Page 1

SAME World Oktatási készlet

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

KLÍMAVÁLTOZÁS

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Sokszínű pedagógiai anyag társadalmi és környezeti témák beviteléhez az iskolába


2017 november Az okatási készlet elérhető ezen a linken: edu-kit.sameworld.eu A kiadvány a S.A.M.E. World – Sustainability Awareness Mobilization Environment in the Global Education for the EYD2015 című projektben készült. A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.


Fล‘pรกlyรกzรณ:

Projekt partnerek:


A tartalom megírásában részt vettek: Angela Alaimo, ASGI, Anna Brusarosco, Lucia Carbonari, Stefano Caserini, Giorgio Colombo, Judith Corbet, Daniela Del Bene, Silvia Di Laurenzi, Peter Fedor, Irene Fisco, Costas Gavrilakis, Živa Gobbo, Veljo Kimmel, Jurij Kočar, Aija Kosk, Chiara Lainati, Georgia Liarakou, Cecilia Lohász, Fernando Louro Alves, Hanna Mikes, Ylle Napa, Teréz Pataki, Alessia Romeo, Katrin Saart, Manca Šetinc Vernik, Rene Suša, Diana Szántó, Genoveva Tisheva, Elena Trifonova, Guido Viale. Az első online verziót koordinálták: Francesca Santapaola, Silvia Di Laurenzi, Alessia Romeo Az első online verziót szerkesztette: Sarah Dominique Orlandi Második online és első offline verziót koordinálták: Irene Fisco Közreműködők: Laura Bernardi, Irene Desideri, Silvia Di Laurenzi, Maria Cristina Fernandez, Alessia Romeo, Francesca Santapaola, Emanuela Soldano and project partners’ teams. Szakértői testület: Stefano Caserini, Peter Fedor, Ajia Kosk, Georgia Liarakou, Giudo Viale. Technikai kivitelezés: FORCOM team: Monica Fasciani, Alessandro Mazzola, Luca Galassi.

Továbbá köszönjük az összes résztvevő tanárnak és diáknak, hogy használták a kiadványt Olaszországban, Bulgáriában, Észtországban, Németországban, Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában, Spanyolországban és Portugáliában!


SAME World Edu-kit Kedves Pedagógusok! Ez a kiadvány Önöknek/Nektek szól. Mert egy tanárnak fontos szerepe van: hivatásszerűen a gyerekek fejődésével, az emberiség tudásának átadásával foglalkozik. Alapvető, az élethez szükséges készséget, a kritikus gondolkodást fejleszti. A tudás szabaddá tesz: szabaddá az előítéletektől, és szabaddá, hogy tudatosan éljünk, cselekedjünk. A SAME WORLD - Sustainability Awareness Mobilization Environment in the global education for the European Year of Development 2015 egy iskoláknak szóló európai projekt, ami tudást, információt ad át és kritikusan gondolkodtat a klímaváltozás, a környezeti igazságosság és a környezeti migráció témáiról. Előmozdítja, és globális kontextusba helyezi az aktív állampolgárságot, valamint tanárok és diákok bevonásával a fenntartható életmódra nevel. Ez a pedagógiai segédanyag segít abban, hogyan vigyük be ezeket a témákat az osztályterembe. Különböző tudományágak (földrajz, antropológia, szociológia, közgazdaságtan, ökológia stb.) szakértői által írt háttéranyagokat, illetve diákoknak szóló feladatokat, többek között szerepjátékokat, matek feladatokat, művészeti műhelymunkát találunk a gyűjteményben. A háttéranyagok és az iskolai gyakorlatok három összefüggő témára vannak osztva: KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG – 4 fejezet és feladatok KLÍMAVÁLTOZÁS – 4 fejezet és feladatok KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ – 4 fejezet és feladatok Ezen kívül találhatók még: • • •

További linkek a témában (videók, tanulmányok stb.) Néhány ingyenes online eszköz diagramok, térképek létrehozásához Egyéb információk (bibliográfia, szójegyzék stb.)

5


SAME World Edu-kit Miért beszélünk a környezeti migrációról? A környezeti migráció témája új, és érinti a társadalmi, környezeti, gazdasági és politikai dimenziót is. A környezeti migráció egy bonyolult „kirakó”, minden egyes eleme figyelmet érdemel. Hat-e ránk? Igen, ez egy folyamat, ami a becslések szerint mintegy 250 millió embert érint, és mivel közös világban élünk, és érvényesül a pillangó effektus: ami tőlünk távol történik, az is hatással van ránk. Készen állunk-e a kihívásra? Ez a segédanyag rólunk szól: az alkalmazkodó-képességünkről, a rugalmasságunkról, az identitásunkról, és a jövőnkről. Arról, mit jelent globális állampolgárnak lenni, hogyan alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz, hogyan változik a gazdaság, mi a migráció. Főszereplők vagyunk, a változás előidézői. Ez a segédanyag az osztálytermi munka kiindulópontja, ami szabadon fejleszthető, adaptálható. A módszertani rész ad több információt a pedagógiai anyag fókuszáról és szerkezetéről. Várjuk az ötleteket, javaslatokat az anyag fejlesztéséhez: a megosztás és a párbeszéd a tanulási folyamat alapja.

Jó munkát! a SAME World csapata

A nevelésnek a személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletének erősítésére kell irányulnia. Támogatnia kell minden nemzet, etnikai és vallási csoport közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek békefenntartó tevékenységet. (Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948, 26.2.cikk)


SAME World Edu-kit

Tartalom KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG 1.

A biodiverzitás, a természetes egyensúly

9

2.

Környezeti igazságosság: nincsenek ugyanolyan lehetőségeink

21

3.

Életmódunk hatásai – a gazdasági rendszer, a termelés és a fogyasztás mintái

30

4.

Örökségünk a jövő nemzedéknek – új részvételi, gazdasági, fogyasztási modellek

42

Iskolai feladatok környezeti igazságosság témakörben

51

KLÍMAVÁLTOZÁS 5.

A Föld és funkciói: az éghajlat

152

6.

Valami nem működik: a klímaváltozás jelei

163

7.

A bolygó határai: a klímaváltozás hatásai

178

8.

Hogyan csökkenthetjük a környezet terhelését?

189

Iskolai feladatok klímaváltozás témakörben

202

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ 9.

Emberek mozgásban: a migráció kora

10.

A környezeti migráció

11.

Környezeti migráció és az igazságosság kérdése

12.

Védjük meg mások jogait!

310

Iskolai feladatok környezeti migráció témakörben

322

SZÓJEGYZÉK

370

BIBLIOGRÁFIA (eredeti nyelveken)

393

273 286

297


FEJEZETEK

SAME World Oktatási anyag

Értékelő lap

Workshop

Kreativitás

Tudomány

Matematika

Írás

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG


Biodiverzitás – az ökoszisztémák lényeges összetevője A Föld, több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtti gáz- és portömegből való kialakulása óta, egy dinamikus földtörténeti folyamat során fejlődött, amelyet intenzív vulkáni tevékenységek kísértek. Kétségkívül továbbra is ez az egyetlen bolygó, amelyen élet van. A több mint 3,5 milliárd évnyi organikus evolúció során a korai önreprodukáló molekuláktól, a legrégebbi ismert létformáktól az emberig az élet különböző formái mindig kiemelkedő képességet mu-

tattak a változatosságra, ezt nevezzük biológiai sokféleségnek. A biodiverzitás az élet sokféleségét jeleníti meg minden lehetséges szinten, a génektől és populációktól a legkomplexebb ökológiai rendszerekig, az úgynevezett életközösségekig (1.1.1. ábra). Ez magában foglalja a különböző fajok és ökológiai kölcsönhatások sokféleségét, mint például a parazitizmus, a szimbiózis, illetve a verseny.

FEJEZETEK

1.1

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

1.1.1. ábra A biológiai sokféleség fogalma (forrás: http://www.nbc.gov.bt/biodiversity-of-bhutan/what-is-biodiversity)

A biodiverzitás, mint az élet általános változatossága, nem egy elszigetelt egység. Ellenkezőleg, egy nyitott, átjárható és mélyen összetartozó szerkezetet képez az abiotikus feltételekkel, ökológiai rendszerként működve. A rendszerelmélet szerint az ökoszisztéma egy olyan összetett egység, amely kisebb alrendszerekből tevődik össze, mint a föld, a víz, a fotoszintetizáló

növények vagy a ragadozók, másrészről ez alkotja a legbonyolultabb szuperszisztémát, a bioszférát. Mint a neuronok az emberi agyban, minden elem (pl. organizmusok, atmoszféra) aktívan hatnak egymásra, ezáltal biztosítva a folyamatos létezésüket. A zavar bármilyen formája vagy a folyamatos stressz, amely elsősorban valamelyik komponenst érinti, következésképpen előidézi 9


az egész rendszer válaszát. Egyetlen faj kihalása Brazília trópusi erdőiben katasztrofális eltérést okoz az egész táplálkozási láncban. Ez általában a monofág organizmusoknál figyelhető meg, ahol a táplálékot kizárólag egyetlen faj jelenti és nem tudnak alkalmazkodni egy másikhoz. A biológiai sokféleség a legkomplexebb ökológiai formájában egy dinamikus rendszer, amely saját belső erőfeszítéseket tesz, hogy fenntartsa a stabilitást egy homeosztázis nevű folyamaton belül, amit az 1.5. fejezet magyaráz meg. Az érett ökoszisztémák rendelkeznek bizonyos energetikai (geokémiai) autonómiával (1.1.2. ábra), mégis intenzíven

kommunikálnak egymással. Az egyensúlyra való törekvést (ökológiai stabilitás) két alapvető fogalom támogatja és biztosítja: a változatlanság megtartása (ellenállás) és a gyors felépülés (rugalmasság). Például nem sokkal egy idegen faj megjelenése után egy egészséges ökoszisztéma próbálja felszámolni az eredeti populációját a ragadozók és versenyzők segítségével, hogy megőrizze eredeti biodiverzitását. Néha sikertelenül. Az európai országokba betörő spanyol csiga egy veszélyes kártevőnek minősül, amelynek szinte nincsenek természetes szabályozó mechanizmusai.

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

1.1.2. ábra A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma energiaáramlása (forrás: http://www.daviddarling.info/encyclopedia/E/AEflecology.html)

Szöveg: Peter Fedor, ökológia professzor

10


Biodiverzitás és fenntarthatóság

Az egyetlen gyakorlati stratégia, amely biztosítja és fenntartja a biodiverzitást az ökológiai rendszerekben (lásd 1.3. fejezet), összefügg annak fenntartható felhasználásával, a progresszív emberi fejlődésnek a környezet teherbíró képessége keretein belül tartásával és az ökológiai kölcsönhatásokkal. Ez a megközelítés azonban megköveteli, hogy behatóan ismerjük a mennyiségi tényezőket (részletek ebben a dokumentumban a Földön élő fajok gazdagságáról) és a biodiverzitás minőségi paramétereit.

Carl Linneaus a 18. században létrehozta a modern rendszertani besorolás alapjait, hatást gyakorolva ezzel rendszerbiológusok generációira, a tudósok a létező fajok kevesebb, mint 15%-át írták le. Az ellentmondásos találgatások ellenére, amelyek 5 – 100 millió közé teszik a fajok számát a korlátozott minták alapján, a legutóbbi tudományos becslések 9 millió körülre teszik ezt, amelyek közül 2 millió az óceánokban él. Valójában évente átlagosan 5 – 10 000 új fajt írnak le (a legtöbb ezek közül rovar).

FEJEZETEK

1.2

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Jelenleg ugyanis 1.9 millió faj létezéséről tudunk a világon (1.2.1. ábra), közte 1 000 000 rovar, 310 000 növény, 85 000 puhatestű, 32 000 hal, 10 000 madár és csupán 5 500 emlős (köztük a Homo sapiens). Mióta

11


FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

1.2.1. ábra Relatív globális biodiverzitás (forrás: http://www.backyardnature.net/ecospecs.htm)

Milyen mértékben fenntartható tehát a biológiai sokszínűség? Evolúciós képességénél fogva, miszerint képes új fajokat létrehozni és helyettesíteni a régieket, meghatározható úgy, mint egy természetes megújuló energiaforrás. Például, annak ellenére, hogy a Földön valaha élt összes faj 90%-a (kb. 100 millió faj) kihalt, különösen az öt tömeges kihaláshoz vezető esemény után (pl. a perm-triász korban bekövetkezett kihalás elpusztította az életet és a fajok több mint 90%-ának kihalásához

vezetett), az élet sokszínűsége folyamatosan új formákat hozott létre, a dinamikus evolúció és az intenzív speciáció (új fajok kialakulása) által. 66 millió évvel ezelőtt a kréta-paleogén kihalás során a fajok 75%-a eltűnt, ami ösztönözte az emlősök, élükön az emberek fejlődését (1.2.2. ábra). A megújulás képessége ugyanakkor utal a biológiai sokszínűség minden szintjének evolúciós potenciáljára, a génektől az ökológiai rendszerekig.

12


FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

1.2.2. ábra Biodiverzitás tömeges kihalása (forrás: https://www.boundless.com/biology/textbooks/boundless-biology-textbook/conservation-biology-and-biodiversity-47/the-biodiversity-crisis-259/biodiversity-change-through-geological-time-964-12223/)

Másrészről a biológiai sokféleség jelenlegi állapota (staus quo) kimerítőnek és nem megújulónak tűnik. Egyik kihalt létforma - fajok, alfajok, melyek eltűntek a múltban - sem fordul elő többet teljesen ugyanabban a formában, annak ellenére, hogy sok más élőlény helyettesíti. Ha a biológiai változatosság az előnyök ilyen széles skáláját kínálja az ökoszisztémák számára (beleértve az emberiséget), minden kihalás következésképpen gyengíti azokat. Az ökoszisztéma degradációjának köszönhetően évente legalább 10 000 faj hal ki. Visszafordíthatatlanul és súlyos következményeket vonva maga után, melyek túlmutat-

nak bolygónk teherbíró képességén. Ráadásul a biodiverzitás kimerítése a társadalmi egyenlőtlenségekkel is összekapcsolódik, mivel a legtöbb, legnagyobb biodiverzitással rendelkező terület, ahol magas az endemizmus, a déli féltekén helyezkedik és pusztul el (pl. erdőirtások) (1.2.3. ábra). Nyilvánvaló, hogy a különböző ipari tevékenységek az északi féltekén és az élőhelyek széttöredezése is a fajok kihalásához vezethet. A biodiverzitás egy érzékeny természeti erőforrás, amelynek felbomlása az egész bolygóra veszélyes hatással lehet.

13


FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Fig.1.2.3 Biodiversity hot-spot regions (forrás: https://www.e-education.psu.edu/geog030/node/393)

Szöveg: Peter Fedor, ökológia professzor

14


Biodiverzitás – milyen előnyei vannak a Földre nézve? A legutóbbi, 12 000 évvel ezelőtti jégkorszak óta az emberiség biodiverzitáshoz való hozzáállása gyorsan változott az ősi vadászok szükségszerű túlélésétől az intenzív és komplex kizsákmányolásig. Ez lehet a filozófai háttere annak, hogy a fenntarthatóságot figyelembe kell venni. Több mint 3,5 milliárd éven keresztül a biodiverzitás látványos és eredeti formákká fejlődött a génektől a komplex ökológiai rendszerekig a bioszférában (lásd 1.1. fejezet). Mint alapvető komponens az ökológiai kölcsönhatások bonyolult rendszerében, az élővilág változatossága hatalmas előnyöket nyújt számunkra – emberek számára (részletek ebben a dokumentumban az ökoszisztéma szolgáltatók biodiverzitás szabályozásáról, pdf utalás 1.3a) Az elmúlt néhány évtized során a biológiai sokféleség szerepe a szabályozások (víz- és éghajlatszabályozás, kórokozók elleni védekezés), ellátás (természetes erőforrások, élelmiszerés vízellátás), támogatás (geokémiai ciklusok, termelés- és energiaegyensúly), pedogenezis vagy a kulturális előnyök (oktatás, szabadidő) dimenziójában lett meghatározva.

A biodiverzitásban rejlő lehetőségek figyelembe vétele az ökoszisztéma szolgáltatásokban nagyon fontos annak hatékony megőrzéséhez. Az elmúlt kétszáz évben az emberi tevékenységek (pl. erdőirtás, fosszilis üzemanyag fogyasztás) komoly hatást gyakoroltak a globális szén körforgásra, a szén-dioxid (és metán-) koncentráció növelésével, amely elnyeli és megtartja a hőt a légkörben (üvegházhatás). A fotoautotróf organizmusok (növények) másfelől a szén-dioxidot szénhidrát molekulákká alakítják át fotoszintetizáló szénmegkötő folyamatokon keresztül:

FEJEZETEK

1.3

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

6H2O + 6CO2 ---> C6H12O6 + 6O2 Valójában az összes globális ökológiai folyamatot, beleértve a biogeokémiai (szén, oxigén, nitrogén, kén és foszfor) és hidrológiai ciklusokat, alapvetően a biodiverzitás szabályozza annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott anyagés energiakörforgást biztosítson (1.3.1. ábra).

15


FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

1.3.1 ábra Organizmusok és a szén ciklus (forrás: http://sites.duke.edu/tlgeflsss29/carbon-dioxide- emissions/carbon-dioxide/)

Anélkül, hogy a biológiai sokféleség biztosítja a megfelelő kölcsönhatásokat az ökoszisztémákban, egyik alapvető ökológiai mechanizmus sem létezne: ∙∙ beporzás (a virágpor átadása a porzótól a bibéig; részletek ebben a dokumentumban) ∙∙ elsődleges termelés (szerves anyag létrejövetele őstermelők, különösen fotoszintetizáló növények által. ∙∙ másodlagos termelés (biomassza létrehozása másodlagos termelők, különösen állatok által), vagy, ∙∙ homeosztázis (egyensúly az ökológiai rendszer valamennyi szereplője között).

Valójában a biológiai sokféleségre, beleértve a termesztett növényeket is, mint az emberiség számára legfontosabb természeti erőforrásra kellene tekinteni. Például az éves globális búzatermesztés több mint 700 millió tonna, a globális rizstermesztés elérte az 500 millió tonnát évente. A bioszféra biztosít táplálékot (bár a FAO becslése szerint több mint 800 millió ember szenved krónikus alultápláltságban), energiát (pl. lignocellulóz biomasszát a bioüzemanyag termeléshez), anyagot (gyakran a faültetvényekről betakarítva) vagy gyógyító anyagokat (a legkorábbi bizonyíték a kolóniák mézgyűjtésére i.e. 13,000-re nyúlik vissza). 16


A háziasítás (vagyis a vadállat populációk megszelídítése,tenyésztése) évszázadok óta hatást gyakorol az emberekre biológiai

és történelmi szempontból is (mezőgazdaság, állatterápia, stb.) (1.3.2. ábra, 1.3.3. ábra).

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

1.3.2 ábra Térkép a növények és háziállatok eredetéről (forrás: http://www.faculty.rsu.edu/users/f/felwell/www/Theorists/Essays/Diamond1.html)

1.3.3 ábra Egy méhsejt a méhek által termelt mézzel (forrás: Peter Fedor szerzőtől, 2011)

Szöveg: Peter Fedor, ökológia professzor 17


Egy gazdasági modell tiszteletben tarthatja a biodiverzitást? Az ipari forradalom kizsákmányolta a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, olaj és földgáz) és a termelés olyan formáihoz és sebességéhez vezetett (amit mai szóhasználattal “termelékenységnek” hívunk), amely nem veszifigyelembe a természetes körforgásokat. A feladat jelenleg az, hogy ezt a ciklikus szerkezetet kell visszaállítani a gazdasági folyamatokban. Vajon meg kell húzni a fogyasztásunk határait? Az ipari forradalom, amely a fosszilis üzemanyagok által hajtott gépeken alapult, óriási növekedést idézett elő a munka termelékenységében és az előállított árucikkek végső mennyiségében. Viszont minden árucikk óriási mennyiségű szemetet generál, a gyártási folyamat során és a termék életciklusának végén is. A gazdasági rendszer (részletek a 3.1. fejezetben), amelyet az ipari forradalom generált, nem foglalkozott a hulladék újrahasznosításával, sem azzal, hogy azt visszahelyezzük a természetes környezetbe, , hogy ne borítsuk fel a környezet természetes egyensúlyát. A CO2 és egyéb, klímaváltozást okozó gázok kibocsátása is az ipari folyamatok mellékterméke (részletek a 6.2. fejezetben). Ez a gazdasági rendszer, ellentétben a korábbiakkal, lineáris és nem ciklikus; a - megújuló és nem megújuló - természetes erőforrások elvonásán alapszik, kihasználva a környezetet, és közben olyan hulladékot termel, ami összeegyeztethetetlen a környezeti egyensúly és a biodiverzitás megőrzésével (részletek az 1.1. fejezetben).

A biodiverzitás két legnagyobb ellensége a megújuló erőforrások túlzott kiaknázása, beleértve a szerveseket is, illetve a biológiailag nem lebomló hulladék. Továbbá az egyes növényfajták túlzott kiválogatása, hogy csak a legtermékenyebbeket termesszék, a kevéssé nyereséges fajták eltűnését eredményezi, amelyek létfontosságúak a biodiverzitás megőrzéséhez és a mezőgazdasági rendszer ellenállásához az új vagy régi (már legyőzöttnek tekintett) kártevőkkel szemben. Az idők során a szintetikus anyagok feltalálása – köztük sok olyan molekulával, amelyeket nem lehet metabolizálni természetes szervezetekkel — olyan anyagokat vezetett be a gazdasági körforgásba, amelyek jelentősen megváltoztathatják a természetes biológiai folyamatokat. Végül a gyártási folyamat során felhasznált adalékanyagok, mint a szintetikus vegyi anyagok (pl. műtrágya), bár metabolizálhatóak, a talajban található szerves anyagok fokozatos elvesztését okozzák. Ezek az adalékanyagok hozzájárulnak a termelékenység, a vízvisszatartás és a szén-dioxid légkörből való felszívásának képességének (és következésképp az éghajlatváltozás hatásai elhárításának) csökkenéséhez. A gazdasági rendszereknek vissza kell térnie a „ciklus lezárásához”, bár ez csupán egy közös politikai akarattal valósítható meg. El kell kezdenünk úgy tervezni az ipari termékeket, hogy biztosítsuk a lehetséges újrafelhasználásukat további termelési ciklusokban (ökodesign), hogy ne termeljünk szemetet, vagy csak olyat, ami a környezet által könnyedén metabolizálható. Szöveg: Guido Viale, közgazdász

FEJEZETEK

1.4

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

18


Hogyan erősítheti a biodiverzitás a stabilitást? A fejlett természetes ökoszisztéma (közösség) bonyolult ökológiai folytonossággal biztosítja a magasfokú stabilitást, amely az elemek optimális hálózatán (pl. fajok) és köl-

csönös interakciókon alapul (lásd 1.1. fejezet). Minden niche (ökológiai pozíció) egyedi és kiegészítő (1.5.1. ábra).

FEJEZETEK

1.5

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

1.5.1. ábra Az ökológiai rés (niche): egy faj pozíciója különböző körülmények között (például a nedvesség vagy a hőmérséklet). (forrás: http://www.physicalgeography.net/fundamentals/9g.html)

Általában a trópusi erdők magas fajgazdagságát a fajok közötti alacsonyabb kapcsolódás kíséri (lineáris és egyszerű táplálkozási lánc),

ugyanakkor az alacsonyabb fajgazdagságú, mérsékelt övi erdők Európában szerteágazó táplálkozási lánccal rendelkeznek.

19


A biodiverzitás – mint ökológiai helyreállítási képesség - vitathatatlanul erős ellenállást biztosít. 2004 novemberében egy hatalmas szélvihar 160 km/órát is elérő sebességű széllel 13,000 hektárnyi erdőt pusztított el (3 millió m3-nyi fával) a Magas-Tátrában, a legrégebbi szlovák nemzeti parkban (1.5.2. ábra). Kétségtelenül a legnagyobb kár a mesterséges puha fás lucfenyő monokultúrákat érte, amelyek alacsony rugalmasssági mechanizmusokkal rendelkeznek. A fejlett ökoszisztémákban,

melyek nem rendelkeznek mesterséges élősködő kontrollal, a fakidőlések miatt csökken a domináns lucfenyő, helyére pedig erősebb fafajok (pl. ezüstfenyő) kerülnek, amelyek magasabb homeosztázist építenek ki. Vagyis a magas biodiverzitással, azon belül fajgazdagsággal és ökológiai kölcsönhatásokkal rendelkező természetes ökoszisztémák ellenállóbbak a zavarral és stresszhatásokkal szemben.

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

1.5.2. ábra A monokulturális erdők gyenge ellenállóképessége egy szélvihar után (forrás: http://rozhovory.vetroplachmagazin.sk/kalamita-v-tatrach-51)

A biodiverzitás úgy működik, mint egy ütközőmechanizmus a zavaró és katasztrofális eseményekkel szemben (részletek ebben a dokumentumban az ökológiai hálózatokkal kapcsolatos tapasztalatokról, folyosókról és ütközőzónákról (pdf utalás 1.5a). A fejlett ökoszisztémákban a közvetlen verseny minimális, így például az olyan fajok, melyek ugyanazzal a növénnyel táplálkoznak,

annak egyes részeire specializálódnak (levél, virág stb.). Azonban ha a faj populációja lecsökken a megváltozott (nem megfelelő) körülmények miatt, könnyedén helyettesíthető egy erősebb B fajjal és a rendszer így változatlan marad.

Szöveg: Peter Fedor, ökológia professzor 20


Környezeti igazságosság

A környezeti igazságosság azt jelenti, hogy közösségeknek és embereknek joguk van tiszta és egészséges környezetben élni az elvárásaiknak és kultúrájuknak megfelelően, anélkül, hogy bármilyen gazdasági vagy ipari tevékenység zavarná őket vagy hatással lenne rájuk. A környezeti igazságosság egy válasz a helyi közösségek és aktivisták részéről az olyan környezetükre nehezedő ipari és nyersanyag-kitermelő tevékenységekhez kapcsolódó nyomásra, mint például a bányászat, a gátak építése, az erdőirtás, a nukleáris erőművek, a hulladékégetők és hulladéklerakók; valamint a globális kereskedelem egyenlőtlen erőviszonyaira és a demokrácia hiányára. Az 1980-as években Amerikában a fekete és latino közösségek alkalmazták először ezt a fogalmat mindennapi küzdelmeik során. Elítélték a környezetük szennyezését és rombolását, mert a vállalatok a területeket nem hagyták tisztán, illetve a hatóságok nem fizettek kártérítést. Felhívták a figyelmet a „környezeti rasszizmusra”, vagyis a szennyezés, az etnikai csoportok és a szegénység közötti kapcsolatra, és rávilágítottak, hogy ők aránytalanul jobban ki vannak téve a környezetre veszélyes tevékenységeknek azért, mert kevesebb gazdasági lehetőséggel, kisebb politikai és gazdasági hatalommal rendelkeznek. Válaszul erre a problémára, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala a következőképpen határozta meg a környezeti igazságosságot: “ Minden emberrel szembeni méltányos bánásmód, valamint tényleges bevonásuk a környe-

zetvédelmi törvények, rendeletek és stratégiák kidolgozásába, végrehajtásába és érvényesítésébe, tekintet nélkül etnikumra, bőrszínre, nemre, nemzetiségre vagy keresetre.” Ezután a környezeti igazságosság koncepciója bejárta a világot, és más küzdelmek során változott, gazdagodott. A Dél-Afrikai Környezeti Igazságosság Fórum úgy határozza meg a környezeti igazságosságot, mint „társadalmi átalakulást, amely az alapvető emberi szükségletek biztosítására és az életminőség javítására irányul […]. A környezeti és társadalmi igazságosság kérdéseinek összekötésével a környezeti igazságosság megközelítés tiltakozik a hatalommal való visszaélés ellen, ami ahhoz vezet, hogy a szegény emberek szenvedik el a mások mohósága miatt keletkezett környezeti károk hatásait”.

FEJEZETEK

2.1

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Ahogy a dél-afrikai hálózat rámutat, a környezeti és társadalmi kérdések összefüggenek, és a közösségi élet elválaszthatatlan területei. A városi közösségekhez hasonlóan sok vidéki közösség, akinek az életét és megélhetését súlyosan érinti például a bányászat, az erdőirtás, a gátak, az ipari szennyezés, vagy a nukleáris erőművek; évtizedek óta harcol területeik megőrzéséért. A vizekben, ásványokban és értékes fában gazdag erdőkben élő őslakos közösségek tipikus példái a környezeti igazságtalanságnak; ez gyakran történik marginalizált területeken, ahol az embereknek kevesebb erejük van az ellenállásra, vagy ahol a hangjuk kevésbé hallható, illetve erőszakosan elfojtott. Mindeközben drámaian növekszik a termé-

21


szeti erőforrások kitermelése, az ún. Globális Észak magas fogyasztása és a multinacionális vállalatok profit-felhalmozása miatt. Vilá-gossá vált, hogy a környezeti igazságtalanság és a globális egyenlőtlenségek egyazon érem két oldala: míg a felső 1% a világ javainak több mint 48%-át birtokolja, addig a világ népességének alsó fele 1%ot. A sors iróniája, hogy azok a területek, ahol magas a környezeti károk és a szen�-

nyezés mértéke ugyanazok, ahol a legtöbben szenvednek a klímaváltozás hatásaitól, mivel ők sokkal sérülékenyebbek az erózióval, árvizekkel szemben (bővebben erről a 7. fejezet szól). Szöveg: Daniela Del Bene, kutató, Institut de Ciència i Tecnologìa Ambientals (ICTA) Universitat Autònoma de Barcelona

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

22


A környezeti igazságtalanság példái

Ez a fejezet öt példát hoz a környezeti igazságtalanságra a környezeti igazságosság atlaszából összefoglalásával mutatjuk be. Az esetek jól mutatják, hogy ezek a szempontok összefüggenek egymással, és fontos, hogy a környezeti igazságosságot mind a lokális közösségek szintjén, mind globális szinten (a kereskedelem, a klímaváltozás, a szennyezés, az egészség stb. vonatkozásában) megértsük. a) Földkisajátítás és kereskedelem: Etiópiában a Gambéla Régió áll a középpontjában a kormány azon törekvéseinek, hogy külföldi befektetőket vonzzanak a mezőgazdasági ágazatba (főként az exportra szánt cukornád ágazatba) adókedvezményeken, vámmentes import gépeken, könnyen megszerezhető hiteleken, olcsó áramon és az ellentmondásos Gibe III gát vizén keresztül. Itt a teljes földterület 42%-át vagy eladják vagy már oda is adták a befektetőknek. Ez a folyamat erdőirtáshoz és emberek ezreinek elmozdításához vezet, nem beszélve a megfélemlítésről és az erőszakról. b) Agromérgek és az egészség: Argentínában a Monsanto Vállalat 1996ban mutatta be a génmanipulált szójafajtát, a Roundup Ready szóját (RR). A Monsanto teljesen kontrollálja az ország szójatermesztését, ami nagy területeken monokulturális gazdálkodáshoz vezet. Ez a génmanipulált szója ellenálló bizonyos gyomirtókkal szemben (pl. Roundup), ezáltal több növényvédő szer alkalmazását teszi lehetővé. Így annak termesztése számos környezeti és társa-

dalmi problémát okozott, mint például a hazai piacokra szánt élelmiszertermelés csökkenését, a gazdák elvándorlását, a rendkívül mérgező agro-toxinok használatát, valamint az erdőirtást. c) Az Ilisu Gát Projekt része a Délkelet Anatóliai Projektnek (GAP) Kurdisztán török régiójában, 1,200 MW beépített kapacitással; a tározó mintegy 300km2 területen fog elterülni a Tigris Völgyben, beleértve régészeti lelőhelyeket és városokat. A civil társadalom és a kurd közösségek panaszkodnak a gát építésének súlyos következményeire, de a központi kormányzat nem hallgatja meg őket és erőszakosan elnyomja a tiltakozást.

FEJEZETEK

2.2

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

d) Közlekedési infrastruktúra és rendőri jelenlét: A Torino–Lyon nagysebességű vonat (úgynevezett TAV, 220 km/ó) egy tervezett vasútvonal, amely összeköti a két várost, valamint az olasz és francia nagysebességű vasúthálózatokat. A projektet számos kritika érte a sérülékeny területekre gyakorolt hatása és a mögötte húzódó esetleges korrupció miatt. A NO TAV mozgalom kiállt a közlekedési tervek megváltoztatása mellett, de komoly rendőri ellenállással találkozott az építési terület körül, és több aktivistát le is tartóztattak. e) Olajkitermelés, emberi jogok és szen�nyezés: Az olaj Nigéria elsődleges bevételi forrása. A kőolaj kereskedelmi hasznosítása 1985-ben kezdődött. A régió

23


azóta nem ismeri a békét. A környezet, a talaj és a vizek szennyezettek, semmilyen környezeti kármentesítés nem történt, és a megélhetések tönkretételének kevés vagy semmiféle kárpótlása nem zajlott. A 2011-es UNEP jelentés szerint a Shell Olajtársaság, egyike az ügyben érintett nagy cégeknek, nem felelt meg a saját szabályainak, ahogy nemzeti szabályozásoknak sem. Az elfogadott érték 800-szorosának megfelelő mennyiségű

karcinogén anyagot találtak a vizekben. Következésképpen az olajmező az olajtársaságok által elkövetett öncélú környezeti kizsákmányolás metaforájává vált. Szöveg: Daniela Del Bene, kutató, Institut de Ciència i Tecnologìa Ambientals (ICTA) Universitat Autònoma de Barcelona

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

24


A környezeti igazságosság kérdéseiben érintett szereplők A környezeti igazságosság esetekben (lásd 2.2. fejezet) általában a döntéshozók (vagyis akik hatalommal rendelkeznek a helyzet kapcsán, mint például politikusok, befektetők, vállalatok) nyerik meg a küzdelmet. Azonban az egész folyamatnak sok más szereplője is van. 1. Hatóságok, nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok. Egyrészt ők felelősek a környezeti vizsgálatokért és a nyilvánosság részvételének biztosításáért a döntési folyamatokban. Másrészt a kormányok is lehetnek kezdeményezői olyan beruházásoknak, amelyek sértik az emberi és környezeti jogokat (pl. autópályák, alagutak, erőművek), és gyakran ők azok is, akik vállalatoknak engedélyezik a beruházásokat. Érdekkonfliktusok is felmerülhetnek a nemzeti és helyi kormányok között. 2. Vállalatok mint kezdeményezők vagy befektetők. Azt remélik, hogy minél több előnyt és hasznot húznak a projektekből. A bányászati vállalatok különlegessége például az, hogy általában ismert, nagy nemzetközi cégek állnak a konfliktusok középpontjában, és jól kapcsolódnak össze nemcsak egymás között, hanem más nemzeti vállalatokkal is. A multinacionális vállalatok gyakran létrehozzák saját nemzeti vállalataikat annak érdekében, hogy elrejtsék a nagy multinacionális céget a háttérben.

3. Az úgynevezett nyilvánosság, vagyis azok a csoportok, akik közvetlenül vagy közvetve érintettek a projekt kapcsán. Ők helyi emberek, helyi és nemzetközi környezeti igazságossággal foglalkozó szervezetek, társadalmi mozgalmak, politikai pártok, helyi gazdasági szereplők (földművelők, helyi tudósok, szakemberek, szakszervezetek, munkások), és kirekesztett, marginalizált csoportok (őslakos, hagyományos közösségek, etnikai, faji alapon diszkriminált csoportok, nők és munkások). Az érintett csoportok listája nagyon hosszú lehet és függ a speciális helyi környezeti és társadalmi problémáktól. Tanulmányok alátámasztják, hogy az érdekképviseleti szervezetek és aktivista csoportok közötti hálózatok nagyon fontosak a sikerükhöz. Bár ezek a hálózatok és szervezetek szolidaritást építenek, megosztják egymással a tudásukat és tapasztalataikat, és megkönnyítik az információáramlást annak érdekében, hogy a különböző csoportok már a beruházási projektek kezdeti szakaszában is tudjanak reagálni. A csoportok helyi, nemzeti és nemzetközi szinten való bevonása, tudósoké csakúgy, mint környezeti igazságossággal foglalkozó civil szervezeteké, szintén elősegíthetik a sikert.

FEJEZETEK

2.3

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

25


Európában a legjelentősebb jogi eszköz a nyilvánosság bevonására az Aarhusi Egyezmény az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosság részvételéről a döntéshozatalban és környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jogról. A konvenciót az Európai Unió aláírta és ratifikálta, minden EU tagállam, csakúgy, mint néhány ex-szovjet állam, például Kazahsztán. A konvenció újítása, hogy összeköti a környezeti és emberi jogokat, és kijelenti, hogy a jelenlegi generáció felelős a jövőbeliért. Ez biztosítja a jogi keretét annak, hogy az összes szereplőt be lehessen vonni a fenntartható megoldások érdekében, elismerve, hogy az állami döntéseknek elszámoltathatónak és átláthatónak kell lenniük, és az embereknek joga van ahhoz, hogy hozzáférjenek az olyan információkhoz és adatokhoz, amelyek hatással vannak az életükre. Más szóval, szervezetek, csoportok és állampolgárok rendelkeznek azzal a joggal, hogy elkérjék egy gyár, bánya vagy szemétlerakó konkrét tervét, valamint a tudományos bizonyítékokat és értékelő tanulmányokat, amelyek megmutatják, hogy milyen várható károkkal járnak. Néhány európai országban, mint például Finnországban, Svédországban, Franciaországban, Magyarországon vagy Csehországban létezik a jövő generációk ombudsmanja, illetve a generációk közötti kérdések ombudsmanja, amelynek célja, hogy átalakítsa a hosszú távú döntéseket rövidtávú politikai cselekedetekké. Sajnos a világ népességének egy jelentős része nem olyan országban él, ami biztosítja a jogi kereteket a döntéshozatali folyamatokban való részvételhez. Ennek eredményeképp az ellenállás és a véleménynyilvánítás különböző módjai maradnak eszközként

az emberek kezében, mint a közösségszervezés, utcai tüntetések, direkt akciók, tömegmozgósítás és polgári engedetlenség. Az a tendencia a világban, hogy ha egy beruházásnak több látható hatása van, például közvetlenül veszélyezteti az emberi egészséget (pl. az aranybányákban használt cián megmérgezi az ivóvizet), akkor erősebb az ellenállás. Amikor a hatások összetettek és hosszú távú társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményekkel járnak, mint például az atomenergia esetében, továbbá vannak esetleges pozitív aspektusai is (olcsó energia), nehéz mozgósítani a helyi embereket. Ráadásul meg gyelték, hogy minél gazdagabb a népesség, annál hamarabb reagálnak egy problémára és akadályozzák meg a beruházást már a tervezési szakaszban. Viszont minél szegényebbek az emberek, annál nagyobb az esélye annak, hogy egy már zajló folyamatra reagálnak csak. Ha kirekesztett, marginalizált csoportok az érintettek, gyakrabban alakulnak ki hatalmas konfliktusok, mivel a kormányok és vállalatok igyekeznek szembeszállni velük és nyomást gyakorolni rájuk.

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Források: http://eelink.net/EJ/whatis.html „No to the mine” forrásokat gyűjt a nagyszabású külszíni bányászattal szembeni kezdeményezésekre Aarhusi Egyezmény Szöveg: Lohász Cecilia, geográfus, biológia és kémiatanár 26


A társadalmi egyenlőség összeegyeztethető a környezeti fenntarthatósággal a globális gazdasági rendszerben? A társadalmi egyenlőség elve, különösen a generációk közötti társadalmi egyenlőség elve, központi szerepet játszik a fenntartható fejlődés fogalmában, ami viszont környezetvédő elvekre támaszkodik. Az 1992-es Riói Konferencia óta a fenntartható fejlődés van a legjobb útként kijelölve. De két évtized elteltével sok ellentmondással találkozunk.

is jelentős különbségek kialakulásához vezetett. A jólét a gazdagabb országokban csak egy olyan globális piacgazdaságban lehetséges, ami egyeseknek mások rovására kedvez. Minden feltörekvő gazdaságban a gazdasági fejlődés a társadalmon belüli hatalmas szakadékhoz, és kevesek sosem látott vagyonosodásához vezetett.

Ha adottnak vesszük a globális gazdaságot, akkor valószínűleg fel kell áldoznunk egyiket vagy másikat; mert a jelenlegi gazdasági modell célja a magas szintű fogyasztás, ezért a természeti erőforrásokat kiaknázza: környezeti szempontból katasztrofális következményekkel járna, ha mindenki egyenlően birtokolna és fogyasztana. Ráadásul ez sokszor közösségek rovására történik, akiket elüldöznek a földjeikről és kilakoltatnak az otthonaikból (lásd 2.2. fejezet).

A jelenlegi globális gazdaság ezért nem tudja egyszerre fenntartani a társadalmi egyenlőséget és a környezeti fenntarthatóságot. Ahhoz, hogy mindkettőt el tudjuk érni anélkül, hogy bárkit kirekesztenénk, a gazdaságnak meg kell változnia. Mindezek a kritikai pontok és javasolt útvonalak szerepelnek a „nemnövekedés” javaslatban, amely támogatja mind a fogyasztás csökkentését, mind a szükségszerű GDP növekedéstől való megszabadulást, és radikálisan átalakítaná a társadalmi viszonyokat a közösség és a nemzetközi szolidaritás irányába.

Egyesek szerint a gazdasági növekedés sürgős szükségleteket kielégítő anyagi javakat biztosít. A jóléti társadalmakban azonban a magas fogyasztás komplex társadalmi és környezeti költségeket generált, ami az országokon belül és az egyes országok között

FEJEZETEK

2.4

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Szöveg: Daniela Del Bene, kutató, Institut de Ciència i Tecnologìa Ambientals (ICTA) Universitat Autònoma de Barcelona

27


Szerveződnünk kellene?

Még a legkisebb közösségben is, ha valaki hallgat, a többiek nem tudnak az igényeiről és véleményéről. Ahhoz, hogy jobbá tegyük a környezetünket, először ki kell fejeznünk, ha valami nem működik. Lehet ez egy hiányzó gyalogátkelőhely, az utcánk végén megépült hatalmas hulladéklerakó telep vagy egy erőmű, ami pusztítja a környezetet és megmérgezi az ivóvizünket. Annak érdekében, hogy egészséges és biztonságos életünk legyen, szerveződnünk kell másokkal, akiknek ugyanolyan szükségletei és problémái vannak, mint nekünk. Számos tanulmány bizonyítja, hogy minél több kapcsolat van az egyes, jogaikért kiálló csoportok között, annál nagyobb sikert tudnak elérni. Ahhoz, hogy valódi és fenntartható megoldások szülessenek, és meg tudjuk őrizni erőforrásainkat a jövő generációi számára, több szempontot kell figyelembe vennünk: a különböző csoportok nézőpontjait csakúgy, mint az egyéni, gazdasági, társadalmi, infrastrukturális, jogi, kulturális és környezeti szempontokat. Mindehhez az egyének, csoportok és hatóságok közötti magas szintű együttműködés szükséges.

aranybányával kapcsolatos Rosia Montana ügy. Miután bemutatták a legnagyobb, külszíni cianidot használó európai aranybánya tervét, 350 ember találkozott a régióban és megalapították az Alburnus Maior alulról jövő kezdeményezést, hogy mozgósítsák a bányát ellenzőket. Az Alburnus Maior alapító nyilatkozatát 25 román környezetvédelmi civilszervezet írta alá.

FEJEZETEK

2.5

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Az elmúlt 14 évben az Alburnus Maior nem csak a bányászati projekt megakadályozásában volt sikeres, hanem a legnagyobb társadalmi-környezetvédelmi mozgalom kiépítésében is, ami ráadásul nagy nemzetközi hálózattal rendelkezik. Jelenleg a mozgalomnak több mint 100000 aktív támogatója, aktivistája és önkéntese van. A tiltakozás mellett a szervezet elkezdte átalakítani a területet, így a kizárólag ipari, elszigetelt térből egy dinamikus, élettel teli, vonzó, mezőgazdasággal és ökoturizmussal foglalkozó régiót szeretnének csinálni. (Az Új Eldorádó című dokumentumfilm jól bemutatja a helyeztet). Szöveg: Lohász Cecilia, geográfus, biológia és kémiatanár

Az ilyen típusú együttműködés egyik leghíresebb példája Kelet-Európában a romániai

28


FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Új Eldorado, 2004, Tibor Kocsis, Flora Film International, Magyarország

29


A jelenlegi gazdasági rendszer felelőssége A jelenlegi gazdasági rendszer globális. Multinacionális vállalatok működnek határokat átívelően és keresik a feltételeket nyereségük növeléséhez világszerte. A globális gazdasági rendszer nyertesei gyakran a Globális Észak országai közül kerülnek ki. Miért van ez így? Ennek egyik oka a gyarmati múlttal magyarázható. A gyarmati rendszer akadályozta a gyáripar fejlődését. A Globális Dél országainak nem sikerült túllépniük ezen a rendszeren, így ők még ma is annak következményeitől szenvednek. Azóta is ők szolgáltatják a nyersanyagot. A Globális Észak fogyasztói ezekből a nyersanyagokból készült termékeket vásárolnak, és a fogyasztó és a vállalat is hulladékot termel. Ebben a fejezetben a gazdaságot és a fogyasztást vizsgáljuk meg közelebbről. Hogyan működik a gazdasági rendszerünk? Először is, a rendszer a növekedésen alapul. A gazdasági növekedést jelenleg a bruttó hazai termékkel, a GDP-vel mérjük. A GDP egy ország határain belül egy év alatt előállított árucikkek és szolgáltatások pénzbeli értékét méri. Tehát a GDP a gazdaság teljesítményét mérő eszköz, minél többet termel a gazdaság, annál magasabb lesz a GDP. A jólét és a fejlődés mérésére más mutatók is léteznek, ilyen például a Happy Planet Index.

A gazdasági növekedésnek különböző hajtóerői vannak. Az erőforrásokért folytatott nemzetközi verseny, az ügyfelek, és a vállalat elhelyezkedése és nyeresége is ezek közé tartoznak. Hajtóerő még a bankok kamatrendszere is: ahhoz, hogy vállalatok nagyobb növekedést és nyereséget produkáljanak, sokszor hitelt kell felvenniük, melyet kamatostul kell vissza fizetni. Azért, hogy képesek legyenek hiteleiket kamatostul visszafizetni, még nagyobb növekedést és profitot kénytelenek elérni. Hasonló okokból a kamatrendszer nem csak a vállalatokra és fogyasztókra, hanem országokra is érvényes. A gazdasági növekedést a részvények rendszere is erősíti: nagy vállalatok részvényesei spekulálnak a tőzsdén, hogy részvényeik értékét növeljék. Ők a vállalatok növekedését várják. Ezeken kívül is rengeteg hajtóerő létezik még és egyet közülük nem szabad elfelejtenünk; a fogyasztói kultúrát, amely kívánságokon, szokásokon, szociális helyzeten és a személyiségen alapszik.

FEJEZETEK

3.1

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Egy érdekes videó: The Story of Stuff

30


FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Forrás: The Story of Stuff, 2007.: The Story of Stuff Project.

Nőhet-e a gazdaság a végtelenségig? Ez a videó erre ad választ: The Impossible Hamster

Forrás: The Impossible Hamster. New Economics Foundation.

A gazdasági és társadalmi korlátokon túl a gazdaság végtelen növekedésének legfőbb korlátja maga a bolygónk. A gazdasági növekedéshez energiára, erőforrásokra és területre van szükség, ez pedig szennyezéssel és hulladékkal jár. A Föld nem képes a gazdaság számára végtelen erőforrást nyújtani és az összes szennyeződést sem bírja el. Bár sok természetes erőforrás újrahaszno-

sítható vagy megújítható - úgymint a víz, a levegő, a talaj vagy a fa - ezek szűrése, tárolása és az anyagok átalakítása korlátokhoz kötött. (3.1.1 ábra). Más erőforrások egyáltalán nem hasznosíthatóak újra, mint például a fosszilis energiahordozók, a fémek vagy a Föld más ritka elemei. (3.1.2 ábra). Ezen kívül rengeteg lebomlani egyáltalán nemvagy csak részben képes hulladék keletkezik, 31


vagy csak részben képes hulladék keletkezik, mint a műanyag, az elektronikai és nukleáris hulladék vagy az üvegházhatású gázok.

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

3.1.1 ábra: „Planetáris határok” (forrás: www.stockholmresilience.org)

32


FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

3.1.2 ábra Meddig fog tartani? (forrás: https://intercontinentalcry.org/infographic-how-long-will-it-last/)

A gazdasági növekedésnek ökológiai korlátai vannak. Az ökológiai határok koncepciója kilenc kontrollváltozót határoz meg, melyek stabil állapotban tartják a Földet és melyekre az emberek hatással vannak. Ezek a változók a következők: ∙∙ A sztratoszferikus ózon csökkenése (a sztaroszferikus ózonréteg szűri ki a nap UVsugárzását). ∙∙ A bioszféra egységének sérülése (a biológiai sokszínűség elvesztése és kihalás). ∙∙ Vegyi környezetszennyezés (méreganyagok és lassan lebomló anyagok, például szintetikus és organikus szennyezők, nehézfémek elegyei és radioaktív anyagok). ∙∙ Klímaváltozás. ∙∙ Az óceánok savasodása.

∙∙ Vízfogyasztás és a víz körforgásában bekövetkezett változás. ∙∙

A földterület változása (sok földterület emberi használatra, például földművelésre lett alakítva)

∙∙ A nitrogén és foszfor körforgásának kiegyensúlyozatlansága (a nitrogén és a foszfor a bioszférából áramlanak az óceánba. Mindkettő fontos összetevője a növények fejlődését is segítő műtrágyának. ∙∙ A légköri aeroszolból származó szennyezettség (az aeroszolok hatása a Föld klímaváltozására). Három már említett ökológiai korlát a biológiai sokszínűség elvesztése, a klímaváltozás és a nitrogén. Az emberi tevékenység során például nagymértékű reaktív anyag keletkezik a nitrogén légköri formájából, mely 33


aztán különböző formákban kerül az atmoszférába. Mivel a termés nem tudja felszívni a nitrogén ezen formáit, így a csapadék vizeket szennyez vagy a bioszférában halmozódik fel. the waste go in the end? Még több információ az ökológiai határokról a Stockholm Resilience Center oldalán.

A gazdasági növekedésnek van egy globális dimenziója is. Honnan jönnek az erőforrásaink? Hol és milyen körülmények között történik az előállítás? És mi lesz a végén a felesleggel? Szöveg: Judith Corbet, képző

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

34


Termelési láncok: társadalmi és kulturális hatások A termelési láncok a termelés, gyártás, fogyasztás és hulladék egyszerű szabályát követik; az erőforrásokat a talajból nyerik, messzire szállítják, hogy több lépésben feldogozzák, majd használják, és végül eldobják őket. A termelési lánc folyamatában különösen nagy szerepük van a Globális Dél országainak. A gyártás a termeléssel kezdődik. A következő nyersanyagok többsége a Globális Dél országaiból származik: a ruháinkhoz

használt gyapot Indiából vagy Burkina Fasóból; az elektronikus készülékeinkhez használt fémek és ércek, a nikkel, az ezüst, a réz, az ón és az arany Bolíviából, Kongóból és Ghánából, a csokoládéhoz szükséges kakaó pedig Elefántcsontpartról vagy Indonéziából. A következő rövid videó az okostelefonok gyártási folyamatát mutatja be, annak következményeivel a benne résztvevő Globális Dél országainak számára.

FEJEZETEK

3.2

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Forrás: Smartphones and Sustainability, 2013. WissensWerte.

A termékek útja a környezetet és az embereket is érinti: nagy a vízpazarlás például a gyapot vagy a gyümölcsök száraz területeken való termesztésekor. A talaj is szennyeződik a gyapotültetvényeken használt rovarirtó szerektől, a kőolajtermeléstől, a bányászattól, és az elektronikai hulladékokból fel-

szabaduló vegyi anyagoktól. Ez közvetlen hatással van az ott élőkre, akik vízhiánytól és szennyezéstől szenvednek, ami betegségekhez, terméketlenséghez és születési rendellenességekhez vezet. Az Aral-tó környéke jó példa erre. 35


Az Aral-tó Üzbegisztán és Kazahsztán között helyezkedik el és a XX. század közepéig a világ negyedik legnagyobb tavának számított. Amikor a Szovjetunió megkezdte a gyapottermelést ezen a területen, az ültetvények öntözésének következményeként a tó apadni kezdett. Mára a tó vízhiányában szenved és szinte teljesen eltűnt, emellett rovarirtó szerekkel és műtrágyával erősen szennyezett. Ennek súlyos egészségügyi következményei vannak, rákot, tuberkulózist, anémiát vagy akár máj és vese problémákat is okozhat, és növeli a gyerekhalandóságot. Ráadásul a tó szennyezettsége a halászat pusztulását okozta, ami a gazdaságra is hatást gyakorolt, így az ott élők kénytelenek a gyapotföldeken dolgozni vagy elköltözni. Egy másik hatás az emberek elűzése és földjeik kisajátítása. A „földrablás” azt jelenti, hogy befektetők törvénytelen módon kisajátítják az ott élők földjeit. A befektetők általában gazdasági és politikai értelemben vett hatalommal rendelkező részvényesek. Az elmúlt évek során megnőtt az energia és egyéb ültetvények iránti igény, így a jogtalanul eltulajdonított földek aránya is növekedett. A Globális Észak országaiból jövő multinacionális cégek a Globális Dél országainak földjeibe fektetnek be, és ahelyett, hogy a földet a helyi piac élelmezésére fordítanák, a pénzt és a termést a világpiac felé exportálják. A földek kisajátításának másik indítéka a víz és más erősforrások megszerzése. A földek bérlésénél és megvásárlásánál az azt művelő és abból élő emberek jogait és igényeit nem veszik tudomásul: a helyi lakosságot nem informálják, a már meglévő jogosultságaikat semmibe veszik, emberi jogokat sértenek és az ott élőket érintő következményekkel sem törődnek.

Az érintett emberek, például földművesek, városi környezetbe kényszerülnek, ezzel is elvesztve megélhetésüket. Ők sokszor a földjüket megszerző vállalatoknál kapnak később munkát. Kiszorításukkal együtt a földművelésben szerzett tudásuk és gyakorlatuk is elvész. Például Szumátrán az 1970-es évektől sok Kubu lett kiszorítva saját földjéről a pálmaolaj-termesztés miatt. A munkakörülmények az ültetvényeken és a gyárakban sokszor rosszak, sőt veszélyesek: az alacsony fizetés, a hosszú munkaidő, a munkavédelem hiánya, a kizsákmányolt gyerekmunkások és a női dolgozók diszkriminációja mind elterjedtek. A Tiszta Ruhák Kampánya a ruha- és sportruha iparban uralkodó munkakörülményekről nyújt információt, és a munkások maguk állnak ki az ügyükért.

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

A Globális Észak vállalatainak ritkán kell szigorú társadalmi és természeti szabályozásokhoz tartaniuk magukat az előállítást végző országokban, így több nyereséget tudnak termelni, mintha a gyártás saját országukban történne. Természetesen a gyártás a Globális Dél országaiban is sok embernek jelent bevételt, de mennyit is és milyen feltételek mellett? Egy póló költségeinek lebontása megmutatja, kinek mennyi jut belőle pontosan. (3.2.1 ábra):

36


FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

3.2.1 ábra Egy póló költségeinek megoszlása (forrás: www.cleanclothes.org)

Szöveg: Judith Corbet, képző

37


A fogyasztás torz mintái

A jelenlegi gazdasági rendszer egyik legfőbb problémája a fogyasztói minták egyenlőtlensége. Több mint egy milliárd ember számára nem jut elég élelem a Földön, emellett vi-

szont az emberek kis százaléka olyan jómódú, hogy nem tud mit kezdeni a pénzével. (3.3.1 ábra).

FEJEZETEK

3.3

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

3.3.1 ábra: A világ javainak eloszlása (forrás: https://agenda.weforum.org/2014/11/inequality-2015s-worrying-trend/)

A legszegényebbek és leggazdagabbak között is több millió olyan ember él, akik bevételük nagy részét nem a jólétük fenntartására, hanem különböző haszontalan dolgok vásárlására költik, melyek előállítása és kidobása nagymértékben rombolja a környezetet.

Az emberek sokszor értékes kapcsolatokkal teli életüket cserélik le a vásárolt tárgyak adta átmeneti élvezetre. (Lásd 3.2 Fejezet.)

38


A piacgazdaság fő paradigmája a fogyasztói szuverenitás, ahol a termelést a fogyasztók igényei, valamint a kereslet és a kínálat kiegyenlítése határozza meg. A termelés csak olyan mennyiségben történik, hogy az áruk mind eladhatóak legyenek a fogyasztók számára. Ha a dolgok tényleg így működnének, akkor sosem lenne túltermelési válság. Azonban nem ez a helyzet: a fogyasztók – még azok is, akik fizetőképesek – csak azt tudják megvásárolni, amit a piac kínál. A termelési rendszer és az értékesítési lánc azokat a termékeket részesíti előnyben, melyek azonnali profitot termelnek. Annak érdekében, hogy még nagyobb nyereséget hozó árukat adjanak el olyanoknak, akik fizetni tudnak érte, folyamatosan új mesterséges igények létrehozásán dolgoznak, hogy még több és még nagyobb nyereséget hozó árut adhassanak el.

A fogyasztóknak kevés lehetőségük van arra, hogy csökkentsék a szennyező áruk gyártását, és még kevesebb esélyük van arra, hogy elkerüljék a pazarlást. A felelős fogyasztás gyakorlatának előmozdítása nem függhet csak a fogyasztók egyéni döntésétől, mert az egyéni vásárlók csak keveset tehetnek a mai hatalmas piacokkal szemben. A felelős fogyasztás csak tudatos döntések által valósulhat meg a gyakorlatban, amik pedig csak a tanulás és a szükséges gyakorlatok és ismeretek megosztásával jönnek létre. Ezt a tudást megszerezhetjük az általunk használt termékek életciklusának rekonstruálásával (3.3.2 ábra), a nyersanyagok kinyerésétől a hulladék lerakásáig, az újra-használatig és az újrahasznosításig.

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

3.3.2 ábra Az áruk életciklusa (Forrás: http://www.genitronsviluppo.com/2014/04/30/lca-analisi-del-ciclo-di-vita/)

Egy jó példa az élelmiszer szektorból a közösségi mezőgazdaság, ami a termelők és fogyasztók közti közvetlen kapcsolatot segíti elő, akik együtt döntenek a termelt élelmiszer mennyiségéről és minőségéről (így arról is, hogy a termelés szennyező és mér-

gező anyagok használata nélkül történjen, valamint ne használják túl a termőtalajt és a munkások se legyenek kizsákmányolva). Szöveg: Guido Viale, közgazdász 39


Hogyan befolyásolja az élelmiszertermelés a környezetet? Az élelmiszer a földből jön (vagy a folyók, tavak, tengerek vizéből). Az élelmiszertermelés a föld termékenységéhez és a víz elérhetőségéhez van kötve. Minden földnek van mezőgazdasági célja, ami függ a talajtól, a területtől, a klímától és az évezredes hagyományoktól. A termőföld termékenységét védeni kell. Évezredek óta használt módszerek erre a vetésforgó; a trágyázás (a földművelés és az állattartás egysége); a talaj hidrogeológiai feltételeinek a védelme, például fákkal, ami megelőzi az eróziót; ökológiai folyosók használata, ami segíti a természetes ragadozók szaporodását; és az öntözés, amikor a vízkészlet ezt megengedi. A magok szintén központi szerepet játszanak az élelmiszertermelésben. Évezredek óta a magok úgy választódtak ki és szaporodtak el az egyes területeken, hogy az a legjobb legyen a talaj, a klíma és a kártevőknek való ellenállás szempontjából. Az ipari földművelés négyféle módon próbálta kényszeríteni a természet és a kultúra ezen egységét: műtrágyákkal és szintetikus növényvédő szerekkel, hogy nőjenek a növények és pusztuljanak a kártevők és a gyomok; hatalmas öntözésekkel; laboratóriumban válogatott és szaporított magokkal, hogy növelje a hozamot; és intenzív gépesítéssel (nagy, drága gépekkel), aminek nagy terület kell. A zöld forradalom a 20. század közepe táján kezdődött világszerte, és hatalmas növekedést hozott a termelékenységben, főleg a gabonáéban, ami szinte az összes embert

összeköti a világban. Az illúzió, amit ez a forradalom hozott, 50 évig tartott, és mára láthatóak a korlátai: a talaj az intenzív rovarirtóknak és növényvédő szereknek köszönhetően sokat vesztett a szervességéből, ami a természetes termékenységének az alapja, ezért kell egyre jobban trágyázni. Ez, és a gépesített munka megkönnyítése érdekében elmozdított elemek növelték a talaj erózióját. A víz elérhetősége is csökkent, mert a vízhasználat gyakran meghaladja a felszín alatti vizek természetes feltöltődését. A föld hozama ezek miatt a kezelések miatt ténylegesen csökkenni kezdett. A magok és felszerelések vásárlása miatt több millió földműves adósodott el, és hagyja el a földjét (vagy öli meg magát), és a növényvédő- és gyomirtó szerek használata ellenállóbb kártevőket és gyomokat is eredményezett.

FEJEZETEK

3.4

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Az egyik közvetlen következménye a kémiai kontrollnak a genetikailag módosított növények (GMO) megjelenése amik ellenállnak bizonyos parazitáknak, és nem károsodnak a növényvédő szerektől, amik nagyon károsak lehetnek az emberi egészségre. Mára univerzálisan elismert tény, hogy a Földön több milliárd embert érintő éhínséget nem az élelmiszerhiány okozza (majdnem másfélszer annyi élelmiszert termelünk, mint ami mindenkinek elég lenne), hanem az egyenlőtlen jövedelemelosztás, ami miatt sok ember nem tudja megvenni, amire szüksége van, míg máshol kidobják az ételt. Szöveg: Guido Viale, közgazdász 40


A tudás megosztása változtat-e a problémán? Olyan társadalomban élünk, ahol az információ és a média dominál. Néhány kivételtől eltekintve, mindannyian napi több órát töltünk a tévé, a számítógép vagy az okostelefon képernyője előtt, még akkor is, ha a munkánkhoz ez nem feltétlenül kell. A technológiailag fejlett társadalmakban (a Globális Észak országaiban) a gyerekek már nem is tudják ezt máshogy elképzelni. Ők a „digitális nomádok”, mert a világ, amibe születtek, digitális információkkal van tele. A digitális szakadék azonban csökken, a Globális Dél országaira is ez vár, főleg az okostelefonok miatt, ami a legelterjedtebb készülék. Ez a jelenség kevesebb, mint 50 év alatt drámaian megváltoztatta a világot, mégpedig két módon. A világot „globális faluvá” változtatta. Mindenről, vagy legalábbis mindenről, aminek „hírértéke van” a világban, informálva vagyunk, akár akarjuk, akár nem. Ez „világpolgárokká” tesz minket, részeseivé válunk az eseményeknek, még akkor is, ha nincs lehetőségünk vagy jogunk befolyásolni azokat. Továbbá el vagyunk árasztva információval. Nem információ-hiánytól, hanem éppen túl sok információtól szenvedünk. Az a probléma, hogyan válogassunk köztük, hogyan válasszuk el az igaz és a hamis, a hasznos és a felesleges információkat egymástól, és főképpen hogyan váljunk mi is aktívan a hírek gyártóivá. Ez különösen igaz a környezetről szóló információkkal kapcsolatban. Annyiféle érdek van körülöttük, hogy várhatón az olyan környezeti információk, amik erős érdekeket

sértenek, nem jutnak el hozzánk, vagy szűrve és becsomagolva érkeznek hozzánk. Egy emblematikus példa erre a klímaváltozás, ami a legnagyobb veszély az emberiség jövőjére nézve. A média nagyon keveset foglalkozik vele, és akkor is gyakran felületesen, vagy az információkat torzítva teszi azt. És szinte egyáltalán nem foglalkozik az ellenállási akciók különböző formáival, amik megpróbálnak változtatni a társadalmi gazdasági, politikai fejlődés jelenlegi folyamatán, ami a katasztrófa fele visz.

FEJEZETEK

3.5

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Meg kell találnunk a módját, hogy szűrjük a környezeti információkat, megértsük őket, és elgondolkozzunk, hogyan kezeljük a problémákat. Az oktatás mindenképpen segít. A tanult emberek általában jobban eligazodnak az információ dzsungelében, amit a média jelent. De a társadalmunk az individualizmust részesíti előnyben, így még a tanult embereknél is közvetlen reakció az izoláció. A tudás megosztása az egyetlen igazi útja a környezeti információk megszerzésének, és annak, hogy tudjuk, hogyan próbálnak az emberek a trendek ellen menni világszerte. Mindannyian bizonyos tudás birtokában vagyunk, akár technikai vagy tudományos, a tanulmányunk, a munkánk, az élettapasztalatunk alapján. De ezt a tudást ritkán ismerik meg és ismerik el. Ehhez meg kell osztanunk a tudást, meg kell kérdőjelezni egymást, akár ellen kell mondanunk, vagyis újra kell építeni a kölcsönös bizalom alapjait, ami nélkül nincs autonómia, nincs szabadság. Szöveg: Guido Viale, közgazdász 41


Új gazdasági modellek

A globalizált pénzügyi kapitalizmus folytonos krízise arra késztet minket, hogy átgondoljuk a jelenlegi gazdasági modelljeinket és alternatívákat keressünk. Az alternatívák egy része újratervezi a társadalmat, különös tekintettel a gazdasági működésre, úgy, hogy az kevésbé legyen környezetkárosító és biztosítsa a javak egyenlőbb eloszlását. Az alternatívák elképzelése nem könnyű feladat, sok nehézségbe ütközik. Még a legradikálisabb alternatív gazdasági irányzatok, mint például a nemnövekedés mozgalma (vagyis a fejlődés gazdasági növekedés nélkül, lásd 4.5 Fejezet), sem tudnak igazán mit kezdeni a legnagyobb kihívással, noha hosszú távú fenntarthatóságot biztosítanának: ez pedig a vágyaink átirányítása, vagyis a bőség, a fejlődés, az anyagi javak fogyasztásával történő önigazolás elengedése lenne. Egy elmélet vagy gazdasági modell sem tudja ezt helyettünk megtenni. Ettől még nem válnak az alternatívák, mint például a nemnövekedés mozgalma, irrelevánsá, ám rámutatnak jelenlegi létezésünk korlátaira. A globális középosztály vonzó fantáziaképe forog kockán, amire mi, a modern fogyasztói társadalomban szocializálódott emberek vágyunk. De ami valaha a nyugati társadalom sajátja volt, az mára egy univerzális, globális jelenséggé vált. Azonban ez nem lehet több fantáziaképnél, legalább két ok miatt: 1. környezetileg lehetetlen, mert egyszerűen nincs annyi erőforrás, hogy a Föld minden embernek biztosítsa ezt az életszínvonalat;

2. a középosztály létezése folyamatos erőszakon és mások kizsákmányolásán alapul. Hiába ismerjük fel a strukturális paradoxont, ez sem elég, hogy a vágyainkat átirányítsuk. Sokszor továbbra is olyan dolgokra vágyunk, amik másoknak kárt okoznak, és továbbra is tagadjuk, hogy részünk lenne a szisztematikus kizsákmányolásban és elnyomásban. Több pszichoanalitikai elmélet is rámutatott, hogy az embert kevésbé a racionális gondolkodás, mint inkább a vágyai és a fantáziái mozgatják. Ezért a kísérletünk, hogy jobb, igazságosabb, kevésbé elnyomó gazdaságokat és társadalmakat hozzunk létre, bukásra van ítélve addig, amíg fel nem ismerjük, hogy vágyaink kielégítésének szabadsága helyett a vágyaktól való megszabadulást kell választani.

FEJEZETEK

4.1

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Ha nem ismerjük el a sötétebbik oldalunkat, hogy fenntartsuk magunkról a jótékony hőspozitív képét, az egyszerűen azt jelenti, hogy rejtett vágyaink a fejlődésről, a bőségről, a kontrollról és a megerősítésről újra és újra megjelennek majd, mint ahogy ez történt korábban is olyankor, amikor megpróbáltuk forradalmasítani a társadalmainkat. A szocializációs mintáink, amelyek az individualizmust és az énközpontúságot erősítik, megakadályozzák, hogy járható alternatívákat találjunk és elismerjük a felelősségünket a jövő generációi felé. Elértük azt a pontot, amikor már lehetetlen jobb állapotban hagynunk a Földet, mint ahogy megkaptuk. Nem azért, mert nem tudjuk, hogyan, hanem mert 42


elutasítjuk, hogy megtegyük. A 20. század során a gazdasági fókusz radikálisan eltolódott: az alapvető szükségleteket kielégítő termelésről (élelmiszer, ruházat, lakhatás, szállítás stb.) egy olyan termelés felé, ami újabb és újabb igényeket gerjeszt. A modern kapitalizmus ezen késői szakasza feltétel nélkül függ a météktelen fogyasztástól, ami a túltermelő és túl nagyra nőtt gazdaságokat működésben tartja. A korlátlan növekedési modell megkérdőjelezése és a fogyasztás csökkentése szembe megy a modern gazdasági elvekkel, ez kétségtelen. De ez a feladat vár ránk. Újra kell gondolnunk a társadalmainkat és a gazdaságokat, és ehhez nem csak alternatívák kellenek, hanem szempontváltás is. Kezdjük azzal az egyszerű kérdéssel: mire való a gazdaság?

Education and Curriculum Research Unit. North Dartmouth: Centre for Policy Analyses/UMass Dartmouth, pp. b – s. http://www.umassd. edu/seppce/centers/cfpa/ Kapoor, I. (2014). Psychoanalysis and development: contributions, examples, limits. Third World Quarterly, 35(7), 1120-1143. Mignolo, W. (2011). The Darker Side of Western Modernity: Global futures, decolonial options. Durham: Duke University Press.

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Szöveg: Rene Suša, kutató és pedagógus

Forrás: Andreotti, V. (2013). Renegotiating epistemic privilege and enchantments with modernity: the gain in the loss of the entitlement to control and de ne everything. Social Policy,

43


A fenntartható fogyasztás új modelljei

A jelenlegi gazdasági rendszer, ami a globalizációnak köszönhetően a világ legtöbb országában elterjedt, szorosan összefüggő mechanizmusokon alapul: a versenyen és az individualizmuson. A verseny készteti a vállalatokat a még több termelésre. Több termelés több erőforrás- és energiafogyasztást jelent, ami több hulladékot és káros kibocsátást okoz. Emiatt a Föld teherbírása már elérte a határait (erről bővebben a 6.2 Fejezet szól). Ez okozza a környezeti krízist, ami megfordíthatatlanná válik, ha nem változtatunk. De a vállalatok eladásra termelnek, vagyis egyre nagyobb fogyasztói réteget „vesznek rá” a vásárlásra, kihasználják a vásárlói kapacitást, vagy mennek azon is túl (eladósodáshoz vezet). A fogyasztás is versenyen alapul. Olyan dolgot is megveszünk, amire nincs szükségünk, hogy „le ne maradjunk a szomszédtól”. A vállalatok minden lehetséges eszközzel (például reklámokkal) táplálják ezt a rendszert, hogy biztosítsák maguknak a piacot. A reklám az alsóbbrendűség érzését kelti bennünk, ha nem tudunk lépést tartani a modellek életstílusával. A fogyasztók közötti verseny fenntartja és előremozdítja a pozíciójukat, társadalmi státuszukat, vagy, hogy fenntartsák pozíciójukat, a féktelen individualizmust táplálja. Minden ember a többihez van mérve. Ahogy Margaret Thatcher mondta, nincs többé társadalom, csak egyének és legfeljebb családok vannak.

Ha meg akarjuk akadályozni, hogy a világ visszafordíthatatlan környezeti válságba kerüljön (lásd 4.4 Fejezet), változtatnunk kell a termelési módjokon és a fogyasztási szokásainkon, csökkentenünk kell az erőforrások féktelen kiaknázását, a hulladék termelését. Radikális változásra van szükség.

FEJEZETEK

4.2

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

A jelenlegi fogyasztói modell a versenyen és az individualizmuson alapul; az új, alternatív modellnek az együttműködésen és a megosztáson kell alapulnia. Mit jelent ez? Ha megosztjuk másokkal az igényeinket, a vásárlásainkat jobban tervezzük és a szükségletekhez igazítjuk,és nem a verseny nyomása irányít., A fogyasztás szempontjából visszafogottabb élet nem feltétlenül szegényebb. Sőt, gyakran gazdagabb is, mert olyan dolgokat is szervezhetünk, amit a verseny általvezérelt rendszer nem ad meg. Hogyan lehetséges ez? Először is, a fogyasztó/használó és a termelő közvetlen kapcsolatának erősítésével előre megállapodhatunk a mennyiségben, minőségben, vagy az időtartamban és árban. Ez a szolidáris vásárlói csoportok és közösségi piacok modellje. Továbbá megoszthatjuk egymással az információt,a tudásunkat arról, hogyan tudunk olyan terméket venni, ami kevésbé káros ránk, a termelőkre, a környezetre és az egész Földre nézve. Végül újra felfedezhetjünk például a személyes kapcsolatok értékét, aminek az individualizmus 44


és a fogyasztás mellett sokszor nem sok helye marad. Fokozatosan adjunk teret a kölcsönös figyelemnek, segítségnyújtásnak, ajánljuk fel a készségeinket a közösség javára, hogy átvegyék a helyét a piaci kapcsolatainknak, például helyettesítsenek olyan szolgáltatásokat, amikért egyébként fizetünk. Ez az elv áll az „időbank” mögött is . Szöveg: Guido Viale, közgazdász

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

45


A részvétel új modelljei

Jelenleg sok környezetbarát jógyakorlat, technológia és életmódbeli választási lehetőség érhető el világszerte. A bolygónk védelmé-

ben alapvető a megújuló energiaforrások használata (nap, szél, biomassza, geotermikus-, és vízenergia, 4.3.1 kép).

FEJEZETEK

4.3

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

4.3.1 kép: Megújuló energiaforrások (forrás: pixabay)

Az energiahatékonyvilágítás, épületek, az alacsony fogyasztású gépek és a kogenerációs rendszerekszintén fontosak: ezekkel nagyon sok energiát megspórolhatunk (a világításnál ez akár 80%-os megtakarítás is lehet). Majd itt van a mezőgazdaság kérdése (lásd 7.3 Fejezet): minden egyes kalória, amit ételként megeszünk, átlagosan 10 kalóriát használ el fosszilis üzemanyag formájában; a termeléstől, feldolgozástól a szállításon és a csomagoláson át az eladásig. A jelenle-

gi iparosított mezőgazdaság károsítja a föld termékenységét és a biodiverzitást, viszont tudományosan is bizonyított, hogy a kisméretű vagy családi, organikus, több termésű és multifunkcionális mezőgazdaság általában jobb eredményeket hoz mind a termés mind a környezetvédelem szempontjából. Mert a föld megőrzi a termékenységét, és ellenállóbb lesz a kártevőkkel és a klímaváltozással szemben is. A szállítás és a csomagolás nagyban felelős az asztalra kerülő étel széndioxid terhéért. Ezért minél közelebb van egymáshoz a megművelt föld és a fogyasztó, annál 46


környezetkímélőbb a folyamat. Az ideális, végső cél a 0 km lenne, még akkor is, ha lehetetlen ezt teljesen elérni. Egy másik, a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó szempont a talaj hidrogeológiai károk elleni védelme. A földben lévő szerves anyagok megőrzése, és vízvisszatartó növények ültetése megakadályozza a talaj elmosását. További szempont a termeléskor

vagy fogyasztáskor keletkező hulladék újrafelhasználása vagy újrahasznosítása (a hulladék előállításának a minimalizálása, a hulladék nullára csökkentése a cél). A jelenlegi innovatív technológiák lehetővé teszik a hulladék nagymértékű csökkentését, mind a fogyasztói mind a termelői oldalon, korábban károsnak vagy feleslegesnek ítélt anyagok felhasználásával.

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Forrás: ZeroWasteCanada, 2014.

A következő videó erről szól: Végül az új közlekedési hálózatok, a közösségi járműhasználat is hozzájárul a környezet védelméhez (és további előnyöket jelentenek a használóknak, ahogy azt alább bemutatjuk). Ezeknek a változásoknak két fontos közös eleme van. Az egyik az elmozdulás a tömeg-létesítmények, hatalmas közekedési hálózatok, nagy beruházások és nagy közművesítés (és jelentős tőke) felől egy olyan

rendszer felé, ami kisléptékű, megosztásonalapul és a helyi jellegzetességeket figyelembe veszi, a termelést és a fogyasztást közelíti, és az érdekelt emberek (állampolgárok mint termelők, munkások, vásárlók vagy fogyasztók) részvételén és a köztük lévő kapcsolatokon alapul. Ahol lehetséges, ezeknek a változásoknak a helyi kontextushoz kell igazodnia és a helyi gazdaságon kell alapulnia. Nem mindig lehetséges vagy megfelelő a kistermelés, de ahol igen, ott sokkal rugalmasabban tud 47


reagálni olyan nehézségekre, mint például a természeti katasztrófák, a hirtelen árváltozás, a nyersanyag hozzáférés, vagy új technológiák,termékek megjelenése a piacon. Ezért a modern gazdaság törekszik a hatalmas üzemek csökkentésére, vagy a tevékenységek szétosztására, kihelyezésére, ahelyett, hogy egy üzemben egyesítenék az összeset, ahogy azt a Ford-korszakban tették. Ezen kívül az olyan fejlesztések, mint a mobiltelefon vagy a napelemes lámpa, nem igényelnek nagy infrastruktúrát, mégis elektrmos csatlakozást és világítást biztosítanak egy milliárd embernek olyan országokban, ahol telekommunikációs vagy elektromos hálózat nem elérhető. A városok rugalmasan képesek reagálni a változásokra és a nehézségekre, ami a kisebbre való átállást is illeti. A váro-

sok növekedésének nincsenek határai, ám jobb, ha a városok kezelése kisebb egységekben, emberibb léptékben zajlik. A második közös elem az, hogy a lépések megismételhetők, nyilván a terület speciális tulajdonságaitól függően. Az alacsony beruházás elvén alapuló tevékenységek a világ bármely pontján bevezethetők, mert főleg helyi anyagokat (többek között helyi újrahasznosított hulladékot is) és helyi emberi erőforrást mozgósítanak. Ezek az alapjai a globális állampolgárságnak.

FEJEZETEK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Szöveg: Guido Viale, közgazdász

48


Mi a generációk közötti és generáción belüli igazságosság? A generációk közötti igazságosság fogalma az elterjedtebb környezeti fenntarthatóság fogalmán alapul, ám a fókusz áttevődik az amúgy gyakran megkérdőjelezett fejlődésről a méltányosságra. J.M. Alier beszél az erőforrások vagy környezeti adottságok, például a biodiverzitás és a viselt terhek, például a szennyezés, ökológiai elosztásáról. Lehetséges az ökológiai elosztás időben (generációk között) és térben (különböző helyeken egy adott időben). Egyszerű példa erre az atomenergia: ez hasznos a jelen generációinak (amennyiben nincsenek balesetek), ám a jövő generációi fizetik meg az árát radioaktív hulladék formájában. Kritikus pont a szén-tér vagy a szén költségvetés használata. A több mint egy évszázados iparosítás során a Globális Észak országai annyi CO2-t bocsátottak ki a légtérbe, hogy az drámaian behatárolja a jövő generációk számára még elérhető szén-teret, és nekik károkkal és visszafordíthatatlan folyamatokkal kell szembenézniük (erről bővebben a 6.1 Fejezet és a 6.2 Fejezet szól). A méltányosság felől közelítve ez azt jelenti, hogy a világ egy része élvezi a fejlődés előnyeit (biztonságos, kényelmes lakhatás, energia, magas életszínvonal és fogyasztás), míg mások fizetik meg ennek az árát. Ez a helyzet például az éghajlati gócpontokkal (climate hot spot) kapcsolatban is – ezek olyan helyek, amiket a klímaváltozás közvetlenül fenyeget (erről bővebben a 11.2 Fejezet szól). A generációk közötti igazságosság fogalma tehát szorosan összefügg a generációkon belüli igazságossággal.

Ecuador az előnyök és terhek igazságosabb elosztásának kihívására felelt 2011-ben, amikor benyújtotta a Yasuni erdők védelméről szóló tervet. Mivel ez a terület fontos a biodiverzitás és az oxigén-tartalék szempontjából az egész világnak, cserébe azt várták, hogy a világ osztozzon a ki nem termelt olaj okozta bevételkiesés pótlásában. A bátor projekt az egész világon nagy visszhangra talált. Bár 2013-ban Correa elnök sikertelennek nyilvánította a tervet (mert a kezdetben csatlakozott országok nem teljesítették a vállalásaikat), még így is valódi nemzetközi szolidaritásról szól, arról, hogyan lehet az előnyöket és a költségeket méltányosan megosztani most és a jövőben is.

FEJEZETEK

4.4

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Szöveg: Irene Fisco, projekt menedzser

49


Lehetségesek új termelési modellek?

Másfajta termelési modellek, mint például az újrahasznosítás és az upcycling, a közösségi kertek, a csere, a megosztás, az adományozás, kis léptékben már bevett gyakorlatok (lásd 3.5 Fejezet és 4.2 Fejezet). Sok ezek közül a nemnövekedés alapú termelési modell, ahol a gazdaság inkább regionális, mint globális szinten működik. Ezért a külső ellátórendszert helyi önellátó rendszerek helyettesítik. Ezek az ötletek látszólag elég jól működnek kisebb közösségekben. De lehetséges-e ezeket a modelleket, például a nemnövekedési mozgalom által inspirált termelési modelleket, egy országra vagy akár globális szinten is alkalmazni? Elsőre talán lehetetlennek tűnik. A jelenlegi globális gazdasági rendszer összeomlásához vezetne, és súlyos következményekkel járna nem csak ránk, hanem a Globális Dél országaiban élő emberekre nézve is. Ezen kívül a jelenlegi termelési modellek átalakítása nemnövekedési modellre a politika és a gazdaság szoros együttműködését igényelné. A vállalatoknak változtatniuk kellene a gazdasági prioritásaikon, vagyis a profit nem lehetne elsődleges cél, hanem például a tartós, könnyen javítható termékek lennének azok. A politikának új politikai és társadalmi keretekre lenne szüksége, vagyis változásra például a munkaügyi rendszerben,

a vagyon és a szegénység újraelosztásában, a természeti erőforrások fogyasztásának magasabb adóztatásában, és a helyi gazdaságok és a szolidáris vállalatok támogatásában. Végül a „kultúránkon” is változtatni kellene. Az új termelési modellben az önellátás lenne az egyik alapvető érték. A fogyasztók új, kreatív utakat keresnének az ipari termékek helyettesítésére, például ők maguk vagy közösségben megtermelnék, megjavítanának és megosztanának dolgokat és szolgáltatásokat. A versenyt az együttműködés váltaná fel. De készen állunk-e erre? Mibe kerülne, hogy embereket rávegyünk arra, hogy ezeket az értékeket támogassák, és ezek szerint éljenek?

FEJEZETEK

4.5

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Ahhoz, hogy ne ismételjük meg a történelmet, és ne essünk az újkolonializmus hibájába, fontos a globális déli perspektíva meghallgatása. Ők milyen ötleteket és modelleket javasolnak? Hogyan tudunk együtt új termelési modelleket találni? Tehát a kérdés nyitva marad: lehetségesek-e az új termelési modellek? Addig nem tudhatjuk a választ, amíg meg nem próbáljuk. Van választásunk: „Tervek alapján változtassunk, ne a katasztrófa miatt.” Bolygónk ökológiai határait szem előtt tartva, mi lenne az alternatíva? Szöveg: Judith Corbet, képző

50


14+ Típus: szöveg és film megbeszélése Téma: víz privatizáció, emberi jogok, környezeti igazságosság, generációk közötti igazságosság Életkor: 14+ Időtartam: 45-60 perc Kapcsolódó tantárgyak: biológia, társadalomtudományok, közgazdaságtan, földrajz

FELADATOK Irás

Abuela Grillo

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Bevezető Nem véletlen, hogy a legenda, ami az Abuela Grillo-ról (Grandma Cricket, avagy Tücsök Nagyi) szóló rajzfilmet is inspirálta, Bolíviából származik, ahol a Föld jogait leginkább tiszteletben tartják az emberek. Bolíviában az Andok őslakosai Panchamamát (Földanyát) olyan szent lénynek tartják, akitől mindannyian függünk. A Föld jogainak védelmére törvényt alkottak, amely számba veszi a természet jogait, úgymint az élethez, a regenerálódáshoz, a biológiai sokszínűséghez, a vízhez, a tiszta levegőhöz és a harmóniához való jogot. A rajzfilm a bolíviaiak vízhez való hozzáférésért – mint az egyik legfontosabb emberi jogért – folytatott harcát mutatja be és, jó bevezetésül szolgálhat ahhoz, hogy megvitassuk a diákokkal a Földünket illető jogokat. Szöveg: HUMANITAS Tudj meg többet erről a témáról: 4. fejezet

Összefoglaló A diákok tanulhatnak a víz privatizációja elleni bolíviai tiltakozásokról, az úgynevezett „Cochabamba háborúról”. A téma megvitatása során a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a víz témaköréről, ami mindannyiunk számára létfontosságú. Ez is egy emberi jog? Ki birtokolhatja a vizet? Léteznek-e természeti jogok? Elképzelhetik azt is, hogy mi történne, ha saját országukban a víz hirtelen nagyon drágává válna. 51


Attachment 1 - photos - GRANDMA CRICKET.pdf

Lépésről lépésre Szükséges anyagok: • fotók (minden csoportnak 1 csomag) (1. melléklet) • kérdések a filmről (páronként 1 példány) (2. melléklet) • a szöveg kinyomtatva (mindenkinek 1 példány) (3. melléklet) • az “Abuela Grillo” c. film • írásvetítő, hangszóró

FELADATOK Írás

Letölthető anyagok

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Felkészülés: az írásvetítő és a hangszórók beüzemelése, és a film letöltése: Abuela Grillo (Tücsök Nagyi). 1. lépés: FELIDÉZÉS (5-10 perc) Adjunk a diákoknak egy kis gondolkodási időt, majd 2 percben vitassák meg a következő kérdéseket: - Előfordult veled valaha, hogy meg tudtál változtatni valamit, annak ellenére, hogy már szinte teljesen lemondtál róla? Mi volt az oka, hogy végül mégis sikerült? - Mit szeretnél megváltoztatni a környezetedben, vagy a világban? Osszuk a diákokat 4-5 fős csoportokba. Minden csoportnak adjunk egy csomag fotót. Mondjuk el a diákoknak, hogy a kapott fotók egy történetet mesélnek el (1. melléklet). Adjunk 5 percet a következő kérdések megvitatására: ∙∙ Miért tiltakoznak az emberek? ∙∙ Mennyire hatásosak ezek a tüntetések? Meg tudnak változtatni valamit? ∙∙ Milyen esetben vennél te is részt egy tüntetésen? A diákokat megosztják a megbeszélés eredményeit az osztállyal. 2. lépés: ÉRTELMEZÉS (30 perc) Film Mondjuk el, hogy most egy rövid – 10 perces – animációs filmet fogunk látni, ami ugyanazt

52


Vetítsük le az Abuela Grillo című filmet. A film megnézése után a gyerekek párban dolgoznak. Osszuk szét a kinyomtatott kérdéseket (2. melléklet). Adjunk 5 percet a pármunkára, majd a kérdéseket tegyünk fel az egész osztálynak és hagyjuk, hogy egy-egy diák válaszoljon rájuk. További kérdések a film feldolgozásához: ∙∙ Mit ad hozzá a rajzfilm a történethez? ∙∙ Milyen kérdéseitek vannak még a történettel kapcsolatban?

FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

a történetet meséli el, mint a fotók. Jegyzetelni nem kell, csak figyeljék a filmet és mindent, ami abban történik. Kérjük meg a diákokat, hogy keressék meg a választ a következő kérdésre: Hogyan jön létre a változás a történetben? Hol a fordulópont?

Írás

SAME World Edu-kit

3.lépés: REFLEXIÓK (10 perc) Szöveg A diákok most egy beszámolót olvasnak arról a helyzetről, amiről a fotók és a film is szólnak. Adjunk minden diáknak egyet a szöveg másolatából (3. melléklet). Kapjanak 5-10 percet arra, hogy átolvassák. A diákok a következő kérdéseket párokban, vagy csoportokban vitatják meg: ∙∙ ∙∙ ∙∙ ∙∙

Mi ragadta meg a figyelmedet a szövegben? Mit tettek az emberek, hogy elérjék a kívánt változást? Hallottál hasonló történetekről a környezetedben? Kaptál olyan új információt a bolíviai helyzettel kapcsolatban, ami a filmből nem derült ki?

Elmondhatjuk a diákoknak, hogy az Abuela Grillo-ról szóló rajzfilmet egy aymara legenda inspirálta. Az aymaráka Paraguay és Bolívia között húzódó nagy alföldön, a Gran Chaco-n éltek. A filmben Abuela Grillo, avagy Tücsök Nagyi testesíti meg Földanyát, így sokszor az ő szemszögéből ismerhetjük meg a bolíviai helyzetet. Keressük meg a történet leírásában azokat a részeket, melyek arról szólnak, mi segített a helyzet megváltoztatásában. -

Mely változások voltak szándékosak, és melyek nem? Miért fontos elérni a rendszer (a szabályok és szokások) változását?

Készítsünk egy inspirációkkal teli listát a történet alapján: Mi segít abban, hogy valamit megváltoztassunk? A diákok sikertörténeteit is bevonhatjuk, vagy utalhatunk a feladatvégzés menetére, például hozzáállásuk változása a témával kapcsolatosan (a víz esetében), a döntéshozás folyamata a csoportmunka során, stb. 53


Válaszaikat leírhatják (önálló munka), vagy megbeszélhetik párokban. *** Variációk FELIDÉZÉS (1. lépés) Adjuk a következő feladatot a diákoknak: a képek sorba rendezése után találjanak ki egy képzeletbeli újságcikk címet, amely ezzel a történettel foglalkozik. Kérjük meg a diákokat, hogy írják fel képzeletbeli történeteik főcímét a táblára.

FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Kérjük meg a diákokat, hogy vegyék elő a papírokat, melyekre a FELIDÉZÉS (1. lépés) során felírták, hogy mit szeretnének megváltoztatni a világban. Gondolkodjanak el azon, hogy mit tehetnének a kívánt változásokért.

Írás

SAME World Edu-kit

ÉRTELMEZÉS (2. lépés) Ne említsük meg, hogy a film ugyanazt a történetet meséli el, mint a képek, hanem a film után kérdezzük meg őket: Mi a közös a filmben és a fotókban? Mit ad hozzá a film a történethez? REFLEXIÓ (3. lépés) A szöveg elolvasása után kiadhatjuk feladatnak a film és a szöveg összehasonlítását: Hol van különbség a film és a fotók között? Kinek a nézőpontját jelenítik meg? Mit jelent a víz a különböző szereplők számára?

54


SAME World Edu-kit

Írás

Melléklet 1. Fotók

55


FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Írás

SAME World Edu-kit

Melléklet: KÉRDÉSEK ∙∙ ∙∙ ∙∙ ∙∙ ∙∙ ∙∙

Mik az első benyomásaid? Miről szól a történet? Szerinted kit jelenít meg a főszereplő, Abuela Grillo? Milyen az emberek kapcsolata Abuela Grillo-val? Mit jelent a víz a különböző szereplők számára (falusiak, vállalkozó, Abuela Grillo)? Mi segít a helyzet megváltoztatásában?

56


A Világbank kölcsönöket biztosított Bolíviának azzal a feltétellel, hogy a város vízellátását privatizálják. A helyi önkormányzat 1999ben megegyezést kötött az egyesült államokbeli Bechtel vállalat egy leányvállalatával. A megegyezés évi 16%-os profitot biztosított volna a vállalatnak egy 40 éves időszakra. Az ezzel egyidejűleg előkészített törvénytervezet átengedte volna nekik a vidéki területeken található több száz öntözőrendszer és közösségi kút fölötti irányítást. Azonnal bekövetkezett egy drasztikus, majdnem 200%-os áremelkedés. A 60 amerikai dolláros (USD) minimálbérből élő munkásoktól elvárták, hogy havonta 15 dollárt fizessenek a csapvízért.

FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

„Egyikünk se hitte, hogy győzhetünk” - így emlékszik vissza Marcela Olivera, a cochacambai ellenállási mozgalom egyik résztvevője. A „háború a vízért”, ami Bolívia harmadik legnagyobb városában, Cochabambában zajlott, a szolgáltatások privatizálása elleni harc egyik szimbólumává vált.

Írás

SAME World Edu-kit

A vízárak megemelésére és az öntözőrendszerek átvételére irányuló tervekre feleletképp megalakult egy Coordinadora nevű csoport, melynek tagjai földművelők, szakszervezeti tagok, helyi közgazdászok, környezetvédők és a vízhálózat privatizálásának további ellenzői voltak. „2000 februárjában megkezdtük az emberek mozgósítását. Jelentős összetartó erőt jelentett a víz szükségessége mind a falubeliek, mind a városlakók számára. Mind ugyanazt akartuk. A kormány meg akarta akadályozni a gyülekezést, a rendőrség már napokkal a tüntetés előtt körülvette a várost. A tüntetés napján több ezer ember próbálta elfoglalni a teret. A rendőrség gyerekeket, nőket vert meg, könnygázt vetett be, továbbá gumilövedékeket lőtt a tömegbe. Az ezt követő nap, - nagy meglepetésükre - megint eljöttek az emberek.” Ezen a tüntetésen 200 embert tartóztattak le, és 70 tüntető, valamint 51 rendőr sérült meg. Néhány nappal később a kormány kijelentette, hogy megegyezett a Bechtel vállalattal az árak időleges csökkentéséről. Olivera asszony szerint a siker kulcsa a falusiak, szakszervezeti tagok, és a helyzetet elemző akadémikusok egyesítése volt. A tüntetések célja ekkor már nem csak az árak csökkentése, hanem a szerződés teljes felbontása volt. A Coordinora csoport ezzel egyidőben követelte azon rendelet eltörlését, amely lehetőséget adott a Bechtelnek az öntözőrendszerek és kutak átvételére. Ezen okokból kifolyólag 2000 áprilisában a Coordinora bejelentett egy újabb sztrájkot és a városba vezető utak blokádját. A feszültség fokozatosan nőtt a tüntetők, a rendőrség és a fegyveres erők tagjai között. Számos ember megsérült és a 17 éves Victor Hugo Danza meghalt. A napokon át tartó utcai erőszak és a külföldi média nyomására a Bechtel képviselői elhagyták az országot, és a bolíviai kormány semmissé nyilvánította a szerződést. A vízhálózat kezeléséért ma a közigazgatás felel.

