori hallgatója és oktatója a 2020-ban a Jelenkor Kiadónál, az író születésének centenáriumára megjelent Mészöly-monográfiájával érdemelte ki az elismerést.

Szívből gratulálunk valamennyi díjazottnak! Pályájukon további sok sikert kívánunk! Összeállította: Szélpál Lívia

35

Tudományos Hírek

N E X U S | Tudományos hírek

FELHÍVÁS | HÍREK, ESEMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE Tisztelettel kérjük oktatóinkat, adminisztratív kollégáinkat, hogy intézetük/tanszékük híreit, eseményeit, aktualitásait küldjék el a btkinfo@pte.hu e-mail címre, hogy megoszthassuk azokat a kar honlapján, Facebook oldalán.

Köszönettel: a BTK Kommunikációs és Marketing iroda munkatársai

ÖSSZEFOGLALÓ | KUTATÓK ÉJSZAKÁJA A hagyományoknak megfelelően Karunk 2021. szeptember 24-én is színes programokkal várta a látogatókat. Számos tudományterület képviseltette magát úgy, mint a pszichológia, a filozófia, a történettudomány, a néprajz, a nyelvészet, a kultúrtörténet vagy a könyvtártudomány.

A pszichológiai témájú előadások most is sok érdeklődőt vonzottak, így a szemkövetéses kísérleti labor regisztrációja pillanatok alatt betelt, a szabadtéri néprajzi kiállítás előtt sokan megálltak beszélgetni, a pszichológiai, történelmi és filozófiai témájú előadások is megtöltötték a termeket. Összességében körülbelül 60 főt látott vendégül a kar, míg a Festetics Kastély könyvtáráról szóló, YouTube-on közvetített beszélgetést mintegy százötvenen követték figyelemmel, vagy nézték vissza.

KONFERENCIA | SZÍNHÁZ ÉS TECHNOLÓGIA A karunkon 2012-ben indult évenkénti országos színháztudományi konferenciasorozat idén Színház és technológia címen került megrendezésre, ezúttal az ELTE BTK-val társszervezésben. A szeptember 24-25-én online lebonyolított tanácskozáson 27 előadás hangzott el, melyek közül hatot karunk oktatói és az Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola doktoranduszai tartottak: Egri Petra, Faluhelyi Krisztián, Kvéder Bence Gábor, Németh Nikolett Anna, P. Müller Péter és Tombi Beáta. (P. Müller Péter)

KÉPZÉS | KARGERLEARN A hatékonyabb publikálást támogató, online, angol nyelvű kurzusokkal várja intézményünk oktatóit a KargerLearn.

Kérdés esetén az Open Access Publishing Iroda munkatársaihoz fordulhatnak: oapublishing@lib.pte.hu Fekete Rita: fekete.rita@lib.pte.hu, 28042 mellék Fölkerné Csernyik Rita: csernyik.rita@lib.pte.hu, 28029 mellék

BESZÉLGETÉS | A HÓNAP SZOCIOLÓGUSA A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociológiai Gyűjteménye minden hónapban bemutat egy, a fiatalabb generációhoz tartozó társadalomtudományi területen aktívan tevékenykedő kutató személyt, akit életpályájáról, valamint munkásságáról kérdez. A hónap szociológusa című interjú-sorozatban Berger Viktorral és Füzér Katalinnal ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

36

N E X U S | Tudományos hírek

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS | A KESZTHELYI HELIKON KASTÉLYMÚZEUMMAL Az ország egyik leglátogatottabb kastélya és a PTE BTK között stratégiai együttműködés született a nyáron az Olasz Tanszék vezetőjének, Farkis Tímeának a kezdeményezésére.

Ennek keretében Karunk oktatóinak-kutatóinak tudományos munkáival tölthettük meg a kastély könyvtárának egyik üveges tárlóját. Heidl György dékán, Jankovits László korábbi dékánhelyettes, Bene Krisztián dékánhelyettes, valamint az ötletgazda Farkis Tímea munkáit tekintheti meg a kastélylátogató nagyközönség egy-egy régi, könyvtárbeli nyomtatvány kíséretében. A Kutatók Éjszakáján is szerepelt közös program. A könyvtárvezető Hargitainé Vári Éva és Farkis Tímea a kari YouTube-csatornára készített tartalmat.

A két intézmény közötti stratégiai együttműködés hosszú távra köttetett. Közös kutatásokkal, projektekkel, előadói és publikációs lehetőségek biztosításával kívánjuk erősíteni és támogatni egymást az érték- és kultúra teremtés területén.

SZOLGÁLTATÁS | OJS Az Egyetemi Könyvtár a PTE-s folyóiratok láthatóságának növelése érdekében kialakított egy komplex szolgáltatáscsomagot, amellyel támogatni tudja az egyetemi folyóirat-szerkesztőségeket. Ennek középpontjában az Open Journal Systems-alapú egyetemi folyóirat-platform szolgáltatás áll ( journals.lib.pte.hu), amely a szerkesztőségek számára egyrészt megjelenési felületet biztosít, másrészt munkafolyamat-menedzselő rendszerként is használható.

Kérdések esetén további információ: Krizsán Ivett: krizsan.ivett@lib.pte.hu Lovász Dávid: lovasz.david@lib.pte.hu

FELHÍVÁS | CSATLAKOZOTT A PTE AZ MDPI KIADÓ NYÍLT HOZZÁFÉRÉSI PROGRAMJÁHOZ Az Institutional Open Access Programme (IOAP) tagság 10% kedvezményre jogosítja a PTE oktatóit, melyet a kiadó az Article Processing Charge (APC) díjból von le, amennyiben a kézirat beküldése intézményi e-mail cím (...@pte.hu) használatával történik. A megállapodás csak a 10% kedvezményre vonatkozik, a számla kiegyenlítésért a levelező szerző felelős. (mdpi.com/ioap)

Összeállította: Szélpál Lívia 37

Könyvajánló

N E X U S | Könyvajánló

Folyóirat | Verso Szerk.: Radnai Dániel Szabolcs, Rétfalvi P. Zsófia, Szolnoki Anna A Verso folyóirat a középkori, a kora újkori, valamint a 18. és 19. századi irodalom- és művelődéstörténet területéről vár tanulmányokat, recenziókat, szakmai kérdéseket érintő esszéket, műelemzéseket, fordításokat és szövegközléseket. A folyóirat öt főrovatból áll. A Tudományos Gyűjtemény szaktanulmányoknak ad helyet, alrovatában, a Társalkodóban egymással párbeszédet folytató tanulmányok szerepelnek, amelyek műhelymunka eredményei. A Kritikai Lapok szakkötetekről írott recenziókat tartalmaz, a Fillértárban szövegközlések vagy fordítások jelennek meg. A Hasznos Mulatságok rovat olyan elemzéseket és esszéket közöl, amelyek a középiskolai oktatás szereplőinek érdeklődésére is számot tarthatnak.

PTE BTK Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, 2021.

Folyóirat | PONTES Szerk.: Barabás Gábor, Csibi Norbert 2021 októberében jelent meg a Történettudományi Intézet évkönyve, a Pontes 4. száma. Az évkönyv létrehozásakor lefektetett elveknek megfelelően különböző évfordulók köré szervezett tematikus és az Intézet tanszéki felosztásához kapcsolódó korszakos számok követik egymást. Ezúttal a Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéken folyó kutatások kerülnek bemutatásra Kárpátaljától Britanniáig címmel. Két jelentős külföldi kutató tanulmányainak fordítása, illetve a tanszék volt és jelenlegi oktatóinak és kutatóinak írásai mellett további középkori és kora újkori témákat feldolgozó tanulmányok engednek mélyebb betekintést a legújabb tudományos eredményekbe. Emellett olvasható egy interjú Font Márta professzor asszonnyal, illetve több recenzió és kutatási beszámoló is. Reméljük, hogy minden olvasó talál majd az érdeklődésének megfelelő írást kötetünkben.

PTE BTK Történettudományi Intézet, 2021.

Folyóirat | Jelenkor Online A Jelenkor Online nyár végén indult sorozatában pécsi irodalmárokat kért fel, mutassák be magukat, és írjanak Pécshez, ill. a folyóirathoz fűződő kapcsolatukról. Számos portré elkészült már, nagy büszkeségünkre a pécsi irodalmi élet szereplőinek színe-java Karunkhoz (is) kötődik. A fotón P. Müller Péter látható.

38

N E X U S | Könyvajánló

Folyóirat | Jelenkor A Jelenkor szeptemberi számából ajánljuk a spanyol tanszék oktatójának, Futó Andreának a fordítását. José Carlos Carmona sevillai író a Pécs Íróprogram keretében töltött egy hónapot városunkban, rezidensi tartózkodása alatt írta meg a folyóiratban is megjelent elbeszélést.

A Jelenkor októberi lapszámában a kritikák elkötelezett közönsége számára Takáts József kínál ínyencséget: Kritikus eljárások című esszéjében a kritikák és a kritikusok jellegzetes megoldá megoldásait elemzi színes és szórakoztató példatáron. Milyen egy jó cím, egy jó első mondat? És lehet-e száraz értekezésnél több egy krikri tika? Más hasonló kérdések mellett nemcsak ezekre kaphat választ az olvasó, de tudatosabban szemlélheti mostantól a kritikai írások egyes fogásait.

Folyóirat | Pólusok Főszerkesztő: Kákai László 2021-ben a második évfolyam első száma jelent meg a Társadalomtudományi Egyesület, valamint a Pécsi Tudományegyetem BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszéke gondozásában. A borítókép Olia Nayda munkája.

Folyóirat | Afrika Tanulmányok Főszerkesztők: Búr Gábor (ELTE), Tarrósy István (PTE) Az Afrika Tanulmányok 2007 óta folyamatosan megjelenő interdiszciplináris afrikanisztikai folyóirat. 2018-tól minden évfolyamban önálló angol nyelvű szám is terepet kínál a minőségi tudományos munkáknak, illetve terepbeszámolóknak. Mindezeken keresztül az Afrika Tanulmányok az afrikai társadalmak múltjából, mindennapi jelenéből ragad ki és dolgoz fel izgalmas, érdekfeszítő témákat, valamint afrikai aktorok helyét és lehetséges szerepvállalásait elemzi a 21. század átalakuló nemzetközi rendszerében. A 2021-ben megújított folyóirat a kelet-közép-európai szerkesztésű szaklapok egyik meghatározó képviselőjévé kíván válni az évente legalább kétszer megjelenő magyar nyelvű és minimum egy alkalommal publikált angol nyelvű lapszámaival. Az 15. évfolyam 3. számban Daniel Muth írását olvashatjuk.

39

N E X U S | Könyvajánló

Folyóirat | SlavVaria Főszerkesztő: Szabó Tünde A SlavVaria folyóiratot a PTE Szlavisztika Intézete alapította 2020-ban. Az évente egyszer, online és hagyományos formában is megjelenő folyóiratban a nyelvészet, a nyelvtanítás módszertana, az irodalomtudomány és a kulturológia területén végzett szlavisztikai kutatások legfrissebb eredményei, szakkönyv-ismertetések és recenziók kerülnek publikálásra orosz, horvát vagy valamely más szláv, illetve angol nyelven. Minden kiadvány tartalmaz egy kiemelt témát. A 2021-es első számban ez F. M. Dosztojevszkij életműve, a szerző születésének 200. évfordulója tiszteletére.

PTE BTK Szlavisztika Intézete, 2021.

Folyóirat | Tudásmenedzsment Felelős szerkesztő és olvasószerkesztő: Koltai Zsuzsa Tördelőszerkesztő: Kovács Edina A júliusban megjelent első különszámban 34 szerző köszöntötte Minorics Tündét és Bokor Bélát kerek évfordulós születésnapjuk alkalmából. A kötetben 7 személyes hangvételű köszöntő mellett 20 tudományos igényű tanulmányt olvashatunk a kultúratudományok, a közösségszervezés, a kultúraközvetítés, a neveléstudomány, valamint a humánerőforrás-fejlesztés területéről.

A 2021 októberében megjelent második különszám a IX. Országos és V. Nemzetközi Múzeumandragógiai Konferencia válogatott írásait közli. A kötet izgalmas tanulmányokat tartalmaz a múzeumok és a felsőoktatás kapcsolódási pontjairól, a COVID-19 múzeumi kultúraközvetítésre gyakorolt hatásáról, valamint az online múzeumi tudásátadás és a múzeumi közösségszervezés aktuális trendjeiről, innovációiról, jógyakorlatairól.

Megjelent a Tudásmenedzsment folyóirat 2021. évi 1. száma.

A két különszám mellett megjelent a folyóirat 2021. évi első száma is. A 17 tanulmányt tartalmazó kötet három tematikai egységet ölel fel: közösségszervezés-közművelődés-kultúratudomány; neveléstudomány; munkaerőpiac-társadalom.

PTE BTK Humánfejlesztési és Művelődéstudományi Intézet, 2021.

40

N E X U S | Könyvajánló

Folyóirat | Szociális Szemle Programértékelés a szociálismunka-kutatások területén Főszerkesztő: B. Erdős Márta Kötetszerkesztők: Madácsy József, B. Erdős Márta, Borda Viktória, Jávor Rebeka A 14. évfolyam 1. száma Magyarországon még sok szempontból újnak számító terület, a programértékelés kérdéseit tekinti át. Több tanulmány közvetlen előzményét egy 2021 márciusában megrendezett nemzetközi konferencia jelentette (Programértékelés a társadalomtudományok területén, PTE, Pécs, 2021.március 25.) A szerkesztők remélik, hogy ezek a közös lépések elősegítik a szociális értékelő kutatások további fejlődését hazánkban.

PTE BTK Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék, 2021.

Könyv | Lichter Péter: Kubrick-akció A Filmtudományi és Vizuális Tanulmányok Tanszék oktatójának könyvének ajánlója szerint a Kubrick-akció egyszerre a műfaj klasszikusait idéző thriller és utalásokkal teli szerelmeslevél a mindenkori mozgóképhez.

Scolar Kiadó Kft, Budapest, 2021.

Könyv | Takáts József: Jászi és a liberális szocializmus. Eszmetörténeti tanulmányok A Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék oktatójának könyve átgondolja és bemutatja Jászi Oszkár szerepét és képét. A mai magyar szellemi nyilvánosság, politikai közvélemény Jásziról alkotott képe döntően 20. század eleji tevékenységének az értelmezésére épül, holott e húsz évet még három évtizednyi emigrációs pályaszakasz követte.

Osiris Kiadó, Budapest, 2021.

Könyv | Bernáth László, Kocsis László: Az igazság pillanatai? - Metafizikai válaszok a szkeptikus kihívásra Tőzsér János nemrégiben megjelent nagysikerű könyve, Az igazság pillanatai (Kalligram, 2018) komoly kihívás elé állítja a filozófusokat. Nem véletlenül: a szerző azt állította, hogy a filozófia sikertelen megismerő vállalkozás. Az út végén egyetlen lehetőségünk marad: szkeptikussá kell válnunk. A Pszichológia Intézet és a Filozófia Tanszék oktatói válaszolni kívánnak erre a szkeptikus kihívásra. Cáfolják, vagy éppen továbbgondolják Tőzsér vízióját, árnyalják a lehangoló diagnózist, és kételyüknek adnak hangot a javasolt terápiával kapcsolatban.

Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2021 41

N E X U S | Könyvajánló

Könyv | Müller Péter: Színház Önmagán Kívül „Az önkívület (az eksztázis) és az önmagán kívül lét nem azonos. De beszélhetünk-e egyáltalán arról, hogy valami önmagán kívül van? Nem az-e minden identitás előfeltétele, a legfőbb kritériuma, hogy valami/valaki önazonos? Hát, nem. Az identitás egy instabil, folytonosan változóban lévő alakulat, aminek adhatunk egy változatlan megnevezést, hívhatjuk például színháznak, ám amit ezen a néven – alkalomról alkalomra, korszakról korszakra, kultúráról kultúrára, műfajról műfajra – értünk, annak lényege nem az állandóság és az azonosság, hanem az eltérés, a különbözés, az átváltozás.”

Kronosz Kiadó, Pécs, 2021.

Könyv | Kurdi Mária: John Millington Synge. Az ír modernség drámaírója Az Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszék professor emeritájának könyve hiánypótló. Magyar nyelven először mutatja be John Millington Synge munkásságát. A drámaírói életmű hét darabjának releváns szempontokat érvényesítő elemzésére a kronológiai rendet követve külön fejezetekben kerül sor, melyek rendszerint társadalomtörténeti adatokból, az író prózai műveiből, cikkeiből, leveleiből és a drámákhoz írt előszóiból indulnak ki, de szólnak a művek korabeli fogadtatásának ellentmondásairól is. Mivel Synge drámáinak többségét már játszották a magyar színházak, fő műve, a négy magyar fordításban, illetve adaptált változatban megismerhető A nyugati világ bajnoka (1907) magyar nyelvű előadásairól egy melléklet egészíti ki a drámaelemző fejezeteket és Synge modernségének összegzését.

Kronosz Kiadó, Pécs, 2021.

Könyv | Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj A Libri irodalmi díj döntősei között szerepelt egykori hallgatónk, Kiss Tibor Noé legújabb regénye, a Beláthatatlan táj. „Vannak jelek. Talán illatokat is érez, talán felfogja a szavak értelmét, talán álmodik, talán csak lebeg valahol öntudatlanul. Lebeg valahol, azt sem tudom, hogy ez mit jelent. Sehol sem lebeg, mert egy kórházi ágyon fekszik, a többi csak közhely, szépítés, kozmetikázás.”

Magvető, Budapest, 2021.

42

N E X U S | Könyvajánló

Tanulmánykötet | Az orosz cári hadsereg intervenciós csapatainak szerepe az 1848–1849-es szabadságharc leverésében Szerk.: Bebesi György, Vámosi Eszter „Jelen kötet, amit az olvasó kezében tart, kutatócsoportunk fő szponzorának és támogatójának, Szabó Lászlónak, az LDSZ Kft kereskedelmi igazgatójának és társtulajdonosának kérésére és biztatására született, aki néhány éve egy beszélgetésben jelezte, szívesen olvasna tőlünk olyan munkát, amely az 1849-es cári intervencióval foglalkozik, elsősorban abból a szempontból, hogy miként látták az eseményeket maguk az oroszok, miként éreztek a magyarok iránt. Laci évek óta lelkesen támogatja a MOSZT kiadói tevékenységét, nélkül e kiadványaink palettája sokkal szegényesebb lenne, így kérésének teljesítését erkölcsi kötelességünknek éreztük.”

PTE BTK TTI MOSZT Kutatócsoport, Pécs, 2021.

Tanulmánykötet | Pécs Történeti Ruszisztika Szerk.: Bene Krisztián „Úgy gondoltuk, ideje, hogy mi magunk is közzétegyünk egy olyan munkát, amely a pécsi ruszisták tevékenységét bemutatja. Elhatározásunkból született a Pécsi Történeti Ruszisztika (PTR) című kötet, amely reprezentálja az öttornyú városban folyó ruszisztikai tudományos munkát és képviselőit.” A kötet megjelenésének az adja aktualitását, hogy a Font Márta által 2001-ben alapított szakmai műhely, a Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központ idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját.

PTE BTK TTI, Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatócsoport – PTE BTK TTI MOSZT Kutatócsoport – MTA PAB, Kelet- és Közép-Európa Története Munkabizottság, Pécs, 2021.

Könyv | Beck Zoltán - Jónás Tamás: Talajgyakorlatok Barátság-almanach A kötet két alkotó barátságának lenyomata: prózák, versek, levelezés és dalok.

Savaria University Press, Szombathely, 2021.

43

N E X U S | Könyvajánló

Tanulmánykötet | Dögvészkalauz. Járványok és gyógyításuk története az ókortól napjainkig Szerk: Czeferner Dóra, Fedeles Tamás A Történettudományi Intézet oktatóinak kötete az elmúlt évezredek jelentős pandémiáinak történetéből nyújt ízelítőt az érdeklődő magyar közönség számára tudományos eredményekre alapozva, ugyanakkor közérthető stílusban, gazdag illusztrációs anyaggal. Természetesen központi szerepet játszik a COVID-19 új típusú koronavírus-járvány. Az emberiség történetének pusztító világjárványai komoly fejtörést okoztak a mindenkori orvostudománynak, de a gyorsan terjedő fertőzések elleni védekezés a kisebb-nagyobb közösségeket is jelentős kihívás elé állította.

Kronosz Kiadó, Pécs, 2021.

Könyv | Báling Péter: Az Árpád-ház hatalmi kapcsolatrendszerei. Rokonok, barátok és dinasztikus konfliktus Kelet-Közép-Európában a 11. és kora 12. században A szerző kötetében az Árpád-ház hatalmi kapcsolataira koncentrál, hangsúlyozva, hogy a „dinasztikus házasságok létrejöttében sokkal inkább domináltak a politikai, gazdasági és családi érdekek, amelyek minden esetben felülírták az egyház normatív szabályozását.”

Research Centre for the Humanities, Budapest, 2021. Arpadiana VII.

Könyv | Bárdonicsek Dominika: A szovjet büntetés-végrehajtás egy sajátos válfaja: a Gulag női táborai (1934-1953) „A különböző primer és szépirodalmi források, a tudományos könyvek, valamint a pszichológiai és egyéb megközelítésű vizsgálódások alapján képet alkothatunk a Gulágon raboskodó nők mindennapjairól, az élet-, higiéniai és egészségügyi körülményeikről, a »kikapcsolódási« lehetőségeikről, a velük szemben alkalmazott atrocitásokról, valamint a sajátos élethelyzetekről és túlélési stratégiákról.”

MOSZT Könyvek, Pécs, 2021 (második, bővített kiadás).

Könyv | Fedeles Tamás: Devóció és reprezentáció: főúri vallásosság a késő középkorban „E kötet lapjain a késő középkori főúri vallásosság különböző szegmensei kerülnek nagyító alá, amely azért nehéz feladat, mivel az istenhit az ember legbelső személyes szférájának része, amely legfeljebb külső megnyilvánulásaiban ragadható meg. A könyv szerzője a nemzetközi trendekhez illeszkedően

44

N E X U S | Könyvajánló

tágabb kontextusba ágyazottan, a korábbi historiográfiai előzmények figyelembe vételével tekinti át a korszak magyar főúri devócióját az általa kidolgozott szempontrendszer alapján.”

PTE Egyháztörténeti Kutatóközpont, Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, Pécs, 2021.

Könyv | Font Márta: The Kings of the House of Árpád and the Rurikid Princes - Cooperation and conflict in medieval Hungary and Kievan Rus A könyv a Magyar Királyság és a később Galíciai Volhíniai Hercegséggé alakult Halics (Galícia) Hercegség közötti kapcsolatokat tárja fel. A középpontban a két dinasztia, az Árpád-ház és a Rurikidák közötti együttműködés és konfliktus vizsgálata áll. A dinasztikus érdekek a régió szomszédjai közötti változó kapcsolatokban mutatkoznak meg, köztük Kis-Lengyelország, Mazóvia, a sztyeppei népek és Bizánc. A vita alkalmanként a Szent Római Birodalom és a pápaság politikájára terelődik.

Research Centre for the Humanities, Budapest, 2021. Arpadiana VIII.

Tanulmánykötet | Magyar Várostörténeti Atlasz 8. = Hungarian Atlas of Historic Town No. 8.

Szerk.: Fedeles Tamás, Kovács Viktória, Szilágyi Magdolna Jelen munka – amely szervesen illeszkedik az Európai városok történeti atlasza nemzetközi programhoz, s a magyar várostörténeti atlasz sorozat 8. köteteként lát napvilágot – célkitűzése, hogy bemutassa Pécs topográfiai fejlődését a város területén kimutatható első településnyomoktól kezdődően napjainkig.

Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest – Pécs, 2021.

Tanulmánykötet | The Role of Romani Studies in Higher Education: A Collaborative Project between the University of Pécs and the University of Prešov Szerk.: Orsós Anna A szlovákiai Eperjesi Egyetem második éve indította el a Roma Tanulmányok Intézetében a romológia oktatását. Az első év szakmai nehézségei miatt együttműködést szeretnének a PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszékén dolgozó kollégákkal kiépíteni. A szlovákiai szak felelős vezetője a pécsi romológia tanszéken dolgozik, a szlovákiai kollégák nagyon számítanak a pécsi tanszéken összegyűlt tapasztalatokra és a kollégák szakmai segítségére mind a kurzusleírások, mind a tanítás során. Ezért szükségesnek gondoltuk és

45

N E X U S | Könyvajánló

gondoljuk továbbra is a két szakmai közösség találkozását, egymás megismerését és folyamatos együttműködését.

Mivel a pécsi oktatók kiutazása a járványhelyzetre való tekintettel nem valósulhatott meg, kezdeményeztük egy közös (Eperjes-Pécs) tanulmánykötet elkészítését. Ennek eredményeképp készült el az az angol nyelvű tanulmánykötet, amelyből az eperjesi romológiai és a pécsi romológiai képzés ismerhető meg.

Fontosnak tartjuk, hogy az angol nyelvű megjelenés további lehetőséget ad arra, hogy a környező országok magyarul nem beszélő érdeklődői is információt szerezzenek a képzéseinkről, amelyek közül a pécsi már angol nyelven is akkreditált.

University of Pécs Faculty of Humanities and Social Sciences Institute of Education Department of Romology and Sociology of Education Romology Research Centre, Pécs.

