A szén évszázadokig ásványi anyagokban és természetes vegyületekben raktározódott (például a szénben, a metánban és az olajban), majd rövid idő alatt (az elmúlt 250 évben) fosszilis tüzelőanyagok égetésével CO2 formájában került a légkörbe. Emiatt az egyensúly a fent említett források és a szén között kibillent, és nagyrészt az óceánok és a növényzet (5.2.1 ábra) szabályozza a CO2 jelenlétét a légkörben. Globális szinten az erdők, a vizes élőhelyek és az óceánok fontos szén elnyelő, és klímaszabályozóökoszisztémák.. Például ahogy a fák nőnek, az erdő biomassza formájában megköti a szenet és évtizedekre elraktározza azt. Az erdők előnye a többi szén-elnyelő ökoszisztémához képest abból ered, hogy a fa egy kitartó anyag, és még akkor is megtartja a szenet, amikor a fát kivágják és terméket készítenek belőle, így az nem kerül be a légkörbe. A fa mint tüzelőanyag égetésének nulla a szén-egyenlege, mert ugyanaz a szén kerül így a légkörbe, mint ami már addig is a fában volt elraktározva. A klímaváltozásnak közvetlen hatása van a szén-ciklusra. Vannak rövidtávú (a légkör, a hidroszféra és a bioszféra közötti) és hosszútávú (a litoszférát és az óceánok mélyebb rétegeit és üledékeket magába foglaló) ciklusok. Egyéb üvegházhatású gázok: A CO2-n kívüli egyéb üvegházhatású gázok a vízpára (H2O), a metán (CH4), a dinitrogénoxid (N2O) és a fluorozott gázok (vagy F-gázok). Vízpára (H20): a vízpára az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz, mert az egyik leggyakoribb, legelterjedtebb és a többi üvegházhatású gázhoz képest a legnagyobb arányban található meg. A Föld növekvő hőmérséklete és az iparilag kibocsátott finom részecskék mi-
att több vízpára marad a légkörben, ami azután növeli az üvegházhatást. Így bár az emberi tevékenység nem a legfőbb forrása a vízpára-képződésnek, az iparilag kibocsátott finom részecskék hozzájárulnak, hogy a vízpára a légkörben maradjon. Metán (CH4): az üvegházhatású gázok tulajdonságai nagyon eltérnek egymástól. A metán például kb. 10 évig marad a légkörben, de eközben 20-25%-kal több hősugárzást nyel el, mint amennyit a CO2 egy évszázad alatt elnyelne.
FEJEZETEK KLÍMAVÁLTOZÁS
SAME World Edu-kit
A metán antropogén forrásai leginkább az energiatermeléshez, gázszivárgáshoz, mezőgazdasághoz, állattartáshoz és a hulladék-, szennyvíz- gazdálkodáshoz köthetők. Azonban oxigén hiányában metán keletkezik a természetes bomlási folyamatok közben is. További természetes CH4források a mocsarak, tőzegek és a lápok. Dinitrogén-oxid (N2O): a N2O százszor hatékonyabban nyeli el a hősugárzást, mint a CO2, míg a N2O aránya a légkörben aránylag kicsi a többi üvegházhatású gázhoz képest. A N2O fő ipari forrása a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás és az energiatermelés. F-gázok (CFC, HCFC, HFCs, PFCs, SF6): az F-gázokat sokszor használják a hűtőszekrényeknél, habképző anyagoknál, tűzoltó készülékeknél, oldószereknél, rovarölő szereknél és aeroszol hajtóanyagoknál. A többi üvegházhatású gáztól eltérően az F-gázok nagyon ellenállóak a légkörben, és a kibocsátott gázok több évtizedre, sőt évszázadra befolyásolják a klímát, emiatt kis mértékben is nagyon veszélyesek. Forrás: http://www.nasa.gov/topics/earth/features/
156