Bodrogkeresztúr rendezési terv módosítása by uld123*

BODROGKERESZTÚR község

108/2013 (XII. 16.) sz. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Terve és 13/2013 (XII. 17.) sz. rendelettel jóváhagyott Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata az

ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

2013. december hó

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

ALÁÍRÓLAP: Megbízó:

Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata Májer József polgármester

Munkarész:

Név, tervezési jogosultság száma:

Tervező:

TÁJTERV Műhely Kft. 8261 Badacsony, Római út 197. Tel.: 06-20-913-8400

Településtervezési vezető tervező:

Aláírás:

Dr. Laposa József tájrendező mérnök TÁJTERV MŰHELY Kft. TT/17 19-0384

Településtervezés: Mohácsi Katalin okl. településmérnök POLTRADE Bt. TT 01-6108

Tölgyesi Diána okl. településmérnök egyéni vállalkozó TT 13-1374

Tájrendezés:

Dr. Laposa József tájrendező mérnök TK/1 19-0384 TR/1: 01-5032/01

Badacsony-Budapest, 2013. december TÁJTERV 12/2013

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

2/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Alulírott, dr. Laposa József településtervező vezető tervező kijelentem, hogy Bodrogkeresztúr településrendezési terveinek módosítása során Az épített környezet alakításáról

és

védelméről

Településrendezési

és

szóló

Építési

1997.évi

LXXVIII.

Követelményekről

törvényt, szóló

Országos

253/1997.(XII.20.)

kormányrendeletet és ezek általános érvényű követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat megállapító rendeleteket, szabályokat, országos szabványokat betartottam.

dr. Laposa József településtervezési vezető tervező TT/1T 19-0384

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

3/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

ADAT- ÉS FORRÁSJEGYZÉK, RAJZJEGYZÉK Munkánkhoz a Polgármesteri Hivatal a következő alapadatokat bocsátotta rendelkezésünkre: Digitális alaptérkép Bodrogkeresztúr Településrendezési tervei Bodrogkeresztúr Község Településszerkezeti terve (a többször módosított 26/2004. (II.23.) sz. Kt. határozattal jóváhagyva) Bodrogkeresztúr Község Helyi Építési Szabályzata (a többször módosított 5/2004. (II.24.) sz. Kt. rendelettel jóváhagyva) Szintvonalak (a Földmérési és Távérzékelési Intézet adatszolgáltatása) Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás Zöldhulladék komposztáló és mechanikai hulladékkezelő telep és települési hulladékválogató létesítése (Bodrogkeresztúr 0172/31 hrsz.) előzetes vizsgálati dokumentációja (EHS Komplex Kft., Miskolc) Abaúj-Zemplén Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer teljes kiépítése mechanikai hulladékkezelő, válogató és komposzt telep KEOP 7.1.1.1./09-20100002 jelű project építési engedélyezési dokumentációja /ÚT-TESZT Mérnöki és Szolgáltató Kft. konzorcium vezető – 1115 Budapest, Csóka u. 7-13./ Bodrogkeresztúr településszerkezeti terv a külterületre /TSZ-2. 2002. május, Provincia Kft./ Bodrogkeresztúr Szabályozási terv a külterületre /2002. március, Provincia Kft./ A vizsgálati adatok forrásai: Helyszíni bejárások Közműszolgáltatók adatai Önkormányzat adatai A község településrendezési tervei az alábbi magasabb szintű tervekkel összhangban készültek: Országos Területrendezési Terv, a 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. tv. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009. (V.5.) sz. rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv Szabályzatáról Rajzjegyzék: Alátámasztó tervlapok: szabályozási koncepció: Szabk-1 0172/31 hrsz. Szabályozási koncepciója településszerkezeti változások: TSZT-V1 0172/31 hrsz. Szerkezeti tervi változásai Települési vizsgálatok: Me-1 Megyei tervvel való egyezés (3.1. melléklet övezeteinek tervlapja) Me-2 Megyei tervvel való egyezés (3.3. melléklet övezeteinek tervlapja) Jóváhagyandó tervlapok: TSZT-M1 0172/31 hrsz. Településszerkezeti terve SZT-M1 0172/31 hrsz. Szabályozási terve TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

4/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

TARTALOMJEGYZÉK ADAT- ÉS FORRÁSJEGYZÉK, RAJZJEGYZÉK ........................................................................ 4 TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK ........................................................................................................ 7 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZEK .................................................................................... 8 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ............................................................................................................. 8 1.2 A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ..................... 8 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata .................................... 8 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló– vonatkozó megállapításai ...................................... 12 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ................................................ 13 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ............................. 17 1.7. A település társadalma ............................................................................................... 21 1.8. A megye és a település gazdasága ........................................................................... 23 1.9. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere .......................................................................................................... 25 1.10. Településüzemeltetési szolgáltatások .................................................................... 26 1.11. A táji és természeti adottságok vizsgálata.............................................................. 26 1.12. Zöldfelületi rendszer vizsgálata ............................................................................... 28 1.13. Az épített környezet vizsgálata ................................................................................ 28 1.14. Közlekedés ................................................................................................................ 35 1.15. Közművesítés ........................................................................................................... 35 1.16. Környezetvédelem .................................................................................................... 36 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ......................................................................................... 38 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .................................................................................... 38 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis .......................................... 38 1. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ..................................................................................... 40 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE ................................................................................ 40 1.1. Településrendezési javaslatok................................................................................... 40 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI .............................................................................................................. 47 2. SZAKÁGI JAVASLATOK ............................................................................................... 65 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK ................................................................................. 65 2.2. zöldterületi rendszer fejlesztése ................................................................................ 66 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK ...................................................................................... 67 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK .................................................................................. 68 TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

5/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK ................................................................. 69 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA ................................................................................................................... 70 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ ...................................................................................... 70 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ........................................................................................ 73 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ....................................................................................... 73 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT, SZABÁLYOZÁSI TERV ................................................... 75

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

6/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata a TÁJTERV Műhely Kft-t kérte meg a 0172/31 hrsz.-ú ingatlanon – az Abaúj-Zemplén térségi hulladékkezelő területén – a településrendezési eszközök módosításának elkészítésére a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 42.§-a szerinti Tárgyalásos eljárásban. A

településrendezési

terv

módosítása

Abaúj-Zemplén

Szilárdhulladék-

gazdálkodási Rendszer teljes kiépítése érdekében vált szükségessé. A Kormány a gyorsabb megvalósulás érdekében a 72/2013. (III.8.) rendeletével az említett hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítását kiemelt üggyé nyilvánította, s ezáltal a településrendezési eszközök módosítása is gördülékenyebbé vált. A tervezést és a térségi hulladékkezelő rendszer kiépítésének módját alapvetően meghatározza az a tény, hogy Bodrogkeresztúr 2002 óta a Világörökség része, így a tervezési terület is a világörökségi helyszínbe tartozik. A NEFMI 5/2012. (II.7.) rendelete szerint a világörökségi terület történeti tájként is védett terület, amely újabb tájvédelmi, esztétikai szempontok figyelembevételét is megköveteli.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

7/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZEK – a 314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján – 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Bodrogkeresztúr B.A.Z. megye délkeleti részén terül el, Tokaj város szomszédságában, attól közvetlenül északra. A Bodrog folyó mentén a Tokaj hegy északi-északkeleti lábához települt Bodrogkeresztúr hagyományos vidéki települési térség. A Tokaji járásba tartozó község a 3738-as főút találkozásánál fekszik, így közúton jól megközelíthető.

1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A Bevezetőben említett településrendezési eszköz módosítás az Abaúj-Zemplén térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer mielőbbi teljes kiépülését, megvalósítását szolgálja, amely a területileg releváns területfejlesztési koncepciókkal összhangban van. A 2012-ben készült Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció stratégiai anyaga rögzíti, hogy a növekvő mértékű urbanizáció hatását a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése hivatott ellensúlyozni és a fejlesztéspolitikai feladatok között önállóan nevesíti a „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztésé”-t. A megye területfejlesztési koncepciójának javaslattételi munkaanyaga (2013. február) külön fejezetben foglalkozik a környezeti állapot és a környezetbiztonság javításával. Célként határozza meg a megyében keletkezett – elsősorban ipari – hulladék újrahasznosítási arányának növelése érdekében, az érintett szereplők együttműködésével a hulladék-hasznosítási rendszerek fejlesztését.

1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A 2009-ben elfogadott B.A.Z. megye területrendezési terv (M-Teampannon Kft. KÖRNYEZETTERV

Kft.)

térségi

szerkezeti

terve

piktogrammal

jelöli

(THL)

Bodrogkeresztúron a térségi hulladéklerakót, és a területét vegyes területfelhasználású térségbe sorolja. Az övezeti szabályozás az országos ökológiai hálózat pufferzónájába, országos komplex tájrehabilitációs területbe, országos jelentőségű tájképvédelmi területbe és világörökségi területbe sorolja a térségi hulladéklerakó területét.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

8/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

Az OTrT szerkezeti tervlapja vegyes területfelhasználású térségbe sorolja a területet, amely az országos terv övezeti szabályozása szerint az országos ökológiai hálózat része és országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete. /Az OTrT-nek való részletes megfeleltetés az Alátámasztó munkarészekben szerepel./ „A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok 6.§ c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki;”

„Országos ökológiai hálózat övezete 13. § (1)

Az országos

ökológiai

hálózat

övezetben

csak

olyan

kiemelt térségi

és

megyei

területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.”

„Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba

illesztésére

vonatkozó

szabályokat,

ennek

ellenőrzéséhez

tájképet

jelentősen

megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.”

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

9/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

B.A.Z. megye területrendezési tervének értékelése Bodrogkeresztúr község térségi hulladéklerakója szempontjából Térségi Szerkezeti Terv A törvény szerkezeti tervlapja piktogrammal jelöli (THL) Bodrogkeresztúron a térségi hulladéklerakót, és a területét vegyes területfelhasználású térségbe sorolja. /A B.A.Z. megye TrT-nek való részletes megfeleltetés az Alátámasztó munkarészekben szerepel./ „Vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető;

Térségi övezetek

A B.A.Z. megye területrendezési terve térségi övezetei közül Bodrogkeresztúr hulladéklerakó területét érinti az Országos ökológiai hálózat Pufferterület övezete. „c) Pufferterület övezete (3.1 sz. melléklet): 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.”

A B.A.Z. megye területrendezési terve térségi övezetei közül Bodrogkeresztúr hulladéklerakó területét érinti a Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete. „g) Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (3.3 sz. melléklet) 14. § Az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi

tájrendezési

szabályainak,

vagy

helyi

településrendezési

eszközök

figyelembevételével kell meghatározni.”

A B.A.Z. megye területrendezési terve térségi övezetei közül Bodrogkeresztúr teljes közigazgatási területét érinti az Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

10/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

övezetbe

tartozó

település

településszerkezeti

tervében

csak

olyan

területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre, vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellen őrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a

tájképvédelmi

célok

megvalósulását

nem

akadályozó

műszaki

megoldások

alkalmazásával — beleértve a felszín alatti vonalvezetést is — kell elhelyezni.”

A B.A.Z. megye területrendezési terve térségi övezetei közül Bodrogkeresztúr teljes közigazgatási területét érinti a Világörökség és világörökség várományos terület övezete, történeti települési terület övezete. „k) Világörökség és világörökség várományos terület övezete (3.5 sz. melléklet) 22/A.

(1)

Világörökség

és

világörökség

várományos

terület

övezetben

területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. (2) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. (3) Az övezetben közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.”