Könyv | Elment a lúd… O mérsz gîszká. Gyermekversek, mondókák beás és magyar nyelven Szerk.: Orsós Anna A PTE BTK Neveléstudományi Intézetének Romológia és Nevelésszociológia Tanszéke mellett működő Romológiai Kutatóközpont Beás nyelvi műhelye ebben a kötetben adja ki azokat a főként gyerekeknek szánt mondókákat, verseket, kiszámolókat, amelyek remélhetőleg sokaknak adnak kedvet a beás nyelv megismeréséhez, megtanulásához vagy gyakorlásához.

A fordításokat Orsós Anna, Baloghné Gyurgyovics Renáta, Borbándiné Szőcs Zsuzsanna, Kósa Attila, Láng Eszter, Orsós Edit, Rákócziné Gyuradinovics Ildikó és Rosenberg Mátyás készítették.

PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Romológiai Kutatóközpont Beás nyelvi műhely, Pécs, 2021.

Könyv | Noj nyisz lumecárá – Mi vagyunk a világ Szerk.: Orsós Anna A PTE BTK Neveléstudományi Intézetének Romológia és Nevelésszociológia Tanszéke mellett működő Romológiai Kutatóközpont Beás nyelvi műhelye a beás nyelvvel foglalkozók, főként pedagógusok és kutatók számára ad rendszeres találkozási és tanácskozási lehetőséget a magyarországi beás nyelv megőrzésének, fejlesztésének, időszerű kérdéseinek megvitatására, továbbgondolására. A verseskötet a műhelytagok (Orsós Anna, Borbándiné Szőcs Zsuzsanna, Láng Eszter, Rosenberg Mátyás) jelenlegi és korábbi verseit, versfordításait tartalmazza.

PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Romológiai Kutatóközpont Beás nyelvi műhely, Pécs, 2021.

46

N E X U S | Könyvajánló

Könyv | Láng Eszter: Beás nyelvi játékok. Zsakă tyé ku noj!

Oktatási segédanyag a beás nyelv tanításához A beás nyelv oktatásához rendelkezésre álló taneszközök, oktatási segédanyagok száma rendkívül kevés, ezért is nagyon fontos az a beás nyelvi játékokat tartalmazó gyűjtemény, mely oktatási segédanyagként szolgálható a beás nyelv tanításához. A gyűjteményt a PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Romológiai Kutatóközpontja Beás nyelvi műhelyének egy résztvevője, Láng Eszter állította össze. A kolléganő a Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola romológiatanára ill. fejlesztőpedagógusa. Jelenleg beás nyelvet, ill. mellette alacsonyabb óraszámban cigány népismeretet tanít. Mindkét tárgy oktatása során szembesült azzal, hogy a rendelkezésre álló taneszközök, oktatási segédanyagok mennyisége és minősége is hagy kívánnivalót maga után, ezért saját maga állított össze egy beás nyelvi feladatgyűjteményt, amely a meglévő hiányokat kompenzálni tudja.

PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Romológiai Kutatóközpont Beás nyelvi műhely, Pécs, 2021.

Könyv | Óhidy, Andrea: Bildungsbenachteiligung und Bildungserfolg: Roma im ungarischen Bildungssystem.

Roma Studies – Cigány Tanulmányok – Roma Studien 44.

Bildungsbenachteiligung und Bildungserfolg: Roma im ungarischen Bildungssystem címmel jelent meg a Romológia és Nevelésszociológia Tanszék és a Freiburgi Pedagógiai Főiskola közös gondozásában a Gypsy Studies – Roma Studien című kiadványsorozatban Óhidy Andrea anyaga. A szerző a romák oktatási helyzetével foglalkozik a magyar oktatási rendszerben. Bemutatja a magyarországi roma kisebbséget, vizsgálja társadalmi helyzetüket, az oktatásban való részvételüket és sikerességüket. Ezt a képet a magyarországi roma kisebbséghez tartozó nők életrajzi elemzései is árnyalják. A kiadvány elérhető itt.

Universität Pécs, Philosophische Fakultät, Institut für Erziehungswissenschaft, Lehrstuhl für Romologie und Bildungssoziologie – Pädagogische Hochschule Freiburg, Institut für Erziehungswissenschaft, Pécs, 2021.

Szótár | Porkoláb Ádám – Fekete Tamás: Angol-magyar nyelvészeti szakszótár Fekete Tamás Porkoláb Ádám szerzőtársával közösen szerkesztett angol-magyar/magyar-angol nyelvészeti szakszótára márciusban jelent meg. A szótár két kötete ingyenesen hozzáférhető az alábbi linkeken: mek.oszk.hu/21900/21922 mek.oszk.hu/21900/21918 Tervezik a szótár anyagának szakmailag lektorált bővítését, amihez szívesen vesznek minden javaslatot és ötletet.

Szerzői kiadás, Pécs, 2021.

1. kötet

47

2. kötet

N E X U S | Annales | PhD-hírek, habilitációk, nyugdíjazások, kinevezések

Könyv | Katolikus Egyházi társadalom Magyarországon a 19. században Szerk.: Csibi Norbert, Forgó András, Gőzsy Zoltán A tanulmánykötet a Katolikus egyházi társadalom Magyarországon a 19. században címmel a META Egyesület és a PTE BTK TTI Újkortörténeti Tanszékének szervezésében rendezett egyháztörténeti konferencia (2019. szeptember 1920). előadásainak anyagát tartalmazza.

META Könyvek, Pécs, 2021. Összeállította: Szabó Péter

DOKTORI ÉS HABILITÁCIÓS ÜGYEK A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Doktori Tanács a 2020/2021. tanév tavaszi félévében 27 fokozatszerzési eljárás zárására tett javaslatot a Pécsi Tudományegyetem Doktori Tanácsának. Az EDT döntése alapján 2021. október 5-ig PhD fokozatot szerzett: • • • • • • • • •

ALBERT NOÉMI (Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.06.01) ARATÓ NIKOLETT (Pszichológia Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.07.20) BÁDER IVÁN („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.07.20) BANDI SZABOLCS AJTONY (Pszichológia Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.06.01) BARTHA KRISZTINA (Pszichológia Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.06.01) BOZSOKI PETRA (Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.06.01) FEKETE ZSÓFIA („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, cum laude, EDT: 2021.06.01) GÁBRIEL DÓRA (Demográfia és Szociológia Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.04.06) HUSZÁRNÉ PRIKLER MÁRIA RENÁTA (Nyelvtudományi Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.04.06)

48

N E X U S | Annales | PhD-hírek, habilitációk, nyugdíjazások, kinevezések

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

INHÓF ORSOLYA (Pszichológia Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.07.20) IZSÁK NORBERT (Interdiszciplináris Doktori Iskola, történelemtudományok, summa cum laude, EDT: 2021.06.01) KAPÁS MÓNIKA („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.07.20) KELEMEN DÁVID (Interdiszciplináris Doktori Iskola, történelemtudományok, summa cum laude, EDT: 2021.10.05) KOVÁCS ZSÓFIA („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, cum laude, EDT: 2021.04.06) LADNAI ATTILÁNÉ („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, cum laude, EDT: 2021.06.01) LOVAŠ ELDINA (Interdiszciplináris Doktori Iskola, történelemtudományok, summa cum laude, EDT: 2021.10.05) MÁCSAI BOGLÁRKA (Interdiszciplináris Doktori Iskola, néprajz-kulturális antropológiai tudományok, cum laude, EDT: 2021.06.01) MAISCH PATRÍCIA („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.07.20) MAKAI GÁBOR (Pszichológia Doktori Iskola, cum laude, EDT: 2021.07.20) NYERGES ÁDÁM (Interdiszciplináris Doktori Iskola, politikatudományok, cum laude, EDT: 2021.06.01) PANDUR PETRA (Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.04.06) PÉNZES ISTVÁN (Pszichológia Doktori Iskola, cum laude, EDT: 2021.06.01) SEBESTYÉN ÁRPÁD (Pszichológia Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.10.05) SZULY RITA (Interdiszciplináris Doktori Iskola, történelemtudományok, summa cum laude, EDT: 2021.06.01) TÖRÖK LILLA (Pszichológia Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.06.01) VADÁSZ VIOLA („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, summa cum laude, EDT: 2021.06.01) VARGA LÁSZLÓ (Interdiszciplináris Doktori Iskola, politikatudományok, cum laude, EDT: 2021.04.06)

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Doktori Tanács a 2020/2021. tanév tavaszi félévében 18 habilitációs eljárás zárására tett javaslatot a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottságának. A PTE (2021. szeptember 27-i üléséig tartó időszakban) habilitált doktori címet ítélt oda a következőknek: • • • • • • •

BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola) BARABÁS GÁBOR (Interdiszciplináris Doktori Iskola, történelemtudományok) FARKAS-KÉRCHY VERA (Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola) FOGARASI GYÖRGY (Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola) GLIED VIKTOR (Interdiszciplináris Doktori Iskola, politikatudományok) GULD ÁDÁM (Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola) HAMMER ERIKA (Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola) 49

N E X U S | Annales | PhD-hírek, habilitációk, nyugdíjazások, kinevezések

• • • • • • • • • • •

HESZ ÁGNES MÁRTA (Interdiszciplináris Doktori Iskola, néprajz-kulturális antropológiai tudományok) HOLIK ILDIKÓ („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola) JANCSÁK CSABA („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola) LÉNÁRT ANDRÁS (Interdiszciplináris Doktori Iskola, történelemtudományok) MACZELKA CSABA (Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola) PAPP-ZIPERNOVSZY ORSOLYA (Pszichológia Doktori Iskola) PÓLYA TAMÁS (Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola) SATA LEHEL KÁLMÁN (Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola) TAMÁS ÁGNES (Interdiszciplináris Doktori Iskola, történelemtudományok) TÓTH SÁNDOR JÁNOS („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola) VÉGH FERENC (Interdiszciplináris Doktori Iskola, történelemtudományok)

Sikeresen megtartott előadásokkal még folyamatban van a habilitációs eljárás zárása: • • •

DEÁK ANITA (Pszichológia Doktori Iskola) DRAGON ZOLTÁN (Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola) TÓTH TAMÁS (Interdiszciplináris Doktori Iskola, történelemtudományok)

Folyamatban lévő habilitációs eljárás sikeres habitusvizsgálattal, az előadások megtartásának engedélyezéséről szóló döntéssel: •

BIEDERMANN ZSUZSANNA (Interdiszciplináris Doktori Iskola, politikatudományok) Horváth Judit

Doktori Iroda

A PTE BTK kötelékébe belépő új oktatók 2021. július 1-jétől: • BANDI SZABOLCS AJTONY tanársegéd, Pszichológia Intézet Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék 2021. szeptember 1-jétől: • BODÓ-VARGA ZSÓFIA tanársegéd, Pszichológia Intézet Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék • HORVÁTH OLIVÉR ENDRE tanársegéd, Filozófia és Művészetelméleti Intézet Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszék • HUSZICS ALIZ tanársegéd, Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Intézet Nyelvtudományi Tanszék • NYÚL ESZTER ANNA tanársegéd, Romanisztika Intézet Francia Tanszék

50

N E X U S | Annales | PhD-hírek, habilitációk, nyugdíjazások, kinevezések

• •

PROHÁSZKA ZSOLT ISTVÁN tanársegéd, Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Intézet Nyelvtudományi Tanszék SOMOGYI KITTI tanársegéd, Anglisztika Intézet Angol Nyelvészeti Tanszék

•

TAKÁCS BÁLINT VINCE tanársegéd, Pszichológia Intézet Alkalmazott Pszichológia Tanszék

Oktatói előmenetel 2021. szeptember 1-jétől Egyetemi tanári előléptetés • • •

HORNYÁK ÁRPÁD egyetemi tanár, Történettudományi Intézet Modernkori Történeti Tanszék FEISCHMIDT MARGIT egyetemi tanár, Társadalom és Médiatudományi Intézet Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék TARRÓSY ISTVÁN egyetemi tanár, Társadalmi Kapcsolatok Intézete Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék

Egyetemi docensi előléptetés •

RAB VIRÁG egyetemi docens, Történettudományi Intézet Modernkori Történeti Tanszék

Adjunktusi előléptetés • • • •

ANDRÁS CSABA adjunktus, Filozófia és Művészetelméleti Intézet Filmtudományi és Vizuális Tanulmányok Tanszék CSÖNGE TAMÁS adjunktus, Filozófia és Művészetelméleti Intézet Filmtudományi és Vizuális Tanulmányok Tanszék RESTÁS PÉTER adjunktus, Pszichológia Intézet Szociál és Szervezetpszichológia Tanszék SERDÜLT SÁRA adjunktus, Pszichológia Intézet Szociál és Szervezetpszichológia Tanszék

Nyugdíjba vonuló oktató kollégák 2021. augusztus 1-jétől •

KELEMEN GÁBOR egyetemi tanár, Társadalmi Kapcsolatok Intézete Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék

2021. december 31-től •

HEGEDŰS IRÉN egyetemi docens, Anglisztika Intézet Angol Nyelvészeti Tanszék

51

N E X U S | IN MEMORIAM | Gyászhírek

CSIZMADIA SÁNDOR (1947-2021) Nyugalmazott egyetemi tanár, Politikai Tanulmányok Tanszék KÁLMÁN C. GYÖRGY (1954–2021) Egyetemi tanár, a PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének oktatója és tanszékvezető egyetemi tanára (1990–2007), az Irodalomtudományi Iskola törzstagja, az ELKH BTK Irodalomtudományi Intézetének kutatója

Nyugodjanak békében! Őszinte részvétünk a gyászoló családoknak!

Kovács Éva

Kari Hivatal

K

ELHUNYT KÁLMÁN C. GYÖRGY

álmán C. György (1954–2021) a PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének oktatója és tanszékvezető egyetemi tanára (1990–2007), az Irodalomtudományi Iskola törzstagja, az ELKH BTK Irodalomtudományi Intézetének kutatója 2021. október 17-én elhunyt.

egy héttel korábban Kálmán László emlékére közzétett – az a figyelő tekintet, amellyel testvére fölött őrködött, amivel mindig ránk nézett.

Kálmán C. György vagy Kálmáncé, mert így neveztük, így szólítottuk, a hallgatók és a kollégák kedvence volt, 2004-ben el is nyerte az év legjobb tanára címet. Messziről felismertük a nevetését, az iróniáját, a humorát – a kálmáncé-stílust. Jó volt vele beszélgetni, vitatkozni, egyetérteni vagy éppen egyet nem érteni, mert mindig nyitott volt és kíváncsi a mások pozíciójára. Először Kulcsár Szabó Ernőtől hallottam a

„Állítólag disszimulálok” – írta Facebook-oldalán 2021. október 16-án 11.42 perckor. A kórházi ágyon készült képre pillantva rögtön az a gyermekkori fotó jutott eszembe, amelyet

52

N E X U S | IN MEMORIAM | Gyászhírek

Kollégaként, tanszékvezetőként, az Irodalomtudományi Doktori Iskola alapító tagjaként is mindig öröm volt vele együtt dolgozni; Gyuri kerülte a konfliktusokat és kereste a megoldásokat. 2007-ben úgy döntött, ezután a kutatásnak és az írásnak él, ezért az MTA Irodalomtudományi Intézetében lévő állását tartotta meg, de témavezetőként és opponensként továbbra is részt vett a PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának munkájában. A Literatura és a BUKSZ folyóiratok szerkesztőjeként, valamint a Sensus-füzetek (Jelenkor kiadó) és az Opus Irodalomelméleti Tanulmányok (MTA) sorozatok társ-sorozatszerkesztőjeként rendszeresen közölte a pécsi kollégák és hallgatók tanulmányait. Doktori dolgozatát Budapesten (ELTE, 1990), a habilitációját Pécsett (PTE, 2000) védte meg, nagydoktori fokozatát pedig Budapesten (MTA, 2021) szerezte meg. Több díjban és elismerésben is részesült – Kanyó Zoltán emlékdíj (1989), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1989), Akadémiai Kiadó nívódíj (1991), Széchenyi professzori ösztöndíj (1997), Soros kritikusi díj (1999), Alföld-díj (2000), Szépírók Társasága Kritikusi Díj (2003) –, ám nem a díjak érdekelték, hanem az irodalom és az irodalomelmélet.

nevét, aki azt mondta nekem 1990 őszén az első találkozásunkon az akkor még Janus Pannonius Tudományegyetem B épületének tanszékvezetői szobájában, hogy bármiről tarthatok előadást, kivéve Austinról, mert most érkezik Kálmán C. Gyuri is, aki a beszédaktuselmélet szakértője. Jól megjegyeztem ezt a nevet és vártam a személyes találkozást, mivel ismerve a Derrida-Searle-vitát tudtam, hogy az Austin-követők nem igazán szeretik Derridát.

Köteteinek mindig olyan címet és témát választott, amely felkeltette és fenntartotta az olvasók érdeklődését – Az irodalom mint beszédaktus (1990), Te rongyos (elm)élet (1998), Mű és valódi élvezetek (2002), Élharcok és arcélek (2008), Szóvátétel (2008), „Dehogyis terem citromfán”: Irodalomelméleti írások (2019). Előadásai, szemináriumai, szakesten való fellépései emlékezetesek; 1996-os Sherlock Holmes-alakításáért akár Oscar-díjra is jelölhettük volna. Generációk egész sora tanulhatta meg tőle, hogy az irodalomtudományt vidáman is lehet művelni.

Mindaddig, amíg halljuk a nevetését, látjuk a vidám-kék szemét, olvassuk a szövegeit, köztünk van Kálmáncé. Fakadjon áldás belőled, Gyuri, amiként áldás nekünk a barátságod és a figyelő tekinteted.

Köztünk azonban nem lett vita sem a Derrida–Austin kérdésben, sem másban, hanem már az első pillanattól konszenzus. Olyannyira, hogy amikor 1997 őszén Bagi Zsolt, Bőhm Gábor, Kiss Gábor Zoltán, Rácz I. Péter megkerestek minket azzal: szeretnék, ha közösen tartanánk az irodalomelmélet iránt érdeklődő hallgatók számára műhelyszemináriumot, egyből igent mondtunk. Gyuri javaslatára Sensus lett a kutatócsoport neve. Már kezdetben csatlakozott hozzánk Horváth Györgyi, Benyovszky Tóth-Anita, később Szolláth Dávid, Fenyvesi Kristóf, Fekete Richárd, András Csaba, Bozsoki Petra, Vilmos Eszter, Görcsi Péter, Balassa Zsófia, Neichl Nóra, Horváth Gábor, Horváth-Marjánovics Diána – sorolhatnám a neveket, amiként a korábbi és későbbi Kálmáncé-tanítványokét is, akik közül többen már kollégáink vagy éppen más pályára léptek, de vitték magukkal mindazt, amit tőle tanultak.

Orbán Jolán Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék

53

N E X U S | Új kolléga mutatkozik be

ÚJ KOLLÉGA AZ ANGOL NYELVŰ IRODALMAK ÉS KULTÚRÁK TANSZÉKEN Bemutatkozik John Voelker adjunktus 2020-ban települtem le véglegesen Magyarországon, az Egyesült Államokból érkeztem. Jelenleg Vas megyében, egy Celldömölk-Pápa környéki faluban élek. Feleségem, Márta a Magyarországi Evangélikus Egyház felszentelt lelkipásztora

Az amerikai Minnesota, Michigan és Alaszka államokban huszonhét évig szolgáltam evangélikus lelkészként. A szolgálati időm alatt a jezsuita Marquette University intézményében doktori tanulmányokat folytattam. Itt tudományos munkatárs voltam, és részmunkaidőben a Szent-Szív rend katolikus szemináriumában tanítottam. Sok éven át a minnesotai St. John’s University bencés intézménnyel álltam kapcsolatban, főként lelki vezetés és patrisztikus kutatás céljából. Feleségemmel a Tihanyi Bencés Apátság oblátusai vagyunk. Az Oxfordi Egyetemen a rangos Patrisztika tudósok négy évenkénti nemzetközi találkozójának egyik tagjává választottak. Szakterületem a történeti teológia és patrisztika (különös tekintettel 4. századi Marius Victorinus munkáira). Legjobb válogatott tanulmányaim ezen a mintegy ezer tudóst magába foglaló konferencián hangoztak el. Az ott előadott tanulmányaimat kiválasztották publikálásra az oxfordi Studia Patristica szakfolyóiratba.

Az 1990-es évek végén Oxfordban találkoztam a magyar Patrisztika Társaság és a pécsi Patrisztika Kutatóközpont tagjaival. Közös kutatásokat folytattunk, végül évente jártam Magyarországra kutatni, és itt is házasodtam meg. Nagyon szeretek tanítani és kutatni, és amellett, hogy ugyanazon a hivatáson osztozunk a feleségemmel, szeretünk természetbe járni, kirándulni.

az elmúlt harmincöt évben három településből álló egyházközséget szolgál, valamint a Lutheránus Világszövetség és az Egyházak Világtanácsa különböző világmissziós megbízatásaiban vett részt. Az Egyesült Államokban, Minnesota államban születtem és nőttem fel. A Saint Olaf Főiskolán végeztem, Klasszika-Filológia és Teológia szakon, majd okleves teológus diplomát szereztem, evangélikus lelkésznek szenteltek fel.

John Voelker Fordította: Szélpál Lívia Fotó: Donna Thoele - Thoele Photography

54

N E X U S | Kutatóközpontok | Orosz Központ

TALÁLKOZÓ AZ OROSZ VILÁG ALAPÍTVÁNY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJÁVAL

A

Pécsi Tudományegyetemen tett látogatást az Orosz Világ Alapítvány ügyvezető igazgatója, Kocsin Vlagyimir Vjacseszlávovics és az alapítvány közép-európai képviselője, Vlagyimir Mihail Mihajlovics. Az egynapos program keretében a vendégek először az egyetem rektorával, Miseta Attilával és a Nemzetközi Igazgatóság vezetőjével, Tarrósy Istvánnal találkoztak.

A találkozón V. V. Kocsin úr átadta rektor úrnak az alapítvány számozott ezüst díszjelvényét „Az orosz nyelv és kultúra népszerűsítésében végzett kiemelkedő munkáért és a humán együttműködés fejlesztéséért”, és megköszönte az eddigi munkaját. Rektor úr pedig hangsúlyozta, hogy az egyetem vezetése nagyra érté-

55

keli a központ munkatársainak tevékenységét, akik már tíz esztendeje kifogástalanul végzik munkájukat.

Ezután a vendégek programja az Orosz Központban folytatódott, ahol találkoztak a BTK dékánjával, Heidl György professzor úrral, az Orosz Filológia Tanszék vezetőjével, Wolosz Robert docenssel, a Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport (MOSZT) vezető helyettesével, Kolontári Attilával, a Pécsi Tudományegyetem korábbi rektorhelyettesével, Font Márta professzor asszonnyal, az alapítvány nyertes pályázóival és a központ önkénteseivel. Kocsin úr külön megköszönte a kari vezetőségnek, hogy támogatják az Orosz Központ tevékenységét.

A találkozón megbeszélték az Orosz Központ eddigi munkáját, a tervezett rendezvényeket és az Orosz Világ alapítvány pályázati lehetőségeit.

Végül V.V. Kocsin úr az Orosz Központ számára átadott egy főnix madarat ábrázoló porcelán figurát, amely megtestesíti a hosszú életet és a folyamatos megújulást, valamint minden jelen levőt megajándékozott az Orosz Világ Alapítvány kitűzőjével.

Végvári Valentyina

a kutatóközpont vezetője Fordította: Koósz Margit Fotó: a szerző

N E X U S | Kutatóközpontok | Település és Társadalom Kutatóközpont

Beszámoló a BTK Orosz Központ elmúlt hónapokban megtartott rendezvényeiről Április Nemzetközi gyermekrajz verseny J. Gagarin űrrepülésének 60. évfordulójára. Kiállítás megrendezése a beérkezett 152 rajz legjobbjaiból.

Május Szláv Nyelvek és Kultúrák vetélkedő meghirdetése középiskolások számára. A három fordulós vetélkedő feladatai között szerepelt teszt, esszé, valamint vers vagy próza videón való rögzítése egy szláv nyelven.

Június Olvassunk Puskint! A költő születésének évfordulóján – június 6. – műveiből felolvasást tartottunk a világ bármely nyelvén. Korábban elhangzott már Puskin-vers az orosz mellett horvát, cseh, szerb, ukrán, örmény, kínai, román, német, angol, francia, spanyol, portugál nyelven.

Június 14-18.

Intenzív online orosz nyelvi kurzus a Novoszibirszki Állami Egyetem oktatóinak vezetésével.

Július 1.

Tíz éves az Orosz Központ. Egyetemi vezetők részvételével megemlékeztünk a tíz év során lezajlott nagysikerű rendezvényekről.

Július 19.

J. Jevtusenko – egyetemünk díszdoktora – születésének 88. évfordulóján felidéztük a költő legismertebb verseit, valamint személyes élményeinket. A költő a közelmúltban hunyt el.

Július 22.

Könyvbemutató és hangverseny a szabad ég alatt. A. Fatyjanov szovjet költő magyarra fordított és megzenésített verseinek bemutatója a fordító, Székely László közreműködésével.

Augusztus 11.

A Gödöllői Református Lyceum diákjainak látogatása az Orosz Központban. Rövid vetélkedővel és prezentációval igyekeztünk felkelteni a diákok érdeklődését az orosz nyelv és kultúra iránt.

