Üzlet és politika határán

Üzlet

és politika határán

gyurcsány Ferenc: „A mAgAm gyArApodását egy kivételes időszAkbAn büszkeségre okot Adó gyArApodásnAk gondolom, mert tisztességes volt, jogszerű, és teljesítmény állt mögötte” – nyilAtkozott A 100 leggAzdAgAbb üzletember listáján 3,4 milliárd Forintos vAgyonávAl 89. helyen álló miniszterelnök lApunknAk. nem látjA problémásnAk, hogy 2002-ben nem AdtA el részesedését mAgáncégeiben, és Azt sem tArtjA gondnAk, hA ezek közül bármelyik Az állAmmAl üzletel, ugyAnAkkor úgy véli: trAnszpArensnek kell lenni. „még A látszAtát is el kell kerülni AnnAk, hogy A tegnApi szAbálysértések büntetlenséget élvezzenek” – mondtA AnnAk kApcsán, hogy A vAgyonAdó bevezetése egyFAjtA tAbulA rAsát jelentene Az elmúlt tizenöt évben keletkezett vAgyonok eredetére nézve.

p É ter a n D r ÁS n ÉM et H

৫ manager magazin: Ön politikus volt, üzletember lett, aztán megint politikus. Oligarchának tartja-e magát, hiszen a jobboldali sajtó rendre a „kis magyar Hodorkovszkij" jelzőt teszi az ön neve mellé?

Gyurcsány Ferenc: Lelkük rajta.

৫ mm: De igen vagy nem? Mi az ön véleménye?

Gy. F.: Egyáltalán nem. Butaság.

৫ mm: Mi a különbség? Az oligarchák a privatizáció idején ügyesen, személyes kapcsolataikat is kihasználva gyűjtöttek vagyont, aztán ezt a vagyont később politikai befolyásra is felhasználták.

Gy. F.: Az, hogy az egyik egy rosszhiszemű, szervezett együttműködés eredménye, a másik pedig okos, tisztességes, jogszerű és erkölcsös üzleti működés eredménye.

৫ mm: De nem mindig az állam jött ki nyertesen ezekből az ügyletekből, az ellenzék vádjaiban ez rendre megjelenik, ami végül is a normális menete az üzletnek: az egyik fél mindig kicsit jobban jár...

Gy. F.: Egyáltalán nem ez a normális menete az üzletnek, inkább az, hogy mind a két fél jól jár. De miután a két fél nem azonos célokkal rendelkezik az üzletben, azt kell nézniük, hogy az eredeti célok teljesülnek-e az üzlet során. Volt, amikor utólag azt mondom, hogy a céljaim teljesültek, volt olyan, amikor nem.

৫ mm: Egyébként én sem gondolom, hogy oligarcha, hiszen a fogalom klasszikus értelmezése szerint ez olyan valakit jelent, aki egy ország GDP-jét jelentősen meghatározó vagyont halmozott fel. De menynyiben tartja közelebbinek az ön modelljét

a Berlusconi-féléhez, ahol a korábbi üzleti érdekeltségeket nem választották el egyértelműen a politikusi karriertől?

Gy. F.: Én az első pillanattól kezdve nagyon világosan meghúztam a határvonalat politika és üzlet között. Soha senki nem állította, de még csak meg sem gyanúsítottak azzal, hogy azt a 2003 májusában nyilvánosan vállalt kötelezettséget, hogy lesz egy „kínai nagy fal", amely a kettőt elválasztja, bármikor is megsértettem volna. (Erről részletesebben lásd A kínai nagy fal című keretes írásunkat.)

৫mm: Valóban, akkor egyértelmű nyilatkozatokat tett, miszerint „voltam politikus, snitt, voltam üzletember, snitt, majd ismét politikus".

Az összes, azóta keletkezett politikai vihar fényében helyesnek tartja-e azt a modellt, amit akkor kialakított?

Gy. F.: A lehető legmesszebb elmentünk.

৫mm: Ez ugye azt jelentette, hogy kivonult cégei operatív irányításából, de tulajdonrészeit megőrizte. Utólag is úgy gondolja, hogy ez volt a helyes, hiszen politikai problémák feltétlenül adódnak, és etikaiak is.

