6.1. Értelmiségi koncepciók és intézményi hatások elemzése

Bár az általunk használt eszközök változatosak, a témák illeszkedése okán van lehetőségünk arra, hogy fő kutatási kérdéseket fogalmazzunk meg, amelyek a következők:

1. Képes-e, és ha igen, akkor milyen mélységben napjaink felsőoktatása arra, hogy átadja az értelmiségi szerepekhez kapcsolható tartalmakat és tulajdonságokat? 2. Milyen eszközökkel valósul meg ez a transzmisszió?

Fő kutatási kérdéseinken kívül az egyes technikákhoz és témákhoz (szerepek és hatások, oktatói nézőpontok, hallgatói nézőpontok, első generációs lét elemzése) részkérdéseket, illetve konkrét hipotéziseket is illesztettünk.

6.1. ÉRTELMISÉGI KONCEPCIÓK ÉS INTÉZMÉNYI HATÁSOK ELEMZÉSE

Az értelmiség szerepével és kapcsolt tulajdonságaival munkánk korábbi részében foglalkoztunk. A bőséges elméleti keret ellenére olyan kvantitatív megközelítéssel, amely a koncepciók tartalmát mérné fel, sem a nemzetközi, sem a hazai szakirodalomban nem találkoztunk, így nem állt a rendelkezésünkre olyan skála, amelyet adaptálhattunk volna. Ezért a meglévő, elméleti és történeti alapokon álló társadalomtudományi írásokra építve hoztunk létre egy olyan kérdésblokkot, amely 18 itemet tartalmaz. Az itemekkel igyekeztünk lefedni a szakemberszerepeket („szaktudás egy adott tudományterületen”; „szakirodalom ismerete”), a kulturális tőke felhalmozásához szükséges gyakorlatokat és a szakterületen túlnyúló műveltséget („általános, a saját tudományterületén túli műveltség”, „magaskultúra fogyasztása”), a morális tartalmakat („törekvés a jóra és a szépre”), illetve a nemzeti és globális beágyazottságot („nemzeti identitás és kultúra őrzése”, „hozzájárulás az európai és/vagy globális kultúrához, annak terjesztése, nemzetközi kapcsolattartás”). Ezenkívül olyan itemeket is megalkottunk, amelyek az értelmiségi munka fehérgalléros kritériumát tartalmazzák, illetve iskolai végzettséghez kötötték a csoportba kerülés feltételét. Kitüntetett szerepet kaptak az intellektuel szerepkészlet elemei, amelyek a kritikai funkciókat, a hatalom kontrollját, a közéleti részvételt tárták fel – ahogyan utaltunk rá korábban, ezek magyarországi beágyazottsága csekélyebb mértéket mutat. A „szabadon lebegő értelmiségi” koncepciójához illeszkedve került be a kérdésblokkba a „szellemi függetlenség (például intézményektől vagy politikától)” kijelentés. Az itemsorban olyan elemek is megjelentek, amelyek a mediátorfunkciókra, illetve a társadalom különböző csoportjai közötti közvetítésre vonatkoztak

(„mintaadás, motiválás, a lokális közösségek és a társadalom jobbá tétele”; „közvetítő szerep a különböző társadalmi rétegek vagy érdekcsoportok között”). A tudományos és művészeti alkotások előállításához és transzmissziójához is fogalmaztunk meg állításokat.136 A kérdésblokkot az 1. függelék tartalmazza. Az egyes kijelentéseket a megkérdezett hallgatóknak egy négyfokozatú skálán kellett értékelniük, ahol a maximális elfogadást a négyes érték jelentette.

A kérdésblokkot az intézményi hatások feltérképezésére is felhasználtuk. Munkánk egyik kulcsfontosságú kérdése ugyanis, hogy az értelmiségi szerepkészlet egyes elemeit napjaink egyetemei milyen mértékben képesek átadni, tehát a diákok érzékelik-e ezek transzmisszióját. Az eredeti 18 itemes kérdésblokkból két elemet emeltünk ki, mivel azok a kérdés kontextusában irrelevánsak voltak („szellemi munka végzése”; „diploma, megfelelő iskolai végzettség”). A kutatás során a hallgatóknak arra a kérdésre kellett választ adniuk, hogy az egyetemi képzésük során mely elemek átadását érzékelik – a diákok a megmaradt 16 kijelentést szintén négyfokozatú skálán értékelték, ahol a maximális értéket a négyes képezte. A kérdésblokkot a 2. függelék tartalmazza.

