Bocsi Veronika (2022) Értelmiségképzés és felsőoktatás

Page 206

Értelmiségképzés és felsőoktatás

9.3. AZ EGYETEMI SZOCIALIZÁCIÓ ÉS A FELSŐOKTATÁS HATÁSMECHANIZMUSA Jelen alfejezetben az egyetem nyújtotta kulturális és szabadidős térre vonatkozó tartalmakat, a tanulási szokásokkal és a kutatói aktivitással kapcsolatos elemeket, az oktatókhoz fűződő kapcsolatokat, illetve az egyetemi évek alatt bekövetkező változásokat szeretnénk feltárni. Az egyetemek nyújtotta programkínálat sok tényező függvényében formálódik ki. Teljesen más lehetőségei vannak egy kisebb létszámmal bíró intézménynek vagy egy olyan karnak, amely egy nagyobb tudományegyetemen belül működik. Az interjúk alapján a hallgatók által leírt kínálat és a részvételi hajlandóság is eltérő jegyeket mutat. Az egyértelműnek tűnik, hogy a szabadidős- és sportrendezvények valamilyen szinten mindenhol helyet kapnak, ugyanakkor a kultúrához kapcsolódó programok bizonyos helyszíneken teljességgel hiányoznak. A nagyobb tudományegyetemeken belül a karok között is komoly eltérések tapasztalhatók – az összegyetemi rendezvények hírei eljutnak a diákokhoz a neptunos üzeneteken, a közösségi oldalakon vagy a weblapokon keresztül, de részt a diákok általában nem vesznek rajta (32, 41). Viszont arra is találtunk példát, hogy a kar megszervezi a saját programjait (35), és sikeresen mozgósítja a diákok egy részét. A relatíve alacsony aktivitás mögött a tanulás vagy gyakorlás mennyisége (32, 35), az ingázás (37) vagy a programok alacsonyabb színvonala áll (41). A fővárosi helyszíneken a külső kínálat olyan széles a kultúrához kapcsolódó területeken, hogy nem biztos, hogy az intézményeken belül sikeresen tudnának programokat szervezni. A hittudományi fókuszban az alacsony hallgatói létszám korlátozza a lehetőségeket (38 – a diákok azonban a campuson kívül szerveznek közös programokat). A magaskultúrához kapcsolódó elemeket a színházbérletek, kedvezményes mozijegyek, komolyzenei koncertek jelentik (32, 37, 39, 40),169 és egy helyszínen a hallgatók között élénk vitát kiváltva az egyetemi hagyományőrzés is megjelent (39).170 Az oktatói interjúk kapcsán láttuk, hogy a tantárgyakba épített intézménylátogatás egy olyan technika, amely kedvező fogadtatást kap a diákok részéről – hasonló jellegű kurzuson való részvételre itt is találunk példát (33). A leggyakrabban említett programok közé a filmklub került, amelynek helyszíne sok esetben a kollégium (32, 37, 39, 40). A kollégium közösségi helyszínként is 169 Az ezek szervezésében résztvevő diákok elmondták, hogy a jegyek minden esetben elfogynak, az érdeklődés nagy (37, 40). 170 Ennek megítélése az intézményben felvett oktatói interjúkban is teljesen eltérő képet mutatott. 204


Articles inside

Függelék

5min
pages 277-286

Hivatkozott irodalom

31min
pages 257-276

11.Összegzés

14min
pages 247-256

10.3.3. A hátrányok mintázatai

4min
pages 243-246

vizsgálata

11min
pages 223-231

10.3.2. Első generációs lét – az oktatók szemszögéből

10min
pages 236-242

egyetemeken

4min
pages 216-218

9.3. Az egyetemi szocializáció és a felsőoktatás hatásmechanizmusa

17min
pages 206-215

8.4. Értelmiségképzés az oktatói interjúk alapján

5min
pages 187-190

9.2. A tudás és a művelődés mintázatai

13min
pages 198-205

8.3. Az oktatói lét önreflexiói

16min
pages 177-186

4. Az értelmiségről alkotott kép és az értelmiségivé válás lehetőségei az

1min
page 11

8.2. Az egyetem mint kulturális és tanulási tér

20min
pages 165-176

6.1. Értelmiségi koncepciók és intézményi hatások elemzése

6min
pages 122-125

6.3. Az első generációs lét vizsgálata

8min
pages 132-138

7.3. A mintázatok magyarázatai

7min
pages 152-156

7.2. Az intézményi hatások vizsgálata

9min
pages 145-151

7.1. Az értelmiségi koncepciók tartalma

7min
pages 140-144

6.2. Az oktatói és hallgatói interjúk módszertana

8min
pages 126-131
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.