Page 1

dal+ szerző AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXII / III. I

www.artisjus.hu

TEHETSÉG­ KUTATÁS VAG Y K A R R I E R ­ É P Í T É S? A KATARZIST MINTHA ELTEMETTÜK VOLNA A ROMANTIKÁVAL Interjú Gyönygyösi Levente, zeneszerzővel AKKEZDETEKTŐL NAPJAINKIG A hazai slam poetry története

1


EDITORIAL

TARTALOM

2 HÍREK 6 LEHET-E A KARRIERT ÉPÍTENI? – ZENEI TEHETSÉGKUTATÁS, KARRIERÉPÍTÉS } 12 KI MIT TUDOTT? – TEHETSÉGKUTATÓK ITTHON 13 MI LESZ VELED, EMBERKE? – KOVÁCS KATI-INTERJÚ 14 SZEMÉLYESSÉG ÉS LÉLEK – CARAMEL-INTERJÚ Ha tavaszi-őszi évad, nem ússzuk meg valamelyik kereskedelmi tévécsatorna tehetségkutatóját: ha tetszik, ha nem, automatikusan odakapcsolunk és nézzük, mint a hetvenes évek végén a soha véget nem érőnek tűnő Onedin családot - van, aki karaokét, van, aki egyfajta valóság­ show-t, van, aki huszonegyedik századi A&R-tevékenységet kiált, más az A&R legyilkolásáról beszél. Nos, úgy érezzük, a Dal+Szerző teljes terjedelme is kevés lenne a téma igazán alapos körüljárásához: ezért összeállítottunk egy anyagot arról, mi lehet a tévés tehetségkutatóknak a szerepük, valódi helyük a tehetségkutatás-gondozáson belül, jó pár ipari szereplőt is megszólaltatva. A témához kapcsolódik az utóbbi években a hiphop és az irodalom határait feszegető újköltészeti irányzat, a slam poetry, mely az undergroundból folyamatosan táplálkozó és megújuló versenysorozatként egyre népszerűbb. Sosem indult tehetségkutatón idei Artisjus-díjasaink egyike, Beck Zoltán, a 30Y dalszerző-frontembere, mint ahogy e számunk ifjú kortárs zeneszerző vendége, Gyöngyösi Levente sem – a velük készített interjúkat egyaránt olvashatják és megemlékezünk Bencsik Sándorról, aki idén lenne hatvanéves. A SZERK.

2

15 A TEHETSÉG NEM ELÉG – MEZŐ MISI-INTERJÚ 16 TUDOK SZÉPEN ÉNEKELNI, CSAK NEM AKAROK – LOVASI ANDRÁS-INTERJÚ } 20 MÉRFÖLDEK TEKINTETÉBEN KÖZELEBB ÁLLTUNK EGY POPZENEKARHOZ – CHRISTOPHER HOGWOOD-INTERJÚ 24 LISTÁK 28 A ZENE MINT LEGÁLIS DOPPINGSZER – DR. BUDAVÁRI ÁGOTA-INTERJÚ 32 A KATARZIST MINTHA ELTEMETTÜK VOLNA A ROMANTIKÁVAL – GYÖNGYÖSI LEVENTE-INTERJÚ } 38 REINKARNÁLÓDÓ MŰVÉSZEK NYOMÁBAN – SZERZŐI NÉV, ÁLNÉV FELTÜNTETÉSE 40 EGYRE TÖBB MAGYAR ZENE SZÓL – MAGYAR ZENEI KVÓTA 42 A 30Y EGYSZERŰEN CSAK EGY ROCKZENEKAR, AMI TESZI A DOLGÁT – BECK ZOLI-INTERJÚ 46 AKKEZDETEKTŐL NAPJAINKIG – SLAM POETRY } 48 PAPP SÁNDOR ZSIGMOND – A NEGYEDIK NAPON


IMPRESSZUM

6 új előadókat felfedezni, felépíteni, befuttatni, majd aztán megtartani igencsak fáradságos munka

16 a Zene Ünnepén hirdettük ki a Dal+Szerző diákújságíró pályázatának végeredményét, a nyertes tavalyi interjúja Lovasi Andrással

DA L+ SZ E RZ Ô Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXII. harmadik negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1119 Budapest, Bikszádi utca 9/b). Felelős kiadó Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté Ebben a számunkban közremûködtek: Bihari Balázs, Deák Ágnes, Fodor Klaudia Franciska, Keresztes Noémi, Mavrák Katalin, Németh Marcell, Tóth Péter Benjamin, Unyatyinszki György, Zalka Szilvi, Zubreczki Dávid Lapterv / tördelés: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Keleti Éva / MTI Korrektor: Kótai Kata

32

Nyomdai kivitelezés: DEMAX Mûvek (1151 Budapest, Székely Elek u. 11.)

a hazai fiatal komponistageneráció egyik legtehetségesebb tagjával, Gyöngyösi Levente zeneszerzővel beszélgettünk

Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8. E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83

46 a slam poetry performansz költészeti műfaj az Akkezdet Phiai (AKPH) együttes nyomán érettségi tétel

Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon. Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerző-t, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre. A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük. Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@ artisjus.com címre. A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint. ISSN 2063-4188

1


HÍREK

d+sz hírek itunes match és telenor Idén nyártól további új online zeneszolgáltatások érhetők el a magyar fogyasztók számára, és ezek a dalszerzők számára is jogdíjbevételi forrást jelentenek. Az első hír július végén érkezett: az Apple radikálisan újszerű szolgáltatása, az iTunes Match immár Magyarországról is elérhető. Így évente 25 euróért már mi is legális körülmények között, bárhonnan elérhetjük otthoni, különböző forrásokból származó zenei gyűjteményünket. Aktiválását követően az iTunes azonosítja a számítógépen vagy az okostelefonon tárolt zenéket, és megkeresi azok legális, jó minőségű másolatát a legális zenebolt kínálatában. Szeptember elején pedig a Telenor jelentette be, hogy – a Vodafone-hoz hasonlóan – előfizetői számára korlátlan zenehallgatást biztosító streaming szolgáltatást indít el. A Deezer nevű, francia szolgáltatásra építő megoldás egyes ügyfelek számára külön előfizetési díj nélkül érhető el, így valódi alternatívát jelenthet a zenehallgatásban.

európa modernizálná a jogkezelők működését A szerzői jogok közös kezeléséről szóló irányelv-tervezetet tett közzé júliusban az Európai Bizottság. A tervezet két fő részből áll. Az egyik minden európai közös jogkezelőre vonatkozik, átláthatósági és belső működési (governance) szabályokat ír elő. A másik rész az online zenei szolgáltatások jogosítására nézve tartalmaz előírásokat. Az Artisjus üdvözli a Bizottság jogalkotási kezdeményezését. „Már két évvel ezelőtt több hozzánk hasonló európai jogkezelővel közösen kértük a Bizottságot, hogy az európai színtéren egységesítse a szerzői jogok közös kezelésére vonatkozó játékszabályokat. A határon átnyúló felhasználások jogdíjkezelésében ugyanis verseny van a jogkezelők

2

között, de egységes szabályok híján egyenlőtlen terepen versenyeztünk” – mondja Szinger András, a zeneszerzők, szövegírók jogait kezelő Artisjus egyesület főigazgatója. A magyar jogkezelő szerint a tervezett szabályok még sok helyen szorulnak finomhangolásra, de a kezdeményezés jó irányba tett lépésnek tekinthető. Az európai online zenei szolgáltatások rendkívül sok zenét juttatnak a közönséghez, és ezek jogait Európában több tucat jogkezelő vagy zeneműkiadó képviseli. Az új irányelv ezt igyekezne egyszerűsíteni azzal, hogy nagy európai jogosítási központok (hubok) létrehozását ösztönzi. Szinger szerint „a magyar zeneszerzők szemszögéből nézve az a fontos, hogy az online zeneboltok a gazdaságilag értékesebb angol–amerikai repertoár mellett a kisebb országok zenei repertoárját is könnyen meg tudják szerezni.”

az 1000. mahasz slágerlista A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége idén nyáron publikálta ezredik slágerlistáját. A MAHASZ két legrégebb óta létező listája, az eladási és a rádiós top 40 egyaránt közel 20 éve mutatja a Magyarországon legnépszerűbb előadókat, albumokat, dalokat. A heti listák a zenei élet indikátoraként

sok változást megértek: a példányszámok visszaesését, a formátumok változását az LP-től az MC-n át a CD-ig, napjainkban pedig már az egyre nagyobb teret hódító digitális letöltéseket is magukba foglalják. Az ezeregyediktől kezdve a listák megújult formában, bővített tartalommal érhetők el a zene.slagerlistak.hu oldalon.

csak a láncainkat veszíthetjük? A fájlcserélők dekriminalizálását célozza a nyár elején elfogadott új Büntető törvénykönyv egyik passzusa – legalábbis az indoklás szerint. A megvalósításba ugyanakkor komoly hibák csúsztak, talán azért, mert az előkészítés során megspórolták a társadalmi konzultációt. Így az elfogadott szabály sajnos nemcsak a tisztán magáncélú fájlcserélésre vonatkozik, hanem annál jóval szélesebb körre terjed ki. Ez meg fogja nehezíteni az összes egyéb, nem fájlcserés ügy intézését is. Így mostantól a hamis szoftverek terjesztői, de akár jogellenesen működő kábeltelevíziók esetén is bizonyítania kell majd az ügyésznek, hogy a „jövedelemszerzési cél” megállapítható. A másik furcsaság, hogy a szabály a fájlcserélőknek 500 000 forintos limit alatt nyújt mentesítést, de ezt jó eséllyel jelentős


HÍREK

rackajam arany érdemkeresztet kapott feren­czi györgy szájhamonika-művész, a racka­jam zenekar vezetője

részük „megugorja”. Ehhez elég néhány komolyabb értékű szoftver letöltése vagy akár három mozifilm közzététele. A nyugat-európai jogalkotási törekvések központi kérdése, hogy hogyan lehet biztosítani a fogyasztók dekriminalizálását és személyes adatainak védelmét, és eközben a legális források használatát is ösztönözni. Erre a kérdésre a törvény semmilyen választ nem ad.

kitüntetések Az augusztus 20-i ünnep alkalmából átadásra került állami kitüntetések között ezúttal is sok zenei és irodalmi alkotó nevét találhatjuk. A Magyar Érdemrend nagykeresztjével kitüntetett Jókai Anna író elmondta: művészi alkotómunkája céljának tekinti, hogy megjelenítse az élet transzcendens értékeit, hogy „ne csak a matéria szemszögéből nézzünk mindent”. A további kitüntetettek között találjuk Balassa Sándor zeneszerzőt, Lator László, Tornai József, Banner Zoltán és Serfőző Simon írókat is. A könnyűzenei élet területéről Magyar Arany Érdemkeresztet kapott Feren­czi György szájhamonika-művész, a Racka­ jam zenekar vezetője. Póka Egon és Révész Sándor a Magyar Érdemrend tiszti­ keresztjében részesült. Pataky Attila, az

EDDA, és Nyerges Attila, az Ismerős Arcok felvétel-értékesítéseknek már 39%-a az zenekar szövegírója pedig a Magyar Érdem- online és mobil szolgáltatásokban történik rend lovagkeresztjét kapta. – a fennmaradó 61%, természetesen folyamatosan csökkenve, a fizikai hordozók értékesítése. Az előrejelzés szerint a két formátum 2015-ben „találkozik”, innentől mi a magyar? kezdve a digitális értékesítés meghaladja A Műcsarnok nagy visszhangot kiváltó idei majd a fizikait. kiállításának címére rímel szomorúan az a Természetesen a fejlődés nem egyenletörvényi változás, amely sok magyar zenész tes; a leggyorsabban haladó országok közé szemöldökét ráncolta össze. A Médiatör- tartozik az Egyesült Államok, Dél-Korea, és vény júniusi módosítása során az egyéb- Európából Svédország. ként sikeres, 2011-ben bevezetett rádiós magyar zenei kvótára vonatkozó szabályok is módosultak. Így a jövőben már nem számíthatóak a magyar zenék közé azok sziget live a felvételek, amelyeknek ugyan magyar Sikeresen zajlott a YouTube első magyar szerzői, előadói vannak, de idegen nyel- online koncertközvetítése. A jubileumi, ven szólalnak meg. Akkor sincs lehetőség 20. Sziget Fesztivál három színpadjának ezeket a kvóta körébe vonni, ha a szóban 55 koncertjét érintette a közvetítés, amit forgó dalok egyébként szorosan a magyar Magyarország mellett Belgiumban, Csehorkultúra részét képezik. A törvénymódosítás szágban és az Egyesület Királyságban köképviselői indítványra történt, a szakmai vettek sokan nyomon. szervezetek véleményének kikérése nélkül. Gerendai Károly, a Sziget főszervezője szerint a négymillió körüli megtekintés minden várakozásukat felülmúlta, és jól tükrözi, hogy a rendezvény – amelyet idén digitális letöltések a világban Európa legjobb nagyfesztiváljának válaszA globális piacon a digitális zenei költések tottak – komoly nemzetközi rajongótá2012-ben 8,6 milliárd dollárt fognak elérni, borral is rendelkezik. a Strategy Analytics kutatóintézet számítása szerint. Ez azt jelenti, hogy a hang

3


HÍREK

MEMENTO MORI

SAMU HATVAN

Idén szeptember 15-én lenne hatvanéves a hetvenes-nyolcvanas évek magyar rockzenéjének emblematikus gitáros-dalszerzője, a P. Mobil legismertebb dalait is jegyző Bencsik Sándor.

a mindmáig viták kereszttüzében álló haláleset egy nagyszerű, ám anyagi elismertségben korántsem bőséggel javadalmazott életpályát zárt le tragikus hirtelenséggel. A Samu becenéven közismert gitáros Martonvásáron alapította első zenekarát, innen a korai Beatricébe, majd a folyamatosan változó Gesarolba került, mely 1973-ban végül külső nyomásra P. Mobilra változtatta nevét. A legenda szerint Bencsik a Taste együttes Same Old Story című dalával felvételizett. A Mobil akarva-akaratlanul a magyar rockzene örök kívülállója szerepkörébe került: a korai hard rockot tudatosan felvállaló zenekar köré olyan rajongótábor szerveződött, mely sehonnan és senki mástól nem kapta meg azt az energiát, azt a mondanivalót, életérzést és zenét, melyet Schuszter Lóránték hoztak koncertről koncertre. A koncerteken is mindig elegáns Bencsik dalai – többek között a Honfoglalás szvit, Az utolsó cigaretta, Forma 1, Miskolc, Rocktóber stb. – mozgósító erővel bírtak, a korabeli zenészvilágra pedig komoly hatással volt a gitáros Purple-ihlette erőteljes, mégis könnyed gitárjátéka, a periférián működő zenekar mégis 1981-ig nagylemez nélkül építette nimbuszát, mindössze kislemezek jelenhettek meg. Vikidál már 1978-ban (Dina­mit együttes), Bencsik a Mobil-billentyűs Cserháti Istvánnal pedig 1980-ban döntött úgy, hogy a magyar kultúrpolitikával való szélmalomharc és az éhkopp helyett kompromisszumot köt a lemezmegjelenés javára – pont születésnapján, szeptember 15én Ajkán játszott a Mobillal utoljára . Az így született P. Box zenekar először Varga Miklóssal, majd Vikidál Gyulával vitte át a nyolcvanas évekbe a Mobil zenei örökségét. A zenekar legemlékezetesebb dala, az 1982-es, akkor elhunyt gitárhős, Radics Béla emlékére írt A zöld, a bíbor, a fekete, mely évekkel később már nemcsak Radics, hanem Bencsik emlékére is felcsendül koncertről koncertre. Az igazi siker mégis elmaradt, három lemez után Bencsik továbblépett: először Metal Company, majd Deák Bill Gyula belépésével Bill és a Box Company néven alapított zenekart, mégsem jutottak lemezszerződéshez, így a gitáros családjával egyetemben 1987-ben Svédországba emigrált, majd egy ausztriai menekülttáborban kötött ki. Itt máig tisztázatlan körülmények között, 1987. szeptember 23-án, kizuhant – feltételezések szerint kiugrott – egy ablakból, és meghalt. n

bencsik sándor 1952. 09. 15.–1987. 09. 23. „angolul gitározott, magyarul halt meg” – schuszter lóránt

BIHARI BALÁZS, FOTÓ: VÉRTES GYÖRGY

a legfrissebb hírek szerint Égi Zenekar Fesztivál címmel koncertet rendeznek a magyar rockzene történetének három kiemelkedő gitárosa, Radics Béla, Bencsik Sándor és Barta Tamás emlékére szeptember 30-án a fővárosi PeCsa Music Hallban, sőt Schuszter Lóránt egy négyórás dokumentumfilmet szándékozik kiadni Samu emlékére, mely DVD karácsonyra jelenik meg. A szeptember 30-i koncert napján délután konferenciát is rendeznek a PeCsa Caféban Radics Béla emlékét és a hetvenes-nyolcvanas évekbeli Magyarország kulturális, rockzenei és társadalmi életét felidézve. Az eszmecserén történészek, egyetemi tanárok és újságírók működnek közre.

4


HÍREK

zenemásolási szokások 2012 Van helye az új, legális online zenei szolgáltatásoknak, de nehéz lesz őket bevezetni – ez derült ki a ProArt reprezentatív felméréséből. A szövetség megbízásából a GfK Hungária idén már nyolcadik alkalommal kérdezte a magyar lakosságot arról, hogy milyen zenei és filmes másolatokat készítenek, és ennek során milyen eszközöket használnak. A zenefogyasztásban évről évre nő a hordozható eszközökön zenét hallgatók köre. Ezek közül az mp3 lejátszók időszakának lassan vége: helyüket egyértelműen átveszik a mobiltelefonok, okostelefonok. Immár a teljes lakosság többségére (53%) jellemző, hogy nem vásárolnánk olyan telefont, ami zenehallgatásra nem alkalmas. A 15-19 évesek 81%-ára igaz ugyanez. A hordozható zenelejátszókat és okos– te­lefonokat az emberek elsősorban az in­ ternetről töltik meg zenével. Az eredeti

CD-ről dolgozó rajongók már csak 24%-ot tesznek ki, ezzel szemben 58% ingyenes online helyekről szerzi be a dalokat. A digitális eszközön zenét hallgatók 36%a használ valamilyen legális vagy annak vélt forrást – de egyelőre csak 5%-uk fordul fizetős szolgáltatáshoz. A mostanában induló legális szolgáltatások számára biztató, hogy a felmérés szerint van bővülésre lehetőség: a fogyasztók további 30%-a előfizetne ilyenre, igaz, többnyire csak havi 1000 Ft-os keretben. A felmérés most először kérdezett rá arra, hogy az emberek egyet­ér­

te­­nek-e a közvetett fizetés el­ vével, tehát a magánmásolásért az

adat­hordozókra kivetett szerzői díjak meg­oldásával. A közbeszédben meglehetősen vitatottnak látszik ez a megoldás, de a felmérés szerint a megkérdezettek nagyobb része egyetért az üres hordozó díj megoldásával. (44% igen, 36% nem, 20%-a nem tudott vagy nem akart véleményt formálni.)

egyetért

44%

nem tudja

20%

nem ért egyet

36%

Talán ennél is fontosabb, hogy a fogyasztók a zene- és filmmásolást az üres hordozó díjak mellett is kifizetődőnek tartják. Az üres CD-kért, DVD-kért kifizetett, jogdíjat is tartalmazó ár jelentősen elmarad attól az összegtől, ahol a vásárló azt mondaná, hogy azon az áron már nem éri meg a másolás. n

5


TEHETSÉG

KELL-E KUTATNI A TEHETSÉGET?

