56-os kiállítás

A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula

2023. OKTÓBER 23. – 23 KERÜLET – EGY BUDAPEST IN 2023, WE PRESENT THE 23 DISTRICTS OF BUDAPEST IN THE REVOLUTION OF OCTOBER 23, 1956 Idén, 2023-ban olyan kiállítást álmodtunk meg, ami a főváros mind a 23 kerületének október 23-i eseményeiből mutat képeket. A külső, 15-23. számozású kerületek csak 1950-ben lettek hivatalosan Budapest részei, és zömük 1956-ban is falusias jellegű volt. Az anyaggyűjtés megerősítette, amit előzetesen is sejtettünk: ezekről a helyekről alig maradt ‘56-os fénykép, néhány esetben pedig egyáltalán nem találtunk a forradalom idején készült fotókat. Ilyenkor a forradalmi események helyszínein, de nem 1956-ban készült fotókkal illusztráltuk a korabeli történéseket. A másik törekvésünk az volt, hogy olyan fotókat állítsunk ki, amelyek kevésbé ismertek, de jellegzetes jelenségeket ábrázolnak ‘56 „forró” őszéből: a falfirkákat, az élelemosztást vagy a pincében töltött napokat.

In 2023, we envisioned an exhibition that would showcase images from the events of 23 October in all the 23 districts of the capital city. The outer districts, numbered 15–23, officially became part of Budapest only in 1950, and many of them still retained a rural character in 1956. As we started collecting material, our initial suspicions were confirmed: there are hardly any photos from‚ ‘56 from these areas, and in some cases, we found no photos of the revolution at all. In such instances, we decided to showcase photos which were taken at the locations of revolutionary events at different times. Another goal was to display photos which are lesser known but nonetheless depict characteristic features of the turbulent autumn of ‘56: graffiti, food distribution or days spent in basements.

A kiállítás nem jöhetett volna létre..., pontosabban kizárólag a helytörténeti gyűjtemények áldozatos munkatársai közreműködésével jöhetett létre. Azoknak is köszönjük a segítségét, akik végül nem tudták fényképpel kiegészíteni az ünnepi tárlatot. Horváth Péter, Óbudai Múzeum; Szöllősy Marianne, Újpesti Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény; Werschitz Annamária, XV. Kerületi Kulturális Örökség Háza és Helytörténeti Gyűjtemény; Széman Richárd, Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ; Ádám Ferenc, Erdős Renée ház; Heilauf Zsuzsanna és Pápai Tamás László, Tomory Lajos Múzeum; Siklós Zsuzsa, Helytörténeti Gyűjtemény Kispest; Skaper Brigitta, Pesterzsébeti Múzeum; Samai Katalin, Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény; Wahl Ildikó, Kludák Erzsébet, Dindi István és Bartos Mihály helytörténészek; Geiger Tamás és Szöllősy Vágó Janka, Galéria ’13 Soroksár Nonprofit Kft; Garami Erika, Gerhard Péter, Németh Ágnes, Budapest Főváros Levéltára; Perényi Roland, Budapest Történeti Múzeum; Bognár Katalin, Magyar Nemzeti Múzeum; Kiss Borbála, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Tamási Miklós, Fortepan. A szövegek megírása során elsősorban Eörsi László történész a kerületi fegyveres csoportok tevékenységét feltáró műveire, és Tóth Gellért Csaba (17. ker.), Heilauf Zsuzsa (18. ker.), Dindi István (22. ker.) kutatásainak eredményeire támaszkodtunk.

ötlet: Mészáros P. Dániel, layout: Molnár Gergely, art director, a kiállítás kurátora: Lénárt András, történész, a HDKE munkatársa.

A kép forrása: Fortepan / Tóth Tibor

kerület / district Míg 1944-45 telén Budapest ostromakor a Várkerületnek kulcsfontosságú volt a jelentősége, hiszen itt rendezkedett be a német hadsereg, és 1945. február 11-én innen próbálkoztak meg a kitöréssel, az 1956-os forradalom során kisebb szerepet játszott a történésekben.

