Same World inspiráló oktatási jógyakorlatok a világ minden tájáról by Artemisszió Alapítvány '98

SAME World

Inspiráló oktatási Inspiring educational jó gyakorlatok practices fromtájáról around a világ minden

ENVIRONMENTAL KÖRNYEZETIMIGRATION MIGRÁCIÓ

CLIMATE KLÍMAVÁLTOZÁS CHANGE

KÖRNYEZETI ENVIRONMENTAL IGAZSÁGOSSÁG JUSTICE

the world

Fล pรกlyรกzรณ:

Projekt partnerek:

Inspiring educational practices from around the world 10 inspiráló jó gyakorlat a Globális Dél országaiból

Az inspiráció meglepő helyekről érkezik

Néha úgy tűnik, hogy a világ és a globális kihívások, amikkel szembesülünk, félelmetesek. Sokan azt érzik, képtelenség változtatni a világ folyásán, és keveset lehet tenni globálisan. Mégis, ezek a lenyűgöző és inspiráló jó gyakorlatok a világ minden tájáról, Mexikótól Bangladesig, Dél Afrikától Örményországig, azt mutatják, hogy egy csapat ember, egy kis közösség is számít. Láthatjuk, hogy akár helyi kezdeményezések egyszerű, alulról szerveződő projektekben is mennyire előmozdítják a nagyobb változásokat: legyen az a zord klimatikus viszonyok közötti iskolakert gondozása, hogy a diákok tápláló ételhez jussanak; vagy a veszélyeztetett fajok iránti fellépés. A Same World projekt partnerei a világ minden táját átkutatták a Globális Délen megvalósuló inspiráló jó gyakorlatok után, és válogattak belőlük figyelembe véve azok innovációját, adaptálhatóságát és fenntarthatóságát. Sokkal többet is találhattunk volna, de valahol meg kellett húzni a határt: 50-et gyűjtöttünk, ezek közül 10 jelenik meg ebben a gyűjteményben. Olvasva őket megértjük, hogy Margaret Meadnek igaza volt: higgyük el, hogy egy csapat elkötelezett ember meg tudja változtatni a világot: vagyis csak ez tudja! Ha mindenki csak egy kicsit változtatna valamin a helyi közösségében, környezetében, régiójában, vagy hasonló projektbe fogna – a hatások eljutnak a világ másik pontjára is! Íme a gyűjtemény, inspiráljon mindenkit változásra / változtatásra! A Humanitas csapata Same World projekt

INSPIRÁLÓ OKTATÁSI JÓ GYAKORLATOK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL

2017. február – július

Tartalom

Inspiráló jó gyakorlat #1 (Banglades)

8 8 9 9 10

Inspiráló jó gyakorlat #2 (Uruguay)

11 11 11 12 12

Inspiráló jó gyakorlat #3 (Paraguay)

13 13 14 14

Inspiráló jó gyakorlat #4 (Uganda)

15 15 16 16

Inspiráló jó gyakorlat #5 (Kirgizisztán)

17 17 18 18 19

Inspiráló jó gyakorlat #6 (India)

20 20 21 21

1. A projektről 2. Miért jó gyakorlat? 3. Linkek 4. Források

1. A projektről 2. Miért jó gyakorlat? 3. Díjak 4. Linkek

1. A projektről 2. Miért jó gyakorlat? 3. Linkek

1. A projektről 2. Miért jó gyakorlat? 3. Linkek 4. Források

1. A projektről 2. Miért jó gyakorlat? 3. Linkek

Inspiráló jó gyakorlat #7 (Sierra Leone)

22 22 23 23

Inspiráló jó gyakorlat #8 (Egyiptom)

24 24 25 25

Inspiráló jó gyakorlat #9 (Tanzánia)

26 26 27 27

Inspiráló jó gyakorlat #10 (Mexikó)

28 28 29 29

1. 2. 3.

A projektről Miért jó gyakorlat? Linkek

1. A projektről 2. Miért jó gyakorlat? 3. Linkek

Inspiráló jó gyakorlat #1 ALKALMAZKODÁS A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ – ÚSZÓ ISKOLÁK BANGLADESBEN 1. A projektről

általános- és középfokú oktatást nyújtanak a helyi gyerekeknek, akik egyébként nem tudnának iskolába járni.

Nazma Khatun a Natore csónakiskola tanítója. A legközelebbi álNatore megye lami iskola 2 km-re található, ide Bangladesben a szezonális árvíz idején a diákok nem jutnak el. “Az úszó iskola számos előnnyel jár. A diákok egyszerűen eljutnak az iskolába, és közel vannak a szüleikhez. Ezáltal növekszik az írni-olvasni tudók aránya.” Mohammed Rezwan egy építész, aki Natori A lánya is úszó iskolába járt, most pedig a közeli megyében született és ott nőtt fel. A család középiskolában tanul. A kezdeményezés Khatun hajójának köszönhetően ő sikeresen befejezte életét is pozitívan változtatta meg. “Miután férjhez az iskolát, sok barátjával ellentétben. Az egyementem, otthon maradtam háziasszonyként. temen jutott eszébe az ötlet: ha a gyerekek Most az egyetemi tanulmányaim mellett tanítok nem tudnak iskolába járni, az osztályteremnek ebben az iskolában.” – mondta. kellene hozzájuk menni. 1998-ban alapította meg a “Shidhulai Swanirvar Sangstha” nonproA hajók könyvtáraknak, felnőttanulási fit szervezetet, és 2002-ben elindították az ország központoknak és napelemekkel kapcsolatos első úszó iskoláját. műhelyeknek is helyet adnak. Napelemekkel felszereltek, melyek a számítógépeket, a világítást A szervezet csónakflottákat üzemeltet, melyek és más eszközöket is működtetik. De a hajók iskolabuszként szolgálnak. Mindegyik csónak 30 még többet nyújtanak az elzárt területeken férőhellyel rendelkezik, és különböző folyóparvillamosenergiát biztosítanak. ti megállókban veszi fel a gyerekeket. Miután kikötöttek, elkezdődik a tanítás. Az úszó iskolák

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #1

Banglades, a világ egyik legalacsonyabban fekvő, sűrűn lakott országa, a klímaváltozás egyik “epicentruma”. Minden évben az ország ötöde víz alá kerül az esős évszakban, és az éghajlatváltozásnak tulajdonított szélsőséges időjárási jelenségek - például a szél és az esőzések – hatására néha több száz folyó is megárad és a szárazföld mintegy kétharmadát elárasztja. Az árvizek számtalan környezeti, társadalmi és gazdasági hatása mellett több ezer iskolát kényszerülnek bezárni.

“Ahelyett, hogy a gyerekek mennének az iskolába, az iskola megy hozzájuk.”

~ Mohammed Rezwan, a Shidhulai Swanirvar Sangstha alapítója ~

A “Shidhulai Swanirvar Sangstha” számos díjat nyert, köztük a Bill & Melinda Gates Alapítvány 1 millió dolláros “ Access to Learning Award” díjával. Munkájukat a “Könnyű, mint a víz”

Számos más, árvízzel sújtott ország vezette be az úszó iskolákat Rezwan példája nyomán, például Kambodzsa, a Fülöp-szigetek, Vietnám és Zambia.

2. Miért jó gyakorlat? A gyakorlat megmutatja, hogyan találhatunk helyi megoldást egy problémára, miközben kezeli a szélsőséges időjárást és az éghajlatváltozás súlyosbodását, fellép a légszennyezés ellen, emellett csökkenti az írástudatlanság, jobb táplálkozási- és egészségügyi körülményeket teremt, illetve kiutat kínál az embereknek a szegénységből.

3. Linkek: • http://www.easylikewater.com/ • http://sowc2015.unicef.org/stories/ its-a-boat-its-a-school-its-a-livelihood-booster/ • http://www.equatorinitiative.org/ images/stories/winners/138/casestudy/ case_1348165558.pdf

A napenergiával működő hajók oktatást biztosítanak a bangladesi gyerekeknek.

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #1

2003-ban a Globális Gyermekalap (The Global Fund for Children) fektetett be elsőként a Shidhulai egyetlen hajó-iskolájába. Ma a szervezet több mint 50 úszó iskolából, könyvtárból, egészségügyi klinikából és képzési központból álló flottával büszkélkedhet, ami közel 100 ezer embert szolgál ki az árvízi területeken Bangladesben.

(“Easy Like Water”, 2010, Glenn Baker) dokumentumfilm mutatja be a Sundance Institute’s Stories of Change kezdeményezés keretében.

A “Shidhulai Swanirvar Sangstha” úszó klinikákat is működtet orvosokkal és ápolókkal. Ezen kívül a gyermekek és a nők jogairól, táplálkozásról, egészségről és higiéniáról képzik a felnőtteket, növényeket termesztenek az “úszó kertekben”, és megmutatják, hogyan kell kacsát és halat tenyészteni, ezáltal is segítik a helyieket az klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Shidhulai Swanirvar Sangstha (n.d.). Retrieved from: http://www.shidhulai.org/ourwork.html Islam, S. (2015). Boat schools bring classroom to Bangladesh’s flood-hit children. Thomson

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #1

4. Források

Reuters Foundation. Retrieved from: http:// news.trust.org//item/20150309101250-4lmwe/ The Global Fund for Children (2014). Bangladesh’s “Boat Schools” Tackle Education and Climate Change. Retrieved from: http://www. globalfundforchildren.org/bangladeshs-boatschools-tackle-education-and-climate-change/

Inspiráló jó gyakorlat #2 REPAPEL: KÖRNYEZETI NEVELÉS PAPÍRGYŰJTÉSSEL ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁSSAL 1. A projektről

2002-ben a CIES (Centro Informazione e Educazione allo Sviluppo) EU-s forrás segítségével támogatta az 5 iskola és 20 cég bevonásával megvalósuló újrahasznosítási program elindulását.

Montevideo-ban és azon kívül - Trinidad, Melo, Colonia, Salto y Paysandú városaiban - több mint 60 szervezet és vállalat bevonásával. 2006-ban a Repapel az Oktatási és Kulturális Minisztérium által elismert civil egyesület lett. 2011-ben megkapta a minisztérium elismerését.

2. Miért jó gyakorlat?

A projektben a diákok használt papírt, füzeteket, kartont és egyéb papírárut gyűjtenek az iskolában, otthon, a szomszédoktól és helyi vállalkozásoktól. Ezen kívül egyéb támogató szervezetek (közintézmények és magán szervezetek) is adományoznak nekik hulladékpapírt. Újrahasznosító központok az összegyűjtött papírból hasznos iskolai kellékeket állítanak elő, amik visszajutnak az iskolákba. Ezt a tevékenységet tanároknak szóló, az újrahasznosítást bemutató képzések is kiegészítik.

Ez az innovatív kezdeményezés új és kreatív megoldásokat fejlesztett ki a környezeti problémák kezelésére a papír újrahasznosításával, a gazdaság és ökológia összefüggéseinek, valamint a környezethez és fejlődéshez való viszonyuk kihangsúlyozásával. Ez egy innovatív oktatási projekt, mivel korábban a tanulóknak kevés lehetőségük volt környezeti projektekben való részvételre. Ráadásul nem volt szokás, és nem voltak megfelelő eszközök sem a papírgyűjtéshez és újrahasznosításhoz. A vállalatok többsége nem is vette figyelembe az újrahasznosítás előnyeit.

A Repapel projekt körülbelül 100 iskolában zajlott le, és jelenleg is 50 iskolában működik

A gyerekek a gyakorlatban is megismerik az újra

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #2

A REPAPEL projektet a CEADU (Centro de Estudios, Análisis y Documentos del Uruguay), egy uruguayi környezetvédelmi civilszervezet fejlesztette ki. A “Repapel: Környezeti nevelés papírgyűjtéssel és újrahasznosítással” projekt 1999ben kezdődött, elsősorban Montevideo környékén.

“A Repapel projektben a használt papír hasznos, mert iskolai eszközök és anyagok készülnek belőle a legszegényebb gyerekeknek. És közben megtanuljuk, hogyan vigyázzunk a környezetre.” - egy résztvevő diák

A Repapel egy példaértékű projekt, mert céljai, módszertana és tevékenységei különböző kontextusokban is megvalósíthatók. Eddig Mexikóban, Costa Ricán és Chilében adaptálták.

3. Díjak • “Best Practice to Improve the living Environment”, Dubai International Award és UN-Habitat (2002). • Az erőforrások mozgósítására vonatkozó innovatív ötletekkel foglalkozó regionális verseny győztese, az Ashoka támogatásával (2003). • “Declaration of Ministerial Interest” elismerés, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Lakásügyi, Területi szabályozási és Környezetvédelmi Minisztérium és a Társadalmi Fejlesztések Minisztériuma által. • ”Ciudadano de Oro” (2009).

4. Linkek: •Photo source: http://www.repapel.org/ multimedia/fotos/ •http://www.repapel.org/noticias/ •http://www.ceadu.org.uy/ •http://www.repapel.org/multimedia/videos/

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #2

hasznosítás környezetre tett pozitív hatásait úgy, hogy a tanárok, a családok, a helyi vállalkozások és cégek is részt vesznek a folyamatban. A gyerekek, a tanárok és a cégek részvételével évente 500.000 kg újrahasznosítható papír gyűlik össze, ez 20.000 gyermek, 8.000 felnőtt és 100 tanár felelősségteljes hozzáállását is jelenti, akik multiplikátorokká válnak.

Inspiráló jó gyakorlat #3

Favio Chavez és Luis Szaran kezdeményezése 2006-ban Cateura de Asuncionban. 2011-ben a zenekar gyerekeket és kamaszokat kezdett tanítani, hogyan építhetik meg saját hangszereiket. 1. A projektről Chávez 8 évvel ezelőtt ismerte meg ezeket a gyerekeket és családjaikat, amikor egy újrahasznosítási projekten dolgozott Cateura szeméttelepén. Errefelé a gyerekek több mint 40% -a nem fejezi be az iskolát, mert a szüleiknek szüksége van rájuk és dolgozniuk kell. Zenei háttérrel rendelkező környezetmérnökként Chávez egy nap úgy döntött, hogy zenetanítással segít a gyerekeknek. Az ötlet egyszerűen az volt, hogy a gyerekek a szeméttelepen zenéljenek. “Először nagyon nehéz volt, mert nem volt próbahelyünk, és ugyanott kellett tanítani, ahol a szülők a szemétben dolgoztak” - mondta Chávez. “A gyerekek semmit sem tudtak a zenéről, és nehéz volt kapcsolatba lépni a szülõkkel, mert sokan nem élnek együtt gyermekeikkel.” Végül a szülők látták, hogy a zenélés távol

tartja a gyerekeket a zűrös élettől, sőt néhányan visszafogadták korábban elhagyott gyermeküket. Hamarosan több gyerek akart tanulni, mint ahány hangszer volt, így Chávez és Nicolas “Cola”, az egyik szemétszedő kikísérletezte, hogyan lehetne hangszert készíteni újrahasznosított anyagból a szeméttelepen. Húrokat és fúvós hangszereket készítettek olajos kannákból, villákból, kupakokból és mindenből, amit találtak. Az újrahasznosított hangszerek egy másik és praktikusabb célt is szolgálnak: a gyerekek nyugodtan használhatják őket. “Sok gyereknek lehetetlen volt hegedűt adni otthonra, mert nem tudták hol tartani, és a szüleik attól féltek, hogy ellopják tőlük vagy eladják és drogot vesznek a pénzből.” A zenekarról évekig senki nem hallott. A Landfill Harmonic rövid videója aztán berobbant a közösségi médiába, és a néhány zenészből álló zenekar mára több mint 35 fős. A Cateura zeneiskolának még nincs saját épülete, de ettől függetlenül a szeméttelep több mint 200 gyermekének taníta

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #3

LANDFILL HARMONIC – AZ ÚJRAHASZNOSÍTOTT ZENEKAR

“Szerintem nálunk egy csomó gyerek nem találja az élete értelmét. Elkezdenek drogozni vagy inni, mert nem tudják, mihez kezdjenek az életükkel. A zene olyasmi, ami segíthet ezeket elkerülni.” ~ Egy gyerek a zenekarból ~

nak zenét, és azt, hogyan lehet újrahasznosított hangszereket készíteni. *(a szöveg egy részének forrása: http://www. landfillharmonicmovie.com/).

a munka fontosságát felismerő gyerekek, családjuk gondozása stb.).

2. Miért jó gyakorlat?

• http://www.recycledorchestracateura.com/ the-band • http://www.landfillharmonicmovie.com/

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #3

A gyakorlat megmutatja, hogyan építhetők álmok a hulladékból, hogyan menthetők meg a gyerekek a rossz útra téréstől, és milyen hatása van a projektnek társadalmi (kapcsolódás a zenéhez, a kapcsolatok fontossága), környezeti (újrafelhasználás és újrahasznosítás, a környezet fontossága) és gazdasági szempontból (szemléletváltás,

3. Linkek:

Inspiráló jó gyakorlat #4 SCREAM: ÉRDEKKÉPVISELET ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

1. A projektről A Somero gyerekekkel és fiatalokkal kapcsolatos ügyekre hívja fel a figyelmet. A szervezet tevékenységének fókuszában az oktatás, a gyermekjogok, az egészségvédelem és a kora gyermekkori fejlődés áll. A SCREAM (Supporting Childrens’s Rights through Education, the Arts and the Media / A gyermekjogok támogatása az oktatáson, a művészeten és a médián keresztül) módszer célja a közösség érzékenyítése gyermekekkel kapcsolatos ügyekben, valamint a kábítószer-használat, a gyermekek

kizsákmányolása és a nemi alapú erőszak elleni küzdelem. A Somero Uganda egy közösségi házat is működtet a Kampala Kawempe kerületében található nyomornegyedben, ami biztonságos helyet nyújt a fiataloknak is saját programjaik tervezéséhez és lebonyolításához. 2011 óta globális felelősségvállalásra neveléssel, szexuális egészséggel, a kábítószerfogyasztás megelőzésével, és karrier-tanácsadással kapcsolatos projektek valósultak meg. A program célcsoportja veszélyeztetett fiatalok, akik hozzá szeretnének járulni közösségük fejlesztéséhez. A fiatalok részt vesznek a tevékenység minden szakaszában: felmérik a közösség problémáit, projekteteket terveznek és valósítanak meg. A SCREAM módszerben a résztvevők művészeteken, színházon és táncon keresztül érik el a közösségüket. A tevékenységek közé tartozik a közösségi / iskolai falfestés, a közösségi / iskolai színházi előadások és közösségi /

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #4

A Somero Uganda egy közösségi alapú, alulról szerveződő civilszervezet, melyet 2009-ben alapítottak. Célja a lányok oktatásának fejlesztése a Bwaise nyomornegyedben Kampalában. Lehetőséget ad az itt élő 13-25 éves lányoknak, hogy minőségi oktatásban és képzésben vehessenek részt, így megalapozhassák önálló életüket, és változást indíthassanak el a saját közösségükben.

“Minden lányt arra bíztatok, hogy soha ne adják fel az álmaikat, hanem tartsanak ki és használják ki a lehetőségeiket. Minden nehézség ellenére jó életet élek, és támogatni tudom a gyermekemet és a családomat. ” ~ A tinédzser anyák program egyik volt résztvevője ~

Ezek célja a figyelemfelhívás: olyan fontos, a nyomornegyedekben élő fiatalokat érintő témák iránt érzékenyítenek, mint például a korai házasság és a generációk közötti szexuális kapcsolat. A Somero Uganda együttműködik iskolákkal, vallási és kulturális intézményekkel, valamint helyi hatóságokkal is. Az iskolákhoz, vallási vagy közösségi intézményekhez tartozó szülők és tanárok támogató környezetet teremtenek a Somero Uganda munkájához

2. Miért jó gyakorlat? A SCREAM modulok használata elismeri, hogy a fiatalok a változás motorjai. A SCREAM módszer célja, hogy tudatosítsa a fiatalokban a jogaikat, hogy hallassák a hangjukat és cselekvésre ösztönözzék a közösségüket. A SCREAM célja ezen kívül, hogy megváltoztassa a társadalom hozzáállását a gyermekek jogainak elismerése és a gyermekmunka elleni fellépés érdekében.