LEHET-E A KARRIERT TUDATOSAN ÉPÍTENI? Új előadókat felfedezni, „felépíteni”, befuttatni, majd aztán megtartani igencsak fáradságos munka, akár menedzserről, akár koncertszervezőről, akár kiadóról legyen szó. Mi lenne, ha mindezt megspórolhatnánk? És mi lenne, ha mindezt nemcsak megspórolhatnánk, de akár pénzt is kereshetnénk vele, mint Tom Sawyer a kerítésfestetéssel? Ha nagyon egyoldalúan állnánk hozzá, akár így is tekinthetnénk a tehetségkutató versenyekre – persze a dolog korántsem ilyen egyértelmű. az első tehetségkutatók, amelyeket ország-világ kö- Az Egyesült Királyságban 2001-ben indult a Pop Idol, melyet azvethetett, az 1930-as években bukkantak fel az Egyesült Államokban. A korszak legismertebb műsora az 1934-ben indított Major Bowes Amateur (később The Original Amateur Hour) a rádióban kezdett, majd olyan sikerrel nyergelt át a negyvenes években a tévére, hogy egészen 1970-ig működött. Több mint három évtizedes fennállása alatt azonban igazan nagy sztárok nem dobbantottak a műsorból (ha Pat Boon és Gladys Knight nem számít annak). Szó sem volt még akkor egy kézben tartott karrierépítésről, meg hosszú távú szerződésekről: a jelentkezőket elsősorban a pénzdíj, a rádiókat (majd később a tévéket) a minél nagyobb hallgatottság (nézettség) vonzotta. Igaz, egy The Hoboken Four nevű énekegyüttes még az első időkben megnyerte a versenyt. A ma már ismeretlen csapat egyik tagját Frank Sinatrának hívták… Az alapvető szerkezet nem sokat változott a korai műsorok óta. A legfőbb különbséget a zsűri megjelenése (és szerepe) jelentette. Természetesen – mint minden tévésorozat, film vagy zeneipari termék esetében – itt is hatalmasat fejlődött az iparág pénzügyi hatékonysága. Szó se róla, Bowes már a háború előtt is rendezett turnékat a legsikeresebb szereplőivel, mert a műsor nevével bárhol el tudta adni a produkciót. Ám a kapcsolódó jogok akkoriban még csak kisebb részét tették ki a műsor bevételének. Mára gyakorlatilag a világ minden tévécsatornájának van vagy volt tehetségkutatója – vásárolt vagy saját, szinte mindegy. Jelenleg az Egyesült Államok saját vetélkedői közül az America’s Got Talent és a The Voice a legtöbbek által követett sorozat.

6

után a világ minden részére eladtak. A helyi változatok közül a legismertebb minden kétséget kizárólag az American Idol lett, de több tucat spin-offja fut vagy futott világszerte az Arab Idoltól az izlandi Idol stjörnuleitig. Miközben egy évtized alatt gyakorlatilag az egész bolygón terítették a franchise-t, maga az anyaműsor a második évad után megszűnt. Illetve különböző jogi csűrcsavarok miatt kénytelen volt nevet változtatni. Azóta X-Factornak hívják. A jelenkori tévés zenei tehetségkutatás az épp változó – sokak szerint haldokló – zeneipar egy olyan „(mellék)terméke”, amely könnyen és viszonylag egyszerűen generál bevételt, a franchise jogtulajdonosnak (műsor jogtulajának), a televíziónak, amely elindítja, no meg a dalszerzőnek és jogtulajdonosnak, amelyeknek dalait eléneklik a műsorba jelentkező „előadó-palánták”. Aztán ott a kiadó (általában egy major kiadó), aki már a műsor elindulása előtt egyfajta előjogot szerez a nyertesekre, azok lemezeinek megjelenésére. Maga az előadó, ha kellőképpen ügyes, szakmailag és mentálisan is felkészült, esetleg még erős karakter, egyedi és kreatív alkotó (dalokat is szerez pl.), akkor csak ezután „részesedhet”, innen építhet zenei karriert. Amit kapott, az a „15 perc” hírnév. Ebből kell főznie – definiál bodrogi andrás, leginkább a hazai viszonyokra utalva. – Az sokat mond el, hogy az elmúlt évtizedben minden évben indult egy ilyen jellegű műsor, egyfajta férfi és női szólóénekes-, vagy „énekegyüttes”-cunamit zúdítva az épp változó iparágra, amelynek viszont leginkább a hatalmas bevételkiesés pótlása a jelenkori feladat, a cél. 


TEHETSÉG

america’s got talent a házigazda nick cannon és a zsűri: sharon osbourne, howard stern és howie mandel

De térjünk vissza az alapkérdéshez: vajon ugyanazt jelenti a te- Az elmúlt tizenöt évben megváltoztak a kitörési pontok a mahetségkutatás az előadó és az A&R-szemszögéből? gyarországi popéletben:

egyáltalán mi az a&r?

a. koncertezés – amikor a kilencvenes évek közepén sorra

A klasszikus recept szerint az A&R-os az összekötő kapocs a lemezkiadó és az előadó között, ő az, aki a való életben klubról klubra jár, lesi az aktuális trendeket, zenekarokat, előadókat, és időben vagy idő előtt lecsap rájuk, hogy aztán egy jól időzített kampánnyal felfuttassák és sikeressé tegyék a létrejövő produkciókat. Az A&R speciális szakma az egyre bonyolultabb zeneiparban, hiszen szerepe korábban összemosódott az egyszemélyes lemezkiadóval, a menedzserrel – lásd Parker ezredes esetét Elvisszel vagy Sam Philipsét Johnny Cash-sel stb. – számos óriás név forog a poptörténetben, aki A&R-ként segítette elő egy-egy jövendő sztár befutását: Jerry Greenberg talán igazán klasszikus példa – ABBA, Blues Brothers, Genesis, Whitesnake, Chic, Dr. Dre & Eazy E, Motörhead, mellékesen ő mutatta be az ifjú Mariah Careyt egy bizonyos Tommy Mottola nevű úrnak. A témáról bővebben a Sztárgyár című könyvben szórakozva-regényesítve olvashatunk.

zártak be a klubok az egyre növekvő érdektelenség miatt, egyre többen gondolták úgy, hogy majd az akkoriban felfutó fesztiválok, és az ott zajló tehetségkutatók kitöltik a tátongó űrt: és valóban, jó pár évig úgy tűnt, ez így részben működhet. Ám a szervezők egyre inkább vakarták a fejüket, hogy az évi beküldött 1000-1200 kazetta-CD-mp3 kiválasztottai közül a következő évben milyen idősávba, melyik színpadra kerülhetnek a tavalyi tehetségek, akik messiásként tekintenek a fesztiválos fellépésre, miközben év közben se rádió, se tévé, se lemezszerződés, se jelentősebb koncert vagy turné nem követte a nagy felbukkanást. A szervezők és lassan a zenekarok is belátták, hogy semmi értelme délután kettőkor felléptetni anyuka és a haverok előtt a tavalyi tehetségkutató második helyezettjét. A szervezők egyre inkább a meghívásos rendszerben, maximum a nemzetközi tehetségmegmutatókban hisznek, a fellépők köre jelentősen leszűkült – még akkor is, amikor az átalakult MR2-Petőfi az első években megcsillantotta a lehetőséget, hogy a magyar undergroundból ki lehet törni, megfogva egy erre fogékony szélesebb réteget. Nem véletlen, hogy a kisebb zenekarok egyre inkább az őket befogadó kis fesztiválokhoz pártolnak át. Az érdekes kivételek egyike a Veszprémi Utcazene Fesztivál versenye, ahol a kiválasztott versenyzők vetésforgóban lépnek fel a napok során és kapják a közönségtől és a zsűritől a szavazatokat – Petruska András is itt bukkant fel először. 

A&R-ra még a változó lemezipari körülmények között is fokozottan szükség van: de vajon átveheti-e a főszerepet a tévés tehetségkutató, nem ajánlatos-e végigjárni a klubozás éveit undergroundon innen, mainstreamen túl? „A Kispál- az Anima- és a Hiperkarma-tengely, masszívabban áll, mint a Bornemissza Gergely meg az egri vár is.” (Ludditák)

7


TEHETSÉ G

petruska andrás a kezdőtőkének betudható népszerűség nagyon jókor jött számomra

b. promóció és marketing – Az MR2 jó példa arra, hogy c. zenehallgatási szokások – elég újságunk középső olkiváló előretörési, másoknak menekülési útvonal mainstreamen edzett kis hazánkban: kialakított egy markáns hangot, melynek jó páran köszönhetik felfutásukat, de az elmúlt három-négy évben a rádió folyamatos átpozicionálása miatt sokszor sokkal nehezebb kitalálni, mi kerülhet a műsorfolyamba, mint a nagyon határozott profillal rendelkező kereskedelmi rádiók esetében. A szintén korábban kitörési vonalnak tartott MTV Hungary profilja is jelentősen átalakult, mondjuk ki, leszűkült zenei fronton, talent and music vonalon a pár kiválasztott előadó tévés és klubkoncertes támogatása leginkább azoknak kedvezett, akik egyébként is aktívan és sikerrel tolják előre szekerüket. A print és az online popzenei szaksajtó hangsúlya az utóbbi felé tolódott el, de a mainstream olvasóra szinte semmilyen hatással nincsen – ez a zeneőrültek közege –, legfeljebb a nagyon tudatos üzletpolitikát folytató tinimagazinok esetében. Mivel látszólag egyre több, de az érdekeiket védő médiumok, rendezvényszervezők stb. szorosra zárása miatt valójában egyre kevesebb a használható (túlélésért előre menekülő) felület, a kiadó-menedzsment egyre kevesebbet költ marketingre, ellenben a kényszer a kreatívabbakat egyre rafináltabb, social mediával operáló megoldásokra ösztönzi.

8

dalára nézni: csupa-csupa dalról van szó, mégpedig azért, mert az átlagos zenefogyasztó ma leginkább dalokat hallgat, albumot ritkán. Ez a besztof adatbázisból válogató tévés zenei tehetségkutatóknak szintén kedvez. A netről, a rádióból, tévéből érkező ömlesztett zenefolyamból a zenehallgató nagyon gyorsan eldönti, mi kell neki és mi nem, majd továbblép – és ez érvényes egyaránt a mainstream zenefogyasztóra és egy adott szubkultúrában mozgó rajongóra is.

d. támogatási rendszer, pályázatok, képzés – Az el­múlt évek támogatási rendszere átalakulóban, hiszen a PANKKK program hibernált állapotba került, az EJI pályázatai parkolópályán, és az Artisjus pályázatai is változóban. A zeneipari képzés szerencsére elindult, a zeneiskolák mellett az imPro, a Majdnem Híres, a ZEN vagy a BME és a Corvinus is indított kurzusokat, de tudjuk, hogy ennek eredményét körülbelül tíz év múlva érdemes számon kérni. Ebben a zenei közegben nem véletlen, hogy olyanok is teljes természetességgel jelentkeznek tévés tehetségkutatókra, akik egyébként a klubéletből szeretnének pár szintet ugrani, és


TEHETSÉG

nem látnak más látványos kitörési pontot. Hozzáad-e a karri- rierjéhez nincs megfelelő háttér. A tévé csak addig foglalkozerjükhöz bármit is az országos ismertségen túl, vagy megkötik tatja intenzíven, amíg tart a műsor és a harc a nézőkért. Nincs magukat egy szerződéssel? elég kiadó, nincs megfelelő mennyiségű és minőségű új dal, és nincs vásárlóerő sem. Közben pedig a műsor szereplői már – Én teljesen függetlenként, véletlenül kerültem az egészbe, mint elhitték, hogy ők sztárok, pedig többségük csak addig érdekes, kísérő, akit – gondolom jó sztoriban reménykedve - egyszer csak amíg tart a műsor. Ez bizonyára sokuknak komoly problémát előrántott a zsűri a háttérből, és kiemelt – mondja petruska jelent a továbbiakban. andrás gitáros-dalszerző. – Tagadhatatlanul sokat lendített a karrieremen, ettől a ponttól számítva lettem országszerte kon- Ezek után ismételten visszatérünk kedvenc kérdésünkhöz: A&Rcertező előadó, akinek nem kell könyörögnie bárkinek, hogy fel- ra még a változó lemezipari körülmények között is fokozottan léphessen. Nem szívesen csináltam volna magamtól a műsort, szükség van? Átvette a szerepet a tévés tehetségkutatás? mert sosem ahhoz a zenei körhöz szerettem volna tartozni, de ez elég nagy lehetőség, nyitottan álltam hozzá. Akkor fújtam – Nem átvette a kiadói A&R szerepet, hanem szinte ellehetetriadót, amikor olyan dalok eléneklésére és viselkedésre próbáltak lenítette! – állítja pásztor lászló. – Egy-egy fiatal tehetség rávenni brandépítés címszóval, ami a legvásáribb haknisták kö- esetében a kiadónak nem áll rendelkezésére olyan marketing zött is ciki lenne. Aztán ott volt a szerződés, amiben kis túlzással büdzsé, amely bevetésével ellensúlyozni tudná a tehetségkutató az szerepelt, hogy még a sírkövembe is be kell vésetni majd a által biztosított médiafelületet. Így maradnak az általában saját csatorna logóját. számokkal működő – ezért a tévének kevésbé fontos – együtteA kezdőtőkének betudható népszerűség nagyon jókor jött szá- sek és az olyan egyéni műfajok – például a hiphop/rap –, amemomra, de a műfaj nem mindegy. Alulról építkező underground lyek szintén kívül esnek a tévés tehetségkutatáson. Szándékosan körökből jöttem, és továbbra is oda is szerettem volna tartozni. Ha csak a tévés tehetségkutatásról beszélek, hiszen ezek uralják folytatom a műsort – egyértelműen látszott számomra –, ez nem manapság a közízlést. A kifutásról pedig csupán annyit, hogy lett volna lehetséges, nincs átjárás a két közeg között, ami teljesen egy kézen megszámolható azoknak a száma, akik állócsillagként érthető is, elég csak a hitelesség problémakörét átgondolni. megmaradtak az elmúlt években reményteljesen debütált sok tucat „sztár” közül. – Úgy gondolom, nagy lehetőséget kapnak az indulók azzal, hogy ami másnak 5–10 év kemény munkájába és komoly be- – Itthon csak egy-két olyan iparági szereplőt tudnék mondani, fektetésbe kerül, azt megkapják pár hónap alatt – véli stiedl aki hasonlít ahhoz a nemzetközi iparági gyakorlatban A&R felgusztáv, a Schubert Music Publishing magyarországi vezetője. adattal bíró személyhez, aki egy adott zenekarban, előadóban – Sajnos mivel a műsor után elengedik a kezüket – bár a szer- meglátta a jövő tehetségét, amelyre érdemes volt felépíteni ződés köti őket és az árát így is megfizetik, ha sikeresek lesznek egy produkciót, egy karriert. Azok a „felfedezettek” nagyrészt –, nem tudnak mit kezdeni a nagy szabadsággal. Persze ez sem már évek óta zenéltek, alkottak, voltak saját dalaik, üzenetük – általános, néhányan jól, tudatosan használták ki a műsor adta mondja bodrogi andrás. lehetőségeket. – A kiadók a megváltozott piaci körülmények miatt rossz hely– A popzenei tehetségkutatás a szükségesnél lényegesen több zetbe kerültek. Gyorsítaniuk kell. Míg korábban arra törekedtek, új tehetséggel ismerteti meg a legszélesebb értelemben vett hogy felépítsenek egy-egy előadót, évekig dolgozva, mára innagyközönséget – figyelmeztet minket pásztor lászló, az kább a tehetségkutatók által gyorsan ismertségre szert tevő, a mTon kiadó vezetője. – Tekintettel arra, hogy szinte minden média által sztárolt előadók lemezeivel próbálnak gyors sikert műsor ismert dalok adaptációján alapszik, az előadó személyi- elérni. Ez érthető, de hosszú távon nem vezet sehova. Gyorsan, sége és az eredetire minél inkább hasonlító előadás nagyobb könnyen és felületesen fogyasztható terméket hoznak létre, mértékben esik latba a mindenkori szavazásnál, mint az adott amely pár hónap múlva senkinek sem kell már, hiszen piacra keversenyző kreatív, énekesi adottsága, magyarul az igazi képes- rül az új adag. Persze itt is vannak kivételek, de azt nem merem ségekről elég keveset lehet megtudni. A következő probléma, állítani, hogy a kiadó munkája miatt lesz valamelyik tehetség hogy az évente felszínre került tucatnyi „kedvenc” további kar- hosszú távon sikeres – replikáz stiedl gusztáv. 

9


TEHETSÉG

 Persze a nyugati tévés tehetségkutatóknak egészen más a súlya, mint a hazaiaknak. Nemcsak azért, mert több emberhez jutnak el, de azért is, mert ott nincs kizárólagos szerepe egy-egy ilyen műsornak. A piac színesebb, sokrétűbb, több módja is lehet a karrierépítésnek, mint nálunk. – Angliai tapasztalataim alapján azt mondhatom, az adott ország zeneiparának felépítettsége, a kiadók, a klubhálózat, a zenei sajtó és a rádiók nyitottsága is hat egy ország tehetségkutatójának jellegére és színvonalára – véli morcz fruzsina, zenei menedzser, szervező. – Tévedés lenne azt hinni, hogy Angliában nem fontos az X-factor és az ott szereplő versenyzők nem kapnak hatalmas sajtófigyelmet. Azonban a fő különbség talán az, hogy mivel az angol zeneipari hálózat egészségesen működik az A&R-tól a New Musical Express vonatkozó rovatáig (New Music), a tehetségkutatók súlya és szerepe is más. Manchesterben például a helyi önkormányzat támogatásával működik zenei tehetséggondozó program, amely rendszeresen szervez tehetségkutatókat, bemutatkozásokat. Mivel az ehhez hasonló zenei oktatás teljesen általános Angliában, a tehetségkutatók szerepe is más. Az egyetemeken létezik könnyűzene (commercial music) szak is. Ezeken a szakokon komolyan felszerelt dob-, gitár- és egyéb stúdiószobákban gyakorolhatnak a diákok, és félévente a zeneiparban elismert oktatók és közönség előtt vizsgáznak. Mégpedig olyan nyilvános klubokban, amelyek az egyetemekhez tartoznak – sőt általában azok épületén belül működnek. – Zeneipari konferenciák showcase-koncertjei is remek lehetőséget kínálnak az induló, ígéretes produkcióknak – figyelmeztet morcz fruzsina. – Ezeknek köszönhetően nemcsak hamar eljuthatnak a nemzetközi szintű bemutatkozáshoz, de tulajdonképpen már onnan is indulnak el. Ha továbbra is hosszú távú célokat tűzünk ki magunk elé és tü­rel­mesen lépegetünk a grádicsokon, egyre több specifikus tehetségkutatót találunk. Egy példa, marton lászló távolodó: – 2011-ben az a megtiszteltetés ért, hogy a FolkBeats nép- és világzenei tehetségkutató versenyben zsűrizhettem. Többnyire ismertem a szervezőket és a zsűri többi tagját is, részint ez az „otthonosság” volt a döntő abban, hogy elvállaljam a feladatot. Másrészt az, hogy pontosan meg lehetett ítélni: a FolkBeatsnek semmi köze nincs a napjainkban elszaporodott – ám tőlem igen messze álló – könnyűzenei tehetségkutató show-khoz. Hanem arról szól, hogy egy viszonylag hátrányos helyzetű műfaj előadói megmutathassák és megmérethessék magukat. Már az előzetes

10

jelentkezés idején kiderült, hogy sokan vannak – főleg vidéken –, akiknek korábban nem adatott meg a nyilvánosságnak e mérsékelt módja sem. Bizonyára vonzó volt a fődíj: mindkét kategória győztese turnélehetőséget kapott az Egyesült Államokban, de nem hinném, hogy ez lett volna a meghatározó motívum. Hanem az, aminek a levegőjét hónapokig magukba szívhatták a versenyzők: baráti hangulatú és hiteles szakmai közegben, tanácsokat kérve és kapva, hétről hétre fejlődve versenyezhettek a döntőig. Azóta, mára a FolkBeatsből áruvédjegy lett, mely közel tíz előadót CD-kiadáshoz juttatott, és nagyjából másik tíznek azóta is újabb és újabb fellépési lehetőségeket biztosít. Ha úgy tetszik, hagyomány teremtődött. És cseppet sem mellesleg: országszerte ismertté vált a két kategória nyertesének, Guessous Majda Máriának illetve a Meszecsinka együttesnek a neve. Sőt, az élvonalba kerültek mindketten. n INTERJÚ: BIHARI BALÁZS ÉS ZUBRECZKI DÁVID

túl a popzenén: nóta, népdal, komolyzene A hatvanas években már javában működtek a Magyar Televízió népdal- és nótaműsorai (Nótaszó, TV Szőttes), ám a hetenkénti „adáskényszer” miatt nem volt elég előadó. Ekkor jött az ötlet, hogy az énekeshiányt egy Táncdalfesztivál mintájára rendezett dalversennyel enyhítsék. Ez volt a Nyílik a rózsa 1968-ban, ahol megszületett az új nótasztár-generáció (de itt bukkant fel a hajpántjával és akusztikus gitárjával a magyar daloshippi hagyományokat megteremtő Dévai Nagy Kamilla is). Ezt követte a több sorozatot megélt Röpülj páva!, illetve annak nemzetközi változata, az Arany páva is, melyek kifejezetten a népzenére fókuszáltak. A közszolgálati média azóta is gyakran előveszi ezt a műfajt: Húzzad, húzzad, muzsikásom (MTV), Magyar Rádió Népzenei Versenye (három sorozat), Pentaton Népzenei Verseny és az idén megrendezett Felszállott a páva (Duna Televízió). A világon egyedülálló ötlet volt a Magyar Televíziótól 1974-ben az első nemzetközi karmesterverseny megrendezése, ahol a zsűri elnöke Ferencsik János volt. A nemzetközi jelző nem pusztán reklámfogás volt a tíz sorozatot megélt rendezvényen: minden évadra több százan jelentkeztek a világ minden pontjáról. Az első versenyt a japán Kobajasi Kenicsiro nyerte, a második Medveczky Ádám lett.


