SPORT ÉS ZENE
DR. BUDAVÁRI ÁGOTA, SPORTPSZICHOLÓGUS
A ZENE MINT LEGÁLIS DOPPINGSZER Az olimpiai közvetítéseken különösen szembetűnő, hogy az úszók többsége fejhallgatóval vonul rajthoz. A zenét nemcsak az úszók használják legális doppingszerként. A zene a sportpszichológusok által is általánosan jóváhagyott teljesítményfokozó szer. Dr. Budavári Ágotával, a vízilabda-válogatott korábbi, és a Sportkórház gyakorló klinikai szakpszichológusával beszélgettünk a zene pozitív hatásáról, valamint a zenehallgatás általános fontosságáról. Dal+Szerző: Sportpszichológusként hogyan segíti a sportolók felkészítését? Budavári Ágota: A sportolók a sportvezetők, az edzők ajánlásával, de önállóan is eljöhetnek hozzám. Kórházi rendelésen minden válogatott kerettagot fogadunk. Gyakran egy aktuális probléma miatt keresnek fel minket, máskor egy hosszabb felkészítést is végzünk olyan sportolókkal, akik szakmailag, élettanilag képzett versenyzők, de a pszichológiai akadályok miatt mégsem képesek kiemelkedően jó teljesítményre. D+SZ: Milyen tapasztalatokat szerzett korábbi olimpiákon, hogyan működik a pszichológus az olimpia előtt, alatt? BÁ: Négy olimpián vettem részt: ott voltam 1992-ben, 2000-ben, 2004-ben és 2008ban is. Pekingben Lénárt Ágotával felváltva tartózkodtunk kint , de az olimpiát megelőzően is folyamatos munkát végeztem. 16 évig voltam a női és férfi vízipóló, kosárlabda válogatott pszichológusa. A pszichológiai felkészítés nem rohammunka, nem tűzoltás, hanem egy folyamatos együttműködés, aminek segítségével a sportoló belső akadályait szüntetjük meg, vagy egy csapat együttműködését tesszük még hatékonyabbá a jobb teljesítmény érdekében. Egyéni vizsgálatokból, kezelésekből, csapat coachingból, megbeszélésekből áll, tehát nem csak az olimpiai játékok idejére korlátozódik. D+SZ: Milyen hatásai vannak a zenének? Mennyire használhatóak ezek a felkészülésnél és a stressz levezetésében? BÁ: A zenehallgatásnak valóban van speciális figyelem-koncentrációt segítő szerepe. Nagyon sok sportoló használja edzésen és versenyen arra, hogy egyfajta hangfüggönyt vonjon maga köré, hogy izolálja magát, védje magát, hogy megmaradjon figyelmi fókusza. Az olimpián gyakran láttuk, hogy az úszók úszószemüvegben és fülhallgatóval jönnek ki a rajthoz, hogy a közönség zaja se érje el őket. Különösen azokban a sportágakban, ahol a sportolóknak saját testükre kell befelé figyelniük, mint az úszásnál, műugrásnál, tornánál, fontos, hogy megtartsák a saját belső fókuszt. Az elvégzendő feladatsor térképként pörög a fejükben, amire koncentrálni akarnak. Párviadaloknál, például tenisznél – nem csak saját magukra, hanem az ellenfélre, a feladatra koncentrálnak, a lehetséges kritikus helyzetek megoldására készülnek fel.
Ismeretes, hogy a zenének felpörgető, motiváló szerepe is van. Nem véletlenül használtak régen a harcászatban is a harci dobokat. A dobokkal egyfajta lelkesültséget, ösztönzést (doppingot) adtak a harcosoknak. Ugyanez történik a sportban is. A zenének, a felpörgetett ritmusnak feszültség- és vérnyomásemelő hatása van, ami az egész testünket áthangolja. De a legtöbb emberhez hasonlóan a sportolók pihenésre, relaxációra is használják a zenét, amikor a feszültség csökkentése a céljuk. Máskor kifejezetten arra építünk a pszichológiai felkészítő munkában, hogy olyan zenét hallgassanak a versenyzők, amik korábbi kellemes emlékeket, sikeres pillanatokat idéznek fel, hogy egy korábbi győztes lelkiállapotba jussanak el. D+SZ: Úgy tudom, hogy a sportáganként változó izgatottsági szintnek és mozgásritmusnak megfelelően kell a hallgatott zenének ütősnek, pörgősnek lennie. Kimondhatjuk, hogy léteznek sportáganként ideális zenei stílusok? BÁ: A nagy izomtömegeket megmozgató és nagy feszültséget igénylő sportágak gyors ritmusú, energikus zenét igényelnek. Míg a másik szélsőségben, az esztétikai sportágakban a versenyzőnek nyugodtnak
29