A várban volt néhány egyetemi kollégium, az ott lakó diákok egy része csatlakozott a forradalmi mozgalomhoz. A harckocsik inkább átvonultak, mint harcoltak a környéken, de például az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületét november 6-án több találat érte, aminek következtében tűz ütött ki, és az itt őrzött iratanyag 25%-a elpusztult.

In the winter of 1944–45, the Castle District played a crucial part during the siege of Budapest as it served as the main headquarters of the German army – and the starting point of their breakout attempt. However, its role was less significant in the events of the 1956 revolution. The castle was home to a few university dormitories, and some of the students living there joined the revolutionaries. Rather than engaging in combat, most tanks passed through the area, but some buildings, like that of the National Archives on Kapisztrán Square, were hit by a shell.

Rákosi Mátyást szovjet utasításra már 1956 nyarán leváltották és a Szovjetunióba kellett költöznie, ahonnan soha nem térhetett haza.

The area around Széna Square and Moszkva Square was one of the epicentres of armed conflicts during the revolution. Train carriages pushed out from Déli railway station are a well-known scene of the uprising. On 23 October, students marched towards Bem Square – at this point, no one expected the bloody clashes to come later in the evening. A distinctive feature of the revolution was the appearance of humorous inscriptions and drawings on the streets. On a caricature pasted on a train carriage, Mátyás Rákosi (general secretary and symbol of the dictatorship) is walking away, carrying suitcases filled with ‘Stalinist dogmas’ and ‘Illegalities’.

Rákosi was removed from power on Soviet orders as early as the summer of ‘56 and had to move to the Soviet Union, from where he could never return.

A kép forrása: Fortepan / Horváth János és családja

A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula

A Széna tér és Moszkva tér környéke a fegyveres harcok egyik központja volt a forradalom idején, a Déli pályaudvarról kitolt vagonok ismert képei az eseményeknek. Az október 23-i diákfelvonulás a Bem térre tartott, ahol még nem lehetett sejteni, hogy este véres összecsapások kezdődnek. A forradalmi napok jellegzetessége, hogy sok tréfás felirat és rajz jelent meg az utcákon. A vagonra ragasztott karikatúrán a diktatúrát megtestesítő Rákosi Mátyás pártfőtitkár súlyos csomagokkal, „Sztálini dogmák”-kal és „Törvénytelenségek”-kel megrakott bőröndökkel távozó alakja látható.

A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula

kerület / district

A kép forrása: Óbudai Múzeum

kerület / district A főváros III. kerülete (Óbuda-Békásmegyer) kiesett az események fősodrából. Kevesen tudják, hogy a felkelők egészen 1956. november 7-ig tartották állásaikat a Bécsi út feletti Kiscelli (Schmidt)- kastélynál, ahol jelentős harcok zajlottak a bevonuló szovjet csapatokkal szemben. A kép az óbudai Fő téren álló Tanácsházát – a mai polgármesteri hivatalt – ábrázolja, amelynek homlokzatáról már október 24-e körül leverték a vörös csillagot.

A fotót Rötzer Henrik készítette, aki egyébként számos képet rögzített a belvárosi eseményekről is.

District 3 (Óbuda-Békásmegyer) was outside the main course of events.

It is a lesser-known fact, however, that insurgents held their posts up until 7 November 1956, at the Schmidt (Kiscelli) Castle above Bécsi Road, where significant clashes had taken place against the advancing Soviet troops. In this picture, we can see the Council House (now the mayor’s office) in Fő Square, Óbuda. The red star is already removed from its façade (it was removed around 24 October).

This photo was taken by Henrik Rötzer, who captured numerous scenes in the city centre as well.

A kép forrása: Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény

kerület / district Kósa Pál asztalosmestert, az Újpesti Nemzeti Bizottság elnökét 33 társával együtt elítélték és kivégezték. Lánya, Kósa Katalin, 40 évvel később így emlékezett: „Érdekes, hogy én nagyon sokat voltam a tanácsházán. Engem beengedtek, és ott lődörögtem apukám mellett egész nap. Bennem annyi maradt meg, hogy rohangáltak az emberek, meg fegyveresek is voltak, és nemzetiszínű karszalagosok is. Tizenhárom–tizennégy év között voltam, és nem az érdekelt, hogy mi történik, csak az, hogy az apukám mellett lehessek.”

A fotó az újpesti Tanácsháza (ma: Városháza) előtti, október 24-i nagygyűlést ábrázolja. Készítője: Dr. Paulus Alajos Pál Kósa, master carpenter and chairman of the Újpest National Committee, was sentenced to death along with 33 of his associates and executed in 1959. This is how his daughter, Judit Kósa, remembers seeing him: ‘It is strange how much time I spent at the Council House. They let me in, so I hung around with my father all day. All I remember is people running around – some with guns, some wearing armbands in the national colours. I was around thirteen or fourteen. I didn’t care what was going on, I just wanted to be with my dad.’

In this photo: rally in front of the Council House (now the mayor’s office) in Újpest on 24 October. Photographer: Dr. Alajos Paulus

A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula

A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula

kerület / district Míg sorra alakultak a forradalmi szervezetek, dőltek a szobrok és hullottak a vöröscsillagok, a lakosság nagy része a pincékben húzódott meg, hasonlóan Budapest 12 évvel korábbi ostromához.

A kép valószínűleg a fotós Nagy Gyula lakhelyén, az Eötvös Loránd (ma: Papnövelde) utca egyik háza alatt készült. A fotográfus fáradhatatlanul járta az utcákat és adomány révén számos 56-os képe látható a Fortepanon és a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában. A kommunista Dimitrov brüsztjének eltávolítása és bizarr hatású felerősítése egy fára a szobordöntésekhez hasonló szimbolikus cselekedetek sorába illeszkedik.

While revolutionaries were busy forming groups, toppling statues and removing red stars, most of the population took refuge in their basements – much like they did during the siege of Budapest 12 years earlier. This photo was likely taken underneath one of the houses of Eötvös (Papnövelde) Street, home to the photographer Gyula Nagy. He roamed the streets relentlessly, and today many of his photos can be found on Fortepan and in the online database of the Hungarian National Museum. As part of a series of symbolic acts such as the toppling of statues, a bust of the communist Dimitrov was taken down and attached to a tree in a rather bizarre manner.

Micsoda különbség! Szinte ugyanott, a Magyar Ifjúság útja (ma: Andrássy út) és a Nagymező utca kereszteződésénél alkalmi hírlapárusok kínálnak újságokat. Az első képen, valamikor a forradalom napjaiban a felfestett Kossuth-címer alatt külföldi magazinokat árusító fiatal nő, míg a másodikon a régi-új pártlap december 6-i számát áruló pufajkás asszony. A kocsiablakon kifotózott képén a November 7. tér (ma: Oktogon) gyalogosokkal, biciklisekkel és tankokkal zsúfolt békés jelenetét látjuk.

What a contrast! In almost the same spot, at the junction of Magyar Ifjúság (Andrássy) Road and Nagymező Street, casual traders are selling newspapers. In the first picture – taken during the revolution –, a young woman is selling foreign magazines beneath a freshly painted Kossuth coat of arms. In the second one, a female pufajkás guard (member of the armed force helping the Soviet army restore the communist regime) is selling the 6 December issue of the new-old party newspaper. This photo, taken through a car window, shows a crowded but peaceful November 7 Square (Oktogon) full of pedestrians, cyclists and tanks.

A kép forrása: Fortepan / Bauer Sándor A kép forrása: Fortepan / Bauer Sándor

A kép forrása: Fortepan / Bauer Sándor

kerület / district

A kép forrása: Fortepan / Bauer Sándor

A kép forrása: Fortepan / Spaarnestad Photo A kép forrása: Fortepan / Spaarnestad Photo

kerület / district A Royal Szállóban egészen különös társaság verődött össze, a fizetővendégek és a fegyveres ellenállók láthatóan vidám hangulatban mulatták az időt. Mindez nem feledteti, hogy a környékbeli utcákon, a körúton vagy a Keleti pályaudvar térségében komoly harcok folytak. A feldúlt Klauzál tér látványa egészen megdöbbentő.