A B.A.Z. megye területrendezési terve térségi övezetei közül Bodrogkeresztúr teljes közigazgatási területét érinti a Földtani veszélyforrás területe. „u) Földtani veszélyforrás területének övezete (3.13 sz. melléklet)

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

11/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

25. § Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki.”

Az országos és megyei előírások egyaránt egyértelműen azt rögzítik, hogy a területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, amely a terület tájképi, táji, természeti értékeit, természetes és természetközeli élőhelyeit nem veszélyezteti. A megyei terv, ahogy említettük, tartalmazza a térségi hulladéklerakót és piktogrammal jelzi is Bodrogkeresztúr területén. A TEIR országos térinformatikai adatbázis „Hulladéklerakók elhelyezkedése az országban” linkje is tartalmazza a „magas szervesanyag tartalmú /települési szilárd/ hulladékot fogadó lerakó”-ként a bodrogkeresztúri telephelyet. Azt ebben a munkarészben is meg kell említenünk, hogy a lerakó nem csak a megye elfogadott területrendezési tervében, hanem a hatályos, 2002-ben készült településrendezési tervben is szerepel. Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy a „Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj” világörökségi területen ez az egyetlen, az egész térséget kiszolgáló szilárdhulladék lerakó, amelyet a Kormány 72/2013. (III.8.) Korm. rendeletével kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított.

1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK – AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ– VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI

A szomszédos települések településszerkezeti tervei a térségi hulladékkezelő – tervezési terület – területére érdemben befolyásoló megállapítást nem tartalmaznak. A hulladéktároló földrajzi elhelyezkedése következtében elsősorban Mezőzombor kiemelt értékű külterülete (a Sárga borház környezete), valamint kisebb mértékben Bodrogkisfalud és Mád érintett a hulladékkezelő kiépítésében és működésében. Mád település felől a hegyek, erdők, szőlőültetvények lezárják mind a hulladéklerakó látványát, mind jelentősen csökkentik az esetleges bűzszennyezést. A hulladéklerakó Bodrogkeresztúr és Bodrogkisfalud belterületétől 2-2,5 kilométerre, Tarcal beépített részétől 2,5-3 kilométerre fekszik, a többi település 4 kmnél távolabb található. A szomszédos községek – Timár kivételével – tagjai a 85 település társulásával létrejött Abaúj-Zempléni szilárdhulladék-gazdálkodási rendszernek, azaz a térségi hulladéklerakó működését a települések támogatják társulási részvételükkel is. Az 500 és 1000 méteres védőtávolság csak kismértékben Tarcal és nagyobb mértékben Mezőzombor határát érinti. Az említett települések településrendezési terveiben azonban nem

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

12/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

jelenik meg a térségi hulladéklerakó védőtávolsága, ugyanakkor lakó- és üdülőépületek nem találhatók a védőterületen belül, de gazdasági és kertes mezőgazdasági övezet igen. A híres Tokaj-hegyalja jellegzetes műemlék épületeként ismert Sárga-borház, illetve a Disznókő pincészet nyugat felé 1800 méterre található a hulladékkezelő teleptől.

1.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

13/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

14/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

15/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

16/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

1.5.1 Hatályos fejlesztési koncepció (PROVINCIA Kft.) A fejlesztési koncepció tartalmazza a fenntartható településfejlesztés elveit, teendőit és a konkrét rendezési programok között szerepel a „szennyvíz program, hulladékgazdálkodás”. A „B/A település szerkezeti terv javaslatai” munkarész (1.3.3.), Környezetvédelmi és tájrendezési javaslat; d.) Települési környezetvédelem fejezetben szerepel a Hulladékártalmatlanítás bekezdésben, hogy „…A kommunális eredetű hulladékok gyűjtése, illetve ártalmatlanítása megoldottnak tekinthető hosszú távon is, mivel térségi lerakóhely kialakítása van folyamatban a Führer bánya területén… A válogatás, ill. szelektív gyűjtés, valamint a recycling folyamatok támogatása szintén stratégiai célkitűzés…”

1.6. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályban lévő településrendezési eszközöket a PROVINCIA Kft. készítette 2001-2004 között.

Önkormányzat

Képviselő-testülete

rendezési

terv

koncepcióját

160/2001.(XII.17.) sz. határozatával 2001 decemberében fogadta el. A Bodrogkeresztúr község közigazgatási területére készített településszerkezeti tervet a 26/2004.(II.23.) sz. határozattal fogadta el a Képviselő-testület. A bel-, illetve a külterület szabályozási tervét és a HÉSZ-t (Helyi Építési Szabályzat) az 5/2004.(II.24.) sz. rendelettel fogadta el Bodrogkeresztúr Önkormányzatának Képviselő-testülete. A 2002-ben a PROVINCIA Kft. által a külterületre készített településszerkezeti terv a jelen tervezési terület nagy részét kb. 85%-ban KB különleges bányaterületként, és kb. 15%-ban erődterületként határozta meg. A külterület szabályozási tervén

ugyanezen területre

vonatkozóan KBSZ jel található, amely a szabályozási terv jelkulcsa szerint különleges szemétlerakó terület. Az előbb említett 15%-os erdőnek szabályozott erdőterületet környezetvédelmi célú véderdőként jelöli a terv.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

17/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

A településrendezési terv szerves részét jelentő HÉSZ-ben a különleges területeket szabályozó 26.§-ban azonban sem a KB – különleges terület, bánya –, sem a KBSZ – különleges terület, szemétlerakó – nem szerepel. Azaz a hatályos településrendezési terv nem tartalmaz előírásokat a tervezési területre. A 2001 óta működő térségi hulladéklerakó kiépítése ettől függetlenül az évek során folytatódott és most kiemelt jelentőségű beruházássá történt minősítését követően szükségessé vált a településrendezési terv módosítása, javítása.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

19/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

1.7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség A hulladékgazdálkodási társulást alkotó 85 település nagy része B.A.Z. megyében található, kisebb részük átnyúlik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe. Nagy vonalakban elmondható, hogy e megyék demográfiai folyamatai hasonlóak, így e fejezetben B.A.Z. megye KSH adatai, valamint B.A.Z. megye területrendezési terve alapján végeztük a társadalom vizsgálatát. Az ezredfordulót követően a megye demográfiai folyamatai mind a megelőző évtizedhez, mind pedig az ország többi megyéjéhez képest rendkívül kedvezőtlen irányú fordulatot vettek, elsősorban az egyre tömegesebb elvándorlás, másodsorban pedig az élveszületések gyakoriságának az országos átlagot lényegesen felülmúló - mintegy egyharmados visszaesése következtében. Az érvényesülő folyamatok nyomán a megye népessége alig több mint fél évtized alatt közel huszadával – a megelőző évtized ütemét háromszorosan, a 2000 és 2007 közötti periódus országos ütemét pedig kétszeresen felülmúlóan – csökkent. Szemben a kilencvenes évekkel - amikor a települések még két ötödének növekedett a népsűrűsége – az ezredfordulót követően, már alig több mint egy negyedének - főként a társadalmilag, gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő – részben az autópálya fejlesztések által közvetlenül, vagy közvetve érintett - térségekben lévő településeknek. A migrációs folyamatok révén a megye lakónépességének közel három százalékát – a megelőző évtized veszteségének mintegy kilencszeresét – vesztette el. Különösen aggasztó, hogy az elvándorlás intenzitása napjainkhoz közeledve egyre fokozódik, s úgy tűnik, hogy egyre intenzívebbé válik a magasabb képzettségűek, ill. a magasabb munkamegosztási státuszú rétegek és/vagy a fiatalabbak elvándorlása (ill. be- és visszaköltözésének elmaradása) főként a megye legelmaradottabb-, illetve a politikai-, társadalmi- gazdasági átalakulás terheit még napjainkban leginkább hordozó településeiből, térségeiből. A megelőző évtized az országosnál lényegesen radikálisabb társadalmi-gazdasági visszaesését követően, az ezredforduló után a legalapvetőbb társadalmi-, gazdasági-, foglalkoztatottsági-, urbanizációs- és kommunális viszonyok - a képzettségi viszonyokat kivéve - a megyében és annak elmaradott térségeiben az országosnál és a megyék többségénél kedvezőbben alakultak, - azonban a 2000 utáni viszonylagos felemelkedés még közel sem volt elégséges a kilencvenes évek rendkívül jelentős - az ország többi TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

21/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

megyéjéhez viszonyított pozícionális - veszteségeinek felszámolására. 2001 és 2006 között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és általában a megye elmaradottabb térségeiben, településeiben az országos átlagnál és a megyék többségénél dinamikusabban növekedett a foglalkoztatottak száma, a szolgáltatási tevékenységet folytatók száma, az önálló, egyéni vállalkozóként dolgozó foglalkoztatottak száma, a népesség - különösen a férfiak – foglalkoztatottsági színvonala, a regisztrált vállalkozások száma, a lakosság egy főre jutó jövedelme, a foglalkoztatottak (adófizetők) keresete, a főállású adófizetők keresete. A megye társadalmi-gazdasági dinamizálódása mellett több lényeges vonatkozásban a fokozódó lemaradás irányába mutató folyamatok is megnyilvánultak. Különösen figyelmezt etőnek tekintendő, hogy a megye lakosainak iskolázottsági, képzettségi színvonalának – különösen a felsőfokú végzettségűek számának, arányának növekedése –, a nők foglalkoztatottsági színvonalának emelkedése, valamint a lakásépítés üteme lényegesen elmaradt az országos dinamikától. Továbbá ugyancsak az átlagtól elmaradó ütemben növekedett a társas vállalkozás, szövetkezet tagjaként dolgozó foglalkoztatottak száma, az épített üdülőegységek száma, a kiskereskedelmi üzletek és a vendéglátóhelyek száma és a megfelelő korú népességre jutó főállású középiskolai pedagógusok száma. Előbbiek mellett ugyancsak problematikusnak tekinthető, hogy az általános növekedéssel szemben a magasabb munkamegosztási státuszú foglalkoztatottak – különösen a vezető állásúak és értelmiségiek - aránya csökkent, és hogy az országos mérséklődéssel szemben például növekedett a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma, valamint az ismertté vált gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények gyakorisága, továbbá, hogy a 30 évesnél fiatalabbak regisztrált munkanélkülisége 2001 és 2007 III. negyedéve között az országos átlagot meghaladó ütemben növekedett. A vizsgált időszak statisztikai adatai alapján kirajzolódó kedvező és kedvezőtlen irányú változások egyaránt az előző évtizedben (1990-es évek) lezajlott drámai változások eredményeinek fényében értelmezhetők. A KSH 2011. évi népszámlálási adatai megerősítik a fent leírt folyamatok továbbhaladását. A

népességcsökkenés

és

hulladék-képződés

azonban

nem

állnak

egyenes

arányosságban egymással. A viszonylagos szegénység által nem termelődik kevesebb hulladék, sőt, mivel az alacsony anyagi színvonalon élők számára a környezetvédelemi szempontok nem tartoznak a napi megélhetési feltételek közé, azokra nem fordítanak figyelmet, gyakran a házilagos hulladék-hasznosítást (pl. kábelégetés, háztartási eszközökből

fémek

kiszerelése,

és

többi

alkatrész

eldobálása),

illegális

hulladéklerakást is maga után von.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

22/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

Ugyanakkor az is elmondható, hogy a további 40 éves élettartamra (2056-ig) tervezett hulladéklerakó létjogosultsága, fenntartása, bővítésének szükségessége – a

beláthatatlanul hosszú időtáv miatt – a tudomány jelenlegi adataival és megállapításaival érdemben előre nem becsülhető.