Gy. F.: Mondjon egyet az utóbbira!

৫mm: Megőrizte a tulajdonrészét a cégeiben közvetve vagy közvetlenül, az Apró–Gyurcsányérdekkör meggazdagodását vizsgáló bizottság 16 ilyen céget említ. Nem az ön tisztességét vonom kétségbe, de a gyanú árnyéka mindig ott lesz, hogy az állami döntéshozatal során egyes döntések azért születnek, hogy az ön cégeit előnyben részesítsék. Vagy anélkül, hogy ilyen nyomás lenne, felmerülhet a döntéshozókban, hogy előnyben kell részesíteni ezeket a cégeket.

Gy. F.: Tegyük fel, csak példaként: van mondjuk 10 hektár szőlőm...

৫mm: Pont szőlő?

Gy. F.: ...mondjunk inkább gyümölcsöst. Szóval, ha a műtrágya áfája növekszik vagy csökken, azaz ha egyáltalán létezem magyar polgárként, akinek van élete, ha van 100 ezer forint államkötvényben, amelynek a kamatai aszerint is változnak, hogy milyen gazdaságpolitikát csinálunk, az már elegendő ahhoz, hogy gyanú legyen?

৫mm:A gyanú árnyékához mindig elegendő... Gy. F.: Téved. Én azt hiszem, hogy nem elegendő. A rágalomhoz elegendő. Az, hogy egy nyilvánvalóan politikailag ellenérdekelt fél mindenfajta

gyurcsány ferenc a vagyonosodását vizsgáló bizottság meghallgatásán

A kínai nagy fal

Amikor 2003 májusában sportminiszter-jelöltsége nyilvánosságra került, Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatón adott számot a nyilvánosságnak vagyona nagyságáról, és bejelentette, hogy kormánytagságának időtartamára éles határt húz magánérdekeltségei és közfunkciói között. Megvált a különféle vállalatokban betöltött vezető funkcióitól, eskütételének napján egy vagyonkezelői szerződéssel Jagiellowicz Györgynére, a cég vezérigazgatójára ruházta át az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt.-ben fennálló tulajdonosi, utasítási és képviseleti jogait, és intézkedett róla, hogy cégei állami megbízást csak nyilvános pályázat útján vállalhassanak, magának pedig „utasítási és lobbizási tilalmat” állított fel. Azóta is a sajtó és a parlamenti ellenzék érdeklődésének középpontjában áll viszont, hogy Gyurcsány korábban – üzletemberi tevékenysége során – felhasználta-e politikai kapcsolatait. Az „Apró–Gyurcsány-érdekkör” meggazdagodásának titkait kutató parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a Fidesz idén április elején, néhány héttel Orbán Viktor szőlőbotrányának kirobbanása után javasolta. Szijjártó Péter, a májusban megalakult bizottság fideszes elnöke szerint „Gyurcsány Ferenc cégei nagyon jól, az állam nagyon rosszul járt” például akkor, amikor az üzletember privatizálta a balatonőszödi kormányüdülő egyik nagy értékű villáját, valamint a Miniszterelnöki Hivatal Szalay utcai ingatlanát 1994-95 körül. illetve a mosonmagyaróvári Motim Kft.-t 1996ban. A bizottság arról is részletes adatokat gyűjt, hogy a miniszterelnök cégei milyen állami megrendeléseket vagy állami támogatást kaptak a múltban, illetve azóta, hogy Gyurcsány Ferenc politikusi pályára lépett. Közben az is kiderült, hogy az annak idején nagy csinnadrattával bejelentett, Sárközy Tamás jogászprofesszor által készített vagyonkezelési szerződést a cégbíróság 2004 júliusában semmisnek mondta ki, mivel a társasági törvénybe ütközött, hogy az egyszemélyes részvénytársaságban a vezérigazgató gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A bizottság ellenzéki tagjai szerint így az akkori sportminiszter által felvett 2003-as osztalék is jogszerűtlen volt. A legújabb botrányt a Magyar Nemzet szeptemberi cikksorozatának állításai robbantották ki: ezek szerint a Gyurcsány család a Fittelina Kft.-n keresztül színlelt szerződésekkel, céges beruházásként könyvelte el villájuk 60 millió forintos felújítását. A Fittelina jogutódja, az Altus személyiségi jogi per indítását fontolgatja a napilap ellen.

megalapozottság nélkül állít valamit, az nem gyanú, az rágalom. Eddig négy személyiségi jogi pert indítottam, négyet nyertem.

৫mm: De politikai vita ebből mindig van, és ez politikai gond az ön kormányzása számára.

Gy. F.: Fontos volt, hogy elválasszuk. Etikai vita nincs. Támadnak, de eddig egyetlenegy támadás sem ért célt. Ha jól látom, ma, ennek a kormánynak és ezen kormány miniszterelnökének a támogatottsága legalább akkora, mint az ellenfeleké. Milyen politikai probléma van?

৫mm: Ön abból a rétegből is szeretne választókat, akik...

Gy. F.: Ez már az én gondom...

৫ mm: Azért, mert a legmagasabb döntéshozói szinteken nemcsak a transzparencia a fontos, hanem az is, hogy semmilyen üzleti érdekeltsége ne legyen a politikai döntéshozóknak...

Gy.F.: Mit csináltam volna a pénzemmel?

৫ mm: Erre kialakultak a nemzetközi gyakorlatban az úgynevezett „blind trustok", tehát olyan alapok (lásd Vak bizalom című keretes írásunkat a 291. oldalon), például Dick Cheney (az amerikai alelnök) vagyonának egy része is ebben van, amelyre semmilyen ráhatással nincs, nem is lehet, nem is tudja, hogy mibe fektetnek.

Gy.F.: És milyen ráhatásom van nekem a cégeimre?

৫ mm: Azt vitatják éppen, hogy mennyire vesz részt az operatív irányításban. De mindenesetre tudja, hogy mivel foglalkoznak, hogy mibe fektetnek, hogy hogyan működnek. A politikai tevékenység előszobájában lett volna lehetősége arra, hogy eladja a cégeit, hiszen 2001-ben is jó ajánlat érkezett a Motimra, amit nem fogadott el.

Gy. F.: Nem fogok menekülni a saját életemtől, nem fogok magyarázkodni olyan miatt, ami nem létezik. Soha senki egyetlenegy alkalommal sem, érdemben még csak gyanúsítani sem tudott ilyen ügyekkel. Az ember nem menekül önmaga elől. Nekem érdemi működőtőke-befektetéseim vannak. Dick Cheney-nek részvényei voltak olyan cégekben, amelyekben nagyon nagy a közkézhányad, nekem olyan cégeim vannak, amelyekben 75 vagy 50 százalékom van. Ez nem ugyanaz a történet.

৫ mm: De mégis a kérdés megmarad, hogy miért nem adta el.

Gy. F.: Miért kellett volna eladnom?

৫ mm: Tisztább helyzetet teremtett volna politikailag.

Gy. F.: Nehogy már lelkiismeret-furdalásunk legyen amiatt, hogy tisztességesek vagyunk! Nehogy már védekezzünk olyan miatt, amiért nem kell védekeznünk!

৫mm: De abban egyetért-e, hogy mivel megőrizte a tulajdonrészeit, beleépíti a rendszerbe azt, hogy állandó figyelem övezi a cégeket, amelyek üzletelnek az állammal is.

Gy. F.: Mondjon egyet, amelyik üzletel az állammal!

৫ mm: Talán ön is ismeri a vizsgálóbizottság jelentését, amelyben van egy táblázat, hogy mekkora állami támogatást és állami megrendelést kaptak az ön cégei.

Gy. F.: Ugye viccel? A Perfekt egy percig nem volt az enyém 2002 óta. A TMI kinek a cége?

৫ mm: Ezekben közvetett vagy közvetlen részesedése volt vagy van.

Gy. F.: Mikor? Ez nagyon fontos! 2003-at megelőzően, mielőtt miniszter lettem.