üzenetüket eljuttassák a szélesebb közösség felé. A SCREAM tehát pozitív és konstruktív irányba csatornázza a fiatalok kreatív energiáit, és ösztönzi a kortársaktól való tanulást (“peerto-peer”). A projekt biztonságos tanulási légkört teremt, és a gyerekek igényeihez igazodik. A workshopokon és a kortársak bevonásán keresztül a környezetvédelmi kérdések is eljutnak a fiatalokhoz.

3. Linkek: • http://somero-uganda.org/advocacy-andcommunity-involvement/ • http://somero-uganda.org/global-learning/ • http://www.learn2change -network. org/user files/downloads/GLOBAL%20 LEARNING%20AT%20SOMERO%20UGANDA. pdf • https://theglobalfriends.wordpress.com/ about/ugandan-friends-2/

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT#4

iskolai film- és fotókiállítások megvalósítása.

A művészet (dráma), a kreatív írás, a zene és a vizuális művészet segítségével, a közösségi médián keresztül a fiatalok teret kapnak, hogy 15

Inspiráló jó gyakorlat #5 ISKOLAI ZÖLDTERÜLET PROJEKT KIRGIZISZTÁNBAN Figyelemfelhívás a biodiverzitás értékének és megőrzésének fontosságáról

A Kirgiz Köztársaság (Kirgizisztán) egy tenger nélküli, hegyvidéki ország KözépÁzsiában. Közel 6 millió lakosa van, és a közép-ázsiai országok közül itt a leggazdagabb a biodiverzitás. A területén 22 fajta ökoszisztéma és a Föld összes ismert fajának 1% -a megtalálható, bár az ország a Föld területének mindössze 0,13% -át foglalja el.

giz Köztársaság és középázsiai térség környezetvédelmi problémáival foglalkoznak; a Field Studies Council, egy brit központú környezeti neveléssel foglalkozó jótékonysági szervezet, ami tájékoztató és játékos lehetőségeket biztosít Kirgizisztán elhelyezkedése minden korosztály számára, (zölddel) képességektől függetlenül, a környezet felfedezésére, megismerésére és megértésére; a Darwin Initiative Foundation, De mint sok más országban, Kirgizisztán az Egyesült Királyság kormányzati támogatási biológiai sokféleségét is nagymértékben rendszere, amely a biológiai sokféleséggel és veszélyezteti a társadalmi és gazdasági a természeti környezet védelmével kapcsolanyomás, főleg a vidéki területeken, a túlletos helyi projekteket támogat világszerte; vageltetés, a növényvédő szerek és a műtrágya lamint a kirgiz kormány (Oktatási Minisztérium használata, valamint a vízforrások szennyezése és Környezetvédelmi Minisztérium). miatt. Felismerték, hogy a vidéki és városi közösségekben tudatosítani kell az egyedülálló A projekt keretében egy országszerte 25 biodiverzitás örökségének értékét, és azt, hogy iskolából álló hálózat iskolai természetvédelváltoztatni kell az eddigi viselkedési mintákon, mi területeket (“mikro-rezervátumokat”) és ennek a legjobb terepe az iskola lehet. hozott létre Kirgizisztán vad természeti területein. A növényi mikro-rezervátumok Az “Iskolai zöldterület projektet” (School létrehozása nemzetközileg elfogadott gyakorGreen Land) a következő szervezetek támolat az endemikus, ritka és veszélyeztetett fajok gatták: a “BIOM” ökológiai mozgalom és megőrzésére. A kijelölt kisebb területeken (kecivilszervezet, ami fiatal szakembereket, vesebb mint 20 hektár) ritka és veszélyeztetett tudósokat és vezetőket fog össze, akik a Kir-

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #5

1. A projektről

Mikro-rezervátum egy kirgizisztáni iskolában és a kezelési terv a School Green Land projekt diákoknak szóló kézikönyvéből

A tanárok és a diákok lelkesen vettek részt a kezdeményezés megvalósításában, hiszen a kezdeti ötlettől bevonták őket a projektbe, és részt vettek a biológiai sokféleség mikro-rezervátumainak, mint oktatási és természetvédelmi területek kialakításában. A 25 mikro-rezervátum hálózata nemcsak közvetlenül védi a környezetet, hanem oktatási célokra és közösségi tevékenységekre

is használható.

2. Miért jó példa? A gyakorlat megmutatja, hogyan lehet kombinálni a biodiverzitás hatékony oktatását a fenntartható fejlődés alapelveinek megvalósításával és a természetes ökoszisztémák megőrzésével. Emellett pozitív és kézzelfogható hatást gyakorol egyének, csoportok és közösségek életkörülményeire, életminőségére. A projekt hatása fenntartható és a gyakorlat jól adaptálható.

3. Linkek: • http://www.darwininitiative.org.uk/ project/11024/ • http://www.biom.kg/en/informatory/publi cations/5812cb34a6016dcc8ae57acf

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT#5

növényfajok élnek. A “mikro-rezervátum” koncepcióját 1990-ben Valenciában, Spanyolországban alakították ki, és 1994-ben alkalmazták először. A kis védett területek hálózata kiegészíti a széles körben elfogadott, a NATURA 2000 programban bevezetett “nagy területek” stratégiáját. A kiválasztott növényfajok védelme a mikro-rezervátumokon belül enyhébb követelményekkel (kerítés, gondozás, tájékoztató táblák stb.) és hosszútávú monitoringgal jár, hogy meg lehessen határozni a megőrzésükhöz szükséges tényezőket (klíma, talaj, egyéb növények, állatok, emberi tevékenységek stb.).

The Darwin Initiative. Final Report – School Green Land Project Kyrgyzstan. Retrieved from: http://www.darwininitiative.org.uk/ documents/11024/4051/11-024 FR - edited.pdf

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #5

4. Háttéranyagok

CRETAPLANT: A Pilot Network of Plant Micro-Reserves in Western Crete. Plant Micro –Reserves: Knowledge, Protection, Preservation. Retrieved from: http://ec.europa. eu/environment/life/project/Projects/index. cfm?fuseaction=home.showFile&rep=file&fil =CRETAPLANT_brochure.pdf

Inspiráló jó gyakorlat #6 “GYEREKEK A TIGRISEKÉRT” – gyerekek küzdenek a tigrisek megmentéséért 1. A projektről

1999 és 2000 között a Sanctuary az indiai iskolákat járta egy tigrisekről szóló dokumentumfilmmel, és aláírásokat gyűjtött a tigrisek megmentéséhez. Több mint egymillió aláírás gyűlt össze. 2002-ben egy iskolai programot dolgoztak ki arról, miért kell megmenteni a tigriseket. Napjainkban a “Kids for Tigers” programban több mint 300 iskolából vesznek részt gyerekek 15 városban (Mumbai, Kalkutta, Bengaluru, Delhi, Csennai stb.). A projekt tudatosítja a tigrisek túlélésének és az ország jövőbeli ökológiai helyzetének létfontosságú kapcsolatát. Ezenkívül a “Kids for Tigers” mozgalom jelentős hatást gyakorolt a közvéleményre és hozzájárult a természet és az élővilág megőrzéséhez Indiában. A program izgalmas tevékenységeken – például workshopok, tigris ünnepek, kirándulások, filmvetítések és tigrisekről szóló infókészletek - keresztül szeretné elérni, hogy a gye-

rekek megszeressék a természetet, és felismerjék India ökológiai sokszínűségét. A program több mint egymillió fiatalt vont be Indiában a vadon élő tigrisek megmentéséért. A “Kids for Tigers” tanárokkal, szülőkkel és diákokkal is együttműködik, hogy tudatosítsák, hogyan függ össze a vadon élő tigrisek túlélése a természet és minden faj túlélésével, az embert is beleértve. Hiszen: “Nem menthetjük meg a tigriseket anélkül, hogy megmentenénk az erdőt. Ha ezt tesszük, megmentjük India legtisztább vízforrásait. És a víz megmentésével magunkat mentjük meg.” 2002-ben India miniszterelnöke, Atal Bihari Vajpayee 100 gyereket fogadott a “Kids for Tigers” mozgalomból, akik egy petíciót adtak át neki, majd verseket olvastak fel és kifejtették aggodalmukat a tigrisekért, valamint átbeszélték a lépéseket, amiket a kormány tehet az ügyért. Politikai vezetőket és ismert személyiségeket is megkerestek, hogy támogassák a “Kids for Tigers”-t. 2001-ben a miniszterelnök levélben gratulált a gyerekeknek, és kijelentette: “A tigris a környezet egészségének a jele Indiában...

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #6

A “Kids for Tigers” (“Gyerekek a tigrisekért”) projektet a Sanctuary Asia magazin kezdte el 2000-ben: az elővilág megőrzésére irányuló kezdeményezés egyben egy környezetvédelmi oktatási program is az iskolák számára egész Indiában.

Egy millió gyereket céloztunk meg, és azt szerettük volna elérni, hogy megszeressék a természetet és a tigriseket. Racionális célt tűztünk ki a gyerekeknek: ha megmented a tigriseket, magadat mented meg, csak te mentheted meg az erdőt, az élőhelyüket. Ha megmented az erdőt, az erdő minden lakóját is megmented, a legkisebbtől a legnagyobbig. - Bittu Sahgal (a ‘Kids for Tigers’ alapítója)

Az indiai erdők védelme nemcsak az tigriseket fogja megmenteni, hanem az ország gazdasági stabilitását is biztosítja.”

Ez a projekt megmutatja, hogy a gyerekek is kezükbe vehetik a sorsuk irányítását. A program számos kreatív eszközt használ, hogy az üzenetet elterjessze Indiában és külföldön, hogy a fiatalok szemléletét formálja és hangot adjon nekik. A gyerekek lobbiztak a tigrisekért: találkoztak a miniszterelnökkel, miniszterekkel, kormányzókkal, a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium tisztviselőivel, újságírókkal, és egyéb közszereplővel. Ezáltal közvetlenül hozzájárultak a tigrisek megmentéséhez Indiában– ezt a tényt indiai és külföldi környezetvédelmi csoportok is elismerik. Ezenkívül a program számos fiatal természetvédőt is kinevelt.

3. Linkek • Save Our Tigers: http://www.saveourtigers. com • Sanctuary Asia: http://www.sanctuaryasia. com • Kids in India Come Together to Save Tigers (video): http://voices.nationalgeographic. com/2014/02/21/kids-in-india-come-togetherto-save-tigers

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #6

2. Miért jó gyakorlat?

Inspiráló jó gyakorlat #7 Az észak-dél iskolai partnerségeket európai és afrikai szervezetek és iskolák valósították meg 2013/2014ben. Az eredmények: globális témák bevitele az oktatásba, északi és déli diákok közötti kapcsolatok kiépülése, és közös környezeti projektek megvalósulása. 1. A projektről A különböző kontinensek közötti iskolai par tnerségek létrehozása az egyik legizgalmasabb módja annak, hogy a globális dimenzió megjelenjen az oktatásban. A módszer lényege, hogy az iskolák kapcsolatba kerülnek, és a tanárok és a diákok közös témákon dolgoznak. Az “Észak-Dél Kapcsolat” című projektben európai és afrikai iskolák működtek együtt, ezek közül is a 4 magyar középiskola 4 Sierra Leone-i iskolával dolgozott az Artemisszió Alapítvány (Budapest) és a One Family People (Freetown) koordinálásával. A projektet a EuropeAid támogatta. A diákok a globális folyamatokról és témákról

tanultak interaktív, élményalapú foglalkozásokon. A közös munka rávilágított a Globális Észak és Dél közötti hasonlóságokra és különbségekre is. A csoportok fontos globális témákon dolgoztak, amik helyi problémákban, ügyekben jelentek meg: például a környezetszennyezés, a hulladék kérdése, a víz és az egészséges táplálkozás, a szegénység vagy a fogyatékkal élők helyzete. Minden csoport két témán dolgozott, és két iskolai projektet valósított meg a 2013-14-s tanévben. Az iskolai partnerség kialakításának legfontosabb lépései: . 1. Előkészítés -> 2. Diákok közötti kapcsolatfelvétel (online) -> 3. Tanórai munka/ Téma bevezetése -> 4. Projekt munka -> 5. Megosztás -> 6. Akciók -> 7. Értékelés Az önálló projekt munka, kutatás, akciók mind fontos részei voltak az iskolai munkának. A diákok kisfilmeket, kollázsokat és digitális posztereket készítettek , esszéket, naplókat írtak, kutatást csináltak, és mindezt megosztották a parteriskola

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #7

ISKOLAI PARTNERSÉGEK: A VILÁG AZ ISKOLÁBAN

“A partnerség órái különböztek a többi tanórától. Ezeket nem untam. Itt más kultúrákról tanultunk. Az első legfontosabb dolog, amit megtanultam Sierra Leone-ről, az a kitartás. Az emberek, a gyerekek sose adják fel az álmaikat. A nehézségek ellenére is tanulnak.” – egy résztvevő magyar diák beszámolójából

Az akciók egyik legfontosabb része a helyi közösség bevonása volt. Az egyik freetown-I iskola diákjai egy kis színdarabot adtak elő a helyi embereknek, amivel a fenntartható hulladék-gazdálkodásra hívták fel a figyelmet. Más esetben a helyi vezetőkkel beszéltek (idősek, törzsi vezetők), akik a döntéshozatalban fontos szerepet töltenek be a formális önkormányzati dolgozók mellett. Itt is a hulladék problémája és az újrahasznosítás volt a téma, és a diákok akciói a helyi viszonyokra és problémákra reagáltak.

2. Miért jó gyakorlat? A partnerségek valódi tapasztalatcserén, megosztott felelősségen és tudáson alapultak – a tanárok és a diákok a Globális Dél és Észak országaiból tanultak egymástól, és a technikai nehézségek és a 2014-es ebola járvány ellenére is kapcsolatokat alakítottak ki. A projekt munka rávilágított, hogyan tudnak két különböző kontinens diákjai együtt dolgozni, miközben a helyi problémákkal és megoldásokkal is foglalkoznak. A megoldásokat, ötleteket aztán megosztották a helyi közösséggel is, hogy a közvetlen környezet is profitáljon a projektből.

3. Linkek • http://artemisszio.blog.hu/tags/Észak-Dél_ Kapcsolat • The World in the Classroom – guidebook to establish school par tnerships, 2014: https://drive.google.com/file/ d/0B5TgEhR6R1MbOFlId1c0aV8zWUk/view • The guidebook in Hungarian, 2014: • http://globalschoolsconnect.com/wpcontent/uploads/2013/04/2014-WorldClassroom-HU-FINAL_big.pdf

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #7

diákjaival. A diákok kreatív akciói különösen hangsúlyt kaptak, ezekkel a helyi közösséget is elérték.Például Sierra Leone-ban nem iható víz folyik a csapból, hanem a víz műanyag zacskókban kapható – ezeket a zacskókat hasznosították újra a diákok, és a zacskók hasznos új funkciót kaptak az iskolakertben.

Inspiráló jó gyakorlat #8

A SEKEM kezdeményezést 1977-ben Dr. Ibrahim Abouleish indította el, az egyiptomi sivatag egy érintetlen részén, 70 hektárnyi területen Kairótól 60 km-re észak-keletre. Biodinamikus gazdálkodási módszerek használatával a sivatagos terület újjáéledt, és fejlődő mezőgazdasági vállakozás színtere lett. Az évek során a SEKEM cégek és civilszervezetek sokoldalú agráripari ernyőszervezetévé vált. 1989-ben elindult a SEKEM Iskola általános- és középiskolai szinten, és mára 300 diákja van az óvodától a középiskoláig. 1. A projektről A SEKEM célja a fenntartható fejlődés, a kulturális sokszínűség és a közösségépítés előmozdítása,

támogatása. Az a vízió, melyet követve Dr. Ibrahim Abouleish kiásta az első kutat a hatalmas sivatagban, továbbra is a SEKEM üzleti felfogásának az alapja. Fenntartható fejlődés egy olyan jövő felé, ahol minden ember kibontakoztathatja egyéni tehetségét; ahol az emberek az emberi méltóságot tiszteletben tartó társadalmakban élnek együtt; és ahol minden gazdasági tevékenységet az ökológiai és etikai elvekkel összhangban végeznek – ezeket az értékeket követi az iskola és a tevékenységek. Az oktatás a holisztikus emberi fejlődés alapja. Az egész életen át tartó tanulás lehetővé teszi az emberek számára, hogy javítsák életkörülményeiket, és hozzájáruljanak közösségük és országuk fejlődéséhez. A diákok minden társadalmi réteget képviselnek, és főként a közeli Bilbeis városából vagy a környező vidéki településekről érkeztek. Az iskolába muszlim és katolikus gyerekek is járnak, itt arra ösztönzik őket, hogy harmóniában éljenek együtt és tiszteljék egymás vallását.

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #8

SEKEM* KEZDEMÉNYEZÉS (*életerő): A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS EGYIPTOMI MODELLJE

“SEKEM arra törekszik, hogy necsak modellje legyen, hanem hozzájáruljon az egész világ fejlődéséhez.” ~ idézet a Sekem weboldaláról ~

2. Miért jó gyakorlat? A Sekem alapvető célja, hogy támogassa az osztálytermen kívüli tanulást; a környezettudományok tanítását; a tapasztalati és gyakorlati tanulási módszerek haználata és a környezettudatosság növelését. A SEKEM iskolákba érkeznek gyerekek vidéki, városias és városi környezetből is; hátrányos helyzetű és jómódú családokból egyaránt; diplomások, vezetők, szakmunkások, gazdálkodók és szakképzetlen szülők gyerekei; egyiptomiak és külföldiek. A gyerekek a tanulási szükségleteik alapján is különbözők. Vannak, akik hagyományos állami iskolát kerestek és azok, akik szakképzést; vannak speciális nevelési igényű gyerekek, és olyanok is,

akik korábban kiestek az iskolarendszerből vagy sosem volt lehetőségük semmilyen iskolába járni. A diákok ilyen mértékű sokszínűsége egyedülálló oktatási és tanulási lehetőségeket nyújt.. Világszerte több díjat is nyert a kezdeményezés, többek között elnyerte a Right Livelihood Award díjat, ami Alternatív Nobel díjként vált ismertté.

3. További linkek: • http://www.sekem.com/ • http://goodpractices.agrinnovation.net/ Pages/GoodPracticeDetails.aspx?Id=195&lan g=EN&I=0&DId=0&CId=0&CMSId=10 • http://www.planet-diversity.org/fileadmin/ files/planet_diversity/Programme/Plenary_ Session/13_05/Abouleish_13_5_Sekem_ppt_ en.pdf

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #8

Bár a SEKEM Iskolát az Egyiptomi Oktatási Minisztérium hagyta jóvá és az egyiptomi állami tanterv alapján működik, elősegíti az oktatás és a társadalmi interakció új formáit is. A SEKEM Iskola az ismeretek és készségek fejlesztése mellett programjaival az egyén integritását és fejlődését is segíti. Így a hagyományos oktatás olyan kurzusokkal egészül ki, mint az euritmia, a kézművesség, a dráma, a tánc vagy a zene. A hagyományos oktatási módszerek és az innovatív tanulási folyamatok ötvözése maximálisan elősegíti a gyerekek társadalmi, kulturális és tanulmányi fejlődését. A munka és a tanulás összekapcsolódnak, mindkettő jelen van minden korosztálynál. Ennek érdekében a SEKEM Iskola tágas és jól felszerelt, beleértve a műhelyeket és egy színházat is.