57


„A „háború a vízért” tanulsága az, hogy semmi sem végleges, a dolgokon mindig változtathatunk. Mi megváltoztattunk egy már megkötött szerződést és visszanyertük az irányítást a vízügyek fölött, hogy újból közösségi kézbe helyezzük. Ez olyasmi, amit soha nem hittük volna, hogy megtörténhet.” Interjú Marcela Olivera-val évfordulójára a Cochabamba for Democracy Now TV-ben, 2010. Április 10.

FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

A Cochabamba történet azonban nem ezzel a sikerrel ér véget. 2001 Novemberében a Bechtel jogi vitába bocsátkozott, mely során 25 millió amerikai dollárt követelt Bolívia kormányától költségei fedezésének és az elvesztett bevétel kiegyenlítésének jogcímén. A tárgyalás a Világbank részvételével, zárt ajtók mögött zajlott. Számos országból több, mint 300 szervezet kérelmezte a tárgyalás nyilvánossá tételét. Bolívia és a Bechtel vállalat összeütközése ismét nemzetközi rivaldafénybe került. Végül 2006-ban a Bechtel beleegyezett az ügy ejtésébe, és nem részesült kompenzációban.

Írás

SAME World Edu-kit

A cochabambai esetről J. Shultz ír a „Bolívia háborúja a vízért” című cikkében. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK 1. INFÓKÉSZLET Szolgáltatások privatizálása A privatizáció politikájának célja az volt, hogy az infrastruktúra fejlesztése folytán megnövekedjen a befektetések száma és elérhetőbbé váljanak a vízellátó hálózatok. A privatizáció első hulláma egybeesett a neoliberalizmus előretörésével. Ez Franciaországban, ahol napjainkban a világ legnagyobb vízmű vállalatai a SUEZ és a Veolia székhelyei találhatóak, a késő 1980-as években, Nagy-Britanniában pedig Margaret Thatcher miniszterelnöksége alatt (1979-1990) zajlott. A világ más részeiben a vízművek privatizációja kiváltképp a 1990-es években volt felemelkedőben, ami nagyrészt az Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről (GATS) 1994-es aláírásának volt köszönhető. Ez a trend a nagy vízmű vállalatok felemelkedéséhez és egy belőlük álló oligopólium létrejöttéhez vezetett. 2007-ben már a víziközmű-szolgáltatási piac 42%-a az öt legnagyobb vállalat irányítása alatt állt. Az öt legnagyobb vállalat (az általuk ellátott ügyfelek száma alapján) a SUEZ (FR), a Veolia Environment (eredetileg nevén Vivendi, FR), a Bouygues I Saur Group (FR), az Aguas Barcelona (SP), az RWE (D) és a United Utilities-Bechtel (USA). Összetört remények A Világbank véleménye szerint a magánszektor nem fektetett be olyan mértékben a vízügyekbe, mint ahogy azt remélték. Különösen igaz ez a fejlődő országokat illetően. A vízművek privatizálásának problémája a vállalatok nyereségre törekvésének és a társadalom igényeinek ellenté58


Egy jó példa

FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

téből fakad. A vízművek monopol természete miatt hiányzik a verseny, ami biztosítaná a hatékony szabályozást a fogyasztók igényeinek megfelelően. A vállalatok a vízhálózatot leginkább közép- és felsőosztály által lakott területek felé bővítik, mert itt számíthatnak a befektetés megtérülésére. A szegény területek vízhálózatának kiépítéséhez mindig állami vagy önkormányzati támogatás szükséges. A szükséges összeg nagyjából 90%-a mindig állami tőkéből származik. Mivel a vállalatok legfőbb célja a profitmaximalizálás, a jó minőségű víz biztosítása és a hosszú távú fenntarthatóság általában nem prioritás számukra. Ezen tényállás miatt állami vagy nemzetközi szabályozás szükséges ahhoz, hogy a vízellátó vállalatok teljesítsék az elvárásokat mennyiség, minőség, valamint a hozzáférés egyenlőségének tekintetében, egyszóval a fogyasztók védelmében. Ez többek között azt jelenti, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, melyek biztosítják a szegények támogatását és az infrastruktúra kiterjesztését a periférikus területekre.

Írás

SAME World Edu-kit

A díjszabás azonban nem lehet akadálya a vízhez való hozzáférésnek. A cochochambai emberek nem voltak hajlandóak fizetni, amikor az ár elfogadhatatlanul magassá vált. Ha az áremelés mértéke elfogadható, és szükségessége nyilvánvaló, az emberek hajlandóak azt kifizetni, mint azt a brazíliai Porto Alegre példája is mutatja. A lakosság jóváhagyta a vízárak 18%-os megemelését azzal a feltétellel, hogy egy új víztisztító üzem épüljön, valamint hogy a fennmaradó nyereséget a szolgáltatás fejlesztésére költsék, ne pedig egy távoli részvényes zsebelje be. Egy másik követelmény a tisztességes és a jövedelmi szintet figyelembevevő árképzés volt. Napjainkban Brazílián belül Porto Alegrében az egyik legalacsonyabb a vízdíj. Az emberek vízről alkotott nézete A privatizáció magával hozza az emberek vízről alkotott nézeteinek változását is. A vízhez való hozzáférés privatizálható, vagy megtagadhatatlan emberi jog? A vízről alkotott nézetek fokozatos változása tettenérhető, ha megfigyeljük, hogy a mexikói törvényhozás miként utalt a vízre a liberalizációs folyamat során. 1972 előtt a vizet mint közjót tartják számon, ami azt jelenti, hogy mindenki számára hozzáférhető, nincs verseny , azaz egy ember fogyasztása nem veszélyeztetheti mások hozzáférését. Az ilyen javakat senkitől nem szabad megtagadni, függetlenül attól, hogy mennyit fizetne érte valaki más. 1972-től kezdve azonban a víz nemzeti erőforrássá vált, melynek felhasználását befolyásolni lehet, ha azt az állam érdeke úgy kívánja. 1992-ben Mexikó aláírta az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) és a víz kiaknázható gazdasági erőforrássá vált. Ezen elhatározások teljes mértékben felfoghatatlanok az őslakosok számára, akik a vizet és az egész bolygót élőlénynek tartják. Forrás: Human Development Report 2006. Beyond Scarcity: Power, poverty and the global water crisis. New York: UNDP. Pinsent Masons (2007): Pinsent Masons Water Yearbook 2007 - 2008. The essential guide to the water industry from leading infrastructure lawrm Pinsent Masons. London: Pinsent Masons. 59


A film a Bolíviában 2000-ben lezajlott tüntetéssorozatot és ellenállást mutatja be, amelyre úgy szoktak utalni, mint a “háború a vízért”. A tiltakozást a vízművek privatizálása és az ennek kapcsán megemelkedő vízdíjak váltották ki. Az emberek fellázadtak és végül sikerült változást elérniük. A rajzfilm 2009-ben készült nyolc bolíviai animációs filmkészítő és a francia Denise Chapon összefogásából. A csapat a dániai Viborgban részt vett egy rajzfilmkészítés workshopon. A projekt célja a bolíviai rajzfilmkészítés helyzetének javítása volt. A zenét bolíviai zenészek szerezték és Tücsök Nagyi hangját a bolíviai énekes, Luzmila Carpio kölcsönözte. A forgatókönyvet az aymara indiánok mitológiája ihlette, akik a Gran Chaco (Vadászok Földje) régióban élnek, amely Paraguay és Bolívia között terül el. A rajzfilmben Abuela Grillo, vagyis Tücsök Nagyi személyesíti meg a Földanyát.

FELADATOK Írás

2. INFÓKÉSZLET A La Abuela című film

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

A film ezen a linken megtekinthető.

További források: A Demokrácia Center: Bolívia tanulmányozása – A víz lázadás Nemzetek ábrázolása művészeten és designon keresztül Fotók a Cochabamba-i víz háborúról

Pedagógiai fókusz A diákok kritikai gondolkodása fejlődik, és társadalmi változást befolyásoló tényezőkről tanulnak. A víz-privatizáció bolíviai példáján keresztül különféle megközelítéseket fogalmaznak meg a természeti erőforrásokkal kapcsolatban. Az aktív állampolgárság fontosságáról gondolkoznak.

60


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Egy város irányítása

14+ Típus: kreatív feladat Téma: szociális jogok, társadalmi szerepvállalás, állampolgárság, környezeti igazságosság, emberi jogok Életkor: 14+ Időtartam: 120 perc Kapcsolódó tantárgyak: társadalomtudományok, állampolgári ismeretek

Bevezető

A társadalmi és környezeti igazságosság közelebb került egymáshoz, mint valaha. Az új és fenntarthatóbb modellek megtervezése magában foglalja a modern társadalom új alternatíváit is. Az egyik legfontosabb dolog, amivel segíthetünk a bolygón, a megújuló energiaforrások használata (nap, szél, biomassza, geotermikus-, és víz által termelt energia). A városok már elkezdték az új környezetfejlesztési stratégiák kidolgozását. A városi kényelem és a természetvédelem egyensúlyának fenntartása kulcsfontosságú kérdés napjainkban.

Kreativitás

A jelenlegi globális gazdasági modell problémái alternatív, a környezetre kevésbé káros társadalmi megoldások bevezetésére ösztönöznek minket. Az alternatívák megtervezése nem könnyű feladat, és gyakran akadályokba ütközünk.

Tudj meg többet erről a témáról: 4. fejezet

Összefoglaló Egy város irányítása a kölcsönös megértés folyamatáról, valamint intézkedések és szolgáltatások megvalósításáról szól. Általában a társadalom fejlődésének globális intézkedéseihez illeszkedik. Elméletileg az állampolgárok igényeire válaszol, rugalmas és alkalmazkodó. Ugyanakkor a gazdasági folyamatokkal is harmóniában kell lennie, és tekintettel kell lennie a lehetséges ökológiai 61


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

kockázatokra. A városvezetés számára nagy kihívás, hogy mind a természet, mind a társadalom igényeinek megfeleljen. Fontos, hogy a fiatalok aktívan részt vegyenek a folyamatban, a felelős megoldások kialakításában. Ebben a feladatban a diákok város irányítóinak a bőrébe bújnak, hogy átérezzék a szerep nehézségeit.

Lépésről lépésre Szükséges anyagok: • kartonpapír • festék • ceruzák • ecsetek

Mindkét esetben be kell mutatni a közösséget, a város profilját, a demográfiai jellemzőket: a lakók száma, életkor szerinti megoszlásuk, iskolázottságuk, etnikai összetételük, bevándorlók és vallási csoportok jelenléte, a kisebbségek, fogyatékossággal élők helyzete, foglalkoztatottság és más jellemzők. Az ökológiai, építészeti, ipari környezet bemutatása. A város profilját kulcsszavak felsorolásával is meg lehet adni. 2. lépés (kb. 30 perc) A diákok rajzolnak egy térképet a városról, ahol bejelölik a társadalmi és kulturális élet legfőbb épületeit, intézményeit, a népszerű helyeket, a különböző kerületeket, kórházakat, ipari területeket, parkokat. Ezzel finomítják is a város leírását, például abból a szempontból, egyensúlyban vannak-e az alábbiak: ∙∙ ∙∙ ∙∙ ∙∙ ∙∙

Kreativitás

1. lépés (kb. 30 perc) A résztvevőket két – vagy több - csoportra osztjuk, és megkérjük őket, válasszanak az alábbi két opció közül: „Saját városom bemutatása” vagy „A jövő városa / Álmaim városa”.

ipar és természet a lakosság átlagéletkora és az óvodák, iskolák száma a zöld területek eloszlása a városban az épületek akadálymentessége az környezetbarát és “zöld” intézkedések (megújuló, újrahasznosító, hulladék-csökkentő ipar) és megvalósításuk, pl. napelem parkok a város környékén, stb.

Ha szükséges, a diákok módosíthatják a város 1. lépésben felvázolt jellemzőit az alapötlet megváltoztatása nélkül. 62


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

3. lépés (kb. 30 perc) A csoportok kicserélik a térképeiket és a városleírásokat. Értékelniük kell a „városokat” az alábbiak szerint: gazdasági, társadalmi, ökológiai és épített környezet egyensúlya és (pozitív vagy negatív) hatásuk. Kérdések az elemzéshez, értékeléshez: ∙∙ Az ipar önkreteszi az emberek életmódját, vagy tiszteletben tartja a gazdasági, egészségügyi, társadalmi és ökológiai mutatókat? ∙∙ Az intézmények közel vannak/jól elérhetők azok számára, akiknek épültek? ∙∙ Logikus az intézmények elrendezése? Vannak kulturális terei a közösségeknek? ∙∙ Vannak kulturális intézmények, melyek a felnövő generációknak kínálnak programokat? ∙∙ Ha a város mellett sok gyár van, milyen a helyi környezet, illetve jelent-e az ipari termelés kockázatot az itt élők számára? ∙∙ Van-e elég zöld terület a városi állatvilág számára?

További források: Referencia: “Mission possible – a guidebook for enhancing the access to social rights of young people from disadvantaged neighbourhoods through human rights education”, BGRF, So a 2011 http://learningtogive.org/ - oktatási anyagok az adakozásról és a civil szerepvállalásról http://learningtogive.org/lessons/unit335/lesson1.html

Kreativitás

4. lépés (kb. 30 perc) Minden csoport értékeli a vizsgált várostervet, összefoglalják a pro és kontra érveket, javaslatokat tesznek. A megbeszélés és az előadások fókuszában az álljon, hogy milyen döntésekre van szükség annak érdekében, hogy az állampolgárok jobban éljenek.

Pedagógiai fókusz A diákokat arra ösztönzi, hogy felismerjék az állampolgári szerep fontosságát a társadalmi, gazdasági és ökológiai egyensúlyban. Fedezzék fel a logikai kapcsolatot a társadalmi, gazdasági és ökológiai folyamatok között, és tudjanak rugalmasan reagálni, amikor a környezet dinamikus változást igényel. A feladat szerzője: BGRF 63


FELADATOK

Virtuális víz Típus: matematika workshop Téma: gyártási folyamatok hatása Életkor: 14+ Időtartam: 45 perc Kapcsolódó tantárgyak: matematika, társadalomtudományok, földrajz

Bevezető

Matematika

14+

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Biztosan mindenki hallott már az ökológiai lábnyomról, amely tetteink környezetre gyakorolt hatását méri . De vajon azt tudjuk-e, hogy „víz lábnyom” is létezik? A fogalmat és a mögötte álló koncepciót Arjen Hoekstra kutató dolgozta ki. A víz lábnyom hasznos eszköz arra, hogy kiszámoljuk, mennyi vizet használ el egy ember, egy cég, vagy akár egy egész város, a tettein, a megvásárolt termékeken vagy a kapcsolódó ipari folyamatokon keresztül. Meglepő és tanulságos látni, mennyi „rejtett” (pl. a gyártás során jelentkező) vízhasználat van egy-egy mindennapi használati tárgy mögött. A vízen keresztül kapcsolódunk a világ többi részéhez, és az, hogy mit vásárolunk, mit eszünk, mit viselünk, hatással van másokra, a környezetükre, a vízhez való hozzáférésükre és az egészségükre is. Szöveg: HUMANITAS Tudj meg többet erről a témáról: 3. fejezet

Összefoglaló A diákok megtanulják kiszámolni, mennyi víz szükséges egy adott termék elkészítéséhez. A feladat célja, hogy a diákok felismerjék, hogy fogyasztóként hatalmuk van. A döntés, hogy melyik terméket vásárolják meg, hatással van a világ más részein élő emberek életére és a környezetre.

64


Szükséges anyagok: • egy nagy papír az ötleteléshez • kivágott termék kártyák (minden csoportnak egy csomag) (1. melléklet) • a termék leírása a matematikai feladattal (1-3 db csoportonként, a rendelkezésre álló időtől és a diákok matematikai tudásszintjétől függően; azokat a termékleírásokat érdemes kiválasztani, melyek a diákok érdeklődésének és az adott ország valóságának legjobban megfelelnek) (2. melléklet) 1. lépés: BEVEZETÉS (15 perc) Mondjuk el a diákoknak, hogy ma a vízről, és annak használatáról lesz szó. Az óra egy közös ötleteléssel (brainstorming) kezdődik a „víz” témájáról. A táblára, vagy a falra rakjunk fel egy nagy fehér papírt. Kérjünk meg egy-két diákot, hogy a papírra hogy írják fel az elhangzóötleteket. Kérdések a diákokhoz: Mihez van szükségünk vízre? Írjunk fel minden ötletet, ami elhangzik 2-3 perc alatt. Majd a brainstorming végén kérdezzük meg: és mire NINCS szükségünk vízre? Adjunk időt a diákoknak az ötletelésre. Ne véleményezzük az ötleteiket, hanem arra ösztönözzük őket, hogy minél több ötletet gyűjtsenek össze. Itt nincs rossz ötlet. Körülbelül 5 percet szánjunk erre a fázisra.

FELADATOK Matematika

Lépésről lépésre

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

A következő rész bevezetéséhez tegyük fel az alábbi kérdést: Szerintetek mi a kapcsolat a víz és az általunk használt termékek között? Az ötletek elhangzása után osszuk a diákokat kis csoportokra. Minden csoport kap egy csomag kártyát. A kártyákon olyan termékek vannak, melyek előállításához vízre van szükség. A feladat: állítsátok sorrendbe a termékeket az alapján, mennyi vizet használnak fel a gyártásukhoz. A legvízigényesebbek legyenek az egyik oldalon, a legkevésbé vízigényesek a másikon. A gyártás minden fázisát figyelembe kell venni. 5 perc múlva zárjuk le ezt a részt, és kérdezzük meg a diákoktól (anélkül, hogy a helyes választ megmondanánk): Melyik termék gyártása során használják fel a legtöbb vizet? Miért? És melyik igényli a legkevesebb vizet? Mennyi víz (hány liter) kell szerintetek az egyes termékek előállításához? Itt csak röviden beszéljük ezt meg - a feladat végén visszatérünk még erre a kérdésre. (5 perc)

65


Amíg a csoportok dolgoznak, rajzoljunk egy vonalat a táblára, így: 0 liter 16 000 liter Amikor minden csoport végzett, írják fel a termékük nevét a vonalon a megfelelő helyre. Így ellenőrizhetjük a számításaikat, illetve mindenki láthatja a megoldásokat. (3 perc) Megoldás a 2. melléklet matematikai feladatához: termék

virtuális víz (liter)

rizs

2300 / 0.67 = 3432 liter = kb. 3400 liter

cukor

175 / 0.11 = 1590 liter

tea

2400 / / 0.26 x 0.003 = 27.69 liter = kb. 30 liter

marhahús

(3060 + 24 + 7) / 200 x 1000 = 15455 liter = kb. 15500 liter

papír

6000 / 10 / 300 x 0.005 x 1000 = 10 liter

pamut

(3600 / 0.35 / 0.9 + 30 + 140 + 190) x 0.25 = 2 947 liter = kb. 2900 liter

FELADATOK Matematika

2. lépés: MEGVALÓSÍTÁS (20 perc) Minden csoport kap egy leírást egy termékről azok közül, melyekről az előbb beszélgettek, illetve kapnak egy matamatikai feladatot hozzá. El kell olvasniuk a leírást, majd ki kell számolniuk, mennyi víz szükséges az adott termék előállításához (2. melléklet). Minden csoport egy terméket kap. Ha marad idő, vagy egy csoport hamarabb végez, lehet nekik további termékleírásokat adni. (7 perc)

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

A vízfelhasználás szerinti sorrendben haladva az egyes csoportok osszák meg a többiekkel a termékükkel kapcsolatos információkat (pl. az ország, ahol a terméket gyártják; az egyes termelési fázisok során felhasznált vízmennyiség; az előállítással kapcsolatban felmerülő problémák; bármi más érdekesség). A tanár felírja a többi terméket is a táblára. (10 perc) A kártyák egy képet is tartalmaznak, és egy térképet a hely megjelölésével, ahol a termelés (egy része) folyik. Ez segít a diákoknak megérteni a globális összefüggéseket: egy árut sokszor teljesen máshol használnak fel, mint ahol megtermelik. 3. lépés: REFLEXIÓ (10 perc) Mit jelent a „virtuális víz” a diákok számára? – beszéljük meg. Az előző feladat után már lehet némi fogalmuk róla. Ha nem biztosak benne, magyarázzuk meg: a virtuális víz egy bizonyos termék előállításához szükséges vízmennyiség. (2 perc) A korábbi brainstormig ötleteik alapján gondolják át újra: Mihez NINCS szükségünk vízre? Megváltoztatnák a korábbi álláspontjukat? (2 perc).

66


FELADATOK

Közös megbeszélés az alábbi kérdések alapján (6 perc):

A megbeszélés célja, hogy a diákok felismerjék, milyen erejük van fogyasztóként. A termékek, melyeket megvásárolnak, befolyásolják a világ távoli részein élő emberek életét és a környezetet. Ötlet, javaslat Házi feladatként a diákok írhatnak egy rövid fogalmazást: Hogyan kapcsol össze engem a víz a világ más részeivel?

Matematika

∙∙ Most már látjuk, hogy az egyes termékek gyártásához mennyi vízre van szükség. Mire lehet használni ezt az információt? ∙∙ Van szerintetek valami, amit mi, fogyasztók tehetünk a vízzel kapcsolatos problémák megelőzésére? Ha igen, mi az?

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

INFÓKÉSZLET Termékek termék

virtuális víz (liter)

termék

virtuális víz (liter)

palackozott víz (1l)

9

cukor (1kg)

1590

egy A4-es papírlap

10

egy pamutpóló

2900

egy krumpli

25

rizs (1kg)

3400

egy csésze tea (250 ml)

30

egy pár bőrcipő

8000

egy tojás

135

egy farmernadrág

11800

egy pohár tej (200 ml)

200

marhahús (1kg)

15500

Forrás: Hoekstra, Chapagain 2008: 15, 119; Víz lábnyom Háttéranyag – virtuális víz (víz a termékekben) A virtuális víz az a vízmennyiség, amely egy bizonyos termék előállításához szükséges a termék egy adott mennyiségére vetítve (1000 liter víz 1 darabhoz vagy 1 kg-hoz). Az, hogy men�nyi vízszükséges az adott termék gyártásához, függ a területtől és az éghajlattól, ahol előállítják. Például, ha a pamutot vesszük, Kínában 2 018 m3 víz szükséges az előállításához, míg Indiában 8 662 m3. Egy termék virtuális víztartalma a ténylegesen felhasznált vízmenniységet jelöli, az előállítás helyén mérve.

67


FELADATOK

A növények virtuális víztartalmának kiszámításához az öntözéshez felhasznált vizet, és a műtrágyák, növényvédő szerek előállításához felhasznált vizet kell figyelembe venni. Az állati eredetű termékeknek nagyobb a virtuális víztartalma, mint a növényi eredetűeknek, hiszen az állatok takarmányozásához szükséges vizet is bele kell számolni.

Forrás: Hoekstra, A. Y., Chapagain, A. K. (2008): Globalization of Water. Sharing the Planet‘s Freshwater Resources, Blackwell Publishing.

Matematika

A legnagyobb virtuális víztartalma az ipari termékeknek van, és esetükben a legbonyolultabb kiszámítani azt. További információ a Water footprint oldalon.

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

1. melléklet

2. melléklet

68


A legtöbb rizst azokban az országokban fogyasztják, ahol megtermelik. Hagyományosan rizs exportőr országok: Thaiföld, Vietnám, India és Pakisztán. Rizs terem Európában is. Az EU-ban elfogyasztott rizs kétharmadát Európában termelik, a legtöbbet Spanyolországban és Olaszországban. Az EU-ba érkező import rizs főként Thaiföldről, Indiából és Pakisztánból származik.

FELADATOK Matematika

RIZS A rizs a második legelterjedtebb gabona a Földön. Manapság minden földrészen termelnek rizst, kivéve az Antarktiszt; a legnagyobb termelő pedig Ázsia, ahonnan a világ rizstermésének 90%-a származik. A világ legnagyobb rizstermelői: Kína, Indonézia, Thaiföld, Banglades és Vietnám.

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

A rizs szinte mindenhol kis gazdaságokban terem, ahol kézzel művelik. Sajnos a kistermelők gyakran nagyon alacsony áron kénytelenek eladni a terméküket, ami problémákat okoz nekik. A boltban általában ’hántolt’, azaz fehér rizst lehet kapni. Egy kg ’hántolatlan‘ rizs megtermeléséhez 2300 liter víz szükséges. Egy kg hántolatlan rizsből átlag 0,67 kg hántolt rizs lesz. Mennyi víz szükséges 1 kg hántolt rizs előállításához? CUKOR Cukrot többféle növényből is gyártanak, ilyen például a cukornád vagy a cukorrépa. Manapság a világ cukorkészletének körülbelül 70%-a cukornádból származik, amit főleg a trópusi területeken termelnek. A cukornádból és a cukorrépából készült cukor között nincs különbség, mindkettőt fehér (vagy finomított) cukornak hívjuk. cukornádból azonban készülhet barna cukor is (nyerscukornak is hívják). A cukornád legnagyobb termelői Brazília és India. Brazília a világ legnagyobb cukorexportőre is, 69


FELADATOK Matematika

ezután az EU következik (itt cukorrépa nő), majd Ausztrália.

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

A cukornád-ültetvényeken való munka nehéz, és sokszor veszélyes is. Az itt dolgozók éles késeket (machetéket) használnak, és gyakran veszélyes vegyszerekkel dolgoznak. A fizetés sokszor az alapszükségletekre sem elegendő. A túlöntözés és a tűz szintén problémát okoz az ültetvényeken. Nagyjából 175 liter víz szükséges 1 kg nádcukor előállításához. A nádcukor 11%-a cukor, vagyis 1 kg nádcukorból 0,11 kg finomított cukor lesz. Hány liter vízre van szükség 1 kg finomított cukor előállításához? TEA A tea a második legnépszerűbb ital a világon (a víz után), és szinte minden kultúrában jelen van. A teának négy fő típusa van: fehér, zöld, oolong és fekete. Mindegyik egy Camellia sinensis nevű növényről származik. A teacserje trópusi és szubtrópusi éghajlaton nő. A tea a növény leveleiből készül. A teacserjét általában hegyoldalba ültetik, hiszen minél magasabban található, annál jobb minőségű a tea.

A teacserje-ültetvényeken dolgozó emberek általában nagyon alacsony fizetésért dolgoznak, 70


FELADATOK

és sokszor idénymunka jelleggel, ezért sosem lehetnek biztosak a munkájukban. A teacserje leveleinek a begyűjtése fárasztó munka, és a munkásoknak legtöbbször nincs megfelelő munkaruhájuk és felszerelésük hozzá.

Hány liter vízre van szükség 1 csésze (250 ml) tea elkészítéséhez? MARHAHÚS Az ipari gazdálkodásban átlag 3 évbe telik 200 kg (csont nélküli) marhahús kitermelése, mire egy állatot levágnak.

Matematika

A legnagyobb teatermelő országok Kína, India, Kenya és Srí Lanka, akik egyben a legnagyob teaexportőrök is. 1 kg friss tealevél megtermeléséhez 2400 liter vízre van szükség. 1 kg tealevélből 0,26 kg teafű lesz (a fekete tea, ahogy a boltban kapni). Egy átlagos csésze (250 ml) teához 3 gr fekete teafű kell.

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

A 3 év alatt az állat nagyjából 1300 kg takarmányt eszik meg (búza, zab, árpa, kukorica, száraz borsó, szójaliszt és egyéb) és 7200 kg rostnövényt (legelő, száraz széna, silózás és más). Ezek előállításához átlagosan 3060 m3 víz szükséges. Ezen kívül az állatok 24 m3 vizet megisznak, és 7 m3 víz kell a tartásukhoz kapcsolódó egyéb munkákhoz. Hány liter víz szükséges 1 kg marhahús előállításához?

71


FELADATOK Matematika

PAPÍR A fa a papírgyártás legfőbb forrása, de más anyagokat és növényeket is használnak. Az újrahasznosítás is nagyon fontos, bár a papírgyártás miatt kivágott fák száma még mindig elképesztően magas. A fakivágáson kívül a papígyártáskor használ vegyszerek is károsak a környezetre, főleg ha azok a vízbe vagy a talajba kerülnek.

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Egy A4-es papírlap általában 80 gr papír (80g/m2). Egy ilyen lap súlya 0,005 kg. Most fából készült papírt veszünk alapul. Egy erdő vízszükséglete kipárolgással együtt (a víz a faleveleken keresztül távozik) 6 000 m3/hektár évente. Tegyük fel, az erdő évente 10 m3 fát ad hektáronként. És 1 m3 fából 0,3 tonna papír lesz. Mennyi vízre van szükség egy A4-es papírlaphoz? PAMUT/GYAPOT A gyapotcserje meleg éghajlaton nő. A világ legnagyobb gyapottermelői Kína, India, az Amerikai Egyesült Államok, Pakisztán, Brazília és Üzbegisztán. A gyapottermesztés legnagyobb problémája a vegyszerek nagy mennyiségű használata (ezek főleg növényvédő szerek, amik a növényeket védik a rovaroktól). Ezek a vegyszerek nagyon veszélyesek az emberi egészségre és a környezetre is. A termesztés alatt más vegyszereket is használnak. Mindez talaj- és vízszennyezéshez vezet. Egy pamutpóló pamutszövetből készül, ami pamutszálakból áll, ez pedig a gyapotcserje termésének a magjairól származik, amit a gyapotültetvényeken termesztenek. Tehát mire a pamuttextil eljut a vásárlóhoz, sok folyamaton megy át.

72


FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Egy tonna gyapotmag kitermesztéséhez átlag 3600 m3 víz kell. A gyapotmagból először gyapotszál lesz – csupán 350 kg gyapotszál lesz 1000 kg gyapotmagból. Aztán kártolás, sodrás és fonás után szürke szövetet kapunk – 1000 kg gyapotszálból 900 kg szövet lesz. Ezután a vizes kezelése következik (fehérítés és festés), így lesz belőle a színes mintás pamuttextília. Nagyjából tonnánként 30 m3 víz kell a fehérítéshez, 140 m3 a festéshez, és 190 m3 a minta-nyomáshoz. Egy pamutpóló súlya 250 gr.

Matematika

SAME World Edu-kit

Hány liter vízre van szükség egy pamutpóló előállításához?

Pedagógiai fókusz A diákok matematikai készségei fejlődnek. Megértik a virtuális víz fogalmát. A diákok tudatosíták és kiszámolják, mennyi víz szükséges egyes termékek előállításához. A diákok tudatosítják saját szerepüket fogyasztóként a globális rendszerben, és megismerik a környezeti igazságtalanság jelenségét.

Feladat szerzője: HUMANITAS

73


FELADATOK

Az energiához való hozzáférés és a szegénység Típus: grafikonelemzés Téma: egy főre eső energiafogyasztás, GDP, jólét Életkor: 14+ Időtartam: 2 óra Kapcsolódó tantárgyak: matematika, természettudományok, földrajz

Matematika

14+

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Bevezető A fejlődés, a jólét és az energiához való hozzáférés összefüggenek. Az energiát azonban sokszor pazarolják is, így szegény országoknak is lehet magas az energiafogyasztásuk. Az energiafogyasztás a földrajzi jellemzőktől, illetve az energia-megtakarítás és energiahatékonyság érdekében hozott intézkedésektől is függ. Az egy főre eső energiafogyasztás egyes országok közötti összehasonlítása az energiafogyasztást növelő tényezőkről való gondolkodást indíthat el. Mindez összefügg az üvegházhatású gázok kibocsátásának témakörével is, hiszen jelenleg a felhasználható energia nagy része fosszilis tüzelőanyagok elégetésével keletkezik. Szöveg: Stefano Caserini Tudj meg többet ezekről a témákról: 7.4. fejezet 8.4. fejezet

Összefoglaló A diákok két grafikont elemeznek, hogy megértsék az országok közötti különbségeket az energiafogyasztás és a jólét szempontjából. Az első grafikon az egy főre jutó energiafogyasztást és az egy főre eső bruttó nemzeti összterméket (GDP) ábrázolja egy-egy országban 1971-2012 között. Minden diák választhat magának egy országot, melynek adatait elemezni fogja. A másik grafikon az egy főre eső energiafogyasztás különbségeit mutatja több ország között (pl. 10, 20 vagy 30 ország között, az első grafikonnál kiválasztott országok közül), valamint az egy főre eső GDP-t (2012-ben), ami a jólét egyik fő indikátora. 74


FELADATOK

Lépésről lépésre

Minden évben friss, ingyenesen elérhető adatok találhatók az IEA honlapján. Ezek letölthetőek az IEA statisztikai oldalán az „Éves CO2 mennyiség” alatt a „Legfrissebb statisztikák” részben. Az adatokat tartalmazó fájl táblázat formájában, általában ezen a néven elérhető: „CO2 Highlights 201x - Excel tábla” (ahol az x az adott évszám szerint változik). A 2015 májusában frissített fájlban 2012-ig találhatók adatok ezen a linken. Az „Access to energy and poverty_DATA1971-2012.xls” nevű fájlban találhatók a feladat során használt adatok. Itt más számolós feladatok és kész grafikonok is vannak, melyeket a tanárok jól tudnak használni.

Matematika

0. lépés: A feladat során használt adatok összegyűjtése A Nemzetközi Energia Hivatal, vagyis az International Energy Agency (IEA) energiára, GDP-re és népességre vonatkozó adatait használjuk.

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

ACO2_Emissions_From_Fuel_Combustion_Highlights_2014.XLS nevű adat fájlban, minden országra megtalálhatók az alábbi adatok: • az energiafogyasztás adatai a „TPES PJ” oldalon. Itt található a „Total primary energy supply” in PJ (10^15 joule), ami pl. az összes elsődleges energiaforrás adatát tartalmazza (az elsődleges energiaforrás és a végső energiafelhasználás közötti különbséget beszéljük meg).

75


FELADATOK

• a GDP adatok a „GDP-PPP” lapon vannak. Ezek GDP – vásárlóerő paritás (GDP-purchasing power parity) adatok; beszéljük át a GDP – purchasing power parity jelentését és a különbséget a GDP-hez képest. • A népességre vonatkozó adatok a „POP” lapon.

1. lépés Töltsük le a fájlokat, és minden diáknak vagy csoportnak adjuk oda az adatokat. 2. lépés Minden diák vagy csoport választ egy országot, amivel dolgozni fog, és készít hozzá egy adattáblázatot (a nagy adattáblázatból való kiszűréssel): ∙∙ energiafogyasztás a „TPES PJ” lapon (az adatok Joules-ban vannak) ∙∙ éves népesedési adatok a „POP” lapon (millió fő) ∙∙ éves GDP adatok a „GDP-PPP” lapon (milliárd dollár)

Matematika

Az iskolai feladat lépései. A diákok dolgozhatnak önállóan vagy kis csoportokban:

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

3. lépés A táblázatba mindenki beírja: ∙∙ egy főre eső elsődleges energiafogyasztást (TPES/POP = GJ / fő) ∙∙ egy főre eső GDP-t (GDP-PPP/POP= ezer $/ fő)

76


5. lépés: Beszéljük meg a grafikonokon látottakat! ∙∙ Az egy főre eső energiafogyasztás nő vagy csökken? Hogyan alakul 1971-2012 között? Egyenletes a változás? ∙∙ Miért csökkent 2005 után az elsődleges energiafogyasztás Olaszországban? Háttéranyagok a megbeszéléshez (angolul): Why did greenhouse gas emissions fall in the EU in 2009? EEA analysis in brief Why did greenhouse gas emissions decrease in the EU between 1990 and 2012?

FELADATOK Matematika

4. lépés A táblázat alapján minden diák vagy csoport elkészíti az egy főre eső energiafogyasztás alakulását ábrázoló grafikont az 1971-2012 közötti időszakra a kiválasztott országot illetően. Például az Olaszországra vonatkozó adatok hasonlóak lesznek, mint a „result graph1” az „Access to energy and poverty_DATA1971-2012.xls” lapon (lásd letölthető anyagok).

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

6. lépés Az összes diák, minden csoport kapja meg az összes országra vonatkozó egy főre eső energiafogyasztási és GDP adatokat 2012-re. Majd készítsék el ennek grafikonját (x tengely: egy főre eső energiafogyasztás, y tengely: egy főre eső GDP). Megjegyzés: Excel-ben válasszuk a „xy (pont) diagramtípust”. Az eredmény egy ehhez hasonló graEkon lesz (lásd „Graph2 - all the data” és „Graph2 - 30 countries” lapok az „Access to energy and poverty_DATA1971-2012.xls” fájlban, letölthető anyagok):

77


FELADATOK

7. lépés A diákok megvitatják, van-e kapcsolat a GDP és az egy főre eső elsődleges energiafogyasztás között, és ha igen, miért? Lehetséges kérdések:

Háttéranyag a kérdéssekhez: Is it really possible to decouple GDP Growth from Energy Growth? Energy “Consumption” and GDP Environmental kuznets curve and paper “The Rise and Fall of the Environmental Kuznets Curve”

Matematika

∙∙ Ugyanolyan GDP-vel rendelkező országok energiafogyasztása különbözik. Miért? ∙∙ Egyforma energiafogyasztási adatokkal rendelkező országok GDP-je eltérő. Miért?

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Pedagógiai fókusz A grafikonok láthatóvá tesznek többéves folyamatokat, és rajtuk keresztül megérthetünk néhány folyamatban levő jelenséget. A grafikonok elkészítése során a diákok adatokat ellenőriznek, hasonlítanak össze és elemeznek (látszólag bonyolultabbakat is). A globális adatok elemzésével felismerik, hogy csak akkor értékelhetünk egy jelenséget, ha a teljes képet vizsgáljuk. Rájönnek, mennyire és miért eltérő az energiahasználat a világ különböző részein. Tudatosíthatják, hogy egy világunk van: a jelenségek mind összefüggenek, mindannyian egy hatalmas, az egész világot felölelő közösség tagjai vagyunk. Feladat szerzője: ISTITUTO OIKOS

78


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Környezeti igazságosság online térképen

14+

Bevezető Világszerte közösségek küzdenek azért, hogy megvédjék környezetüket és életterüket a fokozott nyersanyag-kitermelő tevékenységtől és más káros projektektől, melyeknek súlyos környezeti és társadalmi hatása van (pl. bányászat, gátépítés, faültetvények, hidraulikus törés technika, gázfáklyázás, hulladékégetők). Az erőforrások (víz, erdő, ásványi anyagok, stb.) növekvő ütemű felhasználása egyre több konfliktust gerjeszt világszerte. Az erőforrások nagy része a világ gazdagabb felének, az ún. globális északnak az igényeit elégíti ki, a gazdagok túlfogyasztása által okozott negatív ökológiai hatások azonban elsősorban a szegényebb, kirekesztett embereket érintik. A negatív hatások sokszor a döntéshozóktól és a termék fogyasztóitól távol jelennek meg.

Természettudomány

Típus: térkép elemzése Téma: környezeti igazságtalanság, konfliktusok Életkor: 14+ Időtartam: 2 óra + önálló kutatás Kapcsolódó tantárgyak: természettudományok, matematika, földrajz, számítástechnika, angol nyelv

1. ábra Környezeti igazságosság térkép főoldal (forrás: http://sites.duke.edu/tlgeflsss29/carbon-dioxide- emissions/carbon-dioxide/ ) 79


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Az online környezeti igazságosság térkép (1. ábra) környezeti okokra visszavezethető társadalmi konfliktusokat dokumentál és rendszerez. Ez az EJOLT projekt (Environmental Justice Organisations, Liabilities and Trade) egyik eredménye. A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg 2011-2015 között; a vezetője Prof. Joan Martinez Alier (Autonomous University of Barcelona) volt. Szöveg: Daniela Del Bene Tudj meg többet ezekről a témákról: 2. fejezet

A feladat a Környezeti igazságosság térképre épül, mely olyan közösségek történeteit gyűjti össze a világ minden részéről, akik a környezeti igazságosságért küzdenek. A tanár segít a diákoknak a térképen való böngészésben. Önállóan vagy kis csoportban elemzik és ellenőrzik a létező környezeti konfliktusokkal kapcsolatos adatokat, és kutatást végeznek, hogy még több mennyiségi adatot találjanak. Ezután minden diák/csoport előadást készít a saját esettanulmányáról az osztály többi része számára. Mindez jó kiindulási alap a téma megvitatásához és/vagy figyelemfelkeltő kampány szervezéséhez.

Természettudomány

Összefoglaló

Lépésről lépésre Szükséges anyagok: • Internet elérhetőség • prezentáció elkészítéséhez eszközök 1. lépés Az oktatási segédanyag (lásd 2. fejezet) és a „bevezető az online térképhez” alapján a tanár elmagyarázza a diákoknak a környezeti igazságosság és a környezeti konfliktusok fogalmát. A térkép 10 kategória alapján gyűjti össze a konfliktusokat: nukleáris energiával kapcsolatos konfliktusok, ásványi anyagok és kitermelésük, hulladékgazdálkodás, biomassza és földhöz kapcsolódó konfliktusok, fosszilis tüzelőanyagok és éghajlati igazságosság, vízgazdálkodás, infrastruktúra és épített környezet, turizmus és rekreáció, a biodiverzitás megőrzéséhez kapcsolódó konfliktusok, ipari konfliktusok.

80


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Az adatbázis a következő információkat tartalmazza: a befektető, a befektetővel kötött megállapodások részletei és hatásai, alapadatok, a konfliktus forrása, a befektetési projekt részletei, konfliktus és mozgósítás, a tiltakozás hatásai, kimenete, törvényi hivatkozás, kutatási adatok, videók és fotók.

3. lépés A diákok kipróbálják a böngészést a térképen, majd (önállóan vagy kis csoportban) választanak egy esetet, amit majd elemezni fognak. A tanár limitálhatja a választást, például egy földrajzi területre vagy egy típusú konfliktusra fókuszálva a tanóra céljától függően. Az éghajlatváltozással kapcsolatos témákhoz különösen ajánlott a Featured Map “Climate Debt” használata . 4. lépés Minden diák/csoport önállóan elemzi az adott esetet az elérhető adatok alapján (a konfliktus leírása, forrása, földrajzi jellemzők, a projekt és szereplői, tiltkozás és mozgósítás, a tiltakozás hatásai és eredményei). A diákok saját kutatást végeznek, hogy ellenőrizzék az adatokat és új információkat gyűjtsenek a kiválasztott esetről (például több földrajzi információ gyűjtése a szóban forgó országról), a honlapon szereplő forrásokból és anyagokból kiindulva.

Természettudomány

2. lépés A tanár segítségével a diákok kipróbálják a böngészést a honlapon, hogy megismerjék az oldal szerkezetét, és azt, hogy milyen keresési lehetőségek vannak, milyen típusú adatok kereshetők, stb.

5. lépés Minden diák/csoport bemutatja az esettanulmányt az osztálynak. Ehhez használhatnak különböző eszközöket: PowerPoint előadás, Prezi előadás, tudományos poszter, rövid videó stb. Az előadásokat a tanár arra használja, hogy vitát indítson az osztályban a témáról. 6. lépés A használt eszköztől függően a bemutatókat a közösségi médiában is terjeszthetjük (YouTube, Prezi honlap, Facebook, az iskola honlapja stb.). Ez a társaknak szóló disszemináció egyrészt tudatosítja a diákokban az aktív globális állampolgár szerepét, másrészt felhívja a figyelmet a környezeti igazságosságra.

Pedagógiai fókusz A feladatnak több pedagógiai célja van. A tantárgyakat nézve hasznos lehet földrajz és számítástechnika tanároknak, hogy megmutassák, hogyan épül fel egy térkép, és milyen lehetőségeket 81


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

nyújt egy újszerű, interaktív térkép a hagyományos papíralapúhoz képest. Ezen kívül rámutat a kvalitatív és kvantitatív adatok összekapcsolásának fontosságára egy társadalmi vagy környezeti jelenség megértése során. Mivel a térkép csak angolul elérhető, a feladatot angoltanárok is használhatják szókincsfejlesztéshez. A feladat során a diákok elemzik és megértik a környezeti igazságtalanság fogalmát, emellett a feladat növeli a felelősségérzetet és előmozdítja az aktív állampolgárságot a diákok körében, reflekcióra és tettekre inspirálva őket saját fogyasztási szokásaikat és életmódjukat illetően.

Feladat szerzője: CEVI

Természettudomány

Hozzájárul a diákok „soft skilljeinek” fejlesztéséhez: önállóság, feladatkezelés, csapatmunka, kritikai gondolkodás, kommunikáció, kreativitás, stb.

82


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Halászjáték

11+

Bevezető A megújuló erőforrások túlzott használata megakadályozza a forrás természetes megújulásának folyamatát. Vagyis nemcsak a természetes többletet használjuk el, de kizsákmányoljuk a forrást. Jellemző példa erre a tengeri halászat. A halászatban leginkább érintett fajokból (tonhal, tőkehal) jelenleg 90%-kal kevesebb van, mint az 1900-as évek elején. A túlhalászat mellett egy másik probléma, hogy a halfogyasztás szempontjából a legkelendőbbek a húsevő fajok, melyek a ragadozó szerepét töltik be az óceán táplálékláncában. Így előfordulhat a növényevő fajok túlszaporodása, ami az táplálékpiramis alsóbb szintjén élő organizmusok – köztük a planktonok és algák – pusztulásához vezet. A kékúszójú tonhal esetében a fenntartható halászat éves szinten 7500 tonna lenne. Ehelyett évente mintegy 60 000 tonna tonhalat halásznak ki. A megújuló és nem megújuló természetes erőforrások kizsákmányolása a biodiverzitást fenyegető egyik legnagyobb veszélyforrás.

Természettudomány

Típus: matematikai/természettudományos megfigyelés Téma: fenntartható fejlődés Életkor: 11+ Időtartam: 45 perc Kapcsolódó tantárgyak: biológia, közgazdaságtan, földrajz

Szöveg: HUMANITAS Tudj meg többet ezekről a témákról: 1. fejezet

Összefoglaló A diákok elképzelik az életüket halászokként, akiknek bevétele kizárólag a kifogott hal eladásából van. Más családok is élnek azonban a víz mellett, és nekik is szükségük van a halakra a túléléshez. Mit tesznek? Együttműködnek vagy versengenek? Hogyan tudnak együttműködni? Vajon gondolnak a fenntartható halászatra, vagy kifogják az utolsó halat is? 83


FELADATOK Természettudomány

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

fotó: HUMANITAS – workshop Szlovéniában

Letölthető anyagok Attachment 1 - FISHING GAME - charts.JPG

84


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Lépésről lépésre Szükséges anyagok: • táblázat (1. csatolmány) • tó (tányér vagy egy kör zsinórból) • hal (dunakavics típusú cukorkák,kis halfigurák, vagy papírdarabok) • tavanként 20 db horgászbot (egy szívószál vagy sajátkészítésű horgászbot horoggal) • tábla vagy egy ív barna csomagolópapír, filctollakkal

a. A diákok saját maguk elkészíthetik a halakat és a horgászbotot egy technika vagy rajz órán. A játék szórakoztatóbb, ha a horgászbot úgy van megcsinálva, hogy a halak kihorgászása egy kis ügyességet igényeljen. b. Egyszerű és hatékony verzió, ha a dunakavicsokat (=halak) egy szívószállal (=horgászbot) kell kihalászniuk, és átvinni a csapatuk tálkájába. Előzetesen érdemes kipróbálni, hogy a szívószál elég erős, és elbírja a dunakavicsokat. Ebben az esetben a tányér vagy tálka szimbolizálja a tavat. c. A legegyszerűbb verzió, ha kis halformára kivágott papírdarabokat használunk, amit a diákok kézzel szednek ki a padlón jelzett körből. Helyezzünk el a tavat 20 db hallal egy olyan helyre, ahol mindenki számára látható és hozzáférhető. A táblázatot írjuk fel a táblára vagy a csomagolópapírra (1. melléklet); minden sor egy évet jelent a halász életéből.

Természettudomány

1. lépés: ELŐKÉSZÍTÉS Halak és horgászbotok

2. lépés: MOTIVÁCIÓ Ennek a feladatrésznek az a célja, hogy a diákok bele tudják magukat képzelni a szerepbe. Mutassuk be az aktuális körülményeket: Egy halász vagy, és egyetlen bevételed a halászat. Eladod a halat, és mindent, amire szükséged van, ebből a bevételből tudsz megvenni. A keresetedből fizeted a gyerekeid iskoláztatását, az orvost, stb. Két másik halászcsalád is él a tó mellett. Osszuk a diákokat 3 csoportra, adjunk nekik 1 percet, hogy nevet válasszanak a csapatnak/vagyis a családjuknak, majd írjuk fel ezeket a táblára. Így jobban azonosulnak a csapatukkal. 3. lépés: A JÁTÉK (20 perc) Instrukció a játékhoz a diákoknak: Az a feladatotok, hogy a játék végére minél több halatok legyen. Ne mondjunk semmi mást, mert így többféle értelmezésnek is teret hagyunk. Ha például ilyen kérdéseket tesznek fel: “Mikor van vége a játéknak?”, mondjunk csak annyit, hogy ez attól függ, milyen sikeres a halászat. Nagyon valószínű, hogy nem fogják mind a tíz kört befejezni. Maqyarázzuk el a szabályokat. Ajánlott az alapszabályokat felírni a táblára, vagy egy papírra, amit kiragasztunk egy jól látható helyen. 85


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

A szabályok: • Maximum 20 hal van a tóban. • A játék tíz körön át / vagyis tíz évig tart. • Minden kör után felírják a családok, hogy mennyi halat fogtak, és beledobják a halaikat a saját tálkájukba. • Minden kör után a tóban maradt halak száma 25%-kal megnő, de sosem haladja meg a 20-at. • Minden kör addig tart, amíg az összes család kifogott annyi halat, amennyit tervezett.

A játék addig tart, amíg van hal a tóban. Ne avatkozzunk be, ha például valaki le akarja néhány körrel rövidíteni a halászati idényt, vagy ha szemrehányást tesz egy másik családnak, hogy lehalásszák az egész tavat. Ha elfogynak a halak, kérdezzük meg a családokat: Miből fogtok megélni a következő években? 4. lépés: REFLEXIÓ (15 perc) Üljünk le egy körben, és kérjük meg a diákokat, lépjenek ki a halász szerepéből. Először mondják el az első benyomásaikat, és beszéljenek érzelmi reakcióikról. Lehetséges kérdés: Mit gondoltok a többi csoportról?

Természettudomány

Ha a halak száma nem osztható néggyel, akkor az egyes körök után a 25%-s növekedést kerekítve számoljuk, így például 9 hal esetén 9/4=2,25, azaz 2 halat, 11 hal esetén 11/4=2,75, azaz 3 halat adunk hozzá. 10 hal esetén: előre meg kell állapodni, hogy az öttizedet felfelé vagy lefelé kerekítjük (10/4=2,5, azaz vagy 2, vagy 3 halat adunk hozzá)

Hagyjuk őket beszélni arról, mi történt és miért. Kérdések: Hogy haladt a játék? Hogyan működtetek együtt a családon belül, és más családokkal? Használjuk a táblázatot. A diákok kommentálhatják. Nézzük meg, hogy hogy alakult az egyes csoportok által kifogott halak száma. Vannak fordulópontok? Mi alapján döntöttétek el, mennyi halat lehet kifogni? Volt valamilyen stratégiátok? Ez hogyan változott a játék során? Mi volt az oka annak, hogy a kihalászható halak száma megváltozott? Más családok döntései hogyan hatottak rátok? Mit gondolsz a játékról? Ki nyert és ki vesztett? Hallgassunk meg minden csoportot. Ha senki nem jön rá, hogy mindenki veszít, ha kiürül a tó (vagy, hogy mindenki nyer, ha marad hal a tóban a jövőben is), kérdezzük meg: Hogyan értelmeztétek a feladatot? Lehet másként is értelmezni? Ha senkinek nincs ötlete erre, emeljük ki, hogy az elején nem mondtuk azt, hogy ne szerezzék meg az összes halat maguknak. Lehetett úgy értelmezni a feladatot, hogy az összes halat meg kell szerezni. Egy másik értelmezés, hogy megóvják az életkörülményeiket, és hagynak halakat a következő évszakokra is, hiszen 86


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

a halásznak hosszú távra kell terveznie. Ideális esetben a diákok maguk jönnek rá minderre. Mit csinálnál másként, ha még egyszer játszanál, és a játék 100 körön át tartana? Hajlandó lennél megállapodni szabályokról és kvótákról, azaz arról, hogy ki mennyi halat foghat ki évente? Ki felügyelné ezek betartását? Mi lenne az a maximum, ami még kihalászható, úgy, hogy közben marad elég a megújuláshoz? (Hogy lehetséges legyen a maximális, 4 hallal történő növekedés a második évben, összesen 5 halat szabad kifogni az első évben, vagyis 2 család foghatna 2-2 halat, és egy család 1-et. A következő évben csak 4 halat lenne szabad kifogni (a számuk így 19-re nőne), vagy inkább 3-at, amiből aztán visszaállna az eredeti 20-as állomány).

Befejezésként kérdezzük meg: Mit tanultatok a játékból?

Természettudomány

Milyen hasonlóság van szerinted a játék és a való élet között? Emlékeztet téged valamire? Voltál már hasonló helyzetben? Tudsz mondani más helyzetet, amire illik ez a modell? Miben nem felel meg a valóságnak ez a modell? Meg tudnád mondani a valóságban, mennyi hal van egy tóban?

87


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

ÖTLETEK, JAVASLATOK Változat: ha nagyobb létszámú csoporttal játszunk, alcsoportokra oszthatjuk őket, és több tónál is lehet játszani. A szabályok ugyanazok, de a diákok saját magukvezetik a táblázatot. Amelyik csoport legelőször végez, kérdezzük meg: Most mit fogtok csinálni? Érdekes megnézni, vajon beállnak-e egy másik tóhoz/csoportba, ahol még zajlik a játék. Megpróbálhatják pl. éjszaka ellopni a halakat. Ne szóljunk bele, csak említsük meg ezt a stratégiát is a végső megbeszélésnél.

Pedagógiai fókusz A diákok megtapasztalják az együttműködésen és a versengésen alapuló viselkedésmódot. A diákok kipróbálják a közös forrásokon való megosztozást, az azzal való tervezést. A döntéshozatali folyamat összetevőinek megtapasztalása az egyén és a társadalom tiszteletben tartásával. Feladat szerzője: HUMANITAS

Természettudomány

Forrás: The game is an adaptation of a computer game by the Clouds Institute called Fish Game

88


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Rally a boltban 11+

Bevezető A globalizáció és a gazdasági növekedés megnöveli az erőforrások, az energia és a föld iránti igényt. De a természetes források végesek; az éghajlatváltozás és a földkisajátítás sok ember megélhetését veszélyezteti. A növekvő gazdaságok a jólét ígéretét hordozzák. Mit jelent a jólét és a jó minőségű élet? A gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje a fogyasztás. Naponta új termékek jelennek meg a piacon, ugyanakkor a termékek élettartama egyre rövidebb. Valóban szükségünk van az összes termékre, amit megveszünk?

Természettudomány

Típus: terepgyakorlat Téma: környezeti igazságosság, éghajlatváltozás Életkor: 11+ Időtartam: 2 óra Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, természettudományok, közgazdaságtan, etika

Szöveg: ARCHENOVA e.V. Tudj meg többet ezekről a témákról: 3. fejezet 4. fejezet 8. fejezet

Összefoglaló A diákok elmennek egy vagy több szupermarketbe, és megvizsgálják a termékeket. A speciális feladatok arra ösztönzik őket, hogy közelebbről megnézzék a kínált árukat, és beszéljenek másokkal. Megjegyzés: a feladat a magyar iskolai keretekben inkább javasolt szakkör keretében, vagy otthoni feladatnak, a feladat vagy a kérdéssor megváltoztatható az óra fókusza, az iskola szabályai és a helyi terep figyelembevételével.

89


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Lépésről lépésre 1. lépés A kérdőív lefénymásolása minden csoport részére. 2. lépés Az osztályt kb. 4 fős kis csoportokra osztjuk. A feladat az, hogy elmenjenek egy az iskolához közeli szupermarketbe, és vizsgálják meg a termékeket. Előtte minden csoport kap egy kérdőívet.

4. lépés A tanár moderálja a végső vitát a vásárlói tudatossággal kapcsolatban: Mi volt meglepő számodra? Jársz egyedül bevásárolni? Néztél valaha ilyen szemmel a termékekre? stb. A végső megbeszélésen több téma is szóba kerülhet, és a tananyaghoz is kapcsolható. Melléklet: Lehetséges kérdések/feladatok:

Természettudomány

3. lépés Kb. egy óra múlva (a bolt és az iskola közötti távolságtól függően), a diákok visszajönnek és bemutatják az eredményeket, és azt, mit vettek észre a felfedezés során.

∙∙ Hányféle és milyen típusú méltányos kereskedelemből származó terméket találtok? ∙∙ Milyen és hányféle ökológiai gazdaságból származó terméket találtok? ∙∙ Keressetek 3 helyi (a régiótokból származó) terméket! ∙∙ Találjátok meg azt a terméket, ami legmesszebbről érkezett! ∙∙ Keressétek meg azt a terméket, aminek a legtöbb, és amelyiknek a legkevesebb a műanyag csomagolása! ∙∙ Keressétek meg azt az ételt, aminek a legkevesebb, és amelyiknek a legtöbb a hozzávalója! ∙∙ Találjátok meg a legdrágább és a legolcsóbb terméket! ∙∙ Melyik országból származnak általában a ruhák? ∙∙ Melyik országból származnak általában a zöldségek? ∙∙ Mennyire elégedettek a boltban dolgozók a munkájukkal? ∙∙ Hányféle termék érhető el ebben a boltban?

90


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

∙∙ Hova teszi a szupermarket a „szemetét”? Mekkora ennek a mennyisége naponta? Oda lehet menni a szemeteskukához? Ha igen, mit találtok benne? Odaadják szociális célra a maradékot/”szemetet”?

Pedagógiai fókusz

Feladat szerzője: ARCHENOVA

Természettudomány

A feladat a diákok aktív részvételére épül. Mindegyiküket bevonja, és lehetőséget ad arra, hogy önállóan is vizsgálódjanak. Így a téma, ami korábban tananyag volt az iskolában, most személyesebbé válik. A diákok szórakoztató módon fejlesztik a készségeiket.

91


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

100% pamut

14+ Típus: dokumentumfilmen alapuló óra Téma: termesztés és gyártás, növényvédő szerek, környezeti igazságosság Életkor: 14+ Időtartam: 45 perc Tantárgyak: biológia, kémia, társadalomtudományok, közgazdaságtan

Bevezető

Ezen kívül további vegyszereket használnak feldolgozás közben is, ami a talaj és a víz szennyezéséhez vezet. A termesztési területektől a végső európai fogyasztóig eljutva a szállítási költség magas, sok széndioxid kibocsátással jár, a víz lábnyomot és az ökológiai lábnyomot kompromittálja . Az európai fogyasztó olcsón jut hozzá egy pamut pólóhoz. De vajon gondolunk-e a munkásra Malin, Burkina Fasón vagy Indiában, aki alig tudja iskolába küldeni a gyermekét, nem jut hozzá megfelelő egészségügyi szolgáltatásokhoz vagy lakhatáshoz, azért, mert mi ilyen olcsón jutunk hozzá a pólóhoz? Szöveg: HUMANITAS Tudj meg többet a témáról: 3. fejezet

Workshop

A film tökéletesen felvezeti a pamut előállításának problematikáját. A pamut előállításának óriási ökológiai, környezeti és társadalmi hatása van világszerte. A gyapot meleg éghajlaton nő; a világ gyapottermésének nagy része Kínából, Indiából, az Egyesült Államokból, Pakisztánból, Brazíliából és Üzbegisztánból származik. A gyapottermesztéssel járó egyik legnagyobb probléma a vegyszerek, főleg a növényvédő szerek intenzív használata. Ezek a szerek károsak az emberi egészségre és a környezetre is.

92


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Összefoglaló A diákok egy gyapotmunkásról szóló dokumentumfilmen keresztül tanulnak a gyapot termesztéséről és előállításáról, a rovarölőszerek veszélyeiről és az adósság ördögi köréről. A filmről szóló beszélgetés során megvitathatjuk, hogy fogyasztóként milyen felelősségünk van, és milyen hatással vagyunk a globális ruhaipari piacra.

Lépésről lépésre

Workshop

fotó: HUMANITAS – workshop Szlovéniában

Szükséges anyagok: • projektor • vetítővászon • flipchart tábla • toll • post-it (3 db diákonként) • „100% cotton” című film 93


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

1. lépés: A VETÍTÉS ELŐTT A film bemutatása: ma a gyapot termesztéséről és feldolgozásáról tanulunk. A film szerzője Inge Altemeier, német rendező, aki több filmjében is a gazdasági globalizáció témáját dolgozza fel. A forgatás Indiában és Németországban zajlott 2003-ban. 2. lépés: A VETÍTÉS KÖZBEN A filmet időnként megállítjuk, és közösen megtippeljük, hogyan folytatódik. A jeleneteket közösen is megbeszélhetjük, vagy a diákok leírják az ötleteiket. Az utóbbi gyorsabban megy, de egy megbeszélést ekkor is tartsunk a film kb. kétharmadánál (Helyesen tippeltetek? Mit nem tippeltetek meg jól? Mit jelent, ha mindig jól tippeltetek? Szerintetek ez egy ismert téma?). A filmet a következő részeknél állítsuk meg: „Last year, two thirds of the harvest were destroyed by worms” (idő: 00:02:35:06) Kérdés a diákoktól: Szerintetek mit fog Anand csinálni? „The worms became used to the poison and they survived.” (idő: 00:02:44:14) Kérdés a diákoktól: Mi mást csinálhatna Anand? Mi működne? „His suppliers are happy for the fat commission they earn from Bayer.” (idő: 00:12:04:11) Kérdés a diákoktól: Mi történt valójában? (Anand vett egy még erősebb növényvédő szert, és emiatt nőtt az adóssága.) Mi fog történni ezután? Megtérül a beruházás? „And so the women pick the cotton balls - poison for Europe” (idő: 00:14:26:16) Kérdés: Hova utazik Anand?

ÖSSZEFOGLALÁS Kérdések

Workshop

„There are many more farmers like him.” (idő: 00:15:06:14) Kérdés: Mennyire lesz sikeres szerintetek?

Mennyibe került egy üveg növényvédő szer? Mennyit keresett Anand a gyapoton? Megérte-e megvenni a növényvédőt, elpusztította-e a kártevőket? Pénzügyileg megérte-e? Milyen lesz Anand jövője? Mivel lehetne jobbá tenni? Mitől lenne még rosszabb? Mit jelent a kifejezés: „a növényvédő szerek és az eladósodottság ördögi köre”?

94


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Le tudjátok ezt rajzolni? (A diákok a füzetbe vagy a táblára rajzolhatnak. Attól függően, mennyi idő van ez el is hagyható.) Ezután végignézzük a filmet, már nem állítjuk meg. A második részben több ruha-márka képviselője is megjelenik. Feladat a diákoknak: Milyen kérdéseket tennétek fel ezeknek az embereknek, vagy a film készítőjének? 3. lépés: MEGBESZÉLÉS (10 perc) Miután vége a filmnek, megbeszélés következik: Hogy tetszett a film? Láttatok már hasonló dokumentumfilmet? Kinek a problémáját mutatja be? Minden diák kap egy post-itet, és írják le, mit kérdeznének: 1. a H&M képviselőjétől, 2. az OTTO képviselőjétől, 3. a film készítőitől. A diákok a post-iteket felrakják a megfelelő helyre (táblán vagy a flipchart papíron rajzolunk 3 különböző oszlopot: H&M, OTTO, filmkészítők, és elolvassák el egymás kérdéseit, majd reagálhatnak rájuk. Ha még van idő, kérdezzük meg a diákokat, hallottak-e már az organikus pamutról, és hogy tudják-e hol és mennyiért lehet organikus pamutból készült ruhákat kapni.

Pedagógiai fókusz A diákok az adósság ördögi körében lévő munkásról tanulnak, próbálják kitalálni, majd megtudni a helyzetet kiváltó okokat, és elhelyezni földrajzilag a jelenséget. A diákok kritikus gondolkozása fejlődik, és olyan környezeti igazságtalanságról tanulnak, melyet a mi életvitelünk (is) okoz a világ másik részén.

Workshop

A diákok vizuálisan tanulnak a gyapot termesztéséről.

A feladat szerzője: HUMANITAS

95


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Világjáték

11+

Bevezető Közös a bolygónk, a jólét szempontjából mégis világok választanak el minket. A világ népességének nagy része a Világbank meghatározása szerint a szegénységi küszöb alatt él (1 dollár/fő/ nap). A szegénység az emberi jogok megsértése, hiszen a szegényeknek sérül a méltóságuk. Nincs hozzáférésük olyan alapvető dolgokhoz, mint a víz, az áram, az élelem. A valóságban a szegények és a kisszámú gazdag ember - akik a világ vagyonának nagy részét birtokolják - közötti szakadék évről évre nő. Ez a workshop egy interaktív módja annak, hogy a globalizáció kihívásaival foglalkozzunk. A diákok könnyen megérthetik a világ vagyonának országok közötti megoszlását és a bruttó hazai össztermék (GDP) különbségeit. A kontinensek és országok közötti egyenlőtlenségek egyértelműek, és a világ kettészakadását jelzik. A feladat során megvizsgálhatjuk az egyenlőtlenség okait és következményeit, illetve összehasonlíthatjuk az egyes országok fejlettségi mutatóját, az ún. Human Development Index-et (HDI, Humán Fejlettségi Index).

Természettudomány

Típus: térképes játék Téma: globális vagyon elosztása, globális igazságosság Életkor: 11+ Idõtartam: 45 perc Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, történelem, szociológia

Szöveg: HUMANITAS Tudj meg többet erről a témáról: 2. fejezet

96


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Összefoglaló

Természettudomány

Ez egy jégtörő játék a globalizációról és az igazságosságról. Köztudott, hogy a nagy számokat nehéz láthatóvá tenni. A „Világjáték” segítségével bemutathatjuk a világ népességének megoszlását a különböző kontinenseken és régiókban, illetve a világ bevételeinek megoszlását is, egyszerű és látványos formában.

fotó: HUMANITAS – workshop Szlovéniában

Lépésről lépésre Szükséges anyagok: • 1 nagy világtérkép (Gall-Peters térkép) • 100 játékfigura (= a világ népességének 100%-a) • 100 korong (= a világ bevételének 100%-a – GDP) • 1 készlet instrukció (adattáblázat) és háttérinformáció (Glossary) a tanároknak

97


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

1. lépés: BEVEZETŐ A játékvezető (tanár) kiosztja a 100 figurát a játékosoknak (mindenkinek vagy csoportonként), ezek a világ népességének 100%-át jelképezik. Majd kioszt 100 korongot, melyek a világ bevételének 100%-át szimbolizálják. Ötlet: használhatunk régi gombokat korong helyett, és Lego kockákat társasjáték figura helyett.

A játékvezető ezután elmagyarázza, hogy ezen a térképen a kontinensek nem úgy vannak ábrázolva, mint általában a térképeken, hanem a valódi arányaik szerint, ez az ún. Gall-Peters térkép.

Természettudomány

2. lépés: A VILÁGTÉRKÉP A játékvezető megkérdezi a játékosokat, hogy az előttük levő világtérképen van-e számukra valami meglepő. Általában a déli félteke kontinenseinek (pl. Afrika) szokatlan aránya az, ami a legtöbb figyelmet kapja.

Gall-Peters térkép (forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Gall%E2%80%93Petersflprojection)

98


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

3. lépés: A VILÁG NÉPESSÉGÉVEL KAPCSOLATOS BECSLÉS Most a játékosok jönnek: meg kell becsülniük, hogy a világ népességének hány százaléka él az egyes földrészeken, és ennek megfelelően kell elhelyezniük a figurákat a térképen. Annak érdekében, hogy ne hibázzunk, és ne keveredjünk bele a figurák kiosztásába és számolásába, a figurákat ötösével vagy tízesével csoportosítsuk. Miután a résztvevők az összes figurát elhelyezték a térképen, a játékvezető a játékosokkal együtt összehasonlítja az eredményt a táblázat adataival. Az eredményeket és a valós számokat érdemes egy nagy papírlapra felírni.

Természettudomány

Közben megvitathatunk különböző kérdéseket, például: „Mi alapján becsültétek meg a világ népességét?“ vagy „Milyen ismeretek, illetve milyen képek és félelmek vannak a becslésetek mögött?“

Korongok és figurák a térképen (forrás: HUMANITAS, 2014)

4. lépés : A VILÁG BEVÉTELEINEK MEGTIPPELT ARÁNYA ÉS ELOSZLÁSA A világ bevételének eloszlását a 100 korong segítségével kell megtippelni. Ezután a játékvezető és a játékosok megint összevetik a becsült adatokat a táblázat valós számaival. A játék végén fontos, hogy megbeszéljük a közben felmerült kérdéseket, és a játékosokra gyakorolt hatást. A világjátékot több téma feldolgozására is használhatjuk: például a korongokkal a világ olajkészleteinek vagy CO2 kibocsátásának eloszlását is ábrázolhatjuk. Az adattáblázatokat lásd alább. 99


FELADATOK

A játékosok gondolkodnak a világ népességének eloszlásán (forrás: HUMANITAS, 2014)

HÁTTÉRINFORMÁCIÓ Adatok (2014) (Figyelem: az adatok változhatnak, ezért minden workshop előtt érdemes leellenőrizni és frissíteni őket.)

Természettudomány

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

A világ népessége Népesség

Népesség (%)

Figura (db)

Európa és Oroszország

742.452.000

10,36

10

Ázsia Oroszország nélkül

4.298.732.000

60,02

Oroszország

142.843.000

1,99

Ausztrália és Óceánia

38.304.000

Latin-Amerika és a Karib szigetek

551.177.000

Afrika

Bevétel (milliárd $)

Bevétel (%)

Korong (db)

20.124,42

27,72

28

60

24.812,79

34,18

34

2

1.963,01

2,70

3

0,53

1

1.724,53

2,37

2

7,69

9

5.663,87

7,80

8

1.110.635.000

15,51

15

1.952,48

2,69

3

Észak-Amerika

335.361.000

4,68

5

18.312,46

25,22

25

Összes

7.162.119.000

100,00

100

72.590,54

100,00

100

Forrás: ENSZ – a világ népessége

100


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Népesség (%)

Figura (db)

CO2 Kibocsátás (MtCO2)

Kibocsátás (%)

Európa és Oroszország

742.452.000

10,36

10

5.862

17,2

17

Ázsia Oroszország nélkül

4.298.732.000

60,02

60

19.039

55,8

56

Oroszország

142.843.000

1,99

2

1.812

5,3

5

Ausztrália és Óceánia

38.304.000

0,53

1

382

1,1

1

Latin-Amerika és a Karib szigetek

551.177.000

7,69

9

1.865

5,5

6

Afrika

1.110.635.000

15,51

15

1.207

3,5

3

Észak-Amerika

335.361.000

4,68

5

5.737

16,8

17

Összes

7.162.119.000

100,00

100

34.092

100,00

100

Természettudomány

Népesség

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

CO2 kibocsátás

Forrás: Globális Szén Atlasz

Olajkészletek Népesség

Népesség (%)

Figura (db)

Olajkészletek Olajkészletek (MIO brl) (%)

Európa és Eurázsia

742.452.000

10,36

10

131.440

8,8

9

Ázsia Oroszország nélkül

4.298.732.000

60,02

60

845.702

56,7

57

Oroszország

142.843.000

1,99

2

80.000

5,4

5

Ausztrália és Óceánia

38.304.000

0,53

1

5.262

0,3

0

Latin-Amerika és a Karib szigetek

551.177.000

7,69

9

342.235

23

23

Afrika

1.110.635.000

15,51

15

127.561

8,5

8

Észak-Amerika

335.361.000

4,68

5

40.681

2,7

3

Összesen

7.162.119.000

100,00

100

1.492.880

100,00

100

Forrás: OPEC, Data Download, 3.1 táblázat

101


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Pedagógia fókusz A játékosok és a játékvezető együtt fedezik fel a világ népességének eloszlását, illetve a jólét és a javak igazságtalan megoszlását, miközben meglátják az igazságtalan gazdasági folyamatokat és a népesség nagy részének elszegényedését. A játék célja, hogy érdeklődést keltsen a helyi és globális fejlesztési folyamatok közötti összefüggések iránt. Ezen kívül közös megoldási javaslatok kidolgozására ösztönöz az érvek és vélemények megvitatásával (társas tanulás).

Természettudomány

A feladat szerzője: HUMANITAS

102


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Az esőerdő és én

9+ Típus: kreatív, kutatás és poszter készítés Téma: környezeti igazságosság, húsfogyasztás, esőerdők, földkisajátítás Életkor: 9+ Időtartam: 2-3 óra Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, természettudományok, etika, közgazdaságtan, politológia

Mivel gazdaságunk a növekedésre épül, a fogyasztásnak is nőnie kell. A fogyasztás a gazdasági növekedés egyik legfőbb hajtóereje. Az élelmiszerfogyasztást nézve ehhez sok olcsó élelemre van szükség. Az ipari mezőgazdaság ezt az igényt elégíti ki. A világ növekvő húsigényének egyik következménye, hogy világszerte esőerdőket pusztítanak ki, hogy szóját termeljenek, amivel a szarvasmarhákat etetni tudják. Az esőerdők kiirtása nemcsak az ökoszisztémát borítja fel, hanem azt is jelenti, hogy az ott élő embereknek el kell hagyniuk lakóhelyüket, mivel a nagy nemzetközi cégeknek szüksége van a földekre a szójatermelés miatt. A helyi lakosok és kis gazdálkodók földjeit nemcsak elveszik, de ezeket a területeket gyakran növényvédő szerekkel szen�nyezik be a monokultúrás gazdálkodás során, amivel ellehetetlenítik a környékbeliek számára a maradást. Szöveg: ARCHENOVA e.V.

Kreativitás

Bevezető

Tudj meg többet erről a témáról: 4. fejezet 8. fejezet

Összefoglaló A diákok kis csoportokban megvitatják az esőerdők kiirtása és a fogyasztási szokások közötti ös�szefüggéseket. Az eredményről posztert készítenek. Végül minden csoport bemutatja plakátját a többieknek.

103


FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

fotó: HUMANITAS – workshop Szlovéniában

Szükséges anyagok: • kinyomtatott „szöveg” és „kérdések” • „feladatok” file • Internet elérhetőség (csak a felsőbb éveseknek) • anyagok a poszterkészítéshez (karton, filcek, stb.)

Kreativitás

Lépésről lépésre

9-12 éves diákok 1. lépés A tanár kis csoportokra osztja az osztályt, és mindegyik csoportnak ad a „szöveg” és a „kérdések” c. fénymásolatból egy-egy példányt. 2. lépés A csoport elolvassa a szöveget, és válaszol a kérdésekre, miközben egy külön papírra jegyzetelhetnek. 3. lépés A csoportok kreatív plakátot készítenek a kapott szöveg és a kérdések alapján. Rajzolhatnak, használhatnak kartont, színes papírt, és filceket. A tanár minden csoportnak ad képeket az olajpálmá104


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

ról és a szójababról, vagy a pálmaolajról és a szójaültetésről. Szükség van még egy világtérképre is, hogy a diákok be tudják tájolni a szóba kerülő országokat. 4. lépés A csoport elolvassa a szöveget, és válaszol a kérdésekre, miközben egy külön papírra jegyzetelhetnek. Szöveg: Nagyon sokféle hús kapható, például disznó-, marha- és csirkehús. Mivel a világon sok ember szereti a húst, az, amit a közértben vásárolsz, nagyrészt tömegtenyésztésből származik. Mit jelent ez? Például az ipari hús nagy része nem olyan gazdaságokból származik, ahol az állatok kis csoportjait zöld réteken tartják, hanem olyan telepekről, ahol nagy pajtákban többszáz állat zsúfolódik össze. Most nézzük meg jobban a szarvasmarhát, aminek a húsát megesszük:

Kérdések: ∙∙ Miért tartják a szarvasmarhákat tömegtartásban? Mit gondolsz erről? ∙∙ Mi az a szója, és a szarvasmarháknak miért van rá szükségük? ∙∙ Hol van Brazília? Keresd meg a térképen!

Kreativitás

Mit eszik egy szarvasmarha? A takarmányon és a szénán kívül az állatokat állateledel koncentrátummal etetik. Ez nagyrészt szója. A szója főleg Brazíliában nő, ahol sok van belőle – azért, hogy etessük vele az állatok tömegeit, melyeket mi akarunk megenni. Ahhoz, hogy ilyen sok szója teremjen Brazíliában, az esőerdők nagy részét ki kell vágni. Sok ott élő ember és állat elveszíti lakóés élőhelyét, hogy a szójababot legyen hova ültetni. A fákat és más növényeket kivágják, elpusztítják. A nagy vállalatok elűzik az ott élőket a lakóhelyükről, hogy szójaültetvényeket telepítsenek.

∙∙ Miért vágják ki az esőerdőket? Mi köze van ennek a marhahúshoz, amit megeszünk? ∙∙ Az esőerdők kiirtásának milyen következményei vannak az itt élő emberekre és a helyi környezetre? Mit gondolsz erről? ∙∙ Van valami ötleted arra, hogyan lehetne megállítani az esőerdők kivágását? Te személy szerint mit tehetsz?

13 év feletti diákok 1. lépés A tanár kis csoportokra osztja az osztályt, és minden csoportnak ad egy feladatlistát (ld. alább). Két téma van: hús és pálmaolaj. Mindegyik témát legalább két csoport dolgozza fel. 105


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

2. lépés A csoportoknak szüksége van Internetre, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges információkat meg tudják keresni. 3. lépés Mindegyik csoport kreatív plakátot készít, melyhez felhasználják az Interneten talált információkat is. Nyomtathatnak képeket vagy rajzolhatnak, használhatnak kartont, színes papírt és filceket. 4. lépés Minden csoport bemutatja plakátját a többieknek. Lezárásként a tanárral közösen átbeszélik a személyes fogyasztási szokások megváltoztatásának lehetőségeit. Feladat „Hús csoport”: ∙∙ Mi a kapcsolat a szarvasmarha-tenyésztés és az esőerdők között? ∙∙ Miért van a szarvasmarháknak szüksége szójára? Mi a szójabab-termesztés szerepe az esőerdők kiirtásában? ∙∙ Milyen összefüggés van a szarvasmarha tenyésztés és a klímaváltozás között? Mi a kapcsolat a tehenek és a metán között? A metánnak mi köze a klímaváltozáshoz? ∙∙ Milyen ötleteitek vannak arra nézve, hogy hogyan lehetne az esőerdők kiirtását megakadályozni? ∙∙ Készítsetek egy plakátot az összegyűjtött információk alapján, és mutassátok be a többieknek!

Kreativitás

∙∙ Mi a szójabab-termesztés hatása a környezetre és az esőerdőkben élő emberekre?

Feladat „Pálmaolaj csoport”:

1. Mi az a pálmaolaj? Milyen termékekben van pálmaolaj? ∙∙ Mi a kapcsolat a pálmaolaj és az esőerdők között? ∙∙ Milyen hatása van a pálmaolaj termelésnek a környezetre és az esőerdőkben élő emberekre? ∙∙ Milyen hatása van a pálmaolaj termelésnek az éghajlatra? ∙∙ Milyen ötleteitek vannak arra nézve, hogy hogyan lehetne az esőerdők kiirtását megakadályozni? ∙∙ Készítsetek egy plakátot az összegyűjtött információk alapján, és mutassátok be a többieknek!

106


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Pedagógiai fókusz A felsőbb éves diákok önállóan keresnek információt az Interneten: adatokat és anyagokat néznek meg, elemeznek és ellenőriznek. Ezáltal kritikai gondolkodásuk fejlődik. Hogy a többiek érdeklődését is felkeltsék, minden csoportnak kreatív módon kell bemutatnia az összegyűjtött információt. Így a diákok előadói készségeiket is fejleszthetik. Az alsóbb éves diákok az elemző és összefoglaló készségeiket fejleszthetik az információk feldolgozása során, valamint nekik is használniuk kell kreativitásukat, amikor az eredményt igyekeznek érdekesen bemutatni az osztály többi részének.

Kreativitás

A feladat szerzője: ARCHENOVA

107


11+ Típus: írás, digitális történetmesélés, kreativitás/workshop Téma: generációk közötti és generációkon belüli igazságosság Életkor: 11+ Időtartam: 12 óra és házi feladat Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, természettudományok, irodalom, történelem

FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Mondd el! - generációk közötti és az egy generáción belüli igazságosság

Írás

SAME World Edu-kit

Bevezető A mi generációnk kevésbé egészségesen örökölte a világot, mint az elődeink, és még ennél is kevésbé egészségesen fogjuk gyermekeinkre hagyni. Ugyanakkor ugyanaz a generáció a Föld különböző részein nem ugyanazokkal a lehetőségekkel rendelkezik. A generációk közötti igazságosság elve szorosan kötődik a generációkon belüli igazságossághoz. Az erőforrások megoszlása az időben (a különböző generációk között) és a térben (különböző helyek között ugyanabban az időszakban) egyenlőtlen. Szöveg: CIES Tudj meg többet erről a témáról: 2. fejezet 4. fejezet

Összefoglaló Ez a feladat kreatív írásra és digitális workshopra épül, és arról szól, milyen más a világ, amiben élünk, mint a néhány generációval ezelőtti volt… és mint az, amit majd gyerekeinkre hagyunk. Kiderül, mennyi különböző „világ” létezik, ha a világ más részein élő embereket kérdezzük. A di108


FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

ákok átgondolhatják, hogy az utóbbi évtizedekben hogyan változott meg képünk a korábban állandónak hitt dolgokról, mint pl. éghajlat, vízhasználat, élelmiszertermelés és -fogyasztás, melyek nagy valószínűséggel problémát fognak okozni a jövő generációi számára (generációk közötti igazságosság), sőt már most is problematikusak bizonyosországokban élő emberek számára (generációkon belüli igazságosság). A diákok képeken, grafikákon és videókon keresztül dolgozzák fel a témát, valamint kutatást végeznek és kikérdezik családtagjaikat, csoportban vagy önállóan dolgozva.

Írás

SAME World Edu-kit

fotó: CIES Onlus - diákok storyboard-ot készítenek. Róma, Istituto Mazzini, Olaszország

Lépésről lépésre Szükséges anyagok: • Kinyomtatott storyboard sablon • Számítógépek és Internet hozzáférés • Projektor 1. lépés A diákok megnézik és megbeszélik Sever Cullis-Suzuki beszédét, amely a riói csúcson hangzott el 1992-ben.

109


FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Írás

SAME World Edu-kit

Forrás: We Canada, 2012

A tanár a következő kérdésekkel segíti és moderálja a megbeszélést: „Több, mint húsz év telt el a beszéd óta. Mit gondoltok, megváltozott azóta a helyzet?”, „A szüleitek vagy a nagyszüleitek meséltek valaha nektek arról, milyen más világban éltek ők?”, „Mit gondoltok, a környezeti állapotok máshol jobbak vagy rosszabbak, mint itt nálunk?” A kérdések az előbb említett témával kapcsolatos vita kibontakozását segítik. Időtartam: 2 óra 2. lépés A generációkon belüli igazságosság témájának megértéséhez a környezeti igazságossággal kapcsolatos (a 2.2. fejezetben szereplő) eseteket megvitatjuk a diákokkal. Ez rávilágít arra, hogy a Föld különböző részein élő embereknek nincsenek egyenlő lehetőségeik, hogy lakóhelyükön boldoguljanak. Időtartam: 2 óra 3. lépés A diákokat megkérjük, írják le gondolataikat a videó kapcsán, és végezzenek a családjukban kutatást arról, hogy hogyan változott meg a minket körülvevő környezet az elmúlt évek alatt. A kutatás lehet akár egy kérdőív is, amelyben szüleiket és nagyszüleiket kérdezik az alábbi dolgokról: • A szülők vagy nagyszülők születési/származási helye • Hogyan éltek, amikor gyerekek voltak? (Játszottak az utcán? Volt lehetőségük a természetben lenni? Ha igen, hol?) • Hogyan változtak meg az étkezési szokások? Milyen ételek nem léteznek már? Vannak újfajta ételek? Ezek jobbak vagy rosszabbak? (házi feladat)

110


FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Írás

SAME World Edu-kit

Forrás: www.pixabay.com

4. lépés A videóval kapcsolatos gondolataikat, a megkérdezett családtagok elbeszéléseit, és az elmélyültebb közös reIexiót felhasználva a diákok egy rövid (max. 1 oldalas) szöveget írnak a témával kapcsolatban, egyes szám első személyben. Időtartam: 2 óra 5. lépés Kis csoportokban (5–6 fő) mindenki felolvassa a szövegét, miközben a többiek figyelnek és tanácsokat adnak a szöveggel, vagy a témával kapcsolatban. A résztvevők nem ítélkezhetnek, hanem aktívan részt kell venniük a szöveg továbbfejlesztésében. Egy módja annak, hogyan fogalmazzák meg a véleményüket: „Ha én írtam volna a szöveget...”. A tanár/moderátor figyelemmel követi a csoportmunkát; a megfigyelő szerepét diákokra is bízhatjuk. Időtartam: 1 óra

111


FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Írás

SAME World Edu-kit

Forrás: CIES Onlus

6. lépés Ezután mindenki átdolgozza saját szövegét a társak javaslatai alapján, és egy végleges változatot készít belőle. A végleges verzióból forgatókönyv készül, az alábbi sablon alapján.

112


KÉP/FOTÓ:

FELADATOK

KÉP/FOTÓ:

KÉP/FOTÓ:

SZÖVEG

SZÖVEG

SZÖVEG

HANGANYAG

HANGANYAG

HANGANYAG

Csak leírás, például: egy vonat képe, vagy nevető embereké, egy fa, stb.) Ha lehet, pontos meghatározást kell adni, ez a képek keresésénél később nagy segítség lesz.

Írás

FORGATÓKÖNYV/STORYBOARD SABLON

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

(lehet egy dal, vagy zaj, vagy emberi hang, lehet ugyanaz a hang minden képhez vagy más-más hang a forgatókönyv különböző részeihez)

113


FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Írás

SAME World Edu-kit

Forrás: CIES Onlus Néhány jogdíjmentes kép és zene felhasználásával a szövegből prezentációt készítenek (PowerPoint vagy Prezi. Ha ez készen van, a végleges formáját bemutathatják a többieknek és/vagy a családjaiknak egy eseményen. Időtartam: 4 óra + 1 óra előadás közönségnek 7. lépés A következő lépés lehet a digitális történetmesélés eszközével való munka (egy 3–5 perces videó elkészítése a diákok narrációjával, kiválasztott képeivel és zenével).

Pedagógiai fókusz A feladat a generációk közötti és azokon belüli igazságosságról szól. A diákok különböző készségeiket használják: kutatás, írás, megosztás, és multimediális eszközök felelős használata. A szemléletváltást ösztönzi, hogy különböző szempontokat is figyelembe kell venniük (előző és jövő generációk, ugyanaz a generáció a világ más pontjain), ugyanakkor kézzelfogható eredménye is van, hiszen saját maguk által írt és szerkesztett videót hoznak létre. Ajánlott csoportmunkában dolgozni, hiszen különböző készségekre van szükség, így minden diák a tehetsége szerint tud aktívan részt venni a feladatban. A feladat szerzője: CIES Onlus 114


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

A mobiltelefon

14+ Típus: workshop Téma: környezeti igazságosság, termékek életciklusa, elektronikai hulladék, dömping Életkor: 14+ Időtartam: 45 perc Kapcsolódó tantárgyak: közgazdaságtan, földrajz

Bevezető A nyugati világ legnagyobb része függ a modern technológiai eszközöktől. Úgy nőttünk fel, hogy megszoktuk, ezek az eszközök mindig a rendelkezésünkre állnak. De közülünk vajon hányan tudják, hogy a mobiltelefonok és számítógépek gyártásához használt ritkaföldfémek honnan származnak? Hogyan befolyásolja a folyamatosan növekvő fogyasztás ezeknek a fémeknek a piacát, és a ritkaföldfémekben gazdag területeken élő emberek és állatok életét? A digitális kor beköszöntésével és az új technológiai eszközök iránti növekvő igénnyel párhuzamosan tudatosítanunk kell az etikátlan és környezetileg igazságtalan módszereket, melyekkel ezeket a fémeket bányásszák és exportálják, hasonlóan a „véres gyémántokhoz”, melyek bányászata és az ahhoz kapcsolódó etikai kérdések sokkal több média-, és közfigyelemben részesülnek.

Tudj meg többet erről a témáról: 2. fejezet 3. fejezet

Összefoglaló

Workshop

Szöveg: HUMANITAS

A diákok tanulhatnak saját mobiltelefonjuk életciklusáról és arról a felelősségről, amit fogyasztóként vállalniuk kell. A fogyasztók azok, akik befolyásolni tudják ezt a súlyos környezeti igazságtalanságot, mely a coltan nevű ritkaföldfém kinyerésével kapcsolatos. A coltant a mikro chipek és különböző elektronikai eszközök előállításához használják, melyekből azután óriási mennyiségű elektronikai hulladék keletkezik Afrikában és Ázsiában. 115


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Letölthető anyagok Attachment 1: MOBILE_PHONE_STORY_Chart.pdf Attachment 2: MOBILE_PHONE_STORY_photographs.pdf Attachment 3: MOBILE_PHONE_STORY_3_texts.pdf Attachment 4: MOBILE_PHONE_STORY_Life_cycle_picture.pdf

Lépésről lépésre Szükséges anyagok: • kérdőív minden diáknak (1. Melléklet) • 6 kép (bányászat, telefonhasználat és elektronikai hulladék) (2. Melléklet) • 3 szöveg minden diáknak a mobiltelefonok életciklusáról (3. Melléklet) • A mobiltelefonok életciklusa c. ábra, minden diáknak 1 példány (4. Melléklet)

Osszuk ki a kérdőívet (1. melléklet). A diákok gondolkozzanak el a válaszokon, majd párokban vitassák meg és írják le azokat. Hogyha hasznosnak találjuk, röviden foglaljuk össze az elhangzottakat és írjuk fel a táblára. Kérjük meg a diákokat, hogy őrizzék meg a kitöltött kérdőíveket, mert később még szükség lesz rájuk. Tegyük le a földre (az asztalon lévő telefon-halom köré) az ásványbányászatról, mobiltelefon használatról és az elektronikai hulladék útjairól szóló képeket (2. melléklet). Minden diák válassza ki a képet, amit a legizgalmasabbnak talál. A képek körül kialakuló kis csoportok vitassák meg, hogy mi történhet a képen és az hol készülhetett. Ezután minden csoport ossza meg gondolatait egy másik csoporttal, vagy akár az egész osztállyal. Minden érdekes meglátást írjunk fel a táblára, hogy a későbbiekben is visszatérhessünk hozzá.

Workshop

1. lépés: BEVEZETÉS (15 perc) Kérjük meg a diákokat, hogy vegyék elő mobiltelefonjaikat és rakjuk ki az összeset egy asztalra. Kérjük meg őket, hogy asszociáljanak: Mi jut eszedbe, ha ránézel erre a nagy kupac telefonra? Válaszaikat felírhatjuk egy nagy papírra, vagy a táblára. A telefonjaikat hagyjuk az asztalon felhalmozva a gyakorlat végéig.

116


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

2. lépés: SZÖVEGÉRTÉS (10 perc) A diákok három csoportot alkotnak az alapján, hogy a képük melyik témához kapcsolódik (1. kitermelés és gyártás, 2. fogyasztás, 3. hulladék). Osszuk ki a megfelelő szövegeket és adjunk időt az elolvasásra! A diákok ezután új, 3 fős csoportokat alkotnak úgy, hogy mindhárom csoportból (1. kitermelés és gyártás, 2. fogyasztás, 3. hulladék) legyen jelen valaki. A hármas csoportok feladata az, hogy térjenek vissza a kitöltött kérdőívekhez (1. melléklet), beszéljék meg és írják hozzá a szövegből újonnan szerzett információkat. Ha van lehetőség német nyelvről való fordításra, itt egy remek poszter, amit megmutathatunk a diákoknak a mobiltelefonok útjáról. 3. lépés: REFLEXIÓ (25 perc) Osszuk ki a mobiltelefonok életciklusát ábrázoló rajzot (4. melléklet). A diákok feladata az, hogy nevezzék meg az egyes fázisokat, és az emberekre és természetre jelentett kockázatokat. Tegyük fel a következő kérdést: Véleményed szerint melyik kockázat a legsúlyosabb? Hogy tudnánk megelőzni? A következő kérdések felhasználásával vitát kezdeményezhetünk: - A termékek gyártásával kapcsolatos negatív hatások általában a vásárlókat nem érintik. Kiket érintenek ezek a negatív hatások a mobiltelefonok esetében? Mi a kapcsolat ezen hatások és a termékek ára között? Mit tehetünk, hogy a vállalatok olyan termékeket gyártsanak, melyeknek kisebb a negatív hatásuk az emberekre és a környezetre? - Vajon ha kevesebb terméket vásárolnánk, csökkenne az életminőségünk? Ha igen, pontosan hogyan?

Végezetül mindenki visszakapja a telefonját. Kérjük meg a diákokat, hogy gondolják át mindazt, ami ez alatt az óra alatt történt, és amit tanultak belőle, majd mindenki nevezzen meg egy dolgot, ami számára a legfontosabb tanulság volt.

Workshop

- Milyen szempontból nem változna?

117


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

A MELLÉKLETEK 1. Melléklet Az én telefonom... Miből van összerakva? Milyen anyagokból lett előállítva? Honnan importálták a gyártáshoz szükséges ritkaföldfémeket és a különböző alkatrészeket? Mi történik a mobiltelefonnal, amikor vége az életciklusának? Ennek milyen hatása van az emberekre és a környezetre?