Az összeállítást készítette: Koósz Margit

az Orosz Központ munkatársa

HOL IS VAN AZ A KÁLI-MEDENCE?

E

Beszámoló a Település és Társadalom Kutatóközpont 2021-es munkájáról

rre a kérdésre ma már a Szociológia Tanszék valamennyi végzős alapszakos hallgatója alapos és részletekre kiterjedő választ tudna adni, hála a PTE Település és Társadalom Kutatóközpont együttműködésének a Lo-Káli kutatással (Mítosz és realitás, helyi élelmiszerrendszer a ’Magyar Provence’-ban - diskurzusok, termelők, vásárlók és társadalomgaz-

dasági hatások’ című OTKA kutatás. Témaszám: K- 129097). A 2021-es évben ugyanis alapvetően ebbe a kutatásba bekapcsolódva szereztek a hallgatók elméleti és gyakorlati tudást és terepkutatási tapasztalatot a Káli-medencét érintő fontosabb társadalmi folyamatokról, miközben munkájukkal ők maguk is gazdagították a kutatás adatait. A kutatás keretében a Káli-meden-

56

N E X U S | Kutatóközpontok | Település és Társadalom Kutatóközpont

cében vizsgáltuk a turizmus, a tér vonzereje, a helyi élelmiszerrendszer, a migráció és a helyi társadalom összefüggéseit.

Még az év elején 2021. március 29-én és 30-án került megrendezésre (a pandémia miatt még az online térben) az a kétnapos előadássorozat és szakmai műhelymunka, ahol a PTE szociológia szakos (akkor még másodéves) hallgatói a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális és Környezeti Gazdaságtan mesterszak hallgatóival közösen vehettek részt. A konferencia kezdetén Nemes Gusztáv, a kutatás vezetője tartott interaktív bevezető előadás-workshopot, amit a Miro és a Mentimeter online felületek tettek színesebbé. Ezt követően Schleicher Vera, a Budapesti Néprajzi Múzeum szakértője ismertette velünk azt a témát, hogy milyen hatással van a turizmus a Balaton térségének hagyományos kultúrájára. Egy kávészünet után Szijártó Zsolt volt a soros, aki a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék docense. Zsolt ismertette a 20 évvel ezelőtt a Káli-medencében zajlott kutatását, ami mindenképpen nagyon inspiráló aspektusokkal gazdagította a hallgatóságot. A következő előadónk Tomay Kyra, a PTE BTK Szociológia Tanszék adjunktusa volt, aki a dzsentrifikáció és turizmus viszonyát taglalta a vidéki térre vonatkoztatva. A nap utolsó előadójaként Sulyok Juditot, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának adjunktusát hallhattuk, aki ezzel a megkapó címmel illette előadását: Háttérből az előtérbe – A Balaton és a Balaton-felvidék turisztikai kapcsolódása. Az első napot az előadók kerekasztal-beszélgetése zárta, amihez a hallgatók is hozzájárultak izgalmas kérdéseikkel.

A konferencia második napján a helyi termékekre kerültek a fókuszba, ennek kapcsán két előadót hallgathattunk. Egyikük Szegedyné Fricz Ágnes közgazdász, aki a helyi termékek és hagyományos termékek előállításának uniós és hazai szabályozásának témáját ismertette.

Másikuk Balogh Pál Géza a PTE BTK Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszéktől, aki a termelők és helyi termékek viszonyáról beszélt a Káli-medence példáján. Mindezek az előadások és az általuk ismertetett tágabb kontextus nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a hallgatók közelebb kerüljenek a terepmunka helyszínéhez.

A továbbiakban a hallgatók kerültek a fókusz-

ba, izgalmas feladatot kaptak. Két téma mentén kellett érveket gyűjteniük, ami olyan jól sikerült, hogy az előadók is új ötleteket, inspirációkat szerezhettek belőle. Ezúton is köszönjük az aktív részvételt a hallgatóknak!

Az előadások megtekinthetők a Lo-Káli YouTube csatornáján: Ahogy a járványügyi helyzet enyhült, úgy tudtunk elindulni a terepkutatás megvalósítására.

A terepi kutatómunkára 2021 júniusában, majd szeptemberében került sor 8-8 alapszakos PTE szociológia szakos hallgató részévtelével ( júniusban a BCE hallgatói, majd szeptemberben PTE néprajz és kulturális antropológia szakos hallgatók kíséretében).

Az ötnapos júniusi tereptábort 2021. június 2. és 6. között tartottuk. A hallgatók alapvetően kérdőívezéssel töltötték az időt. A tábor első napján megismerkedtek a hallgatók környékkel és néhány fontos helyi kulcsszereplőjével (mandulatermelő, borász).

A fotók a Lo-Káli kutatás tulajdonában vannak.

A további napokon a résztvevők alapvetően kérdőíveket készítettek: helyieket, a Kálimedencében ingatlannal rendelkezőket kérdeztünk a településükhöz, a turizmushoz, helyi termékekhez való viszonyukról és látogatókat a turisztikai tevékenységükről, a helyi termékekhez, borhoz, gasztronómiához való viszo-

57

N E X U S | Kutatóközpontok | Település és Társadalom Kutatóközpont

nyukról. A hetet káptalantóti Liliomkert piacon zártuk, ahol a hallgatók a piacot látogatókról gyűjtöttek adatot. A jó idő és a kérdezettek pozitív hozzáállása szerencsére segítette a kutatók életét.

Az őszi tereptáborra 2021. szeptember 30. és október 3. között került sor. Az első nap a tereppel és a kutatással való ismerkedéssel telt. Ezt követően félig-strukturált interjúk felvételére került sor tősgyökeres és beköltöző lakosokkal, amelyekből összesen húsz darabot készítettek a hallgatók, míg a vasárnapot ismét a káptalantóti Liliomkert piacon töltöttük, ezúttal a termelőket mérve fel egy rövid kérdőívvel. Az estéket mindig megbeszélésekkel zártuk, ahol érdekes meglátásokkal gazdagodtunk.

ködés, számos tudományos eredmény (konferencia-előadás, publikáció) született és születik belőle.

Ugyan a Lo-Káli kutatás 2022-ben zárásához érkezik, de jövőre sem marad téma nélkül a Település és Társadalom Kutatóközpont, mivel 2021 őszén indul, és a következő négy évben tart A vidéki dzsentrifikáció szerepe a településfejlesztésben című (FK138098) OTKA-kutatás, amely a vidéki területekre történő középosztályi, értelmiségi beáramlás motivációival és településfejlesztési következményeivel foglalkozik, miközben a halmozottan hátrányos helyzetű térségek kutatásáról sem feledkezhetünk meg. A tanszéken 2019 óta működő Ormánság Kutatócsoport a Sellyei járás felzárkózó tele-

Az alapszakos hallgatók részvételével zajló terepkutatások mellett a szociológia mesterszak Település és társadalom specializáció két hallgatója tölti immár harmadik félévét a kutatás adatainak és interjúinak elemzésével, miközben a Demográfia és Szociológia Doktori Iskola új hallgatói között is van, aki a kutatáshoz kapcsolódó témát választott doktori témájául. Így az oktatás és kutatás közötti szinergiák mindkét felet gazdagítják: miközben a kutatás adatfelvételét vagy adatelemzését végzik, a hallgatók gyakorlatra tesznek szert a korábban megismert kutatásmódszertani technikákból, miközben rálátást nyernek egy valódi, a terephez folyamatos és rugalmas alkalmazkodást igénylő kutatási folyamatra is. Túl azon a – nem elhanyagolható – előnyön, amit a hallgatók gyakorlati oktatásában jelent ez az együttmű-

pülésein – ugyancsak a hallgatók bevonásával – végez kérdőíves és interjús kutatást, mely a társadalmi hierarchia alján elhelyezkedő hátrányos helyzetű gyermekes háztartásokra és azok tagjaira, a családi szerepekre, értékekre, konfliktusokra fókuszál. Az EFOP 3.6.3. pályázatból támogatott kutatás adatfelvétele lassan lezárul, ezért 2022 tavaszán ebből a témából szervezünk műhelykonferenciát a Település és Társadalom Kutatóközpont keretében, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Tomay Kyra

Szociológia Tanszék a kutatóközpont vezetője

Orbán Éva

a PTE Demográfiai és Szociológiai Doktori Iskolájának első éves hallgatója

58

N E X U S | Kutatóközpontok | Kortárs Világirodalmi Kutatócsoport

KORTÁRS VILÁGIRODALMI KUTATÓCSOPORT

V

ilágirodalmi érdeklődésű kollégák, filológusok: a nem magyar és a magyar nyelvű irodalmak oktatói alulról induló kezdeményezéssel évtizedek óta együttműködünk változatos módokon. Közös órák, kiadványok és – többnyire az egyetem falain kívül megtartott – események is fémjelzik munkánkat. Ezt a rendszeres tevékenységet foglaltuk össze egy idő után a kutatóköri (Kortárs Világirodalmi KutatóKör) megnevezéssel, majd pályáztuk és kaptuk meg a bejegyzett kutatócsoporti státuszt.

kerítettünk sort. A szakrális irodalmi hagyományt feldolgozó könyvünk megjelenésekor az ókeresztény sírkamra galériáján gyerekrajzok és személyes, a szöveget idéző tárgyak kíséretében, kulturális régiókat, stílusokat összekötő zenével ismertettük egymás tanulmányát.

Nemcsak kortárs irodalmakat kutatunk tehát, de a jaussi recepcióesztétika belátását vallva érzékenyek vagyunk a régebbiek máig ható visszhangjára, a jelen horizontján történő megéledésére. Értelmezzük a történeti távolság befogadást alakító összetevőit, a szövegek mai olvasatlehetőségeinek mikéntjét – keletkezési kultúrákon belül és kívül változatos pozíciókból, egymás látószögeiből, eredetiben és fordításban olvasva a műveket. Ennek jegyében tártuk fel a százéves Szabó Magda-hagyatékot születésének centenáriumán a halála óta eltelt tízév távlatából korszerűségére, modernitására, bámulatos világsikerének okára kérdezve műfordításain át is nemzetközi konferenciánkon. Ezt, mint számos hasonló rendezvényünket együtt jegyezzük a PTE BTK Klasszikus (& Komparatisztikai) s Modern Irodalomtörténeti (& Irodalomelméleti) Tanszékével, valamint több tucatnyi eseményünk civil partnerével, a Pécs-decentrum Kulturális Egyesülettel, amely iskolán túli gyakorlóhelye tanárszakos diákjainknak. Bántalmazás a gyermekirodalomban című kerekasztal-beszélgetésünkre pszichológust, művészetterapeutát és ifjúsági írót hívtunk a Trafik Kávéházba. Eltérülő nemiség című kétnapos rendezvényünkön Nádasdy Ádám, Borgos Anna, Kiss Tibor Noé is beszélgettek velünk és egymással kedvenc helyszínünkön, a Civil Közösségek Házában nyelvi, szociológiai, pszichológiai kutatásaikról és irodalmi műveikről.

A tagok szubjektív fókuszából kirajzolódnak az egyes irodalmak (így a magyaré is) nemzetközi kontextusai, az egy időben más névvel zajló jelenségek, irányok, felsejlik az írók és művek országok közti, változó országhatárokon átnyúló életútja, pályaíve. Evidens szempontunk a bármely származású, nyelvű és különféle kultúrákból kiinduló alkotók nemzetközi recepciójának követése, sőt rákérdezünk az általunk elsődlegesen kutatott irodalmi mező sajátosságainak meglétére, lenyomatára a másik térfelén. Így lépünk dialógusba, bahtyini kategóriával polilógusba A perifériáról a centrum (Világirodalmi áramlás a 20. század középső évtizedeitől, From Periphery to Centre. Trends in World Literature from the Middle Decades of the Twentieth Century to the Present: periferia.btk.pte.hu) című, röviden pc-nek hívott, immár négykötetes, soknyelvű interaktív világirodalom-történetünkben is. Érdeklődésünk középpontjában a határhelyzetű, többféle/többszörös/változatos identitású alkotók állnak. PTE BTK-centrumú csoportunk országos és nemzetközi hálózatot hozva létre Szlovéniától Indiáig, Latin-Amerikától Oroszországig köt össze és sző több-személyes történethálót az utóbbi száz év irodalomtörténeti alakzataiból műfordítók, lektorok, egyetemi oktatók, kutatók narratíváiból, velük magukkal. Köteteink bemutatóira rendhagyó helyszíneken, esetenként összművészeti performanszként

Reménybeli hallgatóinkat: a középiskolásokat minden többnapos eseményünk bevonja valamiképpen. Nőuralom?! című „kultúroltásunkat” a Pécsi Művészeti Gimnázium drámatagozatosainak Arisztophanész-előadása köré rendeztük. Az eltérő nemi identitásokról (Elté-

59

N E X U S | Kutatóközpontok | Kortárs Világirodalmi Kutatócsoport

rülő nemiség), a hagyományhoz fűződő viszonyról (A tradíció mint feladat), a nemzedéki átjárásokról szóló rendezvényeinkre egyaránt elhívtuk őket. A Szabó Magda műveiből könyvborítókat (általános iskola) és könyvtrailereket (középiskola) tervező vetélkedő győzteseinek rendhagyó irodalmi foglalkozás és különféle szakmai szervezetek díjai jártak a konferencia első napján. Az Üres Tér színházi társulat performanszai is rendre helyet kaptak rajtuk a Török tükör és az Egri csillagok párhuzamos, cím nélküli olvasása és más performanszok által.

Rendszeresen vendégeink a pécsi kulturális szcéna tagjai: írók, zeneszerzők, képzőművészek, színészek sőt a diszciplínák közti párbeszéd jegyében más szakmák, tudományágak képviselői is velünk tartanak a megértésre törekvést és interdiszciplinaritást megvalósító kerekasztalainkon.

tőségeinkhez és lehetőségeikhez mérten részt vesznek – személyes jelenlétű fórumokon ösztöndíjaikkal és pályázatainknak köszönhetően, de leginkább gratis, önköltségen. A közelség s az intézményi kooperáció könnyítettsége folytán a határon túli magyar (Benyovszky Krisztián: Felvidék, Samu János, Koncsos Kinga, Beke Ottó: Vajdaság) s a tagolt szláv (Pálfalvi Lajos, Jolanta Jastrzębska, Darja Anyiszimova, Ljudmila Safronova) irodalomtörténeti kapcsolatháló a legerősebb. Mind a blogban, mind kamaraművészeti eseményeinken az irodalom- és kultúratörténeten belül is vagyunk (műalkotásokat mutatunk be, egymást szövegeit fordítjuk és adjuk elő), de közérzeti-kulturális estjeinken, rendezvényeinken ezeken túlmutató, hangulatos, atmoszférikus témákat is megszólaltatunk.

Ilyen volt a Köztünk élő külföldi férfiak a környezetünkben élő, a pécsi egyetemen oktató, más országból származó férjekkel folytatott oldott kultúraközi beszélgetés a nők helyzetéről nálunk és más nemzeteknél.

Volt és jelenlegi kollégáink és hallgatóink rendszeres résztvevői programjainknak. Az utóbbiak sem csak passzív látogatói, hanem egyenrangú szervezői és lebonyolítói azoknak.

Velük alakítjuk ki a szekciókat, előadhatják témába illő stúdiumaik eredményeit, alkalmazott irodalomtudományi szakirányunk keretében közösen lektoráljuk, korrektúrázzuk a konferenciákból készült kiadványokat. Organikus alumni térként működik csoportunk holdudvara, amibe beletartoznak azok, akiket megérintettek eseményeink s visszajárnak rendszeresen a későbbiekre is. Bekapcsolódnak új formációinkba, így a karantén(ok) alatt kiadott Másfél méter távolság (masfelmetertavolsag.blog.hu) című kulturális blogunkba. Ide, mint legtöbb megnyilvánulási formánkba, követ bennünket a pc országos és külföldi szerzőgárdája, akik változatos tematikájú és módszertanú produktumainkban lehe-

Időről időre irodalomterápiás alkalmakat (A Szeretet változatai – Rá-Olvasó-Kör, Ulickaja-regények) és közös órákat tartunk. Kortárs angolszász, német, orosz és magyar nőíróktól olvastunk Vöő Gabriellával, Hammer Erikával, Sándorfi Edinával egymás szakmai ajánlatai nyomán nagy érdeklődés mellett zajló szemináriumunkon. A regények közös, dialogikus feldolgozása a négyoktatós kurzuson számos megközelítést, dolgozatot eredményezett, amit viszontláttunk diákköri- és diplomamunkákban, valamint doktori disszertációk alapjául is szolgálnak.

A beszámolót készítette: V. Gilbert Edit

a kutatócsoport vezetője Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék

60

N E X U S | Kutatóközpontok | Sensus-kutatócsoport

HOGYAN OLVASSUK MA MÉSZÖLY ÉS PILINSZKY SZÖVEGEIT? A Sensus-kutatócsoport beszámolója 2021 kettős évforduló a magyar irodalomban, ennek jegyében indítottuk a tavaszi szemeszterben a Mészöly100, az őszi szemeszterben pedig a Pilinkszky100 előadás-sorozatot a Sensus-műhelyszeminárium keretében. Mindkét szerző életművéhez szorosan kapcsolódnak a Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszéken működő Sensus-kutatócsoport, amely 1997ben alakult Hallgatói kezdeményezésére. Bagi Zsolt, Bőhm Gábor, Kiss Gábor Zoltán, Rácz I. Péter kerestek meg minket Kálmán C. György kollégámmal, hogy szeretnének egy kutatócsoportot létrehozni, azoknak a hallgatóknak, akiket érdekel a kortárs irodalom és irodalomelmélet. Nagyon hamar csatlakozott a Sensushoz Horváth Györgyi, majd Benyovszky-Tóth Anita, Szolláth Dávid, Vári György, Márjánovics Diána, Simon Attila, Koncsos Kinga, Hovanecz Zoltán, András Csaba, Görcsi Péter, Csönge Tamás, Balassa Zsófia, Neichl Nóra, Horváth Gábor, Bozsoki Petra, Vilmos Eszter, Fekete Richárd és hoszszan sorolhatnám a neveket egészen a jelenlegi Sensusig, akik között ott van Aknai Péter, Csepi Dóra, Gadó Virág, Egerszegi Anna, Kovács Panna, Locker Barnabás.

A Mészöly100Sensus-műhelyszeminárium keretében a hallgatók által választott Mészöly-szövegeket olvastuk és értelmeztük, valamint azokat a kutatókat hívtuk meg, akik a Pécsi Tudományegyetemen Thomka Beáta műhelyében kezdték meg a Mészöly-kutatásaikat, majd a Sensusban és a Kerényiben folytatták, ma pedig a Pécsi Tudományegyetem (Bagi Zsolt), vagy az Eötvös Lóránd Kutatói Hálózat Irodalomtudományi Intézetet oktatói és munkatársai (Szolláth Dávid, Márjánovics Diána), vagy az Irodalom- és kultúratudományi Doktori Iskola keretében most fejezik be doktori disszertációikat (Hovanecz Zoltán, Simon Attila). Meghívtunk olyan kutatókat is, így Müllner Andrást (ELTE), aki korában a Szegedi Tudományegyetem hallgatójaként, oktatójaként és a deKon-csoport tagjaként a Mészöly-konferencia egyik szervezője volt, és egy Mészöly-CD

létrehozásán dolgozott. Ezáltal bepillantást vagy visszapillantást nyerhettünk a Szegedi Tudományegyetem kutatóműhelyébe. De beleláthattunk a Selyem Zsuzsa és Serestély Zalán által a Babes-Bolyai Tudományegyetemen rendezett Mészöly100 és Pilinszky100 konferenciába is – A teremtmények arca – tárgyak, emberek, állatok. Mészöly Miklós és Pilinszky János műveinek posztantropocentrikus olvasatai (Kolozsvár, 2021. március 26-27). A konferencián az általunk is meghívott Mészöly-kutatók – Szolláth Dávid, Márjánovics Diána –, valamint a mi kollégáink – Mekis D. János – és az általunk is meghívott Pilinszky-kutatók vettek részt – Szávai Dorottya, Schein Gábor, Selyem Zsuzsa.

A pandémia miatt ezek a programok online térben zajlottak, ezért tudtunk ott lenni Kolozsvárott és ezért tudtak hozzánk, Pécsre, is bejelentkezni a különböző egyetemek oktatói és hallgatói, de olyanok is, akik csak egyszerűen érdeklődtek Mészöly szövegei iránt. Voltak alkalmak, amikor ötvenen voltak az előadásokon, aminek nagyon örültünk. Az őszi félévben elindítottuk a Pilinszky100Sensus-műhelyszemináriumot, amelynek Pataky Adrienn, az Irodalmi Magazin folyóirat Pilinszky-számának szerkesztője volt az első vendége, további meghívott előadói pedig Horváth Kornélia, Kulcsár-Szabó Zoltán, Szávai Dorottya, Schein Gábor. Mészöly és a Pilinszky esetében sem a kultusz-építés vagy a kanonizálás, hanem a kritikai megközelítés, a szövegek „körültekintő, lassú, differenciát, rétegzett” (Derrida) olvasása a célunk a kortárs irodalomtörténeti – genetikus kritika – és irodalomelméleti – kritikai médiakutatás, poszthumanizmus – kutatások eredményeinek figyelembevételével.

2022 Nemes Nagy Ágnes éve lesz, máris tervezzük a Nemes Nagy Ágnes100Sensus-műhelyszemináriumot. Összeállította: Orbán Jolán a Kutatócsoport vezetője

Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék

61

N E X U S | KALEIDOSZKÓP | Intézeti hírek

PROGRAMÉRTÉKELÉS A SZOCIÁLIS MUNKÁBAN 2021. október 21-én zajlott a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Tudományos Bizottsága Szociális Munka Albizottságának Nemzetközi Konferenciája. A rendezvény házigazdája a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Társadalmi Kapcsolatok Intézetének Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszéke volt. A konferencia online formában zajlott, nem csupán azért, mert az európai járványhelyzet ma nehezen kiszámítható, hanem azért is, mert így az előadók és a résztvevők sokkal szélesebb körét tudtuk megszólítani.

A rendezvény fő témájaként a szociálismunka-kutatások talán legfontosabb területét, a programértékelést választottuk. A kétnyelvű konferencia fő előadója Prof. Roger Ellis, a University of Ulster és a University of Chester professor emeritusa volt. Előadása, The life history of a programme evaluation bemutatta, miképpen épül fel egy programértékelés a kezdetektől egészen az adott társadalmi innovációt érintő szakmai javaslatok megfogalmazásáig.

Az első magyar nyelvű szekció a Közösségi alapú résztvevő értékelő kutatás címet viselte, amelynek több előadója – a szekciót vezető Nyers Szilvia, valamint a többi előadó, Boros Julianna, Ragadics Tamás, Bucher Eszter és Csikai Adél – a szociálökológia, a társadalmi szolidaritás és a leszakadó térségek vidéki közösségei életmódjának, problémáinak fontos kérdéseit tárgyalták. Két előadás a szociális problémákhoz kapcsolódó és azok érdemi megoldását akadályozó morális pánik jelenségvilágával foglalkozott. Meleg Sándor és Szöllősi Gábor konkrét gyakorlati példákon keresztül mutatták be e jelenség elemi hatását a szociális kérdésekre.

Szöllősi Gábor Túl a morális pánikon: Az értékelés szerepe a társadalmi problémák definiálásában című prezentációjának zárómottója

az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, a Semmelweis Egyetemen és a Wesley János Lelkészképző Főiskolán, a Szent István Egyetemen, és a házigazda Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán oktató kollégák részvételével.

A szociális munka interdiszciplináris és alkalmazott terület, és bár professzionalizációja az oktatás területein csaknem teljes, mind az alap- mind pedig a mesterképzésben számos specializációval, szakirányú továbbképzésekkel. A harmadik szint, az önálló doktori program hiánya azonban behatárolja a kutatási lehetőségeket, és a tudományos életben való előrehaladást. Ahogyan a fórum vezetői érveltek, a szakterületet a praxis, a képzés és a kutatómunka jobb integrációja jelentősen megerősíthetné.

Az angol nyelvű szekció Dialogical evaluation címmel, Mgr. Jindřich Vobořil cseh addiktológiai szakpolitikai szakértő közreműködésével zajlott. A szekció nyitó előadásában (The policy must be based on evidence today) a szakember a bizonyítékokon alapuló szakpolitikák fontosságáról beszélt. B. Erdős Márta előadása a kockázatviselők eltérő prioritásaiból fakadó konfliktusok feloldásának lehetőségeivel foglalkozott. Madácsy József és Jávor Rebeka a szenvedélybetegekkel közvetlenül találkozó házi- és gyermekorvosok addiktológiai ismereteit és gyakorlatait mutatták be a két csoport összehasonlító statisztikai elemzésével – a téma azért is nagyon jelentős, mert a megelőzésben, a kezelésbe vétel elősegítésében, sőt a rehabilitációban ennek a szintnek komoly jelentősége van. Joseph Aigbolosimon Famous

Ezt követően az MTA Szociális Munka Albizottságának fóruma zajlott, Budai István (Széchenyi István Egyetem) és Szoboszlai Katalin (Debreceni Egyetem) vezetésével – számos hazai képzőhelyen, a Debreceni Egyetemen,

62

N E X U S | KALEIDOSZKÓP | Intézeti hírek

nigériai előadónk egy megrendítő, és saját hazájában az egyik legfontosabb szociális problémát jelentő témát, a gyermekek és fiatalok hajléktalanságának kérdéseit vizsgálta. Kelemen Gábor nagy érdeklődést kiváltó előadása a szakmai identitás alakulásának elméleti vetületeit vizsgálta. Ehhez a témához csatlakozott egy kanadai kolléga, Elaine Hogard, aki az identitásstruktúra analízis módszeréről és az értékelés terén történő izgalmas, újszerű alkalmazásáról tartotta meg előadását.