Collection of INSPIRING EDUCATIONAL PRACTICES from all over the World

Inspiráló jó gyakorlat #9 MALIHAI CLUB: A FÁK TÚLÉLÉSÉÉRT Az iskolai klubok gyakorlati tudást adnak és bevonják a fiatalokat a környezetvédelembe. 1. A projektről

A Malihai klubokat egy civil szervezet, az African Wildlife Foundation (Afrikai Természetvédelmi Alapítvány, AWF) alapította 1980-ban, a tanzániai kormánnyal együttműködve (a Természeti Erőforrások és a Turisztikai Minisztérium bevonásával). A cél az volt, a fiatalok megértsék és támogassák a környezeti romlás megakadályozására irányuló erőfeszítéseket. A Malihai klubok alapgondolata az volt, hogy a természet jövője a tanzánok, főleg a fiatalok kezében van. A program lényege, hogy ráébresszék a fiatalokat, nekik kell a természet és a környezet ügyének élére állniuk. A program eredményeképpen a Malihai klubban résztvevő gyerekek 2010 végéig több mint egymillió

fát (1 000 000) ültettek ÉszakTanzániában. A Malihai Klubok tevékenysége alakult az évek során, így a hangsúly áttevődött a környezeti romlás megakadályozására irányuló emberi tevékenységekre, és kevésbé foglalkoznak a környezet ökológiai vonatkozásaival. Jelenleg az iskolai klubtagok aktívan részt vesznek faiskolák, virágos- és zöldséges kertek, halastavak kialakításában, valamint a megfelelő hulladékkezelésben és hulladékgyűjtésben. Ezen kívül vitákat szerveznek környezetvédelmi kérdésekről; országos és nemzetközi környezetvédelmi eseményeken vesznek részt; virágokat és fákat ültetnek, méhészkednek és akvakultúrával foglalkoznak; cikkeket írnak a Malihai hírlevélbe; drámát, verset, dalokat írnak és rajzokat készítenek egyéb környezetbarát tevékenységek mellett.

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #9

A D’Alzon Gimnázium Malihai Klubja a nem-formális környezeti neveléssel foglalkozó többezres klubhálózat része Tanzániában. A ‘Malihai’ szuahéli nyelven az élő természet összefoglaló neve, mely a növényzetet, emlősöket, madarakat és a levegőt is magába foglalja; a program környezeti neveléssel foglalkozik a klub tagjainak és más diákok bevonásával.

Collection of INSPIRING EDUCATIONAL PRACTICES from all over the World

“Azzal, hogy a Malihai klub tagja lettem a D’Alzon gimnáziumban (Arusha, Tanzánia), megértettem, hogy meg kell akadályozni a természet romlását, és javítani kell a természeti erőforrások állapotán, például törődni kell a fákkal, amik a túlélésért küzdenek az egyre durvább környezeti viszonyok között.” - A Malihai klub egyik tagja -

2. Miért jó gyakorlat? Az iskolai Malihai klubok elindítása a fiatalok bevonásával jó gyakorlat, mert összehozza a tanárokat, diákokat és a közösség tagjait, hogy környezetvédő tevékenységeket valósítsanak meg együtt, és elősegíti a széles körű részvételt a természet megőrzésében. A kezdeményezés hatására a fiatalok környezeti tudatossága nő, ami ösztönzi a személyes elköteleződésüket egy fenntartható jövő mellett. A tanzániai kormány létrehozott egy titkárságot, ahol teljes munkaidőben a Malihai klubok országos koordinálásával foglalkoznak. A kormány 1980. óta, már 37 éve rendszeresen forrást biztosít ehhez.

3. Linkek: • nla.gov.au/anbd.bib-an41261704 • http://www.worldcat.org/identities/ lccn-n94900812/ • ihi.eprints.org/348/1/ihieprint_(45).pdf • http://ihi.eprints.org/348/1/ihieprint_(45).pdf • subnet.loginto.me/30-years-anniversary-ofmalihai-clubs-of-tanza...

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #9

A Malihai Klub titkársága jelenleg egy oktatási programon dolgozik hindu, keresztény és muszlim vallási vezetőkkel együttműködésben, hogy a fiatalok a környezeti romlás okozta kihívásokra válaszul a spirituális iratokat is használják.

Inspiráló jó gyakorlat #10 A kezdeményezés a vízhez való jogra hívja fel a figyelmet az őslakosok közösségeiben Chiapas (Mexikó) hegyvidéki részein. A gender alapú projektet egy feminista civil szervezet valósította meg. 1. A projektről Chiapas egy mexikói régió, ahol sok csapadék hull, de a vidéki és városi lakosság mégis korlátozott és igazságtalan vízelosztással szembesül. Ennek legfőbb oka a a vízforrások szennyezése, az erdőirtás, az integrált vízés a hulladékgazdálkodás hiánya, valamint az óriási projektek- például bányák, gátak és monokultúrák – hatása. A vízhez való hozzáférés fejlesztése érdekében mexikói civil szervezetek (a feminista “Mujer y Medio Ambiente“ egyesület vezetésével) elindították a “Gender és víz: akciók a vízhez való jogért” (“Gender and water actions: ecotecnías, organizational strengthening and human right to water in the Highlands of Chiapas, Mexico”) projektet. A 2014 márciusától 2015 márciusáig tartó kezdeményezés öt önkormányzat (Chenalho, Las Margaritas, San Cristobal de las Casas,

Pantelhó és Huixtán) marginalizált, szegény közösségeiben valósult meg,. Annak ellenére, hogy az őslakos közösségek erős közösségszervezési kultúrával rendelkeznek, a helyi szokások és gyakorlatok korlátozzák a nők bevonását a vízzel kapcsolatos döntésekben. A projekt ezt a helyzetet akarja megváltoztatni. A projekt kiindulópontja egy részvételi kutatás volt az érintett őslakos közösségekben, gender és emberi jogi megközelítéssel. Ezután vezetőképzést és női érdekérvényesítő workshopokat is tartottak. A workshopok célja az volt, hogy felhívják a figyelmet annak fontosságára, hogy a nők is részt vehessenek közösséget érintő vízgazdálkodással kapcsolatos döntésekben. A műhelyekben nők és férfiak együtt és külön-külön is részt vettek. Az oktatási tevékenységeknek és tréningeknek köszönhetően új tervezési és megvalósítási stratégiákat alakítottak ki új infrastruktúrához (ecotecnías), melyek a nők igényeihez kapcsolódnak (víztartályok, öko fürdők, esővízgyűjtő rendszerek, vízszűrők stb.).

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #10

VÍZHEZ VALÓ JOG: AKCIÓK MEXIKÓBAN

“Megtanultuk, hogyan készítsünk víztartályokat, amiről eddig azt hittük, csak a férfiak tudják megcsinálni, de most látjuk, hogy mi is képesek vagyunk rá. Nagyon jó volt, hogy nők és férfiak együtt dolgozhattak.” ~ Egy chiapas-i őslakos nő

2. Miért jó gyakorlat? Általánosan elfogadott tény, hogy a nőknek fontos szerepe van a vízgazdálkodásban, és ezt a szerepet tovább erősítheti a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésének stratégiája (UN-Water, az ENSZ vízzel kapcsolatos programja). Ez a kezdeményezés jó példája annak, hogyan lehet része a gender alapú megközelítés egy, a vízhez való joggal (és

környezetvédelemmel) foglalkozó oktatási és kompetencia-fejlesztési projektnek. A módszer különböző kulturális és földrajzi környezetben is adaptálható.

3. Linkek: • Mujer y Medio Ambiente: https://www. mmambiente.org/ • Water as human right: http://www.cepazdh. org/wp/?p=618 • http://media.wix.com/ugd/59becd_46074d 46824d4c60a1e2ef3bb90d152c.pdf

INSPIRÁLÓ JÓ GYAKORLAT #10

A projekt keretében a résztvevők elsajátították a különböző infrastrukturális elemek megvalósításához és karbantartásához szükséges készségeket. Ezenkívül a program megerősítette a szervezeti folyamatokat és hozzájárult ahhoz, hogy a nemi szerepek megváltozzanak és a nők is részt vehessenek a vízzel kapcsolatos döntésekben. A tevékenységek a nők és a férfiak egyenlő részvételét ösztönözték, és olyan helyzeteket teremtettek, ahol a nők hangja, véleménye és tapasztalata is számított. Az egyes közösségek nemi szerepekkel kapcsolatos gyakorlatától és tapasztalatától függően mindenhol más eredmények születtek, de a projekt arra ösztönözte a résztvevőket, hogy megvizsgálják a nemek közötti társadalmi és kulturális egyenlőtlenséget, főleg a vízzel kapcsolatos kérdésekben.

A VILÁG AZ ISKOLÁBAN (MY CLASSROOM PLAYS SUSTAINABLY)

A GLOBÁLIS NEVELÉS JÓ GYAKORLATAINAK EURÓPAI VERSENYE

2017. Február –Július

10 globális nevelés jó gyakorlat európai iskolákból

A világ bent van az osztályokban!

Habár a globális nevelésnek sokáig tartott bekerülni az európai iskolákba, ma is innovációnak számít. Több ezer tanár valósít meg tanórai vagy iskolán kívüli projekteket a témában. Mindenesetre a globális felelősségvállalásra nevelés komplex társadalmi-környezeti témáit nem lehet a hagyományos pedagógiai módszerekkel megközelíteni. A diákok kritikai gondolkodására, rendszer-szemléletére, kooperációjára és probléma-megoldási készségeire van szükség, hogy valódi változásokat érjünk el. A globális nevelés tehát az iskolai közösség együttműködésére és cselekvésére épít, hogy helyi és globális szinten is hatást érjen el. A Same World európai jó gyakorlat versenye ezeket a szempontokat járta körül. 9 európai országban hirdettük meg, és két szinten zajlott: a) helyi/országos szinten: legjobb három gyakorlat bekerült az európai versenybe b) európai szinten: egy gyakorlat került kiválasztásra a helyi gyakorlatokból, ez nyerte meg a versenyt. Összesen 112 globális nevelés jó gyakorlat érkezett a helyi felhívásokra, a téma és a módszerek sokszínű darabja. 26 jó gyakorlat került be az európai döntőbe, amit az európai zsűri értékelt. Az alábbi gyűjteményben 10 válogatott gyakorlatot osztunk meg. Hogyan vonjuk be a diákokat olyan témákba, mint a migráció vagy a környezeti igazságosság? Hogyan csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat, és hogyan legyen fenntartható az életmódunk a közösségünkben / az iskolában? Hol a helye a tantervben a z új környezeti tárgyaknak, zöld innovációknak? Többek között ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik a kiadvány. Végül a kiadvány nem csak tanároknak szól! A hasznos ötletek, eszközök bárkinek szólnak, aki egy fenntarthatóbb világot szeretne, és pedagógiai programot, kampányt vagy akciót tervez. A gyakorlatok segítségével tegyük jobbá az iskolát, a helyi és globális közösséget! A CTI csapata SAME World projekt

Tartalom

#1 Migráció az Égei tengeren - veszélyben az emberiség 33

1. Téma 2. Összefoglaló 3. Az iskolai jó gyakorlat leírása 4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió)

35 35 35 37

#2 Együtt a közös jövőnkért

38 40 40 40 42

#3 Környezeti migráció és környezeti menekültek

43 45 45 46 50

#4 Hol és hogyan gyártották a pólód?

51 53 53 53 60

#5 A környezeti igazságosság feldolgozása kreatív eszközökkel

61 63 63 63 67

#6 Migráció a színpadon

69 71

1. Téma 2. Összefoglaló 3. Az iskolai jó gyakorlat leírása 4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió)

Téma

2. Összefoglaló 3. Az iskolai jó gyakorlat leírása 4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió)

71 72 74

#7 Zöld csapat egy zöld iskolában egy zöld világért

75 77 77 77 80

#8 Zöld ölelés a Földnek

82 84 84 84 86

#9 A globális problémák engem is érintenek

88 90 90 90 93

#10 Fort Pius városi kert

94 96 96 96 98

1. Téma 2. Összefoglaló 3. Az iskolai jó gyakorlat leírása 4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió)

#1 JÓ GYAKORLAT

GLOBÁLIS NEVELÉS

#1 MIGRATION MIGRÁCIÓ

AZ ÉGEI OVER THE TENGEREN AEGEAN SEA VESZÉLYBEN HUMANITY AZ EMBERISÉG ENDANGERED (GÖRÖGORSZÁG) (GREECE)

email mail@1lyk-metam.att.sch.gr ISKOLA Metamorfosis Gimnázium

GLOBÁLIS NEVELÉS

MAGYARORSZÁG GÖRÖGORSZÁG Tanár és korosztály Anna Trigkatzi, Stavroula Vlachou, Styliani Keramida, Alexandra Ilia Környezetismeret (Középiskola 1., 2. osztály)

#1 JÓ GYAKORLAT

Migráció az Égei tengeren – Veszélyben az emberiség (Görögország)

SAME WORLD European Contest for Good Practices in Environmental Sustainability Education

1. Téma

Klímaváltozás Környezeti igazságosság Környezeti migráció

MAGYARORSZÁG GÖRÖGORSZÁG

“My classroom plays sustainably”

3. Az iskolai gyakorlat leírása 3.1

Tanár(ok) – Diákok

Anna Trigkatzi-Stavroula Vlachou, Styliani Keramida-Alexandra Ilia 90 diák

3.2

#1 JÓ GYAKORLAT

A Migráció az Égei-tengeren – Veszélyben az emberiség oktatási program a migrációs/menekült hullámokkal foglalkozik térben és időben. A projekt a görög térségre fókuszál, középpontban a tengerrel. Kezdésként a görögországi bevándorlókkal, különösen a Kis-Ázsiából érkezőkkel foglalkoztunk, és a görög polgárháború alatti lakosságmozgást, és a gyermekek vándorlását vizsgáltuk Görögországban és azon kívül. Kiemelten foglalkoztuk a modern kori társadalmi mozgásokkal Görögországban. Körüljártuk az éghajlatváltozás, a természeti katasztrófák, valamint az élelmiszerek és a természeti erőforrások egyenlőtlen elosztása miatt kialakuló környezeti migráció kérdését is. Fő célunk, hogy rávilágítsunk a népesség mozgásainak környezeti dimenzióira, akkor is, ha a nyilvánvaló ok a háború. Fontos volt még az empátia kialakítása, az önkéntesség és az aktív állampolgárság. Különböző okokat, következményeket és gyakorlatokat elemeztünk, hogy megértsük a vándorlások által kiváltott problémákat. Módszerek: tapasztalati tanulás, dokumentumfilm, film, előadás, ötletroham, vita, szerepjáték, improvizáció, képregény, új technológiák (elektronikus felületek, képzési eszközök), terepmunka. Különböző intézményekkel és képviselőkkel működtünk együtt, és akciókat és rendezvényeket szerveztünk más iskolákban.

GLOBÁLIS NEVELÉS

2. Összefoglaló

Oktatási kontextus

Osztálytermi tevékenység bizonyos témákhoz kapcsolódóan (néhány tanórán keresztül) Interdiszciplináris, tanórán kívüli iskolai projekt (néhány hétig vagy hónapig tartó) Egyéb: Tantervi iskolai projektek (néhány hétig vagy hónapig tartó) 35

MAGYARORSZÁG GÖRÖGORSZÁG

Tevékenységek • Bevezetés fotók segítségével, ismerkedő játék; • Csoportbontás játékkal (“Smyrna-N. Ionia” – ők a Kis-Ázsiából érkező menekültek, “Syria-Lesvos” – ők a modernkori menekültek, “Glaciers-Tsunami” – ők a környezeti menekültek); • Brainstorming és beszélgetés “talking stick” demokratikus módszerrel (akinél a bot vagy más kijelölt eszköz van, az beszélhet). Kiindulási pont: egy dal és egy dokumentumfilm, ami a görög bevándorlókról és a kis-ázsiai katasztrófáról szól; a Caravan-Saray Theater of Ariana Moushkin c. videóklipje a modernkori menekültekről; PPT a klímaváltozásról és a környezeti migránsokról; • Akciónap az iskolában a Menekültek Világnapja (december 18.) alkalmából: papírhajók elrejtése idegeneknek szóló, a vendégszeretet fontosságát hangsúlyozó üzenetekkel (ezeket a diákok készítették a “Refugees crossing art” projekt keretében); • Foglalkozások a karácsonyi vásárhoz kapcsolódóan (képeslapok és naptár készítése, decoupage, karácsonyi díszek, édességek); • Fogalmi térkép (külföldi, bevándorló, menekült, menedékkérő) és szerepjáték a menedékkérelem beadásáról; • Drámapedagógiai improvizáció, ami a “Tegnap mi, ma mások: A menekült ügy környezeti és fenntarthatósági szempontból az oktatásban” szemináriumra épült. Felhasznált anyagok: 1) részletek különböző, tengeren zajló, katasztrófákat, veszélyes utazásokat és viharokat leíró művekből, melyek a “hős menekült” képét és történetét vázolják fel. 2) kesztyűk és sapkák, melyeket a történet alatt a színészek viselnek; 3) székek egy körben a résztvevőknek és egy sátrat/hajót jelképező asztal 4) egy touberleki (tradicionális görög dob), ami ünnepi hangulatot teremtett és alapritmust adott a jelenetekhez. • “Against all Odds”, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának online játéka; • Kártyás szerepjáték a bevándorlásról, a brit Vöröskereszt “Pozitív képek” anyaga alapján; • Világtérkép kollázs alkotása környezeti migrációs történetek alapján • A környezeti igazságosság megközelítése az Environmental Justice Atlas elektronikus platform segítségével (ejatlas.org) • Felkészülés egy meg nem valósult útra egy képregény elemző olvasásán keresztül (Soloup: “Aivali”); találkozó Soloup-pal, plakátkészítés a képregényéből vett részletekkel, nemzetközi büfé a csoport tagjaival; • Szolidaritási akció az iskolaudvaron a menekültekért: egy menekülteket ábrázoló állókép megalkotása egy molinóval, melyen ez állt: “Nyitott határok”, miközben hagyományos szír zene szólt. • Szimulációs játék az élelmezési helyzetről és a Föld erőforrásainak egyenlőtlen elosztásáról. Szerepkártyákat használtunk, 3 különböző fókusszal, a csoportok társadalmi osztályától függően. A diákok random kerültek az egyes társadalmi osztályokba. A csoport tagjai felvették a szerepüket, a privilegizáltak élvezték az előnyöket, a hátrányos helyzetűek megélték a hátrányukat. • Látogatás Argyroupoli-ba, interjúk menekültekkel (Alimos tengerpartján az Elliniko menekülttáborból származó szíriai menekültekkel, egy palesztin származású diák tolmácsolt arabról, majd második interjú egy menekült hátterű metamorfosi-i lakossal.)