11


INTERJÚ

TELEVÍZIÓS TEHETSÉGKTATÓK ITTHON

KI MIT TUDOTT? Ha a hazai tehetségkutatók bölcsőjét keressük, alighanem a Magyar Televízió valamelyik műsora ugrik be sokunknak – pedig egész országot megmozgató dalversenyek korábban is voltak. az elsőt Tessék választani! címmel 1960-ban rendezte meg a Magyar Rádió, ahol máshol még nem játszott dallal rukkoltak elő az előadók. Ebben az évben Németh Lehel nyert a Lehet, hogy szép nem vagyok című dallal. A sikeren felbuzdulva innentől évi rendszerességgel rendezték meg a rádiós dalfesztivált, sőt 1964től minden évben kétszer: testvérműsora a Made in Hungary lett 1965-től. A szó mai értelmében nem volt valódi tehetségkutató műsor. Bár rengeteg később ismertté vált slágert hallhatott itt először a közönség (Aradszky László Isten véled édes Piroskámtól az Első Emelet Állj, vagy lövökéig), nem volt feltétel az „ismeretlenség”, az amatörizmus – amit ma elvár a tévénéző és fel van háborodva, ha kiderül, hogy komoly múlttal rendelkező profikat csempésztek az indulók közé. Éppen ezért mindig ismerős lehetett az indulók névsora (Kovács Kati összesen hét alkalommal nyerte meg a rádiós versenyt), és inkább az volt a ritkaság, ha a hallgatók új nevet fedeztek fel benne. Olyasmi volt, mint egy labdarugó liga, ahol a szurkolók leginkább kedvenc csapatukra kíváncsiak, és ahova elvileg bárkinek be lehet kerülnie, csak nagyon nehéz. Tulajdonképpen ugyanerre az elvre épült fel a Táncdalfesztivál is – mely egy idő után az évi két rádiós dalfesztivál egyikét kiváltotta. A hetvenes évektől a táncdal mint műfaj egyre súlytalanabbá vált, talán ennek is köszönhető, hogy újabb és újabb átnevezéseken esett át a műsor (Metronóm ´77, Tánc- és popdalfesztivál, Interpop Fesztivál stb.), majd a kilencvenes évek elején eljelentéktelenedve megszűnt.

és 31 megyei, megyei jogú városi, illetve hadseregbeli (!) döntőt tartottak, összesen mintegy 180 ezer néző előtt. Bár nem a zenéé volt a főszerep, szép számmal bukkantak fel énekesek is ezeken a versenyeken, mint amilyen Kovács Kati vagy Boros Lajos – de a Pokolgép nevét is alighanem innen ismerhette meg az ország. A műsor díszlete kezdetben egy vasúti személykocsi volt. Ha zsűri jónak ítélt egy versenyzőt, akkor az beülhetett, amíg valakit nem ítéltek nála is jobbnak: akkor ugyanis ki kellett szállnia. A „na, cserélj helyet a bűvésszel” évtizedeken keresztül fennmaradt aranyköpésként.

A kilencvenes években pihent a műfaj, majd a TV2 vette először elő Kifutó néven 1998-ban, amit 2003-ban a 2012-ig tartó Megasztár széria követett. A konkurens RTL Klub 2007-ig várt, és akkor Volt azonban a Magyar Televíziónak egy műsora, amely sokkal kö- is előbb egy Ki mit tud?-ra hajazó, vegyes műsort indított Csillag zelebb állt a mai tehetségkutatókhoz: a Ki mit tud? Az 1962 és születik néven, amit 2010-től az X-Faktor egészített ki. n 1996 között tíz adássorozatot megélt versenyre bármilyen „kulturális” produkcióval lehetett jelentkezni, azután a területi selejtező- ZUBRECZKI DÁVID, FOTÓ: KELETI ÉVA / MTI kön átjutva lehetett a tévé képernyőjére kerülni. Ez azért is fontos volt, mert így rengeteg néző lehetett jelen a verseny valamelyik szintjén. 1965-ben például 96 helyi, városi, járási, kerületi versenyt

12


INTERJÚ

KOVÁCS KATI, ÉNEKESNŐ

MI LESZ VELED, EMBERKE? Az 1965-ös Ki mit tud?-on tűnt fel, és vált az ország egyik legismertebb énekesnőjévé, majd egy évvel később négy díjat hozott el az első Táncdalfesztiválról. Kitartását mutatja, hogy már az 1962-es Ki mit tud?-ra is jelentkezett gimnáziumi zenekarával, és bár akkor nem sikerült a döntőig küzdenie magát, nem adta fel.

A hatvanas évek tehetségkutatói alapjaikban nem különböztek a mostaniaktól. Akkor is a szorgalom, a tehetség, az egyéniség számított és akkor sem jelentett életre szóló karriert egy első hely. Pusztán egy lehetőséget, amit rengeteg munkának kellett követnie. Persze azért nagyon sok minden változott azóta. – emlékszik vissza Kovács Kati. Szerinte a legfontosabb különbség a mai és az egykori tehetségkutatók között, hogy az ő idejükben még nem szóltak bele az öltözködésbe, a hajviseletbe, a mozgásba, na és – mindenek előtt – a dalválasztásba sem. Így persze jóval nehezebb dolga volt a versenyzőknek (mondjuk egy kislánynak, aki vidékről csöppent a budapesti forgatagba), de ez a szabadság sokkal inkább kedvezett az egyéniségek kibontakozásának.

A mi időnkben a zsűri is egészen más volt. – hívja fel még egy fontos különbségre a figyelmet az énekesnő – Sokkal fontosabbak voltak a szakmai szempontok, viszont jóval kevesebbet szerepeltek a zsűritagok: nem volt cirkusz, sírva fakadás. És elképzelhetetlen volt, hogy kinevessék az előadót. Már a selejtezőkön sem bántottak meg senkit. Legfeljebb azt mondták, hogy még tanuljon, vagy ne haragudjon, de nem érdemes ezt erőltetni, esetleg, hogy ez egy igen szórakoztató produkció, de nem a képernyőn, hanem egy másik környezetben. Szerencsére ma is vannak olyan zsűritagok, akikben megvan a pedagógiai érzék, ilyen mondjuk Mester Tamás vagy Falusi Mariann. Én szinte minden fellépésem után ott maradok beszélgetni a közönséggel, tudom, hogy ez mennyire fontos nekik. Ők pedig olykor panaszkodnak nekem ilyenkor, hogy ezek mai tehetségkutatóban feltűnt fiatalok, csak előadnak pár dalt és már el is tűnnek, vagy hogy az egy-két magyar slágeren kívül csak angolul énekelnek. Tudom, hogy általában egyikről sem ők tehetnek: a műsoruk és a programjuk is rendkívül kötött – meséli Kovács Kati, aki szerint az ifjú „kollégáknak” egymással sincs ideje kapcsolatot tartani. Ezelőtt negyven-ötven évvel még mindenki ismert mindenkit a szakmában, és az előadók gyakran összejártak. A fiatalok közül is sokan kedvesek vele, de néhány udvarias mondatnál többre nem jut idejük. Ennek az is oka lehet, hogy míg mondjuk ő a verseny megnyerése után a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszakán tanult tovább, ma azonnal megpróbálják „értékesíteni” a nyerteseket. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy manapság jóval több tehetségkutató műsor van. Elképesztő a dömping. Nem udvariasságból mondom, de rengeteg kiváló énekesünk van, ráadásul sokan fel sem tűnnek az ilyen műsorokban. De ekkora túlkínálatban nagyon könnyű elveszni. Ahogy elnézek egy-egy fiatal tehetséget, gyakran eszembe jut Hans Fallada regényének címe: Mi lesz veled, emberke? n INTERJÚ: ZUBRECZKI DÁVID

13


INTERJÚ

MOLNÁR FERENC CARAMEL, DALSZERZŐ, ÉNEKES

SZEMÉLYESSÉG ÉS LÉLEK Molnár Ferenc Caramel szerint tehetségkutatóba jelentkezni nem a várható ismertség miatt kell. Azt mondja, a szakma felhígulása nem egyértelműen a megszaporodott sztárocskák számlájára írható, hiszen ma már bárki legyárthat egy dalt, akár otthon, a szobájában ülve. Az énekes – aki hamarosan a Voice mestereként is debütál – állócsillagokat szeretne látni a magyar zenei életben. Dal+Szerző: Mi a véleményed, milyen hatással voltak az elmúlt években megszaporodó tehetségkutató műsorok a hazai zeneiparra? Molnár Ferenc Caramel: Nyilván voltak pozitív és negatív hatásaik, sokan mondják, hogy emiatt túlnépesedett a szakma, de ezzel nem értek egyet. Valóban nagyon sok előadó van, de ez nem egyértelműen a tehetségkutatók hibája, inkább arról van szó, hogy most már szinte bárki, otthon, egy számítógép segítségével elkészíthet egy számot, akár egy klipet is. Sokan gyakorolhatnának önkritikát - a tehetségkutatón túlról vagy kívülről érkezőknek is át kellene gondolni, hogy van-e létjogosultságuk a szakmában, az igazi tehetség meg úgyis utat tör magának. D+SZ: Nem érzed úgy, hogy a mennyiség a minőség rovására megy? MFC: Azért nem hígult fel annyira a popszakma, mint mondják, hiszen ezeknek a tehetségkutatókon előkerült embereknek a 90 százaléka egy éven belül eltűnt. Nem reális az a kép, hogy emiatt lenne silányabb a zenei élet. A probléma inkább az, hogy megrendelésre születnek a dalok: a tehetségkutatóból kikerült fiatalnak zenei producerek írnak számokat, bizonyos összegért, amiből ilyen módon hiányzik a személyesség, a lélek. A dal belső indíttatásból születik, mert kikívánkozik belőled valami. Vannak persze kivételek, akik megrendelésre is nagyon jó dalokat írnak, ság mindenki ismert ember szeretne lenni. Ha megkérdezel egy de abból van kevesebb. csapat gyereket, nagy részük sztár akar lenni, hogy legyen pénze és ne kelljen dolgoznia – ez nem olyan jó irány. D+SZ: Nemrég azt nyilatkoztad, hogy felfordul a gyomrod a szakma működésétől – akkor a fentiekre gondoltál? D+SZ: Milyen várakozással, elképzelésekkel ülsz majd be a MFC: Elanyagiasodott ez a világ is, én pedig megpróbálok va- Voice zsűrijébe? lahogy kimaradni ebből. Dalt azért írok, hogy feldolgozzak egy MFC: Inkább úgy leszek ott jelen, mintha a közönség egyik tagszakítást, egy halálesetet, bármit – így mondom el, így írom ki ja lennék: szeretnék szórakoztatva lenni. Remélem, hogy lesznek, magamból a dolgokat, mint egy naplóban. Teljesen zsigerből csi- akik el tudnak varázsolni, már nagyon kíváncsi vagyok. Fontosnak nálom ezt, nem birtoklok semmilyen lexikális, zenei tudást, ami tartom kihangsúlyozni, hogy nem olyan embereket keresek majd, persze nem biztos, hogy jó, de a megérzéseimre hagyatkozom. akik jövőre már sehol sem lesznek. A jövő nagyjait fogom keresni Ezt fontosnak tartom a zenében: énekeljen valaki belső indít- a műsorban, különleges, karakteres embereket, állócsillagokat. n tatásból, de ne kizárólag azért, mert híres akar lenni – sok ilyet láttam a tehetségkutatóban annak idején. Nem jó, hogy manap- INTERJÚ: ZALKA SZILVI 14


INTERJÚ

MEZŐ MISI, ÉNEKES – MAGNA CUM LAUDE

A TEHETSÉG NEM ELÉG A Magna Cum Laude énekese szerint egyszerre áldás és átok tehetségkutatóban feltűnni, a „termékgyártás” pedig egyre inkább együtt jár ezekkel a műsorokkal. A hamarosan induló The Voice mesterei között is láthatjuk az előadót, aki elmondta, igyekszik majd a versenyzők lelkébe nézni, és segíteni őket. Mező Misivel beszélgettünk a tehetségkutatók a magyar zenei életre gyakorolt hatásáról. is fenyegeti manapság, mint a régi Táncdalfesztiválok, vagy akár a pár évvel ezelőtti műsorok megjelenése idején? MM: Ez valóban így van. Itt lép a képbe az iménti gondolatmenetem, ha tehetséges vagy, fennmaradsz, ha nem, eltűnsz a süllyesztőben. De a tehetség önmagában még nem elég. A legszomorúbb az egészben az, hogy ezek a műsorok esélyt sem adnak arra, hogy miután kikerültek a nagybetűs életbe ezek a tehetségek, megmutathassák, mit is tudnak valójában, mert azonnal indul a másik széria, ami elveszi a figyelmet róluk. Ördögi kör az egész.

Dal+Szerző: Mennyire befolyásolták, és jó irányba-e a tehetségkutatók az elmúlt években a magyar zenei életet? Mező Misi: Azt gondolom, hogy nem feltétlen a tehetségkutatók formálják ma a zeneipart. Ha valaki igényesebb, művészibb, értékesebb dolgot szeretne csinálni, az nem veszi figyelembe a médiából ömlő, szórakoztatóipari elvárásokat, követelményeket. Sajnos vagy nem sajnos manapság a kereskedelmi csatornák egyfajta harcot vívnak a nézettségért. A szórakoztatás, „termékgyártás” teljes mértékben átvette a tehetségkutatás szerepét. Amellett, hogy tehetségeket kutat fel egy-egy műsor, a legfontosabb szempont, hogy a kikerült előadók hatalmas profitot generáljanak a tv-csatornának. Valahol érthető a történet, hisz’ egy ismeretlen emberből csinálnak egy nagyon is ismert előadót – ez így egy normális üzleti elgondolás. Aztán ott van az is, hogy egész egyszerűen máshogy szórakoztak régen, mint most. Volt egy kontroll, aminek meg kellett felelni, manapság már a zenészek, együttesek szabadon azt csinálhatják, amit csak akarnak. Nem hiszem, hogy a tehetségkutatók számlájára kell írni minden negatívumot. D+SZ: Mit gondolsz arról, hogy ezeket a felfedezetteket talán még nagyobb figyelem övezi, de gyorsabb „elhasználódás”

D+SZ: A Voice mesterei között is ott leszel – milyen várakozásokkal, gondolatokkal mész elébe a dolognak? MM: Nem tervezek meg semmit, hisz’ nem tudom, mi vár rám. Elképzelésem viszont van, hogy milyen tehetségeket akarok a csapatomba gyűjteni. Bátran állíthatom, hogy a tehetségkutató műsorok között a Voice a legszakmaibb. A műsor struktúrája is arról árulkodik, hogy itt valóban csak a hang a lényeg; a korábbi tehetségkutatóktól eltérően az, hogy hogyan nézel ki, nem elsődleges szempont. Várom a feladatot, egy jó bulinak fogom fel inkább, mint munkának. Boldog leszek, ha tudok majd segíteni egy-két tehetségnek, hogy elinduljanak ezen az igen rögös, de gyönyörű pályán. D+SZ: Milyen szempontjaid lesznek, amiket esetleg a saját zenei múltadból merítesz? MM: 90 másodperc alatt kell eldöntenem, hogy szeretném-e az énekest a csapatomba vagy sem, ami nagyon kevés idő. A kiválasztásnál tehát csak a hang számít, semmilyen más tényező nem befolyásol a döntésemben. Később aztán arra is figyelnem kell, hogy milyen személyiség, milyen lelke van, mennyire gondolja komolyan a zenét, milyen áldozatokat tud majd hozni a sikerért, ha egyáltalán tud. Nagyon sok összetevője van ennek. Próbálok egy kicsit majd beléjük bújni, hogy rájöjjek, mennyire komoly a szándékuk. Nem lesz egyszerű feladatom! n INTERJÚ: ZALKA SZILVI

15


INTERJÚ

lovasi andrás a rendszerváltás óta sok vidéki város fel tud mutatni egykét jó zenekart.

16


INTERJÚ

LOVASI ANDRÁS, DALSZERZŐ, ÉNEKES, GITÁROS

TUDOK SZÉPEN ÉNEKELNI, CSAK NEM AKAROK Legutóbbi számunk megjelenésekor, a Zene Ünnepén hirdettük ki a Dal+Szerző diákújságíró pályázatának végeredményét. A nyertes Unyatyinszki György interjúja, melyet Lovasi Andrással készített tavaly szeptemberben, alább olvasható. Szegedi koncertje után hívtuk iszogatással egybekötött beszél­ D+SZ: Vannak dolgok, amelyek a mai napig sem változtak meg. getésre a Kiscsillag zenekar Kossuth-díjasát. A szarkazmus és LA: Azt látom, hogy most az országban sokkal nehezebb új az irónia a helyén van, de Lovasi Andrást jó hírek nélkül nem helyeket csinálni, több pénz kell hozzá, de ez mindenre igaz. Ha engedtük el. van egy jó ötleted, akkor erre is igaz, hogy tőke nélkül nem lehet, illetve támogatók nélkül nem tudsz mozdulni. A mostani pécsi és Dal+Szerző: A hangod kicsit fáradtnak tűnik koncert után. szegedi fiatalságról nem tudok sok dolgot mondani, talán majd Lovasi András: Nem tudom, mi ez, 12 éve nem volt ilyen, és az mikor a gyerekeim egyetemre mennek. Viszont azt látom, hogy elmúlt pár hétben előjött. Felléptünk a Szigeten és belázasod- az általános és középiskolai oktatás katasztrófa, a gyerekeim kortam, meg később még tályogok is kialakultak a torkomban. A osztályában a műveletlenség olyan fokát látom, ami elképesztő. Budapest Bárban vagy a Csíkban énekelni kell inkább, a Kiscsil- Látom ezt úgy, hogy közben hivatalosan én is csak egy érettségivel lagban meg ordítani, és az ordítást ezzel a hanggal még jobban rendelkezem. Végtelen felületesek, ami a szülőknek is valamilyen meg lehet csinálni. Ilyenkor már lyukak vannak a hangodban, szinten, bár inkább az oktatásnak köszönhető. Én, amit lehet, amikor azt hiszed, hogy azt még ki lehet énekelni, de végül nem megteszek, de amikor a gyerekeim mellett, ha látok egy-két igazi jön ki hang, csak a meleg levegő. Ha rápréselsz, még jön valami, pedagógust, akkor sokat mondok. Viszont a gyerekek megérzik a nem szép hang, de valami jön. Máskor tudok szépen énekelni, jót: azt szeretik és választják, abból jók és abból élnek. Az oktatás legfeljebb nem akarok. Most nem tudnék. most olyan, mintha az ember kimenne kapálni a kertbe, és azért kapná a pénzét, hogy látszatkapálást hajtson végre. Mindegy az, D+SZ: Pécs kitermelt jó zenekarokat. Szeged is egyetemi vá- hogy végül terem-e valami, csak kapáljál, ember! ros, örök lázadó reakciós vonallal, lehet ´56-os és rendszerválMagyarországon például nyilván azért van ez a rengeteg áttós örökségről beszélni, mégsem volt erre képes. szervezés, mert mindig pénzt lehet lenyúlni rajta. Most az ös�LA: Szerintem az a fajta indusztria, ami Pécsett volt, mint szevonások az olcsók, de húsz évvel ezelőtt azt hallottuk, hogy például a bányászat, kitermelt egy olyan ötven-hatvanezres szét kell szedni mindent, mert az az olcsóbb. Folyamatos reformplebszet, amelynek öntudata volt, viszonylag jól fizették, és a lázban égünk, ami nagyjából abból áll, hogy a bürokrácia néha új gyerekeik ugyanúgy unatkoztak a panelokban. Uránváros az irodákba költözik, és lecserélik a régi kollégiumi társakat a másik Uránváros. Talán Szegednek sosem volt ilyen rétege, ha volt is brigád kollégiumi társaira. Én szerencsére nem voltam kollégista. valami, azt is inkább az értelmiségiek csinálták. Vagy ott volt a 80-as évek elejének egyik legfontosabb zenekara, a Cpg. De D+SZ: Nálatok, a Kiscsillagban egyébként megvan az a Csongrád megye akkor híres volt vonalas pártvezetéséről, ezért munkamorál és összedolgozás, ami a Kispál zenekarnál hiánynem sokáig működhetett a zenekar. A rendszerváltás óta sok zott a végén? vidéki város fel tud mutatni egy-két jó zenekart. Szegeden leheLA: A Kispál és a Borzban már nem működött az a kémia, ami tett volna a Nyers, de nem lett, viszont nagyon sok olyan zenészt korábban. Ez olyan, mint a szexben: ott se lehet néha tudni, miismerek, aki neves zenekarokban muzsikál, és Szegedről indult. től van vagy múlik el a varázs. Most sokkal inkább beleszólunk 

17


INTERJÚ

 azokba a dalokba, amit a másik csinál. Sok verziót készítünk minden dalból, és a végén, ha érezzük, hogy jólesik játszani, akkor azt választjuk. A Kispálnál sokszor az első verziók maradtak meg és a koncerteken csiszolódott inkább, így fordulhatott elő, hogy a stúdióverziók sokkal rosszabbak. Olyan ez, mint egy népdalnál, hogy megszületik a dal, érlelődik egy évig, és valójában akkor kellene felvenni. A Kiscsillagban ezt csináljuk, többet forgolódunk a dalokkal. Tanultam abból is, ahogy együtt muzsikálok a cigányokkal a Budapest Bárban vagy a Csík zenekarral. Látom, hogyan csinálják, és felhasználom a saját dolgaimban. D+SZ: Dalaitok kemény cinizmust és iróniát hordoznak. Ezt profilnak lehet tekinteni? LA: Mi alapvetően egy életigenlő zenekar vagyunk, szeretünk élni – én legalábbis –, de nem adjuk magunkat annyira könnyen, mint mondjuk egy NOX. A szórakoztatóipar részeként van egy olyan feladat, hogy felpántlikázzuk a hétköznapokat, de lehet ezt így is csinálni. Korda Györggyel például együtt játszottunk Fehérgyarmaton, és őt lehet, hogy sokkal jobban szerették, mint minket. De mi mondjuk jobbak vagyunk [nevet]. Nyilván jó mondani, egy nőnek, hogy szereted, de nehéz mondani. Meg kell becsülni. Ha azt mondod állandóan, hogy „Mennyire jó veled”, akkor egy idő után rutinná válik, és a végén senki nem fogja elhinni. A popzenében is van ilyen, nem szabad sokszor ilyet mondani és nekem is nehezen jön ki a számon. Például az egyik új dalunk egy gyerekeknek szánt projekt eredménye. Egy gyerekcsatorna indította, hogy neves magyar zenekarok írjanak dalokat. Az a címe, hogy Olajos hordó, a Bátor Tábor Alapítványnak írtuk. A lényege, hogy az ember szíve egy kemény hangszer, amit lehet ütni-verni. Általában az emberi szívet egy érzékeny maszlagnak írják le, de a beteg gyerekeknek nem feltétlen erre van szüksége, hogy sajnáljuk őket és sírjanak. Ez arról szól, hogy kemény legyél, ha kell.

