Magyarországon

KÖNYVKIADÁS

Magyarországon

Alkotó emberként mindig azt hittem, hogy a kézirat végén elhelyezett pont a munka végét (is) jelenti. Rémálmaimban sem gondoltam arra, hogy egy regény kiadása megcsúszhat olyan prózai dolgokon, mint a kézirat minősége, a könyvkiadók érdekei, a piac nagysága, vagy éppen a kiadási költségek.

Magyarországon valóban nehéz amatőr íróként könyvet megjelentetni, hacsak nincs az embernek néhány százezer forintja. Ebben az esetben is meg kell azonban küzdenie olyan körülményekkel, mint a raktározás, a reklámozás vagy a terjesztés. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy jó-e a kézirat vagy sem? Amennyiben nem áll a rendelkezésünkre megfelelő mennyiségű tőke vagy kapcsolati háló, kiadót keresünk. Itt könnyen újabb nehézségekbe botlunk. Nagyon kicsi a magyar nyelvű piac, a könyvkiadóknak nincs akkora tartalékuk, hogy kockáztathassanak, ezért sokszor inkább a külföldi sikerkönyvek megjelentetését támogatják. Egyébként be lehet kerülni néhány kiadóhoz, ha valóban olyan ütős regényt írtunk, ami elnyeri a szerkesztők figyelmét. A mai világban, az internet segítségével, könnyű eljuttatni a kéziratot a címzetthez. Érdemes szétnézni a kiadók honlapján, hiszen többen közzéteszik, hogy nem fogadnak kéziratot. A kiadók téma szerint is válogathatnak, így pl. ne küldjünk sci-fit egy olyannak, amelyik a szépirodalomra specializálódott. A szerkesztők többsége eleve nem kéziratot kér, hanem egy rövid kivonatot, egy szinopszist, és ha az elnyeri a tetszésüket, akkor kérik el a teljes verziót. Előfordulhat, hogy tetszik a kézirat, és ki is adják a könyvet, amennyiben az író finanszírozza a költségeket (szerkesztés, borító, nyomdaköltség), a kiadó pedig a szakmai hátteret biztosítja. Vannak alternatív kiadók, amik kimondottan amatőr írók műveinek kiadására specializálódnak. Ez olcsó és könnyű megoldás, ami természetesen együtt jár hátrányokkal. Néha pályázatot szoktak kiírni kézirat megjelentetésére, ezekre érdemes odafigyelni. Ezekre több száz kézirat érkezik, amik közül végül kiválasztanak egyet-kettőt, amit szerkesztői átdolgozás után kiadásra érdemesnek ítélnek. A kiadók szigorúak, de nem szigorúbbak, mint a piac. A kiadónak bevételt kell produkálnia, emiatt teljesen más szemmel nézi a művünket, mint mi. Az alkotó azonban alkot, és érdemes mennie mindig tovább és tovább, hiszen a szerkesztők sem tudnak mindent és a piac is rejthet meglepetéseket. Egy brit hölgy is nagyon sokáig házalt, és több könyvkiadó is visszautasította a kéziratát, mire az egyik kockáztatott, és így megismerhettük Harry Potter varázslatos világát.

Seres László