GLOBÁLIS NEVELÉS

Tanulási tevékenységek & tanulási eredmények

#1 JÓ GYAKORLAT

3.3

4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió) • Ez egy hasznos oktatási gyakorlat, mert…: • Innovatív módon köti össze a tenger természetes környezetét a migrációval / menekült témával, bemutatja a természeti és társadalmi környezet közötti kapcsolatot. • Térben és időben is foglalkozik a témával • A tapasztalati tanulásra épül, amit megerősítünk modern technológiákkal • A szerepjátékon és a szimulációs játékon keresztül növeli a megértést, az empátiát és az elfogadást, miközben erősíti a társadalmi felelősség-érzetet és az aktív állampolgárságot • Környezeti neveléssel kapcsolatos jó gyakorlatokra épül, de beépíti más szervezetek jó gyakorlatait is (ENSZ menekültügyi főbiztossága, brit Vöröskereszt) • Kreatív ötleteket, gyakorlatokat tartalmaz (aktivista akció, állókép menekültekről, képregény / irodalom stb.) • Kulcsfontosságú a környezet holisztikus megközelítése • A program sikerének kulcsa a diákok elköteleződése a téma és a célok iránt, valamint az elsajátított tudás más területeken való felhasználása.

MAGYARORSZÁG GÖRÖGORSZÁG GLOBÁLIS NEVELÉS

#1 JÓ GYAKORLAT

• Részvétel az “Egy hátizsák az útra” című, fiatal menekülteknek szóló akcióban. • Ruha, élelem és egyéb, menekültek számára nélkülözhetetlen tárgyak gyűjtése a D’ Association egyesület koordinálásával. • 3 napos kirándulás: látogatás Kastoriaba és Grammos-ba, a Nemzeti megbékélés parkjába, előadás a régió polgárháborús eseményeiről, a hegyek ökoszisztémájáról, kirándulás a görög polgárháború által érintett helyeken, találkozás az Apollóniai Menekültek Kastoriában Egyesület alapítójával; • Felkészülés a kirándulásra: a “Two times Alien” című dokumentumfilm megtekintése, ami a KisÁzsiából Macedóniába érkező menekültekről szól, illetve részletek Voulgaris polgárháborúról szóló filmjéből, a “Deep Soul”-ból. • “Gyerünk Görögország” - önkéntes nap szervezése az iskolánkban (takarítás, faültetés, tereprendezés, festés, javítási munkák). • Online konferencia a Mitilén kísérleti gimnáziummal és a lesvói menekült kérdés megvitatása a vonatkozó környezeti programjaink bemutatásával. • A program bemutatása az iskolában, előadásokkal és színházi elemekkel, melyek bemutatták a menekültkérdés összes általunk megvizsgált aspektusát. • A csoport képviselte az atticai iskolákat az oktatási minisztérium eseményén, ahol díjat is kaptunk a menekült téma feldolgozásáért. • Környezetvédelmi tudatosság díj 21 helyi önkormányzat partnerségétől. • Látogatás a Bafi menekülttáborban Parnitha-ban.

#2 JÓ GYAKORLAT

GLOBÁLIS NEVELÉS

#2 EGYÜTT

A KÖZÖS JÖVŐNKÉRT (MAGYARORSZÁG)

Együtt a közös jövőnkért Tanár és osztály Ceglédi Anna, 5. b

MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

SAME WORLD European Contest for Good Practices in Environmental Sustainability Education

GLOBÁLIS NEVELÉS

“My classroom plays sustainably”

ISKOLA Tisza-parti Általános Iskola

HELYSZÍN, IDŐPONT 6726 Szeged, Maróczy Géza tér 2. 2017. szeptember–június

#2 JÓ GYAKORLAT

email nusiposta@gmail.com

Klímaváltozás Környezeti igazságosság Környezeti migráció

MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

1. Téma

3. Az iskolai gyakorlat leírása 3.1

Tanár(ok) – diákok

Ceglédi Anna – osztályfőnök Katona Gyöngyvér Rózsa – pedagógiai asszisztens Diákok száma: 28 fő

3.2

#2 JÓ GYAKORLAT

A Tisza-parti Általános Iskola 5. b osztályá-nak a 2016/2017-es tanévben lettem az osztályfőnöke. Célom volt az osztályközösség megteremtése, és egy olyan pedagógiai projekt létrehozása, ami egyszerre hívja fel a figyelmet a környezetvédelemre és a társadalmi különbségekre. Nem száraz ismeretátadásban gondolkodtam, hanem önkéntességen és tapasztalaton alapuló tevékenységi formákon, amely nemcsak az osztályomba járó diákokra, hanem azok szüleire is hatással van. Hitvallásom, hogy a gyerekeket ki kell vinni az iskola falai mögül és megmutatni a világ minél szélesebb spektrumát, másrészt az iskolában kell olyan közösséget teremteni, ahol megtanulhatják az egymásra figyelést és a világ problémáival is már idejében szembesülnek. A jó gyakorlatom legfontosabb témái: az újrahasznosítás, a fogyatékkal élők és a mélyszegénységben élők megismerése, a közösségi összefogás, iskolai gyakorlókert létrehozása, civil szervezettel való együttműködés. Tevékenységek: jótékonysági mikulásfutás, tartós élelmiszerek gyűjtése, PET palack gyűjtése és újrahasznosítása, mesekönyv gyűjtés kórházban lévő beteg gyerekeknek, fűszerkert, gyakorlókert, mezítlábas ösvény és komposztáló létrehozása A tevékenységek rövid bemutatásából kiderül, hogy a gyerekeket és a szülőket is több oldalról

GLOBÁLIS NEVELÉS

2. Összefoglalás

Oktatási kontextus

Osztálytermi tevékenység, egy adott témához kapcsolódva (pl. néhány tanórán át) Tanórán kívüli, interdiszciplináris iskolai projekt (néhány hétig vagy hónapig tartó) Egyéb: kérjük, fejtsd ki 40

Civil szervezetek bevonása: A civil szervezetek olyan társadalmi problémákat vállalnak fel, amikkel már kisiskolás korban érdemes megismertetni a gyerekeket. A legfontosabb kapcsolat a Sclerosis Multiplexes Egyesülettel való együttműködés volt: Empátia terápia címmel több foglalkozást tartottak az iskolánkban. Először a betegség jellegét, sajátosságait ismertették meg a gyerekekkel, a további foglalkozások pedig arról szóltak, hogy a környezetünkben lévő felesleges hulladékból, hogyan lehet használati tárgyakat készíteni. Iskola kert létesítése: Az ötlet azért fogalmazódott meg bennem, mert azt láttam, hogy a gyerekeken hatalmas évközben a nyomás, az eredmények iránti elvárás. Szükség van egy olyan helyre, ahol ezeket a feszültségeket le tudják vezetni, illetve azonnal megtapasztalják a befektetett munka eredményét. Először egy kísérleti kertet hozott létre az osztályom, a kert építéséhez szükséges eszközöket a szülők hozták be, az iskolában talált téglák adták a kert keretét. A diákok csinálták a földterület előkészítését, ástak, gereblyéztek. Majd borsót vetettek, paradicsomot, paprikát, napraforgót ültettek. Emellett fűszerkertet is csináltunk, a gyerekek megismerték a fűszerek hatásait, és végzik a növények gondozását. Mint az egyik újrahasznosítási alternatíva, komposztálót is létrehoztunk a diákokkal: az instrukciókat követve a gyerekek alakították ki a helyet, és a szükséges fát a szülők adták.

MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Érzékenyítő programok: Az egyik legfontosabb a Jótékonysági Mikulásfutás volt. A gyerekek nem egymásnak adtak ajándékot karácsonykor, hanem helyette mikulássapkában Szeged városában futottak, külön élmény volt nekik, hogy a szüleikkel, testvéreikkel tették meg a közel 4 kilométeres távot. Az egymásnak vett, sokszor haszontalan ajándékok helyett, tartós élelmiszereket adtak hajléktalan embereknek. A jótékonykodás az egész tanévet átölelte a környezetvédelem mellett, a tavaszi hónapokban 2400 darab könyvet adtunk át a Mátrix Közhasznú Alapítványnak, akik ezt kórházakban lévő beteg gyerekeknek adták tovább. Ebben a gyűjtésben nemcsak az osztályom diákjai, hanem azok szülei és a munkahelyükön lévő emberek is segítettek.

GLOBÁLIS NEVELÉS

Tanulási tevékenységek & eredmények

#2 JÓ GYAKORLAT

3.3

Osztályfőnökként a saját osztályomat könnyen tudtam ebbe a projektbe bevonni, hiszen a tanév elejétől kezdve tudatosan alakítottam ezeket a programokat. A szülőket a folyamatos tájékoztatással tudtam motiválni, online csoportot hoztam létre, ahol a kert építésének fázisait képekkel, szöveggel dokumentáltam, az aktuális kéréseket is azonnal tudtam közvetíteni. Először osztályszinten érdemes tervezni, különböző környezetvédelmi, érzékenyítő programokra érdemes elvinni a gyerekeket. Fontos, hogy olyan közösségi teret is kell találni, amibe a szülő, gyerek, tanár is bekapcsolódhat. Hasznos minden lépést dokumentálni és a projekthez online közösségi teret létrehozni. Ha jól működik a projekt, a többi kolléga, osztály, sőt a helyi újság, rádió is segít a projekt fejlesztésében, láthatóvá tételében. Jó gyakorlatunk jövője a következő: a kísérleti kertet az alsós gyerekek fogják használni, a fűszerkertet pedig a felsősök, megismerik az egyes növények sajátosságait és felhasználási lehetőségeit. A Sclerosis Multiplexes Egyesülettel a 2017/2018-as tanév novemberében egy közös konferenciát és kiállítást rendezünk: a művészetterápia jótékony hatásai címmel. A kiállításon Szeged olyan speciális iskolái is megmutatkoznak, ahol fogyatékkal élő diákok tanulnak.

MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG GLOBÁLIS NEVELÉS

Több környezeti és társadalmi problémát érinti ez a jó gyakorlat: szegénység, betegségek, felesleg termelése, elidegenedés. Innovatív, mert sokrétűen közelít a felsorolt problémákhoz és gyakorlati tevékenységen keresztül tanít, a diákok környezettudatosságát és szociális érzékenységét fejleszti. Emellett hosszú távon fenntartható projektet hoz létre, és kinyitja az iskola kapuit, a helyi közösséget (szülők) és civil szervezeteket is bevon a programba. A jó gyakorlatunk másik erőssége, hogy önműködődvé válik, hiszen a tevékenységekbe az egész iskola bekapcsolódott.

#2 JÓ GYAKORLAT

4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió)

#3 JÓ GYAKORLAT

GLOBÁLIS NEVELÉS

#3 KÖRNYEZETI

MIGRÁCIÓ ÉS KÖRNYEZETI MENEKÜLTEK (ÉSZTORSZÁG)

MAGYARORSZÁG ESTONIA ÉSZTORSZÁG Tanár és osztály Signe Lensment, 7.a

GLOBÁLIS NEVELÉS

Környezeti migráció és környezeti menekültek

ISKOLA Sindi Gymnasium

HELYSZÍN, IDŐPONT Sindi, 2017. április – május

#3 JÓ GYAKORLAT

email signe@haridus.eu

Klímaváltozás Környezeti igazságosság Környezeti migráció

MAGYARORSZÁG ESTONIA ÉSZTORSZÁG

1. Téma

2. Összefoglaló

A foglalkozás célja, hogy a diákok: - a klíma- és a környezeti migráció okairól tanuljanak, - megismerjenek olyan régókat, ahol az embereknek el kellett hagyniuk otthonaikat, és olyan eseteket, ahol természeti kataszrófák okoznak klímamigrációt. - halljanak olyan régiókról, amiket az emberek elhagytak, és el tudják helyezni ezeket a térképen. - megismerjék a klímaváltozás hatásait az emberekre és a környezetre. A diákok kompetenciái fejlődnek, mert: - értékeket és erkölcsi elveket tudatosítanak, és ennek megfelelően cselekszenek, valamint nem maradnak közömbösek, ha azzal szembesülnek, hogy mások ezeket figyelmen kívül hagyják. - megértik az emberek és a környezet közötti kapcsolatokat, és tudják, mit tehetnek felelősen a környezetért a mindennapokban. - képesek kreatívan kifejezni magukat. - tudják, hogyan tegyenek fel kérdéseket természettudományos témákban, hogyan vitassák meg a témát másokkal, hogyan fejezhetnek ki tudományos gondolatokat és következtetéseket tudnak levonni a bizonyítékok alapján. - megoldásokat találnak környezeti- és emberi fejlődéssel kapcsolatos kérdésekre. - együtt tudnak működni másokkal különbö-ző helyzetekben és online környezetben. - képesek használni a digitális eszközöket.

#3 JÓ GYAKORLAT

Fő témák és tev ékenységek: 1. megbeszélés a kínai Három-szurdok gát (Three Gorges Dam) megépítéséről és a lakosság migrációjáról. 2. “klímaváltozás és környezeti menekültek” című játék. 3. egy “Klímamigráció” történet elbeszélése történetkockák segítségével. 4. a “környezeti menekült” című animáció. 5. infografikák készítése a környezeti migrációról. 6. megbeszélés, lezárás.

GLOBÁLIS NEVELÉS

A környezeti migráció kiegészítő téma a 7. osztályban a populáció témakörében.

Módszertan: 45

3.1

MAGYARORSZÁG ESTONIA ÉSZTORSZÁG

3. Az iskolai gyakorlat leírása Tanár(ok) – Diákok

3.2

Iskolai kontextus

Osztálytermi tevékenység bizonyos témákhoz kapcsolódóan (néhány tanórán keresztül) Interdiszciplináris, tanórán kívüli iskolai projekt (néhány hétig vagy hónapig tartó) Egyéb

3.3

Tanulási tevékenységek és tanulási eredmények

GLOBÁLIS NEVELÉS

Tanár: Signe Lensment Diákok: 17

A “Környezeti migráció és környezeti menekültek” iskolai projekt öt tevékenységből állt, amelyek megtalálhatók ezen a weboldalon:

A környezeti migráció témájához kapcsolódó tevékenységek között voltak egyéni feladatok, páros és csoportmunkák is, így a diákok egyénileg is elgondolkodhattak a témán, ugyanakkor megvitathatták a kérdéseket az osztálytársaikkal is. A digitális és kreatív feladatok során különböző készségeik fejlődtek. Az első feladat a kínai Három-szurdok-gát megépítésével foglalkozott, és az érintett emberek sorsa körül forgó vita volt. A diákok egyénileg elemezték a gát építésének előnyeit és hátrányait. Miután megjelölték a gát helyét a térképen, a diákok megvitatták, hogy a gát építésével negatívan érintett emberek környezeti menekültnek tekinthetők-e.

#3 JÓ GYAKORLAT

httgs:/sites.google.com/view/keskkonnaranne2017

Tanulási eredmények: - a diákok megismernek olyan régiókat, amit az emberek kénytelenek voltak elhagyni környezeti feltételek miatt. - a diákok digitális eszközök használatával el tudják helyezni a térképen ezeket a régiókat.

MAGYARORSZÁG ESTONIA ÉSZTORSZÁG

Megbeszélés: Környezeti menekültnek tekinthetők-e azok az emberek, akiket a Három-szoros gát építése negatívan érintett? Sorolj fel érveket!

A második feladat a SAMEWORLD Oktatási Készletből származott: “Összekapcsolós játék – a klímaváltozás és a környezeti menekültek”. A játékon kívül a diákok egy karakter-alapú “vélemények sorát” alakították ki. Ebben a feladatban a diákoknak a tanár kérdéseire adott válaszok alapján kellett sort alkotniuk.

GLOBÁLIS NEVELÉS

Az 1. feladat – lépésről lépésre

Tanulási eredmények:

#3 JÓ GYAKORLAT

- az ember és a környezet közötti complex kapcsolat megértése - a diákok megismernek olyan régókat, ahol az embereknek el kellett hagyniuk az otthonukat. - kreatív önkifejezés

MAGYARORSZÁG ESTONIA ÉSZTORSZÁG Tanulási eredmények: - természettudománnyal kapcsolatos állítások megfogalmazása - kooperatív készségek fejlődnek

A globális felmelegedés története. Az összes történet elérhető ezen a linken észt nyelven: https://sites.google.com/view/jututaringkr17/avaleht

A negyedik feladat egy animáció létrehozása volt csoportban a környezeti menekültek témájában. A diákoknak ajánlottunk néhány olyan helyszínt, amelyben a feladat elvégezhető.

GLOBÁLIS NEVELÉS

A harmadik feladat a “Klímamigráció” című történet összeállítása és elbeszélése volt a történetkockák és a Lensoo app segítségével. A történetkockák használatával a hallgatóknak egy releváns történetet kellett összeállítaniuk, amit megosztottak Google Drive-on.

#3 JÓ GYAKORLAT

Tanulási eredmények: - környezettel kapcsolatos felelősségtudat és viselkedés - tanult dolgok felhasználása (beleértve a készségeket és stratégiákat) különböző kontextusokban és témákban

MAGYARORSZÁG ESTONIA ÉSZTORSZÁG

Az ötödik feladat része volt egy infografika létrehozása egyénileg. A klímamenekültekkel kapcsolatos valamennyi témakört ábrázolhatták (ország áttekintése, globális felmelegedés stb.) Három típusú infografikából választhattak. Tanulási eredmények: - a klíma- és környezeti migráció okainak megismerése - a klímaváltozás hatásainak megismerése az emberre és a környezetre.

A hatodik feladat a visszacsatolás volt, értékelő kártyák segítségével. (Ezek a kártyák olyan kérdéseket tartalmaztak, mint például: “Melyik tevékenységből tanultál a legtöbbet?”; vagy voltak befejezetlen mondatok, például: “Jelenleg nehézséget okoz számomra, hogy ...” A diákokat arra kértük, hogy válaszoljanak a kérdésekre vagy fejezzék be a mondatot.) A diákok egy online platformon adtak visszajelzést.

#3 JÓ GYAKORLAT

GLOBÁLIS NEVELÉS

- a tartalomgyártáshoz, copyrighthoz kapcsolódó jó gyakorlatok megismerése

A projekt fejlesztette a diákok digitális és kommunikációs készségeit, valamit alakította az értékrendjüket. A digitális készségeik fejlesztése a digitális eszközökön keresztül történt kommunikációs és tartalomkészítési gyakorlatok által valósult meg. Az értékek tisztázása kapcsán a diákok attitűdjét is érintettük. A kommunikációs készségek fejlesztése kiterjedt a diákok szókincsének bővítésére és az új kifejezések különböző módon történő gyakorolására. Azért választottam ezt a témát, mert a diákokat nagyon érdekelte a téma a “Klíma reggeli” (Climate Breakfast”) című projektben való részvétel után, amit a Peipsi Center for Transboundary Cooperation szervezett. Ennek a gyakorlatnak egyik előnye, hogy a diákok a saját preferenciájuk alapján választhatnak környezetet a feladatok elvégzéséhez. Egy másik előny a következetes kommunikáció és a feladatok sokszínűsége. Gyengesége talán az iskolánkban rendelkezésre álló digitális eszközök szűkössége, valamint az, hogy a tanárnak nagy mennyiségű előkészítő munkát jelentett

MAGYARORSZÁG ESTONIA ÉSZTORSZÁG GLOBÁLIS NEVELÉS

Egy jó gyakorlat az együttműködésre épül, ösztönzi a kreativitást és összekapcsolja a témát a valósággal. A gyakorlat közvetlen hatással van a diákokra, mivel megpróbálták azonosítani magukat a klímamenekültekkel és azokkal, akiknek el kellett hagyniuk otthonukat. Reméljük, a diákok most már megértik a kiszámíthatatlan jövőt, melyet a természet és az általunk hozott döntések is befolyásolnak, valamint a környezeti menekülteket helyzetét is jobban megértik.

#3 JÓ GYAKORLAT

4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió)

#4 JÓ GYAKORLAT

GLOBÁLIS NEVELÉS

#4 HOL ÉS HOGYAN GYÁRTOTTÁK A POLÓD?