LA: Nyilván az utána következő hetek elég kemények voltak, de nagyon sok kedves gesztust is kaptam olyan emberektől, akikről nem is gondoltam, hogy tudják, ki vagyok. Most ennek már szerencsére vége, de sokat tanultam abból is: kinek nyilatkozhatsz és kinek nem, mennyire lehet elküldeni a bulvárt, mert őket csak a szex meg az erőszak érdekli, meg az erőszakos szex. Jáksótól például megtanultam, hogy azt kell mondanom, hogy a magánéletem magánügy. Egy egyszerű jogi formula.

D+SZ: A keresettség és a pörgés ugyanaz, mint mondjuk a Kossuth-díj után?

INTERJÚ: UNYATYINSZKI GYÖRGY, FOTÓ: LUKÁCS DÁVID

D+SZ: Az elmúlt időszakban adott interjúid is keserédesek, de mindig történnek jó dolgok... LA: A zenekar például nagyon rendben van. Ha azt mondom, hogy tavaly összesen volt három próbánk, akkor idén alaposan túlléptük. Nem véletlenül mondtuk a Kiscsillagra, hogy hobbizenekar. Egy ökörködésnek és szerepjátéknak indult. Úgy tűnik, hogy a produkció új szintre emelkedett, és léptünk egyet előre mind mentalitásban, mind hangzásban. És ez a jó, hogy látjuk a fejlődést. A rossz viszont az, hogy úgy látom, ebben az országban a sokszor emlegetett középréteg egyszerűen nem létezik. Van egy szűk tíz százalék, akik színházba járnak, kultúrát fogyasztanak, láthatóak az utcákon. Hol a többi? n

unyatyinszki györgy a fiatal újságírót a dal+szerző magazin által kiírt újságíró-pályázat, és az elért első helyezés vezette a szerkesztőségbe 2012 nyarán. a megelőző években szegedi hallgatóként egyetemi online és print médiumokban dolgozott, két évig volt a hallgatói lap főszerkesztője. interjúk készítése villanyozza fel legjobban, a kultúra és a zeneipar elismert hazai személyiségeivel több munkát is jegyez. örkény istvánt és régi tanárait tartja mentorainak, a realitás és a fejreállított groteszk munkáiban gyakran karöltve jár.

18


?

christopher hogwood nem kedvelem a von karajan-féle „gran maestro”stílusts 20


INTERJÚ

CHRISTOFER HOGWOOD, ZENETUDÓS, KARMESTER

MÉRFÖLDEK TEKINTETÉBEN KÖZELEBB ÁLLTUNK EGY POPZENEKARHOZ A vallásos gondolkodás nem a klubtagságin múlik, a kamarazenekaroknak pedig elegük lett a tekintélyelvű dirigensekből – véli a világhírű angol zenetudós és karmester, Christopher Hogwood, a korhű hangszereken játszó Academy of Ancient Music társulat alapítója. A hatvanas években virágzásnak indult régizene-mozgalom egyik legfontosabb egyéniségével budapesti fellépése előtt beszélgettünk többek között nyulakról és a vegetarianizmusról, valamint arról is, miért tartja fontosnak Freddie Mercury munkásságát. Dal+Szerző: Önt leginkább a barokk zene és a XX. századi modern szerzők specialistájaként tartják számon. Mi az oka, hogy mégis egy kizárólag Mendelssohn-művekből álló programot állított össze tegnapi koncertjére? Christopher Hogwood: Ezek a művek jobban illenek egy nagyzenekarhoz, és annak a klasszikus stílusnak a részei, amelyben egy szimfonikus zenekar magabiztosabban képes megszólalni. A másik oka emellett az, hogy rajongok Mendelssohnért, aki véleményem szerint nincs kellőképpen reprezentálva manapság a koncerttermekben, és ahelyett, hogy egy művét illesztettük volna be egy vegyes programba, jobb ötletnek tartottam, ha egy teljes estét szentelünk neki.

D+SZ: Két koncertet is látott a Tavaszi Fesztiválon. Hogy tetszett Önnek a Művészetek Palotája, és a benne található hangversenyterem? CH: A Művészetek Palotája lenyűgöző, bár az én ízlésemnek túl monumentális, hogy emberi léptékű maradhasson, nagyzenekarok számára viszont kétségkívül kiváló hely. Saját szempontjaim alapján ezt a hangversenytermet leginkább olyan, színpadi produkciót igénylő művekhez, például balettekhez tudnám elképzelni, amelyeknél a színházi tér koncertteremként való újraértelmezésére van szükség, amint azt a Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikusok koncertjén a Sztravinszkij- és Bartók-darabban is láthattam. A zenekari árokból felcsendülő zene tisztán és jól hallhatóan szólalt meg, de némiképp testetlennek éreztem a teD+SZ: Úgy tudom, hogy a koncertműsor összeállításakor rem hangzását, ezért a végeredmény számomra olyan volt, mintnem egyedül döntött, hanem meghallgatta a zenekar vélemé- ha egy csúcsminőségű hangtechnikával felszerelt moziban ültem nyét is. Milyen típusú vezetőnek és karmesternek tartja magát? volna. CH: Számos dirigensi stílus létezik, ahogy rengeteg karmester is, és az embernek a személyiségéhez illő egyedi módszert kell megD+SZ: Zenét és klasszikus irodalmat tanult a Pembroke találnia. Nem kedvelem a von Karajan-féle „gran maestro”-stílust, College-ben. Végül miért választotta a zenét? mert az a véleményem, hogy ez a hozzáállás csődöt mond a mai CH: Latint, filozófiát, és ókori történelmet tanultam, de pár év nagyzenekaroknál, és főképp nem alkalmazható azoknál a kisebb elteltével rájöttem, hogy a tanítás nem nekem való, ugyanakkor kamaraegyütteseknél, akikkel én általában dolgozni szoktam. A kimondottan vonzott a klasszikus művészet és a zenerégészkedés saját szerepemet inkább egy didaktikus, tanári munkakörként ér- is. A cambridge-i színtéren akkortájt Thurston Dart zenetudós, telmezem, ami távol áll a már említett „generalissimusi” attitűdtől. valamint Raymond Leppard karmester tevékenysége volt a meg-  21


INTERJÚ

CH: A klavikord egy manapság már alig ismert, nagyon halk  határozó, és úgy éreztem, hogy nekem is az általuk meghatározott – tudományos, ugyanakkor a megvalósíthatóságra törekvő és intim hangú hangszer, amely korábban számos zeneszerző – irányvonalat érdemes követnem. Kettejük közül főként Thurston kedvenc munkaeszköze volt. Továbbra sem áll előtte hatalmas Dart volt a példaképem, előadóként és zenetudósként is. jövő, lehetetlen például versenyműveket eljátszani rajta, mert rendkívül finoman képes csak megszólalni, viszont számos XVII. D+SZ: Mit gondol, egy karmesternek mindenek felett kell-e tisz- és XVIII. századi komponista vélte úgy, hogy ez a legtökéletesebb telnie a kottát, miközben zenetudósként olyan feladata is adód- hangszer a zene megismeréséhez. hat, hogy egy hiányosan fennmaradt művet kell rekonstruálnia? CH: Tiszteld a kottát, mert ez az egyetlen, amely a rendelkezéD+SZ: Vallásosnak tartja magát, de csupán kis „v”-vel. Egésedre áll! Emellett a kottában leírtakat egybe kell vetni azokkal a szen pontosan mit ért ezalatt? korabeli információkkal, amelyek a mű születése idején köztudomáCH: A religio szó eredeti jelentése kétség, lelkiismeret-furdasúak volt. A XVIII. században például még nem volt szokás a notáció lás. Az embernek szabályokra és előírásokra van szüksége, amesorán jelzéseket használni, hiszen ezek ismerete a zenei köznyelv lyek keretet nyújtanak a mindennapi életéhez. Engem nagyon részét képezte – hasonlóan ahhoz, mintha manapság egy dzsessz- érdekelnek a különböző vallások és filozófiai irányzatok alapelvei, darabot vetnénk papírra, és joggal várnánk el, hogy a műfajban jár- miközben egyik „klubhoz” sem szeretnék csatlakozni. Úgy vélem, tas zenészek legyenek vele tisztában, hogy mik azok az eljátszandó ha valaki elkezd érdeklődni a világ sorsa iránt, szüksége lesz egy apró nüanszok, amelyeket a mű vázában nem tüntettünk fel. életfilozófiára, amely nem csak az emberrel, hanem az állatokkal, a fákkal, a vízzel és a levegővel is foglalkozik. Egy ilyen eszmeD+SZ: Tehát a zenetudós kideríti, hogy mi az az információ, rendszerre valószínűleg valamely ázsiai filozófiában fog rátalálni, amit azért nem jelöltek a kottában, mert az adott korszakban ugyanis nyulakról és madarakról nem sok szó esik a keresztény mindenki tisztában volt vele? bibliában azon kívül, hogy el is fogyaszthatjuk őket. Érdemes egy CH: Úgy vélem, olyan formában kell közreadni egy kottát, hogy „személyes koktélt” készíteni a különböző vallások és filozófiugyanazt az információt hordozza egy mai szemlélő számára, mint ák szabályrendszereiből és eszményeiből, és kísérletezni velük, amit korabeli jelzésekkel ellátva a szerzője számára jelenthetett. ugyanis nem feltétlenül lesz az összes elemük működőképes Ahhoz, hogy az azóta bekövetkezett notációbeli jelentésváltozást minden egyén számára. áthidaljuk, meglehetősen sok új ismeretanyagot és magyarázatot is közre kell adnunk egy mű új kiadásában. Ez kétlépcsős feladat: D+SZ: Jóformán az ön előtt hullott le a vasfüggöny, mert abegyrészt olyan kiadványt kell létrehozni, amelyben a zeneszerző ban az időszakban is járt nálunk, amikor az ország megnyitotta által leírt eredeti kottaszöveg olvasható, másrészt el kell magya- a határait Ausztria felé. Mik az emlékei ebből az időszakból? ráznunk az olvasónak, hogy véleményünk szerint mi volt a kompoCH:Elég jól ismerem a vasfüggöny rosszabbik oldalát, mert nista szándéka a darab megszólalását és előadásmódját illetően. 1964 és 1965 között a Novotný uralta Prágában éltem, ami első Gyakran nem rekonstrukcióra, hanem a jelölések újraértelmezésére látásra kellemesen nyugodt vidéknek tűnt, bár vidámnak semvan szükség, hiszen az a jelzés, amelyet manapság a staccatót jel- miképp nem neveztem volna. Az emberek kedvesek voltak, de ző pontként ismerünk, a zenetörténet folyamán tizenhét különbö- ellenállásba kényszerültek, és állandó veszélyben éltek. Volt egy ző jelentéssel bírt: volt, amikor a játékmódra vonatkozott, néhol számomra rendkívül ellenszenves hátulütője is a szocialista beazonos ritmust írt elő, vagy éppen módosított hangot jelölt. rendezkedésnek: ha az ember rosszul dolgozott, nem vonták felelősségre, viszont ha jól tette a dolgát, jutalmat sem kapott érte. D+SZ: Jelentős gyűjteménye van historikus billentyűs hang- Az ilyesfajta különbségtétel hiánya az átlagembert szürke dolszerekből. Melyikre a legbüszkébb? gozóvá alacsonyítja le, aki oly módon fogja végezni a munkáját, CH: Nem mondanám, hogy bármelyikre büszke lennék. A cé- ami még éppen elmegy. Szerencsére a zene volt az egyik olyan lom mindig az volt, hogy legyen kéznél megfelelő hangszerem terület, amely több-kevésbé megúszta a totalitarizmus hatásait, ahhoz a zenéhez, amit elő szeretnék adni. Ugyan még mindig és a muzsikusok továbbra is anyait-apait beleadva dolgoztak. hiányoznak darabok, szerencsésnek mondhatom magam, hogy Atléták módjára, sportként fogták fel a dolgot. A zene egyfajta sikerült összegyűjtenem a tipikusnak mondható hangszereket a menekülés is volt számukra a külvilág elviselhetetlen szabályXVII. századtól a XIX. század elejéig, ugyanis ez a periódus fog- rendszerei elől. Aztán leomlott a vasfüggöny, és az ellenállás lalkoztat engem leginkább. Ha eltekintünk a kategorizálástól, a évei alatt számomra függetlennek, erősnek és ötletesnek tűnő hozzám legközelebb álló hangszer a klavikord. csehek, amint önállóan kellett volna megszervezniük a saját életüket, ijedten és tanácstalanul ültek magukba roskadva, mialatt D+SZ: A klavikordot számos lemezfelvétellel is népszerűsí- jóformán az összes lehetőséget levadászták előlük az időközben tette. Miért ennyire fontos ez a hangszer az ön számára? Prágába betelepülő, jóval leleményesebb nyugat-európaiak. Azt

22


INTERJÚ

hiszem, a szocializmus egy lassan gyógyuló, szörnyű sebet ütött CH: Az Early Music Consort főként Munrow társulata volt, az emberek lelkesedésén, és csak mostanában kezdenek rájönni, amely a működésének tíz éve alatt bizonyos fokig teljesítette valójában milyen lehetőségek veszik őket körül. a küldetését, másrészt úgy éreztük, nem lesz egy második David. Az Early Music Consort nagyon rövid idő alatt vált népszerű D+SZ: Christoph von Dohnányi tiltakozásképp lemondta ta- zenekarrá, huszonöt éves korunk előtt eljutottunk a világ minvaly októberi budapesti fellépését az Operában, mondván „nem den pontjára, és mérföldek tekintetében már biztosan közelebb kíván olyan városban fellépni, amelynek főpolgármestere az egyik álltunk egy popzenekarhoz, mint egy vonósnégyeshez. Amikor színház vezetését két ismert, szélsőjobboldali antiszemitára bíz­ megalapítottam az Academy of Ancient Musicot, hogy hasonta.” Ön szerint van értelme ily módon tiltakozni, miközben egy ló alapelvek mentén folytassuk, az előző zenekarral eltöltött jelen pillanatban is szabad ország fővárosában beszélgetünk? időszak tapasztalatai és kapcsolatai már útlevelet biztosítottak CH: Nos, idővel sokkal rosszabbra is fordulhat a helyzet. Chris- a számunkra a világ számos koncerttermébe. Szerencsések voltoph nálam sokkal fontosabb és politikailag aktívabb személyiség, tunk, mert egy olyan időszakban kezdtünk el játszani, amikor az és minden bizonnyal pontos elképzelése volt arról, hogy az akciója embereket különösen elkezdte érdekelni a középkori és a renemilyen hatást fog kiváltani. Az én esetemben kifejezetten bom- szánsz zene. Egy kicsit olyan volt, mint egy vándorcirkusz, amely lasztó lett volna, ha ebben a hangulatban lemondok egy zsidó egy értékes üzenetet vitt magával a világba, és végül teljesítette származású, kiváló szerző műveiből összeállított koncertet. Közis- is a küldetését. mert dolog, hogy Mendelssohn soha nem volt túl népszerű se Magyarországon, se Németországban, talán épp a származása miatt, D+SZ: Úgy hallottam, nagy Queen-rajongó. Mi az oka, hogy és inkább vállalkozom arra, hogy bemutassam, milyen gyönyörű ennyire kedveli Freddie Mercuryt? műveket ír egy zsidó származású zeneszerző, minthogy kiugorjak, CH: Csupán a társadalomra gyakorolt hatása miatt. A hatvanas és tönkretegyem a kínálkozó lehetőséget. Mindemellett továbbra évek Angliájában veszélyes és törvényen kívüli dolog volt meis ellenzem a politika jobbra tolódását, amelyet véleményem sze- legnek lenni, és az efféle társaságok csak titkosan létezhettek. rint humánusabb közéleti gondolkodással kellene ellensúlyozni. Felemelő érzés volt látni – még ha az emberek külön-külön nem is sorakoztak fel az együttes mellé –, hogy a Queen a kacifántos D+SZ: Az Early Music Consort 1967-es, majd az Academy of dalaival kiáll a nyilvánosság elé a nemes ügy érdekében. Freddie Ancient Music 1973-as megalapításával aktív résztvevője volt Mercury és Boy George rendkívül sokat tettek azért, hogy a meaz angol régizene-mozgalomnak, amelynek a szereplői szem- leg zenét is elfogadja és megbecsülje a társadalom. befordultak a múlt század közepéig megkérdőjelezhetetlennek vélt kulturális alaptézisekkel. Beszélne arról, hogy milyen volt D+SZ: A tegnapi koncertjén sokkal fittebbnek tűnt, mint a ennek az időszaknak a hangulata? hasonló korban járó rocksztárok. Ezek szerint egészségesebb CH: Attól tartok, a túlzásokba eső a megfelelő kifejezés. Mint a a barokk zene, mint a rock’n’roll? legtöbb új mozgalom, amely a semmiből nőtt ki, kezdetben mi is CH: Dehogy. Látta mostanában Mick Jaggert? Ő sokkal jobban hangzatos, bár helytálló nyilatkozatokat tettünk, amelyek ugyan- tartja magát nálam. (nevet) akkor némileg elrugaszkodottak voltak. Az elképzeléseinket és alapvetéseinket manapság már komolyan veszik, bár kevesebben D+SZ: Jelenleg min dolgozik? érzik úgy, hogy továbbra is vallásos hevülettel kellene követniük CH: Túl sok van, hogy felsoroljam őket, de jobbára kották közminket, szóval az ezzel kapcsolatos elvek lényegében hasonló- readásával töltöm az időmet. Ami a felvételeket illeti, már így vá váltak ahhoz, mint amit korábban kifejtettem arról, hogy a is túl sok van belőlük, háromszázötven bőven elég, ráadásul azt vallásos gondolkodáshoz nincs szükség „klubtagságira”. Személy vettem észre, hogy a lemezek elég hamar eltűnnek a süllyeszszerint a korhű tudásanyag népszerűsítésére szavazok a histori- tőben, és a megjelenésük után már nem hallani róluk, egy pubkus tájékozatlanság helyett, mert a tudás mindig megadja a bir- likáció vagy egy könyv azonban még mindig időtálló. Jelenleg a tokosának a választás lehetőségét, amely mentén már nem kell C.P.E. Bach- és Martiné-összkiadásokon, valamint Mendelssohnfelvilágosítani őt a döntése helyes vagy hibás mivoltáról. Értékes művek közreadásán dolgozom, illetve belefogtam egy Geminianifilozófiának tartom vegetarianizmust és a biotáplálkozást is, a összkiadásba is. Emellett kurzusokat tartok a korhű előadásmódkorhű előadásmódot pedig nem csak a zenében, de a táncban és ról, és ameddig az erőm enged felmenni a színpadra, szívesen színházban is izgalmas dolognak vélem. játszom élőben is a közönségnek.n D+SZ: David Munrow 1976-ban bekövetkezett korai halála után feloszlatta a vele közösen alapított Early Music Consortot. Mi állt ennek a döntésének a hátterében?