1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok, Települési identitást erősítő tényezők Most kiemelt országos feladatként sor kerül a lerakó korszerűsítésére, a Világörökség teljes területét szolgáló hulladékfeldolgozó és tároló telephely fejlesztésére. Az ellentmondás látszólagos, mert mondható, hogy a világörökségi területen kívül lett volna célszerű a térségi hulladéktelepet megépíteni, ám itt volt az az optimális helyszín, amely hosszú évtizedekre alkalmas lesz a térség hulladékainak befogadására.

1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők, történeti és kulturális adottságok Az érdekviszonyok és konfliktusok tekintetében a hulladéklerakó korszerűsítéséhez, bővítéséhez nem a társadalom vizsgálatának szükségessége az elsődleges. A hulladékképzés minden társadalmi rétegre jellemző, még ha eltérő mértékben is. Jelen esetben tehát a hulladék-képződést, mint a civil élet származékát és az annak lerakásával megterhelt környezet, táj és természet konfliktusát szükséges a lehetséges legkisebb mértékűre csökkenteni. A terv fentieket tartalmazó elemeit a vonatkozó fejezetekben részletezzük.

1.8. A MEGYE ÉS A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA

1.8.1. A megye gazdasági súlya, szerepköre, főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Mivel a hulladéklerakót a 85 települést magában foglaló hulladékgazdálkodási társulás hozta létre, és a tagtelepülések nagy többsége B.A.Z. megyéhez tartozik, így a gazdaság elemzésénél a megye tendenciáit elemezzük. Országos összehasonlításban a gazdasági teljesítmény alapján a második legelmaradottabb régió része Borsod-Abaúj-Zemplén megye. 2002-ig fokozódott a leszakadás a többi régióhoz képest. Az autópályák mentén a megye déli-nyugati térségében érezhető a gazdasági

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

23/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

fejlődés, a kistérségek legnagyobb része stagnáló, vagy elmaradott terület. A kialakult súlyos gazdasági helyzet a megyét középtávon is a magyar regionális politika legfontosabb célterületévé teszi. Nemcsak a régión belül, de a megyén belül is jelentős különbségek vannak a fejlettségi szintben és felzárkózási viszonyokban. Hasonló képet mutat a megye gazdasági-társadalmi térszerkezete az ország térszerkezetével. A 90-es évek első negyedében drasztikus mértékben csökkent a kohászat, bányászat termelése. Erőteljesen visszaesett a mezőgazdasági termelés volumene és értéke is. Jelenleg a gazdaság teljesítőképessége alacsony, megújuló-képessége hiányzik és alacsony a technológiai színvonal. Kevés a vállalkozói tőke, kicsi a vállalkozási készség és a viszonylag kevés beáramló külföldi tőke sem hajt végre korszerűsítő beruházásokat. A megye kistérségeinek többsége, a 15-ből 13 kistérség támogatásra kijelölt terület, amelyek nagyrészt társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, súlyos munkanélküliséggel küzdő, és mezőgazdasági vidékfejlesztésre/ipari szerkezetátalakításra egyaránt javasolt körzetek. A mezőgazdaság és ipari súlya korábban valamelyest csökkent ugyan, de a 2003-as évi produkcióhoz

képest

jelentős

növekedés

tapasztalható.

mezőgazdaság

aránya

stabilizálódik, az ipar és szolgáltatás esetében még várható bizonyos mértékű arányeltolódás a szolgáltatások javára. Az utóbbi tíz évben teljesen leépült, az állatlétszám stagnál. A híres alma, körte és kajszi termővidékeknek köszönhetően még mindig a megye a 3. legnagyobb gyümölcstermesztő az országban, annak ellenére, hogy csökkenő tendenciát mutat.1

1.8.2. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése A tervezés érintő társulás 85 abaúji és zempléni települési önkormányzat együttműködési szándékának kinyilvánításaként, a térség környezeti állapotának megőrzése, a korszerű hulladékgazdálkodás bevezetése céljával 2006. szeptember 11-én alakult meg Tokajban. A társulás működése, a fejlesztési tervek megvalósításának megkezdése előtt, már az alapításkor is működött a korszerű hulladékkezelés rendszere, már bevezetett volt a lakossági szelektív gyűjtés, a megye első hulladékudvara is. Itt kezdte meg működését, az építésibontási hulladékok kezelése már európai szinten megoldást nyert, és nem utolsó sorban Bodrogkeresztúr határában már 2001-től kezdve működött a regionális hulladékkezelő központ, mely a vonatkozó európai normákat teljesíti és szabad kapacitásai révén hosszú távon biztosítja a kiteljesedő hulladékgazdálkodási rendszer működőképességét. Az ország

Forrás: B.A.Z. megye területrendezési terve TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

24/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

ezen kiemelt turisztikai és környezeti értékekkel rendelkező területén különösen indokolt a hatékony, környezetbarát, ökológiai szemléletű hulladékgazdálkodás. A stratégiai célok megvalósulásához vezető folyamatban, elsőként megszüntetik a társulás területén lévő, potenciális szennyező forrásnak minősíthető felhagyott szilárdhulladék lerakók kedvezőtlen környezeti hatásait, ennek során 46 db lerakó rekultivációjának előkészítése kezdődött meg. A múltból eredő hulladék elhelyezési anomáliák megszüntetésével párhuzamosan folyik a már működő hulladékgazdálkodási rendszer teljes kiépítése is.

1.9. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

1.9.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata 2011-2014-es időszakra kiterjedő Gazdasági programjában,

valamint

költségvetésében

biztosítva

ellátja

alábbi

hulladékgazdálkodással és kezeléssel, mint közszolgáltatással kapcsolatos ügyeket: A köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az Önkormányzat: - továbbra is gondoskodik a kommunális hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról; a szolgáltatást az Önkormányzat a Zempléni Hulladékkezelő Közszolgáltató Kft. szolgáltatóval végezteti, - propagandát folytat a szemétszállítási szolgáltatás kihasználása érdekében – tájékoztatva a lakosságot a szemétégetés negatív környezeti hatásáról, - Terjeszti a szelektív hulladékgyűjtést. Továbbra is gondoskodik arról, hogy a településen a kijelölt helyekre kihelyezésre kerüljenek a szelektív hulladéktároló edények, - évente egy alkalommal megszervezi a lomtalanítási akciót, - évente egy alkalommal szemétgyűjtési akciót szervez a lakosság és a civil szervezetek, valamint a tanulók bevonásával, - rendszeresen gondoskodik a temetőnél található konténer ürítéséről, - biztosítja azt, hogy a közterületekre hulladékgyűjtő edények megfelelő számban legyenek kihelyezve, illetve rendszeres időközönként ürítésre kerüljenek, - gondoskodik az önkormányzati közutak téli síkosság mentesítéséről és a hóeltakarításról. - A közterületek tisztántartásáról, a zöldfelületek gondozásáról az önkormányzat gondoskodik a lakossággal együttműködve.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

25/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

1.10. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A térségi hulladéklerakó Bodrogkeresztúr közigazgatási területén fekszik, jelenleg is üzemel és korszerűsítés előtt áll, mely által a település és a térség hulladékgazdálkodása biztosított. Egyéb településüzemeltetési feladatok ellátásának elemzésére a terv nem terjed ki.

1.11. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA

1.11.1. Természeti adottságok Bodrogkeresztúr B.A.Z. megye délkeleti részén, a Bodrog partján fekszik, Tokajtól északra, mintegy 3 km-re. Közigazgatási területének nagyobb része a Bodrogköz mélyfekvésű, alacsony térszintű, holtágakban, vizes élőhelyekben gazdag területére esik. A település belterülete felett a Dereszla dombhát húzódik 120-160 m tengerszint feletti magasságban. A 37-es országúttól északra, a Zempléni hegység előhegyei (120-200 m magas) előhegyei találhatók, amelyek lejtőin híres bortermő dűlők (Disznókő, Hangács, Kővágó, Lapis, stb.), valamint az értékes kőzetet (zeolitot) hasznosító bányák találhatók. Köztük a mezőzombori határnál fekvő egykori Führer bánya, a térségi hulladékkezelő telepe. A magasabb térszíneken a vulkáni eredetű kőzetek (riolittufa) jellemzőek. Az éghajlat mérsékelten meleg, száraz, az északi oldalakon mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A csapadék évi mennyisége 500-700 mm közé esik, jelentősen kora nyári maximummal. A napfénytartalom évi összege meghaladja az 1900 órát. A magasabb hegyektől védett, vulkanikus kőzetek málladékából keletkezett talajú déli-délkeleti lejtők ideális termőhelyek a szőlő számára.

1.11.2. Tájhasználat, tájszerkezet Bodrogkeresztúr sajátos határú település. Több mint fele a Bodrogon túli rész mélyfekvésű, vizes, mocsaras terület. A falu feletti dombháton (Dereszla, Henye), valamint a vasút és a 37es út feletti domboldalakon a szőlő a jellemzően termesztett növény. Erdő a holtágak mentén, illetve a magasabb hegyi területeken, a Messzelátó hegy (351m magas) körzetében jellemző. A község külterületének kb. 20%-a erdő, kb. 46%-a gyep, nádas, mélyfekvésű terület, kb. 8,8%-a szántó és 14%-a szőlő. A kivett terület, amelybe a beépített területeket, vízfelületeket és a bányaterületeket is számoljuk, a külterületnek kb. 21%-a.

1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

26/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj 2002-ben lett világörökségi terület, ekkor nyert felvételt az UNESCO világörökségi listájára. A világörökségi helyszín és védőövezete 27 település közigazgatási területét fedi le. A világörökségi helyszín 9 – köztük Bodrogkeresztúr – település teljes közigazgatási területére terjed ki. A világörökségi terület az 5/2012.(II.7.) NEFMI rendelet szerint Történeti Táj minősítést, műemléki védelmet kapott. A történeti táj fogalmát a kulturális örökségről szóló 2001. évi LXIV. törvény vezette be a magyar jogrendbe. A törvény a műemléki területek egy típusaként definiálta a történeti tájat (2001. évi. LXIV. tv. 38.§: „Történeti tájként kell műemléki védelemben részesíteni az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki, stb.) szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot.” Tokaj-Bodrogzug TK területén1986 augusztusában 5318ha nagyságban került sor a védetté nyilvánításra. Bodrogkeresztúr területét a Bodrog-Tiszai ártér érinti a TK-ből. A Bodrogzug a Bodrog és a Tisza árterén terül el a Tokaj hegységtől ÉK-re. Kimagasló értéke, hogy a több ezer hektáros ártéri síkságon a folyószabályozások előtti természetes, természetközeli állapotok alakultak ki. A nagyobb árhullámok következtében 100-180 napig is víz borítja a területet és a nyári aszály idején is tucatnyi, nyílt vízfelület található. Nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, kiemelt jelentőségű, különleges természetmegőrzési terület és különleges madárvédelmi terület (NATURA 2000). A tervezési területet a világörökségi minősítés és a történeti tájba sorolás érinti.

1.11.3.1.

Tájképvédelmi

szempontból

kiemelten

kezelendő

területek

A területrendezési tervekkel való összefüggés vizsgálatakor rögzítettük, hogy az OTrT országos jelentőségű tájvédelmi terület övezetébe sorolta Bodrogkeresztúr területét. Ennek megfelelően B.A.Z. megye területrendezési terve is országos jelentőségű tájképvédelmi övezet területének szabályozta a tervezési területet. Ezt a tényt a térségi hulladéklerakó tervezésekor alapvetően figyelembe kell venni.