A záró előadások ismét magyar nyelven zajlottak, a szekció az Értékelés a klinikai szociális munkában és tanácsadásban címet viselte, vezetője Jávor Rebeka volt. Az első előadás, Sárcsevity-Hajdú Bea és Varga Dániel munkája egy különleges drogprevenciós módszer, a Köztes terek fontosabb eredményeit és folyamatait mutatta be. A Köztes terek egy szokatlan kiállítás, ahol a résztvevők a kiállítás megtekintése alatt és után szakember vezetésével beszélgethetnek a látottakról. A rendezvénynek jelenleg a Pécsi Tudományegyetem ad teret. Ezt követően Madácsy József és Jávor Rebeka a pécsi felnőtt- és gyermekháziorvosok addiktológiai ismereteinek és gyakorlatainak korcsoportok szerinti összehasonlító értékelésének eredményeit mutatta be. Mucsi Georgina egy gyászcsoport belső, résztvevői értékelésének eredményeiről beszélt. Bulyáki Tünde, az ELTE oktatója a pszichiátriai betegek felépülését kutatja, előadásában ezúttal egy kvalitatív értékelés fontosabb eredményeit tárgyalta. A szegedi Monostori Dóra, Dombi Edina és Lampek Kinga szekciót záró előadása a preformatív értékelés iskolapéldáját jelentette. A koraszülött gyermekeket nevelő családok problémáira összpontosító előadásból kiderült, hogy miképpen tudja a preformatív értékelés a szolgáltatások megalapozását igazán értő módon segíteni.

Ezt a konferenciát – elérhető pályázati források híján – az előadók lelkesedésére és tanszékünk néhány tagjának elkötelezett munkájára alapozva tudtuk megszervezni.

Valószínűleg ennek az elköteleződésnek köszönhető az intenzív bevonódás, a csaknem tíz órán át tartó szakmai dialógus, az értékelés megannyi vetületének, kérdésének felvonultatása. S alighanem ez az oka annak is,

hogy a résztvevők közül többen máris a folytatásra koncentrálnak, új támákkal, ötletekkel, kapcsolódási pontokkal.

Köszönet illeti Jávor Rebekát és Madácsy Józsefet a tudományos program formába öntéséért, az előadókkal való kapcsolattartásért, és a rendezvény igényes lebonyolításáért. Mihaldinecz Csaba mesteroktatónak köszönhetjük az angol nyelvű szekció elnöke, Jindřich Vobořil meghívását. Több külföldi és hazai előadónk a Szociális Innovációs Értékelő Kutatóközpont, a Social and Health Evaluation Unit International hazai partnere nemzetközi szakmai kapcsolathálózatának tagja.

Köszönettel tartozunk továbbá Fehér Lilla ügyvivő szakértőnek, valamint Bózsa-Rappai Erikának és Komáromi Csabának a kommunikációs- és marketingfeladatokban nyújtott segítségéért.

A konferencia szünetében köszöntünk el attól a két oktatótól, akinek meghatározó szerepe volt tanszékünk életében, fejlődésében.

Kelemen Gábor egyetemi tanár 1999 óta dolgozott velünk, széles körű nemzetközi kapcsolatrendszerére támaszkodva számos kutatás vezetőjeként, doktori iskolai törzstagként segítette a fiatal oktatók munkáját. Szöllősi Gábor egyetemi docens 2006-ban csatlakozott tanszékünkhöz. Különösen az oktatásfejlesztés terén és a hazai szakmai kapcsolatok szervezésében vállalt fontos szerepet. Minőségorientált és stratégiai gondolkodásuknak köszönhetően olyan alapokat teremtettek meg tanszékünk számára, amelyekre a jövőben is bízvást építhetünk. Szakmai tapasztalataikra, támogatásukra természetesen a jövőben is számítunk.

B. Erdős Márta Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszéke

63

N E X U S | KALEIDOSZKÓP | Intézeti hírek

A SZLAVISZTIKA INTÉZET AKTUÁLIS HÍREI

A

Új folyóirat: SlavVaria

Szlavisztika Intézet tudományos életében jelentős esemény a 2020-ban alapított SlavVaria folyóirat első számának megjelenése.

és kulturológia rovat első részében a klasszikus és a kortárs orosz, valamint macedón irodalomnak szentelt tanulmányok kaptak helyet, második részében pedig film- és képzőművészet kölcsönhatását, illetve a horvát–magyar kapcsolatok történeti és néprajzi vonatkozásait tárgyaló írások találhatóak. A Nyelvészet és szakmódszertan rovat a különböző szláv nyelvekkel kapcsolatos problémák széles körét jeleníti meg, mint például a „taxis” problémája a szlovák igei derivátumokban, állatneveket tartalmazó frazeologizmusok a macedónban, lengyel igeszemlélet, horvát–magyar lexikográfiai hagyomány, illetve az orosz fonetika és grammatika oktatásának módszertani tapasztalatai.

A Recenziók, könyvismertetések rovat az utóbbi két évben megjelent irodalomtudományi, nyelvészeti és szociológiai tárgyú monográfiákról tartalmaz rövid összefoglalókat.

A folyóiratban, ahogy azt a neve is jelzi, a szlavisztika különböző területein végzett nyelvészeti, irodalomtudományi, kulturológiai és szakmódszertani kutatások eredményei, illetve szakkönyvismertetések, recenziók jelennek meg különböző szláv nyelveken, angolul és magyarul. Minden számban egy kiemelt rovat foglalkozik a szláv világ kulturális és tudományos életének valamely jelentős eseményével. Az első számban huszonkilenc tanulmány és öt recenzió jelent meg. Szerzőik, a magyar kollégák mellett, hét ország – Belarusz, Észak-Macedónia, Észtország, Kína, Lengyelország, Litvánia és Oroszország – képviselői.

A szám kiemelt témája F. M. Dosztojevszkij munkássága, a szerző születésének 200. évfordulója tiszteletére. Így a Fókuszban rovat tanulmányai Dosztojevszkij életművének etikai-filozófiai és művészi sajátosságait vizsgálják, különös tekintettel a szerző–hős–befogadó viszonyrendszerre, illetve komparatisztikai problémákra, mind korabeli, mind kortárs orosz művek vonatkozásában. Az Irodalomtudomány

A szerkesztőbizottság célja, hogy a SlavVaria a hazai és a nemzetközi szlavisztikában zajló tudományos dialógus egyik meghatározó fórumává váljon.

A folyóirat online elérhetősége: Povarnyicina Marina

Orosz Filológia Tanszék

Dosztojevszkij-évforduló

F. M. Dosztojevszkij (1821–1881)

F. M. Dosztojevszkij születésének 200. évfordulója alkalmából tartott előadást az Orosz Filológia Tanszék és a Pécsi Orosz Központ meghívására Jasmina Vojvodić, a Zágrábi Egyetem Orosz Irodalom Tanszékének professzora.

A horvátországi Dosztojevszkij-kutatás alakulásának rövid áttekintése után Jasmina Vojvodić a Dosztojevszkij-hősök öltözékének szimbolikus szerepéről beszélt, R. Raszkolnyikov és D. Karamazov alakját emelve ki példaként. Az orosz nyelvű előadás végén az Orosz Filológia Tanszék hallgatói tették fel a professzor aszszonynak a Dosztojevszkij-művekkel kapcsolatos kérdéseiket.

64

N E X U S | KALEIDOSZKÓP | Intézeti hírek

A

FENNÁLLÁSÁNAK HÚSZÉVES ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLI A FRANKOFÓN KÖNYVTÁR

Frankofón Könyvtár alapításáról szóló első hivatalos híradásra egy pécs-baranyai eseménynaptárban találunk. A bejegyzés szerint 2001. szeptember 27-én nyitotta meg a könyvtár hivatalosan is kapuit akkori tanszékvezetőnk, Máté Györgyi irányításával a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Francia Tanszékén, ahol máig megszakítás nélkül működik, a D épület harmadik emeletének északi szárnyában.

A Közép-Európában legnagyobbnak számító frankofón gyűjtemény élete viszont sokkal korábbi időkre nyúlik vissza. A Tanszék újraalapítását követően 1985-től az egyetemi könyvtár letéti könyvtáraként kezdte életét. Folyamatosan bővültek a tanszék nemzetközi kapcsolatai, rendszeresen fogadta bel- és külföldi intézmények, szervezetek és magánszemélyek adományait. A formálódó könyvtár megfelelve a tanszék oktatási és kutatási profiljának, érdeklődési körét nemcsak Franciaországra, hanem az egész frankofón világra kiterjesztette, amely mindmáig meghatározza a könyvtár jelenlegi arculatát. Újabb és újabb tematikus terek alakultak, a bővülő könyvállomány miatt külön helységekbe különítettük el a kanadai, svájci, fekete-afrikai, belgiumi, és a maghreb országok nyelvét, irodalmát, történetét bemutató köteteket. Az idő előrehaladtával ezekből az adományokból közel 20.000 könyv gyűlt össze.

A könyvtár 2001-es avatását követő közel egy évtized alatt – lelkes oktatóink irányításával – szorgos hallgatók regisztrálták, pakolták a köteteket, biztosították a felügyeletet. Nosztalgiával gondolok vissza ezekre az időkre, mivel diákként magam is szervesen részt vettem ezekben a folyamatokban. Könyvtárunk fokozatosan meghatározó közösségi térré fejlődött, ahol együtt készülhettünk a vizsgákra, de máig emlékezetes társasági összejöveteleket is tartottunk itt.

A következő idők viszont már kevésbé kedveztek a könyvtár ezirányú fenntartásának, csak időszakosan töltöttük meg élettel a termeket és kevés segítő kéz akadt a fenntartás biztosításához. A pandémia időszaka alatt megújultak a könyvtár belső terei, a könyvállomány is jelentősen felfrissült, idén szeptembertől pedig napi rendszerességgel hallgatóink biztosítják a felügyeletet és a kölcsönzés lehetőségét. Nagy köszönetet mondunk nekik ezért, lelkesedésük nyomán rendszeres programsorozatot indítunk, amely elősegíti a tanszéken folyó tehetséggondozást és kutatásfejlesztést. A Dialógus a szöveggel (En dialogue avec les textes) programsorozat keretében témabemutatókat, felolvasó esteket,

Olvasott fel svájci bábművész a polcok között, több belga költő, irodalmár és számos külföldi vendégoktató is tartott itt foglalkozásokat, képzéseket. Kedvelt helyszínévé vált a tanszéki összejöveteleknek, megbeszéléseknek, az immár hagyományosnak számító karácsonyi sütiversenynek. A könyvtár termei ráadásul a tanszéki szemináriumok állandó helyszíneként szolgálnak, a francia szó mellett csütörtökönként zengenek a falak a komolyzenétől Vígh Árpád professzor úr, tanszékünk alapítója zenetörténeti kurzusán.

65

N E X U S | KALEIDOSZKÓP | Intézeti hírek

könyvbemutatókat szervezünk háromheti rendszerességgel. Emellett „off” programokat is beiktatunk („Dia-lógás” címmel) lehetőséget biztosítva kötetlen hangvételű beszélgetéseknek kedvenc köteteinkről – reményeink szerint a város középiskolásainak bevonásával.

Molière drámáinak korai illusztrált kiadásaira.

A tanszéki kiadványok is kiemelt helyet kapnak nálunk, amelyek bármikor konzultálhatóak kutatási célokból.

Szeretettel várjuk és hívjuk könyvtárunkba és programjainkra egyetemünk minden polgárát – lépjenek beljebb a mi kis pécsi frankofón világunkba!

Az évfordulóval együtt jár az újjászületés, büszkék vagyunk az üveges szekrényeinkben sorakozó ízléses, finom bőrkötéses, bibliapapírra nyomtatott francia klasszikusokra a Bibliothèque de la Pleïade sorozat kiadásában, vagy

Németh Linda

Romanisztika Intézet, Francia Tanszék

A NÉPRAJZ – KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA TANSZÉK AKTUÁLIS HÍREI Elindult a PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégiuma ismeretek elsajátítása, előadók meghívása, ösztöndíjlehetőség (karonként változó támogatási rendszerben).

2021 őszén Farkas Judit (PTE BTK TKI Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék) és Glied Viktor (PTE BTK TKI Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék) vezetésével újraindult a PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégiuma.

A szakkollégium tagja lehet a PTE bármelyik karán és bármilyen képzésben tanuló hallgató, aki nyitott az interdiszciplináris képzésre, és kutatást szeretne végezni olyan témákban, mint például ember-természet-társadalom viszonya, fenntarthatóság, fogyasztás és környezeti kérdések, hagyományos ökológiai tudás, humán környezettudományok, klímaváltozás és migráció, környezeti mozgalmak, környezeti nevelés, környezettörténet, környezetvédelem, művészet és fenntarthatóság, ökoközösségek, ökológia, ökológiai gazdaságtan, ökológiai és társadalmi rendszerek, ökotudatosság formái, tájhasználat, társadalmi igazságosság és környezeti kérdések, természeti erőforrások használata, természetvédelem, tisztább és egészségesebb jövő, vallás-egyház-természet viszonya, zöld ügyek és így tovább.

Ebben a félévben egyik feladatunk a jelentkezők kutatási témáinak megismerése és közös megvitatása lesz. Célunk, hogy minél több hallgató vállaljon TDK-szereplést.

A PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégiuma a globális és az össztársadalmi jelenségek mellett kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a vonatkozó helyi kezdeményezések és kérdések, problémák feltérképezésére és együttműködések kialakítására. Ennek keretében, a közeljövőben megismerkedünk a Pécsi Kosár Közösség munkájával és a szintén pécsi Zöld Folt közösségi kerttel. Ugyanezen törekvésünk keretében 2021. október 22-én a szakkollégium tagjai, oktatók és PTE munkatársak megtisztították a Közraktár utcai illegális szemétlerakót, a Közraktár utcát és a felüljáró alatti területeket. Terveink szerint részt veszünk továbbá a Planet Budapest rendezvénysorozaton is. A szakkollégium minden érdeklődőt szeretettel vár.

A szakkollégium a hallgatóknak számos lehetőséget kínál: publikációs lehetőség, konferencia-előadás, koordinált kutatómunka, kutatócsoport tagság, szakkollégiumi kurzusokon új

Farkas Judit

Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék

66

N E X U S | KALEIDOSZKÓP | Intézeti hírek

PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék – 30. születésnapi konferencia és öregdiák találkozó

A

PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszéke 2021. október 8-9-én tartotta 30. születésnapját. Az évfordulóról kétféle módon emlékeztünk meg. Egyrészt tudományos konferenciát tartottunk, ahol a tanszék tudományos portfóliójának három hangsúlyos pillérét (az „anyagi kultúra” kutatása, a folklorisztika és a kulturális antropológia) mutattuk föl a tanszék egy-egy korábbi, jelentős hazai vagy nemzetközi pályázatával. A konferencián a kutatások egyik korábbi vezetője, egy abban részvevő oktató és az ennek a projektnek köszönhetően a szakmában helyet talált hallgató előadása hangzott el a tanszékvezetői köszöntés, valamint Fedeles Tamás rektorhelyettes és Wolosz Robert dékánhelyettes köszöntői után. A jelenlevő, jelentős számú hallgatóság mellett online is számosan követték az eseményt. A részletes program elérhető az online fórumon.

Tudományos konferencia az MTA pécsi székházában (Fotó: Horváth Máté)

Másnap kötetlenebb rendezvényekre invitáltuk a tanszék valaha volt összes hallgatóját és oktatóját. Itt olyan kiállítást nyitottunk meg a JPM Néprajzi Múzeumában, amit a tanszéken végzett, és azóta a képzőművészetben karriert befutott hallgatóink (Agócs Írisz grafikus, illusztrátor; Csille Márta nemezművész; Gebauer Hanga fotográfus; Koczián Zoltán fotográfus; Varga Judit restaurátor – a megnyitón Király Nóra zenélt hárfán) műveiből rendeztünk; és koncertet is szerveztünk, ahol zenei karriert befutott hajdani diákjaink léptek fel (Csajkás Júlia és a Rokokó Rosé; Hajba Gergő, vagyis dr.

Daydreamer PhD; Kurucz Réka népdalénekes Havasréti Pál és Murányi Zsófia kíséretében; illetve Nemes-Horváth Orsolya operaénekes).

Végül pedig egy közös informális beszélgetéssel zártuk a programot.

Nagy Zoltán

Pillanatképek a kiállításmegnyitóról és az öregdiák-találkozóról (Fotók: Varga Judit, Vargyas Gábor, Újhelyi Nelli)

Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék

67

N E X U S | KALEIDOSZKÓP | Intézeti hírek

Megalakult a Humán Környezettudományi Kutatócsoport a Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszéken 2021 elején bontakozott ki számunkra, hogy több éve-évtizede folyó környezettel kapcsolatos kutatásainkat, oktatási tevékenységeinket, érdeklődésünket összefogjuk, és megalapítottuk a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékén a Humán Környezettudományi Kutatócsoportot (angolul: Environmental Humanites Research Group).

Mindezzel szeretnénk elősegíteni a PTE bölcsészet- és társadalomtudományi tanszékein zajló, környezeti témákat felölelő kutatásokat, fórumot és lehetőséget biztosítson a párbeszédre, műhelymunkára, közös kutatások lebonyolítására. Továbbá, hogy hazai viszonylatban megerősítse a humán tudományok környezeti témákban kifejtett kutatási törekvéseit, nemzetközileg láthatóvá tegye a témában zajló kutatásokat, és ösztönözze a pályázati munkát, kutatások megvalósulását, különösen a hallgatók bevonásával megvalósuló kutatási projektek létrejöttét. Kiemelten fontos számunkra, hogy tevékenységünk révén erősítsük az ökológiai tudatosságot a tudományban és a mindennapokban, kutatási és oktatási tevékenységünkkel hozzájáruljunk az ökológiai problémák megoldásához. A kutatócsoport tagjainak többsége néprajz és kulturális antropológia területéről érkezett, de van köztünk geográfus, történész, biológus, erdőpedagógus és közgazdasági tanulmányokat is folytató. Történeti és jelenkori kérdésekkel foglalkozunk, elsősorban Magyarországon, de Romániában, Oroszországban, Óceánia és Dél-Kelet Ázsia térségében is folytatunk és folytatunk kutatásokat. A kutatócsoport vezetője Máté Gábor.

A kutatócsoport tagjainak több régóta futó és új kurzusa is van humánkörnyezettudomány területén. Az egyik mostani félévben indult Természetvédelem története és narratívái szeminárium, aminek keretében többek között a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és magyar természetvédelem működésével terepen is megismerkedhettek a hallgatók. Fotó: Varga Anna

Varga Anna

Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék

A TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET AKTUÁLIS HÍREI Események: 2021. szeptember 24-én, a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat keretében Bebesi György adott elő A cári orosz hadsereg szerepe a 48-as forradalom leverésében címmel.

temhez kötődő ruszista-szovjetológus szerző, köztük Font Márta professor emerita, Sashalmi Endre és Bebesi György 2-2 reprezentatív írását tartalmazza.

Egyetemi közélet: A tanévnyitó ünnepélyen Forgó András egyetemi docens és Bebesi György egyetemi docens vettek részt.

2021. október 5-én a PAB Székházban kerül sor a Pécsi Történeti Ruszisztika című kötet bemutatójára, amely hat pécsi, illetve a pécsi egye-

68

N E X U S | KALEIDOSZKÓP | Intézeti hírek

Interdiszciplináris Doktori Iskola hírei: 2020/2021. tavaszán és 2021/2022 őszén 6 doktori védés (Izsák Norbert, Szuly Rita, Kelemen Dávid, Lovaš Eldina, Fritz János Ádám, Schwarczwölder Ádám), illetve 5 habilitációs eljárás (Tóth Tamás, Lénárt András, Tamás Ágnes, Barabás Gábor,

A

Végh Ferenc,) zajlott le. A Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék esetében ennek eredményeképp – egyedüliként a Karon – a tanszék összes oktatója habilitált doktor. Összeállította: Barabás Gábor

Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék

SZÉLESEDŐ NEVELÉSTUDOMÁNYI HORIZONTOK

PTE BTK Neveléstudományi Intézet munkatársai, oktató és kutató kollégái számára a 2021. év számos olyan kihívást, szakmai feladatot tartogatott, mely az intenzív szakmai gyarapodás lehetőségét, illetve tudományos eredményekben bővelkedő tapasztalatokat hozott magával. Ezek közül kiemelkedik a Neveléstudományi Intézet és a Befogadó Egyetem Programiroda szervezésében, Híves-Varga Aranka és Arató Ferenc vezetésével 2021. június 10-11-én megrendezett kétnapos, online, nemzetközi konferencia. Az Inclusive Excellence and Inclusive Universities – How to increase Academic Excellence through diversity and inclusion for enhancing social inclusion in higher education című konferencián összesen 12 ország előadói mutatták be kutatási eredményeiket a felsőoktatási inklúzió témakörében (lásd: QR). A konferencia első napján kilenc plenáris előadást hallgathatott meg a közönség. A második napon párhuzamos szekciókban – előadások és szakmai diszkussziók formájában – zajlott a szakmai munka. A második nap programját 21 előadás színesítette. A nemzetközi konferencia eredménye, hogy a hazai és nemzetközi szakemberek között olyan hálózat jött létre, amelynek tagjai a közös kutatások és publikációk elkészítésében köteleződtek el.

(bővebben lásd: QR). A közoktatásban zajló kutatásokkal és fejlesztésekkel párhuzamosan a felsőoktatási kontextusban is világossá vált, hogy a minőségi oktatás, az akadémiai kiválóság szintjének emelése összekapcsolódik az inkluzív kiválóság kérdéskörével. A nemzetközi trendekkel egyidőben a Pécsi Tudományegyetemen is megkezdődtek azok a kutatási-fejlesztési tevékenységek, melyekben jelen van ez a megközelítés. Az Inkluzív Kiválóság Kutatócsoport küldetése, hogy ezt a jelenlétet a kutatás, a fejlesztés, a képzés és a gyakorlat színtereire – egy szervezeti egység keretében – kiterjessze, folyamatosan működtesse. A létrejövő kutatócsoport így egy olyan transz- és interdiszciplináris műhelye lesz a Pécsi Tudományegyetemnek, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karnak, amely a feltáró alap- és alkalmazott kutatások mellett a fejlesztés stratégiai és taktikai területein is érvényesíti a kutatási eredményeket, továbbá képzési szolgáltatásokon, illetve egyéb szervezeti szolgáltatási formákon keresztül segít a gyakorlati implementációban. A kutatócsoport egyúttal kapcsolódni kíván az inkluzív kiválóság tématerületén alkotó hazai és nemzetközi tudományos műhelyekhez.

A PTE Neveléstudományi Intézet Inkluzív Kiválóság Kutatócsoportja saját nemzetközi partnereivel csatlakozott az Európai Bizottság által a 2021-2027 időszakra meghirdetett Horizont Európa kutatási és innovációs finanszírozási program keretén belül kiírt „Befogadás a változások időszakában” (HORIZONTCL2-2021-TR ANSFORMÁCIÓK-01-04 )

2021 júniusában Híves-Varga Aranka vezetésével a Neveléstudományi Intézetben megalakult az Inkluzív Kiválóság Kutatócsoport, amely céljául tűzte ki az iskolai befogadás (inclusion), a társadalmi befogadás (social inclusion) és a felsőoktatási sokszínűség és inklúzió vizsgálatát

69

N E X U S | KALEIDOSZKÓP | Intézeti hírek

pályázathoz. Ennek témája az alapkészségek terén a gyenge tanulási eredmények fejlesztése és a korai iskolaelhagyás kezelése Európában. A 4 évre szóló pályázati projekt gesztora az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet Pedagógiai Innovációk és Társadalmi Esélyek Kutatócsoportja és a címe: A hátrányos helyzetű tanulók tanulási lehetőségeinek támogatása a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében (röviden Horizon-LEAP). A PTE Inkluzív Kiválóság Kutatócsoport büszkén vonta be a sikeres júniusi konferencián összekovácsolódott nemzetközi partnereit, köztük a Sevillai Egyetem (ICS), a Freiburgi Tanárképző Egyetem (UNIFREI), a Masaryk Egyetem (MUNI), valamint a Belgrádi Egyetem (UB) oktatáskutatóit. Az öt résztvevő országot a korai iskolaelhagyás tekintetében legkiszolgáltatottabb csoportokra összpontosítva választottuk ki. A Horizont-LEAP projekt alapvető célja, hogy országonként legalább 6-8 eddigi programot azonosítson, s hozzon szinergiába mind az 5 résztvevő országból, hogy egy optimális tanulási intervenciós program elemeit és feltételeit be tudja azonosítani – a látszólag periférikusnak tűnő elemekkel együtt –, melyek mégis döntő hatással lehetnek a szakpolitikák és programok hatékonyságára. A projekt fókuszában a kulcskompetenciák és digitális készségek fejlesztése, valamint a kiszolgáltatott csoportok társadalmi befogadásának és mobilitásának előmozdítására irányuló intervenciós programok állnak. A Horizont Európa az Európai Unió új, ambiciózus, egy több mint 95 milliárd eurós költségvetéssel működő kutatási és innovációs programja 2027-ig tartó folyamatos pályázati felhívásokkal.