INTERJÚ: NÉMETH MARCELL

23


LISTÁK

1

ELŐADÓK A FACEBOOKON – LIKE TOPLISTA, 2012 SZEPTEMBER

TOP 10 LIKE 200 150 100 50

227 732 children of distance

226 962 fluor tomi

216 514 király l norbert

178 772 janicsák veca

158 357 vastag csaba

153 083 quimby

139 839 bárány attila

112 036 papa jo

110 707 takács nikolas

94 166 wolf kati

TOP 20 1. children of distance  227 732  226 962 2. fluor tomi  216 514 3. király norbert 4. janicsák veca n 178 772 5. vastag csaba n 158 357 6. quimby n 153 083 7. bárány attila 139 839 8. papa jo 112 036  110 707 9. takács nikolas  94 166 10. wolf kati

2

11. dukai regina 12. ákos 13. csík zenekar 14. majka 15. punnany massif 16. éder krisztián sp 17. 30y 18. péterfy bori 19. tankcsapda 20. irie maffia

 93 191  86 849   n   n 

83 848 78 268 70 920 57 535 57 471 56 127 55 732 55 501

like: azt mutatja meg, hogy az előadó, zenekar közösségi oldala hány rajongónak tetszik, hányan követik azt. talk about: az előadó, zenekar oldalának közösségi aktivitását méri, a róla szóló beszélgetések, megosztások, bejelentkezések és más adatok alapján.

 javított  rontott n maradt like

ELŐADÓK A FACEBOOKON – „TALK ABOUT ARÁNY” TOPLISTA TOP 10

1. dukai regina 2. majka 3. punnany massif 4. tankcsapda 5. vastag csaba 6. éder krisztián sp 7. children of distance 8. irie maffia 9. ákos 10. péterfy bori & love band

24

új a listán

dislike

10,85 % 12 10,37 % 7,84 % 9 6,78 % 6,10 % 6 5,43 % 5,22 % 3 4,28 % 3,58 % 10,85 % 2,92 % dukai regina

TOP 5 „TALK ABOUT ARÁNY”

10,37 % majka

7,84 % punnany massif

6,78 % tankcsapda

6,10 % vastag csaba


LISTÁK

3

YOUTUBE 2012. NYÁR, MAGYAR TOPLISTA

5m 4m 3m

A LISTÁK ÖSSZEÁLLÍTÓJA ÉS SZAKMAI PARTNERÜNK A 3G MULTIMÉDIA KFT. WWW.3GM.HU

2m 1m

5 873 494 majka, curtis, blr belehalok

3 258 713 ihm gumimaci übergagyi

2 227 415 pamkutya majka paródia

1 981 275 cristofel kubai ritmus

1 285 027 pákó szőke barna

1 234 619 majka, curtis, blr ezek a lányok

1 172 866 nótár mary rázd meg

1 170 539 anti fitness club menny­ ország

1 126 947 children of distance súgd meg

994 256 punnany massif élvezd

TOP 30 1. majka, curtis, blr belehalok 2. irigy hónaljmirigy gumimaci - übergagyi 3. pamkutya majka - belehalok paródia 4. cristofel kubai ritmus 5. pákó szőke barna 6. majka, curtis, blr ezek a lányok egyre vékonyabbak 7. nótár mary rázd meg 8. anti fitness club mennyország 9. children of distance súgd meg 10. punnany massif élvezd 11. children of distance örökké 12. plazma baszni tudsz (cenzúrázatlan) 13. ocho macho jó nekem 14. alma együttes ma van a szülinapom! 15. young g játssz velem 16. majka papa mondd, ami fáj 17. majka feat. curtis bomba vagy baby 18. fluor mizu 19. pamkutya flo rida–good feeling paródia 20. ákos előkelő idegen 21. fluor partyállat 22. szinetár dóra – bereczki zoltán egy új élmény 23. szatmári feat. jucus & young g vesztemet érzem 24. irigy hónaljmirigy rúgj, chuck norris 25. irie maffia feat. akph livin’ it easy 26. fanka és kowa ez a mi mesénk (2012) 27. plazma egy darab magamból 28. csík zenekar most múlik pontosan 29. caramel lélekdonor 30. fluor hello nyár!

n     

5 873 494 3 258 713 2 227 415 1 981 275 1 285 027 1 234 619 1 172 866 1 170 539 1 126 947 994 256 693 229 693 057 671 429 615 821 576 431 526 092 523 981 509 353 493 293 491 612 485 480 484 075 450 408 434 523 432 125 429 567 425 340 424 484 417 884 412 145

61 985 2 440 17 652 3 316 5 476 5 663 7 300 7 909 7 756 15 353 5 057 10 774 11 832 7 839 5 758 8 575 9 582 30 058 11 432 5 915 4 091 382 2 202 4 763 4 63 3 340 1 739 20 491 17 762

2 631 1 145 602 21 778 3 472 413 712 256 170 212 135 1 610 189 808 1 951 309 882 20 723 287 409 2 061 15 71 95 136 49 63 470 395

tetszésnyilvánítás letiltva

25


LISTÁK

PÁR GONDOLAT A LISTÁKHOZ

MIT MÉRTÜNK? facebook like toplista: magyar előadók, zenekarok hivatalos közösségi oldalai hány rajongónak tetszenek, hányan követik azokat. (Pillanatkép: 2012. szeptember 7.)

facebook talk about arány toplista: a legtöbb követővel rendelkező top 20 magyar előadó hivatalos közösségi oldalainak „talk about” aránya a teljes követői körhöz viszonyítva. Ez a rajongók közösségi aktivitását méri, az adott zenészről, zenekarról szóló beszélgetések, megosztások, bejelentkezések és más adatok alapján. (Pillanatkép: 2012. szeptember 7.)

youtube toplista: a magyar előadók zenés videóinak nézettsége 2012. június, július és augusztus hónapokban. Minden videóból a legnézettebb verziót vettük figyelembe. A feltöltés időpontját az első listától eltérően nem vettük figyelembe. (2012. nyár)

FACEBOOK TOPLISTA MAGYARÁZAT

PÁR GONDOLAT A YOUTUBE LISTÁHOZ

A „talk about” lista azt jelzi, hogy egy-egy közösségi oldal men�nyire tudja aktivizálni követőit. Ebben továbbra is verhetetlennek tűnik a zenei oldaláról csak részben ismert Dukai Regina, akinek egy-egy bejegyzésére nem ritka az 1000-1500 „lájk”. Az ilyen rajongói aktivitás elsősorban a szponzorációban jelent értéket. Ezen a listán is nagy előretörő Majka, aki ugyan összes követői létszámot tekintve a 14., de rajongói körén belül képes volt a bővülés mellett aktivitást is fokozni, ezzel a második helyre került. A Dal+Szerző mostani lapszáma a kereskedelmi tévék tehetségkutató műsoraival is foglalkozik; a Facebook toplista első 10 helyezettjéből 5 ilyen műsorból érkezett, ráadásul kivétel nélkül mind az X-Faktorból. Ennek egyértelműen az az oka, hogy a csatorna a műsort integrált kommunikációval folytatta, és menet közben már tudatosan építette a versenyzők közösségi média felületét is. 2012 őszén ismét indul az X-Faktor, és a konkurens csatornán a Voice című tehetségkutató is: okkal feltételezhetjük, hogy új, ma még akár teljesen ismeretlen előadók kerülnek majd fel erre a toplistára legközelebb.

Szakmázzunk egy kicsit! Hogyan értékelhetőek a 2012. nyári Artisjus közösségi toplisták?

A Facebook Magyarországon a legaktívabban használt közösségi oldal, amely még mindig folyamatos bővülést mutat. Mára a zenészek, zenekarok legnagyobb része kiismerte az oldal működését, és a rajongókkal való kapcsolattartásra rendszeresen használja is. A legsikeresebbek ebben azok az előadók, akik kifejezetten fiatal célközönséget céloznak meg, hiszen annak ellenére, hogy a húszasok, harmincasok, negyvenesek (sőt!) is használják az oldalt, a tizenévesek aktivitását nem lehet felülmúlni. Egy-egy rajongói közösség felépítése hosszú hónapok, évek tudatos munkájával érhető el, így a most szeptemberi lista csak kevésben tér el a júniusitól: Az élre ugrott a harmadik helyről – 9700 új követőt gyűjtve – a Children of Distance formáció. Ennél is nagyobbat lépett előre követők számát tekintve Majka, aki 35.000 új rajongót szerzett a nyáron, majdnem megkétszerezve követőinek létszámát.

26

Kezdjük azzal, mit nem mutat a lista: művészi értéket, színvonalat, nagy bevételt. Az első Artisjus közösségi toplistákat, amelyek a közösségi oldalak népszerűségét és a zenei videók megtekintéseinek számát mérik, nagy figyelem kísérte. A nagy figyelemmel sok félreértés is járt. „Hogy jelenhet meg az Artisjus magazinjában ilyen alacsony színvonalú zene?!” És: „Nem elég, hogy ilyen rossz a helyzet, még reklámot is csinálunk neki?” Aztán ott voltak az újságcikkek, amik azt próbálták megtippelni, 10 millió megtekintés vajon hány forint bevételt termel. Nos, elárulom: így önmagában semennyit. Ezek az adatok önmagukban nem hoznak pénzt, csak felvillantják ennek lehetőségét, hiszen a népszerűség más feltételek megléte esetén kemény munkával akár pénzre is fordítható. A lista közzétételének az a célja, hogy olyan új tükröt tartson a magyar zeneipar elé, ami a többi, régóta létező slágerlistát kiegészítve megmutatja, hol is tartunk a jövőbe vezető úton. Ami eddig látszik: a Facebookon szinte kizárólag a fiataloknak szóló zenei előadók, „brandek” sikeresek, a YouTube pedig egyelőre meglehetősen vadnyugati képet ad magáról: profik és amatőrök, színvonalas és borzalmas felvételek, vicces és komoly videók, videoklipek és kép nélküli hangfelvételek egyaránt találhatók a legnézettebbek között.

1. hivatalos videók aránya Az első, júniusi listához képest most szeptemberre megnőtt azon felvételek száma, amelyek nevükben is viselik az „Official Video” nevet. A YouTube-hoz szokott generáció a számára kedves dalokat igen hamar feltölti a netre, akár a jogtulajdonos engedélye nélkül. Ő ugyan később eltávolíttathatja ezeket a verziókat, vagy magáénak igényelheti a reklámbevételt ezen felvételek után is,


LISTÁK

de nemcsak ezt a szempontot kell figyelembe venni. Aki kontrollálni akarja azt a képet, ami róla a közönségben kialakul, jobban teszi, ha a sikerre számító számokhoz eleve készít vizuális anyagot, és ezt a hivatalos („official”) verziót ő maga tölti fel a videomegosztóra. Hivatalos videók aránya: 67%

böngészhet a látogató. A 2012. nyári listán Majka 4 felvételben érintett, Fluor háromban, Young G, a Children of Distance és az Irigy Hónaljmirigy pedig 2-2 dallal szerepel (a harmincas listán), így összesen 13 dal érkezett „duplázóktól”. Többszámos ráta: 43%

2. új/régi A YouTube videomegosztó lényegében úgy működik, mint egy nagy zenei archívum, amiből az emberek mindig azt hallgatnak meg, amit csak szeretnének – régit vagy újat, mindegy. A 2012 nyarán leggyakrabban hallgatott 30 videóból 21-et mégis idén, 2012ben töltöttek fel a videomegosztóra. A fennmaradó 9 slágerből 4 tavalyról származik, és van 5 olyan, ami 2007-2009 között került feltöltésre, és azóta még mindig folyamatos a figyelem rajtuk. Ilyen például az Alma együttes „Ma van a szülinapom” című slágere vagy éppen a „Most múlik pontosan”, a Csík zenekar feldolgozásában. Idei videók aránya: 70%

A nethasználók csúnyán magyarított angol szóval „diszlájkolni” tudják azt a videót, ami nem tetszik nekik. Az előadóhoz hű rajongók majd minden videónál szörnyülködnek azon, hogy néhányan ilyen módon kifejezik a nemtetszésüket, de általánosságban jellemző, hogy a „nem tetszik” arány a zenei videóknál 10% alatt marad. Van azért – éppen a legtöbbet megtekintett videók között – több olyan is, ami megosztja a nézőket, vagy éppen egyöntetű elutasításra talál. A mostani listában 7 ilyen dalt találhatunk, köztük egy ezen a téren rekordot döntő klippel, a „Kubai ritmussal”, amit a szavazók 87%-a elutasít. Megosztó dalok aránya: 23%

3. monetizáltság

7. rádiós konverzió

Idén márciustól a videók jogtulajdonosainak már van lehetősége arra, hogy reklámelhelyezést engedélyezzenek videóik mellett. Így a reklámbevételekkel képesek lehetnek arra, hogy pénzt lássanak a megtekintésekből, szép iparági kifejezéssel: „monetizálják” a videót. A tavaszi toplistánál a top videóknak még mindössze egyharmadát hozták csak a YouTube-partnerek. Azóta jelentős előrelépést láthatunk ebben, de sokan akadnak, akik nem ismerték fel az online reklámozás jelentőségét. (Érdemes megemlíteni, hogy a reklámbevétel nincs és nem is lesz egyenes arányban a megtekintések számával: lehet, hogy a reklámozó számára a listán nem szereplő, de igényes videók nagyobb lehetőséget jelentenek, így inkább oda helyezik reklámjaikat.) Monetizáltsági ráta: 63%

Bár éppen a lista élén található „Belehaloknak” ez volt a sorsa, a videomegosztós megtekintések általában nem jelentenek automatikusan rádiós játszást is a daloknak. Ennek az egyik oka a vegyes színvonal, a másik pedig az, hogy a YouTube-on a nagyon megosztó felvételek is sikeresek lehetnek, de a rádió ezeket nem játssza szívesen. (Az adásról elkapcsoló hallgató minden rádiós szerkesztő rémálma.) Még így is meglepő, hogy a MAHASZ rádiós top 40 listájára a nyári hetekben a listáról mindössze 2 felvétel, a „Belehalok” és az „Előkelő idegen” került fel. Természetesen a rádióban játszott többi magyar dalnak is van megjelenése a YouTube-on, de ezek a legnézettebb magyar videók közé nemigen tudtak bekerülni. Úgy tűnik, a major és a nagyobb független lemezkiadók ugyan óriási megtekintéseket nem hoznak, de jobban képesek monetizálni az előadókban rejlő lehetőséget. Rádiós konverzió: 7%

4. paródia Az interneten a vicces videókat aligha lehet megverni. Ráadásul a YouTube az ajánlott videók rendszerével törekszik arra, hogy a látogatókat minél tovább ott tartsa az oldalon, és ez is ösztönzi azt, hogy a népszerű videókhoz paródia készüljön. A Top 30-as listán 3 ilyennel találkozunk – ha nem számítjuk Cristofelt, akiről a kommenteket olvasva a nézők sem tudják eldönteni, hogy ez most komoly vagy sem?! Paródia ráta: 10%

6. kedvelés

8. eladási konverzió

Az előzőhöz hasonló szempont, hogy a legnézettebb zenés videók közül hány dal kerül be a MAHASZ track eladási toplistájára, amin immár az engedéllyel működő zeneáruházak forgalma is jelentkezik. A 30 toplistás dalból mindössze 1 került erre a sorsra, ezen a téren tehát még hosszú út áll a magyar zeneipar előtt. Persze a netes eladások még nem reprezentálják a magyar lakosság fogyasztását, ebben épp a következő években várható 5. előadók több felvétellel előrelépés. Az internetes videomegosztó szolgáltatások különösen alkal- Eladási konverzió: 3% n masak arra, hogy egy-egy előadót magasra emeljenek, hiszen az egyik dal megnézése után az ajánlott videók között tovább TÓTH PÉTER BENJAMIN 27


KOMOLY

dr. budavári ágota a pszichológiai felkészítés nem rohammunka, nem tűzoltás

28


SPORT ÉS ZENE

DR. BUDAVÁRI ÁGOTA, SPORTPSZICHOLÓGUS

A ZENE MINT LEGÁLIS DOPPINGSZER Az olimpiai közvetítéseken különösen szembetűnő, hogy az úszók többsége fejhallgatóval vonul rajthoz. A zenét nemcsak az úszók használják legális doppingszerként. A zene a sportpszichológusok által is általánosan jóváhagyott teljesítményfokozó szer. Dr. Budavári Ágotával, a vízilabda-válogatott korábbi, és a Sportkórház gyakorló klinikai szakpszichológusával beszélgettünk a zene pozitív hatásáról, valamint a zenehallgatás általános fontosságáról. Dal+Szerző: Sportpszichológusként hogyan segíti a sportolók felkészítését? Budavári Ágota: A sportolók a sportvezetők, az edzők ajánlásával, de önállóan is eljöhetnek hozzám. Kórházi rendelésen minden válogatott kerettagot fogadunk. Gyakran egy aktuális probléma miatt keresnek fel minket, máskor egy hosszabb felkészítést is végzünk olyan sportolókkal, akik szakmailag, élettanilag képzett versenyzők, de a pszichológiai akadályok miatt mégsem képesek kiemelkedően jó teljesítményre. D+SZ: Milyen tapasztalatokat szerzett korábbi olimpiákon, hogyan működik a pszichológus az olimpia előtt, alatt? BÁ: Négy olimpián vettem részt: ott voltam 1992-ben, 2000-ben, 2004-ben és 2008ban is. Pekingben Lénárt Ágotával felváltva tartózkodtunk kint , de az olimpiát megelőzően is folyamatos munkát végeztem. 16 évig voltam a női és férfi vízipóló, kosárlabda válogatott pszichológusa. A pszichológiai felkészítés nem rohammunka, nem tűzoltás, hanem egy folyamatos együttműködés, aminek segítségével a sportoló belső akadályait szüntetjük meg, vagy egy csapat együttműködését tesszük még hatékonyabbá a jobb teljesítmény érdekében. Egyéni vizsgálatokból, kezelésekből, csapat coachingból, megbeszélésekből áll, tehát nem csak az olimpiai játékok idejére korlátozódik. D+SZ: Milyen hatásai vannak a zenének? Mennyire használhatóak ezek a felkészülésnél és a stressz levezetésében? BÁ: A zenehallgatásnak valóban van speciális figyelem-koncentrációt segítő szerepe. Nagyon sok sportoló használja edzésen és versenyen arra, hogy egyfajta hangfüggönyt vonjon maga köré, hogy izolálja magát, védje magát, hogy megmaradjon figyelmi fókusza. Az olimpián gyakran láttuk, hogy az úszók úszószemüvegben és fülhallgatóval jönnek ki a rajthoz, hogy a közönség zaja se érje el őket. Különösen azokban a sportágakban, ahol a sportolóknak saját testükre kell befelé figyelniük, mint az úszásnál, műugrásnál, tornánál, fontos, hogy megtartsák a saját belső fókuszt. Az elvégzendő feladatsor térképként pörög a fejükben, amire koncentrálni akarnak. Párviadaloknál, például tenisznél – nem csak saját magukra, hanem az ellenfélre, a feladatra koncentrálnak, a lehetséges kritikus helyzetek megoldására készülnek fel.

Ismeretes, hogy a zenének felpörgető, motiváló szerepe is van. Nem véletlenül használtak régen a harcászatban is a harci dobokat. A dobokkal egyfajta lelkesültséget, ösztönzést (doppingot) adtak a harcosoknak. Ugyanez történik a sportban is. A ze­nének, a felpörgetett ritmusnak feszültség- és vérnyomásemelő hatása van, ami az egész testünket áthangolja. De a legtöbb emberhez hasonlóan a sportolók pihenésre, relaxációra is használják a zenét, amikor a feszültség csökkentése a céljuk. Máskor kifejezetten arra építünk a pszi­chológiai felkészítő munkában, hogy olyan zenét hallgassanak a versenyzők, amik korábbi kellemes emlékeket, sikeres pillanatokat idéznek fel, hogy egy korábbi győztes lelkiállapotba jussanak el. D+SZ: Úgy tudom, hogy a sportáganként változó izgatottsági szintnek és mozgásritmusnak megfelelően kell a hallgatott zenének ütősnek, pörgősnek lennie. Kimondhatjuk, hogy léteznek sportáganként ideális zenei stílusok? BÁ: A nagy izomtömegeket megmozgató és nagy feszültséget igénylő sportágak gyors ritmusú, energikus zenét igényelnek. Míg a másik szélsőségben, az esztétikai sportágakban a versenyzőnek nyugodtnak 

29


SPORT ÉS ZENE

dr. budavári ágota nem véletlenül használtak régen a harcászatban is dobokat.

 kell maradnia, az izomzatának lazának kell lennie, hogy a nagyon finom, koordinált mozdulatok is elvégezhetőek legyenek. Ilyen például a műugrás, a műkorcsolya, a torna. Ezeknél egy jóval alacsonyabb feszültségi szint megtartása az ideális, ehhez nyilván egy másfajta, sokkal halkabb, lassabb ritmusú zene passzol.