A 2017-es Család és Karrier Kutatás során kérdeztük le az itemsort, amely országos lefedettséggel érte el a nappali tagozatos hallgatókat (kivéve az elsőéveseket). A kutatás Engler Ágnes vezetésével, a Debreceni Egyetem irányításával zajlott. A kérdőíveket a diákok papíralapon töltötték ki a 2016/17-es tanév tavaszi szemeszterében. A kutatás fő fókuszát a diákok párkapcsolati tervei, nemi szerepekkel kapcsolatos elképzelései és jövőképe adták, de a vizsgálat omnibusz jellegéből adódóan helyet kaphatott benne az értelmiségi szerepet felmérő, illetve az intézményi hatást lefedő kérdésblokk. A kutatás mintája országos volt, és az intézmények kiválasztása szakértői mintavétellel történt. A rétegzés szempontjai az intézmény régiója, tudományterülete és a hallgatóinak a száma volt. A minta kialakításánál a rétegzés fázisában három szempontot vettek figyelembe: földrajzi és tudományterületi szempontokat, illetve az intézmények létszámának kérdését. Az 1502 fős nappali tagozatos hallgatói mintában 11 intézmény képviseltette magát (ELTE, SOTE, DE, Óbudai Egyetem, NYE, SZTE, PTE, EKE, SZIE, DRHE és a Kaposvári Egyetem).137 Az általunk kifejlesztett kérdéssor reliabilitását teszteltük (a Cronbach-alfa értéke 0,812 volt a koncepciók

136 A kérdésblokk véglegesítésében Pusztai Gabriella is segítségünkre volt. Az értelmiség fogalmára az interjúvázlatokban is kitértünk (mind a hallgatói, mind pedig az oktatói vizsgálatban), és ezek alapján láthatóvá vált, hogy bizonyos elemek elkerülték a figyelmünket (szakpolitikai döntések előkészítése, illetve a habitusbeli elemeket összefogó tartalom, például nyelvhasználat vagy viselkedés). 137 A mintavételről bővebben: Engler (2018).

esetében, és 0,822 az intézményi hatások kapcsán). A magas Cronbach-alpha értékek miatt a skálákból nem kellett itemeket kiemelnünk.

A háttérváltozók közé a nem, az objektív anyagi helyzet indexe,138 a lakóhely településtípusa (főváros, megyeszékhely, kisebb város vagy falu és tanya válaszlehetőségekkel), a szülők iskolai végzettsége (iskolai osztályok száma alapján folytonos változóvá alakítva), illetve a MTA szerinti kilenc tudományterület került.139 Felhasználtuk még a regressziós modellben a vallásosság kategóriáit (maga módján vallásos, egyház tanításai szerint vallásos, nem vallásos és bizonytalan), és a képzés típusát (alapképzés, mesterképzés, osztatlan képzés). A vallásosságot a háttérváltozók közé egyrészt azért emeltük be, hogy annak hatását a teológiai jellegű képzések hatásmechanizmusától el tudjuk különíteni, illetve úgy véltük, hogy az intellektuel szerepelemekkel és a morális állásfoglalásokkal szoros kapcsolatban lehet. Az intézmények beazonosíthatósága okán el tudtuk különíteni a nagy tudományegyetemek almintáját (DE, ELTE, PTE, SZTE), illetve a kisebb intézményekét. Ez utóbbi lépésünk azzal indokolható, hogy az intézmények nagyságának, ahogyan korábban láttuk, a hallgatói szocializáció során fontos magyarázó erőt tulajdonítanak. A hallgatói lét két fontos elemét, a campuson belüli integrációt140 és az eredményesség komplex indexét141 is felhasználtuk.