A Horizont-LEAP pályázatunk ennek keretében vár az év végéig elbírálásra.

A program során kialakultak a lehetséges mentor-mentorált párok, akik ezután közösen pályáztak a PTE Központi Regionális Tehetségpont programjára. Bízunk benne, hogy ez a „tehetségsegítő híd” hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több középiskolás jövőre már a PTE-n kezdje meg tanulmányait!

Intézetünk szervezésében 2021. október 1116. között sikeresen lezajlott a Kárpát-medencei Magyar Tannyelvű Pedagógusképzők I. Kongreszszusa a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Selye János Egyetem, valamint az Újvidéki Egyetem pedagógusképzést folytató szervezeti egységeinek közreműködésével, a PTE tanárképzésben érintett karainak bevonásával, a Tanárképző Központ és a gyakorlóiskolai kollégák közreműködésével. Az online módon meghirdetett, a kollégák és hallgatók számára (határon innen és túl) egyaránt széleskörű részvételt biztosító kongresszus betekintést nyújtott a Kárpát-medencei magyar tannyelvű pedagógusképzés kialakulásának és intézményi struktúrájának történeti folyamataiba, módot adott a pedagógusképzés intézményi jellemzőinek megismerésére, és hozzájárult a határon túli magyar tannyelvű pedagógusképzés közös kihívásainak értelmezéséhez. A rendezvény ötletgazdája és a kongresszus elnöke Dezső Renáta Anna volt. A kongresszus titkári feladatait Sándor-Schmidt Barbara, a PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola doktorjelöltje látta el. Az egyes kongresszusi napokon 40-80 fő követte nyomon a programban meghirdetett színes előadásokat. A diszkusszióba bekapcsolódó résztvevők együttműködési törekvései, az azonos irányba mutató közös szakmai szándékok, illetve a kongresszust övező pozitív visszajelzések megerősítették azt a – szervezők által előzetesen is megformált – igényt, hogy e rendezvény a jövőben, évről évre hagyományteremtő céllal a Kárpát-medencei pedagógusképzők kiemelt szakmai fórumát képviselje (további információk lásd: kmmtpk.hu).

2021. szeptember 21-én a Wlislocki Henrik Szakkollégium megtartotta immáron hagyományosnak mondható eseményét a PTE SZINAPSZIS hallgató-mentor program kapcsán, mely 2012 óta működik és nyújt lehetőséget lelkes szakkollégistáknak és középiskolás tehetségeknek.

A program során tehetséges középiskolások felkutatása és egyetemünkre vonzása a cél.

Idén ezért a Gandhi Gimnáziumból és a Pécsi Leőwey Klára Gimnáziumból érkeztek diákok az eseményre, akik a PTE valamennyi karán tanuló szakkollégistáinkat megismerhették.

A 2021. év végén záruló, a Neveléstudományi Intézet által – Mrázik Julianna szakmai vezető irányításával – gondozott EFOP-3.1.2-16-201600001 - A köznevelés módszertani megújítása a vég-

70

N E X U S | KALEIDOSZKÓP | Intézeti hírek

korszerű, köztük a távolléti formákban megvalósuló 30 órás tréninggel, valamint részt vettünk további tíz korszerű képzés kimunkálásában. Ennek során egyedülálló oktatói, szervezői és intézményi know-how került a birtokunkba.

Az elért eredmények bemutatása céljából 2021. december 1-én online zárókonferenciát tartunk (a konferencia MS TEAMS elérhetősége: tinyurl.com/3ycu63p5).

zettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése céljából projekt hatása kétségtelen a Dél-dunántúli Régióban. A számos kockázati tényező mellett is, megítélésünk szerint projektünk eredményesen teljesített, hiszen a régióban a KIR statisztika adatai alapján csökkenő tendenciát mutat az iskolai lemorzsolódás. Az Oktatási Hivatal a képzéseink minőségbiztosítási célú folyamatos monitorozása során elismerte képzéseink minőségét, képzőink szakmai kiválóságát. A megvalósított szakmai koncepció mentén létrejött a korai iskolaelhagyás megelőzése négyelemű „HELP” modellje a projekt konkrét eredménye a Pécsi Tudományegyetemen. Továbbképzésben részesült több mint kétezer pedagógus, ami a régió pedagógus munkakörben foglalkoztatottjainak csaknem 53%-át jelenti. Gazdag tapasztalat halmozódott fel a végzettség nélküli iskolaelhagyás témakörében egy végtelenül értékes kapcsolatrendszer és módszeresen épített hálózatosodás mentén. Törekvéseinket és céljainkat a résztvevői visszajelzések megerősítették. A PTE és a hazai pedagógustovábbképzési portfólió gazdagodott 14 újonnan fejlesztett,

Örömteli hír számunkra, hogy az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság döntése jóvoltából 2022-ben újra Pécsen, a PTE BTK Neveléstudományi Intézetének szervezésében kerül megrendezésre a hazai neveléstudományi kutatásokkal foglalkozó szakemberek legjelentősebb rendezvénye, a XXII. Országos Neveléstudományi Konferencia. A konferencia címe: 21. századi képességek, írásbeliség, esélyegyenlőség. A konferencia elnöke Steklács János, a konferencia titkára pedig Molnár-Kovács Zsófia.

A Neveléstudományi Intézet munkatársainak anyagai alapján összeállította:

Molnár-Kovács Zsófia

AZ ANGOL ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI TANSZÉK HÍREI Tudományos élet Nemzetközi konferenciaelőadások angol nyelven Az American Hungarian Educators’ Association (AHEA) szervezésében – a pandémia miatt online tartott – rangos nemzetközi konferencián tanszékünk két oktatója tartott angol nyelvű előadást. Lugossy Réka előadásában jelenlegi kutatását mutatta be, amelyben a Magyarországon élő erdélyi magyarok egyik kis csoportjának identitását vizsgálja. Az összegyűjtött narratív interjúk rávilágítottak a kutatásban résztvevő személyek kulturális identitásának és nyelvhasználatának komplexitására és sokszínűségére.

Fekete Adrienn egy általa alkotott új fogalmat, a „nyelvtanulók elképzelt nyelvi habitusát” mutatta be, amellyel az előadó azt vizsgálja, hogy a többnyelvű személyek – így a nyelvtanulók is – miként beszélnek, gondolkodnak, viselkednek és cselekszenek másként, amikor más-más nyelven beszélnek.

Lehmann Magdolna az idén online megrendezett rangos nemzetközi 17th European Association for Language Testing and Assessment (EALTA) konferencián tartott előadást angol nyelven a magyarországi akkreditált nyelvvizsgáztatás helyzetéről.

71

N E X U S | KALEIDOSZKÓP | Intézeti hírek

Simon Krisztián és Schug Daniel az idén online megrendezett ELTE SEAL elnevezésű nemzetközi konferencián tartott angol nyelvű előadást, amelyben egy nemzetközi Etandem projekt keretében a Naterre Egyetemen és a PTE-n tanuló angol szakos hallgatók nyelvtanulási szorongását longitudinálisan vizsgáló kutatásuk eredményeit mutatták be.

pszichológiai sajátosságait és módszertanát mutatja be.

Elnyert, új projektek Nemzetközi Erasmus + projektet nyert el három évre Fodor Mónika, Lehmann Magdolna, Lugossy Réka, Nagy Nóra és Sulyok Andrea. A projekt címe Lit. Up Your Phones: A Digital Toolkit for ESL/EFL Classroom to Combat Social Inequalities in Times of Covid19 Crises, mely két külföldi partner egyetemmel és gyakorló iskoláikkal valósul meg (Graz, Venezia). A projekt célja digitális tananyagok/eszközök kidolgozása a Covid19 járvány okozta társadalmi egyenlőtlenségek ellensúlyozására az angol mint idegen nyelv oktatásában.

Lehmann Magdolna sikeresen pályázott a PTE által kiírt, hagyományos kurzusok blended learning módszertan szerinti átalakítását támogató egyetemi pályázaton. Az elnyert képzés keretében az osztatlan angoltanár képzés tantervében meghirdetett Teaching and Learning Vocabulary című kurzus fejlesztésére kerül sor, melyet a tavaszi félévben már az új módszertan szerint hirdet meg az Anglisztika Intézet.

Nemzetközi tudományos előadások angol nyelven Fekete Adrienn két tudományos előadást tartott angol nyelven az Educational Role of Language (ERL) nemzetközi szervezet online rendezvényein, ahova a világ minden tájáról érkeztek kutatók.

A májusi rendezvényen az előadó azt tárgyalta, hogy az online oktatásban szerzett virtuális élmények és tapasztalatok miként befolyásolják az egyetemi oktatók érzelmi és kognitív működési mintázatait. Az idén októberben tartott rendezvényen az előadó jelenlegi kutatását mutatta be, amelyben az angol nyelven tanító egyetemi oktatók és nyelvtanárok nyelvi és szakmai identitását, azon belül is a résztvevők online és az offline tanári identitás mintázatait vette górcső alá. A kutatás nemzetközi kitekintést is lehetővé tesz, mivel a kutatásban résztvevő személyek a világ különböző országaiban oktatnak és kutatnak.

Nemzetközi kollaboráció Nemzetközi kollaboráció a nyelvfejlesztés és a hatékony online oktatás támogatására Virtuális nyelvi tandem: Simon Krisztián egy párizsi kollégával dolgoznak egy virtuális nyelvi tandem projekten, amelynek keretében francia és magyar hallgatók kis csoportokban három tematikus tandemet teljesítenek és nyelvi naplót vezetnek.

EDUC szeminárium: Farkas Kornél az EDUC nemzetközi egyetemhálózat egyhetes nyári továbbképzésén vett részt a Masaryk University Brno intézményben. A szeminárium olyan fontos témákra fókuszált, mint a multikulturális tanulásszervezés, a digitális és egyéb tanári kompetenciák fejlesztése, valamint az angol nyelv mint oktatási keret (EMI) kérdésköre. Kapcsolati és projektszervezési szempontból is hozott előrelépést a szeminárium, mivel a partneregyetemek oktatói további nemzetközi szemináriumok szervezését indítványozták.

Zsűrizés az országos angol verseny döntőjében: Fekete Adrienn (Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék) és Dombi Judit (Angol Nyelvészeti Tanszék) az egyetem képviseletében zsűriként részt vett a Barcson évente megrendezett országos angol verseny döntőseinek nyelvi értékelésében.

Aktuális projektek EFOP - 3.2.14-17 – Nyelvtanulással a boldogulásért projekt. A projektben az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, az Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszéke és az Angol Nyelvészeti Tanszék oktatói vettek részt. A projektben 14, többnyire hátrányos helyzetű középiskola vesz részt 2017 és 2021 között, ahol a tanszék oktatóinak és az iskolák tanárainak mentorálása mellett angol szakos hallgatók tartanak élményközpontú online órákat. A projekt sikeresen zárult idén júliusban.

A projekt keretében Fekete Adrienn elkészítette a dráma alapú tanítás és fejlesztés kézikönyvét, amelyben a dráma alapú tanítási módszertan

Jógyakorlat Hibrid és kevert oktatás a 2021/2022 tanév őszi félévében.

72

N E X U S | TÁMOGATÓ SZEMLÉLET A BTK-N

Simon Krisztián: A Moodle és a Teams együttesen remekül támogatják az online és a blended oktatási megoldásokat is. A Moodle a számos beépített lehetőségével és h5p bővíthetőségével tökéletesen alkalmas az aszinkron tanulás támogatására. A hallgatók így saját tempóban tudják elvégezni a megosztott feladatokat, amikre könynyen visszajelzést adhat az oktató. A Teams pedig a szinkron tanulás, valamint a projekt-alapú megközelítést teszi lehetővé, hagyományos tanórai kereteken belül.

Egy példa a fenti gyakorlatból: Moodle-ban a hallgatók még az órarendi találkozó előtt megnézhetnek egy videót vagy elolvashatnak egy

cikket, ami az adott heti témát készíti elő (pl. egy videó a többszintű tanulástámogatásról). Ezt követően Teams-en a hallgatók megismerkednek részletesebben az anyaggal oktatói prezentáció és kiscsoportos feladatok segítségével (pl. tanulástámogatás lehetőségei, differenciálás, grafikus szervezők + grafikus szervezők alkalmazására irányuló csoportfeladat). Végül, az elkészült megoldásaikat megoszthatják Moodle-n, ahol a többi kiscsoport visszajelzést nyújt rá (pl. grafikus szervezők alkalmazása vagy a feladat megvitatása). Összeállította: Fekete Adrienn Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

„AZ OKTATÓK SZEMLÉLETFORMÁLÁSA AZ EGYIK CÉL, SZERETNÉNK EGYÜTT GONDOLKODNI VELÜK” Interjú Magdali Csabával és a Támogató Szolgálat munkatársaival

A

hazai egyetemek között Pécsett indult először Támogató Szolgálat a speciális igényű hallgatók segítésére. A szolgálat fő céljai közt szerepel a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének a megteremtése.

Támogató szemlélet a PTE BTK-n címmel új rovat indul a Nexusban. Jelen interjú ennek a felvezetését szolgálja. A Támogató Szolgálat vezetőjét, Magdali Csabát és munkatársait kérdeztem a szervezet munkájáról, a fogyatékossággal élő hallgatókról és a most induló, oktatók részére meghirdetett szemléletformáló programról.

autizmussal élők, „diszes” hallgatók, hallássérültek, látássérültek, mozgáskorlátozottak.

A „fogyatékosság” fogalmát azért használom, mert így alkalmazza az Nftv. is. A köznevelés az érintetteket sajátos nevelési igényűeknek nevezi. A felsőoktatásban használatos még a „sajátos tanulási igényű”, „speciális igényű” hallgató, de használatban van az „atipikus hallgató” kifejezés is.

Mi az eljárásrend, protokoll velük kapcsolatban?

MCs: A fogyatékossággal élő hallgatók jellemzően már „előélettel” érkeznek az egyetemre, vagyis a köznevelésben már kaptak valamifajta kedvezményt, és rendelkeznek szakvéleménynyel is. Ők lehetnek beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel élők, vagy sajátos nevelési igényűek. A különbség a két csoport között az, hogy az előbbi kategória – amit röviden BTMN-nek (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) hívunk – nem számít a felsőoktatásban fogyatékosságnak, függetlenül

Milyen speciális igényű hallgatók tanulnak a PTE BTK-n? Mennyi mozgássérült, látássérült, diszlexiás, diszgráfiás hallgató van a bölcsészkaron most?

Magdali Csaba (MCs): A Pécsi Tudományegyetem közel háromszáz fogyatékossággal élő hallgatója közül 59-en tanulnak a BTK-n – közöttük

73

N E X U S | TÁMOGATÓ SZEMLÉLET A BTK-N

Mi a most induló, oktatók részére meghirdetett szemléletformáló, érzékenyítő program felhívásának célja és lényege?

MCs: A PTE-n működő Támogató Szolgálat feladata, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók egyetemi tanulmányait személyesen támogassa, és mindennapjait speciális igényüknek megfelelően segítse. Mivel e hallgatók minőségi élete és egyetemi boldogulása a velük érintkező környezet együttműködésén is múlik, ezért érzékenyítő programot szervezünk az oktatók részére, amelynek keretében megismerhetik a hallgatók támogatásának speciális módjait.

Szeretnénk a BTK-n is bemutatni az egyes fogyatékossági típussal élők kihívásait, és párbeszédet indítani az oktatás és számonkérése során adható segítségről. Ennek érdekében készült átfogó, interaktív előadás, amelyben szeretnénk lehetőséget kínálni ismeretterjesztő, játékos, saját élményt nyújtó elemek mellett a dilemmák, kérdések átbeszélésére is.

attól, hogy a korábbiakban – akár az érettségi vizsgán – kedvezményt kaptak.

Hogy mi az eljárásrend? A hallgató bemutatja a szakvéleményét a tanulmányi bizottságnak és kedvezményt kér, akár a tanulási folyamatban, akár a vizsgákkal kapcsolatban, amitől kiegyenlítődnek az esélyek. A hallgató a Tanulmányi Osztályon leadja a kedvezmény iránti kérelmét a Tanulmányi Bizottságnak, az összeül, és vagy pozitívan bírálja el, vagy elutasítja a kérelmét. Ez leginkább a szakértői vélemény tartalmán múlik. A kapott kedvezmények a következők lehetnek: hosszabb felkészülési idő a vizsgákon, a hallgató kérhet szóbeli helyett írásbeli vizsgát és fordítva, vagy kérheti segédeszköz használatának engedélyezését, továbbá arra is van lehetőség, hogy valamilyen tárgy alól felmentést kapjon. Alapvető tanulmányi követelmények alól kötelező tantárgyak esetén nincs felmentés, viszont sokszor előfordul, hogy humán szakokra mennek diszkalkuliások, és a humán szakokon is megjelenhet a statisztika vagy a matematikának valamilyen formája.

Ilyen esetben számítási feladatokat nem kell elvégeznie a hallgatónak, de az elmélet számonkérhető.

Az oktatók szemléletformálása az egyik cél, szeretnénk együtt gondolkodni velük.

Oktatóként mire kell figyelnünk velük kapcsolatban?

MCs: Nagyon jó lenne, ha az oktatók proaktívak lennének, vagyis egy-egy kurzus elején megkérdeznék, van-e a hallgatók között fogyatékkal élők (vannak ugyanis nem látható fogyatékosságok is), és lehetőséget adnának a diákoknak, hogy a speciális igényüket az órát követően jelezzék, mert ez senki másra nem tartozik.

Mindez megkönnyíti az oktató munkáját és a hallgató tanuláshoz való viszonyát is. Mivel sok esetben tudunk arról, hogy a fogyatékossággal élő hallgatóknak nehézséget okoz speciális igényeik közlése – hiszen gyakran szoronganak emiatt –, akkor azt tanácsoljuk, hogy már a kérelmükbe írják ezt bele. Ebben az esetben a Tanulmányi Osztály tájékoztathatja az oktatót.

Fontos, hogy az oktató minden esetben egyetemi határozatot fogadjon el. Ha szakvéleménnyel érkezik a hallgató, akkor irányítsa őt a Tanulmányi Osztályra, vagy hozzánk, a Támogató Szolgálatra.

Az oktatónak felelőssége is, hogy az a hallgató, aki a kurzusán vizsgázik, megfelelő tudással felvértezett legyen. A diploma értéke nem szabad, hogy emiatt sérüljön! Nagyon fontos a helyzet kiegyenlítődése, vagyis a hallgató is kapjon esélyt, ugyanakkor az oktatónak se kelljen olyan értékelést adnia, amivel nem ért egyet.

Zoboki-Gergely Nikolett (ZGN): Azért fontos, hogy ez mindkét részről megvalósuljon, mivel a csoporttársak is így tudják jobban elfogadni a fogyatékossággal élőket. Sok múlik az oktató hozzáállásán. Fontos alap ez a kapcsolati rendszerükben. A kezdetekben a tanárok is sokszor zavarban voltak a fogyatékkal élő hallgatók munkáinak értékelésekor. Nagyon sokat változott a helyzet ebből a szempontból az egyetemen.

MCs: Mivel az oktató tematizálja, hogy mi történik egy osztályteremben, fontos, hogy ők is nyitottabbá váljanak ezekre a kérdésekre. Akár minket is be tudnak vinni az órákra, és mi is tudunk a hallgatókra valamifajta hatást gya-

74

N E X U S | TÁMOGATÓ SZEMLÉLET A BTK-N

módszertan. Brigi (Montag Brigitta – a szerk.) és én pedig besegítünk mindenbe. Mi egyébként jelen voltunk a szolgálat indulásakor is.

Ha arra van szükség, a munkánk mentálhigiénés részét is vállalom, míg Brigi az adminisztrációban jó. Ha kell, fénymásolunk, kísérünk, bevásárolunk, takarítunk vagy segítünk a költözésben.

korolni. Az ép hallgatótársakat az oktatón keresztül tudjuk elérni, tehát az oktató személye nélkülözhetetlen, hiszen ő az, aki hozzásegíti a hallgatókat ahhoz, hogy ezekről a kihívásokról nyíltan kommunikáljanak. A hallgatók egymás között ezeket úgyis meg fogják beszélni, de ha ezeknek a kérdéseknek fórumot teremtünk, akkor közösen minden dilemmára megnyugtató válaszok adhatók. Lényeges, hogy ez a beszélgetés mielőbb – ha lehet már az egyetem kezdetekor – megtörténjen, mert így a kérdések felett hamarabb napirendre lehet térni.

MCs: Brigi tényleg született statisztikus, fejben tartja a határidőket, nagyon jól lehet rá építeni.

Előrelát dolgokat, problémákat, ezt a képességét nagyra értékelem benne. Molnár Gyöngyi maga is mozgáskorlátozott. A helyzetéből adódóan jól ismeri a kihívásokat, kapcsolatot tart az összes fogyatékosügyi szervezettel. A társadalmi szemléletformálás az ő nagy missziója, programokat szervez akár az egyetemen belül, akár azon kívül.

Milyen segítséget tudnak nyújtani a PTE Támogató Szolgálat munkatársai?

Tompos Lilla (TL): Én főként a tanulási zavarral küzdő hallgatóknak tartok foglalkozásokat Ágival (Kertész Ágnes – a szerk.), aki a tanulásmódszertanért felel. De az elmúlt félévben online klubot is indítottunk, a „disz”-es hallgatóinknak, melynek az volt a célja, hogy a hallgatók beszélgessenek arról, hogyan élték meg az általános iskolai, gimnáziumi éveiket, ill. hogy hogyan boldogulnak a felsőoktatásban. A későbbi visszajelzések alapján a tapasztalatcsere jó hatással volt az érintettek életvezetésére, és a kapcsolatépítésre is alkalmat teremtett.

ZGN: Szociális munkás vagyok. Mindannyian segítjük egymást. Ahogy az előbb elhangzott, Lilla fejlesztő, Ági szakterülete pedig a tanulás-

ZGN: Fontos még megemlíteni, hogy a Támogató Szolgálat rendelkezik autóval. A fogyatékkal élő hallgatókat az intézmény és az otthonuk között tudjuk szállítani, de szabadidős programok, költözés vagy hivatali ügyintézés kapcsán is állunk rendelkezésükre.

MCs: Reggel 6-től este 10-ig van szolgálatban az autó. Mester László (a képen) és Vörös Bene Zsolt a sofőrjeink, Koller István helyettesként dolgozik, de hamar beilleszkedett a csapatunkba. Reggel

75

N E X U S | TÁMOGATÓ SZEMLÉLET A BTK-N

hanem mindaz, ami körbeveszi a fogyatékossággal élő hallgatókat: a hallgatótársak, az oktatók, a Tanulmányi Osztály és a többi egyetemi munkatárs segítsége és együttműködése.

az egyetemre szállítják – pl. a buszpályaudvarról – a hallgatókat. A nagy forgalom miatt korán kell indulnia a kocsinak. A délutáni és esti órákban szabadidős tevékenységre tudjuk őket szállítani, vagy ha sportolni járnak, moziba, vagy akár társaságba, kocsmázni szeretnének menni, elvisszük őket. Mindenkit bátorítok, hogy használják ezt a lehetőséget! Ha ép társaikkal mennek, őket is elvisszük, ezzel tudunk hozzá tudunk hozzájárulni a kapcsolataik építéséhez.

A szolgáltatások online is igénybe vehetők, az alábbi e-mail címre várjuk a megkereséseket: szolgalat@listserv.pte.hu.

Az egész bölcsészkar nevében köszönöm az interjút!

A Támogató Szolgálat munkatársai közötti öszszehangolt harmónia és csapatmunka szellemisége a beszélgetés alatt számomra is egyértelművé és világossá vált. A most induló, oktatók részére meghirdetett szemléletformáló érzékenyítő program felhívásának célja: párbeszédet indítani a fogyatékossággal élő hallgatók oktatása és számonkérése során adható segítség formáiról. Bátorítanám a hallgatókat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Támogató Szolgálattal. A munkájuk ugyanis ahhoz járul hozzá, hogy a BTK-n jól érezzék magukat, hatékonyan tanuljanak, és könnyebben elérjék a céljaikat.

Új rovat születik a Nexusban.

MCs: Igen, így van. A rovat célja ugyanaz, mint a tervezett előadásunké: újabb csatorna arra, hogy minél több emberhez eljuttassuk az üzeneteinket. A PTE deklaráltan befogadó egyetem, de ténylegesen is azzá kell válnia! A befogadás kulcsa nemcsak a Támogató Szolgálat munkája,

Az interjút készítette: Szélpál Lívia

„A BEFOGADÓ KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA KÖZÖS FELELŐSSÉGE A TÁMOGATÓ SZOLGÁLATNAK, AZ OKTATÓKNAK ÉS A HALLGATÓ TÁRSAKNAK” Fogyatékossággal élő hallgatók jogai a felsőoktatásban, valamint a PTE BTK-n igénybe vehető szolgáltatások Jogok Az oktatáshoz való hozzáférés minden embernek alapvető emberi joga. „Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt – érdeméhez képest – egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.” (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 26. cikkely 1. pont)

Kit nevezünk fogyatékossággal élő személynek?

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4§ a) szerint a fogyatékos személy „az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja”.