At the Royal Hotel, a peculiar crowd of paying guests and armed resistance fighters seems to be having a good time. Nonetheless, it would be difficult to forget about the fierce battles that raged on in neighbouring streets, on the Grand Boulevard, and around Keleti railway station. The sight of a ravaged Klauzál Square is nothing short of staggering.

Ha rangsorolni kell, a nyolcadik kerületben alakultak a legnagyobb fegyveres csoportok, és itt zajlottak a leghevesebb harcok. A romos épületeket és megsérült járműveket ábrázoló fotók helyett kiállításunkon a szenzációszámba menő, és a nyugati sajtóban is bőségesen mutatott, Köztársaság téri (ma: II. János Pál pápa tér) állítólagos kazamaták keresésének képeit válogattuk be – az egyik a szétlőtt pártházból készült. Az alsó képen a pesti humor egy újabb dokumentumát a Sztálin fiákere feliratú mozgásképtelen páncélos fotójával mutatjuk be.

In terms of numbers, the largest armed groups were formed in District 8, and this is where the most violent clashes took place. Instead of shot-up buildings and vehicles, this exhibit includes pictures that created a sensation and made headlines even in the Western press, documenting the hunt for alleged casemates in Köztársaság (II. János Pál pápa) Square.

One of them was taken from the ruins of the party headquarters. Another snapshot of an immobilized armoured vehicle cheekily labelled ‘Stalin’s carriage’ provides a glimpse into the citizens’ sense of humour.

A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula A kép forrása: Fortepan / Matthaeidesz Konrád

A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula

kerület / district

A kép forrása: Fortepan / Horváth József

kerület / district A kerület a fegyveres ellenállás egyik központja volt. A Kilián laktanya szomszédságában, a Ferenc körút közelében itt szerveződtek meg az első fegyveres csoportok. Ők vették fel a harcot a magyar karhatalmistákkal, és az Üllői úton és a Soroksári úton a városközpontba tartó szovjet erőkkel. A képen a hadviselés „másik hadoszlopát”, a sajtó munkatársait látjuk akcióban. Híradásaik és képes riportjaik elengedhetetlenek voltak a nyugati közvélemény felrázásához, és az 1956-os forradalom emlékezetének fenntartásához.

This district emerged as a central hub of armed resistance. The area around Ferenc Boulevard and the Kilián Barracks was home to the first armed groups to form. They took on the Hungarian pro-government forces and the Soviet troops advancing down Üllői Road and Soroksári Road toward the city centre. In the picture, another ‘division’ – the press corps – is in action.

Their reports and photo stories played a crucial role in stirring Western public opinion and preserving the memory of the 1956 revolution.

A kép forrása: Fortepan / Ladó Ákos

kerület / district Kőbányán a helyi közigazgatás sokáig tartotta magát, és megszervezte a helyi üzemek gyárőrségét a felkelő csoportok támadásai ellen. Október 30-án a politikai helyzet nagyot fordult, Nagy Imre miniszterelnök elismerte a felkelés jogosságát és feloszlatta az ÁVH-t.

Ezek után a helyi vezetők is meghátráltak és lényegében békésen átadták az irányítást. A tömeg itt is a diktatúra szimbólumain töltötte ki először a haragját, a Pataky István (ma: Szent László) téren feltehetően október 24-én fiatalok döntötték le A magyar – szovjet barátság emlékművét. „A Ruszkik haza” felirat rengeteg helyen felbukkant.

In Kőbánya, the local administration held its ground for a considerable time and organised the local factory guards to counter the insurgents’ attacks.

The political landscape shifted dramatically on 30 October, when Prime Minister Imre Nagy recognized the legitimacy of the uprising and disbanded the State Protection Authority (ÁVH). As a consequence, local leaders also took a step back and allowed a peaceful transfer of power. Like elsewhere, symbols of the dictatorship served as the first outlets of people’s pent-up rage. The Monument of Hungarian – Soviet Friendship on Pataky István (Szent László) Square was likely brought down on 24 October by a group of young locals. The phrase ‘Russki, go home!’ (‘Ruszkik haza’) started showing up all over the city.

A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula

kerület / district Az egyik legnépesebb kerületben sok dolog történt, elég, ha a műegyetemisták gyűléseire és október 23-i demonstrációjára gondolunk, ami végül is a felkelés kirobbanásához vezetett. Később a Móricz Zsigmond körtérnél heves harcok zajlottak. A képeken békésebb jelenetek láthatók: a város egyik legillusztrisabb pontján felállított szovjet felszabadítási emlékmű alakjainak ledöntése.

A lot happened in District 11, one of the most populous districts of the capital: notably, Technical University students’ rallies and their march on 23 October, which ultimately led to the outbreak of the uprising. Later, fierce battles took place at Móricz Zsigmond Square. These pictures depict more peaceful scenes, such as the toppling of statues of the Soviet Liberation Monument at one of the city’s most prominent locations.

A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula

kerület / district Egy kép, és milyen sok információ! A 12. kerületnek elsősorban a legbelső, a Déli pályaudvarral és a Moszkva térrel határos területe kapott különleges fontosságot a forradalmi napokban. A pályaudvar területe ekkor még sínekkel volt összekötve a környező utcákkal, így a vagonokat és egyéb szerelvényeket könnyen ki tudták tolni, hogy nehezítsék az ellenséges szovjet csapatok mozgását. A macskakővel borított utcákról sok helyen felszedték és barikádépítésre használták a köveket. A bicikli és a kismotor nagy szolgálatot tett tulajdonosainak, mert a tömegközlekedés hetekig szünetelt. A vagonok itt már sérültek, átestek a „tűzkeresztségen”. Az épületek is leromlott állapotban voltak, a háború után a renoválásuk akár évtizedeket váratott magára.

So much information in a single image! The most important part of District 12 during the revolution was its innermost area neighbouring Déli railway station and Moszkva Square. At the time, station grounds were connected to the surrounding streets by rail tracks, making it easy to push out carriages and other railway vehicles to obstruct the movements of Soviet troops. Cobblestones were often lifted from streets to be used for building barricades. Bicycles and mopeds became invaluable assets as public transport was halted for weeks. The carriages seen here had already suffered damage – talk about ‘baptism by fire’. Buildings also fell into disrepair, with their renovations delayed, sometimes by decades, after the war.

A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula

A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula

A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula

kerület / district A kerületben nem voltak véres összecsapások, de például október 30-án a XIII. kerületi pártbizottság közreműködésével innen indult útjára az az öt tank a Köztársaság téri pártház védelmére, amelyből három átállt az ostromlók oldalára, ezzel eldöntve a harc kimenetelét.

A fotókon újlipótvárosi jelenetek láthatóak: a fővárosi lakosság ellátására spontán akciók keretében sok élelmiszerrel megrakott teherautó érkezett Budapestre. A „forró lángos” kifejezés a szabadságharc november 4-i leverését követően egy népszerű mondókában is felbukkant: „Egy forint a forró lángos, le van szarva Kádár János!”

This district was spared from bloody clashes. However, it was from here that five tanks set out to defend the party headquarters on Köztársaság Square on 30 October. Three of them eventually switched sides and joined the siege, which decided the fate of the battle. The photos show scenes from the life of Újlipótváros neighbourhood during the revolution: numerous trucks loaded with food supplies arrived in Budapest as part of spontaneous or organized efforts to support the city’s population.

A reference to lángos (a popular street food made of deep-fried dough) even made its way into a popular chant following the 4 November defeat of the uprising: ‘One coin for some tasty dough, Kádár, time for you to go!’

Zugló nem annyira a harcok, mint inkább a szimbolikus megmozdulások és demonstrációk színtere volt. Rögtön október 23-án este a Hősök teréhez kapcsolódó Felvonulási térre áramlott a tömeg, hogy a néhány évvel korábban felállított Sztálin-szobrot ledöntsék.