1.11.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A térségi hulladéklerakó területe, amint az előző fejezetekben rögzítettük, országos tájképvédelmi terület a magasabb rendű területrendezési tervekben – OTrT, megyei területrendezési terv – ugyanakkor világörökségi helyszín (!), műemléki védelem alatt álló történeti táj. A bányászat egyidős az emberiséggel és Tokaj-Hegyalján is mondhatjuk, hogy a szőlészetborászat és a bányászat évezredek óta meghatározó tájhasználat.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

27/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

Jelen tervezési területen a bányaművelés felhagyásra került és már 2001 óta – a Világörökséggé nyilvánítás előtti idő óta – térségi hulladéklerakó üzemel. Most kiemelt országos feladatként sor kerül a lerakó korszerűsítésére, a Világörökség teljes területét szolgáló hulladékfeldolgozó és tároló telephely fejlesztésére. Az ellentmondás látszólagos, mert mondható, hogy a világörökségi területen kívül lett volna célszerű a térségi hulladéktelepet megépíteni, ám itt volt az az optimális helyszín, amely hosszú évtizedekre alkalmas lesz a térség hulladékainak befogadására. Az egykori Führer bánya gödrében működő lerakó a fő forgalmat jelentő 37-es útról, ill. vasútról csak igen csekély mértékben tárul fel, a meghagyott domborulat, illetve az út menti növényzet részben takarja az itt folyó tevékenységet. Ezt az „intimitást”, különös tekintettel a világörökségi helyszínre, a történeti tájra, a Sárga-borház és a Disznókő pincészet és dűlő közelségére (1-1,8 km) mindenképp meg kell tartani, sőt a növényzettel illetve domborzattal való takarást tudatosan fokozni szükséges. Ezáltal a tájhasználati konfliktus, a legmagasabb szintű tájvédelem, ill. a hulladéklerakás mérsékelhető.

1.12. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA Tekintettel arra, hogy a tervezési megbízás egyetlen földrészletre, a térségi hulladéklerakó területére vonatkozik a település zöldfelületi rendszerének értékelése nem feladata a tervnek. A tervezési területen – tömb területe bővítve – bozótos, fás növényzet található a 37-es főútról bevezető út torkolatánál, a főút mellett. A déli-délkeleti domboldalon a bevezető úttól a település felé művelt szőlők találhatók, s a szőlők felett, a bányatelek keleti részén egy változó szélességű (20-25 m) erdősáv, amelynek igen nagy szerepe van a látvány kedvezőbbé tételében. Szintén a bányatelek területén belül a korábban deponált, földdel borított hulladék tetején és oldalán alakult ki kezdetleges – inkább gyom, mint bozót – növénytakaró. A depóniák felett a bányatelek északi részén van még jellegzetesen erdő jellegű növényzet. A technológiától függően a hulladéklerakó területének min. 25%-át célszerű növényzettel fedetten kialakítani és üzemeltetni.

1.13. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A tervezési területen – tömb területre bővítve – épület csak a hulladéklerakó telephelyén található. (Törő üzem, műhely, konténerek.) A szőlők területén épület nincs. A bekötőútnál lévő épületek, agrár-kereskedelmi építmények Mezőzombor területére esnek. A meglévő épületek közül kettő a hulladéklerakó telkébe ékelődő két külön hrsz.-ú területen létesült (0172/31/A, 0172/31/B). Különösen a 0172/31/B földrészen épült zöldes színű épület tűnik ki

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

28/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

a környezetből elsősorban magassági méreteivel. Takarásáról a tervezés során gondoskodni szükséges.

A hulladéklerakó beépített területei:

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

29/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

30/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

31/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

A meglévő épületek bruttó beépített területe: üzemi épület

314,3 m2

inert tároló

45,7 m2

tároló bunker

40,6 m2 400,6 m2

A telek területe190.529 m2, a beépítettség mértéke jelenleg 0,21%.

1.13.1. Területfelhasználás vizsgálata A tervezési feladat gyakorlatilag egy a település belterületétől 2-2,5 km távolságra eső telephelyre szól, ezért a település szerkezetét, területfelhasználását nem vizsgáljuk. A tömb területre kibővített tervezési területen, a bányagödör (térségi lerakó) bejáratától keletre, a hulladéklerakó területe és az országút között 0171/1-9 hrsz.-ú területeken, valamint a 0172/12-17 hrsz.-ú földrészleteken szőlőművelés folyik. A 0172/6 hrsz.-ú telek – a bevezető úttól nyugatra – egy része fásodó telek, egy részét pedig a szomszédos Mezőzombor határában, a 0249/4 hrsz.-ú telekre épült agrár-kereskedelmi létesítmény telephelyként használja. A térségi hulladéklerakó telephelyén a keleti, valamint a felső északi részen erdősáv található. A telephelyen kiépített utak, törőüzem, műhely, parkolók, különböző – már rekultivált, takart hulladékdepónia, ill. működő új depónia található.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

32/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

A telephelytől nyugat felé, Mezőzombor területén kőbánya üzemel. Az ingatlan nyilvántartás szerint a telephely kivett terület, amely így értelemszerűen nincs minőségi osztályba sorolva. A telephely területe a tulajdoni lap szerint 19 ha 0529 m2. A tulajdonos a MENTO KÖRNYEZETKULTÚRA Kft., azonban a 0172/31/A és 0172/31/B számú épületek – amelyek a telektől eltérő tulajdonosi viszonyok miatt külön helyrajzi számon kiemelésre kerültek – a 0172/31 hrsz-ú telken, jelenleg Tokaj Város Önkormányzata tulajdonát képezik, és a 0172/31/A és 0172/31/B számú épületek mindenkori tulajdonosának bejegyzett használati joga van az épületeket tartalmazó földrészletre.

1.13.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A tervezési tömb területén a térségi hulladéklerakó területének kb. 85%-át a hatályos szerkezeti terv és szabályozási terv is ’K’, azaz különleges területként kezeli. Az OTÉK /253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet/ 24.§-a szerint a hulladéklerakó területét ebbe az övezetbe kell sorolni. A különleges terület övezet a beépítésre szánt területek közé tartozik. A hatályos településrendezési eszközök közül mind a szerkezeti terv, mind a szabályozási terv a 37-es úthoz közel, a behajtó út nyugati oldalán erdőterületet (véderdőt) tartalmaz. A telep véderdővel való lezárása szakmailag feltétlenül fontos teendő, azonban a térségi hulladéklerakó megépült építményei következtében az erdőterület alakját (elhelyezkedését) és méretét kis mértékben meg kell változtatni.

1.13.1.4. Funkció vizsgálat (funkcionális és ellátási kapcsolatok) Ez a vizsgálati pont értelmezésünk szerint a telephely funkciójára vonatkozik. A bodrogkeresztúri térségi hulladéklerakó 2001 óta üzemel. A jelenleg is működő telep válogatási engedéllyel, IPPC felülvizsgálattal, engedéllyel rendelkezik. 85 településről begyűjtött szilárd és szelektív hulladékot kezel és ártalmatlanít, illetve kezeli és feldolgozza az itt elhelyezett építési, bontási hulladékot. A funkció, a kialakított telephely és a fizikai adottságok összhangban vannak.

1.13.2. A telekstruktúra vizsgálata A tervezési terület – tömbre kiterjesztve – több telekből áll. A hulladéklerakó belső terét délről határoló domboldalon szőlőművelés folyik. Az itt lévő telkek és szőlőültetvények magántulajdonban vannak. Az önálló hrsz.-ú földrészletek nagysága hivatalos földhivatali alaptérkép szerint 2-4000 m2 között mozog. TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

33/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

A fent említett, zömmel szőlőműveléssel hasznosított területeken kívül a 0172/31 hrsz.-ú telek, a hulladéklerakó területe, valamint a 0172/6 hrsz.-ú telek van még a tervezési területen. Ez utóbbi egy részét – ahogy már elemeztük – részben a szomszédos mezőzombori agrárkereskedelmi telephelyhez „csatolták”, a másik része fásodó gyep és bozót. A 0172/31 hrsz.-ú telek is rendkívül érdekes, hiszen két épület található a földrészleten: a 0172/31/A és a 0172/32/B számon, amelyeken az építési törmelék feldolgozó üzem épületei állnak. A két épület Tokaj Város Önkormányzatának tulajdona, a 0172/31 hrsz.-ú hulladéklerakó területe pedig a MENTO KÖRNYEZETKULTÚRA Kft. tulajdona, amely ide a telephelyre van bejelentve.

1.13.3. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az Abaúj-Zemplén szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer teljes kiépítésére, a települési szilárdhulladék mechanikai kezelésére, szelektív hulladék válogatására, a szerves hulladék komposztálására szolgáló hulladékválogató és előkezelő csarnok engedélyezési tervét az A.D.U. Építész Iroda készítette. Ezen terv készítésekor készült részletes geodéziai felmérés a területről, amely a terepszintet, és a meglévő épületeket is tartalmazza.

1.13.4. Az építmények vizsgálata A telepen jelenleg az inert hulladék feldolgozó két épülete van a bevezető úttól balra. Az épületek körzetében a feldolgozásra váró építési/bontási hulladék, illetve a felaprított újrahasznosítandó anyag található. A fentieken kívül a hulladéklerakó telepen a következő építmények találhatók: - bekötő út - műszaki védelemmel ellátott települési szilárdhulladék-lerakó depónia - csurgalékvíz tároló - tűzi víz tározó - hídmérleg - támfal-rendszer - hulladéktároló konténerek - gépkocsi tároló és raktárépület - szociális és kezelő épületek - üzemanyagtöltő állomás - kerítés és főkapu - talajvíz figyelő kút TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

34/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

- beton térburkolat.

1.13.5. Az épített környezet értékei Bodrogkeresztúr teljes közigazgatási területe Történeti táj minősítéssel, Világörökségi helyszín besorolással rendelkezik, amit Magyarországon csak néhány település mondhat el magáról. Természetesen e magas szintű minősítést nem a hulladéklerakó telep indukálta, hanem a Tokaj-hegyaljai borvidék értékei. A tervezési területen épített értékek, régészeti értékek, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők nincsenek.

1.14. KÖZLEKEDÉS A hulladékkezelő telep a 37-es főútról közvetlen bekötőúttal érhető el. A telephelyen belül 4,55 m széles aszfalt burkolatú út vezet fel a különböző létesítményekhez. Az építési engedélyezési tervekben a belső úthálózat áttervezésre került és ennek egyes szakaszai már megépültek. A 37-es főút gyakorlatilag felfűzi és összeköti az Abaúj-zempléni térséget és ideális a hulladék szállítás lebonyolítására. Tekintettel arra, hogy a hulladéklerakó bekötő útjával csaknem pontosan szemben lévő csárda épületéhez is van lehajtási lehetőség, a későbbiekben – a hulladéklerakó teljes üzemelése idején – célszerű lehet a közlekedési hatóság által a lehajtó sávok létesítésének vizsgálata. A hulladéklerakó funkciójából, elhelyezkedéséből következően kizárólag a közúti közlekedés, a közúti kapcsolat vizsgálandó, más közlekedési ágazat nem érintett.

1.14.1. Parkolás A személyzet, az alkalmazottak gépkocsijai, valamint a szemétszállítást végző speciális járművek, illetve erőgépek parkolása a telephelyen jelenleg is biztosított és az engedélyezési terv szerint a jövőben is biztosított lesz.

1.15. KÖZMŰVESÍTÉS

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

35/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

1.15.1. Vízi közművek A telepen jelenleg ivóvízellátás és szennyvíz-elvezetés nincs. A csapadékvíz elvezetés burkolt árokrendszerrel a 37-es főúthoz csatlakozva megoldott.