Workshop

2. Melléklet Fotók

South Kivu bánya, Kongói Demokratikus Köztársaság, 2009, forrás: Amnesty International ©

118


FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Workshop

South Kivu bánya, Kongói Demokratikus Köztársaság, forrás: Amnesty International ©

Elektronikai hulladék, Kína, Guangzhou tartomány, Nanyang városa, 2005, forrás: Greenpeace © 119


UNITS FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Workshop

A mobilteleofn élete, USA, 2010, forrás: Greenpeace ©

Nyenyec nők, Oroszország, Jamal félsziget, 2009, forrás: Greenpeace © 120


UNITS FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

3. Melléklet 3 Szöveg 1 – Miből tevődik össze a mobiltelefonunk? A mobiltelefon több tucat különböző fémből tevődik össze (arany, nikkel, ezüst, platina, réz, króm, ón és még mások). Olyan mikro chipet tartalmaz, melyet rendkívül kemény és jó vezetőképességű fémekből gyártanak. A mikro chipek gyártásához kb.2000-ben kezdtek coltant használni (a „coltan” a „columbite” és „tantalite” szavak összetétele). A coltan matt fekete ásványérc, melyből nióbiumot és tantalumot nyerhetünk. Keménységének és kiváló vezetőképességének köszönhetően a coltant mobiltelefonok, számítógépek és egyéb modern elektronikai eszközök gyártásánál használják. A becslések szerint a világ coltan készletének 80%-a a Kongói Demokratikus Köztársaság területén található. 1998 és 2003 között az ún. „afrikai világháború” zajlott itt. Nyolc afrikai ország és számos gerillacsoport vett részt a konfliktusban. A háború és az azóta is tartó zavargások több, mint 5 millió ember életét követelték. Ez a konfliktus, mely nagyrészt a természeti kincsek feletti uralomról szólt, alapjaiban befolyásolta az ásványok világkereskedelmét. A konfliktusban résztvevő felek elsősorban a nagy profitot hozó bányák feletti irányítás megszerzéséért harcoltak. A kongói háborút lényegében az illegális bányászat robbantotta ki és tartotta fent, a harcolók ásványokat exportáltak a kongói területről. Az egyik legfontosabb ezek közül az ásványok közül a coltan, melynek a megnövekedett globális elektronikai kereslet hirtelen felnyomta az árát. Sok európai és amerikai vállalat vásárol coltant.

Még mielőtt a mobiltelefon elindul a jövőbeli tulajdonosához vezető úton, a gyártásához szükséges részek és ásványok már nagy utat tettek meg. Az antennát valószínűleg Hong Kongban gyárthatták, az áramkört Malajziában, a mikrofont és az akkumulátort Kínában, a chipet Japánban vagy Németországban. A kijelző valószínűleg Dél Koreából, a billentyűzet Tajvanról származik. Mobiltelefonokat például Írországban, Németországban és Mexikóban szerelnek össze. A mobilok 2/3-át a tulajdonos csak 1-2 évig tartja meg. Évente közel 500 millió ember cseréli le a mobiltelefonját világszerte. Az utóbbi időben évente több, mint 250 millió új mobiltelefon került az európai piacra.

Workshop

2 – A kezünkben

Tudtad, hogy: • 2010-ben minden 100 európainak átlagosan 125 SIM kártyája volt? 100 afrikaiból 41-nek, és 100 ázsiaiból 66-nak volt SIM kártyája? • a számítógépek átlagos élettartama a fejlődő országokban az 1997-es 6 évről 2005-re 2 évre esett vissza? 121


UNITS FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

• a mobiltelefonok élettartama a gazdaságilag fejlett országokban 2 év? • a legnagyobb vállalatok néhány havonta új, korszerű mobiltelefont dobnak a piacra? 2012-ben a nem használt (de még nem kidobott) mobiltelefonok számát Európában 1,6 milliárdra becsülik… és ez a szám előreláthatólag 2020-ra megduplázódik? • kb. 120 kg aranyat, 45 kg palládiumot, 1250 kg ezüstöt és 45000kg rezet lehetne 1 millió nem használt telefon akkumulátorából kinyerni? 2 – Hova menjen? Globális szinten évente egyre több elektronikai eszközt használunk. Ez nagyban növeli az elektronikai hulladék mennyiségét is. Az elektronikai hulladék veszélyes mérgező anyagokat és nehézfémeket tartalmaz, ezért csak nagyon nehezen lehet újrahasznosítani vagy biztonságosan lerakni. Az elektronikai hulladék mennyisége nő, mert az emberek újabbra cserélik a számítógépeiket, mobiltelefonjukat, tévéjüket, a hifi-t, nyomtatót, vagy egyéb eszközüket. Az eszközök élettartama rövidebb, mint valaha. A legnagyobb problémát a mobiltelefonok és a számítógépek okozzák, mert ezeket cseréljük le a leghamarabb. Európában az elektronikai hulladék mennyisége évente 3-5%-kal nő, vagyis háromszor olyan gyorsan, mint az összes hulladék mennyisége. Az európai országok becslése szerint az elektronikai hulladék mennyisége meg fog háromszorozódni az elkövetkező 5 évben.

Jelenleg globálisan 30-50 millió tonna elektronikai hulladékot termelünk évente. Ezt a mennyiséget nehéz elképzelni. Ha ezt a mennyiséget szállító konténerekbe raknánk, majd azokat vonatokra pakolnánk, akkor a vonatkonvoj körbeérné a Földet az Egyenlítő mentén. Amint az elektronikai eszközök élettartama lejár, sokszor illegálisan exportálják őket Európából, Amerikából és Japánból Ázsiába (Kínába, Indiába) vagy Afrikába (Ghánába, Nigériába, Egyiptomba), ahol a veszélyes hulladék feldolgozása olcsóbb. A hulladékexport másik oka, hogy a fogadó országokban a környezetvédelmi törvények és előírások gyengék vagy hiányoznak. A mérgező hulladék elpusztítja a környezetet és veszélyezteti az emberek egészségét. A mérgező anyagok szennyezik a levegőt, a talajt, a vizet, és felelősek a hulladékot feldolgozó helyi emberek betegségeiért.

Workshop

Az elektronikai hulladék (e-hulladék) most a háztartási hulladék 5%-át adja (globálisan). Ez majdnem annyi, mint az eldobott műanyag kupakok mennyisége. Az elektronikai hulladék azonban sokkal veszélyesebb. Az e-hulladékot nem csak a nyugati gazdaságok termelik, Ázsiában például 12 millió tonna régi elektronikai eszközt dobnak ki évente.

122


UNITS FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

4. Melléklet

A szövegek forrása: Telefon újrahasznosító program elérhető angolul ezen a linken

Workshop

A mobiltelefon élete

Areskog Bjurling. Kristina et al. From Congo with (no) blood: Recent developments relating to the sourcing of conSict-free minerals from the Democratic Republic of Congo (2012), elérhető ezen a linken Greenpeace: Greener Electronics, elérhető ezen a linken

123


UNITS FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Kulíšková, Šárka, Trojanová, Alžběta (2010): Čím je mobilní telefon mobilní? Výukový program. Kostelecké Horky: Civic association INEX-SDA. További forrás: MakeITfair Good Electronics, International Network on Human Rights and Sustainability in Electronics

Pedagógiai fókusz A diákok elemzik a mobiltelefonok életciklusát és értékelik az egyes fázisok pozitív és negatív hatásait. A diákok megoldásokat keresnek a mobiltelefonok életciklusával kapcsolatos negatív hatások mérséklésére.

Workshop

A feladat szerzője: HUMANITAS

124


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

A világ a bevásárlókosarunkban – a banán útja

11+ Típus: műhelymunka, szerepjáték Téma: egyenlőtlenség, klímaváltozás, globalizáció, mezőgazdasági kereskedelem Életkor: 11+, 14+ Időtartam: 90 perc Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, környezetismeret, angol

Bevezető Banán Ecuadorból, narancs Spanyolországból, kakaó Elefántcsontpartról, kávé Brazíliából… napjaink szupermarketjeiben a világ távoli országaiból származó termékekkel találkozunk nap mint nap. De vajon elgondolkozunk-e azon, honnan jönnek ezek az áruk, és hogyan élnek azok, akik megtermelik őket? Vajon gondolunk-e arra, hogy fogyasztásunk, vásárlási szokásaink befolyásolják a világ más részein élő emberek életét? A banán az egyik legnépszerűbb trópusi gyümölcs Európában. A világ teljes banántermésének fele 6 országból (India, Ecuador, Brazília, Fülöp-szigetek, Kína és Indonézia) származik. A banán-kereskedelem nyereséges üzlet, ám a termelőkhöz és az ültetvényen dolgozókhoz igen kevés jut a profitból.

Tudj meg többet erről a témáról: 7. fejezet

Összefoglaló

Workshop

Szöveg: Artemisszió Alapítvány

Az interaktív gyakorlat a globalizált világban tapasztalható egyenlőtlenségekről szól, és a banán-kereskedelem példáján keresztül a felelős fogyasztást próbálja előmozdítani. A gyakorlat szerepjátékon alapul: a diákok a banán-kereskedelem különböző szereplőinek bőrébe bújnak, és érveket gyűjtenek saját helyzetük erősítésére, melyeket aztán megosztanak egymással. Ezután a szerepeket összevetjük a valósággal, és az egyenlőtlenségek okairól, valamint cselekvési lehetőségeinkről beszélgetünk. 125


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Letölthető anyagok story_offla_banana_photo_gallery.ppt story_offla_banana_text_ARTEMISSZIO01a) Banana_role_cards_ARTEMISSZIO01a)

Lépésről lépésre 1. lépés A banán értékesítési láncához tartozó szereplők bemutatása (kellékek: papír, színes tollak), 30 perc. A diákok kis csoportokban képregényt rajzolnak a banán útjáról – hogyan jut el a banán a termelőtől hozzánk, merre és mivel utazik, mi történik vele, stb. A képregényeket „kiálltjuk” a teremben. A mellékletben lévő képek segítségével beazonosítjuk a termelési-értékesítési lánc szereplőit: az ültetvényen dolgozó munkás, az ültetvényes, a szállítmányozó, az importőr, a banánérlelő üzem tulajdonosa, a bolttulajdonos. Alternatíva (idősebb korosztálynak): kisfilm a banánról

A játék a banán útját mutatja be a latin-amerikai termelőktől a mi asztalunkig. Alakítsunk 5 csoportot, az 5 szerep szerint: i. ültetvényen dolgozó munkás, ii. ültetvényes, iii. szállítmányozó, iv. importőr/banánérlelő üzem tulajdonosa, v. bolttulajdonos. Minden csoport kap egy szerepet. A csoportok elolvassák és átgondolják, kik őkés beleélik magukat a szerepbe.

Workshop

2. lépés Jobban meg kell értenünk, mi történik a különböző szereplőkkel a termelési-értékestési láncban: mi történik a banánnal, mialatt eljut a termelőtől a fogyasztóig, és ki profitál belőle. Ehhez szükség van: a szerepkártyákra (melléklet), 5 banánra, 5 késre, és 30 zsetonra/babra. (30 perc)

∙∙ Minden egyes banán 30 forintba kerül. ∙∙ Mennyit kellene kapnotok nektek (mint munkás, / ültetvényes stb.) a munkátokért ebből a 30 forintból? Beszéljétek meg a csoportban, és gyűjtsetek érveket! 126


FELADATOK

SAME World Edu-kit ∙∙ Minden csoportnak adunk egy banánt: vágják le a nekik járó részt!

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

∙∙ Közös megbeszélés: minden csoport elmondja a kért összeget és az érveit. Adjuk össze ezeket (láthatjuk, hogy ez több mint 30).

∙∙ A megbeszélést követően a csoportoknak újra kell gondolni az összeget és az érveket, figyelembe véve az érveket, amiket hallottunk. Ki mennyit tud engedni? Itt a zsetont / babot használhatjuk pénzként – a bolttulajdonos leveszi a neki járó (újragondolt) összeget, és továbbadja a maradékot az importőrnek, és így tovább. ∙∙ Most mi lett az osztozkodás vége? Nézzük meg, hogyan néz ki ez az elosztás a valóságban (hagyományos kereskedelemből származó banánnál): • • • • •

a banánültetvényen dolgozó munkás: 1 forint ültetvény tulajdonos: 5 forint szállítmányozó 4 forint importőr / banánérlelő üzem tulajdonosa: 7 forint bolttulajdonos: 13 forint

Ez igazságos? Miért így van elosztva a 30 forint? Kié a hatalom, és miért? Hogyan lehetne változtatni a helyzeten?

Workshop

Közös megbeszélés szempontjai:

Hogyan tudnánk mi, fogyasztók befolyásolni az elosztást? Ismersz hasonló szituációt, amikor a jövedelmek elosztása nem igazságos? Az eredeti gyakorlat: www.bananalink.org.uk A képek és a leírások forrása: www.oxfam.org.uk/education/resources/go-bananas 127


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

A banán útja

A banán-ültetvényeken nehéz dolgozni. Hónapokba telik, mire előkészítik a területet, lyukakat vájnak a földbe, és belehelyezik a banáncsemetéket. Az ültetés után fél évvel megjelenik az első termés. A még éretlen banánokat kék műanyag zacskóval fedik be. Ez megóvja őket a sérüléstől, illetve a növényvédő szerektől, amelyekkel a fát bespriccelik A banánt éretlenül, zölden szüretelik, majd szüretelés után megmossák, felcímkézik és dobozokba rakják. Az ültetvényről teherautóval szállítják a banánt a raktárba, ahol megvizsgálják és osztályozzák őket. Mivel az európai vásárlók tökéletes gyümölcsre vágynak, csakis a hibátlan banánokat exportálják. Amelyik gyümölcs nem felel meg a magas minőségi elvárásoknak, azt helyben, igen alacsony áron adják el. Akár hat napba is beletelik, míg a banán hajóval eljut Dél-Amerikából illetve a Karib-szigetekről Európába. A hajó gyomrában a hőmérséklet nem haladja meg a 13,3°C fokot, amely megakadályozza, hogy az érési folyamatok beinduljanak. Európa nagy kikötőiből (Amszterdam, Hamburg stb.) a banánt hűtőkamionokkal szállítják el a banánérlelő üzemekbe. A banánérlelés mindig ott zajlik, ahol majd a banánt értékesíteni kívánják, mivel az érett banán szállítása nagyon kockázatos. A banán az érlelő üzemekből a szupermarketekbe, boltokba kerül. Az egy főre jutó banánfogyasztás Magyarországon évi 7 kg.

További háttérinformáció: www.makefruitfair.org.uk/sites/default/files/unpeeling_the_banana_trade.pdf

Workshop

Szöveg forrása: Oxfam

128


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Melléklet: Szerepjáték BANÁN-ÜLTETVÉNYEN DOLGOZÓ MUNKÁS

Fotó: Oxfam

12- 14 óra kemény fizikai munkát végzel, nagy melegben.

• műtrágya és növényvédő szerek alkalmazása, melyek veszélyeztetik az egészségedet. Mivel a növényvédő szereket gyakran repülőgépről szórják az ültetvényre, családtagjaid is veszélynek vannak kitéve. • a banánok szüretelése - óriási kosarakban cipeled a súlyos banánfürtöket • a banánok kiválogatása • a banánok megmosása - a kezed egész nap vízben ázik.

Workshop

Feladataid:

Aggodalmad: vajon marad-e elég pénzed élelemre és gyógyszerre, és gyermekeid iskolájára? Nincs lehetőséged, hogy munkatársaiddal közösen tiltakozz az alacsony fizetés és a rossz munkakörülmények ellen. A szakszervezethez nem csatlakozol, mert félsz, hogy akkor elvesztheted a munkád. 129


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

ÜLTETVÉNYES

Fotó: Oxfam

Ügyvédi költség: ha munkásaid pert indítanak ellened, ügyvédet kell fogadnod. Veszteség: Mivel a legtöbb európai országban csakis a “tökéletes” banán az eladható, magasak a termelési költségek. Ha a megtermelt banán nem felel meg a minőségi követelményeknek, azt sokkal kevesebb pénzért tudod csak értékesíteni a helyi piacon. Rizikó: ha rossz a szüret, vagy egy hurrikán vagy kártevő tönkreteszi a termést. Befektetés: állandóan újabb és újabb gépeket kell venned, hogy ültetvényed megfeleljen a kor követelményeinek és ne menj tönkre. Termőfölddel kapcsolatos költségek: Egy idő után banánföldjeid termékenysége csökken. Újabb földterületet kell vásárolnod vagy még több műtrágyát kell, hogy használj.

Workshop

Az ültetvény fenntartásának költségei: drága szerszámokra, gépekre, növényvédő szerekre, a permetező repülőgépekhez benzinre van szükséged.

130


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SZÁLLÍTMÁNYOZÓ

Fotó: CreativeCommons

Hajókkal kapcsolatos költségek: a teherszállító hajók drágák és magasak a fenntartási költségeik. Benzin: a hajóút hosszú, ennek megfelelően a benzinköltségek is magasak. Biztosítás: ha a rakomány a te hibádból megsérül, a kárt neked kell a megrendelőnek kifizetned. Hűtés: a hajókon hatalmas hűtőket üzemeltetsz, nehogy a banánok idő előtt megérjenek. Kikőtő-díj: Mind a származási, mind a célországban kikötődíjat kell fizetned.

Workshop

Költségek:

131


FELADATOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

SAME World Edu-kit

Személyzet: elő kell teremtened alkalmazottaid bérköltségét Működési költségek: rezsi, szállítás, beszerzések költségei Verseny: ahhoz, hogy fel tudd venni a versenyt a többi szupermarkettel, újítanod kell, nagyobb és szebb üzletet kell építened és modern gépeket kell venned. Rizikó: Ha a banánok sérülten vagy túl éretten kerülnek a boltba, a vásárlóid elpártolhatnak tőled. Reklám: hirdetési költségeid magasak.

Workshop

Fotó: Artemisszió Alapítvány

132


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

IMPORTŐR, BANÁNÉRLELŐ ÜZEM TULAJDONOSA

Szállítási költségek: a nagy európai kikötőkből az érlelő üzemekig, majd onnan az üzletekig szállítod a banánt Szerződés: az ültetvényessel kötött szerződésben vállalod, hogy minden héten adott mennyiségű banánt veszel. A boltigazgatóval kötött szerződésben vállalod, hogy minden héten adott mennyiségű banánt szállítasz neki. Ha mindezt bármilyen okból nem tudod teljesíteni, te vagy a felelős érte. Engedély: Ahhoz, hogy importálhass, engedélyre van szükséged, ami pénzbe kerül. Irodaköltségek: céged nagy, reprezentatív irodákat tart fent. Érlelő-gáz: Etiléngázt hasznának az üzemekben. Ez költséges. Csomagolási költségek: az érett banánokat újracsomagolják, ennek költségeit is te állod.

Workshop

Fotó: Oxfam

133


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

A világ a bevásárlókosarunkban – kakaó

11+ Típus: workshop, szerepjáték Téma: egyenlőtlenség, klímaváltozás, globalizáció, mezőgazdasági kereskedelem Életkor: 11+, 14+ Időtartam: 45 perc Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, környezetismeret, angol

Bevezető A kakaó trópusi területeken, az ún. kakaóövben terem (Latin- Amerikától Afrikán át Dél-Kelet Ázsiáig). A világ legnagyobb kakaótermelő országai: Elefántcsontpart, Ghána, Indonézia, Nigéria, Kamerun, Brazília és Ecuador. A kakaó a csokoládé legfőbb alapanyaga. 1 kg csokoládéhoz 300600 kakaóbabot dolgoznak fel, attól függően, mekkora kakaótartalommal rendelkező csokoládét gyártanak. A kakaóbabot kozmetikumok és szappanok elkészítéséhez is használják. A világ összes kakaótermésének 40%-át Európában fogyasztják el.

Szöveg: Artemisszió Alapítvány Tudj meg többet erről a témáról: 7. fejezet

Workshop

Mire a kakaóból csokoládé lesz, több kézen is átmegy, és a világ csokoládégyártásának 80%-át 6 multinacionális vállalat tartja kézben. 5-6 millió kakaómunkás van világszerte, ami azt jelenti, hogy 40-50 millió ember megélhetése múlik a kakaón. A kakaó 90-95%-át kistermelők termelik.

134


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Összefoglaló Az interaktív gyakorlat a globalizált világban tapasztalható egyenlőtlenségekről szól, és a kakaó-kereskedelem példáján keresztül a felelős fogyasztást próbálja előmozdítani. Egy nagy világtérkép segítségével a diákok azonosítják a kakaótermelő és a csokoládégyártó országokat, majd együtt gondolkodunk arról, hogy a kakaó termelése és feldolgozása földrajzilag miért különül el egymástól és ennek milyen következményei vannak.

Letölthető anyagok Cocoa_chocolate_cards_ARTEMISSZIO01b.doc Cocoa_game_role_cards_ARTEMISSZIO001b.doc

Lépésről lépésre Szükséges anyagok: • csoki • nagy világtérkép • kakaó és csoki kátyák (melléklet)

Kérdések: Milyen országokban termelnek kakaót? Melyik a 6 legfőbb kakaótermelő ország? (Válasz: Elefántcsontpart, Ghána, Indonézia, Nigéria, Kamerun, Brazília.)

Workshop

1. lépés (15 perc) Honnan származik a csoki? (Megkínálhatjuk a diákokat csokoládéval.)

Milyen országokban gyártanak csokit? (Válasz: az 5 legnagyobb csokoládégyár: Mars (USA), Nestlé (Svájc), Hershey Food (USA), Cadbury (Nagy-Britannia) and Ferrero (Olaszország).) Hol vannak ezek az országok a térképen? Helyezzük fel a csoki és kakaó kártyákat a térképre!

135


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Megbeszélés: Mi az érdekes az elrendezésben? (Észak-Dél megoszlás, É: csokigyárak, D: kakaótermelők) Mi az oka ennek az eloszlásnak? (Itt utalhatunk a gyarmatosításra, az erőforrások és a hatalom megoszlására, stb.) 2. lépés (10 perc) Képzeljük el, hogy az elefántcsontparti termelő kakaójából az Amerikai Egyesült Államokban készítenek csokoládét, majd azt Magyarországra hozzák. Mérjük meg egy madzag segítségével, összesen hány kilométert utazik ez a csoki! Milyen következményei vannak ennek? Megbeszélés. 3. lépés 1. Milyen más termékeket ismertek, melyek, mint a kakaó, távoli országokból jönnek? 2. A diákok csoportokban dolgoznak, mindegyik csoport kap egy szett termékkártyát (melléklet). Meg kell találniuk minden termékhez a hozzá kapcsolódó 4 kártyát: • • • •

a termék képe (banán, tea, kakaó, kávé, cukor) származási ország leírás a termelő életéről a nyersanyag képe

Megbeszélés: Voltak-e meglepetések? Mik voltak azok? Milyen párhuzamot/különbséget látnak az egyes termelők élete között?

Forrás:

Workshop

Mennyiben más egy magyar termelő élete?

http://www.risc.org.uk/ les/bananas-and-cocoa-beans.pdf Háttéranyag: https://top5ofanything.com/list/c60de433/Cocoa-Bean-Producing-Countries http://www.worldatlas.com/articles/100022-top-10-cocoa-producing-countries http://www.icco.org/about-cocoa/chocolate-industry.html 136


FELADATOK

SAME World Edu-kit Pedagógiai fókusz Ez egy informatív és érzelmileg erős gyakorlat. A diákok arról tanulnak, hogy az innivaló, vagy desszert, amit nap mint nap fogyasztanak honnan származik. Beleélik magukat egy kakaóföldön dolgozó munkás életébe, és a világban tapasztalható egyenlőtlenségek történelmi és strukturális okairól tanulnak, melyek a kakaó-csokoládé kereskedelmet is befolyásolják.

Workshop

A feladat szerzője: Artemisszió Alapítvány

137


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Döntés az aranybányáról

11+ Típus: szerepjáték Téma: környezeti igazságosság Életkor: 11+ Időtartam: 3 tanóra Kapcsolódó tantárgyak: idegen nyelv, fizika, kémia, etika/erkölcstan

Az emberek évezredek óta bányásszák az aranyat. Az arany magas értéke miatt jelenleg is az egyik elsődleges célja az ipari bányászati tevékenységnek. Az arany jelentős vagyontárgy, emellett használják az űrhajók, illetve sok elektronikai és high-tech eszköz gyártásánál. Bár a legtöbb aranyat a nagyvállalatok termelik ki, kisebb, kevésbé gépesített bányák is léteznek világszerte. Az aranybányászati projekteknek különböző fázisai vannak, mint a kutatás, az aktív bányászat, a fedőréteg és az ércet nem tartalmazó kőzetek lefejtése, az érc kitermelése, a helyszín helyreállítása és a bánya bezárása. Annak ellenére, hogy az aranybányászat környezeti hatásait próbálják csökkenteni, a bányászat így is nagyon környezetszennyező. A legfontosabb hatások a víz minőségét és a vízhez való hozzáférést, a levegő minőségét (a kisméretű részecskéket viszi a szél) érintik; valamint eróziót, víznyelők kialakulását, a biodiverzitás csökkenését okozzák, és jelentős a higany-, arzén- és cianid szennyezés emberre, növényekre és állatokra gyakorolt hatása is.

Kreativitás

Bevezető

Tudj meg többet erről a témáról: 2. fejezet 3. fejezet

138


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Összefoglaló A szerepjáték során a diákok megismerkednek ellentétes érdekekkel és álláspontokkal. A különböző érdekek és álláspontok jelenléte jellemző a környezeti igazságosság témáira. A diákok csoportokban dolgoznak és az érintett kulcsszereplők és társadalmi csoportok szerepébe bújnak, érveket gyűjtenek, hogy megvédjék az álláspontjukat, majd ütköztetik ezeket, hogy közösen döntést hozzanak.

Lépésről lépésre

1. lépés A tanár bemutatja a diákoknak az „Aranybánya” szerepjáték forgatókönyvét (1. melléklet). A diákok próbálják kitalálni, kik lehetnek a kulcsszereplők, akiket a polgármester vitára hív. Minden ötletet felírunk, aztán ezekből 4-6-ot kiválasztunk, a diákok számától függően. Fontos, hogy egyensúlyban legyenek a beruházás mellett állók és az azt ellenzők. 2. lépés A diákok 3-4 fős csoportokban dolgoznak. Mindegyik csoport szerepet választ magának, meghatározza a szereplő pozícióját, és elemzi az okokat, amiért támogatja vagy ellenzi az aranybánya megnyitását a faluban. Minél több érvet összegyűjtenek. Jó, ha a diákok rendelkezésére áll Internet, vagy egyéb forrás, hogy az aranybányákról információkat gyűjthessenek. A tanár eközben figyeli a csoportok munkáját, segítő kérdéseket tesz fel. Ez előmozdítja a csoportos beszélgetést, és további ötletet adhat az egyes szereplők érdekeinek feltérképezéséhez.

Kreativitás

Szükséges anyagok: • szerepjáték forgatókönyve (1. melléklet) • Internet elérhetőség • vagy nyomtatott anyagok az aranybányászatról

3. lépés Ha a csoportok összegyűjtötték az érveket, kezdődhet a közös megbeszélés. Minden csoport egy-egy képviselőt választ, aki a beszélgetésen részt vesz. A beszélgetést egy moderátor vezeti (ez lehet a tanár vagy az egyik diák is). A résztvevők és a moderátor leülnek egy asztalhoz. A többi diák figyeli a beszélgetést, további kérdéseket tehet fel, és a végén szavaz. Mielőtt elkezdődik a beszélgetés, az osztály megállapodik a közös szabályokról (pl. aki éppen beszél, azt nem lehet félbeszakítani, minden képviselőnek 2 perce van bemutatni az álláspontját, stb.) 139


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

4. lépés A moderátor felvezeti a témát, bemutatja a résztvevőket, és emlékeztet a beszélgetés szabályaira. Ezután minden résztvevő bemutatja az álláspontját és az érveit, majd egy második kör kezdődhet, amikor egymás érveire reagálhatnak. A végén a többi diák is kérdezhet. 5. lépés A beszélgetés után jön a szavazás – minden diák (kivéve, aki részt vett a beszélgetésben) szavaz arról, hogy megépüljön-e az aranybánya, vagy sem. 6. lépés A gyakorlat közös megbeszéléssel ér véget, ami oldja a hangulatot. A tanár a folyamatra fókuszál; lehetséges kérdések: Mi tetszett leginkább? Szerinted mi nem működött? Betartották a szabályokat? Meggyőzőek voltak az érvek?

Az egész folyamat alatt a tanár figyeljen arra, hogy az ellentétes érdekek, nézetek, melyek más környezeti témánál is előfordulhatnak, a felszínre kerüljenek. A nézetek, az ellentmondások nagyban befolyásolják az egyéni és a kollektív választásainkat, a környezettel és a fenntarthatósággal kapcsolatos döntéseinket.

1. melléklet Aranybánya

Kreativitás

• • • •

Kerettörténet Elatos egy csendes falu, mely gyönyörű természeti környezetben fekszik. A lakók nagy része földműves vagy marhatenyésztő, míg mások naponta ingáznak a közeli, 30 km-re lévő városba, mely egy turista központ. A benzin árának növekedése miatt az utazási költségek megugrottak, ezért sokan tartósan a városba kénytelenek költözni. Néhány hónapja zűrzavar alakult ki, mert a geozikai mérések során aranyat találtak a falu közvetlen közelében. Egy nagy nemzetközi vállalat meg akarja kezdeni a nemesfém kibányászását, és minden lakosnak munkalehetőséget és nagy fejlesztéseket ígér. Néhány lakos támogatja az aranybánya megnyitását, míg mások erősen ellenzik azt. Ahhoz, hogy döntés szülessen, a polgármester összehívja a falu közgyűlését, és a társadalmi csoportok képviselőivel megbeszélést kezdeményez, hogy mindenki elmondhassa a véleményét. A megbeszélés után szavazás lesz, a lakosok az aranybánya mellett vagy az ellen szavazhatnak. 140


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Javasolt szerepek A Vállalat képviselői: azt gondolják, hogy a beruházás munkahelyeket teremt, és fejlődést hoz a falunak, vonzza majd a munkaerőt. Azt ígérik, hogy az összes szükséges környezetei tanulmányt elkészítik, így a helyi környezet nem sérül. A Környezetvédelmi szervezet képviselője: azt gondolják, hogy az aranybányának negatív hatása lesz a környezetre, és a beruházás súlyos csapást mér a környékre. Arról próbálják meggyőzni a lakosokat, hogy az alternatív fejlődési útvonalat kövessék (pl. organikus gazdálkodás és állattenyésztés, ökoturizmus), melynek nincs súlyos hatása a helyi környezet minőségére. Gazdálkodók és állattenyésztők: ellenzik a beruházást, mert vagy kisajátítják a földjüket, vagy romlik a termékeik minősége. Szeretnék sértetlenül megtartani a helyi környezetet, és folytatni a természethez közeli, nyugodt életet. Helyi termelők és kereskedők: a bányában nagy lehetőséget látnak, mert a tervezett fejlesztésnek köszönhetően kiterjeszthetik a tevékenységüket. A helyiek több pénzt keresnek majd, és a sok új munkavállaló új impulzust hoz a faluba.

Tudj meg többet a bányászat témájáról: Áttekintés a bányászatról és annak hatásairól Mining pollution: Does gold mining emit mercury? A case study on the environmental and socio-economic impacts of mining on local livelihoods in Tanzania Sustainable gold mining in Europe by Euromines About responsible gold mining

Kreativitás

Többi lakos: nem támogatják a beruházást, mert félnek a környezeti következményektől és a változástól, amit az hoz a falu életébe. Nem bíznak sem a vállalatban, sem az államban, és úgy vélik, a bánya aláássa a falu jövőjét.

141


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Pedagógiai fókusz A környezeti ügyeknek nincs egyszerű megoldásuk. A szembenálló érdekek és álláspontok elemzéséhez kritikus gondolkodás, értelmező és mérlegelő készség kell. A lehetséges következményeket és megoldásokat meg kell vizsgálni és értékelni kell. Ezek fontos állampolgári készségek. Ezen kívül az adatok gyűjtése és értékelése, az érvek megértése és megfogalmazása szintén fontos készségek, melyek a társadalomban való aktív részvételhez elengedhetetlenek.

Kreativitás

A feladat szerzője: CTI - Georgia Liarakou

142


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

ÉRTÉKELÉS: 9+ DIÁKOKNAK 1. FEJEZET: EGY VILÁGUNK

1.1. A biodiverzitás mint az ökológiai rendszerek alapvető eleme 1. kérdés: A biodiverzitás a természet gazdagsága, ami sokféle különböző növényt és állatot foglal magában, élőhelyükkel és génjeikkel együtt. 1.

2.

3.

forrás: http://wallpaper-wallpapers.com/; http://www.goodnews.ee/; http://fibir.ut.ee/

Melyik képen a legnagyobb a biodiverzitás? ………………………..

2. kérdés: Válaszd ki a kép címét! ❏ Az ökoszisztéma energiaáramlása ❏ A vadászkutya élete és halála ❏ Vadvilág és napsütés ❏ Egy ökoszisztéma hanyatlása

forrás: http://www.daviddarling.info/encyclopedia/E/AE_ecology.html

Értékelő lap

❏ Energiaveszteség az ökosziszémában

143


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

2. FEJEZET: NEM UGYANAZOK A LEHETŐSÉGEINK 2.1. Környezeti igazságosság

3. kérdés: Húzd át, melyik nem környezeti igazságosság! A környezeti igazságosság az emberek joga arra, hogy… - tiszta és egészséges környezetben élhessenek. - a kultúrájuk szerint élhessenek. - ipari tevékenységek által okozott károk nélkül élhessenek. - bűncselekmények által okozott károk nélkül élhessenek.

3. FEJEZET: AZ ÉLETMÓDUNK HATÁSAI 3.1 A jelenlegi gazdasági rendszer felelősségei

❏Víz ❏Levegő ❏Talaj ❏Napenergia ❏ Fa ❏ Fosszilis tüzelőanyag ❏Növények ❏Ásványok ❏Ércek ❏Állatok

Értékelő lap

4. kérdés: Szinte az összes termelési tevékenység természetes erőforrásokon alapul. Természetes erőforrások például:

144


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

Ezek közül melyik nem megújuló természeti erőforrás? ................................................................................. ...................................................................................................................................................................................... 3.2 Termelési láncok: társadalmi és kulturális hatások 5. kérdés: Hogy hívják az ábrán látható folyamatot? TERMELÉS >> GYÁRTÁS >> FOGYASZTÁS >> HULLADÉKKEZELÉS

❏Egyszerű termelési lánc ❏ Egyszerű tápláléklánc ❏Egyszerű hulladékkezelési lánc ❏Egyszerű gazdasági lánc

4. FEJEZET: ÖRÖKSÉGÜNK A JÖVŐ NEMZEDÉKNEK A részvétel új modelljei

6. kérdés: A jelenlegi termelési modell átalakítása nagy változásokat kíván. Az alábbi táblázatban teendőket sorolunk fel. Kinek kellene véghezvinni ezeket? Írd be a táblázatba 1. Politikusok 2. Fogyasztók 3. Vállalkozók

Olyan tárgyakat tervezzenek, melyek sokáig tartanak

Kreatívan kell használni a már meglévő dolgokat

Az embereknek kedvező törvényeket hozzanak

Olyan tárgyakat tervezzenek, melyeket meg lehet javítani

Az elromlott dolgokat meg kell javítani; a dolgokat és a szolgáltatásokat meg kell osztani másokkal

Az állami támogatásokat igazságosan kell elosztaniuk

A profit ne legyen elsődleges cél

Kreatívnak kell lenniük, hogy maguknak vagy a közösségüknek termeljenek

Jó döntéseket kell hozniuk

Értékelő lap

145


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

ÉRTÉKELÉS: 11+ DIÁKOK 1. FEJEZET: EGY VILÁGUNK 1. kérdések: Válaszolj a kérdésre, és egészítsd ki az ábrát! - Mi az a biodiverzitás?

ÁBRA: A biodiverzitás fogalmának szervezeti szintjei

2. kérdés: IGAZ VAGY HAMIS? A hamis mondatokat javítsd is ki! ❏ A biodiverzitást két szintre lehet osztani: a fajok sokfélesége és az ökoszisztéma sokfélesége. ❏ Jelenleg kb. 19 millió faj van világszerte. ❏ A biodiverzitás nélkül egyik alapvető ökológiai mechanizmus sem létezne (pl. porzás)

2. FEJEZET: NEM UGYANAZOK A LEHETŐSÉGEINK

❏ Emberek és közösségek joga arra, hogy tiszta és egészséges környezetben éljen, sok gazdasági és ipari tevékenységgel együtt. ❏ Emberek és közösségek joga arra, hogy tiszta és egészséges környezetben éljen, és gazdasági vagy ipari tevékenység ne zavarja vagy károsítsa őket.

Értékelő lap

3. kérdés: Jelöld a helyes választ! Mi a környezeti igazságosság?

146


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

4. kérdés: Hozz egy példát a környezeti igazságtalanságra!

3. FEJEZET: ÉLETMÓDUNK HATÁSAI 5. kérdés: Nézd meg a diagramot a 3.1 résznél (Meddig fog tartani?) Töltsd ki a táblázatot és válaszolj a kérdésre!

ELEM

MENNYI IDŐ MÚLVA MERÜLNEK KI A KÉSZLETEK, HA… a világ a jelenlegi mértékben fogyaszt

a világ az amerikai szint felé fogyaszt

ALUMÍNIUM ARANY TANTÁL

-Melyik elem fogy el legkésőbb, ha a világ a mai mértékben fogyasztja?

Értékelő lap

6. kérdés: Nézd meg a videót a mobiltelefon életciklusáról! Nevezz meg különböző problémákat, melyek a mobiltelefon gyártása során előfordulnak!

147


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

4. FEJEZET: ÖRÖKSÉGÜNK A JÖVŐ NEMZEDÉKNEK 7. kérdés: Írd be a következő energiaforrásokat a megfelelő helyre! Napenergia Szélenergia Fosszilis energia olaj Biomassza Szén Vízenergia Nukleáris energia Természetes gáz

NEM MEGÚJULÓ ENERGIA

Értékelő lap

MEGÚJULÓ ENERGIA

148


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

ÉRTÉKELÉS : 14+ DIÁKOK KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG 1. FEJEZET: EGY VILÁGUNK 1. kérdés: Nézd meg a térképet az 1.2 részben (biodiverzitás hot-spotok). Nevezd meg három hot-spot régió kontinensét! Indokold meg, miért ezek a hot-spotok!

2. FEJEZET: NEM UGYANAZOK A LEHETŐSÉGEINK 2. kérdés:Mi a környezeti igazságosság, és hogyan függ össze a környezeti rasszizmus fogalmával? 3. kérdés:Keress egy példát a környezeti igazságosságra az országodban!

3. FEJEZET: ÉLETMÓDUNK HATÁSAI 4. kérdés: Jelöld a helyes választ! - Mi a GDP?

❏ A GDP (Gross Domestic Product, bruttó hazai össztermék) az egy országban 5 év alatt előállított áruk és szolgáltatások pénzbeli értékét méri.

❏ A GDP (Gross Domestic Product, bruttó hazai össztermék) az ország lakosai által 1 év alatt előállított termékek és szolgáltatások pénzbeli értékét méri.

Értékelő lap

❏ A GDP (Gross Domestic Product, bruttó hazai össztermék) az egy országban 1 év alatt elkészült termékek pénzbeli értékét méri.

149


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

5. kérdés: Nézd meg a mobiltelefon életciklusáról szóló videót! Nevezd meg a környezetre és az emberi egészségre tett hatásokat a különböző fázisokban!

4. FEJEZET: ÖRÖKSÉGÜNK A JÖVŐ NEMZEDÉKNEK 6. kérdés: Nevezz meg két példát, ami alátámasztja, és kettőt, ami megkérdőjelezi a következő állítást: „Lehetetlenné válik számunkra, hogy a bolygót jobb állapotban hagyjuk, mint ahogy kaptuk.” 7. kérdés: A megújuló és nem megújuló energiaforrások előnyei és hátrányai:

ELŐNYÖK ( + )

HÁTRÁNYOK ( –­ )

Napenergia Vízenergia Szélenergia Fosszilis tüzelőanyag Szén Nukleáris energia

Értékelő lap

Szöveg: Aija Kosk, előadó, környezetvédelmi politika és közgazdaságtan

150


Feladatlap

Workshop

Kreativítás

Tudomány

Matematika

Írás

SAME World Oktatási anyag

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS


Mi az éghajlat? Az éghajlat egy táj jellemző időjárási viszonyainak bizonyos időszakonként (általában 30 év) átlagolt összessége (lásd 5.4 Fejezet ) . Az elhatárolható éghajlati övezetek– túlnyomórészt hosszirányú öv alakúak és a sarkköröknél körök– a szélességi fokok alapján sorolhatók be, a trópusi egyenlítőitől (sok, szinte merőleges napsugárzás) a sarkvidéki területekig (kevesebb hőt kapnak). Kétségtelenül a klíma egy nagyon bonyolult és dinamikus rendszer (5.1.1 ábra; 5.1.2 ábra), ami sok (kényszerítő) tényezőtől függ, legyen

az természeti (például naptevékenység, vízrendszer, földhasználat, biodiverzitás vagy vulkáni kitörések) vagy ember okozta tényező(például a fokozott üvegházhatás). A közvetlen napsugárzás a Földdel érintkezve módosul, amikor visszaverődik a légkörbe (30%-os albedo jellemző)vagy felerősödik az üvegházhatás miatt (légköri üvegházhatású gázok miatti újbóli sugárzás). A levegőben lévő természetes üvegházhatású gázok (például vízpára, széndioxid, metán) nélkül, amelyekaz infravörös sugárzást elnyelik

KLÍMAVÁLTOZÁS

5.1

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

5.1.1 ábra A Föld éves és globális átlagos energia egyensúlya (kredit: www.wmo.int (https://www.wmo.int/pages/themes/climate/ images/ gures/greenhouse.jpg))

152


és kibocsátják, a Föld felszínének hőmérséklete átlagosan 33 0C-kal hidegebb lenne. A modern éghajlati besorolást számos bioklimatikus változó határozza meg, melyek a havi hőmérsékleti és csapadék értékből származnak, és éves tendenciát mutatnak (például évi középhőmérséklet), valamint a szezonalitást és extrém adatokat is adnak (például legmelegebb és leghidegebb hónap

hőmérséklete). A földfelszíni fő éghajlati változókról , (Pdf reference 5.1a / 5.1.3 ábra) bővebben ez a dokumentum szól. A modern éghajlati besorolás rendszere 5 éghajlat típust határoz meg, több alkategóriával együtt, ahogy ez az interaktív térképen (http://oceanservice.noaa.gov/education/

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

5.1.2 ábra Klímabefolyásoló tényezők (kredit: www.meteorologyclimate.com (http://www.meteorologyclimate.com/climate-variation-factors.htm))

5.1.3 ábra. Éghajlati besorolás rendszere ((https://www.bing.com/images/search?q=coppen+climate+classification&view=detailv2 &&&id=69CF30DEBAEFEDB8CFF45035EE8247BF50D29195&selectedIndex=0&ccid=1reSZ7qV&simid=608004624827878976&thid=JN.zw %2b1zBmL%2bElvzVR8nVMKdQ&ajaxhist=0))

153


A trópusi éghajlat, folyamatosan magas hőmérséklettel, magába foglalja a trópusi esőerdőt (minden hónapban átlagosan 60 mm csapadékkal), a monszunt (éves eső elérheti a 10 000 mm-t) és a szavannai éghajlatot. A száraz éghajlat jellegzetes száraz évszakkal (sivatagos és félsivatagos éghajlat) a sivatagokra jellemező (napi és évszakok közötti magas hőmérséklet ingadozás, nyáron akár 45 °C), valamint a sztyeppékre. A mérsékelt éghajlat, a mediterrán (meleg és száraz nyár), a meleg mérsékelt és

az óceáni (hűvösebb nyár és enyhébb tél) éghajlat tal együt t Európára jellemző. Hidegebb sarkvidéki és hegyi éghajlat főleg a tundrára jellemző. Szöveg: Peter Fedor, környezeti ökológia professzor

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

154


Mi szabályozza a CO2 –t a légkörben? Földünk alapvető eleme a szén, ami nem csak az óceánban, a levegőben és a kőzetben van jelen, hanem az élő szervezetekben is. A környezetben a szén nem állandó vagy mozdulatlan, hanem a Föld szférái között mozog. A légkörben a szén oxidált formában, széndioxidként (CO2) van jelen. A szén-dioxid természetes forrása a vulkanikus tevékenység, a nagy erdőtüzek, az erózió, a bomlás és a lélegzés folyamata. Bár a természetes folyamatok évszázadok óta jelen vannak, a fokozott emberi tevékenység

hatással van a légkör CO2 koncentrációjára, és hozzájárul az üvegházhatású gázok magasabb koncentrációjához (lásd 6.2 Fejezet). Bár a vulkánkitörések sok CO2-t bocsátanak ki, az emberi tevékenység évente átlagosan ennél 135-ször többet.

KLÍMAVÁLTOZÁS

5.2

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Az elmúlt évszázadok gyors ipari fejlődése lényegesen megemelte a légkör CO2 tartamát (lásd 6.2 Fejezet ), és ez alapvetően 3 okra vezethető vissza: 1. fosszilis tüzelőanyagok,az olaj, a szén, a gáz és a tőzeg égetése; 2. cementgyártás; 3. nagy változások a földhasználatban (erdőirtás stb.).

5.2.1 ábra: A szén-ciklus. Az iparosítás előtti „természetes” szén-ciklus mellett ma további szén-vegyületek adódnak a ciklushoz, létrehozva a poszt-indusztriális szén-ciklust.(forrás:http://www.epa.gov/airnow/teachers/rb_carboncycle_activity.pdf (http://www.epa.gov/airnow/teachers/rb_carboncycle_activity.pdf)). 155


A szén évszázadokig ásványi anyagokban és természetes vegyületekben raktározódott (például a szénben, a metánban és az olajban), majd rövid idő alatt (az elmúlt 250 évben) fosszilis tüzelőanyagok égetésével CO2 formájában került a légkörbe. Emiatt az egyensúly a fent említett források és a szén között kibillent, és nagyrészt az óceánok és a növényzet (5.2.1 ábra) szabályozza a CO2 jelenlétét a légkörben. Globális szinten az erdők, a vizes élőhelyek és az óceánok fontos szén elnyelő, és klímaszabályozóökoszisztémák.. Például ahogy a fák nőnek, az erdő biomassza formájában megköti a szenet és évtizedekre elraktározza azt. Az erdők előnye a többi szén-elnyelő ökoszisztémához képest abból ered, hogy a fa egy kitartó anyag, és még akkor is megtartja a szenet, amikor a fát kivágják és terméket készítenek belőle, így az nem kerül be a légkörbe. A fa mint tüzelőanyag égetésének nulla a szén-egyenlege, mert ugyanaz a szén kerül így a légkörbe, mint ami már addig is a fában volt elraktározva. A klímaváltozásnak közvetlen hatása van a szén-ciklusra. Vannak rövidtávú (a légkör, a hidroszféra és a bioszféra közötti) és hosszútávú (a litoszférát és az óceánok mélyebb rétegeit és üledékeket magába foglaló) ciklusok. Egyéb üvegházhatású gázok: A CO2-n kívüli egyéb üvegházhatású gázok a vízpára (H2O), a metán (CH4), a dinitrogénoxid (N2O) és a fluorozott gázok (vagy F-gázok). Vízpára (H20): a vízpára az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz, mert az egyik leggyakoribb, legelterjedtebb és a többi üvegházhatású gázhoz képest a legnagyobb arányban található meg. A Föld növekvő hőmérséklete és az iparilag kibocsátott finom részecskék mi-

att több vízpára marad a légkörben, ami azután növeli az üvegházhatást. Így bár az emberi tevékenység nem a legfőbb forrása a vízpára-képződésnek, az iparilag kibocsátott finom részecskék hozzájárulnak, hogy a vízpára a légkörben maradjon. Metán (CH4): az üvegházhatású gázok tulajdonságai nagyon eltérnek egymástól. A metán például kb. 10 évig marad a légkörben, de eközben 20-25%-kal több hősugárzást nyel el, mint amennyit a CO2 egy évszázad alatt elnyelne.

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

A metán antropogén forrásai leginkább az energiatermeléshez, gázszivárgáshoz, mezőgazdasághoz, állattartáshoz és a hulladék-, szennyvíz- gazdálkodáshoz köthetők. Azonban oxigén hiányában metán keletkezik a természetes bomlási folyamatok közben is. További természetes CH4források a mocsarak, tőzegek és a lápok. Dinitrogén-oxid (N2O): a N2O százszor hatékonyabban nyeli el a hősugárzást, mint a CO2, míg a N2O aránya a légkörben aránylag kicsi a többi üvegházhatású gázhoz képest. A N2O fő ipari forrása a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás és az energiatermelés. F-gázok (CFC, HCFC, HFCs, PFCs, SF6): az F-gázokat sokszor használják a hűtőszekrényeknél, habképző anyagoknál, tűzoltó készülékeknél, oldószereknél, rovarölő szereknél és aeroszol hajtóanyagoknál. A többi üvegházhatású gáztól eltérően az F-gázok nagyon ellenállóak a légkörben, és a kibocsátott gázok több évtizedre, sőt évszázadra befolyásolják a klímát, emiatt kis mértékben is nagyon veszélyesek. Forrás: http://www.nasa.gov/topics/earth/features/

156


FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Szöveg: Stefano Caserini, klímaváltozással foglalkozó professzor, Milánói Műszaki Egyetem; környezeti szakértő, Ylle Napa

KLÍMAVÁLTOZÁS

http://www.unep.org/vitalforest/Report/VFG12-Forests-and-the-carbon-cycle.pdf

157


Történelmi emberi képesség a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Az ökoszisztéma, a klíma és az emberi közösségek szorosan összefüggnek. Az ökoszisztéma tartja fent és élteti az emberi társadalmakat, mert táplálkozási, környezeti, kulturális, rekreációs és esztétikai erőforrásokat biztosít. Közvetlenül vagy közvetetten mindannyian függünk az ökoszisztémáktól, a terményeket, a fákat, a tiszta vizet, az oxigént és a vadvilágot is beleértve (lásd 1. fejezet). Az éghajlat az ökoszisztéma integrált része, kölcsönösen befolyásolják egymást, helyileg és globálisan is (bővebben lásd 5.1 Fejezet és 5.2 Fejezet , ezért nagyban hozzájárul az emberi közösségek életkörülményeinek meghatározásához. A sokféle környezethez való alkalmazkodás az emberi faj jellemzője. Az emberek mindenhol ott vannak, a fagyos Északi-sarktól a meleg mediterrán területekig, a monszunos Délkelet Ázsiától a sivatagos Szaheli övezetig. Az ember legmeghatározóbb tulajdonsága lehetett a nagyfokú alkalmazkodás. Kutatások bizonyítják, hogy elődeink alkalmazkodó képessége tette lehetővé, hogy az emberek túléljenek, változzanak, és Afrikából Eurázsia fele terjeszkedjenek 1,85 millió évvel ezelőtt. Ez azt mutatja, hogy a változó klímához való alkalmazkodásban nincs semmi új. A történelem folyamán az emberi társadalmak többször bizonyították képességüket a különböző éghajlati és környezeti változásokhoz való alkalmazkodásra, legyen az elvándorlás új területekre, a termesztett növények váltása, vagy különböző fedezékek építése. A grönlandi eszkimók jól jelképezik a több ezer éves fejlődést, ahogy a sarkköri népek megtanulták uralni az ottani körülményeket.

alkalmazkodjanak a nehéz éghajlati körülményekhez és a változásokhoz: hóból kunyhót (iglut) építettek, a sarkvidéki téli sötétségben bálna- és fókazsírt égettek mert kevés fa érhető el építkezni, fűteni és világítani. Mivel a fa a csónaképítéshez is hiányzott, fókabőrt feszítettek ki egy vázra, hogy kajakot és hajót (umiaqs) építsenek, amivel aztán a messzebbi vizekre is kihajóztak bálnavadászatra, ami a legfőbb élelmiszerforrás is volt.

KLÍMAVÁLTOZÁS

5.3

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Jared Diamond „Összeomlás: Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez” című bestsellere szerint a klímaváltozás olyan tényező, ami segíthet megérteni a társadalmi túléléseket vagy összeomlásokat, többek között a környezeti károk, ellenséges szomszédok, barátságos kereskedelmi partnerek és a társadalom környezeti problémákra adott válaszai mellett. A norvég közösség összeomlásának is is ez volt az okaGrönlandon . Korábban jólétben éltek, az érkezésükkor kedvező körülményekvoltak. Relatíve enyhe idő volt, a szénatermés évekig megfelelő volt, az Európa felé vezető tengeri utak jégmentesek voltak, a rozmárcsont exportjukra volt európai kereslet, és nem voltak bennszülött amerikaiak a településeik vagy a vadászmezőik közelében. Ezek a kezdeti előnyök fokozatosan ellenük fordultak, ezért részben ők is felelősek. Miközben a klíma változását, a rozmár-csont iránti keresletet, vagy az eszkimók érkezését nem befolyásolhatták, az viszont tőlük függött, hogy mit kezdenek ezekkel a változásokkal. A területre tett hatást (a természetes növényzet elpusztítása, a talajerózió, a tőzeg kivágása) viszont teljes

Különböző stratégiákat dolgoztak ki, hogy 158


mértékben ők okozták, hozzájárulva ezzel a grönlandi norvég kolónia végéhez. Az északi félteke enyhe lehűlése a 15. és 16. században hátrányos volt a grönlandi norvégoknak, de előnyös a grönlandi eszkimóknak. Tehát a klíma lehet melegebb vagy hidegebb, szárazabb vagy nedvesebb, a hónapok vagy évek között kisebb nagyobb eltérések lehetnek, amiket a természetes változások okoznak, és nincs közük az emberi tevékenységhez. A természetes klímaváltozás egyes társadalmaknak kedvez, másoknak nem.

nagyobb mértékű, és nagyrészt inkább emberi tevékenységhez, nem pedig természeti okokhoz köthető. Egy kölcsönösen függő világban a klímaváltozás népre vagy gazdasági szektorra vonatkozó negatív hatásai továbbadódnak, így a klímaváltozás és a Diamond által azonosított tényezők kapcsolata egyre erősödik. Szöveg: Anna Brusarosco, projekt menedzser, CEVI

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

A kulcskérdés ma a globális klímaváltozás aktuális mértéke, ami minden korábbi változásnál

159


A természet jogai „A Természetnek, más néven Pachamama-nak, ahol az élet megtörténik és reprodukálódik, joga van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák a létezését, fenntartsák és megújítsák az életciklusait, struktúráját, funkcióit és evolúciós folyamatait. Minden ember, közösség, nép és ország szólítsa fel a hatóságait a természet jogainak védelmére (…) Art. 71 Chapter 7 Rights of Nature – Ecuador Alkotmánya, 2008.

A természet jogai rögzítik az ökoszisztéma és a természetes közösségek (beleértve az emberek) jogait a létezésre és a jellemző vonásaik megőrzésére, anélkül, hogy csak a kizsákmányolás eszközét látnák bennük. A Föld törvénye ebben a tekintetben különbözik a klasszikus környezeti jogtól, ami a természetet csak akkor tartja védelemre méltónak, ha az arra tett hatás az emberi létezést veszélyezteti.

Ecuador a világon elsőként ismerte el a természet jogait az alkotmányában 2008-ban, majd egy évvel később Bolívia következett . Mindkét alkotmányra hatottak a környezeti igazságossághoz kapcsolódó mozgalmak. Az Andok régió bizonyította elköteleződését Latin-Amerikában és az ENSZ-ben is , amikor javaslatban ismerte el a természet jogait.

Szöveg; Alessia Romeo, projekt menedzser

KLÍMAVÁLTOZÁS

5.4

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Az elmúlt években a természet jogainak elismerése globálisan is fontossá vált (www. harmonywithnatureun.org),India, Mexikó, az Egyesült Államok, Nepál, Új-Zéland és Törökország is kiállt mellette.

160


Mi a különbség az éghajlat és az időjárás között? Melyek a szélsőséges éghajlati jelenségek? Az időjárás a légkör egy adott időben és helyen lévő állapota. Az éghajlat a légkör átlagos állapota (például hőmérséklet vagy csapadék szempontjából) hosszabb időn át. Az éghajlat az időjárási feltételek átlaga egy helyen. Az időjárás egy adott időben végzett megfigyelésen alapul. Az éghajlat több éven át tartó megfigyeléseken alapul. Az időjárás sokféleképpen hat ránk. Befolyásolja, mit csinálunk, mit viselünk, hogyan utazunk, és a hangulatunkra is hat. A meteorológusok különböző helyeken mérik az időjárás állapotát, és ez alapján elemzik és előrejelzik a jövőbeli időjárásról. Az időjárás előrejelzés és az éghajlat előrejelzés ezért két különböző dolog: az első kezdetben az emlékezeten alapult, majd kialakult a tudománya az elkövetkező napok időjárásának jelzésére. Éghajlat előrejelzést csak tízévente lehet készíteni.

Az éghajlat az átlagos időjárás meghatározása egy évben, de a kis gyakoriságú jelenségek valószínűségét is figyelembe veszi. Például ha kis mennyiségű csapadék jellemző egy terület éghajlatára, egy extrém faktor – például özönvízszerű eső – valószínűségét fontos tudni.

FEJEZETEK

5.5

KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Egy terület éghajlati jellemzőinek megoszlása (pl. napi vagy havi hőmérséklet vagy csapadék) egy normál görbét követ (Gauss), melynek csúcsa az átlag, alaposabb vagy vékonyabb része jelzi az átlagtól való eltérés mértékét (5.1.1 ábra). A megoszlás szélső értékeit „extrém jelenségnek” nevezik (pl. nagyon forró napok, heves esőzések, erős szél), de ezeknek alapban kicsi a valószínűsége. Az éghajlatváltozás következtében a különböző éghajlati elemek normál értékei megváltoznak, és az extrém jelenségek valószínűsége és gyakorisága megnő.

161


FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

5.5.1 ábra Extrém időjárási jelenségek eltolódása a klímaváltozás következtében. (Forrás: Solomon et al., 2007, Technical Summary. In: Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change.)

Az extrém időjárásban már láthatóak is a változások: például, ahogy az alábbi ábra (5.5.2 ábra) mutatja, az európai nyári hőmérséklet 2003-ban és 2010-ben a túllépte a normális tartományt.

5.5.2. ábra: Nyári hőmérsékleti anomáliák statisztikai gyakorisága Európában (1970–1999 közötti időszak részlete) 1500–2010 közötti időszakban. A függőleges vonalak a nyári átlaghőmérsékletet jelzik egy évre vonatkozóan. Az 5 legmelegebb és leghidegebb nyár ki van emelve. A szürke oszlopok az 1500–2002 közötti időszakra vonatkoznak, a Gauss görbe feketével látszik. Forrás: http://www.nature.com/nclimate/journal/v2/n7/Bgfltab/nclimate1452flF4.html

Szöveg Katrin Saart, geológus, projekt menedzser, képző, valamint Fernando Alves, erdőmérnök 162


A klímaváltozás jelei A Földön az átlaghőmérséklet nő, de nem ez a klímaváltozás egyetlen jele. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint az átlag globális hőmérséklet és a tengerszint is nőtt, az óceánok vize melegebb lett, a hó- és jégolvadás felgyorsult. A tudósok sok tényezőt vizsgálnak a klímaváltozással kapcsolatban: például történelmi feljegyzéseket néznek,

méréseket végeznek, illetve hőmérsékleti és időjárási mintákat, a tengerszint változását és egyéb környezeti jelenséget figyelnek meg. A klímaváltozás tényezőit a 6.1.1 ábra mutatja.

KLÍMAVÁLTOZÁS

6.1

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

6.1.1 ábra A klímaváltozás jelei (kredit: http://www.climatechange2013.org/images/ gures/WGI_AR5_FigFAQ2.1-1.jpg) (http://www.climatechange2013.org/images/ gures/WGI_AR5_FigFAQ2.1-1.jpg)

163


FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

Anomáliák vannak az éghajlatban minden évben (lásd 5.4 Fejezet ), ahogy azt 2014-re a 6.1.2. ábra mutatja:

6.1.2 ábra Jelentős éghajlati anomáliák és események 2014-ben (forrás: https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/service/global/extremes/201413.gif)

A légkör hőmérséklete: a globális átlaghőmérséklet 1880 óta 0,9 °C-kal nőtt. Európában a tízéves átlaghőmérséklet kb. 1,3°C-kal nőtt az pre-indusztriális kor és a 20022011-es évtized közötti időben, ez több mint a globális átlag. Az elmúlt három évtized mindegyike melegebb volt, mint 1850 óta bármelyik korábbi évtized, és bár a hőmérséklet-növekedés kicsinek tűnik, az Északi Féltekén az 1983-2012 közötti periódus volt a legmelegebb 30 év az elmúlt 1400 évben. A hőhullámok gyakorisága nőtt Európában, illetve a nagy csapadékkal járó jelen-

ségek száma is megnőtt a világban. A légkör hat az óceánokra, az óceánok pedig befolyásolják a légkört. Ahogy a légkör hőmérséklete nő, az óceánok elnyelik a hő nagy részét és melegebbé válnak. Tengerszint növekedés: a hőmérséklet emelkedése az óceánok átlaghőmérsékletére is hatással van; ahogy a víz melegszik, több teret foglal el. 1901-2014 között a tengerszint 20 cm-rel emelkedett, átlagosan 1,7 mm-rel évente, és ez az arány évi 3,3 mm-re nőtt 1993-2014 között. A tengerszint az olvadó gleccserek miatt is emelkedik, különösen Grönlandon és az An 164


tarktiszi félszigeten, ahol a jégtakaró olvadása növeli az óceánok vizét. Óceánok savassága: az óceánok fontos szerepet játszanak a Föld szén-ciklus egyensúlyának megtartásában (lásd 5.2 Fejezet ). Amióta az emberiség elkezdett fosszilis tüzelőanyagot égetni, a felszíni óceáni vizek savassága 30%-kal nőtt: ennek oka a savas vegyületek (például a szén-dioxid) légkörbe bocsátása, amit az óceán elnyel. Az óceánban a szén-dioxid reakcióba lép a tengervízzel, ami az óceán savasodását okozza. A PH-érték változásának nagysága és következményei a tengeri organizmusokra és az ökoszisztémákra nézve nem teljesen ismertek, de nagyon veszélyesek lehetnek. Tengeri jégtakaró zsugorodása: az Északi sark körül a Jeges-tenger annyira hideg, hogy általában jéggel van borítva. Télen a jéggel borított terület nagysága nő, nyáron pedig csökken. Ha a levegő és a víz a szokásosnál melegebb, a Jeges-tenger jege nyáron a megszokottnál jobban olvad. A nyári tengeri jég minimális nagysága 2012-ben közel fele akkora volt, mint az 1979-1988 közötti évtizedben. Az olvadó tengeri jég nem sokkal emeli meg a tengerszintet, mert a jég már amúgy is az óceánon lebeg. Azonban mivel a fehér jég visszaveri a napsugarakat, míg a sötét óceánvíz elnyeli azokat, a jégtakaró olvadása gyorsítja a globális felmelegedést. A tengeri jég fontos a természetes élőhelyek miatt is. Talán a legfontosabb: a tengeri jég érzékenyen jelzi a felmelegedést és az egész éghajlati rendszerben végbemenő változásokat. Olvadó gleccserek: a gleccserek nagy hó- és jégtakarók, melyek egész évben megtalálhatók a Földön. A melegebb hőmérsékletek miatt a gleccserek gyorsabban olvadnak,

mint ahogy új havat felvesznek. A gleccserek az egész világon olvadnak, ahogy az éghajlat melegszik. Ez pedig befolyásolja a környező ökoszisztémát és a folyók szezonális vízellátását (beleértve az ivóvizet is). A NASA Globális Jég figyelője (Global Ice Viewer) példákat mutat be. A klímaváltozás, a gyakori tévhittel ellentétben, nem napsütéses napokat jelent. Ahogy az éghajlat melegszik, a szélsőséges időjárási esetek gyakoribbá válnak (5.5 fejezet). Az elmúlt évtizedekben például jellemzően ilyen az extrém hőség, az intenzív csapadék és az aszály. Sőt, a hőhullámok hosszabbak és forróbbak lettek, az aszály intenzívebb és kiterjedtebb. A heves esőzések vagy hurrikánok, és egyéb trópusi viharok a meleg óceánvízből nyerik az energiájukat. Ez árvizekhez vagy a vízminőség romlásához, sőt néhány helyen akár a vízkészletek csökkenéséhez is vezethet. Sok helyen kevesebb hó esik, mint korábban, és ez a hó hamarabb elolvad. Az előrejelzések szerint a telek Észak Európában enyhébbek és esősebbek lesznek, bizonytalan hótakaróval.

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

További információ: IPCC, Fifth Assessment Report, FAQ 2.1: “How Do We Know the World Has Warmed?” (http://www.metlink.org/wp-content/uploads/2014/05/FAQ2_1.pdf) European Commission, Climate change consequences (http://ec.europa.eu/clima/change/ consequences/index_en.htm)

165


FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

Szöveg: Stefano Caserini, Klímaváltozással foglalkozó egyetemi tanár, Milánói Műszaki Egyetem; környezeti szakértő, Ylle Napa

166


A CO2 koncentráció növekedése A CO2 egyike a légkörben természetesen előforduló elsődleges üvegházhatású gázoknak, de koncentrációja jelentősen megnőtt az elmúlt két évszázadban. Egyértelmű bizonyíték van a növekedésére, különösen az elmúlt öt

évtizedből, amikor az emberiség közvetlenül elkezdte a CO2 légköri szintjét mérni. A 6.2.1 ábra a CO2 szintjének gyors növekedését mutatja az 1960-as évektől:

KLÍMAVÁLTOZÁS

6.2

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

6.2.1 ábra Légköri CO2 a Mauna Loa Megfigyelőközpontból (kredit: http://www.epa.gov/climatechange (http://www.epa.gov/climatechange/images/science/KeelingCurve-large.png))

Ez a grafikon, az ún. “Keeling görbe” (Charles David Keeling kutató után, aki először mérte a légkör CO2 koncentrációját) azt mutatja, hogy 50 év alatt a CO2 koncentráció 315 ppmről 400 ppm-re nőtt 2015-re. A jégben lévő légbuborékok vizsgálatából kiszűrt adatok

azt mutatják, hogy az elmúlt 10 000 évet nézve a légkör CO2 koncentrációja egyenletes, 280 ppm maradt a 18. század végéig, az ipari forradalom kezdetéig. Azóta a koncentráció több mint 40%-kal nőtt. 167


KLÍMAVÁLTOZÁS

A CO2 koncentráció növekedése világosan mutatja az évi 5 ppm ciklikus változást, ami megfelel a növényzet által felvett, időszakos CO2 változásnak (6.2.2. ábra)

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

6.2.2 ábra Jelenlegi globális havi CO2 átlag (forrás: www.esrl.noaa.gov (http://www.esrl.noaa.gov/gmd/ccgg/trends/global. html#globalfldata))

Ezek közül a legtöbb növényzet az északi féltekén található, mivel itt van a szárazföldek nagy része. A CO2 szint a májusi maximum után csökken az északi tavasz és nyár alatt, mert a növények növekedése a fotoszintézissel szén-dioxidot von el a légkörből. Az októberben elért minimum után a szint megint növekszik az északi ősz és tél alatt, mivel a növények és a levelek elpusztulnak, ezzel gázt engedve vissza a légkörbe. A holocén kor alatt (az elmúlt 10 000 évben), a fosszilis tüzelőanyagok széleskörű égetése előtt, a CO2 koncentrációja a légkörben stabil volt, mert a természetes források (óceán

és növényzet) által kibocsátott CO2-t egyensúlyozta a természetes szén elnyelés (megint csak az óceánok és a növényzet). Az emberiség a CO2 koncentráció növelését a mezőgazdasági tevékenységgel járó masszív erőirtással kezdte; ám a koncentráció növekedése igazán az ipari forradalommal kezdődött, amikor a fosszilis tüzelőanyagok égetése felborította a természetes egyensúlyt, és 800 000 éve nem látott magasra emelte a CO2 szintet. Ahogy az 5.2 Fejezet bemutatja, a természetes szénforrások több szenet cserélnek ki a légkörben, mint az emberi tevékenység, de a CO2 növekszik, mert az emberi tevékenység által kibocsátott

168


CO2-nek csak egy részét (kb.40%-át) nyelik el az óceánok és a növényzet, a maradék pedig a légkörben halmozódik fel. Ez vezet a CO2 Keeling görbén bemutatott mennyiségéhez, ami tovább növeli az üvegházhatást. A CO2 fő forrásait és a többi üvegházhatású gázt (metán, dinitrogén-oxid, vízpára, F-gázok) az 5.2 Fejezet mutatja be.

További információ: Carbon Cycle, Earth Observatory, NASA (http://www.epa.gov/ airnow/teachers/rbflcarboncycleflactivity. pdf) Szöveg: Stefano Caserini, Klímaváltozással foglalkozó egyetemi tanár, Milánói Műszaki Egyetem; környezeti szakértő, Ylle Napa

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

169


A klímaváltozás különböző okai A Föld éghajlata a kezdetektől fogva folyamatosan változott, ingadozott, ezek a hullámzások mégis lassúak voltak a mostanihoz képest. Fontos figyelembe venni a váltakozás sebességét, a változások időbeli alakulását ahhoz, hogy megértsük a természeti és emberi tevékenység jelenlegi klímaváltozásra tett hatását.

a klímára nézve (néhány hónaptól néhány évig terjed). A napsugárzás változása is befolyásolta az éghajlat tendenciáját az elmúlt évszázadokban, de az ipari forradalom óta az üvegházhatású gázok megnövekedett légköri szintje ennél tízszer jobban befolyásolta a klímát.

Az átlaghőmérsékletet a bejövő és távozó energia egyensúlya határozza meg, ami meghatározza a Föld energia-egyensúlyát (lásd 5.1 Fejezet ). Minden olyan tényező, ami változást okoz a bejövő vagy kimenő energia mennyiségében és ezt hosszútávon fenntartja (évtizedekig vagy még tovább), klímaváltozáshoz vezethet. A tényezők egy része a klíma szempontjából természetes vagy “belső” tényező, mint például a vulkanikus tevékenység, a napsugárzás vagy a Föld keringése a Nap körül. Más tényezők azonban ún. külső “klímakényszerítő” tényezők, mert hosszútávon megváltoztatják az éghajlatot – melegítik vagy hűtik, a változás okától függően.

Az óceáni áramlatok és a légköri cirkuláció (például az El Niño jelenség – lásd 5.1 Fejezet eltérései is befolyásolhatják rövid időre az éghajlatot. Bár ez a természetes belső éghajlati tényező fontos az emberi tevékenységre tett hatása miatt, mivel meghatározza a melegebb éveket, a keményebb aszályokat vagy a hevesebb csapadékot, viszont hosszútávú változásokat nem hoz, azokat leginkább az emberi klímabefolyásoló tényezők (mint az üvegházhatású gázok) okozzák.

A tényezők különböző ütemben hatnak. A tényezők közül, amelyek a régmúltban alakították a Föld éghajlatát, nem mindegyik releváns a jelenlegi klímaváltozással kapcsolatban. A természetes tényezők közül kettő felelős a jelenlegi klímaváltozási ütemért: a vulkanikus tevékenységben és a napsugárzásban bekövetkező változások. Ezek a tényezők befolyásolják elsősorban a bejövő energiát. A hatalmas vulkánkitörések, amik sok port és szulfátot bocsátanak ki, hűtik a légkört, de ez a hatás mellékes és viszonylag rövidtávú

KLÍMAVÁLTOZÁS

6.3

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

A tudósok meggyőződése, hogy az elmúlt 50 év hőmérsékletbeli változásait nem lehet pusztán természeti változásokkal magyarázni. Számítógépes modelleken szemléltetik a különböző (mind emberi mind természeti) klímabefolyásoló tényezőket, amik bemutatják a közelmúlt hőmérsékletbeli változásait. Amikor ezek a modellek csak természeti tényezőt tartalmaznak (napsugárzás erőssége, vulkánkitörés), nem tudják pontosan reprodukálni az elmúlt 50 év hőmérsékletnövekedését. Amikor azonban az emberi klímabefolyásoló tényezőket (üvegházhatású gázok) is beviszik a modellbe, jól bemutatja a légkör és az óceánok felmelegedését. Amikor a természeti és emberi klímabefolyá 170


soló tényezőket összehasonlítják, látszik, hogy az emberi tevékenység okozta szén felhalmozódás a klímát leginkább befolyásoló tényező az elmúlt 50 évben. Forrás: Causes of Climate Change (ht tp:// w w w. c l i m a t e c h a n g e . g c . c a /d e f a u l t . asp?lang=en&n=65CD73F4-1) by Canada’s Action on Climate Change IPCC - Climate Change 2014 Synthesis Report, Summary for Policymakers (https://www.ipcc. ch/pdf/assessment-report/ar5/syr/AR5_SYR_ FINAL_SPM.pdf) Video “Climate Change 2013: The Physical

Science Basis” (https:// w w w.youtube.com/ watch? list=PL8HWK0 G9m3B49SUeiBIn7IkfV cvwboZe9&v=6yiTZm 0y1YA) Climate Change. Evidence, Impacts and Choice - answers to common questions about the science of climate change (http://dels.nas. edu/resources/static-assets/materials-basedon-reports/booklets/Climate-Change-Linesof-Evidence.pdf) by National Research Council

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Szöveg: Stefano Caserini, Klímaváltozással foglalkozó egyetemi tanár, Milánói Műszaki Egyetem ; környezeti szakértő, Ylle Napa

171


Egyenlő mértékben vagyunk felelősek a CO2 növekedésért? Mindannyian ugyanazon a bolygón élünk, és a bolygó éghajlatát megváltoztató kibocsátás mindenkire hat (lásd 6.2 Fejezet ), és a katasztrófa felé vezet. Az éghajlatot befolyásoló üvegházhatású gázok gyorsan terjednek a Föld légkörében. A klímaváltozásnak (bővebben lásd 6.3 Fejezet , 6.5 Fejezet, 7.1 Fejezet és 7.2 Fejezet) súlyos következményei lesznek a Föld bizonyos részein, nem feltétlenül ott, ahol a kibocsátás térben és időben történik. Hogyan tudjuk mérni az egyes országok felelősségét az üvegházhatású gázok kibocsátásával és az okozott klímaváltozással kapcsolatban? A lényeg nem az, hogy valakit hibáztassunk (hiszen az elmúlt 50 évben csak kevesen tudták elképzelni, hogy a klímaváltozás az egyik legveszélyesebb tényező lesz az emberi élet szempontjából). Az egyes országok

felelősségét a klímával kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon mégis figyelembe kell venni. De a valódi cél az, hogy a lehető legigazságosabban megállapítsuk, hogy az egyes ember, régió, kormány mit tehet a klímaváltozás enyhítéséért, és a kibocsátás csökkentéséért. Három szempont alapján. Az első az egyes országok egy főre jutó üvegházhatású gáz-kibocsátásának mérése (lásd 6.4.1 ábra). Idővel ezeknek a számoknak fokozatosan egyenlőbbnek és kisebbnek kell lenniük, hogy megállítsuk a kibocsátást mielőtt még elérnénk a küszöböt, amikor a folyamat visszafordíthatatlan lesz. De hogyan tudjuk az egyes országok kibocsátását mérni?? Bizonyos kibocsátás a termékek gyártásából, termeléséből adódik, amiket aztán a világ egy másik pontján vesznek meg. Ez a kibocsátás vajon a termelő ország vagy a fogyasztó ország számlájára írandó? (6.4.2 ábra)

6.4.1 ábra Egy főre jutó CO2 kibocsátás (kredit: http://www.economicshelp.org (http://www.economicshelp.org/blog/6131/economics/listof-CO<sub>2</sub>-emissions-per-capita/)).

KLÍMAVÁLTOZÁS

6.4

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

172


A második szempont történelmi: az iparosítás, a legtöbb klímaváltozást okozó kibocsátás forrása különböző időpontokban kezdődött az egyes országokban (sok országban még nem kezdődött el). A konvergencia elérése érdekében az egyes országokra jutó, az elmúlt kétszáz év alatt a légkörben felhalmozódott CO2 kibocsátás kiszámításának magában kell

foglalnia a történelmi felelősség szempontját. Végül, bár néhány ország túl van az ipari fejlődés legintenzívebb szakszán (a szennyező termelés offshore tevékenysége is jele ennek), sok gazdaság még mindig a termelésre alapozza a fejlődését, és

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

6.4.2 ábra Kibocsátás és fogyasztás (kredit: econews.com.au (http://econews.com.au/news-to-sustain-our-world/france-urges-australia-to-keep-climate-commitment/))

ez nagyfokú kibocsátást okoz, főleg akkor, ha a környezetbarát technológiák és tudások nem elérhetők számukra, mert az az egyes iparilag fejlett országok monopóliuma.

Ezért amikor a klímaváltozást előidéző kibocsátás egyes országokra eső részét számoljuk, és azt, hogy mennyit termelhetne egy ország, mielőtt elérjük a küszöböt, ahonnan a folyamatok visszafordíthatatlanok lesznek, figyelembe kell vennünk, hogy egyes 173


A klímaváltozás elleni intézkedések közös menetrendjét alátámasztó konvergenciának e három tényezőn kell alapulnia.

Szöveg: Guido Viale, közgazdász

KLÍMAVÁLTOZÁS

országok még az iparosodás folyamatán mennek keresztül, vagy elmaradtak abban.

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

174


A farmernadrágom szén-lábnyoma A szén-lábnyom azt mutatja, hogy mennyi szén (és más üvegházhatású gáz) kerül a légkörbe az emberi tevékenység miatt. Ahogy a homokban sétálás is nyomot hagy, az üzemanyag égetése szén-dioxidot hagy a levegőben: ezt hívják karbon lábnyomnak.

calculator/ (http://www3.epa.gov/carbonfootprint-calculator/)

Az üvegházhatású gázok (lásd 6.4 Fejezet) kibocsátásához hozzájárul a közlekedés, az erdőirtás, az ételek, az üzemanyag, a készáruk termelése és fogyasztása, utak, épületek építése és szolgáltatások végrehajtása. Az egyszerűség kedvéért ezt gyakran a kibocsátott szén-dioxid (vagy az annak megfelelő egyéb üvegházhatású gáz) mennyiségben fejezik ki. Egy fejlett országban lévő átlagos háztartás szén-lábnyomának nagy része “indirekt” forrásokból (https://en.wikipedia.org/wiki/Carbon_footprint), származik, mint például olyan termékek gyártása, amelyek a termékek fogyasztóitól távol készülnek. Ezeket megkülönböztetjük az olyan kibocsátástól, amelyek a fogyasztó szén-lábnyomának “direkt” forrásai, például amikor közvetlenül az autójában vagy a tűzhelyén égő fosszilis tüzelőanyagtól származik. A szén-lábnyomunkat többféle kalkulátorral kiszámolhatjuk:

de csak néhánnyal számolhatjuk ki a fogyasztási cikkek lábnyomát ( http://www.ethical. org.au/3.4.2/get-informed/issues/fashionfootprint/ ).

h t t p : // w w w. n a t u r e . o r g /g r e e n l i v i n g / carboncalculator/ (ht tp: //w w w. nature.o rg /gre enliv ing / carboncalculator/)

http://www.carbonfootprint.com/calculator. aspx (http://www.carbonfootprint.com/ calculator.aspx)

KLÍMAVÁLTOZÁS

6.5

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Mi a helyzet a mindennapi használati cikkekkel? Vegyük például a farmernadrágot. A farmernadrág életciklusának két fő része van: a gyártás és a használat. A gyártásnál sok összetevőt kell figyelembe venni: a gyapot termesztését és betakarítását, az anyagok szállítását, a gyapotból fonal fonását, az anyag mosását és szárítását, a többi rész gyártását (bélés, szegecsek, cipzár, gombok, koptatás). Ezen kívül figyelembe kell venni a tárolást (raktárakban), az üzletbe való szállítást, az üzletek által elhasznált energiát stb. A használat során gondolnunk kell a mosásra, vasalásra és az életciklus végére (legyen az újrahasznosítás, újrafelhasználás, vagy a hulladéklerakóba juttatás). Ezeknek a lépéseknek sok környezeti hatása van, ilyen az energia-fogyasztás, a vízfogyasztás és a háztartási hulladék keletkezése. A gyártási folyamat felelős a klímaváltozásra tett hatás kb. 59-63%-ért, míg a farmernadrág használata és az utóélete a maradék 37-41%-ért. A farmernadrág életciklusának szén kibocsátása

http://www3.epa.gov/carbon-footprint175


nagyon változó, 33 kg és 415 kg szén-dioxid kibocsátás között mozog. Fontos a teljes hatás figyelembevétele.

érintett emberek munkakörnyezetétől függően.

A farmer nem csak egy nadrág, amit időnként felveszünk, hanem önálló életciklusa van, és ez különböző hatással jár a mezőgazdasági, gyártási, szállítási módoktól függően, sőt, a gyapottól a készruháig tartó folyamat során

jeans (http://www.levistrauss.com/sustainability/ planet/)

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

6.5.1 kép A farmernadrágon lévő szöveg: “1 kg textil gyártásához kb.10 000 liter vizet használunk el” (kredit: HUMANITAS, 2013)

Néhány egyéb adat a gyapottal kapcsolatban: • A hagyományosan termesztett gyapotnál a termesztők az összes növényvédő szer több mint 10%-át használják és a rovarirtók 25%-át.

házhatású gázok kibocsátásának kb.70%a a fogyasztói oldalon történik, és nem a gyapottermesztésből, a szállításból vagy a gyártásból adódik.

• Körülbelül 8000 különböző szintetikus vegyi anyagot használnak világszerte a textilkészítésnél, amiből sok az édesvizekbe is bekerül.

Ezért fontos, hogy fogyasztóként legyünk tisztában azzal, milyen hatással jár a pamut gyártása és használata, ami a mi divattal kapcsolatos döntéseinkből származik, és csökkentsük ezt az öltözködési és vásárlási szokásaink megváltoztatásával!

• A farmernadrágok víz-lábnyoma: 1 farmernadrág gyártásakor 11800 liter vizet használnak fel. • A pamut ruhákkal kapcsolatba hozható üveg-

176


Forrás: The Environmental Impact of a Pair of 501s (http://www.wsj.com/news/interactive/CARBONFOOT1007) The cost of the pair of jeans (https://bronwynvanvugt.wordpress.com/2013/01/26/the-costof-a-pair-of-jeans/) Study: The Carbon Cost Of A Pair Of Jeans (http://www.go-green.ae/greenstory_view. php?storyid=299)

The Buddha Jeans (http://buddhajeans. com/2013/05/15/howdo-the-new-eco-andsustainable-consumerlook-like/) Szöveg: Živa Gobbo, elnök, Focus Egyesület a fenntartható fejlődésért (http://focus.si (http://focus.si))

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

How Green Are Your Jeans? (http://archive. onearth.org/article/how-green-are-your-jeans) Carbon footprint (http://en.wikipedia.org/wiki/ Carbon_footprint) Ecological footprint (http://en.wikipedia.org/ wiki/Ecological_footprint) Ecologist (http://www.theecologist.org/)

177


A klímaváltozás rövid-, közepes-, és hosszútávú hatásai Az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás sokféle hatással volt az emberekre és a természetre minden kontinensen. Ahogy a globális felmelegedés nő, úgy rövidtávon további hatások is várhatók. Sok szárazföldi, édesvizi és tengeri faj elterjedési területe és migrációs szokása változott a klímaváltozás miatt. Mivel a klímaváltozás üteme felgyorsult ( 5.3 Fejezet ), a fajok nehezebben alkalmazkodnak, az élő fajok kihalási arányának is megnőtt. Sok helyen a csapadék, a hóesés mennyiségének vagy az alpesi gleccserek halmazállapotának változása hat a hidrológiai rendszerekre, ez pedig a vízforrások minőségére és mennyiségére ( 7.2 Fejezet ). A gleccserek szinte az egész bolygón összezsugorodtak, miközben a Jeges-tenger jegének időszakos nyári csökkenése nő. Az emberi társadalmakra nézve elmondható, hogy a klímaváltozás hatása a létező kritikus helyzeteket általában tovább rontja (szegénység, élelmiszerhiány, rossz termőföld, háborúk miatti migráció stb.), vagyis a legszegényebb és legsérülékenyebb csoportok életét befolyásolja leginkább. A szélsőséges időjárási jelenségek, például hőhullámok, aszályok és viharok, közvetlenül hatnak az életkörülményekre, árvizek, erdőtüzek, mezőgazdasági hozam csökkenése, lakhatás és infrastuktúra elpusztítása formájában. Közvetett hatás például a növekvő élelmiszerárak és a migráció. A globális felmelegedés növeli a súlyos, széleskörű és visszafordíthatatlan következmények esélyét. Látva a globális

hőmérséklet hivatalosan is elismert növekedési arányát (átlagosan kb. 1°C-kal nagyobb, mint a preindusztriális időben), a további következmények elkerülhetetlenek: a hőmérséklet előreláthatólag további egy fokkal fog nőni középtávon, vagyis a következő néhány évtizedben. Ha nem teszünk komoly lépéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a globális átlaghőmérséklet akár 4°C-kal is nőhet, és ez komoly hatással lesz az ökoszisztémára, a biodiverzitás jelentős csökkenését okozza, és veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot a sűrűn lakott régiókban. A magas hőmérséklet és páratartalom mindennapi emberi tevékenységek (mint pl. a szabadban való munka) elvégzését is nehezítheti egyes területeken és évszakokban.

KLÍMAVÁLTOZÁS

7.1

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

A klímaváltozás jövőbeli hatása régiónként nagyban eltér: a következmények nem egyenlően és nem egyformán oszlanak majd meg. Például a növekvő tengerszint nagyobb hatással lesz egyes Csendes óceáni szigetekre, vagy alacsonyan lévő tengerparti területekre. Ez azonban nem csak földrajzi kérdés: a gazdag országok kevésbé lesznek kitéve a károknak és jobban kihasználják az esetleges előnyöket, mert ezek a területek tipikusan kevésbé sűrűn lakottak, és több erőforrást tudnak megelőzésre és alkalmazkodásra mozgósítani (lásd 8.3 Fejezet ). Viszont a szegényebb országokat jobban sújtja majd a helyzet, mert jobban függnek a helyi mezőgazdasági termeléstől, és ezért jobban ki vannak téve a hőmérséklet és hidrológiai rendszer változásainak.

178


FEJEZETEK 7.1.1 kép A lakosok gázolna-

KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

kaz árvízben, amit az Ondoy tájfún okozott, Cainta Rizalban, Manila-tól keletre, a Fülöp szigeteken, 2009. szeptember 27-én. (Kredit: Reuters)

További információ:

terjeszkedéséről) (http://www.macromicro.it/eng/)

IPCC - Climate Change 2014: Impacts, Adaptation, and Vulnerability (http://ipcc-wg2.gov/ AR5/report/)

Global sea level rise map (http://geology.com/ sea-level-rise)

IPCC video on AR5-WG2 (https://player.vimeo. com/video/89725715)

State of Arctic sea ice (http://nsidc.org/arcticseaicenews/)

IPCC power point on AR5-WG2 (http://ipccwg2.gov/AR5/images/uploads/WGIIAR5-SlidesMarch_05_2015.pptx)

USA National Hurricane Center (http://www. nhc.noaa.gov)

Climate Time Machine (4 hasznos animáció) (http://climate.nasa.gov/interactives/climatetime-machine) NASA Images of Changes (lenyűgöző videó a Föld felszínén történtő változásokról) (http:// climate.nasa.gov/state_of_Xux) (i.e. pl. Olvadó Qori Kalis glacier, Peru (http://climate.nasa.gov/ state_of_Xux#Qori-Kalis-930px-80-v2.jpg) Macromicro Project (érdekes videó és fotó a gleccserek változó alakban történő

Global Climate Change by NASA (http://climate. nasa.gov/) Data on temperature. GISS Surface Temperature Analysis (GISTEMP) (http://data.giss.nasa. gov/gistemp) Szöveg: Stefano Caserini, klímaváltozással foglalkozón egyetemi tanár, Milánói Műszaki Egyetem

179


A klímaváltozás hatása a vízre A klímaváltozás és a víz körforgása között szoros kapcsolat van. A globális felmelegedés a vízkörforgás gyorsulásához vezet. A régiótól függően a lehetséges következmények változhatnak: a klímaváltozás hevesebb esőzésekhez vezethet, ami pedig megáradt folyókat eredményez, ahogy az 2013-ban Európa hét országában történt. A heves esőzések közel 20 millió embert érintettek Pakisztánban is 2010-ben. Azonban a klímaváltozás okozhat kevesebb esőt és megváltozott csapadékjellemzőket is, ahogy sok– a fokozott párolgás miatt mára szárazzá vált– régióban szerte a világban. Kelet Kenya egyik régiója, Makueni egy példa erre, ahol az emberek, a kevés csapadék miatt, alig tudják biztosítani a megélhetésüket.

A légkör felmelegedése felmelegíti a Föld felszínét, ez olvadó gleccserekhez, és a tengerszintemelkedéséhez vezet. A hőmérséklet emelkedése miatt a gleccserek nyáron gyorsabban olvadnak. Eközben a téli havazás csökkent, mert a tél kezdete kitolódott, viszont a tavasz hamarabb kezdődik, emiatt a nagyobb mértékű olvadás nincs kiegyensúlyozva.

KLÍMAVÁLTOZÁS

7.2

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Nemcsak a gleccserek olvadása, hanem a hőtágulás is a tengerszint emelkedéséhez vezet (lásd 6.1 Fejezet ). Az óceánok elnyelik a hőt, és a növekvő hőmérséklet és az üvegházhatás miatt a víz jobban felmelegszik és kiterjed, hozzájárulva a tengerszint emelkedéséhez. Főleg a déli Csendes óceáni szigetek, az alacsonyan fekvő tengerparti területek, és a delta

Kredit: Climate Change in the PaciGc, 2014. By PACC. 180


területek (mint pl. Banglades) vannak kitéve a tengerszint emelkedésének. Egy méteres tengerszint emelkedés Európa partjait is érinti majd, főleg Hollandiát, Dániát és Németországot, valamint az itt élő 13 millió embert. Súlyos következményei lehetnek a belvízi gleccserek olvadásának is, például a Himalája régiójában: az olvadó jégből származó tavak sokszor túláradnak, ami veszélyezteti a környezetet és az ott élő embereket. Hosszútávon a hó és jég csökkenése veszélyeztet számos folyót, ami az emberek számára vízhiányhoz is vezethet. A következő térkép az olvadó gleccserek aktuális állapotát mutatja. A klímaváltozás másik vízzel kapcsolatos hatása az óceánok savasodása. Az óceánok a légkörből veszik fel a CO2-t. A növekvő CO2 miatt elsavasodnak az óceánok, és ez hatással van az itt élő korallokra és állatokra: egyes vízi élőlény (pl. korallok) növekedése és reprodukciós rátája csökkenhet, mert a tápláléklánc és az óceán ökoszisztémája is veszélyeztetve van. Egyes fajok csökkenése (pl. kagyló) gazdasági károkat is okozhat.

tesek lehetnek: a hosszú aszály például a termés csökkenéséhez vezet, vagy a heves esőzések és árvizek elmossák a termékeny földet, és veszélyezteti az alapvető élelmiszerellátást. Ezen kívül a vízhiány vagy a fertőzött víz betegségekhez vezet. Az IPCC 2008-as jelentése az éghajlatról és a vízről a klímaváltozás vízkészletre való következményeit és az érintett közösségeket vizsgálja.

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Azonban ha a vízkészletről beszélünk, a klímaváltozás nem az egyetlen tényező. Egy növekvő népességnek megnő az igénye a mezőgazdaságra és vízhasználatra, így a víz-igényes életmód, a vízszennyezés és a megfelelő technológiák hiánya mind hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak felelrősítéséhez. A vízzel kapcsolatos témákról bővebben az ENSZ 2015-ös jelentése (United Nations World Water Development Report 2015) szól. Szöveg: Judith Corbet, képző

A globális felmelegedés édesvíz-elérhetőségre tett hatását nehezebb régiókra és időszakokra megjósolni, mint globális szinten. Azonban összességében a hidrológiai körforgás intenzívebbé válik, ami gyakrabbá teszi a szélsőséges időjárási eseményeket, például az árvizeket, hőhullámokat, aszályokat és viharokat. Ennek a következményei sokak számára végze-

181


A klímaváltozás hatása a mezőgazdasági termelésre Az éghajlat változékonysága jelentős hatást gyakorol az élelmiszertermelésre. A mezőgazdaságban az éghajlati ingadozások és azok következményei (lásd 7.1 Fejezet ) a leginkább felelősök (többek között) a talaj termékenységének csökkenéséért, ami szélsőséges esetekben elsivatagosodáshoz is vezethet. A kismértékű hőmérsékletemelkedés is a növények növekedését és a termelési időszakot növeli. A skála másik végén pedig a szélsőséges időjárás csökkentett mezőgazdasági termeléshez vezet (a kártevők és kórokozók megjelenése, és az azzal járó problémák miatt: az állatállomány egészségére, növekedésére, takarmányára és szaporodására való hatások miatt). A klímaváltozás nagymértékben hat a növényi élősködőkre, főleg a rovarokra és gombákra, elősegíti azok elterjedését és szaporodását. Ez komoly aggodalomra ad okot, mert, ahogy azt ez a cikk (http://www.bbc.com/news/science-environment-23899019) elmagyarázza, a kártevők akadályozzák a zöldségek túlélését (például a Xylella fastidiosa bacterium elterjedése Dél-Olaszországban, vagy a burgonyabogár esete.) Az emelkedő hőmérséklet a már így is az északi szélességi fokon történő termesztésnek kedvez. Ez növelni fogja az amúgy is erős versenyt az észak és a dél, valamint a város és a vidéki gazdaságok között, és magas termelési változékonyságot és áringadozást okoz. A klímaváltozás hatása a termelékenységre nézve a földrajzi régiók szerint változik, illetve egy

régión belül a gazdálkodás típusától függően alakul. Valószínűleg gyakran tapasztalunk majd súlyos hiányt délen, és hosszabb termelési időszakot és megnövekedett termelést északon.