৫mm: 2002 óta semmilyen állami megrendelése nem volt a cégeinek? Egyik interjújában egyébként ön azt mondta, hogy nem lát gondot, még ha lenne is.

Gy. F.: Két ipari vállalata van 2003 óta az Altusnak. Kettő. Az egyik alumínium-oxid bázisú ipari segédanyagokat gyárt. Ön szerint milyen fantasztikus üzletet tud csinálni a magyar állammal? A másik gumihengereket gyárt. Magyarországon minden nyomdának szállít. Ha azt mondják, hogy ez utóbbinál például ez egy összeférhetetlen kapcsolat, hogy állami tulajdonban lévő nyomdáknak, amelyeknek alakulása óta gyárt, továbbra is szállít Magyarországon a legolcsóbbként, hát akkor énszerintem valaki nem érti a dolgot. Ha az a vállalat, amely mindenki mással együtt évek óta nemzetközi kiállításokon való részvételre, minőségbiztosítási rendszer kiépítésére nyilvános pályázatokon 6-800 ezer forintokat kap, az baj? Ezért kellene eladni valamit?

৫mm: Nem az összegekről beszélek, hanem arról, hogy helyesnek tartja-e, hogy bármely ország bármely miniszterelnökének cégei üzleteljenek az állammal?

Gy. F.: Abszolút. Például áramot veszek az MVM-től. Alkalmazottja vagyok az államnak, az nem üzlet? Sőt, én állapítom meg, hogy mennyi a fizetésem. Transzparensnek, átláthatónak kell lenni.

৫ mm: Ön, amikor elvállalta a sportminiszteri feladatot, azt is elmondta, hogy egyfajta modellt szeretne kínálni Magyarország számára. Ha majd lesz egy másik milliárdos miniszterelnöke

Magyarországnak, akkor elfogadhatónak tartja, hogy ugyanebben a modellben működjön?

Gy. F.: Persze. Tessék eldönteni, hogy merünk-e tisztességesek lenni, vagy nem merünk, hogy abból vezetjük-e le, milyenek vagyunk, hogy milyen rágalmakat szórnak ránk politikai ellenfeleink, vagy abból az átlátható, transzparens világból, amelyet létrehozunk.

৫ mm: De azt ön is elismerte, hogy állami megrendeléseket kapnak a cégei.

Gy. F.: Soha nem állítottam, hogy ne kapjanak. 2003ban azt mondtam, hogy átlátható és ellenőrzött legyen. És azt el kell dönteni annak, aki kérdez, hogy önmagában baj-e, hogy van kapcsolat az állam alkalmazottja és az állam között. Mit szabad a miniszterelnöknének?

A brit miniszterelnök feleségét, aki sikeres ügyvéd, sokszor megvádolták már, hogy hasznot húz férje pozíciójából. Felhánytorgatták ingatlanpiaci ügyleteit. Legutóbb abból lett botrány, hogy Tony Blair nyár eleji amerikai látogatása idején előadást tartott Washingtonban a miniszterelnöki rezidencia életéről, amivel 20 ezer fontot keresett. Sir Alistair Graham, a közélet tisztasága fölött őrködő testület elnöke kijelentette, felül kell vizsgálni az előírásokat, hogy ilyesmire többé ne kerülhessen sor. A jelenleg érvényben lévő szabályokat az úgynevezett miniszteri kódex tartalmazza. A szabálygyűjtemény már most is meglehetősen szigorú, és a miniszterek hozzátartozóira is vonatkozik. Nemcsak magának a miniszternek, hanem házastársának és partnerének, valamint kiskorú gyermekeinek a gazdasági érdekeltségeit is nyilvántartásba kell venni. Abban az esetben, „ha megengedhető, hogy a miniszter és hozzátartozói megtartsanak valamilyen gazdasági érdekeltséget”, a szóban forgó érdekeltségről pontosan tájékoztatni kell a kabinet többi tagját, mert az illető miniszternek nem szabad részt vennie olyan ügyek tárgyalásában és olyan döntések meghozatalában, amelyek gazdasági érdekeltségeit érinthetik. A minisztert ki kell zárni minden olyan döntésből is, amely korábbi, hivatalnokoskodása idején már megszűnt érdekeltségeit érinti. Bár nincs kimondva, de abból a kitételből, hogy „ha megengedhető” és a múltbeli érdekeltségekre vonatkozó kizárási szabályból levonható az a következtetés, hogy vannak olyan esetek, amikor megengedhetetlen, hogy a miniszter fenntartson bizonyos gazdasági érdekeltségeket. Másfelől a szabályozásnak nem az a célja, hogy „megnehezítse a miniszteri tisztség betöltését olyan személyeknek, akik széles körű tapasztalatokat szereztek az ipar, a szabad foglalkozások vagy az élet bármely más területén, hanem az, hogy minden szükséges lépés megtétessék a tényleges érdek-összeférhetetlenség és az összeférhetetlenség látszatának elkerülésére”. Forrás: www.metazin.hu

৫ mm: 2002-ben jelent meg az első lista a száz leggazdagabb magyarról, ön egyike volt az elsőknek, akik nyílt lapokkal játszottak.

Miért gondolta azt, hogy akkor egyfajta vagyonnyilatkozatot tesz?

Gy. F.: El kell dönteni szerintem, hogy jó-e az az ország, amelynek az alapja a piacgazdaság. Szerintem jó az az ország. Ha piacgazdaság, akkor a magántulajdont önmagában pozitívnak vagy negatívnak tartjuk? Én pozitívnak tartom, mert a magánkezdeményezés viszi előre a világot. A magántulajdon büszkeségre vagy szégyenre okot adó tényező? Én azt mondom, hogy ha mögötte tisztességes teljesítmény áll, akkor büszkeségre okot adó tényező. A magam gyarapodását egy kivételes időszakban büszkeségre okot adó gyarapodásnak gondolom, mert tisztességes volt, jogszerű, és teljesítmény állt mögötte. Nem azt kell megkérdőjelezni, hogy miért nyilvános az életünk ebben a tekintetben, mert az üzlet maga nyilvános, hanem az ellenkezőjét. Miért kellene takargatni? Nem az a kérdés, hogy miért nem adta el, hanem hogy miért kellett volna eladni?

৫mm: Nem bánta meg, hogy 2002-ben megjelent ebben a kiadványban, hogy mekkora a vagyona?

Gy. F.: Egyáltalán nem.

৫ mm: Mennyiben gondolja, hogy a mostani privatizációs vita is igazából az elmúlt 15 évről, erről a gyors privatizációs átmenetről szól? És így áttételesen végül is önről is.

Gy. F.: Ezt egyáltalán nem gondolom. Ez a vita arról szól, hogy az ellenzék keresi azokat a témákat, amelyek képviselete szerinte népszerűséget hozhat. Ha arról szólna, amiről ön beszél, akkor amikor az ellenzék van döntési helyzetben, valószínűleg nem ad el állami gazdaságot. Ez tiszta politika.

৫mm: Ugyanakkor a vitákban felmerül az, hogy – ez éppen a volt miniszterelnök szájából hangzott el – „vegyük vissza a demokráciát a milliárdosok kezéből"...

Gy. F.: Mondja ezt egy százmilliós vagyonú ember!

৫mm: ...tehát felmerül az, hogy azok közül, akik az elmúlt 15 évben milliárdosok lettek, pillanatnyilag ketten is ülnek a kormányon. Egy politikai vita részei lettek.

Gy. F.: Mondja egy százmilliós vagyonú ember az ellenzék élén. Mi a különbség a kettő között?

৫ mm: Erre önnek kell politikai választ adni a választók előtt.

Gy. F.: Meg is teszem. Ön most az ellenzék állításait sorolja, én pedig egy itt nem lévő szereplővel vagyok kénytelen vitázni.

৫ mm: Én elmondom szívesen a véleményemet, de politikai vitát nem velem folytat.

Gy. F.: Nem is teszem. Nagyon szívesen adok politikai interjút politikai lapnak, de azt meg arra kérem, hogy mondja a véleményét.