76

N E X U S | TÁMOGATÓ SZEMLÉLET A BTK-N

A felsőoktatási törvény végrehajtási rendelete taxatíve felsorolja, hogy kiket tekint fogyatékosnak, és ebben – az általánosan ismert fogyatékos csoportok mellett – azonosítja az olyan, külső látható jegyekkel nem bíró fogyatékosság típusokat is, mint tanulási zavarral küzdők körét is: mozgáskorlátozottak, látássérültek, halássérültek, beszédfogyatékosok, autizmussal élők mellett a pszichés fejlődési zavaros (diszlexiás-diszgráfiás-diszortográfiás, diszkalkuliás, hiperaktív, figyelemzavaros, magatartásszabályozási zavaros) kategóriák kerülnek említésre.

A hallgatók fizikai, szellemi, mentális képessége, állapota nagyban befolyásolja tanulási lehetőségeiket. Az államilag finanszírozott képzésben résztvevő fogyatékossággal élő hallgatók további, összesen négy államilag finanszírozott félévet vehetnek igénybe felsőfokú tanulmányaik bármely szintjén. A felsőoktatási törvény felsorolja mindazt a kedvezményt, ami a fogyatékossággal élő hallgatóknak adható, valamint a sikeres tanulás feltételeként meghatározza a szolgáltatás minőségét. Olyan oktatást, számonkérést, és támogatást kell nyújtani, amelynek segítségével a fogyatékossággal élő teljesíteni tudja a követelményeket. Ez utóbbi alapvető feltétel, de sok esetben mégsem magától értetődő. Természetesen az egyes fogyatékossági típusokhoz eltérő kedvezmények vehetők igénybe, ezeket a kapcsolódó végrehajtási rendelet szabályozza.

Milyen jogai vannak a fogyatékossággal élő személyeknek a felsőoktatásban?

A sikeres érettségi után a felvételi vizsga következik. A diák, aki az eljárás során szakvéleménnyel tudja igazolni érintettségét, negyven többletpontot kap A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét a kormány a felsőoktatási törvényben deklarálja, azzal a kitétellel, hogy az esélyegyenlőség érvényesítése indokán nem lehet alapvető tanulmányi követelmények alól mentesítést kapni. Vagyis az adott szakmához elengedhetetlen tárgyakhoz (kötelező kurzusok) nem lehet felmentést igényelni. Ugyanakkor az elérhető kedvezményekkel teljesíthetővé válhat a kurzus. Ezzel a törvényalkotónak az a nyilvánvaló célja, hogy a fogyatékossággal élő hallgató a készségeinek megfelelő szakmához szükséges végzettséget szerezze meg, és ne olyat, amelyet képességeivel és akadályoztatásával nem tud majd ellátni, mert alapvető követelményeket nem teljesített. Ugyanakkor a hallgatónak joga van az őt illető információkhoz, valamint ahhoz, hogy maga alakíthassa tanulmányi rendjét, minden elérhető szolgáltatást és oktatást igénybe vehessen, és képességeinek megfelelő ellátásban részesüljön.

Milyen kedvezményeket vehetnek igénybe a fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban?

A kedvezmények körébe, a jogszabály szerint a következő kedvezmények tartoznak: „Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz – így különösen írógép, számítógép – alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.”

[2011. évi CCIV. törvény 49.§ (8)]

77

N E X U S | TÁMOGATÓ SZEMLÉLET A BTK-N

Mik a Támogató Szolgálat céljai?

A Támogató Szolgálat célja a fogyatékossággal élő egyetemi polgárok segítése, önálló életvitelének kialakítása és megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli (köz)szolgáltatások, – különös tekintettel az oktatási szolgáltatások – elérésének segítésével, mindezt az érintettek aktív közreműködésével.

A szolgálat szemléletformálással és információszolgáltatással járul hozzá a befogadó társadalmi és fizikai környezet kialakításához Az ellátás hozzájárul a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez, az esélyegyenlőség megteremtéséhez, kiemelten a felsőfokú végzettség megszerzéséhez és a munkaerőpiacra való felkészüléshez.

Az érintetteknek vizsgák esetében többletidő igénybevételére van joguk, ami legalább az általánosan megadott időnél 30 százalékkal kell, hogy több legyen.

A felsorolt kedvezményeken túl a jogszabály a tanulmányi kedvezmény kérdésekben döntő testületeknek lehetőséget nyújt a fogyatékossággal élő hallgató speciális helyzetéhez, körülményeihez és képességeihez igazodó döntést hozni. Ez a kedvezményeket taxatíve felsoroló jogszabály kreatív pontja. Ez alapján kaphat a hallgató olyan kedvezményt, ami nem került felsorolásra, és a hallgató kérése, valamint a döntéshozó szerv javaslata alapján ténylegesen reagálhat a hallgató különös, az átlagtól eltérő problémáira.

Kell-e igazolni a fogyatékosságot?

A fogyatékosságot minden esetben igazolni kell. A rendelet meghatározza azokat a szerveket, amiknek a szakvéleménye elfogadható az eljárás során. Azoknak a hallgatóknak, akik már a középfokú tanulmányaik során rendelkeztek diagnózissal, az Nktv. által meghatározott megyei pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága által kiállított szakvéleménnyel vehetik igénybe a kedvezményeiket. Aki nem rendelkezett ilyen szakvéleménnyel, fogyatékossága a felsőfokú tanulmányok során alakul ki, vagy merül fel a gyanú, hogy érintett valamely tanulást akadályozó szindrómában, annak a korábbiakban a megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervéhez, 2020. szeptember 1-jétől pedig az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálathoz kell fordulnia.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a hallgatók ügyeik segítése érdekében személyi segítséget vehetnek igénybe. A személyi segítést bárki biztosíthatja, de erre a Pécsi Tudományegyetemen a Támogató Szolgálat a kijelölt szerv.

Mik a Támogató Szolgálat feladatai?

A Támogató Szolgálat feladatai elsősorban a PTE fogyatékossággal élő hallgatóinak támogatása a tanulmányok, a szállítás, segítségnyújtás, a mentálhigiénés és egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos tanácsadás, a közösségi élet és a munkaerőpiaci lehetőségek, az idegen nyelv-tanulás és az interkulturális tapasztalatok megszerzése terén.

A szolgálat segítséget nyújt az órai jegyzetek digitalizálásában, speciális eszközök kölcsönzésében, könyvtárhasználat segítésében, mikrobusza és személyautója a mozgáskorlátozottak és a látássérültek rendelkezésére áll. A szolgálat célja a fogyatékkal élő hallgatók lelki egészségének elősegítése és megőrzése, ennek érdekében a mentálhigiénés szakember prevenciós, egészségmegőrző, fejlesztő és mentálhigiénés tevékenységet folytat, valamint a szolgálatot igénybe vevőket állapotváltozásuk észlelése után – szükség esetén – a megfelelő szakemberhez irányítja. A rászoruló hallgatók gyógytornát vehetnek igénybe. Emellett a szolgálat segítséget nyújt a fogyatékossággal élő hallgatóknak a munkaerő-piacon való elhelyezkedésben az álláskeresés kihívásaira való felkészítési programok szervezésével, lebonyolításával, állásajánlatok gyűjtésével, közvetítésével, valamint közös programok szervezésével az integráció elősegítésének érdekében.

Szolgáltatások A PTE Támogató Szolgálata tizenhét éve kezdte meg a működését, kezdetben a hagyományos (mozgás-, látás-, hallássérültek) fogyatékossággal élők csoportjára összpontosítva, később pedig kiterjesztette tevékenységét mindazokra, akiket a köznevelés sajátos nevelési igényűként tart számon.

78

N E X U S | MOZAIKOK

Fogyatékossággal élő hallgatóink aktív közreműködésével hozzájárulunk az egyetemi humán környezet szemléletformálásához, az inkluzivitás növeléséhez szemléletformáló alkalmak, események, órák és programok szervezésével. A gyakorlat azt mutatja, hogy a Támogató Szolgálatot az egyetemi tanulmányi rendszerbe regisztrált hallgatók közül a súlyosan fogyatékos és a fogyatékosságát felvállaló, szolgáltatásra szoruló hallgatók veszik igénybe.

A fogyatékosság vállalása különösen kényes és lényeges kérdés. Számtalanszor találkozunk olyan hallgatóval, aki hosszú történeteket mesél arról, hogy a korábbi tanulmányai során milyen nehézségei voltak, miért akar a felsőoktatásban tiszta lappal kezdeni, és miért nem

szeretné felfedni érintettségét. Ugyanakkor így elzárja magát azoktól a kedvezményektől, segítségtől, amelyek igénybevételével sikeres(ebb) lenne tanulmányaiban. Előfordulhat, hogy a lemorzsolódás áldozatává válik, vagy az utolsó pillanatban kér segítséget, amikor a helyzet helyrehozása már igazi kihívás. A befogadó környezet kialakítása közös felelőssége a Támogató Szolgálatnak, az oktatóknak és a hallgató társaknak. Az egyetemen tapasztaltakat modellként viszik tovább ép és fogyatékossággal élő hallgatóink. Az előbbiek hozzájárulhatnak a befogadó társadalom megteremtéseshez, az utóbbiak pedig továbbadhatják a Pécsi Tudományegyetem jó hírét. Összeállította: Magdali Csaba

„AZOKNAK AJÁNLOM A POLITOLÓGIA BA SZAKOT, AKIK ÖSSZEFÜGGÉSEKBEN GONDOLKODNAK” Interjú Gobányi Edvinnel

G

obányi Edvin a PTE BTK politikatudomány alapszak harmadéves hallgatója. Szakdolgozatát nemzetközi kapcsolatok témában írja. Szakmai mai gyarország gyakorlatát 2021 nyarán Magyarország Párizsi Konzulátusán végezte. Itt lehetősége nyílt interjút készíteni Habsburg Györggyel, aki 2021-től Magyarország nagykövete Párizsban. Edvin a nemzetközi diplomácia területén szeretne elhelyezkedni. Ehhez pedig biztos szakmai alapot nyújt a PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék.

csészettudományi karon szeretnék továbbtanulni, mert a humán tárgyak sokkal közelebb álltak hozzám, mint a reál tárgyak. Azért esett Pécsre a választásom, mert kökö zel van a lakóhelyemhez és rengeteg jót hallottam a karról azoktól az ismerősöktől, barátoktól, akik korábban ide jártak. A döntésben segített a nyílt nap is.

Miben tud téged segíteni a pécsi politológus BA diploma?

Idén szeptemberben kezdtem meg az utolsó évem, harmadéves vagyok. Nagyon szeretek ide járni, annyi mindenre alkalmas ez a szak! Átfogó rálátást ad számos tudományágra a közgazdasági és jogi alapismeretektől kezdve a történelmen át a filozófiáig. A képzés során mindenből kapunk egy kis szeletet, az interdiszciplináris nézőpont

Mióta tanulsz a PTE BTK-n? Miért a pécsi bölcsészkarra esett a választásod?

2019 óta tanulok Pécsett. Rengeteg jót hallottam a PTE-ről. Abban biztos voltam, hogy böl-

79

N E X U S | MOZAIKOK

révén megtanít tágabb perspektívából vizsgálni helyzeteket. Azoknak ajánlom a politológia BA szakot, akik összefüggésekben gondolkodnak, szeretik látni a világ dolgai között lévő kapcsolódásokat, szeretnék megérteni a politikai, történelmi és gazdasági korrelációkat, és akiket érdekel a politikai helyzetek elemzése.

Miről tervezed írni a szakdolgozatodat?

Természetesen diplomácia témából. Választásom azonban új témára esett, melyben egy másfajta világrend vezetésével, problémáival szeretnék foglalkozni.

Mi a jövőképed? Szeretnél a diplomáciban elhelyezkedni?

Igen, a jövőképem középpontjában mindenképpen ez áll. Diplomáciával, nemzetközi kapcsolatokkal szeretnék foglalkozni. Elsősorban valamilyen kiküldetés formájában képzelem el a munkám, legyen az külföldön vagy nemzetközi szervezetnél.

Mit teszel a céljaid megvalósításáért?

Sokat tanulok, a vállalt feladataimat teljesítem.

Nyáron a Magyarország Párizsi Konzulátusán végeztem az öthetes szakmai gyakorlatom.

Rengeteg lehetőségem volt az ottani diplomatákkal beszélgetni, ismeretségeket szereztem, hasznos tanácsokat kaptam, hogyan érdemes elindulni ezen a pályán.

Mi motivált arra, hogy interjút készíts Habsburg Györggyel?

Először is már maga a lehetőség rendkívül inspiráló volt számomra, hogy felajánlották, találkozhatok Habsburg Györggyel. Ezt egy kicsit továbbgondolva, megkérdeztem, hogy készíthetnék-e interjút a nagykövet úrral. Nagyszerű embert ismerhettem meg a személyében. Fantasztikusan érdekes dolgokat mesélt, és a tudása is elképesztő.

Tekinthető számodra példaképnek?

Igen, természetesen! A karrierje, a példamutatása, a munkájához való hozzáállása – abszolút példakép a számomra.

Hogyan készültél az interjúra?

Az interjúra négy hetem volt felkészülni. Munka után minden nap felírtam magamnak egy kérdést, ami éppen eszembe jutott. Így összejött nagyjából huszonnégy. Az interjú előtti napon pedig kiválasztottam a számomra legérdekesebbeket, és ezek kerültek bele az interjúba.

Személyes beszélgetés volt vele a párizsi nagykövetségen. Nagyon izgultam, vele készítettem először interjút. Végül nagyon jó beszélgetés lett belőle. Az interjú után megkönnyebbülést és hatalmas megtiszteltetést éreztem. Hálás vagyok, hogy lehetőséget kaptam erre, és hogy ezt a szakmai gyakorlatom ideje alatt megtehettem. Habsburg György nagykövet úr nagyon közvetlen, udvarias, fantasztikusan intelligens.

Felemelő érzés volt vele beszélgetni.

Az interjút készítette: Szélpál Lívia

A tábor színes és érdekes programjai betekintést engednek a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon oktatott szakok, tudományterületek legújabb kutatásaiba, így segítséget nyújtanak az érettségire felkészülésben is.

Részletek a honlapon! btk.pte.hu/kreatabor

N E X U S | MOZAIKOK

INTERJÚ HABSBURG GYÖRGGYEL, MAGYARORSZÁG PÁRIZSI NAGYKÖVETÉVEL

Az

utolsó magyar király, IV. Károly és Zita császárné unokáját, Habsburg Györgyöt 2020 decemberében nevezték ki Magyarország párizsi nagykövetének. Édesapja, Habsburg Ottó húsz éven át európai parlamenti képviselőként dolgozott, és igen ismert volt Franciaországban, így az új nagykövet fogadtatása is rendkívül szívélyes volt. A háromgyermekes édesapa osztrák-magyar kettős állampolgársággal rendelkezik és büszkén képviseli hazáját, Magyarországot. Habsburg György az európai dinasztikus hagyomány szerint királyi és császári fenség, Ausztria főhercege, Magyarország, Csehország és Horvátország hercege, de ezeket a címeket ma már természetesen nem használja.

Egyetemi tanulmányai során jogot, történelmet, politikatudományokat, spanyol és iszlám történelmet hallgatott, majd dolgozott televíziónál, számos országban készített vallási és politikai témájú dokumentumfilmeket. Dolgozott újságíróként több európai lapnál, számos országból tudósított, többek között Afganisztánból, Kínából, Japánból, emellett több tisztség viselője is volt, például az MTM kommunikációs iroda igazgatója.

apámmal együttműködni, látni, hogy ő miben hitt, mit képzelt el, hogy hol lenne feladata egy Habsburgnak a 21. században. Nagyon szerencsés voltam, lehetőségem volt 1989ben Magyarországra menni, tanultanul hattam magyarul, ami akkor még gyengén ment, vagy inkább úgy monmon magyadanám, nem nagyon beszéltem magya rul, és meg akartam tanulni. Volt lehetőségem Magyarországon együttműködni a médiával, és egy barátom segítségével dolgozhattam a TV2vel is. Édesapám munkája az Európai Parlamentben sokat segített abban, hogy fel tudjam venni a kapcsolatot Magyarországon szinte bárkivel. Nagyon sokat tanultam abból is, amikor nyolc éven át a Vöröskereszt elnökeként tevékenykedtem, ahol igazán a nemzetközi együttműködést tudtam erősíteni, ami nagyon fontos egy nemzetközi szervezetnél. Utána kezdtem együttműködni az Olimpiai Bizottsággal és ennek kapcsán kezdtem foglalkozni 2002-ben a Budapesti Olimpiáért Mozgalommal. Ebben az időben ez volt az első kis csapat, amely olimpiát szeretett volna rendezni Magyarországon. Ha 1996-ban nem lettem volna utazó nagykövet, a mai nap nem lennék itt. Összefoglalva szerencsére, vallásra, önbizalomra és jó tanárokra volt szükség, olyanokra, mint az Édesapám.

Milyen életút vezetett idáig, a Magyar Nagykövetség párizsi nagyköveti pozíciójáig?

A válasz sokrétű. Bizonyára kell hozzá szerencse, de nagyon fontos a vallás, a bizalom, emellett meg kell találni azt az utat, amin az ember végig szeretne menni. Én biztos nem lennék ma itt, ha nem lett volna lehetőségem az édes-

Említette a Habsburg nevet, van egy mondás: a név kötelez. Ezt mennyire tartja meghatározónak, illetve önmagára nézve, mennyire tartja igaznak?

Abszolút fontos és a név valóban kötelez, különösen egy ilyen nagy család esetében, hiszen én mindenhol Habsburgként is megjelenek, nem csak Györgyként. Minden jó döntés, cselekedet vagy kudarc az egész családot érinti. Min-

Gobányi Edvin interjúját Habsburg György nagykövettel Magyarország párizsi Nagykövetségének jóváhagyásával közöljük változatlan formában.

81

N E X U S | MOZAIKOK

denhol, ahol megjelenek, valamilyen formában a családot is képviselem. Ez itt például egy nagy előny Franciaországban, mert Habsburgként nem kell elmagyaráznom az itteni újságíróknak, politikusoknak, hogy én egy konzervatív és keresztény ember vagyok.

Franciaországban. Egyszerű volt kapcsolatokat kiépíteni a politikai pártokkal, a köztisztviselőkkel és a francia Külügyminisztériummal is.

Milyennek látja a kapcsolatot Magyarország és Franciaország között az első pár hónap után?

Ha újságot olvasok, többnyire azt tapasztalom, hogy negatív színben tüntetik fel Magyarországot a francia lapok. Mindig vannak kritikák Magyarországgal szemben, amelyeket az újságok szeretnek előtérbe helyezni, amikor Magyarországról van szó. Sok témában kritizálják Magyarországot, például a jogállamiság vagy a sajtószabadság miatt. Sok politikussal és újságíróval találkozom, igyekszem meggyőzni őket, hogy a helyzet nem olyan, mint azt az újságokban bemutatják. Sajnos a pozitív hírek nem kapják meg a megfelelő figyelmet, például a külkereskedelmi kapcsolatok, vagy a magyarországi francia befektetések és energetikai kérdések terén. Szintén jó a kapcsolat a francia elnök és a magyar miniszterelnök között és ez mindig pozitívum, mikor állami vezetők jó kapcsolatban vannak, de sajnos a sajtóban sokszor más képet festenek.

Van ennek valami hátránya is?

Igen, természetesen van hátránya. Ha valakivel találkozom, különösen Közép-Európában, mindenkinek eszébe jut valami a Habsburg családdal kapcsolatban. Mindenkinek van egy elképzelése milyen egy Habsburg. Ilyenkor nagy felelősség, hogy kitaláljam, vajon hogy viszonyul hozzám a szemben ülő partner. Emiatt nekem nem adatik meg, hogy első benyomást keltsek valakiben, mert az már mindenkinek a fejében ott van, amikor a Habsburg családról van szó. Ez néha nem egyszerű, de igazából nekem soha nem okozott problémát.

Mit jelent Önnek a haza?

Nekem a haza Közép-Európa és Magyarország.

Közép-Európa, mert ismerem a történelmét és a családom Közép-Európával össze van kötve évszázadok óta. Magyarország azért, mert régebb óta élek itt, mint Magyarországon kívül.

Nekem nem adatott meg az a lehetőség, mikor kisgyerek voltam, hogy Magyarországra jöjjek, ezért 1989-ig kellett várnom, hogy hazatérjek.

Azóta már több időt töltöttem itt Magyarországon, mint az országon kívül. Itt kötöttem házasságot, itt születtek a gyermekeim, ide jártak iskolába.

Ön szerint mi az oka annak, hogy a sajtóban Magyarország és Franciaország kapcsolata ennyire eltérően jelenik meg a valósághoz képest?

Ez egy nagyon jó kérdés. Sajnos azt látni az utóbbi években, hogy a francia sajtó mindig ugyanazon témák mentén kritizálja Magyarországot. Honnan jön ez a negatív sajtóvisszhang? Én úgy gondolom, hogy ennek az egyik oka biztosan az, hogy számukra elég szokatlan dolog, hogy Magyarországon egy konzervatív kormány háromszor egymás után tud választást nyerni, ráadásul óriási többséggel. Nem túl sok konzervatív kormány van ma Európában, így az ellenzéki sajtónak nem érdeke a pozitív üzenetek közvetítése.

Milyen érzés Habsburgként Magyarországot képviselni Franciaországban? Hogy fogadták Önt a franciák?

Nagyon pozitív élményeim vannak. Igazán soha nem tapasztaltam semmilyen negatív érzést, érdeklődést annál inkább, természetesen a történelmi kapcsolatok miatt. Nagyon pozitív a fogadtatás, mert az Édesapám szoros kapcsolatot ápolt Franciaországgal. Édesapám mindig is támogatta az Európai Parlamentben a frankofóniát, Strasbourg mellett állt, mikor az EP székhelyéről döntöttek, és ez Franciaországnak nagyon fontos volt. Emiatt mindig jó kapcsolatom volt francia politikusokkal, akik Édesapámmal együttműködtek az Európai Parlamentben.

Semmilyen hátrány nem ért a nevem miatt

Mi a legfőbb célja nagykövetként? Mi az, amit el szeretne érni?

Az én legfőbb célom, hogy Magyarországot a lehető legjobb módon tudjam képviselni Franciaországban. A nagykövetnek mindent meg kell tennie, hogy az ország képviseletét a lehető legjobb módon végezze el minden területen, legyen ez politika, kultúra, vagy gazdaság. Ez

82

N E X U S | MOZAIKOK

az, amiért dolgozunk, ezért vannak a rendszeres találkozóink, most egy kicsit kevesebb a COVID19-pandémia miatt, de reméljük, hogy rövid időn belül valami normalitás következik, és ismét lesznek rendezvények, konferenciák, kiállítások, hogy a lehető legjobban tudjuk képviselni hazánkat.

Magyarország abszolút elkötelezett az Európai Unió iránt, az európai kérdésben és az Európai Unióval való együttműködésben. Természetesen javaslatokat is tesz egyes területeken, amelyek kevésbé működnek jól, a reformokra igenis szükség van. Nem hallani ugyanakkor egyetlen hangot sem Magyarországon, amely azt mondja, hogy Magyarországot ki kellene léptetni az Unióból.

A jelenlegi járványhelyzet nagyban megnehezíti ezt a képviseletet?

Igen, sajnos nagyon megnehezíti. Egy diplomatának a feladata, hogy sok emberrel tartson kapcsolatot és rendezvényeken vegyen részt, amelyek most nincsenek. Amikor valakivel virtuálisan „találkozom”, az teljesen más, mintha személyesen tudnánk tárgyalni. Az a tapasztalatunk, hogy a személyes tárgyalások során jobb eredmények érhetőek el.

Szeret Párizsban élni?

Nagyon szeretek itt lenni, rendkívül hálás voltam, mikor a miniszterelnök úr felkért ennek a pozíciónak a betöltésére, amelyet hezitálás nélkül, örömmel elfogadtam. Nagyon szerencsés ember vagyok, mert a nagykövetségen jó csapat dolgozik együtt, amely elengedhetetlen, hiszen ez csapatmunka. Úgy gondolom a következő hetekben, hónapokban és években jó munkát fogunk végezni, és jól fogjuk képviselni Magyarországot.

Édesapja és Ön is sokat tett Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatokért. Ön szerint Magyarország még képviseli azokat az értékeket, mint abban az időben?

Az interjút készítette: Gobányi Edvin

NYÁRI RENDEZVÉNYEK A PTE BTK KOMMUNIKÁCIÓS ÉS MARKETING IRODÁJÁNAK SZERVEZÉSÉBEN Köszönhetően annak, hogy a járványhelyzet lehetővé tette, és hogy enyhültek a tavaszi korlátozások, a PTE BTK KMI három nagyobb rendezvényt valósított meg 2021 nyarán.

2021. július 5-én kezdődött a XII. Pécsi Bölcsész Kreatábor, melyen 26 középiskolás diák vett részt, köztük 16-an valamilyen tanulmányi versenyen nyertek jogot. A résztvevők szerte az országból érkeztek, de a tábor híre még a határon túlra is eljutott. A július 9-ig tartó programsorozaton előadásokat hallgattak meg a bölcsészet- és a társadalomtudományok köréből, majd a táborozók délután és este ízelítőt kaphattak a pécsi bölcsészek életéből is: játék, koncert és túra színesítette a programot.