Megfelelő szerszámok és szakértelem hiányában ez jó néhány órán át eltartott, a fém-tetemet később egészen a Blaha Lujza térig vonszolták. Megrendítő képek mutatják az utolsó, december 4-i nyilvános felvonulást, amikor bátor nők vonultak utcára nemzeti és gyászlobogókkal az egy hónappal korábban vérbefojtott szabadságharcra emlékezve.

Zugló was not so much the site of clashes as it was a place for symbolic actions and demonstrations. Right on the evening of 23 October, crowds gathered at the parade grounds connected to Heroes’ Square to topple the statue of Stalin, erected a few years earlier. Lacking proper tools and expertise, this took several hours, and the remains of the statue were later dragged all the way to Blaha Lujza Square. Poignant images capture the last public march on 4 December, when brave women took to the streets holding national and black flags to commemorate the fight for freedom that had been brutally crushed a month earlier.

A kép forrása: Fortepan / Rátonyi Gábor Tamás A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula

A kép forrása: Fortepan / Nagy Gyula

kerület / district

A képek forrása: XV. Kerületi Kulturális Örökség Háza és Helytörténeti Gyűjtemény

kerület / district Október 26-án a tömeg elfoglalta a kerületi rendőrkapitányságot.

A parancsnok, Őry Sándor őrnagy, hiába próbálta csitítani a fegyverek átadását követelő egybegyűlteket – „Polgártársak, kedves testvéreim, ne csináljatok cirkuszt, mi is olyan magyarok vagyunk, mint ti...” – a felkelők megverték és elűzték a rendőröket. A következő napokban váltakozó sikerrel támadtak meg katonai és ÁVH-laktanyákat.

November 4-én a rákospalotai MÁV telepen rálőttek a behatoló szovjet harckocsikra, viszonzásul ekkor érte találat a katolikus templomot.

On 26 October, the crowd occupied the local police station. Its commander,

Captain Sándor Őry, attempted – in vain – to calm the people who demanded the police to surrender their weapons. He said: ‘Fellow citizens, dear brothers and sisters, do not make a mess – we are Hungarians, just like you…’ However, the insurgents beat and drove away the members of the police. In the following days, they attacked military and State Protection Authority (ÁVH) barracks with varying success. On 4 November, invading Soviet tanks were fired upon at MÁV-telep, Rákospalota neighbourhood, and this is when the local Catholic church was hit.

A kép forrása: Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ

kerület / district Rákosszentmihályon az üresen álló pártbizottság épületébe a tömeg bevonult, bevették a vörös zászlót és leverték a vörös csillagot, a dekorációs és propagandaanyagot szétszórták. A tanács épületében szervezték a nemzetőrséget. Érdekes, hogy a vezetésben helyet kapott Oláh István alezredes is, a kerületben működő II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola parancsnoka, aki később, 1984–85-ben honvédelmi miniszterként dolgozott.

A kerületben egyetlen hiteles, 1956-os kép maradt fenn, ami valószínűleg november elején készült. A tank a XVI. kerületi (Rákosszentmihály) Csömöri úton áll. A fényképet az Akácfa utcából fotografálta Szlavkovszky Sándor.

In Rákosszentmihály neighbourhood, the crowd entered the vacant building of the party committee and tore down its red flag and red star, scattering the decorations and propaganda materials. The council’s building served as headquarters for the local militia. Interestingly, one of the leaders was Lieutenant Colonel István Oláh, who served as the commander of the neighbouring II. Rákóczi Ferenc Military Secondary School and later became Minister of Defence between 1984–85.

There is only one verified image of the district remaining from 1956, which was likely taken in early November. It shows a tank on Csömöri Road in District 16 (Rákosszentmihály). The photo was captured from Akácfa Street by Sándor Szlavkovszky.

A kép forrása: Fortepan / FŐMTERV

A kép forrása: Erdős Renée ház

A kép forrása: Erdős Renée ház

kerület / district A forradalom alatt viszonylagos nyugalom jellemezte a kerületet, de itt is történtek összetűzések és halálesetek. Sok kerületi lakos fordult meg a belvárosban, mert a hírek számtalan ember kíváncsiságát keltették fel. A helyi nemzetőrség október 29-30-án Rákoskeresztúron, Rákoshegyen, Rákoscsabán, Rákosligeten és Rákoskerten alakult meg.