(GÖRÖGORSZÁG)

MAGYARORSZÁG GÖRÖGORSZÁG Tanár és évfolyam Georgios Vouzaxakis QTS09, Higher Secondary Education, II. évfolyam

GLOBÁLIS NEVELÉS

Hol és hogyan gyártották a pólód?

ISKOLA Mochos Gimnázium

#4 JÓ GYAKORLAT

email gvouzaxakis@yahoo.com

Klímaváltozás Környezeti igazságosság Környezeti migráció

MAGYARORSZÁG GÖRÖGORSZÁG

1. Téma

Az órán a diákok felfedezik, hogy a nagyvállalatok mennyire kihasználják az olcsó munkaerőt a gazdaságilag fejlődő országokban, ugyanakkor megismerik a felelős fogyasztás fogalmát, valamint a fenntarthatatlan mértékű gyártás és fogyasztás társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti hatásait. Az oktatási gyakorlat a tapasztalati és konstruktív tanulás empirikus szemléletén alapul, mivel a diákok játékokon és az IKT eszközök használatán keresztül tanulnak a társadalmi-gazdasági háttérről, amelyben élnek, valamint elgondolkoznak az attitűdjökön, melynek célja a cselekvés és a társadalmi változás. A tevékenységek célja: a) a munkaerő-kizsákmányolás és a gyermekmunka problémájával kapcsolatos tudatosság növelése; b) sajátélmény alapú játék a fogyasztói szokások megváltoztatására; c) az áruk termelésének és fogyasztásának domináns, fenntarthatatlan gazdasági modelljének átgondolása, valamint annak a környezetre, társadalomra, kultúrára és gazdaságra gyakorolt

3. Az iskolai gyakorlat leírása 3.1

Tanár(ok) – Diákok

Tanár: Vouzaksakis Georgios Diákok száma: 15

3.2

#4 JÓ GYAKORLAT

Az állampolgári nevelés egyik tananyaga az “Üzlet: vállalkozó és üzlet” c. fejezetben rövid áttekintést ad a munkaerőigényes vállalatokról és a nagy textilipari cégekről a gazdaságilag fejlődő országokban, ahol olcsó a munkaerõ.

GLOBÁLIS NEVELÉS

2. Összefoglalás

Oktatási kontextus

3.3

MAGYARORSZÁG GÖRÖGORSZÁG

Az iskolai gyakorlat része egy szélesebb körű phd kutatásnak, melynek célja a közgazdasági tanterv átalakítása, az IKT eszközök bevonása. A kutatást a Krétai Egyetemen végezték, Makrakis Vasilios professzor koordinálásával.

Tanulási tevékenységek és tanulási eredmények

1. feladat: Kiindulási pont Interactive Video 1, ehhez az iskolai gyakorlathoz készült videó. Ez a videó a Euronews csatornának a Bangladesh-i textilipar állapotairól szóló riportját használja fel. A diákok megnézték a videót, majd az internet segítségével válaszoltak az interaktív videó kérdéseire. Minden kérdéshez kaptak visszajelzést, a feladatsor végén pedig látták az elért pontszámukat. A pontoknak nincs szerepe, de motiválhatja a diákokat.

#4 JÓ GYAKORLAT

Első fázis: Bevezetés – az előzetes tudás előhívása

GLOBÁLIS NEVELÉS

A tevékenységek leírása

Második fázis: Tudásszerzés (Tapasztalati tanuláson alapuló játék – kapcsolódás egy valódi problémához) 2. feladat: A diákokat megkérjük, nézzék meg, hol készültek a cipőik, amiket viselnek (vagy a ruhájuk, pl. a felsőjük) (Made in ...) majd rendeződjenek csoportokba az országok szerint. 54

MAGYARORSZÁG GÖRÖGORSZÁG

3. feladat: Minden csoport keresse meg a térképen a gyártó országot, majd nézzék meg a távolságot (google maps). A diákok közösen megodják a feladatlapot (“Find out where it was made (activity 3)”:

Olvasd el az alábbi kérdéseket, majd beszéljétek meg a csoportban! 1) Keresd meg a térképen az országot, ahol a cipőiteket (vagy más ruhátokat) gyártották! 2) Tudtok valamit erről az országról? Ha igen, írjátok össze! 3) Kösd össze a gyártás helyét a lakóhelyeddel (vagy azzal a hellyel, ahol vásároltad!

#4 JÓ GYAKORLAT

A távolság: _____ km a google térkép szerint.

GLOBÁLIS NEVELÉS

Feladatlap: Nézd meg, hol gyártották!

4) Szerintetek mennyibe kerül ez a távolság? Mekkora a környezeti terhelés, amit a termékszállítás okoz, ha a távolságok nagyok? Véleményetek szerint a termék ára befolyásolja a termékszállítás által okozott környezeti terhelést?

6) Keressétek meg a gyártó hivatalos honlapján a környezetvédelmi irányelveiket és a munkakörülményekre vonatkozó információkat!

MAGYARORSZÁG GÖRÖGORSZÁG

5) Miért fontos, hogy tudjátok, kik és milyen körülmények között készítették a cipőtöket/ruhátokat?

8) Most pedig számoljunk! Tegyük fel, hogy vettetek egy 20 eurós ruhát egy jól ismert márkától. A felsőnek francia márkaneve van, de Kínában gyártották. A francia cég kiszervezte a gyártást Kínába, de ő intézi a tervezést, a raktározást és az eladást. Tippeljétek meg, hogyan oszlik meg a 20 euró, amit a termékért adtatok! A bolt, ahol a ruhát vásároltad: _______ eurót kap a 20-ból. Az állam leszed adó formájában: _______ eurót a 20 euróból.

GLOBÁLIS NEVELÉS

7) Szerintetek fontos, hogy a vásárló ismerje ezt a céges irányelvet? Könnyen megtalálható ez az információ?

A francia cég kap: _______ eurót a 20 euróból. Szállítási költségek: _______ euro a 20 euróból.

A kínai textilgyárnak jutó _______ euróból _______ euró elmegy az alapanyagra, a gyártási költségekre pedig _______ euró. A kínai gyártó profitja _______ euro és a gyárban dolgozó munkás _______ eurót kap egy felső után. Beszéljétek meg a válaszokat! 4. feladat: A csoportok bemutatják a válaszokat az osztálynak. Az észrevételeket megvitatják. Milyen adatot találtak azokról az országokról, ahol a ruháikat gyártották? Milyen adatot találtak a környezetvédelmi irányelvekről és a munkakörülményekről? Honnan szedték az adatokat? Hogyan osztották be a 20 eurót? Közös vita a 20 euró megoszlásáról a „Data for the Teacher” és az article of Kathimerini newspaper anyagok alapján. Ki járt legközelebb a valósághoz?

#4 JÓ GYAKORLAT

A kínai textilgyár kap: _______ eurót a 20 euróból.

5. feladat: Interactive Video 2, a diákok egy kérdésre válaszolnak a videó befejezésével kapcsolatban. 6. feladat: Egy rövid videó megtekintése: Social Experiment: Who made my clothes. Egy társadalmi kísérlet: ruhaautomatát állítottak fel Berlinben egy központi téren, ahol 2 eurós pólót lehetett kapni. Ha az emberek tudják, milyen körülmények között gyártották a pólót, vajon megveszik? 56

Mi a túlfogyasztás környezeti hatása? Egy 5,99 eurós ruhadarab okozhat-e környezeti és társadalmi kárt, a gyártást és a szállítást figyelembe véve? 8. feladat: Az ActionAid dokumentumfilmjének megtekintése ‘Made in Bangladesh, the real cost of our cheap clothes’, amely a fővárosban, Dhakában található Rana Plaza ruhagyár összeomlásának 2. évfordulójára készült. 9.feladat: A film után megvitatták a 7. rész témáit, ezúttal új szemszögből. Felismerték, mekkora szerepük van fogysztóként és állampolgárként.

MAGYARORSZÁG GÖRÖGORSZÁG

7. feladat: Plenáris vita. Lehetséges témák: Miért fontos, hogy vásárlóként ismerjük a megvásárolt termék “történetét”? Mit tehetünk fogyasztóként? Honnan szerezhetünk információt a megvásárolt termékről? Gyakorolhatunk-e nyomást a gyártókra, hogy a gyártási állapotok transzparesek legyenek? Hogyan tájékoztathatjuk a helyi közösséget?

GLOBÁLIS NEVELÉS

Harmadik fázis: Reflexió

9. feladat: A fenti feladatok alapján a diákok böngésznek az interneten a következő témákban: - A gyártás és fogyasztás környezeti / társadalmi / kulturális / gazdasági hatásai. - A felelős / fenntartható fogyasztás fogalma és gyakorlata. - Egy általuk kiválasztott jól ismert nagy ruházati / cipő márka cégének környezetvédelmi és társadalmi felelősságvállalással (CSR) kapcsolatos irényelvei. 10. feladat: A diákok egy online kutatást csinálnak (google form használatával), hogy felmérjék a helyi közösség tudását az olcsó munkaerőről és a fogyasztási szokásait, a felelős / fenntartható fogysztásra fókuszálva. Példaként néhány elem a diákok által végzett kutatásból:

#4 JÓ GYAKORLAT

Negyedik fázis: Akció

#4 JÓ GYAKORLAT

GLOBÁLIS NEVELÉS

MAGYARORSZÁG GÖRÖGORSZÁG

11. feladat: A diákok összeállítottak egy anyagot a teljes oktatási folyamatról, és bemutatták a helyi közösségnek; ennek célja a tájékoztatás és a figyelemfelkeltés volt. Példa bemutatók:

Munkakörülmények / beszámoló

• Krisanti, egy 28 éves munkás, aki egy bangkoki gyárban dolgozik, ahol jól ismert cipőmárkák termékeit gyártják: „Néha köteleznek minket arra, hogy az éjszakai műszakban túlórázzunk. Úgy dolgozom, mint egy gép, nem úgy, mint egy ember.”

Mi történt a Rana Plaza-ban (Banglades)

GLOBÁLIS NEVELÉS

• Egy 21 éves munkás egy indonéz gyárban: „2003 júniusában és júliusában az én részlegem reggel 7-től másnap reggel 4-ig dolgozott, a sok megrendelés miatt. Naponta 7 órára mehettünk haza.”

• Egy nappal az összeomlás előtt a építőmérnökök repedéseket észleltek a gyárban, és megparancsolták minden vállalatnak, hogy hagyja abba a munkát és hagyja el a gyárat.

• Az épület összeomlott és maga alá temetett több száz embert. Hány életet mentettek volna meg, ha a gyár tulajdonosai jobban törődnek a dolgozókkal, mint a termeléssel.

Tanulási eredmények Ez az iskolai gyakorlat a tanulási folyamatot és kimenetet helyezi előtérbe. A diákok vannak a középpontban, és nyitott a diákok kezdeményezései és érdeklődése felé. Nem voltak konkrét és speciális tanítási célok, hanem általánosak, amelyek az oktatási folyamat révén alakultak ki. Értékelésként a diákok egy anonim kérdőívet töltöttek ki, és a véleményüket megkérdeztük a tanulási folyamatról is. A diákok tanultak a témáról, kritikusan szemlélték a társadalmi-gazdasági környezetüket, valamint elgondolkodtak a mindennapi életben kialakult attitűdjeiken és döntéseiken. Felismerték, hogy otthoni fogyasztói döntéseik gazdasági, társadalmi és környezeti hatással vannak nemcsak a helyi, de a globális társadalomra is.

#4 JÓ GYAKORLAT

• Az épület alján lévő vállalatok követték az utasításokat, de a ruhagyár követelte, hogy munkásai munkába álljanak.

A tanár célja a kritikus gondolkodás kialakítása volt a gazdasági tananyagról, és annak újraértelmezése a fenntarthatóság szemszögéből. A diákok motivációja az volt, hogy részt vehettek egy nyitott oktatási folyamatban, fojtogató tananyagmennyiség nélkül. Ugyanakkor az elmúlt években megnőtt az iskolában a környezeti és társadalmi kérdésekről szóló diskurzus, így saját maguk miatt is motiváltak voltak. A gyakorlat bevonta a diákokat, az iskolát és a helyi közösséget is, a fenntarthatóság témáin keresztül. A gyakorlat egy nyílt - rugalmas részvételi - kooperatív - diákközpontú tanulási folyamatra helyezte a hangsúlyt. Az IKT eszközök használatával a diákok aktívan együtt dolgoztak, hogy megoldják a felmerült problémákat, és kritikusan reagáltak a társadalmi-gazdasági környezetetre, amiben élnek. A helyi közösség tagjaiként felismerték az összefüggéseket és tetteik hatását a helyi és a globális társadalomra is.

MAGYARORSZÁG GÖRÖGORSZÁG GLOBÁLIS NEVELÉS

4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió)

A társadalomra gyakorolt hatás akkor valósulhat meg, ha a helyi közösséget is aktívan bevonjuk. A helyi közösségben végzett kérdőíves kutatás ehhez járult hozzá. A gyakorlat gyenge pontja, hogy sajnos nem sikerült teljes mértékben bemutatni a gyakorlatot és a kutatás eredményét a helyi közösségnek, ennek okai a középiskolai keretek és a korlátozott tanítási idő. A gyakorlat rugalmassága és adaptálhatósága a tervezés egyik fő célja volt, ezért inkább kiindulópontként érdemes használni. Az összes felhasznált oktatási anyag (pl. interaktív videó) elérhető a megadott linkeken. A tevékenységek lineáris leírása nem jelenti azt, hogy csak ilyen sorrendben lehet haladni, ez függ a korábbi tevékenységektől és a diákok által felvetett kérdésektől is.

#4 JÓ GYAKORLAT

A diákok alábbi készségei fejlődtek: kritikus gondolkodás és problémamegoldás; kommunikáció, kreativitás és innováció; kapcsolatteremtés; kritikai tudatosság; interkulturális készségek; felelősségvállalás és tudásszerzés.

#5 JÓ GYAKORLAT

GLOBÁLIS NEVELÉS

#5 A KÖRNYEZETI

IGAZSÁGOSSÁG FELDOLGOZÁSA KREATÍV ESZKÖZÖKKEL (GÖRÖGORSZÁG)

GÖRÖGORSZÁG GLOBÁLIS NEVELÉS

A környezeti igazságosság feldolgozása kreatív eszközökkel

email georgiosarlapanos@gmail.com ISKOLA Experimental High School of Patras (Laggoura)

#5 JÓ GYAKORLAT

Tanár & korosztály Arlapanos Georgios, Biologist MEd, & 1. és 2. évfolyamos diákok vegyes csoportja

GÖRÖGORSZÁG

2. Összefoglaló A gyakorlat célja a környezeti igazságosság (KI) fogalmának kritikai megértése, ezen keresztül a kompetencia- és készségfejlesztés. Ezt a következőkön keresztül értük el: tapasztalati tanulás, példák kritikai elemzése és művészi alkotás. Először is: a tapasztalati tanulás tevékenysége “Lépj egy lépést előre” címmel a KI témájára lett kidolgozva, a következő célokkal: A) az empátia növelése, B) a világ kritikai megértése, C) az emberi méltóság, az emberi jogok és az egyenlő demokratikus részvétel erősítése. Másodszor: a környezeti igazságtalanság esetek kritikai elemzésének célja, hogy a diákok: 1) megértsék az igazságtalansághoz vezető mechanizmusokat és tényezőket 2) tegyenek javaslatokat a KI megvalósítására. Harmadrészt a közösségi művészeti akció céljai: A) a kreatív önkifejezés és az együttműködés fejlesztése, B) az IKT eszközök használata. Konkrétabban:

a fogyasztói szokásokról készült rövidfilm bemutatta, hogy ez a környezeti igazságtalanság egyik oka, ezzel célunk a közvélemény tudatosságának növelése volt. A filmnek pozitívan hatása volt az iskolában, most keressük egyéb kapcsolódó közösségekben vagy helyi klubokban való vetítés lehetőségeit.

3. Az iskolai gyakorlat leírása 3.1

Tanár(ok) – Diákok csoportja

Arlapanos Georgios, Biologist MEd Diákok száma = 11

3.2

GLOBÁLIS NEVELÉS

Klímaváltozás Környezeti igazságosság Környezeti migráció

#5 JÓ GYAKORLAT

1. Téma

Oktatási kontextus

Osztálytermi tevékenység bizonyos témákhoz kapcsolódóan (néhány tanórán keresztül) Interdiszciplináris, tanórán kívüli iskolai projeke (néhány hétig vagy hónapig tartó) Egyéb: Kreativitás és Kiválóság Csoport

GÖRÖGORSZÁG

3.3

Tanulási tevékenységek & Tanulási eredmények

A) Általános cél (az összefoglalóban) B) Szakaszok: Első: tapasztalati tanulás Második: esetek kritikai elemzése Harmadik: figyelemfelhívó üzenet megalkotása és terjesztése. C) Időtartam opciók: Minimum 3 órás időtartamtól hosszútávú projektig (lásd Reflexió rész) D) Megvalósítás: A forgatókönyvet a Kreativitás és Kiválóság Csoport program (Creativity and Excellence Group) részeként valósítottuk meg, melynek témája a tudományos fogalmak és témák bemutatása. Egy tanítási órát a tapasztalati tevékenységre fordítottunk, két órát az esettanulmányok kritikai elemzésére, valamint több órát a fim elkészítésére. E) Forrás: https://goo.gl/CPouuP

GLOBÁLIS NEVELÉS

Általános Adatok:

A) Célok (az összefoglalóban) B) Szempontok: A gyakorlat célja, hogy a szerepeken keresztül növelje az empátiát és a megértést mások iránt. Az elején a diákok egy sorban állnak kint az udvaron, és megkapják a titkos szerepkártyát. Az állításokat a tanár hangosan felolvassa. Ha valaki úgy érzi, rá vonatkozik az elhangzott állítás, tesz egy lépést előre, ha nem, a helyén marad. Így növekszik a távolság köztük, ami a környezeti igazságtalanságra utal, és a résztvevők lassan rájönnek, hogy “áldozatok” vagy “tettesek”. A végén az animátor megkéri a diákokat, hogy nézzenek körül, nézzék meg a távolságokat. Egymás után feltárják a szerepüket (‘én ….vagyok’) és elkezdik megbeszélni az érzéseiket, gondolataikat. A végén a diákok eldobják a szerepüket, vagyis a földre dobják a szerepkártyájukat.

#5 JÓ GYAKORLAT

Első szakasz: Tapasztalati tanulás “Lépj egy lépést előre’, a KI témájához adaptálva

‘Lépj egy lépést előre’

Kijelentések: Lépj egyet előre ha...

1. Tudsz venni egy új számítógépet, ha régi már nem működik. 2. Olcsón tudsz ipari és elektronikai eszközöket szerezni. 3. Annyira sok papírt használhatsz el, amennyit csak szeretnél. 4. Ok nélkül is fogyaszthatsz áramot. 5. Biztonságban érzed magad a víz minősége miatt, amit fogyasztasz. 6. Nyugodt vagy a jövőbeni gyerekeid egészsége miatt. 7. Biztosítani tudod a környezetvédelmi szabályozás betartását. 8. Egyenlő részvételt tudsz biztosítani mindenkinek a helyi környezettel kapcsolatos döntések meghozatalában. 9. Nyugodtan kimehetsz éjszaka is az utcára ott, ahol laksz. 10. Élvezheted a szabadtéri sétákat. Összefüggést keresünk a szerepek és a reakcióik között. Rögtön kiderül, hogy az igazságtalanság térben és időben fejlődik ki. Az igazságtalanságot a források hiánya, a bizonytalanság érzése és a demokratikus részvétel hiánya növeli. Azonosították a hátrányos helyzetűeket, és megkeresték a való élet szerepeinek dinamikájának (a politikus, a felelős személy, a fogyasztó) hierarchiáját. Végül felmerült a környezeti igazságosság fogalma, alapvető szerepe a fenntarthatóság bizto-

GLOBÁLIS NEVELÉS

GÖRÖGORSZÁG Több szerepet párokban osztunk ki, hogy legyen interakció és érzékeltesse az ok-okozati viszonyt, míg másokat több diáknak is kiadunk, hogy több szempontot halljunk.