৫mm: Állandó vitatéma, hogy a nemzetközi, a nemzeti tőke és az állami tulajdon milyen súllyal rendelkezik a gazdaságban. Ön mint a nemzeti tőke egyik képviselője mit gondol, nem túlhaladott-e már Magyarországon meghatározni ennek a részesedését egy nemzetgazdaságban?

Gy. F.: Ennek az ellenkezőjét gondolom. A tőke tartósan meg fogja őrizni a nemzeti karakterét, a nemzeti érdekérvényesítésnek és a nemzeti érdekek hatékony képviseletének az egy fontos talapzata, hogy milyen erős egy országhoz kötődő nemzeti tőke ereje és szerepe. Azt gondolom, hogy az egy helyénvaló történet, hogy szabályozott, leírt, normatív elemek között a nemzeti kormányok segítik a nemzeti tőke megerősödését.

৫ mm: De hogyan tudják ezt segíteni? Több gyáriparos nyilatkozataiban rendre megjelenik, hogy a mindenkori magyar kormány nem használja ki azokat az eszközöket, amelyek még az Európai Unión belül is adódhatnának?

Milyen eszközöket tud mozgósítani?

Gy. F.: Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy kiegyensúlyozott, nyugodt, Magyarországtól nem tartó környezet vegyen bennünket körül. Ez a régióban terjeszkedni akaró tőke számára a legfontosabb politikai feltétel. E tekintetben a balliberális kormányok, beleértve az alapszerződéseket kötő elődöket és a román–magyar közös értekezleteket tartó kormányunkat, kifejezetten jó bizonyítvánnyal rendelkeznek.

Vak bizalom

Amióta a világ világ, a gazdag politikusok felett ott lebeg az összeférhetetlenség gyanúja. Ha földbirtokuk, gyáruk, vállalatuk van, kiteszik magukat annak a vádnak, hogy a köz szolgájaként is saját üzleti érdeküket tartják szem előtt. A múlt század közepéig a büntetőjog eszközeivel próbáltak védekezni a visszaélések ellen. Ha bebizonyosodott, hogy a politikus a saját gazdagodása érdekében megkárosította az államot, lecsukták. Az ilyesmit azonban rendszerint nehéz bizonyítani, és csak az eset megtörténte után lehet büntetni. Ráadásul a legnagyobb baj a közbizalom megingása, nem pedig az, hogy az államot kisebb-nagyobb veszteség éri. Ezért újabban az összeférhetetlenség megelőzésére is törvényeket alkotnak. A politikusoknak, köztisztviselőknek be kell vallaniuk gazdasági érdekeltségeiket. Kimenthetik vagy kötelesek kimenteni magukat, ha egy döntésben személyes érdekeltség vádja érheti őket. Etikai kódexeket dolgoznak ki a kényes ügyek kezelésére. Az egyik leghatásosabb eszköz a ,blind trust”. A politikus vagy köztisztviselő pénzzé teszi gazdasági érdekeltségeit. A pénzt vagyonkezelőre bízza. A megbízónak nincs beleszólása, hogy mibe fektetik a pénzét. Sőt, nem is tudhatja, milyen döntéseket hoz a vagyonkezelő. A megbízatás létrejötte után csak két dologhoz van joga: megszüntetheti a megbízást, és a kezelési díj levonása után szabadon rendelkezhet a hozam fölött. Ezt az eszközt főként az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és általában az angolszász országokban alkalmazzák. Az európai kontinensen kevésbé terjedt el a blind trust alkalmazása. Az érintettek nem is tudják, mire való, vagy úgy tesznek, mintha nem tudnák. A legkirívóbb példa erre az olasz miniszterelnök esete. Berlusconi azt ígérte, hogy médiabirodalmának irányítását egy blind trustra bízza, amin azt értette, hogy nem fog beleszólni a döntésekbe. A végén ebből sem lett semmi. De a blind trust sem csodafegyver, olykor visszafelé sül el. Kétes ügyleteket lehet takargatni azzal, hogy a blind trust létrehozójának semmiről sem volt tudomása. Az amerikai szenátus republikánus frakciójának elnökét, Bill Fristet azzal gyanúsítják, hogy a részvények zuhanása előtt, bennfentes információt felhasználva adta el részesedését a HCA kórházláncban, amelyet a családja alapított. A szenátor szóvivője azzal védekezett, hogy főnöke blind trustba tette a pénzét, és mindenért a vagyonkezelő a felelős. Később kiderült, hogy a megbízási szerződés mégiscsak nyitva hagy egy kiskaput. A szenátor utasíthatja a vagyonkezelőt, hogy adjon el minden papírt, amelynek birtoklására – akár az ő tudta nélkül is – az összeférhetetlenség árnya vetülhet. Állítólag így történt ebben az esetben is. Épp akkor, amikor a cég vezetői már tudták, hogy jobb megszabadulni a részvényektől. Forrás: www.metazin.hu

HarisPark_Top100_210x135mm Tuesday, May 18, 2021 9:36:13 PM Composite 150 lpi Ez a kormány a nemzetközi kapcsolataiban meglehetősen pragmatikus. Újranyitotta Oroszországot, négyszerese a forgalmunk a 2002-es évinek. Kinyitotta az utat Ázsia felé. Nem ideológiai alapon közeledünk Vietnamhoz vagy Kínához, amiért engem egyébként bírálnak. Kereskedelemfejlesztési hitelekkel bemegyünk ezekre a piacokra, hogy ott legyünk. Ezek fontos történetek. A kamarának és a vállalkozói szövetségeknek az a dolguk, hogy konkrét javaslataik legyenek, milyen eszközökkel lehet még ezen túl tenni valamit. Meg kell mondaniuk azt, hogy melyek azok a szabályok, amelyek alkalmazása számukra kedvező, és nem sért semmilyen közösségi szabályt. Különösen azért mondom ezt, mert ezekkel a szervezetekkel nekem kiegyensúlyozott viszonyom van.

৫ mm: De nem látja úgy, hogy egy marginalizálódott nemzeti tőke áll szemben a multinacionális tőkével? Lehet, hogy ez a hajó már elment?

Egy-két, regionális szinten is mérhető nagyságrendű magyar nagyvállalkozó kivételével nem lesz több, nem lehet több? Vagy visszaállamosítunk, és újraosztjuk a lapokat.

Gy. F..: Magyarországnak az volt a sorsa, hogy a modernizációt alapvetően ugyanaz hajtotta, mint a dualizmus korában. '67 után is és most is, jelentősen átalakul Magyarország, az átalakulást pedig rendkívül intenzív külkereskedelem és külföldi tőkebefektetés jellemzi. Az, hogy közben a Mol és az OTP ilyen regionális szerepet tud játszani, nagyon tudatos és okos állami döntés eredménye. Azaz van az államnak szerepe, de olyan szerepet nem tudok elképzelni, amelyben az állam elkezd államosítani. Ezt a multinacionális tőke uralma versus visszaállamosítás típusú szembeállítást általában, amely nem szerves folyamatokban gondolkodik, oktalannak és sehova nem vezetőnek tartom.

৫ mm: Épp az egyik milliárdos vetette fel a vagyonadó kérdését ismét. Ezt igazságosnak, bevezethetőnek, helyesnek tartja-e?

Gy. F.: Bevezetjük jövőre a luxusadót. Ez a méltányos és igazságos megoldás, és nincs semmilyen oka annak, hogy ezen túlterjeszkedjünk.

৫ mm: A vagyonadó egyfajta tabula rasát jelentene, vagyis cezúrát húznánk, elfelejtenénk az elmúlt, Isten tudja hány évet, és onnantól kezdve lenne a vagyongyarapodásnak adózási következménye?

Gy. F.: Nem kell tabula rasát csinálni. Mindenki feleljen azért, amit tett. Még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy a tegnapi szabálysértések büntetlenséget élvezzenek.

• Mong Attila–Szakonyi Péter

BUDA ÚJ TALÁLKOZÓHELYE R A ÓZSADOMB KAPUJÁBAN

Várjunk Önt egész évben Buda meghatározó gasztronómiai és rendezvényközpontjában, exkluzíveseményekkelés egész évben nyitva tartó étteremmel.

� � � � Budapest, Marczibányi tér6- . +� � � � � � � � � � � harispark.hu