Köszönet illeti Alberti Gábort, Bene Krisztiánt, Csönge Tamást, Deák Mátét, Farkas Juditot, Farkis Tímeát, Fodor Mónikát, Glózer Ritát, Juhász Gábort, Koller Inezt, Nagy Leventét és Szederkényi Évát az érdekfeszítő előadásokért és workshopokért. A diákokat 14 BTK-s hallgató kísérte és

A nyári szünet kezdete után indult (2021. június 21-25.) a Viking Mesevár kreatív irodalmi gyermektábor, melynek központi témája Varró Dániel A szomjas troll című mesegyűjteménye volt.

A tábort Tarnai Istvánné, a PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Deák Ferenc Gimnáziuma és Általános Iskolája mesterpedagógusa vezette. Munkáját a PTE tanárszakos hallgatói segítették, akik egyben a közösségi pedagógiai gyakorlatukat is teljesítették. 34 gyerek vett részt a táborban, 50%-uk PTE dolgozó családtagja volt.

83

N E X U S | MOZAIKOK

segítette – teljesítve ezzel a közösségi pedagógiai gyakorlatot. Nem túlzás azt állítani, hogy a Kreatábor BTK-s „brand”-dé vált, és komoly szerepet tölt be a beiskolázási folyamatokban.

A kényszerű tavalyi szünet után ismét jelent volt a Kar az ország egyik legnagyobb, valamint a térség legmeghatározóbb kulturális fesztiválján, a 14. Ördögkatlan Fesztiválon (2021. augusztus 4-7.). A korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben is a nagyharsányi Ősi családi pincészet udvarán rendezkedett be a Pécsi Bölcsész Udvar. Kollégáink 4 témanappal készültek, melyeket állandó programok egészítettek ki. A szervezésben szorosan együttműködtünk a Herczeg Adrienn vezette Pécsi Színészképzéssel (OSZIP) és a Kar Hallgatói Önkormányzatával. Utóbbiak nem csak a napi rutinfeladatokban, hanem a koncertszervezésben is nagy segítséget jelentettek. Szép Gergely, Tóth-Bécs Krisztián, Csányi Ádám és Magyar Olivér (Szenes Klub) közreműködéséért nem lehetünk elég hálásak.

Az udvarba betérve a Trianon-naphoz kapcsolódóan korabeli családi fotót megelevenítő fotófalnál lehetett képeket készíteni (Múltmorzsa). A fotófal alapját jelentő fényképet Vámos Eszter doktorandusz hallgatónknak köszönjük. A hagyományokhoz hűen a Csorba Győző Könyvtár olvasóligettel támogatta a PBU-t. A PTE Művészeti Karával (Zsin Bence doktorandusz hallgató) és a Fogd A Kezem Alapítvánnyal együttműködésben valósult meg az Újravilágok című kiállítás, mely csupa olyan alkotást mutatott be a nagyközönségnek, melyek belső késztetésből, magáért az alkotás öröméért születtek. Az udvar egyik szegletében csipeszfalon lehetett üzenetet hagyni azzal kapcsolatban, hogy ki mit csinál másként 2020 tavasza óta.

Hol megfontolásra érdemes, hol szellemes válaszokat kaptunk.

A szerdai nyitónapon a tavalyi Trianon-évforduló tiszteletére volt kerekasztal-beszélgetés Bene Krisztián dékánhelyettes vezetésével, és Vincze Orsolya (Szociál- és Szervezetpszichológia Tanszék), Vörös Zoltán (Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék) és Z. Varga Zoltán (Francia Tanszék) részvételével.

Ezt a programot koncert és filmvetítés követte. Csütörtökön az „újrakapcsolódás” jegyében Kiss Dorottya (PTE MK) művészetterápiás fog-

lalkozásának adott helyt az udvar délelőtt. Folytathatjuk végre? – tette fel a kérdést a Csókási Krisztina (Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék) által szervezett beszélgetés arra utalva, hogy vajon a pandémia következtében a kapcsolatok átmeneti hiánya vagy korlátozása hagy-e valamilyen nyomot a lelkiállapotunkon.

A választ Glózer Rita (Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék), Varró-Horváth Diána (Fejlődés- és Klinikai Pszichológia Tanszék), Erát Dávid (Szociológia Tanszék) és Hosszú Norbert és Kovács Fanni (Improvokál Társulat) adták meg. Csütörtökön a Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék oktatói és hallgatói szerveztek programokat a fenntarthatóság és az öko-élet témakörében. Kétségtelen, hogy a legnagyobb népszerűségnek Balogh Pál Géza vályogvető foglalkozása örvendett ezen a napon. Nem kevésbé volt emlékezetes az Improvokál Társulat esti előadása sem. A gyerekek Varga Anna vezetésével Bori bárányt kereshették meg, megismerve általa a fás legelők és a pásztorok világát. A pénteki kerekasztal körül Balogh Pál Géza beszélgetett környékbeli borászokkal, majd volt táncház és filmvetítés is. Szombatra Koncz Balázs (Zenélő Egyetem) és Magyar Olivér szerveztek könnyűzenei programokat. A KERET blogot képviselve pedig Szabó Dominik beszélgetett Lázár Ágostonnal és Lázár Domokossal (Esti Kornél, Lázár tesók) a zenészeknek a társadalomban betöltött szerepéről. A Pécsi Bölcsész Udvar egy fiatal, feltörekvő együttes, a Damara koncertjével zárt 2021-ben.

Büszkék vagyunk arra, hogy a látogatók száma a 4 nap során meghaladta az 1.000 főt. Az pedig külön öröm a számunkra, hogy sokan visszatérő vendégeink voltak. Közülük is hadd említsük meg azt a kedves látogatónkat, Gál Ferencet, aki 2014 óta egyet PBU-t sem hagyott ki. Bár a Kar jelenléte a fesztiválon hivatalosan PR-eseménynek minősül, az oldott légkörnek köszönhetően mégis úgy emlékszünk vissza rá, mint amely szakmai és baráti találkozások színhelye volt.

Valamennyi partnerünknek, az oktató kollégáknak és a hallgatóknak is hálásan köszönjük, hogy részvételükkel hozzájárultak a PTE BTK nyári rendezvényeinek sikeréhez!

Neichl Nóra PTE BTK KMI

84

N E X U S | MOZAIKOK

„KOMMENTÁR, AMELY PÁRBESZÉDBE LÉPTETHET GENERÁCIÓKAT” Beszélgetés Maksa-Egri Petrával, a PTE BTK doktorjelöltjével a Kádár Insta kiállításról Mi adta az ötletet a kiállítás megszer-vezésére?

A PTE Rektori Kabinet Nemzetközi Igazgatósága keresett meg minket Doboviczki Attila tanár úrral, hogy a Nemzetközi Ősz programsorozatra hozzunk fotó- vagy diakiállítást. Én ekkortájt éppen dolgoztam egy projekten, így azt a koncepciót fejlesztettük közösen tovább. A BTK Irodalom-és Kultúratudományi Doktori Iskolájában doktorálok hamarosan, s mivel a kutatásom fókuszában az irodalomelmélet mellett a divat a fő téma, így könnyen adódott, hogy egy olyan korszakba ássam bele újra magam, amelyről már korábban is publikáltam és a doktorim szempontjából is fontos. 2019-ben jelent meg egy tudományos közleményem orosz nyelven a Fashion Theory folyóiratban, ahol a dekonstrukció felől foglalkoztam a Kádár-korszak divatjaival (beleértve a rendszer által támogatott divatot és az avantgárd, ellendivat vonalat is).

Több nemzetközi tudományos konferenciára (Roubaix: Fashion Costume and Visual Culture, Moszkva: Imagining the Unusual, Manchester: Textile and Life, Milano: Fashion Tales) elvittem a szocialista divat témáját, különféle közelítések felől, s a nemzetközi tudományos közeg is érdeklődéssel tekintett a témára. A konferenciaszereplések eredménye az lett, hogy 2021 augusztusában kaptam egy ösztöndíjat New Yorkba, így lehetőségem nyílt arra is, hogy két amerikai-magyar kutatótársammal (Domoszlai-Lantner Doris és Bernát Sára Emília) folytathassuk a koncepción való gondolkodást. A korszakhoz kötődő tudományos publikációim miatt tehát a téma adott volt, a PTE BTK Ifjúság úti Aulájában látható kiállítás azonban inkább a korszak divatjának népszerűsítésére törekszik.

A diák mind a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék MédialaMédiala borjából származnak, melynek Doboviczki Attila nemcsak a vezetője, de az anyagok lelkes gyűjtője is. A fekete-fehér fotók viszont családi magángyűjteményekből felajánlott anyagok, amelyeket már én magam gyűjtöttem össze a témához. A válogatásnál mindkét esetben fontosnak tartottuk, hogy szavak nélkül is beszéljenek a korszakról, vagyis az 1970-es és ’80-as évekről. Az első diákat

Honnan maradtak fenn a kiállított fényképek?

A kiállított képek diákból és fotókból állnak.

Pillanatképek a kiállításról (Fotók: Kovács Gréta)

85

Fotó: Kovács Gréta

N E X U S | MOZAIKOK

háromrészes szöveg (feliratok, hashtagek és dalszövegek) kontextusba helyezi az ismeretlen emberek által viselt ruhadarabokat és üzeneteiket.

A rövid, kitalált feliratok humoros, szarkasztikus, sőt olykor provokatív módon engednek bepillantást a korszakba. A hashtagek kiegészítik a feliratokat, összpontosítják a közönség figyelmét bizonyos szavakra és kifejezésekre, amelyek elengedhetetlenek a kép értelmezéséhez. A kortárs dalok szövegei további jelentésréteget rendelnek a kiállított képekhez, jelzik annak kreatív tartalmát. Az Instagram-alapon kommunikált kiállított képek célja, hogy a kiállítás kapcsolatba léphessen a fiatalabb generációval is, akik így egy izgalmasabb, újszerűbb módon tudnak interakcióba lépni a történelemmel. Eközben a dalszövegek arra is szolgálnak, hogy a közönség azon részével lépjenek párbeszédbe, akik ebben az időszakban nőttek fel, ezáltal nosztalgikus módon eleveníthetik fel és értelmezhetik újra a múltat. Az eredmény pedig reményeink szerint egy újfajta társadalmi, kulturális és történelmi kommentár, amely párbeszédbe léptethet generációkat és történelmi korszakokat.

Attila régiségpiacokon vásárolta, aztán érkezett hozzá adomány is, nagyjából tízezer darabosra tehető most a gyűjtemény. Úgy tudom, hogy őt a gyűjtéskor az motiválta, hogy ezeket a régi kincseket valaki megőrizze és képzőművészeti céllal is használja. A kiválogatott diákat és fotókat is digitalizáltuk. Nem volt célunk megváltoztatni a fizikális dia minőségét (szerettük volna, hogy a kopások, karcok mind láthatóak legyenek és árulkodjanak arról is, hogy milyen utat jártak be eddig: volt olyan dia, amelyet Attila egyenesen a szemétből mentett ki), így egy gyors labori tisztításon kívül nem avatkoztunk bele az eredeti kép világába.

Mit igyekeztetek reprezentálni a Kádár-kori képek ilyen fajta feldolgozásával?

A képek keretezésével, a mindenütt jelenlévő Instagram-sablonnal, a kiállítás arra kérdez rá, hogy mi történt volna, ha a közösségi média, és különösen az Instagram létezett volna a Kádár-korszakban? Milyen szerepet játszhatott volna a közösségi média egy olyan politikai rendszerben, amely az áruk és tartalmak előállítását, forgalmazását és cseréjét szorgalmazta és egyben kontrollálta? Vagyis milyen képeket osztanának meg a felhasználók, és milyen feliratokat és hashtageket használnának. A képeket kísérő

Az interjút készítette: Kuglics Sarolta Fotó: Maksa Gyula

86

N E X U S | MOZAIKOK

MERÜNK-E NAGYOT ÁLMODNI VIDÉKEN? Interjú Péter Előddel

2021 tavaszán a HEAD (House of European Affairs and Diplomacy) Franchise pécsi diákszervezetével bővült a BTK repertoárja. A szervezet eddigi és jövőbeli sorsáról kérdeztem elnökét, Péter Elődöt, aki politikatudományok mesterképzésére jár.

Elődöt érdeklik a társadalmi folyamatok, a politikai szféra, és egyetemistaként kötelességének érzni az önszerveződés folyamatát a jövő értelmiségének megteremtése érdekében.

a hallgatók szellemi tőkéjén kívül semmiféle lehetőség nincsen a továbblépésre diploma után. Látva ezeket a feltételeket, belevágtunk a ötleprocedúrába. Kereslet is lett az ötle tünkre, ráadásul oktatói oldalól is.

Mi a pontos célotok?

Első számú célként a közösségteremtő szerepet említeném, főként azon hallgatók között, akik elsőévesek és nem feltétlen tudják még, hogy a választott szak testhezálló-e számukra, vagy milyen karrierlehetőségeket rejt a későbbiekben. Szakmai oldalról pedig a PTE hallgatók becsatornázása a diplomáciai élet vérkeringésébe. Mivel Magyarországon az Igazságügyi Minisztérium feladatkörébe tartoznak az Európai Uniós ügyek, amely területen folyamatosan szükség van szakmailag képzett munkaerőre, így lehetőség nyílik a hallgatók tovább léptetésére ebbe az irányba. Továbbá az Igazságügyi Minisztérium már most nagyon jó partnere a HEAD Franchise-nak.

Mi adta az ötletet, hogy létrehozzátok a HEAD-et?

Tapasztalataim szerint, általában a diákoknak nincs lehetősége arra, hogy tanórán kívül fejlesszék magukat, hiába ajánlják fel az oktatók, hogy az előadás után maradjanak ott beszélgetni tematikán kívüli témákról. 2020 nyarán Tieger Endre, volt szaktársam és barátom értesített róla, hogy lehetőségünk nyílik egy helyi diákszervezet indítására. Először fogalmam sem volt ennek menetéről, de élve a lehetőséggel, elmentünk Budapestre a YBG (Youth Business Group) ernyőszervezet konferenciájára. Ez az egyesület az ország egyik legnagyobb ernyőszervezete, mely az ország legnagyobb tehetségállománya (talent pool), és számos szakterületet is érint, mint a gazdaság és menedzsment, turizmus vendéglátás, nemzetközi tanulmányok, politológia és európai uniós diplomácia tanulmányok. Olyan fiatalokkal sikerült egy asztalhoz ülnünk a YBG megbeszélésén, akikből a jövő vezetői fognak kikerülni. Ők már most kiterjedt kapcsolathálóval rendelkeznek Budapesten. Ők olyan értékajánlatokat tudtak felmutatni, amelyekre nem tudtunk nemet mondani. Emellett tisztában voltunk vele, hogy Magyarország nagyon Budapest-központú ország, így vidéken

Első körben mennyire volt népszerű a kezdeményezés, hány hallgatót vonzott?

Nagyon új ez az elképzelés főleg Pécsen, ugyanakkor azt gondolom, hogy meglepően nagy tábora van már most a diákszervezetnek, hiszen ahogy említettem, szellemi tőkében nincs hiány. Harmincöten vagyunk jelenleg a szervezetben, és a terveink között szerepel, hogy az ÁJK-ról is toborzunk ambiciózus, szakmailag rátermett hallgatókat, amiben nagyon bízom, hogy sikeres lesz. Reményeim szerint egy stabil 50 fős diákszervezetté tudjuk gyarapítani a HEAD-et, és nagy eséllyel ez az 50 ember becsatornázásra is kerül a partnereinkhez.

87

N E X U S | MOZAIKOK

Más karokról is toboroztok ezek szerint?

Alapvetően érinti a Politikatudomány és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék hallgatóit és természetesen a jogász hallgatókat, mivel az ő tanulmányaik is nagyban kötődnek a nemzetközi kapcsolatok területéhez. Bár arra is volt precedens például a Corvinuson, hogy az egyik jelentkező biológiát tanult, de természetesen ez sem kizáró ok. A felvételi folyamatban az interjúk alkalmával úgy is kiderül, hogy szakmailag mennyire kompetens a pályázó.

adminisztrátor, ki teszi fel a kérdéseket és egyáltalán milyen kérdésekkel fordulunk az előadó felé. Ezekből az adekvát témákból össze is gyűjtöttünk több mint tíz kérdést, amit én kommunikáltam a meghívott felé, valamint a Europe Direct irodavezetője, Kerner Barbara is körbejárt néhány témakört a konferencia alkalmával.

Hatvan-hatvankét fő volt a maximális részvétel az érdeklődők részéről, ami az első, ráadásul online programunkon, enyhén fogalmazva, nagy szó. Mikor véget ért a beszélgetés, nem hittük el, hogy ilyen sikeres meetinget tudtunk szervezni, mi hatan (Barát Melinda, Kibédi-Varga Ádám, Paróczai Máté, Péter Előd, Szerecz András, Tieger Endre), ráadásul Navracsics Tibor részvételével. Ezt követően természetesen lehoztuk a saját PR és marketing anyagainkat az eseményről, azonban rövid időn belül rájöttünk, hogy a vehir.hu írt rólunk és a konferenciáról, amin egyrészt nagyon meglepődtünk, másrészt hatalmas sikerként könyveltük el.

Mik a felvétel lépcsői?

Elsődlegesen nyáron történik meg a szervezet fejlesztés, ahol megbeszéljük a toborzás folyamatait, egyeztetjük a fontosabb dátumokat és létrejönnek a szemeszter előtt megoldandó projektek projektcsapatai. Jelen vagyunk a gólyatáborban, ahol 5-10 percet kapunk nagy plénum előtt a szervezetünk bemutatására majd fél-fél órákat kisebb csoportokban. Következő egyetemi program az orientációs nap, itt szintén tartunk tájékoztatókat, és hatékonyabban is működik, mint a gólyatáboros bemutatkozásunk. Ezeket követően egy marketing kampány keretében reklámozzuk az infóestünket, ahol a legfontosabb információk hangzanak el. Ide már azok jönnek, akik komolyan érdeklődnek a szervezet iránt, nekik pedig online formában van lehetőségük interjú-időpontot egyeztetni.

Az interjú alkalmával pedig a HR eldönti, ki felel meg az elvárásainknak.

A történtek konklúziójaként azt a tanulságot vontam le, ami elsőre klisésnek hathat, hogy vidék és Budapest között a különbség, hogy nem merünk álmodni vidéken. Hatalmas közhely, de sajnos azt tapasztalom, hogy igaz.

Az oktatókat hogyan szeretnétek bevonni a diákszervezet életébe?

A Talent program négy féléves képzésének keretein belül számos tréningen vehetünk részt, amely több politikai és jogi szakirányú továbbképzést jelent és a résztvevő hallgatóknak lehetősége nyílik becsatornázásra saját szakterületükön. Ebbe a programba be tudjuk emelni az oktatókat, olyan témákról történő előadásokkal és látókörbővítő beszélgetésekkel, mint a környezetvédelem, vagy aktuális biztonságpolitikai kihívások, amilyen tárcákkal egyébként az EU is foglalkozik. Továbbá ez lehetőséget szolgáltatna arra, hogy ezekkel a témákkal kapcsolatos pályázatok során oktatókat is magunkkal vigyünk külföldi konferenciákra. Ez azért is fontos, mert a tanárok által tartott előadásokra mi toborozzuk össze az érdeklődő diákokat, amely szintén egy kiemelkedő teljesítmény lehet.

Eddig milyen programokat szerveztetek?

2021 tavaszán indultunk, éppen a harmadik hullám kezdetével egy időben. Érdekes pszichológiája volt a Covidnak, hogy a harmadik lezárásra már senkit nem érdekeltek az online programok, tehát ekkor nagy feladatnak bizonyult megszervezni egy Zoom-konferenciát.

Nagy segítségünkre volt ebben a Baranya megyei Europe Direct szervezet, hiszen rajtuk keresztül sikerült elérnünk Navracsics Tibort, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosát. Őszintén szólva, amikor a meeting előtt ültünk a társaimmal az albérletben ölünkben a laptopokkal, nem hittem volna, hogy ilyen jól fog sikerülni ez a beszélgetés. Akkor osztottuk ki a feladatköröket egymás között, hogy ki lesz az

Mik a jövőbeli célok a HEAD-et illetően?

Tekintve, hogy az őszi toborzás során tizenöt főben állapítottuk meg a céllétszámot, és harmin-

88

N E X U S | PÁLYÁZATOK

can jelentkeztek is, amiből húsz hallgatót fel is vettünk, úgy gondolom, hogy a tavaszi jelentkezés alkalmával is a tizenöt fő ideális célkitűzés lehet. Kezdő diákszervezetként ez egy egészséges létszám, hiszen így lehetőségünk van integrálni, és az operatív működés során feladatokat kiosztani. Nem mellesleg szeretnénk, hogy a HEAD bekerüljön az egyetemi vérkeringésbe, és oktatói szinten is ismert és elismert legyen, hiszen a tanszékünk minőségéhez hozzáadhat

egyfajta pluszt a prominens partnerek jelenléte miatt. Technikai téren első sorban nagy álmom, hogy legyen egy saját irodája a HEAD-nek, azonban a felsorolt célok eléréséhez meg kell teremtenünk a diákszervezeti kultúrát Pécsen.

Köszönöm az interjút Elődnek, és sok sikert kívánok neki a továbbiakban.

Az interjút készítette: Kuglics Sarolta

Felhívás | Nemzetközi és hazai kutatási infrastruktúrák használatának támogatása Részletek:

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett felhívás célja, hogy a kutatási infrastruktúrák (KI) által nyújtott kutatási és mérési lehetőségek igénybe vételét támogassa a kutatók számára. A pályázat futamideje: max. 24 hónap.

A támogatási kérelmek (elektronikus) benyújtása – a kitöltő program élesítésétől – több szakaszban lehetséges: 2021. november 5., 2022. április 30. és 2022. augusztus 31. 16:00.

Részletek:

Meghosszabbodik az MTA post-Covid jelenségek kutatására irányuló nagy kockázatú pályázatok beadási időszaka: a pályázatok benyújtása folyamatosan történhet 2022. január 31-ig. A 2021. október 1. és 2022. január 31. között beadott pályázatok támogatásáról 2022. március 1-ig dönt az MTA. A pályázat célja olyan kutatások támogatása, melyek a koronavírus (COVID-19) okozta poszt-COVID-jelenségek miatt fellépő egészségügyi, gazdasági, társadalmi, kulturális, stb. problémák feltárására és megoldására keresnek válaszokat.

Felhívás | Pályázati felhívás ifjúsági nemzetközi konferenciarészvétel támogatására (2022) Részletek:

Az Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Tudományos Pályázat (INKP) fiatal, MTA köztestületi tagsággal rendelkező kutatók külföldi tudományos rendezvényen (nemzetközi tudományos szimpóziumon, workshopon, konferencián) való aktív (elsőszerzős előadással vagy poszterbemutatóval járó) részvételét és ott jelentős tudományos eredményeik bemutatását támogatja.

Jelentkezési határidő: 2022. május 30.

Felhívás | Campus Mundi pályázati felhívás felsőoktatási hallgatók számára külföldi részképzésre A 2021/2022. tanévi kiutazásokra pályázatot folyamatosan lehet benyújtani 2022. február 28-ig, vagy a rendelkezésre álló keretösszeg kimerüléséig. Tekintettel a projekt zárására, a mobilitásokat 2022. szeptember 30-ig bezárólag kell teljesíteni. Pályázat visszamenőleges támogatásra nem nyújtható be.

89

Pályázatok

Felhívás | A Magyar Tudományos Akadémia pályázati felhívása a poszt-COVID-jelenségek kutatására irányuló nagy kockázatú pályázatok benyújtására (2021)

N E X U S | PILLANATKÉPEK a kari mindennapokból

A Campus Mundi projektet meghosszabbítottuk 2022 őszéig, és ismét lehetővé tettük az Európai Unió országain kívülre tervezett kiutazások támogatását, csökkentett havi ösztöndíjakkal (ösztöndíj összegek link). Mivel a koronavírus járvány megnehezítette a felsőoktatásban tanuló hallgatók külföldi mobilitási lehetőségeit, továbbra is elérhető a virtuális és blended mobilitások támogatása.

A pályázat célja, hogy a hallgatók a külföldi egyetemen teljesített tanulmányaik alatt az itthoni tanulmányaikhoz szorosan kötődő kurzusokat teljesítsenek, és interkulturális tapasztalatokat szerezzenek, amelyek hazatérésüket követően a magyar munkaerőpiacon való elhelyezkedésben vagy további tanulmányaikhoz előnyt biztosítanak.

Részletek:

Pályázatot javasolt a részképzés kezdő napja előtt 3 hónappal benyújtani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a bírálati folyamatra, a szerződéskötésre és a támogatási összeg kiutalására még a kiutazás előtt. 2021/2022. tanévi kiutazások esetén a pályázati felület elérhető 2022. február 28-ig, vagy a rendelkezésre álló keretösszeg kimerüléséig elérhető - ez utóbbi esetben a kiíró fenntartja magának a jogot a pályázat azonnali hatályú felfüggesztésére. A pályázati felhívás itt tölthető le.

Tekintettel a projekt zárására a mobilitásokat 2022. szeptember 30-ig bezárólag kell teljesíteni.

KREATÁBOR, AVAGY A PÉCSI BÖLCSÉSZÉLET „ELŐSZOBÁJA” 2021. július 5-9. között tizenkettedik alkalommal került megrendezésre a Pécsi Bölcsész KreaTábor. A tábor színes és érdekes programjai betekintést engednek a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon oktatott szakok, tudományterületek legújabb kutatásaiba, így segítséget nyújtanak az érettségire felkészülésben is.