BÁ: Nem. Megmondom őszintén, korábban próbálkoztam zeneterápiás eszközökkel pszichiátriai betegek kezelésében, de alig észrevehető volt a hatás. Sajnos azt vettem észre, a magyar lakosság nagyon nehezen közelíthető meg zenével. Nem fogékonyak az egyes zeneművek hangulatára, pszichodinamikus vonulatára.

D+SZ: Nem ez történt a londoni olimpia első napján. A tízezer méteres hosszútávfutásnál a szervezők hangos technót játszottak le. Ezt nehezményezte is a Daily Telegraph. A szervezőbizottság elnöke mindössze a zene lehalkításával reagált. Mit gondol az esetről? BÁ: Véleményem szerint csendben, zene nélkül kellene versenyezniük, hogy a sportolóknak egyforma feltételeket biztosítsanak. Azt ugyanis nem tudjuk, hogy a doppingoló zene kire hogyan hat. El tudom képzelni, hogy a szervezők fokozni kívánták a közönség hangulatát, de ezzel a versenyzést nagyon durván befolyásolták. D+SZ: Milyen zenét preferálnak a sportolók? BÁ: A zenei ízlésük a saját a korosztályuknak megfelelő, a nép­ szerű, divatos zenét fogyasztják. A keményebb zenét keresik átlagosan. Számukra nem a dallam, vagy a hangszerelés az érdekes, hanem a ritmus.

D+SZ: Mit gondol, miért van ez így? BÁ: Az empátia fogalma az ókori görögöknél azt jelentette, hogy mennyire képes valaki beleérző, együtt érző lenni, egy adott zeneműre ráhangolódni. Az empátiás képességű emberek száma sajnos csökkenőben van. Az átlagember kevés empátiával közelít a környezetéhez. Korlátozottan tudják végigkövetni egy zenemű dinamikáját, egy szépirodalmi mű verbális szimbólumain keresztül nehezen élik bele magukat a szereplők lelkivilágába.

D+SZ: Alkalmaznak esetleg zeneterápiás eszközöket a kudarcok és sikerek feldolgozásánál?

30

D+SZ: Emiatt mennyire tartja fontosnak az igényes és rendszeres zenehallgatást? BÁ: Rendkívül fontosnak tartom. Egyetemistaként a kecskeméti Kodály Intézet egyes osztályaiban a kreativitás és a zenei képzés összefüggéseit vizsgáltam. Ahogy a testnevelést is, úgy a zenei nevelést, az éneklést vagy akár egy hangszeres játék elemi szintű elsajátítását kötelezően vezetném be. Sajnos ez a legalacsonyabb presztízsű oktatás az iskolában, pedig az éneklés fejlesztése az érzelmi kifejezés alapja. n INTERJÚ: DEÁK ÁGNES, FOTÓ: ÉDER VERONIKA


31


KEZDŐLÖKÉS

gyöngyösi levente ötéves koromban kitaláltam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni

32


KOMOLY

GÖNGYÖSI LEVENTE ZENESZERZŐ

A KATARZIST MINTHA ELTEMETTÜK VOLNA A ROMANTIKÁVAL Titokban meglesné Mozartot komponálás közben, és hatalmas kreativitást lát a régizenei hangszeres játékban. A karmesterséghez véleménye szerint túl hajlékony a személyisége, ugyanakkor markáns véleményt fogalmaz meg a kortárs zene jelenlegi irányvonalairól. Lendülj túl Bartókon! címmel útjára indított interjúsorozatunk második részében a hazai fiatal komponistageneráció egyik legtehetségesebb tagjával, Gyöngyösi Levente zeneszerzővel beszélgettünk a III. (Születés) szimfóniáját bemutató Budapesti Mahler-ünnep előtt. Dal+Szerző: Édesanyád építész, édesapád ipari alpinista. Mit gondolsz, jól beleillik a sorba a foglalkozásod? Gyöngyösi Levente: Édesapámnak abszolút hallása van, nagyon jól gitározik, és édesanyámmal együtt mindketten nagyon szeretik a zenét. Rengeteg lemezünk volt, nekik köszönhetem, hogy zenei közegben nőttem föl Kolozsváron. Ötéves koromban kitaláltam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, akkor a szüleim rögtön elvittek zeneóvodába, és innentől kezdve már egyenes út vezetett a zenei pályáig.

GYL: Nem igazán hallgattam őket, sőt még Bernsteinnek is leginkább csak a könyvét, a Megválaszolatlan kérdést olvastam sokat. De ezeknek a szerzőknek a hatása benne van a levegőben, nem is kell a műveiket tanulmányozni ahhoz, hogy az emberbe kússzanak.

D+SZ: A családod 1989-ben települt át Kolozsvárról Magyarországra. Számodra mit jelentett ez a változás? GYL: Én most is erdélyi magyarnak, azon belül kolozsvárinak tartom magam, és bánom, hogy jelenleg nem tudok rendszeresebben visszajárni, mert Kolozsvárnak mindig is elképesztően pezsgő kulturális élete volt. Akkoriban nem volt egyszerű áttelepülni. Nagyon furcsa körülmények uralkodtak, mert november 10-én jöttünk át, amikor az átlagember még az égvilágon semmit nem érezhetett azokból a forradalmi eseményekből, amelyek következtében két hónappal később teljesen felfordult minden Romániában. Ha valaki legálisan akarta elhagyni az országot, akkor egy több éves, millió kérvényezéssel és utazással teletűzdelt folyamattal kellett szembenéznie, miközben mindenből kiforgatták, megkeserítették az életét, mielőtt végül elengedték.

D+SZ: Honnan jött az ötlet, hogy a mű végét zenekari kíséret nélkül zárja az énekkar? Képes egyáltalán egy kórus arra, hogy olyan katartikusan szólaljon meg a mű végén, mint egy szimfonikus zenekar? GYL: Az énekhang számomra mindig is magasabb rendű volt, mint a hangszeres zene. Az I. szimfónia végén el kell emelkedni a földtől, egészen természetfölötti hangulatot kell teremteni, amihez számomra a kóruszene volt az ideális eszköz, D+SZ: Az I. szimfóniád hangzásvilága a XX. század közepének grandiózus hang- éppen azért, mert bármilyen hangszernél zású amerikai nagyzenekari műveit juttatja eszembe – elsősorban Coplandre, Ivesra, ősibb és mélyebb. Virgil Thomsonra gondolok. Hatással van rád ez az időszak? 

33


KOMOLY

D+SZ: Idén tavasszal volt II. szimfóniád budapesti bemutatója a Mini-fesztiválon, a szeptemberi Mahler-ünnepen pedig már a III. (Születés) szimfóniád következik. Van valami oka, hogy sorra születnek a nagyzenekari műveid? GYL: Összesen annyi, hogy ilyen felkérések érkeztek mostanában, és nagyon boldog vagyok, mert alkalmam adódik a látásmódom tágítására ebben a műfajban. Az I. szimfónia nagyszabású és grandiózus, és kifejezetten sok minden történik benne. A második kicsit szerényebb apparátusú, és lelkileg is egyszerűbb feladatot tűz maga elé. A harmadik talán valahol a kettő között helyezkedik el, viszont a témája olyan nagyszabású, amilyen egy téma csak lehet. Még most is, hogy elkészült a darab, kicsit merész dolognak tartom, hogy valaki a születésről kezdjen el művet írni. (nevet) D+SZ: Ezt a művet kislányod, Hanga világrajövetele ihlette, és a tételek beszédes címei – Fogantatás, Belül, Születés, Kívül – alapján úgy tűnik, hogy klasszikus programzenét írtál. GYL: A darab valójában két részre tagolódik: a Fogantatás, amely a klasszikus szonátaformát követi, egy „eksztatikus találkozás”, az utána következő három tétel pedig egy újabb egységet alkot. A komponálás végén megfordult a fejemben, hogy bölcsebb lenne elhagynom az alcímeket a tételekről, mert a tervezett program nem egészen úgy sikerült, ahogy eredetileg gondoltam… az utolsó tételben például a világban tapogatózó gyermeki eszmélést szerettem volna ábrázolni, de a mű elkezdte saját magát írni – ilyen nagyon gyakran előfordul –, és egy zenekari dallá változott: József Attila Tedd a kezed című versét énekli a szopránszólista ebben a tételben. Közismert, hogy a költő életművében a szerelem és az anya iránti gyermeki szeretet gyakran összemosódik, és a költemény „Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna” sorai is szerelmes verset idéznek, de értelmezhetőek egy gyermek mindent betöltő szeretetvágyaként is. Éppen ezért a darab kicsit lezáratlan, és az sem elképzelhetetlen, hogy később további tételeket írok hozzá. D+SZ: Egyáltalán hogyan lehet ábrázolni a születést a zene eszközeivel? GYL: Nagyon nehezen elképzelhető dologról próbáltam meg művet írni. Az emberi lét két nagy misztériuma, a születés és a halál közül az utóbbiról lehetnek elképzeléseink a halálközeli élmények alapján, de arról, hogy milyen érzés egy csecsemőnek, amikor kataklizmaszerű erők megragadják, és kivágják az anyaméhből a sötét és hideg külvilágba, gyakorlatilag nincs fogalmunk. Földes tanár úr szerint a születésről ilyen módon nem nagyon írt még zeneszerző, és nem állítom, hogy megfejtettem a kérdést, de talán sikerült egy nagyon sajátos aspektust megragadnom ebben a műben, miközben riadt tisztelettel közelítettem a témához. D+SZ: Azt nyilatkoztad korábban, hogy számodra az alkotási folyamat legfontosabb része az első próba, mert zeneszerző és zenész ott önti a darabot a végső formájába. Nem olyan ez a kijelentés, mintha az építész a helyszínen kezdené el felmérni, hogy képes lesz-e megállni a helyén a felhőkarcolója? GYL: Nagyon jól el lehet képzelni dolgokat fejben, de mégiscsak a próbán dől el minden. A zeneszerzés „magányos farkas”-tevékenység, csak saját magadra támaszkodhatsz, de a próbafolyamat már igazi közösségi munka: rendkívüli módon rá vagy utalva a zenészre, mert meg kell győznöd őt arról, hogy úgy játssza el a darabodat, ahogy te szeretnéd. Fantasztikus dolog, ha sikerül lelkessé tenned a darab iránt, és ha nem

34

csak a kortárs zene szörnyűségei jutnak az eszébe, amikor a művedet eljátssza. D+SZ: De ebben akkor benne van az is, hogy egy másik zenekarral eltérő módon nyerné el a végső formáját a mű. Miért annyira speciális az első próba? GYL: Mert még teljesen szűz a darab, és a darab hangzásbeli megszületésénél rengeteg lehetőség van. Onnantól kezdve, hogy a darabot már valaki eljátszotta és lemezre vette, már múltja lesz a műnek, létrejön egy viszonyítási alap, amihez az ember mérni tudja a saját teljesítményét. Egy felvétel például a karmester számára nagy segítség abban, hogy el tudja dönteni, mit szeretne másképp csinálni. D+SZ: Említetted, hogy egy darab élete számodra olyan az ősbemutatótól kezdve, mint egy szülés. Előfordult már, hogy nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szeretted volna, és „halva született” a darab, esetleg rájöttél, hogy mégsem vagy vele elégedett? GYL: Az ember a mennyekbe tud emelkedni, amikor azt érzi, hogy a darabja úgy szólal meg, ahogy szerette volna, vagy esetleg még jobban, mint elképzelte. De néha megtörténik az ellenkezője is, olyankor legszívesebben lemondana az ember. Előadták egy Gloriámat pár évvel ezelőtt a Mátyás-templomban, amelynek rendkívül hosszú a lecsengése. Ez a darab kifejezetten fürge kórusmű, gyors harmóniaváltásokkal, a templom akusztikája viszont teljesen átformálta. Hú, akkor nagyon mérges voltam, és vissza akartam vonulni a pályától. (nevet) D+SZ: Az Európai Kórusszövetség 2012-es nemzetközi zeneszerzőversenyén első díjat nyertél Gloria Kajoniensis című daraboddal. Mit gondolsz, mennyire időtálló egy kórusmű? GYL: Nemrég három nagy kóruseseményen is részt vettem: a cincinnati World


KOMOLY

Choir Games-en és a debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen zsűritag voltam, az Europa Cantat pedig, ahol a díjat átvettem, egy hatalmas méretű, ötezer fővel megrendezett kórusfesztivál. Ezeken a rendezvényeken éppen azt látja az ember, hogy ez az a közeg, ahol valóban lelkesednek a kortárs zenéért. Ideális, ha az előadó és a hallgató is késztetést érez arra, hogy új műveket játsszon, illetve hallgasson. A kórusvilágban mindenki áhítozik a jó kortárs művekre, a debreceni kórusverseny például kizárólag ilyen darabokra épült! A zeneszerzők egy része abban a hitben él, hogy az énekkari hangzás csak leszűkítené a lehetőségeiket, miközben hányszor láttuk már a zenetörténet során, hogy épp a korlátozott eszköztár inspirálta a zeneszerzőket magasabb szintű kreativitásra.

Olyannyira elvesztettünk mindenkit, hogy ha már csak kiejtem a számon a kortárs szót, a fiatalok menekülőre fogják, és őszintén szólva meg tudom őket érteni. D+SZ: Tehát ha jól sejtem, te könnyen befogadható műveket szeretnél komponálni. GYL: Törekszem erre, csak nem mindig sikerül. Bizonyos helyzetekben ez egy szándék és kommunikációs eszköz a részemről azok felé az emberek felé, akik esetleg zeneileg kevésbé képzettek, de valahogy meg kell értenünk egymást, mert nagyon fontosnak tartom őket. Megpróbálok emberi hangon fogalmazni és emberi zenét írni.

D+SZ: A műveid mellett szólistaként is találkozni lehet veled, 1999 óta vagy a Vashegyi György vezette Orfeo Zenekar continuo-játékosa. Honnan ered a vonzalom? GYL: Ez egy nagyon logikus választás egy zeneszerzőnek, ugyanis a continuo-játék rendkívül kreatív dolog: adott egy basszus-szólam, fölötte pedig számok, amelyek alapján a zeneszerző akkordokat improvizál a saját ízlése szerint. Engem mindig is vonzott, D+SZ: Mit gondolsz, más műfajok ese- ha egy feladatot rendkívül sokféle módon lehet megvalósítani, és a continuo-játék natében miért hiányzik ez a késztetés, amit gyon változatos, nincs két egyforma előadás. említesz? GYL: A XX. század elején két, egymással D+SZ: Van közös a barokk zenében és Gyöngyösi Levente művészetében? teljesen ellentétes irányba indult a kortárs GYL: A legelején, amikor elkezdtem játszani az Orfeo Zenekarban, volt egy neobarokk zene. Az egyik nézet szerint a zene fejlő- időszakom, elkezdtem például continuo-számokat használni a darabjaimban, ami egy dése csakis lineáris lehet, azaz miután elin- nagyon „barokk” dolog, de elég veszélyes is, mert a bonyolultabb akkordokat nehéz dultunk az egyszólamúságtól, és elértük az leírni számokkal. Mostanra ez már egy kicsit szelídebb formát öltött, de a zenei nyelatonális zenét, már nem lehet visszatérni a vezetemen azért szerintem még mindig elég jól látszik, hogy ezzel is foglalkoztam. Egy tonális zenéhez, amely a zenei fejlődés egy zeneszerző életében döntő, hogy milyen hatások érik. alacsonyabb fokát jelenti. Nagyon radikálisan és erőteljesen fogok most fogalmazni: D+SZ: Egy korhű zenét játszó együttes ranglétráján a continuo-szólam után már ez a szemlélet azt eredményezte, hogy a a karmesteri szerep következik. Gondoltál már erre? zeneszerzők és a főként szakmabeliekből GYL: Persze, sőt annak idején kétszer is próbálkoztam a karmester szakkal, de nem álló törzsközönségük magukra maradtak. jártam sikerrel. A karmester egy vezérhím. (nevet) Minden kiváló karmesterben megvan Olyannyira elvesztettünk mindenkit, hogy ha az erős egyéniségnek az a bizonyos kisugárzása, amitől az emberek odafigyelnek rá. már csak kiejtem a számon a kortárs szót, a Én puhább és hajlékonyabb személyiség vagyok, és azt hiszem, hogy sok nehézségen fiatalok menekülőre fogják, és őszintén szól- kellene keresztülmennem ahhoz, hogy jó karmester váljon belőlem, és pillanatnyilag úgy va meg tudom őket érteni. Hol van mindaz tűnik, hogy ez nem az én világom. a zenéből, ami miatt szeretjük, hova tűnt például a katarzis, amelynek sokszor már a D+SZ: Jelenleg miken dolgozol? gondolata is hiányzik a kortárs művekből? GYL: A Pannon Filharmonikusoknak készül most két darabom, az egyik egy zeMiközben rengeteg szó esik új struktúrákról nekari nyitány, amit szeptemberben eljátszanak és lemezre is vesznek, ezután az és technikákról, a zenének az lenne a felada- Amadinda ütőegyüttessel közösen mutatnak be egy Sinfonia concertantét négy ütőta, hogy megindítson, és mélyebb rétegeket re és zenekarra, majd egy nagy vállalkozás jön, amire már régóta izgalommal várok. érintsen meg az ember lelkében. Ezt mintha Egy színpadi műről van szó, amelynek a gyökerei kifejezetten könnyűzenések leszeltemettük volna a romantikával együtt. nek, de nem szeretném se musicalnek, se rockoperának hívni, mert ezek nagyon erős 

35


KOMOLY

gyöngyösi levente az ember a mennyekbe tud emelkedni, amikor azt érzi, hogy a darabja úgy szólal meg, ahogy szerette volna

 műfaji behatároltságot jelentenének. Igazából olyan nehéz a színvonalon pörgetni az agyát. Mozart nagyon emberi, Bach stífeladat, hogy a műfaját is ki kell még találnom, mindenesetre lusa viszont nagyon összetett és sokoldalú, és főleg az állandó énekesekkel és táncosokkal, nagyzenekarral, és könnyűzené- ellenpont-logika szerinti gondolkodás teszi csodaszerűvé. ben használatos hangszerekkel színpadra vitt mű lesz, amely a Dohnányi Zenekar és Hollerung Gábor karmester barátom D+SZ: Van hobbid? megrendelésére készül. GYL: Pillanatnyilag a filmezés. Mostanában filmes könyveket olvasok, és éppen a nyolc hónapos babánkról készítettem egy D+SZ: Kik azok a már elhunyt zeneszerzők, akikkel szívesen filmet, amelynek az utómunkái zajlanak most. A rendezés nagyon elbeszélgetnél, ha lenne rá lehetőséged? érdekel, és ha minden jól megy, akkor remélem, jövőre sikerül egy GYL: Mozart, Monteverdi, Bach és Rameau, és talán Bartók. 20-25 perces rövidfilmet tető alá hozni. Nagyon szívesen írnék Sztravinszkijtől félnék, mert nagyon szigorú ember volt. Mozart filmzenét is, és ha alkalom kínálkozik erre, akkor nem fogok elfutviszont annyira jófej fickó lehetett, hogy úgy képzelem, az em- ni a feladat elől. Egy rendes, szimfonikus zenekarra írt filmzene ber mindig nagyon szívesen elbeszélgetne vele. Mozartot minde- izgatná leginkább a fantáziámat. nekfelett szeretem, ráadásul az ő bőrébe már többször sikerült belebújnom, például A kairói lúd című operáját egészítettem ki D+SZ: Mi az a három kedvenc műalkotás, amit magaddal és fejeztem be. vinnél egy lakatlan szigetre? GYL: Elsőként azt, amit pont ma reggel hallgattunk: a Figaro D+SZ: Mi az, amit megkérdeznél tőle? házasságát Gardiner vezényletével és Bryn Terfel főszerepléséGYL: Nem kérdeznék semmit, csak ülnék mellette csendben, és vel. Valamelyik Bach-kantátát is biztosan vinném, valamint Monmeglesném, miközben a Figaro nyitányát komponálja. Bach egy teverdi operáját, a Poppea megkoronázását. n munkanapját is szívesen végignézném, tudniillik őrületes, hogy volt képes egyáltalán a napi életmódja mellett ilyen elképesztő INTERJÚ: NÉMETH MARCEL, FOTÓ: HORVÁTH MARCELL 36