1.15.2. Energia A hulladéklerakó telep energiaellátását a telephelyen belül elhelyezett 20/0,4 kV-os oszloptranszformátor biztosítja. Az energiaellátás és térvilágítás jelenleg vasbeton oszlopokon haladó szabadvezetékkel van kialakítva. Egyéb energiaszolgáltatás nincs a területen.

1.16. KÖRNYEZETVÉDELEM 1.16.1. Talaj A vizsgált terület a Bodrogköz, Tokaj hegy, Zempléni hegység kistájak peremén terül el. A kistáj fő tömege a középső és felső miocén határon képződött andezit. A domboldalakat lösz borítja. A bányaudvarban, azaz a hulladéklerakó telephelyen a geotechnikai szakvélemény szerint

fedőréteg

alatt

töredezett

andezit

található.

hulladéklerakó

területén

természetközeli állapotú talaj csak a fásodott (erdősödő) telekrészen található.

1.16.2. Felszíni és a felszín alatti vizek A felszíni vizeket a hulladéklerakó területéről a belső utak mentén kialakított vízelvezető árkok vezetik le a 37-es főút menti árokba. A hulladékközpont létesítéséhez végzett helyszíni vizsgálatok során a megütött talajvízszint mélységeként 6,5-7,0 m körüli értékeket, a nyugalmi vízszint mértékeként 5,3 m értéket rögzítettek. A talajvíz áramlási iránya a talajmechanikai vizsgálatok eredményei alapján feltételezhetően déli. A talajvíz minőségére jellemző, hogy jelentős határérték túllépés nem volt.

1.16.3. Levegőtisztaság és védelme A tervezési terület a 10. légszennyezettségi zónába tartozik. A jelenlegi esetleges légszennyezésről mért adatok nincsenek. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak a hulladékkezelő központ közvetlen környezetében sem manuális, sem automata mintavevő helye nincs. A tervezési terület közelében nem található jelentős szennyezőanyag kibocsátású üzem.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

36/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

A hulladékkezelő központ légszennyező pontforrásai közül bejelentésre köteles a gázfáklya. A komposztáló és a depó területén elhelyezett szerves anyagok bomlása során különböző bűzhatást keltő vegyi anyagok is keletkeznek. A bűzhatás megítélése szubjektív, mert konkrét határértékkel nem szabályozott. A területen több mint egy évtizede folyik a hulladékkezelés, de eddig a bűzhatás következtében lakossági bejelentések nem ismertek. A megfelelő hulladékkezelési technológia betartása a feltétele, hogy a bűzhatás ne növekedjék.

1.16.4. zaj- és rezgésterhelés A hulladékkezelő területén a zajforrások a következők: -

a telephelyen belüli szállításhoz alkalmazott gépek

a hulladéktömörítő munkagép

a komposztálás során alkalmazott gépek

az építési/bontási hulladék-feldolgozóban lévő eszközök

A szállítójárművek és a munkagépek zajkibocsátása 85-90 db (A) körüli. Tekintettel arra, hogy lakott terület, gazdasági terület a telephelytől 1,8-2 km távolságban található, a zajterhelés nem érint védendő létesítményt, lakóterületet.

1.16.5. Vizuális környezetterhelés A világörökségi, történeti táj területén lévő hulladékkezelő látképe – miután egy bányafalakkal körbevett bányaudvarban került kialakításra – csak a bejáró bekötő útnál tárul fel kismértékben. A bejárat mellett lévő, Mezőzombor területére eső agráripari központ igénytelen kinézetű épületei a zavaróak a látvány szempontjából. A mai vizuális környezetterhelés növényzet telepítésével jelentősen csökkenthető. A terület felhasználást, a hulladékkezelő fejlesztését befolyásoló korlátozó tényezők jelenleg nem ismertek. A

bányaudvar

talapzata

szilárd,

nincs

barlang,

alábányászott,

csúszós,

vagy

süllyedésveszélyes terület. Kisebb gondot a még meglévő néhány függőleges jellegű bányafal (kő) okoz, ahol kisebb omlások előfordulhatnak. Ezeknek a veszélyes falaknak a környezetét zöldfelületként kell kialakítani. A terület vízrajzi szempontból sem veszélyeztetett. A csapadék vízelvezetése megoldott, árvíz- illetve belvízveszély itt nem jelentkezik.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

37/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ – a 314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján – A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a nevezett hulladéklerakó földtanilag kedvező helyen került kialakításra. A telep felszíne a fedőréteg alatt andezit, amely mind az építés, mind pedig a közlekedés és deponálás számára szilárd alapot biztosít. A térségi hulladékkezelő 2001 óta – azaz a Világörökséggé történő nyilvánítás (2002) és a Történeti tájjá történt minősítés (2011) és a Natura 2000 területek kijelölését (2005) megelőzően – működik és rendelkezik engedéllyel. A jelenleg tervezett fejlesztéseket a Kormány 2013. március 8-i rendelete alapján kiemelt beruházásnak minősítette. Abaúj-Zemplén szilárdhulladék gazdálkodási rendszerének teljes kiépítését célozza, amely révén az egész világörökségi terület környezeti állapota kedvezőbbé válik.

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ – a 314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján –

3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A legközelebbi településektől, lakóházaktól 1,8-2,5 km-re fekvő Bodrogkeresztúr 0172/31 hrsz.-ú földrészleten 12 éve működő térségi hulladéklerakó kiemelt állami beruházásként jelentős minőségi fejlesztés előtt áll. Az eddigi nagyjából hulladéklerakási tevékenység helyett a tervek szerint a beérkező ömlesztett általános hulladék és a szelektíven gyűjtött hulladék válogatásra kerül.

A telepet a MENTO Környezetkultúra Kft. üzemelteti. A nem veszélyes hulladék lerakó egységes környezethasználati engedélyét

az Észak-magyarországi Környezetvédelmi

Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság 2004. december 23-án adta ki. (Ügyszám: 114,47 – 18/2004) A telepen jelenleg szelektív hulladékválogatás, valamint inert hulladéktároló és -kezelő is üzemel. Az üzemelő szigetelt hulladéktároló kazetta mellett már rekultivált, termőfölddel takart hulladék-depo is található a telep felső részének közepén.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

38/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

A B.A.Z. MKH Népegészségügyi Szakigazgatási szerve szakhatósági hozzájárulásában rögzítette, hogy a tervezett tevékenység a felszín alatti vizek jó állapotát, a kitermelés előtt álló ivóvíz minőségét, a földtani közeget nem veszélyezteti, környezetszennyezést nem okozhat. A B.A.Z. MKH Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szakhatósági állásfoglalásában leírta, hogy a hulladéklerakó működtetése a környező termőföldek minőségét nem veszélyezteti. A vizsgálatokból kiderül, hogy a tervezési terület világörökségi terület, történeti táj, országos jelentőségű tájképvédelmi terület, Natura 2000 terület. A felsorolt védettségek látszólag ellentmondást tartalmaznak, azonban már említettük, hogy a hulladéklerakó már az 1990-es években, jóval az említett védettségek kihirdetése előtt működött és a jelenlegi fejlesztések a hulladékgazdálkodási feladatok magasabb szintű, környezetbarátabb módon történő ellátását célozzák. Az is tény, ezt az előzetes vizsgálati dokumentáció is megállapította, hogy a telepen fészkelő védett madár nincs, az élővilág kifejezetten szegényes és mindössze egy védett fajra állapít meg minimális, elviselhető zavaró hatást. Zajterhelési szempontból a legközelebbi lakóházaknál határérték túllépés nincs és nem is várható. Vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból sem merült fel semmilyen jelentősnek minősíthető környezeti hatás. A telep adottságai, a tervezett fejlesztések társadalmi, környezeti hasznossága a hulladékkezelő telep fejlesztése mellett szólnak. Célszerű a szabályozási terv készítésekor ajánlás szinten utalni a határos mezőzombori területen szükséges szabályozásra, teendőkre, valamint a többszörös védettségből fakadó kötelező tájesztétikai igényességre.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

39/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

1. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK – a 314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján – 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer A hatályos településrendezési eszközök közül a település szerkezeti terv különleges terület – bányaterületként ábrázolja (KB) a hulladéklerakó telep nagy részét (kb. 95%). A szöveges munkarész említi, hogy az egykori Führer-bánya területén térségi hulladéklerakó kialakítása folyik. A telep kisebb déli részén a bevezető út mellett az inert hulladék feldolgozó területéből mintegy 8500 m2-t, a telep 5%-át erdőterületként ábrázolja a szerkezeti terv. A hatályos szabályozási terv KBsz jellel különleges területként (szemétlerakóként) szabályozza a telep 95%-át. A fennmaradó rész a bevezető út mellett a szerkezeti tervhez hasonló erdőterület, véderdő. Azaz a hulladéklerakó telep kb. 95%-a a hatályos településrendezési eszközök szerint beépítésre szánt terület. A tervmódosítás során javasolt terület felhasználás alapvetően nem változtatja meg a hatályos terv szabályozását. A térségi hulladéklerakó telep területének minimum 95%-át a módosítás során is különleges – beépítésre szánt – területbe sorolja a terv. Az OTÉK 24.§-a szerint: „A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezkedő építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek. A különleges területek célját és fajtáját a település-szerkezeti tervben, a beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban minden esetben meg kell határozni. (2)

Különleges terület

… k) Hulladékkezelő, -lerakó területe…” A 314/2012.(XI.8.) sz. Kormányrendelet alapján ez a terület felhasználási mód a szerkezeti tervlapon Khull jellel ábrázolandó. Az OTÉK és a településtervezésről szóló Korm. rendelet alapján, a hatályos tervet is figyelembe véve, a tervmódosítás a hulladéklerakó 95%-át Khull (különleges terület, TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

40/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

hulladéklerakó) beépítésre szánt területbe sorolja. A telep 5%-át pedig kicsit módosítva, a hatályos terv erdőterületének alapján EV-nek (erdőterület, védendő) javasolja.

1.1.1.1. Beépítésre szánt területek Az előző bekezdésben rögzítettük, hogy a terület 95%-a különleges terület (hulladékkezelő) beépítésre szánt területként kerül meghatározásra. A hatályos HÉSZ annak ellenére, hogy az OTÉK mindenkor előírta, hogy a beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban meg kell határozni, nem tartalmaz előírásokat a hulladéklerakó területére!! Az OTÉK 253/1997.(XII.20.) sz. Korm. rendelet 2. számú melléklete „A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei” táblázatában meghatározza, hogy a különleges terület megengedett legnagyobb beépítettsége 40%, legkisebb zöldfelülete 40% lehet. A tervmódosítás során ezeket az OTÉK-ben meghatározott értékeket építjük be a HÉSZ-be. A hulladéklerakó teljes kiépítése során a megvalósítás ütemezhetősége érdekében szükséges telekkialakításoknál a fenti értékeket figyelembe kell venni. A tervezett hulladékválogató és előkezelő csarnok 3363 m2, a szociális épület 176 m2, kocsi mosó 178 m2 épület telkének kialakításakor mind a két értéket, a max. 40%-os beépíthetőséget és a min. 40%-os zöldfelületi mértéket, valamint a meglévő, megmaradó épületeket is figyelembe kell venni. A KHULL övezetben a kialakítható telek legkisebb méretét, 3000 m2-ben határozzuk meg. A terv csak javasolt telekhatárokat tartalmaz, mely nem kötelező érvényű. Ugyanúgy a tervezett komposztáló telkének kijelölésekor is figyelemmel kell lenni a min. 40%-os zöldfelületre és az érlelőteret lehatároló, a por- és bűzszennyezést mérséklő, min. 20 méter széles, 3 szintes zöldsáv létesítésére vonatkozó előírásokra. Az építési engedélyezési tervekkel összhangban az építménymagasság max. 7 m-ben határozható meg.

1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek A hatályos településrendezési terv kb. 8500 m2, mintegy 5% erdőterületet tartalmaz (0172/31 hrsz.) mind a településszerkezeti, mind a szabályozási tervlapon. Az erdőterület mintegy a hulladékkezelő területébe benyúlva, ráfed az inert építési hulladék feldolgozó területére, építményeire.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

41/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

A tervmódosítás során a véderdő övezetét a telek és a település közigazgatási határán javasoljuk kialakítani min. 25m szélességben, háromszintes (gyep, bozót, lombkorona) erdősávval.

erdőterület

elhelyezkedésének

módosítása

mind

környezetvédelmi

szempontból (zaj, bűz, por elleni védelem), mind pedig tájesztétikai szempontból (Világörökségi terület, Történeti táj) fontos, ugyanakkor a már működő, társadalmilag hasznos építési törmelék feldolgozó területét így nem érinti az erdőterület. Az ÚT-TESZT-MG Idea KONZORCIUM által készített engedélyezési terv pontosan tartalmazza a szakági tervezők által készített belső, a működéssel összhangban megtervezett közlekedési hálózatot. Az engedélyezési terv közlekedési tervlapját a településrendezési terv módosításához mellékeljük. A hulladéklerakó bővítésének közműigénye az építési engedélyezési terv alapján: Elektromos energiaigény:

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

42/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

Ivóvíz igény:

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

43/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

Engedélyezési terv geodéziai felmérése és közlekedési javaslata

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

44/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek A tervezési tömböt a 37-es főút, a közigazgatási határ és a 00179/1-es, 0172/19-es, 0172/28as dűlőutak határolják. A térségi hulladéktároló bekötő útja a 37-es útról közvetlen, nagyon jó kapcsolatot biztosít a közlekedéshez. A részben kiépült, illetve a mellékelt közlekedési tervlapon

ábrázolt,

újratervezett

belső

úthálózat

megfelelő

kapcsolatot

biztosít

hulladékdepók, a tervezett hulladékkezelő és komposzttelep megközelítéséhez. A belső úthálózat szerint van lehetőség az ütemezett megvalósítás szerinti új telkek kialakítására, amelyeket a terv nem kötelező, hanem javasolt telekhatárokkal tartalmaz. A szerkezetet meghatározó elemek a közlekedési utak mellett, a környezetvédelmi és tájesztétikai szempontból lényeges véderdő sáv a hulladékkezelő telep déli részén. A 37-es út és a vasút jelentős forgalmat bonyolít le, amely a jövőben várhatóan növekszik. Az autópályáról Miskolc felől érkezők ezen a két közlekedési nyomvonalon érik el Tokaj-Hegyalja Világörökségi területbe tartozó borvidékét, amelynek déli irányból tulajdonképpen a tervezési területtel határos mezőzombori rész (Disznókő, Sárga-borház) a BORVIDÉK KAPUJA. A véderdő sáv létesítése illetve a hulladéktelep területének szélén lévő, felújítandó zöldfelület (fás terület) megőrzése ezért nem csak környezetvédelmi, tájvédelmi, hanem turisztikai, gazdasági szempontból is fontos. A véderdő területén kívül a tervmódosítás ezért tartalmaz beültetésre szánt – azon kötelezően fás zöldfelületként hasznosítandó – területkijelölést a telep telkének déli, nyugati és északi szegélyén.

1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek Védőtávolságok A megalapozó vizsgálatokban leírtuk, hogy a telep körzetében lakó, üdülőépület funkció csak 1,8-2 km távolságban található. Így a hatályos terven szereplő 500 illetve 1000 méteres védőtávolságon belül csak a hulladéktároló építményei, a 37-es út menti csárda – időszakos nyitva tartással! – valamint a Mezőzombor területén a két község közigazgatási területén lévő agrár-kereskedelmi vállalkozás található. A zajvédelmi szempontból 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet szerint a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének határa az a vonal, ahol a zajforrásból származó zajterhelés: gazdasági épületek zajtól nem védendő részén nappal 55 dB, éjjel 45 dB. Az engedélyezési tervben elvégzett számítások szerint a létesítmény hatásterülete a telekhatártól mért 60 m-es távolságig terjed. A létesítmény 60 m-es környezetében nincs

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

45/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

zajterhelés szempontjából védendő épület, terület, ezért az említett Kormányrendelet szerint nem kell zajkibocsátási határérték megállapítását kérni. Táj- és természetvédelmi elemek, területek A megalapozó vizsgálatban már többször és részletesen leírtuk, hogy a tervezési terület 2002 óta világörökségi terület, azon belül világörökségi helyszín. Az 5/2012.(II.7.) sz. NEFMI rendelet pedig a Tokaj-hegyaljai borvidék 27 településének teljes közigazgatási területét – így Bodrogkeresztúrt is – Történeti tájjá nyilvánította. A 275/2004.(X.8.) sz. Korm. rendelet 5.sz. melléklete, valamint a 14/2010.(V.11.) sz. KvVM rendelet melléklete alapján a tervezési tömb a HUBN 10007 azonosítóval rendelkező „Zempléni hegység a Szerencsi dombsággal és a Hernád-völggyel” elnevezésű különleges madárvédelmi terület, azaz európai közösségi jelentőségű természetvédelmi NATURA 2000es terület. A térségi hulladékkezelő telep funkciói és a felsorolt magas szintű védelem közötti ellentmondást oldja a 275/2004.(X.8.) sz. Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű területekről 8.§ (1) bekezdése: „A NATURA 2000 terület céljainak elérését nem veszélyeztető, vagy nem sértő és a NATURA 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelően folytatott tevékenység korlátozás nélkül folytatható.” Ez a rendelkezés egyértelműen biztosítja a NATURA 2000 besorolás ellenére a hulladéktelep működését, hiszen a bányászati tevékenység felhagyását követően, már a 90-es évek végén hulladék lerakóként hasznosították az ingatlant. Az építési engedélyezési tervhez készített előzetes vizsgálati dokumentáció és a NATURA 2000 hatásbecslési dokumentációja is mindössze egy védett fajjal kapcsolatban állapított meg minimális zavarást. A világörökségi helyszínné, illetve a történeti tájjá nyilvánítás következtében a telep teljes kialakításakor környezetet nem zavaró működtetést és tájesztétikailag növényzettel mintaszerűen eltakart létesítményt kell megvalósítani. Kulturális örökségvédelem A tervezési terület szőlőkataszterbe tartozó területrészeken a szőlőművelés fenntartását kell támogatni.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

46/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. A településszerkezeti változások bemutatása A korábbi fejezetekben már leírtuk, hogy a hatályos szerkezeti terv kb. 95%-ban különleges terület;

bányaként,

hatályos

szabályozási

terv

95%-ban

különleges

terület;

szemétlerakóként és mindkét terv kb. 5%-ban véderdőként jelölte a területet. A hatályos HÉSZ előírásokat azonban nem tartalmaz a területre. A fentiek miatt vált szükségessé a településrendezési terv módosítása, melynek eredményeként a szerkezeti tervben is a különleges terület; hulladéklerakó (Khull) kerül meghatározásra és ugyanúgy módosítjuk – az OTÉK-nak megfelelően – a szabályozási tervet is. A véderdő területi elhelyezkedését is módosítjuk területének kismértékű növelése mellett, hogy a környezetvédelmi és tájképvédelmi funkcióját a véderdősáv jobban ellássa. A módosítás azért vált szükségessé, mert a kiemelt állami beruházássá minősített térségi hulladéklerakó környezetbarát működéséhez további hulladékkezelő, -válogató üzem, komposztáló tér, depónia szükséges és ezek létesítése építési engedélyköteles. Építési engedély pedig a településrendezési terv alapján adható, ám a hatályos terv tartalma hiányos és nem megfelelő. A település szerkezeti változás tekintettel arra, hogy gyakorlatilag a szerkezeti terv és a szabályozási terv pontosítása történik, a különleges terület övezet és a véderdő övezet területe nem változik, illetve a javasolt telek kialakítása is a hulladéklerakó jelenlegi telkén belül (0172/31 hrsz.) történik, a változás a B.A.Z. megyei területrendezési tervvel összhangban van, mert ahogy a megalapozó vizsgálatban leírtuk, a megyei területrendezési terv jelöli a térségi hulladéklerakót. A változás a hatályos településfejlesztési koncepcióval összhangban van, amit a Bodrogkeresztúri Önkormányzat képviselő testülete határozatával megerősített.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

47/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

48/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

A TERVEZETT TERÜLETFELHASZNÁLÁS MÓDOSÍTÁSOK: /ld. az TSZT-V1. sz. tervlapon ábrázolva/ Száma:

Hatályos TSZT területfelhasználási módja:

Tervezett területfelhasználási mód:

A területet alkotó ingatlanok jelenlegi hrsz-ai:

1. sz.

általános mezőgazdasági terület (Má)

→

különleges hulladéklerakó terület 0172/31 egy része (Khull)

5,38

2. sz.

általános mezőgazdasági terület (Má)

→

véderdő terület ( Ev )

0172/31 egy része

0,22

3. sz.

véderdő terület ( Ev )

→

különleges hulladéklerakó terület 0172/31 egy része (Khull)

1,08

Összesen:

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

Területnagyság (ha):

6,68 ha

49/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása Bodrogkeresztúr község településrendezési terveinek illeszkedése az Országos területrendezési tervbe /2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről/: Az OTrT szerkezeti tervlapja vegyes területfelhasználású térségbe sorolja a területet.

Kivonat az OTRT-ből_2. sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve_Bodrogkeresztúr

A területfelhasználásra vonatkozó előírásokról az OTRT 6.§ rendelkezik: • a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki;”

Bodrogkeresztúr közigazgatási területén az OTRT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi öveztek találhatók: Országos ökológiai hálózat övezete: Az övezeti szabályozás az országos ökológiai hálózat pufferzónájába sorolja a térségi TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

51/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

hulladéklerakó területét. Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 13.§ rendelkezik: • Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. • Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. • Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.

Kivonat OTRT 3/1. sz. melléklet: országos ökológiai hálózat övezete_Bodrogkeresztúr

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

52/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

Országos komplex tájrehabilitációt igénylőterület övezete: Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 13/B.§ rendelkezik: • Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. • Az övezetben külszíni banyatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

Kivonat OTRT 3/3. sz. melléklet: Országos komplex tájrehabilitációt igénylőterület övezete_Bodrogkeresztúr

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

53/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 14/A.§ rendelkezik: • Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. • Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. • Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. • Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. • Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

Kivonat OTRT 3/5. sz. melléklet: országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete_Bodrogkeresztúr

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

54/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

Térségi Szerkezeti Terv – BA.Z. megye területrendezési terve. 1. sz. melléklet kivonat: Bodrogkeresztúr

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

55/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

BODROGKERESZTÚR HULLADÉKLERAKÓ TERVEZETT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ILLESZKEDÉSÉT IGAZOLÓ SZÁMÍTÁS A B.A.Z MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉHEZ: B.A.Z. MEGYE TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVÉNEK KIVONATA BODROGKERESZTÚRRA (készült: a VÁTI-TEIR adatai alapján): Tervezési terület: 29,3 ha A települést érintő térségi területfelhasználási kategóriák

Az egyes térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírások:

vegyes területfelhasznál ású térség

vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető;

Megyei szerkezeti tervben jelölt jelölt (ha)

29,3

Településrende Jogszab zési tervben ályilag jelölt (ha): kötelező

29,3

+/-15 %

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

Megyei tervnek való megfelelés

85% < 100 % < 115% Megfelel

56/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

Térségi övezetek A B.A.Z. megye területrendezési terve térségi övezetei közül Bodrogkeresztúr hulladéklerakó területét érinti az Országos ökológiai hálózat Pufferterület övezete.

B.A.Z. megye területrendezési terve 3.1. sz. melléklet: Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó övezetei: Bodrogkeresztúr, hulladéklerakó kivonat

„c) Pufferterület övezete (3.1 sz. melléklet): 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.”

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

57/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

A B.A.Z. megye területrendezési terve térségi övezetei közül Bodrogkeresztúr hulladéklerakó területét érinti a Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete.

B.A.Z. megye területrendezési terve 3.3 sz. melléklet: Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete: Bodrogkeresztúr, hulladéklerakó kivonat

„h) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (3.3 sz. melléklet) 20. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.”

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

59/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

A B.A.Z. megye területrendezési terve térségi övezetei közül Bodrogkeresztúr teljes közigazgatási területét érinti az Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete.

B.A.Z. megye területrendezési terve 3.4 sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Bodrogkeresztúr, hulladéklerakó kivonat

„i) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.4 sz. melléklet) A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre, vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellen őrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával — beleértve a felszín alatti vonalvezetést is — kell elhelyezni.”

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

61/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

B.A.Z. megye területrendezési terve 3.5 sz. melléklet: Világörökség és világörökség várományos terület övezete, történeti települési terület övezete: Bodrogkeresztúr, hulladéklerakó kivonat

„k) Világörökség és világörökség várományos terület övezete (3.5 sz. melléklet) 22/A. § (1) Világörökség és világörökség várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. (2) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. (3) Az övezetben közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.”

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

62/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

A B.A.Z. megye területrendezési terve térségi övezetei közül Bodrogkeresztúr teljes közigazgatási területét érinti a Földtani veszélyforrás területe.

B.A.Z. megye területrendezési terve 3.13. sz. melléklet: Földtani veszélyforrás területe: Bodrogkeresztúr, hulladéklerakó kivonat

„u) Földtani veszélyforrás területének övezete (3.13 sz. melléklet) 25. § Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki.”

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

63/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

BODROGKERESZTÚR TERVEZETT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ILLESZKEDÉSÉT IGAZOLÓ SZÁMÍTÁS B.A.Z. MEGYE TRT-HEZ: B.A.Z. MEGYE TRT ÖVEZETEINEK KIVONATA BODROGKERESZTÚRRA (készült: a VÁTI-TEIR adatai alapján): Tervezési terület: 29,3 ha Kiemelt térségi övezetek

B.A.Z. megye TRT- Településren ben a tervezési dezési területre jelölt tervben jelölt (ha) (ha):

A Btv-nek való megfelelés

3.1. melléklet: Puffer terület

29,3

Az övezet önálló településtervi övezetként nem jelenik meg. A HÉSZ előírásai és a SZT a Puffer terület övezetére vonatkozó előírásaival szinkronban készültek.

Megfelel

Az övezet önálló településtervi övezetként nem jelenik meg. A településrendezési terv készítése során a HÉSZ előírásait az övezet előírásainak ismeretében fogalmaztuk meg. A megyei tervnek a településrendezési terv megfelel.

Megfelel

3.3. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitáci ót igénylő területek övezete

18.93 ha

3.4. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

29,3

3.5. melléklet: Világörökség és világörökség várományos terület övezete, történeti települési terület övezete

29,3

3.13. melléklet:

Földtani veszélyforrás területe

29,3

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

64/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet értékelése, javaslata A településrendezési terv módosítása kizárólag a hulladékkezelő területére (0172/31 hrsz.) illetve a kibővített dűlőutakkal határolt tömbre vonatkozik. Egy telekre meglehetősen nehéz tájhasználati, tájszerkezeti javaslatot kidolgozni. A tervmódosításnál azonban kiemelkedően fontos szempont a világörökségi helyszínre és a történeti tájra való tekintettel a tájrendezési szempontok érvényesítése. Ezért módosítottuk a hatályos tervben szereplő véderdő területet úgy, hogy az a fő forgalom (37-es út, vasút) felől takarja a létesítményt. Ugyanakkor a szabályozási tervben amellett, hogy előírtuk a különleges terület hulladéklerakó területének legalább 40%-ban zöldfelületként történő kialakítását, kijelöltük a telep területét határoló déli, nyugati, északi oldalon az erdősávval – háromszintes zöldfelület – beültetendő területeket

és

beültetési

kötelezettséget

szabályoztunk

ezekre

területekre.

bányagödörben működő térségi lerakó tájba illesztése az említett erdősávokkal megoldható és így a 2056-ig működtetésre tervezett lerakó nem „lóg ki” a világörökségi helyszín, történeti táj értékes területéből.

2.1.2. Természetvédelmi javaslatok Részletesen leírtuk az előző fejezetekben, hogy a Bodrogkeresztúr 0172/31 hrsz.-ú hulladéklerakó és közvetlen környezete NATURA 2000-es terület. A HUBN 1007 azonosítójú „Zempléni hegység a Szerencsi dombsággal és a Hernád-völggyel” elnevezésű különleges madárvédelmi terület, európai közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű terület. Érintettük azt, hogy a 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet 8.§-a kimondja, hogy a NATURA 2000es területek kijelölésekor jogszerűen folytatott tevékenység korlátozás nélkül folytatható. Az építési engedélyezési tervben készített vizsgálati, valamint a NATURA 2000 hatásbecslési dokumentáció mindössze egy védett fajra állapított meg minimális zavarást. Az is tény, hogy az

egykori

bányagödör

(ma

térségi

hulladéklerakó

telep)

területén

eredeti

növénytársulások, talajrétegek nyomai sem fedezhetők fel, azaz a terület jelen állapotában igen szerény természet közeli elemekkel rendelkezik, és nem képvisel természetvédelmi értéket.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

65/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Többször hangsúlyoztuk, hogy a világörökségi helyszínné, történeti tájjá nyilvánított területen rendkívül fontos a tájesztétikai, tájképvédelmi szempontok érvényesítése és a környezetre minél kevesebb hatást terhelő működtetés. Ebből a célból módosítottuk a hatályos településrendezési tervben lévő véderdő területét, írtuk elő a min. 40% zöldfelület biztosítását és a telekhatáron – a hulladéklerakó területén – a véderdő háromszintes erdősáv, zöldfelület létesítését. Meggyőződésünk, hogy ezt a telephelyet a világörökségi helyszín közepén tájképi, tájvédelmi szempontból is mintaszerűen kell kialakítani. A HÉSZ-ben beépítésre javasolt előírások is ezt a célt szolgálják. 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tr. 7.§(3b.) pontja szerint: az „Újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékéhez képest nem csökkenhet”. Jelen tervmódosítás során új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A hatályos településrendezési tervnek mind a szerkezeti, mind a szabályozási tervlapja különleges beépítésre szánt területként (95%) illetve véderdőként (kb. 5%) határozza meg a hulladéklerakó területét. Miután a tervmódosítás során csak a véderdőterület területi elhelyezkedését változtattuk meg, - környezetvédelmi és tájkép védelmi szempontból kedvezőbb formára - és nem csökkent, hanem kis mértékben nőtt is a véderdő területe, a hulladékkezelő telep többi részét pedig változatlanul különleges beépítésre szánt területként szabályoztuk, a biológiai aktivitás értékének számítása szükségtelen.

2.2. ZÖLDTERÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE A tájrendezési, település szerkezeti munkarészeknél is kiemeltük, hogy rendkívül fontos a zöldfelületek szerepe a világörökségi helyszínbe, történeti tájba tartozó hulladéklerakó esetén. A HÉSZ-be beépítésre javasolt szabályok között ezért szerepel a hulladéklerakó területének legkevesebb 40%-ban zöldfelületként való kialakítása, környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból fontos, véderdő elhelyezkedésének módosítása, a telepet körbeölelő, háromszintű zöldfelület (erdősáv) beültetési kötelezettséggel történő kikényszerítése. Ezek a javasolt zöldfelületi elemek azon kívül, hogy esztétikailag és környezetvédelmi szempontból TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

66/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

jóval kedvezőbb helyzetet hoznak létre, egyúttal biztosítják a tájba illesztést, a környező területekhez történő ökológiai kapcsolódást, az élővilág minimális szintű befogadását. A 40% belső zöldfelületet elsősorban a védő erdősávokon kívül az utak menti fásítással, az épületek környékének kertészeti igényű kialakításával és legfőképp a leendő, illetve már rekultivált depóniák zöldfelületként történő hasznosításával kell megvalósítani. Az előbbi folyamat következtében a zöldfelületek a területen belül helyileg váltakozni fognak az üzemelő depónia rekultiválásáig, illetve a megnyitandó depó üzembe helyezéséig, azonban a 40%-os állandó zöldfelület biztosítandó.

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK A térségi hulladéklerakó a 37-es főútról közvetlenül megközelíthető (37 + 614,4 szelvény). A főútról történő befordulást követően a további közlekedés a telken belül kiépített belső utakon történik. A telephelyen belül 4,5-5 m széles aszfalt utak vezetnek a hulladék feldolgozó telep különböző helyszíneire. A hulladékkezelő telep teljes kiépítését szolgáló hulladékkezelő és előkezelő csarnok építési, engedélyezési tervének dokumentációjában a hulladékkezelési és szállítási igényeknek, feltételeknek megfelelően sor került a belső úthálózat áttervezésére. E módosítások eredményeképp az utak kiszolgálják majd a tervezett hulladékkezelő csarnok épületét, a komposztáló telepet, valamint biztosítják a depóniák megközelítését, a hasznosítható anyagok elszállítását és a telep körbejárhatóságát is. A településrendezési tervben nem szükséges a telken belüli utak, úthálózat kötelező érvényű szabályozása, ezért a tervezett – részben meglévő – úthálózatot a telekalakításhoz hasonlóan nem kötelező, hanem javasolt elemként szerepeltetjük. Az engedélyezési terv szaktervező – Szentes László, KÉ-T (közlekedés építőmérnöki tervező),

Ny.sz.:

01-3039

–

által

készített

közlekedési

tervlapját

alátámasztó

munkarészhez mellékeljük. A közösségi közlekedés a telephelyet nem érinti, a gyalogos és kerékpáros közlekedés a telep területén belül a közlekedési utakon megoldható. A gépjármű elhelyezés, parkolás mind a szállító járművek, munkagépek, mind pedig a dolgozók, a személyzet gépkocsijai részére a 19 ha hulladékkezelő telep területén kell biztosítani. (Az engedélyezési terv tartalmazza a szükséges parkolókat.)

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

67/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK A megalapozó vizsgálatokban bemutattuk, hogy a hulladékkezelő telepen ma mindössze az elektromos ellátás biztosított. A telephelyen jelenleg ivóvízellátás és szennyvízelvezetés nincs, a csapadékvíz elvezetése burkolt árokrendszerrel, a 37-es főúthoz csatlakozva megoldott.

4.1. VÍZI KÖZMŰVEK Vízellátás A

telephelyet

ellátó

tápvezeték

tervezése

településrendezési

terv

készítésével

párhuzamosan folyik. A tervek szerint a 63 mm átmérőjű ivóvízvezeték a 37-es főút felőli telekhatáron, Mezőzombor felől érkező vezetékből kerül becsatlakozásra. A technológiából következően az ivóvíz elsősorban a dolgozók szociális igényeit – ivóvíz, zuhanyzó, mosdó, csizmamosó, teakonyha, étkező, stb. – kell, hogy ellássa. Ez a várható teljes létszámmal számolva 2,5-3m3/nap. Az engedélyezési tervben a telken belüli ivóvízhálózat részletesen megtervezésre került, ez azonban jóval meghaladja a településrendezési terv szükséges mélységét.

Szennyvízelvezetés A kiépítést követően az épületek használata során 1 m3/nap fekáliás szennyvíz, 1,55 m3/nap zuhanyzó víz, összesen 2,55 m3/nap szennyvíz keletkezik. A szennyvizeket 160 mm átmérőjű PVC-csövön keresztül vezetik be a 18 m3-es vasbeton tárolótartályba. A tárolótartályból szippantó kocsival távolítják el a szennyvizet és szállítják a tokaji szennyvíztisztítóba. A csapadékvíz elvezetést az utak mellett meglévő vízelvezető árkok biztosítják. A meglévő hálózatot a tervezett utak mellett részletesen megtervezett, kiépítendő árkokkal kiegészítve a csapadékvíz elvezetés a teljes területen megvalósul. Csurgalékvíz A hulladéklerakó telepeken a hulladékok feldolgozásakor, illetve tárolásakor keletkező csurgalékvíz megfelelő kezelése rendkívüli fontosságú, mert a nem megfelelő kezelés jelentős környezetkárosítást okozhat. Az tény, hogy a már rekultivált hulladékdepóból csak évente néhány m3 csurgalékvíz gyűlik össze, azonban a működő depó, a tervezett hulladékkezelő csarnok és a komposzttelep csurgalékvizeit össze kell gyűjteni. Az engedélyezési terv a komposztáló telep mellé két 605 m3-es csurgalékvíz-medencét

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

68/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

tartalmaz. Az üzemelő II. számú hulladéklerakó meglévő csurgalékvíz-medencéjébe tervezik az I. számú rekultivált lerakó és a csarnok technológiájában keletkező csurgalékvizeket átvezetni. A csurgalékvizeket időnként - a kiépített szivattyúrendszerrel - a komposztprizmákra, illetve a biológiailag stabilizált települési szilárdhulladék depó felületére visszalocsoljuk. A havi és évi vízmérleg egyenlegek alapján történt hidrológiai méretezés biztosítja, hogy a csurgalékvíz-tározó és -visszalocsoló rendszer megfelelő üzemelésével a biológiai kezelőtér és a depók környezetében a talaj és a talajvíz, valamint a felszíni víz nem szennyeződik. Megújuló energiaforrásokat a tervezőkkel folytatott tárgyalás, illetve az engedélyezési terv szerint nem tervez a hulladékkezelő telep alkalmazni.

5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK Az Abaúj-zempléni szilárdhulladék gazdálkodási rendszer bodrogkeresztúri hulladékkezelő telepe válogatási engedéllyel, IPPC felülvizsgálattal és engedéllyel rendelkezik. A szilárdhulladék gazdálkodási rendszer teljes kiépítése keretében tervezett zöldhulladék komposztáló, mechanikai hulladékkezelő telep és szelektíven gyűjtött települési hulladék válogatóművének

létesítését

megelőző

vizsgálati

dokumentáció

alapján

Észak-

magyarországi KÖTEVIFE az előzetes vizsgálati eljárást 2013. május 17-én lezárta és határozatában megállapította, hogy az említett fejlesztések megvalósításához környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. A KÖTEVIFE a határozat indoklásában a megkeresett szakhatóságokra hivatkozva rögzítette: 1.) „A tervezett tevékenység a felszíni vizek jó állapotát, a kitermelés előtt álló ivóvíz minőségét, a földtani közeget nem veszélyeztetheti, környezetszennyezést nem okozhat. 2.)

A komposztálás, hulladékválogatás során meg kell akadályozni a környezeti levegő olyan mértékű terhelését, amely lakott területen határértéken felüli légszennyezettséget, vagy bűzhatást okoz…”

A KÖTEVIFE összegezve az adatokat és véleményeket, az alábbiakat állapította meg: „Hulladékgazdálkodási

szempontból

vélelmezhető,

hogy

tervezett

tevékenységek

megvalósításából nem származnak jelentős környezeti károk… Levegőtisztaság-védelmi szempontból a beruházás nem okoz lakott területeket érintő levegőterhelést. A munkálatok által okozott levegőterheltség szintje az egészségügyi határérték alatt marad… Zajvédelmi szempontból… a legközelebbi lakóházaknál határérték túllépés nem várható. A hatásterületen nincsenek védendő épületek, így a 284/2007.(X.29.) sz. Korm. rendelet 10.§(3) bekezdése szerinti határértéket előírni nem lehet. A zajvédelmi szempontú hatásterület a

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

69/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

telekhatártól mért 60 m-es távolságig terjed. Az építéshez szükséges és az üzemeltetéshez kapcsolódó szállítási tevékenység a zajtól védendő területen kevesebb, mint 3 dB mértékű járulékos zajterhelés változást okoz, így az előbb hivatkozott Korm. rendelet 7§(1) pontja alapján határterület nem jelölhető ki. Vízvédelmi és gazdálkodási szempontból az előzetes vizsgálati dokumentáció a tevékenység végzését kizáró körülményt, jelentősnek minősíthető környezeti hatást nem tárt fel… Az alkalmazott hulladékkezelési technológia és a hozzá kapcsolódó járulékos tevékenységek normál üzemi körülmények között sem a talaj, sem a talajvíz minőségét nem veszélyeztetik…”

HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI BEMUTATÁSA

TERVVEL

VALÓ

ÖSSZHANG

A tervmódosítás annyiban összhangban van a hatályos településszerkezeti tervvel, hogy a 0172/31 hrsz.-ú térségi hulladékkezelő területének 95%-át különleges beépítésre szánt területként, kb. 5%-át véderdőként tartalmazza a hatályos szerkezeti terv szerint. Annyiban eltér – mert az volt a tervmódosítás oka, célja, lényege, hogy a hatályos szerkezeti tervben különleges terület, bányaterület (KB) övezetet különleges terület, hulladékkezelő (Khull) övezetre változtattuk, tekintettel arra, hogy a kiemelt állami beruházássá minősített térségi hulladéklerakó kiépítése csak ezen területfelhasználás alapján valósítható meg.

7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ A szabályozás célja az, hogy a világörökségi helyszínbe, történelmi tájba, NATURA 2000 európai közösségi természetvédelmi jelentőségű területbe tartozó térségi hulladéklerakó területén egy világörökségi terület környezetminőségét szolgáló, de önmagában is – látványában, működésében – mintaértékű hulladékkezelő telep épüljön ki. A tervmódosítás során ezért az OTÉK különleges terület előírásai szerint Khull, azaz különleges beépítésre szánt hulladéklerakó övezetként szabályoztuk. Az országos (OTÉK) értékek betartása a mintaszerű kialakítás miatt különösen fontos, ezért a tervmódosítás nem javasol eltérést az OTÉK paramétereitől és maximum 40%-os beépítést és legkevesebb 40%-os zöldfelület létesítést ír elő. A 40%-os maximális beépítést is csak azért javasolja a módosítás, mert a teljes kiépítés ütemezése, az egyes ütemekre való pályázási lehetőség megköveteli önálló telkek kialakítását az egyes hulladék feldolgozó egységek (pl. komposztáló telep, válogató mű, műhely, szociális épületek) részére. Az is a szabályozási koncepció része, hogy bár mellékletként a terv alátámasztó anyagai között szerepeltetjük a belső közlekedési utakat és az általuk javasolt telekkialakítást, ám ezeket nem kötelező érvénnyel szabályozzuk, hanem csak javasolt elemként. TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

70/77

BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI ABAÚJ-ZEMPLÉN TÉRSÉGI HULLADÉKKEZELŐ TERÜLETÉRE

hulladéklerakó

speciális

működési

feltételeit

és

kiépítés

ütemezhetőségét,

pályázhatóságát figyelembe véve, a kialakítható legközelebbi telekméretet 3000 m2-ben javasoljuk meghatározni. A javasolt kialakítandó telkeknél ugyanakkor figyelembe vettük, hogy 40% a legkisebb zöldfelületi nagyság, ezért az egyeztetési anyagban nagyobb telekméreteket kellett javasolnunk. Ugyanakkor a tájképvédelmi, környezetvédelmi szempontokból rendkívül fontos véderdőt, illetve a hulladéktelepet belülről határoló zöldsávot (erdősávot) véderdőként, illetve beültetési kötelezettségként kötelező érvénnyel szabályozzuk. A beépítési százalék és a kötelező méretű zöldfelület mellett szabályozzuk az épületmagasságot is. Nem cél magas épületek létesítése, ezért az engedélyezési tervben szereplő tervezett épületeket is figyelembe véve maximum 7 méterben rögzítjük az épületmagasságot. A tervezési tömb hulladékkezelő telke körüli részen a szőlőművelés fenntartását támogatjuk. Ajánlásképp fogalmazunk meg javaslatot a szomszédos mezőzombori területekre, ahol az esztétikailag kifejezetten bántó agrár-kereskedelmi létesítmény takarása elősegítené a hulladéklerakó kedvezőbb tájba illesztését is, és célszerű volna – az egyébként érthetetlen – kertes mezőgazdasági övezet általános mezőgazdasági övezetté minősítése a hulladéklerakó 1000 méteres körzetében, mindkét településen.

TÁJTERV MŰHELY Kft. – POLTRADE Bt. Urban Landscape Design – 2013

71/77

Bodrogkeresztúr KözségiÖnkormányzat KépvĘise te lstületének 13/2013. (XII. 17 önko . ) rmányzati rendelete a helyi építési szabályzatról szóló 5/2004. (II. 24. )mán önk yo zr ati rendelet módosításáról Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat ĘKép test vül ise ete lazépítettkörnyezetalakításáról ésvédelmérĘlszóló 1997.éviLXXVIIItörvényben (6. §/A ill.62. §/A)kapottfelhatalmazás alapján,aMagyarország helyiönkormányzatairólsz l óó 2011.éviCLXXXIX.törvény 13.§ábanmeghatározottfeladatkörébeneljárvaakövetkz eĘket rendeli el: 1. § A helyi építési szabályzatról szóló 5/2004.(II. 24. ) önkormán i rey nz da et let (továbbiakban HÉSZ) 26. §/2.pontja kiegészül „f. ) eh gu ylladék… (Khull)” alponttal. 2. § A HÉSZ 26.§/2. ponthoz tartozó tábl ázataúj kie sg oés rra zl ül : egy Az építési telek

övezeti jele K-T …. …. …. K-PI K-hull

építmény legkisebbl egnagyobb magasság funkcionális beépítési területe beépítettség l egnagyobb besorolás mód (m2) (% ) értéke(m2)

pinceterület térségi SZ hulladékkezel Ę

3000

3. § A HÉSZ 26.§ kiegészülegy3. )alponttal: „3. )A K-hulljel Ħ építésiövezetben a)a zöldfelületmértékea hat ályosországos Ęír eás l okszerintlegkevesebb 40% kell, hogy legyen b)hulladékudvar létesítheĘt c) a beültetési kötelezettséggel szabályozott terülemi ten n. 3 szintes zöldfelület alakítandó ki.” 4. §

A rendel et hez t art ozó – A HÉSZ mellékĘle–tétk SZTépezM1je Ħ lszabályozási tervlap: A SZT-M 1 j el Ħ tervlap az 5/2004. (II. 24. )sz.rendeletteljóváha o gt y tszabál yozásiterületet felülírja ésaváltozássalegyidej Ħleg aterületrevonatkozó korábbielhatározások hatályu vesztik.