Valószínűleg senkinek sem kell bemutatnom azt a tipikusan kamaszkori életérzést, amikor az ember kis mesevilágába váratlanul betör a döntések és változások időszaka. Hirtelen minden elbizonytalanodik – ki kell lépni a szülők mögül, kiszakadni a középiskolák gondoskodó öleléséből egyenesen a rideg valóságba, ahol nincsen többé helye az álmodozásnak, sokkal inkább a megfogható tetteknek, amik bizony következményekkel járnak. De hova tovább? És ami még fontosabb: miért pont oda? Kérdések tömkelege tartja ébren ilyenkor az embert, ám szinte lehetetlen biztos válaszokra lelni, mielőtt túl késő lenne.

Olyan tábort szeretnék most bemutatni, amelyen jómagam is részt vettem. Meghatározó élmény volt számomra. Pár olyan egykori táborozót és táboroztatót is megszólítottam cikkemmel, akik bepillantást tudnak nyújtani ebbe a világba, a bölcsészélet „előszobájába”.

90

N E X U S | PILLANATKÉPEK a kari mindennapokból

Pécs is nagyon szép. Egyetemváros, ahol mindenki nagyon közvetlen és segítőkész. Bárkire lehet számítani, és jó kapcsolatokat lehet építeni. A tábor hangulata is nagyon megfogott.

Kiskoromban sokat költöztem, sok iskolába jártam és nem mindenhol fogadtak be sajnos. Itt viszont azt láttam, hogy ezen a helyen biztosan be fognak, hiszen itt mindenki különleges, egyedi, mindenki más, és pont ettől lesz összetartó közösség.” – Mészáros Aliz

Szádoczki Virág (volt történelem és média tanárszakos hallgatónk), Mészáros Aliz (kommunikáció és média szakos hallgatónk), Fiser Bence (történelem és orosz tanárszakos hallgatónk), Balogh-Vadász Barnabás (történelem és etika tanárszakos hallgatónk), Szabó Péter (történelem és etika tanárszakos hallgatónk) és Haraszin Panna ( jelenleg még gimnazista).

Miért ritkítja párját ez a tábor? Miért tölt be roppant fontos szerepet a kíváncsi tizenévesek számára, akik életük egyik legmeghatározóbb döntése előtt állnak? Erről Szádoczki Virág nyilatkozik:

Mészáros Aliz | Fotó: Mánfai György

A KreaTábor azonban nem csupán a jó társaságról és kedves seniorjairól híres. Megmásíthatatlan lényege abban áll, hogy a mit sem sejtő gimnazistákat bevezeti abba a végeláthatatlan labirintusba, amit mi már csak szeretett Bölcsészkarunkként emlegetünk. Megismerik a campust a Botanikus kerttől kezdve az előadótermeken át egészen a Szenes Klubig, valamint néhány egyetemi oktatóval is személyesen találkozhatnak a délelőtti órák keretében. Reggeltől délutánig belekóstolhatnak a bölcsész- és társadalomtudományi szakok kurzusaiba, amivel nem csak az előttük álló választás egyszerűsödik le, hanem előrevetíti számukra az elkövetkező jónéhány évük dinamikáját is.

„A Pécsi Tudományegyetem nem azért szervezi ezt a tábort, hogy rábeszéljenek a PTE-re, hanem azt akarják, hogy benézhess a kulisszák mögé, utána pedig eldöntheted, hogy ide szeretnél-e jönni, vagy máshova. Nekem nagyon sokat segített a tábor abban, hogy a tanári pályát válasszam. A seniorokon – vagyis olyan hallgatókon keresztül, akik itt tanulnak – nagyon jó volt megtapasztalni, hogy milyen is a tanári szak.”

„Arról szól ez az egész, hogy akik ide jelentkeznek, megismerkedhetnek magával a karral, a bölcsész léttel, és egy kis szeletét láthatják az egyetemi életnek is. Különböző tudományágakat, szakokat ismerhetnek meg, akár olyanokat is, amikről nem is gondolták volna, hogy léteznek. Belekóstolhatnak az egyetemi életbe, mert azokban a padokban ülhetnek, ahol a valódi egyetemisták. A seniorok által egyetemisták között vannak, illetve megismerhetik azokat, akikkel később lehet, hogy ugyanazokra az órákra fognak járni. Az biztos, hogy ez a tábor kiszélesítette a gondolkodásomat, olyan értelemben, hogy mondjuk a történelem nem arról szól, hogy bemagolsz valamit, aztán azt visszaadod, hanem mennyire komplex gondolkodásmód szükséges hozzá, és mennyire sokszínű ez a diszciplína. Megmutatta, mennyivel szélesebb egy adott tudományág, mint azt az ember külső szemlélőként gondolná.” – Fiser Bence

Szádoczki Virág csoportképe | Fotó: Szádoczki Virág

Akadnak, akik szinte meglepetésszerűen, különböző tanulmányi versenyeken nyernek helyet a táborba, de emellett egyre többen érdeklődnek maguktól, és vesznek részt csupán saját motivációjuktól hajtva. Igazából mindegy is a kiindulópont – a lényeg, hogy mindenki egy helyre érkezik, Pécsre, a kultúra fővárosába. És nem is véletlenül: „Teljes mértékben hatással volt ez a tábor arra a döntésemre, hogy itt tanuljak tovább. Már csak azért is, mert megláttam, hogy itt minden ember befogadó, ez egy nyílt közösség, ráadásul

91

N E X U S | PILLANATKÉPEK a kari mindennapokból

sem kellett fegyelmeznünk ebben az oldott közegben. A seniorkodás pozitív pedagógiai élmény volt. Ez az, amit nem kaphattam volna meg máshol. A gimnazistákkal mindemellett nagyon jó barátságokat is kötöttünk. Ez a kötetlenség volt az, ami abszolút különleges volt nekem.” – Szabó Péter

Fiser Bence | Fotó: Sütő Richárd

A délelőttöket tehát az egyetem és az oktatók uralják, ám mindezek után a senioroké lesz a főszerep. Ők a tábor igazi hősei, akikre a nap minden percében lehet számítani. Együtt fekszenek és együtt kelnek feladataikkal, hiszen egy hétre összeköltöznek a diákokkal egy kollégiumba és egészen szüleikké, védőangyalaikká avanzsálnak. Minden problémával hozzájuk lehet és kell is fordulni, minden felmerülő kérésre és kérdésre ők tudnak megfelelni, legyen az akár a jelennel vagy a jövővel kapcsolatos, ők mindig rendelkezésre állnak.

Szabó Péter | Fotó: Mánfai György

Ez a hét tehát minden oldalról igen meghatározó élmény lehet, ami talán nem meglepő, tekintve az eddig minden évben beváltott ígéretet, miszerint testközelben mutatja be azt a már sokat emlegetett igazi pécsibölcsész életérzést.

„Amikor én voltam táborozó, kényelmes volt, hogy ott voltak a segítők, akiknek lehetett szólni, ha baj van. A 12. KreaTáborban meg mi voltunk azok, akiknek szóltak, ha valami adódott. De ott már élveztük nagyon. Ennek a teljes felelősségtudatnak a megtapasztalása élmény és fontos szakmai tapasztalat volt. A seniorkodást tanárszakosoknak péládul mindenképp ajánlanám.

De bármilyen más szakosnak is jól jöhet. Szóval lényegében minden bölcsésznek ajánlanám, aki szereti a közösségi élményeket” – Balogh-Vadász Barnabás

„Ha a KreaTábort pár szóban kéne összefoglalnom, akkor azt mondanám: örömteli, fejlődésre ösztönző és összetartó.” – Haraszin Panna Haraszin Panna

Köszönöm szépen a megszólalásokat!

A beszámolót készítette: Simon Anna

Balogh-Vadász Barnabás Fotó: Mánfai György

HÁROM ANGOL NYELVŰ DOKTORI PROGRAM INDUL

A mosolygós seniorok viszont a tábor kreatív részéből sem maradnak ki: a délutáni programok szervezésében szinte teljesen szabad kezük van. Általában az a céljuk, hogy a diákokat összeismertessék egymással, ezzel megteremtve az alaphangulatot. Ezt követi gyönyörű városunk és a főbb látnivalók méltó bemutása. Nagy előny a gólyatáboros csapatjátékok, valamint a legjobb túraútvonalak ismerete, emellett pedig nagyon jól jön az improvizációs készség is, ha például viszonylag hirtelen vetődik fel egy szülinapi meglepetés ötlete.

a 2021/2022-es tanév tavaszi szemeszterében.

Név szerint az Interdiszciplináris Doktori Iskola „Doctoral Program in International Politics”, az Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola „PhD in British, Irish, and American Literature in English”, valamint a Pszichológia Doktori Iskola „Doctoral Program in Psychology” című programjai.

Ezek a programok olyan szempontból is kitörési pontot jelentenek, hogy a kar így már az egyetemi képzés minden szintjén lehetőséget kínál nemzetközi hallgatóknak is.

„Őszintén, én viszonylag kis motivációval jöttem a tanári szakra, viszont ez a tábor adott egyféle löketet. Jó volt, hogy egyetlen egyszer

92

N E X U S | ALUMNI HÍREK

E

gyetemi város rangjához méltóan Pécs hagyományosan szeptember elsején ünnepli a Város Napját. A Pécsi Nemzeti Színházban megtartott ünnepi ülésen Péterffy Attila polgármester a város nevében adott át elismeréseket olyan pécsi polgároknak, akik munkájukkal építették, formálták a város közösségét.

Pro Communitate díjban részesült a Jelenkor folyóiratot kiadó Jelenkor Alapítvány. A szerkesztőség tagjai között csupa egykori hallgatónkat köszönthetjük: Ágoston Zoltán főszerkesztőt, Görföl Balázs főszerkesztő-helyettest, Mohácsi Balázs szerkesztőt és Kiss Tibor Noé tördelőszerkesztőt.

Ugyancsak Pro Communitate díjat vehetett át a Pécs Bike Maffia. Oszlopos tagjai, Knyihár Éva és Nyers Szilvia szintén alumnusaink, Karunk szociális munka szakán végeztek.

A város sajtódíját, a Várady Ferenc-díjat idén Balogh Robert író, költő és újságíró kapta, aki intézményünkben szerzett magyar szakos diplomát.

Gratulálunk egykori hallgatóinknak!

ÖNKÉNTESSÉG A BÖLCSÉSZKÉPZÉS UTÁN Interjú Knyihár Évával és Nyers Szilviával

V

célért tenni kezdtek, azonban mindkettőjük sorsában mérföldkőként jelenik meg a PTE BTK. Az itt eltöltött éveikről kérdeztem őket.

árosunk hátrányos helyzetben élő nagycsaládjai minden hónapban egyszer különleges törődésben részesülnek. Öt évvel ezelőtt Knyihár Éva (Bubu) és Nyers Szilvia, a BTK alumnái úgy döntöttek, hogy budapesti formára itt, Pécsen is meghonosítják a Bike Maffia önkéntes szervezetét, amihez nem kell több jó pár kiló ételalapanyagnál meg egy biciklinél. Így hordják a közös főzések végeredményét egyre bővülő önkéntes stábjukkal a nagycsaládokhoz. Igaz, mindketten egészen eltérő életutat jártak be, mielőtt ezért a nemes

93

N E X U S | ALUMNI HÍREK

Nyers Szilvia és Knyihár Éva | Fotó: Mánfai György

Pécsibölcsészként hogyan emlékeztek vissza a PTE BTK-n eltöltött évekre?

egyetemet, már megvoltak a kialakított szakmai köreim, ezáltal a gyakorlatom is. Azonban igényeltem a konkrét szakmai ismeretek és elméleti tudás megszerzését, melynek végén várt a diploma, ami mindig is nagy álmom volt. Életem legjobb élménye volt visszafiatalodni, ami nem feltétlen szakmai szempont, de személyiségfejlődés terén rengeteget számított és végre kibontakozhattam az anyaságon túl is. Úgy gondolom, nagyon jó helyen sikerült megszereznem a szükséges tudást, bár először meg kellett tanulnom tanulni. Túlságosan maximalista felfogással indultam neki az egyetemnek, nem csoda, hisz bizonyítani akartam magamnak, a gyerekeimnek, a férjemnek, a szüleimnek, mivel a középiskolai tanulmányaimat nem vettem elég komolyan. Annak ellenére, hogy volt célom, színésznő akartam lenni, viszont korán megszületett a fiam, ami keresztbe húzta ezeket a számításaimat.

Szilvia: Nem is volt annyira régen, amikor egyetemi hallgató voltam. Éppen a hétvégén utaztam Budapestre, ahol találkoztam egy szintén szociális munkásként végzett fiatalemberrel és a régi szép időkről beszélgettünk, úgyhogy pont témába vág a kérdés.

Nagyon jó szívvel gondolok vissza az egyetemi éveimre, szerettem a képzést és szerettem egyetemistának lenni. Emellett kiváló hallgatói közösségünk volt és persze a Szenes-bulik elmaradhatatlan részeit képezték a mindennapoknak. Éva: Ellentétben a megszokott sorrenddel én érett fővel, háromgyerekes anyaként kezdtem meg tanulmányaimat a szociálismunka nappali tagozatos alapszakán. 36 éves koromban jelentkeztem a szociálismunkás szakra, ami tudatos döntés volt részemről, hiszen, amikor Pécs külvárosába kiköltözünk a férjemmel, belecsöppentem egy lokális lakossági kezdeményezés folyamatába. Ez az iskolabezárások miatt elindult többnyire szülői kezdeményezés, később civil szervezetté nőtte ki magát a helyi művelődési házban, így megkezdődött a közösségszervező pályafutásom az egyetem elkezdése előtt.

Ez a mozgalom és tevékenység jelölte ki az utamat ahhoz a célhoz, hogy emberekkel akarjak foglalkozni, valamint amikorra elkezdtem az

Hogyan inspiráltak az élményeitek a pályátokat illetően?

Szilvia: Nyilván az egyetemi tanulmányaim adták meg a kezdőlökést a közösségfejlesztő célok felé, de elsősorban nem a BTK-s képzés motivált, hogy ezen a pályán helyezkedjek el. A szociális munkás képzésbe tartozó fél év szakmai gyakorlatomat 2010-ben teljesítettem, amikor Pécs lett Európa kulturális fővárosa, melyhez kapcsolódott egy önkéntes projekt. Az itt el-

94

N E X U S | ALUMNI HÍREK

töltött gyakornoki időszakomnak köszönhetően ismertem meg Évát, aki hatalmas szakmai inspirációt adott nekem. Ezután jött létre a Nevelők Háza Egyesület égisze alatt a Baranya Megyei Önkéntes Centrum, amely kvázi a korábbi önkéntes program folytatása, és egyben az első munkahelyem lett.

Amikor erre a terepre kerültem, akkor tanultam meg, hogy ilyen a gyakorlatban szociális munkásként dolgozni, és ekkor ismertem meg a civil szférát is. Természetesen az egyetemen kaptam egy nagyon szuper képzést és egy még szuperebb szakmát, de sokszor az elmélet és a gyakorlat nem fedi egymást, illetve a tanulmányaim során nagyon keveset tanultunk a közösségfejlesztésről.

Azóta elvégeztem Budapesten egy akkreditált képzést, így már nem csak szociális munkás, szociálpolitikus, de közösségfejlesztő szakember is vagyok. Éva: Nekem az egyetem mutatta meg miről szóljon az életem és tulajdonképpen a BTK-nak köszönhetem, hogy misszióként tudom folytatni a tevékenységemet. Ahogy a gyerekeim megtanították, mi a feladatom anyaként, úgy az egyetem is egyfajta iránytűként szolgált az előrehaladásomban. Jó hangulatban teltek az egyetemi éveim, a tanáraimra karizmatikus, tájékozott emberekként gondolok vissza és a szociális életet is nagyon szerettem, hiszen épp mellettünk volt a Néprajz tanszék, aminek a hallgatóival egy társasággá alakult a miénk.

Milyen értéket adott mégis a BTK, amit innen magatokkal vittetek?

Szilvia: Bármilyen egyetemi képzésről legyen szó, nagyon fontos az a szemlélet és gondolkodásmód, amit a PTE közvetít a diákoknak. Véleményem szerint maga a hallgatói közösség is sokat nyom a latban, valamint az különösen fontos lehet, mint kapcsolati tőke, hiszen mind a mai napig több szaktársammal tartjuk a kapcsolatot, sőt ezek egy jelentős része munkakapcsolattá alakult. Éva: Rengeteg pluszt tudtak nyújtani számomra a családgondozás és a közösségi munka területén az ajánlott szakirodalmak, amiket habzsoltam egyébként. A képzés alatt körvonalazódott bennem, hogy minden nagyobb elakadásra és kérdőjelre a közösségfejlesztés területén választ és eszköztárat tud adni az egyetem. Ezenkívül a fiatal és nyitott szaktársaim mindig vittek magukkal különböző programokra és bulizni is. Bár nehéz volt itthon hagyni a családomat, legnagyobb élményként mégis azt említeném, amikor a Leonardo-program keretében lehetőségem nyílt három hónapot élni Angliában.

Azelőtt sosem jártam külföldön, így minimális nyelvtudással és tapasztalattal nekivágtam az utazásnak, ami segített megismerni egy új kultúrát és kinyitotta előttem a világot.

Mindkettőjüknek köszönöm az interjút és további sok sikert kívánok!

Az interjút készítette: Kuglics Sarolta

Találkozz velünk!

Bölcsész Keddek - online nyílt napok a ZOOM felületén: 2022. január 18.

2022. január 25.

2022. február 1.

2022. február 8.

Educatio - felsőoktatási kiállítás: 2022. január 13-15.

Irány a PTE! Kultúrfeszt: 2022. január 31. - február 4.

Kreatábor – Legyél egy hétre #pécsibölcsész!: 2022. július 4-8. Ördögkatlan Fesztivál - Pécsi Bölcsész Udvar: 2022. augusztus 2-6.

Kutatók Éjszakája: 2022. szeptember

Fotó: PBM

N E X U S | FOTÓESSZÉ

TAVAK, ÖBLÖK, ÓCEÁNOK. KALIFORNIÁTÓL FLORIDÁN ÁT IZLANDIG. A képeket készítette: P. Müller Péter Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék

N E X U S | FOTÓESSZÉ

A SZÍNEK VÁROSA, A SZÍNEK CAMPUSA: PTE, AHOL A MÚLT ÉS JÖVŐ TALÁLKOZIK A képeket készítette: Glied Viktor Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék

N E X U S | ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ | EDITORIAL NOTE

EDITORIAL NOTE

F

ollowing the line of thought composed in the previous issue of Nexus, the journal of the Faculty of Arts and Social Sciences intends to remain, as its name implies, a connecting link among the Faculty’s institutes, departments and research centers. Nexus represents this united community force. The Dean of our Faculty, György Heidl, talks about the future prospects, the model change of the university, the planned salary increase, the lessons and best practices of the online transition; moreover he speaks about his current research, and his relations to music in the opening interview of the third issue of Nexus. In the report, Dean Heidl emphasized the strengths of our Faculty, which lie in the excellence of its faculty and staff, its student-friendly nature, the disciplinary diversity, and the ability of balanced management.

The content of the third issue, which primarily reports on the faculty events of the 2020/2021 Spring semester and the summer, also follows this organizing principle, striving for unity and transparent communication of results. This issue prominently reports on the 30th Anniversary of the Department of Communication and Media Studies with an account written by Rita Glózer. Gréta Kovács, a student, majoring in Communication and Media Studies, created a creative and innovative information graphic design about the department’s history. András Láng, Vice-Dean for Academic and Accreditation Affairs, talks about the newly accredited MA and Doctoral programs launched at our Faculty, the institutional implementation of internationalization processes, the unification of the performance appraisal system (TÉR), the Doctoral Program of Personality and Health Psychology, the impact of the pandemic on our everyday life, and about his current research.

The Life Paths-Fields of Science | Interviews [Életutak – Tudományterületek | Interjúk] column presents the works of Professor Emerita Teréz Kovács, Péter P. Müller and Viktor Glied, lecturers and science promoters. Their new book releases were the focus of the interviews.

Among the primary responsibilities of Nexus are the presentation of scientific news, public service announcements, scientific events, conferences, lectures, and applications. Also, readers can be informed about the professional progress of university students and faculty (PhD news, habilitations, appointments, awards and professional recognitions). The Nexus also reports on the works of the Humanities Research Centers. The ten-year excellent work of the Russian Center [Orosz Központ] has also been recognized by the rector of our university, Attila Miseta. Among the research centers of our Faculty that are in focus are the achievements of the Contemporary World Literature Research Group [Kortárs Világirodalmi Kutatócsoport], the Sensus Research Group [Sensus-kutatócsoport], and the Settlement and Society Research Center [Település és Társadalom Kutatóközpont]. As a new colleague, John Voelker introduces himself in an article. In the column presenting the daily life of our Faculty, Anna Simon, a BA Philologist student, majoring in communication and aesthetics specialization, provides an insight into the life of BTK KreaTáborok with her colorful report. Our Kaleidoscope [Kaleidoszkóp] column reports on the diverse scientific activities of the institutes and departments.

In the spirit of renewal and innovation, three new columns have been created. The Mosaics [Mozaikok] column, as its name implies, is designed to represent the diversity of the Faculty. As a visible result of the pieces of training in our Faculty, offering unparalleled color, complex and comprehensive knowledge, Edvin Gobányi, a third-year BA student majoring in Political Science, interviewed Hungary’s new Ambassador to France, György Habsburg.

This interview is published in Nexus with the permission of the Embassy of Hungary in Paris.

In our Alumni News [Alumni hírek] section, we would like to follow the lives of our former students. Sarolta Kuglics, a student of communication and media studies, presents here the voluntary organization of the Bike Maffia in Pécs. The

98

N E X U S | ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ | EDITORIAL NOTE

ues to work with us as a volunteer member of our editorial team, who took part in the proofreading activity. Gréta Kovács, Anna Simon and Péter Szabó joined the editorial team as guest editors. Péter, a full-time English BA student, edited the Book Blurbs [Könyvajánló] section. I am grateful for their works.

symbolic engines of the latter are Éva Knyihár (Bubu) and Szilvia Nyers, alumni of the Faculty.

The practice of inclusion at the Faculty inspired the birth of another new column in Nexus, titled Supportive Approach at the Faculty of Arts, University of Pécs [Támogató szemlélet a PTE BTK-n], dedicated to the education of students with special needs at the Faculty. Csaba Magdali, the head of the Támogató Szolgálat [Support Service], speaks about the work of the Támogató Szolgálat organization, helping students with disabilities, and the attitude-forming program that has just been launched for educators.

As a closure of this issue, two photo essays by Péter P. Müller and Viktor Glied are presented.

As is shown in the table of contents, the third issue of Nexus is again full of abundant and valuable content. I am especially grateful for the persistent and valuable cooperation of the institutes’ contact colleagues and the team spirit of the editorial staff.

The third issue was strengthened by Sarolta Kuglics, who interviewed Péter Előd, the president of the HEAD (House of European Affairs and Diplomacy) Franchise Pécs student organization, and wrote a report on the exhibition Insta Kádár or #Divatos #Everyday Life in Hungary in the Seventies. Alumna Alexandra Mettler contin-

We warmly commend the third issue of Nexus Magazine to the readers.

Lívia Szélpál

We continue to count on the valuable help of our institute contact colleagues and look forward to the latest news from their institutes to the next issue.

The deadline for submission of materials for the third issue is 31 MARCH 2022.

Editorial e-mail address: Nexus@pte.hu.

Nexus@pte.hu

99

A LEGJOBB A legjobb vidéki bölcsészkar a HVG valamint a Figyelő 2021-es rangsora szerint.

AZ ELSŐ A Dunántúl első bölcsészkara.

A legtöbb hallgatóval rendelkező kar a Pécsi Tudományegyetemen.

A LEGTÖBB

A PTE legnagyobb képzési kínálata, több mint 300 képzéssel.

A LEGNAGYOBB

70 éves múlttal rendelkező tanárképzés.

NAGYMÚLTÚ

26 képzés 7 nyelven, több mint 80 ország hallgatóival.

NEMZETKÖZI

Az 1972-es alapítású Szenes Klub az egyik legrégebbi egyetemi klub az országban.

A LEGRÉGEBBI

a PTE BTK közérdekű folyóirata | II. évfolyam 1. szám

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ „Mi olyan hajóban evezünk, amelyet még a viharban is ki lehet egyensúlyozni…”

Interjú Heidl Györggyel | 5. oldal TRADÍCIÓ - KOOPERÁCIÓ - INNOVÁCIÓ A kommunikációs képzés 30 éve | 10. oldal

2021

ÉLETUTAK - TUDOMÁNYTERÜLETEK | INTERJÚK „Az alkalmazkodás csak előrefelé mutató folyamatként működik.”

Interjú Láng Andrással | 18. oldal

TÁMOGATÓ SZEMLÉLET A PTE BTK-N „Az oktatók szemléletformálása az egyik cél, szeretnénk együttgondolkodni velük.”

Interjú Magdali Csabával és a Támogató Szolgálat munkatársaival | 73. oldal ALUMNI HÍREK Önkéntesség a bölcsészképzés után.

Interjú Knyihár Évával és Nyers Szilviával | 93. oldal