. –7. 201Ó2 5 R E B T K O S P G I R A P I E N E Z NOK YMA CSAR

A

EI

N KÖNNYŰZE

RENCI E F N O K I R A ÉS ZENEIP

,S S Á L A L G O A SZAKMA K O S Á D HANGF A Ő MAI EL , AZ ÉLTŐL , SZAK VÁLASZOK ITÓL, MINDEN NAP D I R NAGYÁGYÚGNAGYOBB ZENEIPA ORSZÁG LECIÁJÁN. KONFEREN

ÓBER 5. • 2012. OKT ERZŐI SZ ARTISJUS ADÉMIA AK ÓBER 6. T K O . 2 1 0 2 • U NAP SZERZŐK.H BER 7. Ó T K O . 2 1 0 •2 AP ORG4ORG N

A RÁDIÓS ? JÓ LETT-E NEI KVÓTA E MAGYAR Z TNEK HOGY FIZE VIDEÓK? E B U T A YOU TERNETÉK-E AZ IN BEVEZESS ÓK ÁTALÁNYDÍJÁT? AT SZOLGÁLT ATÁS EIPARI OKT VAN-E ZEN ZÁGON? S MAGYAROR ÁZSIT KAP MENNYI G ENEKAR VIDÉKEN? Z A KONCERT RTÉNETET K ROCKTÖ TANULJUN NEKÓRÁN? IÉ AZ ISKOLA LTÖTT ZENÉRE KÖ FOG NŐNI A YARORSZÁGON? AG ÖSSZEG M

Részletes program: www.hangfoglalasonline.hu


JOGI ESETEK

snoop „lion”dogg de ki a csuda az a cordozar calvin broadus, jr. 38


JOGI ESETEK

SZERZŐI NÉV, ÁLNÉV FELTÜNTETÉSÉNEK TENDENCIÁI

REINKARNÁLÓDÓ MŰVÉSZEK NYOMÁBAN Ki a csuda az a Louise Ciccone? Ez nem annyira nehéz, a név Madonnát rejti. De ki Cordozar Calvin Broadus, Jr.? Ez meg Snoop Dogg polgári neve... akarom mondani Snoop Lioné, mert idén rájött, hogy ő Bob Marley reinkarnációja. Lily Allen meg Lily Rose Cooperré lett, miután férjhez ment, VV Béci ma már vagányabb Young G-ként prezentál, a régi átalakulókról (J-Lo, P-Diddy) már nem is beszélve… Hogy lehet eligazodni a nevek, álnevek forgatagában? bár a szerző nevének feltüntetése elvileg kötelező, a törvény miatt tömegesen jelentkeznének a tehetségkutatóknál vagy a értelmében ez igazodhat a felhasználás módjához. A valóságban azonban a felhasználók sajnos nem csak akkor hagyják le a neveket, amikor a felhasználás jellege miatt lehetetlen feltüntetni. A név feltüntetése határozottan érvényesül a hangfelvételkiadásban (tipikusan rányomtatják az albumra), a filmzene tekintetében, valamint az online dalszöveggyűjteményeken is. A gyakorlatban ugyanakkor él néhány „elfogadott” kivétel is a névfeltüntetés szabálya alól. Koncerteken például nem szokás bejelenteni, hogy az együttes más által szerzett dalt, esetleg más együttesnek írt számot játszik el. A rádiók-televíziók sem nevezik meg egyenként a leadott zene szerzőjét (ez még a zenei televíziókra sem jellemző), s a rádióban is inkább csak az fordul elő, hogy a műsorvezető felkonferálja az előadó együttest. Valljuk be, fura lenne minden alkalommal bemondani a zeneszerző nevét, mielőtt lemegy egy dal a Petőfin, ugyanakkor a lejátszott számok visszakereshetőek a rádió honlapján, és ott már nem okozna problémát az együttes mellett kiírni a szerzők nevét is. Külön érdekesség a más szerzők dalainak újraéneklésére épülő tehetségkutatók gyakorlata: a TV2 nemcsak a zeneszám címét, hanem a szerzőjét is feliratozza a produkciókon, az RTL Klub azonban ezt következetesen elfelejti. Valószínűleg nem passzol a dizájnba. Sajnálatos, hogy még a zeneáruházak (iTunes, Pandora, Spotify, Amazon, Rdio) kínálatában és a hivatalos YouTube videók alatt is ritka, hogy szerepel a szerzői gárda. A szerzők már a tengerentúlon is „mozgolódnak”, így például petíciót lehet aláírni annak előmozdítására, hogy az alkotókat olyan módon is elismerjék, hogy a digitális szolgáltatások feltüntessék az ő nevüket is (www.grammy.com/credits). A név feltüntetése létező kötelezettsége a felhasználónak, ennek tényleges intenzitása azonban attól függ, hogy a szerzők mennyire ragaszkodnak hozzá. Ha a szerzők a nevük lemaradása

zenecsatornáknál, előbb-utóbb a felhasználás jellegének megfelelően itt is megoldanák a nevek kiírását. Így végső soron a hallgatósághoz is gyakrabban jutna el a művek mögött rejlő szerző kiléte, ami talán azon a jelenségen is változtatna, hogy manapság a zenét az előadójával, és nem a szerzőjével azonosítják. Ez pedig a szerzőnek jár, és bizony reklámnak sem rossz.

mi a helyzet az álnevekkel? A művészek álnéven (is) alkothatnak, amelyet levédetni legfeljebb védjegyként lehet, viszont az Artisjusnál be lehet önként jelenteni. A bejelentés előnye, hogy az alkotó meggyőződhet róla, hogy nem használja-e már más ugyanazt a művésznevet, és így az álnévre érkező jogdíjak is könnyen eljutnak a valós szerzőhöz. A gyakorlatban általában elegendő, ha a felhasználó az álnevet tünteti fel a felhasznált művön – ez sokszor ismertebb is, mint a polgári név. Ha pedig összezavarodna az álnevek kuszaságában, azt válassza, amelyik a köztudatban a legelterjedtebb. n FODOR KLAUDIA FRANCISKA

honnan tudható, hogy ki a szerző? A szerzemények nemzetközi adatbázisa az ISWC-Net, ahol a legtöbb zeneszámra nézve megtalálható a szerzők pontos neve. Ha pedig ez nem sikerül, az Artisjus Szerzői Ügyfélszolgálatát lehet megkeresni információért.

39


MAGYAR ZENE

40


MAGYAR ZENE

MAGYAR ZENEI KVÓTA

EGYRE TÖBB MAGYAR ZENE SZÓL Mintegy 15 százalékkal több magyar muzsikát hallgattunk és néztünk 2011-ben, mint egy évvel korábban – derült ki az Artisjus Magyar Zenei Jelentéséből, melyet a Magyar Dal Napja alkalmából adtak ki. sikeres a magyar zenét előíró rádiós kvóta Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelőjeként évente több millió elhangzási adatot vizsgál, felhasználási csatornánként is mérni tudja a hazai és külföldi zenefogyasztási arányokat. Az Artisjus Magyar Zenei Jelentés a televíziós és rádiós sugárzások, az élőzenés rendezvények, a hangfelvételkiadások, valamint a legális online szolgáltatások statisztikáit vetette össze. „2011-ben közel 15 százalékkal több magyar zenét hallgattunk, mint egy évvel korábban. Azt gondoljuk, hogy ez nem csak a jogszabályi változásoknak köszönhető: Az idén 5 éves Magyar Dal Napjához hasonló rendezvények nagyon sokat segítenek a hazai könnyűzene népszerűsítésében” – mondta el Tóth Péter Benjamin, a zeneszerzők, szövegírók jogait kezelő Artisjus egyesület kommunikációs és stratégiai igazgatója. „Meg kell mutatnunk, hogy milyen sok jó, szerethető magyar zene létezik.” – érvel a hazai mellett Presser Gábor, a Magyar Dal Napja alapítója. Az általa megálmodott eseményt augusztus 5-én, a Sziget fesztivál mínusz kettedik napján, szeptember 9-én pedig országszerte is megtartották. „Amikor elindítottuk ezt a mozgalmat, az volt a célunk, hogy a magyar zene ügye bekerüljön a közbeszédbe. Ha a javuló statisztikákhoz csak kis mértékben is hozzájárulhattunk, érdemes volt útnak indítani a Magyar Dal Napját.” 2011. január 1-jétől a médiatörvény 35 százalékos magyar zenei kvótát ír elő a rádiók számára. A rendelkezés célja, hogy a nagyobb médiafelület révén előnyösebb helyzetbe hozzák a magyar zenészeket, akik így ismertebbé válhatnak, s ez a rádiós játszások után (is) kapott szerzői jogdíjakban, az eladott lemezek számában, valamint a fellépések gyakoriságában is jelentkezzen. Ennek megfelelően az országos csatornák kivétel nélkül 35 százalék körüli magyar zenei repertoárt kínálnak hallgatóiknak. Az országos összesített adat (29%) azonban ettől vala-

mivel elmarad, mivel a helyi rádiók mentesültek a kvóta alól, és több – különösen fiataloknak szóló – rádiócsatorna alig játszik magyar zenét.

koncertek Magyarországon évente kb. 14-15 ezer élőzenei rendezvényt szerveznek, amelyeken 2011-ben közel 77 százalékban magyar zene hangzott el. Csak minden negyedik-ötödik elhangzott dal külföldi szerző alkotása.

hanghordozók Évről évre csökken a fizikai formában terjesztett hanghordozók (CD) értékesítése. A magyar vásárlók azonban a szűkülő piacon is nagyobb arányban (57,45%) fordulnak a hazai előadók felé, mint a külföldi sztárok kiadványaihoz.

online értékesítés A visszaszoruló CD-értékesítések helyét a legális online zeneáruházak lennének hivatottak átvenni. Míg globálisan 2010-ben már az összes hangfelvétel-eladás 25 százalékát a digitális értékesítés tette ki, Magyarországon ez az arány még az 1 százalékot sem érte el. 2011 végétől azonban több online zenei szolgáltató is elérhetővé vált Magyarországon, így szakértők jelentős növekedésre számítanak ezen a platformon. Egyelőre azonban a hazai kis kiadók és önmagukat menedzselő előadók nem képesek arra, hogy megfelelően kiszolgálják ezeket a zeneáruházakat. Ezért 2011 végén, a nagy nemzetközi szolgáltatók megjelenésével ezen a területen a magyar zene aránya jelentősen visszaesett (kb. 50%-ról 27%-ra). Ezen az Artisjus oktatással, zeneipari információk nyújtásával próbál segíteni.n AJM

41


INTERJÚ

BECK ZOLI – 30Y

A 30Y EGYSZERŰEN CSAK EGY ROCKZENEKAR, AMELY TESZI A DOLGÁT Dalszerző, rockzenész, egyetemi tanár, aki elkötelezetten bábáskodik a popzenei oktatás felett, miközben dalokat ír rólunk, de közben nem is rólunk. Az idei év könnyűzenei szövegírójának megválasztott Beck Zolit próbáltam kibogozni, miközben „ikonságról”, Szentimentáléról, önzésről és persze a Dalról faggattam, amitől néha elered az eső. Dal+Szerző: Nemrégiben kaptad meg az Artisjustól az „év könnyűzenei szövegírója” elismerést. Hogy fogadtad a díjat? Beck Zoltán: Örültem neki, ugyanakkor az, amit csinálok, illetve az, ahogyan ahhoz viszonyulok, amit csinálok, aligha kötődik díjakhoz. Díjjal vagy anélkül – járjuk a magunk útját. Az elismerés inkább azt jelzi a számomra, hogy sokféle regiszterbe eljut, és hat az, amit csinálunk. A visszajelzések nagyon sokfélék: egy magunkfajta koncertzenekarnál ennek elsődleges színtere a koncert, aztán számos online felület számos bejegyzéssel, amelyek inkább laikus olvasatai annak, amit csinálunk. Szakmai megítélésünk a zenei szaksajtó: a lemez és koncertkritikák. Többször hagytam ki díjátadókat, mint amennyiszer megjelentem. Erre a díjátadóra azonban elmentem: egyszerűen csak azért, hogy ne vegyem el magamtól annak a pillanatnak a megtörténtét. D+SZ: A díjátadón Bródy János úgy méltatott, hogy jelentősen hozzájárulsz az igényes pop-rock kultúra itthoni térnyeréséhez. BZ: Hát nem tudom, hogy hozzájárulok-e, remélem, hogy valamelyest igen. Azt, amit csinálok, kedvesen és némi pátosszal fölülértékelte ez a beszéd. A 30Y egyszerűen csak egy rockzenekar, amely teszi a dolgát. Egy ilyen zenekarnak ennyi a dolga, hogy felmegy a színpadra, aztán kijátssza magát a végletekig, és hagyja, hogy a dolgok működjenek. Olyankor, amikor állsz a színpadon, nem nagyon gondolkodsz azon, hogy hozzájárulsz-e a rockzene továbbéléséhez. Másik oldalról viszont nem jó, ha varázstalanítjuk a zenét: mégpedig úgy, hogy minden ikont megpróbálunk lerángatni és megtaposni. Ilyen tekintetben én nagyon örülök annak, hogy vannak olyan ikonikus figurák, mint mondjuk Bródy, megszólal, és mond rólam valamit.

42

D+SZ: Mennyire vagy tisztában azzal, hogy egy másik generáció számára talán a dalaid és te már „ikon” lettél? BZ: Érdekes, hogy Ajkán nőttem fel, és a magam helyei számomra érdekesek. De nincs, nem nagyon tudok olyan várost, ahonnan ne örült volna valaki, hogy én énekeltem az ő szökőkútjáról vagy efféle. Azok a történetek vagy metaforák, amik így dalként megszólalnak, akkor működnek, ha a maguk konkrétságából el tudnak mozdulni arrafelé, hogy mindenkinek a saját történetét kezdjék el megrajzolni. A volt szentesi iskolatársaim közül sokan mondták, hogy milyen jó, hogy írtam egy dalt róluk. Mindenki megtalálta a maga személyes sorát, amit szerinte róla írtam. De hát nyílván nem róluk írtam, miközben mégiscsak róluk. Akkor érvényes valószínűleg egy dal, hogyha miközben van egy nagyon erőteljes személyes élményeleme, nemcsak személyes eleme van – és ezzel most borzasztóan hízelgek magamnak –, hanem van valami személyes hitelessége


CÍMLAP

beck zoli egy ilyen zenekarnak ennyi a dolga, hogy felmegy a színpadra, aztán kijátssza magát a végletekig

is: mert abban a pillanatban már nem az a kérdés, hogy velem – aki éppen éneklem akad, valami nem, valami eltűnik, valami – megtörtént-e. Akkor kezdődik el a befogadás, amikor az a kérdés, hogy velem – aki meg örökre benned kalapál, és ez tök jó. hallgatom – megtörténhet-e: része vagyok-e a dalnak? Ez a nagy és fontos kérdés: és hogyha a válasz igen, akkor megtörténik az a valami... és ez sokszor gyatra dalokkal is D+SZ: A szövegeid sokak számára megtörténik. versek benyomását keltik. Bölcsészként hogy viszonyulsz a saját szövegeidhez? D+SZ: Lehet, hogy egy jó dal a jó időzítéstől jó? BZ: Valóban sokszor jelezték már óvatoBZ: Bizonyos esetekben maguk a dalok még arról sem tehetnek, hogy hogyan san, hogy költő vagyok, én meg mondtam, kontextualizálódnak, hanem egyszer csak van egy kontextusuk. Az egészen biztos, hogy nagyon rossz költő lennék, ha költő hogy egy nagyon jó dal is könnyen elveszhet a süllyesztőben. De vannak olyan kivételes lennék. De megpróbálok valami adekvátabb dalok – nem hiszem, hogy én valaha írtam ilyet –, amikor magától a daltól ered el az és kevésbé álszerény választ adni erre: Keeső. Azt hiszem, hogy akkor válunk rajongóvá, amikor ez egyszer megtörténik velünk, resztes József barátom írt a dalszövegek terhogy a dal által változik a világ, nem a világba illeszkedik bele a dal. Nekem mondjuk mészetrajzáról, egy tanulmányában – elég ilyen elementáris élmény a Pearl Jam: vannak kivételes dalok és előadók, amik közül okos gondolat! – azt írta, hogy egy dalszömindenki a maga számára találja meg azt a bizonyosat, és az jó, ha ezt meg lehet lelni. veg akkor működik, ha van benne legalább Szerintem addig működnek a dolgok, amíg van az a fajta nyitottság, hogy ezt hagyod egy jó sor. Ez különbözteti meg a dalszöveg magadnak megtalálni. Nem hiszek ebben a „berakom a lemezt és értékelem” – élmény- esztétikáját a versszöveg esztétikájától: a ben, szerintem nem működik, ez szembemegy a befogadás természetével. A befogadás dalszöveg működik egy jó sortól, egy versa nyitottságról szól, és arról, hogy hagyod, hogy átmenjen rajtad, és aztán valami fenn- szöveg ellenben nem működik, ha van benne 

43


INTERJÚ

 egy is, ami rossz. Ez jelentős különbség a kettő között, ezért mondom, hogy nem volnék jó költő. Én nem szövegben és zenében gondolkodom, hanem dalban. D+SZ: Szentimentálé címen jelenik meg a következő és egyben válogatáslemezetek. A program honlapján a következőket mondod erről önzés címszó alatt: „jobban szeretem, ha van múltam, és azt szeretem benne, hogy annyi van, tényleg annyi, amennyit megírok magamnak”. Miben áll az önzése ennek a lemeznek? BZ: A Szentimentálé-dalok 2003-2004 környékén kezdtek nagyon meggyűlni. Első körben ezek olyan dalok voltak, amelyeket megírtam egy szál gitáron, de valami miatt nem tudtuk átformálni őket zenekari dallá. Vagy azért, mert nem éreztük úgy, hogy zenekari megszólalásban működik, vagy azért, mert nem találtunk rajta fogást, vagy azért, mert nem tudtam meggyőzni a zenekart arról, hogy szerintem ez jó dal, és nekik nem annyira tetszett. Mindenesetre egy csomó dal így beragadt, hogy lett belőlük egy ilyen egy szál gitáros változat, és akkor gondoltam, hogy ne tűnjenek el ezek a dalok – gyorsan felvettem őket. Egy csomó olyan dal található ott a Szentimentálé oldalán, melyeket gyakorlatilag megírásuk másnapján vettem fel, mert mindenképp azt akartam, hogy első indulatból legyenek meg, és ezek közül néhány persze átcsúszott a zenekar repertoárjába. Ilyen példáil a Bogozd ki!, amivel kapcsolatban a zenekart másfél évig győzködtem, hogy jó dal, de mindig mondták, hogy nem olyan jó dal, vagy ilyen a Városember is, ami a 2010-es lemez címadó dala lett, vagy az Azt hittem, érdemes, amely csak 2008-ban került lemezre, pedig már 2004-ben felvettem a Szentimentálé-változatot. Tehát valahogy innen indult a Szentimentálé ötlete. Ha lehet így mondani, még eggyel közelebb vannak a magam világához ezek a dalok: itt sokkal kevésbé gondolkodtam azon, hogy ezek mennyire érthetők, mennyire befogadhatók. Egyszerűen kontroll nélküli, nagyon alanyi számok, amelyeknek nem is tudom, hogy mi az esztétikai értéke. Na, hát így önzés a dolog. D+SZ: Ugyanitt azt is írod, hogy a „A Szentimentálé lehetne ez. A beteljesült és be nem teljesült múlt idők minden lehetséges történése”. Mi az, ami nem teljesült még be? BZ: Hát nem tudunk bejárni több utat. Lehetsz többféle, de nem tudsz több ember lenni. Lehetsz empatikus, meg tudsz érteni egy csomó más nézőpontot a sajátodon kívül, de mégiscsak saját magadból bámulsz kifelé. És ez az élmény, amelyik nem bejárható, a dalokkal viszont az. Biztos azért is írok sok történetmesélős dalt, mert izgatnak a történetek: egy olyan szituáció, amelyikben én nem voltam benne, egy olyan nézőpont, amelyik nézőpontot én sosem tudom megtapasztalni a hétköznapokban, de nagyon jó ezeket dalban megélni. Például a Kipakolta című dal, a Semmi szédítő magasság lemezről, egy abortusz-történet. De az abortusz-történetben nem a nagy társadalmi kérdések, meg nagy etikai kérdések izgatnak, nem az izgat, hogy helyes vagy helytelen-e. Nem ítéleteket kell hoznunk, hanem történeteket kell csinálnunk. Történeteket megélni az egészen más dolog, mint ítélkezni. Az abortusz-sztori ilyen tekintetben az én számomra inkább történet, egy olyan szituáció, amiben akkor, abban a dalban benne tudtam lakni. A dalok egy jó része olyan, hogy beléjük tudsz költözni, és akkor bennük laksz két-három napig. Te vagy a dal. És ez nagyon jó. Szóval engem inkább ez izgat, hogy hogyan költözöl be abba a dalba, amit csinálsz, és aztán az méri le, hogy képes vagyok-e ebbe a dalba beköltözni minden alkalommal, amikor játsszuk. Amikor azt kérdezik, miért maradt ki a 30Y koncertprogramjából ez vagy az a nagy sláger, akkor