#5 JÓ GYAKORLAT

C) Időtartam: min. 1 óra, ideális esetben 2 óra D) Megvalósítás - eredmények: A tevékenység 1 óráig tartott. Szerepek és szabályok: Szerepek: Ki vagy? 1. Középosztálybeli kamasz, egy jól működő és biztonságos városban élsz. 2. Egy nő magas fizetéssel, ipari környezetben vezetsz egy környezetszennyezés ellenőrző csoportot, és nem teljesítesz jól a munkában. 3. Energiaügyi miniszter vagy, egy gazdaságilag erős ország fővárosában élsz, és jóváhagytad egy atomerőmű építését, megfelelő nukleáris biztonság nélkül. 4. Egy terhes nő vagy, és egy olyan atomerőmű közelében levő városban laksz, ahol egy éve jelentős szivárgás volt. 5. Kamaszlány vagy, egy olyan faluban élsz, ami egy nagy gát közelében van, ami egy város vízellátását biztosítja. 6. Egy nő vagy, és egy olyan erdős területen laksz, ahonnan egy nagyvállalat termel ki és exportál faanyagot külföldre. Másokkal együtt a fakitermelés csökkentéséért küzdesz, és gyakran kerülsz összetűzésbe a biztonsági őrökkel. 7. Egy kevésbé képzett férfi vagy. Te és a fiad egy kobalt bányában dolgoztok (ami elengedhetetlen pl. a mobiltelefon- és laptopakkumulátorok gyártásához), veszélyes és rossz munkakörülmények között. 8. Egy rákos beteg, aki a rákkeltő króm ionok és más veszélyes vegyi anyagok fokozott koncentrációjával szennyezett vizet fogyaszt.

GÖRÖGORSZÁG Második szakasz: Környezeti igazságossággal kapcsolatos esetek kritikai elemzése. A) Célok (az összefoglalóban) B) Leírás: A diákok megismerkednek valós, környezeti igazságossággal kapcsolatos történetekkel, majd csoportokban okokat és megoldásokat keresnek, egy feladatlap alapján. Bemutatják a munkájukat plenárisan. C) Időtartam: min. 1 óra, ideális esetben 2 óra vagy több; D) Megvalósítás - kimenetek: Két tanítási órában a diákok egy munkalapon (forrással worksheet (with sources) és csoportokban elemeztek néhány környezeti igazságosság esetet (víz, kobalt bányászat, nukleáris energia). Előadták a csoportnak az esetet, megbeszélték, majd közös konklúzióra jutottak. Felismerték, hogy nemcsak a fogyasztási szokások, hanem a gyártási folyamatok, a gazdasági modellek és a demokrácia hiánya is nagy szerepet játszik az igazságtalanság kialakításában. Azt is megjegyezték, hogy az igazságtalanság visszaszorítása csak tudatos és kollektív döntések és igények útján valósulhat meg, illetve a fenntarthatóságra irányuló oktatást és az emberi jogok védelmét hangsúlyozták.

GLOBÁLIS NEVELÉS

sításában (miszerint alapvetően befolyásolja azt), és az egyetemes jogok védelmének szükségessége.Az eredményeket egy grafikonon mutatták meg, a diákok pedig pozitívan értékelték szóban és a kérdőíven is a gyakorlatot (questionnaire).

A) Célok (az összefoglalóban) B) Leírás: Ez a forgatókönyv rugalmas része. A diákok művészeti alkotást hoznak létre, vagy olyan akciót szerveznek, ami hatással van az iskolára és a tágabb közösségre. A rendelkezésre álló időtől, a tanártól, és a diákok választásától függően sokféle formájú és tartalmú amyag születhet. C) Megvalósításunk - kimenetek: A mi esetünkben a csoportot a “Lépj egy lépést előre” játék ihlette. Az anyagi és erkölcsi szinten fennálló kölcsönös függőségi kapcsolatot szerettünk volna megmutatni, hogy bemutassuk, mennyire dönthetünk önállóan a különböző hatásokat, értékeket és jogokat figyelembe véve. Így született meg a “Tug-of-war” / “Kötélhúzás” (https://vimeo.com/ arlapanos/env-justice) rövidfilm, amely az emberek közötti kapcsolatokat térben és időben, a belső gondolatokat, a változást – szószerinti, metaforikus vagy szürreális értelemben– mutatja be. A megértéshez szükséges háttérinfomáció is bemutatásra került.

#5 JÓ GYAKORLAT

Harmadik szakasz: Informatív és figyelemfelkeltő üzenet létrehozása és terjesztése

GÖRÖGORSZÁG A tanár szerepe a koordináció és az ötletek megosztásának facilitálása volt. A diákok pozitívan értékelték a projektet az értékelő kérdőívben Végül pedig, a disszemináció sikeresen megvalósult, pozitív hatással. A) A filmet bemutattuk az iskolai közösségnek: az iskolai blogon (school blog), osztálytermi vetítéseken és vitákon (2017. május). B) Terjesztettük a közösségi médiában- pozitív kommentek és hozzászólások (2017 májustól). C) Filmvetítés és beszélgetés a város egyik környezetvédelmi klubjában (2017. június). D) Részvétel jövőbeni fesztiválokon, pl. Olympia Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Filmfesztivál (2017. december).

4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió)

#5 JÓ GYAKORLAT

GLOBÁLIS NEVELÉS

Jelenet a filmből - Kötélhúzás, a szalagnak szimbolikus jelentése van

A diákok és a tanárok érdeklődése a témák (környezetvédelem, emberi jogok) és a művészet iránt meghatározta a tervezést és a megvalósítást. A gyakorlat az alábbi értékeket tartalmazza: A) szabadtéri tapasztalati tanulás B) valódi szituációk közös elemzése C) a tudatosság növelése széles körben kreatív alkotásokkal. A tapasztalati tanulás összekötötte az egyéni és a kollektív szintet, az eset elemzése a helyit a globálissal. A probléma holisztikus és mélyreható megközelítése azonban kihívás, különösen ha ilyen rövid idő áll rendelkezésre, ez általában a gyenge pont a megvalósításban. Azt gondoljuk, érdemes lenne 67

GÖRÖGORSZÁG GLOBÁLIS NEVELÉS

#5 JÓ GYAKORLAT

egy szélesebb körű elemzést beépíteni a tevékenységek közé, például más iskolai tevékenységek (környezetvédelmi, egészségügyi oktatás, kutatási óra stb.) keretében. Így a gyakorlati tevékenységet és kritikai elemzést akár más tanórák keretében is el lehet végezni, pl. környezetismeret vagy állampolgári ismeretek órán. A harmadik szakasz kialakítása a tanár és a diákok lehetőségeitől és választásaitól függ. A megvalósítás viszonylagos rugalmassága a gyakorlat pozitív eleme. A három fázis a kiváltott hatás alapján egymást kiegészíti: figyelem és empátia, információ és elemzés, mobilizálás és cselekvés. A kognitív részt összetett tapasztalattal kombinálja (tapasztalati tanulás, szabadtéri tanulás, kreatív kifejezés, együttműködés), ezért gyakorlatunkat innovatívnak tartjuk. Végül pedig a disszemináció és a kiváltott hatás (lásd a 3.3. pontot) is fontos, hiszen ez nem korlátozódott az iskolai környezetre, hanem a résztvevők jelentősen kiterjesztették a közösségi hálózatukon keresztül, illetve részt vettek a helyi fesztiválokon és előadásokon, és művészetről szóló vitákon, hogy felhívják a figyelmet a témára.

#6 JÓ GYAKORLAT

GLOBÁLIS NEVELÉS

#6 MIGRÁCIÓ A SZÍNPADON

(OLASZORSZÁG)

OLASZORSZÁG

A színház mint a kutatás, a tanulás, a tudatosítás és a reflexió eszköze Tanár & Osztály Prof. Michela VANNI, Class 2^A

GLOBÁLIS NEVELÉS

Migráció a színpadon

Iskola “Ugo Pellis” Secondary School

Fiumicello (Udine), 15/05/2017

#6 JÓ GYAKORLAT

email vannimichela@libero.it

OLASZORSZÁG

2.Összefoglaló Színházi műhelymunka (színházi eszközök használata oktatási környezetben): egy performansz létrehozása (“Mare di sola andata”) és egy színházi előadás (Dialogo marino Tengeri Párbeszéd) a migráció témakörében a múltban és a jelenben, a környezeti és társadalmi-gazdasági igazságosság témaköréhez kapcsolódva. Ez a gyakorlat, ha megfelelő kontextusba helyezzük, és aktív workshop keretében valósul meg, különösen motiváló, így olyan oktatási és tanulási célok megvalósulását teszi lehetővé, melyek az általános oktatási gyakorlatban nem valósulnának meg. A színházi műhelymunka részben az iskolai órákon zajlik (kutatás, téma elemzése), részben iskolai órákon kívül (képzés, improvizáció, kreatív írás, próbák stb.) Általános célkitűzések – kommunikáljunk olyan kérdésekről, melyek befolyásolják az emberek életét; jobban megértsük a saját és mások érzelmeit, fejlesszük az önreflexiót, és elgondolkozzunk a társadalom szabályain. Külön célunk volt az egyének és a csoport kommunikációjának erősítése, a vélemények tiszteletben tartása. Ezen kívül a diákok következő készségei is fejlődtek: kreatív írás, szóbeli kifejezés, testtudatosság, színpadi mozgás. Tartalma szerint ez a tevékenység egy nagyobb projekt (Education for Peace, for Global Citizenship, for Sustainability and for Human Society) része; kiemelten érintettük a múltban és a jelenben zajló a migráció témáját, alaposan megvizsgálva azokat a lehetséges okokat,

amelyek arra kényszerítenek embereket, hogy elhagyják a hazájukat. A színházi workshop módszerei • Színházi tréning (gyakorlatok a testi kifejezésről, ezek lehetővé tették, hogy a diákok fizikai és érzelmi síkon kommunikáljanak) • Brainstorming és “circle time” (szervezési és ötlelető technikák) a nyílt párbeszéd és vita elősegítésére, valamint a kreatív írást előészítő tevékenység. • A tanár által kijelölt szövegek közös és egyéni olvasása (újságcikkek, könyvés írásos beszámolók részletei), mely gazdagítja a kutatást és a szövegekről kialakult vitát; érdekes részletek kiválasztása improvizációhoz. • Zene hallgatása a reflexió pillanatai alatt. • Kreatív írás gyakorlat, aminek eredménye egy színdarab megírásása lesz, elemei pedig: kutatás, dokumentáció, érzékszervi és érzelmi (ön)kifejezés. • Improvizáció, melynek alapja szövegek, helyzetek, tárgyak és hangulatok. • Díszletelemek megtervezése (szimbolikus és irreális) – az elemek csak utalnak a környezetre, nem létrehozzák azt; a diákok közös munkája. • Előadás próbák.

GLOBÁLIS NEVELÉS

Klímaváltozás Környezeti igazságosság Környezeti migráció

#6 JÓ GYAKORLAT

1.Téma

A projekt végén minden diák ír egy személyes beszámolót. 71

OLASZORSZÁG

3. Az iskolai gyakorlat leírása Tanár(ok) – Diákok csoportja

TANÁROK, KÉPZŐK Michela VANNI Rita DIJUST Elena GINALDI Sara ZAMPARELLI

3.2

2. ÉVFOLYAM – DIÁKOK ABBAGNATO Asia CAOVILLA Thomas BAGGIO Matteo CARUSO Gloria BERLESE Elisa GUERCIO Sara BOLZAN Mario LUNARDI Lucrezia BOSICH Simone MARIZZA Giada BRANCATELLI Francesco MOVIO Rachele BUSATO Samuele

PASCOLAT Anna PUNTIN ALICE TAVAGNA Alice UDOVICI Gloria USTULIN Filippo ZUPPEL Nicole

GLOBÁLIS NEVELÉS

3.1

Oktatási kontextus

3.3

Tanulási tevékenységek & Tanulási eredmények

A fentiekhez kapcsolódó konkrét megvalósult tevékenységek 2015- Párbeszéd alapú tanóra a másokkal való együttélésről (a mindennapi életünk interkulturális dimenziója) 2015 – Látogatás a Balducci befogadó központban (Zugliano, UD) és találkozás néhány vendéggel; beszámolók gyűjtése

#6 JÓ GYAKORLAT

Osztálytermi tevékenység bizonyos témákhoz kapcsolódóan (néhány tanórán keresztül) Interdiszciplináris, tanórán kívüli iskolai projekt (néhány hétig vagy hónapig tartó) Egyéb

2015 – 2016 kutatás az osztályban, együttműködő tanulási módszerekkel (migráció és menekültek) 2015 – Részvétel a Fiumicello-I ifjúsági Tanács programjain, téma: befogadás 2016 – Animációs videó készítése egy keleti mese, az “Abdullah of the Sea and Abdullah of the Land” alapján, a befogadásról (a CeVI Nemzetközi Önkéntes Központtal együttműködésben) 2015 – 2016 -2017: Kötetek olvasása - “Libars di scugni lâ” (Free to have to leave – Szabadon elmehet) 72

OLASZORSZÁG 2016-2017 A “GOOD JOURNEY” színházi eőadás megtekintése, kísérő, tanulási célú tevékenységekkel 2017 – a Same World Edukit anyagainak használata 2015-2016-2017 Videófelvételek és fotós dokumentáció megtekintése és elemzése;. 2017 –Mások helyében (kis csoportos munka) 2017-2018 Színpadi előadás: “Stories of migrants and other outcasts”

GLOBÁLIS NEVELÉS

Leonardo Zanier verseskötete a Friuli migrációról; Alessandra Ballerini: “La vita ti sia lieve – Storie di migranti e altri esclusi”, (Your modest life – stories of migrants and other outcasts; Legyen könnyű az életed – migránsok történetei); “Libertà di migrare – Perché ci spostiamo da sempre ed è bene così” (Freedom to migrate – why we’ve always relocated and that’s a good thing; Az elvándorlás szabadsága – miért vándoroltunk mindig is és miért van így jól?), V. Calzolaio és T. Pievanik kötete; újságcikkek olvasása;

A színházi gyakorlat a fent leírt módszertant alkalmazva javította a diákok kommunikációs készségeit, ami hozzájárult a saját és mások érzelmeinek jobb megértéséhez, fejlesztette az önreflexiót, és segítette a javasolt témák átgondolását. A gyakorlat középpontjában álló témákkal (migráció és menekültek) kapcsolatban megváltozott a diákok attitűdje: sokan, akik korábban előítéletek és sztereotípiák mentén gondolkoztak, ezután nagyobb nyitottságot és empátiát mutatnak a témában. Megértették a gazdag országok gazdasági és környezetvédelmi politikái és a migráció közötti kapcsolatot.

#6 JÓ GYAKORLAT

A harmadik évfolyamos osztályok minden évben találkoznak egy méltányos kereskedelem szakértővel, hogy a környezeti és gazdasági igazságosság témáját mélyebben, globális szinten is megértsék; ezután Fairtrade termékekkel piacot szerveznek, hogy az egész közösségben tudatosítsák a kereskedelemnek ezt a formáját.

OLASZORSZÁG

#6 JÓ GYAKORLAT

Az aktív részvétel és a kíváncsiság elvárás volt, de a diákok nyelvi készsége és kitartása fejlődött. A koncentrációs készség és az önkontroll is fontosak. Ezek az előfeltételek megkönnyítik a feladatot, de a gyakorlat során is fejlődnek. A bevándorlással és a bevándorlók befogadásával kapcsolatos kérdések globális aspektusa a projekt elejétől jelen van: azokat a múltbeli és a jelenlegi folyamatokat vizsgálja, mi kényszerít embereket arra, hogy elhagyják az otthonaikat. Az északi és a déli országok közötti kapcsolatok tanulmányozása szintén kiemelte a jóléti társadalomban napi szinten felmerülő felelősségeket: a mi felelősségünket. Az egész kurzus olyan innovatív tanulási stratégiákat tartalmaz, mint a kooperatív tanulás, a “circle time”, a párbeszéd alapú órák, az improvizáció és a színpadi képzés. A workshop során a csoport direkt bevonása megtörténik, ami növeli az egységet és a kohéziót, miközben az egyén is fejlődik. A színház nyelvét használó gyakorlathoz előzetes képzés/gyakorlat szükséges a tanár részéről, hogy a projekt módszereit ismerje. A keleti mesék (“Abdullah of the Sea és Abdullah of the Land”) által inspirált animációs rajz létrehozása speciális technikai tudást igényel (esetünkben ezt a CeVI Nemzetközi Önkéntes Központ külső szolgáltatója biztosította).

GLOBÁLIS NEVELÉS

4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió)

#7 JÓ GYAKORLAT

GLOBÁLIS NEVELÉS

#7 ZÖLD CSAPAT EGY

ZÖLD ISKOLÁBAN EGY ZÖLD VILÁGÉRT (OLASZORSZÁG)

OLASZORSZÁG Tanár & Osztály Manuela Trevisan, Class 2B

GLOBÁLIS NEVELÉS

Zöld csapat egy zöld iskolában egy zöld világért

ISKOLA ”G. B. Monteggia” Lower Secondary School

Laveno Mombello, 2017. május 18.

#7 JÓ GYAKORLAT

email manustrevisan@gmail.com

OLASZORSZÁG

2. Összefoglaló A Laveno Mombello-i Monteggia Iskola 2007-08 óta aktív környezetvédelmi témákban, amikor a Varese-i önkormányzat “Iskolánk a fenntartható energiáért” projektje részeként bemutatta a “Fényvédők” programot. A diákok azóta számos interdiszciplináris tevékenységben vettek részt, és megértik, hogy még a kis lépések is fontosak a fenntarthatóság szempontjából. 2010-11-től kezdődően a környezetvédelmi és fenntarthatósági oktatási projektek az Agenda 21Laghi terv és a CAST-Laveno Green School projekt részévé váltak. Iskolánkban egész évben zajlanak tevékenységek, melyek témái a Legambiente, a SERR, a M’illumino di Meno és egyéb szervezetek, mint például a La Fabbrica, az Oikos és a COOP munkájához kapcsolódnak. Az erőforrásokkal való takarékoskodás a leg-

fontosabb témák közé tartozik: a hulladékcsökkentés, a megfelelő újrafeldolgozás, az újrahasznosítás, a megosztás, az újrafelhasználás, az energiatakarékosság, az élelmiszer-pazarlás csökkentése, az élelmiszer-csomagolás csökkentése, a helyi élelmiszerek választása és a telekocsi. A diákok vezető szerepet töltenek be minden aktív részvételre épülő gyakorlatban: az iskolában, otthon és az országban. Célunk a jövőben alkalmazható jó gyakorlatok terjesztése. A módszerek között megtalálható a csapatmunka, műhelyek, tervezés, művészeti alkotás, újságcikkek és szórólapok írása, valamint statisztikai elemzések.

3. Az iskolai gyakorlat leírása 3.1

Tanár(ok) – Diákok csoportja

GLOBÁLIS NEVELÉS

Klímaváltozás Környezeti igazságosság Környezeti migráció

#7 JÓ GYAKORLAT

1. Téma

Manuela Trevisan, természettudományok és matematika tanár, környezeti nevelés mcs.vezető Alessandra Annoni, művészeti nevelés tanár Paola Zarini, informatika tanár Chiara Mauri, hittan tanár Laura Vignati, irodalom- és nyelvtan tanár Diákok az egész iskolából, főként az 1C, 2B, és 3C osztályból. 77

OLASZORSZÁG

Oktatási kontextus

Osztálytermi tevékenység bizonyos témákhoz kapcsolódóan (néhány tanórán keresztül) Interdiszciplináris, tanórán kívüli iskolai projekt (néhány hétig vagy hónapig tartó) Egyéb

3.3

Tanulási tevékenységek & Tanulási eredmények

Tevékenységek a Varese és a CAST-Laveno tartomány által szervezett Zöld Iskola (Green School) projektben: Iskolánk tíz osztályával foglalkoztunk a csomagolás kérdésével: részt vettünk az Európai Hulladékgazdálkodási Héten (European Week for Waste Reduction- SERR), valamint a “M’illumino di Meno” és a “Earth Hour” projektekben. A harmadik és első évfolyamos osztályokkal a földhasználat és a hulladék kérdésével foglalkoztunk, és részt vettünk a Föld Napján és a “Tisztítsuk meg a világot” (Clean Up the World) akcióban. A második és a harmadik osztályosok megnézték a “Trashed” című filmet, majd egyéni és csoportos vita zajlott, hogy elindítsa a gondolkodást a hulladék keletkezése, tárolása és újrahasznosítása témakörében. A 2B osztály elemezte a filmet és a CONAI adatait. A csoportok szórólapokat készítettek a csomagolásról. A tanárok segítették a folyamatot: az informatika és rajztanárok a grafikáknál, a természettudományokat tanító tanárok a tudományos adatok terén, az irodalomtanár pedig az írásban. A diákok a helyi újrahasznosítási láncot is megfigyelték és elemezték, és megismerték a különböző csomagolóanyagok jellemzőit. A második évfolyam négy osztályának mindegyike készített tájékoztató táblázatokat későbbi felhasználásra, teljesen újrahasznosítható anyagokból. A 2B osztály, a 2A-s évfolyamtársaik és tanáraik támogatásával bejárták a város utcáit a csomagolással kapcsolatos tájékoztató anyagokkal. Szórólapokat osztottak a helyieknek, és elbeszélgettek velük a csomagolásról és az újrahasznosításró. A művészeti nevelés tanárral számos anyagot újrahasznosítottak kreatív projektekben.

#7 JÓ GYAKORLAT

3.2

Samuel Ienco Alessio Lanieri Davide Liu Zhong Yi Lorenzo Meroni Simone Montillo Alexandro Parola Maite Paroli Anna Pettenuzzo Monica Rodari Alexandro Scandura Sascha Tafuro

GLOBÁLIS NEVELÉS

2B osztály: Asia Bonini Nicolas Bonini Sara Capossela Lorenzo Cappelli Vittoria Colombo Bianca Dossena Kristel Gargaglione Elisa Girardi Mattia Guido Marco Hu

OLASZORSZÁG Az Újévben folytattuk a programot: - az egyik osztályban négy fából szövőszéket építettünk, a nagymamák maradék fonaljainak felhasználásához; - a művészeti osztály karton csomagolóanyagokból és cukrászdai tálcákból készített vicces, animált reneszánsz portrékat. A “M’illumino di Meno” projekthez csatlakozva (Caterpiller-RAIradioDUE) a “CondiVivo” tevékenységben ötleteltünk a pazarlás csökkentésén, majd az ötleteket felírtuk post-itekre, ezeket faliújságokra erősítettük (amiket közértekből elkért dobozok lapjából készítettünk); ezek az osztályteremekbe kerültek; a Föld Órája előkészítéseként. A Föld Órája (WWF) napján elvittük a faliújságokat Laveno utcáira, majd a közkönyvtárba kerültek, hogy mindenki elolvashassa és továbbadhassa az üzeneteket. A 2B-es osztály megnézte a “Come il Peso dell’Acqua” című dokumentumfilmet (rendezte A. Segre, a Rai 3 és a Ruvido produkció) a hittan- és irodalom tanárokkal , és a “Nel Mare Ci Sono i Coccodrilli” című darabot (A tengerben krokodilok vannak, írta Christian di Domenico). A diákok készítettek egy kutatást a migráció jelenségéről, és az osztálytermi megbeszélés után írtak egy esszét a témából. A diákok nyilatkozata arról, hogy “szabad és felelős élettervet kell létrehozni” tökéletesen illeszkedik

#7 JÓ GYAKORLAT

A “Hulladékfigyelőkkel” egyidejűleg “Fényfigyelők” is vannak; ők azt figyelik, hogy a lámpák az osztálytermekben és a folyosókon le vannak kapcsolva, amikor nincs rájuk szükség (például napos vagy üres tanteremben). Karácsonykor a Legambiente (Legambiente-Circus Valcuvia és Valli del Luinese) helyi szervezete elfogadta a felkérésünket, és egy akciót valósítottunk meg “Ne dobj ki jó dolgokat: és fénybe boríthatod a Karácsonyt” címmel. A verseny az iskolánk osztályainak és a város minden lakójának nyitott volt: a téma karácsonyfákat készíteni kizárólag újrahasznosított csomagolóanyagokból, hogy ezzel is kiemeljük az újrahasznosítás fontosságát, illetve hogy kicsivel is sokat tehetünk a környezetért. Az iskola minden osztálya kapott egy speciális anyagot (papír/karton, alumínium, PET palack, PE-2, kemény műanyag, Tetrapak és polilaminátok). A 2B-nek a papírt/kartont kellett használnia a feladat elvégzéséhez. A karácsonyfákat pedig, amiket az osztályok a rajz – és informatika órákon készítettek, kiállították a Villa Fumagalliban, valamint Laveno Mombello üzleteiben is kihelyezték őket, így részt vettek a Legambiente versenyben. A díjátadóra Szülői Munkaközösség egy karácsonyi vásárt szervezett, ahol újrahasznosított csomagolóanyagokból készült díszeket árultak. A díjátadón a Legambiente elnöke és a közoktatási tanács elnöke is részt vett. Nagyon örülünk, hogy az újrahasznosított anyagokból készült karácsonyfa akció olyan jól sikerült, hogy az önkormányzat és a kiskereskedelmi szövetség hagyományt szeretne belőle teremteni, és jövőre is meg szeretnék rendezni.

GLOBÁLIS NEVELÉS

Az elsős osztályok az informatika tanárral készítettek grafikai ábrákat, amiket kihelyeztek az osztálytermekbe a szemetesekhez. “Hulladékfigyelőket” jelöltek ki “ minden osztályban (hetente 2 fő, mindig más), akik azt ellenőrzik, minden hulladék jó gyűjtőbe kerül-e, ha hiba csúszik be, szólnak az osztálytársaiknak, mit hova szelektáljanak. A csomagolás csökkentése érdekében a 2B és a többi osztály megosztott, közös tízórait hozott: nagyobb móka, kevesebb csomagolóanyag/hulladék.

OLASZORSZÁG a környezettudatosságra nevelő projektünkbe, mert támogatja az aktív és felelős állampolgárokat, akiknek fontos, hogy megvédjék a környezetünket és a Földet, ahol élünk: ez mindenki joga.

Az alábbi elemek biztosították a projekt szélse körű léthatóságát: az ötletek megosztása a könyvtárban, a buszon kihelyezett reklám, ami a “M’illumino di Meno”-ra, a megosztás napjára hívja fel a figyelmet, a karácsonyfák kiállítása a városi üzletekben, a Legambiente díjkiosztója a tóparton, az információs táblák a COOP üzleten és a város utcáin, valamint a helyi újságban (Cuntasú) megjelent cikkek. A projekt részeként a “figyelők” lekapcsolták a világítást a folyosókon és az osztálytermekben, ha nem volt rá szükség, és ellenőrizték a szelektív hulladékgyűjtőket az osztálytermekben, mielőtt a hulladék kikerült az iskolából, kéthetente lemérték a papírt, a műanyagot és a vegyes hulladékot. A családok is részt vettek a karácsonyfa akcióban és a közösségi tízóraiban. Az önkormányzat részt vett a “Clean up the world” napon és a karácsonyi vásáron. A Legambiente részt vett a “Clean Up the World” napon és a karácsonyfa versenyen, a könyvtár a “CondiVivo” kártyák akcióban, a COOP szupermarket és a városi üzletek kiállították a karácsonyfákat a kirakatukban, illetve a Szülői munkaközösség karácsonyi vásárt szervezett, a Cuntasú szerkesztősége pedog megjelentette a diákok által írt anyagokat.

4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió)

#7 JÓ GYAKORLAT

A diákok élvezték, hogy a program eltér az iskolában megszokottaktól. Érzékenyebbek lettek a környezetvédelmi témák iránt, és nagyobb figyelmet fordítottak a pazarlásra, az újrahasznosításra, az elektromos energia felelősségteljes használatára, és befolyásolja a hozzáállásukat mindaz, ami helyben vagy globálisan történik.

GLOBÁLIS NEVELÉS

A programban a diákok aktívan részt vettek: a különböző akciókban, a kreatív művészeti feladatokban, a filmkészítésben és a projekt résztvevőiként is.

Programunk erősíti az aktív állampolgárságot, megismerteti a fiatalokat egy fenntarthatóbb életmóddal; izgalmasan vonja be őket, és erősíti a kritikai gondolkodást és a döntéshozatali készségeket, melyeket a fogyasztói mechanizmusok sokszor gátolnak. Programunk egy módszer arra, hogy több felelős állampolgárt neveljünk. Tartós, fenntartható hatást fejthet ki. Eredeti, mert egy, a fogyasztás szempontjából kiemelt időszakban zajlik: karácsonykor, a nagy vá80

OLASZORSZÁG GLOBÁLIS NEVELÉS

#7 JÓ GYAKORLAT

sárlások és csomagolás idején. Az újrahasznosított csomagolóanyagokból készített karácsonyfák rávilágítanak, hogy nem kell mindig új dolgokat vásárolni, és egy kis dologgal is sokat tehetünk – akár olyan anyagokkal, amiket amúgy kidobunk, mint a csomagolópapír. A diákok következő készségei fejlődtek: kezdeményezőkészség, csapatmunka, a munkájukat a külvilág felé is bemutatták és nem féltek a kihívástól. A bevándorlással kapcsolatos gyakorlat a helyi helyzethez kapcsolódott, összekötve a mindennapi tevékenységeink következményeivel. Helyben kell cselekednünk, de globálisan kell gondolkoznunk, hiszen annak, amit teszünk, globális hatásai lehetnek. A gyakorlat innovációja és a tanárok kezdeti elgondolása az volt, hogy elszakadjanak a szokásos tantárgyspecifikus tantervtől, és aktuális kérdéseket több tantárgyon keresztül is megnézzék. A gyakorlati projektek, workshopok, terepmunkák és a projekt láthatósága aktív részvételre ösztönözte a diákokat. A projekt gyengesége a rendelkezésre álló idő. Azt tanácsolnánk más tanároknak, hogy a helyi kezdeményezésekből mindig lehet ötletet meríteni, és támaszkodjanak a diákok aktív részvételére. Azt gondoljuk, a gyakorlatunk nemcsak iskolákban, hanem más civil területen, munkahelyen vagy egyesületeknél, különböző közösségekben is működhet.

#8 JÓ GYAKORLAT

GLOBÁLIS NEVELÉS

#8 ZÖLD ÖLELÉS A FÖLDNEK

(BULGÁRIA)

BULGÁRIA Tanár &osztály Sevinch Huseinova Alieva & Class

GLOBÁLIS NEVELÉS

Zöld ölelés a Földnek

ISKOLA “Hristo Botev” Középiskola

AYTOS, Bulgária,2017 .

#8 JÓ GYAKORLAT

email sevi64@gmail.com

BULGÁRIA

1. Téma

Klímaváltozás Környezeti igazságosság Környezeti migráció

alapos kísérletük két éve kezdődött. Többszöri kísérlet után sikerrel jártak. A fiatal ökológusok egy tudományos alapú módszert fejlesztettek ki, mellyel a használt étolajból biodízel vonható ki. Hatalmas kampányt indítottak az ötletük támogatására. Meggyőzték a helyi éttermeket és a szülőket, hogy ne dobják el a használt olajat, hanem gyűjtsék össze és adják át az iskolai labornak. Versenyeket szerveztek, mint például az “Olaj = Ökoválság”, a “Biodízel a világ megmentésére”, hogy felkeltsék osztálytársaik figyelmét a globális kérdések iránt. Vagyis az Ecotime klub nemcsak azonosított egy ökológiai problémát helyi szinten, hanem gyakorlati megoldást is javasolt a megoldására.

3. Az iskolai gyakorlat leírása 3.1

Tanár(ok) – Diákok csoportja

#8 JÓ GYAKORLAT

Az aytosi “Hristo Botev” középiskola Ecotime klubja érdekes és innovatív tevékenységet valósít meg, melynek célja a fenntartható környezet létrehozása a tudomány segítségével, a helyi és a globális problémák közötti kölcsönhatásra fókuszálva. Kutatásunk után a klubunk szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy egy olyan kisvárosban, mint a miénk, a környezet-szennyezés és az éghajlatváltozás oka leginkább a közúti közlekedés. A probléma fenntartható megoldásaként a hagyományos üzemanyagok helyett bioüzemanyagok használatát javasolták. Innovatív ötletük a biodízel kivonása volt a használt étolajból (napraforgóolajból). Megvizsgálták a szennyvízbe öntött étolaj által okozott problémákat, és a hagyományos tüzelőanyagok által kiváltott klímaváltozás problémáit. Az iskolai laboratóriumban végzett

GLOBÁLIS NEVELÉS

2. Összefoglaló

A részt vevő tanárok és diákok nevei • Sevinch Aleyva - Senior Teacher of Chemistry and Environmental Protection Ekotime klub (11 diák): • Yoanna Blagoeva -X Grade • Susan Hadjieva - X Grade • Kristina Rosenova - IX Grade • Rosen Venelinov - XI Grade • Slavi Mindov - XI Grade • Bushra Ahmed - IX Grade • Guljan Muhtar - IX Grade, • Esin Nevzat - IX Grade • Sevgin Eshref - IX Grade • Burchin Ilyaz - IX Grade • Murad Hamza-X Grade 84

BULGÁRIA 3.2

Oktatási kontextus

3.3

Tanulási tevékenységek & Tanulási eredmények

1. Elvégeztük a levegő kémiai összetételének ellenőrzését városunkban a burgas-i Regionális Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel együttműködésben, és elemeztük az eredményeket. Megállapítottuk, hogy a normálisnál magasabb a szén-dioxid-szint, a porszemcsék szintje és a szénhidrogén. 2. Tudományos módszert fejlesztettünk ki a használt étolajból való biodízel előállításra, és ez sikerült is kísérleti keretek között az iskolai laboratóriumban. Felvettük videóra a módszert a biodízel előállítására.

GLOBÁLIS NEVELÉS

Osztálytermi tevékenység bizonyos témákhoz kapcsolódóan (néhány tanórán keresztül) Interdiszciplináris, tanórán kívüli iskolai projekt (néhány hétig vagy hónapig tartó) Egyéb: a gyakorlat a Ecotime klub tanórán kívüli tevékenységének része volt.

4. Következő lépésünk egy figyelemfelkeltő kampány szervezése volt az iskolában, a hulladékok újrahasznosításának előnyeiről (használt étolaj) és biodízel üzemanyagként való használatának fontosságáról. . 5. Megszerveztük a használt étolaj begyűjtését az osztálytársaink otthonából és éttermekből. Azok az éttermek, akik partnereink lettek, elnyerték a “Hősök a jövőért” matricát, amiket kitettünk a bejáratukra. 6. Az iskolában szerveztünk egy plakátkampányt “Olaj = Ökoválság” címmel. A legjobbakat kiállítottuk. 7. A bioüzemanyagok használatának előnyeiről a légkörre nézve egy dalversenyt szerveztünk, “A biodízellel megmentjük a világot” című dal megírásához. A győztesek a 7. osztályosok és osztályfőnökeik lettek. A dal rögzítése és lejátszása a videóanyag végén látható.

#8 JÓ GYAKORLAT

3. A kapott biodízel minőségének meghatározásához mintát küldünk a burgaszi “Prof. Asen Zlatarov” Egyetem Ipari Kémiai Tanszékének. A minőségi tesztelés után kapott eredmény: “kiváló termék a dízel autók számára”.

8. A helyi éttermek tulajdonosait, akik partnereink, megkértük a maradék étolaj összegyűjtésére és elszállítására hozzánk. 9. Az összegyűjtött 300 liter használt étolajat eljuttatuk a Kameno városban lévő feldolgozó üzembe, ahol biodízelt állítanak belőle elő ipari mennyiségben. Eredmények: A fiatal ökológusok részvétele egy valódi kutatásban gazdagította környezetvédelmi ismereteiket, és pozitív kapcsolatok kiépítéséhez is hozzájárult a környezetvédelem terén. A tevékenység, amelyekben a környezetvédők és osztálytársaik részt vettek, ökológiai szempontból tudatosságnövelő is volt. A környezetvédelemhez kapcsolódó módszerek, és a kutatás megtervezése

BULGÁRIA

4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió) Az elvégzett öko-gyakorlat jó gyakorlat, hiszen a diákok innovatív módon vesznek részt olyan tevékenységekben, amelyek támogatják a bolgár iskolában a környezeti nevelés és a fenntartható fejlődés ötleteit és elveit. Erősíti a motivációt és jó kommunikációt a résztvevők széles köre között, hogy a különböző ökológiai tevékenységek sikeresen megvalósuljanak. Ez a gyakorlat elősegíti a környezettudatos ismeretek elsajátítását a hagyományos üzemanyag okozta szennyezés, a biodízel-termelés pozitív és negatív aspektusai, valamint az üzemanyag-felhasználás terén. A problémafelismerésen és a helyzetelemzéssel történő problémamagoldáson keresztül fejleszti a környezetvédelmi készségeket. Elősegíti a személyes és társadalmi felelősség felismerését. Egy környezettudatos életmód kialakítására ösztönöz. A résztvevő diákok az önkormányzatnál megismerhették a speciális regionális helyzetet, és helyi szinten azonosíthatták a problémát, a modern társadalom globális környezetvédelmi problémái részeként. Az Ecotime klub általános tevékenysége olyan innovatív megközelítések és módszerek alkalmazásán alapul, amelyek célja egy gazdagabb, egészségesebb és stabilabb környezet kialakítása. Az egyenrangú partnerek közös munkájának hatékonysága a gyakorlatban bizonyított. A klubban mindegyik tanuló egyidejűleg befogadó és kreatív helyzetbe is került, ami előfeltétele a környezetvédelmi kérdések átfogóbb és mélyebb megismerésének. A különböző intézmények bevonásával végzett tevékenységek - mint a RIEW - Burgas, a burgaszi Prof. Asen Zlatarov Egyetem Ipari Kémia Tanszéke-, segítik az ökológusok környezetbarát szemléletformálását. Fő motiváció - A légkörben tapasztalható magas szén-dioxid-kibocsátás különösen aggasztó jelei: a krónikus légzõszervi megbetegedések magas aránya, a koraszülöttek száma, a szív- és érrendszeri

#8 JÓ GYAKORLAT

A gyakorlat hozzájárult a szülők gondolkodásmódjának megváltozásához is. Arra késztette őket, hogy átértékeljék az újrahasznosított hulladékok felhasználását azáltal, hogy a lehető kihasználják azokat: milyen üzemanyagot használjanak, hogyan utazzanak környezetszennyezés nélkül. Az ökokampánynak köszönhetően a helyi étteremtulajdonosok megismerhették a használt étolaj összegyűjtésének és elszállításának módjait, ahelyett, hogy a csatornába öntenék.

GLOBÁLIS NEVELÉS

a kognitív stratégiaépítést is fejlesztette. A diákok kémia ismereteik felhasználásával kidolgoztak egy módszert, a használt étolajból biodízel előállítására. Az innovatív gyakorlat segített a sürgető problémák azonosításában és a helyes döntések meghozatalában, nem csak a résztvevők, hanem az egész iskolai közösség számára is.

BULGÁRIA problémák számának és a rákos megbetegedések növekedése; az Ecotime klub kutatásának célja ezek csökkentése volt.

#8 JÓ GYAKORLAT

Gyengeség – A bolgár iskolarendszer középpontjában nem a környezetbarát életmód áll. A tanórákon kívül kell időt szánni a gyakorlati megvalósításra. Így a diákok a diákok felismerik a valódi problémákat és a megoldásukhoz vezető utat. Az Aytos-i “Hristo Botev” Középiskolában az ökológiai fókusz nemcsak az iskolai közösség tagjaira terjedt ki, hanem a szélesebb közönséghez is eljutott - szülőkhöz, étterem tulajdonosokhoz.

GLOBÁLIS NEVELÉS

Erősség - A kémiai laboratóriumban végzett kísérletek igazolták a kémiai tudás gyakorlati alkalmazhatóságát az életben. A diákok felfedezőként hittek a lehetőségeikben és saját erőfeszítéseikben, hogy jobbá tehetik a világot.

#9 JÓ GYAKORLAT

GLOBÁLIS NEVELÉS

#9 A GLOBÁLIS

PROBLÉMÁK ENGEM IS ÉRINTENEK (SZLOVÁKIA)

SZLOVÁKIA Teacher, Class Mgr. Jana Liptáková, Class: I. A

GLOBÁLIS NEVELÉS

A globális problémák engem is érintenek

SCHOOL “Hristo Botev” Secondary School

PLACE, DATE Gymnázium Ivana Kraska, P. Hostinského 3, 979 01 Rimavská Sobota In Rimavská Sobota, on 21 May 2017

#9 JÓ GYAKORLAT

email jliptakova@gymrs.sk

SZLOVÁKIA

1. Téma

Klímaváltozás Környezeti igazságosság Környezeti migráció

dolgok elhelyezése származási országukba, az alapfogalmakból álló vers létrehozása, egy ENSZ-gyűlés modellezése, kiállítás) való aktív részvételen keresztül foglalnak állást a globalizációs és a globális problémák kapcsán. A játékos 4 óra alatt a diákok megtanulják, hogy a világ egy nagy falu, és számos közös probléma van.

3. Az iskolai gyakorlat leírása 3.1

Tanár(ok) – Diákok csoportja

3.2

Oktatási kontextus

diákok száma: 18 (1.A osztály) tanár: 1 (történelem –etika) más osztályok is bekapcsolódnak 2017 júniusától, a tanév végéig;

#9 JÓ GYAKORLAT

4 etika óra keretében dolgoztunk az 1.A osztál�lyal “A Globális problémák engem is érintenek” projekten. A kollaboratív tanítás és csoportmunka keretében megvalósult gyakorlat célja, hogy a diákok tudatosítsák a környezetért való felelősséget, amelyben élünk, és a Föld országai közötti összefüggéseket, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy nincs semmi közös bennük. A célcsoport a gimnázium első osztályának diákjai, de a projekt könnyen adaptálható fiatalabb vagy idősebb diákok számára is. A projekt elején meg kell ismerkedni azokkal az alapfogalmakkal, amelyekkel a diákok dolgozni fognak. A diákok meghatározott problémák megoldásában (vaktérkép, bizonyos

GLOBÁLIS NEVELÉS

2. Összefoglaló

SZLOVÁKIA 3.3

Tanulási tevékenységek & Tanulási eredmények

1. óra I. feladat – Mi a közös bennünk? A feladat célja, hogy tudatosítsa a köztünk levő különbségeket és hasonlóságokat. A diákok körberajzolják a kezüket egy A5-ös papírra, majd kivágják, és a saját hátukra ragasztják a papírt. Mindenki kiválasztja 1 osztálytársát, és a kéz öt ujjához ír 1-1 tulajdonságot, eseményt vagy témát, ami szerinte közös bennük, anélkül, hogy beszélnének. A végén egy nagy kezet rajzolunk a táblára, és olyan jellemzőket, témákat, keresünk, amik az egész osztályban közösek. Végül értékeljük a tevékenységet. II. feladat – Vaktérkép idő – 10 perc

GLOBÁLIS NEVELÉS

idő – 10 perc

Cél: Egy világtérkép megrajzolása atlasz használata nélkül A diákokat 4 csoportra osztjuk, mindegyik csoport kap egy A2-es lapot. A lapra rajzolniuk kell egy világtérképet (csak a kontinenseket) anélkül, hogy ehhez atlaszt használnának. A feladat nem egyszerű, de fontos a csoportmunka szempontjából, tanácsokat adnak egymásnak a kontinensek, szigetek, félszigetek stb. elhelyezkedéséről. A térképeket közösen ellenőrizzük.

idő – 5 perc Cél: Egyes áruk mozgásának megfigyelése különböző országokból az otthonainkig Megkérjük a diákokat, hogy helyezzenek el a térképen 5 dolgot a származási országuk szerint, amit nem nálunk gyártottak. Majd keressenek 3 dolgot, amiket nálunk gyártottak, és helyezzék ezeket is el a térképen (kb. ott, ahol Szlovákia található). Ezután értékelik a tevékenységet. A diákok tudatosítják, hogy a mindennapi életük leginkább olyan dolgokhoz kapcsolódik, amiket nem nálunk, Szlovákiában állítottak elő. IV. feladat – Vers

#9 JÓ GYAKORLAT

III. feladat – melyik országban gyártották?

idő – 15 perc Cél: Alapvető kifejezések megismerése és egy vers írása Felírjuk a táblára az alábbi kifejezéseket: globalizáció, globális falu, globális felmelegedés, terrorizmus. Mindegyik kifejezést megmagyarázzuk közösen, majd a diákoknak írniuk kell egy verset ezeknek a kifejezéseknek a használatával. A vaktérképre felírják a verset. Az óra végén minden tevékenységet értékelünk, a vaktérképpel és versekkel ellátott plakátokat a kiragasztjuk az osztályteremben. 91

SZLOVÁKIA 2. óra I. feladat – Csoportbontás Cél: A diákok csoportokra bontása A diákok különböző színű papírokat húznak ki egy zsákból, amelyeken globális problémák szerepelnek; így a diákokat 6 csoportba osztjuk. Az osztályt előzetesen felkészítjük erre a tevékenységre. A teremben úgy helyezzük el az asztalokat, hogy a 6 csoport dolgozni tudjon. Minden asztal más színnel van megjelölve (a papírok színei). Miután egy diák kihúzott egy papírt a zsákból, megkeresi a csoporttagjait és az asztalt, ahol dolgozni fognak. Végül a tanár ellenőrzi a csoportokat. A papírokon minden azonos színűn ugyanaz az 1 globális probléma szerepel: médiafüggőség, globális felmelegedés, terrorizmus, népesságrobbanás, állatfajok kihalása, civilizációs betegségek. II. feladat – Információk összegyűjtése a projekthez idő – 40 perc Cél: Információ keresése az interneten globális problémák kapcsán Miután a diákokat 6 csoportra bontottuk, mindegyik csoport az adott globális problémán kezd el dolgozni. Előre megbeszélt szempontok szerint az interneten gyűjtenek információkat az adott problémáról: a probléma okai, következményei, jelenlegi helyzet, megoldási javaslat. Egy fájlba gyűjtik össze az infomációkat, amiből aztán egy esszét kell írniuk.

GLOBÁLIS NEVELÉS

idő – 5 perc

Cél: Az adott globális probléma modellezése Az alkotás nem lehet poszter. A diákoknak a megírt esszét kiegészítve kell modellezniük a problémát. A következő órán bemutatják majd az osztálytársaiknak, egy nem hagyományos ENSZ közgyűlés keretében. Az ENSZ globális problémák megoldásán dolgozik, a diákok egy ilyen közgyűlésen mutatják majd be a problámát és javasolnak megoldást, az osztálytársaik pedig értékelik majd a javaslatokat.

3. és 4. óra I.feladat – ENSZ közgyűlés idő – 45 perc

#9 JÓ GYAKORLAT

III. feladat – Házi feladat

Cél: a globális problémák és megoldási javaslatok bemutatása az osztályban Az óra kezdete előtt előkészítjük a termet: az “ENSZ közgyűlés” címet felírjuk a táblára, 4 asztalt elhelyezünk az osztállyal szembe, a táblához, ezekre kirakjuk a problémákat modellező tárgyakat. A tanár moderálja az előadásokat. A többi asztalt úgy helyezzük el, hogy a diákok lássák a táblát és az alkotásokat. Azok, akik nem adnak elő, szavazópálcát kapnak, amivel az előadásoknál szavazhatnak majd. A szabályok: mindegyik csoportnak van 10 perce előadni a problémát és a megoldási javaslatukat. Ezt egy 5 perces vita követi, ezalatt a diákok kérdezhetnek, észrevételeket tehetnek, majd egy végső 92

SZLOVÁKIA A bemutatott tevékenység jó példa a diákok mobilizálására a formális oktatásban. Saját munkájukkal és megközelítésükkel vesznek részt az információgyűjtésben, fejlődik a kritikai gondolkodásuk. Megtanulnak csoportban dolgozni, a végeredmény közös erőfeszítés eredménye. Az együttműködésen alapuló tanítási módszer lehetõséget nyújt a diákok készségeinek fejlesztésére: megtanulják meghallgatni egymást, ezen kívül tiszteletet, munkamegosztást, együttműködést és véleménynyilvánítást tanulnak. Az innovatív elem a globális problémák modellezése. Ahhoz, hogy meg tudják őket jeleníteni,a diákoknak át kell gondolniuk a probléma legjellemzőbb tulajdonságát, és kreatívnak kell lenniük a modell megalkotásánál. Az alkotások az előadások központi elemei, segítik a helyzet elképzelését. A globális problémák megoldási javaslatainak elfogadása során a diákok tudatában vannak a felelősségüknek és mindennapi viselkedésük hatásainak. A gyakorlat fő gyengesége a tevékenységek több órára való lebontása. A legjobb lenne 1 nap alatt megvalósítani, összevont órák keretében. Tanároknak azt javaslom, nyugodtan alakítsák a projektet saját igényeik és a célcsoport szerint. Úgy gondolom, a gyakorlat játékos, és elengedhetetlena diákok kreativitása hozzá. A diákok lelkesek voltak és meglepődtek saját eredményeiken, főleg, amikor az előadásokat tartották. A globális problémák modelljeit az iskola halljában állítottuk ki, így bárki megtekinthette őket. Az iskolában is nagy hatása volt, inspirálta a többi diákot is, hiszen a legtöbb projektnél mindig poszterek születnek. A projekt felhívja a figyelmet a globális problémákra, amelyekről gyakran azt gondoljuk, minket nem érintenek. A projekt címe és az alkalmazott módszer a globális problémák akár helyi szinten való megoldásaira hívja fel a figyelmet.

#9 JÓ GYAKORLAT

4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió)

GLOBÁLIS NEVELÉS

közös álláspontot alakítanak ki. Egy megoldási javaslat elfogadása után rátérünk a követező témára. A végleges megoldási javaslatot leírják, és majd kiegészítik vele az esszét. A legjobb, ha összevont tanórákon tartjuk meg ezt a tevékenységet. Mi etika órán tartottuk meg. Mivel minden problámára elég idő akartunk szánni, mi 2 tanórát használtunk fel rá. Az előadások után kiállítottuk az alkotásokat az osztályban, majd az iskola halljában, a leírással és megoldási javaslattal együtt.

#10 JÓ GYAKORLAT

GLOBÁLIS NEVELÉS

#10 FORT PIUS VÁROSI KERT (SPANYOLORSZÁG)

SPANYOLORSZÁG

email helen.orav@sea.ee pille.unt@pmg.edu.ee SCHOOL Pirita Secondary School of Economics

PLACE, DATE Tallin, ESTONIA, May 17, 2017

GLOBÁLIS NEVELÉS

Teacher, Class Helen Orav-Kotta 11A, 11B Pille Unt 11A, 11B

#10 JÓ GYAKORLAT

Fort Pius városi kert

SPANYOLORSZÁG

1. Téma

Klímaváltozás Környezeti igazságosság Környezeti migráció

Ez egy gyakorlati projekt a Fort Pius közösség városi kertjében (Barcelona) a 3. évfolyamos középiskolai diákokkal. A kertet a lakók gondozzák. A lakók és a diákok keddenként találkoztak. A fiatalok sokat tanultak a vetés módjáról, a zöldségek jellegéről, a magok előkészítéséről, az évszakokról, a komposzt elkészítéséről, stb. Ugyanakkor a diákok segítettek a feladatokban. A projekt a környezetvédelem témáját (a városi mezőgazdaság fontossága, a növények sokfélesége, élelmiszer-pazarlás stb.) kapcsolja össze a globális élelmiszerelosztás témájával. Ezáltal a diákok közösségi kezdeményezéseket ismerhetnek meg a környezetvédelem területén.

3. Az iskolai gyakorlat leírása 3.1

GLOBÁLIS NEVELÉS

2. Összefoglaló

Tanár(ok) – Diákok csoportja

Diákok: Daniela Apodaca, Jolanny Grullón, Víctor Caballero, Tiare Nolla, José Miguel Espinoza, Salma Maadi, Deyvis Vásquez, Diego Mejía, Elvis Rochttis, Pablo Contreras, Kevin Zambrana, Jon Iglesias, Nora El Bakali, Angel Moreno, Iván Bonachera, Cristian Lama, Angela Zheng, Iker Gallego

3.2

Oktatási kontextus

Osztálytermi tevékenység bizonyos témákhoz kapcsolódóan (néhány tanórán keresztül) Interdiszciplináris, tanórán kívüli iskolai projekt (néhány hétig vagy hónapig tartó) Egyéb

3.3

#10 JÓ GYAKORLAT

Tanár: Mercè Gil

Tanulási tevékenységek & Tanulási eredmények

Interdiszciplináris projekt az informatika osztályban. Érintett témák, kompetenciák: szociális és állampolgári kompetenciák, a tanulás és a fizikai világgal való interakció, autonómia és személyes kezdeményezés, matematika, művészet és kultúra, nyelv, információkezelés és digitális készségek. 96

SPANYOLORSZÁG Szabadtéri tevékenységek (a városi kertben): - A diákok és a lakók előadása; témák: az eszközök használata, komposztálás, a talaj és a magok előkészítése, újrahasznosított anyagok, madáretetők készítése, metszés, aroma-zacskók készítése, öntözés, gazolás. A feladatok önkéntes alapúak, de rotálódnak, hogy mindegyik diák részt vehessen mindenben. - Egy videó elkészítése a youtube-ra (“La huerta de Iván” csatorna).

GLOBÁLIS NEVELÉS

Osztálytermi tevékenységek: -Megismerkedés a Fort Pius városi kerttel (eredete, fejlődése, jelenlegi funkciója, céljai, résztvevők, nyitott tevékenységek a kertben) - A városi kertek céljainak és hasznosságának bemutatása (társadalmi és környezeti hasznok, fenntarthatóság, kapcsolódás a helyi élelmiszer megtermeléséhez és a környezeti igazságossághoz). - Bevezetés – a kertművelésről (évszakok körforgása, biztonsági alapok, eszközök) - A kertben lezajlott foglalkozásokkal kapcsolatos észrevételek, a saját tanulási folyamat értékelése és attitűd. - A diákok minden héten leírták, mit csináltak a kerten, fotókkal; hetente más dokumentált; Minden növényt is lefotóztak külön, ezeket később az osztályban felhasználták az Autonomous University of Barcelona (UAB) “Natusfera” projektjében. - A diákok minden héten posztoltak (fotókkal és videókkal) az iskola környezetvédelmi blogján (www.mediambientfortpius.blogspot.com), ahol elmesélték, mi történt a kertben (mit csináltak, mit tanultak, stb.).

Eredmények: A diákok megismerkedtek környezeti igazságosság eseteivel a szomszédságukban, nyitottak voltak az iskolán kívül is aktívan részt venni a tevékenységekben, és fejlődött a kritikai gondolkodásmódjuk a helyi élelmiszertermeléssel és a globális élelmiszer elosztás igazságosságával kapcsolatban is. Emellett az állampolgári részvételről, környezetvédelmi és társadalmi kérdésekről is tanultak (szolidaritás, kölcsönös segítségnyújtés, együttműködés, fenntarthatóság).

#10 JÓ GYAKORLAT

Utolsó nap: értékelő találkozó és önértékelés az összes résztvevővel, diákokkal és lakókkal.

SPANYOLORSZÁG Innováció: az oktatási-szolgáltatási (learning-service) koncepció innovatív, mert a diákok igazi közösségekkel lépnek kapcsolatba (jelen esetben hátrányos helyzetű csoporttal), ami empátiát teremt, valamint növeli a kölcsönös segítségnyújtást és a szolidaritást. Társadalmi célok: az informatika és környezetvédelem tantárgyhoz kapcsolódva szabdtéri tevékenységek, valódi kontextusban. Erősségek: összekapcsolja a diákokat a szomszédokkal, a zölddel, és egészséges időtöltéssel. Gyengeségek: Sajnos nem volt forrásunk eszközbeszerzésre, pedig hasznos lett volna. A lakók hozták a szerszámaikat, mi csak kesztyűt tudtunk venni a diákoknak. Tanácsok más tanároknak: figyeljenek a tanulási lehetőségre maguk körül. Létrehozhatnak egy város kertet vagy becsatlakozhatnak egy meglevőbe, motiválhatják a diákjaikat, hogy észrevegyék a környezetükben jelentkező igényeket és gondolkozzanak a fejlesztésükön. A diákokra gyakorolt hatása: új szervezeti formákat tanultak; olyan emberekkel találkoztak, akiktől a környezet megóvásának fontosságát tanulhatták meg; részt vettek az intézményünk városi kertjének megépítésében, segítve az I. évfolyamos diákokat; olyan élelmiszerek felfedezése, amelyeket korábban nem ismertek; kritikus gondolkodás az élelmiszer-hulladékról. A családokra gyakorlolt hatása: egy közösségi kert megismerése a környéken; több szülő is csatlakozott a kezdeményezéshez; a projektnek köszönhetően nőtt a növénytermesztés és a magok cseréje iránti érdeklődés. A közösségre gyakorolt hatása: a lakóknak nagyon tetszett a diákok hozzáállása, és szívesen részt vesznek máskor is hasonló együttműködésben. Vannak olyan diákok, akik azóta visszajárnak a kertbe.Tehát a projekt a kölcsönös megértéshez is hozzájárult..

#10 JÓ GYAKORLAT

A tevékenység gyakorlati és aktív tanulással egészíti ki az osztálytermi elméleti oktatást. Segíti továbbá a tevékenységekben részt vevő különböző szereplők közötti kommunikációt, a szolidaritás, az empátia és a köztük lévő megértés révén. A blogon és más kommunikációs csatornákon láthatóvá tehetjük a diákok munkáját.

GLOBÁLIS NEVELÉS

4. Miért jó gyakorlat? (Reflexió)

2017 Október Elérhető az alábbi linken: edu-kit.sameworld.eu A kiadvány a S.A.M.E. World – Sustainability Awareness Mobilization Environment in the Global Eudcation for the EYD2015 című projektben készült. A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg.

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerző nézeteit tükröz, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.