Alig néhány Rákoscsabán készült fényképmásolattal rendelkezünk a forradalmi eseményekről.

This area stayed relatively peaceful during the revolution, but there were still some clashes and fatalities. Upon hearing the news of the uprising, many of the district’s residents ventured into the city centre out of curiosity.

Local militias were formed in the neighbourhoods of Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Rákoscsaba, Rákosliget, and Rákoskert on 29–30 October.

Only a few photocopies of snapshots of the revolution’s events in Rákoscsaba remained.

A kép forrása: Tomory Lajos Múzeum

kerület / district A forradalom idején a környékbeliek a nagyobb utakon, jellemzően a vasúti átjáróknál, több helyen barikádokat építettek, hogy megakadályozzák a szovjet csapatok áthaladását. Október 24-én a villamosközlekedés teljesen leállt, ami nemcsak a nagy kiterjedésű kerületen belül okozott nehézségeket, hanem az itt élőket is elvágta a főváros többi részétől. A kerület vasúti forgalma már október 24-én kora reggel akadozott, és 26-án végképp leállt. A bicikli és a kismotor váltak így a legfontosabb közlekedési eszközzé. „12 évesen felpattantam a biciklire, és végigjártam a pékségeket kenyérért, a boltokat cigarettáért” – mesélte egy visszaemlékező. Sokan gyalog indultak dolgozni október 24-én.

During the revolution, locals built barricades on major streets, especially at railway crossings, to obstruct the movements of Soviet troops. On 24 October, the trams came to a complete halt. This made getting around the rather large District 18 difficult, and it also isolated locals from the rest of the capital. Railway transport began to falter early on 24 October and th ceased entirely on the 26 . As a result, bicycles and mopeds became the primary means of transportation.‘I was 12, I hopped on my bike and went around the bakeries for bread, and the stores for cigarettes’ – recounted a local. Many people had to walk to work on 24 October.

A kép forrása: Helytörténeti Gyűjtemény KISPEST

kerület / district Kispesten október 25-26-án voltak megmozdulások a kerületi pártbizottság épületénél, ahol párszáz ember gyűlt össze.

A helyi Nemzeti Bizottság küldöttsége egy ízben tárgyalni tudott a Parlamentben Tildy Zoltán államminiszterrel, volt köztársasági elnökkel. November 2-től készültek a várható szovjet támadásra, de kellő fegyver hiányában csak szórványos lövésváltás történt, az ágyúbelövésektől több épület, így a rendőrkapitányság is megsérült.

In Kispest rallies took place on 25-26 October in front of the district party comitee’s building, where a couple of hundred people gathered. On one occasion, the delegation of the local National Committee was able to negotiate with the former president, Zoltán Tildy in the Parliament. From nd the 2 of November, preparations for an anticipated Soviet onslaught were made. However, due to the lack of proper weaponry, only sporadic exchanges of fire took place, with cannon shots damaging several buildings, including the police station.

Pesterzsébeten az elsők között alakultak meg a forradalmi szervezetek, a fegyveres ellenállás itt tartott a legtovább, egészen november 11-ig.

A november 4-i, második szovjet invázió legsúlyosabb összetűzése is itt, a (ma Soroksárhoz tartozó) Juta-dombnál történt, tizenegy szovjet katona és öt ÁVH-s halt meg. A szovjet páncélosok bevonulásának megakadályozására a települést átmetsző Soroksári úton torlaszokat emeltek. A politikai tartalmú könyveket a könyvtárból vidám, mintegy iskolai esemény hangulatában szórták ki az utcára.

Pesterzsébet was home to the first revolutionary organisations to form, and this is where armed resistance lasted the longest – up until 11 November.