KLÍMAVÁLTOZÁS

7.3

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

A kapitalista termelés a maximális talaj-kihasználás és mezőgazdasági iparosodás fele megy. Ez a mezőgazdaság, a nagy hozam fenntartása miatt és a klímaváltozásra adott válaszként nagyban épít a műtrágya és a gépesítés használatára, így az üvegházhatású gázok kibocsátásának 14%-ért felelős (lásd 6.3 Fejezet ). Emiatt felgyorsítja a globális felmelegedést, főleg a metán és a dinitrogén-oxid kibocsátásán keresztül (szemben a CO2-vel, lásd üvegházhatású gázok kibocsátása a mezőgazdaságban). Az ipari mezőgazdaság sebezhetőbb a környezeti jelenségekkel szemben: a termények, azok korlátozott változékonysága és a monokultúra miatt, jobban ki vannak téve a kártevőknek. A jelentős beruházást igénylő mezőgazdasági eszközök (berendezések, építmények, infrastruktúra) könnyen megrongálódnak a rossz időjárási körülményekben. Jelenleg egyre fontosabb a termelési ciklusok egyszerűsítése és a gazdálkodási tevékenységek diverzifikálása. A leggazdagabb országok a mezőgazdasági termelés monopoliumára tesznek szert, ami magas károsanyag-kibocsátással és energiafogyasztással jár. A verseny miatt a globális vidéki rendszer egyre kevésbé fenntartható: a gazdák kénytelenek alacsonyabb áron eladni terményeiket és drágán ipari termékeket 182


bizonytalanabbá válnak, ami elszegényedéshez és a föld elhagyásához vezet (lásd 3.2 Fejezet ), 8.3 Fejezet ), 11.2 Fejezet ). A jelenlegi fejlődési modell az önellátó gazdalkodás csökkenésével megakadályozza a fenntarthatóságot. A globális dél országaiban sorra hagynak fel az önellátó gazdálkodási formákkal, ami csökkenti a képességünket, hogy a környezeti változékonyságra reagáljunk, valamint sok szenvedést okoz, mivel az éhínség az embereket elvándorlásra kényszeríti.

lyi mezőgazdaság még mindig előnyben részesíti a „hagyományos növényeket”, amelyek értékes és korlátlan erőforrásai a genetikai tulajdonságoknak, így növelik a termény ellenállási a környezeti feltételeknek. A kistermelők rugalmassága képessé teszi őket a változó helyzetekhez való alkalmazkodásra, az ipari rendszerek kényszere itt kevésbé meghatározó.

Elsősorban a vidéki területek viselik a klímaváltozásból és a természeti katasztrófákból adódó mezőgazdasági nehézségeket. A gazdák, főleg a legszegényebb országokban, a városok perifériájára vándorolnak, hogy jobb megélhetést találjanak. Hamarosan a városi területek kapacitása és gazdasága telítődik, így az életkörülmények még nehezebbek lesznek, mint vidéken. Ez gyakran új migrációt indítanak távoli területekre (lásd 10 Fejezet ) és 11 Fejezet ). A népesség koncentrációja új stresszfaktort jelent a térségben, a már meglévő többi faktor mellé, és az érzékeny régiókban súlyosbíthatja a rossz életkörülményeket és konfliktushoz vezethet (ez a cikk például arról szól, hogyan járult hozzá az aszály a szíriai konfliktushoz.

Aszály vagy hasonló esemény esetén az a talaj, ami kevésbé intenzíven volt használva, jobban leküzdi a környezeti stresszt, mert több vizet tud összegyűjteni, és a szélsőséges csapadékkal, állóvízzel és erózióval is jobban megküzd, mint a hagyományosan művelt talaj. Ma már elengedhetetlen, hogy a vidéki ökoszisztémák rugalmasságát ösztönözzük a természetes erőforrások (víz, talaj, olajszármazékok) fenntartható használatával és a mezőgazdasági földterület helyes kezelésével, hogy fenntartsuk a vidék változásokhoz való alkalmazkodó-képességét (lásd 4.3 Fejezet ). A gazdálkodóknak újra fel kell fedezniük a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatokat, például a ősi és ellenálló fajtákat, a vetésforgót, az erőforrások újrahasznosítását és az integrált növényvédelmet.

Ahhoz, hogy ne függjünk annyira az ipari mezőgazdasági rendszertől (lásd 4.5 Fejezet ), és csökkentsük a mezőgazdasági terméshozam változékonyságát, meg kell fontolni a visszatérést a hagyományosabb, ökológiai mezőgazdasághoz. Az ipari mezőgazdaság a termesztett növények kiválasztásakor nem veszi figyelembe az ellenálási képességet, a növények alapvető tulajdonságát, és a környezeti és éghajlati alkalmazkodóképességet. A he-

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Szöveg: Giorgio Colombo, agronómus

183


Milyen hatása van a klímaváltozásnak az emberi egészségre? Milyen lehetőségek vannak az alkalmazkodásra, hogy csökkentsük a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatását? Ahogy azt a WHO jelentései és tanulmányai mutatják, a klímaváltozásnak már most jelentős hatása van az emberi egészségre. Ilyen például a hőhullámok okozta hőterhelés, ami szív- és érrendszeri, illetve légúti betegségeken keresztül közvetlenül halált is okozhat, főleg az időseknél.

Egyes vírusok, mint például az ebola, gyorsabban és könnyebben terjednek a változó éghajlati körülmények miatt. A sűrű erdőket, a vírushordozó denevérek és egyéb emlősök élőhelyeit, kivágják, ezért az állatok közelebb jönnek az emberekhez. Ugyanakkor a fakitermelés és a bányászat sok régióban fontos, sok ezer embert foglalkoztató üzletté vált, és a munkások az erdőben fertőződnek a vírussal.

Bár a hideg okozta halálesetek száma csökkent a hőmérséklet emelkedése miatt, de a hőhullámok okozta halálesetek ezeket felülmúlják. A 2003-as európai nyári hőhullámban például 70000 halálesetet jegyeztek fel. A magas hőmérséklet megemeli az ózon és egyéb szennyezőanyagok mértékét a levegőben, ami súlyosbítja a szív- és érrendszeri, illetve légúti betegségeket. A levegő pollen- és egyéb allergén anyag szintje is nagyobb a szélsőséges hőségben.

A WHO jelentése szerint, bár a lehetséges egészségügyi következményeknek csak egy részét vizsgálták, és folyamatos gazdasági növekedést és egészségügyi fejlődést helyeztek kilátásba; a klímaváltozás évi kb. 250 000 halálesetet okoz majd 2030 és 2050 között: ebből 38000 a hőhullám (főleg idősek), 48000 a hasmenés, 60000 a malária és 95000 a gyermekkori alultápláltság miatt következik be.

Az árvizek, az aszályok és a csapadék változásai gyakoribbak és intenzívebbek lettek, és a mezőgazdaságból élő országokban kézzelfoghatóvá váltak. Az árvizek és a változó csapadék-eloszlás befolyásolja a vízellátást, szennyezi a vízkészletet, és felerősíti a víz útján terjedő fertőző betegségek kockázatát. Ezen kívül melegágya a betegséget hordozó rovaroknak, például a szúnyogoknak: többek között a malária és a dengueláz is gyakoribbá válik a hőmérséklet emelkedésével. Kutatások azt mutatják, hogy a klímaváltozással 2080-ra további 2 milliárd ember lesz kitéve a dengueláznak.

KLÍMAVÁLTOZÁS

7.4

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

A magas szintű orvosi ellátás tehát kulcsfontosságú a szélsőséges időjárási eseményeknek kitett országokban és területeken, ehhez közpénzeket kell elérhetővé tenni, és rendkívül fontos a fosszilis tüzelőanyag alapú gazdaságtól, a mértéktelen fogyasztástól és a szén-dioxid kibocsátástól való radikális eltávolodás. Szöveg: Daniela Del Bene,kutató, Institut de Ciència i Tecnologìa Ambientals (ICTA) - Universitat Autònoma de Barcelona

184


A nők és a klímaváltozás

A klímaváltozás minden országot érint, a világ minden részén, de hatásai másképpen oszlanak meg a régiók, a generációk, az életkori és jövedelmi csoportok, foglalkozások és társadalmi nemek között (IPCC, 2001). A szegényebb nők és férfiak különösen veszélyeztetettek a vidéki területeken Ázsiában, Afrikában és Latin Amerikában, mert a megélhetésük sokszor a környezeti forrásoktól függ. A nőket különösen érzékenyen érinti a klímaváltozás, mert sokszor hiányoznak az eszközeik, hogy a környezeti változásokhoz alkalmazkodjanak, azokat enyhítsék vagy reagáljanak rájuk. Tény, hogy a világon a legtöbb szegény nő (a szegénység feminizálása). A nők nagyobb kiszolgáltatottsága az éghajlatnak főleg a szegénység gender szempontjaival van összefüggésben, vagyis a jövedelem, a munkaterhelés, az oktatás és egyéb lehetőségek férfiak és nők közötti egyenlőtlen eloszlásával. Másrészt a klímaváltozás hatásai önmagukban is károsabbak a nőkre nézve. A nők nagy része informálisan dolgozik a földeken és otthon, hogy biztosítsa az ételt, a vizet és az otthont a családjuknak, ezért nagyban függ a természetes erőforrásoktól. Amikor az éghajlatváltozás közvetlenül érinti a nők erőforrásokhoz való hozzájutását, az negatív következményekkel jár a munkabírásukra, egészségükre és az általános jólétükre. A nők gazdasági, társadalmi és politikai akadályokkal is szembesülnek (nemi sztereo-

típiák), és korlátozott eszközökkel és kompetenciákkal rendelkeznek a klímaváltozással való megbirkózáshoz. Pénzügyi szempontból úgy tűnik, a nőknek kevesebb megtakarítása van, mint a férfiaknak, és kevésbé férnek hozzá formális pénzügyi intézményekhez.

KLÍMAVÁLTOZÁS

7.5

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

A munka világában a nők sokszor az informális szektorban dolgoznak, legyen az fizetett munka vagy nem az (például gyerekfelügyelet), ezért a nők gyakrabban ki vannak zárva a közéleti tevékenységekből, oktatásból, képzésből. A női szerepek, mint anya és háztartásbeli, befolyásolják a lányok iskolába járását, mert arra ösztönzi a lányokat, hogy tanulmányaik folytatása helyett házasodjanak meg és szüljenek gyereket. Az erőforrásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, a döntéshozási folyamatokba való kisebb beleszólás tovább súlyosbítja a nők sebezhetőségét. A fenti elemek ténylegesen növelik a nők sebezhetőségét a klímaváltozás hatásaival kapcsolatban, és kizárják őket abból, hogy információt és kompetenciákat szerezzenek, amelyek hasznosak lehetnek az alkalmazkodási lépések megvalósítása során, vagy akár természeti katasztrófáknál. Példaként: a 2004-es dél-kelet ázsiai cunami áldozatának 77%-a nő volt. Az okok között van az, hogy legtöbbjük vélhetően nem tudott fáramászni vagy úszni (készségek, amiket általában a fiúknak megtanítanak, de a lányoknak nem), illetve hogy a gyerekek mentése lelassította az ő menekülésüket. Abban a hely185


zetben a nőknek tilos volt csónakot vezetni. Természeti katasztrófáknál a nők mobilitását érintő kulturális korlátozások akadályozták őket abban, hogy megbirkózzanak a helyzettel. Egy másik példa a nők sebezhetőségére a nemi alapú erőszak: természeti katasztrófánál vagy stressz helyzetben (pl. hosszú aszály vagy éhínség) a nők nagyobb valószínűséggel válnak családon belüli vagy szexuális erőszak áldozatává. Sokszor nem használják például a menedékhelyeket, mert félnek a szexuális bántalmazástól (ahogy erre mutat rá Davis et al. 2005 (http:// www.alnap.org/pool/Sles/aidmi_tsunami_gender_recovery_oct_2005.pdf)). De ne csak úgy gondoljunk a nőkre és a lányokra, mint a klímaváltozás tehetetlen áldozatai. Ők is hatékonyan képesek változást generálni, és kulcsfontosságú, hogy bevonjuk őket a klímaváltozásról szóló döntésekbe. Olyan fontos területeken hoznak változást, mint az energiafelhasználás, erdőirtás, a gazdasági növekedés, a tudomány és technológia és politikai döntéshozatal. Azonban a nőket sokszor kizárják a döntéshozatali folyamatból, annak ellenére, hogy egyre több a szinergia a nemi egyenlőség, valamint a társadalmi-gazdasági és környeze-

FEJEZETEK

ti f e nnt ar thatóság között. Amikor a nők jobban részt vesznek a közigazgatásban, az állami forrásokat nagyobb valószínűséggel költik humán-fejlesztési prioritásokra, úgy, mint gyermekek egészsége, táplálkozás vagy foglalkoztatáshoz való hozzáférés (UN Women, 2014). Emiatt az Európai Parlament 2012-ben elfogadott egy határozatot a nőkkel és a klímaváltozással kapcsolatban, ami tudomásul veszi, hogy a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, és a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség hozzájárul a fenntartható fejlőséshez és a környezetvédelemhez. Emiatt bevonóbb döntéshozatali folyamatokat és fenntarthatóbb döntéseket remélhetünk a szóban forgó kérdésekkel kapcsolatban.

KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

A következő videók a nők és a klímaváltozás témáról szólnak:

kredit: Gender CC, Women for Climate Justice with the support of the WRM International Secretariat, November 2010. Direction by Flavio Pazos. 186


FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

kredit: Promotional video for the Democracy Center photo project ‘Climate Change is About...Women’. Includes testimonies from representatives of the Departmental Association of Women Farmers (ADEMUC), Peru, 2015. Cinematography by William Wroblewski.

kredit: Pachamama Alliance, 2013. Photos and video by The Woman’s Earth Alliance and Good Jobs, Green Jobs

187


Forrás: Environmental Inequalities in Europe, World Health Organization, 2012 (http://www.euro. who.int/__data/assets/pdf_ le/0010/157969/ e96194.pdf) Gender, Climate change and Health, World Health Organization, 2010, p.31 (http://www. who.int/globalchange/GenderClimateChangeHealthInal.pdf) Women, Gender Equality and Climate Change, Fact Sheet, Woman Watch, 2009 (http:// www.un.org/womenwatch/feature/climate_ change/) Gender Equality and Sustainable Development,

World survey on the role of women in development, UN Woman,2014, p.13 (http://www.unwomen.org/~/media/headquarters/attachments/sections/library/publications/2014/unwomen_surv European Parliament resolution of 20 April 2012 on women and climate change (http:// www.europarl.europa.eu/sides/getDoc. do?type=TA&reference=P7-TA-2012-0145&la nguage=EN&ring=A7-2012-0049)

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Szöveg: Genoveva Tisheva, igazgató, Bulgarian Gender Research Foundation (BGRF)

188


A klímaváltozás hatásainak enyhítése országos és globális szinten A „klímaváltozás hatásainak enyhítése” azokra az intézkedésekre vonatkozik, amelyek célja a CO2 és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése (lásd 5.1 Fejezet ) és a fák CO2 lekötésének növelése (lásd 5.1 Fejezet ). Mivel a különböző típusú energiatermelés (villamos energia, hőenergia, szállítás) miatti, fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, gáz) égetésével keletkező CO2 adja a legjelentősebb üvegházhatású gázkibocsátást (a globális kibocsátás közel 80%-át), ezért a fő enyhítő tevékenységek a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére fókuszálnak. Ennek különböző módjai vannak: • Energia-takarékosság: ha energiát takarítunk meg, az energiatermelés iránti igény csökken, és emiatt a fosszilis tüzelőanyagok égetése is csökken. • Hatékonyabb energiatermelés: ha hatékonyabb az energia átalakító (pl. újgenerációs turbina), kevesebb tüzelőanyag ég el (és kisebb a CO2 kibocsátás) ugyanannyi energia megtermelésekor. • Hatékonyabb energia-fogyasztás: ha hatékonyabb eszközöket használunk (pl. „A típusú” készüléket vagy LED izzót), ugyanakkora teljesítmény mellett (pl. mosás vagy világítás) kevesebb energiát használunk. • Megújuló energiaforrások használata, vagyis fosszilis tüzelőanyag nélküli energiatermelés: sokféle megújuló energiaforrás van, pl. vízenergia, napenergia (a háztartásban vagy fűtésre

használt vizet a nap melegíti fel), fotovoltaikus napenergia (a napsugárzás termeli az elektromos áramot), szélenergia, geotermikus energia és hullámok vagy árapály által termelt energia. A biomassza égetésével is lehet a légköri CO2 emelkedése nélkül energiát termelni, ám csak akkor, ha megújuló módon tesszük: vagyis például figyelünk arra, hogy az elégetett fa ne erdőirtásból származzon. Sőt, ha egy fát kivágunk, egy másikat kell helyette ültetni, ami a fotoszintézis során elnyeli azt a CO2 mennyiséget, amit az elégetés kibocsát. A bioenergia létrehozásához használt földterület sokszor vita tárgya: ha biomassza-energiát termelnek egy területen, az már nem alkalmas termőföldnek, legelőnek vagy széntárolásra.

KLÍMAVÁLTOZÁS

8.1

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

A nukleáris energia nem megújuló energia, mert a bolygó urántartalékai végesek, és ez a fajta energia sok problémát okoz balesetek, hulladékkezelés és magas építési költségek formájában. Egyéb enyhítő intézkedések a CH4 és a N2O kibocsátását érintik, amiért a mezőgazdasági tevékenységek és az állattartás felelős. Például a húsfogyasztás mérséklése is lehet a klímaváltozás hatásait enyhítő lépés, mert annak termelése jelentős üvegházhatású gáz kibocsátásért, víz- és energiafogyasztásért felelős. Csak az energiatermelés gyors dekarbonizációjával (pl. a fosszilis tüzelőanyagok

189


A saját CO2 kibocsátásunkkal valamilyen szinten mindannyian hozzájárulunk a klímaváltozás problémájához, ezért a megoldáshoz is hozzá kell járulnunk. További információ: IPCC - Climate Change 2014: Mitigation of climate change (http://mitigation2014.org/report)

tion2014.org/communication/IPCC_WG3_AR5_ Presentation.pptx) UNEP- Mitigation (http://www.unep.org/climatechange/mitigation/) Hasznos történetek gyerekeknek és diákoknak (http://climatekids.nasa.gov/menu/energy/) What is climate change mitigation? BBC News (http://www.bbc.com/news/science-environment-26980837)

KLÍMAVÁLTOZÁS

használatának csökkentésével) és az energiahatékonyság drasztikus emelésével érhetjük el az ambiciózus kibocsátás-csökkentési célokat. Ezek a célok szükségesek ahhoz, hogy stabilizálják az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját, és ezzel mérsékeljék a globális felmelegedést. A gazdasági rendszer összes kulcságazatának hozzá kell járulnia a csökkentéshez (közlekedés, építkezés, ipar, mezőgazdaság), csakúgy, mint a társadalmi, politikai és közigazgatási szinteknek: országoknak, régióknak, önkormányzatoknak és egyéneknek ( 8.2 Fejezet ).

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

What is climate change mitigation? Global Environment Facility (http://www.thegef.org/gef/ climate_change/mitigation) Szöveg: Stefano Caserini, klímaszakértő, professzor, Politecnico di Milano

IPCC power point on AR5-WG3 (http://mitiga-

190


Mindennapi egyéni választásaink és a klímaváltozás hatásainak enyhítése A 8.1 Fejezet globális megoldásokat mutat be a klímaváltozás hatásainak enyhítésére. Azonban bolygónk állapotának javítása, és az érintett közösségek segítése nemcsak a politikai, gazdasági és adminisztratív szintek felelőssége, a mindennapi életmódunk is fontos. Az ökológiai lábnyom megmutatja mindennapi szokásaink hatását a környezetre. Ez a mérőszám a természetes erőforrások fogyasztását a bolygó visszaállító képességével veti össze. Vagyis azt mutatja, mekkora termőterület szükséges ahhoz, hogy megújuljanak az erőforrások, amiket az emberiség elhasznál, és megsemmisüljön a hulladék, amit eközben termel. Két további, ehhez hasonló mutatót is kidolgoztak: a vízlábnyom az emberiség által felhasznált édesvíz mennyiséget méri, vagyis amit az ember közvetlenül elfogyaszt vagy használ/ beszennyez. A szénlábnyom pedig azt méri, hogy az emberi tevékenységek által közvetlen vagy közvetett módon mennyi üvegházhatású gáz kerül a levegőbe. Ha egy adott csoportra (pl. egyénre, városra, üzletágra, nemzetre vagy az emberiségre) kiszámoljuk ezeket a mérőszámokat, az megmutatja, hogy mekkora hatással vagyunk a bolygóra. Ez segít abban, hogy okosabban kezeljük a környezeti javakat, és egyéni vagy kollektív lépéseket tegyünk a Föld védelmében. Továbbá ha összehasonlítjuk az ökológiai, víz vagy szén lábnyomunkat a Globális Dél országaival, látjuk a létező

egyenlőtlenséget, és a Globális Észak állampolgáraiként a felelősségünket is olyan közösségek iránt, akik a fejlődési modell következményeit viselik, miközben kisebb hatással vannak az ökoszisztémára (erről bővebben: 2. fejezet és 3. fejezet).

KLÍMAVÁLTOZÁS

8.2

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

A változás lehetséges, helyben is tennünk kell a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, kezdve a napi választásainkkal. Alább bemutatunk néhány jó gyakorlatot ezzel kapcsolatban. Közlekedés, szállítás: • Amikor lehetséges, menj biciklivel vagy gyalog! • Használd a tömegközlekedést! • Ha muszáj autóba ülnöd, fogj össze másokkal! • Vizsgáltasd át az autót rendszeresen, hogy hatékonyan működjön! • Vegyél helyi termékeket, ha lehetséges: a repülőgéppel való szállítás például sok energiát használ és CO2-t bocsát ki. Otthon, az iskolában/irodában: • Télen nappal max. 20°C-ra, és éjszaka max. 16°C-ra állítsd a hőmérsékletet, ne használj túl sok légkondit! • Ellenőriztesd a fűtési és hűtési rendszereket! • Az ablakokat okosan használd, hogy energiát spórolj! • A kompakt fénycső izzókkal 70%-kal több energiát takaríthatunk meg, mint a hagyományos izzókkal. • Kapcsold le a lámpát és kapcsold ki az elektromos készülékeket, ha nem használod őket: a standby 191


üzemmód is energiát használ. • Amikor vásárolsz, figyelj a készülékek teljes élettartamának költségére, vagyis az energiaigényre is – nem csak az árcédula számít! • Vízzel és fűtéssel kapcsolatos költségeket spórolhatsz meg a fürdőszobában: például zárd el a csapot fogmosás vagy borotválkozás közben. Ezekkel az egyszerű lépésekkel évente több ezer liter vizet spórolhatsz. Fogyasztás és hulladék: • Reduce, Reuse, Recycle (csökkents, használj újra, hasznosíts újra): a termékek előállítása több energiát használ, mint újrahasznosításuk.

Ha nem vagy vegetáriánus, hetente iktass be több vegetáriánus ételt. Egyébként meg a csirkehús előállítása kevesebb üvegházhatású gázt használ, mint a marhahúsé. • Ne pazarolj ételt: évente kb. 89 millió tonna élelmiszer kerül a hulladékba az EU-ban, ez metánt és szén-dioxid kibocsátást is termel (a hulladéklerakóban és a szállítás közben).

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Szöveg: Anna Brusarosco, projekt menedzser, CEVI

• Egyél kevesebb húst: egy vegetáriánusnak étkezésenként 40%-kal kisebb a szén lábnyoma.

192


A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy még a CO2 kibocsátás csökkentéséről szóló legambiciózusabb forgatókönyv mellett is jelentős megelőző és javító intézkedésre van szükség világszerte, hogy a klímaváltozás hatásai miatti sebezhetőségünket csökkentsük, és az ellenállóképességet növeljük. Az alkalmazkodást növelő intézkedések célja, hogy a közés magánszféra szereplői költséghatékony megoldásokat dolgozzanak ki helyi és regionális szinten. Azok a gazdasági szektorok, amelyek az időjárástól függenek, mint a mezőgazdaság, a halászat, az erdőgazdálkodás és a turizmus,

nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ezért nagyobb szükségük van a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra. A klímaváltozás legfőbb hatásai a következők:

KLÍMAVÁLTOZÁS

8.3

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

1. A szélsőséges időjárási viszonyok megsokszorozódása (hurrikán, árvíz, aszály, hőhullám stb.) 2. A tengerszint emelkedése (http://oceanservice.noaa.gov/facts/sealevel.html) (8.3.1kép),

8.3.1 kép: A tengerszint emelkedése (kredit: NPS Climate Change Response (https://www.ickr.com/photos/npsclimatechange/14227656790/))

193


valamint a sarki jégtakaró és a gleccserek olvadása; 3. A mérsékelt időjárástól való fokozatos eltolódás (http://www.cnrs.fr/cw/dossiers/ dosclimE/contenu/alternative/alter2_textes. html) 4. A vízi erőforrások változása (Lásd 6.3 Fejezet (/mod/page/view.php?id=1223), 7.1 Fejezet (/mod/page/view.php?id=1226), 7.2 Fejezet (/mod/page/view.php?id=551), 7.3 Fejezet (/mod/page/view.php?id=1228)).

Az első hatást ellensúlyozó intézkedések célja, hogy az olyan stressz faktorok felhalmozódását, mint például a folyópart megsemmisülése és a talaj kimosása, megakadályozzák. Ezek az intézkedések megkövetelik, hogy akik ezeken a területeken élnek, figyeljenek a földjükre; ebben természetesen a kormányzati intézményeknek is részt kell vállalniuk, az emberekkel szorosan együttműködve. Az intézkedések arra fókuszálnak, hogyan és hol

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

8.3.2 kép: Megrongált épületek (kredit: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b2/CasaDestruidaFriburgo2011.jpg By Valter Campanato/ABr fiCC BY 3.0 br (http://creativecommons.org/licenses/by/3.0/br/deed.en)], via Wikimedia Commons )

194


új épületeket építeni (nem az árvíznek és földcsuszamlásnak kitett területeken), és hogyan lehet biztonságosabbá tenni az épületeket (8.3.2 kép). A második hatást a tengerszinten lévő, partmenti területek védelmével lehetne ellensúlyozni, ez hatalmas beruházásokat is jelent, amit számos veszélyben lévő ország nem engedhet meg magának. A másik alternatíva a veszélyben lévő (és eltűnő) területekről az itt élő emberek fokozatos és gondosan megtervezett evakuálása. Az elkövetkező évtizedekben hatalmas méretű környezeti migráció várható, az összes országnak, de különösen a környezeti migráció célországainak időben fel kell erre készülni. A harmadik hatást új típusú növényekkel lehet ellensúlyozni, amelyek jobban alkalmazkodnak az új éghajlati körülményekhez, hiszen az ökoszisztémát nem tudjuk arra kényszeríteni, hogy teljes egészében alkalmazkodjon az új éghajlati viszonyokhoz, hanem csak az egyes fajok „kiigazításával” (parazitákat és ragadozókat is beleértve) lehet ezt elérni. Ez kétségtelenül okoz majd törést a táplálkozási láncban.

Végül a vízkészletek változása racionálisabb vízfelhasználást kíván: a vízhez való hozzáférés időszakosan akadozhat még a vízkészletben gazdagabb országokban is, ahogy ezt az elmúlt évezredekben is láttuk. Az 1-es pontban leírt eseteknél, amik hirtelen bekövetkezhetnek, fontos a polgári védelem szerepe. Mind a négy esetben minél inkább tudatos és aktív az érintett közösség, annál kevesebb lesz a stressz és a konRiktus, és a helyi önkormányzatok annál inkább végre tudják hajtani a megfelelő intézkedéseket. Az embereknek és a nemzetközi közösségnek is olyan kontextusra kell felkészülni, ahol sok erőforrást kell mozgósítani és közös megoldásokat kell kidolgozni. Sőt, el kell kötelezniük magukat a súlyosbodó konfliktusok elkerülésére amennyire csak lehetséges – éppen az ellenkezőjére annak, ami most folyik.

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Szöveg: Guido Viale, közgazdász

195


Mit tesznek az országok a CO2 kibocsátásuk csökkentéséért? A globális felmelegedés mérséklése miatt erősen korlátoznunk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását az elkövetkező évtizedekben. Ahhoz például, hogy tartani tudjuk az előirányzott 2°C-t (a preindusztriális időkhöz képest kevesebb, mint 2°C legyen a globális hőmérséklet-növekedés), legalább 50%-kal kell csökkenteni a globális kibocsátást 2050-re, és megszüntetni a következő évtizedekben. Ha a cél ambiciózusabb (<1,5°C), a kibocsátást még inkább csökkenteni kellene. Az elkövetkező években a maximális globális CO2 kibocsátás (vagyis a kumulált kibocsátás az országokban), ami a globális hőmérsékletnövekedés megadott keretein belül megengedett, meghatároz egy CO2 kibocsátási büdzsét, ami az elkövetkező évekre és a jövő generációja számára elérhető. Ha a bolygó hőmérséklet-emelkedésének limitálása meghatározza a kibocsátást, az elkövetkező évtizedek magasabb kibocsátása a jövőbeli alacsonyabb kibocsátást feltételezi. Számokban kifejezve, az IPCC szerint, ha 2°C-on belül akarjuk tartani a globális felmelegedést, a kumulált, antropogén forrásból származó CO2 kibocsátásnak kevesebb, mint 1000 milliárd tonnának (Gt) kell lennie. A jelenlegi CO2 kibocsátás kb. 35 Gt évente, így nem marad majd a jövő generációnak. Ezért három dolog merül fel: 1. Hogyan döntsük el, mi számít elviselhető mértékű hőmérséklet-emelkedésnek?

2. Hogyan osszuk el a kibocsátási büdzsét a jelen és a jövő generációi között? 3. Hogyan osszuk el a büdzsét a jelen és jövőbeli generációk, valamint a különböző országok között?

KLÍMAVÁLTOZÁS

8.4

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Nem könnyű az első kérdésre válaszolni. Még mindig keveset tudunk a globális felmelegedés hatásairól ahhoz, hogy megmondjuk, melyik hőmérséklet-emelkedés lenne „elfogadható”. Ezen kívül ne felejtsük, hogy a hatások nem egyenlően vannak elosztva (lásd 7.1 Fejezet ). A bizonytalanságok ellenére a nemzetközi klímatárgyalások (a preindusztriális szinthez viszonyított) 2°C hőmérséklet-emelkedést tartják elfogadhatónak, még akkor is, ha a legérintettebb országok egy ambiciózusabb célt tűznének ki (1,5°C-t). Az első két kérdés összefügg a környezeti igazságossággal és a méltányossággal. Az egyik viszonyítási pont az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének méltányossági elve (3.cikk: “A Feleknek védeniük kell az éghajlati rendszert a jelen és a jövő generációk érdekei miatt, a méltányosság elve alapján, differenciált felelősségekhez és képességekhez mérten…”) Az ezen az elven (amit CBDR-nak rövidítenek: Common but Differentiated Responsibilitiesközös, de differenciált felelősség elve) alapuló 1997-es Kiotói Jegyzőkönyv (Kyoto Protocol) csak az iparilag fejlett országok csökkentési 196


vállalásairól szólt (ezzel is elismerve, hogy történelmileg felelősek a problémáért). Így többek között az Amerikai Egyesült Államok, Európa vagy Japán vállalt részt, miközben más országok nem tettek vállalásokat. A fejlődő és fejlett országok közötti különbségek időközben elmosódtak. Ezért ma úgy kell értelmezni ezt az elvet, hogy összhangban legyen a globalizált világgal. Egy másik vitatott téma az enyhítő, főképp a kibocsátás csökkentését célzó intézkedések költségeinek megoszlása (lásd 8.1 Fejezet ). Miközben elvileg konszenzus van arról, hogy a gazdagabb országok, akik a leginkább felelősek a kibocsátásért, többel járuljanak hozzá a költségekhez, évek óta gondolkoznak azon, hogyan fordítsák le az elvet konkrét pénzügyi forrásra. Az operatív és kötelező érvényű megállapodások számokról és pénzügyi mechanizmusokról még messze vannak. Az északi félteke országai által felvetett aggályok egyike, hogy a fejlődő vagy szegényebb országok a számukra elérhetővé tett gazdasági erőforrásokat nem átlátható módon, vagyis nem a klímaváltozás hatásainak enyhítésére költik, hanem másra, például fegyverek vásárlására. A déli félteke országai által igényelt pénzügyi támogatás mögött az az indoklás áll, hogy a szegénység és a szűkös gazdasági erőforrások akadályozzák az innovációt és a tiszta technológiák átvételét. Rámutatnak továbbá, hogy a tehetősebb országok felelősek a jelenlegi helyzetért. Az iparilag fejlett országok a felelősek a klímát befolyásoló üvegházhatású gázok kibocsátásának nagy részéért az elmúlt két évszázadban. A gazdag országok élvezték a kiterjedt energiarendszer és a különböző

infrastruktúrák előnyeit, ami hozzájárult a gazdaságukhoz és a jólétükhöz. Azonban közben nem foglalkoztak a jólét éghajlati és környezeti költségeivel, ami a jövő generációjára hárult. A jelenlegi gazdasági rendszer kétségtelenül a technológiai innováció motorja, mégsem állt át elég gyorsan a tiszta energiák fejlesztésére. A globális felmelegedés hatásaiból származó „külső költségek” nincsenek benne egy vállalat vagy ország költségvetésében. Ez súlyos földrajzi és generációk közötti egyenlőtlenséghez vezet, ami a stabil éghajlat előnyeihez és a fosszilis erőforrásokhoz való hozzáférést illeti.

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

A jelenlegi nemzetközi klímatárgyalásokhoz kapcsolódó keretmegállapodás, amit a COP21-en Párizsban fogadnak el 2015 decemberében, nem választja el ennyire szigorúan az iparosodott és a fejlődő országokat, hanem vállalásokat irányoz elő, bár differenciáltan, több feltörekvő országnak. Ez a megállapodás lényegesen összetettebb és ambiciózusabb, mint a Kiotói Jegyzőkönyv. Ami különösen nehéz: rövid- és középtávú (2020-2030), valamint hosszú távú (2050-ig) kötelezettségvállalásokat is előirányoz. A megállapodás kritikus pontja a feltörekvő országok (Kína, India, Brazília és Mexikó) részvétele és kötelezettségvállalásának szintje, ha mások is a vállalások, mint az iparilag fejlett, magas egy főre jutó kibocsátással rendelkező országoké. Az ambiciózus klíma-megállapodást hátráltatja néhány leggazdagabb ország: habár leginkább ők felelősek a jelenlegi helyzetért (üvegházhatású gázok múltbeli és 197


FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

További forrás: Climate Change. Evidence, Impacts and Choice - answers to common questions about the science of climate change (http://dels.nas.edu/ resources/static-assets/materials-based-onreports/booklets/Climate-Change-Lines-ofEvidence.pdf) by National Research Council

KLÍMAVÁLTOZÁS

jelenlegi kibocsátása miatt), mégsem ismerik el a felelősségüket.

Szöveg: Stefano Caserini, klímaváltozási szakértő, professzor, Politecnico di Milano

198


Miért sebezhetőbb a Globális Dél a klímaváltozással szemben? A Világbank számos jelentése szerint a klíma gyorsabb ütemben változik, mint azt előre látták. A klímaváltozás minden országban hatással van a gazdasági növekedésre, de úgy tűnik, a Globális Dél országait érzékenyebben érinti, mert hiányoznak azok az erőforrások, hogy kezeljék és alkalmazkodjanak hozzá. A fejlődő országok gazdasága gyakran támaszkodik olyan ágazatra, ami nagyban függ az éghajlattól, mint például a mezőgazdaság, a halászat és a turizmus. A klímaváltozás kontextusában nincs elég kapacitásuk és erőforrásuk, hogy rugalmasan kezeljék a növekvő kihívásokat.

Ezen kívül a nem megfelelő alkalmazkodás növelheti a szélsőséges éghajlati események iránti sebezhetőséget, ami hozzáadódik a konfliktusok kockázatához, a társadalmi elégedetlenséghez, a politikai instabilitáshoz és a csökkenő természetes erőforrások miatti háborúkhoz. A környezeti migráció is lehetséges következmény, főleg ott, ahol a föld minőségének romlása, vagy a föld elvesztése közvetlenül érinti az emberek megélhetését. Mindezek a hatások potenciálisan költségeket is jelentenek a fejlődő országoknak, a makrogazdaság és az emberi szenvedés szintjén is.

A reagálásra való képtelenség komolyan befolyásolja a bruttó hazai össztermék (GDP) alakulását, a fizetési mérleget, az eladósodottság mértékét, az államháztartás állapotát, és eltérítheti a fejlesztési célú beruházásokat.

A Globális Dél országai közül sok nem áll készen arra, hogy a klímaváltozás hatásaival szembenézzen. A Globális Délre vannak leginkább hatással az árvizek, a viharok és az aszályok. Ezeknek az országoknak kevesebb a védelme

KLÍMAVÁLTOZÁS

8.5

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

8.5.1ábra Notre Dame Globális Adaptációs Index (Global Adaptation Index) térképe (kredit:washingtonpost.com/ (http://www. washingtonpost.com/news/energy-environment/wp/2015/02/03/the-countries-most- vulnerable-to-climate-change-in-3-maps/)) 199


és a vésztartaléka, és a gazdaságuk jobban ki van téve a szélsőséges időjárással járó kockázatoknak. A Notre Dame Globális Adaptációs Index (Notre Dame Global Adaptation Index, 8.5.1 ábra) azt mutatja, mely országok sebezhetőbbek a klímaváltozással szemben, és melyek kevésbé felkészültek a hatások kezelésére. Az index szerint Norvégia, Új-Zéland, Svédország és Finnország a legjobban felszerelt a klímaváltozás kezelésére, és a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-Afrikai Köztársaság, Eritrea, Burundi és Csád vannak a legkevésbé felkészülve. Vietnam, Ghána, Ruanda, Namíbia és Botswana kitett, sebezhető országok, de viszonylag jól felszereltek. A sárgával jelölt országok kevésbé sebezhetők, ám kevésbé is felkészültek. A Germanwatch szerint Honduras, Mianmar és Haiti volt a legérintettebb ország 19932012 között. Ugyanebben az időszakban Nicaragua, Banglades és Vietnam követte őket. Banglades a klímaváltozásra érzékeny országok tipikus esete. Alacsony partvidéke, magas népsűrűsége, a mezőgazdaságtól való gazdasági függése, és a gyakori ciklonok teszik a klímaváltozás hatásainak áldozatává.

FEJEZETEK

országra eltérő, a változás intenzitásától és a földrajzi, társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai helyzettől függően. Ezért a különböző országoknak különböző alkalmazkodási intézkedéseket kell hoznia a körülmények függvényében. A Globális Dél országainak alkalmazkodó képességével, azok fejlesztésével (hogy jobban megbirkózzanak a klímaváltozás hatásaival) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC foglalkozik.

KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Ezen kívül további globális célokban is megegyeztek az ENSZ keretein belül. 189 ország elhatározta, hogy felére csökkenti az extrém szegénységet 2015-re, ez volt a Millenniumi Egyezmény. 2015-ben kidolgozták a Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, SDGs) keretrendszerét, hogy fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődési utakat határozzanak meg a Globális Észak és a Globális Dél országainak is. A következő videó a Globális Dél országairól és a klímaváltozásról szól:

Bár nehéz meghatározni a klímaváltozás okozta károk mértékét, a hatás országról

Effetti del cambiamento climatico nel Sud Globale; Credit: EUintheWorld (https:// www.youtube.com/channel/ UC xHThrSvr-f QFJsFpsKcKpw), 2009.

200


Források: Poverty and Climate Change. Reducing the Vulnerability of the Poor through Adaptation. (http://www.oecd.org/env/cc/2502872.pdf) Paper by Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD), 2002, p. 6-10-11. Climate change affects the poorest in developing countries (http://www.worldbank.org/ en/news/feature/2014/03/03/climate-changeaffects-poorest-developing-countries), March 3, 2014. These Are The Countries Most Vulnerable To Climate Change, www.fastcoexist.com/ (http:// www.fastcoexist.com/3031376/these-are-thecountries-most-vulnerable-to-climate-change) Ana Swanson, The countries most vulnerable to climate change in 3 maps, The Washington Post, 3 February 2015. (http://www.washingtonpost.com/news/energy-environment/ wp/2015/02/03/the-countries-most-vulnerableto-climate-change-in-3-maps/)

Suffers Most from Extreme Weather Events? WeatherRelated Loss Events in 2012 and 1993 to 2012, p. 5. Climate change and the most vulnerable countries: the imperative to act, Background Paper, United Nations General Assembly, 8 July 2008 (http://www.un.org/ga/president/62/ThematicDebates/ccact/vulnbackgrounder1July.pdf)

FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Handbook for ASEAN Member States’Government Ojcials on Climate Change and the United Nations Sustainable Development Goals, Asia-Europe Environment Forum, 2014 (http://www.asef.org/images/stories/publications/ebooks/asef-handbook-climate-changesustainable-development-goals.pdf) Szöveg: Genoveva Tisheva, BGRF ügyvezető igazgató

Global Climate Risk Index 2014 (https://germanwatch.org/en/download/8551.pdf). Who

201


14+ Típus: etikai dilemma Téma: klímaváltozás Életkor: 14+ Időtartam: 3 óra Kapcsolódó tantárgyak: idegen nyelvek, fizika, kémia, erkölcstan és állampolgári ismeretek

FELADATOK Írás

A cementipar szennyez!

KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Bevezető A cementgyártás olyan energiafelhasználási folyamat, mely nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz. A cementipar a világ széndioxid kibocsátásának 5%-áért felelős. Ennek a kibocsátásnak 60%-a az egyik legfontosabb nyersanyag, a kalcium karbonát bomlása során termelődik, a maradék 40% az elhasznált energiahordozókból származik. Egy tonna cement előállításához 3-3,5 GJ hőenergiát és 100-120 KWh elektromos energiát használnak fel. Az elmúlt húsz évben az európai cementipar 30%-al növelte energiahatékonyságát, de az Európai Bizottság tanulmánya szerint a további fejlesztésre korlátozottak a lehetőségek. A cementipar főleg szilárd fosszilis energiahordozókat használ (kőszén, petróleum, koksz stb.), mivel a folyékony vagy gáznemű energiahordozók nem költséghatékonyak. Újabban az alternatív tüzelőanyagok használatát támogatják, úgymint a gumiabroncsok, műanyagok, papír, fa, használt olajok, csatornaiszap, mezőgazdasági hulladékok és RDF (hulladékból nyert, magas fűtőértékű tüzelőanyag). A cementiparban használt alternatív tüzelőanyagok használata teljes mértékben megfelel az EU-s irányelveknek, és az egyes országok hulladékkezelési szabályzatának. Tudj meg többet a témáról: 6.2. fejezet 8.1. fejezet 8.2. fejezet

202


Egy erkölcsi dilemma elemzése során a diákok találkozhatnak azokkal az egymásnak ellentmondó értékekkel, amelyek a klímaváltozással kapcsolatos ügyek tárgyalásakor gyakran megjelennek. Kezdetben a dilemmával kapcsolatos értékeket elemezzük, majd a diákokat arra ösztönözzük, hogy a válaszolják meg a dilemma alapját képző kérdést és tisztázzák saját értékeiket.

Lépésről lépésre

FELADATOK KLÍMAVÁLTOZÁS

Összefoglaló

Írás

SAME World Edu-kit

1. lépés: A tanár előadja „Péter dilemmájának” történetét, majd megbizonyosodik róla, hogy annak minden aspektusa érthető a diákok számára. A diákokat ezután megkérjük, hogy bújjanak a főszereplő bőrébe és gondolkozzanak el arról, hogy mit tennének az ő helyében. 2. lépés: A diákokat 3-4 fős csapatokba osztjuk. Minden csoport megvizsgálja azokat az okokat, amelyek a főszereplő egyik vagy másik döntését indokolhatják, figyelembe véve az adott döntés következményeit is. Majd annyi érvet jegyeznek le a főszereplő lehetséges válaszaival kapcsolatban, amennyit csak tudnak. Ahogy a történetben Péternek, úgy a diákoknak is érveket kell találniuk a különböző döntések mellett: a) úgy dönt, hogy beírja az új tényezőt az adatbázisba (például harcol a klímaváltozás ellen, megóvja a várost az áramszünettől, az ösztöndíj érdekében teszi, hogy elkerülje az illegalitást stb.); vagy úgy dönt, hogy nem írja be az adatbázisba (az apja és mások munkája miatt, az apja és a tulajdonos barátsága érdekében, hogy tisztelje az apja döntését stb.). A tanár belehallgat a csoportok munkájába, kommentálja az érveiket és kérdéseket tesz fel. Ez segíti a csoport beszélgetését és segíti a tanulókat abban, hogy a dilemmát kiegyensúlyozott módon elemezhessék és felismerjék a mögöttes értékeket. 3. lépés: Mikor a csoportok befejezték az érvek és értékek feljegyzését, azokat megosztják az osztály többi részével is. Minden csoport ismerteti saját eredményeit, melyekre a többi csoport reagálhat. A csoportok kiegészítik saját érveiket a többiekével, és fokozatosan egy közös listát hoznak létre az összes fontos érv felsorolásával. Ha a tanár úgy gondolja, hogy fontos érvek és értékek maradtak ki a felsorolásból (ami általában már az előző lépésben kiderül), akkor javaslatokat tehet, hogy a lista teljes legyen.

203


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Lépésről lépésre

KLÍMAVÁLTOZÁS

Egy erkölcsi dilemma elemzése során a diákok találkozhatnak azokkal az egymásnak ellentmondó értékekkel, amelyek a klímaváltozással kapcsolatos ügyek tárgyalásakor gyakran megjelennek. Kezdetben a dilemmával kapcsolatos értékeket elemezzük, majd a diákokat arra ösztönözzük, hogy a válaszolják meg a dilemma alapját képző kérdést és tisztázzák saját értékeiket.

Írás

Összefoglaló

1. lépés: A tanár előadja „Péter dilemmájának” történetét, majd megbizonyosodik róla, hogy annak minden aspektusa érthető a diákok számára. A diákokat ezután megkérjük, hogy bújjanak a főszereplő bőrébe és gondolkozzanak el arról, hogy mit tennének az ő helyében. 2. lépés: A diákokat 3-4 fős csapatokba osztjuk. Minden csoport megvizsgálja azokat az okokat, amelyek a főszereplő egyik vagy másik döntését indokolhatják, figyelembe véve az adott döntés következményeit is. Majd annyi érvet jegyeznek le a főszereplő lehetséges válaszaival kapcsolatban, amennyit csak tudnak. Ahogy a történetben Péternek, úgy a diákoknak is érveket kell találniuk a különböző döntések mellett: a) úgy dönt, hogy beírja az új tényezőt az adatbázisba (például harcol a klímaváltozás ellen, megóvja a várost az áramszünettől, az ösztöndíj érdekében teszi, hogy elkerülje az illegalitást stb.); vagy úgy dönt, hogy nem írja be az adatbázisba (az apja és mások munkája miatt, az apja és a tulajdonos barátsága érdekében, hogy tisztelje az apja döntését stb.). A tanár belehallgat a csoportok munkájába, kommentálja az érveiket és kérdéseket tesz fel. Ez segíti a csoport beszélgetését és segíti a tanulókat abban, hogy a dilemmát kiegyensúlyozott módon elemezhessék és felismerjék a mögöttes értékeket. 3. lépés: Mikor a csoportok befejezték az érvek és értékek feljegyzését, azokat megosztják az osztály többi részével is. Minden csoport ismerteti saját eredményeit, melyekre a többi csoport reagálhat. A csoportok kiegészítik saját érveiket a többiekével, és fokozatosan egy közös listát hoznak létre az összes fontos érv felsorolásával. Ha a tanár úgy gondolja, hogy fontos érvek és értékek maradtak ki a felsorolásból (ami általában már az előző lépésben kiderül), akkor javaslatokat tehet, hogy a lista teljes legyen. 204


A diákok kiállnak az osztály elé és előadják végső döntésüket és elmondják, hogy melyik fő érték vagy érv vezetett ehhez a döntéshez. Ebben a fázisban nagyon fontos a bizalommal és tisztelettel teli légkör. A tanárnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy minden diák véleményét tiszteletben tartják a többiek, mivel a diákok csak így lesznek képesek arra, hogy őszintén végiggondolják saját értékeiket, majd azokról nyilvánosan beszéljenek a többiekkel. A tanár és a diákok is tehetnek fel kérdéseket az előadónak, de ebben a helyzetben tanácsos elkerülni az értékítéleteket és a személyes konfrontációt.

FELADATOK KLÍMAVÁLTOZÁS

4. lépés: Az előző lépés befejezése után a diákokat arra kérjük, hogy gondolkozzanak el eredeti döntésükön, és döntsék el, hogy kitartanak-e amellett, esetleg változtatnának rajta, vagy teljesen megváltoztatnák azt. A tanár ösztönözze a diákokat arra, hogy végső döntésük meghozásához vegyék figyelembe és rangsorolják az előző lépésben megvizsgált értékeket.

Írás

SAME World Edu-kit

5. lépés: A gyakorlat a hangulat oldása érdekében egy megbeszéléssel végződik. Ebben a lépésben a tanár a folyamatra koncentrál, és a következő kérdéseket teszi fel a diákoknak: Mi tetszett a legjobban? Mi nem ment jól? Hogy érezted magad, miközben a dilemmával kapcsolatos értékeket elemezted? Hogy érezted magad mikor a saját véleményedet kellett prezentálnod? A dilemma elemzése során a tanárnak figyelnie kell arra, hogy a környezeti ügyekben előforduló négy fő érték közül legalább egy megjelenjen: az egyén kontra társadalom, rövidtávú kontra hosszú távú haszon, igazság kontra lojalitás, és igazságosság kontra együttérzés. Az ezek között az alapvető értékek közötti választás nagymértékben befolyásolja egyéni és kollektív döntéseinket, melyeket a környezet és a fenntarthatóság témakörében hozunk.

Péter dilemmája A 16 éves Pétert megválasztották a „Széndioxid Detektívek” nevű hálózatban résztvevő iskolák koordinátorának. A hálózatot a legfőbb klímaváltozással foglalkozó intézmény, az UNFCC alapította, és olyan globális adatbázis létrehozásán dolgozik, mely a diákok által felvett helyi széndioxid kibocsátással kapcsolatos adatokon alapul. A hálózatban való részvétel ösztönzéseként az UNFCCA 205


A cement részleg működtetéséhez sok szénre van szükség, amely a széndioxid kibocsátás legfőbb forrása. Ezen kívül, mivel az energiatartalékok nem elegendőek a térségben, forró nyári napokon a cement részlegben le kell állítani a gépeket, hogy azok ne fogyasszanak még több energiát. Ez sokszor nem történik meg időben, ami több órás áramszünetet okoz a városban. A tervekben, melyet a részleg bővítésének engedélyeztetéséhez nyújtottak be, az alternatív tüzelőanyagok (különös tekintettel a mezőgazdasági hulladékokra) használata is szerepelt. Ezért támogatták az üzem bővítését. Egy délután György elmesélt a családjának valamit, amit régi barátja bizalmasan osztott meg vele: azt az információt, hogy az alternatív tüzelőanyagokat nem találta elég hatékonynak, ezért úgy döntött, hogy azokat kőszénnel helyettesíti, és így folytatja az üzem működtetését, de erről nem szólt senkinek. Ha ez az információ napvilágra kerül, az nem csak az üzem működését veszélyezteti, de félő, hogy az egész vállalatra nagy pénzbeli büntetés vár. Ezen az estén Péter nagy dilemma előtt állt: bevonja ezt az új tényezőt is a nemzetközi adatbázisba, vagy hagyja ki és hallgassa el azt?

FELADATOK KLÍMAVÁLTOZÁS

tanulmányi ösztöndíjakat ajánl a legjobb résztvevőknek, és Péter épp egy ilyen megszerzésére törekszik. György, Péter apukája épp most zárta be üzletét a gazdasági válság miatt, és ezért munkanélkülivé vált. A térségben a munkanélküliek aránya a 25%-ot is eléri, ebből pedig látszólag nincs kiút. Szerencsére a térség cement iparának vezetője, aki György egyik régi osztálytársa és barátja, munkát ajánl neki és még 10 másik városlakónak, mert új részleget nyitott, és ezért bővítésre van szüksége.

Írás

SAME World Edu-kit

Pedagógiai fókusz Az etikai konfliktusoknak nincs egyszerű megoldása. Az értékek elemzésére és kritikai gondolkodásra van szükség hozzá. Ezek mind igen fontos állampolgári készségek. Emellett az adatok értelmezése és értékelése, érvek formálása és igazolása, valamint a kritikus gondolkodás mind fontos készségek a társadalomban való aktív részvételhez.

A feladat szerzője A feladatot készítette: CTI Georgia Liarakou and Costas Gavrilakis

206


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Klíma Bingó

KLÍMAVÁLTOZÁS

9+ Típus: játék Téma: klímaváltozás Életkor: 9+ Időtartam: 15 perc

Bevezető Az éghajlat mindig is változott, azonban ezek a változások hosszú idő alatt mentek végbe. Ezzel szemben a mostani változás sokkal gyorsabb, mint eddig bármikor. Napjainkban egyik klímaszakértő sem beszél természetes változásról, a mostani adatok azt bizonyítják, hogy a globális felmelegedést nagyrészt emberi tevékenység idézi elő. Sokféle emberi tevékenység során kerülnek üvegházhatású gázok a légkörbe. Az ezt befolyásoló legfontosabb tényezők: az erőforrások és fosszilis energiahordozók felhasználásának üteme, a demográfiai változások, a globalizáció, és a világgazdaság fejlődése.

Természettudomány

Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, tudományok

Szöveg: ARCHENOVA e.V. Még több erről a témáról itt: 6. fejezet 7. fejezet 8. fejezet

Feladat összefoglaló A Klíma Bingó egy interaktív játék, amely során jobban megismerhetjük egymást és egymás véleményét a klímaváltozásról. A feladat jól használható mind a téma bevezetéseként, mind annak lezárásaként.

207


FELADATOK

SAME World Edu-kit Lépésről lépésre

KLÍMAVÁLTOZÁS

1. lépés: Előkészület: kinyomtatjuk a „Bingó lapot” (minden diák számára 1 példány). Ha szükséges, a Bingó lapot a tanár előzetesen a célcsoport igényeihez alakíthatja. Példa egy 16 mezős Bingóhoz (min. 16 fős csoport):

..meg tudja magyarázni, mi az

…tud mondani két olyan

…több mint 5 darab ruhát

…tudja, hogy mi az

a klímaváltozás.

zöldséget, melyek jelenleg a térségben teremnek.

vásárol havonta.

összefüggés a szellentő tehenek és a klímaváltozás között.

…utazott már repülővel.

…hetente csak egyszer eszik húst.

…tudja, hogy hol rendezik a következő ENSZklímakonferenciát.

…meg tud nevezni kettőt a klímaváltozás hatásai közül.

…látott már klímaváltozásról szóló filmet.

…tudja, mi az a széndioxid.

…gyalog vagy biciklivel jött.

…sosem evett még ökológiai gazdálkodásból származó ételt.

…busszal vagy vonattal jött.

…elektromos készülékeit készenléti módban tartja.

…volt már jegesmedve.

…nem hisz a klímaváltozásban.

Természettudomány

Keress valakit, aki...

2. lépés: Minden diák kap egy Bingó lapot. A mezőkben állítások és kérdések találhatóak a klímaváltozással kapcsolatban. A kezdő jelzés után a diákok felállnak és körbejárnak a teremben, hogy minden mezőhöz találjanak valakit, akire igaz az ott szereplő állítás. Amikor megtalálták a megfelelő embert, beírják a nevét az adott mezőbe. Egy név csak egyszer szerepelhet a lapon. 3. lépés: A játék célja, hogy egy vízszintes vagy függőleges átló rajzolódjon ki a neveket tartalmazó mezőkből. Aki először végez, azt kiabálja, hogy „Bingó!” A játék ezután még folytatódhat pár percig. (Alternatíva: ha több időnk van, a játékot úgy is játszhatjuk, hogy a teljes lap kitöltése a cél, azaz az nyer, akinek először telik meg a lap nevekkel.) 4. lépés: Miután vége a játéknak, a tanár megbeszélheti a Bingó lapon szereplő állításokat a diákokkal. 208


FELADATOK

SAME World Edu-kit Pedagógiai fókusz

KLÍMAVÁLTOZÁS

Ez a játék jó lehetőség arra, hogy a tanár felmérje a diákok tudását a témában és megismerje az osztályban uralkodó különböző nézeteket. Amíg a tanár feladata a megfigyelés, a diákok szabadon játszanak és kapcsolatot teremtenek egymással. A tanár ítélkezése nélkül a diákok saját felelősségükre cserélhetnek és gyűjthetnek véleményeket és információkat. További pozitívum, hogy a feladat fizikailag is megmozgatja a diákokat.

A feladat szerzője: ARCHENOVA

Természettudomány

A feladat szerzője

209


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Interjú – Beszéljünk zölden!

KLÍMAVÁLTOZÁS

14+ Típus: szerepjáték Téma: környezet, klímaváltozás, emberi jogok, média Életkor: 14+ Időtartam: 45-60 perc Kapcsolódó tantárgyak: idegen nyelv, kommunikáció, állampolgári ismeretek, földrajz

A klímaváltozás már eddig is minden kontinensen nagy hatással volt az emberek életére és a természetre is, de a globális felmelegedés várhatóan még több következménnyel fog járni a közeljövőben. Az éghajlat változékonysága erősen befolyásolja a vizeket, az élelmiszergyártást, és magát a gazdaság egészét is. Ez sok ember egészségét, társadalmi státuszát és életmódját befolyásolja szerte a világon. Az emberi társadalmakban a klímaváltozás általában a már meglévő kritikus állapotokat teszi még rosszabbá (szegénység, élelemhiány, elvándorlás a háborúk elől, stb.), így a legsúlyosabb hatást a legszegényebb és legsebezhetőbb emberekre gyakorolja. Ha a klímaváltozás problematikáját hétköznapi módon közelítjük meg, a téma általános üzenete több embert érinthet meg. A média általában ilyen üzeneteket közvetít, és sokféle álláspontot mutat be. Szöveg: Stefano Caserini

Kreativitás

Bevezető

Tudj meg többet erről a témáról: 7. fejezet

Összefoglaló Ez a feladat egy olyan szerepjáték, amely egy újságírói interjút szimulál. A feladat nemcsak azért fontos, mert kreativitásra ösztönöz és fejleszti a résztvevők képzeletét, de azáltal, hogy a témát

210


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

a hétköznapok szintjén közelíti meg, társadalmi részvételre is sarkall. A fiatal résztvevők számára a cél az, hogy különböző foglalkozású emberek szerepébe helyezkedjenek bele, akik a klímaváltozás hatásait eltérő módon élik meg. Ezeken a szerepeken keresztül a résztvevők lehetőséget kapnak arra, hogy rámutassanak azokra a problémákra és lehetséges megoldásokra, melyek a klímaváltozás társadalomra gyakorolt hatásai során merülhetnek fel.

Lépésről lépésre

Az interjúalanyok például a következők lehetnek (vagy egyéb): • környezetvédelmi civil szervezet képviselője • földrajz tanár • gazdálkodó • szegény családból származó diák, akinek el kell mennie az óráról, hogy a földeken dolgozzon és • pénzt keressen magának és idős édesanyjának. • háziasszony • Livingston Island-en élő tudós +1. lépés: A résztvevők formáljanak 2-3 fős csoportokat. Minden csoportban el kell osztani, hogy ki lesz az újságíró és ki(k) az interjúalany(ok). Minden csoport húzzon egy cetlit, és értelmezze szerepét. Minden résztvevő kap 5 percet a felkészülésre. Azok a résztvevők, akik az interjúalany szerepében vannak, elgondolkoznak kapott új személyiségükön, elképzelik új helyzetüket, lehetőségeiket, problémáikat és jogaikat, melyekre a klímaváltozás hatással lehet. Megfogalmazzák, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a foglalkozásukra és életükre, majd átgondolják, mit fognak mondani a média munkatársának.

Kreativitás

Kis papírdarabkákra előzetesen írjuk fel a különböző lehetséges interjúalanyok neveit és hajtsuk úgy össze a cetliket, hogy ne látszódjon, mi van rajtuk.

Hogyha szükséges, a tanár tippeket is adhat a résztvevőknek, hogy könnyebben belehelyezkedjenek új szerepükbe. Mint például, „Nincs víz az otthonodban” vagy „Aktív résztvevője vagy egy klímaváltozás elleni utcai tüntetésnek”. (Ha fiatalabb diákokkal dolgozunk, a szereplő nevét tartalmazó cetli helyett előzőleg részletesebb információkat tartalmazó szerepkártyákat is gyárthatunk.) Az újságíró szerepében lévő többi résztvevő jegyzetet készít azokról a klímaváltozáshoz

211


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

kapcsolódó gyakorlati problémákról, amelyekről később kérdéseket tesz majd fel az interjúalanyoknak. Bár az érintett témák főleg az aktuális interjúalanytól függenek, pár fontos kérdést mindenképp körüljárhatnak: létező jogok, nem rég történt események/balesetek, a klímaváltozással foglalkozó intézmények, előrejelzések és javaslatok a probléma megoldásához. 2. lépés: Az interjú elkészítése (15 perc). Az újságíró az interjú során rögzíti az interjúalany rövid válaszait, hogy azokat később előadhassa a csoport többi tagja számára, akik a társadalom szerepét játsszák. Az előadás során a társadalmat megtestesítő csoportot biztassuk arra, hogy vessenek fel kérdéseket és problémákat. A foglalkozás vezetője alkalmazhat technikai eszközöket is (pl. mikrofon, fények, kamerák), hogy inspirálja a résztvevőket. Az előadás után minden csoport mesélje el, hogy milyennek találta az interjú egészét és melyek voltak annak a legérdekesebb/leghasznosabb/legproblematikusabb pillanatai. A foglalkozás végén beszélgetést kezdeményezünk. A foglalkozás vezetője megkérdezi minden csoporttól, hogy hogyan érezték magukat, mikor a többiek figyelme rájuk irányult (az újságíró/ interjúalany szerepében).

A cél, hogy tudatosságot ébresszünk a témával kapcsolatosan, és a fiatalokat saját véleményük megfogalmazására ösztönözzük. További cél, hogy szerepváltásra és aktív részvételre ösztönözzük őket. Az intézmények szerepének kiemelése egy békés és ökológiailag is kiegyensúlyozott társadalom építésében. Várt eredmények: a fiatalok tudatosabbak lesznek az élet különböző helyzeteiben, melyeket a klímaváltozás eredményez. A fiatalok közötti párbeszéd erősödik és a globális témák iránti érdeklődésük növekszik, melyet a téma hétköznapi szinten való megközelítésével érhetünk el.

Kreativitás

Pedagógiai fókusz

A feladat szerzője A feladatot készítette: BGRF

212


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

Véleményvonal “A klímaváltozás okai”

14+

Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, etika, tudományok

Bevezető A legfrissebb kutatások bizonyították az emberi tevékenység által okozott klímaváltozást. A Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC), mely egy független, tudományos bizottság, ami több száz, a világ minden tájáról származó tudósból áll, megerősítette az állítást és rendszeresen beszámol a témáról. Még mindig akadnak azonban úgynevezett „klíma-szkeptikusok”, akik vagy a globális felmelegedés egészét tagadják, vagy azt, hogy a klímaváltozást az ember okozta. Ők sokszor a globális felmelegedés tudósok által megjósolt következményeit is megkérdőjelezik. A „klíma-szkeptikusok” állításai között sok minden szerepel, többek között: „semmi bizonyíték nincs a globális felmelegedés jelenségére”; „100 év alatt nem lehet semmilyen következtetésre jutni”; „nem bízhatunk ki nem próbált számítógépes modellekben”; vagy „a klíma mindig is változott”. Alapos összefoglaló található a klíma-szkeptikusok körülbelül 300 lehetséges állításáról itt (http://grist.org/series/skeptics/). A klíma-szkeptikusok kétségei különböző okokra vezethetőek vissza, az viszont egyértelmű, hogy néhányuk szoros kapcsolatban áll a szén- és olajiparral. Ezek a vállalatok attól tartanak, hogy a klímavédő intézkedések miatt veszteség éri őket. Az Exxon Mobile ügye (http://www.ucsusa.org/sites/default/ les/legacy/assets/documents/ global_warming/exxon_report.pdf) csak egy az ismert példák közül.

Természettudomány

Típus: véleményvonal Téma: klímaváltozás Életkor: 14+ Időtartam: 15 perc

Szöveg: arche noVa e.V.

213


FELADATOK

SAME World Edu-kit Tudj meg többet erről a témáról:

KLÍMAVÁLTOZÁS

6. fejezet 7. fejezet 8. fejezet

Ez a feladat feltárja az osztályban lévő különböző véleményeket. Ennek célja, hogy kiderítsük, a diákok milyen tudással és véleménnyel rendelkeznek a klímaváltozás okairól. Ez a módszer tökéletes bevezetése lehet a témának vagy egy klímaváltozással foglalkozó workshopnak.

Lépésről lépésre 1. lépés : A tanár mond egy állítást a klímaváltozás okaival kapcsolatban, majd az osztályteremben kijelöl két különböző helyet, egyet azok számára, akik egyetértenek, és egyet azoknak, akik nem értenek egyet az állítással. A két különböző válasz elhelyezésére az osztályterem két különböző sarkát is választhatja, vagy egy-egy papírt helyezhet a földre egyetértek/nem értek egyet felirattal.

Természettudomány

Összefoglaló

2. lépés: A diákok gondolkodhatnak az állításon, majd a döntésük alapján a kijelölt helyekre / papírok mellé kell állniuk. Azoknak a diákoknak, akik nem biztosak a válaszukban lehetőségük van a két kijelölt hely közé állni. 3. lépés: A tanár most mindkét csoportot megkérdezi, hogy miért az adott válasz mellett döntöttek. Itt a diákok egymással is megvitathatják válaszaikat. 4. lépés: A tanár egy következő állítással áll elő, és így tovább. 5. lépés: Utolsó lépésként a tanár és a diákok kiértékelik a kapott válaszokat: Vannak uralkodó vélemények az osztályban? Ha igen, miért? Volt olyan diák, akit meg tudtak győzni a többiek saját véleményükről? 214


FELADATOK

SAME World Edu-kit Néhány állítás során az Internet használata is szükséges lehet az adatok igazolásához és lényeges információk kereséséhez.

KLÍMAVÁLTOZÁS

Lehetséges állítások: • “A klímaváltozás egy természetes folyamat és régebb óta létezik, mint az emberi faj.” “Az emberek felelősek a klímaváltozásért.” • “A szén-dioxidot nem az emberek, hanem az óceánok termelik.”

• “A klímaváltozás nem befolyásolja a mindennapi életemet.” • “A világon élő összes ember számára azonos mértékű szén-dioxid kibocsátást kéne engedélyezni.” “Minden ország számára azonos mennyiségű szén-dioxid kibocsátást kéne engedélyezni.” “Széndioxid kibocsátási kvótát kéne bevezetni minden ország számára.” • “Csak üzletemberek utazhassanak repülővel, turistáknak ez ne legyen többé lehetséges.” • “A gazdag országokban változnia kell az életformának.”

Természettudomány

• “A vulkánok több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint az emberi tevékenységek.” “A klímaváltozást a nap és a vízpárolgás okozza.”

• “Egyedül nem tehetek semmit.” • “A szén-dioxid kibocsátás csökkentése enyhíti a klímaváltozást.” • “Manapság sokkal több információnk van az időjárásról, mint kétszáz évvel ezelőtt, ezért vesszük észre az éghajlat változásait.” • “A marhatenyésztést be kellene tiltani.” • “Mivel a metángázt állatok bocsátják ki, ezért ehhez semmi köze az emberi tevékenységnek.”

215


FELADATOK

SAME World Edu-kit Pedagógiai fókusz

KLÍMAVÁLTOZÁS

A tanár kiderítheti diákjai véleményét és azokat a témához kapcsolhatja. A diákok érezhetik, hogy a véleményük fontos, és komolyan veszik azt.

Feladat szerzője Feladat szerzője: ARCHENOVA

Természettudomány

Ez a módszer más témáknál is alkalmazható, például lehet a személyes elköteleződés vagy fogyasztásról alkotott vélemény kinyilvánításának egyik eszköze. Ezen kívül egy workshop összefoglalásához vagy zárásához is jó eszköz lehet.

216


FELADATOK

Eltérő kibocsátás, eltérő felelősségek Típus: matematika workshop Téma: CO2 kibocsátás, erőforrások megosztása, globális felelősség Életkor: 14+ Időtartam: 6 óra (2 óra elemzés + 2 óra írás + 2 óra órai megbeszélés)

Matematika

14+

KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Kapcsolódó tantárgyak: számítástechnika, matematika, földrajz, tudományok

Bevezető Ha környezeti igazságosságról és méltányosságról szeretnénk beszélni, valamint csökkenteni szeretnénk az üvegházhatású gázok kibocsátását, ismernünk kell néhány korábbi és jelenlegi adatot arról, hogy az egyes országok milyen mértékben járulnak hozzá ehhez a problémához. A jelenlegi és összesített széndioxid kibocsátást figyelembe véve, nemcsak a fejlett és fejlődő országok között, hanem az egyes csoportokon belül is fontos különbségeket figyelhetünk meg. A GDP-t sokszor használják a jólét jelzőszámaként, így tehát érthető, hogy összefüggés figyelhető meg az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó széndioxid kibocsátás között is. Szöveg: Stefano Caserini Tudj meg többet erről a témáról: 7.4 fejezet 8.4 fejezet

Összefoglaló Gyakran látunk különböző jelenségeket magyarázó grafikonokat, de mi magunk ritkán keresünk információkat és készítünk róluk diagramokat. Ebben a feladatban arra ösztönözzük a diákokat, hogy két olyan diagramot értelmezzenek, amely a fejenkénti széndioxid kibocsátást ábrázolja 217


Letölthető anyagok

FELADATOK KLÍMAVÁLTOZÁS

számos országban (pl. 10, 20 vagy 30 országban, melyek közül minden egyes diák választ magának egy országot, amivel dolgozni fog). Az első grafikon a fejenkénti széndioxid kibocsátást mutatja be 2012-ben (vagy a legutolsó évben, amelyről adataink vannak). A második grafikon a fejenkénti összesített széndioxid kibocsátást ábrázolja 1971 és 2012 között (vagy 1971-től az utolsó olyan évig, amiről még vannak adataink). Azért fontos, hogy elemezzük a jelenlegi és régebbi széndioxid kibocsátással kapcsolatos adatokat is, mert így válik láthatóvá az, hogy mennyiben járultunk hozzá a globális felmelegedés problémájához akkor és most. Mindenféle számítás és grafikon készítése megvalósítható egy egyszerű táblázatkezelő program segítségével, mint például az Excel.

Matematika

SAME World Edu-kit

GHG emissions_DATA1971-2012.xls (http://edu-kit.sameworld.eu/download/activities/HU/CC/ GHG_emissions_DATA1971-2012.xls)

Lépésről lépésre 0. lépés: A feladatban használt adatokról A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) (http://www.iea.org/) széndioxid kibocsátásról és népességről készült adatait fogjuk használni. Minden évben friss és ingyenes adatok érhetőek el az IEA honlapján Excel formátumban. Ezek eléréséhez keressük fel az IEA statisztikai weboldalát (http://www.iea.org/statistics/) és ott keressük meg az “Éves széndioxid adatokat” a “Legfrissebb statisztikák” szekcióban. Kattintsunk rá és az új oldalon keressük az Excel adatok letöltéshez vezető linket, ami általában „Legfontosabb széndioxiddal kapcsolatos adatok 201x – Excel táblák” néven fut (az x, mindig a legújabb évet jelenti). 2015 májusában az 1971-2012-es periódusra vonatkozó adatfájl volt elérhető:CO2_Emissions_From_ Fuel_Combustion_Highlights_2014.XLS. Innen lehet letölteni: ( (https://www.iea.org/media/freepublications/stats/CO2_Emissions_From_Fuel_Combustion_Highlights_2014.XLS)) Ugyanezek az adatok megtalálhatóak a feladat letölthető dokumentumai között ebben a fájlban; “GHG emission_DATA1971-2012.xls”. Ebben a fájlban a feladat számításai és grafikonjai is elérhetőek, melyeket a tanárok felhasználhatnak. 218


2. megjegyzés: Az alább felsorolt adatokat is használhatjuk: (http://www.wri.org/resources/datasets/cait-country-greenhouse-gas-emissions-data (http://www.wri.org/resources/data-sets/caitcountry-greenhouse-gas-emissions-data)) innen: CAIT Éghajlati Adat Kutató – A Föld Erőforrásai Intézet (http://cait.wri.org target=). Ezen az oldalon az egy főre jutó kibocsátásról találhatunk grafikonokat és térképeket, ezek értelmezése viszont olyan alapismereteket igényel, amelyek nincsenek leírva ebben a feladatban. Minden magyarázat elérhető a CAIT oldalán (http://cait.wri.org target=).

FELADATOK Matematika

1. megjegyzés: Az IEA feladatban használt adatai ebben az éves beszámolóban lettek bemutatva; “CO2 EMISSIONS FROM FUEL COMBUSTION IEA STATISTICS - HIGHLIGHTS” (https://www.iea.org/publications/freepublications/publication/CO2EmissionsFromFuelCombustionHighlights2014, ahol több információ is található az adatokról és azok alakulásáról.

KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

A diákok dolgozhatnak egyénileg, de kisebb csoportokban is. 1. lépés: Töltsük le a fájlt és bizonyosodjunk meg róla, hogy minden diák vagy csoport is a fájl birtokában van. 2. lépés: Minden diák vagy csoport válasszon egy országot, amit meg szeretne figyelni, majd készítsen táblázatot az ország adatainak ábrázolásával (amelyeket az adatfájlból szerezhet meg): - éves széndioxid kibocsátás, erről az oldalról: “CO2 SA” (az adatok millió tonna széndioxidban értendők) 219


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

Matematika

- éves népességi adatok erről az oldalról: “POP” (az adatok millió főben értendők)

3. lépés: Egy Excel fájlban minden diák vagy csoport értékeli: - az egy főre jutó éves kibocsátást (Kibocsátás /POP = tonna / lakos) - az egy főre jutó összesített kibocsátást (a kibocsátás mértéke 1997 és 2012 között / a POP értéke 1997 és 2012 között). Példaként megnézhetjük ezt a számítást, amit Olaszországról és Kínáról készítettek a “Graph1 - Italy” és “Graph 1 - China” oldalakon, vagy letölthetjük a következő fájlt; “GHG emissions_DATA1971-2012. xls”.

220


FELADATOK Matematika

4. lépés: Egy Excel fájlban minden diák vagy csoport grafikont készít saját országáról, ábrázolva az évi kibocsátás alakulását és az egy főre jutó összesített kibocsátást 1971-től 2012-ig. Alább egy példa Olaszországról és Kínáról (elérhető ezen “Graph1 - Italy” és ezen “Graph 1 - China” az oldalon, letölteni pedig itt lehet: “GHG emissions_DATA1971-2012.xls”):

KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

221


FELADATOK Matematika

5. lépés: Osszuk meg a diákok által összeszedett adatokat és hasonlítsuk össze a különböző országok 2012ben mért széndioxid kibocsátását. A diákok hisztogramot is készíthetnek az alábbi példa alapján, ami 25 országot hasonlít össze (ld. “Graph2 - 25 countries” a letölthető anyagok között; “GHG emissions_DATA1971-2012.xls”):

KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

6. lépés Hasonlítsuk össze a különböző országok egy főre jutó összesített kibocsátását 1971 és 2012 között, az összes diák adatai alapján! A diákok hisztogramot is készíthetnek az alábbi példa alapján, mely 25 országot hasonlít össze (ld. “Graph2 - 25 countries” a letölthető anyagok között; “GHG emissions_DATA1971-2012.xls”):

222


FELADATOK Matematika

7. lépés. Most készíthetünk egy hisztogramot, ami egyszerre ábrázolja a 2012-ben mért egy főre jutó széndioxid kibocsátást és az egy főre jutó összesített kibocsátást 1971 és 2012 között. Alább egy példa (ld. “Graph2 - 25 countries” a letölthető anyagok között; “GHG emissions_DATA1971-2012.xls”):

KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

8. lépés: A diákok röviden írják le megfigyeléseiket és véleményüket az adatokkal kapcsolatban. Adjanak címet beszámolójuknak és válaszoljanak a következő kérdésekre: Melyik országnak alacsonyabb és melyiknek magasabb a kibocsátása? Milyen nagy a különbség a szegény és gazdag országok között? Mennyiben különbözik a 2012-es kibocsátás az 1971-2012 közötti összesített kibocsátástól? Még több erről: A gazdag országoknak feltétlenül magas a GHG kibocsátásuk? (http://www.countryscorecard.com/ special_topics/rich_countries_ghg.htm) 9. lépés: Minden diák vagy csoport hangosan felolvassa a szövegét. Ezután összehasonlítás és beszélgetés következik a témáról. Megjegyzés: Az 5. és 6. lépésben szereplő grafikonokat még részletesebben is ábrázolhatjuk, ahogy az alább látható. Így az x tengelyen a népesség száma is jelölve van a különböző országokban - ez viszont csak idősebb diákoknak ajánlott.

223


FELADATOK KLÍMAVÁLTOZÁS

Matematika

SAME World Edu-kit

(forrás: http://www.ipcc.ch/publications_and_data/ar4/wg3/en/ gure-1-4.html (http://www.ipcc.ch/publications_and_data/ar4/wg3/en/ gure-1-4.html))

Pedagógiai fókusz Az adattáblák olvasása önmagában elég absztrakt feladat, de a grafikonok segítenek meglátni az évek során kialakuló tendenciákat, ezzel is egyértelművé téve egyes mai jelenségeket. A grafikonok értelmezése az első lépés afelé, hogy a gyerekek képesek legyenek a sokszor bonyolultnak tűnő információk feldolgozására, összehasonlítására és elemzésére is. A beszámolók készítése segítheti őket abban, hogy hozzászokjanak a tudományos szövegekhez, ezen kívül vitára ösztönzi őket, mellyel a nyilvános szereplést is gyakorolhatják. A tudományos adatok kutatása, elemzése és összehasonlítása fejleszti a gyerekek kritikus gondolkodását. Egy másik megközelítésből a globális adatok összehasonlítása abban is segíthet a gyerekeknek, hogy érzékeljék azt, hogy számos jelenség, mint ahogy a kibocsátással kapcsolatos adatok is, csak globális nézőpontból értelmezhetőek. Ez a jelenség segít tudatosítani bennük, hogy a világ különböző részein zajló folyamatok összefüggenek, és mindannyian ugyanazon globális közösség tagjai vagyunk.

A feladat szerzője A feladatot készítette: ISTITUTO OIKOS 224


FELADATOK

Klímadiagram készítése

Típus: matematikai workshop Téma: éghajlatváltozás (az éghajlat és az időjárás közötti különbségek) Életkor: 12+ Időtartam: 45 perc

Matematika

14+

KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, matematika

Bevezető A Földön minden területnek van időjárása, de mindenhol más a “tipikus” időjárás. Vannak száraz területek és vannak csapadékosak, van, ahol forróság van és van, ahol hideg, és van, ahol mindenből egy kicsi. Az időjárást a hőmérséklet, a csapadék (eső és hó) és a szél iránya és ereje határozza meg. Az időjárást vizsgáló tudósok adatokat gyűjtenek a Föld különböző részeiről, és egy adott helyre vonatkozó átlagokat határoznak meg. Ezt az átlaghőmérsékletet, vagyis az éves tipikus időjárást nevezzük “éghajlatnak, vagy klímának”. A tudósok klímadiagram segítségével ábrázolják egy adott hely átlaghőmérsékletét és csapadékmennyiségét. Szöveg: PEIPSI CTC Tudj meg többet ezekről a témákról: 5.4 fejezet

Összefoglaló Az adatok leírása egy riportban nem mindig a legjobb módja annak, hogy egy információt közöljünk. A klímakutatók gyakran használnak diagramokat, mert egyszerűek és mégis látványosan ábrázolnak statisztikai adatokat. 225


A világ klímájával foglalkozó honlapokon adatokat találhatunk egy-egy adott város éghajlatával kapcsolatban: (http://www.climate-charts.com/world-index.html) vagy (http://www.worldclimate. com) vagy World Meteorological Organisation (http://www.wmo.int/pages/index_en.html)

FELADATOK Matematika

Ezen a feladaton keresztül a diákok megtanulják, hogyan kezeljenek klímával kapcsolatos adatokat, megértik az éghajlat és az időjárás közti különbséget, megismerik a “tipikus” éghajlat és az éghajlatváltozás fogalmát. Egy adott hely klímáját megismerni a leggyorsabban úgy lehet, ha megnézünk egy klímadiagramot. Két fontos eleme van: a csapadék és a hőmérséklet. A csapadék a földre hulló nedvesség minden típusát tartalmazza (például eső, havas eső, hó, jégeső). A hőmérséklet azt mutatja, mennyire meleg vagy hideg a külső levegő. A klímadiagram elkészítéséhez ezekre az adatokra van szükség.

KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Letölthető anyagok

Climate graph template.pdf (http://edu-kit.sameworld.eu/download/activities/HU/CC/climate_ graph_template.pdf)

Lépésről lépésre 1. lépés: A tanár megosztja az adatokat (linkek a Feladat összefoglaló részben.) Két típusú adatot nézünk meg minden hónapra: havi csapadékmennyiség (mm) és havi átlaghőmérséklet (°C). 2. lépés: Tengelyek megrajzolása az adatoknak megfelelően: hónapok a vízszintes tengelyen, a baloldali függőleges tengelyen a hőmérséklet, a jobboldali függőlegesen pedig a csapadékmennyiség. (A letölthető anyagok között, illetve ezen a honlapon (http://images.nationalgeographic.com/ wpf/media-live/ le/getting-geographic-climate-graph-template-cb1288472856.pdf) megtalálhatók a klímadiagram sablonok. 3. lépés: Egy ceruzával rajzoljuk be a csapadékmennyiség oszlopdiagramját a jobboldali tengely skálája alapján.

226


FELADATOK

SAME World Edu-kit

6. lépés: Piros ceruzával húzzuk össze a pontokat, hogy egy vonalgrafikont kapjunk. Ne használjunk vonalzót. 7. lépés: Végül nevezzük el a tengelyeket és adjunk a klímadiagramnak egy megfelelő címet.

Matematika

5. lépés: Ceruzával jelöljük be a havi átlaghőmérsékleteket, a bal oldali tengely skálája alapján: egy kis pontot tegyünk minden hónapnál a megfelelő helyre.

KLÍMAVÁLTOZÁS

4. lépés: Színezzük be az oszlopokat kékkel.

8. lépés: A klímadiagram elemzése. Kérdések az elemzéshez: Hol van a legalacsonyabb éves átlaghőmérséklet?

• Hol a leghidegebb/legmelegebb a tél? (december, január, február)

• Hol a legmagasabb az éves átlaghőmérséklet?

• Hol a legmelegebb/leghűvösebb a nyár? (június, július, augusztus)

• Hol van a legtöbb csapadék?

• Hol a legcsapadékosabb a nyár?

• Hol a legcsapadékosabb a tél?

• Hol van a lakóhelyedhez leginkább hasonló éghajlat?

Az eredményeket a diákok bemutathatják az osztálynak. Opcionális kiegészítő feladat: a diákok kereshetnek az egyes éghajlattípusokra jellemző képeket az Interneten. További információ: http://fcweb.limestone.on.ca/~stridef/G9%20Ac%20Geography/Unit%203%20Lesson%205%20 Climate%20Graph.pd

227


FELADATOK

SAME World Edu-kit

http://www.nationalgeographic.com/geobee/study-corner/activity-5/

http://www.geogspace.edu.au/core-units/years-7-8/inquiry-and-skills/years-7-8/y78-is-illus1.html (http://www.geogspace.edu.au/core-units/years-7-8/inquiry-and-skills/years-7-8/y78-is-illus1.html)

Pedagógiai fókusz

Matematika

(http://www.nationalgeographic.com/geobee/study-corner/activity-5/)

KLÍMAVÁLTOZÁS

(http://fcweb.limestone.on.ca/~stridef/G9%20Ac%20Geography/Unit%203%20Lesson%205%20 Climate%20Graph.p

A diákok különböző grafikonokat és klímadiagramokat értelmeznek és készítenek. A feladat kombinálja a matematikai és a földrajzi ismereteket. A diákok különböző készségeit fejleszti: adatok megértése, grafikonok rajzolása, adatok elemzése. Fontos, hogy a diákok megtanulják a különböző diagramok, grafikonok értelmezését, hogy a médiában gyakran ezeken ábrázolt információkat megértsék. Fejlődik a kreativitásuk (hiszen az adatokat érdekesen kell bemutatni) és a kritikai gondolkodásuk is.

Feladat szerzője Feladat szerzője: PEIPSI

228


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Szomszédok

KLÍMAVÁLTOZÁS

11+ Típus: terepmunka Téma: éghajlatváltozás, megújuló energiaforrások, az energiafogyasztás csökkentése Életkor: 11+ Időtartam: 4x 45 perc

Bevezető Ha hideg van, csak feltekered a termosztátot/konvektort, vagy begyújtasz a kályhába. A szén használatával egy darabka történelem tűnik el a szemünk előtt. Ha gázt használunk a főzéshez, minden percben több millió évet használunk el. A szén, az olaj és a földgáz fosszilis tüzelőanyagok, vagyis nem megújuló energiaforrások. A fosszilis tüzelőanyag készletek több millió év alatt jöttek létre és csak limitált mennyiség áll belőlük rendelkezésünkre. Amit elhasználunk, nem helyettesíthető. És mihez kezdünk, ha egyszer végleg elfogynak?

Természettudomány

Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, biológia, matematika, fizika, állampolgári ismeretek

Vannak, akik takarékoskodnak az energiával, illetve olyan energiaforrást használnak, amelyek nem fogynak el. A természet sokféle megújuló energiaforrást kínál:

• • • • •

vízenergia szélenergia geotermikus energia bioenergia napenergia

A Föld felszínére érkező napenergia mennyisége 10 000-szer nagyobb, mint a világ teljes energiafogyasztása. Az alternatív energiaforrások használatával a városokban és falvakban tisztább lesz a környezetet és a klímaváltozást is pozitívan befolyásoljuk. Az energiatakarékosság és a fák ültetése jó hatással van az éghajlatváltozásra. A legmodernebb építési technológiák figyelembe veszik az energiatakarékosságot. A magasabb megvalósítási költ 229


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

ségek megtérülnek az energiafelhasználáson történő hosszú-távú megtakarítással. Vannak olyan házak, ahol az áramot szél termeli, a vizet napelemek melegítik fel, és számítógép szabályozza a fűtést és a szellőzést. Talán neked is van napelemes töltőd, vagy számológéped. A jobb szigetelésű házak építésével spórolhatunk a fűtésen. A ház körüli fák helyes ültetésével vagy világos színű külső falfestékek használatával is csökkenthetjük az energiafogyasztást.

Összefoglaló A feladat célja, hogy a diákok megismerjék a megújuló energiaforrások alaptípusait, főleg a napenergiát és annak felhasználási lehetőségeit. A középpontban az energiafogyasztás csökkentésének két viszonylag egyszerű módja áll: fák ültetése és világos színek használata a városi lakásokban.

Természettudomány

Tudj meg többet ezekről a témákról: 8. fejezet

Lépésről lépésre 1. lépés: A tanár kiválaszt egy területet az iskola közelében, ahol vannak utcák, háztömbök, boltok, fák. A diákok 4-5 fős csoportokban megrajzolják a terület térképét, az utcákkal, mellékutcákkal, házakkal, boltokkal. Fontos, hogy egyértelmű legyen rajta az észak-déli tájolás. 2. lépés: A diákok megvizsgálják, hogy az utcák (házak) melyik fele melegebb, vagyis melyiket éri tovább a napsütés. Ezek az épületek keleti, déli és nyugati oldalai, az utcák északi oldalán. A diákok a térképen sárgával jelölik ezeket a részeket. 3. lépés: A diákok zöld körrel jelölik a térképen a házak közelében levő fákat.

230


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

4. lépés: Bejelölik a térképen a házak és utcák azon részeit, amelyeket: • nyáron fák árnyékolnak (pirossal); • télen a szél és a hideg ellen védenek a fák (kékkel)- ha elég fa van, szélfogót vagy mikoroklímát hoznak létre

Természettudomány

5. lépés: *-gal jelölik a térképen a világosra festett házakat. Például:

6. lépés Megszámolják az épületeken levő ablakokat (lakóházak és boltok esetében is) és kitöltik az alábbi táblázatot: (Megjegyzés: magas épületeknél az emeletek számát szorozzák be az egy emeleten található ablakok számával.) Az összes ablak száma

Ablakok száma

Arány az összes ablakhoz képest

Az összes ablak száma az Északra néző ablakok száma

…….. %

a Délre néző ablakok száma

…….. % 231


FELADATOK

a télen védett ablakok száma

…….. %

a nyáron védett ablakok száma

…….. %

Épületek száma

KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Aránya az összes épülethez képest

a világos színű épületek száma

…….. %

a sötét színű épületek száma

…….. %

Vannak olyan ablakok a világos színű házakon, melyek télen és nyáron is védettek? Ezek a legalacsonyabb energiafogyasztású lakások. Mennyi van belőlük? Boltok is vannak köztük? Lezárás A diákok kis csoportokban válaszoljanak az alábbi kérdésre: Képzeljetek el egy lakót, aki olyan házban él, melynek ablakai sem télen sem nyáron nem védettek. Mit tanácsolnátok neki, hogy otthona kényelmesebb legyen, és kevesebb energiát fogyasszon?

Természettudomány

az összes épület száma

Ötleteiket történetmesélés formájában megoszthatják a többiekkel, vagy lehet írásbeli feladat is.

232


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

Pedagógiai fókusz

Készségfejlesztés a térképek készítése, a tájékozódás és a földrajz területén.

A csoportmunka során fejlődik az együttműködési készségük.

Kommunikációs készségek fejlesztése.

Jobban megismerik a lakókörnyezetüket.

A feladat szerzője Feladat szerzője: SCCD

Természettudomány

• A diákok megismerik a megújuló energiaforrásokat, és egyszerű változtatások bevezetésével ők is tehetnek az energiafogyasztás csökkentéséért.

233


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Gondolattérkép

KLÍMAVÁLTOZÁS

11+ Típus: csoportmunka Téma: klímaváltozás Életkor: 11+ Időtartam: 45 perc

Bevezető A rendszerelmélet szerint a bioszféra, mint a legösszetettebb ökoszisztéma, hálózatok végtelen kölcsönhatásából áll, melyben mindegyik alkotóelem kapcsolódik a többihez. A környezeti problémák már most hatással vannak az európaiak mindennapjaira, ezek a hatások pedig idővel csak növekedni fognak. A klímaváltozás mindnyájunk életét befolyásolja. Azokét, akik a szennyezett levegőt belélegzik, a szennyezett vizet isszák, éheznek, vagy a földjük elpusztul.

Természettudomány

Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, biológia, állampolgári ismeretek

Szöveg: Silvia Szaboova, SCCD Tudj meg többet erről a témáról: 3. fejezet

Összefoglaló Ez a feladat arra koncentrál, hogy a diákok összefüggésekben gondolkodjanak. Választanak egy központi fogalmat és felderítik annak okait és következményeit globális és helyi szinten. A csapatmunka által lehetőséget kapnak arra, hogy a mindennapi életükben megjelenő példákon keresztül

234


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Természettudomány

KLÍMAVÁLTOZÁS

vitassák meg az okokat és következményeket. Ha átlátjuk az összefüggéseket, olyan megoldásokat választhatunk mind szakmai, mind mindennapi életünkben, melyeknek a legkisebb a negatív hatása klímaváltozás szempontjából, így megelőzhetjük a problémákat.

Pupils participating in the workshop - Dresden, Germany

Lépésről lépésre 1. lépés: A tanár egy nagy papírra egy kört rajzol és a közepére egy gondolatot, mondatot vagy tényt ír. Esetünkben ez lehet a „klímaváltozás”. (A lenti ábra példaként szolgál.) A tanár annyi papírt készítsen elő, ahány csoport lesz. 2. lépés: Osszuk a diákokat 4-5 fős csoportokba. A feladatuk az lesz, hogy keressenek lehetséges következményeket, melyek a körbe írt fogalomhoz kapcsolódnak, és azokat minél pontosabban fogalmazzák

235


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

meg. A diákokat ösztönözzük arra, hogy a központi témát és annak következményeit minél alaposabban vitassák meg. A felmerült következményeket írják a papírra egy-egy következő körbe, és kössék össze az alapfogalommal és a kapcsolódó további következményekkel. Minden csoport külön-külön dolgozik ugyanazon a fogalmon/mondaton. 3. lépés: Az előzőhöz hasonlóan a csoportok folytatják a következmények keresését, a soron következő második és harmadik fogalommal, majd összekötik a köröket 2-3 vonallal. Ez a folyamat többször is megismételhető.

5. lépés: A végső közös megbeszélés során koncentrálhatunk a csoportok megközelítései közti különbségekre. Beszéljük meg annak fontosságát, hogy releváns tényekkel rendelkezzünk, le tudjuk írni azok következményeit és lássuk az összefüggést a szintek között. A megbeszélés közben a tanár kritikai és logikus gondolkodásra ösztönzi a diákokat. Forrás: G. Pike, D. Selby: Global education, Grada 1994 Változatok: A feladat elkezdéséhez ideális lehet egy rövidfilm levetítése, pl. egy dokumentumfilm a klímaváltozásról. A feladatot más téma feldolgozásához is használhatjuk pl. biodiverzitás, környezeti migráció. Ebben az esetben a kör közepére is más fogalom/mondat kerül.

Természettudomány

4. lépés: Végezetül a csoportok megosztják és összehasonlítják egymással eredményeiket.

Pedagógiai fókusz Fontos, hogy a diákok vitázzanak, kritikusan gondolkozzanak és felelősségteljesen figyeljék a világ dolgait. A feladat lehetőséget ad számukra, hogy átgondolják mindennapi tevékenységeiket és azok következményeit is. Fontos, hogy a diákoknak ne csak tényeket tanítsunk, hanem az okok és következmények közti összefüggéseket is. Ahhoz, hogy kritikusan figyelhessék a körülöttük lévő világot, minél jobban meg kell ismerniük a valóságot. A feladat szerzője: SCCD 236


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Fák a városban

KLÍMAVÁLTOZÁS

9+ Típus: tudományos kísérlet, feltérképezés Téma: éghajlatváltozás, városi zöldterület, a fák szerepe, globális felmelegedés Életkor: 9+ Időtartam: hosszú-távú projekt, 1 iskolai év

Bevezető A föld gyorsan urbanizálódik. Mindannyiunkban él egy belső vágy a természethez való közelségre. Még a nagyvárosokban is. A városi zöldterületek megléte kulcsfontosságú a biodiverzitás és a magas életminőség szempontjából. Ezért egy zöldebb infrastruktúra kialakítása nemcsak a városi környezetvédők, hanem a politikusok és az önkormányzatok érdeke is, hiszen így tudnak a fenntartható fejlődéssel összhangban megfelelő életkörülményeket kialakítani számunkra.

Természettudomány

Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, biológia, matematika, állampolgári ismeretek

A fák ültetése nagy hatással van a helyi éghajlatra és a kis víz-körforgásra (helyi hatás), illetve a nagy víz-körforgásra is (globális hatás). A fáknak pótolhatatlan szerepe van az emberi élet minőségének javításában. Óvják, tisztítják és termékennyé teszik a talajt; szabályozzák a víz áramlását és szintjét hirtelen viharok esetén; szabályozzák és javítják a levegő minőségét; befolyásolják az éghajlatot; lakóhelyet biztosítanak az állatoknak; esztétikai és egészségügyi hasznuk is van – ezek az okok alátámasztják a fák szükségességét városi környezetben is. Vagyis: a fák helyettünk lélegeznek. Elnyelik a szén-dioxidot és oxigént termelnek. Mivel a szén-dioxid egy üvegházhatású gáz, hatással van a globális felmelegedésre. Szöveg: Silvia Szaboova, SCCD Tudj meg többet ezekről a témákról: 8. fejezet

237


FELADATOK

SAME World Edu-kit Összefoglaló

KLÍMAVÁLTOZÁS

A feladat célja, hogy megismerjük a városi fák életét és az azokat befolyásoló (pozitív és negatív) tényezőket. A városi fák nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a természeti környezetben élők. A diákok megvizsgálnak egy kijelölt zöldterületet, miközben a fák tulajdonságairól és hasznáról tanulnak.

1. lépés: A tanár kijelöli a területet, lehetőleg az iskola közelében. A legjobb, ha nemcsak utcák, házak, háztömbök vannak ezen a területen, hanem parkok vagy kertek is. A diákok 3-4 fős csoportokban megrajzolják majd az adott terület növényzeti térképét. 2. lépés: A diákok különböző színeket használnak a különböző fatípusok jelölésére (lombhullatók, tűlevelűek, bokrok). Lejegyzik a fa fajtáját, valamint meghatározzák az életkorát.

Természettudomány

Lépésről lépésre

A fa körülbelüli életkorának kiszámolása: Mérjétek meg a fa törzsének kerületét, osszátok el ezt a számot először kettővel, majd osszátok el hárommal is. Például: a fa törzsének kerülete 90 cm. 90: 2 = 45 90: 3 = 30 Tehát a fa 30 - 45 éves.

238


FELADATOK

SAME World Edu-kit 3. lépés: Az alábbi táblázat kitöltése:

KLÍMAVÁLTOZÁS

Fák száma: A fák átlag életkora: Bokrok/cserjék száma: Gyep területe:

4. lépés: Minden séta közben bejárt útvonalat rajzoljatok rá a térképre.

• Ti bezöldítenétek ezeket az útvonalakat? • Hogyan? 5. lépés: A diákok értékelik a fák gazdasági és környezeti hasznát. Válasszátok ki a fát, ami a legjobban tetszik. Milyen fajtájú? Értékeljétek a kiválasztott fát 1-3-ig az alábbi szempontok szerint (1 – legjobb/ 3 – legrosszabb):

Természettudomány

Kérdések a megbeszéléshez:

Levegő minősége: egy fehér ruhadarabbal simítsátok végig a fa levelét. Poros lett a ruha? Ha igen, az azt jelenti, hogy a fa összegyűjti a káros részecskéket a légkörből. (1 – a ruha tiszta maradt / 2 – a ruha picit poros / 3 – a ruha nagyon poros lett) Vízszabályozás: menjetek el a fához eső után vagy közben, és nézzétek meg a talajt körülötte. A fa alatt nedvesebb vagy szárazabb a talaj, mint máshol? Ha kevésbé nedves, az azt jelenti, a fa csökkenti a víz áramlását azzal, hogy a talaj vízelnyelő képességét növeli, így segít megelőzni az áradásokat és a talajeróziót. (1 – a fa alatti talaj kevésbé nedves, mint a fa környékén/ 2 – nincs különbség/ 3 – a fa alatti talaj nedvesebb, mint a környéken) Menedék állatoknak: Vizsgáljátok meg a fát, és nézzétek meg (az ágai, a törzse vagy a gyökere) nyújt-e menedéket valamilyen állatnak. Ha igen, milyen állatnak? Meg tudjátok határozni, hogy milyen fajról van szó? Ezek az állatok állandóan vagy időszakosan élnek itt? És milyen a környező növényzet? Csak fű van, vagy vannak más növények is? (1– fészkek vannak és tartósan állatok laknak a fán, illetve több mint 3 különböző fajtájú növény él a fa közelében; / 2 - 1-3 fajta állat néha elidőzik a fán, 1-3 különböző növény nő a közelében / 3 – nincsenek állatok a fán, és csak fű nő körülötte) Hőmérséklet szabályozása: Üljetek le a fa alá nyáron. Hűvösebb vagy melegebb van, mint a napon? És télen? Ebből megtudjátok, a fa enyhíti-e az időjárást és az extrém hőmérsékletet a városban. 239


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

(1 – nyáron hűvösebb van a fa alatt, télen melegebb (pl. a hó hamarabb elolvad a fa tövében, mint máshol) / 2 – nyáron hűvösebb van a fa alatt, télen nincs különbség / 3 – nincs különbség se nyáron, se télen) Az erdő termése: fel lehet használni a lehullott ágakat, leveleket? Fel lehet használni a fa termését? (1 – emberek és állatok számára ehető a termése / 2 – állatok számára ehető a termés/ vagy a lehulló ágak, levelek hasznosíthatók / 3 – semmi sem hasznosítható)

6. lépés: A fák szivacs módjára elnyelik a szén-dioxidot (CO2), így csökkentik a levegőben lévő káros anyagok mennyiségét. Egy egészséges felnőtt fa évente átlagosan 21 kg szén-dioxidot nyel el – a szenet a fa „tárolja”, míg az oxigén visszajut a légkörbe. (Most leegyszerűsítve ezzel az átlaggal dolgozunk, a valóságban ez sokkal bonyolultabb: az elnyelt szén-dioxid mennyiség függ a fafajta jellegzetességeitől, attól, hol nő a fa, és az életkorától is.) Számoljátok ki, mennyi szén-dioxidot nyelt már el ez a fa élete során (az első 3 évét kivéve)! Feladat: Egy autó átlag 0,28 kg szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe egy kilométer megtétele alatt. Hány kilométernyi utat „tisztított meg” ez a fa egy év alatt?

Természettudomány

Pontozzátok a fát ez alapján is: Mi történne, ha hirtelen kivágnák ezt a fát?

Lezárás Csoportokban dolgozva válaszoljatok az alábbi kérdésekre:

• Hány éves a fa? (kiszámolása a 2. lépésnél)

• Öregebb, mint ti vagytok?

• Képzeljetek el egy történetet, aminek a fa tanúja lehetett az élete során!

• Egészséges ez a fa? Honnan tudjátok?

• Mit tennétek, hogy megakadályozzátok a fa kivágását?

Ez lehet történetmesélés az osztály előtt, vagy írásbeli feladat is.

240


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

Pedagógiai fókusz A diákok különböző készségei fejlődnek a földrajz és a botanika területén. A természettel való munka több módszer használatát teszi lehetővé: megfigyelés, feltérképezés, számolás.

A feladat szerzője Feladat szerzője: SCCD

Természettudomány

A feladat a diákok összetett gondolkodását, valamint az okok és következmények átlátását is fejleszti. A csoportmunka során kialakul a csapatszellem. A feladat a problémamegoldásról, megoldáskeresésről is szól – ennek helyi és globális szinten is van hatása.

241


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Az időjárás mérése

KLÍMAVÁLTOZÁS

11+ Típus: tudományos vizsgálódás Téma: éghajlat, éghajlat és időjárás különbsége Életkor: 11+ Időtartam: 45-60 perc

Bevezető Az éghajlat sokféleképpen hat ránk. Befolyásolja, mit csinálunk, vagy mit viselünk, hogyan utazunk, és a hangulatunkra is hat. A meteorológusok az időjárást vizsgálják különböző helyeken, és ezt az információt használják a jövőbeli időjárási viszonyok előrejelzésére. Az ehhez szükséges alapvető eszközök: hőmérő, barométer, szélmérő, csapadékmérő műszer, szélkakas, időjárási műhold.

Természettudomány

Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, természettudományok

Az időjárási tényezők elemzése adja az alapot az időjárás előrejelzéséhez és az éghajlat meghatározásához. Ugyanezek a tényezők teszik lehetővé hosszabb távon az éghajlattani tanulmányokat. Az időjárás a légkör állapota egy bizonyos helyen és időben, és egy adott időpontban történő megfigyelésen alapul. Az éghajlat az átlagos időjárási viszonyokat írja le egy adott helyen, és sok év megfigyelésén alapul. Szöveg: PEIPSI CTC Tudj meg többet erről a témáról: 5.5 fejezet

242


FELADATOK

SAME World Edu-kit Összefoglaló

Időjárást_mérő_eszközök.docx (http://edu-kit.sameworld.eu/download/activities/HU/CC/Idojárást_méro_eszközök.docx)

Természettudomány

Letölthető anyagok

KLÍMAVÁLTOZÁS

A diákok az előzetes tudásuk alapján ötletelnek arról, hogy milyen eszközöket használnak a tudósok az időjárás jellemzőinek mérésére. Egy játékos feladat során összekapcsolják az eszközök képét a leírásukkal. A válaszok ellenőrzéséhez használhatják az Internetet, vagy a tanár is segíthet. Az alapvető eszközök: hőmérő, barométer, szélmérő, csapadékmérő műszer, szélkakas, időjárási műhold.

Lépésről lépésre 1.lépés Előzetes tudás felmérése arról, milyen az időjárás mérésére használt eszközöket ismernek a diákok. Tanári kérdések: Mi az időjárás? Hogyan jellemeznéd az időjárást? (Milyen jellemzőkkel?) Milyen eszközökkel mérik a tudósok az időjárás különböző jellemzőit? Az időjárás a légkör állapota egy bizonyos helyen és időben, és egy adott időpontban történő megfigyelésen alapul. Öt alapvető jellemzővel írhatjuk le: hőmérséklet, légnyomás, szél, páratartalom és csapadék (felhők). Az időjárás mérése hasznos, mert veszélyes időjárási körülményekre lehet figyelmeztetni az embereket, mint például viharok vagy árvíz. A mérési eszközök közül a diákok valószínűleg meg tudják nevezni a hőmérőt, de a többit nem biztos. Magyarázzuk el, hogy ennél sokkal több eszköz áll a tudósok rendelkezésére az időjárás mérésére. Emellett a saját szemük is fontos, hogy releváns észrevételeket tegyenek

243


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

2. lépés A résztvevők kimennek és elkezdik a mérést. Minden csoportnak van mérőeszköze: hőmérő, barométer, szélmérő, csapadékmérő műszer, szélkakas (ezek közül egy vagy több). A hőmérőt ne tegyük ki közvetlen napfénynek. A csapadékot a csapadékmérő segítségével mérjük. Ez egy tölcsér, skálával. Az eső mennyisége mm-ben leolvasható. A szélirányt aszerint jegyzik fel, amelyik égtáj felől fúj a szél. A nyugatról érkező szél észak-kelet felé fúj, ezt nyugati szélnek hívjuk. A szél erősségét szélmérővel mérjük.

3. lépés A diákokat kis csoportokba osztjuk. Osszuk ki az “Időjárást mérő eszközök” c. feladatlapot (ld. letölthető anyagok). A tanár szét is vághatja előre a feladatlapot. 4. lépés A csoportok a leírásokat összepárosítják a képekkel. A diákok szétosztják maguk között a képeket. Egy önkéntes elkezdi a feladatot: felolvassa az egyik kártyán lévő információt. Aki úgy érzi, nála van a megfelelő kép, odaadja a képet és elmondja, miért gondolja így. Ez a diák olvassa fel a következő leírást, és így tovább, amíg az összes leírást és képet összepárosítják.

Természettudomány

A légnyomást barométerrel mérik, az egység a millibar. Minél nagyobb a mért érték, annál nagyobb a légnyomás. Életkortól függően beszélhetünk a különböző típusú felhőzetekről is.

5. lépés A diákok ellenőrzik a válaszokat (Internetet használhatnak, vagy a tanárral közösen ellenőrzik). Beszélgetés:

• Írd le az időjárást mérő eszközöket • Milyen mértékegységeket használnak a különböző eszközök?

További információ: http://www.naturalhistoryonthenet.com/Weather/measuring_weather.htm (http://www.naturalhistoryonthenet.com/Weather/measuring_weather.htm)

244


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

Pedagógiai fókusz A diákok kimennek és mérnek. A diákok közösen dolgoznak, egy közös cél elérése érdekében. A diákok kritikus gondolkodása fejlődik. Megtanulják, hogyan gyűjtsenek időjárási adatokat, és hogyan hasonlítsák össze azokat. Fogalmakat írnak körbe jellemzők segítségével vagy definícióval.

A feladat szerzője: PEIPSI CTC

Természettudomány

A feladat szerzője

245


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Plakátkészítés az éghajlatváltozásról

KLÍMAVÁLTOZÁS

14+ Típus: kreatív feladat Téma: éghajlatváltozás Életkor: 14+ Időtartam: 120 perc

Bevezető Bár az éghajlatváltozás fontos és égető kérdés, sokan közülünk (kormányok, nagyvállalatok stb.) hajlamosak félresöpörni a problémát tudatlanság és/vagy gazdasági megfontolások miatt. Melyek a legfontosabb éghajlati kérdések? Hogyan kapcsolódnak ezek az egyéb környezeti, társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekhez? Ez egy összetett téma: környezeti problémák (környezetszennyezés, erdőirtás), extrém időjárási viszonyok (szárazság, áradások), közegészség, vízhez való hozzáférés, élelmiszerbiztonság, szegénység és megújuló energia – ezek mind összefüggenek. A legfontosabb, hogy megmutassuk: az éghajlatváltozás nem elszigetelt, távoli jelenség, hanem itt és most történik, a mi életmódunk következménye is, és hatása van a mi életünkre.

Természettudomány

Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, angol, művészetek, kommunikáció

Szöveg: ARTEMISSZIÓ Alapítvány Tudj meg többet ezekről a témákról: 6. fejezet

Feladat összefoglaló Ez egy kreatív feladat az éghajlatváltozásról, mely a fotó és az online plakátkészítés eszközeire épít. Célja az éghajlatváltozás témájának bevezetése, az ezzel kapcsolatos tudatosság növelése, valamint 246


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Természettudomány

KLÍMAVÁLTOZÁS

a kritikus gondolkodás és a kreativitás támogatása. Megvalósítható figyelemfelkeltő akciókat is tartalmaz, így a téma szélesebb közönséghez is eljuthat (iskolai közösség / társadalmi környezet, stb.).

Letölthető anyagok poster1_cc.jpg (http://edu-kit.sameworld.eu/download/activities/HU/CC/poster1_cc.jpg) poster2_cc_oxfam.jpg (http://edu-kit.sameworld.eu/download/activities/HU/CC/poster2_cc_oxfam.jpg) poster3_cc.jpg (http://edu-kit.sameworld.eu/download/activities/HU/CC/poster3_cc_unep.jpg) poster5_cc.jpg (http://edu-kit.sameworld.eu/download/activities/HU/CC/poster5_cc.jpg) poster6_cc_wwf.jpg (http://edu-kit.sameworld.eu/download/activities/HU/CC/poster6_cc_wwf.jpg) poster7_oxfam2.jpg (http://edu-kit.sameworld.eu/download/activities/HU/CC/poster7_oxfam2.jpg)

247


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

Lépésről lépésre 1. lépés Rövid bevezető az éghajlatváltozásról (15 perc): 1. Mi jut eszedbe az ’éghajlatváltozás’ szóról? (ötletelés / brainstorm)

3. Néhány adat és tény megosztása az éghajlatváltozásról (árvizek, aszály – klímamigránsok száma, CO2 kibocsátás – környezetszennyezés, erdőirtás, stb.) Megjegyzés: az éghajlatváltozással kapcsolatban egy-egy kiemelt témára is fókuszálhatunk (például: élelem, környezetszennyezés, energiafogyasztás, stb. Ha így döntünk, végig ezt a fókuszt kell követni a feladat során.) 2. lépés A te országodban kiemelt téma az éghajlatváltozás? Mit mondanak róla a „szkeptikusok”? Mi lehet a mi válaszunk a szeptikusoknak? Gyűjtsük össze az ötleteket, fogalmakat és érveket – pro és kontra: miért van éghajlatváltozás és miért szükséges tenni ellene vs. miért gondolják néhányan, hogy ez nem fontos téma és van más fontosabb dolgunk, mint az éghajlatváltozás elleni fellépés. Rövid vita (véleményvonal vagy akvárium módszer) (25’)

Természettudomány

2. Melyek az éghajlatváltozás okai és hatásai?

Például: a szkeptikusok szerint vannak fontosabb társadalmi és környezeti problémák / jó, mivel munkát ad embereknek / nem igazán tudjuk befolyásolni, stb. Az éghajlatváltozás elleni fellépés melletti érvek: az éghajlatváltozás létezését adatok bizonyítják / olcsóbb most megállítani az éghajlatváltozást, mint később / a jövő generációinak nem maradnak erőforrások a Földön, stb. Fontos, hogy mindkét oldal érveit gyűjtsük össze, mert később a plakátkészítésnél felhasználhatjuk őket. 3. lépés A fotós akció bevezetése (30 perc) 1. Inspirációként a diákok éghajlatváltozással kapcsolatos kreatív plakátokat / matricákat / streetart alkotásokat keresnek az Interneten. Melyik tetszik legjobban? Miért? Beszélgetés. (Ez lehet házi feladat is az óra előtt.)

248


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Természettudomány

KLÍMAVÁLTOZÁS

2. Plakátkészítő eszközök bemutatása: PosterRazor / Rasterbator (ajánlott egyet kiválasztani ezek közül, és azt bemutatni). (http://posterazor.sourceforge.net/) A PosterRazor egy ingyenes online eszköz. A feltöltött képet darabokra bontja, így kinyomtathatjuk és összeilletve egy plakátot kapunk. A diákok előbb szerkesszék meg a képeiket (pl. üzenetet írhatnak rá Paint, Picmonkey vagy más képszerkesztő programmal), ezután töltsék fel ide.

(http://rasterbator.net/) A Rasterbator egy másik online eszköz, amely felnagyítja a képeket több oldalassá, melyek aztán így kinyomtatatva óriásplakáttá rakhatók össze.

249


FELADATOK

SAME World Edu-kit 4. lépés Az akció (60 perc)

KLÍMAVÁLTOZÁS

1. A diákok kis csoportokban kitalálják az üzenetet (a korábban összegyűjtött fogalmak és érvek alapján) és fotókat gyűjtenek vagy készítenek hozzá. 2. Elkészítik a posztert az online plakátkészítő eszközök segítségével. Kinyomtatjuk a plakátokat, ráerősítjük egy nagyobb kartonra és kiállítjuk őket egy nyilvános helyen (pl. kiállítást szervezünk az iskolában).

Természettudomány

A plakátok legyenek egyszerűek: legfeljebb egy képet és egy üzenetet tartalmazzanak. Lehet például ilyen:

(Forrás: Oxfam)

Még több plakát és kreatív üzenet itt (http://www.boredpanda.com/i-dont-believe-in-globalwarming/) lásd még: Letölthető anyagok Online plakátkészítő eszközök: http://posterazor.sourceforge.net/ http://rasterbator.net/ Fotószerkesztő program: http://www.picmonkey.com/ Ezt a gyakorlatot a Collectivo Enmedio (http://www.enmedio.info/en/) fotós akciói inspirálták. 250


FELADATOK

SAME World Edu-kit Pedagógiai fókusz

Feladat szerzője: ARTEMISSZIÓ Alapítvány

Természettudomány

Feladat szerzője

KLÍMAVÁLTOZÁS

Ez egy kreatív workshop, kreatív módszereket és figyelemfelkeltő akciót tartalmaz. A diákok nemcsak az éghajlatváltozással kapcsolatos tényekről tanulnak, hanem kis csoportokban kreatív feladaton dolgoznak. Online eszközöket is használnak, ami nagyon fontos a mai generációk számára. A művészet jó megközelítés, hiszen sokféle kompetenciát fejleszt. A feladat nemcsak a témával kapcsolatos tudást fejleszti, de olyan készségeket és attitűdöket is, mint a kritikai gondolkodás, kreativitás, digitális készségek, stb.

251


FELADATOK

SAME World Edu-kit

A változás veled kezdődik! KLÍMAVÁLTOZÁS

9+ Típus: interaktív feladat, szimuláció Téma: életmódváltás, környezeti migráció, sebezhetőség Életkor: 9+ Időtartam: 45 perc Kapcsolódó tantárgyak: állampolgári ismeretek

Bevezető Mivel mai, globalizált világunkban a világ különböző részein zajló folyamatok összefüggenek, felelősséget kell vállalnunk azokért a közösségekért, melyek ki vannak téve a klímaváltozás következményeinek és a környezet pusztulásának. Ezeket a negatív hatásokat főként termelési és fogyasztási rendszerünk, valamint mindennapi életmódunk okozza. Az Európába érkező migránsok elleni idegengyűlölet annak ellenére növekszik, hogy sokan pont a környezet pusztulása következtében kényszerültek elhagyni hazájukat.

Szöveg: Anna Brusarosco Tudj meg többet erről a témáról: 2. fejezet 3. fejezet 8.2. fejezet 12. fejezet

Workshop

Ezért fontos, hogy a fiatalokat a migránsokkal szembeni szolidaritásra neveljük, és azt az üzenetet terjesszük, hogy a világ megváltoztatható. A változást mindennapi energia- és vízhasználatunk, valamint a közlekedési és ételfogyasztási szokásaink megváltoztatásával is előidézhetjük.

252


FELADATOK

SAME World Edu-kit Összefoglaló

KLÍMAVÁLTOZÁS

A diákok székeken ülnek (több szék legyen, mint diák) és az életmódjukkal kapcsolatos kérdésekre válaszolnak (víz- és energiafogyasztás, közlekedési mód, fogyasztási szokások stb.). A csoport többségének válaszai alapján néha kiveszünk pár széket. A gyakorlat dinamikája arra ösztönzi a diákokat, hogy megvitassák életmódjuk különböző aspektusait és azok migrációra gyakorolt hatásait.

Lépésről lépésre 1. lépés: Rendezzük körbe a székeket, megbizonyosodva arról, hogy több szék van a körben, mint ahány diák (3-5 plusz szék legyen).

3. lépés: A tíz ajánlott kérdésnek 2 vagy 3 lehetséges válasza van: egy semleges/pozitív, egy inkább negatív, és egy nagyon negatív (néhány kérdésre csak semleges/pozitív vagy nagyon negatív válasz adható). Minden résztvevő kézfeltartással válaszol. A csoportban domináns válasz alapján kiveszünk pár széket: • ha a többség a „semleges/pozitív” választ adja, nem veszünk ki egy széket sem a körből; • ha a többség a „részben negatív” választ adja, egy széket emelünk ki; • a „nagyon negatív” válasznál két széket emelünk ki a körből; A tanár közben több információt is adhat a fenntartható életmódról és viselkedésről (ld. 3. és 8.2. fejezet). 4. lépés: Az elején az extra székek kerülnek ki a körből, tehát ennek még semmilyen érezhető következménye nem lesz a csoport számára. Később azok székeit vesszük ki, akik a legjobban viselkedtek. Ez a helyzet elgondolkodtathatja őket arról a problémáról, amivel azok a kisebb szigetországok szembesülnek, akiknek - bár nincs történelmi felelősségük az üvegházhatású gázok kibocsátásában, - mégis viselniük kell a klímaváltozás következményeit.

Workshop

2. lépés: A résztvevők leülnek és mindennapi szokásaikról és azok környezetre gyakorolt hatásairól feltett kérdésekre válaszolnak (a kérdéseket ld. a mellékletben).

5. lépés: Minden kérdés további beszélgetést indíthat a migráció témájával kapcsolatban. 253


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

Alább néhány forgatókönyv, ami előfordulhat a feladat elvégzése során: • a játékosok, akiknek elvettük a székét megkérdezik, hogy hova menjenek; ez beszélgetést generálhat a kényszerű migrációról. • lehetséges, hogy maguk találnak megoldást, pl. leülnek a földre; ez vitát indíthat a menekülttáborban uralkodó életkörülményekről. • esetleg mások ölébe is beleülhetnek, ami a széles körben elterjedt nézetről, hogy „a menekültek betolakodók” indíthat vitát.

Kérdéssor

Workshop

1) Mivel jársz iskolába? a) Gyalog vagy biciklivel (-0 szék) b) Tömegközlekedéssel – busz/vonat (-1 szék) c) Autóval (-2 szék) 2) Általában...-t iszom. a) Palackozott vizet és utána eldobom a palackot (- 2 szék) b) Palackozott vizet és utána a palackot újrahasznosítom (- 1 szék) c) Csapvizet (- 0 szék) 3) Amikor mosakszom... a) Inkább csak a kádban pihenek. (- 2 szék) b) Legalább naponta egyszer zuhanyozom, és addig folyatom a vizet, ameddig jólesik. (- 1 szék) c) Maximum egyszer zuhanyozom egy nap, és olyan gyakran zárom el közben a vizet, amilyen gyakran csak tudom, hogy ne pazaroljak annyit. (- 0 szék) 4) Húst enni... a) Szinte minden nap szoktam. (- 2 szék) b) Egy héten legalább háromszor szoktam. (- 1 szék) c) Soha nem szoktam! Vegetáriánus/vegán vagyok. (- 0 szék) 5) Otthon és az iskolában... a) Mindig fel van kapcsolva a villany, akkor is, ha már nem vagyok a szobában. (- 2 szék) b) Megpróbálom mindig lekapcsolni a villanyt, ha kimegyek a szobából, de előfordul, hogy elfelejtem. (- 1 szék) c) Mindig lekapcsolom a villanyt, amikor kimegyek a szobából és energiatakarékos izzókat használunk. (- 0 szék) 6) Télen otthon és az iskolában... a) Olyan meleg van, hogy rövid ujjú pólóban mászkálok! (- 2 szék) b) Mivel otthon/az iskolában központi fűtés van, nem tudom szabályozni a hőmérsékletet. (- 1 szék) c) Én szabályozom a hőmérsékletet: napközben sosem állítom 20°C fölé, éjszaka pedig, vagy amikor senki sincs otthon / az iskolában lejjebb kapcsolom. (- 0 szék).

254


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

7) Nyáron otthon és az iskolában... a) Túl meleg van! Ezért légkondicionáló van minden szobában. (- 2 szék) b) Egy légkondicionálónk van, és azt is csak akkor használjuk, amikor már elviselhetetlen a hőség. (- 1 szék) c) Nincsen légkondicionálónk. (- 0 szék) 8) A családom és én olyan zöldségeket és gyümölcsöket eszünk... a) Melyek a szupermarketben megvásárolhatóak. Nem számít, hogy friss szezonális termékek-e vagy sem. (- 2 szék) b) Melyek szezonálisak. (- 1 szék) c) Melyeket saját kertünkből szedünk, vagy más helyi termelő termelt. (- 0 szék) 9) Szoktál organikus vagy fair-trade termékeket vásárolni? a) Sosem veszek olyat, igazság szerint azt sem tudom, miről lehet felismerni őket. (- 2 szék) b) Néha. (- 1 szék) c) Szinte csak ilyen termékeket használok. (- 0 szék) 10) Mi az energiahatékonysági besorolása a nagyobb háztartási gépeiteknek (hűtőszekrény, mosogatógép, mosógép, szárító)? a) Nem tudom, de már több mint 10 éve használatban vannak. (- 2 szék) b) Rosszabb, mint A energiahatékonysági szint (- 1 szék) c) A vagy A+ energiahatékonysági szint (- 0 szék)

Ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy a diákok elgondolkozzanak saját életmódjukon és globális felelősségünkön, melyet a klímaváltozás sújtotta területek lakói iránt kell vállalnunk. A kérdéssor lehetőséget ad számukra, hogy megvitassák életmódjuk egyes aspektusait és hogy mit tudnának tenni egy fenntarthatóbb világ érdekében. Azzal, hogy folyamatosan székeket veszünk ki, a diákok megtapasztalhatják a sebezhetőség érzését, és ez arra sarkallja őket, hogy különféle megoldásokat javasoljanak. Az állva maradottak megkérdezhetik, hogy hova menjenek (amikor nincs saját lakóhelyed, arra kényszerülsz, hogy elvándorolj). Valaki a földre is leülhet (ez is egy kényelmetlen helyzet, úgy, mint beköltözni egy menekült táborba). Néhányan egymás ölébe is ületnek (hasonló érzés, mint amikor egy másik országba vándorolsz és ott „zavarod” a helyieket). A pedagógus kihasználhatja ezt a dinamikát arra, hogy beszélgetést kezdeményezzen, ami elősegíti a témáról való gondolkodást, és a szolidaritás kultúrájának szélesebb körű, következetes elterjesztését, valamint a jó gyakorlatok elsajátítását a mindennapi életben.

Workshop

Pedagógiai fókusz

Feladatot készítette Feladatot készítette: CEVI 255


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Klíma/reggeli KLÍMAVÁLTOZÁS

14+ A foglalkozás típusa: workshop Téma: klímaváltozás, fenntarthatóság, élelmiszer Életkor: 14+ Időtartam: 180 perc Tantárgyi kapcsolódás: földrajz, biológia, angol

A klímaváltozás egy aktuális probléma, mely befolyásolja életünket és bolygónk jövőjét is, mégis itt Európában alig foglalkozunk vele. A klímaváltozás és az élelmiszertermelés között érdekes összefüggések vannak: a mezőgazdaságnak, az élelmiszertermelésnek, a szállításnak, és a termelés és fogyasztás során keletkező hulladéknak hatása van a klímaváltozásra (CO2 kibocsátás, vízhasználat, rovarirtók használata, szennyezés, erdőirtás, stb.), miközben az éghajlati változások is befolyásolják az élelmiszer-termelést (pl. az aszály, árvíz, szélsőséges időjárási jelenségek meghatározzák a termést). A hatás strukturális és egyéni szinten is nyomon követhető. Vásárlóként és fogyasztóként mindig van választásunk, ami az éghajlatra tett hatást illeti. Élelmiszer-fogyasztásunk és a klímaváltozás kapcsolata szempontjából hat szempontot vizsgálunk: a termelés módja (bio vagy hagyományos), a szezonalitás, a csomagolás, a húsfogyasztás mértéke (húst fogyasztó, vegetáriánus, vegán), a feldolgozás (nyers, feldolgozott, feldolgozás mértéke) és a távolság (közelről vagy távolról származik). Tudj meg többet erről a témáról: 7. fejezet 8. fejezet

Workshop

Bevezető

256


FELADATOK

SAME World Edu-kit A feladat összefoglalása

Workshop

Letölthető anyagok

KLÍMAVÁLTOZÁS

Az evés egy mindennapi dolog. Mindenki szeret enni, és jó ételeket megkóstolni. Mit tanulhatunk az igazságosságról és a fenntarthatóságról egy reggeli közben? Miközben reggelizünk, megfigyeljük a termékek közötti különbségeket, honnan jönnek, milyen hatással jár a termelésük vagy a fogyasztásuk, és mindez hogyan függ össze a klímaváltozással. A reggelit kiscsoportos munka követi, mely során a fentebb felsorolt szempontokat nézzük meg közelebbről.

Climatebreakfast_cards.doc (http://edu-kit.sameworld.eu/download/activities/HU/CC/Climatebreakfast_cards_HU.doc) Climatebreakfast_shopping list.docx (http://edu-kit.sameworld.eu/download/activities/HU/CC/ Climatebreakfast_shopping_list_HU.docx) Climatebreakfast_Stations.doc (http://edu-kit.sameworld.eu/download/activities/HU/CC/Climatebreakfast_Stations_HU.doc) 257


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

Lépésről lépésre 0. lépés Vásároljunk be a reggelihez! (Abevásárló lista megtalálható a letölthető anyagok között.) Tegyük ki az ételeket az asztalra! Rakjuk ki egy nagy világtérképet a falra! 1. lépés: Bemelegítő játék / bevezető (5 perc + 20 perc)

1.1. Bemelegítő játék: Álljon fel, aki…

Rövid állításokat mondunk, és azok a diákok, akikre igaz az állítás, felállnak (majd leülnek): …álmos vagyok / éhes vagyok / ivott kávét reggelire / ivott kakaót reggelire / jár piacra / ismer olyat, aki jár piacra / jár síelni stb. Röviden bemutatjuk a programot.

Workshop

1.2. Képeket helyezünk el szétszórva a padlón (10-15 kép, ami kapcsolódik a klímaváltozáshoz. A képek legyenek sokkolóak, és sokfélék: aszály, jég olvadása, klímamigráció stb.) A diákok körbejárnak, és mindenki kiválasztja azt a képet, ami a legerősebb érzelmi reakciót váltja ki belőle. Röviden megbeszéljük, ki mit választott és miért.

258


FELADATOK KLÍMAVÁLTOZÁS

SAME World Edu-kit

Forrás:http://www.viralnova.com/reclaimed-by-nature/ (http://www.viralnova.com/reclaimed-by-nature/)

1.3. Ötletroham - Mi az éghajlat??

A diákok elmondják, ami eszükbe jut a klímával kapcsolatban; ezeket flipchartra írjuk. Foglaljuk össze az elhangzottakat – térjünk ki az éghajlat szabályszerűségére, és mutassuk meg az éghajlati öveket a térképen. Az elmúlt 30 évben felerősödtek az éghajlatváltozás hatásai.

Mutassuk be a reggeliző asztalt! Osszuk ki a reggeli kártyákat (ld. letölthető anyagok). A diákoknak 6 szempontot kell megfigyelni, miközben esznek: 1. termelés módja (bio vagy hagyományos) 2. szezonalitás (nálunk éppen szezonja van-e, vagy nincs)

Workshop

2. lépés: A reggeli (20 perc)

3. csomagolás (kevés vagy sok csomagolás van a terméken) 4. húsfogyasztás (húst tartalmaz, vagy vegetáriánus). 5. feldolgozás szintje (nagyon feldolgozott, vagy nyers/kicsit feldolgozott)

259


UNITS FELADATOK

SAME World Edu-kit 3. lépés: Állomások (75 perrc)

KLÍMAVÁLTOZÁS

A diákok kiscsoportban (kb.5-5 fő) dolgoznak egy-egy állomáson, majd továbbmennek. 15 percet töltenek egy állomáson, minden csoport eljut minden állomásra (ideális esetben). Az állomások feladatleírását lásd a letölthető anyagok között. Alternatíva: Ha kevesebb a diák, vagy kevesebb az idő, ki is lehet hagyni egy vagy két állomást. A csapatok ki is választhatják, melyik állomáson szeretnének dolgozni. Akkor 30 perc van egy állomáson, és ennek megfelelően kell feladatot választani (így csak 1 vagy 2 állomás fér bele). 4. lépés: Megbeszélés / Tanulságok/ Opcionális feladatok (60 perc) Opcionális záró feladatok: 1. A csoportok kollázst készítenek az alapján, amiről az állomásokon szó volt / amit megtanultak/ amit érdekesnek találtak. Bemutatják a többieknek. 2. Összefoglaljuk a 6 állomás tanulságait (prezi): mi a klímaváltozás, melyek a környezeti, társadalmi és gazdasági következményei; bemutatunk néhány adatot és tényt, pl. térképet a CO2 kibocsátásról, hulladékról, éhínségről, szegénységről stb. Mit lehet tenni a klímaváltozás ellen strukturális és egyéni szinten? 3. Mit tehetsz te a klímaváltozás ellen?

A gazdasági növekedés megszünteti a szegénységet és az éhezést, ez fontosabb, mint a klímaváltozás elleni harc. Túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy küzdjünk a klímaváltozás ellen.

Workshop

Vita gyakorlat (véleményvonal vagy akvárium), példák:

Itt nincs klímaváltozás. A végén zárjuk a foglalkozást a következő videóval: Klímaváltozás rap-ben (https://www.youtube. com/watch? v=eRLJscAlk1M) A Klíma/reggeli egy adaptált verzió. Az eredeti ötlet gazdája a Kontaktstelle für Umwelt und Entwicklung (KATE), Berlin (http://www.kate-berlin.de) 260


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

Pedagógiai fókusz Mindenki szeret enni, és jó ételeket megkóstolni. Vannak tipikus és kedvenc ételeink. A közös reggeli erős élmény, és jó pedagógiai eszköz. A workshop egy komplex feladatsor, ami lehetőséget ad a téma elmélyítésére, és a klímaváltozás környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak megbeszélésére. Kiscsoportos munkát és sokféle eszközt (videó, szöveg, térkép, stb.) tartalmaz.

A feladat szerzője

Workshop

A feladat szerzője: ARTEMISSZIÓ Alapítvány

261


FELADATOK

SAME World Edu-kit FELADATLAP: 9+DIÁKOK

KLÍMAVÁLTOZÁS

5. FEJEZET: A FÖLD ÉS FUNKCIÓI 5.2. Mi szabályozza a CO2 –t a légkörben? 8. kérdés: Természetes úton hogyan kerülnek az üvegházhatású gázok a légkörbe? igaz

nem igaz

Amikor az emberek, állatok és növények lélegeznek Amikor növények (pl.fa) égnek Amikor a tenger hullámai köveket mozgatnak Amikor vulkánok kitörnek Amikor a szerves anyag oxigén jelenlétében bomlik Amikor a gleccserek olvadnak

∙∙ 5.5. Mi a különbség az éghajlat és az időjárás között? 9. kérdés: Melyik állítás szól az éghajlatról és melyik az időjárásról?

1. A légkör állapota adott helyen és időben. Egy adott időben végzett megfigyelésen alapul. ❏ Éghajlat ❏ Időjárás

2. A hőmérséklet és csapadék átlagos mértéke hosszabb időszakon át. Több év megfigyelésén alapul. ❏ Éghajlat ❏ Időjárás

6.1. Változik az éghajlat? A klímaváltozás jelei. 10. kérdés: Olvasd el a következő jellemzőket! Miről szólnak ezek?

Értékelő lap

6. FEJEZET: VALAMI NEM MŰKÖDIK

262


UNITS FELADATOK

SAME World Edu-kit

∙∙

KLÍMAVÁLTOZÁS

• A Föld átlagos globális hőmérséklete nő. • A tengerszint nő. • Az óceánok melegebbek lettek. • A gleccserek olvadása felgyorsult. 6.3. A klímaváltozás jellemzői: annak különböző okai

11. kérdés: Mely tevékenységek növelik az üvegházhatású gázok mértékét a légkörben?

❏ Fakivágás ❏ Házak építése ❏ Fák ültetése ❏ Autóvezetés ❏ Fosszilis tüzelőanyag égetése ❏ Tanítás ❏ Szélenergia használata ❏ Biciklizés ❏ Focizás

7.FEJEZET: A BOLYGÓ HATÁRAI

forrás: http://www.epa.gov/climatechange/ghgemissions/global.html

Értékelő lap

12. kérdés: A következő ábra a CO2 kibocsátást mutatja. Nézd meg az ábrát és válaszolj a kérdésekre!

263


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

❏ Mekkora volt a CO2 kibocsátás 1942-ben? ❏ 5 000 teragram ❏ 5 000 kilogram ❏ 5 000 tonna ❏ Mekkora volt a CO2 kibocsátás 2000-ben? ❏ 25 000 tonna ❏ 250 000 tonna ❏ 25 000 teragram ❏ Hányszorosára emelkedett a CO2 kibocsátás az elmúlt 100 évben 1900 óta? ❏ Tízszeresére ❏ Ötszörösére ❏ Duplájára 13.kérdés: Melyek a klímaváltozás következményei?

❏ Több és erősebb esőzés ❏ Élelmiszerhiány ❏ Hosszú aszály ❏ Hosszabb nyári szünet ❏ Ivóvíz hiány ❏ Betegségek elterjedése

14.kérdés: Az előző kérdésnél említett hatások melyik földrészen élőket érintik a leginkább? ❏ Ázsia ❏ Latin-Amerika ❏ Európa ❏ Észak-Amerika ❏ Afrika

Értékelő lap

264


FELADATOK

SAME World Edu-kit

8. FEJEZET: CSÖKKENTSÜK A KÖRNYEZET TERHELÉSÉT, MOST! KLÍMAVÁLTOZÁS

8.2. A klímaváltozás hatásainak mérséklése mindennapi, egyéni szinten 15.kérdés: Mit tehetsz, hogy mérsékeld a klímaváltozás hatásait?

Értékelő lap

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

265


FELADATOK

SAME World Edu-kit FELADATLAP: 11+ DIÁKOK

KLÍMAVÁLTOZÁS

5. fejezet: A Föld és annak funkciói 8.kérdés. JELÖLD MEG A HELYES VÁLASZT. AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK NÉLKÜL (PL. SZÉNDIOXID, METÁN, VÍZ),

❏ A Föld felülete átlagosan 33 oC- al lenne hidegebb. ❏ A Föld felülete átlagosan 33 oC- al lenne melegebb. ❏ A Föld felülete átlagosan 13 oC- al lenne hidegebb

9.kérdés. Nevezz meg három módot, ahogy széndioxid kerül a légkörbe.

6. fejezet: Valami nem működik 10.kérdés. Magyarázd el a klímaváltozás fogalmát a következő szavak felhasználásával: hőmérséklet, melegebb, olvadó, emelkedő, Föld 11.kérdés. Hogyan befolyásolja a klímaváltozás a telet Nyugat-Európában?

7. fejezet: A bolygó korlátai

Értékelő lap

12.kérdés. Hány fokot emelkedett a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest? Hány fokot fog emelkedni a globális átlaghőmérséklet a következő évtizedekben, ha nem történik nagy változás a széndioxid kibocsátás mértékében? Mi fog történni ebben az esetben?

266


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

13.kérdés. Nevezd meg a klímaváltozás vízre gyakorolt hatásait.

8. FEJEZET: CSÖKKENTSÜK A KÖRNYEZET TERHELÉSÉT, MOST! 14.kérdés. Minek a definíciója? Mérőszám, amely meghatározza az emberek által felemésztett természetes erőforrások mennyiségét ahhoz képest, hogy a bolygó ezekből mennyit tud újra előállítani. Az emberek vízfelhasználásának mértéke, a vízfogyasztás és vízszennyezés tekintetében. A közvetlenül és közvetetten kibocsátott üvegházhatású gázok összmennyisége.

Értékelő lap

15.kérdés. NEVEZZ MEG HÁROM OLYAN JÓ GYAKORLATOT, AMELLYEL CSÖKKENTHETED A KLÍMAVÁLTOZÁSRA GYAKOROLT NEGATÍV HATÁSODAT.

267


FELADATOK

SAME World Edu-kit FELADATLAP: 14+ DIÁKOK

KLÍMAVÁLTOZÁS

5. feladat: A Föld és annak funkciói 8.kérdés. A modern klímaosztályozási rendszer 5 klímatípust határoz meg különböző alcsoportokkal, melyek alább olvashatók. Kapcsold a jellemzőket a klímatípusokhoz! JELLEMZŐK

KLÍMATÍPUSOK

Meleg és párás időjárás.Példák: Szingapúr, Közép-Amerika Nedves és száraz időjárás, meleg és forró hőmérséklet. Példák: Közép és Dél- Amerika, Észak- Ausztrália

SARKVIDÉKI

Forró nyarak és enyhe telek kevés felhővel, kevés esőzéssel Példák: Ausztrália középső része, Közép- Ázsia Forró / meleg nyarak; enyhe és esős telek. Egyenletes csapadékeloszlás az év során. Példák: San Francisco, Olaszország nagy része, Madrid(Spanyolország)

MÉRSÉKELT

Forró nyarak és hideg telek. Egyenletes csapadékeloszlás az év során.Példák: Kína egy része, Florida nagy része Meleg nyarak és hűvös telek, egyenletes csapadékeloszlássall az év során. Példák: Anglia, Új-Zéland, Enyhe - meleg nyarak, hideg telek, egyenletes csapadékeloszlással az év során. Az ország belseje felé egyre nagyobb a különbség a leghidegebb és legmelegebb hőmérséklet között. Példák: New York, Kína egyes részei Hűvös nyarak és hosszú keservesen hideg telek; a csapadék nagy része nyáron esik. A hó már ősszel megérkezik, és egészen nyárig kitart. Példák: Kanada legtöbb része, Szibéria

KONTINENTÁLIS

TRÓPUSI

A téli hőmérséklet extrém alacsony, a telek sötétek és hosszúak. Ritka a csapadék. Példák: Grönland és az Antarktisz legnagyobb része A levegő hőmérséklete változik a domborzati viszonyoknak megfelelően; minden magasság némileg eltérő éghajlati jellemzőkkel rendelkezik.Példák: Mexikó egyes részei, Kanada és az USA.

SZÁRAZ

Értékelő lap

Száraz, rövid és hűvös nyarak, és nagyon hideg telek. Folyamatosan fagyos talaj. Példák: Oroszország egyes részei és Kanada

268


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KLÍMAVÁLTOZÁS

9.kérdés. IGAZAK VAGY HAMISAK A KÖVETKEZŐ ÁLLÍTÁSOK? A HAMIS ÁLLÍTÁSOK ESETÉBEN JAVÍTSD IS KI A HIBÁKAT. ❏ Az üvegházhatású gázok nélkül (pl. széndioxid, metán, víz), a Föld felülete átlagosan 33 oC- al lenne hidegebb. ❏ A széndioxid összesen két forrásból kerül a légkörbe: légzésen és vulkánkitörésen keresztül. ❏ Az ökoszisztémák, a klíma és az emberi közösségek erősen összekapcsolódnak.

6.FEJEZET: VALAMI NEM MŰKÖDIK 10.kérdés. LEHETSÉGES EGY ÚJABB JÉGKORSZAK? MIÉRT GONDOLOD? 11.kérdés. A KLÍMAVÁLTOZÁST EMBERI TEVÉKENYSÉG OKOZZA? HOZZ HÁROM PÉLDÁT, AMI ALÁTÁMASZTJA EZT!

7. FEJEZET: A BOLYGÓ HATÁRAI 12.kérdés. MIÉRT ÉRINTIK JOBBAN A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI A SZEGÉNYEBB ORSZÁGOKAT? 13.kérdés. TÖLTSD KI A TÁBLÁZATOT! TALÁLJ OKOKAT ÉS MEGOLDÁSOKAT A KÖVETKEZŐ HELYZETEKRE: Probléma

Okok

lehetséges megoldások

Kártevők elterjedése növényeken

Mezőgazdasági nehézségek vidéken

Értékelő lap

Az ipari mezőgazdasági rendszertől való függés

269


FELADATOK

SAME World Edu-kit

8.FEJEZET: CSÖKKENTSÜK A KÖRNYEZET TERHELÉSÉT, MOST! KLÍMAVÁLTOZÁS

13.kérdés. FEJEZD BE AZ ÁBRÁT ÉS ÍRD LE, MIT JELENTENEK A MUTATÓK! HÁROM FŐ MUTATÓ, AMI A FÖLD TERHELÉSÉT OKOZZA:

MUTATÓ 1 NÉV: JELENTÉS: MUTATÓ 2 NÉV: JELENTÉS: MUTATÓ 3 NÉV: JELENTÉS: 16.kérdés. TÖLTSD KI A TÁBÁZATOT! NEVEZZ MEG MINDENNAPI JÓ GYAKORLATOKAT, melyek A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAIT CSÖKKENTIK! JÓ GYAKORLAT KÖZLEKEDÉS OTTHON ISKOLÁBAN

HULLADÉK

A FELADATLAP SZERZŐJE: Aija Kosk, Lecturer of Environmental Policy and Economics

Értékelő lap

FOGYASZTÁS

270


Feladatlap

Workshop

Kreatív itás

Tudomány

Mathematika

Irás

SAME World Oktatási anyag

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ


A migráció kora

A mostani időszakot a “migráció korának” is nevezik, mert manapság az emberek elvándorlása az egyik legemblematikusabb jelenség. A modern kommunikációs és közlekedési eszközöknek köszönhetően az egyes földrajzi területek közötti határok elmosódnak, és a hosszú távú utazás egyszerűbbé vált. Az emberek új lehetőségeket keresnek, vagy menekülnek olyan országokból, melyek a világ bizonyos részei számára eddig ismeretlenek voltak.. A két milliárd turista, üzletember és nemzetközi oktató mellett több mint 200 millió migráns van úton különböző módon és okok miatt. Több információ a migráció szereplőiről és okairól a 9.5 fejezetben. Migrációval kapcsolatos statisztikák az ENSZ honlapján találhatók. Azonban a globális mobilitást nagyban akadályozzák egyenlőtlenségek, a mozgás szabadsága nem mindenki számára egyenlően elérhető. Ez különösen igaz a világ déli részéről érkező migránsokra (a részletes földrajzi szempontokat a 9.2 Fejezet tartalmazza).

jellemzően a kivándorlás volt meghatározóbb. Ennek ellenére a 70-es években a válság első jeleire ezek az országok elkezdték lezárni a határokat. Ma nagyon nehéz Európába (és a Globális Észak más országaiba) bevándorolni a szigorú biztonságpolitikai intézkedések miatt, csak a már állampolgársággal rendelkezők családtagjait és bizonyos szakmák képviselőit fogadják be.

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

9.1

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Jelenleg a migránsok és menekültek növekvő fenyegetésként vannak beállítva, ezt erősítik a Földközi-tengeri llélekvesztőkön átkelőkről készült szenzációhajhász fotók, mert azt sugallják, ezt az áradatot meg kell állítani. Egyértelmű, hogy a déli oszágokból Európába történő migráció látszólag növekszik. Az alábbi, az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) által készített interaktív térkép a migráció jelenlegi irányait mutatja, illetve az országok és régiók közötti különbségeket jelzi. (https://www.iom. int/world-migration)

A 2. világháború után például az európai országoknak bejövő munkaerőre volt szükségük a nemzeti újjáépítéshez, míg korábban

272


FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

9.1.1 ábra Honnan jöttünk?, IOM, 2010 (kredit:https://www.iom.int/world-migration)

De vajon a migráció tényleg egy áradat, amit meg kell állítani? Fenyegetést jelent? További információ a 12.2 fejezetben.

Számítások szerint 2050-re a környezeti típusú a migráció minden más formájánál magasabb lesz (további részletek a 10.4. fejezetben).

A történelem során a mobilitás mindig is emberi kiváltság volt. A történelmi migráció széles körű és szervezett volt, míg a jelenlegi migrációs folyamatokban inkább egyének vagy különálló családok vesznek részt, még a nagyszabású vagy az egész világot átszövő családi hálózatok esetében is – a migráció történelmével kapcsolatos részletek a 9.4. fejezetben.

Ha megnézzük az ilyen típusú migránsok történeteit, például ezen a linken (http://climatemigration.org.uk/wp-content/uploads/2014/01/ MovingStories.pdf), látjuk, hogy a környezeti változásokhoz kapcsolódó mozgások nagyon eltérően alakulnak a világ különböző részein. A történetek azt mutatják, a személyes döntések az indulással vagy maradással kapcsolatban nagyon különbözőek, még egy adott régióban történt katasztrófa kapcsán is. Nincs „tipikus” környezeti migráns, mint ahogy nincs „tipikus” kényszerű migráns sem. Mindenesetre úgy tűnik, az első csoport híján van bármifajta nemzetközi védelemnek – további információ erről a 10.1 és 10.2 fejezetben.

Jelenleg a„környezeti migránsok” száma növekedett meg, azoké, akik az éghajlatváltozással vagy környezeti problémákkal összefüggő okok miatt költöznek. További információ a 11.2. és a 11.3. fejezetben.

273


FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

9.1.2 ábra Klímamigráció – Migrációs riport: emberi történetek és a környezeti migráció (forrás: http://climatemigration.org.uk/wpcontent/uploads/2014/01/MovingStories.pdf)

Manapság a klímamigráció fontos jelenség, ami főleg sérülékeny csoportokat (mint a nők, lásd 7.5 Fejezet és déli országokat érint (lásd még 2.1 Fejezet és 2.2 Fejezet; ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a jelenségre „problémaként” tekintsünk. Egy másik nézőpontból viszont a migráció az adaptáció egy formája, egy olyan stratégia, amely gyakran számottevő előnnyel járhat. Például sok olyan sebezhető régió van, mint Nyugat-Afrika, ahol a vándorlás (nomád pásztorkodás, lásd 9.3 Fejezet egy évszázados megküzdési stratégia az ottani szélsőséges éjhajlattal.

Az éghajlatváltozás egyre jobban befolyásolja világunkat, ez olyan ügy, ami mindannyiunkra hatással van: ezért együtt kell fellépnünk a környezetvédelem érdekében, és hozzá kell járulnunk a jogokhoz és erőforrásokhoz való hozzáférés újraelosztásához. További részletek a 2.1 és 2.2 fejezetben. Viszont fontos figyelembe venni, hogy a borúlátó megközelítés veszélye a túldimenzionálás, ami bevándorlóellenes érzelmeket kelthet, mivel a migrációt problémaként kezeli (további részletek a 12.1 és 12.2 fejezetben), nem pedig nemzetközi fejlesztési folyamatok integrált elemeként. További információ a migráció és a fejlesztés kapcsolatáról a 9.3 fejezetben. 274


A migrációs folyamatok földrajzi ábrázolása A vándorlás a történelem kezdete óta szerves része a tér elfoglalásának az emberiség számára (9.2.1 ábra). Folyamatosan mozgásban vagyunk: munka, iskola, kikapcsolódás, utazás és az új helyek felfedezése miatt. A mozgás szabadságát alapjognak tekintjük, melyet az egyre gyorsabb és olcsóbb közlekedési eszközök is ösztönöznek. Mindazonáltal a mozgás szabadsága csak a teljes népesség töredékének biztosított. Miért van ez így?

FEJEZETEK

9.2

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

9.2.1 ábra Az első bevándorlás (forrás: http://www.yorku.ca/h scher/L04.html)

Ahogy az alábbi térképen (9.2.2 ábra) látszik, a kinagyított országok azok, ahol a mozgás szabadsága adott.

275


FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

9.2.2 ábra “Kiindulópontok a turizmusban” (forrás:http://www.worldmapper.org (http://www.worldmapper.org/posters/worldmapperflmap20flver5.pdf))

A földrajztudomány a migrációt geográfiai szempontból, mint komplex térbeli jelenséget vizsgálja. Figyelembe kell venni a globális szinten végbemenő népesség hullámokat ahhoz, hogy megértsük, a virtuális és fizikai kapcsolatok a világ távoli részeit hogyan hozzák közelebb (lásd például a 9.2.3 ábra térképén). A környezeti migráció esetében az éghajlatváltozás mindig egyéb, már meglevő tényezőkhöz, konkrétan a sérülékenység egyéb (társadalmi, politikai, gazdasági és demográfiai) formáihoz társul. A fényképező lencséjének működése jó hasonlat, hogy elképzeljük ezt a fajta elemzést: egy apró részlet megtekintéséhez ráközelítünk; a teljes kép megértéséhez viszont el kell távolodnunk a tárgytól. A látottak teljes megértéséhez a két nézőpont kombinációja szükséges.

276


9.2.3 ábra “Érkezők és indulók hullámai országok szerint” (forrás: http://migrationsmap.net (http://migrationsmap.net))

Például, ha egy árvíz esetét nézzük helyi szintről, a jelenség léptékét az adott területen élők száma alapján kell elemezni (9.2.4 ábra). Majd ha az adott régió szemszögéből nézzük az eseményt, azt kell megvizsgálni, hogyan reagáltak a szomszédos területek az árvíz nyomán bekövetkezett kényszerű migrációra. Milyen intézkedéseket tudnak vagy kénytelenek életbe léptetni a helyzet megoldására? Milyen előírásokat hoznak ehhez? Végül pedig nemzetközi vagy globális szempontból is elemezni kell, hogyan jelenik meg az esemény globális szinten? Milyen hatással van a globális megjelenés a helyi szinten? Hogyan reagál a civil társadalom globális szinten?

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

9.2.4 ábra Interaktív térkép: “Bangladesh-i árvíz kockázati térképe” (forrás: http://ngm.nationalgeographic.com (http://ngm.nationalgeographic.com/2011/05/bangladesh/Xooding-interactive))

A migráció térbeli dimenzióinak megértéséhez a geográfusok összetett térképeket készítenek a különböző tényezők és a köztük levő kapcsolatok ábrázolásával. Ez fontos, hiszen a migrációs jelenség értelmezését mindig befolyásolja a róla alkotott kép. A mentális térképeink és az általunk használt ábrázolások gyakran merev struktúrákon és szetereotípiákon alapulnak (lásd 12.1 Fejezet ), melyek kiemelnek egy oldalt, egy másikat pedig elrejtenek, előhívva a legmélyebb félelmeinket (El fognak özönleni minket? Hogyan fogjuk megosztani a véges forrásainkat? stb.). A berögzült ábrázolási módok leegyszerűsítik az összetett valóságot, de nem segítik annak megértését. Láthatatlan és látható korlátokat (sokszor valóságos falakat) építenek, melyek akadályozzák a találkozást és az ismeretszerzést. El kell szakadnunk a berögzült képektől, nézzünk több szempontból a dolgokra, és osszuk meg az észrevételeinket (lásd: Ben Doherty cikke (http://www.theguardian.com/commenti

277


FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Vajon van lehetőség új igényeken vagy kérdéseken alapuló újfajta hozzállás kialakítására? Például mi történik, ha a globális népességre nem fenyegetésként, hanem erőforrásként tekintünk? A 9.2.5 ábra térképén jól látszik, mely országok a legerősebbek demográfiailag. Vajon a globális egyensúly újratervezhető?

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

sfree/2015/jun/01/refugee-crisis-migrants-changing-perception)).

9.2.5 ábra A világ népessége 2015 (Eredeti térkép: Paul Breding. Minden jog fenntartva 2005, ODTMaps.com,Amherst, MA. Adaptáció: TeaDranks Reddit felhasználó; forrás:http://www.npr.org/sections/goatsandsoda/2015/01/28/381971608/india-grows-russiashrinks-mapping-countries-by-population

Ha a migráció többé nem probléma lenne, hanem erőforrás, máshogy érzékelnénk? Ezzel kapcsolatban ajánljuk az alábbi két videót, melyekből kiderül, hogyan hoznak közelebb a bevándorlók távoli helyeket számunkra, és hogyan teremtenek új fejlesztési lehetőségeket: “Migration”

278


FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

“The Sikh Immigrants Behind ‘Italian’ Cheese”

(forrás: Film Marketing Services - Ref 6337; megjelenés: 2014. december 19.) Szöveg: Angela Alaimo, geográfus

9.3

A valahová tartozás érzése a migránsok számára Egy közösség számára a valahová tartozás érzésének kialakulásában a környezeti faktorok, az éghajlat, a gazdasági, politikai és társadalmi kapcsolatok kritikus és befolyásoló tényezők. Ezek határozzák meg a közösség erőforrásait, értékeit és határait – ahogy bemutatjuk a 10.3 fejezetben, - választják el az ismerőst az ismeretlentől, a veszélyt a biztonságtól. A valahová tartozás érzését biztosító hely minden emberenek fontos, még a nagyvárosokban élőknek is. Ez nem feltétlenül csak egy bizonyos hely lehet. Nézzünk meg néhány példát a valahová tartozás érzésének típusairól az emberek vándorlásában. A nomád kultúrák (pásztorok és vadászógyűjtögető közösségek) tapasztalatai azt mutatják, hogy az identitásgyakran sok részre

és helyzetre kiterjed. A Száhel övezetben vagy Észak-Kelet-Afrika sivatagos részein például a szezonális vándorló és nomád életmód olyan stratégiák, melyek lehetővé teszik az itt élőknek, hogy tartós helyi gazdaságot működtessenek és megéljenek ebben a marginális környezetben. Ezeknek a stratégiáknaktovábbá erős identitásképző hatásuk van. További információ a 11.3 fejezetben. A probléma a helyi és nemzeti politikai erőforrások kezelése (pl. természeti kincsek és a bevételek újraelosztása), illetve az éghajlatváltozás, melyek nehezíthetik a megélhetést és a vándorló életmódot. Az utóbbi esetben a nomád pásztorok kénytelenek csordáikat a megszokottól eltérő legelőkre hajtani. A témáról szól az alábbi videó.

279


FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Forrás: Against All Odds - the success of Pastoralism. REGLAP project funded by the EU (ECHO) - Oxfam GB and Care International and partner - 2011

Más a helyzet a jelenlegi, távolra vándorló migránsok esetében, akik különböző okokból, kényszerből vagy önszántukból indulnak el: az ő identitásukat nem nevezhetjük „gyökértelennek” csak azért, mert elhagyták otthonukat. A vándorlásuk lehet állandó vagy időszaki. Ezen kívül sok közülük „nemzetközi migráns”, aki gyökeret ereszt új hazájában, de ezer szállal kötődik az otthonához. Ezek a beván-

dorlók a közös fejlesztés fontos alanyai lehetnek: a családokhoz érkező anyagi támogatásuk, illetve a migrációs folyamat során elsajátított új készségek segíthetik a helyi közösséget az ott végbemenő változásokkal (köztük a környezeti problémákkal) való szembenézésben. További részletek a témával kapcsolatban a következő videóban:

Credit: How to understand the power of migration? The AMITIE project - 2013 280


Különbözik ettől a kényszerű migránsok vagy elüldözöttek esete (részletesebb leírás a 9.5 fejezetben): nekik egyik napról a másikra kell elhagyniuk otthonukat, ahova sosem térhetnek vissza, vagy azért, mert otthonukat, falujukat, városukat háború vagy erőszak sújtja, megsemmisül, vagy pedig ők maguk az áldozatok. Ezek

a migránsok gyakran egyedül vagy egy-két családtaggal utaznak, hiszen a család többi tagja eltűnt vagy meghalt. Történetek 2008-ban Egyiptomba menekült irakiakról

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Mi történik azokkal, akik elhagyják otthonukat? Bár a nomád kultúrákban megszokott a helyváltoztatás, és manapság ezeknek a csoportoknak radikálisan változtatniuk kell a szokásaikon, az embereket mindig trauma éri, ha el kell hagyniuk otthonukat. Az elválás kegyetlen dolog, és sokakban mély érzelmi sebeket ejt. “Mindenesetre ezekben az esetekben nem a (negatív értelemben vett) trauma az egyetlen következmény. (…) Sokféle reakciót válthat ki az emberekből, a kórostól a pozitív, rugalmas és inspiráló hatásokig. A halál közelsége vagy a jelentős veszteségek által okozott szenvedés hatására az emberek gyakran megváltoznak, újraértelmezik az életet, önmagukat és kapcsolataikat” (R. Papadopulos, 2006.; további részletek a traumáról a szószedetben).

Mi válthat ki traumát az otthontól való elváláson kívül? A migrációról szóló összes beszámoló traumatikus vonásokat mutat. A migránsok “kivándorlók” és “bevándorlók” is egyben, ezzel a kettős tapasztalattal kell újraépíteniük a valahova tartozás érzését. Ez folyamatosan alakul a migrációs történetben, mint a két társadalmi státusz kombinációja: bevándorló és kivándorló, az “itt” és az “ott” közötti dimenzióban (ami utalhat a különböző lakóhelyekre): a “double absence” („kettős távollét”, A. Sayad 1991) egzisztenciális állapota. Egy kivándorló többé nem a hazája állampolgára, ugyanakkor nem teljes polgára a választott hazájának sem: “Itt vagyok, de ott is vagyok”. Ez traumatikus lehet, de lehetőséget is jelent.

281


A kényszerített és üldözött migránsok jobban ki vannak téve ennek az állapotnak, hiszen legtöbbjük nem tartozik közösséghez és még létező otthonhoz. A trauma másik fontos oka a hosszú út országokon, sivatagon, tengeren keresztül, melyet a legtöbb migránsnak meg kell tenni (mivel nincs útlevelük vagy tartózkodási engedélyük), hogy elérjék hazájuktól távoli céljukat. Az út során sokszor bántalmazásnak, erőszaknak és egészségügyi problémáknak vannak kitéve. Az alábbi videó ezt mutatja be, és bár Mexikóban készült, sok hasonlóságot mutat a Földközi-tengeren levő állapotokkal.

A migránsok, különösen a kényszerű migránsok és az üldözöttek nem „gyenge” emberek, például „biológiailag” vagy személyiségükben, ahogy azt a média és a politika sokszor sugallja; persze gyengébbé válhatnak társadalmi vagy jogi kirekesztés hatására. Ezért fennáll a veszély, hogy sebezhetővé és beletörődővé válnak, így védelemre van szükségük. További részletek a 10. és 12. fejezetben Szöveg: Chiara Lainati, kulturális antropológus

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Credit: Crossing Mexico’s other borders – VICE - 2013

282


Emberek: egy vándorló faj? Az első bevándorlók őseink voltak, akik KeletAfrikában éltek mintegy 70.000 évvel ezelőtt. A mozgásban levő emberek napjainkban is meghatározzák Európa arculatát. Körülbelül Kr.e. 370-től 800-ig különböző germán törzsek árasztották el a Nyugat Római Birodalmat, őket később hunok, avarok és szlávok, illetve vikingek, normannok, magyarok követték. Az Ibériai félsziget, Észak Afrika, Kis Ázsia, sőt Közép és Kelet Európa is nagyon más lenne ma a mór, török vagy mongol invázió nélkül. Az érkezők a helyiekkel keveredve sokszor virágzó kultúrákat teremtettek. Az Ibériai félsziget a VIII. és XV. század között az iszlám világba olvadva virágzó kulturális központtá vált. A XV. századtól európai utazók fedezték fel Afrika partjait, és 1492-ben elértek egy új kontinenst, amit később Amerikának neveztek el. Portugál hajósok felfedezték az átjárót az óceánon kelet felé, és európai hajók felügyelték az Atlanti és a Csendes óceánt. A „felfedezések” nagy részének pusztító hatása volt az ott élő őslakosok számára. Több mint 15 millió afrikait kényszerítettek rabszolgaságba kétszáz éven keresztül, 1650. és 1860. között. A szervezett migráció egy másik formája a gyarmatosítás volt. Az európai hatalmak közigazgatási és gazdasági ellenőrzés alatt tartották Afrika, Ázsia és Dél-Amerika nagy részét a XVI. és a XX. század között. A mai Európa kultúrája és jóléte nagyrészt a gyarmatok kizsákmányolásával szerzett pénzre épült.A XIX. században a hosszú utazások – a technológiai fejlődésnek köszönhető egyszerűbbé válása, a magas születési ráta

és a szegénység váltotta ki az európai kivándorlási hullámot. 1846. és 1940. között 5558 millió ember emigrált Európából, főleg Észak Amerikába, ezen kívül Dél Amerikába, Ausztráliába és Új Zélandra. A 2. világháború utáni európai újjáépítéshez nagy mennyiségű munkaerőre volt szükség, és a volt gyarmatosítók készségesen behozták a szükséges munkaerőt a régi gyarmatokról. Az 1970-es évek közepe után a kapuk ismét bezárultak, mikor a gazdasági fellendülés véget ért az olajválsággal, az ipar leépítésével és a növekvő munkanélküliséggel.

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

9.4

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Mivel az Európába történő bevándorlás legális formái fokozatosan megszűntek, a bevándorlási hullám egyre inkább menekülthullámmá vált. Az 1951-es Gen egyezmény a menekült státuszát a következőképp határozza meg: akinek “az üldözéstől való megalapozott félelme miatt” – joga van védelmet kérni a származásán kívüli országban. A probléma az, hogy az egyezmény nem tükrözi az aktuális valóságot, hiszen az emberek ma sokszor az általános bizonytalanság, és nem speciális üldöztetés elől menekülnek. A nemzetközi rendszer ellentmondása, hogy mindenki, akit nem véd a menekült státusz, automatikusan „illegálissá” válik. A migráció kriminalizálása közvetlen következménye annak, hogy nem léteznek legális bevándorlási lehetőségek. Az elnyomás legszélsőségesebb formái közé tartozik manapság azok megkülönböztetése, akik viszonylag jómódúak és szabadon mozoghatnak, illetve a szegényeké, akiknek mozgáshoz való joguk rendszerszinten tiltott. 283


Tudj meg többet a migráció történetéről: On our African origin: Roger Lewin: Human Evolution: An Illustrated Introduction,John Wiley & Sons, 2009 Patrick Manning , Tiffany Trimmer : Migration in World History,Routledge, 2013 Jonathon W. Moses: International Migration: Globalization’s Last Frontier,Zed Books, 2006

Anthony Pagden : Peoples and Empires: A Short History of European Migration, Exploration, and Conquest, from Greece to the Present, Random House Publishing Group,2007 Szöveg: Szántó Diana, kulturális antropológus

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Martin Geiger and Antoine Pécoud: Disciplining the transnational mobility of people, Houndmills, Basingstoke, Palgrave Macmillan, 2014.

284


A migráció okai A migráció okait különböző szempontok szerint vizsgálhatjuk meg. Az első kérdés: a bevándorlók úgy érzik, el kell hagyniuk hazájukat valamilyen okból, vagy inkább elmennének egy másik országba valami miatt? A migrációhoz kapcsolódó taszító tényezők (ún. push faktorok), mint a szegénység vagy a lehetőségek hiánya arra ösztönzi az embereket, hogy elhagyják saját országukat, míg a vonzó tényezők (ún. pull faktorok), mint a jobb munkalehetőségek, egy másik országba vonzzák őket. Sokféle oka lehet, amiért az emberek elhagyják az otthonukat: szerelem, kaland, háború, kíváncsiság, rabszolgaság, oktatási lehetőségek, gyarmatosítás, egy kultúra vagy nyelv iránti szenvedély, spirituális útkeresés, családegyesítés, biztonság, áttelepülés vagy élhetőbb éghajlat, hogy csak néhányat említsünk. Az otthon elhagyása sosem könnyű döntés, így mindig jó oka kell, hogy legyen. Mindig több szempontot kell gyelembe venni, ha azt nézzük, mi az, ami elindítja az embereket és külföldön tartja őket.

Taszító tényezők (push faktorok) általában a kiinduló országhoz kapcsolódó negatív tényezők, míg vonzó tényezők (pull faktorok) egy új ország pozitív tényezői. A migráció kiváltója lehet személyes érdeklődés vagy döntés (pl. szerelem vagy kíváncsiság) és strukturális (társadalmi, gazdasági, politikai vagy környezeti) változás is. A migráció önkéntes és kényszerű típusait is megkülönböztetjük. Az első esetben az emberek önszántukból választják az elvándorlást. Az ajtók általában nyitva maradnak számukra és bármikor visszatérhetnek. Mások viszont háború vagy üldöztetés miatt kénytelenek elindulni. Számukra csak a szabadság és a biztonság az a tényező, ami számít, és legöbbször nincs lehetőségük visszatérni otthonukba.

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

9.5

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Szöveg: Pataki Teréz, szociológus

285


A migráció mindig meghatározta az emberiség történelmét (lásd 9.3. és 9.4. fejezet). A környezet károsítása vagy elpusztítása is lehet ennek egy kiváltó oka (lásd 11.2. és 11.3. fejezet). De melyek a migráció jogi következményei? Vajon minden migráns ugyanolyan jogi elbánásban részesül? Kape a környezeti migráció jogi elismerést? Ahogy az a 9.1. fejezetben is szerepel, a „migráció korában” élünk, még akkor is, ha nem mindenki vándorolhat szabadon, és akik vándorolnak, azoknak sincs mindig joga letelepedni egy másik országban. A második világháború után kidolgoztak egy rendszert az emberi jogok védelmére, beleértve a menedékhez való jogot is. Azonban hosszú ideje a menekültügyi rendszer válságáról beszélnek, mivel a menekültjogok erős korlátozásokat szenvednek el. Európa erőddé vált, és mindenhol falak és fizikai határok épünek az emberek belépésének megakadályozására. A bevándorlók egyáltalán nem ugyanolyanok: minden jogi kategóriához más-más belépési és tartózkodási szabály kapcsolódik, elsősorban különböző jogok és a védelem különböző szintjei. Ebben a helyzetben a környezeti migránsok helyzete nem világos. Ők vajon önkéntes bevándorlók, gazdasági bevándorlók vagy kényszer migránsok, akárcsak a menekültek? A környezeti okok miatt vándorló emberek növekvő száma elgondolkoztat minket a környezeti migráció jogi megítélésén Az egyik elsőként használt fogalom a környezeti menekült volt (lásd a 11.1. fejezetet). A közelmútban a klímamenekült kifejezést használták azokra az emberekre, akik az éghajlatváltozás miatt

kényszerültek az országuk elhagyására (és nem a környezetük általános átalakulása miatt). Egyes nemzetközi szervezetek (UNHCR, IOM, lásd a 11.4. fejezetet) ugyanakkor kritizálták a menekült kifejezés használatát a környezeti migránsok esetében. Tény, hogy az 1951-es Genfi Egyezmény azoknak adja meg a menekült státuszt, akik üldöztetésük vagy üldöztetésüktől való megalapozott félelmük miatt kénytelenek elhagyni hazájukat.

FEJEZETEK

10.1 Környezeti migráció: jogi fogalmak

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

A környezeti migránsok esetében gyakran nehéz üldöztetésről beszélni. Ráadásul a környezeti katasztrófától sújtott emberek önkéntesen lépik át országuk határát. A „menekült” és „hontalan” kifejezések helyett, a “lakóhelyüket elhagyni kényszerültemberek” (displaced) vagy a “környezeti migráns” kifejezéseket részesítjük előnyben. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság tanulmányai is utalnak a környezeti okok által kiváltott migrációra . A migráns, a menekült vagy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek kifejezés használata nagyon különböző jogi következményekhez és különböző típusú jogok elismeréséhez vezethet. A téma számos kérdést felvet, de a legfontosabb éppen az, hogy a „jogi kategória” megteremtésével megegyezünk a definíciókban, megegyezünk az okokban és következményekben, és ezzel eldöntjük, kit védünk meg és kit zárunk ki a védelemből, kit fogadunk be és kit utasítunk el. Ez a folyamat egy jelenleg is zajló jelenség elismerését és a jogi megoldások keresését jelenti. 286


Szöveg: ASGI, Associazione per gli Studi Giuridici sull’Immigrazione. Anna Brambilla, Luigi Tessitore, Eugenio Alfano, Maurizio Cossa. Migrációval foglalkozó ügyvédek

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

287


Jelenleg az, aki környezeti okokból vándorol, azt kockáztatja, hogy jogi védelem nélkül marad. Aki a saját országán kívül találja magát, azt kockáztatja, hogy illegális bevándorlónak minősítik és kiteszi magát az újabb erőszaknak és diszkriminációnak. Voltak megoldási kísérletek, de ezek elszigetelt esetek maradtak. Például Svédország és Finnország, menedékjogot és humanitárius védelmet biztosít azoknak, akik környezeti katasztrófa miatt nem tudnak visszatérni országukba. 2008-ban az olasz belügyminisztérium úgy döntött, hogy felfüggeszti a bangladesi állampolgárok kitoloncolását, akik illegálisan tartózkodtak az országban a Sidr ciklus nyomán bekövetkezett válság miatt. Ugyanakkor Olaszország, ellentétben Svédországgal és Finnországgal, nem biztosított különleges védelmet vagy tartózkodási engedélyt. Elméletileg azt próbáljuk meghatározni, hogy a környezeti okok miatt vándoroló embereket védik-e a meglevő jogi eszközök vagy szükséges új eszközöket találni védelmük érdekében (http://www.nanseninitiative.org/). A meglévő jogi eszközök csak akkor használhatóak, ha a jogi kategóriák, amelyeken alapulnak, a környezeti migránsokra is érvényesek. Például a tengerszint emelkedésének következményeként egyes csendes-óceáni szigetek eltűnhetnek. Ezeknek az országoknak az állampolgárai saját állam nélkül találhatják magukat. Ebben az esetben ezek az állampolgárok hontalanoknak

mínősülnek, így a hontalanságról szóló Egyezmény miatt kaphatnak védelmet. Más esetekben a környezetkárosodás okozhat instabilitást jogok sérülését , vagy konfliktusokat is. Közelmúltbeli tanulmányok például kimutatták a kapcsolatot a szárazság, a migráció és a szíriai konfliktus között.

FEJEZETEK

10. 2 Környezeti migránsok: jogi védelem

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Ezekben az esetekben a bevándorlók nem csak a környezeti okok miatt részesülhetnének védelemben, hanem a környezetkárosodás következményei miatt is (általános erőszak, üldöztetés stb.). Egyes tudósok szerint viszont a környezeti migránsok, főleg a klímamenekültek, jellemzői és igényei eltérnek a többi kényszerből lakóhelyet változtató migránsétól, ezért a meglévő jogi eszközök nem megfelelőek. Világossá vált, hogy a menekültstátusz már nem elegendő, így a védelem új formáit azonosították, mint például a kiegészítő védelmet és a humanitárius védelmet. Ugyanígy meg kell találni a speciális védelem formáit a környezeti migránsoknak. Az új eszközöknek kell meghatározniuk a védelem tartalmát és az ebből származó jogokat, ahogy a védelem költségeit is és a felelősöket is. A mobilitásra mint erőforrásra, és nem mint problémára kellene tekinteni. Az iparosodott országoknak, a klímaváltozás fő felelőseinek, fogadniuk és nem ellenezniük kellene a bevándorlást azokból az országokból, amelyeketa legjobban sújt az éghajlatváltozás. 288


Valójában a migráció az adaptáció egyik formáját testesíti meg: a migráció megkönnyítése lehetővé tehetné a környezeti pusztuláshoz való alkalmazkodás esélyeinek növelését.

Szöveg: ASGI, Associazione per gli Studi Giuridici sull’Immigrazione. Anna Brambilla, Luigi Tessitore, Eugenio Alfano, Maurizio Cossa. Migrációval foglalkozó ügyvédek

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

289


Területek földrajza A terület egy olyan tér, amelyet emberi közösségek munkája alakít és szervez folyamatosan. Egy terület akkor jön létre, amikor meghúzzák a határait, és az emberek szerveződnek az erőforrások kiaknázására, a kollektív jólét vagy egy közös cél elérésére.

Ezt a határt egy elválasztó vonalként lehet elképzelni, csakúgy mint a limes-t a Római Birodalomban.

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

10.3

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

10.3.1. ábra Chapatte rajza (forrás: www.voxeurop.eu (http://www.voxeurop.eu/en/content/article/576521-france-and-italys-refugeeping-pong))

A diákokból álló osztály a tanárok felügyelete alatt dolgozik egy közös cél érdekében: hogy együtt tanuljanak és nőjenek fel. A diákok nem választhatják meg, hogy melyik osztályba kerülnek, de van néhány kiválasztási szabály. Az adott osztályba tartozó gyerekek beléphetnek a terembe, míg a többiek nem. Ahhoz, hogy valakit bevegyenek egy osztályba, a diákoknak be kell nyújtaniuk egy kérelmet és várniuk kell az iskola döntésére. Az osztályok minden nap egymástól független csoportokként dolgoznak, közösen elfogadott

szabályokat követve, annak érdekében, hogy jól tudjanak együttműködni. Bizonyos belső szabályok különbözhetnek az egyes osztályoknál, de azoknak mind összhangban kell lennie azokkal az általános szabályokkal, amiket az iskola állít fel. Az iskola együttműködik a város, a régió vagy az ország más iskoláival, és az EU tagállamok iskoláinak esetében az államok közötti szabályozásokat is figyelembe kell venni. Az osztálytermet falak határolják körbe, amelyek elválasztják azt az iskola többi részétől, ugyanakkor vannak ajtók és ablakok is rajta, amelyek 290


összeköttetést jelentenek a külvilággal. Speciális szabályok alapján lehetséges a ki- és belépés az osztályba. Az osztály tagjai folyamatosan információt, adatokat, tárgyakat és más dolgokat osztanak meg egymással, ahogy az iskola többi részével és az iskolán kívüli más osztályokkal is. Ezek az áramlások különféle kapcsolódásokat hoznak létre, amelyek függnek a kapcsolatok jellegétől és a releváns céloktól is. Minden osztály az egész iskolára érvényes ritmust követi egy közös időbeosztáson belül, amelyet a csengő jelez. Ez egy példa a területek dinamikájára. Egy terület sem élhet a többitől elszigetelten; min-

dig kommunikálni fog más területi egységekkel és mint ilyen, a határ egy jogi vonal, amelyet azért hoztak létre, hogy azt mondja: ez az életterem, itt én parancsolok. Egy ilyen vonal, legyen az valódi vagy képzeletbeli, meghatároz egy teret, egy hatalmat (politikai, gazdasági, társadalmi és emberi szinten), és közös szabályokon alapuló rendszeren keresztül működik, amelyet a terület részét képező közösség elfogad. A határ sohasem egy természetes vonal (még abban az esetben sem ha természeti határokkal esik egybe, mint egy folyó, egy hegy vagy a tenger) és mindig egy egyezmények, kon iktusok és háborúk által

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

10.3.2. ábra A magasszintű technológiai design világszerte értékeli az összekapcsolhatóságot (forrás: NBBJ (http://www.telegraph.co.uk/technology/picture-galleries/10586311/In-pictures-Tech-HQ-designs-around-the-world-value-interconnectivity.html)) 291


Nézzünk egy példát ennek a komplex mechanizmusnak a megértésére. Az iskolánk egy olyan terület, amely nagyobb területek részét képezi (a környék, a város, az ország, az EU) és kisebb területekre van felosztva: az osztályokra. Minden tér egymáshoz kapcsolódva létezik, és nem lehet egyiket sem elképzelni a másik nélkül. A túlélés érdekében ezek a rendszerek folyamatos interakcióban vannak nagyobb területi szerveződésekkel. Ez különösen egyértelmű környezeti ügyek esetében, amelyek hatalmas problémát jelentenek a nemzetközi közösség számára (lásd Etienne Piguet, Antoine Pécoud és Paul de Guighteneire cikkét Napjainkban, a mobilitások korában, az új technológiák elterjedésének köszönhetően a határok egyre inkább áteresztik a gyors és számos, globális szinten végbemenő cserefolyamatot. Ezután kijelenthetjük, hogy a határok sohasem teljesen zártak, mindig vannak bizonyos utak és szabályok, amelyek lehetővé teszik a rajtuk való átlépést. Mindezek a cserefolyamatok vitathatóvá teszik a határ mint vonal egyre csökkenő megjelenítését (lásd a 9.2. fejezetet). Egy vonal helyett célszerűbb inkább egy területet elképzelni, egy határt, amely növekszik vagy csökken követve a cserefolyamatok lehetőségeit és a keveredés esélyeit. A terület ezután dinamikus térré válik, amely folyamatosan épít és rombol. Az átalakulás a nyitó és záró szakasz közben megy végbe egy folyamat során, amelyet úgy írhatnánk le, mint auto-poietikus. Ezt a szót Humberto Romesin Maturana alkotta meg a biológiában, egy élő szervezetnek azt a lehetőségét jelölve ezzel, hogy folyamatosan

módosítja magát a környezetének függvényében. A változásokat soha nem teljesen a külső ingerek határozzák meg, inkább az a mód, ahogy a belső szervezet kiválasztja és értelmezi a külső hatásokat. Hasonlóképp, a környezeti migráció esetében fontos figyelembe venni a fentebb leírt területi működéseket. Valójában a környezeti problémák soha nem egyetlen államot érintenek, hanem egész régiókat, átnyúlva a határokon és összekötve különböző területeket különböző földrajzi szinteken. Minden környezeti változás megnyilvánul a Föld egy adott pontján és hatással van bizonyos emberekre, arra kényszerítve őket, hogy elvándoroljanak.

FEJEZETEK

meghatározott történelmi folyamat eredménye. A határ mindig ellentétes erők által meghatározott és eldöntött. Ennél fogva állandóan változik, annak függvényében, hogy az erőviszonyok és tétek hogyan változnak.

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Manapság „környezeti menekültekről” beszélünk. (lásd Etienne Piguet cikkét. E változás felelőssége összefügg a jelenleg domináns fejlődési modellel, amely túlságosan kiaknázza az erőforrásokat és megtöri az érzékeny ökológiai egyensúlyt az ember és a környezete között. Ezen okok miatt a geográfusok különös figyelmet szenteltek arra, hogy fényt derítsenek a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekre. Előrejelzéseket és jóslatokat készítenek arról, hogy mi fog történni, például mely környezeti problémák lesznek dominánsak, a bolygó mely része lesz érintett bennük, és mely emberekre lesznek azok a leginkább hatással.Tény, hogy vizsgálatok igazolják, hogy nem minden népcsoportot fognak ugyanúgy érinteni a természeti katasztrófák: a kevesebb – gazdasági, szociális és kulturális - erőforrással rendelkezők lesznek elvándorlásra kényszerítve, míg mások képesek lesznek megoldásokat találni (lásd példaként a 9.3. fejezetet). Szöveg: Angela Alaimo, geográfus 292


Miért nehéz megjósolni a migrációs trendeket? A kort, amelyben élünk, a „migráció korának” nevezik (lásd Castles and Miller, 2009). A nemzetközi migránsok száma magasabb, mint bármikor a történelem során, 2013-ban elérte a több mint 230 milliót. Míg ez lehet pusztán a világ népesség-növekedésének eredménye, a migráció demográ ai szempontból való jelentősége sok országban egyre nyilvánvalóbbá válik. Míg a fejlett országok fokozatosan elöregszenek, a legtöbb fejlődő országban még mindig demográfiai robbanás zajlik, tehát a migráció az egyik kulcsfontosságú eleme a demográfiai változásoknak. A döntéshozók és az elemzők azon dolgoznak, hogy jobban megértsék a jelenséget és meg tudják jósolni annak jövőbeli mértékét. De a feladat a vártnál nehezebbnek bizonyulhat. Az ENSZ DESA szerint ezt a jelenséget „a legnehezebb mérni, modellezni és előrejelezni” és az előrejelzésre tett kísérletek bukásra vannak ítélve. Sokféle oka van annak, hogy miért nehéz előrejelezni a migrációs folyamatokat. Az első probléma a jelenleg rendelkezésre álló adatokhoz kapcsolódik. A migrációt általában úgy érzékeljük, mint az emberek állandó mozgását nagy távolságokon át, általában nemzetközi határokon keresztül. A migráció túlnyomó többsége azonban ideiglenes, rövid távolságokat felölelő és egy országon belül történik. Ahogy Hugo (1982), Prothero és Chapman (1985) és Skeldon (1990) leírták, a migrációs folyamatok általában országon belül és gyakran körkörösen zajlanak, az egyszerű vidékről-

a-városba való mozgás helyett. A migráció több mint egyirányú, végleges elvándorlás, és olyan összetett tényezőket is magába foglal, mint az ingázás, az ideiglenes berendezkedés, a családi összejövetel és a végleges visszatérés. Becslések szerint például az Egyesült Államokba vándorolt olasz migránsok majdnem 50 százaléka visszatért Olaszországba a huszadik század vége előtt. Hasonlóak az arányok az Argentínába és Brazíliába vándorolt migránsokkal kapcsolatban is. Ugyanígy tett az 1960 és 1999 között Németországba emigrált bevándorlók 70%-a is. Néha ugyanezek a bevándorló célországok x számú állandó és ideiglenes bevándorlást engedélyeznek annak érdekében, hogy specializált vagy ideiglenes munkaerőt gyűjtsenek. Ez a helyzet például az Egyesült Államokban és Ausztráliában.

FEJEZETEK

10.4

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Egy másik tényező, ami nehezíti a jövőbeli migráció előrejelzését, az a globális termékenységi ráta. Széles körben feltételezett, hogy az elkövetkező 50 évben a fejlődő országok nagy részében a termékenységi ráta csökkenése lesz tapasztalható az egyre kiterjedtebb oktatás, a nők munkaerőpiacra való beilleszkedése és a városok magasabb népsűrűsége miatt. Ennek eredményeként a kivándorlás ezekből az országokból csökkenni fog. Ugyanakkor a termékenység időzítése, tempója és földrajzi eloszlása még mindig nem ismert. Ugyanez az érvelés érvényes akkor, ha számításba vesszük a környezeti migrációt. 293


Biztosan tudjuk, hogy az éghajlatváltozás emberek nagy számának elvándorlásához fog vezetni (Myers, 1997, 150 és 200 millió ember közé jósolta 2050-re), de nem tudjuk, hogy hogyan, mennyire és mikor fog hatást gyakorolni rájuk a klímaváltozás. Jövőbeli folyamatokat szinte lehetetlen megjósolni a környezeti migráció esetében a klímaváltozás jövőbeli ismeretlen hatásai miatt. Az Egyesült Királyság Tudományos Hivatalának „ a környezeti változások ugyanannyira idézhetik elő a migráció növekedését, mint annak megakadályozását”, mivel a klímaváltozás csökkenti a migrációra való képességet a vándorláshoz szükséges eszközök tönkretételével. Következésképpen a jövőbeli migrációs folyamatokat lehetetlennek tűnik megjósolni. A hagyományos felosztás a kivándorló Globális Délről, és a bevándorlást vonzó Globális Északról nem elegendő a jelenségek megmagyarázásához. Az állam mint mértékegység önmagában problematikus a migráció vizsgálatakor: nemzeteken belüli adatokra van szükség, különösen gyelembe véve a városi és vidéki területek közötti felosztást, illetve az éghajatváltozás migrációra gyakorolt hatásának további vizsgálatát.

Population Division (http://www.un.org/en/development/desa/population/ migration/publications/wallchart/docs/wallchart2013.pdf ) Future migration and immobility in the context of global environmental change (https://www. gov.uk/government/uploads/system/uploads/ attachment_data/Yle/287717/11-1116-migration-and-global-environmental-change.pdf ), Background Paper “Patterns and Trends in Migration and Sustainable Development, Oxford Associates for International Development (OxAID) (https://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/1743migrationbackground. pdf )”

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Hugo, G. J. (1982). Circular migration in Indonesia. Population and Development Review, 59-83. Prothero, R. M., & Chapman, M. (1985). Themes on circulation in the Third World. Circulation in Third World Countries, Routledge & Kegan Paul, London, 1-26. Skeldon, R. (1990). Population mobility in developing countries. Belhaven Press.

Források: Migrazione Globale (http://www.un.org/en/development/desa/ population/migration/publications/technicalpapers/docs/EGM.Skeldon_ Demographic Aspects and Its Relevance for Development, United Nations Department of Economic and Social Affairs Population Division Technical Paper No. 2013/6, available at: International Migration 2013, United Nations Department of Economic and Social Affairs

UNDESA International Migration Wallchart (http://www.un.org/en/development/desa/ population/migration/publications/wallchart/ docs/wallchart2013.pdf ) Myers, N. (1997). Environmental refugees. Population and Environment, 19(2), 167-182.

294


Foresight: (https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/ le/287717/11-1116-migration-and-global-environmental-change.pdf)Migration and Global Environmental Change (2011), Final Project Report, The Government O ce for Science, London

Szöveg: Genoveva Tisheva, Bulgarian Gender Research Foundation (BGRF), ügyvezető igazgató

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

295


az éghajlatváltozás a migrációt?

Hogyan tehetünk különbséget az éghajlatváltozás hatásai által előidézett migráció különböző mintái között?

hónapot Wyoming-ban dolgozom. Ez a fő bevételi forrásom.” Miguel, 45, Hueyotlipan, Mexikó

Átmeneti vagy tartós? Az átmeneti migráció lehet egy reakció akkor, amikor egy hirtelen katasztrófa –tájfun, hurrikán vagy földrengés– idézi elő az emberek mozgását. Amikor a katasztrófának vége van, az emberek szeretnének visszatérni származási országukba, hogy újraépítsék elpusztult környezetüket (például Bangladesben). Más esetekben, amikor a katasztrófa lassú lefolyású – mint az árvíz, a szárazság vagy az elsivatagosodás esetében – és hosszútávú hatást gyakorol a környezetre, a lakosság tartósan elvándorolhat (mint a Fülöp-szigetek esetében). Kényszerű vagy önkéntes? Két esetet hozunk, hogy megértsük a kényszerű és önkéntes környezeti migráció közötti különbséget. Egytermészeti katasztrófa az embereket otthonuk elhagyására tudja kényszeríteni, ezt tanúsítják olyan emberek,akik ezt átélték . Ilyen volt például a Haiyan tájfun, amely 4 millió embert mozdítottel a Fülöp-szigeteken. Egy másik példa, egy hosszabb távú alkalmazkodási folyamatot mutat be: ők az Egyesült Államokba költöztek, hogy munkát kapjanak. “A nagyapám, az apám és én dolgoztunk ezeken a földeken. De az idők megváltoztak… Később jönnek az esőzések mostanában, ezért kevesebbet termelünk. Az egyetlen megoldás elmenni innen, legalább egy időre. Minden évben 3-5

Pakisztán egy érdekes példa: amiatt, hogy magas az (áradások és földcsuszamlások miatt) elvándorolt emberek, és a szomszédos országokból (Afganisztánból és Szomáliából) befogadott menekültek száma, Pakisztánban hosszú története van az önkéntes migrációnak, és a pakisztáni diaszpóra az egyik legjelentősebb a világon.

FEJEZETEK

10.5 Hogyan befolyásolja

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Határátlépés vagy belső migráció? Bár az oszághatáron belüli vándorlás meghatározóbb, amikor környezeti migrációról beszélünk (példa erre a vidékről a városba történő migráció a Száhel-övezetben, sok latin-amerikai országban és Kínában), sok olyan példa is akad – mint a mexikói gazdák esete amikor az emberek átlépik az országok határait. Szöveg: Hanna Mikes, kulturális antropológus

296


A migránsok és a sebezhetőség. A migránsok sebezhetősége, esetek,hatások,konfliktusok, vidéki és városi migráció A “környezeti menekült” kifejezést először 1976ban használták, olyan emberekre, akik környezeti zavar következtében kénytelenek voltak ideiglenesen vagy tartósan elhagyni lakóhelyüket. A környezeti zavar, csakúgy, mint egy egyszeri környezeti katasztrófa, arra kényszeríthet embereket, hogy elvándoroljanak, ami pedig komoly hatással lehet a környező ökoszisztémára. Habár az ok-okozati összefüggés a környezeti romlás és a szegénység között vitatott, egy világos kapcsolat felismerhető a két jelenség között. Az erdőirtás, a levegőszennyezés, a vízszennyezés, a termőföld kimerülése, a szikesedés és az elsivatagosodás mértéke magasabb a fejlődő országokban, különösen azokban, ahol gyors gazdasági növekedés ment végbe. Ennek eredményeként a környezeti veszélyek és kihívások az egyes országok gazdasági fejlődésétől és produktivitásától függően változnak. A fejlődő országok biológiai szennyezettséggel összefüggő problémákkal küzdenek, ami káros hatással van az emberi egészségre (járványok, fertőzések, stb.). A fejlettebb gazdaságok inkább a vizek mérgező és veszélyes szennyezettségével küzdenek. Egy másik visszatérő kérdés a rendelkezésre álló víz megléte, emberi fogyasztásra és a mezőgazdaság számára. A vízhiány globálisan csaknem 1,6 milliárd embert érint, majdnem a föld népes-

ségének a negyedét International Decade for Action ‘Water for Life’, United Nations, 2014. A fejlett országok, mint az USA és Kína képesek a vízhiányhoz alkalmazkodni, a folyók felduzzasztásával és vízvezetékek építésével. Más országok nem engedhetik meg ezt maguknak, vagy nem képesek rá, ezért meg kell küzdeniük a környezeti romlással és annak következményeivel.

FEJEZETEK

11.1

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

A 21. században a világon a vízhiány és a környezetszennyezés lesz a legfőbb probléma, és ez lesz a migráció oka sok ember számára a Földön. A városiasodás folyamatának is van köze a migrációhoz, a vidékről városba költözés jelensége miatt. A vidéki élet növekvő nehézségei (a mezőgazdasági termékek emelkedő költségei, az erőforrások kimerülése és a földvesztés, a lehetőségek hiánya) miatt egyre több, sokszor szegény ember kénytelen vidékről a városba költözni. Banglades fővárosa, Dakka népessége például 1970-ben 1,4 millió fő volt, 2010-re pedig 14 millióra emelkedett. Az urbanizáció legnagyobb kihívása a lakhatás és a földhasználat tervezés. A városok, különösen a száraz területeken és hegyvidéken lévők, ki vannak téve a bekövetkező környezeti változásoknak. A bevándorlók, akik zsúfolt helyeken laknak, különösen veszélyeztetettek és támogatásra van szükségük. A városi növekedés kihívásai: infrastruktúra és lakhatás, oktatás biztosítása a gyermekeknek, városi szegénység és társadalmi stabilitás. 297


Olyan országokban, mint Kína, a vidékről a városba történő migráció például a demográfiai folyamat része, gazdasági fellendülést jelent, ugyanakkor nagy kihívás a 262 millió vidékinek, akik jelenleg városi övezetekben dolgoznak. A vidéki területeket az infrastruktúra hiánya jellemzi, magas a munkanélküliség, sokszor nincs áram és ivóvíz. A vidéki gazdaság a mezőgazdaságtól függ, az itteniek városba történő elvándorlásának okai: jobb munkalehetőségek, szociális stabilitás, jobb oktatási lehetőségek és jobb színvonalú egészségügyi ellátás. A városi övezetek túlnépesedése következtében csökken az életszínvonal, mert a városiasodás

don, 2011, p 19 (https://www.gov.uk/ government/uploads/system/uploads/ attachmentfldata/5le/287717/11-1116-migration-and-global-environmental-change.pdf )

tönkreteszi az olyan forrásokat, mint a víz, az erdők, a föld, és elősegítheti a bűnözés megnövekedését. Ha a kormányok nem biztosítják a vidéki élethez szükséges alapvető erőforrásokat, és nem támogatják a fiatalok boldogulását vidéken, a városba való elvándorlás tovább folytatódik. Videó a környezeti migráció témájáról Források: Migration and Global Environmental Change Future Challenges and Opportunities, The Government Office for Science, Lon-

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Kam Wing Chan, (http://www.un.org/esa/population/meetings/EGMflPopDist/Chan.pdf ) Internal Labor Migration in China: Trends,

298


Geographical Distribution and Policies Hongwei Xu and Yu Xie. The Casual Effects of Rural-To-Urban-Migration on Children’s Wellbeing in China, University of Michigan, Institute for Social Research p.21 (http://www.psc.isr.umich. edu/pubs/pdf/rr13-798.pdf ) Zainab Gimba, Mustapha G. Kumshe Causes and Effects of Rural-Urban Migration in Borno state: a case study of maiduguri metropolis, p. 4 (http:// www.ajbms.org/articlepdf/ajbmsfl2011fl1130. pdf ) Anantha Duraiappah. “Poverty and Environmental Degradation: a Literature Review and Analysis”.

CREED Working Paper Series No 8, p.7 (http://pubs.iied.org/ pdfs/8127IIED.pdf ) Thomas J Kelly, Mwangi wa Githtnji Environmental Degradation in Less Industrialized Nations. Frontera norte num. especial. Pobreza,1994, p. 2. (http://www.colef.mx/ fronteranorte/articulos/FNE1/4-fe1.pdf ) Glossary of Environment Statistics, Studies in Methods, Series F, No. 67, (http://www.un.org/ waterforlifedecade/scarcity.shtml)United Nations, New York, 1997.

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Szöveg: Elena Triffonova, kutató, BGRF

299


Környezeti migráció és az igazságosság kérdése Hogyan és mennyire befolyásolja az emberek migrációval kapcsolatos döntését a környezet? Mi lehet annak a rendszernek az alapja, ami a folyamatos változás ellenére segíti az emberek életét, és igazságot szolgáltat nekik? Erre keressük a választ a migráció és a környezet témáinak megvizsgálásával, a környezeti igazságosság keretében. Ahogy azt láttuk (9.1, 10.1 és 10.2 fejezet), a környezeti hatás, mint a migráció egyik kiváltó oka nemzetközi viták témája lett az utóbbi időkben, a környezeti migránsok pontos meghatározása, a velük kapcsolatos adatok, helyzetek és intézkedések kapcsán (11.2.1 ábra)

(Lásd még: 1. http://publications.iom.int/bookstore/free/ MECC_Outlook.pdf 2. http://www.refworld.org/docid/53a3d9d64. html 3. http://www.un.org/apps/news/story. asp?NewsID=48201#.VVYU6SgwNqM 4. http://publications.iom.int/bookstore/index.php?main_page=product_ info&cPath=47&products_id=1430)

FEJEZETEK

11.2

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Ezek az elemzések megmutatják, hogy a környezeti faktor megerősíti az összes többit. Ez világosan látszik, ha megnézzük a forrásszöveg által említett két kategóriát: egyrészt vannak hirtelen, váratlan környezeti események, másrészt lassú, fokozatos folyamatok is.

Fig.11.2.1: Environmental migrants (Credit: https://www.1ickr.com/photos/climatalk/8972220637/sizes/l Autor: Climatalk) 300


Vannak adatok az első típusú környezeti migrációval kapcsolatban, de megbízható előrejelzést csak korlátozottan lehet adni. Az utóbbi típust nehezebb meghatározni, mert gyakran lassan és „csendben” történik. Habár az éghajlatváltozás (lásd még 6.1 Fejezet , 6.2 Fejezet, 6.3 Fejezet, 7.1 Fejezet , 7.2 Fejezet, 7.3 Fejezet ) hatása az emberek életére van olyan radikális, mint egy természeti katasztrófáé. A világ néhány területe “forró pont” az éghajlatváltozás szempontjából. Ezeken a területeken a folyamatban levő klímaváltozás a meglevő környezeti romlás gyorsítójaként működik. Egy mostani, a Global Environment folyóiratban megjelent tanulmány bemutat egy aktuális példát erre, a dél-mediterrán országok helyzetén keresztül.

népességének növekedését. Az árak megnőnek, az élelmiszerbiztonság területén problémák jelenhetnek meg, amelyek sok esetben a társadalmi és politikai stabilitás hiányát vonjék maguk után. Például Egyiptom lett a legnagyobb búzaimportőr a világon: ahhoz, hogy kielégítse az igényeket, a búza kereslet több mint 50%-át importból fedezi. Mindez hihetetlenül sebezhetővé tesz egy országot, a mezőgazdasági termények nemzetközi árainak hirtelen változásai miatt (megjegyzés: a gabona iránti kereslet megnőtt, mióta bioüzemanyagokhoz és állatok takarmányaként használják), valamint növeli a szegénység kockázatát a népesség körében. Ez a példa rámutat, hogy jellemzően milyen okok ösztönzik elvándorlásra az embereket, és hogy nem lehet a környezeti faktorokat a társadalmitól és a politikaitól elválasztani. (11.2.2 ábra)

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Ebben a régióban az éghajlatváltozás évtizedekre aszályt és hőmérséklet-emelkedést okoz, és az előrejelzések is ezt a tendenciát mutatják. Ezek a változások erős hatással vannak a régió mezőgazdaságára, egyben a vízkészletekre és az öntözésre, a talaj termékenységére, ezeken keresztül pedig a búzaés más alapvető élelmiszer-termelésre, ahogy a betegségekre és mezőgazdasági kártevőkre is. A mezőgazdaságon és a vidék gazdaságán keresztül ezek a problémák a szélesebb gazdasági és társadalmi rendszerre is hatással vannak. Mivel az elsődleges áruk termelése egyre nehezebbé válik, az irántuk való kereslet megnő, követve a világ

301


FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Fig. 11.2.2: The ‘drivers’ of migration and the in1uence of environmental change. Credit: CIES Onlus

Nagyon nehéz adatokat mondani erről a típusú migrációról, módszertani okokból, hiszen nehéz azonosítani csak a környezeti ok súlyát a migrációval kapcsolatos döntésben. Ehhez meg kell változtatnunk a nézőpontunkat. Ahogy a 9.1 fejezetben rámutattunk, a környezeti migráció az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásként is felfogható, de a létezése önmagában mély igazságtalanság (lásd még 2.1 Fejezet): a környezeti egyensúly felborulása által leginkább sújtott húsz ország a világ gázkibocsátásának csupán 1%-ért felelős, és az éghajlatváltozás miatti természeti katasztrófák 99%-a a globális dél országaiban

következik be. Azok számát, akik az éghajlatváltozással összefüggő okok miatt kénytelenek elhagyni lakóhelyüket, szinte lehetetlen tehát megbecsülni. De az biztos, hogy nem a gázkibocsátás és az éghajlatváltozás legnagyobb felelősei fizetik meg ennek az árát. Szöveg: Lucia Carbonari, projekt menedzser; Irene Fisco, projekt menedzser

302


Esettanulmány: önkéntes és kényszerű migráció A környezet állapotának romlása főként a távoli helyek agrártársadalmait érinti. Általában azokat a hagyományos közösségeket érinti, akik életmódja a természeti erőforrások elérhetőségétől függ. A nagy deltavidékek környezeti szempontból nagyon sérülékeny régiók, mert ki vannak téve aszály, árvíz, tengerszint emelkedés, ciklonok, szikesedés, szegénység és túlnépesedés veszélyének. A önkéntes környezeti migráció és a gazdasági migráció jellegzetességei nagyon hasonlóak. Egyiptomban például az önkéntes migránsok egyre inkább a vidékről vidékre történő mozgást választják, és olyan területekre vándorolnak, amik a sivatag vízzel történő ellátásával alakulnak ki, az állam fejlesztéspolitikájának köszönhetően, megnövelve a Nílusdelta zöld területét. A gazdálkodók sokszor elégedetlenek a gyarmatosított területek életkörülményeivel, ezért gyakran elvándorolnak. A vízellátással és a levegő minőségével

vannak sokszor problémák, még a városokban is. Ezért nem akarnak maradni, inkább visszatérnek családjukhoz. A migránsok nagy része vállal ideiglenes munkát az Öböl-menti országokban, ahol rosszul fizetett munkát végeznek, főleg az építőiparban. Az általuk hazautalt összegek fontos bevételi forrást jelentenek, nemcsak a családjuknak, hanem a szélesebb társadalom számára.

FEJEZETEK

11.3

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Bangladesben fiatal férfiak vesznek részt a vidékről városba történő migrációs folyamatban, ami főleg a közeli városokba vagy a fővárosba irányul. A bevándorlókat sokszor riksásként alkalmazzák, az alacsony iskolázottsági szintjük és a legforgalmasabb helyeken jelentkező munkaerőhiány miatt. Külvárosi szegénynegyedekben élnek, nagyon szegényes életkörülmények között. Általában csopor tokban élnek egy kunyhóban, ahol nincsenek megfelelő körülmények. Az élet drága egy városban,

11.3.1 kép Környezeti migránsok riksásként Dakkában (Forrás: foto J. Kočar, 2013)

303


11.3.2 kép Környezeti migránsok riksásként Dakkában (Forrás: foto J. Kočar, 2013)

emiatt a keresetük nagy részét alapvető szükségletekre költik el. A maradék részt elküldik a családjuknak vidékre. A kényszerű környezeti migráció esetében is alkalmi munkát keresnek a bangladesi migránsok a közeli városokban, de rövidebb időszakra, mert a hosszú távú tervük az, hogy visszatérjenek a családjukhoz, újraépítsék az otthonukat és folytassák a megszokott életüket. Ha a környezet tartósan károsodik vagy elpusztul, nem tudnak visszatérni, és az ideiglenes migráció állandóvá válik. Ezt követően a migránsok jellemzően egy, a krízisben levő térségen kívüli városba vándorolnak. A városi környezetben a leszármazottaik megpróbálnak feljebb mászni a társadalmi ranglétrán, és gyakran Dakkába költöznek, ahol tanulhatnak és jobban fizetett munkát találhatnak. A bangladesi kényszerű környezeti migrációnak

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

általában nincs nemzetközi dimenziója, mivel a krízisterületek nem fedik le az egész országot, és a menekülttáborok az oszágon belül találhatók. Ugyanakkor közvetlenül befolyásolja a nemzetközi migrációs folyamatokat, ezért a konfliktusok a krízisterületről a városba tevődnek át. A városi értelmiség általában egy fejlettebb országba való kivándorlás mellett dönt, a migrációs folyamat utolsó állomásán, ami akár több generáción át is tarthat. A folyamatról lásd: LonerganforFeinstein International Center (http://www.behance.net/gallery/Stages-of-MigrationInfographic/2100440). Szöveg: JURIJ KOČAR Phd, földrajz és történelem szakos tanár, Ljubljanai Biotechnológia Oktatási Központ, Szlovénia

304


Ki védi meg a migránsokat, és hogyan? A globális gazdasági hangulatban a migránsok tartós kiszolgáltatottságban élnek. A migrációval szembeni fizikai és adminisztratív korlátok miatt felerősödik az informális és rejtőzködő jellege, ami sok migránsnak az egyetlen lehetősége marad. Ennek következménye, hogy a migráció önmagában illegális és veszélyes tetté válik, amit gátolnak a hatóságok és kihasználnak a bűnszervezetek. Hasonlóképpen a jóléti államokban dolgozó bevándorlók gyakran a szakképzetlen, rosszul ^zetett munkaerő keresletet elégítik ki, így végül rendszertelenül és munkavállalói jogok nélkül dolgoznak. Ilyen feltételek mellett a migránsok és jogaik védelme nemcsak különösen fontos, de olyan tevékenység, amely közös erőfeszítéseket igényel az összes, migráció folyamatában érintett nemzeti szintű szereplő bevonásával. Ebben az értelemben a migráció nemzetközi kezelése viszonylag új jelenség. Bár 1949-ben bevezették a nemzetközi színtérre, viszonylag mellőzött volt az 1990-es évekig. Az új évezred elején az ENSZ (A migráns munkavállalók és családjaik jogairól szóló) nemzetközi egyezményének hatására a nemzetközi figyelem ismét a témára irányult. Volt egy tartós vonakodás a kormányok részéről, hogy feladják a szuverenitásukat a migránskérdésben, annak ellenére, hogy a migránsok, a munkaadók, az ügynökök és az emberkereskedők folyamatosan dacoltak a migráció nemzeti ellenőrzésével.

Még ma sem léteznek átfogó intézményi és normatív kereteket a migrációval kapcsolatban, a környezeti migrációról nem is beszélve. Mindamellett számos norma és intézmény foglalkozik a témával. Számos jogalkotási eszközt már kidolgoztak, ezek viszonylag rövid időn belül akár érvénybe is léphetnek. Jelenleg a két legjelentősebb jogi eszköz a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labor Organization-ILO) nevéhez köthető. Az első, az 1949-es 97. számú konvenció, a Migration for Employment (C97), azokat a feltételeket tartalmazza, melyekkel egy bevándorlót alkalmaznia kell a befogadó országnak. A C97 előírja az egyenlő bánásmód elvét a bevándorló és a hazai munkavállaló között, olyan fontos ügyekben, mint a szakszervezeti tagság, a kollektív szerződés, szállás, szociális biztonság, foglalkoztatási adók és jogi integráció. A második a C143-es egyezmény (Migrations in Abusive Conditions and the Promotion of Equality of Opportunity and Treatment of Migrant Workers), mely szélesebb körű célkitűzéseket tartalmaz.

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

11.4

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Ez az egyezmény egész részt szentel az illegális migráció témájának, és előirányozza az államok közötti együttműködést annak leküzdésére. Ezen kívül kötelezi az államokat, hogy „minden migráns munkavállaló jogait ismerjék el, köztük az irreguláris migránsokét (http://www.ilo.org/ dyn/normlex/en/f? p=NORMLEXPUB:12100:0:: NO::P12100_ILO_CODE:C143).

305


A harmadik fontos rendelkezés a Nemzetközi egyezmény a migráns munkavállalók és családjaik jogainak védelméről (International Convention on the Protection of the Rights of All Migrant Workers and Their Families-ICMW), melyet az ENSZ 1990-ben fogadott el. Csak 2003-tól lépett érvénybe, amikor a ratiXkáló országok száma elérte a szükséges 20-at. Ez az egyezmény egy átfogó nemzetközi megállapodás a migránsokat megillető jogokról. Az első két egyezményhez képest ez általánosabb, és a migránsokra munkavállalóként és személyként tekint. Bár nem tartalmaz speciális jogokat a migránsok számára, egy erkölcsi normát állít fel velük kapcsolatban az egyenlő bánásmód elvére hivatkozva. Inkább szimbolikus a jelentősége: máig egy befogadó ország sem írta alá az egyezményt. Ahogy ez a térkép mutatja, az aláíró országok főleg a kivándorlás által érintettek. A gazdag országok általános idegenkedése a migráció nemzetközi együttműködésben történő kezelésétől jól látható, ha megnézzük a problémával foglalkozó nemzetközi intézmények szétaprózódását. Azonban a migráció súlyának növekedése és a rá irányuló nagyobb gyelem hatására a meglevő szervezetek fontossága is nő, a nemzetközi együttműködéssel együtt. A legfontosabb intézmény a Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organization for Migration, IOM). Hivatalosan 1951-ben hozták létre Intergovernmental Committee for European Migration (ICEM) néven, melynek eredeti célja a 2. világháború alatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült 1,1 millió ember támogatása volt. Az elmúlt évtizedekben megnőtt a súly és az alábbi területeken aktív:

A migráció facilitálása; A migráció szabályozása; Kényszerű migráció. Az IOM mellett több szervezet is foglalkozik a migrációval, és a saját területükön belül igyekeznek segíteni a migránsokat. A szervezetek listája: Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO) International Civil Aviation Organization (ICAO)

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

International Fund for Agricultural Development (IFAD) The International Labour Organization (ILO) International Maritime Organization (IMO) The International Organization for Migration (The International Organization for Migration (IOM) NGO Committee on Migration • Office of the High Commissioner for Human Rights (OHCHR) United Nations regional commissions • Special Rapporteur on the Human Rights of Migrants UN Women • United Nations Human Settlements Programme (UN-Habitat) • Joint United Nations Programme on HIV/ AIDS (UNAIDS) • United Nations Conference on Trade and Development (UNCTAD) United Nations Department of Economic and Social Affairs United Nations Development Programme (UNDP)

Migráció és fejlesztés; 306


• United Nations Environment Programme (UNEP) United Nations Educational, Scientific and Cultural United Nations Population Fund (UNFPA) • United Nations High Commissioner for Refugees (UNHCR) United Nations Children’s Fund (UNICEF)

• World Health Organization (WHO) • World Intellectual Property Organization (WIPO) World Meteorological Organization (WMO) • The World Bank

• United Nations Institute for Training and Research (UNITAR) United Nations Office on Drugs and Crime (UNODC) Universal Postal Union (UPU)

Szöveg: Genoveva Tisheva, igazgató, Bulgarian Gender Research Foundation (BGRF)

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

307


Létezik környezeti migráció az EU-ban? Földkisajátítás, víz-, talaj- és levegőszennyezés, elvándorlás és áttelepítés: mind történt a múltban, és még manapság is történik az EU határain belül. Néhány ilyen múltbeli esemény hatása a mai napig érezhető, mint az uránbányák esetében Buhovo-ban, Bulgáriában. 1938. és 1992. között termeltek itt uránt, amit előbb a német hadseregnél, majd az első szovjet atombomba fejlesztésénél használtak. Az urán bányászata során elvették a földeket az itt lakó emberektől, a helyi mezőgazdasági terület szennyezett lett, és a mai napig az, a víz és a talaj is elszennyeződött. Még ma is vannak emberek, akik kénytelenek elhagyni a lakóhelyüket a bányászat miatt, ahogy például Garzweiler-ben, Németországban történt. 1983 óta egész falvakat kellett kitelepíteni a szénbányászat miatt. A Garzweiler II. ügy például 12 falvat, nagyjából 7600 embert érintett. Egyes falvak szinte teljesen áthelyezhetők egy új helyre, mások viszont nem. Gyakran a gazdák értékes termőföldet veszítenek el, amit nem lehet pótolni. Ezért sokan a régióból is elmennek, és falvak maradnak üresen. A bányászat, mint új munkalehetőség ígérete nem éri meg, hiszen környezeti károkkal, egészségügyi kockázatokkal és társadalmi hatással is számolni kell. Az említett példa sok más bányászati projektre illik az EU-ban. A magyarországi Kajászó esete a földkisajátítás egy példája nemrégről. 2010-ben a kormány

felajánlott 65 000 hektár állami földet 20 évre szóló olcsó lízingre nyilvános pályázaton, azzal a céllal, hogy támogassa a atal gazdákat és családjaikat. Ehelyett több botrány után a földek nagy része kormányközeli magyar agrárüzletemberek tulajdonába került. Ez volt az oka, hogy egyre több helyi atal elment vidékről.

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

11.5

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Az olyan esetek, mint a kolontári és devecseri vörösiszap katasztrófa Magyarországon (2010) – ahol a mérgező vörös iszapot tartalmazó tározó átszakadt, így 400 embernek kellett ideiglenesen vagy végleg elhagynia otthonát – vagy a Baia Mare-i ciánszennyezés Romániában (2000) azt mutatják, hogy ipari balesetek és vegyi katasztrófák bármikor megtörténhetnek. Katasztrófák vagy kitelepítések esetében a kárpótlás sokszor kismértékű, véletlenszerű és jogi viták tárgya. A környezeti igazságosság térképe tartalmaz további részletes információt föld kisajátításával és áttelepítésekkel kapcsolatos esetekről. Egy másik forrás, a környezeti migráció térképe a tervek szerint 2015 júniusától elérhető. Számos, az EU-ban folyamatban levő ipari és/ vagy bányászati projekt veszélyességének mértéke nem látható előre. A fogyatkozó erőforrások egyre intenzívebb felkutatása (lásd 3.1 Fejezet ), mint az ércé, a széné és az olajé, nem valósulhat meg anélkül, hogy ne veszélyeztesse a környezetet és az ott élőket. A technológiai 308


fejlettsége ellenére az éghajlatváltozás az EU-ra is hatással lesz: mára dél-Európa egyes részeit komoly szárazság súlytja. A tengerszintemelkedés hatással lehet Hollandia, Dánia és Németország partjaira, és extrém időjárás egyre többször előfordulhat. És mi a helyzet a hul-

ladéklerakókkal és a nukleáris hulladékkal – milyen hatása lehet ezeknek hosszútávon? Szöveg: Judith Corbet, képző

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

309


Az emberi jogok védelmében Három nagyon fontos tény jut eszünkbe, ha az emberi jogokról beszélünk: 1. mindenkinek vannak jogai, 2. mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogai legyenek, 3. mindenkinek joga van tudnia, mik a jogai.

iskolában a világon, elősegítve a közös megértést. Az UNESCO szerint az emberi jogi képzés az oktatáshoz való jog szerves része, és egyre inkább mint önmagában emberi jogot ismerik el. A jogok és szabadság ismerete alapvető eszköz, amely garantálja bárki jogainak tiszteletben tartását és védelmét. További tudnivaló Emberi jogi képzésekről itt.

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

12.1

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

Ha nem ismerjük meg az emberi jogainkat, nem tudhatjuk, mikor sértik meg őket, illetve hová fordulhatunk jogsegélyért. Ugyanez igaz azokra, akik megsértik mások jogait, és azokra is, akik segítenek megvédeni ezeket. Ezért nagyon fontos, hogy legyen emberi jogi képzés minden

12.1.1 kép Szabadság – de nem mindenkinek? (kredit: humaneeducation.org)

310


Szomorú tény, hogy a történelem során az emberi jogok megvalósulása sosem volt egységes a világ minden lakója részére. Önkényes diszkrimináció dönt az utazás vagy migráció jogairól (ahogy látható a 9. fejezetben), ahogy arról is, milyen mértékű törvényes védelem jár a környezeti migránsoknak és menekülteknek (lásd 10.1 Fejezet és 10.2 fejezet), illetve arról, milyen erőszaknak vannak ők kitéve az út során. Ezek az emberek az életük megmentése érdekében elhagyják a hazájukat, miközben számtalan ponton sérülnek a jogaik, köztük alapvető gazdasági, társadalmi és kulturális jogok, mint a lakhatáshoz való jog, a munkához való jog, az oktatáshoz való jog, a családi élethez való jog, stb.. Az IOM által készített emberi jogok listája (30. oldal) azokat a jogokat tartalmazza, melyeket a migrációs folyamat minden fázisában garantálni kell. A migránsokat leginkább érintő emberi jogi normák, melyeket sajnos kollektívan megszegnek: a szabad mozgáshoz való jog (a valahova, valahol és valahonnan történő mozgás is, mely a

visszaküldés tilalmának elvét is magában foglalja, és a menedékhez vagy menekülttáborokhoz való jogot), illetve annak joga, hogy valaki visszatérjen hazájába vagy otthonába. Még ha találnak is új lakóhelyet, akár belső áttelepítéssel vagy nemzetközi menedékkérelem jóváhagyásával, a legnehezebbje még hátravan. Sokszor súlyos diszkriminációval néznek szembe a fogadó országokban (szemtől szemben vagy rendszerszinten). A bevándorlók negatív érzelmeket és fenyegetésérzetét keltik, főleg akkor, ha a fogadóországban kevés a rendelkezésre álló erőforrás. A sztereotípia, a negatív előítéletek és a bűnbakkeresés felerősödnek. Sokszor, ahogy azt most Európában (és máshol is) látjuk, a politikusok és a média tartja fent és legitimálja ezeket a negatív sztereotípiákat, anélkül, hogy megkérdőjeleznék pontosságukat (lásd még 12.2 Fejezet).

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Image 12.1.2 Police sign for a ‘white only’ waiting room at the bus station in Jackson, Mississippi, 1961; from the times of openly racial segregation. (Credit: CNBC (http://www.cnbc.com/id/101580692)) 311


Bár a sztereotípiák és az előítéletek, melyek egybenokai és következményei korábbi sztereotípiáknak, önmagukban még nem számítanak diszkiminációnak, azzal diszkriminálhatunk valakit és megsérthetjük az emberi jogait, ha ésszerű megfontolások nélkül ítélkezünk felette. A diszkrimináció az igazságtalan, jogtalan bánásmód egy formája, amely egy személyt vagy csoportot bizonyos személyes tulajdonságok (mint az etnikum, vallás, nem, fogyatékosság, stb.) alapján hátrányos helyzetbe hoz másokkal szemben. Ez volt a „hajtóerő” a legnagyobb szörnyűségek alatt a történelmünk során, mint a rabszolgaság, faji megkülönböztetés, népirtás és vallási háborúk. Mégha rengeteg (nemzeti és nemzetközi) törvényi eszköz tiltja is, sajnos még mindig erőteljesen jelen van minden társadalomban a világon. További információ a bevándorlók elleni diszkrimináció témájában itt. Forrás: Douglas, Tom. Scapegoats: Transferring Blame. Routledge, New York, 1995. IOM Outlook on migration, environment and climate change, 2014, available here (http:// publications.iom.int/bookstore/free/MECC_

Outlook.pdf ) NORFACE MIGRATION, Yvonni Markaki and Simonetta Longhi: What Determines Attitudes to Immigration in European Countries? An Analysis at the Regional Level, Discussion Paper No. 2012-32. Available here. OECD (2013), Discrimination against immigrants - Measurements, incidence and policy instruments, in International migration outlook 2013, OECD Publishing. Available here

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

The SAGE handbook of prejudice, stereotyping and discrimination / edited by John F. Dovidio ... [et al.], Los Angeles fietc.] : Sage, cop. 2010. UNESCO, Human rights education (http:// www.unesco.org/new/en/education/themes/ leading-the-international-agenda/humanrights-education/) Szöveg: Manca Šetinc Vernik, képző és antidiszkriminációs szakértő

312


A közvélemény reakciói a migráció jelenségére A migránsokat általában az életünkben nem kívánt fenyegetésként érzékeljük. Habár ritkán emelik ki nyilvánosan, hogy a menedék nem irgalmas tett, hanem emberi jog (lásd még 12.1 Fejezet, az Európai Bizottság aktuális terve a menedékkérők és menekültek tagállamokban történő letelepítéséről, az úgynevezett kvótarendszer mégis a populista retorika megerősödését váltotta ki a politika sok kulcsszereplőjéből Európa-szerte. Sokan nyíltan negatív véleménynek,buta (gyakran rasszista) sztereotípiáknak és előítéleteknek adnak hangot a migránsokkal szemben. Áradatként tekintenek rájuk, akkor is, ha a munkalehetőségek hiányáról

van szó a munkaerőpiacon, a szociális támogató rendszerrel való visszaélésről, bűnözésről, terrorizmusról vagy nemzetbiztonsági fenyegetésről beszélnek. Minden migráns egy és ugyanaz nekik. Egy szlovén migráció és kriminológia kutató érdekes és cinikus kérdést tesz fel: tényleg hiszünk ebben a „migránsbűnöző gén” dologban, ami bűncselekmények elkövetésére ösztönzi a migránsokat? És ha igen, ezek a migránsként külföldre utazó emberek vajon magukkal viszik, vagy útközben szerzik a vonaton?

FEJEZETEK

12.2

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

12.2.1 kép Szinte naponta látunk embereket, akik kétségbeesetten próbálnak átkelni a Földközi-tengeren (kredit: www.corriere.it 313


Amikor a migránsok elleni negatív sztereotípiák és előítéletek kerülnek előtérbe egy társadalomban, a csoport elleni diszkrimináció az egyén és a rendszer szintjén is könnyen megnőhet, általánossá válhat, és mint ilyen, súlyos következményei lehetnek: fokozatos elszigetelődés, szegregáció és marginalizáció, melyek lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszik a csoport integrációját az elutasító társadalomba. Az emberi jogok és a személy méltóságának ilyen formájú megsértése, melyet a diszkrimináció okoz, nemcsak komoly gazdasági és társadalmi következményekkel jár, hanem pszichológiai hatása is van az áldozatokra és a családtagjaikra nézve. Az áldozatok bekerülnek a diszkrimináció ördögi körébe, melyből nehezen lehet kiszállni. Reagálhatnak „vastagbőrű”, érzéketlen válasszal, ami teljes apátiához vezethet. Egy Európai Uniós kutatás (EU-MIDIS, 2009) szerint a kisebbségi vagy migráns közösségekhez tartozók közül, akik az elmúlt 12 hónapban diszkrimináció áldozatai voltak, 82%-uk nem jelentette ezt.

a világba, mint a szegregáció és a diszkrimináció. A diszkrimináció összetett társadalmi probléma, még makrogazdasági szempontból is költséges, mindannyian csak veszíthetünk vele! Semmibe veszi az emberi potenciált, az egyediséget és az értékes társadalmi tőkét, így fejlesztési lehetőségeket utasít el. A társadalmat sok előnytől fosztja meg, hiszen akadályozza a kreativitást, az innovációt, a rugalmasságot és a gazdasági versenyképességet. Komoly és állandó fenyegetést jelent a társadalmi összetartásra nézve is, és veszélyes konfliktusokat generálhat a társadalomban, vagy különböző társadalmak között. Ezért nem a marginalizált és diszkriminált csoportok távoli problémája, hanem elsősorban a mi közös problémánk Mindannyiunkra hatással van: mindenki a probléma és a megoldás része is.

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Források: Másik oldalról viszont a hosszútávú, rendszerszintű diszkrimináció áldozatai elkezdhetnek aktívan ellenállni az állam bármilyen javaslatára vagy segítségére, vagy akár támadni (ahogy pl. a fiatalok reménytelenségét jelzik a zavargások és a külvárosi erőszak a szegregált területeken). A mi generációnk segíthet a környezeti migránsoknak, hiszen ne felejtsük el, nem is olyan régen a saját családjainkban is voltak migránsok (nagyszülők, talán szülők is, akik egy másik országba, vagy faluból a városba költöztek). Vigyázzunk az előítéletekkel és a sztereotípiákkal, és ismerjük fel, hogy mindenkinek van méltósága, és tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi jogait. A társadalmi bevonás (lásd még 12.3 Fejezet ) sokkal többet hozhat

Bučar Ručman, Aleš. Migracije in kriminaliteta : pogled čez meje stereotipov in predsodkov. Ljubljana : Založba ZRC SAZU, 2014. EU-MIDIS, European Union minorities and discrimination survey, 2009 (http://fra.europa. eu/en/project/2011/eu-midis-european-unionminorities-and-discrimination-survey). EU Observer, 20th may 2015, EU engulfed in migrant ‘quota’ battle (https://euobserver.com/ justice/128769). EU Observer, 18th may 2015, EU: boat-sinking Yes, migrant quotas No (https://euobserver. com/justice/128738). Sputnik News, 30th may 2015, EU Migrant Quo 314


The NewDaily, 21st may 2015, ‘Nope, nope, nope’ to migrants (http://thenewdaily.com.au/ news/2015/05/21/nope-nope-nope-refugees-

abbott/). Szöveg: Manca Šetinc Vernik, képző és anti-diszkriminációs szakértő

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

tas Ignite Racism in Northern Europe (http:// sputniknews.com/europe/20150530/1022749 839.html)

FEJEZETEK

SAME World Edu-kit

315


Társadalmi befogadás és esélyegyenlőség mindenkinek A társadalmi befogadás az emberi erőforrásalapú szakpolitika egyik célja a migránsokkal kapcsolatban. Ez egy folyamat. Nem lehet elérni addig, amíg a diszkriminációt nem kezelik hatékonyan (lásd még 12.1 Fejezet és 12.2 Fejezet). Ennek megfelelő módja a hatékony törvényhozás, szakpolitika és egyéb tevékenységek megvalósítása lenne, vagyis a rasszizmus, xenofóbia és intolerancia, valamint az egyéni és rendszerszintű diszkrimináció elleni aktív megelőzés és fellépés. A környezeti migránsokat (ahogy más migránsok is) megilletik a jogok és szabadságok– a fogadó ország lakóival egyenlő mértékben. Jogaikat tiszteletben kell tartani, meg kell védeni, teljesíteni kell és támogatni azokat. Komolyan kell venni őket, és a gyakorlatban hatékonyan fellépni. Nem elég ajtókat nyitni számukra, hanem engedni kell belépni rajta őket, hogy köztünk, és ne mellettünk éljenek. A migránsoknak nyelvtanfolyamra, munkahelyre és tudásra van szüksége. A gyerekeiknek iskolába kell járniuk, és jó oktatásban részesülniük, ez garantálja jövőjüket. Megfelelő lakhatási körülményekre és egészségügyi ellátásra van szükségük. Ahhoz, hogy a valóságban elérjük ezt, támogatásra, célzott információra és néha speciális juttatásokra van szükség. Enélkül nem beszélhetünk esélyegyenlőségről vagy jogegyenlőségről. A bevándorlók sikeres befogadásához nem csak a gazdasági, a társadalmi és a kulturális jogok fontosak. Civil és politikai jogokra is szükségük van, mint az igazsághoz való jog, a társadalmi és politikai életben való részvétel

joga (17 EU tagállamban van joga a bevándorlóknak a helyi választásokon szavazni!), állampolgársághoz való hozzáférés, stb. Csak ezután beszélhetünk igazán befogadó társadalomról, egyenlő esélyekkel mindenkinek, az élet minden területén. (Hasonlítsa össze az országokat a MIPEX - The Migrant Integration segítségével).

FEJEZETEK

12.3

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

A migráns témáról való beszédmódon is változtatni kell, különösen a negatív képek és a média félretájékoztatása terén (lásd 12.2 Fejezet ). Az alapvető jogok európai ügynöksége szerint mindenkinek, különösen a médiának nagy szerepe lehetne abban, hogy a bevándorlók részvételét és láthatóságát növeljék, egy pozitívabb kép kialakítása érdekében. A befogadó országoknak a sokféleség pozitív oldalaira kellene fókuszálniuk. Például: az EU tagállamainak a népesség elöregedése miatt elkerülhetetlenül számottevő új munkaerőre lesz szüksége gazdaságuk fenntartásához. Ezzel mindeki jól járhat, ha a bevándorlók képesek gyarapodni az új hazájukban, és pénzt küldeni az eredeti országukban. A civil társadalom és szervezetek hozzájárulása és részvétele értékes és elengedhetetlen, főleg ha hiányzik a politikai akarat a kérdés rendezéséhez. Nagyon sok jó példát látunk, amikor civil szervezetek terveznek és valósítanak meg olyan projekteket, melyek a bevándorlókat és a többségi társadalmat hozzák közelebb. Az alábbi videó egy megvalósult sikeres projektről szól: Szlovéniában a Skuhna nevű társadalmi vállalkozás szakácsnak

316


FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Image 12.3.1 Skuhna restaurant – world cuisine made Slovenian, Ljubljana (Credit: www.mladina.si, photo: B. Kranjc)

képez bevándorlókat, miközben magas szintű éttermi szolgáltatást kínál.A befogadó országok döntéshozóinak biztosítaniuk kellene a megfelelő szakpolitika kialakítását,

amely a bevándorlók számára és általuk került megtervezésre, annak érdekében, hogy növelje részvételüket. Ezen kívül erényes és toleráns politikai vezetésre van szükség, mely példát

Credit: Luksuz produkcija. “Tasty roots”. 2013. Direction by Cristina Cebrian, Coralie Girard, Kajor Balázs, Silvia Muñoz García, Sandra Mirković.

mutat, hogyan kezeljük és lépjünk fel a negatív sztereotípiák és intolerancia ellen, ami jelen lehet a befogadó országban (lásd még 12.2 Fejezet. Érdemes elolvasni az alábbi cikket és megnézni

a videót egy kis dél-olasz városról, Riace-ról (http://www.sbs.com.au/news/dateline/story/ welcome-riace-town-wants-more-immigrants), ahol a bevándorlókat tárt karokkal fogadja 317


a polgármester. Az emberi jogokkal és globális állampolgársággal kapcsolatos képzést az oktatás részévé kell tenni az iskolában, hogy az jobban tükrözze a folyamatosan változó világ összefüggéseit és

sokféleségét. Már a legIatalabbaknak is meg kell tanítani, hogyan éljenek a sokféle kultúra és vallás világában. Minél több ember él együtt, ismeri meg és tiszteli a mási-

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

12.3.2 kép Riace, a szívélyes város (Forrás: https://gerryco23.wordpress.com (https://gerryco23.wordpress.com/2013/12/18/a-tale-oftwo-villages-it-could-be-a-wonderful-life/))

kat, annál inkább átveszik a valós tapasztalatok a média és a mérgező politikai beszédmód által közvetített negatív sztereotípiák és előítéletek helyét. Az emberek nem az alapján fogják a másikat megítélni, milyen nemzetiségű, vallású vagy társadalmi hátterű, hanem az alapján, hogy jó vagy rossz ember-e.

dorolhassanak. Hogyan éreznénk magunkat, ha hirtelen el kellene hagynunk otthonunkat, és bevándorlókká válnánk, jogok, jövő és biztonság nélkül? Egy kis empátia biztosan jól jönne.

Források: Végül, gondolkozzon el mindenki ezen a fordított migrációs szereposztáson: képzeljük el egy scifi forgatókönyvét, ahol a bolygónk északi felén fagy uralkodik, és a szerepek megcserélődnek: a globális észak segítséget kér, és engedélyt, hogy a melegebb globális déli országokba ván-

Fundamental rights conference 2014, Fundamental rights and migration to the EU (FRA), available here.

318


BBC News, 10 January 2011, Italian mayor saves his village by welcoming refugees (http://www. bbc.com/news/world-europe-12138404). Migrant Integration Policy Index 2015, available here (http://mipex.eu/). SBS, 17 March 2015, Welcome to Riace: The town that wants more immigrants (http://www.sbs. com.au/news/dateline/story/welcome-riacetown-wants-more-immigrants).

Terra cognita, Revue suisse de l’intégration et de la migration, No. 25 automne 2014. Available here (http://www.terra- cognita. ch/fileadmin/user_upload/terracognita/documents/Terra_Cognita_25.pdf ).

Szöveg: Manca Šetinc Vernik, képző és anti-diszkriminációs szakértő

FEJEZETEK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

319


Tényleg kiállunk a társadalmi kirekesztés ellen? Ha válaszolni akarunk erre a kérdésre, ne felejtsük, a társadalmi befogadás többdimenziós természetű. A komplexitás miatt gyelembe kell venni az emberek életmódját és minőségét, valamint egyéb szempontokat, köztük a környezeti igazságosságot (lásd még 2.1 Fejezet és 2.2 Fejezet. A környezeti igazságtalanság és pusztítás társadalmi igaszágtalansághoz és kirekesztéshez vezet. Hogyan vállalhatunk felelősséget a társadalmi befogadás folyamatáért, ami összetett, és globális dimenziója is van? Először is, a szociálpolitika ilyen irányú támogatása, irányítása és harmóniája, valamint a helyi/nemzeti és nemzetközi szintű diszkrimináció-ellenes jogalkotás is szükséges a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmünkhöz. A közösséghez tartozás érzésére is szükség van, ami a konkrét (egyéni vagy közösségi) akciók kulcsszereplőjévé tesz minket, melyek célja mindenki jóléte és boldogsága. Az intézményi elkötelezettség egyéni elkötelezettséghez vezet, és fordítva, mindkettő az aktív állampolgárság befogadó tetteiből származik. A társadalmi kirekesztés elleni egyéni elkötelezettség is létezik. Sok példa van erre: a civil társadalom által kezdeményezett jó gyakorlatok, valamint széleskörű európai

szabályozás a társadalmi befogadás terén. További olvasnivalóként íme néhány eszköz a társadalmi kirekesztés (és egyéb probléma) elleni küzdelemhez, melyet már sokan alkalmaztak az igazi változás elérése érdekében: co-housing (azaz közösségi lakóhely vagy együttlakás); community mapping (közösség feltérképezése); társadalmi kisvállalkozás. Az új kihívás ezen eszközök adaptálása és újragondolása a migránsok igényeire szabva, hiszen számuk környezeti okok miatt egyre nő.

FEJEZETEK

12.4

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Szöveg: Silvia Di Laurenzi, Oktatási és Képzési Iroda vezetője

320


Hogyan lehetünk globális és környezeti állampolgárok? Mit jelent„globális állampolgárnak”lenni a környezeti igazságosság, éghajlatváltozás és migráció kontextusában? A U.S. Fund for UNICEF meghatározása szerint a globális állampolgár „megérti, tiszteli és értékeli a sokféleséget, nem fogadja el az igazságtalanságot, és személyesen is cselekszik meggyőződésével összhangban.“ Ezen kívül a globális állampolgár egyesíti a tudást, értékeket és attitűdöket, valamint kompetenciák sokféleségét. A környezeti állampolgárság („environmental citizenship“) kiterjeszti a globális állampolgár fogalmát azáltal, hogy a természetre és minden élőlényre felelős és aktív szereplőként tekint az emberre (lásd 4.3 Fejezet). Sok példa van arra, hogyan cselekszik egy globális és környezeti állampolgár. Eddig olvashattunk politikailag szerveződött csoportokról, akik az igazságtalanság ellen küzdenek ( 2.5 Fejezet); alulról szerveződő csoportokról új termelési modellekkel ( 3.5 Fejezet ); ökológiai váltásról és új életstílusokról ( 4.3 Fejezet ), melyek által a természetet sokkal intenzívebb módon tapasztalhatjuk meg ( 4.4 Fejezet ). Emberi elkötelezettségről a migráció és diszkrimináció területén ( 12.4 Fejezet ). Persze tehetünk kisebb léptékű dolgokat is globális és környezeti tudatossággal: ilyen például a folyamatos információszerzés, a kérdések feltevése, vita kezdeményezése a témáról, hogy csak néhányat említsünk. Nyilván több opció is megkérdőjelezhető, de legalább elmondhatjuk, hogy megpróbálunk alternatívákat keresni.

De hogyan lehetünk globális és környezeti állampolgárok? Mi kell ahhoz, hogy meggyőzzük az embereket, hogy értékeljék és megéljék ezt az állapolgárságot? Hogyan tegyünk magunkévá olyan értékeket, mint az alkalmasság, együttműködés, felelősség és igazságosság? Az empátia a kulcskompetenciák része? Ha igen, empátiával születni kell, vagy a szocializáció során fejleszthető? ? Milyen szerepe és átfogó hatása van az oktatásnak? Szükség van az oktatási modelljeink lecserélésére? És miben határozható meg a politika és a gazdaság szerepe? Az ő felelősségük alternatívákat és a változás lehetőségét nyújtani? Szükségünk van inspiráló példákra? Kényszeríteni kell minket, hogy megváltoztassuk a hozzáállásunkat? Csak akkor fognak az emberek reagálni, ha bekövetkezett a katasztrófa?

FEJEZETEK

12.5

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Globális és környezeti állampolgárnak lenni nem mindig népszerű dolog, hiszen ki kell lépni a komfortzónából, és mindig kihívás a meglevő stuktúrákon és mechanizmusokon változtatni. Viszont lehetséges. Szöveg: Judith Corbet, képző

321


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Állattenyésztők dilemmája

14+ Típus: erkölcsi dilemma Téma: környezeti migráció Életkor: 14+ Időtartam: 3 óra Kapcsolódó tantárgyak: idegen nyelvek,fizika, kémia, erkölcstan és állampolgári nevelés

Bevezető

Tudj meg többet a témáról: 9.1. fejezet 10.3. fejezet 11.1. fejezet

Workshop

Amíg a kisüzemi állattenyésztés viszonylag kismértékben járul hozzá a szén-dioxid kibocsátáshoz, a klímaváltozás komoly következményekkel jár a tej-, hús- és gyapjúiparban. A hatás főleg a földek termőképességében mutatkozik meg. A gyorsan termő növények érzékenyek a szén-dioxidra és a klímaváltozásra. Az állatok a forróságtól és a szegényes terméstől szenvednek, és a vízhiány és a gyakoribb aszályok az erőforrások elvesztéséhez vezetnek. A magas hőmérséklet és a csapadék változékonysága pedig a különböző betegségek és paraziták terjedéséhez vezet.

Összefoglaló Az erkölcsi dilemma elemzése során a diákok olyan egymásnak ellentmondó értékekkel találkozhatnak, amelyek gyakran előfordulnak a környezeti migrációval kapcsolatos kérdéseknél. Kezdetben a 322


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

dilemmával kapcsolatos értékeket elemezzük, majd a diákokat megkérjük, hogy válaszolják meg a dilemmát és foglaljanak állást.

Lépésről lépésre 1.lépés A tanár elmondja az „Osztozni egy kis darab földön” című történetet. A diákok képzeljék magukat a főszereplő helyébe, és gondolkozzanak el azon, hogy mit tennénekés. írják le a választ (IGEN vagy NEM) egy papírra. 2. lépés A diákokat 3-4 fős csoportokba osztjuk. Minden csoport megbeszéli, hogy a főszereplő miért döntene egyik vagy másik válasz mellett, figyelembe véve a döntéssel járó következményeket is. Gyűjtsenek minél több érvet egyik és másik döntési lehetőség mellett! A történettel kapcsolatban a diákok érveket keresnek amellett, hogy a) a főszereplő elfogadja a szerződés megszakítását (pl. szolidaritás más emberekkel; lehetőség a túlélésre kisebb bevétellel; vissza¬fizetni az emberek kedvességét, akik a múltban segítettek neki alacsony áron földet szerezni, hogy segítség mozgássérült feleségét; együttműködés a nehéz időkben stb.)

A tanár figyeli a csoportok munkáját, és segítő kérdéseket tesz fel. Ez a módszer vitát kezdeményez a csoportokon belül, segíti a tanulókat a dilemma elemzésében.

Workshop

b) nem fogadja el (pl. nem képes visszafietni a kölcsönt; feladná álmait egy jobb élet reményében; a többi emberrel ellentétben neki nem volt lehetősége a múltban az alföldre költözni stb.)

3. lépés Amikor a csoportok befejezték az érvek és értékek összegyűjtését, előadják azokat az osztálynak. A többi csoport kérdéseket tehet fel. A csoportok egységesítik érveiket a dilemma minden megoldásával kapcsolatban, így a végén egy listát kapunk. . A tanár is kiegészítheti a listát. 4. lépés A diákok reagálnak az eredeti döntésükre, vajon megtartják, vagy teljesen, esetleg részben megvál 323


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

toztatnák. Gondolják át és értékeljék az összes előző lépésben felmerülő érvet, végső döntésük meghozásához! A diákok elmondják végleges döntésüket a dilemmával kapcsolatban, érvekkel alátámasztják azt. Ebben a fázisban a bizalmi légkör kialakítása és egymás nézeteinek tiszteletben tartása különösen fontos. A tanárnak biztosítania kell, hogy minden diák véleménye tiszteletben van tartva. A tanár és a diákok is tehetnek fel kérdéseket az előadónak, de az értékítéletek és személyes konfrontáció elkerülendő. 5. lépés A feladat megbeszéléssel végződik, ezzel is lazítva a légkört. Ebben a fázisban a tanár az egész folyamatra koncentrál. Lehetséges kérdések: Mi tetszett a legjobban? Mi nem ment olyan jól? Hogy érezted magad, amikor a dilemmában található értékeket elemezted? Milyen érzésed volt, amikor a saját véleményedet kellett elmondanod? A dilemma elemzése közben a tanár figyeljen a következő négy értékre, mert ezek kulcsfontosságúak a környezeti problémák tárgyalásakor: az egyén vs. a közösség, rövidtáv vs. hosszútáv, igazság vs. hűség, igazságosság vs. együttérzés. Az ellentmondás ezek között az alapvető értékek között nagymértékben befolyásolja személyes és közös döntéseinket és cselekedeteinket.

A Drako hegyen (kb. 800 méter magasan) található fennsíkon elhelyezkedő Kastro településen egykor egy kis marhatenyésztő közösség élt. Azonban az elmúlt évtizedekben a lakosság nagy része elhagyta a falut és a hegy lábánál lévő termékeny legelőknél telepedett le. Itt lehetőségük van az állattenyésztés bővítésére és életszínvonaluk növelésére, valamint a közeli város szolgáltatásaihoz is hozzáférnek. Most már csupán két család lakik Kastroban: egy idősebb házaspár, az asszony mozgássérült, és George, egy 18 éves fiúú, aki édesanyjával és testvéreivel él. Bár George szeretett volna leköltözni az alföldre és folytatni az iskolát, nem volt rá lehetősége, mivel neki kell gondoskodnia a csordáról. Az édesapja meghalt, édesanyja pedig nem tudja pénzügyileg támogatni. George nehezen támogatja a családját és egy jobb életről álmodik. Azon a kis földön kívül, ami a családja tulajdona, George sokéves szerződést kötött és alacsony áron bérel egy darab földet Gregory-tól, aki az idős házaspár fia és korábban az alföldre költözött. George bio marhatenyésztésbe kezdett a banktól felvett nagy kölcsön segítségével és kilátásai jónak tűnnek. Sajnos a klímaváltozás ebben a régióban is sok kellemetlenséget okoz. Már két éve sújtja szárazság az alföldet. A legelők kiszáradtak és az alföld marhatenyésztői pénzügyileg tönkrementek a vízhiánytól, a csordát érintő betegségektől és a gyorsan csökkenő termeléstől. A saládok tervei és vágyai összeomlottak.

Workshop

Osztozni egy kis darab földön

324


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Ebben a helyzetben van most Gregory. Az egyetlen kiút az lenne, ha visszatérne családjához a hegyekbe, amit nem érintett annyira az aszály, és idősödő szüleivel élne tovább Kastroban. Így mozgássérült édesanyjának is segítséget nyújthat. Döntése a George-dzsal kötött szerződése megtörésével járna, ebbe George-nak nem muszáj belemennie. Egy reggel Gregory nagy kétségbeesésében találkozik George-dzsal és a szerződés megszakítására kéri. George dilemma előtt áll: fogadja el a szerződés megszakítását és adja vissza Gregory-nak a földet, véget vetve jól menő bio marhatenyésztésének? Tudj meg többet: A klímaváltozás hatásai az ételre, és az erdőből származó árukra (http://www.ipcc.ch/pdf/assessmentreport/ar4/wg2/ar4-wg2-chapter5.pdf ) by IPCC, 2007 Állatállomány és klímaváltozás (http://www.ifad.org/lrkm/factsheet/cc.pdf ) by IFAD Klímaváltozás és mezőgazdaság: hatások, (http://www.oecd.org/o cialdocuments/publicdisplaydocumentpdf/? cote=COM/TAD/CA/ENV/ EPOC(2009)13/FINAL&doclanguage=en)alkalmazkodás és enyhítés

Pedagógiai fókusz

A feladat szerzője:CTI - Georgia Liarakou és Costas Gavrilakis

Workshop

Az erkölcsi dilemmáknak nincs egyszerű megoldása, kritikai gondolkodást igényel és olyan készségeket, amelyek a dilemma értelmezéséhez és értékeléséhez szükségesek. Emellett az adatok értelmezése és értékelése, az érvek formálása és igazolása is fontos készségek a társadalomban való aktív részvételhez.

325


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Beszéljünk nyíltan a migrációról!

14+ Típus: beszélgetés Téma: emberi jogok ó, környezeti jogok, környezeti migráció Életkor: 14+ Időtartam: 45 perc Kapcsolódó tantárgyak: állampolgári nevelés

Bevezető 2013-ban a nemzetközi migránsok száma jelentősen megnőtt, és elérte a 232 milliót világszerte. A 21. század a “migráció kora”. Ezek a statisztikák összefüggenek a világ népességének növekedésével: 2015-ben több mint a hét milliárdan vagyunk. Az 1960-as évektől a migráció globális tendenciája a kevésbé fejlett régiókból a fejlett régiók felé irányult. Itt az ideje, hogy átgondoljuk ezt a képet. Itt az ideje, hogy globális perspektívában gondolkodjunk a társadalmi folyamatokról. Szöveg: BGRF

Összefoglaló

Workshop

Tudj meg többet erről a témáról: 10.fejezet 11.fejezet

A migráció folymata mögött sok ok húzódik, ezeknek egy része nem kiszámítható. A klímaváltozás és a környezeti kihívások sok embert vándorlásra kényszerítenek. Ezt nehéz elképzelni, de még nehezebb megélni a valóságban.

326


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Letölthető anyagok 4 written stories.docx

Lépésről lépésre 1.lépés Mi a migráció, környezeti migráció, környezethez való jog? A diákok csoportokban írják le, mit gondolnak ezekről a fogalmakról, akár rajzolhatnak is. 2.lépés Közös megbeszélés, ennek során a tanár kiemeli a hasonlóságokat és a különbségeket. 3.lépés A tanár összefoglalja az információt, és kiemeli, hogy a migrációnak, a környezeti migrációnak és a környezethez való jognak különböző megnyilvánulásai vannak. 4.lépés A tanár kioszt minden csoportnak 4 történetet. A csoportok elolvassák és megbeszélik ezeket, majd kitalálnak egy befejezést a történeteknek. A beszélgetés szempontjai lehetnek:

2.Hogyan írnád le a környezeti migrációt? Milyen tényezők, okok, motivációk állnak mögötte? 3.Hogyan hat egy katasztrófa az emberekre? 4.Milyen katasztrófákról hallottál? (pl.: tűz, árvíz, vulkánkitörés, cunami, napkitörés, jégeső, tornádó, járványok stb.) Mi a különbség egy természeti és egy ember okozta katasztrófa között? Mondj példákat!

Workshop

1.Írd le, te hogyan érzékeled a migrációt! Milyen tényezők, okok, motivációk állnak mögötte?

5.Miért fontos a környezethez való jog? 6.Hogyan segíthetünk a környezeti migránsoknak? Mire van szükségük? 7.Mik a felelősségeink állampolgárként?

327


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Várható eredmény: a migrációval, környezeti migrációval és a környezethez való joggal kapcsolatos legfontosabb problémák feltérképezése és megismerése; a résztvevők érzékenyítése. A fiatalok a jogaikról és kötelességükről tanulnak. A beszélgetés célja, hogy együttérzést váltson ki, és hangsúlyozza a környezethez való jog, fontosságát. További információ: http://www.righttoenvironment.org

Pedagógiai fókusz A beszélgetés elgondolkoztat a környezeti migráció kihívásairól. A diákoknak van idejük és terük elmondani a véleményüket a témákkal kapcsolatban.

Workshop

A feladat szerzője:BGRF

328


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Migráció – tények és történetek

14+ A feladat típusa: workshop Téma: migráció Életkor: 14+ Időtartam: 90 perc Tantárgyi kapcsolódás: földrajz, angol, történelem

Bevezető A migráció egy természetes folyamat, az emberek mindig is vándoroltak. De nem emiatt aktuális most a téma Európában. A hírekben látjuk a menekülteket, akik a tengeren halnak meg, Európa erődöt épít a migránsok és a menekültek ellen, és sok ember fejében, ahogy sok médiában is, előítéletek és félreértések vannak a migránsokkal és menekültekkel kapcsolatban. De mit mutatnak a tények? Milyen okok állnak a migráció hátterében? És mi Európa helyzete a globális képben? Szöveg: Artemisszió Alapítvány

Összefoglaló

Workshop

Tudj meg többet erről a témáról: 10.fejezet

Az interaktív feladat a világban zajló migrációt mutatja be: a kvíz alapvető definíciókat és tényeket tanít meg, a személyes történetek a migráció mögött álló különböző motivációkat mutatják be, és segítenek megérteni, hogy mindig emberek állnak a számok mögött. Végül a véleményvonal gyakorlat teret ad a megbeszélésre és az érvelésre.

329


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Letölthető anyagok Migration_facts_and_trend_quiz.docx Migration_facts_and_trend_answer_quiz.docx Migration_facts_and_trend_spectrum line.doc Migration_facts_and_trends_migrant profile1.docx Migration_facts_and_trends_migrant profile2.docx Migration_facts_and_trends_migrant profile3.docx

Lépésről lépésre 1 Migrációs kvíz (melléklet 1. ) (30’) A feladat célja, hogy alapvető definíciókat és tényeket tanítsunk meg a nemzetközi migrációról, és bizonyos téves elképzeléseket eloszlassunk, Osszuk ki a kvízt, a diákok egyénileg vagy párban kitöltik. A megbeszélés során figyeljünk a definíciókra (ki a bevándorló? ki a menekült? mi a Genfi Egyezmény? mi a környezeti migráció? stb..) Megjegyzés: a kérdéseket az adott ország kontextusához kell igazítani.

• • • • • •

Milyen érzési vannak a szereplőnek a különböző stációkban? Miért hagyta el az országát? Kikkel találkozik az utazás során? Milyen erőforrásai vannak? Milyen nehézségekkel találkozik? Mit kérdeznél a szereplőtől?

Workshop

2. Személyes migrációs történetek (40’) Kiscsoportba dolgoznak a diákok, egy csoport egy történetet kap (melléklet). Olvassák el az élettörténetet, és készítsenek posztert/kollázst az utazásról. Fókuszáljanak a migráció folyamatára, a következő fordulópontokra: otthon – az ország elhagyása – megérkezés – jelen.

A csoportok bemutatják a posztereiket/kollázsokat, megbeszéljük. Alternatív levezetés: kis lmeket mutathatunk egy migráns történetéről (IOM videók). Ha van rá mód, meg is hívhatunk az országban élő bevándorlót, hogy beszélgessen a diákokkal.

330


FEJEZETEK FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

3. Véleményvonal (20’) A véleményvonal a migráció kérdését járja körbe. A facilitátor/tanár különböző állításokat mond, amiket a diákok véleményeznek. A térben van egy „véleményvonal” (pl. a padlóra ragasztott vonal), az egyik végén +, a másik végén – jellel. A gyakorlat vezetője mond egy állítást, és a résztvevők a vonal mentén való elhelyezkedésükkel jelzik, hogy egyetértenek-e az állítással, vagy sem. Ezután érvelhetnek is, hogy miért oda álltak, és mit gondolnak. A facilitátor figyeljen arra, hogy több (akár ellentétes) véleményt is meghallgasson, és pozitív kijelentéssel zárja a gyakorlatot. Egy állítással is működik a gyakorlat, de mondhatunk egymás után 2-3 állítást is, ha van idő és érdeklődés. Néhány lehetséges állítás a migráció kapcsán: 1. Európa érdeke, hogy minden áron megvédje a határait. 2.Az emberek mindig gazdasági okból vándorolnak. 3.A bevándorlók alkalmazkodjanak a befogadó ország kultúrájához. Háttéranyag: Statisztikai adatok a kvízhez (UNHCR, IOM és egyéb): http://www.unhcr.org/551128679.htm http://publications.iom.int/bookstore/index.php?main_page=index&cPath=34 http://ejfoundation.org/

Pedagógiai fókusz

Workshop

A feladat tényeket és de níciókat tanít meg játékos formában, és személyes történeteket (különböző motivációkat) is bemutat. A környezeti migráció témáját is érinti a feladat.

331


FELADATOK

SAME World Edu-kit Melléklet 1. Kvíz

1

Migráns az, aki 3 hónapnál régebb óta tartózkodik egy külföldi országban (vagyis nem abban az országban, ahol született).

2

Magyarországon ma magasabb a bevándorlók száma, mint a menekülteké.

3

Mára a magyar lakosság legalább 10%-a bevándorló.

4

A legtöbb migráns ma Magyarországon kínai.

5a

Világszerte a legtöbb menekült Pakisztánban él.

5b

Európában a menekültek száma rohamosan nő.

5c

A világ lakosságának 3%-a migráns, és ez az arány nem változott az elmúlt 20 évben.

6

Minden ország eldönthetik, hogy kapacitásukhoz mérten hány menekültet tudnak befogadni.

7

Az emberek elsősorban vallási és politikai okokból kényszerülnek hazájuk elhagyására, és csak utána jön a gazdasági ok.

8

Európában a legtöbb menekültet Németország fogadta be tavaly.

9

Ez Európai Uniós csatlakozás óta Magyarország migrációs célországgá vált.

10

A klímamigráció csak a szegényebb, ún. „fejlődő” országokban történik.

Hamis

Workshop

Igaz

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

MI IGAZ?

332


FELADATOK

Éhes vagy? Típus: matematika Téma: környezeti migráció, természeti erőforrások pusztulása, élelmiszer pazarlás, környezeti migránsok Életkor: +11 Időtartam: 3 óra Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, biológia, matematika, fizika, állampolgári ismeretek

Matematika

11+

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Bevezető AZ ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint közel 1 milliárd ember krónikusan alultáplált, és a gyerekek a legszembetűnőbb áldozatok. A klímaváltozás várhatóan alacsonyabb hozamot és magasabb élelmiszer árakat okoz (nemcsak a fejlődő világban), ami tovább fokozhatja az alultápláltságot. Még Európa búzatermesztő régióiban is. A fenntartható életmód irányába tett lépések nélkül az éhezés kockázata globálisan akár 20%-ra nőhet 2050-ig. A megelőzés olcsóbb, mint a kezelés. Kevesen veszik észre, hogy egyes európai országok, mint például Szlovákia, mennyire függnekaz alapvető dolgok importjától. Szlovákia élelmiszerének 55%-át importálja (ez több mint bármelyik másik Európai országban), és az országnak csak 30 napra van biztonsági tartaléka – és ugyanez igaz az energiára Szöveg: Silvia Szabóová, SCCD Tudj meg többet erről a témáról: 3.fejezet

Összefoglaló A vízforrások gyakran szennyezettek, és a tiszta vízforrásokra a külföldi befektetők igényt tartanak. Szlovákia kiárusítja a földet, a kiaknázható erőforrásokat, ésaz erdőket. A mezők és a legelők egy részét a gyom eszi, a művelés és az állattartás ritka, ezért az ország függővé és sebezhetővé válik. A megvásárolt étel 40%-a a szemétben végzi. 333


FELADATOK

A természeti erőforrások helyi és globális szintű környezeti pusztulása miatt az emberek környezeti migránsokká válhatnak.

Lépésről lépésre 1.lépés A diákok 4 fős csoportokat alkotnak. Kiszámolják, hogy 1 ember 1 év alatt hány kg élelmiszert eszik meg (zöldség, gyümölcs, hús, tejtermék, kenyér, rizs, burgonya, víz stb.)

Matematika

Cél: annak tudatosítása, mennyi élelmiszerre és vízre van szükségünk, azok honnan jönnek, hogyan jutunk hozzá, és hogyan tudjuk biztosítani és megvédeni őket. Cél még annak tudatosítása, hogy az alapvető erőforrásokat (ivóvíz, élelmiszer, energia) ne pusztítsuk el

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

2.lépés A csoportok összehasonlítják a számításaikat a hivatalos statisztikával: http://www.efsa.europa.eu/en/datexfoodcdb/datexfooddb.htm Az egyes országok használhatják a saját nemzeti statisztikájukat is.A csoportok kiszámolják, hogy mennyibe kerül egy termék egy évi fogyasztása. 3.lépés Minden csoport kiválaszt egy ismert falut. A lakosság számának ismeretében a csoport kiszámolja, mennyi pénzt költenek élelmiszerre (vagyis mennyi pénz hagyja el a falut élelmiszer miatt). Mit gondolnak, milyen dolgokat tudna a falu biztosítani saját erőforrásból (élelmiszer, energia, építőanyag, víz stb.)? 4.lépés A csoportok bemutatják az eredményeiket. 5.lépés Megbeszélés: • Honnan importálunk különböző élelmiszert, energiát, fát? • Melyek ennek a függésnek a kockázatai és veszélyei? • Mit lehet tenni vészhelyzetben, vagyis amikor az import aránya esik? • Mik a saját erőforrásaink?

334


FELADATOK

Hogyan tudjuk biztosítani és erősíteni az alapvető dolgok önellátását a saját régiónkban, természeti erőforrásokat használva?

6.lépés Víz-lábnyom összehasonlítás (kalkulátor angolul: http://waterfootprint.org/en/ (http://waterfootprint.org/en/water-footprint/product-water-footprint/water-footprint-crop-and-animal-products/)). A diákok csoportokban kiszámítják a napi étellel kapcsolatos vízhasználatukat. Bemutatják az eredményeket, majd megbeszélés: • Mik a saját erőforrásaink?

Matematika

Miért fontos, hogy védjük az erőforrásokat?

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

• Miért van szükség ennyi vízre az élelmiszer-termelésnél? • Miért fontos spórolni a vízzel, és miért kell védeni a vízforrásokat?

Pedagógiai fókusz A diákok megértik, miért fontos védeni az egyes erőforrásokat (ivóvíz, étel, energia). A diákok összehasonlítják a saját rendelkezésre álló természeti erőforrásokat és azokat, amiket importálni kell. Online eszközöket is használunk (kalkulátor), ami nemcsak érdekes, és fejleszti az IT készséget, hanem ezáltal többet megtudnak a vízről. A gyakorlat fejleszti a kritikai gondolkodást.

A feladat szerzője: SCCD

335


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Lélek térkép

11+

Bevezető A környezet és a klíma– a gazdasági, politikai és társadalmi kapcsolatokkal együtt– fontos és meghatározó eleme egy közösség helyének. Meghatározzák annak erőforrásait, értékeit és határait (lásd 10.3 Fejezet (/mod/page/view.php?id=1259)), elkülönítik az ismertet az ismeretlentől, a veszélyest a biztonságostól. Ez a fajta hely fontos az embernek a valahová való tartozás érzése miatt, még a nagy városokban is. Ez a hely nem feltétlenül egy hely. Szöveg: Chiara Lainati; ISTITUTO OIKOS Bővebben a témáról: 9.fejezet 10.fejezet

Természettudomány

Típus: tudomány - térkép Téma: migráció, emberi jogok Életkor: 11+ Időtartam: 4 óra Kapcsolódó tantárgyak: földrajz, művészetek, természettudomány

Összefoglaló

Melyik város tartozik hozzám? Melyik városhoz tartozom? A résztvevők azonosítják a legfontosabb helyeket a városban, ahol élnek, és városokban, amiket meglátogattak. Majd térképeket készítenek az emlékekből. Ezek a térképek a „lélek térképek”, mert az emberek történetéhez és identitásához kapcsolódnak.

336


photo by CIES Onlus - pupils creating their storyboard. Rome, Istituto Mazzini, Italy

FELADATOK Természettudomány

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Lépésről lépésre Szükséges anyagok: • Várostérkép • Színes tollak • Flipchart papír • 1.lépés A gyakorlat a „térkép” meghatározásával kezdődik (ötletroham). Mi az a térkép? A térkép csak helyeket tartalmaz, vagy embereket és történeteket is? 2.lépés Minden diák kiválaszt 6 számára fontos helyet a városban, ahol él.Ezután a diákok felviszik ezeket a térképre, ésa helyekhez kapcsolódó rajzokat készítenek. A rajzok lehetnek realisztikusak (ha egy szökőkút van ott, rajzolnak egy szökőkutat), vagy metaforikusok (pl. víz), vagy absztrakt szimbólumok és szavak.

337


Credit: CIES Onlus

Eztuán az összes rajzot egy közös térképre rakjuk, és a diákok elmesélik a helyek történeteit és elmondják, hogy milyen emberek teszik azt fontossá számukra. Ezáltal egy új, közös térképe lesz a városnak. Ez létrejöhet úgy, hogy a rajzokat az eredeti térképre rakjuk, vagy használhatjuk a NatGeo interaktív térképkészítőt (http://mapmaker.education.nationalgeographic.com/). A National Geographic Educational eszköze testre tudja szabni a térképeket az interneten, azonosítja a földrajzi koordinátákat (szélesség, hosszúság), és egyszerre többféle térképen lehet dolgozni (műholdas, utcatérkép, terep, óceán). Ebben az esetben viszont azokat a szimbólumokat kell használni, amiket az eszköz használ.

FELADATOK Természettudomány

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

3.lépés A diákok találjanak egy másik várost, ahol voltak, vagy ahol korábban éltek, és csináljanak egy várostérképet a fontos helyekkel. Ebben az esetben a térkép csak emlékeken és valós élményeken alapul. A térkép elkészítése a helyek azonosításával kezdődik, azután néhány grafikus szimbólumot készítenek (a korábbi ajánlások alapján). Ha kész vannak a rajzok, nagy papírra helyezzük őket, és kiemeljük a közös földrajzi elemeket (utcák, folyók, hidak, tenger, földrész). Ahol lehet, vegyük figyelembe a valódi földrajzi paramétereket. Idő: 4 óra

338


kredit: CIES Onlus

4.lépés A résztvevőket csoportokra osztjuk, és megkérjük őket, rakják össze a térképeiket, és adjanak nevet az emlékekből született városoknak vagy országoknak. Majd adják elő ezeknek a helyeknek a történeteit is.

FELADATOK Természettudomány

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

5.lépés Beszélgetés, szempontjai: • • • •

Milyen érzés volt a különböző helyekre és emberekre emlékezni? Szerinted nehéz elhagyni egy várost egy másikért? Vannak szerinted olyan emberek, akiket kényszerítenek, hogy elhagyják az otthonukat? Mik lehetnek ennek az okai?

Szerinted környezeti katasztrófa lehet az oka annak, hogy az embereknek el kell menniük? A feladatot egy olasz-szomáli író könyve inspirálta: „La mia casa è dove sono” (Az otthon az, ahol én vagyok), Igiaba Shego, Rizzoli 2010.

339


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Pedagógiai fókusz Az interkulturális pedagógiában a sok szempontból fontos helyeken való gondolkodás a diverzitásról is szól, amivel nap, mint nap találkozunk, és ami a helyekre is jellemző. A „városok az emlékezetünkben”is emiatt fontos, és hasonló történeteket generál. A gyakorlat kapcsán az identitáson, és annak elemein is gondolkodhatunk, és eltávolodhatunk az egysíkú identitástól. Mindannyian történetek forrásai vagyunk, ami hozzájárul a komplex és összetett identitáshoz.

A feladat szerzője: CIES Onlus

Természettudomány

A gyakorlat a világ felfedezésére is ösztönöz, a lokalizálás, az ábrázolás, a referenciarendszerek használata és a térkép-rajzolás által.

340


11+ Típus: írás Téma: környezeti migráció Életkor: 11+ Időtartam: 60 perc Kapcsolódó tantárgyak: etika, állampolgári ismeretek

FELADATOK Írás

Képzeletbeli utazás

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

Bevezető A környezeti migrációt nehéz definiálni, és nehéz pontos statisztikai adatokat találni. Általában több oka van, hogy az emberekaz elvándorlás mellett döntenek. Sokszor ezek az okok sem sorolhatóak be egy kategóriába. Például a környezeti és gazdasági okokat nem lehet élesen elválasztani egymástól. Ennek ellenére a legtöbb országban a menedékjog megszerzéséhez nem elegendő e két ok együttese. A környezeti migránsok nincsenek megemlítve a Genfi Egyezményben, és ezért a nemzetközi jog sem védi őket. Ezen kívül a Genfi Egyezmény csupán a határok átlépésével történő vándorlást jegyzi, pedig a környezeti migránsok többsége saját országán belül vándorol. Szöveg: ARCHENOVA e.V. Tudj meg többet erről a témáról: 10. fejezet

Összefoglaló

A diákokat arra kérjük, hogy képzeljék magukat egy menekült helyébe, aki épp repülőútja előtt áll. Gondolkozzanak el azon, hogy mit tennének, ha nekik kellene utazniuk.

341


FELADATOK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Írás

SAME World Edu-kit

fotó: HUMANITAS – workshop Szlovéniában

Lépésről lépésre 1.lépés A tanár másolatokat készít a szövegről a diákok számára. 2.lépés Először a diákok elolvassák el a szöveget, és válaszolnak a kérdésekre (30’) A szöveg 14 éves diákoknak: Képzeld el, hogy az országodban már érződnek a klímaváltozás negatív következményei (áradások, szélsőséges időjárási jelenségek stb) Pár nappal ezelőtt egy hatalmas áradás ismét elérte az országot. Tisztában vagy vele, hogy a helyzet a következő években nemhogy javulni, de inkább romlani fog. Hogyha nem hagyod el az országot és ha nem keresel egy másik lakóhelyet magadnak, akkor nagy valószínűséggel te is a következő áradás áldozatává válsz, amely akár 12 órán belül is bekövetkezhet. Egy barátod szervezi a repülőutat. Nem tudsz sok információt, csak annyit, hogy az északi-híd alatti parkolóban kell lenned este 10-kor. A fennmaradó időben mindent meg kell szervezned az utazáshoz. A telefonod nem működik az előző áradás óta, és a házatok is bármelyik pillanatban összeomolhat.

342


A legjobb barátod 3000 euró készpénzt ad neked. Mire használnád fel ezt a pénzt? • Annak a büntetésnek a kifizetésére, amit azért kell fizetned, hogy ne kerülj bajba, amikor elhagyod az országot? • Azoknak adod, akik a repülőutat szervezik, hogy az utazás biztonságosabb legyen? • Vennél pár dolgot?

FELADATOK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Mit vinnél magaddal? Az autóban, ami elvisz, csak egy kis táskának van hely. Mielőtt elmenekülsz, egy konkrét ország mellett kell döntened (nem európai és nem az USA, Kanada, Ausztrália) és érveket gyűjtened, hogy beengedjenek. Írd le az ország nevét és az érveidet is!

Írás

SAME World Edu-kit

• Szereznél egy hamis második útlevelet? Tudod, hogy amikor az új országba érkezel, magyarázatot kell adnod nekik utazásod motivációjáról, és tisztáznod kell, hogy te egy menekült vagy, aki menedékjogot szeretne kapni. Gondold végig, mit mondanál, mivel érvelnél! Szöveg 11-13 éves diákoknak: Képzeld el, hogy az országodat már régóta sújtják a klímaváltozás negatív hatásai . Pár nappal ezelőtt egy hatalmas áradás ismét elérte az országot. Tisztában vagy vele, hogy a helyzet a következő években nemhogy javulni, de inkább romlani fog. Ha nem hagyod el az országot és ha nem keresel egy másik lakóhelyet magadnak, akkor nagy valószínűséggel te is a következő áradás áldozatává válsz, amely akár 12 órán belül is bekövetkezhet. Egy barátod szervezi a repülőutat. Nem tudsz sok információt, csak annyit, hogy az északi-híd alatti parkolóban kell lenned este 10-kor. A fennmaradó időben mindent meg kell szervezned az utazáshoz. A telefonod nem működik az előző áradás óta, és a házatok is bármelyik pillanatban összeomolhat. Most gondolkozz el a következő kérdéseken és válaszold meg őket: • Mit vinnél magaddal? (Az autóban, ami elvisz, csak egy kis táskának van hely.) • Mit csinálnál az indulás előtt? • Kitől búcsúznál el? • Mit vennél a maradék pénzeden? Esetleg valamit az útra vagy az új országba való érkezésedhez? • Eladnád-e a maradék dolgaidat vagy eldugnád őket arra az esetre, ha valamikor visszatérnél?

343


FELADATOK

SAME World Edu-kit

Forrás: http://baustein.dgb-bwt.de/C8/StellDirVor.html

Pedagógiai fókusz A feladat során a diákok egy menekült helyzetébe képzelikmagukat, ezáltalerspektívát válthatnak és bevonódnak. Megismerhetik egy utazás körülményeit és a menedékjog megszerzésének folyamatát. Ezáltal képesek lesznek egy politikai döntés következményeinek mérlegelésére is.

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Nem tudod, hogy hova utazol, de muszáj okokat és érveket gyűjtened, hogy beengedjenek az új országba és menedékjogot kaphass. Írd le az összegyűjtött érveidet!

Írás

• Ha egy ismerős tud intézni egy telefonhívást neked, kit hívnál fel?

Feladat szerzője: ARCHENOVA

344


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Képregény a befogadásért

9+ Típus: kreatív művészeti alkotás Téma: társadalmi egyenlőség és értékek Életkor: 9+ Időtartam: 8 óra Kapcsolódó tantárgyak: irodalom, művészet

Bevezető Amikor egy társadalomban a bevándorlók elleni negatív sztereotípiák és előítéletek előtérbe kerülnek , az egyéni és a rendszerszintű diszkrimináció is könnyen megerősödhet, általánossá válhat. Ennek komoly következményei lehetnek: elszigetelődés, szegregáció és marginalizáció, ami megnehezítheti, vagy akár ellehetetlenítheti a csoport integrációját a társadalomba. A diszkrimináció befolyásolja az egyének méltóságát, alapvető emberi jogait, és nemcsak gazdasági és társadalmi, hanem pszichológiai hatása lehet az áldozatokra és családjaikra nézve.

Tudj meg többet erről a témáról: 12.fejezet 11.fejezet

Összefoglaló

Workshop

Szöveg: Manca Šetinc Vernik, HUMANITAS

Az „Ezeregyéjszaka meséi” egyik történetének elolvasása után a diákok egy kreatív képregényt alkotnak, a mese különböző befejezési lehetőségeivel. Emellett kérjük meg őket, hogy találjanak ki egy olyan saját befejezést a történetnek, ami a szereplők közötti befogadó, tiszteletteljes kapcsolatot mutatja be.

345


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Lépésről lépésre Szükséges anyagok: • Kinyomtatott storyboard/forgatókönyv sablon • Plakátok a képregényhez • Színes filcek

1.lépés A tanár felolvassa az “Abdullah, a halász” című történetet “Az ezeregyéjszaka meséi”-ből. Ezután a diákokkal közösen megbeszélik a történetet. Megvitatják, hogy el lehet képzelni más befejezést. A két szereplő közötti barátság folytatódhat ea látszat ellenére? Mit tehet a két főszereplő, hogy megváltoztassa azok véleményét, akik nem fogadják el másságukat? Végül a diákok kitalálnak egy vagy több különböző lezárást a történethez. Időtartam: 1 óra 2.lépés Egy egyszerű forgatókönyv sablon használatával a történetet több részre bontjuk.

KÉP

KÉP

SZÖVEG

SZÖVEG

SZÖVEG

A diákok minden kiválasztott jelenethez rajzolnak, és elképzelik a szereplők közötti lehetséges párbeszédet. Dolgozhatnak egyedül vagy kis csoportokban. Időtartam: 3 óra

Workshop

STORYBOARD / FORGATÓKÖNYV SABLON KÉP

3.lépés A forgatókönyvből kiindulva a diákok egy képregényt terveznek meg.

346


FELADATOK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

kredit: www.pixabay.com

Ez ábrázolhat néhány jelenetet vagy az egész történetet. Készíthetnek képregényt csak a különböző befejezésekből is. Időtartam: 3 óra 4.lépés Mindegyik képregényt bemutatják az osztálynak. Időtartam: 1 óra

A feladat során fejlődik a diákok kreativitása művészi (képregény alkotása) és irodalmi (a különböző befejezések kitalálása) szempontból. A feladat fejleszti a kritikai gondolkodást is. A feladat a befogadás és a mások iránti tisztelet témájával foglalkozik, egy, a fiatalokhoz közel álló eszköz (képregény) segítségével. Feladat szerzője

Workshop

Pedagógiai fókusz

Feladat szerzője: CIES Onlus

347


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Az összefüggések játéka — klímaváltozás és környezeti menekültek

11+ Feladat típus: workshop Téma/címkék: éghajlatváltozás, környezeti migráció Életkor: 11+ Időtartam: 1 óra 30 perc Tantárgyak: természettudomány, földrajz, történelem

Az éghajlatváltozás okai, az ökoszisztémára és az emberi közösségekre gyakorolt következményei, valamint a környezeti migráció összefüggő jelenségek. Az éghajlatváltozás oka a globális felmelegedés, melyet emberi tevékenységek okoznak, főleg az üvegház hatású gázok kibocsátása okoz. Ez a növekvő tendencia főként a Globális Észak termelési- és fogyasztási szokásainak „köszönhető”, de az éghajlatváltozásnak komoly következményei vannak olyan területeken is, ahol nincs közvetlen térbeli és időbeli kapcsolat a kibocsátással. Az éghajlatváltozás hatása az emberi társadalmakra szinte mindenhol érződik (szegénység, élelmiszerhiány, gyenge földművelés, háború miatti migráció stb.), de a legkritikusabb leginkább hatása a szegényebb és sérülékenyebb Globális Délen van. Egyre nő azoknak a száma, akiknek el kell hagyniuk otthonukat. Szöveg: CEVI

Workshop

Bevezető

Tudj meg többet a témáról!: 6.fejezet 7.fejezet 11.fejezet

348


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Összefoglaló A játékban 15-30 diák vehet részt, akik szerepkártyát” kapnak.. Egyesével felolvassák a kártyákat. Ha a résztvevők úgy gondolják, a szerepük kapcsolódik más valakijéhez, a tanár összeköti őket egy fonállal. Ezután az osztály megbeszéli a felmerülő kérdéseket, majd később a játék kimenetele alapján mélyebben is elemezheti a témát.

Letölthető anyagok School activity http://edu-kit.sameworld.eu/download/activities/HU/EM/School_activity_CeVI_3_Annex_Cards1.doc

Lépésről lépésre

2.lépés A résztvevők elolvassák a szerepkártyát, értelmezik azt, és lerajzolják a kárytán szereplő jelenséget/ elemet/karaktert, 3.lépés A játékosok koncentrikus körökben ülnek: az ELEM kártyával rendelkezők ülnek legbelül, a KARAKTER kártyások ülnek a külső, legnagyobb körben, és a JELENSÉG kártyások a középső körben.

Workshop

1.lépés A játékhoz minimum 15, maximum 30 résztvevő kell. Ha ennél több játékos van, csapatokra lehet osztani a csoportot. A résztvevők létszámától függően kiválasztjuk a megfelelő számú szerepkártyát. Minden játékos kap egy szerepkártyát, amelyek az alábbi típusokat tartalmazzák: ELEM, JELENSÉG, KARAKTER. (A tanárok előre kinyomtatják és kivágják őket.)

4.lépés Az egyik ELEM kártyás játékos kezdi a játékot azzal, hogy felolvassa hangosan a szerepét és megmutatja a képet, amit rajzolt hozzá. A JELENSÉG és KARAKTER kártyás játékosok felemelik a kezüket, ha úgy gondolják, a szerepük kapcsolódik ehhez az ELEM-hez, és felírják a nevét 349


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

a saját kártyájukra. A tanár színes fonállal összeköti őket (minden elemhez más szín). Az első rész akkor ér véget, amikor minden ELEM felolvasta a szerepét. 5.lépés Kezdődik a második rész. Az egyik JELENSÉG kártyás játékos felolvassa a szerepét, és megmutatja a rajzot, amit készített hozzá. Azok az ELEM és KARKTER kártyások felemelik a kezüket, akik úgy gondolják, az ő szerepük kapcsolódik az elhangzotthoz, és felírják az adott JELENSÉGet a kártyájukra. A tanár összeköti őket színes fonállal (a korábban használtaktól eltérő színűekkel). A második rész akkor ér véget, ha az összes JELENSÉG felolvasta a szerepét. 6.lépés Kezdődik a játék utolsó része, hasonlóan az előzőekhez, a KARAKTER kártyásokkal. 7.lépés Az diákok fizikailag is össze van kapcsolva a fonalakkal. Ekkor a tanár segítségével ?) megvitatják az összeköttetéseket. Miért érzik úgy, hogy egyik vagy másik elemhez/jelenséghez/karakterhez kapcsolódnak? 8.lépés A feladat végén a kártyákból egy plakátot lehet készíteni, színes vonalakkal ábrázolva a kapcsolatokat, a diákok közötti linkek korábbi állása szerint. A csoportmunkában készült plakátokat további vitához, és a téma elemzéséhez később is fel lehet használni. Disszeminációs eszközként is felhasználható. PÉLDÁK A SZEREPKÁRTYÁKRA

A Föld 71%-át én borítom. Minden életforma számára fontos vagyok a Földön! • 97%-om sós víz, • 2%-om jégbe van zárva/fagyva, • Csak 1%-om édesvíz, amit használni tudsz,

Workshop

HELLÓ! ÉN VAGYOK A. VÍZ! (Elem)

• A hidrológiai körforgásnak köszönhetően mindig megújulok.

Sajnos a fejlesztési módszereitek fenyegetőek rám nézve. A készleteim végesek, és egyenlőtlenül vannak elosztva; egyes népeknek nagyon sok van belőlem, másoknak (nagyjából 1 milliárd embernek) kevés jut belőlem!

350


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Túladagoltok engem és visszaéltek velem, és szennyezettség veszélyeztet. Az éghajlatváltozás még rosszabbá teszi a helyzetet. Én vagyok az egyik fő oka a természeti katasztrófáknak:a jelenlétem áradásokat, míg a hiányom aszályt okozhat, és felgyorsítja az elsivatagosodás folyamatát. Meg kell tanulnod jobban bánni velem, mivel most már emberi jog vagyok. HELLÓ, AZ ELSIVATAGOSODÁS VAGYOK (Jelenség) Egyfajta területi „romlás” vagyok, amikor egy viszonylag száraz régió egyre sivatagosabbá válik, közben elveszíti a vizet, a növényzetet és az állatvilágot. Sokféle kiváltó okom van, mint az éghajlatváltozás és az emberi tevékenységek: állattenyésztés, a mezőgazdaság túlterjeszkedése, a túlzott öntözés, az erdőirtások, amelyek hátrányosan befolyásolják a föld vízmegtartó képességét. Fontos globális ökológiai és környezeti probléma vagyok. HELLÓ, LUCIA VAGYOK (Karakter)

Néhány nappal az árvíz előtt tanultunk az iskolában a környezeti migrációról. Azt hittem, ez a jelenség engem nem érinthet. Ez nem igaz! Az éghajlatváltozás befolyásolja az én életemet is, és sok más hasonló lányét a világon - én elvesztettem mindent miatta, és muszáj volt a nagybátyámékhoz költöznöm Milánóba. Ez a szörnyű élmény ébresztett rá, hogy változtatnom kell a szokásaimon és életmódomon, hogy a bolygónk jólétét ne veszélyeztessem. Nem robogón megyek többé iskolába, hanem biciklivel. Sokat beszélgetek a barátaimmal, és próbálom őket meggyőzni, hogy kövessék a példámat.

Workshop

Egy olasz diák vagyok. Genovában élek a családommal. 2011. november 4-én egy heves áradás ért el minket: a felhőszakadások hirtelen megterhelték a folyóinkat, amitől kiléptek medrükből. Mindenemet elvesztettem. A hálószobámat iszap borította el. Az árvíznek 6 áldozata volt, köztük egy albániai asszony és két lánya, és egy jó barátom, aki csak 19 éves volt. Több mint 1000 embernek kellett elhagynia otthonát Genovában és a környező területeken.

Pedagógiai fókusz Egyrészt a játékon keresztül a diákok információkat szereznek az éghajlatváltozás okairól, valamint a környezetre és a közösségekre gyakorolt hatásairól.

351


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Mélyebb szinten a játék a systems thinking (http://en.wikipedia.org/wiki/Systems_thinking), koncepciójára épül, ami annak megértéséről szól, hogy a dolgok, amikre rendszerként tekintünk (mint a társadalom és az ökoszisztéma), hogyan befolyásolják egymástA rendszer egyes elemei legjobban nem önmagukban, hanem az egymáshoz-, és más rendszerekhez való kapcsolatukon keresztül érthetők meg. A játékon keresztül a diákok azonosíthatják és elképzelhetik az emberi tettek, az éghajlatváltozás és a környezeti migráció közötti összefüggéseket, ami elősegíti a globális jelenségről való rendszerszintű gondolkodást.

Workshop

Feladat szerzője: CEVI

352


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Mások helyében lenni

9+ Típus: kreativitás Téma: emberi jogok, egyenlőség Életkor: 9+ Időtartam: 1 óra Kapcsolódó tantárgyak: történelem, földrajz, művészetek

A mostani korszak „a migráció korának” is nevezhető, az emberi mobilitás az egyik legfontosabb jelenség napjainkban. A migráció kérdése szorosan kapcsolódik az emberi jogok témájához. Egyrészt sokan vándorolni kényszerülnek, mert saját országukban az emberi jogokat egyáltalán nem (vagy csak részben) tisztelik. Az emberek a háborúk és egyéb erőszakos cselekmények, vagy az emberi és természeti katasztrófák elől is menekülnek. Másrészt ezek a migránsok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek azokban az országokban, ahova menekülnek, a politikai és adminisztratív korlátozások, a folyamatos és egyre növekvő rasszizmus, a sztereotípiák és előítéletek miatt.Ezért alapvető, hogy a következő generációkat tudatosságra neveljük az emberi jogi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban, és ezzel is erősítsük bennük a szolidaritást. Szöveg: CEVI

Kreativitás

Bevezető

Tudj meg többet erről a témáról: 2.fejezet 11.fejezet 12.fejezet

Összefoglaló A diákoknak szerepeket kapnak. A diákoknak rövid kutatást kell készíteniük (egyedül vagy tanári/ szülői segítséggel) az adott szereplőről, és annak szociális, gazdasági és politikai helyzetéről. Az órán a diákok felállnak egy sorba és mindig akkor lépnek egyet előre, amikor a tanár által feltett jogokkal/

353


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

lehetőségekkel/életmóddal kapcsolatos kérdésre igennel válaszolnának. A végén az emberi jogok helyzetének valós reprezentációját láthatjuk a csoportban. A feladat kiegészíthető poszterek, esszék, cikkek, rövid színdarabok és rövidfimek készítésével.

Lépésről lépésre 1.lépés A tanár röviden bemutatja az emberi jogi egyenlőtlenség és a környezeti igazságtalanság problémáját (lásd 2. és 11. fejezet).

Kreativitás

fotó:HUMANITAS – workshop realized in Slovenia

3.lépés A diákok gyors kutatást végeznek a karakterek szociális, gazdasági, politikai helyzetéről. Ezt teheti egyedül vagy tanár/szülői segítséggel is. Az összegyűjtött információk alapján ruházatot is kell készíteniük karakterük számára (papírból, anyagból, újrahasznosított anyagokból stb.). 4.lépés Az osztályteremben a diákok felveszik elkészített ruháikat és felállnak egy sorba. A tanár jogokkal/ lehetőségekkel/életmóddal kapcsolatos állításokat mond. A mellékelt lista módosítható vagy kiegészíthető a diákok korának és tudásának megfelelően. 5.lépés: Minden diák előrelép egyet, amikor igennel tud válaszolni a tanár kérdésére.

354


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

6.lépés: A végén az emberi jogok helyzetének reprezentációját láthatjuk a csoportban. Közös megbeszélés: Kik állnak elöl? Kik állnak hátul? Miért? Melyek az egyenlőtlenség okai? 7. lépés: A feladat kiegészíthető poszterek, esszék, cikkek, rövid színdarabok és fimek készítésével (pl. rövid interjú a karakterekkel) vagy bármi mással, ami elmélyítheti a diákok tudását a témában és segítheti annak terjesztését. 8.lépés: A téma terjesztése megvalósítható az iskola további diákjaink vagy a szülőknek a bevonásával: pl. előadások szervezése, poszterek, képek és videók bemutatása, cikkek publikálása az iskolaújságban. A téma még szélesebb körben való terjesztése is megvalósítható a közösségi média segítségével pl. rövid videók publikálása a Youtube-on, elkészült anyagok megosztása egy Facebook oldalon.

Te egy szomáliai menekült vagy, aki egy kenyai menekülttáborban él.

Egy bennszülött huaorani vagy, aki a Yasuni Nemzeti Parkban él Ecuadorban.

Egy ]atal pakisztáni vagy a felső Szindh régióból.

Te önmagad vagy.

Te önmagad vagy.

Szíriai menekült vagy az EU-ban.

Egy amerikai milliomos vagy.

Argentín földbirtokos vagy.

Egy kínai kisgazda vagy, akinek egy gátépítés miatt költöznie kellett.

Egy multinacionális vállalat vezetője vagy.

Dafurból származol, az EU-ban élsz, mint elismert menekült.

Marokkói származású francia diák vagy.

Pápua Új-Guinea-ból érkező környezeti migráns vagy.

Te egy brazil földnélküli paraszt vagy.

Egy Dél-Nigériából jövő illegális migráns vagy.

Egy szenegáli tanár vagy, aki legálisan él az EU-ban már 4 éve és Îzikai munkásként dolgozol.

Egy nagy gyár tulajdonosa vagy Németországban.

Egy török bányában dolgozó afgán diák vagy.

A Gázai övezetben élő palesztin lány vagy.

Az EU-ban élő ukrán gondviselő vagy.

Kreativitás

KARAKTEREK

A tanár további karaktereket adhat hozzá a listához.

355


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

KÉRDÉSEK 1. Sokszor mész nyaralni? 2. A szabadidődet a hobbiddal töltöd? 3. Megtakarításaidat be tudod fektetni? 4. Van életbiztosításod? 5. Van okostelefonod? 6. Van televíziód? 7. Van új autód? 8. Tudsz sportolni? 9. A származási országodban van lehetőség a szabad véleménynyilvánításra? 10. Létezik halálbüntetés a származási országodban? 11. Szükséged van vízumra, hogy az EU-ban utazhass? 12. Az országban ahol élsz, jogosult vagy az állami egészségügyi szolgáltatások igénybevételére? 13. Az országodban gyakori az elhízottság? 14. A városban ahol élsz, részt vehetsz a helyi választásokban? 15. Az országban ahol élsz, biztosítva vannak a szabad és demokratikus választások?

Pedagógiai fókusz A kreatív játék során a diákok közvetlenül beszélhetnek az emberi jogok és a környezeti igazságtalanság problémájáról, kapcsolódva a migráció témájához. A játék segít megérteni és a diákokhoz közelebb hozni a sebezhetőség, környezeti igazságtalanság, legális és illegális státusz, stb. fogalmát.

Kreativitás

A kérdések kiegészíthetőek a diákok korának és tudásának megfelelően.

A feladat segít a diákoknak abban, hogy összehasonlíthassák az emberi jogok különböző szintjeit a világban; és azt, hogy a különböző emberek milyen jogokat élveznek, beleértve saját magukat is. Ez segít újragondolni a migránsokhoz való saját hozzáállásukat, sztereotípiáikat és előítéleteiket. Feladatot készítette: CEVI

356


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Ismered az utcákat nálatok?

11+ Típus: workshop Téma: globális környezeti állampolgárság és társadalmi bevonás Életkor: 11+ Időtartam: 6-12 óra Kapcsolódó tantárgyak: irodalom, történelem

Bevezető Mit jelent a globális állampolgárság fogalma a környezeti igazságosság, az éghajlatváltozás és a migráció kontextusában? Az UNICEF The U.S. Fund meghatározása szerint a globális állampolgár „megérti az összefüggéseket, tiszteli és értékeli a sokszínűséget, fellép az igazságtalanság ellen.“ A globális állampolgár tehát tudást, értékeket és bizonyos attitűdöt képvisel. A „környezeti állampolgárság” fogalma kiterjeszti a globális állampolgárság jelentését a természet és minden élőlénye iránti felelősségvállalással.

Összefoglaló

Workshop

Szöveg: Judit Corbet, arche noVa e.V. Tudj meg többet ezekről a témákról: 12. fejezet

A workshop lehetővé teszi, hogy a diákok megértsék a globális és környezeti állampolgárság fogalmát, miközben a jelenség közelükben megvalósult példáit is megismerik.

357


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓN

Lépésről lépésre Szükséges anyagok: • kinyomtatott kutatási modell • a kerület térképe 1.lépés Brainstorming/ötletelés: az állampolgárság mint fizikai, kapcsolati, társadalmi fogalomról. A részvétel és a globális állampolgárság fogalmának részletes elemzése (lásd 12. és 14. fejezet). Időtartam: 30 perc 2.lépés Az alábbi kutatási sablon célja, hogy a résztvevők felfedezzék az iskola környékét és azonosítsák a részvételhez és aktív állampolgársághoz kapcsolódó helyi jelenségeket. A következőket nézzük meg: jármű közös használata; megújuló energiaforrások; szelektív hulladékgyűjtési pontok; közösségi kertek; ifjúsági központok; menhelyek; egyesületek; zöld területek; parkok; telekocsi. Az alábbi sablont használhatjuk a kutatáshoz MI?

VAN/NINCS

HOL?

MIKOR?

Jármű közös használata (autó, bicikli, motor) Megújuló energiaforrások Szelektív hulladékgyűjtő pont Közösségi kert Ifjúsági központ Menhely Egyesület Park Telekocsi

3.lépés A diákok kis csoportokban, több alkalommal végzik el a szomszédos területek feltérképezését. Időtartam: 4 - 6 túra, mindegyik kb. 2 órás.

Workshop

Zöld területek

4.lépés A megtalált elemeket jelöljük a térképen (írjuk rá a térképre az adott szolgáltatást). A saját lakóhelyünk feltérképezésével jobban megismerjük a környékünket, észrevesszük, milyen új szolgáltatásokat vezettek be, melyeket használnak ritkán, vagy mik azok, amiket eddig nem ismertünk. Időtartam: 1óra 358


FELADATOK KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

SAME World Edu-kit

kredit: www.pixabay.com

5.lépés Kérdések a lezáró értékeléshez: Mit változtatnál a saját és családod szokásaiban? Hogyan válhataz igazi globális környezeti állampolgárrá?

Pedagógiai fókusz

Feladat szerzője: CIES Onlus

Workshop

A workshop aktívan bevonja a résztvevőket, hogy megértsék az aktív állampolgár kötelességeit/ jogait.. Fontos az aktív állampolgársággal kapcsolatos tudatosság növelése és annak népszerűsítése az iskolákban. Az aktív állampolgárság az aktív tanulás része (“learning by doing”). A feladat fejleszti a diákok kritikai gondolkodását is.

359


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

FELADATLAP: 9+ DIÁKOK 9.FEJEZET: EMBEREK MOZGÁSBAN 9.1 A migráció kora. Migráció antropológiai nézőpontból. 16. kérdés Ki a migráns? Jelöld a helyes választ! ❏ Az az ember, aki egy másik országba megy tartósan ott élni. ❏ Az az ember, aki egy másik országba megy ideiglenesen ott élni. ❏ Az az ember, aki egy másik országba látogat, hogy megnézze a természetet és a kulturális örökséget. 17.kérdés Mikor kezdtek el vándorolni az emberek? Jelöld a helyes választ! ❏ 2010 ❏ 1970 ❏ 1836 ❏ 1494 ❏ 2000 B.C ❏ Kb.6 millió évvel ezelőtt

10.FEJEZET : 45 MILLIÓ EMBER KÉNYSZERŰ MIGRÁCIÓBAN 10.1.Környezeti migráció: jogi definíció

❏ ❏ ❏ ❏ ❏

A régióban tartós aszály van, és az élelmiszer-termelés lehetetlenné válik. Az erős esőzések és az árvíz elmossa a termékeny talajt, és az élelmiszer-termelés lehetet lenné válik. Az emberek otthonát árvíz önti el, és lehetetlenné válik tovább ott élni. A hőhullám tüzet okozott, ami elpusztította az egész falut és a környező élővilágot. Az édesvíz eltűnik a régióban.

11.

FEJEZET: SEBEZHETŐNEK LENNI

11.3 Környezeti migráció a túlnépesedett delta-vidékeken

Értékelő lap

18.kérdés A környezeti migráns esetében a klímaváltozás a fő ok, ami miatt elhagyja az otthonát. Jelöld a klímaváltozás következményeit, ami miatt embereknek el kell hagyniuk az otthonaikat.

360


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

Source: https://www.behance. net/gallery/Stages­of­Migration­ Infographic/2100440

19. kérdés: A 2009-es adatok a konfliktus-zónákból való migrációt mutatják. Nézd meg az adatokat, és válaszolj a kérdésekre! ❏Melyik országokból migráltak leginkább az emberek? ❏Amerikai Egyesült Államok ❏Kanada ❏Grönland ❏Szaud-Arábia ❏Melyik országok fogadták a legtöbb bevándorlót? ❏Amerika ❏Kanada ❏Grönland ❏Szaud-Arábia ❏Olaszország hány bevándorlót fogadott be minden 1000 főből? ❏1 ❏3 ❏7 ❏Lengyelország hány bevándorlót fogadott be 1000 főből? ❏1 ❏3 ❏6

12.FEJEZET: MINDENKI VÉDHETI A MÁSIK JOGAIT

Értékelő lap

12.5 Hogyan lehetünk globális és környezeti állampolgárok? 20.kérdés Melyik kifejezéshez tartozik az alábbi definíció: “valaki, aki megérti az összefüggéseket, tiszteletben tartja és értékeli a sokszínűséget, képes észrevenni az igazságtalanságot, és cselekszik.” Jelöld a helyes választ! ❏Állampolgár ❏Kulturális állampolgár ❏Globális állampolgár ❏Társadalmi állampolgár

361


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

FELADATLAP: 11+ DIÁKOK 9.FEJEZET: EMBEREK MOZGÁSBAN 9.1 A migráció kora. Migráció antropológiai nézőpontból. 16.kérdés MIÉRT VÁNDOROLNAK AZ EMBEREK? HOZZ HÁROM PÉLDÁT! 17.kérdés A KÖRNYEZETI MIGRÁNSOK?

10.FEJEZET: 45 MILLIÓ EMBER KÉNYSZERŰ MIGRÁCIÓBAN 18.kérdés MIT JELENT A „MENEDÉK” KIFEJEZÉS?

11.FEJEZET: SEBEZHETŐNEK LENNI 19.kérdés MIÉRT HÍVNAK EGYES TERÜLETEKET A VILÁGBAN KLÍMAVÁLTOZÁS HOT-SPOTNAK? 20.kérdés JELÖLD A HELYES VÁLASZT! HÁNY EMBERT ÉRINT A VÍZHIÁNY? ❏ A világ népességének 1/10-ét ❏ A világ népességének ½-ét ❏ A világ népességének ¼-ét

12. FEJEZET: MINDENKI VÉDHETI A MÁSIK JOGAIT

22.kérdés MIÉRT JÁR MINDEN EMBERNEK (A MIGRÁNSOKAT IS BELEÉRTVE) ESÉLYEGYENLŐSÉG?

Értékelő lap

21.kérdés MIK AZ EMBERI JOGOK? NEVEZZ MEG NÉHÁNYAT A TE EMBERI JOGAIDBÓL!

362


FELADATOK

SAME World Edu-kit

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

FELADATLAP: 14+ DIÁKOK 9.FEJEZET: EMBEREK MOZGÁSBAN 17.kérdés MIÉRT EZ A „MIGRÁCIÓ KORA”? 18.kérdés MILYEN FELTÉTELEK MELLETT VÁLNA BELŐLED KÖRNYEZETI MIGRÁNS?

10. FEJEZET: 45 MILLIÓ EMBER KÉNYSZERŰ MIGRÁCIÓBAN 19.kérdés MIÉRT KAPTAK A KÖRNYEZETI MIGRÁNSOK JOGI SZEMPONTBÓL FIGYELMET? 20.kérdés TÖLTSD KI A TÁBLÁZATOT! KERESS PÉLDÁT A KÜLÖNBÖZŐ MIGRÁCIÓS TÍPUSOKRA! Migráció típusa

Példa

IDEIGLENES MIGRÁCIÓ TARTÓS MIGRÁCIÓ KÉNYSZERŰ MIGRÁCIÓ ÖNKÉNTES MIGRÁCIÓ HATÁROKON ÁTÍVELŐ MIGRÁCIÓ

Értékelő lap

BELSŐ MIGRÁCIÓ

363


FELADATOK

SAME World Edu-kit 11.FEJEZET: SEBEZHETŐNEK LENNI

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

21.kérdés MELYEK A VIDÉKRŐL VÁROSBA TARTÓ MIGRÁCIÓ HATÁSAI? 22.kérdés EGÉSZÍTSD KI AZ ÁBRÁT! TALÁLJ HASONLÓSÁGOT ÉS KÜLÖNBSÉGET AZ ÖNKÉNTES ÉS KÉNYSZERŰ KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ KÖZÖTT! ÖNKÉNTES KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

KÉNYSZERŰ KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ

HASONLÓSÁG

12. FEJEZET: MINDENKI VÉDHETI A MÁSIK JOGAIT 23.kérdés MI A DISZRKIMINÁCIÓ ÉS HOGYAN FÜGG ÖSSZE AZ EMBERI JOGOKKAL? 24.kérdés MIÉRT FONTOS AZ EMBERI JOGI ÉS A GLOBÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA VALÓ NEVELÉST BEIKTATNI AZ ISKOLAI OKTATÁSBA?

Értékelő lap

Szöveg: Aija Kosk, Lecturer of Environmental Policy and Economics

364


SAME World Oktatási anyag

SZÓJEGYZÉK


SAME World Edu-kit

A Föld törvénye

A „Föld jogtudománya” fogalmat (ENGLISH; http://www.gaiafoundation.org/earth-centredlaw) elsőként Thomas Berry történész használta. A szabályozás és a törvény olyan Rlozó×ájára utal, amely különbözik a hagyományos törvénytől, mert az emberiség központba állítása helyett a természettel való kölcsönös egymásrautaltságunkat hangsúlyozza. Kulcsszó(-szavak): A Föld törvénye

A vízkörforgás gyorsulása

Egyrészt a légkör által befogadni képes víz mennyisége növekszik, mivel a meleg levegő több vízgőzt képes elnyelni. A levegő lehűlése viszont gyakoribb és hevesebb esőzésekhez vezethet. Bár a gyakoribb csapadék táplálhatja édesvízi erőforrásainkat, de a hevesebb csapadék a víz gyorsabb mozgásához is vezet a légkörből vissza az óceánokba, csökkentve a tárolási és felhasználási lehetőségeit. A hevesebb esőzések a folyók áradásához is vezethetnek.Másrészt a magasabb hőmérséklet vagy a melegebb levegő a havazást esőzésre változtatja. Ugyanakkor az eső jobban elpárolog magasabb hőmérsékleten, ami kevesebb esőzéshez, és ennek következtében kisebb kiáramláshoz vezet. A világ egyes régióiban, amelyek már vízhiányban szenvednek (például Afrika szubtrópusi és szaharai részei), a klímaváltozás valószínűleg erősebb kipárolgáshoz vezet, megváltoztatva a légköri csapadék rendszerét, és csökkentve az esőzést. Ez még súlyosabb szárazsághoz, és a változó földhasználattal együtt növekvő elsivatagosodáshoz vezethet. Az öntözés igények fokozódásával több talajvíz felhasználására kerül sor. A hosszú távú következményeket még kutatják. Kulcsszó:

A vízkörforgás gyorsulása

Alkalmazkodás

Felkészülés a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira, és megfelelő intézkedések megtétele az ezek által okozott károk megelőzésére vagy minimálisra csökkentésére, illetve a felmerülő lehetőségek kihasználása. Kimutatták, hogy a megfelelően tervezett korai alkalmazkodás (http://www.unep.org/climatechange/adaptation/ ) ;http://climate-adapt.eea.europa.eu/ ) később pénzt takarít meg és életeket ment meg. Kulcsszó(-szavak): Alkalmazkodás

SZÓJEGYZÉK

KLÍMAVÁLTOZÁS

Bruttó hazai termék (GDP)

Adott országban egy évben előállított összes késztermék és szolgáltatás értéke. A GDP mérése történhet a gazdaság összes jövedelmének (bérek, kamatok, nyereségek, bérleti díjak), illetve összes kiadásának (fogyasztás, beruházások, kormányzati beszerzések és nettó export (export mínusz import)) összeadásával. A két eredménynek azonosnak kell lennie, mivel adott személy kiadása minden esetben egy másik személy jövedelme, így az összes jövedelem összegének meg kell egyeznie az összes kiadás összegével.http://www.worldbank.org/ depweb/beyond/global/glossary.html Kulcsszó(-szavak): Bruttó hazai termék (GDP)

Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC)

Az IPCC tudományos kormányközi testület, amelyet az Egyesült Nemzetek két szervezete, a Meteorológia Világszervezet (WMO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) alapított 1988-ban tájékoztatás nyújtása és jelentések készítése céljából az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC) számára, amely a klímaváltozással foglalkozó legfontosabb egyezmény.Az IPCC nem végez saját alapku

366


SAME World Edu-kit

Előrejelzés Az előrejelzés az aktuális és a következő napokban várható legfontosabb időjárási viszonyok leírását adja. A pontos tartalom az adott felhasználótól függ, van például nyilvános vagy tengerészeti előrejelzés. Kulcsszó(-szavak): Előrejelzés

Fenntartható fejlődés

A fenntartható fejlődés magában foglalja a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot, amely a zikai, természeti és emberi tőke racionális kezelésével érhető el. http:// www.worldbank.org/depweb/beyond/global/ glossary.html Kulcsszó(-szavak): Fenntartható fejlődés

Gender szempontok

„Egy témának olyan szempontjai vagy összetevői, amely a nemekkel kapcsolatos.”(forrás:http:// www.osce.org/gender/26397?download=true) Kulcsszó(-szavak): Gender szempontok

Hőhullám

Rendkívül forró időjárás hosszan tartó időszaka, amelyet magas páratartalom kísérhet különösen az óceáni éghajlatú országokban. A hőhullámot az adott terület szokásos időjárásához és az évszaknak megfelelő hőmérséklethez viszonyítva mérik. Kulcsszó(-szavak): Hőhullám

Infravörös

A színkép láthatatlan része, amely a 800 nm és 1 mm közötti hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást tartalmazza. Kulcsszó(-szavak): Infravörös

Iparosítás

Az iparosítás folyamata során egy társadalom vagy ország (vagy a világ) az elsősorban mezőgazdasági társadalomból átalakul egy olyanba, ami áruk és szolgáltatások előállításán alapul. Az egyéni kétkezi munkát gyakran felváltja a gépesített tömegtermelés, és a szakmunkások helyére szerelőszalagok lépnek. Az iparosítás jellemzői közé tartozik a műszaki innováció használata a problémák megoldásához. Kulcsszó(-szavak): Iparosítás

SZÓJEGYZÉK

tatást, és nem önmaga hajtja végre az éghajlat és a kapcsolódó jelenségek meg gyelésének műveleteit, hanem értékeléseit a közzétett tudományos irodalomra alapozza. Kulcsszó(-szavak): Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC)

Klímakényszerítés

A klímakényszerítés a Föld által elnyelt napsugárzás (napfény) és az űrbe visszasugárzott energia különbsége, mennyiségileg a Föld felületének egy négyzetméterére eső watt egységben fejezik ki. A pozitív kényszerítés (több beérkező energia) melegíti a rendszert, míg a negatív kényszerítés (több kilépő energia) hűti azt.A tudósok rendszeres időközönként kiértékelik és összevetik a klímakényszerítést a klímaváltozás összes lehetséges oka szempontjából (változások a napenergiában, üvegházhatású gázok vagy aeroszolok koncentrációja stb.). Kulcsszó(-szavak): Klímakényszerítés

Napsugárzás

Energia, amit a nap elektromágneses hullámok formájában sugároz 367


Kulcsszó(-szavak): Napsugárzás

Nemi sztereotípiák

„A nemi előítéletek egy adott nemhez kapcsolódó genetikai attitűdök, vélemények és szerepek összessége, amelyek alaptalan feltételezésekre épülnek.” (forrás: http://www.osce. org/gender/26397?download=true ) Kulcsszó(-szavak): Nemi sztereotípiák

Offshore tevékenység

Az alkalmazottak vagy bizonyos üzleti tevékenységek külföldi országokba való áthelyezésének gyakorlata a költségek csökkentése, az adóelkerülés és a környezetvédelmi rendelkezések megkerülése miatt. Kulcsszó(-szavak): Offshore tevékenység

Ökológiai lábnyom

Az emberi tevékenységek erőforrásokat használnak fel, és hulladékot termelnek, és a népesség gyarapodásával és a globális fogyasztás növekedésével alapvető fontosságú felmérni a természet kapacitását ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez. Az ökológiai lábnyom az emberi igények természetre gyakorolt hatásának egyik vezető mérőszámává vált. Egyszerűen kifejezve az ökológia lábnyom számvetése azt adja meg, hogy elegendően nagy-e a bolygó, hogy lépést tartson az emberiség igényeivel. Az 1990-ben Mathis Wackernagel és William Rees által a brit columbiai egyetemen bevezetett ökológiai lábnyom fogalmat mára széles körben használják a tudósok, vállalatok, kormányok, ügynökségek, magánszemélyek és intézmények az ökológiai erőforrásfelhasználás gyelemmel kísérésekor és a fenntartható fejlődés elősegítésekor.A lábnyom

a mérleg két oldalát fejezi ki. Az eszközök oldalon a biokapacitás a bolygó biológiailag termékeny földterületeit jelenti, többek között az erdőket, legelőket, termőterületeket és halászhelyeket. Ezek a területek, különösen eredeti állapotukban, képesek elnyelni az általunk létrehozott hulladék nagy részét is, elsősorban szénkibocsátásunkat.A biokapacitás ezután összevethető az emberiség természet iránti igényeivel, azaz ökológiai lábnyomunkkal. Az ökológiai lábnyom azt a termékeny területet jelenti, amely az emberiség által fel-használt megújuló erőforrások biztosításához, valamint a keletkezett hulladék elnyeléséhez szükséges. Az emberi infrastruktúra által jelenleg elfoglalt termékeny terület is szerepel ebben a számításban, hiszen a beépített föld nem vehet részt az erőforrások megújításában. Ma az emberiség másfél bolygónak megfelelő területet használ az általunk igényelt erőforrások biztosításához és hulladékaink elnyeléséhez. Ez azt jelenti, hogy a Földnek egy évbe és hat hónapba telik annak megújítása, amit mi egy év alatt felhasználunk. Az ENSZ mértéktartó forgatókönyvei szerint az aktuális népesedési és fogyasztási tendenciák folytatódása esetében a 2030-as években két Földdel egyenértékű területre lesz szükségünk. Ebből csak egy van. Ha az erőforrások hulladékká alakítása gyorsabb, mint ahogy a hulladékok visszaalakíthatók lennének erőforrássá, a globális ökológiai túllövés állapotába kerülünk, kimerítve azokat a valóságos erőforrásokat, amelyektől az emberi élet és a biodiverzitás függ. Az eredmény az összeomló halászat, a csökkenő erdőterület, az édesvízi rendszerek kimerülése és a szén-dioxid kibocsátásának felhalmozódása, amely a globális klímaváltozáshoz hasonló problémákhoz vezet. És ez csak néhány a túllövés leginkább figyelemre méltó hatásai közül.A túllövés egyúttal hozzájárul az erőforrásokkal kap-csolatos konfliktusok és háborúk, tömeges

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

368


SAME World Edu-kit

Ökoszisztéma

Adott környezetben élő organizmusok közössége és azok a zikai elemek, amelyekkel ezek kölcsönhatásba kerülnek. Olyan nyitott funkcionális egység, amely abiotikus (talaj, víz, fény, szervetlen tápanyag és időjárás), természetes (növények, állatok és mikroorganizmusok) és kulturális (emberi eredetű) összetevők eredménye. Kulcsszó(-szavak): Ökoszisztéma

Ősi és ellenálló fajták

Az ipari és hagyományos mezőgazdaságban manapság használt fajták széles körű termelési feltételek alapján lettek kiválasztva (monokultúra, vegyszerek széles körű használata, gépesítés, idő előtti betakarítás stb.). Ezek azonban csak látszólag ki zetődőbbek. Valójában a fontos jellemzőket nem veszik figyelembe, mint például a növények ellenálló képessége és a környezethez vagy az éghajlat-hoz való alkalmazkodása. Az ősi növényfajták a genetikai jellemzők értékes és kimeríthetetlen forrásai, ez a biodiverzitás természetes alapja.A modern mezőgazdasági rendszer megváltozásával és termékeny talaj használatával az ősi fajták egészségesebb termésthoznak, nagy hozamot és hihetetlen alkalmazkodóképességet mutatnak, még szintetikus trágya és permetezés nélkül is.

Kulcsszó(-szavak): Ősi és ellenálló fajták

Pachamama

Pachamama a Föld, a termékenység és a földművelés istennője, akit több andesi kultúrában (például ajmara és kecsua) imádnak. A név szó szerinti fordítása Anyaföld. A név nem geológia értelemben utal a Földre, hanem a természetre mint egészre vonatkozik. Kulcsszó(-szavak): Pachamama

SZÓJEGYZÉK

migráció, éhínség, betegségek és más emberi tragédiák kialakulásához, és aránytalanul érinti a szegényeket.Az elméletekről még részletesebb tudnivalók, frissített adatok és kiadvá-nyok, különböző oktatási eszközök (videók, könnyen használható, on-line lábnyomkalkulátor) találhatók több nyelven a Global Footprint Network honlapján (http://www.footprintnetwork.org). Kulcsszó(-szavak): Ökológiai lábnyom

PPM

A ppm, az egész milliomod része, a kis koncentrációk mennyiségi kifejezésére szolgáló jelölésmód, általában a levegőben lévő gázok térfogatánál használják. Az egész rész egy milliomoda (ppm) 1 000 000 részből egy részt jelent. Ez egyenértékű 50 literben (ez nagyjából egy kisautó üzemanyagtartályának kapacitása) feloldott egy csepp vízzel, vagy egy évből kb. 32 másodperccel. Kulcsszó(-szavak): PPM

Részvétel

Adott csoport elköteleződése politikai folyamatokban, illetve az őket érintő kérdésekben. A részvételnek sok eleme van, de alapvetően az együttműködésen alapuló döntéshozatalról vagy irányításról szól. Az állampolgári részvétel lényege a demokratikus kormányzás, azaz az emberek szuverenitása. (Részletek a 4.3. fejezetben) Kulcsszó(-szavak): Részvétel

Szélsőséges időjárási viszonyok

(http://education.nationalgeographic. com/education/activity/extreme-weatheron-earth/?ar_a=1; http://mental oss.com/ article/49758/8-extreme-weather-events-se

369


en-space.)Szokatlan, zord vagy az évszakhoz nem illő időjárás; időjárás a történeti eloszlás (a múltban tapasztalt tartomány) szélsőséges értékeinél. A szélsőséges események gyakran adott hely rögzített időjárási előzményein alapulnak, és de níció szerint a leginkább szokatlan tíz százalékba esnek. Az elmúlt évek néhány szélsőséges időjárási eseményét az emberek által előidézett globális felmelegedésnek tulajdonítottak, és a tanulmányok a szélsőséges időjárás növekvő veszélyét jelzik a jövőben. Kulcsszó(-szavak): Szélsőséges időjárási viszonyok

Szénlábnyom

Meghatározott népesség, rendszer vagy tevékenység szén-dioxid (CO2) és metán (CH4) kibocsátásának mérőszáma, gyelembe véve az összes vonatkozó forrást, elnyelőt és tárolót a vizsgált népesség, rendszer vagy tevékenység térbeli és időbeli határán belül.A szénlábnyom elnevezés az ökológiai lábnyomból származik. A szénlábnyom az ökológia lábnyomnál sokkal szűkebb fogalom, mivel a légkörben klímaváltozást okozó gázok közvetlen kibocsátását méri. Kulcsszó(-szavak): Szénlábnyom

Társadalmi nem (gender)

„A társadalmilag meghatározott szerepekre utal nők és fér ak tekintetében. A nem egy tanult identitás, ez időben és kultúrától függően sokféle lehet.” (forrás: http://www.osce.org/ gender/26397?download=true) Kulcsszó(-szavak): Társadalmi nem (gender)

Tengerszint emelkedés

Az IPCC 2014-es éghajlati világjelentése (http://www.ipcc14.de/ (http://www.ipcc14. de/)) szerint a tengerszint kétszer gyorsab-

ban emelkedik az előző évtizedekhez képest. 1870. óta a tengerszint kb. 19 centiméterrel emelkedett. Az, hogy 2100-ban az emelkedés milyen lesz, nagyban függ az üvegházhatású gázkibocsátás mennyiségétől. Az átlagos szintemelkedés várhatóan valahol 26 és 82 cm között lesz. A csendes-óceáni déli szigetállamokat – például Carteret-szigetek, Kiribati, Maldív-szigetek, Marshall-szigetek, Palau, Salamon-szigetek, Tokelau, Tuvalu és Vanuatu – immár „elsüllyedő szigetként” emlegetik, rajtuk kívül az alacsonyan fekvő part menti régiók – például Egyiptomban a Nílus deltája, Bengáli-öböl, Alaszka, Suriname, Guyana, Francia Guyana, Bahamaszigetek, Benin, Mauritánia, Tunézia, Egyesült Arab Emírségek, Pakisztán,India, Vietnam és Kína – lesznek valószínűleg a legjobban kitéve az emelkedő tengerszint hatásának. A fenti régiók közül sok már most érzékeli a következményeket: területvesztés, só kialakulása a talajban és az édesvízben, a lakosság folyamatos áttelepítése. A World Ocean Review becslése szerint ma mintegy 1 milliárd ember él az alacsonyan fekvő part menti régiókban. A delták és a tengerparti területek, különösen Ázsiában és Afrikában, sűrűn lakottak, és ezeknél jelentős az elvárosiasodás. A világ leg-nagyobb városainak több mint fele közvetlenül tengerparton fekszik. A tengerszint egy méteres emelkedése Európa tengerpartjait is veszélyeztetheti, különösen Hollandiában, Dániában és Németországban.

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

További részletek ezeken a linkeken: interaktív térkép (http://geology.com/sea-level-rise/ ), honlap http://climate.nasa.gov/interactives/ sea_level_viewer. Kulcsszó(-szavak): Tengerszint emelkedés 370


SAME World Edu-kit

A mezőgazdasági tevékenységek mérsékelt mennyiségű szén-dioxidot termelnek, de nagy mennyiségű dinitrogén-oxidot és metánt bocsátanak ki az állatfarmok és az ipari gabonatermesztés miatt, ami folyamatos talajtrágyázást igényel (1 egység metán 21 egység szén-dioxidnak felel meg, míg egy egység dinitrogén-oxid 310 egység szén-dioxidnak). A talaj megművelésével csökkent annak lehetősége, hogy a talaj újból elnyelje a szenet, és ellensúlyozza az ipar és a közlekedés energiafelhasználásából származó kibocsátásokat; ugyanakkor akadályozza olyan növények előfordulását a talajban, amelyek gátolnák üvegházhatású gázok kibocsátását. A légkörben lévő szennyezőanyagok enyhítésére és csökkentésére vonatkozó lehetőség további hasznosítása érdekében mérlegelni kell az olyan környezeti erőforrások fenntartását, amelyek elősegítik a talajból és a növényzetből származó szén felhasználását. Kulcsszó(-szavak): Üvegházhatású gázok k ibocsátása a mezőgazdaságban

Városzöldítés

Növények városi területeken, ezek lehetnek városi parkok, fasorok, virágágyak, valamint korszerű alkalmazások, például zöld háztetők. Kulcsszó(-szavak): Városzöldítés

Vízi erőforrások

A víz olyan forrásai, amelyek hasznosíthatók vagy potenciálisan hasznosíthatók. A vízhasználat magában foglalja a mezőgazdasági, ipari, háztartási, pihenési és környezeti tevékenységeket. Az emberi felhasználások többségéhez édesvíz szükséges.

Kulcsszó(-szavak): Vízi erőforrások

Vízlábnyom

Az emberek rengeteg vizet használnak fel iváshoz, főzéshez és mosáshoz, de még több víz fogy az élelmiszerek termesztésekor és ruházatunk, gépkocsink vagy számítógépünk előállításakor. A 2002-ben Arjen Hoekstra által megalkotott vízlábnyom fogalom a környezeti lábnyomok csoportjának része, amin keresztül megérthetjük, hogy termelési és fogyasztási szokásaink milyen hatással vannak a természeti erőforrásokra. A vízlábnyom az általunk használt termékek és szolgáltatások előállításához felhasznált víz mennyiségét méri. Három összetevője van: zöld, kék és szürke. Ezek az összetevők együttesen átfogó képet nyújtanak a vízfelhasználásról, gyelembe véve az elfogyasztott víz forrását, ez lehet esőzés/ talajnedvesség vagy felszíni/talajvíz, valamint a szennyező anyagok feldolgozásához szükséges édesvíz mennyiségét.A zöld vízlábnyom a talaj záró rétegében tárolt csapadékból származó víz, amelyet a növények elpárologtatnak vagy magukba foglalnak. Ez főképp a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti termékekre vonatkozik. A kék vízlábnyom felszíni vagy talajvíz erőforrásból származó víz, amelyet elpárologtatnak, beépül egy termékbe, vagy az egyik víztömegből egy másikba tér vissza, illetve tért vissza eltérő időben. Az öntözéses mezőgazdasági, az ipari és a háztartási vízfelhasználás mindegyikének lehet kék vízlábnyoma.A szürke vízlábnyom a szennyező anyagok feldolgozásához szükséges édesvíz adott vízminőségi előírások kielégítése érdekében. A vízlábnyom mérhető egyetlen folyamatnál (pl. rizstermesztés), adott terméknél (p.l egy farmernadrág), a gépkocsiba töltött üzemanyagnál, illetve egy multinacionális vállalat teljes egészénél. A vízlábnyom arról is tájékoztathat, hogy

SZÓJEGYZÉK

Üvegházhatású gázok kibocsátása a mezőgazdaságban

371


SAME World Edu-kit mennyi vizet fogyaszt adott ország, illetve globálisan adott folyómedencében vagy egy víztározóból.A vízlábnyomon keresztül a vállalkozások láthatják a vízzel kapcsolatos ületi kockázatot, a kormányok megérthetik a víz szerepét és a vízfüggőséget gazdaságukban, valamint a fogyasztók megismrehteik az általuk használt termékekben rejtett víz mennyiségét. És ami a legfontosabb: mindezek stratégiai lépések megtételére ösztönöznek a fenntartható, hatékony és igazságos vízfelhasználás irányába. További részletek, adatok, kiadványok, interaktív eszközök (például személyes vízlábnyomkalkulátor) a Water Footprint Network honlapján (http://waterfootprint.org/ ).

Kulcsszó(-szavak): Vízlábnyom

KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG

a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló megállapodást a dániai Aarhusban írták alá 1998-ban, így Aarhusi egyezmény néven ismert. Közjogokat biztosít az információhoz való hozzáféréssel, a nyilvános részvétellel és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatban a kormányzati döntéshozatali folyamatoknál a helyi, országos vagy határokon átívelő környezeti ügyekben. A nyilvánosság és a közhatalom közötti együttműködésről szól. Kulcsszó(-szavak): Aarhusi Egyezmény

A világ népessége

A„világ népessége” a világon élő emberek becsült számát jelenti. 2015 áprilisában a becsült érték 7,3 milliárd körüli volt. Annak ellenére, hogy a világ egyes részein csökken a lakosság, az általános tendencia a világ népességének növekedése irányába mutat. Az Egyesült Nemzetek becslése szerint 2050-re a világon élő emberek száma el fogja érni a 9,2 milliárdot. Az aktuális állapot webhelyen tekinthető meg (http://www.worldometers.info/world-population/ ) Kulcsszó(-szavak): A világ népessége

Aarhusi Egyezmény

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak

A zöld területek növelése a városi környezetben, az ilyen területek kezelésének és kialakításának megfelelőbb beépítése a várostervezési folyamatba. Kulcsszó(-szavak): Zöldítés a városokban

SZÓJEGYZÉK

Zöldítés a városokban

Agromérgek

A mezőgazdasági, állattenyésztési és háztáji környezetben használt növényvédő szerek. Ilyenek például a rovarirtó és a gyomirtó szerek. Ide sorolhatók a mérgező oldószerek, festékek, kenőanyagok, valamint a tisztításra és fertőtlenítésre szolgáló termékek. Ezek számos veszélyt jelentenek a környezetre, il 372


SAME World Edu-kit

Alulról jövő kezdeményezés

Az alulról jövő kezdeményezések a politikai piramis alján helyezkednek el, az intézmények ellentétei, és elvileg mindenkit magában foglalnak, azokat az átlagembereket is, akik semmiféle politikai szerepet nem töltenek be. Az alulról jövő kezdeményezés egyének önszerveződő csoportja, akik egy közös célért dolgoznak, önkéntes alapú, non-pro t szervezetként. Az alulról jövő kezdeményezések általában kevésbé formálisak, és helyi szinten aktívak. Kulcsszó(-szavak): Alulról jövő kezdeményezés

Bevált gyakorlat

A fenntartható gazdaság megvalósulása nem csak a fenntartható technológiáktól és termékektől függ. Fontos az is, hogyan valósulnak meg és működnek a folyamatok. A változás iránt elkötelezetteknek tudatosítani kell, hogy miért cselekszenek, és hogyan kezeljék az újjal szembeni bizalmatlanságot. A bevált gyakorlatok azok tapasztalatait tartalmazzák, akik már végigmentek ezen folyamaton, ezekből pedig tanulhatunk. Kulcsszó(-szavak): Bevált gyakorlat

Biológiai invázió

Az a folyamat, amelyben fajok (vagy genetikailag elkülönített népességek) új területekre hatolnak be, emberi közreműködés vagy természetes terjeszkedés következtében. Kulcsszó(-szavak): Biológiai invázió

Bírósági eljárások nélküli kivégzések

SZÓJEGYZÉK

letve az állatok és az emberek egészségére is. Az agromérgek használatának a ritkább és láthatóbb akut hatásai mellett többféle, kevésbé észrevehető, így sokkal veszélyesebb, krónikus következményei is vannak: később jelentkező idegmérgező hatás, kromoszómaváltozások, máj- és vesekárosodás, perifériás ideggyulladás, szívrendellenesség, kontakt bőrgyulladás, tüdőasztma, Parkinson-kór, a rák, a tüdőhegesedés és a túlérzékenység különféle típusai, nem is említve más, kevésbé általános vagy kevésbé vizsgált következményeket. Kulcsszó(-szavak): Agromérgek

Személy kormányzati hatalom általi meggyilkolása bírósági tárgyalás vagy jogi eljárás nélkül. Ez gyakran irányul politikai, szakszervezeti, másképp gondolkodó, vallási vagy közösségi vezetők ellen, végrehajtója a kormányzat vagy más állami szerv, például a fegyveres erők vagy a rendőrség lehet. Kulcsszó(-szavak): Bírósági eljárások nélküli kivégzések

Csereügylet

A csereügylet tárgyak vagy szolgáltatások pénz használata nélküli kicserélését jelenti egyes személyek között vagy egy közösségen belül. A pénzügyi ügyletek alternatívája. Sok városban, valamint az interneten találhatók úgynevezett cserekörök vagy csereboltok. Kulcsszó(-szavak): Csereügylet

Életmód

Egyének, csoportok vagy egy kultúra érdekeit, nézeteit, viselkedésmódjait és magatartását jelentheti. Tágabb értelemben napi fogyasztási cikkeink kosarára vonatkozik. Kulcsszó(-szavak): Életmód

Eltartóképesség

Azon élőlények (például emberek) maximális száma, akiket adott terület erőforrásai jelentős lemorzsolódás nélkül képesek fenntartani.

373


Kulcsszó(-szavak): Eltartóképesség

Kulcsszó(-szavak): Faj

Endemizmus

Fogyasztás

Ökológiai jelenség annak jelzésére, hogy egy növény vagy állat kizárólag egy adott helyen él. Kulcsszó(-szavak): Endemizmus

Erdőirtás

Egy területen az összes fa kivágása vagy felégetése. Kulcsszó(-szavak): Erdőirtás

Értékesítési csatorna

Az az útvonal, amelyen keresztül az árucikkek és szolgáltatások az eladótól a fogyasztóhoz kerülnek, illetve a termékekért való ki zetések a fogyasztótól az eladóhoz kerülnek. Az értékesítési csatorna lehet egészen rövid közvetlen ügyletként az eladó és a fogyasztó között, vagy útközben magában foglalhat számos kapcsolódó közvetítőt, például nagykereskedőket, elosztókat, ügynököket és kiskereskedőket. Kulcsszó(-szavak): Értékesítési csatorna

Értéknövelő újrahasznosítás / up-cycling

Az értéknövelő újrahasznosítás termékek újbóli felhasználását jelenti. Hulladék anyagok vagy használhatatlan, felesleges termékek átalakításának folyamatát jelenti jobb minőségű vagy jobb környezeti értékű új anyagokba vagy termékekbe. Kulcsszó(-szavak): Értéknövelő újrahasznosítás / up-cycling

Faj

Gyakori értelmezés szerint olyan élőlények csoportja, amelyek ténylegesen vagy potenciálisan képesek szaporodni egymással.

Az uralkodó közgazdaságtani felfogás szerint árucikkek és szolgáltatások egyének általi megvásárlása (míg a kiadások más típusai – a beruházások, a köztes fogyasztás és a kormányzati kiadások – külön kategóriákba kerülnek). Kulcsszó(-szavak): Fogyasztás

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

Fogyasztói szuverenitás

A fogyasztók képessége annak meghatározására, hogy milyen termékeket és szolgáltatásokat állítsanak elő. Az elmélet szerint a gyártók helyett a fogyasztók tudják legjobban megítélni, hogy mely terméket a leginkább hasznosak a számukra. Mivel a fogyasztói piacok erősen függnek a kereslettől, a gyártóknak gyelemmel kell kísérniük a fogyasztók igényeit, ha termékeiknek esélyt kívánnak adni a sikerre. Kulcsszó(-szavak): Fogyasztói szuverenitás

Földrablás, földkisajátítás

Az elmúlt években különböző szereplők - a nagy külföldi és hazai üzleti és pénzügyi társaságoktól a kormányokig - kezdeményezték nagyméretű mezőgazdasági területek elkerítését világszerte, de főként a Globális Délen. Ezek nagyméretű ipari és agráripari kockázati tőkebefektetések, gyakran nagyméretű vidékfejlesztési beruházásnak álcázva. De a vidéki, főleg a szegényebb és sebezhető lakosság előnyére szolgáló beruházás helyett ez az eljárás a földés a vízrablás új hullámát jelenti. Ez olyan globális jelenség, amelynél a földhöz és más szorosan kapcsolódó természeti erőforráshoz való hozzájutás, használat és jog átvétele történik – nagy méretben és/vagy nagyméretű tőke által. Következménye a vidéki megélhetésre és ökológiára, az emberi jogokra és

374


a helyi élelmiszerbiztonságra gyakorolt negatív hatások láncolata. Kulcsszó(-szavak): Földrablás, földkisajátítás

Gall-Peters vetület

A „Gall-Peters vetület” kifejezés egy területileg pontos világtérképre utal, amelyet először 1974-ben tett közzé Arno Peters történész és térképész James Gall korábbi munkájára alapozva. A Gall-Peters térképen egy négyzetméter ábrázolás mindig egy négyzetméterként történik függetlenül attól, hogy az adott terület a Föld mely részéhez tartozik. A Mercator térképpel ellentétben az egyenlítőhöz közeli területek megnyújtva jelennek meg, míg a sarkokhoz közeli területek összenyomva. A hosszúságés szöghűséget nem őrzi meg. Az általánosan használt Európa-központú vetületekkel (a Mercator vetület) szemben a Harmadik Világ országai tényleges méretüknek megfelelően jelennek meg. A Mercator vetület (1569) szöghűségéről és az egyenlítő körüli területek pontosságáról ismert, valamint jellemzője a rendkívüli torzítás a sarkok környékén. A Mercator térkép területileg nem pontos. Kulcsszó(-szavak): Gall-Peters vetület

Globális környezeti állampolgárság

Mindenki egy nagyobb ökoszisztéma szerves része, és jövőnk minden egyes személytől függ, akiket érintenek a kihívások, és akiknek felelősen és pozitívan kell viselkedniük a környezettel szemben. Egész nap és minden nap változásokra van szükség az életünkben, hogy környezettudatos polgárokká váljunk (http://www.cep.unt.edu/citizen.htm). Kulcsszó(-szavak): Globális környezeti állampolgárság

Globális középosztály

A gyors gazdasági növekedés és vagyonfelhalmozás következtében az ún. feltörekvő gazdaságokban a középosztály – a felső osztály és a zikai dolgozók közötti társadalmi csoport – globális méreteket ért el, és becslések szerint ma a teljes népesség felénél nagyobb arányú. Ide tartoznak a szakemberek (egyetemi oktatók, tanárok, ügyvédek, mérnökök, orvosok), a közalkalmazottak és a szellemi dolgozók. A középosztály tagjainak közös vonása a társadalmi szerkezetbeli helyzetükből adódó kiváltságokra való jogosultság tudata, amelyet továbbadnak gyermekeiknek is, erősítve így a társadalmi rétegződés fenntartását és a felfelé irányuló társadalmi mobilitás vágyát. Kulcsszó(-szavak): Globális középosztály

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

Globalizált pénzügyi kapitalizmus

A modern kapitalista társadalmak fejlődésének jelenlegi állapota. Az előző szakaszoktól ezt a kapitalizmusnak mint a termelés gyakorlatilag egyetlen módjának világméretű túlsúlya különbözteti meg. A pénzügyi kapitalizmusban az áruk és szolgáltatások előállításának folyamatai alá vannak rendelve a nyereség pénzügyi rendszeren keresztüli felhalmozásának. A részvénytársaságok, bankok, befektetési alapok és egyének által az értékpapírokkal, kötvényekkel és más pénzügyi eszközökkel végzett kereskedése nagy hatással van az ún. valós gazdaságra, mivel a nyereség megérzett értékek és előrejelzések változásain keresztül termelődik, ami a pénzügyi piacok rendkívül spekulatív és változékony természetéhez vezet. Susan Strange, a nemzetközi kapcsolatok kutatója kaszinókapitalizmusként hivatkozott erre a szakaszra. Kulcsszó(-szavak): Globalizált pénzügyi kapitalizmus 375


Hulladékkezelés

Hova kerülnek az e-hulladékok, a fölösleges ruhák és a megmaradt ételek? Ezek többsége a Globális Dél országaiba kerül, ami nagy kihívást jelent az emberek, a környezet és a gazdaság számára.Évente sok millió tonna elektronikus hulladékok keletkezik világszerte. Becslések szerint ennek kétharmadát a Globális Dél országaiba szállítják, az elsődleges célpont Nigéria, Ghana, Pakisztán, India és Kína. A számítógépeket, televíziókat, hűtőgépeket stb. tartalmazó e-hulladékot használt termékként jelentik be. Az e-hulladék legnagyobb része azonban olyan apró alkatrész, amelyet azért exportálnak, hogy elkerüljék a költséges hulladékkiszerelést a származási országokban. Az ehulladék célországaiban az emberek, főleg a nők és a gyerekek, a szeméthegyekben keresgélnek megélhetésként. Ezt puszta kézzel végzik. Ezzel veszélyeztetik az egészségüket, hiszen mérgező anyagoknak vannak kitéve védőeszközök nélkül. Például az ólom hatással lehet a termékenységre, a higany károsíthatja az idegeket, a kadmium pedig a veséket. Emellett az e-hulladék megzavarhatja a növekedést, és légzési rendellenességet okozhat, amikor belélegzik a dioxint, furánt és az aromás szénhidrogéneket. Ráadásul az összes mérgező anyag a környezetbe kerül, így szennyezik a talajt és a vizet. A Greenpeace közzétett egy interaktív térképet (http://www.greenpeace.org/international/en/campaigns/detox/electronics/ the-e-waste-problem/where-does-e-wasteend-up/ ), amely az elektronikus hulladék útvonalait mutatja be. Lehet, hogy a hulladék más országokba szállítása pozitív hatással van a helyi gazdaságra. Továbbá új munkahelyek létrehozásában is segíthet. Másrészt viszont tönkreteszi a meglévő gazdasági szerkezeteket. Az egyik sokat idézett példa a használt ruha esete. Tanzániában például

a helyi textilgyártás csökkent a Globális Észak országaiból importált használt ruhák miatt.Egy másik példa az olyan termékek, ahol – a segélyek miatt – jelentős a túltermelés a Globális Észak országaiban,ilyen például a csirke, a tej, a paradicsom, a sertéshús és a búza. A csirkék legnagyobb részét nem eszik meg, és a hulladékot exportálják, elsősorban afrikai országokba. Ezeknek az országoknak, a szabadkereskedelmi szabályok és a kikényszerített megállapodások miatt, nincs lehetőségük az import leállítására. Így veszélybe kerül a helyi gazdaság és csökken a munkahelyek száma. Sőt sok ország nem tudja garantálni a zárt, hűtött szállítást, és az importált csirkéből vásárlók közül sokan megbetegednek. További részletek ezen a linken (http://www.euractiv.com/ sections/development-policy/eu-africa-freetrade-agreement-destroys-development- policy-says-merkel) Kulcsszó(-szavak): Hulladékkezelés

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

Human Development Index (HDI, Emberi Fejlettségi Index)

A HDI mutatót Mahbub ul Haq pakisztáni közgazdász dolgozta ki 1990-ben, és elsőként Az ENSZ Fejlesztési Programja tette közzé. Alapgondolata, hogy egy ország fejlettségét az emberek és képességeik alapján határozzák meg, ne kizárólag a gazdasági növekedés alapján.A HDI három összetevőn alapul:– hosszú és egészséges élet: a születéskor várható élettartam– iskolázottsági mutató: oktatásban eltöltött évek száma és ennek várható értéke– tisztességes életszínvonal: egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritás dollárban)Forrás: Human Development Index (http://hdr.undp.org/en/ content/human-development-index-hdi) Kulcsszó(-szavak): Human Development Index (HDI, Emberi Fejlettségi Index) 376


SAME World Edu-kit

A világ egyik részéről természetes terjedelmén felül átszállított és új területen honossá váló faj. Kulcsszó(-szavak): Idegen faj

Invaziv (betolakodó) fajok

Olyan élő szervezet (növény, állat, gomba vagy baktérium), amely nem őshonos, és negatív hatással van a gazdaságra, környezetre vagy az egészségre. Nem minden meghonosított faj betolakodó. A betolakodó növények és állatok a természetes környezet elvesztése után a második legnagyobb fenyegetést jelentik a biodiverzitásra. Kulcsszó(-szavak): Invaziv (betolakodó) fajok

Kapcsolt energiatermelés

A hőerőgépek vagy az erőművek használata villamos energia és hasznos hő egyidejű előállítására. A kapcsolt energiatermelés vonatkozhat a hármas, azaz a hűtés, hő és energia (CCHP) együttes előállítására is, amely a villamos áram és a hasznos fűtés és hűtés egyidejű előállítását jelenti üzemanyag elégetésével vagy napkollektor használatával. Kulcsszó(-szavak): Kapcsolt energiatermelés

Kereslet és kínálat kiegyenlítése

Az a folyamat, amelynél a piaci felesleg a kínálati mennyiség csökkenéséhez vezet, illetve a piaci hiány a kínálati mennyiség növekedését okozza. A mennyiségi kiegyenlítés a forgalmazott termékek áringadozásának az eredménye: az árak növekednek, ha a kereslet meghaladja a kínálatot, illetve csökkennek, ha ennek fordítottja történik. Kulcsszó(-szavak): Kereslet és kínálat kiegyenlítése

Kialakulás / Feltöltődés

Lépcsőzetes folyamat, amelynek során a Föld az idők során kialakult. Kulcsszó(-szavak): Kialakulás / Feltöltődés

Közös járműhasználat

A járművek közös használatának sokféle módja van. A tömegközlekedési járművek (pl. busz, vonat, hajó és repülőgép) mellett a közlekedés legnépszerűbb módja a telekocsi, a közösségi autó és a közös taxi. A telekocsi, amikor a vezető és egy vagy több utas közösen utaznak az autóban. Ha többen használnak egy autót, csökken az egyes személyek utazási kiadása, az üzemanyagköltség, az úthasználati díj, valamint a vezetéssel járó stresszt. A közösségi autó az autókölcsönzés egy módja, amikor gépkocsit bérelnek rövid időtartamra, általában óránként. Ez jó azoknak, akik csak alkalmanként használnak kocsit, és azoknak, akik néha a naponta használttól eltérő típusú gépkocsihoz szeretnének hozzájutni. A megosztott taxi a taxi és a busz közötti közlekedési mód. Ezek a bérelhető járművek jellemzően kisebbek a buszoknál, és általában az utasokat előre kijelölt útvonalon veszik fel menetrend nélkül, az indulás akkor történik, amikor minden hely betelt. A járművek bárhol megállhatnak utasok felvételéhez vagy kiszállásához. A fejlődő országokban gyakran megtalálható utasszállítási forma az új technológiák segítségével mobilhívásokon és on-line foglalásokon keresztül kezelhető, így össze tudja kötni különböző ügyfelek egymáshoz illeszkedő útvonalait. Kulcsszó(-szavak): Közös járműhasználat

SZÓJEGYZÉK

Idegen faj

377


Közösségi mezőgazdaság (CSA)

A mezőgazdaság és az élelmiszer-elosztás alternatív, helyi szervezésű gazdasági modellje. A CSA (http://www.safs.msu.edu/culturaldiv/ csa.htm) egyúttal olyan személyek hálózatát vagy közösségét is jelenti, akik elkötelezettek egy vagy több helyi farm támogatásában, így a termelők és a fogyasztók közösen vállalják az élelmiszer-termelés kockázatát, illetve együtt osztoznak a nyereségen. Kulcsszó(-szavak): Közösségi mezőgazdaság (CSA)

Megújuló energiaforrások

Energia olyan erőforrásokból származó előállítására vonatkozik, amelyek belátható időn belül természetes módon újratermelődnek, ilyen a napfény, a szél, az eső, az árapály, a hullámzás és a geotermikus hő.[2] A megújuló energia három alapvető területen felváltja a hagyományos üzemanyagokat: áramtermelés, lég- és vízfűtés/hűtés és motorüzemanyagok. Kulcsszó(-szavak): Megújuló energiaforrások

Migráció

Az emberek elvándorlása a világ egyik helyéről egy másikra, rendszerint végleges vagy átmeneti tartózkodáscéljából, amely sokszor az országhatár átlépésével jár (http:// www.nationalgeographic.com/xpeditions/ lessons/09/g68/migrationguidestudent.pdf ) Kulcsszó(-szavak): Migráció

Munkafeltételek

A Globális Dél országaiban a gyárak, bányák és ültetvények többségében a munkafeltételek megsértik az emberi jogokat. Ez tapasztalható a ruhát, elektronikus eszközöket és játékokat

előállító gyárakban, a gyapot-, a szója-, a pálmaolaj-, a virág- és a kakaóültetvényeken, az arany- és más ércbányákban, valamint olyan munkahelyeken, ahol pamutfonás, szövetfestés vagy homokfúvás történik.A megélhetéshez szükséges minimális bér emberi jog. Egy dolgozónak képesnek kell lenni fenntartani önmagát és gyermekeit, fizetni a bérleti díjakat, fedezni az oktatási, egészségügyi, ruházkodási és utazási kiadásokat, valamint félretenni valamennyi megtakarítást. Az IAO megállapodásnak megfelelően a 48 órás szabályos heti munkaidő nem léphető túl, és a minimálbért ki kell fizetni. Sajnos számos országban ez nem történik meg. Míg a nemzetközi vállalatok évente milliós nyereségre tesznek szert, az emberek 48 ledolgozott óra ellenére sem jutnak hozzá a minimálbérhez. Ennek káros következményei vannak az életminőségre, mivel műszakon túl is dolgozniuk kell, vagy másodállást kell vállalniuk. Ha megbetegszenek, nem vehetnek ki szabadságot, és gyakran nincs más lehetőségük, mint kölcsön kérni. Ha elveszítik a munkahelyüket, semmi nélkül maradnak. A megélhetéshez szükséges minimális bérről lásd a Clean Clothes Campaign, 2014 jelentését(https://www.cleanclothes.org/ livingwage/tailoredwages/tailored-wage-report-pdf ) A másik nagy probléma a munkavállalók védelmének hiánya. Sokaknak mérgező vegyszereket kell belélegeznie a munka során. Például nem biztosítanak védőruházatot vagy maszkot a rovarirtó szerek elleni védelemhez a földeken, illetve a bányászatnál vagy a fémfeldolgozó eljárásoknál, az elektronikus eszközöket gyártó üzemekben és a ruházati iparban (amikor rovarirtó szerekkel átitatott pamutot és homokfúvatott ruházatot fonnak vagy varrnak). Ennek következménye a különböző betegségek kialakulása. A Glyphosat növényirtó szer például rákot okozó szer, és születési rendellenességekhez vezet. A homokfúvatás szilikózist vált ki a tüdőben, és emberek ezreinek halálát okozza évente.

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

378


A gyapotültetvényeken használt rovarirtó szerekkel közvetlenül érintkeznek a dolgozók és belélegzik azokat, ami mérgezéshez vezet. A pamut feldolgozásakor például a fonást vagy a varrást végző dolgozók szédüléstől, hányingertől és krónikus légzőszervi betegségektől szenvednek. Sok dolgozó az ültetvények közelében él, és folyamatosan érintkezésbe kerül ezekkel a szennyeződésekkel. Emellett a talaj és a víz is mérgezővé válik. The report by the Az KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG Foundation, 2007 jelentése részletesen ismerteti az érintett vegyszereket (http://freesetglobal. com/uploads/images/tees/resources/the_deadly_chemicals_in_cotton.pdf ). A munkavállalók védelmének hiánya és a méltatlan bánásmód katasztrófákhoz is vezet a Globális Délen. Rana Plaza városában (Banglades) egy ruházati gyár összeomlása 1137 személy halálát és 2500-nál több sérülését okozta 2013-ban. A gyár tulajdonosaiként a nemzetközi vállalatok mind a mai napig semmiféle kártalanítást sem fizettek. Az esetről a Social Europe Report jelentésben olvashat, Friedrich Ebert Stiftung, 2015 (http://www.socialeurope.eu/wp-content/ uploads/2015/01/SER-RanaPlaza.pdf ) Súlyos következménye van a kizsákmányoló gyermekmunkának is, ami széles körben elterjedt az ültetvényeken, a bányászatban, a gyárakban és a szemétszállításban. A gyermekek gyakran szerződés nélkül dolgoznak, kevesebb bérért vagy bármiféle ellenszolgáltatás nélkül, hosszú munkaidőben,fizikailag megerőltető munkakörben, gyakran ki veszélyes vegyszerek között. Így semmi esélyük sincs iskolába járni, és kitörni a szegénységből. Statisztikailag nehéz meghatározni azon gyermekek, különösen lányok számát, akiket a szüleik az adósságok ki zetése miatt eladtak, és így rabszolgaként dolgoznak. A dél-indiai ruházati iparban alkalmazott gyermek- (rabszolga) munkáról példul elkészült a SOMO & ICN jelentés, 2012 (http://www.saubere-kleidung.

de/images/05_pdf/2012/2012-07-23_update_maid-in-india.pdf ). Rendkívül magas a női dolgozók aránya például a ruházati gyárakban és a virágfarmokon. Közülük sokan hátrányos megkülönböztetés áldozatai. A foglakoztatásnál kisebb biztonságban vannak. Állandó szerződés nélkül dolgoznak. Amikor kizárólag ők gondoskodnak a gyermekeikről, nincs idejük rájuk a túlórák miatt. A felügyeletüket is nehezen tudják megoldani, amikor előzetes bejelentés nélkül kell túlórát vállalniuk. Emellett a bérük is olyan alacsony, hogy nem engedhetik meg, hogy segítséget fogadjanak. Ha nincs megfelelő közlekedés az esti túlórák után, a nők biztonsága is veszélybe kerül. A védőruházat hiánya súlyos problémát vet fel a terhes nőknél, akik vegyszereknek vannak kitéve. Mivel általában nem létezik szülési szabadság, a nők anyagi bizonytalanságban élnek. Számos asszony eltitkolja terhességét, vagy megszakítja azt. Mindkettő hosszú távú egészségügyi problémákat okozhat. A munka során gyakori a szexuális zaklatás, és a nők többsége fél jelenti ezt, mivel sebezhető helyzetben van, és a vezetőségben általában többségben vannak a fér ak. Például ilyen helyzetről szól a kenyai vágott virág szektorral foglalkozó NRI jelentés (http://www.ids.ac.uk/ids/global/pdfs/ et&Gender_kenyaReport3.pdf ) Kulcsszó(-szavak): Munkafeltételek

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

Mutatószámok

A GDP rendelkezik néhány hiányossággal: például az úgynevezett informális szektor (például a bolhapiacon való értékesítés) arányára csak becslések vannak. A nem fizetett/reproduktív munkát (például egy hozzátartozó gondozása) pedig egyáltalán nem mérik. Ugyanígy nem mérik az úgynevezett külső hatásokat, mint például az erőforrások felhasználása vagy a környezet szennyezése.

379


SAME World Edu-kit PP-004-GDP.pdf ). Kulcsszó(-szavak): Mutatószámok

Nemnövekedés

A fenntartható nemnövekedés a termelés és a fogyasztás visszafogása, amely növeli az emberi jólétet, valamint javítja az ökológiai feltételeket és igazságosságot a bolygón. Egy olyan jövőképre épül, ahol a társadalmak a saját ökológiai erőforrásaikból élnek, nyitott, helyi gazdaságok és egyenlően elosztott erőforrások jellemzik. Az ilyen társadalmaknak többé nem kell „növekedni vagy megszűnni”. Az anyagi felhalmozás nem lesz elsődleges szempont. A termelékenység helyett az elegendőség a fő szempont, és az innováció középpontjába a technológia helyett új közösségi és műszaki szempontok kerülnek. A nemnövekedés nem csak a GDP mint átfogó politikai cél számára jelent kihívást, hanem célja a termelés és a fogyasztás alacsonyabb és fenntartható szintjére való átállás, a gazdasági rendszer csökkentése, hogy több teret kapjon az együttműködés és az ökoszisztéma. Kulcsszó(-szavak): Nemnövekedés

SZÓJEGYZÉK

Ezenkívül a GDP semmit sem mond a nyereség és a jövedelem felosztásának módjáról. Ezzel szemben viszont a GDP növekszik, amikor gépkocsibaleset, természeti katasztrófa történik vagy háború tör ki. Tehát a GDP, és így a gazdaság növekedése nem feltétlenül kedvező az emberek és a környezet számára. Eredetileg a GDP fogalmát csak azért vezették be, hogy mérjék a társadalom jólétét. Idővel azonban azt gondolták, hogy a növekvő GDP és a növekvő gazdaság egyenértékű a jobb élettel. Vannak azonban más mutatószámok is. Az egyik ilyen a Happy Planet Index (HPI, Boldog Bolygó Index), amelyet a New Economics Foundation vezetett be 2006-ban. A HPI az élettel való elégedettséget és a várható élethosszt méri egy országban az ehhez szükséges természeti erőforrások (ökológiai lábnyom) függvényében. Egy másik mutató a Gini-Index, amely a jövedelem és a vagyontárgyak egyenetlen eloszlását méri adott országon belül. Hasonlóan létezik a Genuine Progress Indicator (GPI, Valódi Fejlődés Mutatója), amely a GDP mellett figyelembe veszi az informális és nem fizetett munkát, és levonja a környezetszennyezés és a bűnesetek költségét. További mutató a Social Progress Index 2015 (Társadalmi Fejlődés Mutatója), amelyet a Social Progress Imperative fejlesztett ki, és kiindulásként három dimenziót vesz figyelembe: alapvető emberi igények, a jólét alapjai és lehetőség az egyéni fejlődésre. Előtérbe helyezi a környezetei tényezőket és a közösségi szempontokat. Valamennyi fenti mutatónak vannak előnyei és hátrányai. De legalább kísérletet tesznek az egyoldalú gazdasági teljesítményen kívül más tényezők figyelembevételére. A GDP bírálatáról, valamint az említett és más mutatókról további tudnivalók olvashatók ebben a cikkben: Beyond GDP: The need for new measures of Progress, 2008 (https://www.bu.edu/pardee/ les/documents/

Nemnövekedés alapú termelési modellek

A nemnövekedő vagy növekedés utáni gazdaság nem egységes mozgalom. A növekedés utáni gazdaság német felfogását Niko Paech az alábbiakban foglalta össze: A növekedés utáni gazdaság stabil fogyasztásból és ellátási struktúrákból áll annak ellenére, hogy nincs növekvő GDP. Ilyen növekedés utáni gazdasági állapot elérése érdekében csökkenteni kellene a gazdasági növekedést kiváltó szükségszerűségeket. A modell 3 alapeleme: 1.pénz nélküli helyi ellátás, 2. kamat nélküli kiegészítő regionális pénznemeken alapuló regionális értékláncok, 3. minimális globális

380


SAME World Edu-kit orabout-post-growth/ ) Kulcsszó(-szavak): Nemnövekedés alapú termelési modellek

Ökológiai korlátok

Az Earth Overshoot Day (Ökológiai túllövés napja) a Global Footprint Network (Ökológiai lábnyom hálózat,http://www.footprintnetwork. org/en/index.php/GFN/ )kampánya, és arra a napra utal, amikor a természeti erőforrások iránti emberi igény meghaladja a Föld fenntartható kapacitását. Az év hátralévő részében az emberek az éghajlat, a biodiverzitás és más természeti erőforrások rovására élnek. 2014-ben ez a nap augusztus 19-re esett. A természeti erőforrások felhasználásában persze hatalmas különbségek vannak az országok között és az egyes országokon belül. Az Ökológiai túllövés napjának dátumát a globális ökológiai lábnyom és a globális biokapacitás közötti összefüggésből számítják ki. A biokapacitás egy biológiailag termékeny terület kapacitását jelenti a megújuló erőforrások és a hulladék elnyelése alapján. Ha a terület ökológiai lábnyoma meghaladja biokapacitását, fenntarthatatlan állapot következik be. Az ökológiai lábnyom egy személy vagy közösség környezetre gyakorolt hatása, a földterület mennyiségét jelzi, ami a felhasznált természeti erőforrások megújulásához szükséges. A biokapacitás és az ökológiai lábnyom mérése hektárban történik. Mivel az erőforrások mennyisége és a hulladék elnyelésének lehetősége korlátozott, a Föld biokapacitása is korlátozott. Például természeti korlátai vannak annak, hogy a halászati erőforrások milyen gyorsan állnak helyre, vagy hogy mekkora mennyiségű széndioxidot képesek elnyelni az erdők. A WWF általvkiadott 2014-es Living Planet Report (Élő Bolygó Jelentés)(abbcd57a2a90674a4bcb7fab6 c6198d0.ssl.cf1.rackcdn.com/Living_Planet_Report_2014.pdf ) érzékletesen bemutatja, hogy jelenleg másfél Föld erőforrásaira lenne szükség

SZÓJEGYZÉK

nemzetközi munkamegosztás. A regionális gazdaság kiegészítő regionális pénznemekből és regionális értékláncokból áll. A regionális pénznemek lerövidítik az értékláncokat, mivel csak adott régióra vonatkoznak, és ideális esetben nincs kamat, a spekuláció és a felhalmozás megelőzése érdekében. A regionális értékláncok rövidek, világosak és átláthatók, mert a termékeket regionálisan, helyben állítják elő, gyakran maga a fogyasztó közreműködésével. Így rövidebbek a szállítási útvonalak, ami nem csak a zárt termékciklusoknak jó, hanem elősegíti a termelők és a fogyasztók közötti jó kapcsolatot is. A közösség által támogatott mezőgazdasághoz hasonlóan ez is a kölcsönös bizalomra épül. Az átláthatóság és a közvetlen kapcsolat a bizonytalanságot is csökkenti mindkét oldalon. A regionális gazdaság magában foglalja a külső ellátás, a globalizált termelés és fogyasztás iránti csökkenő igényt is. Ennek természetesen következményei vannak a fogyasztók számára: nem vásárolhatnak meg bármikor bármit, egyes termékek nem mindig elérhetők, ez az önálló vagy a közösségi termeléstől függ, fontos eleme az újrahasznosítás, javítás és a tárgyak és szolgáltatások közös használata– így a fogyasztók és a termelők fokozatosan összekapcsolódnak. Ehhez viszont tartós, könnyen javítható termékek kellenek. Fontos szempont az idő, a kézművesi és rögtönzött szakértelem, valamint a közösségi hálózat.A regionális gazdaságon belül alapérték az elégséges mennyiség. Erre azonban nem szabad csak önmegtartóztatásként tekinteni, sokkal inkább nyereség, időben és társadalmi kapcsolatokban, valamint megszabadulás a mindenáron való fogyasztási kényszertől és a függőségtől, bizonytalanságtól.További részletek Niko Paech 2009-es cikkében (http://www.postwachstumsoekonomie.org/ Paech_Oekonomie-jenseits-Wachstum.pdf ) és a következő webhelyen (http://postgrowth.

381


az emberiség természettel kapcsolatos igényeinek kielégítéséhez.A gazdasági növekedés jelentősen növeli a természeti erőforrások felhasználását és a hulladékmennyiséget. A Planetary Boundaries (Bolygóhatárok) keretrendszer kilenc szabályozási jellemzőt de niál, amelyek stabil állapotban tartják a Földet, és amelyeket az emberek befolyásolnak. Ezek a jellemzők a következők: sztratoszferikus ózonfogyás (a sztratoszferikus ózonréteg kiszűri a Napból származó ultraibolya sugárzást), a bioszféra integritásának elvesztése (a biodiverzitás elvesztése és kioltása), vegyi szennyezés és új anyagok szabadon engedése (mérgező és hosszú élettartamú anyagok kibocsátása, például szintetikus szerves szennyezőanyagok, nehézfém vegyületek és radioaktív anyagok), klímaváltozás, óceánok savasodása, édesvízfogyasztás és a globális hidrológiai ciklus, a földrendszer változása (a föld átalakítása emberi használatra, például mezőgazdasági földterület), nitrogén- és foszforáramlások a bioszférába és az óceánokba (a nitrogén és a foszfor a növények növekedéséhez elengedhetetlen elem, például műtrágya) és az atmoszféra aeroszolterhelése (az aeroszolok hatása a Föld éghajlati rendszerére). Három határt már átléptünk, ezek a következők: a biodiverzitás elvesztése, klímaváltozás és nitrogén. A bolygóhatárokról további tudnivalók olvashatók a Stockholm Resilience Center webhelyén (http://www.stockholmresilience.org/21/research/research-programmes/ planetary-boundaries.html)Hasonló két elmélet az olajcsúcs és a mindennek a hozamcsúcsa. Az olajcsúcs elmélet szerint a gazdaságosan kitermelhető olajforrások felfedezései nem tartanak lépést a növekvő igényekkel. 1956ban M.King Hubbert amerikai geofizikus kiszámította, hogy az Egyesült Államokban a fosszilis üzemanyagok kitermelési aránya 1970 körül fogja elérni a csúcspontját, majd hanyatlani kezd. 2008-ban az Energy Watch Group közzétett egy átfogó jelentést (http://

energywatchgroup.org/wp-content/uploads/2014/02/2008) 02_EWG_Oil_Report_updated.pdf ) a világ kőolajtermeléséről. A jelentés állítása szerint a világ kőolajtermelése soha többé nem fog jelentősen növekedni, és hamarosan határozott hanyatlás fog kezdődni. A jelentés 2030-ig a világ kőolajtermelésének felére csökkenését jelzi. Bár vannak új (ökológiailag vitatható) technológiák kőolaj kivonására, a lefelé irányuló tendencia nem állítható meg. A mindennek a hozamcsúcsa elmélet számos olyan kulturális, lélektani és gyakorlati változtatással foglalkozik, amelyeket végre kell hajtanunk, mivel a természet növekvő mértékben megszabja új korlátainkat. Állítása szerint nem csak a kőolaj, de más erőforrások széles választéka is elérte kivonásának hozamcsúcsát, ilyenek például az ércek és a nemes földfémek. További tudnivalók találhatók Dr. Mario Schmidt professzor 2012-es jelentésében (http://umwelt.hspforzheim.de/ leadmin/dokumente/2012/Electronic_Displays_2012_Schmidt.pdf ). Kulcsszó(-szavak): Ökológiai korlátok

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

Talajképződés

A talaj kialakulásának egyik folyamata. Kulcsszó(-szavak): Talajképződés

Technológiák

Az összes olyan folyamat és termék, amelyek elvezethetnek a természeti erőforrások feldolgozásának és hasznosításának fenntarthatóbb módjához, ilyenek például a megújuló energiaforrásokat használó berendezések vagy a természeti erőforrásokat a hatékonyság szempontjából kedvezőbb eredménnyel használó készülékek. Kulcsszó(-szavak): Technológiák 382


SAME World Edu-kit

Ökológiai szempontból a termékek életciklusa az egymást követő fázisokat jelenti, amelyeken élettartamuk során áthaladnak a nyersanyagoktól a kidobásig vagy újrahasznosításig. Az életciklus megállapításánál általában négy fázist különböztetnek meg: előállítás, forgalmazás, fogyasztás és kidobás (vagy újrahasznosítás), és ezek mindegyikénél gyelembe veszik a folyamat során felhasznált levegő, víz, talaj és energia mennyiségét. A termékek életciklusának ökológiai felfogását nem szabad összetéveszteni a gazdasági életciklussal, amely értékesítési szempontból eltérő fázisokat vesz gyelembe: az új termék bevezetésétől az elterjedéséig, és végül a piacról való eltűnéséig, amikor egy, az igényeket jobban kielégítő új termék lép helyére. Kulcsszó(-szavak): Termékek életciklusa

Túltermelés

Termékek keresletet meghaladó kínálata a piacon. Ez az árak csökkenéséhez és/vagy eladatlan árucikkekhez vezet, emellett munkanélküliséget is okozhat. Kulcsszó(-szavak): Túltermelés

Újrahasznosítás

A hulladék anyagok új termékekbe való beépítésének folyamata. Célja a potenciálisan hasznos anyagok kidobásának megelőzése, a friss nyersanyagok fogyasztásának, az energiafelhasználás, a légszennyezés (eléget és miatti) és a vízszennyezés (földfeltöltés miatti) csökkentése, a „hagyományos” hulladékkezelés igényének csökkentésével és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Kulcsszó(-szavak): Újrahasznosítás

KÖRNYEZETI MIGRÁCIÓ „Vastag bőrű”/Érzéketlen (thin stick)

A személyes kritika gyelmen kívül hagyása. Ha valaki hosszú ideig előítélet vagy sztereotípiák áldozata, egyfajta kon iktuskerülő magatartást alakíthat ki, melynek jellemzői a kivonulás, láthatatlanság, engedelmesség, elszigetelődés. A diszkrimináció áldozata nem avatkozik be és nem száll szembe az agresszorral, hogy elkerülje a kon iktust és a további áldozattá válást. Kulcsszó(-szavak): „Vastag bőrű”/Érzéketlen (thin stick)

SZÓJEGYZÉK

Termékek életciklusa

A globális állampolgár: tudás, értékek, attitűd és kompetenciák

Az UNESCO ausztriai bizottsága szerint a tudás szempontjából a globális állampolgár képes világméretű problémák felismerésére azok társadalmi, politikai, kulturális, gazdasági és környezeti dimenziójával. A globális állampolgár számára a nemzeti, vallási, kulturális és szociális szerepek kevésbé fontosak, mint a nagy közös szerep, az, hogy emberek vagyunk. Az értékek közül az olyan egyetemes ér tékeket részesíti előnyben, mint az igazságosság, az egyenlőség, a méltóság és a tisztelet. Képes kérdéseket feltenni és re ektálni önmagával és saját helyzetével kapcsolatban. Tisztában van a tettei és azok globális hatásai közötti összefüggéssel, pl. társadalmi rendszerek és gazdasági folyamatok kapcsán. Felismeri az egyenlőtlenség és az igazságtalanság különböző szintjeit, és tudja, hogyan léphet fel ellenük. Egy kérdést több nézőpontból is 383


SAME World Edu-kit

A hely szelleme

„Szimbolikus összefüggés, vagyis az emberek kulturálisan közös érzelmi jelentést tulajdonítanak egy helynek, ami biztosítja az egyén vagy a csoport számára a környezeti kapcsolat megértését. (…) A hely szelleme több, mint egy érzelmi vagy kognitív tapasztalat, és kulturális hiedelmeket és szokásokat is magában foglal, ami az embereket az adott helyhez köti.” Setha Low antropológus (Low, Setha M. 1992. „Symbolic Ties that Bind: Place Attachment in the Plaza.” Pp. 165-186 Place Attachment, szerkesztette: Irwin Altman és Setha Low. New York: Plenum Press) Kulcsszó(-szavak): A hely szelleme

A klímaváltozás „forró pontjai” (hot-spot)

Ez a fogalom megközelíthető a sebezhetőség vagy az éghajlati válaszadás szempontjából. Az első esetben a „forró pont”(http://www. ral.ucar.edu/staff/steinhoff/Exp_summer2013/ Papers/Climate_change/Giorgi_2006.pdf) olyan területként de niálható, amelynél a potenciális klímaváltozás hatással van a környezetre, vagy különböző tevékenységi szektorok különösen érintettek. A második esetben a „forró pont” olyan területként határozható meg, amelynek éghajlata nagy

mértékben érzékeny a globális változásra. Kulcsszó(-szavak): A klímaváltozás „forró pontjai” (hot-spot)

Autopoiesis

(önteremtés, önmagát reprodukáló szervezet)

„Az a folyamat, amikor a sajt, ha egy macska megeszi, macskává változik, és ha én eszem meg, a részemmé válik. Az a biológiai folyamat, amely éltet minden élőlényt a sejt szintjén, amikor ingerek, információ vagy külső hatás érik, és ezeket beépíti a saját szervezetébe.” (Lorenzoni, F., L’ospite bambino. L’educazione come viaggio tra le culture nel diario di un maestro, Roma-Napoli, Edizioni Theoria, 1994, p. 143). Kulcsszó(-szavak): Autopoiesis (önteremtés, önmagát reprodukáló szervezet)

SZÓJEGYZÉK

képes megvizsgálni. Rendelkezik különböző szociális kompetenciákkal, mint empátia, együttműködés, felelősség és különböző hátterű emberekkel való kapcsolat. (További részletek: ENGLISH; (http://unesdoc.unesco. org/images/0022/002277/227729E.pdf;)GERMAN; (http://www.unesco-schulen.at/sites/default/ les/ les/Brosch%C3%BCre%20Global%20 Citizenship%20Education.pdf) Kulcsszó(-szavak): A globális állampolgár: tudás, értékek, attitűd és kompetenciák

Bűnbakképzés/Bűnbakkeresés

Az emberi viselkedés olyan formája, ahol valaki (vagy egy csoport) irracionális okokból vádol egy másik embert vagy csoportot, és egy negatív dologért rá hárítja a felelősséget (például katasztrófa, gazdasági válság, bűncselekmény stb.). Kulcsszó(-szavak): Bűnbakképzés/Bűnbakkeresés

Cohousing/együt tlakás/ lakásközösség

A cohousing (ITALIANO https://it.wikipedia.org/ wiki/Cohousing) (együttlakás/lakásközösség) az együttlét és a szocializáció egy fontos formája, amely a jószomszédi viszony fogalmán, a szükségletek és erőforrások megosztásán, és a mások felé nyitáson alapul. Olaszországban sok cohousing kezdeményezés létezik, katolikus és világi vonalon is. Ezek közül néhány célja a társadalmi bevonás, valamint a hátrányos helyzetű csoportokkal

384


szembeni támogatás, elfogadás és bevonás növelése (mint a veszélyeztetett emberek, a szegénységben élő családok, a fogyatékossággal élők, a hajléktalanok és a munkanélküliek). A cohousing néhány esetben helyi non-profit szervezetek segítségével valósult meg, akik egy ún. „második jóléti” rendszert hoztak létre a lakhatási problémák enyhítésére. (ITALIANONGLESEhttp://www.secondowelfare.it/ governi-locali/enti-locali/A%20Casa%20di%20 Zia%20Jessy.html;) ITALIANO http://www.fhs.it/ scheda-progetto.php?cat=1&id_progetto=28 Kulcsszó(-szavak): Cohousing/együttlakás/lakásközösség

Diszkrimináció

Az a viselkedés, ami egyes embereket bizonyos tulajdonságaik miatt (például bőrszín, vallás, nem stb.) megakadályoz abban, hogy emberi jogaikat és mindennapi lehetőségeiket megéljék. Az alárendeltség, megalázás, elnyomás egy formája, lehet szándékos vagy enélküli tény. A diszkriminatív viselkedés megvalósulhat konkrét tettben (döntés, állásfoglalás, elutasítás) vagy a tett hiányában (ha nem védünk meg valakit, vagy bizonyos előnyt megtagadunk stb.). Kulcsszó(-szavak): Diszkrimináció

Erőforrások

Az erőforrások azok a források és eszközök, amelyek igény esetén segítség, támogatás vagy védelem nyújtásához nélkülözhetetlenek. Ezek természeti erőforrások, ha jelen vannak a természetben, és lehetnek megújuló vagy nemmegújuló erőforrások. Többféleképpen is de niálják az erőforrásokat. Vannak olyan erőforrások, amik fontosak voltak bizonyos történelmi időszakokban (gondoljunk csak a szénre), majd később jelentőségük teljesen megszűnt. Fontos, hogy az erőforrások

megítélése emberi felhasználásán alapul, és hogy ez a hasznosítás kultúránként és a környezetre vonatkozó felfogás szerint változó. Így minden erőforrás viszonylagosan kedvező: értéke attól függ, hogy hogyan használjuk és hogyan állítjuk be (lásd: 9.2. fejezet). Nézzük meg a „Presence of resources in the African continent” térképet(https://africapoor. wordpress.com/2014/12/30/africa-or-how-therest-of-the-world-is-stealing-all-the-goods-inthe-name-of-democracy-from-deep-greenresistance/), amely bemutatja, hogy a nyugati országok hogyan zsákmányolják ki az afrikai kontinens erőforrásait. Ha szembesítjük ezt a folyamatban lévő kon iktusok és háborúk térképével, világossá válik az egyértelmű összefüggés az erőforrások előfordulása, az erőforrások használata és a nemzetközi gazdasági érdekek között. Kulcsszó(-szavak): Erőforrások

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

Genfi Egyezmény

A menekültek jogállásáról szóló, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által elfogadott 1951-es egyezmény (http://www.unhcr. org/3b66c2aa10.html) a legfontosabb jogi dokumentum annak meghatározásában, hogy ki minősül menekültnek, milyen jogaik vannak, és mik az államok jogi kötelezettségei. Az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv eltávolította az egyezményből a földrajzi és időbeli korlátozásokat. Kulcsszó(-szavak): Genfi Egyezmény

Globális állampolgárság

A globális állampolgárságnak sokféle értelmezése létezik. Általában az állampolgárság kiterjesztését jelenti földrajzi és politikai behatárolás nélkül, egy tágabb közösségre – az emberiségre. Az alapgondolat az, hogy minden mindennel összefügg. Az oktatásban,

385


lozó ában és társadalmi mozgalmakban használják (például „Világ állampolgár” mozgalom, Mondialisation mozgalom).A globális állampolgár fogalmának legtöbbször személyes vonatkozása van, hiszen szociális feltételeket is tartalmaz. Nemzetközi problémákkal és fejlesztéssel is kapcsolatos, illetve a világgal általában. Alapgondolata a kormányzás nélküli világpolitika. Ez azt jelenti, hogy az egyéni demokratikus állapotok – mint a demokrácia, az emberi jogok, a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságosság és a határokon átívelő állampolgárság globális fogalma – az egész világra vonatkoznak.A kritikák kiemelik, hogy a globális állampolgárság fogalmát „nyugati” nézőpontból alakították ki , ezért kétségbe vonható. Egyrészt a „nyugati” gondolkodás a gyarmatosításhoz kapcsolódik, ezért (a kritika) vizsgálja a fennálló geopolitikai állapotokat és a globalizáció gazdasági rendszereit, melyeket a „nyugati” dominancia alkotott. Másrészt a globális állampolgárság „nyugati” fogalmának gyelembe kell vennie a globális dél fogalmait. Ez a globális állampolgárság alapvető témája is: Hogyan szakadhatunk el a poszt-koloniális szokásoktól, mint a paternalizmus, miközben globális állampolgárként cselekszünk? Kulcsszó(-szavak): Globális állampolgárság

Hullámok (flows)

Hontalan

Egyes nemzeti jogrendszerek a kiegészítő védelem és a menekültstátusz mellett humanitárius védelmet is nyújtanak; például amikor a személy származási országába való visszaküldése őt sebezhető helyzetbe hozná alapvető jogainak gyakorlásában. Kulcsszó(-szavak): Humanitárius védelem

1954-ben az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Hontalan személyek jogállásáról szóló egyezményt, amely az 1951-es Gen egyezmény hatálya alá nem tartozó személyeket érinti. Hontalan személy az, aki nem rendelkezik állampolgársággal, és nincs abban a helyzetben, hogy újból megszerezze azt, valamint hogy hozzájusson annak a másik államnak az állampolgárságához, amelyben él. Kulcsszó(-szavak): Hontalan

„Térbeli kölcsönhatások (hullámok), például migráció vagy járvány terjedése, amely folyamatok így különböző helyeket kötnek össze (diagram). Az ilyen földrajzilag összefüggő hálózatok általában kiterjedtek. Például a megyék közötti migráció az USA-ban több ezer helyen megy végbe mintegy milliónyi vándorlási útvonalon. Ezen kívül sok változó van minden ilyen jelenségnél, mint például a migránsok száma életkor, jövedelem vagy foglalkozás szerint. Az ilyen adatokat nehéz jól ábrázolni, hogy felfedezzük benne a hálózat szerkezetét, a kapcsolati háló sokféleségét és a földrajzi jellemzőit is” (lásd: „Flow Mapping and Multivariate Visualization of Large Spatial Interaction Data” (http:// ieeexplore.ieee.org/xpl/login.jsp?tp=&a rnumber=5290710&url=http%3A%2F%2 Fieeexplore.ieee.org%2Fxpls%2Fabs_all. jsp%3Farnumber%3D5290710). Lásd még: A migrációs hullámok interaktív térképe (http://blogs.scienti camerican.com/ observations/global-migrant- ows-an-interactive-map/) Kulcsszó(-szavak): Hullámok (flows)

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

Humanitárius védelem

Identitás

Az egyéni identitás a csoportidentitás része, az a mód, amelyen keresztül az egyén önmagát mint különböző társadalmi csoportok tagját 386


meghatározza: nemzetiség, nem, társadalmi osztály, hivatás, vallás, életkor, szexuális orientáció stb. Az egyén és csoportjának identitásai sokfélék lehetnek, és időben és térben változhatnak. Nem biológiailag örökölt tulajdonságok, hanem egyéni és társadalmi folyamatok állandó változása. Kulcsszó(-szavak): Identitás

Kényszerű környezeti migráció

Olyan migráció, amelyet szélsőséges időjárási események válthatnak ki, például ciklonok, áradások vagy aszályok, és amelyek az alkalmazkodási lépések hiányával együtt humanitárius katasztrófát okoznak. Az ilyen válságok teljes családok elvándorlásához vezethetnek a környező, nem érintett területekre, rokonokhoz vagy menekülttáborokba. A helyzet rendeződése után, általában néhány hét múlva a családok visszatérnek, és megkezdődik a helyreállítás. Kulcsszó(-szavak): Kényszerű környezeti migráció

Kényszerű migráció

A második világháború vége nagy lépés az emberi jogok védelmét biztosító jogi eszközök fejlődésében, különösen a származási területük elhagyásra kényszerített népesség csoportjai esetében.A kényszerű migráció azok mozgását jelenti, akik személyes üldöztetés vagy a származási régióban uralkodó általános kon iktushelyzet miatt hagyják el otthonukat. Ezt kiválthatják olyan környezeti katasztrófák is, amelyek a puszta létezésüket vagy életminőségüket veszélyeztetik. Kulcsszó(-szavak): Kényszerű migráció

Kiegészítő védelem

A világháborúkat követően a világ számos területén súlyos belső konfliktusok ke-

letkeztek, amelyek kényszerű migrációkhoz vezettek; nemzetközi szinten és az Európai Közösségben felmerült új védelmi eszközök létrehozásának szükségessége.Ezek között a kiegészítő védelem azokra vonatkozik, akik származási országuk elhagyására kényszerültek személyüket érintő súlyos kockázat miatt akár a kon iktusokból vagy az általánossá váló erőszakból eredően. Kulcsszó(-szavak): Kiegészítő védelem

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

Környezeti pusztítás

A környezet ártalmasnak vagy nemkívánatosnak ítélt megváltoztatása vagy megzavarása, például a természeti erőforrások (levegő, víz és talaj) kimerítése; az ökoszisztémák elpusztítása és a vadvilág kiirtása. Kulcsszó(-szavak): Környezeti pusztítás

Közös fejlesztés/fejlődés

Együttműködési modell a fejlesztés területén, ahol a bevándorlókat fejlesztési szereplőnek tekintik az anyaországi társadalmak, ugyanakkor a befogadó országukban aktív állampolgárok. A közös fejlesztés célja „a migránsok, a kiinduló országok és a befogadó országok társadalmainak összefogása: proaktív és támogató integráció, a származási országgal való együttműködés segítése, illetve a migráció mélyebb okairól való oktatás előmozdítása a befogadó társadalmakban.” (P. Mezzetti, 2008)Ezen a területen az egyik legismertebb forrás a migránsok pénzátutalása; nekik fontos szerepük van, hiszen hozzájárulnak a származási országuk gazdaságához, elősegítik a gazdasági növekedést és a társadalom széles köre számára az életkörülmények javítását. Ettől függetlenül sok eset azt mutatja, hogy az átutalások összefüggenek a helyi lakosság gazdasági függésével, és a kivándorlás növekedésével, valamint zavar támad abban

387


struktúrában, amelyik már nem képes fejleszteni a gazdaságát és a munkaerőpiacát. További információ: Parlez-vous GLOBAL Project (http:// www.parlezvousglobal.org/en/migration-codevelopment/)) Migration citizenship education (http://migrationeducation.de/52.0.html) by Network Migration in Europe e.V. Kulcsszó(-szavak): Közös fejlesztés/fejlődés

Közösség feltérképezése

A közösségi részvétel egy eszköze, célja a legjobb megoldás megtalálása a közösség számára egy ügyben. A közösség legfontosabb igényeinek és erőforrásainak elemzésével kezdődik. Tartalmaz tervezést és értékelést is. Nemzetközi együttműködés keretében például szervezetek átvehetnek bizonyos csoportok képessé tevésével kapcsolatos eszközöket, azzal kezdve, hogy bevonják őket a döntéshozatalba. Ezeket az eszközöket használhatják környezeti károk utáni újjáépítéshez vagy gazdasági válság esetében (például állampolgáribizottságok megalakulása 2002-ben Argentínában). A közösségi térkép önmagában egy példa és eszköz a társadalmi bevonásra. Kulcsszó(-szavak): Közösség feltérképezése

Kvótarendszer

Az EU-ban még vita tárgyát képező rendszer, amely szerint az EU minden tagállamának arányos számú migránst és menekültet kellene befogadnia különféle kritériumok, így többek között az állam nemzeti vagyona és munkanélküliségi rátája alapján. Kulcsszó(-szavak): Kvótarendszer

Menedékhez való jog

Egy állam által a területén adott védelem formája, amely a visszaküldés tilalmának elvén

és nemzetközileg vagy országosan elfogadott menekültjogokon alapul. Olyan személyeket részesítenek ebben, akik képtelenek védelmet kapni állampolgárságuk és/vagy tartózkodási helyük országában különösen a faji, vallási, nemzetiségi, adott társadalmi csoportba tartozás vagy politikai nézet miatti üldöztetéstől való félelem okából. Kulcsszó(-szavak): Menedékhez való jog

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

Menekült

1951-ben az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elfogadta a menekültek jogállásáról szóló Gen egyezményt.Menekült az, aki faji, vallási okok, nemzetisége, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és ennek az országnak a védelmére szorul, amelynek elemeznie kell a veszély meglétét és az üldöztetés lehetőségét a hazatelepítés esetében. Kulcsszó(-szavak): Menekült

Nomád kultúrák

Olyan emberek közösségei, akik a különböző helyszíneken való élés és az egyik helyről a másikra vándorlás hosszú tradíciójával rendelkeznek. A nomád élet két fő formája: 1. nomád pásztorok, akik a haszonállataikat terelik az egyik helyről a másikra friss legelők miatt, hogy megelőzzék a természeti erőforrások kimerülését. 2. nomád vadászok és gyűjtögetők: a legrégebbi emberi életforma. Ők a létfenntartásukat a vadon termő növényekre és a vadállatokra alapozzák évszakonként vándorolva az egyik helyről a másikra. Kulcsszó(-szavak): Nomád kultúrák 388


Önkéntes környezeti migráció

Olyan migráció, melyet a környezet fokozatos elhasználódása okoz, amely mezőgazdasági túlnépesedéshez vezethet. Az egyéb taszító tényezők mellett ez az embereket új munkalehetőségek keresésére kényszeríti. Ezért az önkéntes környezeti migráció rendkívül szelektív, és általában nehezen érzékelhető, mivel rendszerint a gazdasági migráció kereténben következik be. Kulcsszó(-szavak): Önkéntes környezeti migráció

Önkéntes migráció

Amikor az emberek saját érdekből, választásból vagy belső indítékból vándorolnak el. Kulcsszó(-szavak): Önkéntes migráció

Szegregáció

Személyek módszeres elkülönítése bizonyos embercsoportokba (például faj szerint) a mindennapi életben. Magában foglalhat szigorú elkülönítést olyan tevékenységeknél, mint a kocsmákba belépés, étteremben étkezés, kutak, mosdók használata, iskolába járás, tömegközlekedés használata, ház bérlése vagy vásárlása. Kulcsszó(-szavak): Szegregáció

Sztereotípiák és előítélet

Sokféle és összetett világban élünk. A sokféleség egyrészt inspiráló, másrészt meglepő is, így sokszor kategorizálásra és általánosításra készteti a tudatunkat. Folyamatosan új információk árasztanak el minket. Hogy egyszerűsítsük ezeket, az agyunk általánosít, és sztereotípiákban kezdünk gondolkodni. Önmagában ezzel semmi gond nincs, de ha nem tudatosítjuk, a diszkrimináció növekedéséhez vezethet. Hasonlóan az előítélethez (egy, általában negatív attitűd

egy csoport vagy egyén felé), a sztereotípia is tévedésen és rugalmatlan általánosításon alapszik, és különböző csoportok hierarchikus rendszeréhez vezethet (alárendeltség). Kulcsszó(-szavak): Sztereotípiák és előítélet

Társadalmi vállalkozás

Az elmúlt években az Európai Bizottság kidolgozott egy, a társadalmi vállalkozások fejlesztésére irányuló tervet. A 2014-2020 közötti időszakra több eszközt dolgoztak ki a társadalmi vállalkozások minőségi fejlesztése érdekében, a Social Business Initiative és az Európa 2020 stratégia alapján (ITALIANO; http://www.rivistaimpresasociale. it/component/k2/item/101-imprese-sociali-enanziamenti-europei-quale-rapporto-il-casodel-veneto.html) IN http://www.rivistaimpresasociale.it/.) Kulcsszó(-szavak): Társadalmi vállalkozás

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

Taszító tényezők (push faktor)

Everett S. Lee tanulmánya (The Theory of Migration – A migráció elmélete, http://www. students.uni-mainz.de/jkissel/Skripte/Lee. pdf) szerint a migráció okai között egyaránt megtalálhatók kényszerítő motívumok (taszító tényezők vagy push faktor) és vonzó tényezők (vagy pull faktor) is. A taszító tényezők közé tartozik például a túlnépesedés, a munkalehetőségek hiánya, az éhezés, a szegénység, az aszály, a diszkrimináció és a háború. Kulcsszó(-szavak): Taszító tényezők (push faktor)

Távolra vándorló migráns

Egyik országból egy másikba, vagy az egyik kontinensről egy másikra vándorolnak véglegesen vagy átmenetileg. Általában olyanok közül kerülnek ki, akik megfelelő gazdasági

389


SAME World Edu-kit

Többdimenziós megközelítés/ természet

Az elmúlt húsz évben a szakirodalom egyre több kutatást szentelt az olyan jelenségek kutatására, mint a szegénység, az egyenlőtlenség és a társadalmi kirekesztés, felismerve azok többdimenziós természetét. (ITALIANO http:// www-3.unipv.it/webdsps/docenti/chiappero/ papers/150101Multidimensionalita%27%20 nelle%20analisi%20di%20benesser) A többdimenziós megközelítés figyelembe veszi a társadalmi bevonás különböző szempontjait, mint a bevétel, a lehetőségek, a szabadság, a sérülékenység és a társadalmi kohézió. Az ISFOL (az olasz munkaügyi- és szociálpolitikai minisztérium háttérintézménye) elindított egy, a szegénységgel és a jóléttel kapcsolatos kutatást (ITALIANO http://www.isfol.it/temi/ Inclusione_sociale), amely a többdimenziós megközelítésre épül, és elméleti háttere Amartya Sen képességközpontú megközelítése (Capability Approach). A kutatás a szegénység többdimenziós megközelítésű elemzése, ami egy speciális mérésen alapul, az egyének életének sokféle szempontjának gyelembe vételével (ez a MACaD modell – Multidimensional Analysis of Capability Deprivation). További szakirodalom: the Occasional Paper Social and Economic Exclusion in Naples’ Metropolitan Area (ITALIANO; http://bw5.cilea. it/bw5ne2/opac.aspx?web=ISFL&opac=Defa ult&ids=20248).

Kulcsszó(-szavak): Többdimenziós megközelítés/természet

Trauma

A trauma orvosi kifejezés, sérülésre vagy sebesülésre utal. A trauma görögül sérülést jelent, és a titrosko – megszúr igéből ered. Tehát a trauma eredeti jelentése a sebre utal, amit szúrás után kap az ember. A menekültek esetében a személy különböző mértékben sérülhet (pszichológiailag) annak hatására, hogy erőszakos történéseken ment keresztül, vagy épp ellenkezőleg, egyfajta megújulás, meg atalodás érzésén mehetnek keresztül (a szorongás mellett), amikor a sérülés erőteljes megtapasztalása eltörli a korábbi értékeket, szokásokat és életmódot, és új értelmet kap az életük. Ez utóbbi hatás nem nyelvi vagy elméleti kitaláció, hanem a valóság, amikor fájdalmas, megrázó (traumatikus) eseményt követően az emberek újfajta módon tekintenek magukra és a világra, például jobban értékelik az életet, a barátságokat és a melegséget, ahelyett, hogy kicsinyes és értelmetlen dolgokat hajszolnának (Papadopoulos R.K., 2006, Refugees and Psychological trauma: psychosocial perspectives). Kulcsszó(-szavak): Trauma

SZÓJEGYZÉK

eszközökkel rendelkeznek az utazás végrehajtására, és képesek elviselni a letelepedés első időszakának nehézségeit, amíg munkát találnak, és önállóvá válnak. Ők nem a legszegényebbek, de az ország alsó és középosztályának tagjai. Kulcsszó(-szavak): Távolra vándorló migráns

Vándorlás

Dirk Hoerder: Cultures in Contact (https://www. dukeupress.edu/Cultures-in-Contact? viewby= subject&categoryid=68&sort=newest) (2002) című könyve a migráció a világban témájának alapműve. A világ történelmének leírása az emberek vándorlásán keresztül. Az emberi migráció céljait, típusait és következményeit mutatja be az elmúlt tíz évszázadon keresztül. A szerző újrafogalmazza a migráció és a bevándorlás történelmét, és kijelenti, hogy a társa 390


dalmi változás nem érthető meg a migráció hatásainak gyelembevétele nélkül, illetve a mobilitás az emberi viselkedésre jóval jellemzőbb, mint azt a statisztikák mutatják. Kulcsszó(-szavak): Vándorlás

Vonzó tényezők (pull faktor)

Everett S. Lee tanulmánya (The Theory of Migration – A migráció elmélete, http://www. students.uni-mainz.de/jkissel/Skripte/Lee.pdf) szerint a migráció okai között megtalálhatók kényszerítő motívumok (taszító tényezők vagy push faktor) és vonzó tényezők (vagy pull faktor) is. A vonzó tényezők közé tartozik például a munkalehetőség, a politikai stabilitás, a vallásszabadság, a jobb éghajlat, oktatás és a már meglévő migráns közösség. Kulcsszó(-szavak): Vonzó tényezők (pull faktor)

SZÓJEGYZÉK

SAME World Edu-kit

391


SAME World Oktatรกsi anyag

BIBLIOGRรFIA


CLIMATE CHANGE 350.org

350.org is building a global climate movement. Their online campaigns, grassroots organizing, and mass public actions are coordinated by a global network active in over 188 countries. website: http://350.org/ (http://350.org/) Keyword(s): English web site Climate Change Mitigation actions Collective mobilization Global citizenship

A cultural history of the climate

Earth’s climate has always been variable. Climate change will cause adaptations, migrations, wars or developments. The climate is part of the history of man as well as the development of civilization. A book that allows you to have information on climate change throughout human history and to discover the consequences and adaptation strategies. website: Authors: Journal name: Editor: Politybook Year of publication: 2009 Download file: Keyword(s): English book Global warming and effects Migration dynamics

A Year in the Life of Earth’s CO2

An ultra-high-resolution NASA computer model has given scientists a stunning new look at how carbon dioxide in the atmosphere travels around the globe. Plumes of carbon dioxide in the simulation swirl and shift as winds disperse the greenhouse gas away from its sources. The simulation also illustrates differences in carbon dioxide levels

in the northern and southern hemispheres and distinct swings in global carbon dioxide concentrations as the growth cycle of plants and trees changes with the seasons.

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

website: Year of publication: 2014

Keyword(s): English film/video Climate System Global warming and effects

Cambio climático y salud Nota descriptiva N°266

Una ficha técnica concisa hecha por la Organisación Mondial de la Salud con datos y explicaciones relativos a los impactos del cambio climático sobre la salud de los seres humanos website: http://www.who.int/mediacentre/ factsheets/fs266/es/ (http://www.who.int/ mediacentre/factsheets/fs266/es/) Keyword(s): Spanish web site Global warming and effects

Chasing Ice

Follow National Geographic photographer James Balog across the Arctic as he deploys time-lapse cameras designed for one purpose: to capture a multi-year record of the world’s changing glaciers. website: https://chasingice.com/ (https:// 393


chasingice.com/) Year of publication: 2012 Keyword(s): English film/video Climate System Global warming and effects

Climate Change 2013: The Physical Science Basis

The IPCC has produced a video on its Fifth Assessment Report (AR5). The first part on the Working Group I contribution to AR5 is now available. The other parts will be released with the successive approvals of the other two Working Group contributions and the Synthesis Report in the course of 2014.

Year of publication: 2013

Keyword(s): English film/video Biodiversity Climate System Global warming and effects

Climate change affects the poorest in developing countries As the impact of climate change gains presence in our everyday lives, many countries

have engaged in efforts to mitigate the emission of global greenhouse gases (GHGs) in innovative and cost-effective ways to scale up emissions reductions and foster financial flows, including through so-called carbon market instruments. To support, facilitate and build “readiness” for such instruments, the World Bank established a grant-based global partnership of developed and developing countries that provides funding and technical assistance for the collective innovation and piloting of market-based instruments for the reduction of greenhouse gases emissions. website: http://www.worldbank.org/en/ news/feature/2014/03/03/climate-changeaffects-poorest-developing-countries (http://www.worldbank.org/en/news/feature/2014/03/03/climate-change-affectspoorest-developing-countries) Year of publication: 2014 Download file: WorldBank2014.pdf (http:// www.worldbank.org/en/news/feature/2014/03/03/climate-change-affectspoorest-developing-countries) Keyword(s): English paper Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

Climate change and health Fact sheet N°266

Concise fact sheet provided by the World Health Organization with data and brief explanations of the impacts of climate change on human health. website: http://www.who.int/mediacentre/ factsheets/fs266/en/ (http://www.who.int/ mediacentre/factsheets/fs266/en/) Keyword(s): English web site Global warming and effects

394


SAME World Edu-kit

Combating climate change requires concerted action to adapt and mitigate the effects. Even the most stringent mitigation efforts will not be sufficient to alleviate the future impacts of climate change. Being prepared to address near-term impacts is therefore particularly important. However, over the long term unmitigated climate change would likely to exceed the capacity of natural, managed and human systems to adapt. website: http://www.un.org/ga/president/62/ThematicDebates/ccact/vulnbackgrounder1July.pdf Authors: Journal name: Editor: Year of publication: 2008 Download file: CCVulnerableCountries2008.pdf Keyword(s): English paper Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions

Climate Change updates for science teachers

This is a very good website what is specialize in materials for teaching weather and climate to children. You can find and use weather and climate materials in your classroom. There is information on the latest IPCC findings and much more for Science Teachers. website: http://www.metlink.org/climate/ pcc-updates-science-teachers/ (http://www. metlink.org/climate/pcc-updates-scienceteachers/) Keyword(s): English web site Climate System Global warming and effects

Climate change: How do we know?

Here you can read more about the evidence of climate changes website: http://climate. nasa.gov/evidence/ Authors: Journal name: Editor: Year of publication: Download file: Keyword(s): English web site Biodiversity Global warming and effects

Collapse. How societies choose to fail or succeed

BIBLIOGRĂ FIA

Climate change and the most vulnerable countries: the imperative to act

Collapse is a 2005 book by academic and popular science author Jared M. Diamond, which reviews the causes of historical and prehistorical instances of societal collapse - particularly those involving significant influences from environmental changes, the effects of climate change, hostile neighbors, and trade partners (http://edu- kit.sameworld.eu/mod/ glossary/view.php?idfi828) - and considers the responses different societies have had to such threats. website: http://cpor.org/ce/Diamond%282 005%29Collapse-HowSocietiesChooseFailureSuccess.pdf (http://cpor.org/ce/ Diamond%282005%29Collapse-HowSocietiesChooseFailureSuccess.pdf) Editor: Viking Year of publication: 2005 Download file: Diamond2005.pdf (http:// cpor.org/ce/Diamond%282005%29CollapseHowSocietiesChooseFailureSuccess.pdf) Keyword(s): English book Climate System Global warming and effects Climate Change Adaptation actions

Die Rechnung

Drei Freunde treffen sich in der Kneipe und berichten aus ihrem Leben. Auto, Urlaub, 395


Energie und Ernährung ergeben ein buntes Klimasündenregister. Mit dem Auftreten der Kellnerin nimmt der Film eine überraschende Wendung... Das Drehbuch zu dem etwa vierminütigen Kurzfilm stammt von Heiner Rosch, Dirk Wenzel und Peter Wedel. website: https://youtu.be/EmirohM3hac Authors: Journal name: Editor: Year of publication: 2009 Download file: Keyword(s): German film/video Global warming and effects

Environment and Security Issues in the Southern Mediterranean Region

If not addressed and resolved, environmental problems – water shortages, land degradation, pollution – can become security threats. In this respect the Mediterranean is one of the world’s most vulnerable areas. Its basic climatic and environmental features, combined with its cultural, geopolitical and economic complexity, have high potential for social and political instability. website: Authors: Journal name: Editor: Year of publication: 2009 Download file: Environment and Security in the SouthernMeditteranean region.pdf Keyword(s): English report Policy actors and decision Global warming and effects Climate Change Adaptation actions

Environmental Inequalities in Europe

The WHO Regional Office for Europe has carried out a baseline assessment of the magnitude of environmental health inequality in the European Region based on a core set of 14 inequality indicators. The main findings of

the assessment report indicate that socioeconomic and demographic inequalities in risk exposure are present in all countries and need to be tackled throughout the Region. However, the report also demonstrates that each country has a specific portfolio of inequalities, documenting the need for country-specific inequality assessments and tailored interventions on the national priorities. website: http://www.euro.who.int/ data/ assets/pdf_file/0010/157969/e96194.pdf (http://www.euro.who.int/ data/assets/pdf_ file/0010/157969/e96194.pdf) Year of publication: 2012 Download file: WHO2012.pdf (http://www.euro.who.int/ data/assets/pdf_ file/0010/157969/e96194.pdf) Keyword(s): English report Climate Change Adaptation actions Global citizenship

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

European Parliament resolution of 20 April 2012 on women and climate change (2011/2197(INI))

European Parliament resolution of 20 April 2012 on women and climate change (2011/2197(INI)) website: http://www.europarl.europa.eu/ (http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?typefiTA&referencefiP7-TA-20120145&languagefiEN&ringfiA7-2012-0049) Keyword(s): English web site Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions Global citizenship

Flood Map

Flood Map may be useful to some extent for flood risk assessment or in flood manage 396


SAME World Edu-kit

Gender Equality and Sustainable Development, World survey on the role of women in development

The World Survey 2014 is a serious and thoughtful contribution to our understanding of how gender equality relates to sustainable development. This is a resource that strengthens the hands of policy actors in different parts of the world – whether in government, civil society, international agencies, or the private sector. It is my firm hope that it will lead to policies and actions that enhance gender equality and the full enjoyment by women and girls of their human rights. website: http://www.unwomen.org/~/media/headquarters/attachments/sections/ library/publication (http://www.unwomen. org/~/media/headquarters/attachments/ sections/library/publicatio Year of publication: 2014 Download file: UNWOMENsurveyreport2014. pdf (http://www.unwomen.org/~/media/ headquarters/attachments/sections/library/ publicatio Keyword(s): English report Climate Change Mitigation

actions Climate Change Adaptation actions Global citizenship

Gender, Climate change and Health

The effects of climate on human society, and our ability to mitigate and adapt to them, are mediated by social factors, including gender This report provides a first review of the interactions between climate change, gender and health. It documents evidence for gender differences in health risks that are likely to be exacerbated by climate change, and in adaptation and mitigation measures that can help to protect and promote health. The aim is to provide a framework to strengthen World Health Organization (WHO) support to Member States in developing health risk assessments and climate policy interventions that are beneficial to both women and men. website: http://www.who.int/globalchange/ GenderClimateChangeHealthfinal.pdf (http:// www.who.int/globalchange/GenderClimateChangeHealthfinal.pdf) Year of publication: 2010 Download file: Keyword(s): English report Climate Change Adaptation actions

BIBLIOGRÁFIA

ment, flood control etc. It can help to perform elevation analysis of an are a for any purpose like city/town planning, new construction etc. website: http://ngm.nationalgeographic.com (http://ngm.nationalgeographic.com/2013/09/ rising-seas/if-ice-melted-map? rptregctafireg_ free_np&rptregcampaignfi20131016_rw_ membership_n1p_intl_ot_w#/close- modal) Year of publication: 2013 Keyword(s): English map/infographic Biodiversity Global warming and effects

Global climate change - Vital signs of the planet

A fantastic variety of multimedia interactive features from NASA’s Global Climate Change website. From Climate Change Timemachine, to Sea Level Viewer, and Global Ice Viewer, etc. including a set of quizzes. Very interesting and informative! website: http://climate.nasa.gov/climate_re 397


source_center/interactives (http://climate. nasa.gov/climate_resource_center/interactives) Keyword(s): English web site Global warming and effects Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions

and continental ice sheets worldwide. website: http://climate.nasa.gov/interactives/ global_ice_viewer (http://climate.nasa.gov/ interactives/global_ice_viewer) Keyword(s): English web site Biodiversity Global warming and effects

Global Climate Risk Index 2014. Who Suffers Most from Extreme Weather Events? Weather-Related Loss Events in 2012 and 1993 to 2012

Global Sea Level Rise Map

The Global Climate Risk Index 2014 analyses to what extent countries have been affected by the impacts of weather-related loss events (storms, floods, heat waves etc.). The most recent data available—from 2012 and 1993– 2012—were taken into account. The countries affected most in 2012 were Haiti, the Philippines and Pakistan. For the period from 1993 to 2012 Honduras, Myanmar and Haiti rank highest. website: https://germanwatch.org/en/download/8551.pdf (https://germanwatch.org/en/ download/8551.pdf) Year of publication: 2012 Download file: Germanwatch2012.pdf (https://germanwatch.org/en/download/8551.pdf) Keyword(s): English paper Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions

Global ice viewer

Ice, which covers 10 percent of Earth’s surface, is disappearing rapidly. You can select a topic below to see how climate change has affected glaciers, sea ice,

An interactive map showing what it means on the map of the world if the sea level rises for a meter, 2 meters, 3 meters etc… One can pick also certain areas, i.e. Netherlands, Venice, etc… to see what happens to them. website: http://geology.com/sea-level-rise/ (http://geology.com/sea-level-rise/) Keyword(s): English web site Global warming and effects

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

GRID Arendal

Web Site of GRID - Arendal , a center collaborating with the United Nations Environment Programme ( UNEP ). On the web site it is possible to find projects, maps, graphics and photos about Environmental information management and assessment, capacity building services, outreach and communication tools, methodologies and products. website: http://www.grida.no/about/ (http:// www.grida.no/about/) Keyword(s): English web site Sustainable development Global warming and effects

Home

In the past 200,000 years, humans have upset the balance of planet Earth, a balance established by nearly four billion years of evolution. We must act now. It is too late to be a pessimist. The price is too high. Humanity has little time to reverse the trend and change its patterns of consumption. 398


Year of publication: 2009

Keyword(s): English film/video Economy and industrial impact Sustainable development Global warming and effects

Impacts of climate change

TEACHING AND LEARNING FOR A SUSTAINABLE FUTURE, A multimedia teacher education program by UNESCO. Examine the impacts of climate change predicted for different continental regions of the world, including climate change hot spots. website: http://www.unesco.org/education/tlsf/mods/theme_ c/mod19.html? panelfi3#top (http://www.unesco.org/education/tlsf/mods/theme_c/mod19.html? panelfi3#top) Keyword(s): English web site Sustainable development Global warming and effects Climate Change Adaptation actions

Male otoške države in spremembe podnebja

problematiki malih otoških držav in kompleksnosti njihovega bivanja v sodobni mednarodni skupnosti, ko gre za obravnavo in iskanje rešitev za problem, ki za prebivalce teh držav pomeni dilemo med obstojem in izumrtjem. Ta problem se imenuje podnebne spremembe. website: http://www.mednarodni-odnosi. si/cmo/CIR/CIR8_ Male%20otoske%20 drzave%20in%20spremembe%20podnebja. pdf (http://www.mednarodni- odnosi.si/cmo/ CIR/CIR8_Male%20otoske%20drzave%20 in%20spremembe%20podnebja.pdf Year of publication: 2011 Keyword(s): Slovenian paper Policy actors and decision Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

Mednarodni okvir blaženja podnebnih sprememb

Dejstvo je, da so te posledice z vidika življenja na planetu večinoma neugodne in da se vse hitreje povečujejo. Zato je potrebno takojšnje ukrepanje. Z zmanjševanjem emisij toplogrednih plinov se spreminjanje podnebja, ki ga povzroča človek, sicer ne bo zaustavilo, lahko pa se upočasni in zmanjša. Za stabilizacijo segrevanja ozračja največ za dve stopinji Celzija, glede na predindustrijsko raven, bo do leta 2050 potrebno zmanjšanje svetovnih emisij na letni ravni za najmanj polovico glede na sedanjo raven. website: http://www.umar.gov.si/fileadmin/ user_upload/publikacije/dz/2008/dz1108.pdf (http://www.umar.gov.si/fileadmin/ user_upload/publikacije/dz/2008/dz1108.pdf) Year of publication: 2008

Ta študija, prva v Sloveniji, je posvečena

399


Keyword(s): Slovenian paper Policy actors and decision Global warming and effects Climate Change Adaptation actions

Menschen im Klimawandel

Die Karte zeigt Orte, an denen Menschen mit den Folgen des Klimawandels zu kämpfen haben. Die Betroffenen berichten von ihren Problemen durch die einschneidenden klimatischen Veränderungen und von ihren Strategien, diese Folgen zu mildern. website: http://www.oxfam.de/menschen_ im_ klimawandel?hisidfi2846 Authors: Journal name: Editor: Year of publication: 1111 Download file: Keyword(s): German map/infographic Global warming and effects Climate Change Adaptation actions

Podnebne spremembe, biosfera in varstvo narave, kaj jemo?

Educational material for the teachers in primary schools wanting to make an eco-quiz with their pupils on the subject of climate change, biodiversity and food. Editor: Društvo DOVES – FEE Slovenia Year of publication: 2014 Download file: Ekokviz_Ucno_gradivo_2014. pdf Keyword(s): Slovenian book Biodiversity Sustainable development Global warming and effects

Podnebne spremembe; Spreminjam navade, ne podnebja! Priročnik

Verjetno je večina ljudi že slišala za podnebne spremembe, mogoče so celo izrazili resnično zaskrbljenost zaradi tega. Koliko pa v resnici doživljamo podnebne spremembe kot grožnjo? Ker so te spremembe lahko majhne in včasih težko ugotovljive ob običajnih spremembah vremena in podnebja, nas je mnogo prepričanih, da ne bodo vplivale na naša življenja. Vendar so nekateri deli sveta (tako ljudje kot okolje) že prizadeti zaradi sprememb podnebja, ki jih povzroča človek. Na žalost kaže, da mnoge države v razvoju nosijo najtežje breme podnebnih sprememb, čeprav gre vzroke zanje iskati predvsem v dejavnostih razvitih držav. website: http://www.focus.si/files/Publikacije/prirocnikCC.pdf (http://www.focus.si/files/ Publikacije/prirocnikCC.pdf) Year of publication: 2005 Keyword(s): Slovenian report Sustainable development Global warming and effects Climate Change Adaptation actions

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

Poverty and Climate Change. Reducing the Vulnerability of the Poor through Adaptation While climate change is a global phenomenon, its negative impacts are more severely felt by poor people and poor countries. They are more vulnerable because of their high dependence on natural resources, and their limited capacity to cope with climate variability and extremes. Experience suggests that the best way to address climate change impacts 400


SAME World Edu-kit warming and effects Climate Change Adaptation actions.

Quattro passi nel clima L’effetto serra

Cos’è l’effetto serra e perchè preoccuparsene? Quali sono i gas serra e su quali di essi agisce l’uomo? In questo video sono spiegati brevemente, in modo semplice ma chiaro e rigoroso gli aspetti di base dell’effetto serra e del perchè ce ne dobbiamo preoccupare.

BIBLIOGRÁFIA

on the poor is by integrating adaptation responses into development planning. This is fundamental to achieve the Millennium Development Goals, including the over-arching goal of halving extreme poverty by 2015, and sustaining progress beyond 2015. website: http://www.oecd.org/env/ cc/2502872.pdf (http://www.oecd.org/env/ cc/2502872.pdf) Year of publication: 2002 Download file: PovertyandClimateChange. pdf (http://www.oecd.org/env/cc/2502872. pdf) Keyword(s): English paper Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions

Quattro passi nel clima I cambiamenti climatici

Il clima si è sempre modificato durante la storia del Pianeta: perchè dovremmo preoccuparcene oggi? Questo breve video spiega in modo semplice, ma esaustivo cos’è il cambiamento climatico e perchè è una questione importante ed attuale.

Year of publication: 2010

Keyword(s): Italian film/video Climate System Global warming and effects

Quattro passi nel clima L’impatto dei cambiamenti

Year of publication: 2010

Breve video che accompagna alla scoperta di quanto si riscalderà nel futuro il pianeta e delle conseguenze, ovvero dell’impatto dei cambiamenti climatici e di qual è la “soglia di sicurezza” per evitare danni catastrofici da cambiamenti climatici.

Keyword(s): Italian film/video Climate System Global 401


Scales of governance and environmental justice for adaptation and mitigation of climate change

Year of publication: 2010

Keyword(s): Italian film/video Climate System Global warming and effects

Quattro passi nel clima Le buone pratiche

Breve video sul cambiamento climatico ed esempi concreti di scelte quotidiane che possiamo fare per mitigarne gli effetti.

Year of publication: 2010

Keyword(s): Italian film/video Global warming and effects Climate Change Mitigation actions New life style

The paper examines the issue of scale of governance relevant for adaptation. It illustrate, in particular, the adaptation in agriculture and outline the insights from interdisciplinary development studies that can inform the climate change debates. website: http://www.researchgate.net/ profile/W_Adger/publication/23992035_ Scales_of_governanc (http://www.researchgate.net/profile/W_Adger/publication/23992035_Scales_of_governanc Year of publication: 2001 Keyword(s): English paper Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions

BIBLIOGRĂ FIA

SAME World Edu-kit

Selected significant climate anomalies and events in 2014

This is a map. Material provided in this map was compiled from NOAAâ&#x20AC;&#x2122;s NCDC State of the Climate Reports and the WMO Provisional Status of Climate in 2014. There is overview where was the warmest or wettest year ect. website: https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/ service/global/extremes/201413.gif (https:// www.ncdc.noaa.gov/sotc/service/global/extremes/201413.gif) Year of publication: 2014 Keyword(s): English map/infographic Climate System Global warming and effects

402


Storia culturale del clima

Il clima della terra è sempre stato variabile. I cambiamenti climatici provocano adattamenti, migrazioni, guerre o evoluzioni. Il clima è parte della storia dell’uomo così come dello sviluppo delle civiltà. Un libro che permette di avere informazioni sui cambiamenti climatici nel corso di tutta la storia umana e di scoprire conseguenze e strategie di adattamento. Editor: Bollati Boringhieri Year of publication: 2013 Keyword(s): Italian book Climate Change Adaptation actions Migration dynamics

Terrestrial essential climate variables for climate change assessment, mitigation and adaptation

FAO report on terrestrial essential climate variables for climate change assessment, mitigation and adaptation. website: http://www.fao.org/gtos/doc/ pub52.pdf (http://www.fao.org/gtos/doc/ pub52.pdf) Editor: FAO Year of publication: 2008 Download file: 5.1a (http://www.fao.org/ gtos/doc/pub52.pdf) Keyword(s): English report Climate System Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions

The countries most vulnerable to climate change, in 3 maps

The article by Ana Swanson poses questions like What is the best place to weather climate change? Research by the Notre Dame Global Adaptation Index, or ND-GAIN, suggests it is Scandinavia. In a pinch, though, any developed country will do. As these maps by NDGAIN illustrate, developed countries are far less vulnerable than developing countries to the risks of climate change. ND-GAIN ranks 175 countries both by vulnerability and readiness to adapt to climate change. The group measures vulnerability by considering the potential impact of climate change on six areas: food, water, health, ecosystem service, human habitat and infrastructure. The readiness rank weights portions of the economy, governance and society that affect the speed and efficiency of adaptation projects. website: http://www.washingtonpost.com/ news/energy-environment/wp/2015/02/03/ the-countries-most-vulnerable-to-climatechange-in-3-maps/ (http://www.washingtonpost.com/news/energy-environment/ wp/2015/02/03/the-countries-most-vulnerable-to-climate-change-in-3- maps/) Year of publication: 2015 Download file: AnaSwanson.pdf (http://www. washingtonpost.com/news/energy- environment/wp/2015/02/03/the-countries-mostvulnerable-to-climate-change-in-3- maps/) Keyword(s): English report Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions Environmental conflicts and injustice

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

403


The Global Call for Climate Action

The GCCA is a diverse network of more than 450 nonprofit organizations in more than 70 countries with a shared goal — a world safe from runaway climate change. The GCCA harnesses the strengths of faith, development, science, environment, youth, labour, and other civil society organisations to mobilise citizens and galvanise public opinion in support of urgent climate action. website: http://tcktcktck.org/ (http:// tcktcktck.org/) Keyword(s): English web site Climate Change Mitigation actions Collective mobilization Global citizenship

These Are The Countries Most Vulnerable To Climate Change

Which countries will be the most affected? The ones that have contributed the least to altering the planet. A deeply unfair consequence of climate change is that those who’ve done least to cause it are likely to be most affected. Most of the historical build-up of gases in the atmosphere has come from countries in the North. And yet, it’s the Global South that will bear the brunt in flooding, storms, and droughts. These countries tend to have fewer defenses and emergency resources and more of their economies at risk from extreme weather. website: http://www.fastcoexist. com/3031376/these-are-the-countriesmost-vulnerable-to-climate-change (http:// www.fastcoexist.com/3031376/these-arethe-countries-most-vulnerable-to-climatechange) Year of publication: 2014

Download file: Countries Most Vulnerable To Climate Change_Article.pdf (http://www.fastcoexist.com/3031376/these-are-the-countries-most-vulnerable-to- climate-change) Keyword(s): English report Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions

This changes Everything: Capitalism vs the Climate

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

The direct connection of the present -unprecedented environmental crisis with our whole production and consumption capitalistic system, and unveils the negationist approach (toward the anthropogenic causes of Climate Changes) which is counteracting any real change . Klein also makes an inventory of the successful experience around the World in the path of cutting greenhouse emissions and reducing global environmental inequalities. Editor: Simon & Shulster Year of publication: 2014 Keyword(s): English book Economy and industrial impact New life style

Una rivoluzione ci salverà – perché il capitalismo non è sostenibile

Il libro evidenzia le connessioni tra l’attuale crisi ambientale -senza precedenti nella sotria, e il sistema di produzione e consumo capitalistico, rivelando anche la presenza di un forte approccio negazionaista (verso l’origine antropogenica del Cambiamento Climatico) che sta contrastando ogni tentativo di reale cambiamento. La Klein fa inoltre un inventario delle varie esperienze -da una parte all’altra del globo, ma principalmente dal Sud Globale, che puntano a tagliare le 404


emissioni di gas climalteranti e a ridurre le diseguaglianze ambientali. Editor: Rizzoli Year of publication: 2015 Keyword(s): Italian book Economy and industrial impact New life style

Women, Gender Equality and Climate Change

The threat of climate change, manifested in the increase of extreme weather conditions such as, droughts, storms or floods, has been recognized as a global priority issue. Climate change is a sustainable development

ENVIRONMENTAL JUSTICE “Hunger”

Warum ist die Bekämpfung von Hunger so schwierig? Fakt ist: Es werden zehn Prozent mehr Lebensmittel produziert als man benötigt, um alle Menschen satt zu bekommen. Marcus Vetter und Karin Steinberger sind in fünf Ländern auf Spurensuche gewesen: Was sind die Gründe für Hunger? website:http://www.ardmediathek.de/tv/Reportage-Dokumentation/Hunger- Dokumentation-%C3%BCber-Menschen-d/Das-Erste/ Video? documentIdfi5685584&bcastIdfi799280 (http://www.ardmediathek.de/tv/ReportageDokumentation/Hunger-Dokumentation%C3%BCber-Menschen-d/Das-Erste/Video? do cumentIdfi5685584&bcastIdfi799280) Year of publication: 2010 Keyword(s):

challenge, with broad impacts not only on the environment but also on economic and social development. The effects of climate change will vary among regions, and between different generations, income groups and occupations as well as between women and men. Due, in part, to their lower adaptive capacities, developing countries and people living in poverty are likely to experience significant impacts. website: http://www.un.org/womenwatch/ feature/climate_change/ (http://www.un.org/ womenwatch/feature/climate_change/) Keyword(s): English web site Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

German film/video Economy and industrial impact Policy actors and decision Environmental conflicts and injustice

A boy and his world (O menino eo mundo)

The story of a countryside boy who goes on a journey to find his father is apparently simplistic, but tackles some serious themes such as poverty, industrial revolution and consumerism. A cautionary tale of globalization in a refreshingly original animated film from Brazil, with music and sounds from various instruments as a way to propel the story. website: http://omeninoeomundo.blogspot. com.br/p/blog-page_9.html (http://omeninoeomundo.blogspot.com.br/p/blog-page_9.html) Year of publication: 2013 Keyword(s): English film/video Economy and industrial impact Sustainable development Environmental conflicts and injustice 405


Anatomia di una rivoluzione Giustizia, ambiente e lavoro per invertire la rotta e battere la crisi

A partire dall’analisi della crisi mondiale (economica, finanziaria, ecologica, alimentare, energetica e migratoria), dai limiti dell’ambientalismo e dal fallimento dello sviluppo sostenibile, il testo esamina la nascita dei movimenti della giustizia ambientale. Affronta, inoltre, le relazioni tra diritti della natura e diritti umani, tra razzismo ambientale e movimenti, tra democrazia deliberativa e filosofia pluralista. website: Authors: Journal name: Editor: Castevecchi Editore Year of publication: 2012 Download file: Keyword(s): Italian book Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice Collective mobilization

Atlante Italiano dei Conflitti Ambientali

L’Atlante Italiano è stato realizzato nell’ambito del progetto Ejolt. E’ la prima piattaforma web italiana geo referenziata, di consultazione gratuita, costruita assieme a dipartimenti universitari, ricercatori, giornalisti, attivisti e comitati territoriali, che raccoglie le schede descrittive delle più emblematiche vertenze ambientali italiane. website: http://atlanteitaliano.cdca.it/ (http:// atlanteitaliano.cdca.it/) Keyword(s): Italian web site Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice Collective mobilization

Befreiung vom Ueberfluss. Auf dem Weg in die Postwachstumsoekonomie

Noch ist die Welt nicht bereit, von der Droge »Wachstum« zu lassen. Aber die Diskussion über das Ende der Maßlosigkeit nimmt an Fahrt auf. Der Nachhaltigkeitsforscher Niko Paech liefert dazu die passende Streitschrift, die ein »grünes« Wachstum als Mythos entlarvt. Dabei gelten »grünes« Wachstum und »nachhaltiger« Konsum als neue Königswege. Doch den feinen Unterschied – hier »gutes«, dort »schlechtes« Wachstum – hält Paech für Augenwischerei. In seinem Gegenentwurf, der Postwachstumsökonomie, fordert er industrielle Wertschöpfungsprozesse einzuschränken und lokale Selbstversorgungsmuster zu stärken. Diese Art zu wirtschaften wäre genügsamer, aber auch stabiler und ökologisch verträglicher. Und sie würde viele Menschen entlasten, denen im Hamsterrad der materiellen Selbstverwirklichung schon ganz schwindelig wird. website: Authors: Journal name: Editor: oekom Verlag Year of publication: 2012 Download file: Keyword(s): German book New life style

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

Beyond the limits: global collapse or a sustainable future

In 1972 The Limits of Growth , sponsored by the Club of Rome and produced by a research team on a MIT computer programmed with a World3 model, created a stormy sensation. Denounced as eco-gloom and doom, the book also became a keystone of the era’s environmentalism. Now on the eve of the June U.N. Earth Summit, three of the researchers give World3 another run. Although many 406


books and reports examine “sustainability,” the authors provide unique insights thanks to their background in systems analysis. Society has gone into overshoot, they argue, a state of being beyond limits without knowing it. These limits are more like speed limits than barriers at the end of the road: the rate at which renewable resources can renew themselves, the rate at which we can change from nonrenewable resources to renewable ones, and the rate at which nature can recycle our pollution. Without being a catch-all on the environmental crisis, the book shows how we are overshooting such crucial resources as food and water while overwhelming nature with pollutants like those causing global warming. World3 runs 13 future scenarios and learns that we can only avoid collapse by unplugging the exponential growth in population (two billions people in the past 20 years) and industrial production (doubled in the past 20 years). website: Authors: Journal name: Editor: Year of publication: 1992 Download file: Keyword(s): English book Economy and industrial impact Sustainable development New life style

Buen Vivir. Per una nuova democrazia della terra

Biodiversity regulation of ecosystem services

Un report d’inchiesta del programma TV di Rai Tre “Report” sul fenomeno del land grabbing. Fornisce informazioni specifiche su come, con la crisi economica iniziata nel 2007, gli speculatori hanno iniziato a passare dai prodotti finanziari all’agrobusiness, scommettendo sulle fluttuazioni dei prezzi dei prodotti agricoli. website: http://www.rai.tv/dl/RaiTV/programmi/media/ContentItem-ed703d3b6276-4f49-8b55-5b1de4fdd21a.html (http:// www.rai.tv/dl/RaiTV/programmi/media/ ContentItem-ed703d3b-6276-4f49-8b555b1de4fdd21a.html) Year of publication: 2011

The book chapter on ecosystem services website: www.unep.org/maweb/documents/ document.280.aspx.pdf (http://sameworld. unimarconi.it/www.unep.org/maweb/documents/document.280.aspx.pd Editor: Hassan R., Scholes R., Ash N. Year of publication: 2005 Download file: 1.3a (http://sameworld.unimarconi.it/www.unep. org/maweb/documents/document.280.aspx. pd Keyword(s): English book Biodiversity

Il testo espone il tema del “buen vivir”, un nuovo paradigma di civilizzazione basato su una vita in armonia con la natura, uno dei principi fondanti delle costituzioni di di Bolivia e Ecuador. website: Authors: Journal name: Editor: EDIESSE Year of publication: 2011 Download file: Keyword(s): Italian book Environmental conflicts and injustice New life style Global citizenship

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

Conflitti Ambientali

Una panoramica dei principali conflitti ambientali nel mondo: come si generano, chi ne sono i protagonisti, come si ricollegano ai concetti di giustizia ambientale e di debito ecologico. website: Authors: Journal name: Editor: Edizioni Ambiente Year of publication: 2011 Download file: Keyword(s): Italian book Environmental conflicts and injustice

Corsa alla terra (Land rush)

407


SAME World Edu-kit

Ecologia dei poveri. La lotta per la giustizia ambientale

Un libro fondamentale per approfondire il tema della Giustizia Ambientale, che si interroga sul perché l’Ambientalismo tradizionale, del “Nord” abbia fallito, definendo con chiarezza come i problemi sociali siano creati da conflitti ecologici distributivi, cioè non si possa separare la questione ambientale dal piano sociale ed economico. website: Authors: Journal name: Editor: Rizzoli Year of publication: 2009 Download file: Keyword(s): Italian book Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice

Ejolt - Environmental Justice Organisations, Liabilities and Trade

Ejolt is an FP7 project supported by the European Commission that run from 2011-2015. The project supports the work of Environmental Justice Organisations, uniting scientists, activist organisations, think-tanks, policy-makers from the fields of environmental law, environmental health, political ecology, ecological economics, to talk about issues related to Ecological Distribution. website: www.ejolt.org Authors: Journal name: Editor: Year of publication: Download file: Keyword(s): English web site Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice Collective mobilization

Enel, L’acqua della Patagonia tutta d’un sorso

La regione di Aysen, nella Patagonia Cilena, è una delle aree più ricche di acqua al mondo. Il progetto di deviazione dei fiumi Pascua e Baker Rivers, per la produzione di energia idroelettrica, presentato dal governo cileno, avrebbe costretto la comunità Mapuche dell’area ad uno spostamento forzato. Il documentario mostra i primi passi della Campagna “Patagonia Sin Represas”. website: Authors: Journal name: Editor: Year of publication: 2010 Download file: Keyword(s): Italian film/video Economy and industrial impact Sustainable development Environmental conflicts and injustice

BIBLIOGRÁFIA

Keyword(s): Italian film/video Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice

Environmental Conflicts in Italy - Poster Presentation

The visual maps summarizes case studies and research about the over 330 open environmental conflicts in Italy. This synthesis highlights the tension between modernization and environment. website: https://www.academia.edu/52215 53/Environmental_Con_icts_in_Italy_-_Poster_Presentation (https://www.academia. edu/5221553/Environmental_Con_icts_in_ Italy_-_Poster_Presentation) Year of publication: 2015 Keyword(s): English map/infographic Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice Collective mobilization

Environmental footprint calculator

Our lifestyle choices make up our environ 408


SAME World Edu-kit

Environmental Justice Atlas

The environmental justice atlas documents and catalogues social conflict around environmental issues. It is a teaching, networking and advocacy resource for whom want to learn more about the often invisible environmental conflicts taking place in the world. website: http://ejatlas.org/ (http://ejatlas. org/) Year of publication: 2014 Keyword(s): English map/infographic Biodiversity Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice

Environmental Justice Atlas

The EJ Atlas collects stories of communities struggling for environmental justice from around the world. It aims to make these mobilization more visible, highlight claims and testimonies and to make the case for true corporate and state accountability. It also attempts to serve as a virtual space for those working on EJ issues to get information, find other groups working on related issues. website: http://ejatlas.org/ (http://ejatlas.org/) Keyword(s): English web site Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice Collective mobilization

Global allinace for rights of nature

The web site of Global Alliance for Rights of Nature, ‘a worldwide movement creating human communities that respect and defend the rights of Nature’. website: http://therightsofnature.org/ (http:// therightsofnature.org/) Keyword(s): English web site Environmental conflicts and injustice Global citizenship

BIBLIOGRÁFIA

mental footprint. Measuring yours takes less than 5 minutes and could change the way you live… How big is your environmental footprint? How many planets will you consume today? website: http://footprint.wwf.org.uk/ (http:// footprint.wwf.org.uk/) Keyword(s): English web site Economy and industrial impact Sustainable development Global citizenship

Globalizacija in okoljska pravičnost - koncept okoljskega prostora

Prispevek izhaja iz ugotovitve, da je izčrpavanje naravnih virov in pritiskov na okolje prvič v zgodovini človeške vrste privedlo do začetnih znakov prestopanja zgornjih planetarnih mej zmogljivosti okolja. Prevladujoči antropocentrizem sedanjosti se v senci krize svetovnega okolja sooča s potrebo po radikalnejši ekologizaciji vrednot, ekoljski etiki (ekocentrizmu) in globalni okoljski pravičnosti. website: Authors: Journal name: Editor: Year of publication: 2001 Download file: Keyword(s): Slovenian paper Sustainable development Environmental conflicts and injustice New life style

How many species are there on Earth and in the ocean?

The paper on global species richness. website: http://www.soc.hawaii.edu/mora/PressNumberOfSpeciesPaper/Mora%20033.pdf (http:// www.soc.hawaii.edu/mora/PressNumberOf 409


SAME World Edu-kit

Il Paese dei fuochi. Viaggio nell’Italia del biocidio.

La pubblicazione fornisce un’analisi della situazione italiana relativa ai crimini ambientali, partendo dai casi più clamorosi e andando oltre. website: http://asud.net/il-paese-dei-fuochiviaggio-nellitalia-del-biocidio2015/ (http:// asud.net/il-paese-dei-fuochi-viaggio-nellitalia-del-biocidio2015/) Year of publication: 2015 Download file: il-paese-dei-fuochi-WEB.pdf (http://asud.net/il-paese-dei-fuochi-viaggionellitalia-del-biocidio2015/) Keyword(s): Italian report Environmental conflicts and injustice Collective mobilization Global citizenship

Jiffijev ekokviz

Dobrodošli v Jiffijevem ekokvizu. Z igro boste preverili svoje znanje o okoljskih vprašanjih in svoj vizualni spomin! Kviz je sestavljen iz vprašanj o štirih temah - zraku, zemlji, vodi in energiji. Vprašanja temeljijo na situacijah, s katerimi se srečujemo v vsakdanjem življenju - doma, na delovnem mestu, v prostem času in pri nakupovanju. website: http://ec.europa.eu/environment/ archives/toolkits/jiffy_quiz/jiffy_quiz_sl.htm (http://ec.europa.eu/environment/archives/ toolkits/jiffy_quiz/jiffy_quiz_sl.htm) Keyword(s): Slovenian web site Economy and industrial impact Sustainable development Global citizenship

Journey of the smartphone

With the help of this poster / infographic you can learn about the life cycle of your mobile phone and learn about your own responsibility as consumers in influencing what is one of the greatest environmental injustices and consequently environmental crimes of the Western world, the extraction of valuable Coltan used for the manufacturing of microchips for various electronic devises, and electronic waste dumping in Africa and Asia. website: Authors: Journal name: Editor: Year of publication: 2015 Download file: journey of the smartphone.pdf (http://www2.weed- online.org/uploads/karte_diereiseeinessmpartphone.pdf) Keyword(s): German map/infographic Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice Global citizenship

BIBLIOGRÁFIA

SpeciesPaper/Mora%20033.pdf) Year of publication: 2011 Download file: 1.2c (http://www.soc.hawaii. edu/mora/PressNumberOfSpeciesPaper/ Mora%20033.pdf) Keyword(s): English paper Biodiversity

Juice Rap News: The New World Order

A short video from australian rap duo Girodanno Nanni and Hugo Farrant. In this video clip the authors use the power of rap poetry and visual animation to convey the message of our shared participation in perpetuating systemic exploitation and violence. Through a rap-duet of two fictional characters (a conspiracy theorist and a representative of the world elite) the discuss our need to deny complicity in systemic harm - in order that we can keep reproducing the kind of lifestyles we are accustomed to. They also take an ironic view of the psychological crutch that shifting responsibilites solely on political and economic elites provide for the preservation of our positive selfimage and assumed innocence. (subtitles available in many languages) 410


SAME World Edu-kit

È possibile la conversione ecologica? Il testo mostra che è un progetto possibile, ma solamente attraverso un cambiamento radicale. website: Authors: Journal name: Editor: Nda Press Year of publication: 2011 Download file: Keyword(s): Italian book Economy and industrial impact Sustainable development New life style

BIBLIOGRÁFIA

La conversione ecologica. There is no alternative

Oil for nothing Year of publication: 2014

Keyword(s): English film/video Economy and industrial impact Policy actors and decision Global citizenship

Környezeti igazságosság Magyarországon

Ez egy tanulmány a környezeti igazságosságról Magyarországon. Bemutatja a környezeti igazságosság fogalmát, a magyarországi kontextust és eseteket, valamint a Védegylet témába vágó projektjének kutatási eredményeit is. website: http://kornyezetiigazsagossag.hu/ zarotanulmany.pdf (http://kornyezetiigazsagossag.hu/zarotanulmany.pdf) Editor: Védegylet Egyesület Year of publication: 2010 Download file: zarotanulmany.pdf (http://kornyezetiigazsagossag.hu/zarotanulmany.pdf) Keyword(s): Hungarian report Environmental conflicts and injustice Social inclusion

Oil for nothing starts from a simple question: where does the gasoline we use every day come from? And the answer: largely from Nigeria, sub-Saharan Africa’s largest oil exporter but also one of the poorest countries in the continent. In the Niger Delta the devastating impacts of oil extraction are found everywhere, stretching over 50 years of oil exploitation with no visible benefit to local communities.

Year of publication: 2012

Keyword(s): English film/video Economy and industrial impact Policy actors and decision Environmental conflicts and injustice 411


Oil for nothing

Oil for nothing parte da una semplice domanda: da dove viene il carburante che usiamo ogni giorno? La risposta è: in gran parte dalla Nigeria, il principale esportatore di petrolio dell’Africa sub-sahariana, ma anche uno dei paesi più poveri del continente. Nel Delta del Niger gli impatti devastanti dell’estrazione di petrolio sono visibili ovunque e derivano da oltre 50 anni di sfruttamento dei giacimenti, avvenuto senza benefici visibili per le comunità locali. website: http://www.recommon.org/videooil-for-nothing/ (http://www.recommon.org/ video-oil-for-nothing/) Year of publication: 2012 Keyword(s): Italian film/video Economy and industrial impact Policy actors and decision Environmental conflicts and injustice

Pollination services sustainable agriculture

The material on pollination sustainable strategies elaborated by FAO website: http://www.fao.org/fileadmin/templates/agphome/documents/Biodiversitypollination/Pollination-FolderFlyer_web.pdf (http://www.fao.org/fileadmin/templates/agphome/documents/Biodiversity- pollination/ Pollination-FolderFlyer_web.pdf) Editor: FAO Year of publication: 2015 Download file: 1.3b (http://www.fao.org/fileadmin/templates/agphome/documents/Biodiversity- pollination/ Pollination-FolderFlyer_web.pdf) Keyword(s): English report Biodiversity

Psychoanalysis and development: contributions, examples, limits

Drawing on the work of Lacan and Žižek, the article emphasises three key points: (1) psychoanalysis can help uncover the unconscious of idea of development – its gaps, dislocations, blind spots (2) the important psychoanalytic notion of jouissance (enjoyment) can help explain why development discourse endures, that is, why it has such sustained appeal, and why we continue to invest in it despite its many problems; and (3) psychoanalysis can serve as an important tool for ideology critique, helping to expose the socioeconomic contradictions and antagonisms that development persistently disavows (eg inequality, domination, sweatshop labour). Year of publication: 2014 Keyword(s): English paper Economy and industrial impact Sustainable development Policy actors and decision

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

Raising Resistance

Der Dokumentarfilm Raising Resistance von Bettina Borgfeld und David Bernet erzählt vom Kampf der Campesinos, der Kleinbauern Paraguays, gegen die sich immer aggressiver im Land ausbreitende Gen-Soja-Produktion und beschreibt anhand dieses Konfliktes die globalen Auswirkungen, die der Einsatz modernster Gentechnik im 21. Jahrhundert auf Mensch und Natur hat. Eine Parabel über das Verdrängen von Leben, von Menschen, von der Vielfalt der Pflanzen und Kulturen. Und darüber wie Widerstand entsteht, sowohl beim Menschen als auch in der Natur.

412


ship/Vanessa_Oliveira Year of publication: 2013 Keyword(s): English paper Global citizenship

Year of publication: 2011

Keyword(s): German film/video Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice Global citizenship

Renegotiating epistemic privilege and enchantments with modernity: the gain in the loss of the entitlement to control and define everything

This paper addresses challenges of theorizing the renegotiation of epistemic privilege in the discipline of education. The first part of the paper offers partial conceptual tools for analyses and articulations that intend to work through the difficulties of teaching and learning about inequalities and complicities, the type of learning that tends to be resisted by those over-socialised and highly invested in modernist ideals (which often represents the majority of students). The second part presents reflections on the translation of these insights into in-service and pre-service educational contexts, conceptualised as a renegotiation of epistemic privilege. website: https://www.umassd.edu/media/ umassdartmouth/seppce/edleadership/Vanessa_Oliveira_ (https://www.umassd.edu/ media/umassdartmouth/seppce/edleader-

Review of experience with ecological networks, corridors and buffer zones

Review of experience with ecological networks, corridors and buffer zones website: www.cbd.int/doc/publications/cbdts-23.pdf (http://sameworld.unimarconi.it/ www.cbd.int/doc/publications/cbd-ts-23.pdf) Editor: Secretariat of the Convention on Biological Diversity Year of publication: 2006 Download file: 1.5a.pdf (http://sameworld. unimarconi.it/www.cbd.int/doc/publications/cbd-ts-23.pdf) Keyword(s): English book Biodiversity

BIBLIOGRĂ FIA

SAME World Edu-kit

The Darker Side of Western Modernity

During the Renaissance and the Enlightenment, coloniality emerged as a new structure of power as Europeans colonized the Americas and built on the ideas of Western civilization and modernity as the endpoints of historical time and Europe as the center of the world. Walter D. Mignolo argues that coloniality is the darker side of Western modernity, a complex matrix of power that has been created and controlled by Western men and institutions from the Renaissance, when it was driven by Christian theology, through the late twentieth century and the dictates of neoliberalism. This cycle of coloniality is coming to an end. Two main forces are challenging Western leadership in the early twenty-first 413


century. One of these, dewesternization, is an irreversible shift to the East in struggles over knowledge, economics, and politics. The second force is decoloniality. Mignolo explains that decoloniality requires delinking from the colonial matrix of power underlying Western modernity to imagine and build global futures in which human beings and the natural world are no longer exploited in the relentless quest for wealth accumulation. Year of publication: 2011 Keyword(s): English book Economy and industrial impact New life style Global citizenship

growth is digging us in deeper every day. We have been told it’s impossible to get off fossil fuels when in fact we know exactly how to do it—it just requires breaking every rule in the “free-market” playbook: reining in corporate power, rebuilding local economies, and reclaiming our democracies. website: http://thischangeseverything.org/ (http://thischangeseverything.org/) Editor: Simon & Schuster Year of publication: 2015 Keyword(s): English book Economy and industrial impact New life style

The Environmentalism of the Poor: A study of ecological conflicts and valuation

Towards environmental justice success in mining conflicts: An empirical investigation

A fundamental essay to delve into the issue of Environmental Justice. Alier explains why the traditional “Northen” Environmentalism never succeded, clearly defining how social problems are always created by ecological distributive conflicts, and that environmental issues cannot be separated by the economic and social ones. Editor: Edward Ellgar Publishin Limited Year of publication: 2002 Keyword(s): English book Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice

This Changes everything, Capitalism vs the Climate

Klein exposes the myths that are clouding the climate debate. We have been told the market will save us, when in fact the addiction to profit and

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

This report sets out to provide evidencebased support for successful environmental justice (EJ) activism and assess the constituents and outcomes of contemporary socioenvironmental mining conflicts by applying a collaborativ statistical approach to the political ecology of mining resistances. The empirical evidence covers 346 mining cases from around the world, featured on the EJOLT website as The EJOLT Atlas of Environmental Justice. website: http://www.ejolt.org/wordpress/ wp-content/uploads/2015/04/EJOLT_14_Towards-EJ-success-mining-low.pdf (http:// www.ejolt.org/wordpress/wp-content/uploads/2015/04/EJOLT_14_Towards-EJ-success-mining-low.pdf) Editor: EJOLT Report No. 14 Year of publication: 2015 Download file: EJOLT_14_Towards-EJ-success-mining-low.pdf (http://www.ejolt.org/ wordpress/wp-content/uploads/2015/04/ 414


SAME World Edu-kit

Új Eldoradó / New Eldorado

Van egy csodálatos falu Romaniában, Roşia Montană (Verespatak). Sokszáz éves házak vannak itt, és házaikhoz, földjükhöz ragaszkodó emberek. A környező hegyek 300 tonna aranyat és ezüstöt rejtenek. Egy kanadairomán vállalat, a Roşia Montană Gold Corporation új aranybányát nyitna, ehhez modern technikát ígér. A helyieket új modern házakba költöztetné, miközben a régi házakat lerombolná. Lenne arany, Lenne ezüst. Lenne Új Eldoradó. Miközben egy 800 hektáros ciántároló is épülne egy 180 méter magas gáttal. website: http://film.indavideo.hu/video/f_j_ eldord (http://film.indavideo.hu/video/f_j_eldord) Year of publication: 2004 Keyword(s): Hungarian film/video Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice

Virtù che cambiano il mondo. Partecipazione e conflitto per i beni comuni

Ogni capitolo di questo testo presenta una “virtù” necessaria per avviare il processo di cambiamento necessario nel mondo, con un particolare riferimento ai conflitti sociali e ai processi partecipativi in cui sono nate nuove forme di pensiero, nuove scelte e attitudini. Feltrinelli Year of publication: 2013 Keyword(s):

Italian book Sustainable development Collective mobilization New life style

Voices of Transition

„Voices of Transition“ ist ein unabhängig produzierter, 66 minütiger Dokumentarfilm des deutsch-französischen Filmemachers Nils Aguilar. Er zeigt eingängige und mitreißende Beispiele des sozialökologischen Wandels in England, Frankreich und Kuba. Pioniere wie Rob Hopkins, Gründer der Transition-TownBewegung, oder Fernando Funes, herausragender Wissenschaftler und Theoretiker der „agrarökologischen Revolution” in Kuba, verdeutlichen im Film, wie man den Herausforderungen von Klimawandel, knappen Ressourcen und drohenden Hungersnöten mit neuen Wegen entgegentreten kann. website: http://voicesoftransition.org/de/ shop (http://voicesoftransition.org/de/shop) Year of publication: 2012 Keyword(s): German film/video New life style Global citizenship

BIBLIOGRÁFIA

EJOLT_14_Towards-EJ-success-mining-low. pdf) Keyword(s): English report Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice

We feed the world

The documentary provides an analysis of modern agriculture and industrial livestock production highlighting the distorted dynamics that characterize global food production and distribution. It highlights how European Union export subsidies are destroying local farmers’ life conditions in Africa and South America. website: https://archive.org/details/EuropeanUnionStarvesPoorCountriesOfTheWorld (https://archive.org/details/EuropeanUnionStarvesPoorCountriesOfTheWorld) Year of publication: 2005 Keyword(s): English film/video Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice 415


SAME World Edu-kit

The documentary provides an analysis of modern agriculture and industrial livestock production highlighting the distorted dynamics that characterize global food production and distribution. It highlights how European Union export subsidies are destroying local farmers’ life conditions in Africa and South America. website: https://archive.org/details/EuropeanUnionStarvesPoorCountriesOfTheWorld (https://archive.org/details/EuropeanUnionStarvesPoorCountriesOfTheWorld) Year of publication: 2005 Keyword(s): German film/video Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice

Why I think this world should end?

Young raper Prince Ea talks about the need to end our world - not in terms of physcial destruction, but in terms of re-orienting our aspirations, our desires and re-establishing connections between people and the world around us. He challenges the mainstream perceptions of benefits of technological and economic progress and speaks about resulting alientation and destitution. Prince Ea’s lyrics suggest the need for an existential, rather

MIGRATION A THEORY OF MIGRATION

What are the drivers of migration, what makes people migrate. website: http://www.students.uni-mainz.de/ jkissel/Skripte/Lee.pdf (http://www.students.

than a political paradigmatic shift - a shift in being, not a shift in doing.

BIBLIOGRÁFIA

We feed the World - Essen global

Year of publication: 2014

Keyword(s): English film/video Economy and industrial impact New life style Global citizenship

Wild Law A Manifesto for Earth Justice

The author describe the ‘Earth governance’ and ‘Earth jurisprudence’ and gives practical guidance on how to begin moving towards it, fusing politics, legal theory, quantum physics and ancient wisdom. Year of publication: 2011 Keyword(s): English book Policy actors and decision Environmental conflicts and injustice

ENVIRONMENTAL uni-mainz.de/jkissel/Skripte/Lee.pdf) Year of publication: 1966 Keyword(s): English paper Migration dynamics

416


A világ az iskolában - Tanulmányok a globalizációról tanároknak

A cikkgyűjtemény a globalizáció témáját járja körül, és elsősorban tanároknak szól. Olyan témák kerülnek elő, mint a migráció, a mezőgazdasági kereskedelem vagy a globalizáció-kritikus mozgalmak. website: https://drive.google.com/file/ d/0B5TgEhR6R1MbSU5mVXZsMkFKdzg/ edit (https://drive.google.com/file/ d/0B5TgEhR6R1MbSU5mVXZsMkFKdzg/edit) Editor: Udvarhelyi Éva Tessza, Koppány Judit Year of publication: 2009 Keyword(s): Hungarian book Sustainable development Global citizenship

Abu Haraz

A film about a small village of Abu Haraz in northern Sudan, which does not exist anymore due to the construction of the Merowe Dam. For 7 years Polish filmmaker Maciej Drygas followed the daily lives of the community that had to escape the flood and leave behind their beloved ancestral land. website: Authors: Journal name: Editor: Year of publication: 2013 Download file: Keyword(s): English film/video Economy and industrial impact Environmental conflicts and injustice Migrant vulnerability

Action Approaches for Environmentally Induced Migration

This paper addresses some key points regarding this issue; first, it reflects on some of the most recent arguments in the international debate on environmentally induced migration. By doing so, several questions shall be

answered: how severe is the problem of (expected) environmentally induced migration from a global perspective, and what do we know about the complex linkages between environmental factors and migration? Furthermore, how can environmental migration be classified according to the different environmental factors that are impacting human livelihoods and what are its implications? Reflecting on the current literature in different disciplines dealing with this issue, this paper finally comes up with some policy recommendations on how to face and govern environmentally induced migration on several levels. website: http://www.network-migration. org/rethinking-migration-2011/2/papers/ Schraven.pdf (http://www.network-migration.org/rethinking-migration-2011/2/papers/Schraven.pdf) Year of publication: 2011 Download file: Schraven2011.pdf (http:// www.network-migration.org/rethinking- migration-2011/2/papers/Schraven.pdf) Keyword(s): English report Migration dynamics Global citizenship

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

Alptraum im Fischerboot - Afrikas Flüchtlinge und Europas Fischereipolitik

Der Film stellt einen Zusammenhang her zwischen der Überfischung vor Westafrikas Küste und der zunehmenden Zahl von Flüchtlingen, die mit ihren Pirogen die gefährliche und oft tödliche Überfahrt in den reichen Westen wagen. Denn in den Gewässern Senegals gibt es immer weniger Fische. Verantwortlich dafür sind nicht nur die immensen Fangquoten subventionierter EU-Kutter, sondern auch aggressive Fang 417


methoden und illegale Fischerei. website:http://www.filmeeinewelt.ch/ deutsch/pagesnav/framesE4.htm?../pagesmov/52056 (http://www.filmeeinewelt.ch/ deutsch/pagesnav/framesE4.htm?../pagesmov/52056.htm) Year of publication: 2007 Keyword(s): German film/video Policy actors and decision Environmental conflicts and injustice Migration dynamics

Brief for GSDR 2015 Climate Change Responses: Mitigation and Adaptation for Whom?

This brief summarises some recent critiques of our responses to climate change and highlights the ways in which the global poor, who will suffer the most from climate change, are being further marginalised as a result of mitigation and adaptation responses, through hierarchies and social stratification at all scales. website: https://sustainabledevelopment. un.org/content/documents/639992-AdamsClimate%20Change%20Responses_Mitigation%20and%20Adaptation%20for%20 Whom.pdf Authors: Journal name: Editor: Year of publication: 2015 Download file: AdamsMcNamara2015.pdf Keyword(s): English paper Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions Social inclusion

Causes and effects of rural - urban migration in borno state: a case study of maiduguri metropolis

In recent years the rate of rural-urban migration has become alarming as more people drift into the urban centres from the rural areas; it is against this backdrop that this paper examined the causes and effects of ruralurban migration in Borno state with particular reference to Maiduguri Metropolis. A survey was carried out amongst 150 respondents drawn from within the metropolis and the results indicates that the major causes of rural urban migration are; search for better education, employment, and business opportunities. Others are identified as poverty, unemployment,famine, and inadequate social amenities in the rural areas. While some of the effects of rural-urban migration are; rural-urban migration brings pressure on urban housing and the environment,high rate of population growth in the urban centres also lessens the quality of life,overpopulation encourages crime rate in the society and rural-urban migration slows down the pace of development of the rural areas.It is recommended that the Government should strive to provide social amenities and facilities in the rural areas and also provide jobs for the citizens in the rural areas.In addition to this Vocational training centres should be established in the rural centres for training of the productive youths for self emplyment. website: http://www.ajbms.org/articlepdf/ ajbms_2011_1130.pdf (http://www.ajbms. org/articlepdf/ajbms_2011_1130.pdf) Download file:BornoState.pdf (http://www. ajbms.org/articlepdf/ajbms_2011_1130.pdf) Keyword(s): English report Migrant vulnerability

BIBLIOGRĂ FIA

SAME World Edu-kit

418


Chi sono i profughi ambientali

Un breve video informativo sul tema dei migranti ambientali: Il cambiamento climatico e il peggioramento delle condizioni ambientali nel Sud Globale spinge ogni anno 6 milioni di persone a lasciare i loro territori di origine.

Year of publication: 2014

Keyword(s): Italian film/video Climate Change Adaptation actions Migration dynamics Migrant vulnerability

Climate change and forced migration

In this article the author first tries to understand why the environmental aspect of the study of migration and refugees has, up until now, been neglected. Then he proposes a definition of population movements induced by environmental factors, before concentrating on climate aspects by providing a synthesis of results put forward by researchers. Finally, we will he examines forecasts for future developments. website: http://www.unhcr.org/47a316182. html (http://www.unhcr.org/47a316182. html) UNHCR Year of publication: 2008

Download file: Piguet_2008.pdf (http://www. unhcr.org/47a316182.html) Keyword(s): English paper Climate Change Adaptation actions Migration dynamics Migrant vulnerability

Climate change and migration - evidence from the Middle East and North Africa

BIBLIOGRĂ FIA

SAME World Edu-kit

A World Bank study on climate change and migration. Climate change and migration are major concerns in the MENA region, yet the empirical evidence on the impact of climate change and extreme weather events on migration remains limited. Information is broadly lacking on how households in vulnerable areas perceive changes in the climate, how they are affected by extreme weather events, whether they benefit from community and government programs to help them cope with and adapt to a changing climate, and how these conditions influence the decision of household members to migrate, either temporarily or permanently. This introductory chapter summarizes briefly the main results of the study which relied on existing data as well as focus groups and new household surveys collected in 2011 in Algeria, the Arab Republic of Egypt, Morocco, the Syrian Arab Republic, and the Republic of Yemen. website: http://www- wds.worldbank.org/ external/default/WDSContentServer/WDSP/ IB/2014/07/17/000442464 (http://www- wds. worldbank.org/external/default/WDSContentServer/WDSP/IB/2014/07/17/000442464 Editor: The World Bank Year of publication: 2014 Download file: Climate_change_and_migra 419


SAME World Edu-kit

Cohousing e condomini solidali. Guida pratica alle nuove forme di vicinato e vita in comune

Guida pratica alle nuove forme di vicinato, con una raccolta di esperienze da Paesi (Belgio, Svezia, Olanda, Gran Bretagna e Germania) dove il fenomeno è già radicato. website: Authors: Journal name: Editor: Terra Nuova edizioni Year of publication: 2007 Download file: Keyword(s): Italian book New life style Social inclusion

Come un uomo sulla terra

Un documentario sui viaggi dei migranti attraverso il deserto, la Libia e il Mare Mediterraneo e sullo sfruttamento a cui sono sottoposti. Il documentario è stato realizzato da una persona che ha vissuto l’esperienza. website: http://www.rai.tv/dl/RaiTV/programmi/media/ContentItem-3532577bf361- 4a31-bb91-e745e4ff13d6.html (http:// www.rai.tv/dl/RaiTV/programmi/media/ ContentItem-3532577b-f361-4a31-bb91e745e4ff13d6.html) Year of publication: 2008 Keyword(s): Italian film/video Migration dynamics Migrant vulnerability Global citizenship

Defining ‘environmental migration’

There is currently no consensus on definitions on environmental migration. The resulting variety of terms is not just confusing but unhelpful. A short synthesis on the factors in the current debate that could damage those in need of most the protection. website: http://www.fmreview.org/climatechange (http://www.fmreview.org/climatechange) Year of publication: 2008 Download file: DunGemenne2008.pdf (http://www.fmreview.org/climatechange) Keyword(s): English paper Migration dynamics Migrant vulnerability Social inclusion

BIBLIOGRÁFIA

tion_WorldBank.pdf (http://www- wds.worldbank.org/external/default/WDSContentServer/WDSP/IB/2014/07/17/000442464 Keyword(s): English report Climate Change Adaptation actions Migration dynamics

Disasters and displacement in a changing climate

A collection of articles and case studies about disasters and displacement and climate change, issued in the Forced Migration review. Existing national, regional and international legal regimes respond to only some of the protection concerns arising from displacement in the context of disasters. Crafting an appropriate response will demand a cross-sectoral approach – technical and scientific, political, humanitarian, human rights and developmental, among others – that addresses different forms of human mobility (displacement, migration and planned relocation). website: http://www.fmreview.org/en/climatechange-disasters.pdf (http://www.fmreview.org/en/climatechange-disasters.pdf) Year of publication: 2015 Download file: climatechange-disasters. pdf (http://www.fmreview.org/en/climatechange-disasters.pdf) 420


Keyword(s): English paper Migration dynamics Migrant vulnerability

Disciplining the transnational mobility of people

A core feature of contemporary migration politics lies in the claim to regulate and discipline the cross- border mobility of people “through”, “in the interest of” and “with the help of” the very individuals that cross national borders. Popularized by notions such as “smart borders” or “migration management”, these practices and technologies raise important questions regarding strategies of migration control, the exercise of power, and their effects on individuals, societies and states. website: Authors: Journal name: Editor: Houndmills, Basingstoke, Palgrave Macmillan Year of publication: 2014 Download file: Keyword(s): English book Migration dynamics

Enviromental Degradation and Poverty in Less Industrialized Nations

There is empirical evidence that local environmental problems and low per capita income are geographically correlated. Most of what is written about linkages between environmental degradation and poverty focuses on why the poor use their natural resources in an unsustainable manner. This paper emphasizes first the damage which environmental degradation does to the poor. Next it reviews the standard environmental economics explanation for why the poor accept high levels of pollution, and argues that some notion of power must be added to the standard analysis. Then it examines the role of high discount

rates, rapid population growth, incentive structures and institutions in the poverty-environment link. Finally, some general policy conclusions regarding poverty and environmental degradation are drawn. website: http://www.colef.mx/fronteranorte/ articulos/FNE1/4-fe1.pdf (http://www.colef. mx/fronteranorte/articulos/FNE1/4-fe1.pdf) Year of publication: 1994 Download file: Pobreza1994.pdf (http://www. colef.mx/fronteranorte/articulos/FNE1/4- fe1. pdf) Keyword(s): English report Migrant vulnerability Global citizenship

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

Global Migration and Regionalization, 1840-1940

The mass migrations of the nineteenth and early twentieth centuries were a global phenomenon. The paper is about the trends and characteristics of the migration flows in this period. website: Authors: Journal name: Editor: Year of publication: 2007 Download file: Keyword(s): English paper Migration dynamics

Global Migration: Demographic Aspects and Its Relevance for Development

The purpose of the Technical Paper series is to publish substantive and methodological research on population issues carried out by experts (http://edu- kit.sameworld.eu/mod/glossary/view.php?idfi825) within and outside the United Nations system. The series promotes scientific understanding of population issues among Governments, national and international organizations, research institutions and individuals engaged in social and economic 421


planning, research and training. website: http://www.un.org/en/development/desa/population/migration/publications/technicalpape (http://www.un.org/en/ development/desa/population/migration/ publications/technicalpap Year of publication: 2013 Download file: Skeldon2013.pdf (http://www. un.org/en/development/desa/population/ migration/publications/technicalpap Keyword(s): English paper Migrant vulnerability Global citizenship

Human Evolution: An Illustrated Introduction

The text places human evolution in the context of humans as animals, while also showing the physical context of human evolution, including climate change and the impact of extinctions. It also talks about archaeological evidence from Africa on the origin of modern humans. website: Authors: Journal name: Editor: John Wiley & Sons Year of publication: 2009 Download file: Keyword(s): English book Migration dynamics

Human security

Human security will be progressively threatened as the climate changes. Human insecurity almost never has single causes, but instead emerges from the interaction of multiple factors Climate change is an important factor threatening human security through undermining livelihoods (2) compromising culture and identity; increasing migration that people would rather have avoided; andchallenging the ability of states to provide the conditions necessary for human security. website: https://ipcc-wg2.gov/AR5/images/uploads/WGIIAR5-Chap12_FINAL.pdf

(https://ipcc-wg2.gov/AR5/images/uploads/ WGIIAR5-Chap12_FINAL.pdf) Year of publication: 2014 Keyword(s): English paper Climate Change Adaptation actions Migration dynamics

Idegenek a kertemben (Strangers in my garden)

Az Idegenek a kertemben egy dokumentumfilm-gyűjtemény, ami a migráció témáját dolgozza fel nagyon sok oldalról megközelítve. A gyűjteményhez egy oktatási segédanyag is tartozik, ami segíti a filmek feldolgozását a tanórán. website: http://docuart.hu/dokumentumfilm-gyujtemeny/index.php (http://docuart. hu/dokumentum-film-gyujtemeny/index. php) Year of publication: 2013 Keyword(s): Hungarian film/video Migration dynamics Migrant vulnerability

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

Il futuro del Mediterraneo. Studio preliminare sui rifugiati ambientali

Articolo scientifico che presenta le principali definizioni di “rifugiato ambientale” e dei concetti di vulnerabilità, adattabilità, capacità di recupero che emergono dalla letteratura su questi temi. L’articolo si concentra quindi sulle relazioni tra ambiente e migrazioni nel Mediterraneo, utilizzando dati e indicatori disponibili per investigare sulla possibile relazione tra fattori ambientali, economici e sociali di spinta alle migrazioni. website: http://www.issm.cnr.it/progetti/ emigrazione/pubblicazioni/caruso%20_venditto_cacucci.pd (http://www.issm.cnr.it/ 422


SAME World Edu-kit

Internal Labor Migration in China: Trends, Geographical Distribution and Policies

Topics: - Hukou - System and Migration - Statistics - Migration Trends - Geography Polici website: http://www.un.org/esa/population/ meetings/EGM_PopDist/Chan.pdf (http:// www.un.org/esa/population/meetings/ EGM_PopDist/Chan.pdf) Year of publication: 2008 Download file: Chan2008.pdf (http://www. un.org/esa/population/meetings/EGM_PopDist/Chan.pdf) Keyword(s): English report Environmental conflicts and injustice Migrant vulnerability

International Migration 2013

International Migration 2013 website: http://www.un.org/en/development/desa/ population/migration/publications/wallchart/doc (http://www.un.org/en/development/desa/population/migration/publications/wallchart/doc Year of publication: 2013 Keyword(s): English map/infographic Migration dynamics Global citizenship

International Migration: Globalizationâ&#x20AC;&#x2122;s Last Frontier

Jonathon Moses makes moral, political and economic arguments in favor of the free mobility of human beings across national borders. Pointing to the importance of immigration to the success of many nations, he shows that Europe itself now faces a falling population, and has over the past fifty years actively encouraged huge immigration from other countries. There is near consensus across the political spectrum that the free movement of goods and free movement of capital are good for economies, and therefore should apply to people as well. website: Authors: Journal name: Editor: Zed Books Year of publication: 2006 Download file: Keyword(s): English book Migration dynamics

BIBLIOGRĂ FIA

progetti/emigrazione/pubblicazioni/caruso%20_venditto_cacucci.pd Editor: Cacucci Year of publication: 2012 Download file: CarusoVenditto2012.pdf (http://www.issm.cnr.it/progetti/emigrazione/pubblicazioni/caruso%20_venditto_cacucci.pd Keyword(s): Italian paper Global warming and effects Migration dynamics Migrant vulnerability

International Organization for Migration (IOM): Migration and Climate Change

It is the perspective of the International Organization for Migration (IOM) on migration and climate change, with informative and easily understandable description of the context and the connection between the migration and the effects of climate change. website: https://www.iom.int/migration-andclimate-change (https://www.iom.int/migration-and-climate-change) Keyword(s): English web site Migration dynamics

423


Iom outlook on migration, environment and climate change

Keyword(s): German report Global warming and effects Climate Change Mitigation actions Migrant vulnerability

IOM’s publication is a resource for specialists and generalists alike: it brings together the resources on migration, environment and climate change that IOM has developed over the years. The result is a rich overview of the Organization’s understanding of migration, environment and climate change, emphasized by examples of activities and key messages. website: Authors: Journal name: Editor: Year of publication: 2014 Download file: IOM Migration and climate change.pdf Keyword(s): English report Climate Change Mitigation actions Migration dynamics Migrant vulnerability

La molteplicità dei fattori in gioco nelle migrazioni indotte da cause ambientali

Klimaflüchtlinge - die verleugnete Katastrophe

In dem Bericht „Klimaflüchtlinge – die verleugnete Katastrophe“ stellt Greenpeace fest, dass die Zahl der Klimaflüchtlinge in den nächsten Jahren zunehmen wird. Der Bericht gibt einen Überblick über das Thema Klimaflüchtlinge, dem bisher nicht viel Aufmerksamkeit geschenkt wurde. Seit dem Erscheinen des Berichtes 2007 gibt es keine weiteren Studien dazu. Im Bericht wird darauf eingegangen, wer Klimaflüchtlinge sind und welche Herausforderungen es zukünftig geben wird. website: https://www.greenpeace.de/sites/ www.greenpeace.de/files/klimafluechtlingeflendv_0.PDF (https://www.greenpeace.de/ sites/www.greenpeace.de/files/klimafluechtlinge_endv_0.PDF Editor: Greenpeace Year of publication: 2007

Una sintetica disanima sul fenomeno delle migrazioni ambientali, sulle principali stime e sulle sue principali implicazioni politiche. L’articolo è scritto da Koko Warner direttrice dell’Ufficio Environmental Migration, Social Vulnerability & Adaptation dell’Università delle Nazioni Unite. website: http://www.diarioeuropeo.it/pages/ 012012/05-12%20Warner.pdf (http://www. diarioeuropeo.it/pages/012012/05-12%20 Warner.pdf) Year of publication: 2012 Download file: Warner2012 (http://www.diarioeuropeo.it/pages/012012/05- 12%20Warner.pdf) Keyword(s): Italian paper Policy actors and decision Migration dynamics Migrant vulnerability

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

Migration and climate change: an overview

Migration and Climate Change provides the first authoritative overview of the relationship between climate change and migration, bringing together both case studies and syntheses from different parts of the world. It discusses policy responses, normative issues and critical per- spectives from the point of view of human rights, international law, political science, and ethics, and addresses the concepts, notions and methods most suited to confronting this complex issue. The book con- stitutes a unique and thorough intro 424


duction to one of the most discussed but least understood consequences of climate change and brings together experts (http:// edu- kit.sameworld.eu/mod/glossary/view. php?idfi825) from different disciplines, including anthropology, climatology, demography, geography, law, political science and sociology, providing a valuable synthesis of research and debate. website: http://www.cambridge.org/gb/ academic/subjects/politics-international-relations/international-relations-andinternational-organisations/migrationand-climate-change#contentsTabAnchor (http://www.cambridge.org/gb/academic/ subjects/politics-international-relations/ international-relations-and-international-organisations/migration-and-climatechange#contentsTabAnchor) Editor: Cambridge University Press Year of publication: 2011 Keyword(s): English book Global warming and effects Climate Change Mitigation actions Climate Change Adaptation actions

Migration and climate change: an overview

Climate change has become a major concern for the international community. Among its consequences, its impact on migration is the object of increasing attention from both policy-makers and researchers. Yet, knowledge in this field remains limited and fragmented. This paper therefore provides an overview of the climate change â&#x20AC;&#x201C; migration nexus: on the basis of available empirical findings, it investigates the key issues at stake, including the social and political context in which the topic emerged; states? policy responses and the views of different institutional actors; critical perspectives on the actual relation-

ship between the environment and (forced) migration; the concepts and notions most adequate to address this relationship; gender and human rights implications; as well as international law and policy orientations. website: https://www.compas.ox.ac.uk/publications/working-papers/wp-10-79/ (https:// www.compas.ox.ac.uk/publications/working-papers/wp-10-79/) Year of publication: 2010 Download file: Piguet_etalii_2010.pdf (https://www.compas.ox.ac.uk/publications/ working-papers/wp-10-79/) Keyword(s): English paper Migration dynamics Migrant vulnerability Global citizenship

BIBLIOGRĂ FIA

SAME World Edu-kit

Migration and Global Environmental Change

This report considers migration in the context of environmental change over the next 50 years. The scope of this report is international: it examines global migration trends, but also internal migration trends particularly within low-income countries, which are often more important in this context. website: https://www.gov.uk/government/ uploads/system/uploads/attachment_data/ file/287717/1 1116-migration-and-global-environmental-change.pdf (https://www.gov. uk/government/uploads/system/uploads/ attachment_data/file/287717/1 1116-migration-and-global-environmental-change.pdf) Authors: Global citizenship Year of publication: 2011 Download file: MigrationAndGlobalEnvironmentalChange2011.pdf (https://www.gov. uk/government/uploads/system/uploads/ attachment_data/file/287717/1 1116-migration-and-global-environmental-change.pdf) Keyword(s): English report Environmental conflicts and 425


injustice Migration dynamics Migrant vulnerability

Migration in World History

The book traces the connections among regions brought about by the movement of people, diseases, crops, technology and ideas. Drawing on examples from a wide range of geographical regions and thematic areas, noted world historian Patrick Manning guides the reader through from the earliest human migrations to the resurgence of migration in the later twentieth century, including movement to cities, refugees and diasporas, the various leading theories and debates surrounding the subject of migration. website: Authors: Journal name: Editor: Routledge Year of publication: 2013 Download file: Keyword(s): English book Migration dynamics Global citizenship

Moving stories - The voices of people who move in the context of environmental change

The voices of people who move in the context of environmental change are currently absent from the debate about how this issue is addressed. Moving Stories highlights these powerful, inspiring and often traumatic stories.They are testimonies from ten regions across the worl have been compiled from local news reports, academic journals and interviews recorded by civil society groups. website: http://www.droughtmanagement. info/literature/COIN_moving_stories_environmental_chang (http://www.droughtmanagement.info/literature/COIN_moving_stories_environmental_chan

Editor: The Climate Outreach and Information Network Year of publication: 2014 Keyword(s): English report Global warming and effects Climate Change Adaptation actions Migration dynamics

Patterns and Trends in Migration and Sustainable Development

BIBLIOGRĂ FIA

SAME World Edu-kit

A growing interest in the migration-development nex us has led to an increase in research on the subject. Expanded efforts to collect and analyze da ta 2 have resulted in significant progress in the understanding of migration aspirations (economic, r isk diversification and environmental factors etc.). The consequences of movement on receiving an d sending countries (remittances, social effects, and transnational networks) and the role o f development in fueling migration are also better grasped. But understanding of the highly com plex system of demographic, economic, social and environmental factors remains incomplete. website: https://sustainabledevelopment. un.org/content/documents/1743migrationb ackground.pdf (https://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/1743migra tionbackground.pdf Year of publication: 2013 Download file: Patterns2013.pdf (https://sustainabledevelopment.un.org/content/docu ments/1743migrationbackground.pdf Keyword(s): English paper Migration dynamics Migrant vulnerability Global citizenship

426


Peoples and Empires: A Short History of European Migration, Exploration, and Conquest, from Greece to the Present

Written by one of the world’s foremost historians of human migration, Peoples and Empires is the story of the great European empires—the Roman, the Spanish, the French, the British—and their colonies, and the backand-forth between “us” and “them,” culture and nature, civilization and barbarism, the center and the periphery. It’s the history of how conquerors justified conquest, and how colonists and the colonized changed each other beyond all recognition. website: Authors: Journal name: Editor: Random House Publishing Group Year of publication: 2007 Download file: Keyword(s): English book Migration dynamics

Podcast: when people move. Understanding how climate change creates the movement of people

Recorded testimonies from people who have moved as a result of climate-linked disasters. By exploring these stories we can answer questions about how climate change is creating new patterns of migration and displacement. We can also ask how life on a hotter planet might mean living with new kinds of disasters, and coping with the displacement they create. website: http://climatemigration.org.uk/ podcast-when-people-move-understandinghow-climate-change-creates-the-movementof-people/ (http://climatemigration.org.uk/

podcast-when-people-move-understandinghow-climate-change-creates-the-movementof-people/) Year of publication: 2015 Keyword(s): English film/video Global warming and effects Climate Change Adaptation actions Migration dynamics

Population Pyramids of the World from 1950 to 2100

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

demography, population pyramid, age pyramid, aging, retirement. website: http://populationpyramid.net/ world/2015/ (http://populationpyramid.net/ world/2015/) Year of publication: 2015 Keyword(s): English map/infographic Migration dynamics Global citizenship

Poverty and Environmental Degradation: a Literature Review and Analysis

There is much controversy surrounding the poverty-environmental degradation nexus. The predominant school of thought argues that poverty is a major cause of environmental degradation and if policy makers want to address the environmental issues, then they must first address the poverty problem. Another school of thought argues that this causal link is too simplistic and the nexus is governed by a complex web of factors. In this paper, a formal structure for analyzing the complex web of factors is formulated and used to review the existing literature on the links between poverty and the degradation of four natural resource sectors. The analysis highlights the institutional and mar 427


ket failures which encourage unsustainable activities, which in turn forces some income groups into poverty. Another important factor is the role of conflicts between different agents (income groups) in the poverty-environmental degradation nexus. The analysis also highlighted the presence of feedback loops between environmental degradation and poverty. website: http://pubs.iied.org/pdfs/8127IIED. pdf (http://pubs.iied.org/pdfs/8127IIED.pdf) Year of publication: 1996 Download file: PovertyEnvironmentalDegradation1996.pdf (http://pubs.iied.org/ pdfs/8127IIED.pdf) Keyword(s): English paper Migrant vulnerability Global citizenship

Pro Menschenrechte. Contra Vorurteile. Fakten und Argumente zur Debatte über Flüchtlinge in Deutschland und Europa

In der Broschuere werden gängige Vorurteile gegenueber Gefluechteten und populistische Argumente zum Thema Flucht und Asyl unter die Lupe genommen und faktisch richtiggestellt. website: http://www.proasyl.de/fileadmin/fm-dam/q_ PUBLIKATIONEN/2014/ Broschuere_Pro_MR_Contra_Rassismus_ Web.pdf (http://www.proasyl.de/fileadmin/fm-dam/q_ PUBLIKATIONEN/2014/ Broschuere_Pro_MR_Contra_Rassismus_ Web.pdf) Year of publication: 2014 Keyword(s): German paper Social inclusion Global citizenship

Profughi Ambientali. Cambiamento climatico e migrazioni forzate

Ultima versione (2013) del report di Legambiente su cambiamento climatico e migrazioni ambientali, che fornisce una panoramica complessiva dei diversi aspetti della questione. website: http://www.legambiente.it/sites/ default/files/docs/report_finale.pdf (http:// www.legambiente.it/sites/default/files/docs/ report_finale.pdf) Year of publication: 2013 Download file: GubbiottiFinellietal2013.pdf (http://www.legambiente.it/sites/default/ files/docs/report_finale.pdf) Keyword(s): Italian report Global warming and effects Migration dynamics

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

Profughi ambientali. Cambiamento climatico e migrazioni forzate

Questo report analizza il nesso esistente tra cambiamento climatico-migrazioni e sicurezza globale approfondendo la situazione del Nord Africa, la tensione politica tra Bangladesh e India e il fenomeno della migrazione rurale-urbana. website: http://www.legambiente.it/sites/default/files/docs/dossierprofughi_ambientali. pdf (http://www.legambiente.it/sites/default/ files/docs/dossierprofughi_ambientali.pdf) Year of publication: 2012 Download file: dossierprofughi_ambientali.pdf (http://www.legambiente.it/sites/default/files/docs/dossierprofughi_ambientali. pdf) Keyword(s): Italian report Climate System Climate Change Adaptation actions Migration dynamics 428


Razvoj migracijskih procesov zaradi podnebnih sprememb v regijah z nizko obalo

Disertacija obravnava podnebne selitve, torej selitve, ki jih povzročajo izredni vremenski dogodki ali posledice spreminjanja podnebja. Za območje raziskovanja so bile izbrane tri vzorčne regije z nizko obalo, ki so najbolj ranljive na dviganje morske obale in druge posledice podnebnih sprememb: koralno otočje Tuvalu, delta Nila ter delta Gangesa in Bramaputre. website: http://geo.ff.uni-lj.si/pisnadela/pdfs/ diss_201503_jurij_kocar.pdf (http://geo. ff.uni-lj.si/pisnadela/pdfs/diss_201503_jurij_kocar.pdf) Year of publication: 2014 Keyword(s): Slovenian paper Global warming and effects Migration dynamics Migrant vulnerability

Sun come up

Sun Come Up shows the human face of climate change. We follow the relocation of the Carteret Islanders, living on the remote islands in the South Pacific, and now, some of the world’s first environmental refugees. When climate change threatens their survival, they face a painful decision: to leave their ancestral land in search of a new place to call home. website: http://suncomeup.com/film/Home. html (http://suncomeup.com/film/Home. html) Year of publication: 2011 Keyword(s): English film/video Global warming and effects Migration dynamics Collective mobilization

The Causal Effects of Ruralto-Urban Migration on Children’s Wellbeing in China

China’s rural -to - urban migration has affected 12.6 million school - age rural children who have migrated with their parents and another 22 million who have been left behind by their migrant parents. Not enough is known, either theoretically or empirically, about the causal impact of migration on the wellbeing of this large number of Chinese children affected by migration. We conceptualize two counterfactual models to understand the causal impact of migration on children. We draw upon data from the 2010 baseline survey of the China Family Panel Studies, a nationally representative, annual longitudinal survey of Chinese communities, families, and individuals. We poolthe origin-destination child samples to form appropriate comparisons and apply propensity score matching methods to estimate the average treatment effects for the treated. We find significant positive effects of child migration on their objective well-being but no negative effects on their subjective well-being. We also find little difference between the left-behind and non-migrant children across multiple life domains. The findings highlight the important role of migration in narrowing the longstanding rural-urban gap in child development in China. website: http://www.psc.isr.umich.edu/pubs/ pdf/rr13-798.pdf (http://www.psc.isr.umich. edu/pubs/pdf/rr13-798.pdf) Year of publication: 2013 Download file: PSCResearchReport2013.pdf (http://www.psc.isr.umich.edu/pubs/pdf/ rr13-798.pdf)

BIBLIOGRÁFIA

SAME World Edu-kit

429


Keyword(s): English report Environmental conflicts and injustice Migrant vulnerability

The Future We Want

Outcome document of the United Nations Conference on Sustainable Development Rio de Janeiro, Brazil, 20â&#x20AC;&#x201C;22 June 2012 website: https://sustainabledevelopment.un. org/content/documents/733FutureWeWant. pdf (https://sustainabledevelopment.un.org/ content/documents/733FutureWeWant.pdf) Year of publication: 2012 Download file: FutureWeWant2012.pdf (https:// sustainabledevelopment.un.org/content/ documents/733FutureWeWant.pdf) Keyword(s): English paper Migration dynamics Migrant vulnerability Global citizenship

The journey home

The climate is changing A polar bear, a panda, an elephant and a chimpanzee are forced to leave to find a new home .. The journey is long and and the desire to return to their old homes is strong. On a remote island they meet ... a Dodo. When they can go back? When forests grow back, the ice will reform and ... A book to deal in a simple way the theme of climate change and that of those who are forced to find a new place to live. Editor: Paperback Year of publication: 2012 Keyword(s): English book Global warming and effects Climate Change Adaptation actions Migrant vulnerability

The myth of invasion

the-myth-of-invasion.html Authors: Journal name: Editor: Year of publication: 2015 Download file: Keyword(s): English paper Migration dynamics Global citizenship

The World Bank

Agriculture & Rural Development. website: http://data.worldbank.org/topic/ agriculture-and-rural-development (http:// data.worldbank.org/topic/agriculture-andrural-development) Keyword(s): English web site Migrant vulnerability

BIBLIOGRĂ FIA

SAME World Edu-kit

UNHCR Global Trends 2013

The annually published Global Trends report by UNHCR provides information about migration, including data on individual countries, graphics, numbers of people returning to their countries, and available estimates of stateless people. website: http://www.unhcr.org/5399a14f9. html (http://www.unhcr.org/5399a14f9.html) Authors: UNHCR Journal Year of publication: 2013 Keyword(s): English report Migration dynamics

United Nations

Water scarcity. website: http://www.unhcr.org/5399a14f9. html (http://www.un.org/waterforlifedecade/ scarcity.shtml) Keyword(s): English web site Global citizenship

a a deconstruction of the common perception about fast raising of migration and its connection with environmental factors website: http://heindehaas.blogspot.it/2015/05/ 430


SAME World Edu-kit

Outline: - Key migration trends - Migration linked to the environment - Outlook: Migration - a chance for green growth? website: http://global-systems-science. org/wp-content/uploads/2014/10/MeldeSusanne-Migration-and-Environment.pdf (http://global-systems-science.org/wp- content/uploads/2014/10/Melde-Susanne-Migration-and-Environment.pdf) Year of publication: 2014 Download file: Melde2014.pdf (http:// global-systems-science.org/wp-content/ uploads/2014/10/Melde-Susanne-Migrationand-Environment.pdf)

Keyword(s): English report Migration dynamics Migrant vulnerability Global citizenship

Valutazione partecipata della qualità – Il cittadino-utente nel giudizio sugli investimenti di politica e servizio sociale

BIBLIOGRÁFIA

Unpacking Green Growth: Global Flows of Energy, Materials and People

Il testo analizza il rilievo assunto dai vari portatori/attivatori di interesse (stakeholders), e dai cittadini-utenti, nella determinazione del processo e del risultato degli interventi delle politiche e dei servizi sociali. Editor: Franco Angeli Year of publication: 2011 Keyword(s): Italian book Social inclusion Global citizenship

431


edu-kit.sameworld.eu

Profile for Artemisszió Alapítvány '98

Same World oktatási készlet - új  

A SAME World oktatási készlet egy átfogó pedagógiai segédanyag, ami segít bevinni a környezeti és társadalmi témákat az iskolába. Kik vándor...

Same World oktatási készlet - új  

A SAME World oktatási készlet egy átfogó pedagógiai segédanyag, ami segít bevinni a környezeti és társadalmi témákat az iskolába. Kik vándor...

Advertisement