Page 1

Noszvaj 101/2014. (XI. 25.) önk. határozattal jóváhagyott

integrált településfejlesztési stratégia

2014


NOSZVAJ KÖZSÉG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014. november

Megbízó:

Noszvaj Község Önkormányzata Képviseli: Bóta Géza polgármester 3325 Noszvaj, Kossuth út 1.

Készítették:

Név:

Poltrade Bt. Urban Landscape Design 1096 Budapest, Telepy u. 23. www.uld.hu

Mohácsi Katalin vezető településtervező okl. településmérnök, kulturális örökség menedzser és fenntartható fejlődés szakreferens

Tölgyesi Diána településtervező TT 13-1374 okl. településmérnök, ingatlan értékbecslő

Aláírás:


Tartalom 1. Bevezetés............................................................................................................................................. 4 2. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................................... 4 2.1.

Stratégiai fejlesztési célok meghatározása.............................................................................. 5

2.2.

A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása ...................................... 15

3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ............................................................................. 16 3.1.

Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával ...................................... 16

3.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ............................................................................................. 23 3.3.

A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve .................................... 25

3.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz ...................................................................... 29 4. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ....................................................................................................... 31 5. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ............................................................................... 43 5.1. Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) ............................................................................................................... 43 5.1.1.

Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2012- 2020 ............................................................. 43

5.1.2. Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció (2013. november) ..................................................................................................................................... 44 5.1.3.

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (3.0 verzió (munkaközi változat)) .. 46

5.1.4.

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2013. ápr.22-i verzió)............................ 47

5.1.5.

Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) .............................................. 49

(2013. nov.29-i társadalmasítási verzió)....................................................................................... 49 5.1.6.

Eger Megyei Jogú város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ...................................... 54

5.1.7.

Eger Körzete Kistérség településeinek Idegenforgalmi Stratégiája és Programja, 2005. 56

5.2. Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ad-e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása) ...................................................................... 57 6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ....................................................... 58 6.1.

Felmerülő kockázatok............................................................................................................ 58

6.2.

kockázatkezelési stratégia ..................................................................................................... 59

7. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ....................................................................... 61 7.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ................................................................................................................................... 61 7.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása .................................................................................................................................. 63 7.2.1.

Önkormányzati Hivatal szervezeti rendszere ................................................................ 63

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

2


7.2.2. 7.3.

Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások.................... 64

Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok .............................. 67

7.3.1.

Járási kapcsolatok .......................................................................................................... 67

7.3.2.

Településközi egyeztetések ........................................................................................... 68

7.3.3.

Társadalmi részvétel ...................................................................................................... 68

7.4. Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása) ................................................................................................................................. 68

ADAT- ÉS FORRÁSJEGYZÉK

Internetes források: www.afsz.hu www.ksh.hu www.bnpi.hu www.noszvaj.hu www.jaras.info.hu www.nfu.hu Tanulmányok, szakmai anyagok, adatszolgáltatás, felmért adatok:  Megalapozó vizsgálat Noszvaj község településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához, Poltrade Bt. Urban Landscape Design, 2014.  Városfejlesztési kézikönyv, 2009  Terület- és településfejlesztési operatív program 2014-2020, Nemzetgazdasági minisztérium  TeIR adatbázis  KSH népszámlálási adatai Fejlesztési tervek:  Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 (2013. szeptember 26-ai tervezet)  Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 (2013. szeptember 30-ai tervezet)  Noszvaj településfejlesztési koncepciója, 2014 (munkaközi anyag)  Noszvaj község Idegenforgalmi Stratégiája, 2013  Noszvaj község Gazdasági Programja  Noszvaj Közég Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata  Egri Kistérség Többcélú Társulása: Közoktatási és Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve, 2010  Eger Körzete Kistérség településeinek Idegenforgalmi Stratégiája és Programja, 2005  Eger Város integrált városfejlesztési stratégiája  Egri Kistérség Kerékpártúra úthálózat koncepció  Eger Város integrált városfejlesztési stratégiája, 2010

3

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


1. BEVEZETÉS Noszvaj község településrendezési tervei 2005-ben készültek, melyek Síkfőkút kivételével a teljes közigazgatási területet lefedik. Síkfőkút területére külön terveket készítettek 2009-ben. A község hosszútávú iránymutatására szolgáló településfejlesztési koncepció azonban sokkal korábban, 2000ben készült. A koncepció előirányozta, hogy a készítendő településrendezési tervekben: a lakónépesség jelentős mértékű, és az üdülőnépesség kismértékű növekedésével kell számolni, tartalék lakóterületeket kell tervezni, az üdülést kiszolgáló, annak minőségét javító létesítmények számára helyet kell biztosítani és javaslatot kell adni a Noszvaj-Bükkzsérc összekötő útra. Az eltelt csaknem másfél évtized alatt a demográfiai és gazdasági folyamatok teljesen megváltoztak, a korábbi településfejlesztési koncepció ma már nem mutat jó irányt. A Képviselő-testület 2013-ban ezért úgy döntött, hogy az időközben megváltozott jogszabályok szerint felülvizsgálja településfejlesztési koncepcióját, integrált településfejlesztési stratégiát készít, és ezen településfejlesztési dokumentumok alapján felülvizsgálja településrendezési eszközeit. A tervek elkészítésével 2013 októberében a Poltrade Bt-t bízta meg.

2. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti. Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. Összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. Az integrált településfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat településfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. Az integrált településfejlesztési stratégia minden város számára eredményes eszköz fejlesztéseinek összehangolása, optimalizálása céljából. A fenntartható településrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Az ITS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a településfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Ezért is szükséges az integrált településfejlesztési stratégia rendszeres áttekintése. A stratégia elsődlegesen a település önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait, céljait. Mindazonáltal fontos szerepe emellett a stratégiának az annak Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

4


megvalósulásában érdekelt – a tervezési folyamatba bevont – partnerek támogatásának fenntartása, a magán- és civil szféra tevékenységének orientálása szempontjából.

2.1. STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A helyzetfeltárás alapján a Településfejlesztési Koncepcióban elkészített SWOT-analízis rámutat a település erősségeire, azokra a területekre, melyek kihasználtsága még nem teljeskörű, fejlesztésre szorul, valamint a megszüntetendő gyengeségekre, elhárítandó veszélyekre. Ennek alapján határoztuk meg Noszvaj szlogenjét, amely megadja a falu jövőbeni fejlesztési irányait, melynek mentén levezethetőek a stratégia elemei és az egyes fejlesztési területek. A szlogen alapján megfogalmazott jövőképből levezethető az ITS, azaz a településfejlesztés átfogó, tematikus céljai, valamint az ezek megvalósítására alkalmas akcióterületek. A helyzetelemzés és a fellelhető potenciálok révén látható, hogy a település legerősebb kitörési pontjai a kiemelkedő természeti környezet, a fenntarthatóság, környezetvédelem eszméjén alapuló megújuló energiák alkalmazása, az ökologikus tájhasználat, ezen elvek mentén pedig a vállalkozói környezet (gazdasági terület) fejlesztése és a természet által kínált sportolási, turisztikai lehetőségeket kihasználó fejlesztések. A jövőkép tehát:

„NOSZVAJ A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÉLETTEL TELI OTTHONA” A jövőkép összefoglalja az egyensúly megőrzésének szükségességét, mely szerint a civil emberi élethez a természetet és az épített örökséget használni szükséges olyan módon és mértékben, hogy együtt élünk velük annak az érdekében, hogy az emberek élettere hosszú távon a lehető legnagyobb maradjon.

Természeti és épített örökség

Örökséggondozás és hasznosítás

Önellátás

Faluközpont rehabilitáció

Ökologikus tájhasználat

Lakókörnyezet minőségének javulása

Munkahely teremtés

Népesség növelés és megtartás

1. ábra: Noszvaj fejlesztési ágainak összefüggésrendszere

5

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


A Kormány az 1600/2012. (XII. 17.) számon határozatot hozott a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról. A Kormány a határozatával megerősíti, hogy - a magyar gazdaság növekedési potenciáljának erősítésére kell összpontosítani, növelni kell a gazdaságfejlesztésre irányuló források részarányát (…) - a magas hozzáadott értéket biztosító termelés és a foglalkoztatás erősítését kell stratégiai célnak tekinteni (…)

A határozat 1. sz. melléklete tartalmazza az európai uniós források felhasználását biztosító operatív programok szerkezetét (kivonat):

Az ITS fejlesztési céljait a Noszvajra alkalmazható operatív programok 2014-2020 időszakra készült tervezeteinek tartalmába illeszkedően dolgoztuk ki. Noszvaj adottságaiból és helyzetéből adódóan a Gazdaságfejlesztési és innovációs OP, és a Terület- és Településfejlesztési OP pályázatai által juthat európai uniós támogatásokhoz. Az alábbiakban tehát ezek céljai szerinti fejlesztéseket részletezzük. 2.1.1. Munkahelyteremtő gazdaságfejlesztés új munkahelyek létrehozásával, amelyek illeszkednek a térség és az ott élők adottságaihoz Gazdaságfejlesztéséről nem beszélhetünk önmagában, hiszen minden fejlesztés vagy elsődleges céljaként, vagy vonzataként valamilyen hatással van a gazdaságra. Mondhatjuk azt is, hogy minden település gazdaságának fejlesztése az elsődleges célja, hiszen a pénz az életben maradás záloga. Mégsem szabad azonban ennek az egyetlen célnak alárendelve fejleszteni a települést. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiának – bár egy középtávra mutató fejlesztési terv – figyelembe kell vennie a hosszú távú célokat, irányokat, vagyis be kell tartani az értékvédelem (természeti és épített értékek), a településkarakter és a környezetvédelem érdekében tett korlátozásokat. Ezeknek az értékeknek a megőrzése ugyanis nem csak, hogy hosszú távon biztosítják a település fejlődését, hanem nagyobb távlatokból nézve ezek teszik lehetővé az életben maradást. A gazdaság szereplői közé kell, hogy tartozzon az önkormányzat, folyamatosan kommunikálva, partnerségi együttműködésben a vállalkozásokkal, szerepet vállalva az üzleti kapcsolatok építésében is.

Önkormányzat

← kommunikáció → ← partnerség → → kapcsolatok kialakítása →

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

Vállalkozások

6


A GINOP Noszvajra tervezett fejlesztési ágazatai1: Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása azért fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik, javítják a helyi termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételekhez juttatják az Önkormányzatot. →Tervezett projektelemek: 1. Gazdasági központ fejlesztése A jelenlegi egyetlen gazdasági terület elhelyezkedése megközelítés és a lakott területtől való kellő távolság tekintetében megfelelő. Teljes területének mintegy egyharmad része még kihasználatlan, a jövőben a telephelyet igénylő vállalkozások kialakítását is itt kell lehetővé tenni, azonban a helyi építési szabályzatban az építhető csarnokok és egyéb épületek megjelenését kiemelt figyelemmel kell szabályozni. Javítani kell a meglévő iparterület adottságait: megközelíthetőség, parkolási lehetőség, zöldövezet nagysága, közművek kiépítése stb. Itt került megépítésre a jelenleg is bővülő Idősek Otthona, melynek elválasztása megoldandó a gazdasági területtől. 2. Faluközpont fejlesztése A Kossuth utca mentén új, a jelenlegi kínálatot kiegészítő vállalkozások, kereskedelmi egységek letelepedésének segítése annak érdekében, hogy minél szélesebb árukínálat és magasabb minőséget nyújtó szolgáltatási paletta alakuljon ki. 3.Terményfeldolgozás A termény- és állat-feldolgozásra alkalmas gazdasági terület kijelölése szükséges, amennyiben az a jelenlegi gazdasági területen nem elhelyezhető. Így közös használatú – lehetőleg önkormányzati résztulajdonú – feldolgozó csarnok(ok) létrehozása válik lehetővé, és a szükséges drága eszközök használata is elérhető lesz megfelelő irányítás mellett a helyben lakók számára. 4. Vállalkozók támogatása A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülésének segítése érdekében össze kell állítani az ún. Vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található a telephelyük. Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak.

A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása Noszvaj aktív korú lakónépességének 6,48%-a tartósan munkanélküli. A munkahelyek mennyisége és minősége az egyik legjelentősebb tényező, ami a lakónépesség helyben tartását biztosítja. A munkába állás támogatása, a munkahelyteremtés tehát az önkormányzat elsődleges feladata. →Tervezett projektelemek: 1. Önkormányzati gazdaság Az önkormányzat saját gazdaságának létrehozása (növénytermesztés, állattenyésztés, feldolgozás, értékesítés – termelői piac, helyi termékbolt) munkahelyeket teremt a helybéli munkanélküli, vagy 1

2013. szeptember 26-ai munkaközi anyag

7

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


önálló gazdaságot vezetni nem tudók számára, helyi élelmiszerrel látja el a helyi intézményeket, együttműködést tesz lehetővé a helyi vállalkozókkal. 2.„Dolgozz otthonról” program: Az emberi erőforrások támogatását, valamint a fenntartható fejlődést, a környezetvédelmet is integrálja a „Dolgozz otthonról” program, amelynek lényege, hogy a környékbeli telephelyű cégek, azoknak az alkalmazottaiknak, akik munkájához nem szükséges a személyes jelenlétük, engedélyezik, hogy az internet és mobilkommunikáció segítségével otthonukból végezzék a napi munka nagy részét. Ez egyrészt jó lehetőséget biztosítana a kisgyermekes anyukák munkába való visszatérésére, akik nem szakadhatnak el hosszabb időre a gyermeküktől, ugyanakkor elengedhetetlen a megélhetésükhöz, hogy munkába álljanak. Másrészt viszont a településen a napi autós közlekedést, az üzemanyag felhasználást és a vele járó légszennyezés mértékét is kedvezően befolyásolná. A település, ösztönzésképpen helyi adókedvezményt biztosíthatna az otthonról dolgozó alkalmazottakat foglalkoztató cégek számára. 3.„Inkubátorház” kialakítása (a „Falu irodája”) A „Falu irodája” a fenti projektötlethez kapcsolódva egy olyan, a településközpontban lévő iroda lenne, ahol non-profit jelleggel, a lehető legalacsonyabb költségekkel mindenki igénybe vehetné az irodai munkához olykor szükséges szolgáltatásokat: fénymásolás, nyomtatás, szkennelés, spirálozás, stb. Emellett szakmai hátteret is biztosíthatna az igénybe vevőknek: pályázati tanácsadás, adótanácsadás, tanfolyamok, stb. A projekt összekapcsolható a Posta szolgáltatásaival, valamint gyermek-megőrző létesítésével. Ezzel a cégek irodai költségei jelentősen csökkenthetők, az alkalmazottak munkaidő beosztása és munkakörülményei rugalmasabbá tehetők. A Falu irodája kialakítható meglévő, lakatlan lakóépületekben, az IKSZT bővítéseként vagy a régi általános iskola épületében is. „Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása” Magyarországon a természeti és kulturális örökség megőrzésében kiemelkedő szerepe van a helyszínek hasznosításának, az attrakciók és szolgáltatások által generált turizmus célú forgalomnak. A kulturális és természeti értékekre épülő turisztikai kínálat elsősorban hálózatokat alkotva, egymáshoz szorosan kapcsolódva tudja hatékonyan szolgálni a kulturális és természeti örökség védelmét. A településfejlesztés során a fenntartható fejlődés környezeti, társadalmi és gazdasági szempontjait érvényesítjük. Az életmódváltozás, a beépített területek, mesterséges felületek növekedése, a környezetszennyezés stb. a tájváltozás folyamatát rendkívül felgyorsították, ezért a táj jellegének védelme, a tájkarakter, az értékes tájkép megőrzése a jövő érdekében különösen fontossá vált. A SWOT elemzés alapján a településfejlesztési koncepcióval összhangban rögzítésre került, hogy Noszvaj kitörési pontja a kiemelkedő értékű természeti környezet, az adottságokkal összhangban lévő ökologikus tájhasználat. A termelési adottságoknak, a termőhelyi minőségnek megfelelő művelési ág alkalmazása Noszvaj középső és déli része, a Bükk-hegység által védett dombsági területek kiválóan alkalmasak szőlő- és gyümölcstermesztésre, a mélyebb fekvésű kedvezőbb vízellátású gyepek illetve a dombok északi részein lévő bozótos területek pedig a hagyományos állattartásra. A stratégiai célok megvalósítása a tájhasználat tudatos fejlesztésével lehetséges.

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

8


→Tervezett projektelemek: 1. A természeti adottságok kiemelt védelme A természeti adottságok, a környezet vizsgálatakor rögzítettük, hogy Noszvaj erdővel borított északi határrésze, amely szervesen kapcsolódik a Nemzeti Park fokozottan védett területeihez természetvédelmi, tájesztétikai, gazdasági és turisztikai szempontból is kiemelkedő érték. Ez kb. 500 ha nagyságú terület a Bükki NP délnyugati részeként a terület védetté nyilvánításra tervezett. Ezen a majdani NP-i területen az erdőgazdálkodást valamint természeti és kultúrtörténeti értékek megismerésére irányuló turizmust a természetvédelem szempontjainak kiemelt figyelembe vételével kell gyakorolni, fejleszteni. 2. Szőlő- és gyümölcstermesztés Alapvető stratégiai cél a kiváló termőhelyi adottságú területeken a szőlőművelés, gyümölcstermesztés fejlesztése. A szőlő és gyümölcsültetvények esztétikailag sokkal kedvezőbbek a bozótos, műveletlen területeknél. A szőlő és gyümölcsültetvények területének növekedése a település gazdasági életétre is előnyös. A mai gyakorlat szerint a szőlőtelepítéshez szükséges állami tulajdonban lévő telepítési jogokat, valamint a telepítési támogatást a terület termőhelyi kataszteri pontértéke szerint ítélik oda. Azaz az országosan rendelkezésre álló keretekből először a szőlő termőhelyi katasztere szerinti I osztályú területek kapnak, s ha sok az igény akkor a magasabb pontszámú területek (a termőhelyi érték pontszám maximuma 400 pont) részesülnek támogatásban. Tekintettel arra, hogy Noszvaj szőlőkataszterbe besorolt területeinek pontszámai országos viszonylatban is magasak, ezért a jelenlegi rendszerben - feltételezhetően 2018-ig – biztos hogy a benyújtott telepítési pályázatok elnyernék a támogatást. A támogatás mértéke – fajtától, művelésmódtól függően kb. 3.5-5 millió Ft/ha- pedig olyan nagyságrendű, amellyel csekély önerő esetén is megvalósítható. A fentiek alapján az elkövetkezendő négy évben a meglévő szőlőterület nagysága Noszvajon a két-háromszorosára növelhető. Az új telepítések mellett azonban igen fontos a szőlőkataszterbe sorolt kiváló termőhelyi területek megőrzése is, azaz a településrendezési eszközökben szigorúan szabályozni kell, hogy a szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó I. osztályú területek csak mezőgazdasági termelésre, elsősorban szőlő- és gyümölcstermesztésre vehetők igénybe. Beépítésre szánt területté nem jelölhetők ki és kizárólag a szőlő - és gyümölcstermesztéssel, a termés feldolgozásával, valamint az agrárturizmussal kapcsolatos épületek építhetők. A gyümölcstermesztésnek a szőlőműveléshez hasonló gazdag hagyományai vannak Noszvajon. A szőlőműveléssel nem hasznosított szőlőkataszteri területeken valamint az egyéb kedvező adottságú fagymentes területeken elsősorban csonthéjas gyümölcsösök létesítendők. A korábbi termelési kultúra szerves része volt a végtelenül egészséges aszalt gyümölcsök előállítása. Új gyümölcs ültetvények létesítésével illetve az önkormányzati támogatással kialakítandó feldolgozó segítségével ez a termelési kultúra feléleszthető. A kormányzat kiemelt támogatásban kívánja részesíteni a zöldség és gyümölcstermesztést. Amennyiben ez a szándék megvalósul akkor feltehetően a szőlőtelepítéshez hasonlóan a gyümölcstelepítés is jelentős támogatásban részesül. A szőlőnél is fontos a telepítendő terület illetve a birtok mérete gazdaságossági szempontból mindenképp ha –os nagyságrendben, telepítésekben kell gondolkodni a kisebb termelőnek is. A gyümölcsösök esetében a gazdaságosság és az ökológiai szempontok érvényesülése még nagyobb 10- 30ha nagyságú ültetvényeket igényel. A korszerű, ökológiai szemléletű integrált termesztés csak ebben a nagyságrendben valósítható meg. Kisebb területeken csak a környezetet jobban terhelő és drágább termesztés valósítható meg. Az önkormányzat által generált gazdálkodásnak, a Falugazdaság létesítésnek egyik lehetséges területe az integrált gyümölcstermesztés megvalósítása, a termelői társulás ezen laza formájának kialakítása.

9

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


3. Állattartás fejlesztése Noszvaj adottságai kedveznek a hagyományos legeltető állattenyésztés fejlesztésének. Vannak nedvesebb, mélyebb fekvésű gyepes területe,k amelyek jól hasznosíthatók legeltetéssel és vannak magasabban fekvő vékonyabb termőrétegű –többnyire nem művelt területek– amelyeket vissza lehet alakítani un. fás legelővé. A vékonyabb termőrétegű ezért rosszabb vízgazdálkodású területeken a helybőség következtében kiterjedt lombozatú fák védik a gyepet a kiszáradástól, a hirtelen lezúduló záporoktól, és a nagy melegben árnyat adnak az állatoknak. a legeltető állattartásra alkalmas területeket a településrendezési eszközökben úgy kell szabályozni, hogy lehetőség legyen állattartó építmények elhelyezésére is megfelelő területnagyságon. A Kormány 1437/2014. (VII.31.) határozata alapján – nemcsak a zöldség és gyümölcstermelők, hanem az állattartó gazdák is kiemelt támogatást kapnak 2020-ig. Már 2015-ben 33 milliárd forinttal több támogatást kapnak az állattartók, mint azt eredetileg tervezték. Ez a támogatás remélhetőleg Noszvajon is meggyorsítja az állattartás fejlesztési szándékok megvalósulását. 4. Kedvező arculat kialakítása Az okszerű tájgazdálkodás, az adottságoknak megfelelő tájhasználat létrejötte már önmagában is jelentős mértékben kedvezőbbé teszi a tájképet, az egyes tájrészletek megjelenését, látványát. A tudatos tájhasználat formálás azonban igényli egy a település teljes külterületére kiterjedő Tájképvédelmi arculatterv (Látványvédelmi terv) kidolgozását. A tájképvédelem elsődleges feladata: - a hagyományos tájkarakter értékelése, védelme, a tájjelleg megőrzése. - a táj esztétikai adottságainak fenntartása, fejlesztése érdekében elvégzendő feladatok meghatározása – az építmények, műtárgyak tájba illesztése - a tájképet, látványt zavaró elemek építésének korlátozása, a meglévők takarása, elbontása - az egyedi tájértékek, jellegzetes tájelemek feltárása, megóvása.

5. Borászat, borturizmus fejlesztése A borászat és a turizmus jelentős szerepet foglal el Noszvaj gazdasági életében. A javasolt szőlőtelepítések megvalósulása esetén a bor jelentősége tovább nő és ez magával hozza a borturizmus fejlődését. A borturizmus Magyarországon az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. A rendszerváltást követően létrejött borászatok eleinte csak bortermeléssel foglalkoztak és csak később egészült ki a borkóstolás étkezéssel, egyéb kulturális jellegű elemekkel. Az új borturizmus funkció meghaladta a régi pincék által nyújtott lehetőségeket és elkezdődött olyan pincészetek építése, amelyek már szállásférőhelyet is tartalmaztak, ugyanakkor lehetőség van a hagyományos borkóstolásra és pincelátogatásra is. Noszvajon elsősorban a Thummerer pincészet végez magas színvonalú kiszolgálást a borturisták részére. A településrendezési eszközökben azonban szabályozni kell a történelmi értékű pincesorok hasznosíthatóságát, a borturizmusba, borászati rendezvényekbe történő bevonását és lehetővé kell tenni több hektáros szőlőbirtokok esetén olyan, új pincészetek, borászati központok létrejöttét, amelyek teljes értékű szolgáltatást adnak - beleértve a szállásférőhelyeket is - és tovább gazdagítják Noszvaj települést. A TOP Noszvajra tervezett fejlesztési ágazatai2: A helyi és térségi erőforrásokat hasznosító és gazdagító gazdaságfejlesztés és foglalkoztatásösztönzés a gazdasági ciklusok térségen belüli kialakítását, zárását szorgalmazza (ld. helyi érdekű gazdaságfejlesztés). Ez a gazdasági erőforrások (elsősorban munkaerő, tudás, jövedelem vagy akár a döntéshozatal) áramlásának és folyamatainak minél hosszabban egy-egy térségen belül tartását szolgálja. Mindez a belső erőforrásokra nagyobb mértékben építő, stabil és fenntartható növekedést 2

2013. szeptember 30-ai munkaközi anyag

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

10


felmutató térségi gazdasághoz vezethet. Az ország erősen nyitott és duális gazdaságának egyik következménye e „helyi érdekű” gazdasági rendszerek meggyengülése, eltűnése. Újjáélesztésük sokat tehet a nemzeti és ezen keresztül az uniós növekedésért és versenyképességért is. A „helyi érdekű” gazdasági növekedési modell irányában csak hosszú távon lehet elmozdulni.

Közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) – Helyi kapcsolódó közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése A közösségi terek az emberek találkozását biztosítva, egymásra épülve, egymást felerősítve teszik elérhetővé és hozzáférhetővé a lakosságot érintő közszolgáltatások, továbbá az üzleti és civil szféra kezdeményezéseit. Fizikai létével, jól kialakított térszerkezetével a beszélgetések, a találkozások, az ötletek, az eddig még csak tervként létező szándékok kibontakozásának lehetőségét is magában rejti. Lennie kell néhány ilyen helynek a településen, ahová jó lesz bemenni, ahol az emberek nyugodt körülmények között tölthetik el szabadidejüket, találkozhatnak barátaikkal. →Tervezett projektelemek: 6. Játszópark kialakítása A lakónépesség növeléséhez és megtartásához Noszvajnak minden korosztály számára élhető településsé kell válnia. Kiemelten fontos a több szabadidővel rendelkezők – kisgyermekes anyukák, fiatalok és idősek – szabadidős elfoglaltságaira fókuszálni. Javasolt egy olyan „játszópark” kialakítása, amely mindenki számára elérhető, ügyességet, kreativitást fejlesztő, egyszerű eszközökkel, nagy területen biztosít játszó-, sportolási, séta- és egyéb szabadidős tevékenységhez lehetőséget a különböző korosztályok számára. 7. Öreg temető revitalizációja A település identitástudatában fontos szerepet tölt be az Öreg temető. Revitalizációja által létrehozható egy elmélkedésre, emlékezésre, csendes félrevonulásra alkalmat adó emlékpark. 8. Nyitott iskolaudvar Az iskolaudvar különösen értékes területe a településnek, korlátlan lehetőségek tárházát kínálja. Egy elkerített, biztonságos tér, ami a mozgás, tornászás, labdajátékok és egyéb sportolási lehetőségek, mozgás számára áll fenn. A gyerekek számára használhatóvá kell tenni az udvart a tanítási szünetekben, hiszen ezzel beruházás nélkül adható közösségi tér a fiatalok számára. 9. Crosspálya Noszvajon egy nagyobb, fiatalokból álló közösség hódol a motocross sportnak. Mivel a motorozás hangja sokakat zavar, nem alakult ki még olyan hivatalos terület számukra, amelyen gyakorolhatnának. A település egyik fő célja a fiatalok, a „lakónépesség kismértékű növelése és megtartása”, ezért számukra is célszerű sportlehetőséget biztosítani. A természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve a Bükkzsérci határnál, a 0106/1-2 hrsz-on, kb. összesen 3 ha-on kialakítható egy kerékpár- és motocross céljára is használható pálya, ahol a lehető legkevesebb zavaró hatás mellett, hivatalos paraméterekkel rendelkező pályán edzhetnek, valamint jellemzően kerékpáros, de alkalomszerűen motocross versenyeket is rendezhetnek. A sportoló közösség a jövőben is a településen maradhatna, a versenyek alkalmával pedig a turisztikai látogatottság, ezáltal pedig a falu turisztikai versenyképessége is nőne.

11

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


10.Termelői piac A helyi gazdaság, helyi termékek, valamint a turizmus szempontjából is indokolt egy – a Gazdaság fejezetben részletezett – termelői piac létrehozása. A piac már évezredek óta egyfajta közösségi térként is funkcionál, a találkozások terét képezve akár számtalan egyéb társadalmi tevékenységnek is helyt adva. A piac településközponti kialakítása turisztikai szempontból is indokolt, egy nagyobb, vagy több kisebb összevont üres telken. Az elhelyezkedés mellett a piac egyszerű, de színvonalas kialakítása döntő a későbbi kihasználtság biztosításához. 11.Kánya patak bel- és külterületi szabályozása, környezetének belterületi rehabilitációja A patak meder kezelése az Eger-Tarnavölgyi Vízgazdálkodási Társulathoz tartozik. A meder a külterületeken feltöltődött, termőföldeket önt el a víz. Belterületen a mederburkolat sérült, esztétikailag erősen kifogásolható. A patakmeder teljes hosszának – kb. 4 km – rendbetétele szükséges. 12.Belterületi utak, parkolók szilárd burkolattal történő ellátása, hídépítés A településen a burkolatlan belterületi utak hossza 2,5 km. A burkolatlan parkolók területe: 3500 m2. Ezek burkolása szükséges, mert a lejtésviszonyokat is figyelembe véve a csapadékos időben a közlekedés lehetetlen. Patakhíd építése 3 lakóház miatt szükséges, mert ezekhez csak a vízen át lehet bejutni. A beruházáshoz az építési engedélyezési tervek rendelkezésre állnak.

Helyi közösségek megerősítése és öngondoskodó képességük javítása A civil szervezetek működésének fontos szerepe van a fiatalok és az újonnan ideköltözők helyi folyamatokba való bevonásában és az erős közösségérzet kialakulásában. A civil szervezetek működésnek is egyik legfontosabb alappillére az önkéntesség ösztönzése. Fontos a döntéselőkészítésbe a helyi civil szervezetek és általuk a helyi lakosság bevonása. →Tervezett projektelemek: 1. Önkéntes-program kidolgozása Noszvaj célja egy településre szabott, megbízhatóan dolgozó, minőségi szolgáltatást nyújtó közvetítési rendszer kidolgozása, önkéntes központ infrastruktúrájának kialakítása, mely önálló arculattal rendelkező önkéntes programokat képes kiépíteni és megfelelő belső erőforrásokat biztosítani a résztvevő önkéntesek elhelyezése illetve tapasztalatainak utánkövetése érdekében. A cél önkéntes programok révén az embereket foglalkoztatási élményhez juttatni és hosszabb távon foglalkoztathatóságukat elősegíteni. A program sikerének záloga a felek közti párbeszéd és együttműködés a megteremtése. 2. Helyi termék-kereskedelmi hálózat kialakítása A termelő és a fogyasztó közvetlen kapcsolatának kialakítását elősegítő civil kezdeményezések támogatása, termelői-fogyasztói közösségek, mozgalmak létrehozásának, működésének ösztönzése, támogatása. A közétkeztetésben is olyan helyi együttműködésekre építő megoldásokat szükséges támogatni, melyek a helyi élelmiszer igényeket, szükségleteket elsősorban a helyi termelési kapacitásokból elégítik ki. A helyi, tájjellegű specialitások, termékek, hungarikumok márkázásának, védjegyrendszerének kialakítása szükséges, a helyi termékeket támogató tudatos vásárlással kapcsolatos szemléletformálás, széleskörű kampány indításával erre vonatkozóan. Az on-line értékesítés (on-line piacterek), értékesítési rendszerek működése elősegítendő. Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

12


Az intézkedés célja integrált, térségi szintű, a GINOP-ból támogatott országosan kiemelt hálózatos és egyedi fejlesztésekbe nem tartozó – lehetőség szerint azokra tematikusan ráfűződő – turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, amelyekkel a megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatóak meg és amelyek révén új munkahely-teremtés is megvalósítható az idegenforgalmi szektorban. →Tervezett projektelemek: 1. Turisztikai fogadó létesítmény építése Síkfőkúton Noszvaj turisztikai központjában kisléptékű fogadólétesítmény építése, recepcióval, mosdókkal, közösségi terekkel, ahol információkat kaphatnak a turisták a területről, látnivalókról, programokról. Az épület a bakancsos és kerékpáros turistacsoportok fogadóbázisaként működik. 2. Csónak-, és vízi bicikli bérlés a tónál A tó aktív bevonása a noszvaji turizmusba, csónak- és vízi bicikli bérlő és tároló helyek kialakításával. 3. Tavi kávézó / vendéglő Kis léptékű, egyszerű kávézó / vendéglő egység kialakítása a tó közvetlen közelében, terasz/stég kapcsolattal a tóval, melynek legerősebb jellemzője a vízi hangulat biztosítása. 4. Vizes játszótér Síkfőkúton A különleges játszótéren a gyerekek különböző, vízzel kapcsolatos játékszerekkel játszhatnak, melyekkel maguk irányíthatják a víz útját. 5. De la Motte kastély és park lépcsőzetes felújításának megkezdése A De la Motte kastély országos jelentőségű műemlék. Jelenleg az önkormányzat üzemelteti. Felújítása nem tűr halasztást, a beázási veszély, ezáltal a freskók megsemmisülése miatt. Az egri műemlékőr rendszerhez való csatlakozással a felújítás után a folyamatos karbantartás, az állagromlás megelőzése biztosítható. A rendszerbe való csatlakozással a tulajdonos eleget tehet a műemlék fenntartási kötelezettségének is. A kastélykert rekonstrukciójához a Budapesti Corvinus Egyetem Történeti kertek tanszékének bevonása javasolt. A kert történeti magjának helyreállítása mellett lehetőség kínálkozik sétányok, pihenő terek kialakítására, a park történeti vonatkozásairól ismertető táblák kihelyezésére, idősebbek regenerációs kertjének, játszóterek kialakítására is. A felújítás a Településfejlesztési Koncepció „élő örökség” elnevezésű céljához, mint az örökségi értékek szakmai szempontú felújításához, valamint új funkciókkal való megtöltéséhez illeszkedik. 6. Mátyás téri skanzen kialakítása A Mátyás téren – a falu legrégebbi lakott területén – egyedülállóan megmaradt gádoros pinceházból és környékéből egy mini skanzen kialakítása. Az örökségvédelmi hatástanulmány alapján a teljes terület rehabilitációja szükséges. Az építészeti felmérést és dokumentálást célszerű egyetemekkel való együttműködés, hallgatói gyakorlat keretében lebonyolítani.

13

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Jövőkép:

„NOSZVAJ A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÉLETTEL TELI OTTHONA” Átfogó cél:

Noszvaj természeti és épített értékeinek megújításával Lakói számára élhető és fenntartható otthont, Vendégei számára komplex, „szelíd” turisztikai kínálatot hoz létre. Tematikus célok (4-6 év): „KEMÉNY” fejlesztési elemek Örökségvédelem és hasznosítás  A Tó és környékének szabadidős fejlesztése  Mátyás téren skanzen kialakítása Önellátás, munkahely teremtés  Szolár energia felhasználása a közintézmények melegvíz, és fűtés ellátásában  Biomassza/fatüzelésű kazánok beszerzése  Saját önkormányzati gazdaság  Termények hasznosítása a közétkeztetésben Településközpont rehabilitáció  Közterület rendezés, fenntartás  Földkábelek alkalmazása

„LÁGY” fejlesztési elemek

- Az egyedi tájértékek kataszterbe gyűjtése, az épített értékek felmérése és dokumentálása az egyetemekkel való együttműködés keretében - „Dolgozz otthonról” program elindítása - A „Falu irodájának” létrehozása - Legnagyobb arányban a helyi vállalkozások foglalkoztatása

- Önkéntes szervezet létrehozása a zöldterületek fenntartására

Ökologikus tájhasználat  Fenntartható tájhasználat, okszerű tájgazdálkodás

- Ösztönzés a mezőgazdasági termelésre

Családi és „Lassú turizmus”  Programkínálat bővítése: a különböző korú családtagok számára

- Önkéntesek bevonása az idegenvezetésbe, „vendéglátásba”

Közlekedésfejlesztés, közműfejlesztés  A Fő utca program által az új és felújítandó légvezetékek földbe helyezése  Kisléptékű településfejlesztés (út, híd, infrastruktúra)  Belterületi úthálózat és vízelvezetés felújítása

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

14


2.2.

A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA

Operatív programok 2014-2020 Prioritás

Ágazati besorolás

Fejlesztések

Gazdasági központ infrastruktúra fejlesztése

I.

II.

III.

IV.

Infrastruktúra fejlesztés

Vállalkozói környezet fejlesztése

Turizmusfejlesztés

Terület- és Gazdaságfejlesztési Településfejlesztési és Innovációs OP OP X

Kánya patak bel- és külterületi szabályozása, környezetének belterületi rehabilitációja

X

Belterületi utak, parkolók szilárd burkolattal történő ellátása, hídépítés

X

Inkubátorház kialakítása

X

Turisztikai fogadó létesítmény építése Síkfőkúton

X

Mátyás téri skanzen kialakítása Csónak-, és vízi bicikli bérlés a tónál Tavi kávézó / vendéglő Vizes játszótér Síkfőkúton De la Motte kastély és park lépcsőzetes felújítása

X X X X X

Futballpálya felújítása

X

Fő utca program

X

Termelői piac létesítése Településközpont Régi általános iskola épületének rehabilitáció hasznosítása Parkolóhelyek kialakítása

X

X X X

5. táblázat: A tervezett fejlesztések operatív programokhoz való illeszkedése

15

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK

3.1. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL Jelen stratégiában 6 akcióterület került kijelölésre a SWOT analízisből, a külső és belső összefüggésekből levezethető célok és fejlesztések alapján. A területfelhasználásukban is jól elkülöníthető területek kijelölését nagyban meghatározta, hogy az ITS-ben megfogalmazott programok a valós igényekhez és települési léptékhez igazítva kerültek meghatározásra.

2. ábra: Akcióterületek lehatárolása

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

16


Turisztikai akcióterület – Turisztikai központ (Síkfőkút) A turisztikai akcióterületen szép táji környezetben helyezkedik el a Noszvaji tó, a Hotel Síkfőkút, a Nomád Hotel és Camping, valamint vendégházak és vendéglők. A terület a gyalogtúrák jellemző indulópontja és célja. Az akcióterület jelenleg is a turisták kedvelt helyszíne, azonban további fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a turizmus Noszvaj a gazdaságának egyik fő pillérjévé váljon. Lehatárolás: Ebbe az akcióterületbe kerültek a turisztikához, idegenforgalomhoz szervesen kapcsolódó fejlesztési helyszínek Síkfőkúton. Határoló településrészek: Avas-árnyék dűlő, Bükkös-völgy, Herceg-dűlő (040/3; 063; 073; 807; 092/3; 092/9; 1375; 1377; 1310; 1163; 1164; 855 hrsz-ok).

3. ábra: A Turisztikai akcióterület lehatárolása

A turisztikai akcióterület lehatárolását a következők indokolták:  Noszvaj településfejlesztésnek egyik meghatározó eleme a természettel összekapcsolható turisztikai ágazatok erősítése, ennek megfelelő programok szervezése, komplex turisztikai kínálat megjelenítése.  Az akcióterület jelentős turisztikai attrakcióval rendelkezik, amelyek vonzereje és kihasználtsága nagymértékben növelhető.  A magánszféra aktivitása jelentős mértékben növelhető az önkormányzati fejlesztésekhez való kapcsolódás lehetőségének megteremtésével (pl. tavi kávézó).  A terület ma is a Bükk-környéki túrák népszerű kiinduló- és végpontja.

17

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Faluközponti akcióterület: Itt találhatók a főbb intézmények, a régi parasztházak többsége, valamint a régi, megmaradt településszerkezet, telekstruktúra. A terület a település „szíve”, itt érezhető leginkább az egyedülálló noszvaji hangulat. Megújításának célja, hogy a település életében jelentős intézményi központ környezeti minőségében is kiemelt területté váljon. Ennek érdekében a Fő utca program keretében jelentős szerepet kell kapnia a közterületek magas szintű kialakításának, rendezésének. Lehatárolás: A Kossuth utca két oldala, a Kölcsey Ferenc utca, és Alkotmány utcai csomópontoktól indulva Szomolya felé, a Szomolyai utca – Dobó István utca csomópontjáig.

4. ábra: A Faluközponti akcióterület lehatárolása

A faluközponti akcióterület lehatárolását a következők indokolták: • A település főbb központképző épületei egy lineáris tengelyre, a Kossuth utcára vannak felfűzve, ezeket érinti a közterület rendezés. • A település csendes alvófaluvá válik, melynek lakói így nem tudják használni mindazokat a szolgáltatásokat, melyeket egy korszerű település polgárainak kínál. A központi funkciók iránti igény fokozatos leépülése a településközpont kívántnál lassúbb fejlődését eredményezi. Ennek a folyamatnak a megállítása szükséges. • A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (zárt árok, igényesebb burkolat kialakítása, földkábelek, parkolás megoldása), a Kossuth utca mentén zöld felületek; látvány és használati térelemek kialakítása, meglévők fejlesztése kívánatos. • A rendelkezésre álló közterek jelentős fejlesztési potenciált rejtenek. A közterek megújításával a terület jelentősen felértékelődik , és vonzóbbá válik a lakosság és ezáltal a gazdasági szereplők számára. • A Kossuth utca mentén új, a jelenlegi kínálatot kiegészítő vállalkozások, kereskedelmi egységek letelepedésének ösztönzése annak érdekében, hogy minél szélesebb árukínálat és magasabb minőséget nyújtó szolgáltatási paletta alakuljon ki. • Kulturált, az egységes utcakép kialakításának ösztönzése a Kossuth utca mentén. Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

18


Sport- és szabadidő központi akcióterület: A jelenlegi focipálya és környéke kedvező adottságú a szabadtéri sportolási tevékenységek, több korosztály számára használható játszópark kialakítására.

5. ábra: A Sport-, és szabadidőközponti akcióterület lehatárolása

Lehatárolás: A Sport utca – a 735 hrsz. út – és a 754 hrsz. út által határolt terület, a jelenlegi focipálya és kiszolgáló létesítményeinek a területe. A Sport-, és szabadidőközponti akcióterület lehatárolását a következők indokolták: • A terület funkciója nagyrészt kialakult: itt található a focipálya és a hozzá tartozó, öltözőt és szociális helyiségeket tartalmazó épület. • A terület elhelyezkedése révén nem zavarja a lakófunkciót. • Mivel a település szélén fekszik, a kialakításhoz szükséges parkolóhelyek biztosítása megoldható, nem terheli az e nélkül is parkolási gondokkal terhelt faluközpontot. • Épített környezeti, látványvédelmi és táji-, természetvédelmi területet az elhelyezés nem veszélyeztet, a játszópark füves terület mögötti erdőterületbe is belenyúlhat.

19

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Kilátó-dombi akcióterület: A családbarát-településhez, mint a koncepció egyik fejlesztési céljához kapcsolódva a Kilátó-domb a családok pihenését szolgáló terület. A domboldal lehetőséget nyújt piknikezésre, sütögetésre, szabadtéri játékokra, emellett szép kilátás nyílik innen a falura. A terület tájépítészeti eszközökkel való gazdagítása szükséges (növénytelepítés, ülőhelyek, padok, sütőhelyek kialakítása). A domb aljában lévő pincék felújítása esetén a családi piknik kiegészítéséhez bor vásárolható. Alkalmas a terület időszakos szabadtéri rendezvényeknek is, ahol a bor árusítás mellé egyéb helyi termék-árusok is kitelepülhetnek.

6. ábra: A Kilátó-dombi akcióterület lehatárolása

Lehatárolás: Az Árpád utca – a 119 hrsz. út – a 1604 hrsz-ú út – a 0158/37 hrsz-ú út – és a 2380 hrszú út által határolt terület, a belterület keleti széléhez csatlakozóan. A Kilátó-dombi akcióterület lehatárolását a következők indokolták: • A terület topográfiájából adódik a lehetőség a szabadidős hasznosításra. • A domboldalból a falura szép kilátás nyílik, ennek ellenére a terület könnyen megközelíthető. • A domb aljában lévő pincék felújítva, megnyitva tökéletesen kiegészítik a szabadtéri rendezvényeket, piknikeket.

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

20


Mátyás téri akcióterület:

7. ábra: A Mátyás téri akcióterület lehatárolása

Lehatárolás: A település legrégebbi lakott területe, a belterület keleti szélén, a Dankó utca és Bogácsi út által határolva. A Mátyás téri akcióterület lehatárolását a következők indokolták: • A terület lehatárolása adódik, ez a település legrégebbi lakott helye, az egyetlen, még létező gádoros pinceházzal, amely jelentős helytörténeti értéket képvisel. A terület ennek ellenére jelenleg a település szégyenfoltja.

21

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Gazdasági akcióterület: Lehatárolás: A Szomolyai utca és a Kánya patak között, a belterülettől délre, a 0214/17 hrsz. és a 0215/1 hrsz. telkek közötti, meglévő gazdasági terület.

8. ábra: A Gazdasági akcióterület lehatárolása

A Gazdasági akcióterület lehatárolását a következők indokolták: • A terület lehatárolása adódik, meglévő gazdasági terület, a fő közlekedési út, a Szomolyai utca mentén – így könnyen megközelíthető és közművekkel könnyen ellátható – a belterülettől elkülönülve, azt nem zavarva.

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

22


3.2.

AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA, A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE

Project neve

Project helyszíne (hrsz)

Turisztikai akcióterület Turisztikai fogadó létesítmény építése

1033

Csónak-, és vízi bicikli bérlés a tónál

Síkfőkút 1032; 1039

Tavi kávézó / vendéglő

1032; 1039

Vizes játszótér

1033

Faluközponti akcióterület Fő utca program

Termelői piac létesítése

Régi általános iskola épületének hasznosítása

23

Deák Ferenc út 6. (611 hrsz.)

Project rövid leírása

Kapcsolódás a célrendszerhez

Fejlesztés ütemezése

Fejlesztés hatása

Noszvaj turisztikai központjában kisléptékű fogadólétesítmény építése, recepcióval, mosdókkal, közösségi terekkel, ahol információkat kaphatnak a turisták a területről, látnivalókról, programokról. Az épület a bakancsos és kerékpáros turistacsoportok fogadóbázisaként működik. A tó aktív bevonása a noszvaji turizmusba, csónakés vízi bicikli bérlő és tároló helyek kialakításával. Kis léptékű, egyszerű kávézó / vendéglő egység kialakítása a tó közepén, melynek legerősebb jellemzője a vízi hangulat biztosítása. A különleges játszótéren a gyerekek különböző, vízzel kapcsolatos játékszerekkel játszhatnak, melyekkel maguk irányíthatják a víz útját.

Családbarát település

2017.

szűk térségi

Családbarát település

2016.

szűk térségi

Különböző turisztikai formák összekapcsolása

2015.

települési

Családbarát település

2019.

szűk térségi

A Fő utca területén belül és az azt határoló térfalakat alkotó épületeket kiemelten kell kezelni, ezért az erre a területre eső épületek külső felújítására, a program által kijelölt terület zöldfelületeinek, közparkjainak, kerítéseinek rendezésére, létrehozására, felújítására különös gondot kell fordítani. A felújítás a kőkultúrához kapcsolódó megoldásokkal történne, mintegy 1000m-es szakaszon. A helyi gazdaság, helyi termékkereskedelem, és turizmus szempontjából indokolt egy termelői piac létrehozása. Településközponti kialakítása turisztikai szempontból is indokolt, egy nagyobb, vagy több kisebb összevont üres telken. Az új általános iskola megépülése után a régi iskola épületének használata gyakorlatilag megszűnt, az épület állaga romlik, de még mindig jelentős értéket képvisel. A további állagromlás elkerülése érdekében az épület

Élő örökség: Közösségi terek, Új funkciókkal való megtöltés

2015.

települési

Önellátó település: Helyi termékek előállítása, Gasztronómia

2015.

szűk térségi

Élő örökség: funkciókkal megtöltés

2016.

települési

új való

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Parkolóhelyek kialakítása

Családbarát település

2016.

települési

Önellátó település

2015.

települési

A jelenlegi futballpálya jelentősen lejt, melyet meg kell szüntetni, locsolórendszert kiépíteni, a gyepet megújítani szükséges. A játszópark minden korosztály által használható, különféle szabadidős eszközöket tartalmazó parkos terület, amely a családok, baráti társaságok számára hosszabb, tartalmas időtöltésre szolgál. Játszótér (fejlesztő, szórakoztató, mesés kültéri játékok, hinták), tornapálya (kültéri fitnesz elemek), pihenők (padok, asztalok), kamasz játszótér (erősítő eszközök, kötélpálya, ping-pong asztal) elhelyezése.

Családbarát település

2017.

települési

Családbarát település

2017.

szűk térségi

0133/11 hrsz. és környéke

A domboldal lehetőséget nyújt piknikezésre, sütögetésre, szabadtéri játékokra. A terület tájépítészeti eszközökkel való gazdagítása szükséges (növénytelepítés, ülőhelyek, padok, sütőhelyek kialakítása). A domb aljában lévő pincék felújítása esetén a családi piknik kiegészítéséhez bor vásárolható. Alkalmas a terület időszakos szabadtéri rendezvényeknek is.

Családbarát település

2017.

szűk térségi

266-289 hrsz.

A Mátyás téren – a falu legrégebbi lakott területén – egyedülállóan megmaradt gádoros pinceházból és környékéből egy mini skanzen kialakítása. Az örökségvédelmi hatástanulmány alapján a teljes terület rehabilitációja szükséges.

Élő örökség: Örökségi szempontú felújítás, bemutatás

2016.

szűk térségi

2018.

települési

Szolár energia Önkormányzati felhasználása a intézmények közintézmények melegvíz-, és fűtés ellátásában Sport-, és szabadidőközponti akcióterület Futballpálya felújítása 739/1

Játszópark építése

Kilátó-dombi akcióterület Szalonnasütőés tűzrakó helyek kiépítése, közösségi WCmosdó kialakítása

Mátyás téri akcióterület Skanzen kialakítása

Gazdasági akcióterület Infrastruktúra fejlesztése

karbantartása, új funkcióval való megtöltése sürgető feladat. A településközpont parkolószám-növelése, legalább egy összefüggő területen egy több férőhelyes parkoló kialakítása, kiemelt tekintettel a családi parkolóhelyek biztosítására. Napkollektorok felszerelése az önkormányzati intézményekre

739/1

A meglévő gazdasági terület fejlesztése (telekosztás, útés közmű infrastruktúra)

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

24


3.3.

Project neve

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE

Project helyszíne

Fő utca program

Faluközpont

De la Motte kastély és park lépcsőzetes felújítása

Project rövid leírása A Fő utca területén belül és az azt határoló térfalakat alkotó épületeket kiemelten kell kezelni, ezért az erre a területre eső épületek külső felújítására, a program által kijelölt terület zöldfelületeinek, közparkjainak, kerítéseinek rendezésére, létrehozására, felújítására különös gondot kell fordítani. A felújítás a kőkultúrához kapcsolódó megoldásokkal történne, mintegy 1000m-es szakaszon. Állagmegóvó felújítás. Tetőcsere (első lépcső)

Dobó út 10. (545/1 hrsz.)

Project gazda

Önkormányzat

Előkészítetts ég

Koncepció szint

Megvalósítás kezdete és vége

2015

2016

Költség (Ft)

80 000 000

Forrás

Egyetemekkel való együttműködés (BCE Tájépítészeti Kar) Jótékonysági kulturális programok szervezése

Önkormányzat

Koncepció szint

2015

2017

600 000 000

Az Egerben tesztelt Műemlékőr pilot projektbe (HERMAN projekt) való bekapcsolódás Jótékonysági kulturális programok szervezéséből befolyt összegek

Parkolóhelyek kialakítása

Faluközpont

A településközpont parkolószám-növelése, legalább egy összefüggő területen egy több férőhelyes parkoló kialakítása, kiemelt tekintettel a családi parkolóhelyek biztosítására.

Mátyás tér (266-289 hrsz.)

A Mátyás téren – a falu legrégebbi lakott területén – egyedülállóan megmaradt gádoros pinceházból és környékéből egy mini skanzen kialakítása. Az örökségvédelmi hatástanulmány alapján a teljes terület rehabilitációja szükséges.

Skanzen kialakítása

25

Önkormányzat

Önkormányzat

Koncepció szint

Koncepció szint

2016

2016

2016

2018

10 000 000

Egyetemekkel való együttműködés (Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudomány i Kar)

120 000 000

Egyetemekkel való együttműködés (Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudomány i Kar)

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Project neve

Project helyszíne

Kulturális, szakmai programok szervezése Több helyszín lehetőség

Szolár energia felhasználása a közintézmény ek melegvíz-, és fűtés ellátásában

A helyi épített örökséget, hagyományokat, termelést és helyi termékkészítés bemutatását tartalmazó programok

Project gazda

Előkészítetts ég

Önkormányzat

Megvalósítás kezdete és vége

Koncepció szint

2014

Költség (Ft)

Forrás NKA – A közművelődés és népművészet 2015. évi szakmai támogatása

folyam atos

5 000 000 Nemzetközi Visegrádi Alap: Kulturális programtámoga tások, kisprojektek

Napkollektorok felszerelése az önkormányzati intézményekre

Önkormányzat

Koncepció szint

2015

2016

40 000 000

LEADER

A helyi gazdaság, helyi termékkereskedelem, és turizmus szempontjából indokolt egy termelői piac létrehozása. Településközponti kialakítása turisztikai szempontból is indokolt, egy nagyobb, vagy több kisebb összevont üres telken.

Önkormányzat

koncepció szint

2015

2015

5 000 000

LEADER

Síkfőkút 1032; 1039 hrsz

A tó aktív bevonása a noszvaji turizmusba, csónak- és vízi bicikli bérlő és tároló helyek kialakításával.

Magán beruházó

Koncepció szint

2016

2016

5 000 000

Magán tőke

Síkfőkút 1033 hrsz

Noszvaj turisztikai központjában kisléptékű fogadólétesítmény építése, recepcióval, mosdókkal, közösségi terekkel, ahol információkat kaphatnak a turisták a területről, látnivalókról, programokról. Az épület a bakancsos és kerékpáros turistacsoportok fogadóbázisaként működik.

Önkormányzat

A tó revitalizációj ára a terv elkészült, de engedélyezt etve nincsen

2018

2020

110 000 000

ERFA

1033

A különleges játszótéren a gyerekek különböző, vízzel kapcsolatos játékszerekkel játszhatnak, melyekkel maguk irányíthatják a víz útját.

20 000 000

Egyetemekkel való együttműködés (BCE Tájépítészeti Kar)

Önkormányza ti intézmények

Termelői piac létesítése

Csónak-, és vízi bicikli bérlés a tónál

Project rövid leírása

Turisztikai fogadó létesítmény építése

Vizes játszótér

Önkormányzat

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

Koncepció szint

2018

2019

26


Project neve

Project helyszíne

Project rövid leírása

Project gazda

Előkészítetts ég

Síkfőkút 1032; 1039 hrsz

Kis léptékű, egyszerű kávézó / vendéglő egység kialakítása a tó közepén, melynek legerősebb jellemzője a vízi hangulat biztosítása.

Magán beruházó

Deák Ferenc út 6. (611 hrsz.)

Az új általános iskola megépülése után a régi iskola épületének használata gyakorlatilag megszűnt, az épület állaga romlik, de még mindig jelentős értéket képvisel. A további állagromlás elkerülése érdekében az épület karbantartása, új funkcióval való megtöltése sürgető feladat.

739/1

A jelenlegi futballpálya jelentősen lejt, melyet meg kell szüntetni, locsolórendszert kiépíteni, a gyepet megújítani szükséges.

Tavi kávézó / vendéglő

Régi általános iskola épületének hasznosítása

Futballpálya felújítása

Játszópark építése

739/1

Szalonnasütőés tűzrakó helyek kiépítése, közösségi WCmosdó kialakítása Kilátó-domb 0133/11 hrsz. és környéke

27

A játszópark minden korosztály által használható, különféle szabadidős eszközöket tartalmazó parkos terület, amely a családok, baráti társaságok számára hosszabb, tartalmas időtöltésre szolgál. Játszótér (fejlesztő, szórakoztató, mesés kültéri játékok, hinták), tornapálya (kültéri fitnesz elemek), pihenők (padok, asztalok), kamasz játszótér (erősítő eszközök, kötélpálya, ping-pong asztal) elhelyezése. A domboldal lehetőséget nyújt piknikezésre, sütögetésre, szabadtéri játékokra. A terület tájépítészeti eszközökkel való gazdagítása szükséges (növénytelepítés, ülőhelyek, padok, sütőhelyek kialakítása). A domb aljában lévő pincék felújítása esetén a családi piknik kiegészítéséhez bor vásárolható. Alkalmas a terület időszakos szabadtéri rendezvényeknek is.

Megvalósítás kezdete és vége

Költség (Ft)

Forrás

Koncepció szint

2015

2017

10 000 000

Magán tőke

Önkormányzat/ Magán beruházó

Szakértői szemle az épület állapotáról

2016

2018

100 000 000

LEADER

Önkormányzat

Építési engedély

2017

2018

10 000 000

TAO-MLSZ

60 000 000

Egyetemekkel való együttműködés (BCE Tájépítészeti Kar)

5 000 000

Egyetemekkel való együttműködés (BCE Tájépítészeti Kar)

Önkormányzat

Önkormányzat

Koncepció szint

Koncepció szint

2017

2017

2019

2018

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Project neve Gazdasági központ infrastruktúra fejlesztése

Project helyszíne

Project rövid leírása

Project gazda

Előkészítetts ég

Megvalósítás kezdete és vége

Szomolyai utca 0214/324 hrsz.

Telekosztás, a még szükséges közműfejlesztés, és a helyi építési szabályzatban az épületek megjelenésének szabályozása.

Önkormányzat/ Magán beruházó

Megkezdődö tt hasznosítás

2016

2018

Költség (Ft)

Forrás

Magán tőke

A kijelölt akcióterületek jellemzőit megvizsgálva a következő szempontok alapján rangsort szükséges meghatározni a fejlesztések között: • indokoltság, szükségesség: - a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, - az akcióterületi fejlesztések időszerűsége, - a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, • hatások: - az akcióterületi fejlesztések hatása a település egészére, - az akcióterület jelentősége a település lakófunkciójára nézve, - az akcióterületi fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, • finanszírozás és fenntarthatóság: - a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, - a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, - a bevonható magánforrások mértéke, - a létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

A kialakult prioritási sorrend összességében a megvalósítás ütemezését is befolyásolja, ahogyan azt az alábbi táblázat alapján is kirajzolódik. Akcióterületek javasolt prioritási sorrendje

Turisztikai akcióterület Faluközponti akcióterület Sport-, és szabadidőközponti akcióterület Kilátó-dombi akcióterület Mátyás téri akcióterület Gazdasági akcióterület

2015. I. II.

2016. I. II.

2017. I. II.

2018. I. II.

2019. I. II.

X X

X

X X X 1. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések ütemezése

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

28


3.4.

AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ÉS EZEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIA CÉLJAIHOZ

De la Motte kastély és park lépcsőzetes felújításának megkezdése A De la Motte kastély országos jelentőségű műemlék. Jelenleg az önkormányzat üzemelteti. Felújítása nem tűr halasztást, a beázási veszély, ezáltal a freskók megsemmisülése miatt. A felújítás a Településfejlesztési Koncepció „élő örökség” elnevezésű céljához, mint az örökségi értékek szakmai szempontú felújításához, valamint új funkciókkal való megtöltéséhez illeszkedik. Kánya patak bel- és külterületi szabályozása, környezetének belterületi rehabilitációja A patak meder kezelése az Eger-Tarnavölgyi Vízgazdálkodási Társulathoz tartozik. A meder a külterületeken feltöltődött, termőföldeket önt el a víz. Belterületen a mederburkolat sérült, esztétikailag erősen kifogásolható. A patakmeder teljes hosszának – kb. 4 km – rendbetétele szükséges. Belterületi utak, parkolók szilárd burkolattal történő ellátása, hídépítés A településen a burkolatlan belterületi utak hossza 2,5 km. A burkolatlan parkolók területe: 3500 m2. Ezek burkolása szükséges, mert a lejtésviszonyokat is figyelembe véve a csapadékos időben a közlekedés lehetetlen. Patakhíd építése 3 lakóház miatt szükséges, mert ezekhez csak a vízen át lehet bejutni. A beruházáshoz az építési engedélyezési tervek rendelkezésre állnak. Önkormányzati tulajdonú termőföldek hasznosítása Az önkormányzat több – jelenleg bérbe adott – kb. 6-8 hektár termőfölddel rendelkezik. Az önellátó település célrendszeréhez igazodva szilvafák telepítését tervezi, amely termelése, feldolgozása is helyben, a helyi lakosok által, a helyi közintézmények számára történne. Fiatalok lakáshoz jutásának elősegítése Noszvajon a meglévő lakásállomány 17,5%-a (130 db lakóház!) lakatlan. A jelenlegi gazdasági helyzetben ezeknek a gyakran öreg, felújításra szoruló ingatlanoknak az értékesítése gyakran nehézkes. Az önkormányzat ezen lakásállományból, a nem hasznosított termőföldjeinek, erdőinek eladásával/bérbeadásával szerzett tőkéből megvásárolhat, melyeket azután a fiatal családok számára bérbe ad. A bérbe vétel kezdetén a családoknak a felújítás ráfordított összegéig bérleti díjat nem kell fizetniük. Később, az önkormányzattal kötött lízing szerződés keretében megvásárolhatják az ingatlant. Társadalmi-gazdasági élet szereplőinek együttműködése A településnek ki kell elégítenie az odalátogatók változó igényeit, ezért mindenképpen szükség van a turizmus és a kultúra szoros együttműködésére. A kulturális szolgáltatások fejlesztésének azonban nem elsősorban a turizmust kell szolgálniuk, hanem a lakosság életminőségének javítását, a település lakóhelyként való vonzerejének növelését. Ezekhez szükség van a kulturális szektor résztvevőinek a társadalmi-gazdasági környezet jelentős szereplőivel való együttműködésre. Az önkormányzatnak segítenie kell az önkormányzat, civil szféra képviselői, üzleti vállalkozások, valamint az egyház működését. Intézmények eszközellátása, programkínálat Az Európai Uniós pályázati kínálat lehetővé teszi az egyes projektek teljes voltukban pályázati forrásból történő megvalósulását. Fontos szem előtt tartani, hogy egy új beruházást nem elegendő létrehozni, annak folyamatos üzemeltetése, szolgáltatásainak bővítése a későbbiek során a létrehozással azonos prioritású feladat.

29

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


A működés ellátásához szükséges, folyamatosan fejlesztendő eszközállomány, programkínálat kialakítása a menedzsment feladata. Az önkormányzat számára azonban a leginkább közösségformáló és emellett költséghatékony megoldás, ha egyes településképre ható, közösségi célú projektjeibe a lakosságot vonja be. Crosspálya kialakítása Noszvajon egy nagyobb, fiatalokból álló közösség hódol a motocross sportnak. Mivel a motorozás hangja sokakat zavar, nem alakult ki még olyan hivatalos terület számukra, amelyen gyakorolhatnának. A település egyik fő célja azonban a fiatalok, ezáltal a „lakónépesség kismértékű növelése és megtartása”, ezért számukra ezt a sportlehetőséget és életformát célszerű biztosítani. A természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve a Bükkzsérci határnál, a 0106/1-2 hrsz-on, kb. összesen 3 ha-on kialakítható egy kerékpár- és motocross céljára is használható pálya, ahol a lehető legkevesebb zavaró hatás mellett, hivatalos paraméterekkel rendelkező pályán edzhetnek. A terület jelenleg sem áll mezőgazdasági művelés alatt, és települési átlag alatti földminőséggel bír. A hely a lakóterületektől távol esik, így a zajhatás is minimális mértékűre csökken. A hivatalos pálya kiegészítő létesítmények (WC, zuhanyzó, öltöző, stb.) kialakításához a víz és áramellátás biztosítható fúrt kúttal és a közelében lévő magasfeszültségű vezetékről való lecsatlakozással. A pályán meghatározott gyakorisággal versenyeket rendezhetnek és ezáltal a sportoló közösség a jövőben is a településen maradhatna, a versenyek által pedig a turisztikai látogatottság is nőne. A Noszvaj-Bükkzsérc tervezett összekötő út nyomvonalán kerékpár- és dűlőút kialakítása Távlatban elképzelhető a Noszvaj déli belterületi határa előtt a 2509 és 2504 j. utak déli, dűlő- és kerékpárúttal való összekötése a belterület elkerülésével, mely keleti irányban történő továbbvezetése a meglévő földutak felhasználásával közvetlen összekötést biztosíthat Bükkzsérc településsel. A borászathoz kapcsolódó ipar, termékek és szolgáltatások fejlesztése A versenyképesség és a kiszámítható gazdasági környezet érdekében a termelési alapok javítása, a szőlőültetvények versenyképességének erősítése, a szükséges szerkezetátalakítások (mind minőségben, mind fajtaösszetételben), a szőlőtermelés és felvásárlás egyensúlyának hosszú távú megalapozása, a legjobb termőhelyek védelme, valamint a szőlőtermő területek nagysága további csökkenésének megállítása, a borászati technológiai folyamatok minősége további fejlődésének erősítése. A helyi szőlő fajták védelme és erősítése, különös tekintettel azon fajtákra, melyek borászati szempontból nemzetközi szinten is tudják képviselni a hazai borkultúrát. A szőlőtermesztés- és bortermelés magas tudásszintet igénylő mezőgazdasági ágazat, ezért az oktatási, szakképzési, továbbképzési, és kutatási rendszerek tovább erősítése szükséges, különös tekintettel a nagy hagyományokkal bíró hazai szőlészeti és borászati kutatóintézeti hálózatra. A borászat-szőlészet területeinek integrálása, idegenforgalmi szerepük kiterjesztése, a borászat arculati elemeinek és az elszórtan elhelyezkedő noszvaji pincesorok egységes fejlesztése – bortúrák – termelés bekapcsolása az idegenforgalomba. A belterületi pincecsoportok lassan elvesztik eredeti funkciójukat. Egyrészt a kis birtokok számának csökkenése miatt, másrészt pedig azért, mert az új borászati technológiákat nem tudják magukba fogadni. A borturizmus erősödésével a forgalmas helyen lévők a helybeli borászatok vendéglátóhelyeivé alakulnak. A borturizmus azonban nem növeli kellő mértékben a helyben töltött idő nagyságát, és az elköltött pénz mennyisége is korlátozott. Ezért szükséges a szolgáltatások csomagba szervezése, a borászok együttműködése (borklaszter) kistérségi és regionális szinten, és a borral összefüggő szolgáltatások számának és spektrumának növelése. Ezen kívül a kínálatot ki kell egészíteni a térségben meglévő egyéb vonzerők bemutatásával.

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

30


A megújuló energiaforrások hasznosításába (biomassza), valamint a helyi termék előállításba (kozmetikumok, élelmiszerek) bevonhatók a borászati hulladékok és melléktermékek. Vadkárok csökkentése

A nagyvad létszáma jóval meghaladja a természetes környezetben jelentősebb konfliktusok nélkül fenntartható egyedsűrűséget; a vadkár igen nagy (egyes térségekben erdőtelepítés, gyümölcstermesztés stb. nem lehetséges kerítés nélkül); a vadkerítések hossza jelentős, amely azon túl, hogy hozzájárul az élőhely fragmentációhoz, tovább fokozza a vadkártételt, illetve zavarja a vad vonulási útvonalait. Az erdők közelében lévő gyepterületek hasznosításának alternatív lehetőségei a vadlegelők létesítése. A szakszerű legelőgazdálkodás a mező- és erdőgazdasági vadkár csökkentésének is fontos eszköze lehet. A vadlegelőként használatos gyepek esetében indokolt, hogy a támogatás hasonlóképpen működjön, mint a háziállat legeltetés esetében.

4. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35.§a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Az anti-szegregációs terv megvizsgálja, hogy a településen van-e szegregált lakókörnyezet (telep, telepszerű lakókörnyezet), ha igen, akkor feltárja ezen területek problémáit (társadalmi, szociális, egészségügyi helyzet, terület közszolgáltatásokkal való ellátás - különös tekintettel az oktatásra, egészségre káros környezeti viszonyok, infrastrukturális ellátottság stb.) és elemzi, hogy a tervezett városfejlesztések (területi és ágazati programok) hogyan befolyásolják a területi szegregációt. Noszvaj esetében a községet, méretéből és lakosságszámából adódóan a vizsgálat során nem bontottuk további településrészekre, a terület szegregátum kategóriába tartozásának vizsgálatakor a teljes közigazgatási területet vettük alapul. A teljes közigazgatási terület, mint vizsgálati alap meghatározását önkormányzati tájékoztatás, valamint helyszíni bejárás is alátámasztja, nincsen a községben a többitől jelentősen leszakadt telep, telepszerű környezet. A fejezetet az Útmutató Az Integrált Városfejlesztési Stratégia helyzetelemzésének elkészítéséhez szükséges adatokról, a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban” című városrehabilitációs kézikönyvben előírt módszertan alapján készítettük, mely az Integrált Városfejlesztési Stratégia helyzetelemző részének elkészítéséhez szükséges adatokat és azok elérhetőségét tartalmazza. Az útmutató egységes szerkezetben mutatja be a 2001. évi és 2011. évi Népszámlálásból, az önkormányzatok számára ingyenesen elérhető TEIR (Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisból és egyéb, főként az önkormányzati nyilvántartásokból előállítandó adatokat és tartalmazza az antiszegregációs terv elkészítéséhez szükséges adatigényt.

31

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


1.

tábla: Gazdasági helyzetelemzést segítő adatok Mutató:

Települési szintű adat:

vállalkozások

382 db

Működő vállalkozások száma (2010.) A KSH módszertani okok miatt a gazdasági szervezeti adatokat (pl. működő vállalkozások adatai) mindig a tárgyévet követő 2. évben építik be az adatbázisba. 2011-es adatok 2013 utolsó negyedévében várhatók szerződéskötésnek megfelelően.

135 db

Regisztrált száma (2012.)

Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként (2010.) Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

A megye településeihez képest:

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 9 db

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

32


Ipar-építőipar: 36 db

Bányászat, kőfejtés: 0 db

Feldolgozóipar: 10 db

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás: 0 db

33

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentes ítés: 0 db

Építőipar: 26 db

Szolgáltatások: 90 db

Kereskedelem, gépjárműjavítás: 16 db

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

34


Szállítás, raktározás: 7 db

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás: 7 db

Információ, kommunikáció: 6 db

Pénzügyi, biztosítási tevékenység: 7 db

35

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Ingatlanügyletek: 1 db

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység: 16 db

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység: 5 db

Oktatás nemzetgazdasági ágban: 8 db

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

36


Humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban: 9 db

Művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban: 4 db

Egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban: 4 db

37

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű, ruházati jellegű (2011.)

Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) 9 db

Ebből: Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak: 5 db

Ruházati szaküzletek száma: 0 db

Vendéglátóhelyek száma (2011.)

16 db

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

38


Összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma (kereskedelemi és magánszállásadás) (2011.) 564 db

Vendégek száma összesen a szálláshelyeken (kereskedelmi és magánszállásadás) (2011.) 7.913 db

Vendégéjszaka száma összesen (kereskedelmi és magánszállásadás) (2011.) 18. 182 db

Kivetett iparűzési adó Értékben (ezer Ft) Az adatot 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra a Magyar Államkincstár, mivel az önkormányzati beszámolók a tárgyévet követően kerülnek leadásra, melyek feldolgozása időigényes. 2011-es adatok 2013 második negyedévében várhatók szerződéskötésnek megfelelően.

39

12.584.000 Ft

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


2.

tábla: Társadalmi helyzetre vonatkozó adatok

Lakónépesség (fő) (2013.) Lakónépességen belül az alábbi korcsoportok aránya (2011.): 0-14 éves (fiatal korúak) 15-59 éves (aktív korúak) 60-x éves (időskorúak) Nyilvántartott álláskeresők száma (2013. okt.) Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában (AFSZ 2013. november) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők (KSH 2011. népszámlálás) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (KSH 2011. népszámlálás) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (TeIr 2001. január)

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (TeIr 2001. január)

Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 2012. január (www.afsz.hu)

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (szegregációs mutató)

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

1808 fő 14,1 % (253 fő) 61,3 % (1.099 fő) 24,6% (441 fő) 108 fő

6,65%

17,1% (228 fő / 1793 fő) 59% Egerrel, Noszvajjal, Nagytályával és Maklárral van azonos szinten a megyében. Ostoros, Andornaktálya és Novaj előzi meg. 47% A megyében a 2. legrosszabb kategóriába tartozik, Eger, Ostoros, Andornaktálya és Maklár, Felsőtárkány, Novaj, Egerszalók, Egerszólát előzi meg. Nagytálya, Demjén, Kerecsend és Egerbaktával azonos értéket mutat. 6,48% (71 fő/1099 fő)

20,29 % (223 fő / 1099 fő)

40


3.

tábla: Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok

Lakásállomány (Teir, 2011.)

735 db

Épített lakások száma (üdülők nélkül) (T-STAR, 2012)

3 db

Megszűnt lakások száma (T-STAR, 2012)

0 db

Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) (Teir, 2011.)

735 db

41

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) (Teir, 2011.)

16 km

Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) (Teir, 2011.) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (km) (Teir, 2011.)

735 db

20,2 km

Alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (KSH népszámlálás, 2011.) 0,3%

Zöldfelületek nagysága (m²) (Teir, 2010.)

2

913.228 m

Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Noszvajon az aktív korú népesség 1.099 fő (KSH 2011. évi népszámlálási adat), melyen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma 223 fő → 20,29%, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők száma 71 fő → 6,48%. (2. tábla)

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

42


A fogalom-meghatározásban, mindkét adat esetében előírt, legalább 50%-os arányt egyik arányszám sem lépi át, így Noszvaj lakónépessége nem nevezhető a fogalom alapján szegregált népességnek.

5. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Az IVS összhangban van a Településfejlesztési Koncepcióval, mind a településhálózatban elfoglalt helye, mind a helyzetértékelés vonatkozásában, valamint a stratégiai célok megfogalmazásában. Az ITS és a település Építési Szabályzatát összhangba kell hozni, a városrészekre kitűzött célok és az akcióterületek projektelemeinek megvalósítását a felülvizsgálandó rendezési tervnek kell lehetővé tennie. A város meglévő fejlesztési irányaival összhangban, új alaprendszerre történő ráépítéssel, a város gazdasági és természeti, táji adottságaira, regionális, megyei és kistérségi szerepkörére támaszkodva, ezek egy összefüggő viszonyrendszerben való újragondolása által rajzolódik ki Noszvaj község középtávú jövőképe. Az ITS készítéséhez felhasznált és stratégiai szempontból beépített jelentősebb dokumentumok a következők: - Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2012- 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program - Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2013. ápr. 22-i verzió) - Heves Megye Területfejlesztési Programja - Eger Körzete Kistérség településeinek Idegenforgalmi Stratégiája és Programja, 2005. - Eger Megyei Jogú város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - Noszvaj településfejlesztési koncepciója

5.1.

KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK (A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKHÖZ, AZ ÁGAZATI STRATÉGIÁKKAL, AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJÁVAL, A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL ÉS MÁS KÖRNYEZETVÉDELMI TERVEKKEL, A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVDOKUMENTUMOKKAL, VÉDETTSÉGEKKEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA)

5.1.1. Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2012- 2020

A Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be. Ennek érdekében négy átfogó területről; az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésről, az élelmiszergazdaságról valamint a környezet védelméről határoz meg tennivalókat. A stratégia integrált vidékfejlesztési politikát tűz ki célul, a családi gazdaságok fejlesztésének ad elsőbbséget, a monokultúrás tömegtermelés helyett a minőségi, mozaikos, a környezet- és tájgazdálkodási szempontokat szem előtt tartó mezőgazdaságot részesíti előnyben. A dokumentumban alapcélkitűzésként szerepel a tájak épségének tudatos megőrzése, a lakosság jó minőségű és biztonságos élelmiszerrel történő ellátása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az ivóvízbázisok, a talajok, az élővilág és a környezet védelme.

43

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


A Stratégia átfogó célkitűzése az ország vidéki térségeinek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, melynek elérése érdekében öt stratégiai célt fogalmaz meg: 1. tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, 2. sokszínű és életképes agrártermelés, 3. élelmezési és élelmiszerbiztonság, 4. a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, 5. a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása.

A Nemzeti Vidékstratégia a célok megvalósításához hét területen 43 nemzeti stratégiai és 8 térségi programot nevesít.

1. ábra A stratégia célrendszere és területei 5.1.2. Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció (2013. november) A koncepció nagy hangsúlyt fektet a humán, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások feltárásával, kiaknázásával és térségben tartásával, a helyi gazdaság (helyi termékek, hungarikumok, tudatos fogyasztói szokások) dinamizálásával történő versenyképesség növelésére, mely által a települések gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható pályára léphetnek. A

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

44


társadalmi integrációval, és a békés egymás mellett élés kultúrájának erősítésével, az öngondoskodás és a jó közösségi példák, megoldások ösztönzésével a szegregációs folyamatokat megállítására törekszik. Kiemelt fejlesztési területet képeznek a településeink sajátos vidéki értékeket megőrző, azokra építő fejlesztése, felzárkóztatása, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságú, hogy a falvak, vidéki települések népességmegtartó képessége erősödjék. Kiemelten fontos a vidéki térségek gazdaságának megerősítése. Az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője szempontjából kulcsfontosságú a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztése, a gazdasági diverzifikáció, a helyi gazdaság megerősítése. Mivel Noszvaj a megye székhely, Eger szomszédja, így kiemelten fontos a város- és a település kapcsolatának fejlesztési prioritásainak meghatározása. A városkörnyéki falvak a lakó- és rekreációs funkciókon kívül szerepet játszanak a városok élelmiszerellátásában és az ökológiai hálózatok, a városok körüli zöld gyűrűk, zöldfelületek biztosításában. Noszvaj a különleges táji értékekkel, rekreációs funkciókkal bíró övezetek közé tartozik. Az idegenforgalom szempontjából is komoly vonzerőt jelentenek ezek a térségek, az aktív, vagy éppen passzív rekreációt egyaránt szolgálhatják. A megőrzés és a hasznosítás összhangjának megvalósítása érdekében területileg specifikált, integrált beavatkozásokra van szükség. A fejlesztéspolitika célja ezért az idegenforgalom általános kedvező hatásai jobb érvényesülésének támogatása (gazdasági és infrastrukturális fejlődés, munkahelyteremtés, a helyi értékek kiaknázása, kulturális sokszínűség, a kulturális örökség értékeinek kibontakoztatása és a turizmusba kapcsolása, kapocs a népcsoportok között), illetve a vele járó kedvezőtlen hatások (fokozott környezeti terhelés és beépítés, közlekedési terhelés emelkedése, egyoldalú gazdasági struktúra, potenciális társadalmi feszültségek) csökkentése vagy megelőzése. A települések demográfiai problémáinak kezelésére átívelő, integrált beavatkozások szükségesek, kiemelt hangsúlyt fektetve a megfelelő munkalehetőségek teremtésére, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás eszközeivel. A településeknek és az érintett szerveknek fel kell készülniük a társadalom korszerkezetének változásából következő új szükségletek kielégítésére is, felfedezve a helyzetből adódó kihívások mellett a lehetőségeket is. Ezzel párhuzamosan, a helyi szintről kiindulva támogatni kell a kiegyensúlyozottabb korszerkezetet célzó politikák bevezetését (beleértve a családbarát politikákat), valamint a magasabb gazdasági aktivitási arányt célzó intézkedéseket. Heves megye fejlesztési irányai Gazdasági versenyképesség javítása a megye gazdasági adottságaira építő munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, a munkahelymegtartó- és gyarapító fejlesztések támogatása és a beruházásösztönzést támogató infrastruktúrák (infokommunikációs, közlekedési, oktatásszakképzési, stb.) fejlesztése révén, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megyén belüli észak-déli, északi területein a kelet-nyugati kapcsolatok javítása. A helyi innovációk segítése, a K+F tevékenységek támogatása elsősorban a megyében működő felsőoktatási intézményekre (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola) alapozva. Turizmus súlyának megőrzése, növelése a termékkínálat fejlesztésével, komplexitásának és attraktivitásának növelésével különösen a lovas- (Szilvásvárad) és ökoturizmus (Tisza-tó), továbbá az egészségipar minőségi fejlesztése révén, építve Eger és a Mátra-vidék történelmi, borászati és természeti adottságaira, hagyományaira is. A megye környezeti minőségének javítása környezetbarát technológiák, megújuló energiaforrások meghonosításával és minél szélesebb körben történő alkalmazásával mind a verseny, mind pedig a közszférában, kiemelten építve Heves megye kedvező geotermikus adottságaira is. Heves megye kiemelkedő adottságaira építve a gyógy- és egészségturizmus pozicionálása, igazodva az európai demográfiai trendekhez, alapozva a megye gyógy- és termálvíz vagyonára is. A fejlesztési célok eléréséhez szükséges módszerek, eszközök, nemzetközi tapasztalatok megismerése és adaptálása interregionális típusú együttműködésekre alapozva. A hátrányos helyzetű periferiális kistérségekben az ellátórendszerek és térségközponti szerepkörök fejlesztése mellett a közlekedési viszonyok javítása, a jelentős arányú roma népesség társadalmi integrációjának segítése. 45

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


5.1.3. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (3.0 verzió (munkaközi változat)) Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a 2014-20-as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, az ország európai szinten felzárkózást igénylő minden megyéjére kiterjedő (ún. kevésbé fejlett régiók célterület) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). Ennek megfelelően a TOP fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. A TOP fejlesztési irányai: I. Térség-specifikus erőforrásokra épülő, azokat gyarapító gazdasági növekedés és foglalkoztatásbővítés A helyi és térségi erőforrásokat hasznosító és gazdagító gazdaságfejlesztés és foglalkoztatásösztönzés a gazdasági ciklusok térségen belüli kialakítását, zárását szorgalmazza (ld. helyi érdekű gazdaságfejlesztés). Ez a gazdasági erőforrások (elsősorban munkaerő, tudás, jövedelem vagy akár a döntéshozatal) áramlásának és folyamatainak minél hosszabban egy-egy térségen belül tartását szolgálja. Mindez a belső erőforrásokra nagyobb mértékben építő, stabil és fenntartható növekedést felmutató térségi gazdasághoz vezethet. A helyi érdekű gazdaságfejlesztés egyik fontos vonulata a város és vidék partnersége, az egymás számára kölcsönösen szolgáltató kapcsolatok kialakítása e területek között. A városoknak képesnek kell lenniük piacot, munkahelyet, elérhető szolgáltatásokat nyújtva szervezni a térségük gazdaságát. Eközben a vidék primer ágazati termékeket, lakó és rekreációs szolgáltatásokat, vagy akár sajátos termelési helyszíneket biztosíthat. Nagyon fontos a térségek foglalkoztatási potenciáljának bővítése, a munkaerő helyben tartása. A foglalkoztatás biztosítása ezért a TOP gazdaságfejlesztési törekvéseinek egyik fő motivációja. Ez megnyilvánulhat a munkaerő-igényes ágazatok (pl. turizmus) támogatásában, vagy olyan beruházások ösztönzésében, amelyek jelentős helyi foglalkoztatást tudnak biztosítani. A térségek gazdasági versenyképessége és növekedése érdekében szintén fontos fejlesztési motívum a térségen kívüli piacokon is potenciálisan versenyképes, ezért a térségi szinten kiemelhető ágazatok fejlesztése. Az uniós törekvésekkel összhangban a 2014-2020-as gazdaságfejlesztés, így a TOP gazdaságfejlesztésének is, fontos iránya a zöld gazdaság fejlesztése, amely a klímaváltozás elleni küzdelmet is szolgálja. A TOP energiahatékonyságot javító és megújuló energetikai megoldásai elsősorban a térségi és helyi léptékű, valamint a közösségi célú megoldásokra koncentrálnak.

II. Élhető és az üzleti szereplők számára vonzó települések A települések környezete biztosítson minél kedvezőbb életminőséget. Ez megnyilvánulhat egyrészt abban, hogy egészségesebbé válik a lakókörnyezet, javulnak a környezetegészségügyi paraméterek, illetve több lehetőség kínálkozik az egészséges, fizikai aktivitást szolgáló rekreációs lehetőségekre. A napi tevékenységek ellátását minél jobban szervezett, igényekre szabott közlekedési, és egyéb közszolgáltatási (köztük hangsúlyosan a gyermekmegőrzést szolgáló) tevékenységek biztosítsák. A népesség és a munkaerő helyben maradásának, illetve vonzásának ezek fontos tényezői.

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

46


Fontos szempont, hogy olyan települési környezet, infrastruktúra, közszolgáltatás működjön, amely támogatja a településeken folyó gazdasági tevékenységeket, azok kiterjesztését, valamint a munkavállalókat, a munkába járást. Mindezen törekvések gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási orientációjúak is. Az ország népesedési helyzetéből fakadóan már középtávon komoly munkaerőhiánnyal szembesülhet. Ennek elkerülése érdekében már középtávon fokozni kell a gyermekvállalási kedvet. A helyzet javításáért a fejlesztéspolitika legfontosabb eszköze az lehet, hogy a gyermekeket nevelők számára minél élhetőbb lakókörnyezetet és a közszolgáltatások minél könnyebb elérhetőségét biztosítja. E törekvések legfőbb támogatója a gyermek és családbarát közterületi és közszolgáltatási beavatkozásai lehetnek. A helyi polgárok egészséges szabadidő eltöltésének támogatása, valamint az önkormányzati egészségügyi szolgáltatások fejlesztése pedig nagyban hozzájárulhat egészségmegőrzésükhöz. III. Helyi közösségek megerősítése és öngondoskodó képességük javítása Nagyon fontos törekvés, hogy tudatosabbá váljanak a helyi és térségi közösségek, de-centralizálódjon az ország szellemi élete, és elterjedjen az öngondoskodó képesség. A tudatos helyi és térségi társadalmak hiányában sajnos kihasználatlan marad az egyik legfontosabb immateriális fejlesztési erőforrás, amely a közösségformálást és a gazdasági kibontakozást szolgálhatná: a helyi és területi identitás. Pedig ezek az identitásminták települési és megyei szinten kimutathatóan léteznek az országban. A TOP helyi érdekű gazdaságfejlesztése és az ezt szolgáló gazdaságszervezés alapvetően közösségi keretek között képzelhető el. Ebben különös szerepe van a városi és vidéki közösségek kölcsönös partnerségének. A településfejlesztésekben és különösen a városfejlesztésekben is előnyben kell részesíteni a közösségi alapú megoldásokat. 5.1.4. Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2013. ápr.22-i verzió) Heves Megye Területfejlesztési Koncepciójának véleményezési változatát elemezzük, mely a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve 2014-2020 időtávlatában követni tervezett stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. A koncepció jelen verziója munkaváltozatnak tekinthető, nem került elfogadásra szakmai, szakpolitikai vagy politikai döntéshozók vagy testületek által.

47

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Heves megye adottságait alapul véve a következő jövőkép fogalmazható meg: „Heves megye a megfelelően képzett és képezhető humán tőkére támaszkodó, innováció-orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi erőforrásainak folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030-ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik." Ennek a jövőképnek az elérését megvalósító program szlogenszerűen az alábbi módon fogalmazható meg: „Heves Megye Magyarország harmonikusan fejlődő megyéje". Átfogó célok: Komplex, integrált és foglalkoztatás-intenzív gazdaság Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet Stratégiai célok: Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése Az Észak-hevesi térség turisztikai potenciállal rendelkező területei számára kitörési pont, a természeti adottságok vonzerővé fejlesztése és ezzel összhangban a fogadókapacitás elemeinek kiépítése. A turisztikai fejlesztések során különös hangsúlyt kell, hogy kapjon a gyógy- és termálvizek komplex kiaknázása, hasznosítása, az egészség-, az öko- és a bakancsos turizmus szerepvállalása, a vadászat és a tavak (létrehozandó víztározók) intenzívebb bevonása a turizmusba. A világ turizmusában is megfigyelhető folyamat a természethez fordulás, az aktív turizmuságak fellendülése, ezek közül a térségben kiemelkedő szerepe van a lovas turizmusnak. A cél eléréséhez erősíteni szükséges a települések közötti együttműködést, a gazdasági (pl. erdőgazdálkodás) és idegenforgalmi célkitűzések összhangját, a marketing tevékenységet, valamint a humánerőforrás fejlesztését. Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés • Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése: Cél az eredetvédelem erősítésével az egyedi jellegek megismertetése, piaci megjelenések fokozása, továbbá egy eredetvédelmi kutatóközpont létrehozása és működtetése, élelmiszerfejlesztő központ hatóanyagbázisának bővítése, a helyi termékek piacra vitelének erősítése valamint a wellness és a turisztikai ágazat helyi élelmiszerszektorral való együttműködésének fokozása.

Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása: Fogadóképesség javítása: A tervezési időszak során meg kell alapozni a nagyobb számú külföldi és belföldi vendégek fogadásának feltételrendszerét, figyelembe véve a megye vonzásképességet. A „Zöldülő megye”, azaz az ökoturisztikai kínálati jelleg elősegítésének fontos alappillére a magas minőségű helyi termékek felhasználására, illetve a helyi szolgáltatások igénybe vételére alapozott, azok beazonosítható identitását és unikalitását kihasználó turisztikai kínálat kialakulásának elősegítése. Turisztikai attrakciók fejlesztése Turisztikai desztináció menedzsment szervezetek tényleges felállásának elősegítése: A hatékony desztináció menedzsment rendszer kialakításhoz marketing és menedzsment tevékenységgel kell ösztönözni az együttműködést, támogatva a turisztikai marketingkommunikációs, illetve turisztikai értékesítési munkát. A Magyar Turizmus Zrt. a regionális marketingigazgatóságokon keresztül alakít ki partnerséget a TDM szervezetekkel annak érdekében, hogy a feladatok összehangolt turisztikai szakmai célok mentén haladjanak.

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

48


Turisztikai termék-programok: gyógyturizmus, kerékpáros turizmus, ökoturizmus, lovasturizmus, borturizmus, vadászat turizmus, falusi turizmus, tematikus útvonalak, kulturális turizmus, rendezvény turizmus. Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság erősítésével Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom A család, mint érték előtérbe helyezése Cél a család, mint az értékközpontú gondolkodás megerősítése, a megyében élő családok helyzetének a javítása, a családbarát megoldások elősegítése és a társadalmi felelősségvállalás esélyegyenlőségi dimenziójának az erősítésére. Távmunkával, részmunkaidős foglalkoztatással, bedolgozással, rugalmas munkaidő kialakításával, családi termeléssel, illetve a közmunkaprogram racionalizálásával javulhatna elsősorban a falvak munkanélküliségi rátája, valamint a nők foglalkoztatási helyzete. A „családbarát megye” megvalósításához családsegítő, gyermekvédő és gyermekjóléti szolgáltatások és programok megerősítésére, a bölcsődei, óvodai, általános iskolai illetve időskorú ellátás kiszélesítésre illetve továbbképzési lehetőségek biztosítására van szükség. Az intézmények és munkahelyek közösségi közlekedéssel és kerékpárral való elérhetőségének biztosítása a közösségi közlekedés kibővítésével szintén fontos célkitűzés. A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet Az elérhetőség feltételeinek javítása Fenntartható település- és térszerkezet A megyében kiemelten kezelendő, fejlesztendő területek az Egri kistérségre lebontva az alábbiak: a humántőke fejlettségének növelése, a helyi foglalkoztatás növelése, az üzleti szolgáltatások (pl. turizmus) fejlesztése, az infrastruktúrák (energiaellátás, vízellátás, közlekedés, informatikai hálózat) fejlesztése, és a természeti adottságok (tőke) okszerű kiaknázása. 5.1.5. Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) (2013. nov.29-i társadalmasítási verzió) A Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) dokumentumban már kialakításra került a stratégiai célrendszer. Meghatározásra kerültek a területi és komplex célok, valamint azok prioritásai, a prioritások intézkedései azonban indikatív felsorolásként jelentek meg. A Stratégiai Program célrendszere követi a Koncepció célrendszerének struktúráját, azonban az intézkedések pontosításra kerültek a jelenleg ismert Operatív Programok alapján, azonosítva azok intézkedéseit a megyei célrendszer releváns elemeivel. Stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése 1. intézkedés: A megyei élelmiszeripar versenyképességének és piaci stabilitásának növelése 2. intézkedés: A mezőgazdasági termelés és feldolgozás jövedelemtermelő képességének javítása 3. intézkedés: Elektronikus nyomon-követési modellrendszer kiépítése 4. intézkedés: Az élelmiszeripar és a turizmus szinergiájának támogatása 5. intézkedés: Kutatás és fejlesztés az élelmiszeri feldolgozás területén 6. intézkedés: Borágazat fejlesztési program

49

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében 1. intézkedés: Megújuló energiaforrások térnyerésének elősegítése 2. intézkedés: Megújuló energia hasznosítását célzó beruházások támogatása 3. intézkedés: Épület felújítási programok támogatása az energiahatékonyság és energiamegtakarítás fokozása érdekében 4. intézkedés: Megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák támogatása prioritás: Gépipar fejlesztése, nagyvállalatok versenyképességének fokozása 1. intézkedés: Verseny- és exportképes technológiák alkalmazása 2. intézkedés: Megfelelő gazdasági környezet biztosítása 3. intézkedés: Ipari parkok kisléptékű szolgáltatás fejlesztése prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése 1. intézkedés: Innovatív vállalkozói tevékenységek támogatása 2. intézkedés: Beszállítói kapcsolatok fejlesztése 3. intézkedés: A KKV-k munkahelyteremtő támogatása 4. intézkedés: Befektetés- és beruházásösztönzés segítése 5. intézkedés: Önkormányzati tulajdonú iparterületek fejlesztése 6. intézkedés: Piacra jutás segítése 7. intézkedés: Kisvállalkozói tőkejuttatási programok kidolgozása 8. intézkedés: KKV-k informatikai eszközellátottságának növelése prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása 1. intézkedés: Szállás és szolgáltatásfejlesztés 2. intézkedés: Húzó turisztikai ágazatok minőség és kapacitásfejlesztése 3. intézkedés: Új innovatív megoldások és turisztikai attrakciók létrehozása a helyi gazdaság élénkítéséhez való fokozottabb hozzájárulás érdekében 4. intézkedés: Megyei turisztikai együttműködések erősítése a turisztikai desztinációk köré szerveződő gazdasági szereplők között Stratégiai cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása 1. intézkedés: Hagyományokra és helyi adottságokra épülő, versenyképes agrárszektor 2. intézkedés: Az együttműködések fokozása értékesítési láncokkal 3. intézkedés: Technológia fejlesztések a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében 4. intézkedés: Kutatási eredmények átültetése a gyakorlatba 5. intézkedés: A primer szektorral szinergikus feldolgozóipar létesítése 6. intézkedés: Fiatal gazdák képzése, tevékenységének segítése 7. intézkedés: Szaktanácsadás működtetése (technológia; támogatások igénybe vétele 8. intézkedés: Magas élőmunka-igényű kertészeti kultúrák támogatása 9. intézkedés: Halászat, erdő- és vadgazdálkodás támogatása 10. intézkedés: A vidéki gazdaság energiabiztonságának növelése 11. intézkedés: Öntözőrendszerek fejlesztése prioritás: Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával 1. intézkedés: Élelmiszerbiztonság megteremtése 2. intézkedés: Magas hozzáadott értékű helyi élelmiszer és rövid ellátási lánc

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

50


3. 4. 5. 6. 7.

intézkedés: Fogyasztói tudatosság növelése intézkedés: Helyi termékek piacra jutásának támogatása intézkedés: Helyi piacok létrehozatala, működtetése intézkedés: Egészséges élelmiszer-termelési és ellátási rendszer kialakítása intézkedés: Informatikai és egyéb fejlesztések a helyi termékek népszerűsítése és értékesítése érdekében 8. intézkedés: Együttműködések erősítése a helyi termékek versenyképességének növelése érdekében

prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság fejlesztésével és egymást erősítő helyi közösségek kialakításával 1. intézkedés: Helyi erőforrások optimális hasznosítása 2. intézkedés: Megújuló energiaforrások részarányának növelése 3. intézkedés: Vidék népesség-megtartásának javítása a foglalkoztatás növelésével 4. intézkedés: A közfoglalkoztatás hatékonyságát növelő rendszer támogatása 5. intézkedés: Falusi turizmusban rejlő potenciál kiaknázása 6. intézkedés: Infrastrukturális fejlesztések a kedvezőbb elérhetőségi viszonyokért 7. intézkedés: Szociális gazdaság fejlesztése a rurális térségekben 8. intézkedés: Közösségi szolgáltatások erősítése, bővítése, közösségfejlesztés 9. intézkedés: Civil szféra erősítése 10. intézkedés: Helyi identitás növelése 11. intézkedés: Helyi lakosság speciális tudásának megőrzése, átadásának elősegítése szakemberek bevonásával 12. intézkedés: A vidéki természeti- és kulturális örökség feltérképezése, értéktárakban való rögzítése, bemutatása, védelme Stratégiai cél: Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése 1. intézkedés: A család, mint a társadalom alapegységének megerősítése 2. intézkedés: Bölcsődei, óvodai, iskolai, közművelődési szolgáltatások helyben vagy lakóhelyhez közeli biztosítása (bölcsődei férőhelyek növelése, óvodai férőhelyek szükség szerinti bővítése, a mindennapos testneveléshez szükséges tornatermi kapacitás biztosítása, köznevelési intézmények infrastrukturális felújítása, napközi otthonos ellátás, meleg étkezés). 3. intézkedés: A 3 éves kortól kötelező óvodáztatás miatt 2014-től esetlegesen fellépő férőhelyhiány miatti óvodai kapacitásbővítés biztosítása, valamint a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetése miatti tornaterem-fejlesztések beindítása. A köznevelési intézmények infrastrukturális felújítása. 4. intézkedés: Gyermekjóléti szolgáltatások erősítése (családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, káros szenvedélyek megelőzését szolgáló tanácsadás, szabadidős programok szervezése stb.) 5. intézkedés: Rugalmas munkaidő bevezetése a munkahelyeken. A részmunkaidő vagy távmunka lehetőségének elősegítése 6. intézkedés: Családbarát munka, közösségi- rekreációs helyek kialakítása, új céges kultúra meghonosításával 7. intézkedés: Idősek életét támogató ellátások és szolgáltatások bővítése, minőségének javítása 8. intézkedés: Közösségi - társadalmi innovációk létrehozásának és adaptációjának ösztönzése, a közösségek cselekvőképességét támogató partnerségek erősítése a közösségi művelődés, közösségfejlesztés eszközeivel

51

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


prioritás: Egészséges társadalom kialakítása 1. intézkedés: A lakosság felvilágosítását szolgáló programok kidolgozása az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a preventív gondolkodás megismertetése és terjesztése érdekében 2. intézkedés: Az alapellátás és a járóbeteg-ellátás összehangolt fejlesztése 3. intézkedés: A jelenlegi fekvőbeteg ellátás kapacitásának megőrzése mellett az egyes speciális ellátási formák fejlesztése és bővítése 4. intézkedés: A prevenció erősítése, a szűrővizsgálatok szerepének növelése 5. intézkedés: Az egészségügyi intézmények épített és egészségügyi infrastruktúra (akadálymentesítés, műszerezettség) fejlesztése 6. intézkedés: Informatikai fejlesztések a betegutak rövidítése érdekében 7. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségeinek fejlesztése prioritás: Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze 1. intézkedés: Tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának javítása komplex felzárkózási programok, támogató szolgáltatások és képzések révén 2. intézkedés: A szegénység/gyermekszegénység csökkentése 3. intézkedés: Komplex helyi programok a képzett fiatalok megtartására 4. intézkedés: Új típusú, a munkahelyi integrálásra orientált felnőttképzési programok a leszakadó társadalmi rétegek foglalkoztathatóságának biztosítása érdekében 5. intézkedés: A perifériák lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése. A települések, térségek megtartó erejének fejlesztése, a településen belüli és a települések közötti különbségek mérséklése. Minőségi közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása és a mobilitási feltételek javítása 6. intézkedés: Célzott programok a roma gyermekek fejlesztése és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése érdekében 7. intézkedés: Gyermek jóllét: jó minőségű, életszakaszokon átívelő (kora gyermekkortól az ifjúkorig) esélyteremtő szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése; integrált kistérségi gyermekprogramok támogatása, óvodáztatás kiterjesztése, feltételeinek javítása, ingyenes iskolai 8. intézkedés: A hátrányos helyzetű fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése, a kulturális szolgáltatásokhoz és a közművelődéshez való hozzáférés biztosítása 9. intézkedés: Foglalkoztatás: a szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatása érdekében 10.intézkedés: A lakáscélú szociálpolitikai támogatás rendszerének rugalmas átalakítása, a telepprogramok, szociális város rehabilitáció, szociális lakhatás támogatása 11.intézkedés: Szociális gazdaság fejlesztése. Helyi szociális gazdasági programok, szervezetek létrehozásának ösztönzése, erősítése 12.intézkedés: Önfenntartó településprogramok; helyi közösségek fejlesztése, befogadó, és megtartó erejük erősítése a közösségi művelődés intézményeinek bevonásával, revitalizálásával 13.intézkedés: Gyermekjóléti-, gyermekvédelmi rendszer erősítése, kapacitás bővítése 14.intézkedés: Civil szervezetek, egyházak szociális tevékenységének támogatása, azok integrálása a térségek és települések szociálpolitikai szolgáltató rendszerébe

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

52


15.intézkedés: Első munkahelyhez jutás segítése, ösztöndíj-, mentor programok külön támogatási programok a foglalkoztatás szempontjából periférián lévők számára prioritás: A lakosság biztonságérzetének 1. intézkedés: Prevenció fontossága (pl: drog, öngyilkosság) 2. intézkedés: Az áldozat segítés, áldozattá válás megelőzése 3. intézkedés: A bűnözői életpálya kialakulásának megelőzése prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére 1. intézkedés: Sporttáborok támogatása, erdei iskolák korszerűsítése 2. intézkedés: Az egészséges testmozgás koncepcióján alapuló rendszeres testmozgás programok megvalósítása a megye településein 3. intézkedés: Az iskolai testnevelés feltételeinek biztosítása, diáksport versenyek rendezése és támogatása 4. intézkedés: A sportlétesítmények korszerűsítése és azok közösségi szabadidős használatra történő megnyitása prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében 1. intézkedés: Bölcsődei, óvodai, általános, közép és felsőfokú oktatási intézmények állagmegóvása, bővítése, eszközigényének fejlesztése 2. intézkedés: Szakképzés átstrukturálása a munkaerő piaci igények szerint, a szükséges profiltisztítás végrehajtása, a technikusi és szakiskolai képzés fejlesztése 3. intézkedés: Felsőoktatási együttműködés, a képzési struktúra munkaerő-piaci igényekhez igazítása a pályakezdők (friss diplomások) munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének támogatása 4. intézkedés: Távoktatás támogatása, hatékonyabbá tétele 5. intézkedés: Az iskolai tehetséggondozás megerősítése 6. intézkedés: Továbbképzési programok erősítése (célcsoport: elsősorban a nők és a hátrányos helyzetűek) 7. intézkedés: TISZK központok szerepének újragondolása a szakképzés változó rendszerében, feladatuk bővítése a felnőttképzés irányába 8. intézkedés: K+F tevékenységek támogatása 9. intézkedés: Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén 10.intézkedés: Képzési, oktatási rendszer hatékonyságának javítása, hiányszakmák képzése, minőségi oktatás biztosítása. A gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés kialakítása. Munkahelyi képzések 11.intézkedés: Az információs társadalom kiépüléséhez szükséges hálózatok fejlesztése Stratégiai cél: Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása 1. intézkedés: Gazdasági gócpontok és kistelepülések elérhetőségének javítása; jó minőségű összekötő úthálózat kialakítása 2. intézkedés: Elkerülő utak kiépítése 3. intézkedés: A megyeszékhely gyorsforgalmi összekötése az M3-as autópályával 4. intézkedés: A megye északi és déli útszakaszainak a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyre történő rácsatlakozása 5. intézkedés: P+R, B+R és K+R parkolók kialakítása 6. intézkedés: Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, telephelyi, technológiai fejlesztések megvalósítása

53

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


7. intézkedés: Közösségi közlekedés korszerűsítése, járműpark fejlesztés, járatbővítés, megállóhelyek rekonstrukciója, akadálymentesítése 8. intézkedés: Vasúti áruszállítás szerepének növelése 9. intézkedés: Intermodális közlekedési csomópontok kialakítása az egyes közlekedési ágazatok közötti szinergia erősítése érdekében 10.intézkedés: Kerékpárút hálózat fejlesztése prioritás: Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme 1. intézkedés: Ivóvízminőség javítása, a vízbázisok védelme 2. intézkedés: Ár- és belvízvédelem 3. intézkedés: Szennyvízelvezetés és kezelés 4. intézkedés: Hatékony hulladékgazdálkodás 5. intézkedés: Levegőszennyezés és zajterhelés csökkentés, mérőhálózatok fejlesztése 6. intézkedés: Természetvédelmi területek és értékek megóvása 7. intézkedés: Barnamezős területek hasznosítása, zöldmezős területek bevonásának optimalizálása 8. intézkedés: Környezetvédelmi előírások racionalizálása 9. intézkedés: Környezetbarát energetikai fejlesztések, környezeti beruházások megvalósítása 10. intézkedés: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és abból adódó kockázatmegelőzés prioritás: Fenntartható település és térszerkezet 1. intézkedés: Helyi adottságokra épülő, területi fejlettségi különbségek kiegyenlítését elősegítő térszerkezet kialakítása 2. intézkedés: A városi zöldfelületek fejlesztése, a zöldfelületi rendszer funkcióinak erősítése 3. intézkedés: Közösségi, civil szerveződések támogatása, önszerveződés erősítése 4. intézkedés: Az elmaradott térségek felzárkóztatása; szegregátumok felszámolása prioritás: Infokommunikációs fejlesztések 1. intézkedés: Integrált információs rendszer kialakítása 2. intézkedés: Közigazgatási és gazdasági szereplők, vállalkozások informatikai fejlesztéseinek támogatása 3. intézkedés: Elektronikus közszolgáltatások minél szélesebb körben történő elérhetővé tétele, azok megismertetése 4. intézkedés: Digitális írástudatlanság felszámolása, digitális közbizalom erősítése, ITtechnológiák használatának ösztönzése 5.1.6. Eger Megyei Jogú város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Eger város körül a jelenlegi településszerkezet a következő településcsoportokra oszlik: agglomerálódó települések gyűrűje, jelenlegi vonzáskörzetet alkotó települések, illetve a potenciális vonzáskörzet települései (ez utóbbi két részre osztható: falvakra és öt funkcióhiányos kisvárosra). A teljes terület mintegy 2200 négyzetkilométerén az egrieket is beleszámítva szűk 200 000 ember él. Eger MJV regionális és térségi hatáskörének erősítését elsősorban az Egri Kistérséggel való nyitott, kommunikatív és kezdeményező együttműködésben látja. Eger számára a valós hatáskör, agglomeráció és a kistérség határai nem egyeznek. Eger városának hatása jóval a statisztikai kistérség határain túl is mérhető (a város valós vonzáskörzete összesen 27 település Eger városán felül).. Éppen ezért Eger számára a fejlesztések szempontjából létkérdés, hogyan tud együttműködni és

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

54


támaszkodni ezekre a területekre, és a kölcsönös együttműködések keretében hogyan képes a város a környező és tágabb értelemben is Eger hatása alá tartozó településekkel közös fejlesztési pontokat, egymást segítő fejlesztéseket, beruházásokat meghatározni. Eger fejlesztési potenciálját elsősorban a kistérségével alkotott szerves egység - szimbiózis -növelheti meg a következő területeken: • Gazdaság: környezetbarát ipar - turisztikai potenciál összehangolása, „forrás- és fejlesztési közösség" kialakítása, Kistérségi területi együttműködés az iparterületek tekintetében, „30 perces egri kistérség" komfortossá tétele; • Idegenforgalom: Szőlészet - borászat térségi összekapcsolása; gyógy- és termálvíz, fürdőkultúra, és gyógy turizmus; tematikus kulturális-szórakoztató programok; rekreációs területek és kerékpárutak együttes és összehangolt fejlesztése; • Intézményrendszer: együttműködés a várost körülvevő kisvárosokkal az intézmények hierarchiájának és funkcióinak kidolgozásában. Szükség van arra, hogy a kistérségi együttműködés közös érték- és érdekalapú legyen, amely ezáltal továbbgyűrűző hatásként - megnöveli a térség gazdasági potenciálját, ezzel a regionális, az országos és az európai integrációba való minél kedvezőbb betagozódást. Ennek értelmében olyan partneri viszonyt szükséges létrehozni város és kistérsége között, amely közös programokat dolgoz ki, összehangolja a települési költségvetéseket, közös fejlesztési projektek indít és menedzsel. Eger által nyújtott szolgáltatások az agglomerációban található települések számára • Közigazgatás, intézményrendszer • Egészségügy ellátás, szakellátás • Középfokú- és felsőoktatás, szakképzés • Kultúra és történetiség, közművelődés • Munkahely • Kis- és nagykereskedelmi szolgáltatások • Üzleti és pénzügyi szolgáltatások • Kommunális szolgáltatások

Az agglomeráció települései által nyújtott szolgáltatások • Munkaerő • Rekreációs tevékenység • Természeti, táji értékek • Lakóterület • Mezőgazdasági termékek, borászat • Alternatív ipari területek

Mind Eger, mind a kistérségi és agglomerációs települések számára a térségi együttműködés megoldása létkérdés, hiszen csak az összehangolt fejlesztések érik el a kívánt célt, ezen együttműködés nélkül pedig akár egymás fejlesztéseit is gátolhatják. Például a zöldfelületi rendszer és a közösségi terek hálózatos rendszerében jelenleg kimutatható, hogy azok nem alkotnak összefüggő rendszert és tekintetükben mennyiségi hiánnyal küzd a város (a zöldfelületek mennyisége 1/3-a a város léptékéhez mérten szükséges zöldfelületi mennyiségnek). A város adottságaiból adódóan lehetőség van a külterületeken lévő erdős-gyepes zöldterületek integrálására is, melyek a patakok zöldfolyosóin keresztül beköthetőek a városszerkezetbe, és így új rekreációs területek hozhatóak létre (erdők, szőlősök, Bükki Nemzeti Park, s végül a szomszédos települések köthetők be a rendszerbe). Erre az alaprendszerre épül rá a pl. a város turisztikai potenciáljának tudatos bővítése, a kistérségi hálózat és együttműködés kiépítése, a kerékpárhálózat fejlesztése, a közlekedés rendszerének kialakítása, stb. A kistérségben az életminőség, a szolgáltatások hatékonyságának és minőségének a javulása Eger érdeke is, hiszen növeli a kistérség népesség-megtartó potenciálját, úgy, hogy közben Eger központi szerepe sem csorbul, sőt erősödhet, hiszen a néhány alapszolgáltatáson felül, speciálisabb szolgáltatások nyújtásának Eger lesz az otthona. Eger központi szerepét a szorosabb kistérségi együttműködés nem veszélyezteti, a harmonikus, együttműködő kapcsolat mindenkinek jó, hiszen növeli az egész térség együttes vonzerejét, s az együttműködések pótlólagos erőforrásokat vonhatnak be egyéb területek- tehát nem csak

55

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


közvetlenül a közös feladatellátás- esetében is (együttműködések terjedése a gazdasági szereplők, civilek között, közös marketingakciók, stb.)

Stratégiai célok a kistérségi és agglomerációs együttműködés tekintetében: Összehangolt, egymásra épülő dinamikus és versenyképes gazdaság Idegenforgalmi szektor kínálatának és kapcsolatainak együttes összehangolása Kölcsönös és gyors elérhetőség megteremtése Szakképzett humán erőforrás potenciál összehangolása Együttműködő térségi közösség kialakítása Fejlesztési prioritások a stratégia megvalósítása érdekében: • Versenyképes agglomeráció: A jelenlegi stagnáló gazdaság dinamizálása és tőkevonzó képességének javítása érdekében együttesen kidolgozott kistérségi statisztikai rendszer, adatbázis kialakítása, e-közigazgatás gazdasági szegmensének megteremtése, zöldmezős területek feltárása és barnamezős területek lehetőségeinek kiaknázása, Regionális Innovációs Ügynökség erősítése, együttes pályázatok, települési érdekeltségek kidolgozása, kölcsönös finanszírozási keretek kialakítása, szakképzési együttműködés megteremtése a feladat, építve a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által kidolgozott Eger és térségének Iparfejlesztési Koncepciójában meghatározottakra. • Rekreációs agglomeráció és térség: Komplex és összehangolt turisztikai fejlesztések képesek az Eger és környékén található számtalan idegenforgalmi és rekreációs lehetőségek egymást kioltó és/vagy gyengítő hatása nélkül az egész térség potenciáljának további növekedését elérni. A közös koordináció, programmegosztás, helyszínek közötti kapcsolatok kiépítése, programiroda felépítése, egységes, célirányos kommunikációs stratégia kidolgozása szükséges. • Összeköttetések agglomerációja: A műszaki infrastruktúra, a mobilitás megteremtése, a térség bekötése az országos fő útvonalakhoz, a logisztikai adottságok javítása, a kötöttpályás rendszerek erősítése, alternatív közlekedési rendszerek kiépítése, térségi, idegenforgalmi szereppel is bíró kerékpárút-hálózat kiépítése a feltétele a kapcsolatok mélyítésének és alapja a összehangolt fejlesztéseknek. • Humán agglomeráció: Az emberi erőforrások kölcsönös felhasználásán alapuló közösség, a munkaerő-piaci versenyképesség javítása, a tudás, mint áru és érték kölcsönös közvetítése, az oktatási feltételek összehangolása és minőségének együttes javítása, a kultúra és a terület értékeinek fokozott közvetítése a fejlesztési prioritás célja. • Együttműködő agglomeráció: A térségi kohézió erősítése, térségmarketing átfogó alkalmazása, az együttműködés hatékony szervezeti felépítésének megteremtése, kommunikációs csatornák összehangolása a prioritás fejlesztési célja. Az agglomerációs együttműködés fejlesztésének alapvető feltétele a város kezdeményező szerepének kialakítása. Eger városa rendelkezik azokkal az intézményi, szervező és kommunikációs lehetőségekkel, melyek aktivizálásuk esetén képesek a az agglomerációs együttműködés hatékony fejlesztésére. 5.1.7. Eger Körzete Kistérség településeinek Idegenforgalmi Stratégiája és Programja, 2005. Noszvaj Bogács és Egerszalók mellett az önálló imázzsal és “extrákkal” (bizonyos mértékű komplexitással) rendelkező települések közé sorolható. E településcsoporton belül is javasolható egy nagyprojekt létrehozása, amelynek révén a települések komplex kínálata még jobban kiaknázhatóvá, értékesíthetővé válik. Az egerszalóki Hőforrás Termálkomplexum fejlesztés fényében a már meglévő Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

56


kiegészítő (másodlagos) vonzerők és a turisztikai szolgáltatások (szállás, vendéglátás, programszervezés) minőségjavítása válik a legfontosabb feladattá, hogy a települések vállalkozói az egerszalóki Hőforrás,illetve a meglévő bogácsi és noszvaji attrakciók indukálta vendégforgalomból minél jobban profitáljanak. A stratégiai feladatok megvalósítása esetén nemzetközi vonzerővel rendelkező kínálat jön létre. A főbb stratégiai fejlesztési területek - Eger és kistérségének gazdag turisztikai adottságaira és vonzerőire alapozva - a következők: 1. Épített vonzerőn alapuló, városlátogató, kulturális turizmus; 2. Konferencia-üzleti turizmus; 3. Természeti vonzerőn alapuló öko, aktív, hobby és falusi turizmus; 4. Bor- és gasztronómiai turizmus, amely a kulturális turizmus része ugyan, de térségbeli súlyának megfelelően kiemelten kezelendő. A tanulmányban kidolgozott stratégiai programok az egyes tematikus fejlesztési területek mentén – fontossági sorrendben – a következők: I. Szervezet- és intézményfejlesztés, együttműködések fejlesztése II. Marketing és információs tevékenység fejlesztése III. Turisztikai kínálat tudatos fejlesztése (mennyiségi és minőségi) IV. Humán erőforrás fejlesztése

5.2. BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK (A CÉLOK LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI, A HELYZETÉRTÉKELÉSBEN BEAZONOSÍTOTT PROBLÉMÁKRA AD-E MEGOLDÁST, A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA, A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK EGYMÁSRA GYAKOROLT HATÁSA) A stratégiában kitűzött célok a helyzetértékelésben azonosított, a SWOT analízisben összefoglalt problémák megoldására, illetve a meghatározott potenciálok kihasználására épülnek. A megfogalmazott célokat az egyes településrészek adottságaiból, lehetőségeiből, szükségleteiből kiindulva terveztük meg. Az egyes rész-célok egymásra épülnek, összefüggnek és elérésükkel biztosítják a fenntartható településfejlesztést. Fontos, hogy a település a lehetőségeihez mérten folyamatos növekedési pályán maradjon, s a felvázolt jövőkép valós értékeken, erőforrásokon alapuljon. A célrendszer a belső struktúráját tekintve következetes. A településfejlesztés beindításához az azonosított erőforrások elegendőek, azonban a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez nem elegendőek. A stratégiában megfogalmazott célok elérésével, az egyes akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztések elindításával az Önkormányzat megfelelő alapot, környezetet biztosít további, magán befektetések megjelenéséhez, más településrészekhez kapcsolódó fejlesztésekhez, a környező településekkel való szorosabb együttműködés lehetőségének megteremtésével pedig hozzájárul a térség által felvázolt célok eléréséhez is. Az Önkormányzatnak a további fejlesztéseket generáló célok megvalósulását kell elsősorban segítenie. A fent vázolt célrendszer koherenciáját egyértelműen biztosítja, hogy a benne foglalt célok gyakorlatilag egy vezérfonalra épülnek fel. Az ITS-ben meghatározott minden tematikus cél megvalósulása a noszvaji gazdaság fejlődését szolgálja. A célok elérését szolgáló fejlesztések jellemzően funkcióerősítő fejlesztések lesznek. Település szintű funkcióvesztés nem történik, a középtávú program nem befolyásolja a funkciók kialakult, elfogadott és alapvetően megfelelő rendszerét, zárványok nem keletkeznek: az elégtelen gazdasági funkciók kiemelt fejlesztése mellett elsősorban a települési, közösségi funkciók erősítése valósul meg.

57

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


A célrendszer településrészekre történő lebontása igazolja, hogy az egyes településrészek fejlesztése összhangban van a település egészének fejlesztésével, annak stratégiai célkitűzéseivel. A településrészek közötti feladatmegosztás során alakultak ki az egyes fejlődési irányok, a meglévő adottságokat figyelembe véve. A kompakt település elvének megfelelően a vegyes és hatékony földhasználat, a hatékony infrastruktúra üzemeltetés kialakítására törekedett a település. Ennek megfelelően kerültek kijelölésre az akcióterületek is. A gazdaságfejlesztés központja a település déli területére került, mely infrastruktúrával könnyen megközelíthető, ugyanakkor nem jelent jelentős zavaró hatást a lakókörnyezetre. Az idegenforgalmi vonzerő fejlesztése mindenekelőtt a turisztikai akcióterületre, azaz a tó környékére, a falu északi részére koncentrálódik, itt várható a vendégfogadás feltételeit javító, a magántőkéből megvalósuló további fejlesztése, valamint a vendégfogadást támogató, turisztikai vonzerők egymásra épülő fejlesztései. Az infrastruktúra fejlesztés hatása – különböző módon és eltérő mértékben – a település teljes területére kiterjed: jelenthet komplex településrehabilitációs beavatkozásokat, vagy csak pontszerű/vonalas fejlesztéseket is. Ehhez kapcsolódik a faluközpont akcióterület kijelölése is, mely kapcsolatot teremt a turisztikai és a gazdasági fejlesztési terület között. Ugyanakkor a települési alközpontok egységes arculatának kialakítását is magában foglalja. A főutca program akcióterülete kapcsolja össze a település különböző lakóterületeit is. A településrészek egymásra semleges hatást gyakorolnak. Nem találtunk olyan hatást, mely máshonnan funkciókat vonna el. Mindez következik a településrészek településszerkezeti sajátosságok és eltérő adottságok okozta lehatárolásból is. A településrészek fejlesztési céljai egymástól jól elkülöníthetőek, kölcsönhatásuk egyértelműen pozitív. A legerősebb kapcsolat a faluközpont és a turisztikai akcióterület esetében emelhető ki: a fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy hosszú távon egy egységes, vegyes hasznosítású – közbeékelődött zárvány nélküli – településközponti terület jöjjön létre. A lakóövezeti fejlesztések részben a természetes ingatlanpiaci folyamatok eredményeként fognak végbemenni. Emellett fontos kiemelni azokat a külterületi fejlesztéseket (mezőgazdasági területek és a pincés területek fejlesztése), amelyek hatását a település összes lakosa és vállalkozása érzékelheti. Mivel a fejlesztések hosszú távon a település teljes területét érintik, ezért a célok teljesülése nem idézi elő sem hátrányos helyzetű lakosságot tömörítő szegregátumok kialakulását, sem zárványok közbeékelődését.

6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI

6.1. FELMERÜLŐ KOCKÁZATOK A stratégia megvalósítását a település által befolyásolható belső, és a község hatáskörén túl mutató külső tényezőkből fakadó kockázatok befolyásolhatják.

Belső kockázatok A települési lakosság érdektelensége Alacsony munkavállalási hajlandóság Alacsony befektetői kedv

Felmerülő kockázatok Külső kockázatok Szabályozási környezet változása Jogszabályváltozások Kedvezőtlen pályázati feltételek

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

58


Önerő hiány

Támogatási források elapadnak (A település sikeresen pályázott a korábbi időszakokban külső forrásokra, azonban további külső forrást csak korlátozottan tud igénybe venni) Gazdasági környezet tovább hanyatlik országos szinten Az idegenforgalom fellendülése elmarad a várakozásoktól, így a település fejlesztésének egyik fontos pillérét nem tudja megerősíteni.

Önkormányzati vezetésben bekövetkezendő negatív változás Humánerőforrás hiánya, nem megfelelő humán erőforrás a stratégia végrehajtásához, az Önkormányzat nem tud megbirkózni a településfejlesztés koordinációs feladataival Gazdasági szervezetek nem kapcsolódnak be a fejlesztésekbe, így azok fenntarthatatlanná válnak A projektek megvalósítása során az egyes fejlesztések eltérő előkészítettségi fokon állnak. A fejlesztésekhez kapcsolódó eljárások (engedélyezés, közbeszerzés, jogi viták stb.) felborítják az ütemezést. Az Önkormányzat irányítási rendszere nem megfelelő a stratégia végrehajtásához, azaz a hiányos monitoring rendszer és nem optimális szervezeti struktúra késlelteti a megvalósítást és nem biztosítja a fenntarthatósági szempontok érvényesülését

2. táblázat: A stratégia megvalósulását fenyegető kockázatok összefoglalása

6.2. KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIA A stratégia végrehajtását befolyásoló kockázatok bekövetkezési valószínűségét, azoknak a projekt céljaira gyakorolt hatását, valamint a felmerülő kockázatok kezelési stratégiáját az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Kockázat megnevezése

A települési lakosság érdektelensége Alacsony munkavállalási hajlandóság Alacsony befektetői kedv

A felmerülő kockázatok kezelési stratégiája Bekövetkezés Hatása a Bekövetkezésük valószínűsége stratégia valószínűségét csökkentő megvalósulásá intézkedések ra Belső kockázatok közepes (2) nagy (3) Folyamatos kommunikáció (Önkormányzati tájékoztatók, közösségi tervezés) kicsi (1) nagy (3) Tájékoztatás, képzések, fejlesztési programok

Bekövetkezésük esetére tervezett intézkedések

Tájékoztatás, meggyőzés Motivációs eszközök bevezetése

közepes (2)

közepes (2)

Alap infrastrukturális fejlesztések önkormányzati megvalósítása, kedvezmények biztosítása a gazdasági szektor részére (pl: adókedvezmények)

További kedvezmények biztosítása (adókedvezmények), Erőteljes marketing tevékenység

Önerő hiány

közepes (2)

nagy (3)

Racionális önkormányzati gazdálkodás

Kedvezményes hitel felvétel

Önkormányzati vezetésben bekövetkezendő

kicsi (1)

nagy (3)

Ésszerű gazdálkodás, Eredmények közlése, Folyamatos lakossági

Az új Önkormányzat folytatja az Integrált Településfejlesztési

59

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


negatív változás

tájékoztatás, Fórumok megtartása

Stratégia megvalósítását, Stratégia felülvizsgálata 3-5 évenként Felelősök meghatározása feladatkörrel, Megbízási szerződéssel külső munkaerő foglalkoztatása

Humánerőforrás hiánya

közepes (2)

közepes (2)

Továbbképzés, átképzés, Foglalkoztatási programok

Fejlesztések fenntarthatatlan ná válnak A projectek megvalósítása során az egyes fejlesztések eltérő előkészítettségi fokon állnak. Az Önkormányzat irányítási rendszere nem megfelelő a stratégia végrehajtásához

közepes (2)

közepes (2)

Önkormányzati ösztönző program létrehozása

közepes (2)

közepes (2)

A fejlesztések összehangolása a projektmenedzsment révén

közepes (2)

nagy (3)

Az irányítási rendszer fejlesztése, csatlakozás a fenntarthatóságot erősítő szervezetekhez

Szabályozási környezet változása

közepes (2)

Jogszabályváltozások

nagy (3)

Kedvezőtlen pályázati feltételek

közepes (2)

Külső kockázatok A külső kockázatok és hatásainak befolyásolására az Önkormányzatnak kevés eszköz áll rendelkezésre, kisebb a ráhatása. Az országos folyamatokhoz, tendenciákhoz illeszkednie kell az önkormányzat programjait, céljait; járási szinten aktív résztvevőként kell befolyásolni a fejlesztési politikát. közepes (2) A külső Tervek, kockázatok és önkormányz hatásainak ati befolyásolására intézkedése az k Önkormányzatna felülvizsgált k kevés eszköz áll a rendelkezésre, jogszabályvá kisebb a ráhatása. ltozások Az országos alkalmával, folyamatokhoz, jogharmoniz tendenciákhoz áció illeszkednie kell biztosítása az önkormányzat nagy (3) Pályázati programjait, kiírások céljait; járási véleményez szinten aktív nagy (3)

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

Megváltozott jogszabályokhoz való igazodás

A Stratégia felülvizsgálata, célkitűzések vállalások aktualizálása

Projektek pályázati feltételekhez igazítása

60


résztvevőként kell befolyásolni a fejlesztési politikát. Támogatási források elapadnak Gazdasági környezet tovább hanyatlik országos szinten Az idegenforgalom fellendülése elmarad a várakozásoktól

kicsi (1)

közepes (2)

közepes (2)

közepes (2)

kicsi (1)

közepes (2)

ése a társadalmas ítás időszakában

A külső kockázatok és hatásainak befolyásolására az Önkormányzatnak kevés eszköz áll rendelkezésre, kisebb a ráhatása. Az országos folyamatokhoz, tendenciákhoz illeszkednie kell az önkormányzat programjait, céljait; járási szinten aktív résztvevőként kell befolyásolni a fejlesztési politikát.

3. táblázat: Kockázatkezelés összefoglalása

A kockázatok elemzése során kiemeltük azokat, amelyeknek a bekövetkezési valószínűsége nagy és jelentős hatással vannak a stratégia megvalósíthatóságára. Ezekkel kiemelten szükséges foglalkozni és megoldást találni a kockázat elkerülésére. Jelentősnek ítélt kockázatok: • Források bizonytalanságából eredő kockázatok • Az önkormányzati oldal nem megfelelő felkészültsége • A lakosság nem mobilizálható A legnagyobb kockázata annak van, ha a stratégiában megfogalmazott fejlesztések elmaradnak! Az azonosított és bemutatott kockázatok nyomon követése javasolt a stratégia monitoringja során, azzal egy időben, évente legalább egyszer. Amennyiben a felsorolt kockázatok valamelyike bekövetkezik, a megadott intézkedések végrehajtása javasolt. A stratégia megvalósítása során, illetve a felülvizsgálat során esetlegesen azonosítható újabb kockázatok kezelése elengedhetetlenül fontos, ezért szükséges ezek beépítése a kockázatkezelési stratégiába.

7. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE

7.1. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK A fejezet azon önkormányzat által végzett nem beruházási jellegű tevékenységeket foglalja össze, amelyek segítik, támogatják a fejlesztési és rehabilitációs célok elérését. Noszvaj önkormányzata hatékonyan segíti a már működő és a megtelepedni kívánó vállalkozókat. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet, szabályozási tevékenységek, gazdasági területek előkészítése, infrastruktúra fejlesztése, illetve vannak olyan eszközök, melyekkel a jövőben élni kíván: helyi adókedvezmények, hatékony és következetes települési marketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítés, funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek és területek hasznosítása.

61

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Az ITS végrehajtásánál legcélszerűbb minden egyes beavatkozást megelőzően meg kell vizsgálni, hogy az egyedi szituációban, mely módszer alkalmazása a legoptimálisabb.

Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet A településfejlesztési stratégia megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat következetes és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, mely biztosítja és fenntartja a transzparens és támogató adminisztratív és szabályozási környeztet. A fentieknek köszönhetően csökken a gazdasági bizonytalanság, a befektetési kockázat, s a társadalmi, valamint a gazdasági szereplők számára biztonságos befektetői környezet jön létre. Felismerve a biztonságos környezetben rejlő előnyöket, előtérbe helyeződnek a közszféra és magánszféra együttműködésén alapuló projektmegvalósítási konstrukciók, mely biztosítja a befektetések költséghatékonyságát, az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát, a beruházások gyorsabb megvalósulását.

Szabályozási tevékenységek, tervalku Az önkormányzatokról és az épített környezetről szóló törvények értelmében a területek felhasználásának, illetve a területeken az építés szabályainak meghatározása a települési önkormányzat joga. Noszvaj a Településfejlesztési Koncepciójára és jelen Integrált Településfejlesztési Stratégiájára építve most kezdi meg településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát, amelyek szükségesek a település fejlődéséhez, és ahhoz, hogy kihasználja a településrendezésben illetve a szabályozásban lévő lehetőségeket. A településrendezési terv felülvizsgálata a 2013-ban megváltozott jogszabályi környezet, valamint az évek alatt felmerült igények, gazdasági változások miatt szükséges. A stratégia „másodlagos”, „harmadlagos” elemei szerint alakíthatják a további településrendezési eszközöket (településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat). Befektetői és lakossági kezdeményezésre az Önkormányzat csak településrendezési szerződés keretén belül módosítja terveit, indokolt esetben. A tervalku lehetővé teszi, hogy nagy beruházások esetén, a beruházó és az önkormányzat között olyan szerződés kötessen, amely mindkét fél számára előnyös és rögzített fejlesztési feladatokkal bír. Az Önkormányzat számára az építési törvény több településrendezési eszköz megvalósulását biztosító jogintézményt (építésjogi követelmények, – változtatási, telekalakítási és építési - tilalmak, telekalakítás, elővásárlási jog, kisajátítás, helyi közút céljára történő lejegyzés, útépítési és közművesítési hozzájárulás, településrendezési - beépítési, helyrehozatali és beültetési - kötelezések, kártalanítási szabályok, településrendezési szerződés) is biztosít arra, hogy részt vegyen a településkép formálásában. A településrendezési eszközök készítése során eddig is tudatosan használta ezeket az eszközöket, s várható, hogy hosszú távon is alkalmazni fogja.

Helyi adókedvezmények Az Önkormányzat helyi adókedvezmények kialakítását tervezi induló vállalkozások számára. A településen kommunális adó került bevezetésre. A „Dolgozz otthonról” programban részt vevő cégek számára nincs szükség telephely-támogatásra.

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

62


Funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosítása Noszvajon a meglévő lakásállomány 17,5%-a (130 db lakóház!) lakatlan. A jelenlegi gazdasági helyzetben ezeknek a gyakran öreg, felújításra szoruló ingatlanoknak az értékesítése gyakran nehézkes. Az önkormányzat ezen lakásállományból, a nem hasznosított termőföldjeinek, erdőinek eladásával/bérbeadásával szerzett tőkéből megvásárolhat, melyeket azután a fiatal családok számára bérbe ad. A bérbe vétel kezdetén a családoknak a felújítás ráfordított összegéig bérleti díjat nem kell fizetniük. Később, az önkormányzattal kötött lízing szerződés keretében megvásárolhatják az ingatlant.

7.2.

AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK MAGHATÁROZÁSA 7.2.1.

Önkormányzati Hivatal szervezeti rendszere

Noszvaj Községi Önkormányzat fő tevékenységi köre az általános közigazgatás. Felsőtárkány Község Önkormányzatával közös hivatalként működik, a Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Felsőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Noszvaji Kirendeltsége. Az Önkormányzat, mint közigazgatási szervezetnek az ügyfélkörébe tartozik a lakosság, a gazdálkodó és civil szervezetek. Az önkormányzat képviselő-testületének feladata a rendezési folyamatban a település sajátosságainak érvényesítésén és az értékek figyelembevételével a koncepcionális és megvalósítási hangsúlyok meghatározása, amik mentén a jövőjüket tervezik. Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselőtestület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat (Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, Eger Körzete Területfejlesztési Önkormányzati Társulás). Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál. A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (önkormányzati törvény, Ötv.), nevesítve van, hogy a településfejlesztés és a településrendezés a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatok közé tartozik. A városfejlesztés irányait az alábbi, képviselő-testület által jóváhagyott dokumentumok tartalmazzák: településfejlesztési koncepció, településrendezési terv (szerkezeti terv és szabályozási terv), illetve az Integrált Településfejlesztési Stratégia, egyéb ágazati stratégiák. Az Önkormányzat gyakorolja a tulajdonosi jogokat a település vagyona fölött, továbbá a képviselőtestület kompetenciájába tartozik a költségvetés elfogadása is, azaz közvetlen eszközei is vannak az Önkormányzatnak a fejlesztésekre, továbbá az átfogó fejlesztési programokra. Noszvajon két állandó bizottság működik: Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrző Bizottság, valamint a Humán Erőforrás Bizottság. A képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot vagy munkacsoportot hoz létre. A Bizottságok a részükre megállapított hatáskörökbe tartozó koncepciókat, előterjesztéseket, rendelet- tervezeteket a képviselő- testület munkatervében szereplő időpontok előtt megtárgyalja, véleményezi. A Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrző Bizottság figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek és kiadások alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését. Kidolgozza a polgármester illetményemelésével kapcsolatos előterjesztést és

63

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


határozati javaslatot. Lebonyolítja a vagyonnyilatkozatokkal, illetve az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárást. A Humán Erőforrás Bizottság dönt a turisztikai marketinget szolgáló, az Önkormányzat költségvetésében tervezett és jóváhagyott kiadványok, egyéb eszközök előkészületeiről, megjelentetéséről, terjesztéséről. Jóváhagyja a település kulturális, turisztikai és sport programját/koncepcióját, az önkormányzat által rendezett állami és nemzeti ünnepeink programját. A képviselő-testület munkatervében szereplő időpontok előtt megtárgyalja, véleményezi a lakosság kulturális, művészeti, hagyományőrző ifjúsági és sportélettel kapcsolatos kezdeményezéseinek támogatására irányuló előterjesztéseket, a település környezetszépítésével, zöldfelület növelésével, természetvédelmi, környezetvédelmi feladataival kapcsolatos terveket, elképzeléseket, a területhez rendelt költségvetést, az önkormányzat kulturális, sport, és turisztikai fejlesztését szolgáló koncepcióinak kialakítását, az önkormányzat által közvetve vagy közvetlenül finanszírozott turisztikai, kulturális és sport tevékenységgel kapcsolatos munkakörök betöltésére érkező pályázatokat, a településen az önkormányzat tulajdonában lévő épületek és a Kastély működésével, fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos teendőket, ill. a helyi védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos ügyeket, a település mezőgazdaságával kapcsolatos témákat, a településen működő közoktatással és közneveléssel foglalkozó intézmények előterjesztéseit. Együttműködik az illetékességi területén tevékenykedő testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel. Javaslatot tesz a helyi könyvkiadás támogatására. Feladatkörében közreműködik a helyi rendezvények megvalósításában, szervezésében. A turisztikai, kulturális feladatok összehangolása, fejlesztése érdekében szükség szerint együttműködik a kistérség civil szervezeteivel, vállalkozóival, idegenforgalmi szakembereivel. Javaslatot tesz a település fejlesztési programjainak kidolgozására, megvalósítására. A Hivatal egységes szakapparátusként működik, így a különböző kisebb szervezeti egységek az egységes polgármesteri hivatalt képviselik munkájuk során. A hivatal intézmény felügyeletet lát el a településen működő óvoda és könyvtár felett. Feladatai ellátásában Noszvaj Községi Önkormányzat három szervezeti egysége működik közre: adóhatósági ügyek, igazgatási ügyek, gazdálkodási ügyek. A településrendezési kérdésekben a jegyző az illetékes. A Községi Önkormányzat munkáját az Egri Járási Hivatal szakigazgatási szervei segítik. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítése során a település nem hozott létre menedzsment szervezetet. A fejlesztési dokumentum kidolgozásában a Községi Önkormányzat szakreferensei vettek részt. 7.2.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Az integrált stratégia megvalósítása olyan szervezeti működést kíván meg a városoktól, amely biztosítja egyrészt a stratégia egészének folyamatos karbantartását, az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába („stratégiai menedzsment”), másrészt pedig biztosítja a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását („operatív menedzsment”). A projektmenedzsment általános kategóriái szerint csoportosítva tehát: a stratégiai menedzsment a „hatások” érvényesüléséért, míg az operatív menedzsment az eredményekért (mind a közvetlen, „outputok”, mind a tényleges eredmények) visel felelősséget.3 7.2.3. A stratégiai menedzsment A stratégiai menedzsmentet a település képviselőtestülete, jegyzője és polgármestere, a pénzügyi bizottság elnöke alkotják, és szakmailag az Eger MJV Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Iroda Építéshatósági Csoportjában dolgozó építéshatósági ügyintéző segíti. Ők azok, akik a Magyarország 3

Városfejlesztési kézikönyv, 2009

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

64


helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján felelősek a döntéshozatal során a városfejlesztési célok elérése érdekében érdemi előrelépéseket tenni, valamint a stratégia megvalósulását, illetve ennek társadalmi-gazdasági hatásait nyomon követni, értékelni. Ezen a szinten kerülnek meghatározásra a stratégiák, a fő célkitűzések, továbbá kerül elfogadásra az operatív menedzsment éves beszámolója, illetve terve. A stratégiai menedzsment tagjai évente 2-4 alkalommal gyűlnek össze. A stratégiai menedzsment fő feladatai Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósulásának folyamatos nyomon követése, értékelése. Ennek keretében az elhatározott fejlesztések megvalósulásának nyomon követése, azok elvárt eredményeinek és hatásainak értékelése, az Integrált Településfejlesztési Stratégia által kitűzött célok teljesülésének figyelemmel kísérése. A stratégia rendszeres, vagy indokolt esetben történő aktualizálásának biztosítása is. A településfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, a külső feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése. A települési társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése a stratégia cél- és eszközrendszerébe. Kapcsolódás a stratégiai menedzsment szervezethez Stratégiai döntések előterjesztését a stratégiai menedzsment, vagy azok tagjai tehetik meg. Az előterjesztésekről döntést, határozatot a képviselő-testületi ülés keretében hoznak. A képviselőtestület ad tehát felhatalmazást az operatív menedzsmentnek feladatainak elvégzésére. A Bizottsággal közösen kerül meghatározásra, hogy az ITS elemei közül, mely beruházást kell megvalósítani a meglévő források és külső lehetőségek, pályázatok, illetve az ütemezés alapján.

7.2.4. Operatív menedzsment Az operatív menedzsmentet a polgármesteri hivatal fejlesztések megvalósításában közreműködő szervezeti egységei , valamint az érintett intézmények vezetői (pl. általános iskola igazgatója, óvodavezető, stb.) alkotják. Noszvaj Önkormányzata nem kíván külön településfejlesztő társaságot létrehozni. Ennek oka a magas anyagi vonzat mellett, hogy az önkormányzati szervezeten belül gördülékenyebben biztosítható a folyamatos munka. Az Önkormányzaton belüli szervezet, illetve menedzsment kockázatai miatt (pl. a merev hivatali szervezet, a bürokrácia, valamint a nagyfokú függőség a képviselő- testületi döntésektől) a hivatalon belüli szervezeti és működési szabályok speciális kialakításával kell biztosítani, hogy világos ellenőrzési és felelősségi feltételek teremtődjenek meg. Az operatív menedzsment fő feladatai Az operatív menedzsment a felelős a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések hatékony megvalósulásáért, a stratégiai menedzsment által meghatározott feladatok végrehajtásáért, továbbá beszámolási kötelezettséggel tartozik a végrehajtással kapcsolatban. Az operatív projektmenedzsment szervezet feladatai: a településfejlesztési és az akcióterület stratégiai fejlesztési céljainak, illetve programjainak érvényesítése, különösen a horizontális elemek tekintetében, azaz a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség biztosításában, illetve a nyilvánosság biztosításában. Közreműködik a projektek megvalósulásában. Kapcsolatot tart a hatóságokkal, a lakossággal és a helyi civil és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a vállalkozókkal. Az operatív projekt menedzsment szervezet további feladatai:

65

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Stratégiai feladatok, magánberuházások ösztönzése, koordinálása, a befektetőkkel történő tárgyalások lebonyolítása; a meghatározott indikátorok teljesülésének figyelemmel kísérése, indikátorok mérése; adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása. Folyamatos beszámoló a stratégia és a projekt megvalósításáról a képviselő-testület és a Polgármester felé. Operatív feladatok: NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség és az NFÜ felé történő kapcsolattartás; a beruházások megkezdéséhez szükséges terület-előkészítési munkálatok lebonyolítása; az önkormányzati beruházások irányítása, a kivitelezők közbeszerzés útján történő kiválasztásának előkészítése, a vállalkozói szerződések megkötése, a megvalósítás nyomon követése, ellenőrzése, stb.; a projektek megvalósításának előkészítése, a tervezés és engedélyeztetés koordinálása; adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása; az Akcióterületen megvalósuló „soft” projektelemek koordinálása; a projektek pénzügyi folyamat-menedzsmentje, a folyamatosan pozitív cash-flow biztosítása. A menedzsment szervezet felépítése Az Önkormányzat (a megvalósításért felelős szervezet) biztosítja a projektek lebonyolításában résztvevő szakértőket, egy részről a meglévő önkormányzati szakemberekre támaszkodva, másrészt szerződéses viszony útján szakértőkkel. Az Önkormányzat a már pályázati lebonyolítási tapasztalatot szerzett szakembereit, munkatársait kívánja igénybe venni a megfogalmazott fejlesztések, projektmenedzsment feladatok végrehajtására. A projekt előkészítésben résztvevő önkormányzati tisztségviselők előkészítői és irányítói voltak korábbi beruházásoknak. A program fő felelőse az operatív menedzsment szervezetben a projektmenedzser, aki a kapcsolatot tartja belső és a külső szakértőkkel. A menedzsment belső szakértői a pályázati menedzser, a műszaki menedzser, a pénzügyi menedzser. A pályázati referens feladata a program támogatott elemeinek nyomon követése, az előrehaladási és fenntartási jelentések összeállítása, adminisztratív feladatok ellátása lesz. A műszaki referens feladata a beruházások megkezdéséhez szükséges terület-előkészítési feladatok lebonyolítása, a beruházási jellegű programelemek megvalósításának előkészítése, a tervezés és engedélyeztetés koordinálása. Szükséges kompetencia: műszaki végzettség, legalább 2 éves műszaki tapasztalat. A pénzügyi referens feladata a kifizetés igénylési dokumentáció összeállítása. Szükséges kompetencia: legalább 3 év szakmai tapasztalat, vagy hasonló nagyságrendű projekt menedzselésében szerzett tapasztalat. A projektmenedzsment működtetését a projektmenedzser vezeti. A projektmenedzser feladata a menedzsment vezetése, a stratégia céljainak érvényesítése, beszámoló készítése a stratégiai döntéshozók számára, kapcsolattartás. Szükséges kompetencia: legalább 5 éves vezetői tapasztalat, vagy hasonló nagyságrendű projekt menedzselésében szerzett tapasztalat. Jelenleg nincsen az operatív menedzsmenttel kapcsolatban szabályozás. Az abban részt vevő önkormányzati dolgozók munkaköri leírása kiegészítésre kerül a menedzsment feladatok elvégzésével. Menedzsment szervezethez kapcsolódó szakértők Az Önkormányzati operatív menedzsment tagjai mellett külső szakértő szervezetek is vesznek részt a projektek megvalósításában. Az Önkormányzat a menedzsment jobb működtetése érdekében a belső szakemberek igénybevétele mellett külső szolgáltató igénybevételével kívánja biztosítani a végrehajtás szakmai szervezeti hátterét. A külső szolgáltató kiválasztása során fontos, hogy a szakemberek folyamatosan rendelkezésre álljanak, illetve hogy hatékonyan el tudják látni a projekt lebonyolítását, ellenőrzését, és hogy nagyfokú tapasztalatokkal rendelkezzen EU által támogatott projektek végrehajtásában. A külső szakértő segíti az operatív menedzsment szervezetet a projekt támogatási szerződés szerinti megvalósításában a projekt megkezdésétől a projekt zárásáig, illetve a fenntartási időszakban. A

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

66


külső szakértők a referenciák, illetve a fajlagos költségek alapján kerülnek kiválasztásra. A szakértőknél kompetencia az adott irányú szakmai végzettség, s legalább 2 éves tapasztalat, vagy hasonló nagyságrendű projekt menedzselésében szerzett tapasztalat. Igénybe vehető szakértők alkalmi megbízás alapján: jogi szakértő, közbeszerzési szakértő, könyvvizsgáló műszaki ellenőr, tervellenőr. A stratégiai és operatív menedzsment munkáját Eger MJV Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Iroda Építéshatósági Csoportjában dolgozó építéshatósági ügyintéző segíti, mivel az ITS beavatkozásainak legjelentősebb része műszaki, építészeti jellegű tevékenységeket takar.

7.3.

TELEPÜLÉSKÖZI JAVASLATOK

KOORDINÁCIÓ

MECHANIZMUSAI,

EGYÜTTMŰKÖDÉSI

A települési koordináció célja az ITS településközi egyeztetése, melynek jellege a község térségi szerepkörétől függ. A településen az alábbi intézmények működnek: Közigazgatás: közös önkormányzati hivatal kirendeltsége (Felsőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Noszvaji Kirendeltsége); Nevelési, oktatási intézmények: napközi otthonos óvoda (Cseperedő Óvoda), Összevont Közoktatási Intézmény Figedy János Általános Iskola -Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; Egészségügyi intézmények: háziorvosi rendelőintézet: körzeti orvos, védőnő, védőnői csecsemő tanácsadás és védőnői várandós tanácsadás, fogorvos; Szociális intézmények: idősek bentlakásos intézete (alapítványi fenntartású), szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat; Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT): az MNVH és az NFÜ számára információs pontot nyújt, közművelődési, ifjúsági, egészségvédelmi, programoknak ad helyet. A lakosság információhoz jutását segíti. Rendszeresen fogadó órát tart itt a hegybíró, ügyvéd, családsegítő szolgálat munkatársai, idősgondozók. Rendelést tart a pszichológus is. Szakköri, önképzőköri foglalkozások is zajlanak az IKSZT-ben: mesekör, Nyitott Ablak Műhely- foglalkozások, Baba-Mama Klub. Egyéb: rendőrség körzeti megbízottja, községi és általános iskola könyvtár, tájház- gazdaház. Az okmányirodai és gyámügyi feladatokat, valamint a szociális feladatok egy részét a Járási Hivatal látja el. 7.3.1. Járási kapcsolatok A területfejlesztési együttműködések terén jelenleg a járási szintű együttműködések a legmeghatározóbbak. Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 2013. január 1-i megszűnése után felálló Egri Járási Hivatalhoz 22 település tartozik, annak Noszvaj a kilencedik legnépesebb települése. Fontos a járáshoz tartozó önkormányzatokkal való szoros együttműködés fenntartása. További jelentős együttműködést jelent a település földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan, hogy Noszvaj Eger szomszédjaként erősen vonzódik a járási székhelyhez. A térségen belül különösen nagy jelentőséggel bír az összefogás. Noszvaj község figyelembe veszi az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítésénél a térségi és regionális fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzéseket. (lásd: 2.6. Stratégia külső és belső összefüggései) Noszvaj céljai, melyek a környező településeket is érintik: Komplex turizmusfejlesztés: Ökoturizmus fejlesztése; Turisztikai marketing és kommunikáció; Idegenforgalmi együttműködések; Helyi gazdaság diverzifikációja: Gazdasági telephely fejlesztés;

67

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


Gazdaságfejlesztési partnerségi program kialakítása; Beruházás élénkítő program; Községi funkciók megerősítése: Egészségügyi program; Szociális ellátó rendszerek fejlesztése; Humánerőforrás fejlesztés: Közoktatás fejlesztése; Intézményi háttér fejlesztése.

7.3.2. Településközi egyeztetések A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményről a 31. §-ban rendelkezik az ITS egyeztetéséről és elfogadásának szabályairól. Az érintett településekkel e jogszabály szerinti egyeztetés történik a település partnerségi határozatában foglaltak alapján.

7.3.3. Társadalmi részvétel A településfejlesztési stratégia társadalmasításának keretében a település lakosságának, civilszervezeteinek, vállalkozásainak tervezésbe való bevonása volt a cél, melynek keretében megismerhetővé váltak a jövőbeni elképzeléseik, kezelendő problémáik és a településről alkotott jövőképük. Az első fórum után láthatóvá vált, hogy a lakosság körében igény mutatkozik ennek a fajta párbeszédnek a folytatására, így a fejlesztési stratégiák szűkebb témakörein belül (pl. turizmus) is tartottak fórumot. A társadalmi részvétel a tervezés elindulásától kezdve biztosított volt. A településrendezés témájában indult saját weblapon (http://szepulo-noszvaj.webnode.hu/) keresztül a lakosság meismerkedhetett az egyes tervműfajokkal, az elkészült dokumentumokat folyamatosan frissítve áttanulmányozhatták és a weblapon lévő fórumon keresztül, illetve az önkormányzat felé levélben vagy a tervezőkkel személyesen beszélve, e-mailen megkeresve hozzászólhattak. A lakossági észrevételek megválaszolásra kerültek, beépültek a településfejlesztési koncepcióba, illetve az IVS-be. (A lakossági megkeresésekre adott válaszok a tervezői válaszok táblázatban olvashatóak.)

7.4. MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA (OUTPUT ÉS EREDMÉNYINDIKÁTOROK MEGHATÁROZÁSA AZ EGYES AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOKRA ÉS AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTÉZKEDÉSEIRE, AZOK MÉRÉSI MÓDJÁNAK, GYAKORISÁGÁNAK RÖGZÍTÉSE; A MONITORING RENDSZER MŰKÖDTETÉSI MECHANIZMUSÁNAK MEGHATÁROZÁSA) A monitoring nem más, mint a program tervezése során meghatározott tevékenységek elvégzésének, célok teljesülésének, vagyis végeredményben a program megvalósulásának folyamatos nyomon követése. Ennek alapjául az előzetesen kitűzött célok számszerűsítése szolgál. A monitoring tevékenység kulcsa, hogy e mutatószámok aktuális értékeit a program végrehajtói folyamatosan gyűjtsék és elemezzék, lehetőséget biztosítva ezáltal mind a programmenedzsment döntéshozók, mind a donorok számára, hogy rendszeresen egyértelmű jelzést kapjanak a program, illetve annak egyes részei aktuális állásáról. Ezen információ birtokában megítélhetik, hogy a program az előzetes terveknek, elképzeléseknek megfelelően halad-e, és ez alapján a tervektől való eltérés

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

68


esetén szükség szerint megtehetik a megfelelő kiigazító lépéseket a végrehajtás, a megvalósítás menetében. A monitoring tevékenységhez szükségesek az azt támogató indikátorok. Az indikátor egy olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt leegyszerűsített formában közli. Legyenek: Specifikusak, Mérhetőek, Elérhetőek, Relevánsak, Megbízhatóak, Aktuálisak. Az indikátoroknak a következő kérdésekre kell választ adniuk: Mennyit? Mit? Mikor? Kinek? Hol? Az „átfogó célhoz” egy-két „hatás-”, az egyes tematikus és településrészi célokhoz célonként egy „hatás” és 2-3 „eredmény” jellegű indikátor hozzárendelése javasolt. Konkrét output jellegű célok viszonylagos pontosságú kitűzésére – azaz az indikátor célértékének meghatározására – csak az ITS végrehajtására szolgáló források ismeretében kerülhet sor. A számszerűsített mutatók értékének mérése az „operatív menedzsment” feladata. Javasolt az IVS évenkénti „áttekintése” valamint 3-5 évenként történő „aktualizálása”. Évenkénti vizsgálat: Az ITS áttekintésére célszerűen évenként kerül sor, kapcsolódva az egyes akcióterületi fejlesztések éves értékeléséhez. Az áttekintés során megállapításra kerülnek a fejlesztés „kimeneti (output”) és „eredmény” jellegű indikátorainak értékei, ezek alapján értékelésre kerül a célok irányába történő előrelépés mértéke. Az áttekintés során az alábbi lényeges forrásokból származó további információ felhasználása is ajánlott: Az „IVS partnerségi fórum” véleménye, visszajelzései Elkészült ágazati stratégiák vagy nagyobb léptékű területi tervek hatása Szabályozási és gazdálkodási környezet változása Egyéb, nagyobb léptékű fejlesztések elkészülte, esetlegesen tervezett fejlesztések elmaradása Szükség esetén az önkormányzat – a stratégiai menedzsment funkciójában - korrigálhatja a stratégiát az elért eredmények és a külső környezet esetleges változásinak megfelelően. Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására szolgál. A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzíteni kell és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az Önkormányzat Hivatala által elkészített módosítás megtárgyalása az „ITS Partnerségi Fórum” keretében, majd ezt követően az Önkormányzat döntési rendszerében (Bizottság ill. Közgyűlés) történő elfogadása. Harmonizáció: Új Önkormányzati Gazdasági Program készítéséhez kapcsolódóan az ITS célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhangban tervezni. Felülvizsgálat 3-5 évente: Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintő aktualizálásra, felülvizsgálatra – ha lényeges változás nem történik a külső környezetben – általában 3-5 évente van szükség. Ezen alkalmakkor célszerű az ITS „hatás” jellegű indikátorai értékének figyelembe vétele, az elért eredmények ezek alapján történő értékelése. Figyelemmel kell kísérni a külső környezet változásait, amellyel szükség esetén összhangba kell hozni a stratégiai célkitűzéseket, illetve azok megvalósulási eszközeit, valamint a stratégiához közvetlenül nem kapcsolódó projektek stratégia célrendszerére gyakorolt vélelmezett vagy tényleges pozitív és negatív hatásait. Ki kell értékelni a már végrehajtott feladatok eredményeit, különös tekintettel a pályázati úton megvalósított fejlesztések esetén a pénzügyi és fizikai megvalósulásra (a stratégia megvalósításának kezdete óta, valamint az előző képviselő-testület által elfogadott beszámoló óta megvalósult forrásfelhasználást). Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában és az akcióterületi tervben bemutatott projektek sikeres megvalósulása érdekében a belső projektmenedzsment követi figyelemmel az indikátorok teljesülését, változását. Az indikátorokat figyelembe véve készíti el a kontrolling menedzsment az éves jelentését a közreműködő szervezet és a képviselő-testület felé. Az indikátorok mérésénél a kontrolling menedzsment munkáját a megvalósításban érintett szervezetek vezetői, illetve felelős tisztségviselők is segítik. A településfejlesztési feladatok teljesítéséről a projektmenedzser negyedévente beszámolót tart a Képviselő-testület illetékes Településfejlesztési Bizottságának (Pénzügyi és Gazdasági Bizottság) és 69

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


félévente egyszer a Képviselő-testületnek az akcióterületi fejlesztések állásáról. A Településfejlesztési Bizottság mellett szükséges a közvélemény folyamatos tájékoztatása a helyi sajtón keresztül, illetve a helyben szokásos módon közmeghallgatások keretében. A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél, valamint a tematikus célok és a településrészi célok mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. A célrendszer bemutatásánál mutattuk be az átfogó, tematikus és településrészi célokhoz rendelt indikátorait, megjelölve azok adatainak forrásait, elérendő célértékeket.

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

70


TERVEZŐI VÁLASZOK NOSZVAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 30.§ (5) és 31.§ (1)-hez beérkezett VÉLEMÉNYEKRE ADOTT TERVEZŐI VÁLASZOK: ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK: TERVEZŐ: vélemény rövid összefoglalása: tervezői válasz: B-A-Z Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész (Iktsz.: 1./ BOD/01/159-4/2014., Dátum: 2014. október 29.) A koncepció és stratégia megalapozására összeállított vizsgálatok kellő részletességgel, 1.1. – kimagasló tartalmi és formai színvonalon elkészültek. A megkereséshez nem csatolták a R. 30.§ (4) Az önkormányzati határozatot a jóváhagyott 1.2. szerinti önkormányzati döntést. dokumentációhoz pótlólag csatoljuk. A koncepció és stratégia tervezete megalapozott vizsgálatokon, helyzetelemzésen és helyzetértékelésen nyugszik, tartalmában kielégíti a R. 2.sz. mellékletében foglalt részletes 1.3. tartalmi követelményeket. A dokumentumokban – kiegyensúlyozott, reálisan elérhető célok fogalmazódnak meg, melyek egyaránt figyelemmel vannak a fenntarthatósági szempontokra. A koncepcióban és stratégiában foglaltakkal 1.4. szemben kifogást nem emel, azok jóváhagyását – támogatja. Köszönjük, az eljárást a vonatkozó jogszabály 1.5. Tájékoztat az eljárás további szakaszairól. szerint folytatjuk. 2./ Miskolci Bányakapitányság (Iktsz.: MBK/131-4/2014., Dátum: 2014. október 10.) Előzetes tájékoztatásában foglaltakat kéri A dokumentumok készítése során az előzetes érvényesíteni, külön véleményt nem tesz. tájékoztatásuk figyelembe vételre került. Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (Iktsz.: 1022-2/2014., Dátum: 2014. október 3./ 21.) Tájékoztat a településrendezési eszközök felülvizsgálata során az OTSZ betartandó Köszönjük, az előírásokat a tervek készítésénél 3.1. előírásairól, valamint az egyéb vonatkozó figyelembe vesszük. jogszabályokról. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (Iktsz.: CM/1689-5/2014., 4./ Dátum: 2014. október 10.) A Hatóság megállapította, hogy a dokumentáció 4.1. – tartalmazza a hírközlési szakági anyagot. Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (Iktsz.: 5./ HER/058/01377-2/2014., Dátum: 2014. október 18.) A dokumentáció a fenntartható fejlődés elvére 5.1. – épül. Figyelembe veszi a területi, táji, természeti, 2.1.

71

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.


ökológiai, kulturális és humán adottságokat, szem előtt tartja az értékek megőrzését, az erőforrások védelmét. A Gazdasági akcióterületen a település kis távolságára tekintettel csak olyan létesítmények A településrendezési eszközök felülvizsgálata telepítésének engedélyezése javasolt, melyek 5.2. során az előírt feltételeknek megfelelő környezetüket nem terhelik zajjal, jelentős területfelhasználást jelölünk ki. légszennyezettséget nem okoznak, valamint a lakosokat, lakóterületeket bűzzel nem zavarják. Fenti megjegyzés mellett a dokumentumok 5.3. elfogadását közegészségügyi szempontból nem – kifogásolja. Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (Iktsz.: HEF/NTI/17116./ 2/2014., Dátum: 2014. október 20.) A dokumentáció ellen talajvédelmi szempontból 6.1. kifogást nem emel, azt elfogadásra javasolja. Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Iktsz.: 162707./ 2/2014., Dátum: 2014. november 10.) A településrendezéssel érintett területen csak olyan építmények megvalósítása, üzemeltetése engedélyezhető, amelyek ellenőrzött A földtani közeg védelmének szempontjából javasoltakat 7.1. körülmények közötti működtetése hosszú távon figyelembe vesszük. sem veszélyezteti a földtani közeg jó állapotát, és a jogszabályokban megfogalmazott környezeti célkitűzések teljesülését. A SWOT-analízis helyesen említi erősségként a 7.2. – BNP közelségét. Ellentmondásosak viszont, a „természetvédelmi 7.3. terület, BNP jó elérhetősége”, ill. a „természeti Az állításokat az analízisben pontosítottuk. értékek rossz megközelítése” kitételei. Nem értik, hogy mit jelent a „természeti 7.4. környezet romló állapotú, kezelése nem Az állítást az analízisből töröltük. megoldott” megállapítás alatt.

7.5.

Felhívja a figyelmet, hogy a Koncepció által javasolt, a községhatár szőlőkataszter szerint kiváló termőhelyi adottságú, de mára felhagyott („parlag”) területeinek újbóli művelésbe vonása, illetve erdősítése esetenként komoly problémákat vethet fel. A már évtizedek óta felhagyott táblák helyén kialakult gyep vegetációk ugyanis számos védett fajnak biztosíthatnak élőhelyet, amelyek az újbóli feltöréssel eltűnnének, ami viszont természetvédelmi érdekeket sérthet.

A szőlőkataszter I. osztályú területek hasznosítása valóban okozhat feszültséget. Magyarország területének mindössze 3 %-a tartozik a szőlőkataszter szempontjából kiváló I. osztályú területek közé. Az, hogy a felhagyást követő évtizedekben újra megtelepedtek a védett növényfajok, az épp azt mutatja, hogy ez bármikor újra bekövetkezhet! A szőlőművelést ezeken a több mint ezer éve szőlővel hasznosított területeken a gazdasági igények szerint kell folytatni a természetvédelmi oltalom alatt nem álló területeken. Van olyan Nemzeti Park -lásd Balaton-felvidéki Nemzeti Park, vagy világörökségi terület - Tokaj hegyalja történeti borvidék- ahol a szőlő a táj, a Nemzeti Park lényege! Tokajban egy egységes hatásvizsgálat keretében meghatározzák, hogy melyek azok a területek ahol semmiképp nem lehet szőlőtermelést folytatni (kb. az borvidék 2 %-a (saját becslés)) és hol kell esetleg a védett növények áttelepítésével lehetőséget adni a termelésnek. Jogilag, egyébként a szőlőkataszteri kijelölés időben jóval megelőzte a Natura 2000-es területek lehítárolását ezért itt csak a konkrét területek megvizsgálása után lehet véleményt alkotni és semmiképp sem a másodlagosan kialakult időleges

Noszvaj község integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

72


vegetáció előtérbe őtérbe helyezésével. 7.6.

A dokumentumokat a fenti észrevételek mellett természetvédelmi szempontból összességében elfogadhatónak ítéli. SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK:

TERVEZ TERVEZŐ:

vélemény rövid összefoglalása:

tervező válasz: tervezői

ség Önkormányzata (Iktsz.: FT/411-3/2014., FT/411 3/2014., Dátum: 2014. október 9.) 9 8./ Felsőtárkány Község

8.1.

A településfejlesztési dokumentumok nem ellentétesek Felsőtárkány tárkány község érdekeivel, ezért azok jóváhagyása ellen kifogást nem emelek.

Készült: Budapest, 2014. november 15. Készítette:

73

Mohácsi Katalin településtervez településtervező TT 01-6108 6108

Noszvaj község ség integrált településfejlesztési stratégiája 2014.

Profile for uld123*

Its noszvaj végső  

Its noszvaj végső