138 10 tartós fogyasztási cikkel mérve, ahol 0 értéket jelentett, ha a hallgató családja nem rendelkezett az adott eszközzel, és egyes értéket, ha volt a háztartásban (családi ház vagy lakás; telek vagy nyaraló; plazma- vagy LCD televízió; asztali számítógép vagy laptop internet hozzáféréssel; tablet vagy e-book olvasó; mobilinternet; mosogatógép; mobiltelefon; klíma és személyautó). 139 Agrártudomány, bölcsészettudomány, társadalomtudomány, természettudomány, műszaki tudományok, orvostudomány, művészetek és hittudomány. A tudományterületek közül legnagyobb arányban a műszaki tudományok, a bölcsészettudományok, illetve az orvostudományok képviseltették magukat (minimum 266 fős almintákkal). Legalacsonyabb arányban a hittudományi és az agrártudományi képzéseken résztvevőket sikerült elérni (55 és 26 fővel). Ez a tudományterületekre vonatkozó kijelentések esetében az utóbbi két esetben óvatosságra int. 140 A felhasznált kijelentések a következők voltak: Volt-e a tanulmányaid során…, akivel megbeszéled a tanulmányaiddal kapcsolatos problémáidat; akivel megbeszéled magánéleti problémáidat; akivel rendszeresen együtt töltöd a szabadidődet; akivel megbeszéled a jövőre vonatkozó terveidet; aki betegség esetén meglátogat vagy telefonon keres; akitől könyvet, jegyzetet, füzetet kérsz kölcsön; akivel tudományos kérdésekről beszélgetsz; akivel olvasmányélményeidről, kultúráról, közéleti kérdésekről beszélgetsz; akivel művészetről beszélgetsz; akivel együtt tanulsz; akivel megbeszéled a jövendő pályáddal kapcsolatos elképzeléseidet. Az index maximum 11-es értéket vehetett fel. 141 Felhasznált itemek: félévi vagy év végi tanulmányi teljesítményedért kaptál díjat, ösztöndíjat középiskolás korodban; versenyeredményedért kaptál díjat, ösztöndíjat középiskolás

Az értelmiségi szerepeket és az intézmények transzmissziós képességét a korábbi felépítéssel ismertetjük: először a szerepek mintázatait vizsgáljuk meg az átlagok segítségével, majd faktorokat alakítunk ki az egyes itemekből. A független változók felhasználásával lineáris regressziós modelleket futtatunk le, hogy felmérjük, milyen tényezők befolyásolják a diákok értelmiségről alkotott képét. Hasonló lépéseket és statisztikai eszközöket használunk az intézményi hatások esetén is (mintázatok, faktorok és magyarázó hatások felmérése). A fejezetet egy olyan lineáris regressziós modell futtatásával zárjuk, ahol az értelmiségi szerepek faktorai lesznek a függő változók, a háttérváltozók közé pedig az intézményi hatások faktorait is beemeljük. Ez utóbbi lépéssel azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a hallgatók által érzékelt egyetemi hatások milyen irányban és hogyan képesek formálni az értelmiségről alkotott koncepciókat.

Elemzésünk ezen részterületén a következő kutatási kérdéseket és hipotéziseket fogalmaztuk meg:

1. Milyen mintázatokkal lesz jellemezhető a hallgatók értelmiségről alkotott képe? 2. Milyen mintázatokkal lesznek jellemezhetők a diákok által érzékelt intézményi hatások? 3. Milyen háttérváltozók mentén formálódnak ki a két terület (szerepek és intézményi hatások faktorai) mintázatai? 4. Hogyan képes a két terület összekapcsolódni, tehát milyen módon tudják formálni az intézményi hatások az értelmiséghez kapcsolódó szerepkészletet?

A részterületre vonatkozó hipotéziseink a következők:

korodban; művészeti vagy sportteljesítményedért kaptál díjat, ösztöndíjat középiskolás korodba; a felvételi során jogosult voltál többletpontra versenyeredmény (pl. OKTV) miatt; van alapfokú komplex nyelvvizsgád; a felvételi során jogosult voltál többletpontra középfokú komplex nyelvvizsga miatt; a felvételi során jogosult voltál többletpontra felsőfokú komplex nyelvvizsga miatt; a felvételi során jogosult voltál többletpontra sportteljesítmény miatt; tehetséggondozó program tagsággal rendelkezel vagy rendelkeztél; szakkollégiumi tagsággal rendelkezel vagy rendelkeztél; fontos szerepet töltesz/töltöttél be az évfolyamod vagy a kar életében (csoportfelelős,hallgatói önkormányzati képviselet, demonstrátori megbízás stb.); rendelkezel, rendelkeztél magántanítvánnyal; van saját kutatási témád; rendelkezel OTDKdolgozattal vagy -poszterrel vagy előadtál más konferencián, jelent meg tudományos/szakmai publikációd; hallgatóéveidben kaptál/kapsz valamilyen ösztöndíjat, díjat, elismerést szakmai teljesítményedért (pl. köztársasági ösztöndíj) és van idegen nyelvű szakmai önéletrajzod és egyéb eredménnyel rendelkezel. Az index maximum 17-es értéket vehetett fel (kijelentésenként egy pont).