The fiercest clashes of the second Soviet invasion on 4 November also took place in this area: 11 Soviet soldiers and 5 ÁVH members lost their lives near Juta Hill (now part of Soroksár). To prevent Soviet armoured vehicles from entering, barricades were set up on Soroksári Road, which runs through the area. Political books were removed from the library and scattered on the streets as if it was a cheerful school event.

A kép forrása: Pesterzsébeti Múzeum A kép forrása: Pesterzsébeti Múzeum

A kép forrása: Pesterzsébeti Múzeum

kerület / district

A kép forrása: Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény

kerület / district „Vörös Csepel”, az ország legnagyobb üzemével – ahogy az 1956-os események bizonyították – mégsem volt annyira vörös. A gyár, korabeli nevén Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek dolgozói, és a környéken lakók igencsak kivették a részüket a megmozdulásokból.

Békés és véres események váltották egymást, már október 23-án éjjel voltak halálos áldozatok, és a fegyveres ellenállás november 4-e után is folytatódott.

A képen a Tanácsház (ma: Szent Imre) téri Pártház látható kidobált könyvekkel és a jelképesen felakasztott Sztálint és Lenint ábrázoló mellszobrokkal.

The events of 1956 proved that ‘Red Csepel’, with the country’s largest factory, was not so red after all. Workers of the factory – at the time called Mátyás Rákosi Iron and Metal Works – and residents undoubtedly did their part in the revolution. Peaceful and violent events followed one another; the first fatalities occurred at the night of 23 October, and armed resistance lasted here long after 4 November.

The photo highlights the corner of the party headquarters on Tanácsház (today: Szent Imre) square, with books thrown out of the building and the busts of Stalin and Lenin symbolically hung.

A kép forrása:Fortepan / UVATERV

kerület / district A kerületből nem rendelkezünk a forradalom idején készült fotóval.

A rendőrség információja szerint a forradalmi szervezetek megalakulásánál ott voltak a helyi üzemek, így a nagytétényi Sertéshizlalda képviselői is. A nemzetőrség ellátását Hoványi József, a Sertéshizlalda tisztviselőjének segítségével oldották meg.

A Sertéshizlalda Munkástanácsa „naponta rendszeresen jelentős mennyiségű sertéshúst bocsájtott a nagytétényi nemzetőrség rendelkezésére. Ebből a hizlaldának több tízezer forint kára származott.” – hangzott a későbbi vád.

There are no remaining photos of the district from the days of the revolution. According to police information, representatives of local factories and farms, such as the ‘Sertéshizlalda’ pig farm of Nagytétény neighbourhood were present at the formation of revolutionary organisations. Provisions for the militia were provided with the help of József Hoványi, an officer of the pig farm. During a subsequent trial, the Workers’ Council of the pig farm was accused of ‘regularly providing significant amounts of pork to the militia of Nagytétény, which resulted in a loss of tens of thousands of forints for the farm’.

A képek forrása: Soroksári Grassalkovich Kör és Soroksári Helytörténeti Gyűjtemény

kerület / district A külső kerületekben az 1956-os forradalom eseményeiről kevés fotó készült, maradt fenn és került archívumokba. Részlegesen segíthet a „képtelenségi” problémán a megtorlás tipikus dokumentuma, a rendőrségi esetrekonstrukciós fénykép. A rendőrség letartóztatott egykori szereplőkkel a helyszíneken újra „eljátszatta” a jelenetet.

A beállított mozdulatokat lefotózták az elmondottak illusztrálása céljából. Ma az archivált rendőrségi és periratok anyagaiban találjuk meg őket. Az egyes vagy többes szám első személyben fogalmazott dokumentumokat valójában a rendőrök szövegezték, és a vádlottak aláírásukkal hitelesítették.

In the outer districts, generally few photos of the events of the 1956 revolution were taken, preserved and archived. A solution to this lack of photographic evidence might be found in photos of case reenactments by the police, which were typically conducted during the reprisals. In cases involving the indicted and arrested former participants of the events, the police restaged the scenes at the original locations and captured photographs to illustrate the testimonies. These images can still be found in archived police and court documents. The documents, drafted in the first-person singular or plural, were in fact composed by the police, and the defendants only authenticated them with their signatures.