44

az azért van, mert mi nem egy wurlitzer vagyunk, nem az van, hogy felmegyünk és eljátsszuk a nagy slágereinket. Azt a dalt nem játsszuk aznap, amibe nem tudunk beköltözni. Szerintem egy rockzenekar addig rockzenekar, amíg nem az a tétje a koncertjének, hogy külső szemmel vett sikerben gondolkodik, hanem az, hogy ott és akkor megtörténik-e vele az a „valami”. Ez a nagy kérdés, amikor játszol, és azt hiszem, ez választja el a zenekarokat az együttesektől. A zene­karok dolga, hogy azokat a dalokat játsszák, amiket ott, abban az adott pillanatban meg tudnak élni. Az együttes csak eljátssza a dalait. És talán ez a különbség a koncert és a fellépés között is: mi sosem lépünk fel, mi mindig koncertezünk. D+SZ: A Szentimentáléról az Egypár című dalhoz készült klip nemrégiben. Hogyhogy erre esett a választás? BZ: Az Egypár nagy elementáris élmény volt a zenekarnak, mert a Szentimentálé programban azért viszonylag sok a lassú tempójú, arcátlanul keserű dal. Ahogy egy


INTERJÚ

barátom fogalmazott, mi vagyunk az egyetlen olyan zenekar, amelyik mollban tud dalt írni úgy, hogy az mégis életigenlő; minden dalunk igent mond az életre, ilyen tekintetben nem vagyunk igazán dekadensek. Korábban összeálltunk a Symphonic Brass Quintettel a legutóbbi MüPa-beli koncertre a Szentimentálé során, és ez az élmény igazi reveláció volt mindenkinek, mert általuk ismertünk rá néhány dalra. Ez az, ami hiányzott. Az a véletlenszerű döntés, hogy velük zenéljünk együtt, a színpadi élményben összeállt azzal, hogy ezt akarták a dalok. Meg akartuk mutatni azt, hogy a rezesekkel milyen jó együtt zenélni, szóval ez is az Egypár mellett döntött. Kostil Danila, aki a klipet rendezte, előállt azzal az ötletével, hogy szívesen csinálna erre klipet, mert benne ezt az egész jungiánus gondolkodást – az emberben a férfi és nő egyszerre való jelenlétét – mozdította elő. Én nem vagyok olyan nagy jungiánus, de tetszik, hogy nem egy lekövető aktus, hanem egy lehetséges interpretáció a klip. Az Egypár nagyon bátor értelmezés, szokatlan, elég megosztó, így akik megnézik, kénytelenek szembenézni önmaguk vizuális sztereotípiáival, ezekkel le kell számolniuk, és ez egy jó ügy. Ha úgy tetszik, furcsa, hogy van egy dal, ami a férfi-nő párkapcsolatát ironikusan meséli el, és ez kap egy olyan klipet, ami akár a zárt magyar társadalom kritikájaként is olvasható. D+SZ: Kezdeményezésedre indult el a Pécsi Tudományegyetemen a Zenélő Egyetem (ZEN) program. Hol tart most ez a projekt? Mik a további célok vele? BZ: Elég érdekes ügy ez, nagyon jó, hogy egy nem túl rugalmas rendszer – nem a pécsi, általában az egyetemi rendszer – képes volt befogadni egy olyan, mindenféle rendszert egzisztenciálisan elutasító dolgot, mint a rock and roll. Így gyakorlatilag mi vagyunk a rendszer kis anarchikus pontja, ami jó kaland egyébként, és jó, hogy ez támogatást kapott Pécsett. Most ott tartunk, hogy az első félévet végigcsináltuk egy paletta előadással: mindenféle témában, ami a populáris zenéhez kapcsolódik egy-egy másfél órás előadást kaptak a hallgatók hétről hétre az adott téma professzionális szakembereitől, legyenek ezek egyetemi oktatók, kutatók, vagy ténylegesen az adott szakterületen dolgozó szakemberek. Összeállt az oktatói és tutori teamünk, ez nagyon fontos dolog. A hetekben elindul a ZEN saját stúdiója, illetve a következő szemeszterben már három nagy programja van a hallgatóknak, amiket kurzusszerűen tudnak teljesíteni. Szénássy Alex tart majd egy kurzust, ami a populáris zene és a design rendszerével foglalkozik, emellett egy angol nyelvű kurzust tart a liverpooli zenei intézet könnyűzenei producere és annak egy fiatal magyar kutatója, Barna Emília az angol tannyelvű hallgatók számára. Marad a nagy paletta kurzusunk is új előadókkal, hogy mindenki bele tudjon nyalni a témákba a marketingtől a menedzsmenten át a színpadi hang- és fénytechnikáig. Ezenkívül indulunk két workshoppal: az egyik a zenei szakújságírás lesz, amiben a zenei szaksajtóval, annak kommunikációjával foglalkozunk, a másik pedig kifejezetten stúdió workshop, amelyik hangszereléssel, zeneszerzéssel foglalkozik majd a ZEN stúdiójában. Nagyjából itt tartunk most. Azonkívül sok szabadprogramunk van: az Uránia mozival közösen indítunk most filmklubot, amiben a populáris zene és a film kapcsolatáról lesz egy sorozat, ami a hallgatóink számára szabadon felvehető, ingyenesen látogatható.

megérteni akarjuk, és én ezt képzelem az alapvető kulcsnak, hogy boldog életet lehessen élni. Nem professzionálisan a populáris zenéhez értő embereket akarunk képezni, és nem is zenészeket képzünk, tehát nem rocksulit akarunk csinálni vagy újságíró iskolát. Mi azt szeretnénk, hogy olyan értő befogadók legyenek, akik pontosan értik, hogy mi a gagyi és a nem gagyi közt a különbség, hogy nem lehet bármit letolni bárkinek a torkán. A jelenlegi struktúrában egy szűk elit borzasztóan ért a populáris zenéhez és annak szegmenseihez, és ezenkívül vannak valakik, akiknek az egész szól, miközben lövésük sincs az egészről. Nekünk az a dolgunk, hogy az a sok ember, aki zenét hallgat, aki a fejhallgatójával jár naphosszat – mert mindenki ezt teszi –, annak legyen értő viszonya a zenéhez, vagy aki bekapcsolja a rádiót, az kapcsoljon el arról a rádióról, ahol minősíthetetlen a zene, és ha kritikát fogalD+SZ: Miért tartottad fontosnak, hogy egyetemi szinten elérhetővé váljon ez az maz meg, az ne abból álljon csupán, hogy ismeretanyag? anyázni tud egy sms-falon. n BZ: A populáris zenei oktatásnak, annak, hogy a ZEN-t csináljuk, az a távlati üzenete, hogy maradjunk nyitottak, maradjunk kíváncsiak, ne utasítsuk el a dolgokat, hanem INTERJÚ: KERESZTES NOÉMI, FOTÓ: LÉKÓ PÉTER

45


HATÁRTERÜLET

SLAM POETRY MAGYARORSZÁGON

AKKEZDETEKTŐL NAPJAINKIG Néhány fiatal akaratán kívül, óhatatlanul éppen történelmet ír. Rapperek, költők, hangköltők, színészek, újságírók, zenészek és ez idáig csak a fiókjukat kiszolgáló rímfaragók vágynak színpadra és megmérettetésre. A slam poetry performansz költészeti műfaj az Akkezdet Phiai (AKPH) együttes nyomán érettségi tétel, az októberben megrendezésre kerülő első Országos Slam Bajnokságnak pedig már a több száz férőhelyes Trafó szolgál helyszínéül. “Szavakat a testvérek a Műcsarnokban ma csűrnek / pedig eddig minket Békás ege alá becsültek” – rappelte még a 2007-ben megrendezett Budapest Slam 2. elnevezésű esten Süveg „Saiid” Márk , az AKPH tagja. A rendezvényt rapperek és költők versenyeként hirdették, az első után egy évet kellett várni a folytatásra. Azóta sokat változtak a dolgok: árnyaltabb lett a felfogás, havonta több klubestre van igény a fővárosban és vidéken, a fesztiválokon is rendszeresen megjelenik a műsorban. A slam poetry sok évi szubkulturális jelenlét után szélesebb közönség számára is népszerű lett Magyarországon.

fix, hogy minden fellépőnek 15 (Amerikában 10) másodperc tiszteletidő jár bemutatkozásra, és három perc az előadásra, ez után azonban a zsűri automatikusan levon a pontszámokból. A verseny lehet többfordulós, ez esetben a döntőbe jutók pontszámait általában összeadják, holtverseny esetén gyakran a közönség hangereje dönt. Amerikában népszerű a team miért népszerű a slam? slam is, hazánkban azonban még nem keHa röviden akarunk válaszolni, akkor az izgalmas élő előadás miatt, amelynek során rült sor csapatok szóbeli küzdelmére. különleges, de valamiképpen személyessé tett történeteket adnak elő rímbe és versbe szedve. A stílust Marc Smith, a slam poetry atyja („Slam Papi”), a Spoken Word mindig élőben, közönség előtt előadott, legtöbbször kompetitív formák között zajló esemé- kávézókban verseltek nyeként definiálja. Bob Holman, aki korábban a Nuyorican Poets Cafe állandó hostja A slam poetrynek érdekes története van. és szervezője volt (ő vitte a slamet a legendás kávézóba), majd a Bowery Poetry Club Ha bármit megvizsgálni szeretnénk a jealapítója és tulajdonosa „a vers demokratizálásának” nevezte a mozgalmat. A slam köl- lenben, akkor biztosan megtaláljuk a gyötők egyik célja, hogy megváltoztassák a költészetről elfogadott általános nézeteket, a kereit az archaikus időkben, ami itt nem is másik, hogy ledöntsék a korlátokat, határokat a költő/előadó, a bíráló és a közönség olyan nagy meglepetés, hiszen a költészet közt, utóbbi az előadás közben is folyamatosan kinyilváníthatja véleményét (taps, beki- régen kifejezetten szóbeli műfaj volt: ókoabálás, fütyülés), és néhány kiválasztott pontozza a versenyzőket. Amerikában a neves ri görög költői viadalok, lovagi énekesek, irodalomkritikus, Harold Bloom a mozgalmat „a művészet halálának” nevezte. trubadúrok, afrikai griot-k, japán renga költők tették le az alapokat, majd a moA slamek népszerűségét a lebonyolításának is köszönheti: a hagyományos és ismert dern kori avantgárd-, dadaista és beatkölfelolvasások helyett a slam poetryken a fellépők egymás ellen versenyeznek. A verseny tők, a dub poetry vagy a jazz- és hangköllehet nyílt, ez esetben bárki nevezhet, Budapesten azonban egyelőre többségben van- tészet is a felmenők közé sorolható. nak a meghívás alapján történő show-k. A téma lehet szabad, vagy előre megadott, és 1973-ban a New York-i író-költő és általában az is meg van határozva, hogy kelléket, ill. zenei kíséretet lehet-e használni. Rutgers University professzor, Miguel Magyarország ebből a szempontból is egyedi, mert a stílust legtöbben az Akkezdet Alga­rín először rendezett költészeti felPhiai nevű rapformáció zenés felolvasóestjei által ismerték meg, noha hagyományosan olvasó (Spoken Word) esteket saját lakákíséret nélkül adnak elő a slammerek, és a banda nyilván nem is versenyez. Ami azonban sában. Két évvel később annyira megnö-

46


HATÁRTERÜLET

vekedett a költők száma, hogy kinőtték Algarín lakását, aki ezért egy ír kávézót, a Sunshine-t bérelte ki, amit azután, utalva Algarín és számos művésztársa Puerto Ricó-i származására, elneveztek Nuyorican Poets Cafénak. 1980-ra olyannyira kivirágzott ez a hallgatóság, hogy megvették a kávézót, és kiterjesztették programjaikat és tevékenységüket. Bob Holman, a nálunk is járt slamguru, gyakorlatilag itt kezdte pályafutását, és a SLAM – A szó fegyver című film főszereplője, Saul Williams is itt futott be. Az estek azonban még nem öltöttek versenyformát, erre először 1984-ben a chicagói Get me high loungeban került sor Marc Smith rendezésében, ő nevezte el slamnek a műfajt. 1986 júliusában a slam állandó chicagói lakhelyére, a Green Mill Jazz Clubba költözött, ahol a mai napig működik. A stílus Európa más országaiban már előbb vert gyökeret, így nem meglepő, hogy az európai slam-napokat és versenyt az élen járó Franciaország, Belgium vagy Németország rendezi, de jelen vannak Ausztriából, Hollandiából, az Egyesült Királyságból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, a skandináv országokból és még sorolhatnánk. A stílus természetesen a nyelvi és szociológiai sajátosságokból következve eltér, így Berlinben például volt szerencsénk Stand Up Comedy-szerű előadáshoz, míg itthon legtöbben továbbra is inkább a szavakkal játszanak.n

slam magyarországon A Műcsarnok akkori igazgatója, Petrányi Zsolt kezdeményezésére 2006-ban és 2007-ben megrendezett, költők és rapperek csatájaként aposztrofált estet követően 2008 januárjától négy fiatal havi rendszerességgel szervezett nyílt felolvasást (Open Mic) és SLAM versenyt a budapesti Kőleves vendéglő pincéjében. A Ludditákból jól ismert Fiáth Titanilla (Tita), a stílust kedvelő Prekopcsák Zoltán (Alonzo), a később népszerű slammerré vált Matits István (ID) és az e cikket is jegyző Mavrák Katalin (Hugee) mindenféle anyagi támogatás nélkül, saját örömükre várták azt a 20-50 főt, akik kedvet éreztek színpadra állni vagy csak hallgatni és zsűrizni. Két év múlva már a Bly Worx budapesti művészeti menedzsmenttel együtt szerveztek egyre nagyobb esteket, meghívott fellépőkkel jártak a Tűzraktérben, a Sirályban, a Corvintetőn, a Gödörben, az U26-ban, az A38 állóhajón, a Szigeten, a Millenárison stb. A Budapest Slam 3. keretein belül ellátogatott országunkba Bob Holman és Samantha Thornhill trinidadi-amerikai költőnő is. Rövid szünet után idén havi rendszerességgel, minden hónap utolsó csütörtökén is találkoznak a slammerek és a kíváncsi közönség a Mika Tivadar pincéjében, ahol az elmúlt hónapokban többek közt az első Országos Slam Bajnokság elődöntői zajlottak – aminek győztese képviseli hazánkat a decemberben Belgiumban megrendezendő európai slambajnokságon. A Slam Poetry Budapest (SPB) vezetői talán sosem gondolták volna, hogy a műfaj ilyen népszerűvé válik. Idén nyáron az érettségizők magyar irodalomból tételként dolgozhatták ki a műfaj sajátosságait, míg a Red Bull reklámkampányába illeszkedő, márciusban megrendezett Pilvaker rendezvényen közel hétszáz fő tapsolt a slammereknek. Budapest után a legaktívabb slamváros Pécs, de mozgolódás észlelhető Szegeden, Miskolcon, Veszprémben, Százhalombattán, Érden is. Az esteken együtt mulat a nyugdíjhoz közelítő hangköltő és a frissen érettségizett költő, bal- és jobboldali napilapok újságírói, rapper és „hagyományos” költő, ahogy ez elterjedt a közösségben.

ajánlott filmek: Nuyorican Poets Café (rendező: Ray Sanisteban; főszereplő: Miguel Algarín. 1994) SLAM - A szó fegyver (rendező: Marc Levin; főszereplők: Saul Williams, Sonja Sohn. 1998) Russel Simmons Presents Def Poetry Jam (HBO sorozat; műsorvezető: Mos Def) Budapest Slam 2. - Szolidaritás (Műcsarnok 2007)

MAVRÁK KATALIN, FOTÓ: VALUSKA GÁBOR

47


IRODALOM

PAPP SÁNDOR ZSIGMOND

A NEGYEDIK NAPON (regényrészlet) Az ágy szélén ülök. Meztelen lábszáramat csiklandozza a redőny résein átverekedő fény. Még nincs ereje, de a tegnap esti szürkeséget már úgy-ahogy feloldotta. Már nem érezni a közelgő fagy szagát. Kellemes bizsergés van helyette. Ez a novemberi idő, mintha csak egy részeg lenne a közeli kocsmából, ide-oda tántorog a nyár és a tél között. Épp az időt nézem. A másikat. Ami nyomot hagy. Kívül-belül. Odabent élményekkel, érzésekkel tölti fel a kamrát, minden polcra tesz valami kacatot, amire majd rá lehet járni, meg lehet dézsmálni, az első ködös emlékektől a tegnapi, még éles pillanatokig. Ott van minden. Anyám mosolya formaldehidben ázik, biztonságban. Apám szigora már félig lebomlott, alig felismerhető. Néhány gyerekkori napot már fel kell újítani, kikopott festményként lógnak, az alakok már hajlamosak beleolvadni a háttérbe. Emlékezni, ezt mindig is tudtam, veszélyes. Hiszen ha erőlködve megint életre keltem a most még fakó színeket, akkor sosem fogom megtudni, hogy mennyi volt ebben a restaurátor gyakorlott munkája, és mennyi az eredeti élmény ereje. Csak a gyanakvás marad. És igyekszem nem gondolni arra sem, hogy a finom ecsetvonásokkal dolgozó restaurátor, a felfogadott csaló voltaképp hasonló azzal, aki a kép fókuszában áll és szinte hivalkodik még az ártatlanságával. Minden más élénk, már-már rikítóan pontos. Néhányukat már ezerszer levettem a polcokról, mégsem akarnak változni velem. Idekint már sokkal aljasabb. És visszavonhatatlanabb. Látom a vértelen árkokban, amiket a zokni hagy maga után este, és látom a sokasodó szőrszálakban, mert mindenhová be akarja csempészni a hírnökeit. Emlékszem, tizenvalahány évesen mennyire vártam, hogy megjelenjenek odalent az első szálak, a férfiasság első követei. És hogy legyen már végre mit borotválni az arcomon. Vágytam arra a sercegő hangra, amit a borosta ad, amikor apám tanácstalanul gyűrögeti az arcát. Akkoriban már keveset láttam. Olyan is volt, hogy egy hónapban csak egyszer jött át. Aztán már csak kéthavonta. Hosszú az út, mondta. Az anyám Láthatatlan Embernek hívta. Egyedül neki volt csúfneve. Öngyűlöleti negyedóra. Nem akarok elkapkodni semmit. Szépen sorra veszek mindent. Rohamléptekben közeledik a negyven, és tudom, nem hibázza el a randevút. Épp a sokasodó szőrszálakban látom ezt a

48

papp sándor zsigmond papp sándor zsigmond 1972-ben született romániában, radócon. 1995 óta újság­íróként dolgozik, emellett móricz zsigmond-ösztöndíjas író, aki 2012-ben átvehette az artisjus irodalmi díját első regénye, a semmi kis életek kapcsán. nyugodt önbizalmat. Ma már persze tövestől tépném ki őket, egyenként, és nem törődnék a fájdalommal. Évről évre vastagodik a szemöldököm, a vállamat is ellepték, a hasamon már évek óta alig találok ujjnyi tisztást. Lassan a hátamat is birtokba veszik. Éjszaka nőnek, hogy ne lássam. Néha már alig ismerek magamra. Az a legyőzhetetlen undor, ami ilyenkor elfog, ebben az idegenségben gyökerezik. És a leendő, még mélyebb idegenségben, amit a testembe bújt idő még tartogat számomra. Mert igazán csak most fog rákapcsolni. A fülemből, a számból, a beleimből nő majd ki láthatatlan szálakkal. Ha tehetném, sosem vetkőznék le magam előtt. Az már nem érdekel, ha a strandon megbámul egy-két szemtelenebb gyerek. Utazzak többet Spanyolországba, mondta egyszer egy szoláriumbarna nő, ott nem tűnne föl. Udvariasan megköszöntem a figyelmességét, majd addig néztem a fonnyadt, formátlan mellét, amíg el nem fordult. Egyszer utánanéztem az interneten, hogy mennyiért tüntetnék el a szőröket. Kész vagyon lenne. Lézerrel dolgoznak. Precíz munka. És csak az öt százaléka nő vissza. Legfeljebb tíz. De mire jó ez a haladék? Olcsóbb lenne, ha megnyúznának. n FOTÓ: FAJTA SAROLTA


49


50

Profile for Artisjus

Dal+Szerző magazin 2012/03  

A hazai zeneiparnak és zenerajongóknak, az Artisjus Egyesület és a Budapest Rock 'N' Roll műhely kiadásában.

Dal+Szerző magazin 2012/03  

A hazai zeneiparnak és zenerajongóknak, az Artisjus Egyesület és a Budapest Rock 'N' Roll műhely kiadásában.

Profile for artisjus
Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded