A Hezbollah veszélye Magyarországon, politikai lehetőségek a terrorizmusellenes erőfeszítésekhez

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

A HEZBOLLAH VESZÉLYE MAGYARORSZÁGON POLITIKAI LEHETŐSÉGEK A TERRORIZMUS­ ELLENES ERŐFESZÍTÉSEKHEZ CSEPREGI ZSOLT

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

© Csepregi Zsolt 2021 © Antall József Tudásközpont, 2021 ISSN 2416-1446

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A HEZBOLLAH VESZÉLYE MAGYARORSZÁGON POLITIKAI LEHETŐSÉGEK A TERRORIZMUSELLENES ERŐFESZÍTÉSEKHEZ CSEPREGI ZSOLT

A HEZBOLLAH KIALAKULÁSA Számos terrorista szervezet jelent komoly veszélyt Európa államaira, így Magyarország biztonságára nézve, azonban egyiknek sincs akkora működési szabadsága kontinensün­ kön és egyik sem fér olyan könnyen hozzá erőforrásokhoz, mint a Hezbollah. Az 1982-ben, a libanoni polgárháború idején alapított szervezet regionális és globális tevékenységének hátországát a mélységesen megosztott közel-keleti állam adja. A szervezet terrorista/ militáns és politikai szereplőként korrumpálja és kihasználja a szektariánus libanoni politi­ kai rendszert.1 Ahogy a szervezet jellege, úgy a célja is kettős. Egyrészt tagadhatatlan, hogy a szervezet a libanoni síita vallási közösség képviseletét végzi el a hazai politikai szintéren.

A libanoni társadalom e harmadik nagy csoportja a keresztény és szunnita közösségekhez képest évtizedeken keresztül hátrányos helyzetben létezett. A keresztény maronita közös­ ségek a korábbi mandátumterületet birtokló Franciaország, a szunnita közösség pedig az Öböl-menti arab államok és Egyiptom patronálását bírták. A libanoni síiták mögött nem állt ilyen külső szereplő, leszámítva Szíria, végső soron sikertelen erre vonatkozó kísérleteit.

Ez a helyzet 1979-től kezdve megváltozott, az Iráni Iszlám Forradalom eredményeképpen az új teokratikus iráni rezsim felkarolta libanoni hittestvéreinek ügyét. A hazai, libanoni fronton, a Hezbollah a legmagasabb szinten, parlamenti politikai és társadalomszervező erőként is működik, ahol az Irán és Szíria közötti paktum értelmében a mérsékeltebb Amal szervezettel konkurálva a síita közösség legfőbb politikai és fegyveres patrónusaként szolgál.

A Hezbollah, iráni ideológia és geopolitikai érdekektől vezérelt hatalmi harca a libanoni síita közösség ki- és felhasználásához vezetett, amely mind a mai napig tart. Irán elsősorban geopolitikai céljai miatt kezdett el az 1980-as évektől építeni a Hezbollah szervezetére, amely a Földközi-tenger keleti partjaiig tartó befolyási övezetének egyik legfontosabb eleme lett. Napjainkban a terrorszervezet egyszerre képes Irán érdekeit képviselni a szíriai polgárháborúban, Izraellel és a szunnita arab államokkal szemben, továbbá Teherán meg­ hosszabbított kezeként szolgálni a világ távolabbi pontjain, így Európában is.2 A Hezbollah párhuzamosan tölt be két szerepet – libanoni belpolitikai szereplő, amely képes kiaknázni a hazai erőforrásokat és közösségét, másrészt regionális és részben globális aktorként Irán érdekeit képviseli, sikeresen vonva be külső erőforrásokat működésének finanszírozására.

Kali Robinson: What Is Hezbollah? Council on Foreign Relations. 2020. szeptember 1. <https://www.cfr.org/ backgrounder/what-hezbollah > Hozzáférés: 2021. február 16.

1

2 Matthew Levitt: Hezbollah Finances: Funding the Party of God. The Washington Institute for Near East Policy.

2005. február 13. <https://www.washingtoninstitute.org/policy-analysis/hezbollah-finances-funding-party-god > Hozzáférés: 2021. február 16.

3

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A HEZBOLLAH ELLENI GLOBÁLIS FELLÉPÉS A Hezbollah fenti, szorosan összekapcsolódó és egymásra épülő, mégis kettős straté­ giája vezetett egyes államokban ahhoz a mesterséges felosztáshoz, amelynek kereté­ ben a Hezbollahot az úgynevezett „katonai szárnyra” és a „politikai szárnyra” bontják.

Ezt a különbség­tételt az Európai Unió is elfogadta, mivel 2013-ban terrorszervezetnek minősí­ tette a Hezbollah „katonai szárnyát”, azonban a „politikai” szárnyát nem tiltotta be.3 Bár a lépés ugyan a jó irányba történő elmozdulás volt, reagálva a Hezbollah 2011 és 2013 közötti külföldön elkövetett terrortámadásainak új hullámára (különös tekintettel a 2012-es bulgáriai Burgasban elkövetett, hét halálos áldozattal járó buszrobbantásra)4, ugyanakkor továbbra sem ad egyér­ telmű felhatalmazást a tagállamok nemzetbiztonsági szervei számára ahhoz, hogy megál­ lítsák a Hezbollah európai tevékenységét. A szervezet terrorista és katonai tevékenységet támogató ügynökei továbbra is működhetnek az úgynevezett „politikai szárny” alatt, elkerülve a leleplezést és letartóztatást a szervezet militáns tevékenyégeihez köthető munkájuk során.

A Hezbollah libanoni, regionális és globális tevékenységének eszkalálódását tapasztalva számos EU-tagállam döntött úgy, hogy szakít a közös uniós állásponttal és szigorít a terro­ rizmusellenes politikáján. Ezen államok, különösen az elsőként cselekvők, vállalva a politikai kockázatot és esetleges megbélyegzést, a Hezbollahhal szembeni kemény fellépést válasz­ tottak. Az Európai Unió közös álláspontját felülírva, a hazai jogrendszerüknek megfelelő politikai intézkedéseket életbe léptetve, nem várták meg a közösség egyhangú döntését.

Németország, Csehország, Szlovénia, valamint a balti államok mind úgy döntöttek, hogy követik az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot a transzatlanti közösség Hezbollah elleni fellépésében.5 Ezek az európai országok lépésükkel összehangolták az antiterrorista stratégiájukat (a nyugati szövetségeseken túlmenően) azokkal a közel-keleti országokkal is, amelyeket a Hezbollah állandó háborús hadviselése leginkább érint, nevezetesen Izraellel és az Öböl-menti arab államokkal. Itt fontos megjegyezni, hogy a Hezbollah nem csupán a zsidó állam elpusztításán dolgozik aszimmetrikus és nem-hagyományos katonai eszkö­ zökkel – például terror akciókhoz használt alagútrendszerek kiépítésével és akkora rakéta arzenál felhalmozásával, amellyel Izrael számos nagyvárosát a földig tudná rombolni – hanem a tágabb Közel-Kelet érdekei ellen is dolgozik. Bár Izrael elpusztítása prioritást jelent a Hezbollah számára, egy hosszú felőrlő stratégiát alkalmazva, a szervezet létcélja az iráni vezetésű úgynevezett „síita tengely” támogatása és annak építőelemeként való működése.

A fogalom ugyan leegyszerűsíti a Közép-Ázsia és a Földközi-tenger medencéje közötti iráni szövetségesi rendszer leírását, azonban az alapvető jellegét jól összefoglalja. Teherán geo­ politikai ambícióinak elsődleges terepe Szíria, ahol a Hezbollah erős, hosszútávú jelenlétet biztosító pozíciót épített ki magának a kormányerők támogatására, valamint erőforrások Official Journal of the European Union: Notice for the attention of the ‘Hizballah Military Wing’. (2013/C 212/05) 2013. július 16. <https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ. do?uri=OJ:C:2013:212:0005:0005:EN:PDF > Hozzáférés: 2021. február 16.

3

Domhnall O’Sullivan: Road to Proscription: The EU and Hezbollah since the Arab Spring. College of Europe.

EU Diplomacy Paper 07/2013. <https://www.coleurope.eu/eu-and-hezbollah-arab-spring-maintaining-stabilitysea-turmoil > Hozzáférés: 2021. február 16. 8-10.

4

Shapiro Silverberg AJC Central Europe Office: Hezbollah in Europe. Warsaw, October 2020. <https://transatlanticinstitute.org/analysis/briefing-hezbollah-europe > Hozzáférés: 2021. február 16. 4.

5

4

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

(illegális) kinyerésére.6 Számos arab ország (szervezeti szinten az Arab Liga és az Öbölmenti Együttműködési Tanács) is betiltotta a Hezbollahot folytatólagos terrortevékenysége miatt és amiért Irán proxy háborúit vívja Szíriában és azon túl. A három legfontosabb csatatér Libanon közvetlen szomszédságán kívül Marokkó, Irak és Jemen. Marokkóban a Hezbollah (Teherán megbízására) a Polisario Front tagjait támogatja (ennek jellegéről és intenzitásáról azonban komoly szakmai vita van)azért, hogy Nyugat-Szahara függetlenségének elérésével és ott iráni szövetségesek szerszézésel átrajzolja az észak-afrikai hatalmi rendet.7 Irakban Teherán közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló síita milíciák felállítását és kiképzését végezte a Hezbollah, továbbá mintaként is szolgált a „terrorfranchise” iraki tagjai számára8, és Jemen, ahol Irán célja a síita tengely déli szárnyaként Szaúd-Arábia dél felől történő nyomás alá helyezése.9 Természetesen a Hezbollah a legnagyobb kárt alapvetően Libanonban okozza, ahol igyekszik saját képére formálni az ország bel- és külpolitikáját, és paradox módon meg­ tizedeli az elméletileg általa patronált síita lakosságot is azzal, hogy a közösség fiatal tagjait toborozza harcra és veti be őket már egy évtizede a szíriai polgárháború csataterein, Aszadot és teheráni szövetségeseit szolgálva.10

MAGYARORSZÁG HELYE A HEZBOLLAHHAL SZEMBENI FELLÉPÉSBEN Magyarország két szempontból is fontos, a Hezbollah terrorista és regionális felforgató tevékenységeinek tekintetében. Először is földrajzi helyzetünkből adódóan a határokon átívelő biztonsági fenyegetések mélyen érintik a közép-európai régiót. Ez azt jelenti, hogy a Nyugat-Európa és a Közel-Kelet között mozgó kábítószer- és fegyvercsempész csoportok sok esetben érintik Magyarország területét. Fontos hangsúlyozni, hogy a Hezbollah tevé­ kenysége minden téren „úttörő”, így a nemzetközi drogkereskedelemben játszott szerepe is mintaként szolgált Irán többi kliensszervezete számára, hasonló illegális tevékenységük kiépítése során.11 Pontosan ebből a mintateremtő képességből adódik, hogy a Hezbollahhal szembeni fellépés jelentősége túlnyúlik magán a szervezeten az Európai Unió terror­ ellenes stratégiájának tárgyalásakor. Magyarország összességében a Franciaország által

6 Emirates Policy Center: Hezbollah’s Withdrawal from Syria: A Genuine Tendency or a Mere Political Maneuver? 2020. szeptember 17. <https://epc.ae/brief/hezbollahs-withdrawal-from-syria-a-genuine-tendencyor-a-mere-political-maneuver > Hozzáférés: 2021. február 16.

Mariam Elatouabi: Diplomatic relations between Morocco and Iran sour over Western Sahara dispute. The Atlantic Council. 2018. május 18. <https://www.atlanticcouncil.org/blogs/menasource/diplomatic-relationsbetween-morocco-and-iran-sour-over-western-sahara-dispute > Hozzáférés: 2021. február 16.

7

Yousif Kalian: Iran’s Hezbollah Franchise in Iraq: Lessons from Lebanon’s Shiite Militias. Washington Institute for Near East Policy. 2016. november 9. <https://www.washingtoninstitute.org/policy-analysis/irans-hezbollahfranchise-iraq-lessons-lebanons-shiite-militias > Hozzáférés: 2021. február 16.

8

John R. Allen – Bruce Riedel: Ending the Yemen war is both a strategic and humanitarian imperative.

Brookings Institute. 2020. augusztus 26. <https://www.brookings.edu/blog/order-from-chaos/2020/11/16/ ending-the-yemen-war-is-both-a-strategic-and-humanitarian-imperative > Hozzáférés: 2021. február 16.

9

Hillel Frisch: Hezbollah’s Demographic Problem Explains Its Restraint. Begin-Sadat Center for Strategic Studies. 2019. szeptember 8. <https://besacenter.org/perspectives-papers/hezbollah-demographic-problem > Hozzáférés: 2021. február 16.

10

Robert Springborg: Political Economies of the Middle East & North Africa. Cambridge, Polity Press, 2020. 80-81.

11

5

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

fémjelzett politikai irányvonalát követi ebben a kérdésben12 és jelenleg a tagállamok „puha” vagy „status quo” többségéhez tartozik, fenntartva a Hezbollah két szárnya közötti mester­ séges megkülönböztetést. Azáltal, hogy Magyarország követi az uniós terrorszervezetek listájában foglaltakat, és a Hezbollah úgynevezett „politikai szárnyának” tevékenységét így nem minősíti terrorizmusnak, olyan környezetet teremt, amely kedvez a Hezbollah bűnözői, militáns, forrásszerző és egyéb logisztikai tevékenységeinek. Ez a politika hazai szinten elő­ segíti a Magyarországon vagy azon keresztül végzett terrorizmushoz kötődő cselekmények elkövetését és akadályozza a terrorelhárító szerveink munkáját. A Magyarország által is követett álláspont emellett közvetve hozzájárul a közel-keleti régió instabilitásához és a dél­ keleti szomszédságunkban zajló geopolitikai küzdelem intenzitásának növekedésének.

A közel-keleti regionális hatalmak közötti harc, amelyben a Hezbollah Irán egyik legfontosabb szövetségese, egyik kiváltó oka a több százezer fő halálát okozó regionális háborúknak, vallási és etnikai kisebbségek kiirtásának, milliók belső és határokon átívelő migrációjának, továbbá megfosztja ezen közösségeket a stabil és prosperáló jövőtől.

Másodsorban, a fent említett francia irányt követő „puha” többség száma folyamatosan szorul vissza, míg a „kemény” kisebbséghez egyre több állam csatlakozik. Mint korábban jeleztem, számos ország csatlakozott ahhoz a törekvéshez, hogy az Unió realisztikus terror­ ellenes politikát folytasson és a Hezbollahot egységes és oszthatatlan terrorszervezetként ismerje el. Magyarországnak el kell döntenie, hogy hol áll ebben a kérdésben. Fenn akarja-e tartani jelenlegi politikáját, vagy a szövetségesi politika megfontolásait is előtérbe helyezve csatlakozni kíván azokhoz az országokhoz, amelyek nemzetbiztonsági jogi kereteiket a Hezbollah által jelentett különleges fenyegetéshez igazították. A tét nem csak a magyar állampolgárok biztonsága, amelyet a Hezbollah bűnözői és terrorista tevékenysége veszélyeztet, hanem közvetve az Európai Unió polgárainak és az EU szomszédságának jóléte is. Az EU az európai szomszédságpolitika több évtizedes tapasztalatára építve célul tűzte ki, hogy folytassa az európai déli szomszédság stabilitásának és ellenállóképességének fokozását.13 Ez a cél nem érhető el, ha az EU közben lehetővé teszi terrorszervezetek számára, hogy kihasználják a szabályozás hiányosságait. Magyarországnak, amely a Nyugat-Balkánnal szomszédos ország, és amely létfontosságú összekötő államként szolgál a délkeleti szomszédság, valamint Nyugat- és Észak-Európa között, olyan külés biztonságpolitikai álláspontot kell követnie, amely támogatja saját maga, valamint az Európai Unió és a Közel-Kelet állampolgárainak maximális biztonságát és jólétét.

POLITIKAI ÉS DIPLOMÁCIAI MEGOLDÁSOK A TERRORFENYEGETÉS CSÖKKENTÉSÉRE Mely diplomáciai és politikai lehetőségekkel rendelkezik Magyarország annak érdeké­ ben, hogy biztonságosan és érdekeit leginkább szolgálva nyilvánítsa törvénybe ütközővé

12 Jeremy Stern: Macron has the power to change the EU’s Hezbollah policy. The Atlantic Council.

2020. augusztus 13. <https://www.atlanticcouncil.org/blogs/new-atlanticist/macron-has-the-power-to-changethe-eus-hezbollah-policy > Hozzáférés: 2021. február 16.

European External Action Service: A Global Strategy for the European Union’s Foreign and Security Policy.

2016. június 28. <https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/eugs_review_web_0.pdf >Hozzáférés: 2021. február 16. 23-25.

13

6

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a Hezbollah teljes egészét? Először is, Magyarországnak folytatnia kell a politikai, diplomáciai és nemzetbiztonsági szakmai párbeszédet szövetségeseivel a közös megoldások megtalá­ lása érdekében. A terrorizmus elleni küzdelem, mint ahogyan az összes nemzetbiztonsági tevékenység, alapvetően transznacionális kérdés, ezért annak sikere a szövetségesekkel és hasonlóan gondolkodó államokkal folytatott nemzetközi együttműködésen alapul.

Az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Izrael és az Öböl-menti országok olyan képességekkel rendelkeznek, amelyek nagyban hozzájárulnak Magyarország biztonságá­ hoz. A politikai vezetésnek meg kell teremtenie nemzetbiztonsági ügynökségei számára a megfelelő jogi környezetet, hogy azok a lehető legjobban tudják szolgálni országukat és partnereiket. Ezért fontos Magyarország számára is, hogy a Hezbollah szerepeljen az Európai Unióban regisztrált terrorszervezetek listáján biztosítva az ilyen és ehhez hasonló szervezetek elleni fellépés maximális hatékonyságát. Ez azt jelenti, hogy folyamatos politi­ kai erőfeszítéseket kell tenni ennek napirenden tartása érdekében.

Másodsorban Magyarországnak fontolóra kell vennie az alulról felfelé irányuló meg­ közelítéseket, hogy álláspontját megfelelően tudja alakítani a Hezbollah által jelentett egyedülálló terrorfenyegetettség kapcsán. Budapest nem hagyatkozhat ebben a kérdésben kizárólag Brüsszelre, mivel az 2013 óta a francia Libanon-politika foglya ebben a kér­ désben. Két alternatíva lehetséges, amennyiben Magyarország önállóan erősebben fel kíván lépni a Hezbollahhal szemben. Egyrészt új jogi eszközöket kell bevezetni a Magyar Országgyűlésben annak érdekében, hogy a Hezbollahot egységes terrorszervezetként ismerjék el, ahogyan azt a cseh parlament tette.14 Fontos hangsúlyozni, hogy míg a cseh félnél erre megvolt a politikai akarat, a magyar parlamenti pártok között a Hezbollah kérdése nincs napirenden. Egy másik módszer lehet a lett modell követése, amely alapján Magyarország kijelenti, hogy csatlakozik más szövetséges nemzetek eljárásához a Hezbollah terrorszervezetként való nyilvántartásakor.15 Azonban a lett mintától eltérően, amely kizárólag az Egyesült Államok politikáját követte, Budapestnek az euro-atlanti közösség elkötelezett országainak szélesebb és a geopolitikai érdekeinknek megfelelő pillérekhez igazodó hálózatába kell pozícionálnia magát, az USA–Egyesült Királyság– Németország alkotta pólusok közös stratégiáját követve.

Harmadszor, szem előtt kell tartanunk a végcélt, amely az Európai Unió terrorizmusellenes stratégiájának megreformálása, amelyre 2020-as év végén egyértelmű szándék volt az EU-tagállamok politikai vezetői között.16 A politikai napirend azonban folyamatosan változik különösen egy világjárvány és intenzív geopolitikai és geoökonómiai küzdelem kontextusában, ezért a terrorizmus elleni küzdelem erősítése rendszeres politikai

14 Middle East Monitor: Czech Republic designates Hezbollah a terrorist organisation. 2020. október 29. <https://www.middleeastmonitor.com/20201029-czech-republic-designates-hezbollah-a-terrorist-organisation/ > Hozzáférés: 2021. február 16.

15 Joseph Haboush: US welcomes Latvia’s decision to designate Lebanon’s Hezbollah as terrorist group.

Al Arabiya English. 2020. november 30. <https://english.alarabiya.net/News/middle-east/2020/12/01/USwelcomes-Latvia-s-decision-to-designate-Lebanon-s-Hezbollah-as-terrorist-group > Hozzáférés: 2021. február 16.

Council of the EU: Joint statement by the EU home affairs ministers on the recent terrorist attacks in Europe.

Press Release. 2020. november 13. <https://www.cfr.org/backgrounder/what-hezbollah > Hozzáférés: 2021. február 16.

16

7

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

és diplomáciai tőke befektetését igényli. Uniós szinten a megoldást az jelentené, hogy törlik a Hezbollah „katonai” és „politikai” szárnya közötti mesterséges különbségtételt, felismerve, hogy bár a terrorszervezet mind politikai, mind pedig katonai-terrorista területen is dolgozik, ez nem jelenti azt, hogy ezek különálló entitások lennének. Riasztó, hogy bizonytalan világrendünkben ennyire nehéz egy olyan szervezetet militáns szervezetként nyilvántartásba venni, amely csaknem négy évtizede terrortevékenységet folytat hazájában és az egész világon. Ebből eredően a Hezbollah elleni küzdelem egy tanulási folyamat is egyben annak érdekében, hogy az Európai Unió olyan módszerekkel legyen felszerelve, amelyekkel gyorsan azonosítható a terrorfenyegetés, és a szükséges jogi lépések haladéktalanul végrehajthatóak legyenek. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy nemzetbiztonsági szerveink meg tudják védeni állampolgárainkat és szolgálni tudják országainkat a jövőben is.

A policy paper a szerző The Hezbollah Threat in Hungary and Policy Options for Counterterrorist Efforts című cikkének bővített magyar nyelvű változata, az eredeti cikk elérhető az AJC Transatlantic Institute oldalán.

8

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány