Nemzeti álláspontok Európa jövőjéről a poszt-COVID érában

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

NEMZETI ÁLLÁSPONTOK EURÓPA JÖVŐJÉRŐL A POSZT-COVID ÉRÁBAN BODOLAY DALMA – CSEPREGI ZSOLT – DOBROWIECKI PÉTER – ALESSANDRO D’ONOFRIO – DR. HAMAR BALÁZS – HERÉDI ELINA – RESTÁS BIANKA – PÁL ZSOMBOR SZABOLCS – DR. STEPPER PÉTER – TÓTH BEÁTA – VASS ÁGNES

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

© Bodolay Dalma, Csepregi Zsolt, Dobrowiecki Péter, Alessandro D’Onofrio, Dr. Hamar Balázs, Herédi Elina, Restás Bianka, Pál Zsombor Szabolcs, Dr. Stepper Péter, Tóth Beáta, Vass Ágnes, 2020 © Antall József Tudásközpont, 2020 ISSN 2416-1446

1093 Budapest, Czuczor utca 2. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

NEMZETI ÁLLÁSPONTOK EURÓPA JÖVŐJÉRŐL A POSZT-COVID ÉRÁBAN BODOLAY DALMA – CSEPREGI ZSOLT – DOBROWIECKI PÉTER – ALESSANDRO D’ONOFRIO – DR. HAMAR BALÁZS – HERÉDI ELINA – RESTÁS BIANKA –PÁL ZSOMBOR SZABOLCS – DR. STEPPER PÉTER – TÓTH BEÁTA – VASS ÁGNES

AZ EURÓPAI UNIÓ HÁRMAS VÁLSÁGA ÉS A SZOLIDARITÁS DR. STEPPER PÉTER

BEVEZETÉS Az Európai Unió jelenleg egy sokrétű válságból (polycrisis) való kilábalásért küzd, amellyel kapcsolatban számos könyv, tanulmány, véleménycikk jelent már meg a szakirodalomban.1 A gazdasági válság hátterében a 2008-as világgazdasági változások, a görög szuverén adósság válság, az európai bankunió régóta halogatott reformja és a fiskális politika integrációjának hiánya áll. A migrációs válság oka főként a korábban nem tapasztalt mértékű menekültáradat, amelynek hátterében a küldő országok romló gazdasági (Koszovó, Albánia, Banglades, Pakisztán) és biztonsági (Szíria, Irak, Afganisztán) helyzete áll. A különböző történelmi és kulturális tapasztalatokkal bíró tagállamok társadalmai (a volt gyarmat­tartók és a poszt-kommunista félperiféria) eltérő módon reagáltak a kihívásra, ami aláásta az európai szolidaritást, felerősítve a korábban is létező feszültségeket. A harmadik kritikus változást az 27 EU tagállam életében egyértelműen a britek kilépése jelentette.

A brexit egyrészt precedenst jelent arra, hogy egy európai nemzet úgy érzi, hogy van élet az unión kívül is. Másrészt jelentős mértékben csökkenti az uniós közös költségvetés mértékét, ami befolyásolja az amúgy is nehézkes költségvetési tárgyalások folyamatát (Multiannual Financial Framework, MFF).

GAZDASÁGI VÁLSÁG Az unió működésének egyik alapjaként tekintett maastrichti kritériumok miatt is megnövekedett a feszültség a különböző válságkezelési stratégiát preferáló tagállamok között. A fejlett gazdasággal, és stabil árupiaci termeléssel rendelkező németek megkövetelnék a fiskális Desmond Dinan – Neill Nugent – William E. Paterson (szerk.): The European Union in crisis. Palgrave, London, 2017.; Jonathan Zeitlin – Francesco Nicoli – Brigid Laffan: Introduction: The European Union beyond the polycrisis? Integration and politicization in an age of shifting cleavages. Journal of European Policy. 2019/7. 963–976.

1

3

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

fegyelmet, valamint mindenáron fenntartanák a kritériumokat, mivel ez segíti az eurozóna (és ezzel együtt Németország) stabilitását. A fejlődő gazdaságok viszont lazítani akarnak a feltételeken, mondván, hogy az átmeneti pénztöbblet képes beindítani a gazdasági válság óta stagnáló ágazatokat. Az euró létrehozásakor az eredeti elképzelés az integrációról azt feltételezte, hogy ha létrejön a belső piac, akkor a javak áramlása a hagyományos közgazdasági tanok alapján ár- és bérkonvergenciát eredményez. Az életszínvonal kiegyenlítődés után az újonnan csatlakozók is be fogják vezetni az eurót, miközben mindenki végig betartja az árfolyamstabilitás érdekében kitalált korlátozó pénzügyi szabályokat. Ezzel összefüggésben Stiglitz például kifejezetten kritizálta, hogy föderális állam és politikai unió nélkül jöjjön létre egy fiskális unió, kibocsátva egy értékpapírt, úgy, hogy az egész közösségnek a GDP-hez képest minimális a közös költségvetése (nagyjából 1%-a a tagállamok összteljesítményének), miközben a nemzeti költségvetési politika eszköztára korlátozott, nincs bankszabályozás, nincs terv a válságkezelési időszakokra, sőt kifejezetten tiltják a mentőcsomagokat.2 Ez természetesen nem azt vetíti előre, hogy az Európai Unió egyetlen logikus fejlődési alternatívája a politikai unió, hanem éppen ellenkezőleg azt, hogy egyes szakpolitikai területek legitimáció nélküli túlzott integrációja komoly gondokat okozhat. Válságidőszakban a legitimációt természetesen nehezebb garantálni, ami a szolidaritás hiányához is vezethet. Ezért fontos kifejezetten, hogy szolidaritás alatt megközelítőleg azonos fogalmakra gondoljanak az európai döntéshozók, ez azonban jelenleg korántsem van így.

A MIGRÁCIÓS VÁLSÁG Németország hagyományosan szolidaritásra törekvő és pragmatikus politikával igyekezett kezelni a szíriai polgárháború okozta helyzetet 2015-ben, amikor az Európai Unió tagállamaiban benyújtott menedékkérelmek száma drasztikusan megnőtt egy adott tárgyéven belül.

A „Wir schaffen das”, a majd ezzel is megbirkózunk mentalitás nem meglepő egy vesztes világháborúból újjáépítette európai regionális hegemón vezetőjétől, ugyanakkor a német irány nem talált széles körben követőkre. Németországban is csak korlátozottan volt népszerű ez a fajta felelősségvállalásra épülő politika, lásd az Alternative für Deutschland megerősödését és a CDU/CSU relatíve gyenge szereplését a választásokon.

Konzervatív európai vezetők (Jarosław Kaczyński, Orbán Viktor, Janez Janša, Matteo Salvini) számára viszont teljesen érthetetlen volt, hogy egy gazdasági válság után miért Kelet-Közép Európának kéne felelősséget vállalnia észak-afrikai, szíriai és afgán emberek sorsáért3, főleg, hogy munkaintenzív gazdasági modelljeikben nincs igazán szükség külföldről beáramló munkaerőre, választóik nem felkészültek a kulturális különbségek okozta kihívásokra, az integrációhoz szükséges állami költségvetési fedezet pedig hiányzik.4 A menekültek, és humanitárius védelemre jogosult oltalmazottak/menedékesek tagállamok

Joseph Stiglitz: The Euro. How a Common Currency Threatens the Future of Europe. W. W. Norton, New York, 2016.

2

Stepper Péter: A kényszermigráció mint biztonsági fenyegetés a visegrádi országokban. Nemzet és Biztonság.

2018/1. 132–158.

3

Stepper Péter: The Visegrad Group and the EU Agenda on Migration: A Coalition of the Unwilling? Corvinus Journal of International Affairs. 2016/1. 62–82.

4

4

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

között szétosztásának ötlete azonban nemcsak politikai okokból5 volt elhibázott. Számos liberális gondolkodó és agytröszt is bírálta azt a típusú elképzelést, hogy kérelmezőket akaratuk ellenére ide-oda szállítsanak Európán belül, valamilyen matematikai formula eredményeként.6 Az ő álláspontjuk az volt, hogy a válság megoldásának legjobb eszköze a könnyített vízumigénylés lenne. A könnyített beutazás miatt nem kényszerülnének tömegek arra, hogy menekültstátuszért folyamodjanak akkor is, ha arra nem feltétlenül jogosultak és nem a zöldhatáron, hanem ellenőrzött határátkelőkön keresztül érkeznének az EU területére, megkönnyítve ezzel a rendészeti és határőrizeti szervek munkáját.

Az állampolgársági jog és tartózkodási engedélyek biztosítása természetesen széleskörű politikai támogatottságot igényel. Ennek hiányában, és a szélsőséges politikai pártok megjelenése miatt egyik európai párt sem nagyon engedhette meg magának, hogy lazítson a bevándorlási és tartózkodási szabályokon, sokkal inkább egy folyamatos szigorítás jellemezte a 2000-es évektől kezdődő időszakot.

A BREXIT 2020. január 31. óta Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága nem EU tag többé, vagyis a 2016-os népszavazással kezdődő hosszú kilépési folyamat a végéhez ért.

A 2019-es európai parlamenti választások előtte lezajlottak, a brexit után pedig a függőben levő, brit EP képviselők helyére választott képviselők sorsa is tisztázódott, fel tudták venni mandátumukat, ahogy az új Európai Bizottság tagjainak kinevezését is jóváhagyta az EP és a Tanács, megkezdhette munkáját az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság.

A brexit politikai következményei akkor lesznek világosan láthatók, ha kellő idő telik majd el, és megfelelő nagyságú mintán elemezhetjük a mostani korszak döntéshozatali folyamatát.

Valószínűsíthető, hogy a tanácsi döntéshozatal minősített többségi eljárásában kisebb esélye lesz blokkoló kisebbséget toboroznia bármelyik tagállamnak. Ennek az érmének viszont két oldala van. A gazdaságilag liberális britek sok tekintetben azonos nézőponton voltak a németekkel a költségvetési politika kérdésében, a pénzügyi fegyelemben és a piac természetes működésének kiigazító mechanizmusaiban látták a megoldásokat. A dél-­ európai és kelet-európai államok viszont gazdasági ösztönzőket várnak az uniós pénzügyi szervektől és szeretnék átalakítani az Európai Központi Bank integráción belüli szerepét.

Ebben a vitában a németek vesztettek egy szövetségest. A migráció kérdésében paradox módon viszont a bevándorlásellenes dél-európai és kelet-európai államok vesztették el konzervatív nagyhatalmi támogatójukat a brexit miatt. Azért is paradox ez a helyzet, mivel a brit bevándorlás-ellenesség épp az említett országokból érkező munkaerő miatt alakult ki, amit társadalmilag elleneznek, de gazdaságilag mégis függnek tőle. Erre a legjobb példa a mezőgazdaságban dolgozó idénymunkások helyzete. A koronavírus járvány miatt korlátozták szerte Európában a szabad mozgást, de közben a nagyobb élelmiszeripari cégek

A Közös Menekültügyi Rendszer reformterveiről lásd Stepper Péter: The Challenges for Common European Asylum Policy – The Practice of Detention in Hungary. Biztpol Affairs. 2014/2. 29–49.

5

Lásd Elsepeth Guild – Carrera Sergio: Rethinking Asylum Distribution in the EU: Shall we start with the facts?

Centre for European Policy Studies. 2016. június 17. <https://www.ceps.eu/ceps-publications/rethinkingasylum-distribution-eu-shall-we-start-facts/ > Hozzáférés: 2020. május 12.

6

5

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

repülőjáratokat indítottak Bulgáriából és Romániából, hogy az olcsó munkaerő le tudja aratni a termést a brit földeken, ahol nem találtak volna helyi munkaerőt a feladatra.7 A brexit gazdasági következményei kapcsán érdemes kiemelni, hogy a brit volt az EU második legnagyobb gazdasága, és második legnagyobb nettó költségvetési befizetője, évi 11,5 milliárd euróval 2015-ben.8 Németország harmadik legfontosabb exportpiacának számított NagyBritannia, a teljes német kivitel 8%-a irányult a szigetországba. A belső piacról való kilépés utáni bevezetendő 2-9%-os WTO szabványok szerinti vámok komoly csapást jelentenének a német exportőröknek, főként az autóipari cégek számára.9

SZOLIDARITÁS VÁLSÁG IDEJÉN Föderális államokban a tagállamok közötti szolidaritás és a helyi kormányok viszonya a központi szövetségi kormánnyal mindig is központi kérdés volt az adott ország működése szempontjából. Erre a legjobb példa talán az Amerikai Egyesült Államok, ahol évtizedekig az éves State of the Union beszédek adták meg az elnök felelősségre vonásának lehetőségét.

Ennek mára inkább szimbolikus jelentősége van. Az EU nem szövetségi állam, még akkor sem, ha Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság előző elnöke előszeretettel tartott State of the Union néven évértékelő beszédeket. Az unió sokkal inkább egy kormányközi együttműködésen alapuló sui generis entitás. Az osztott szuverenitás koncepció keretében sok hatáskört átruháznak a tagállamok a közös intézményekre, de továbbra is saját kézben maradnak a honvédelem, az adózás, valamint a társadalmi újraelosztás legfontosabb intézményei.10 Hasznos lehet a tagállamok közötti szolidaritásra való hajlandóságot összehasonlítani, ahhoz képest, hogy egy szövetségi államról, vagy az Európai Unióról beszélünk. Ehhez az összehasonlításhoz Trein megközelítését veszem alapul, aki a durkheimi negatív és pozitív szolidaritás fogalmaival igyekezett leírni a főbb sajátosságokat.11 A negatív szolidaritás támogatói arra szorítkoznak, hogy az elfogadott és fennálló kormányközi megállapodások keretén belül maradjanak. Ezeknek a tartalmát megszorító módon értelmezik, és jellemzően a rövidtávú költségvetési szempontokat helyezik előtérbe, szemben a hosszú távú társadalmi hatásokkal. Ezzel szemben a pozitív szolidaritást favorizáló tagállamok a morálisan helyesnek ítélt megoldásokat keresik, akkor is, ha ezek túlmutatnak a kormányközi megállapodások szövegén, egyúttal a társadalmi következményeket fontosabbnak

7 Denny Pencheva: Coronavirus: flying in fruit pickers from countries in lockdown is dangerous for everyone.

The Conversation. 2020. április 21. <https://theconversation.com/coronavirus-flying-in-fruit-pickers-fromcountries-in-lockdown-is-dangerous-for-everyone-136551 > Hozzáférés: 2020. május 12.

8 Von Hendrik Kafsack: Deutschland überweist das meiste Geld an Brüssel. Frankfurter Allgemeine Zeitung.

2016. augusztus 8. <https://www.faz.net/aktuell/wirtschaft/konjunktur/deutschland-zahlt-am-meisten-in-deneu-haushalt-14378202.html > Hozzáférés: 2020. május 12.

EU-Sachstand: Ökonomische Aspekte eines EU-Austritts des Vereinigten König-reichs (Brexit). Deutscher Bundestag Referat PE 2 EU-Grundsatzangelegenheiten, Fragen der Wirtschafts- und Währungsunion.

2016. június 27. <http://www.barbara-lanzinger.de/images/bilder/1467201357.pdf > Hozzáférés: 2020. május 12.

9

A. H. Treschel: How to federalize the European Union… and why bother. Journal of European Public Policy.

2005/3. 401–418., illetve Michael Burgess: Federalism and European Union. The Building of Europe, 1950–2000.

Routledge, London, 2000.

10

Philipp Trein: Federal dynamics, solidarity, and European Union crisis politics. Journal of European Public Policy. 2020/7. 977–994.

11

6

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

érzik, mint a költségvetésre gyakorolt hatásokat. Mindez főként azokra jellemző, akik ezt költségvetési helyzetük miatt úgy érzik, hogy ezt megtehetik, másrészt biztosak benne, hogy képesek tisztán látni azt, hogy mi tekinthető morálisan helyesnek, ezt nem a népakaratból, hanem a „bölcsek” véleményéből vezetik le. Trein szerint ott jellemzőbb a negatív szolidaritás szelleme, ahol a regionális identitások heterogének, a kormányköziség dominál a parlamentarizmussal szemben és komplex szakpolitikai problémák hosszú távú költségvetési elköteleződést igényelnek a tagállamoktól.12 Ha megnézzük Európa hármas válságát (az eurózóna- és menekültválságot, valamint a brexit kérdést) akkor épp egy ilyen helyzet fennállásának szemtanúi lehetünk. A monetáris politika, az adósságválság kezelésére létrehozott mentőcsomagok, a menekültek elosztására vonatkozó kvótatervek, és a dublini rendszer reformja egy heterogén regionális identitás mellett jöttek létre egy olyan szakpolitikai területen, ahol még mindig a kormányköziség dominál, és a tervek megvalósításához hosszú távú kötelezettségvállalásokra lenne szükség. A pozitív szolidaritás ebben a keretben olyan koncepció, ami előrevetíti a mélyebb politikai és társadalmi integrációt, egy adott kollektív identitás megteremtése révén. Magyarán a csoport tagjai például uniós polgároknak érzik magukat.

A kollektív identitások13 együttes léte és azok sokszínűsége, heterogenitása rendkívül komolyan befolyásolja a szolidaritásról alkotott fogalmainkat. Például, ha valaki egyszerre érzi magát egy etnikumhoz, vagy vallási csoporthoz tartozónak, egy adott nemzethez tartozónak, egy tartomány lakosának és uniós polgárnak, akkor négy vagy öt párhuzamosan létező kollektív identitása is lehet. Minél inkább kötődik egy személy kizárólagosan egy csoporthoz, és csak azon belül képes magát identifikálni, annál kevésbé hajlandó támogatni, vagy elfogadni a csoporton kívüliek joghatóságát, kompetenciáját bármilyen kérdésben.14 Ez megfigyelhető a többnemzetiségű szövetségi államokban is, ahol a nemzeti kormányok igyekeznek folyamatosan bebizonyítani a saját fontosságukat, és demonstrálni jelentőségüket.15 Ahogy említettem, ettől még elképzelhető a kollektív identitások párhuzamos létezése, és ha valaki nemcsak nemzeti, hanem európai identitással is bír, akkor könnyebben fogadja el a közös európai újraelosztási elképzeléseket (migrációs kvóta, közös költségvetés növelése, bankunió stb.). A nyugati és északi államok esetében ez párhuzamos együttállás a legtöbb esetben teljesül. Kelet-Közép-Európa polgárai és a britek kevésbé tartják magukat európainak ilyen értelemben, és sokkal inkább egy adott nemzeti (magyar, lengyel, angol stb.) csoporton belül képesek magukat meghatározni.16 Trein azt feltételezi, hogy minél inkább heterogén halmazt alkotnak a kollektív identitások, annál inkább nő az esélye, hogy a negatív

Trein, 2–3.

12

Émile Durkheim: The Division of Labour in Society. Macmillan, London, 1984.

13

Liesbet Hooghe – Gary Marks: A Postfunctionalist Theory of European Integration: From Permissive Consensus to Constraining Dissensus. British Journal of Political Science. 2019/1.1–23.

14

Giuliano Bonoli – Marcello Natili – Philipp Trein: A federalist’s dilemma: trade-offs between social legitimacy and budget responsibility in multi-tiered welfare states. Journal of European Social Policy. 2019/1. 56–69.

15

Thomas Risse: No Demos? Identities and Public Spheres in the Euro Crisis. Journal of Common Market Studies. 2014/6. 1207–1215.

16

7

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

szolidaritás lesz jellemző az adott nemzetközi szervezetben, vagy szövetségi államban.17 A nyugat-európai és észak-európai országok többségében, valamint néhány dél-európai országban jellemző is a többszörös kollektív identitások megléte, mert multietnikus társadalmak. Részben a korábbi gyarmattartó múlt (Franciaország, Olaszország, Portugália) miatt, részben a liberális bevándorláspolitika miatt (Németország, Svédország) alakult ez így. A kelet-európai államok multietnikusak voltak, amíg a szövetségi államalakulatok békés vagy háborús úton fel nem bomlottak (Osztrák–Magyar Monarchia, Jugoszlávia, Csehszlovákia), a helyükön kialakult kisterületű államokat viszont mesterségesen etnikailag homogén entitásokká alakították. Ezeknek, a történelem során sok megpróbáltatásnak kitett országoknak (a többször felosztott Lengyelország, a területének egyharmadát elveszítő Magyarország) az állampolgárai jellemzően egyfajta kollektív identitással bírnak, ez pedig a nemzeti identitásuk, amit nehezen tudtak megőrizni. A másodlagos uniós polgárság, mint kollektív identitás kialakulása ezekben az országokban lassú folyamat eredménye lehet. A folyamat sikerességének a záloga, ha az uniós intézmények vezetői nem a nemzeti identitás csorbításán keresztül igyekeznek növelni saját hatékonyságukat és sikerességüket. Az előbbi megközelítés fontos tanulsága, hogy az utópia szintjén létező pozitív szolidaritás és homogén kollektív identitás hiányában milyen korlátok mellett képesek az uniós politikai folyamatok előre haladni. Érdemes ehhez áttekinteni az elmúlt időszak (a 2014-2019 közit parlamenti és bizottsági ciklus) főbb döntéseit, illetve az uniós intézmények vezetőinek teljesítményét.

AZ EURÓPAI INTÉZMÉNYEK VEZETŐINEK HAGYATÉKA Az Európai Tanács életében jelentős változást hozott az állandó elnökség létrejötte a lisszaboni szerződés elfogadása után. Hermann van Rompuy tevékenységét többen megkísérelték értékelni elnöki ciklusának a lejárta után. Volt, aki kifejezetten azzal vádolta Rompuyt, hogy az MFF tárgyalások sikerességéért hajlandó volt a saját elnöki prioritásai helyett a nagyhatalmak érdekeinek alárendelni az álláspontját, így kierőszakolva a kompromisszumokat és a pozitív válaszokat a tanácsi döntéshozatalban, végül pedig az EP jóváhagyását.18 Összehasonlítási alap hiányában nem tudjuk, hogy ez az állandó elnöki tisztség intézményi gyengeségét jelzi, vagy Rompuy személyes kvalitásainak eredménye. Más úgy fogalmazza meg19 az új tisztség mibenlétét, hogy a hatalomhoz közelállóság prominens képét mutatja ugyan, de nem hordozza magában a valódi hatalom birtoklásának potenciálját. Rompuy egy kiváló mediátorként látta el a tisztséget, ismerve a tárgyalások minden játékszabályát.

Az eurozóna válság alatt hasznos volt Rompuy és csapatának gazdasági ügyekben való jártassága, amellyel a semleges technokrata vezető ethoszát testesítette meg.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker kétségtelenül nagyformátumú közszereplőként vonult be a köztudatba, de kérdéses, hogy valódi politikai vezetője volt-e az Európai

Trein, 4-6.

17

Ingeborg Tömmel: The standing president of the European Council: intergovernmental or supranational leadership? Journal of European Integration. 2017/2. 175-189.

18

Desmond Dinan: Leadership in the European Council: an assessment of Herman Van Rompuy’s presidency.

Journal of European Integration. 2017/2. 157–173.

19

8

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Uniónak az általa vezetett bizottsági ciklus alatt. Ingeborg Tömmel úgy értékelte Juncker vezetői karrierjét, mint aki egy rendkívül kedvezőtlen intézményi pozícióban és egy nehéz környezetben igyekezett ambiciózus programot megvalósítani. Az első években megreformálta a bizottság szervezeti működését, részletes és alapos programokat dolgozott ki, de nem szentelt elég időt a mediátori tevékenységnek.20 Magyarán nem tudta meggyőzni a tagállamokat, hogy kövessék őt, és megszavazzák terveit a tanácsi döntéshozatal során, ami komoly hibának bizonyult. A ciklus második felében több időt szentelt a tagállamok vezetőinek meggyőzésére, és ez eredményre is vezetett, mivel az uniós napirend vakmerő átformálása helyett elérte, hogy visszafogottabb javaslatait nagyobb arányban fogadják el.21 Habár kevés konkrét sikert tudott felmutatni a ciklus végére, mindazonáltal az első olyan bizottsági vezető volt, aki képes volt komoly változásokat hozni a politikában, a kormány­ köziség és szupranacionalizás ellentéte kapcsán, kérdés ugyanakkor, hogy miként viszonyul ehhez a felfokozott vitához majd a következő Európai Bizottság vezetése.

Az Európai Parlament elnöke biztosítja, hogy az eljárási szabályok érvényesüljenek a parlamenti munka során, felügyeli a parlamenti bizottságok munkáját, és képviseli magát a szervezetet a nemzetközi kapcsolatokban. Legfontosabb funkciója, hogy megadja a végső hozzájárulást az EU költségvetéséhez. Az elnököt két és fél évre választják, a tisztség megújítható, habár Martin Schultz volt az egyetlen elnök, akinek a 2014-ben lejárt mandátumát megújították a következő két és fél évre is. David Sassoli előtt már harminc elnöke volt az EP-nek, közvetlen elődje Antonio Tajani volt. Tajanit a konzervatívok és az euroszkeptikusok támogatásával választotta meg a parlament kis többséggel. A parlamenti képviselők támogatásáért sok korábbi népszerűtlen lépését igyekezett feledtetni, ezért nagy hangsúlyt fektetett a kabinetében a nők és férfiak egyenlőségére, lemondott a korábbi bizottsági alelnöki fizetéséről, és igyekezett magát olyan szerepkörbe állítani, mint aki minden EP képviselői elnöke (le président de tous les députés).22

KÖVETKEZTETÉSEK Az Európai Unió integrációtörténete azt mutatja meg, hogy a szervezet kivétel nélkül mindig csak válságidőszakok alatt és miatt tudott jelentősen fejlődni, változni. A maastrichti reformokat a hidegháború vége, az európai versenyképesség csökkenése, a német márka helyzete és a kelet-európai piacok felé nyitás ígérete hívta életre. A kibővült Európa intézményi struktúrájának rugalmatlansága miatt 2004 után gyorsan világossá vált a szerződések reformjának szükségessége. A pénzügyi válságok (az 1997-es ázsiai válság, a görög válság és végül a 2008-as világválság) tovább erősítették a reform iránti igény. Hosszas alkotmányozási viták után fogadták el a lisszaboni szerződést 2009-ben, de azóta már eltelt több mint tíz év, így felmerül a kérdés, hogy szükség van-e újabb szerződésmódosításra.

Ingeborg Tömmel: Political leadership in times of crisis: the Commission presidency of Jean-Claude Juncker. West European Politics. 2020/5. 1141–1162.

20

Tömmel (2020), 1158.

21

Véronique Leblanc: Qui est Antonio Tajani, le nouveau président du Parlement européen? Lalibre.be.

2017. január 17. <https://www.lalibre.be/international/qui-est-antonio-tajani-le-nouveau-president-duparlement-europeen-portrait-587e7d0fcd708a17d569a55a?fbclid=IwAR3SX4nU5vKy5Uka2dkzACz3mXoYipah eC4Vbr4wKzjy25IkGkhofxoBac4 > Hozzáférés: 2020. május 12.

22

9

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Az elmúlt évek többdimenziós válságidőszakában az erősebb, kollektív uniós identitással is rendelkező nagyhatalmak, mint a németek, franciák, vagy a svédek igyekeztek komolyabb reformokat beindítani, amelyek egy része a közös nézőpontok hiánya miatt elbukott (menekültügy reformja), másik része részben sikeresen lezajlott (a pénzügyi stabilitási mechanizmus működik, de nem csatlakoztak új államok az eurozónához).

A 2014–2019 közötti időszak európai intézményi vezetői igyekeztek a válságok ellenére, vagy éppen amiatt emlékezetes politikai hagyatékot hátrahagyni. A sikeresség mércéje sokféle, mérhető, az elfogadott uniós jogszabályok számával, vagy azok tartalmának minőségével, időtállóságával. Jean-Claude Juncker föderális elképzeléseinek nem kedvezett a bizottsági időszaka alatt jellemző korlátozott európai szolidaritás, dürkheimi kifejezéssel élve negatív szolidaritás. Rompuy állandó elnöksége és Tajani EP-elnöksége alatt a tanácsi és parlamenti döntéshozatalban számos kompromisszumos megoldás született, amelyek létrejötte nemcsak a nagyhatalmi akaratnak, hanem a bürokraták megfelelő helyzet­ felismerésének és politikában való jártasságának is köszönhető.

A JÖVŐ EURÓPÁJA HERÉDI ELINA

Európa hosszú utat tett meg a párizsi szerződés 1951-es aláírása óta. Habár eredeti célja a béke megőrzésének elősegítése volt a kontinensen, az európai együttműködés funkciója időről-időre megváltozott. A maastrichti szerződésben az Európai Gazdasági Közösség kifejezést az Európai Közösség kifejezés váltotta fel.23 Ez a névmódosítás az európai konvergenciáról való gondolkodás átalakulását jelentette, és egyben hivatalossá tette, hogy az együttműködés nemcsak a gazdasági, hanem társadalmi és a politikai integrációról is szól. A háború utáni időkben szükségessé vált az egy többnyire gazdasági alapon kapcsolódó Európából egy politikai unióba való tranzíció, mivel a konszolidációnak politikai szintűnek kellett lennie. Az Európai Unió és elődei a második világháború óta járul hozzá a béke megteremtéséhez Európában, és ezért az Európai Unió, mint entitás 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat.24 Azonban lassan, fél évszázad alatt és a békés európai évtizedek során a hangsúly inkább a gazdasági stabilitásra és az egységes piac felépítésére tolódott. Úgy tűnik, hogy ez a tendencia újfent irányt váltott, egy olyan Unió felé, amely politikai kérdésekben is kitekint a tagállamaira, a hagyományos európai értékek, mint a szabadság, demokrácia és jogállamiság ismét reflektorfénybe kerülve.

Treaty on European Union. 1992. február 7. <https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/docs/ body/treaty_on_european_union_en.pdf > Hozzáférés: 2020. május 28.

23

Herman van Rompuy – José Manuel Durao Barroso: From War to Peace. Europa.eu. 2012. december 10. <https:// europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/docs/body/npp2013_en.pdf > Hozzáférés: 2020. május 28.

24

10

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

IN VARIETATE CONCORDIA A Berlaymont melletti épület falát borító, színes „EURÓPA A JÖVŐ”25 falfestmény modernül szimbolizálja az EU-s dolgozó európai projekt iránti elhivatottságát. Kevésbé haladó szelleműen, az európai zászló megjelenése nem változott annak 1986-os hivatalos elfogadása óta, amely évben az Uniónak véletlenül pontosan tizenkét tagállama volt. Napjainkra ez a zászló a tagállamoknak az Unión belül betöltött helyével kapcsolatos változatlan hozzáállásnak is jó szimbólumává vált, képviselve az „újabb” tagállamok jellemző mellőzöttségét az európai döntéshozatalban. Elegendő csupán megvizsgálni a magas rangú képviselők jelölésének megoszlását a tagállamok között az elmúlt évtizedben. A Brüsszelben található európai intézmények (Parlament, Bizottság és Tanács) tizenegy elnöke közül kilenc származott a "régi" tagállamokból a jelenlegi az elmúlt két ciklus során.26 Ezen megbízások – amelyek közül kettő főként reprezentatív funkcióval rendelkezik – nem engednek elmenni a tény mellett, hogy negyed évszázad elteltével is változatlan azon tagállamok köre, amelyek a vezetői szerepek megoszlása tekintetében ​​ preferenciális elbánásban részesülnek.

„A DEMOKRÁCIA ÁPOLÁSA, VÉDELME ÉS MEGERŐSÍTÉSE” – MI KELL EGY DEMOKRATIKUS EU ÉPÍTÉSÉHEZ? A római szerződés 60. évfordulóján a Bizottság akkori elnöke, Jean-Claude Juncker bemutatta az Európa jövőjéről szóló fehér könyvet,27 felvázolva, hogy az Unió miként fejlődhet 2025-ig. Egy kétsebességes Európa elnöki forgatókönyvbe foglalása tükröt tartott az európai konvergencia jövője elé, és bizonyos értelemben formalizálta a tényt, hogy az Európai Unióban létezik központ-periféria megosztás. Annak ellenére, hogy látszólag a fokozottabb integrációt szorgalmazta, víziója megengedte a tagállamok divergenciáját, zöld utat adva a fejlettebb országoknak az irány megszabásához az EU közös érdekét szolgálva.

Az új Bizottság látszólag inkluzívabb vízióval rendelkezik. Ursula von der Leyen vezetésével az Európai Bizottság azt teszi, amit a németek a legjobban tesznek: egyensúlyt teremt Európában. Ez az egyensúlyozás természetesen következik az elnök szoros küzdelemben nyert megválasztásának körülményeiből: az európai politikai táj polarizációja a legnagyobb, jobb-közép politikai irányt képviselő Európai néppárt népszerűségének csökkenését, a zöld és populista pártok térnyerését és a páneurópai pártok megjelenését követően. Az elnök és a biztosai nehézkes Európai Parlament általi jóváhagyásához kormányközi és politikai szintű konszenzusra volt szükség, és ez egyértelműen megmutatkozik a Bizottság prioritásainak meghatározásában. Az alelnök-portfóliók címei, mint Az európai életmód előmozdítása, az Európai zöld megállapodás, az Értékek és átláthatóság vagy a Demokrácia és a demográfia, jól mutatják az elnök arra való törekvését, hogy egy olyan demokratikusabb uniót

Eszter Zalaan: You can’t escape that ‘The Future is Europe’. Euobserver. 2017. augusztus 24. https:// euobserver. com/political/138721 > Hozzáférés: 2020. május 28.

25

26 List of Presidents of the Institutions of the European Union. Wikipedia. <https://en.wikipedia.org/wiki/List_ of_presidents_of_the_institutions_of_the_European_Union > Hozzáférés: 2020. május 28.

27 Florian Eder – Ryan Heath – Jacopo Barigazzi – Quentin Aries: Commission outlines 5 scenarios for future of EU in white paper. Politico. 2017. augusztus 17. <https://www.politico.eu/article/breaking-politico-obtainswhite-paper-on-eu-future/ > Hozzáférés: 2020. május 28.

11

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

építsen ki, amely figyelembe veszi az egész politikai spektrum véleményét. Európa jövője zöld, nemek közötti egyensúlyra törekvő, digitalizált és – demokratikus.

A COVID–19-válság nyomán az Európai Unió olyan hosszú távú kihívások kereszt­metszetében találja magát, amelyekben tagállamainak érdekei eltérhetnek: létezik egyrészt egy – átmenetileg a szőnyeg alá söpört – migrációs kihívás, és ezzel egyidejűleg egy gazdasági kihívás is, amelyet a teljes recesszió elkerülése érdekében hatékonyan kell kezelni.28 A jelenlegi válság ugyanakkor nemcsak a nemzeti szintű válaszintézkedések korlátait tárta fel, hanem az európai mechanizmusok hiányát és a reakció lassúságát is – felfedve egy európai szintű kormányzási kihívást is. A szolidaritás hiánya ezen kritikus időkben hatást gyakorolt a polgárok európai projektbe vetett hitére, ami hosszú távú hatással lehet az európai integrációra.

A meglévő szerződések korlátait felismerve és előrelátva ezt az európai kormányzási problémát, a francia és a német vezetők 2019 végén előterjesztettek egy aide-mémoire-t, amelyben a Konferencia Európa jövőjéről elnevezésű kétéves konzultációs program létrehozására tettek javaslatot.29 A konferencia az Európai Tanács, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az állampolgárok közötti a szorosabb együttműködést hivatott elősegíteni, egy integráltabb és demokratikusabb Unió építése érdekében, olyan intézményi reformok elindítása által, mint a spitzenkandidaten (csúcsjelölt) folyamat megújítása. A kezdeményezés némileg eltolja a hangsúlyt a kormányközi döntéshozatalról, utat engedve a páneuropai identitás szellemiségének. Kétségtelen, hogy a brexit demoralizáló hatásával és a COVID– 19-járványt követő helyreállítás kihívásaival szembesülő Európai Uniónak erős vezetésre lesz szüksége a következő időszakban, és nagy várakozások vannak az Európai Tanács német elnöksége felé. Európa jövője zöldnek, nemek közötti egyensúlyra törekvőnek, digitalizáltnak és francia–németnek tűnik.

Németország a középről vezeti az európai életmódot, nemcsak földrajzilag, hanem politikai értelemben is. Németország továbbra is a középutat képviseli az európai színtéren, és az Unió legnagyobb gazdaságának az ilyen módú szerepvállalása természetes.

Emmanuel Macron azonban egy imperialista nosztalgiát idézett fel a 2017-ben a Sorbonne Egyetemen az Európa jövőjéről tartott beszédében való önpozicionálással, amikor is az elnök egy szuverén, modernizált Európai Uniót vázolt fel francia–német vezetéssel.30 A két Charlemagne-díjas két évvel később megkötötte az Aachen Szerződést, megmutatva a világnak, hogy Európa két legnagyobb gazdasága továbbra is közös állásponton van, annak ellenére is, hogy Macron és Merkel képviselői pár hónappal később különböző színekben versengtek egymással az európai választásokon. Emmanuel Macron a választások előtt levelet írt az európai polgárokhoz Az európai reneszánsz címmel, amelyben kifejezte,

Kayvan Bozorgmehr [et. al.]: COVID and the convergence of three crises in Europe. The Lancet. 2020. április 3. <https:// www.thelancet.com/journals/lanpub/article/PIIS2468-2667(20)30078-5/fulltext > Hozzáférés: 2020. május 28.

28

Rym Momtaz – David M. Herszenhorn: Berlin and Paris outline plan for EU makeover. Politico. 2019. november 27. <https://www.politico.eu/article/berlin-and-paris-outline-plan-for-eu-makeover/ > Hozzáférés: 2020. május 28.

29

30 President Macron’s Initiative for Europe: A sovereign, united, democratic Europe. French Ministry for Europe and Foreign Affairs. 2017. szeptember 26. <https://www.diplomatie.gouv.fr/en/french-foreign-policy/europe/ president-macron-s-initiative-for-europe-a-sovereign-united-democratic-europe/ > Hozzáférés: 2020. május 28.

12

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

hogy az európai és a francia sorsok összefonódnak a haladásban.31 Vitathatatlan, hogy Európa felvirágoztatásának egyetlen útja együtt vezet – de vajon a Berlin – Párizs tengelyen történő döntéshozatalnak továbbra is van érvényessége egy demokratikus Európában?32 Megfogalmazódhat, hogy az Európai Unió a francia–német imperializmus új korszakát képviseli egy mag–periféria-összefüggésben, ám a legtöbb tagállamnak továbbra is előnye származik a francia és német örökségre, valamint a két ország politikai és gazdasági stabilitásra való építésből ezen érv ellenére is.

EURÓPA EXPORTJA A VILÁGNAK Az új Bizottság „Európa felelős globális vezető szerepének erősítése” mottója meglehetősen magabiztos, ám Európának fel kell ismernie, hogy a világgazdaság helyzete változik, és az Európai Unió globális rendben betöltött helyzete változik vele. Az Európai Unió hirtelen szemben találja magát a versenyben olyan feltörekvő országokkal szemben, amelyek gazdaságát korábban nem tartottunk versenyképesnek, amely országokra, mint az európai áruk értékesítésének és korlátozott gyártási feladatok – és nem kívánt externáliák, mint például a környezetszennyezés – kiszervezési helyére tekintettünk. Napjainkban a tagállamok nagymértékű adósságokat vállalnak a csődbe menő vállalkozások és a munkanélküliség hosszú távú kárainak korlátozása érdekében, és a COVID–19-válság hosszú távú hatással lesz az európai gazdaságra. Az Európai Unió jelenleg a világ legnagyobb egységes piaca, a világ második legnagyobb GDP-jével,33 de az elkövetkező évtizedekben ez várhatóan csökkenni fog, és az Unió vezető helyét már semmi nem garantálja. A kínai bankok jelenleg több eszközzel rendelkeznek, mint európai társaik,34 és a COVID–19-válság hatalmas beruházások és hitelek révén növelheti Kína befolyását az európai helyreállítás során.

Mi szolgáltatja versenyképességünk alapját a nemzetközi színtéren? Európa évszázadok óta exportálja értékeit és szabványait. A történelem többi szereplőjéhez képest az európai védjegy mindig is a minőség volt – a termékek, a jóléti rendszerek, a művészetek és a tudomány minősége. Az Európai Bizottság haladó szellemű prioritásai jól tükrözik azt, hogy az EU hogyan szeretné kijelölni helyét a világban, és tagadhatatlan, hogy az EU normatív ereje révén befolyással bír.35 Az EU globális befolyása napjainkban az adatvédelmi és verseny­szabályoktól a környezetvédelemig és az emberi jogokig sokféle szakpolitikai területre terjed ki. De mennyi ideig tarthat fenn az imperialista örökség, amikor egyrészről úgy tűnik, hogy legnagyobb nyugati partnerünk életközépi válságon megy keresztül

31 Emmanuel Macron: For European renewal. Élysée. 2019. március 4. <https://www.elysee.fr/emmanuelmacron/2019/03/04/for-european-renewal.en > Hozzáférés: 2020. május 28.

32 Philip Stevens: The rights and wrongs of Emmanuel Macron’s vision for Europe. Financial Times. 2019. november 21. <https://www.ft.com/content/b8d76f02-0abc-11ea-bb52-34c8d9dc6d84 > Hozzáférés: 2020. május 28.

Report for Selected Country Groups and Subjects. International Monetary Fund. 2019. április. <https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2019/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=35&pr. y=20&sy=2017&ey=2024&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=998&s=NGDPD&grp=1&a=1 > Hozzáférés: 2020. május 28.

33

34 How covid-19 could change the financial world order. The Economist. 2020. május 12. <https://www. youtube.com/watch?v=VfKfSUqn_GY > Hozzáférés: 2020. május 28.

Ekaterina Savorskaya: The concept of the European Union’s normative power. Baltic region. 2015/4. 66–76.

35

13

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

– a nemzetközi szervezetektől és az előre gondolkodó multilaterális megállapodásoktól való kivonulással fenyegetve –, míg a másik oldalról Kína zárkózik fel gyors ütemben egy agresszív innovációs stratégiával és a növekvő vásárlóerővel?

Számos alkalommal bebizonyosodott, hogy az EU normameghatározó együttműködése régi szövetségesével, az Egyesült Államokkal csak addig tart, míg az utóbbi kereskedelmi érdekei megkövetelik. És bár az amerikai dollár továbbra is a globális értékláncokban használt valuta 80%-át teszi ki, úgy tűnik, Kína a világgazdaság reformját célozta meg,36 a „kínai mód” előmozdításával párhuzamosan. Hatalmas kínai techvállalatok amerikai és európai irányítású pénzátutalási rendszerek elkerülésén dolgoznak, amely rendszereket az Egyesült Államok eddig normák és szankciók diktálására is használt, ám ez a befolyás most korlátozódni látszik. Az Európai Unió vezető szerepe a szabványok meghatározásában csak akkor tartható fenn a világban, ha párosul egy mögötte álló gazdasági erővel.

Az Európai Unió normatív erejének exportjára támaszkodni, miközben még a közvetlen szomszédságunkban is csökkenőben van befolyás Brüsszel önmeggyőző érvének bizonyulhat hosszú távon.

Ezen túlmenően, habár az egységes piac tagállamok közötti harmonizációja elősegíti a stabilitást és ezáltal ösztönzi a beruházásokat, az Európai Unió értékalapú normameghatározási törekvésének igazságosnak kell lennie. A szabályozásnak egyidejűleg kell gondos egyensúlyt teremtenie az innováció előmozdításának és az európai munkahelyek megőrzésének céljai között. Az Európai Bizottság progresszívebb normatív menetrendjén (például az ún. európai zöld megállapodáson) alapuló túlszabályozás azzal járhat, hogy elűzi a befektetést a kevésbé korszerű iparral rendelkező közép- és kelet-európai tagországokból.

Ugyanazok európai szabványoknak és szabadalmaknak, amelyek előmozdíthatják a beruházásokat, a kevésbé progresszív tagállamokból harmadik országokba űzheti a termelést és a szolgáltatásokat a gyógyszeripar és az autóipar, valamint az informatikai szolgáltatások területén. Ez különösen súlyos következményekkel néhány tagállam számára az elkövetkező időszakban, és egy többsebességű helyreállítást vetít előre.

Az Európai Uniót alapító szerződésében megfogalmazott szolidaritásra való törekvésnek meg kell jelennie a következő többéves költségvetés kialakításában is. Párizs és Berlin a közelmúltban nyilvánosságra hozta egy ambiciózus helyreállítási tervre irányuló javaslatát.

A terv nemcsak a „takarékos” nettó befizetők, hanem néhány nettó kedvezményezett tagállam ellenvetésével is találkozott, kockáztatva, hogy a javaslat ellentétes hatással, az Európán belüli észak-déli és a kelet-nyugati szakadék kiszélesítésével jár majd. Ha egy dinamikusan változó világban szeretné megőrizni vezető szerepét, a jövő Uniójában nem szabad helyet engedni a megosztottságnak, és a demokrácia eszményének nem csak abban kell megnyilvánulnia, hogy közelebb hozza a döntéshozatalt a polgáraihoz, hanem abban is hogy egyenlő hangot ad valamennyi tagállamának. Egy technokratikus Európa, amely jövőjét elsősorban a jelenlegi normatív erejére alapozza, biztosan elveszíti verseny­képességét a gyorsan változó világban.

A helyreállítás kezelése lesz az európai kohézió igazi próbája.

How covid-19 could change the financial world order.

36

14

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

EURÓPAI ZÖLD MEGÁLLAPODÁS – AZ ELSŐ KLÍMASEMLEGES KONTINENS MEGTEREMTÉSE DR. HAMAR BALÁZS

Az Ursula von der Leyen által vezetett új Európai Bizottság hat prioritást határozott meg a 2019–2024 közötti időszakra.37 Az első prioritást, nevezetesen az európai zöld megállapodást,38 részletesebb kidolgozást követően, 2019. december 11-én jelentették be nagy sajtónyilvánosság mellett. A Bizottság hangsúlyozni kívánta a zöld megállapodás fontosságát, és pozitív jelzést kívánt küldeni az ENSZ éghajlat-változási konferenciáján (COP25) résztvevő küldötteknek is. Európa meg akarta mutatni a madridi COP25 résztvevőinek, hogy készen áll a ráeső részt elvégezni.39 Az európai zöld megállapodással az EU Bizottság ütemtervet adott, amely mentén az Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető oly módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolunk, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá tesszük40 Ursula von der Leyen a Bizottság elnöke kijelentette: „Az európai zöld megállapodás Európa új növekedési stratégiája – egy olyan növekedés számára, amely többet ad vissza, mint amennyit elvesz. Ez csökkenti a kibocsátást, ugyanakkor munkahelyeket teremt és javítja az életminőséget.”41 A „megállapodás” az, hogy az EU szándékai szerint, 2050-ig klímasemlegessé váljon.

Ennek érdekében a Bizottság javaslatot tesz az európai klímarendelet módosítására,42 amely a politikai elkötelezettséget jogi kötelezettséggé és beruházások kiváltójává változtatja.43

A Bizottság hat prioritása (2019–24). Európai Bizottság. 2019. július 16. <https://ec.europa.eu/info/ strategy/priorities-2019-2024_hu > Hozzáférés: 2020. május 29.

37

Az európai zöld megállapodás. Európai Bizottság. 2019. december 11. <https://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52019DC0640&from=EN > Hozzáférés: 2020. május 29.

38

39 Oliver Balch: EU’s green deal one of few glimmers of hope amid disappointing COP25. Ethical Corporation.

2019. december 18. <http://www.ethicalcorp.com/eus-green-deal-one-few-glimmers-hope-amid-disappointingcop25 > Hozzáférés: 2020. május 29.

Az európai zöld megállapodás felvázolja, hogy miként tehetjük Európát 2050-re az első klímasemleges kontinenssé. Európai Bizottság. 2019. december 11. <https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/ hu/ip_19_6691 > Hozzáférés: 2020. május 29.

40

The European Green Deal – our new growth strategy: Op-ed by Commission President von der Leyen.

Európai Bizottság. 2019. december 11. <https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ ac_19_6745 > Hozzáférés: 2020. május 29.

41

Javaslat a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról. Európai Bizottság. 2020. március 4. <https://eur-lex.europa.eu/legal-content/ HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52020PC0080&from=EN > Hozzáférés: 2020. május 29.

42

Európai zöld megállapodás. Európai Bizottság. <https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/ european-green-deal_hu > Hozzáférés: 2020. május 29.

43

15

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

E cél eléréséhez a gazdaság valamennyi ágazata intézkedéseket igényel, ideértve a következőket: • befektetés a környezetbarát technológiákba; • az ipar támogatása az innováció terén; • a magán- és a tömegközlekedés tisztább, olcsóbb és egészségesebb formáinak bevezetése; • az energiaágazat szénmentesítése; • az épületek energiahatékonyabbá tétele; • együttműködés a nemzetközi partnerekkel a globális környezetvédelmi előírások javítása érdekében.

Aztán jött a COVID–19-válság, és mindenki izgatottan várta, mi marad az Európai Unió zöld jövőjének terveiből, amelyet a Bizottság első prioritásaként körvonalazott.

2020. május 18-án, mielőtt a Bizottság előterjesztette tervét, Angela Merkel német kancellár és Emanuel Macron francia elnök nyilvánosságra hozta saját javaslatát az uniós szintű gazdasági fellendülésről és a többéves pénzügyi keretről (Multiannual Financial Framework, MFF).44 Hangsúlyozták, hogy a kifizetéseket kifejezetten azoknak az országoknak kell megkapnia, amelyeket a világjárvány a legjobban sújtott. Ezenkívül a kiadásoknak összhangban kell lenniük a Bizottság prioritásaival, mint például a digitalizáció és a zöld megállapodás. Ezt a közös német–francia európai kezdeményezést nagy lépésnek tekintik az általános megállapodás felé, mivel az EU két legnagyobb tagállamának hozzájárulása nélkül nehéz lenne e téren az előrelépés.

A TERMELŐTŐL A FOGYASZTÓIG ÉS A BIODIVERZITÁSI STRATÉGIA MINT A ZÖLD MEGÁLLAPODÁS RÉSZEI Az Európai Bizottság 2020. május 20-án két régóta várt ütemtervet tett közzé „A termelőtől a fogyasztóig”45 és a „biodiverzitás”46 stratégiák néven, amelyek az EU élelmiszer­rendszerének környezetbarátabbá tételét, illetve a kontinens földterületének, tengereinek, valamint az ott élő fajoknak a védelmét helyezte középpontba. Mindkettő az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú eleme. Ezek a stratégiák, amelyeket a COVID–19-világ­járvány idején fogadtak el, központi szerepet fognak játszani az európai helyreállítási tervben. E két stratégia kihirdetése már önmagában is jelentős, mivel az intenzív mezőgazdaság és halászat a biodiverzitás elvesztésének legnagyobb mozgatórugói. És fordítva: az élelmiszerek és

European Union – French–German initiative for the European recovery from the coronavirus crisis. French Ministry for Europe and Foreign Affairs. <https://www.diplomatie.gouv.fr/en/coming-to-france/coronavirusadvice-for-foreign-nationals-in-france/coronavirus-statements/article/european-union-french-german-initiativefor-the-european-recovery-from-the > Hozzáférés: 2020. május 29.

44

A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért.

Európai Bizottság. 2020. március 20. <https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/ HTML/?uri=CELEX:52020DC0381&from=HU > Hozzáférés: 2020. május 29.

45

46 A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia. Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! Európai Bizottság. 2020. március 20. <https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/ HTML/?uri=CELEX:52020DC0380&from=EN > Hozzáférés: 2020. május 29.

16

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a mezőgazdaság biológiai sokfélesége nélkülözhetetlen az élelmezésbiztonság és a fenntartható fejlődés szempontjából.47 A Bizottság több radikális intézkedést vázolt fel a két stratégiában, továbbá olyan célokat fogalmaz meg, amelyek valóban javíthatják az európai természet állapotát. Ide tartozik a növényvédőszerek felhasználásának 50%-os csökkentése, mind mennyiségi, mind toxicitási szempontból, valamint a természetvédelmi területek növelése annak biztosítása érdekében, hogy mind a szárazföld, mind a tenger legalább 30%-a védelmi besorolás alá essen. A természet védelme és a mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatóságának támogatása érdekében ez a stratégia párhuzamosan fog működni az új „termelőtől a fogyasztóig” stratégiával és az új közös agrárpolitikával, többek között az ökoszisztémák és az eredményalapú kifizetési rendszerek támogatása révén.48

A KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS EU ÉS A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET Az Európai Bizottság 2020. május 27-én, az Európai Parlamentben tartott rendkívüli ülésén terjesztette elő a nagyszabású helyreállítási tervre vonatkozó javaslatát.49 Annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítás valamennyi tagállam számára fenntartható, egyenletes, inkluzív és méltányos legyen, az Európai Bizottság egy új helyreállítási eszköz, a NextGenerationEU Eszköz létrehozását javasolja, amely egy erőteljes, korszerű és átdolgozott, hosszú távú uniós költségvetésbe ágyazódik. Az élet és a megélhetés védelme, az egységes piac helyreállítása, valamint a tartós és virágzó fellendülés érdekében az Európai Bizottság az uniós költségvetésben rejlő összes lehetőség kiaknázását javasolja. A 750 milliárd euró összegű NextGenerationEU Eszközzel, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú uniós költségvetés célzott emelésével az uniós költségvetés teljes pénzügyi kapacitása 1,85 billió euró lesz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: „A helyreállítási terv az előttünk álló hatalmas kihívást lehetőséggé változtatja, nemcsak a helyreállítás támogatásával, hanem a jövőnkbe való befektetéssel is: az európai zöld megállapodás és a digitalizálás fellendíti a munkahelyteremtést és a növekedést, javítja társadalmaink ellenálló képességét és környezetünk egészségét.50 A gazdaság újraindítása nem azt jelenti, hogy visszatérünk a válság előtti állapothoz, hanem előbbre ugrunk. Helyre kell hoznunk a válságból adódó rövid távú károkat oly módon, hogy a hosszú távú jövőnkbe is befektetünk. A NextGenerationEU-n keresztül összegyűjtött összes pénzt az EU programokon keresztül fogja felhasználni, amely a megújult hosszú távú uniós költségvetésbe illeszkedik.

The State of the World’s Biodiversity for Food and Agriculture 2019. Food and Agriculture Organization of the United Nations. <http://www.fao.org/state-of-biodiversity-for-food-agriculture/en/ > Hozzáférés: 2020. május 29.

47

A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia.

48

Uniós költségvetés – az Európai helyreállítási terv motorja. Európai Bizottság. 2020. május 27. <https:// ec.europa.eu/info/files/eu-budget-powering-recovery-plan-europe_hu > Hozzáférés: 2020. május 29.

49

Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért. Európai Bizottság. 2020. május 27. <https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_940 > Hozzáférés: 2020. május 29.

50

17

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

AZ EURÓPAI ZÖLD MEGÁLLAPODÁS MINT AZ EU HELYREÁLLÍTÁSI STRATÉGIÁJA: • épületeink és infrastruktúráink hatalmas korszerűsítési hulláma, valamint a helyi állásokat teremtő, körkörösebb gazdaság elősegítése; • különösen a szél- és a napenergiával kapcsolatos megújulóenergia projektek elindítása, valamint a tiszta hidrogéngazdaság beindítása Európában; • tisztább közlekedés és logisztika, többek között egymillió töltőállomás létesítése elektromos járművek számára, valamint a vasúti közlekedés és a tiszta mobilitás fellendítése városainkban és régióinkban; • a Méltányos Átállást Támogató Alap megerősítése az átképzés támogatása érdekében, segítve a vállalkozásokat abban, hogy új gazdasági lehetőségeket teremtsenek.

Az új terv bemutatása után az EP pártcsaládjainak képviselői üdvözölték a Bizottság helyreállítási csomagjainak javaslatát. Az Európai Néppárt hangsúlyozta, hogy az új forrásokat nem szabad Európa régi problémáira fordítani, hanem új ötletekre kell azt költeni. Az Újítsuk meg Európát parlamenti frakció a javaslatot olyan gyökeres változást hozó javaslatnak nevezte, amilyen még soha nem volt Európa történelmében.51 Az Európai Tanács 2020. június 19-i, következő rendes ülésén kerül a javaslat megvitatásra, amellyel kapcsolatban heves vita várható. Az ellenállás valószínűleg elsősorban Dánia, Ausztria, Svédország és Hollandia, az úgynevezett „takarékos négyek” felől érkezik majd.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel sürgette az összes tagállamot, hogy haladéktalanul vizsgálják meg a Bizottság javaslatát, és konstruktív módon dolgozzanak az Unió érdekeit szolgáló kompromisszumon. Kijelentette, hogy „mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy még a nyári szünet előtt megállapodás szülessen.

A világjárvány súlyosan érintette polgárainkat és vállalkozásainkat, ezért haladéktalanul célzott segítséget kell nyújtanunk nekik.”52 A 2021–2027-es többéves pénzügyi keret az Európai Unió történelmének legnagyobb költségvetése lehet. A javasolt helyreállítási intézkedések többségének finanszírozása a NextGenerationEU Eszközből fog megvalósulni, amelynek pénzügyi kapacitása 750 milliárd EUR lesz. Kivételes és átmeneti eszközről van szó. A finanszírozást a saját forrásokról szóló határozat teszi majd lehetővé, amely felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy kivételes esetben, kötvények kibocsátása révén legfeljebb 750 milliárd euró összegű kölcsönt vegyen fel az Unió nevében a 2021–2024 közötti időszakban végrehajtandó

Az Unió jövője a tét: képviselők többsége üdvözli a Bizottság helyreállítási csomagját. Európai Parlament.

2020. május 27. <https://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20200526IPR79817/az-unio-jovoje-atet-kepviselok-tobbsege-udvozli-a-helyreallitasi-csomagot > Hozzáférés: 2020. május 29.

51

Charles Michel a Helyreállítási Alapról: „A világjárvány súlyosan érintette polgárainkat és vállalkozásainkat, ezért haladéktalanul célzott segítséget kell nyújtanunk nekik.” Európai Tanács. 2020. május 27. <https://www. consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2020/05/27/charles-michel-on-the-recovery-fund-our-citizensand-businesses-have-been-heavily-impacted-by-the-pandemic-they-need-targeted-relief-without-delay/ > Hozzáférés: 2020. május 29.

52

18

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

intézkedésekhez.53 Normális időkben egy ilyen javaslat aligha kerülne elfogadásra, sok tagállam – érthető módon – vonakodna annak megszavazásától. Azonban most rendkívüli időket élünk. Azt mindenesetre a többéves uniós pénzügyi keretterv és a 750 milliárd eurós uniós Helyreállítási Eszköz kapcsán fontos kiemelnünk, hogy a tagországok igazságos módon részesüljenek a válságkezelő csomagból. A sikeresen védekező országok nem büntethetők források átcsoportosításával a kevésbé jól teljesítő államok javára.

Ez a vészhelyzet felvetette annak szükségességét, hogy az európai gazdaságra új megközelítést alkalmazzanak, és azt környezetbarátabbá tegyék. Az európai zöld megoldással, mint az EU helyreállítási stratégiájáról elmondhatjuk, hogy a COVID–19-válság egy még ambiciózusabb tervet hozott az eredeti ötlet megvalósításához. Ha ezek a javaslatok maradnak az új többéves pénzügyi keretben, akkor ez nagyszerű lehetőséget jelent Európa jövőjére nézve.

SZLOVÁKIA – FOLYTATÓDIK A SIKERTÖRTÉNET? VASS ÁGNES

Szlovákiáról gyakran a 2004-es EU bővítés sikertörténeteként beszélnek. Az ország első tizenöt évét tagállamként erőteljes fejlődés jellemezte, mind gazdasági, mind politikai értelemben. Az EU tagság három időszakra osztható Szlovákia esetében: a sikeres, piac-orientált első időszakra, melyet jelentős gazdasági növekedés jellemzett; az eurózónához való csatlakozás és a globális gazdasági válság időszakára, mely alatt Szlovákia viszonylag stabil és reziliens maradt; valamint az utóbbi néhány évre, melyet az „Európa magjához” való tartozás ambíciója határozott meg. Az Európai Unió jövőjére vonatkozó szlovák elképzeléseket két, egymással ellentétben álló trend határozza meg. Egyrészt Szlovákia elkötelezett tagja az EU-nak, másrészt viszont az állami intézmények még mindig viszonylag gyengék és a belpolitikát nagyban átszövi a korrupció.54 Ezek a feltételek vegyes képet adnak az országról, alátámasztva Szlovákia kettős viszonyulását az EU-hoz és az EU-val kapcsolatban. E rövid elemzés célja a jelenlegi, EU-val kapcsolatos szlovák álláspont megismerése, azokon a kérdéseken keresztül, melyek a 2020. február végi választásokat megelőző kampányban is szerepeltek, röviden kitérve azokra az eseményekre, melyek meghatározóak voltak az ország uniós tagságára.

53 Uniós költségvetés – az európia helyreállítási terv motorja. Európai Bizottság. 2020. május 27. <https:// ec.europa.eu/info/sites/info/files/2020.2136_hu_02.pdf > Hozzáférés: 2020. május 29.

Corruption Perceptions Index 2019. Transparency International. <https://www.transparency.org/en/ cpi/2019/results/svk > Hozzáférés: 2020. március 23.

54

19

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Szlovákia külpolitikai, vagy szélesebb értelemben, geopolitikai orientációját tekintve két fő narratívát különböztethetünk meg: az Európa-párti orientációt, valamint azt, mely Szlovákiát „Nyugat és Kelet között” látja.55 Ez a kettősség a szlovákiai pártok EU-hoz való viszonyulásában is látható. Két fő csoportot különböztethetünk meg ez alapján: azok a pártok alkotják az egyik csoportot, melyek erős nyugati orientációval rendelkeznek és pozitívan viszonyulnak az EU és a NATO felé is. A másik csoportba azok a pártok tartoznak, melyek viszonyulása az EU és a NATO felé inkább kritikus vagy ellenséges. Az utóbbi években a pártok csak egy nagyon kis része tartozik ehhez a második csoporthoz. Ahogy egy, a 2020-as parlamenti választások előtt készített tanulmányból kiderül, csupán egy erősen euroszkeptikus párt (Kotlebovci – Ľudová strana Naše Slovensko, ĽSNS) van most jelenleg a szlovák politikában, és két másik párt tekinthető gyengén euroszkeptikusnak: Sme Rodina (Család vagyunk) és Sloboda a Solidarita (Szabadság és Szolidaritás, SaS), utóbbi kettő tagja a jelenlegi kormánykoalíciónak is. Az olyan pártok, mint a Smer–SD (Irány–Szociáldemokrácia), Za ľudí (Emberekért), Progressivné Slovensko (Progresszív Szlovákia, PS) vagy Spolu (Együtt) támogatják az európai integrációt, ugyanakkor egyik sem tekinthető euroföderalistának.56 Jellemző, hogy az EU-párti politikai pártok is kritizálják az EU-t bizonyos kérdésekben – Szlovákia esetében a kötelező betelepítési kvóta kérdése jó példa erre. Miután a V4-ek elfogadták közös nyilatkozatukat a letelepedési kvótákkal kapcsolatban 2017-ben,57 a szlovák miniszterelnök, Robert Fico arról tett bejelentést, hogy Szlovákiát az „EU magjában”58 szeretné látni, és annak ellenére, hogy a V4 együttműködés fontos Szlovákia számára, „nem alternatíva” az EU-val szemben.59 Ugyanígy Fico Szlovákiát többször is Közép-Európa „EU-párti szigeteként” határozta meg.60 Fico, a két legfelsőbb politikai méltósággal (a köztársasági elnökkel és a parlament elnökével, aki ebben az időszakban egy nyugat-ellenes politikai pártot vezetett) közösen aláírt egy határozatot 2017-ben az ország „EU magjához”

55 Justin Fantauzzo: Stuck in the Middle: Slovakia between East and West. NATO Association of Canada.

2015. június 5. <http://natoassociation.ca/stuck-in-the-middle-slovakia-between-east-and-west/ > Hozzáférés: 2020. március 24. Lásd még Nina Hrabovská Francelová: A bridge between East and West: Why many Slovaks see their country in the middle. The Slovak Spectator. 2019. június 13. <spectator.sme.sk/c/22144899/a-bridgebetween-east-and-west-why-many-slovaks-see-their-country-in-the-middle.html > Hozzáférés: 2020. május 15.

56 Zuzana Gabrížová: Slovensko má v politike tvrdých euroskeptikov, no žiadnych eurofederalistov. Euractiv. sk. 2020. február 18. <https://euractiv.sk/section/buducnost-eu/news/slovensko-ma-v-politike-tvrdycheuroskeptikov-no-ziadnych-eurofederalistov/ > Hozzáférés: 2020. március 25.

57 Joint Statement by the Prime Ministers of V4 Countries on migration. Visegrad Group. 2017. július 19. <http://www.visegradgroup.eu/documents/official-statements > Hozzáférés: 2020. május 15.

Zuzana Gabrížová: Fico: Jadro bude mať svoju cenu, tak ako vstup do EÚ. Euractiv.sk. https://euractiv.sk/ section/buducnost-eu/news/fico-jadro-bude-mat-svoju-cenu-ako-vstup-do-eu/ > Hozzáférés: 2020. április 19.

58

Andrej Matišák: Fico V Berlíne: Únia Je náš životný priestor. Pravda. 2017. március 4. <https://europa. pravda.sk/aktuality/clanok/425330-fico-v-berline-unia-je-nas-zivotny-priestor/ > Hozzáférés: 2020. május 19.

59

60 Speciál k rozdělení ČSFR z vily Tugendhat. Česká Televize. 2017. augusztus 25. <http://www.ceskatelevize. cz/ivysilani/1096898594-udalosti-komentare/217411000370825/obsah/564418-special-k-rozdeleni-csfr-zvily-tugendhat > Hozzáférés: 2020. április 5.

20

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

való tartozásáról,61 míg ő maga korábban Szlovákia EU integrációja ellen szavazott.62 Ebben az időszakban az ellenzéki politikai pártok kritizálták a miniszterelnököt az „EU magjáról” szóló koncepciója miatt. A legfőbb érv az volt, hogy míg Csehország esetében az „EU magjához” való tartozás az eurózónában való tagsággal volt egyenlő, addig Szlovák már tagja volt annak, így a „maghoz” való tartozás célja nem releváns Szlovákia számára.63 Az EU jövőjét illető jelenlegi viták kapcsán az elemzés az alábbi kérdésekre fókuszál: a jogállamiság és annak tagállami megvalósulása, a minősített többségi szavazás, a 2021–2027 -es többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework, MFF) és az EU-s integráció. A 7. cikk szerinti eljárást illetően Szlovákia leginkább óvatosabb pozíciót képvisel, mikor Lengyelországról vagy Magyarországról van szó – a szankciókat megelőző párbeszéd elmélyítését támogatja inkább. Általánosságban elmondható, hogy a jogállamiság és az EU finanszírozás összekötése nem elfogadható a szlovák politikai pártok többsége számára. A vezető koalíciós párt, az Obyčajní Ľudia (Egyszerű Emberek, OĽaNO) nem ellenzi a jogállamiság feltételeinek éves szintű ellenőrzését. Az olyan pártok, mint a Za ľudí (szintén tagja a jelenlegi kormánykoalíciónak) álláspontja szerint támogatni kell a jogállamiság megerősítését az EU-n belül, ugyanakkor elutasítják az EU nagyobb befolyását tagállami szinten ebben a kérdésben. A pártok közül csak a PS/Spolu támogatta a tagállamok értékelését, valamint az évenkénti felülvizsgálat és az EU támogatások feltételeinek összekötését is. Bár a pártkoalíció a választások után szétvált, Michal Šimečka EP képviselő az új jogállami mechanizmusok rapportőre lett az Európai Parlamentben.

Az Európai Bizottságban a közös kül- és biztonságpolitikában alkalmazandó minősített többségi szavazás törésvonalakat teremt a szlovák politikai szereplők között. A politikai pártok többsége, ideértve a kormánykoalíció pártjait is, homályos álláspontot képviselnek ebben a kérdésben: azzal érvelnek, hogy a szuverenitást garantáló kompromisszum elérésére van szükség. A Za ľudí ugyanakkor azzal érvel, hogy előbb vagy utóbb át kell állni erre a formára, amit azonban a másik koalíciós partner, a Sme Rodina nyíltan ellenez.

Mivel a szlovákiai állami beruházások nagymértékben függnek az európai strukturális alapoktól, Szlovákia érdeke egy jól finanszírozott Európai Kohéziós Alap fenntartása.64 E cél elérése érdekében Szlovákia szintén csatlakozott a Kohézió Barátai csoportosuláshoz és vendégül látta a 2019 novemberében szervezett találkozót Pozsonyban, ahol

Danko, Fico a prezident Kiska rokovali na Bratislavskom hrade, dospeli k zhode. TASR. 2017. október 23. <https://domov.sme.sk/c/20678975/slovensko-kiska-fico-danko-eu-integracia.html > Hozzáférés: 2020. április 15.

61

Juraj Marušiak: Slovenské politické strany a vstup SR do EÚ (do roku 2012). In: Pohľady na slovenskú politiku po roku 1989. Szerk.: Miroslav Pekník. II. köt. Časť, VEDA, Pozsony, 2016. 275–316.

62

Richard Sulík: Čo nám prinesie jadro EÚ? Denník N. 2017. augusztus 29. <https://dennikn.sk/blog/865623/ co-nam-prinesie-jadro/ > Hozzáférés: 2020. március 22.

63

64 Marián Koreň: Dlhodobý rozpočet Únie: Komisia chce Slovensku zoškrtať eurofondy o vyše tri miliardy.

Euractiv.sk. 2018. május 29.<https://euractiv.sk/section/ekonomika-a-euro/news/dlhodoby-rozpocet-uniekomisia-chce-slovensku-zoskrtat-eurofondy-o-vyse-tri-miliardy-eur/ > Hozzáférés: 2020. március 23.

21

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

egy nyilatkozatot fogadtak el.65 A 2021–2027-re vonatkozó költségvetési javaslat alapján Szlovákia továbbra is haszonélvezője marad az MFF-nek, de a fejlesztési alapokból kisebb összegekre lesz jogosult. A többéves pénzügyi keret összekapcsolása a jogállamiság feltételeinek teljesülésével további kérdéseket vet fel Szlovákia részéről. Pozsony nyíltan nem ellenezte ezt a kezdeményezést, ugyanakkor jogi és politikai fenntartásokat megfogalmazott a kérdésben. Ezek közé tartozik például az az érvelés, mely szerint a többéves költségvetési keret nem egy jogállamiságot érintő mechanizmus, hanem egy költségvetési eljárás, illetve, hogy bizonyos feltételek többféleképp is értelmezhetők.66 Figyelembe véve, hogy Szlovákia az egyetlen ország a V4 államok közül, amely tagja az eurózónának, az eurózóna-költségvetés koncepcióját is szükséges megemlíteni. A hivatalos szlovák álláspont szerint ennek makrogazdasági sokkokkal szembeni stabilizációs szerepe lehetne leginkább.67 Szlovákia szintén támogatja az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) reformját, és ennek hangsúlyosabb szerepét a támogatást igénylő tagállami kérelmek elbírálásakor.

A Smer és Robert Fico (némi megszakítással) több mint egy évtizedig tartó kormányzását követően, az új szlovák kormány továbbra is EU-párti és támogatja az integrációt is. Ugyanakkor felmerülnek pénzügyi aggályok, mint ahogy azok a 2008-as globális gazdasági válság és az azt követő évek alatt is érzékelhetők voltak. Mivel az új kormány elkötelezett a korrupció elleni küzdelemben, olyan intézményi és politikai fejlődésre számíthatunk e kérdésben, melyek hatással lehetnek az állam EU-hoz való viszonyulására is. Annak ellenére, hogy a kormánykoalíció legnagyobb pártja, az OĽaNO inkább enyhén euroszkeptikus pártnak tekinthető, nem számíthatunk jelentős változásokra Szlovákia EU-t támogató hozzáállásában. A gazdasági kérdéseket illetően, Szlovákia inkább egy konzervatívabb álláspontot képvisel, mint ahogy az a szuverén adósságválság és a görög mentőcsomag esetében is érzékelhető volt. Ezek a tapasztalatok a szigorúbb fiskális felelősség és nemzeti és uniós is szinten is erősebb fiskális szabályozás irányába formálták a szlovák álláspontot. Mivel a koronavírus komoly problémákat okoz a legtöbb uniós tagállamban, a különböző támogatások és kölcsönösök szerepe kritikus lesz a közeljövőben.

Jelenleg Szlovákia azon kevés államok egyike, ahol a koronavírus okozta válság után az ország várhatóan már 2021 végére eléri a 2019-es termelékenységi szintet. Amennyiben az ország a globális gazdasági válsághoz hasonlóan most is képes lesz megőrizni viszonylagos stabilitását és ellenállóképességét, úgy hatással lehet az EU jövőjének alakításában és elsősorban fiskális szempontból egy olyan közösség kialakítását támogathatja, ahol szigorúbb pénzügyi szabályozásokat alkalmaznak és mélyül az eurózónán belüli integráció is.

Friends of Cohesion JOINT DECLARATION on the Multiannual Financial Framework 2021–2027. Politico.

2018. november. <https://www.politico.eu/wp-content/uploads/2018/11/Friends-of-Cohesion-JointDeclaration-on-the-MFF-2021-2027.pdf?utm_source=POLITICO.EU&utm_campaign=3632132704-EMAIL_ CAMPAIGN_2018_11_29_05_20&utm_medium=email&utm_term=0_10959edeb5-3632132704-189693517 > Hozzáférés: 2020. április 29.

65

66 Zuzana Gabrižová: Právny štát: Slovensko si sankcie vie predstaviť, má však pripomienky. Euractiv.sk.

2018. május 23. <https://euractiv.sk/section/spolocnost/news/pravny-stat-slovensko-si-sankcie-viepredstavitma-vsak-pripomienky/ > Hozzáférés: 2020. május 19.

67 Marián Koreň: Ministerstvo financií: Rozpočet eurozóny by mal plniť stabilizačnú funkciu. Euractiv.sk.

2018. július 28. <https://euractiv.sk/section/ekonomika-a-euro/news/ministerstvo-financii-rozpocet-eurozonyby-mal-plnit-stabilizacnu-funkciu/ > Hozzáférés: 2020. május 19.

22

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

LENGYELORSZÁG – ELLENTMONDÁSOS ÁLLÁSPONTOK DOBROWIECKI PÉTER

2004-es csatlakozása óta Lengyelország a mintaállamtól kezdve egészen az antihős státuszig egy sor „szerepet” töltött be az Európai Unióban. A 2007 és 2009 közötti gazdasági világválság hatásainak sikeres kezelésével, valamint az európai szomszédságpolitikában való aktív szerepvállalásával Lengyelország elnyerte a régebbi EU tagállamok elismerését is. Ezzel szemben a jogállamiság helyzetével kapcsolatos elhúzódó vita, illetve vezető lengyel kormányzati szereplők euroszkeptikus megnyilvánulásai nyomán Varsó az elmúlt években minduntalan a kritikák kereszttüzébe került. Jelenleg Lengyelország olyan paradox helyzetben van, amely egyrészt nem teszi lehetővé számára, hogy tevékenyen részt vegyen az Európa jövőjéről szóló vita konstruktív alakításában, másrészt azonban a legnagyobb, újonnan csatlakozott, közép- és kelet-európai posztkommunista tagállamként továbbra is egyfajta befolyással bír az immár huszonhét tagállamra apadt Unióban.68 A Brüsszel és Varsó közötti, különböző politikai megfontolásokbók kölcsönösen kihasznált vita időről-időre felvetette egy lehetséges jövőbeli „polexit” kérdését – az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok és elemzések különösen gyakran láttak napvilágot a távozás párti brit szavazók 2016-os brexit referendumon való győzedelmeskedését követő időszakban. Egyes kritikus hangok pedig a mai napig felvetik Lengyelország EU-ból való kizárásának vagy kilépésének lehetőségét. Ami a lengyel belpolitikát illeti, úgy nincs ebben a jelenségben semmi új, hiszen az euroszkeptikus politikai erők jelen voltak Lengyelországban a csatlakozás óta folyamatosan – mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a jelenlegi elnökválasztási kampányban induló tíz jelölt közül kettő Lengyelország EU-ból való kilépése mellett kampányolt.

Mindazonáltal a lengyel szavazók túlnyomó többsége támogatja az ország EU-tagságát, amely helyzet nem kerülte el a kormányzó – hagyományosan euroszkeptikus – Jog és Igazságosság Párt (Prawo I Sprawiedliwość, PiS) politikusainak a figyelmét sem.69 A politikai realitások, a gazdasági előnyök, valamint Lengyelország külpolitikai céljai, amelyek

68 Łukasz Lipiński – Jan Szyszko: Polityczne sukcesy i porażki pierwszych 15 lat Polski w Unii Europejskie. In: 15 lat Polski w Unii Europejskiej. Raport. Szerk.: Anna Radwan-Röhrenschef. Instytut in.Europa, Varsó, 2019. <http:// ineuropa.pl/in15/ > Hozzáférés: 2020. május 15.; Craig Turp-Balazs: EU proposes 750 billion-euro Covid-19 recovery package, with Poland set to be fourth largest beneficiary. Emerging Europe. 2020. május 27. <https://emergingeurope.com/news/eu-proposes-750-billion-euro-covid-19-recovery-package-with-poland-set-to-be-fourth-largestbeneficiary/ > Hozzáférés: 2020. május 29.

69 Artur Bartkiewicz: Sondaż: 31,3 proc. Polaków uważa, że Polska może opuścić UE. Rzeczpospolita.

2020. január 31. <https://www.rp.pl/Unia-Europejska/200139835-Sondaz-313-proc-Polakow-uwaza-ze-Polskamoze-opuscic-UE.html > Hozzáférés: 2020. május 15.; Gazeta.pl: Sondaż. Czy Polska powinna opuścić UE, pozostać w UE? Prawie 90 proc. Polaków wybiera Unię. Gazeta.pl. 2020. február 1. <https://wiadomosci. gazeta.pl/wiadomosci/7,114884,25656477,sondaz-czy-polska-powinna-opuscic-ue-pozostac-w-ue-prawie. html > Hozzáférés: 2020. május 15.; Maria Pankowska: PiS wykorzystuje pandemię, by krytykować UE. Ale Polacy chcą Unii bardziej zjednoczonej [SONDAŻ]. OKO.press. 2020. március 31. <https://oko.press/polacychca-unii-bardziej-zjednoczonej-sondaz/ > Hozzáférés: 2020. május 15.

23

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

megkövetelték az euroatlanti szövetségi rendszer két legfontosabb szervezetébe, az EU-ba és a NATO-ba, való integrációt predesztinálják, hogy az EU-val való látszólag permanens politikai konfliktus ellenére a lengyel kormány el fogja kerülni a vita végleges elmérgesedését.70 Mindazonáltal, az elhúzódó politikai csörte Brüsszel és Varsó között Lengyelország Unión belüli marginalizálódásához vezetett. Míg Lengyelország jó viszonyt ápol a visegrádi csoport (V4) és a Balti-térség EU-tagállamaival, valamint – Horvátországgal közösen – tevékeny szerepet vállalt a Három Tenger Kezdeményezés (Three Seas Innitiative, TSI) elindításában, amelynek célja a többrétegű, észak–déli összeköttetés javítása az EU tizenkét közép- és kelet-európai tagállama között, addig általános befolyása az EU-n belül csökkent. Ennek eredményeképpen Varsó immár nincs abban a helyzetben, hogy az európai döntéshozatal fókuszát a saját kezdeményezései felé irányítsa – különösen igaz ez az Egysült Királyság távozását követően, mivel megfelelő számú és nagyságú támogatók hiányában, minősített többségi szavazás esetén, a lengyel álláspont nem tud érvényesülni a Tanácsban. Jól példázza ezt az úgynevezett kiküldött munkavállalókról szóló irányelv javasolt reformjával kapcsolatos vita a 2017–2018-as időszakban, amikor az Európai Tanács végül a szigorúbb szabályozásra vonatkozó francia ajánlást fogadta el a lengyel és magyar állásponttal szemben.71 A lengyel pozíció gyengülése egyúttal azt is jelenti, hogy Varsó egyre távolabb kerül a 2004-es csatlakozás óta lengyel kormányzati politikusok számára oly áhított európai politika élvonalától. A brexit ugyanakkor nem csak egy Unión belüli potenciális szövetséges elvesztését, de egyfajta felértékelődést is jelenthet – még a jelen helyzetben is – Lengyelország számára, amely az Egyesült Királyság távozását követően az EU ötödik legnépesebb országává és hetedik legnagyobb gazdaságává lépett elő.72 Az elmúlt években Lengyelország határozottan elutasította egy többsebességű és föderális Európa létrehozásának tervét, ehelyett, Magyarországhoz hasonlóan, a PiS vezette kormány egy erős és egyenlő jogokkal rendelkező nemzetállamokból álló Unió kialakítása mellett foglalt állást.73 Ezzel párhuzamosan vezető kormányzati tisztségviselők számos alkalommal erős kritikával illették az EU további központosításával kapcsolatos elképzeléseket, helyette egy policentrikus entitásokból felépülő Unió gondolatát helyezve az előtérbe, kiemelve Közép- és Kelet-Európa civilizációs elkülönülését a kontinens többi részétől.74 E elképzelés szerint elkerülhetetlen az EU, intézményi kontinuitás megőrzése mentén történő átalakítása, amely a uniós intézmények kompetenciájának és tevékenységi körének

Polish Foreign Policy Strategy 2017–2021. Ministry of Foreign Affairs, Republic of Poland. <https://www.gov. pl/attachment/869184c0-bd6f-4a20-b8af-a5c8190350a1 > Hozzáférés: 2020. május 15.

70

Cécile Barbière: Posted workers: Macron’s first victory in reforming the EU. Euractiv. 2017. október 24. <https://www.euractiv.com/section/economy-jobs/news/posted-workers-macrons-first-victory-in-reformingthe-eu/ > Hozzáférés: 2020. május 15.

71

Andrew Wrobel: Poland is an economic success story, but it can do better. Emerging Europe. 2020. április 7. <https://emerging-europe.com/news/poland-is-an-economic-success-story-but-it-can-do-better/ > Hozzáférés: 2020. május 15.; Rym Momtaz: Macron plays it pragmatic with Poland. Politico. 2020. február 3. <https://www. politico.eu/article/macron-plays-it-pragmatic-with-poland/ > Hozzáférés: 2020. május 15.

72

Claire Guyot: Poland defends a Europe of states. Euractiv. 2018. április 9. <https://www.euractiv.com/ section/future-eu/news/poland-defends-a-europe-of-states/ > Hozzáférés: 2020. május 15.

73

Krzysztof Szczerski: Utopia Europejska – Kryzys Integracji I polska inicjatiwa naprawy. Biały Kruk, Krakkó, 2017.

74

24

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

az átformálásával járna. Ezen túlmenően a koncepció négy fő, egymással összefüggő kérdéskört jelöl meg, amelyek középpontjában az Unió geopolitikai, intézményi, gazdasági és axiológiai átalakulása áll.75 Ennek részeként olyan autonóm alközpontokat kíván kialakítani (megtörve egyes tagállamok dominanciáját), amelyek képesek a számukra legkedvezőbb, konkrét gazdasági megoldásokat megvalósítani. Intézményi szempontból a koncepció az Európai Tanácson belüli egyhangú döntéshozatal bevezetését, a szubszidiaritás elvének szigorú érvényesítését, továbbá a nemzeti parlamentek szupranacionális intézmények feletti ellenőrző szerepének a megerősítését irányozza elő – egyúttal redukálva az Európai Bizottság és Parlament azon jogát, hogy az EU kizárólagos hatáskörén kívül eső kérdésekben beavatkozzon az egyes tagállamok törvényhozatalába.76 Ezzel párhuzamosan a vízió felhívja a figyelmet a keresztény hagyományok, mint az EU „alapvető értékeinek” az újbóli felfedezésének fontosságára.77 A lengyel álláspont szerint, a nagyobb tagállamok megnövekedett befolyása az Európai Bizottság fölött, az EU központosításra irányuló törekvések, valamint a nemzeti szuverenitás figyelmen kívül hagyása, mind-mind olyan tényezők voltak, amelyek hozzájárultak az EU-t az elmúlt években súlytó válságok (brexit, gazdasági világválság, menekültválság) kialakulásához.78 Nem meglepő, hogy egy sor különféle gazdasági és külpolitikai ok miatt az európai egységes piaccal, a migrációs politikával, az éghajlat-politikával, a digitalizációval, a védelempolitikával és a nemzeti parlamentek szerepével kapcsolatos kérdések töltik be a legfontosabb szerepet a jelenlegi lengyel EU-politikában. Különösen lényeges Varsó számra a 2021 és2027 közötti többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework, MFF) részeként Lengyelország számára elkülönített kohéziós alapok összetételének a kérdése.79 Csatlakozása óta Lengyelország kiemelt kedvezményezettje volt az EU kohéziós alapjainak – több mint 181,5 milliárd euró fejlesztési támogatásban részesülve 2004 és 2020 között.80 A 2021-2027 közötti MFF legnagyobb kedvezményezettjei, azonban immár nem a 2004-ben csatlakozott új közép- és kelet-európai tagállamok lesznek – a 2018 májusában megfogalmazott kezdeti javaslatok a Lengyelország által potenciálisan lehívható források drasztikus, akár 23%-os csökkenését is felvetették.81 A módosított MFF költségvetés elutasítása mellett

Piotr Tosiek: The Polish Vision of EU Future: Imitation of the Hungarian Model? Rocznik Integracji Europejskiej. 2019/13. 283–293.

75

Tosiek, 286.

76

Piotr Buras: The EU according to Krzysztof Szczerski. European Council on Foreign Relations–Warsaw Office. 2019. augusztus 1. <https://www.politico.eu/article/poland-vision-for-europe-mateusz-morawiecki/ > Hozzáférés: 2020. május 15.

77

Mateusz Morawiecki: Poland’s vision for Europe. Politico. 2019. április 30. <https://www.politico.eu/article/ poland-vision-for-europe-mateusz-morawiecki/ > Hozzáférés: 2020. május 15.

78

MFA Press Office: Poland active in the discussion on the future EU Strategic Agenda 2019–2024. Ministry of Foreign Affairs, Republic of Poland. 2019. május 19. <https://www.gov.pl/web/diplomacy/poland-active-in-thediscussion-on-the-future-eu-strategic-agenda-2019-2024 > Hozzáférés: 2020. május 15.

79

Összehasonlításképpen: 2004 és 2020 között Lengyelország 58,5 milliárd euróval járult hozzá az EU közös költségvetéséhez. Lásd Ponad 123 miliardy euro “do przodu”, 255 tysięcy inwestycji. Ministerstwo chwali 16 lat Polski w Unii Europejskiej. TVN24. 2020. május 1. <https://tvn24.pl/polska/bilans-16-lat-polski-w-unii-europejskiejponad-30-miliardow-zlotych-na-kazdy-rok-czlonkostwa-4571978 > Hozzáférés: 2020. május 29.

80

Lipiński–Szyszko.

81

25

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Varsó nem támogatja a kohéziós támogatások kifizetésének bárminemű összekötését a jogállamiság kéréskörével. A 2021–2027-es MFF tárgyalások java még előttünk van és az Európai Bizottság COVID–19 helyreállítási tervével kapcsolatos bizonytalan időszak során Lengyelországra kemény tárgyalások várnak, amennyiben el szeretné érni a számára kedvezőtlen feltételek módosítását. Mindazonáltal az EU Igazságos Átmenet Alapjának (Just Transition Fund, JTF) potenciálisan átalakuló költségvetése azt mutatja, hogy az egyik pénzügyi mechanizmus keretében javasolt megvonásokat akár más pénzügyi formátumok révén kompenzálhatja közvetve az Unió egy tagállam számára. Egy 2020 eleji javaslat szerint Lengyelország kétmilliárd eurót hívhatott volna le a JTF tervezett 7,5 milliárd eurós költségvetéséből, azonban a tervezett keretet nem sokkal később megfelezték, míg a legújabb – 2020 májusi – hírek szerint immár 8 milliárd euróhoz is hozzáférhet majd Lengyelország az alap megemelt, 40 milliárd eurót kitevő keretösszegéből.82 Mindent összevetve, Lengyelország EU-tagság az elkövetkező években továbbra is bizonyos, az unión belüli pozíciójának az alakulása ugyanakkor sok szemponttól függ.

A Varsóval szembeni, 7-es cikk szerinti eljárás rövid időn belüli lezárására kevés esély ígérkezik, ami, a lengyel kormány jelenlegi, euroszkeptikus álláspontja mellett további konfliktusok forrását fogja képezni a kulcsfontosságú nyugat-európai tagállamokkal.

EURÓPA JÖVŐJE ÉS FRANCIAORSZÁG HARCA AZ EU-N BELÜLI VEZETŐ SZEREPÉRT ALESSANDRO D’ONOFRIO

Egy fikarcnyi kétség sem férhet ahhoz, hogy az EU jövőbeli fejlődési pályájával kapcsolatban jelenleg egyetlen európai államnak sincsen a franciánál világosabban körvonalazható elképzelése. Több évig idegesen és határozatlanul betöltött vezető szerepe erodálta Párizs Európára gyakorolt befolyását, az Élysée-palota lakói így gyakran addigi prioritásaikat feladva Berlin utasításainak passzív végrehajtására voltak kárhoztatva, 83 ahogy az például az egymást követő 2004-es és a 2008-as bővítési hullámok, különösképpen pedig az eurózóna 2010-es válsága során is nyilvánvalóvá vált. Ez azonban mára a múlté,

82 Michał Kurtyka lengyel klímaügyi miniszter állítása szerint további hatmilliárd eurót különítenek el Lengyelországnak a megnövelt költségvetésben, ezáltal Varsó lesz az alap legnagyobb kedvezményezettje. Lásd Elena Sánchez Nicolás: EU Commission: Five-fold aid increase for fossil-fuel regions. Euobserver. 2020. május 29. <https://euobserver.com/ green-deal/148504 > Hozzáférés: 2020. május 29.

Julian Coman: François Holland: from Mr Normal to Mr Weak. The Guardian. 2013. április 28. <https://www. theguardian.com/world/2013/apr/28/francois-hollande-mr-normal-mr-weak > Hozzáférés: 2020. május 8.

83

26

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

hiszen eljött az idő, amikor „újra Franciaország tesz le javaslatokat az asztalra”.84 Ismét nyilvánvalóvá vált a francia nemzeti külpolitikának az EU-s szinten jelentkező új prioritásokhoz való alkalmazkodási képessége, az „európaizáció” pedig meglehetősen konkrét keretté formálódott a jelenlegi párizsi kormány számára.85 Az EU kormányrúdjának megragadására irányuló és már hosszú ideje meglévő francia ambíciók a legutóbbi időben az ország fiatal elnöke, Emmanuel Macron politikai víziójában öltöttek testet, ő ugyanis ígéretet tett rá, hogy olyan reformkorszakot hirdet Brüsszelben, amelynek eredménye a „szuverénebb, egyesültebb és demokratikusabb Európa” lesz majd.86 2017-ben kezdődő ciklusának elején Macron, Franciaország közelmúltbeli történetének leginkább Európapárti elnöke sikerrel lehelt új életet Angela Merkel óvatos reformpárti álláspontjába, hogy Németországot az ambiciózus francia elképzelés támogatásáról meggyőzve kihasználja annak „vonakodó vezető”-szindrómáját.87 Mégis, az utóbbi időben úgy tűnt, a két ország által az elmúlt hónapokban követett irányvonal némileg széttart egymástól.88 A német óriásba végül a járvány és a várható recesszió lehelt új életet, és ez vette rá arra is, hogy teljes pénzügyi súlyát és politikai befolyását latba vesse a gazdaság helyreállítása érdekében. Most még korai lenne megmondani, hogy Merkel kész-e Párizs álláspontja mögött felsorakozni Macron néhány merész javaslata esetében, így például az eurózóna fiskális unióvá alakítása kapcsán, hiszen a német kancellárt meg kell győzni afelől, hogy ez nem csupán Németország és a hozzá hasonló gazdagabb országok pénzügyi eszközeinek az eladósodottabb társaik felé terelését jelentené. Berlinnek az európai helyreállítási alap számára adott ötszázmillió eurós támogatása ugyanakkor történelmi lépést jelent az európai egységesülés folyamatában. Noha ezt a tervet az ennél sokkal ambiciózusabb javaslattal előálló Európai Bizottság is támogatta, a végső döntés az egyhangú határozathozatalra kötelezett Európai Tanács kezében volt. Macron víziójának Brüsszelben nyert lendülete a francia elnökkel időlegesen feledtetheti azokat az otthoni gondjait – például a sárgamellényesek mozgalmát, a nyugdíjak miatti tüntetéseket, valamint a többséget élvező parlamenti frakciójából történtő dezertálásokat –, melyek miatt nem is olyan rég arra kényszerül, hogy feladja néhány Európával kapcsolatos törekvését. A jelenlegi, koronavírus-járvány miatt kirobbant válság közepette ugyanis újra előtérbe kerültek Macronnak az Európai Unió kormányzatának átalakításáról és az eurózóna még szuverénebbé és ellenállóbbá tételéről szőtt tervei. Ha az európai vezetők a jövőben az általa Emmanuel Macron: Initiative pour l’Europe – Discours d’Emmanuel Macron pour une Europe souveraine, unie, démocratique. Élysée. 2017. szeptember 26. <https://www.elysee.fr/emmanuel-macron/2017/09/26/ initiative-pour-l-europe-discours-d-emmanuel-macron-pour-une-europe-souveraine-unie-democratique > Hozzáférés: 2020. május 8.

84

85 Christian Lequesne: France and the European Union: a story of reason rather than love. Norwegian Institute for International Affairs (NUPI). 2015. január 1. <https://www.nupi.no/nupi_eng/Publications/CRIStin-Pub/ France-and-the-European-Union-a-story-of-reason-rather-than-love > Hozzáférés: 2020. május 11.

Emmanuel Macron: Initiative pour l’Europe.

86

Europe’s Reluctant Hegemon. The Economist. 2013. június 13. <https://www.economist.com/specialreport/2013/06/13/europes-reluctant-hegemon > Hozzáférés: 2020. május 8.

87

88 IEAA: Seeing the Bigger Picture: France and Germany and the ‘Future of Europe’ Conference. The Institute of International & European Affairs. 2019. december 3. <https://www.iiea.com/eu27/france-and-germany-andthe-future-of-europe-conference/ > Hozzáférés: 2020. május 8.

27

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

felvázolt pályára kívánnak lépni, akkor Brüsszel és Párizs útjai vélhetően gyakran keresztezik majd egymást.89 Az elmúlt időszak eseményei bebizonyították, hogy Európa gazdasági és politikai erejének hosszú távú megőrzése, illetőleg megerősítése során mennyire fontos szerep hárul az euróra. Gyakran elhangzik, a jelenlegi válság és annak várható gazdasági következményei miatt az európai vezetőknek a szolidaritás égisze alatt közös megoldási javaslatokkal kellene előállnia. Ha viszont ez nem történik meg, akkor azzal az Európai Uniót halálos veszélybe sodorják. Macron a mostani helyzetről nyilatkozva úgy véli, hogy az EU számára eljött az „igazság pillanata”, ezzel pedig sikerült újra a politikai viták középpontjába állítania néhány olyan, az Európa jövője elnevezésű stratégiájában már megfogalmazott elképzelést, amely az euróövezet megerősítését szolgálná.90 A 2007 és 2009 között tartó pénzügyi válság rávilágított az eurózóna jelenlegi intézményi és jogi kereteinek eleve meglévő gyengeségeire, ugyanis napvilágra hozta annak inherens makro ökonómiai kiegyensúlyozatlanságokból fakadó problémáit, ebből pedig világosan kitűntek az egyes gazdaságok strukturális hiányosságai, valamint néhány ország más tagállamokénál alacsonyabb versenyképessége.

A mostani járványhoz hasonló, mindenkit egyaránt érintő sokkok tehát azt mutatják, hogy a jövőben az euróövezeten belüli szorosabb integráció jelenti az egyedüli járható utat.

Az európai helyreállítási alap mindenképp a helyes irányba való elmozdulást jelenti, jóllehet nem biztos, hogy végül elegendőnek bizonyul. Így aztán Macronnak az eurózónán belül létrehozandó, saját költségvetés felett diszponáló, az egész valutaövezetre veszélyes gazdasági megrázkódtatások, illetve kiegyensúlyozatlanságok elhárítását lehetővé tevő fiskális unióról, valamint az eurózóna anyagi erőforrásait ellenőrző és az Európai Parlamentnek felelős közös pénzügyminiszterről szőtt tervei jelentik a követendő stratégiát.91 Az északi tagállamok – és kisebb mértékben ugyan, de a mesebergi nyilatkozatot egyébként aláíró, és ezáltal Merkel Macron javaslatai számára adott támogatását kifejező Németország – ugyanakkor elzárkóznak a fenti ötletektől, ezzel is tanúbizonyságát adva, hogy amíg az egyes országok a fiskális politika ügyeiben nem engednek a nemzeti szuverenitásukból, addig az eurózóna irányításának kérdését sem lehet lezárni.

A „zsugori” északiak legfőbb aggodalmát az jelenti, hogy az eurózóna költségvetéséhez újabb anyagi forrásokkal hozzájárulva mindössze tovább pénzelnék a laza fiskális politikát folytató országokat, így azoknak nem kellene strukturális reformokat bevezetniük, és így eddigi fegyelmezetlen gazdaságpolitikájukat a jövőben is folytathatnák. Amennyiben tehát uniós szinten nem tesz megint szert némi költségvetési hitelességre, akkor az EU egyik leginkább eladósodott tagállamának számító Franciaország számára nem lesz könnyű vezető szerepre törni a fenti sürgős és érzékeny ügyben. Vagyis az EU második Michel Duclos: 2020 – les perspectives pour la politique étrangère de la France. Institut Montaigne.

2020. január 14. <https://www.institutmontaigne.org/blog/2020-les-perspectives-pour-la-politique-etrangere-de-lafrance?fbclid=IwAR2-QAjIQwkqIMfa3lr4QXBLIstkM3Q1OdZr6ilUwv4lfJrXoXjtRQm9fxE > Hozzáférés: 2020. május 11.

89

Victor Mallet – Roula Khalaf: Macron warns of EU unravelling unless it embraces financial solidarity.

Financial Times. 2020. április 16. <https://www.ft.com/content/d19dc7a6-c33b-4931-9a7e-4a74674da29a > Hozzáférés: 2020. május 8.

90

Leokadia Oręziak: Fiscal federalism and a separate budget for the euro area. International Journal of Management and Economics. 2018. június 27. <https://doi.org/10.2478/ijme-2018-0012 > Hozzáférés: 2020. május 11.

91

28

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

legnagyobb gazdaságának a jelenleginél sokkal jelentősebb erőfeszítéseket kellene tennie annak érdekében, hogy államadósságát csökkentse, költségvetési hiányát ellenőrzés alatt tartsa, és lezárjon egy sor olyan, Macron által már megkezdett reformot, melyek célja a francia gazdaság liberalizálása, ezáltal pedig az arra máig jellemző dirigisme és alacsony versenyképesség meghaladása. Európai szinten az is lényeges körülmény, hogy a francia elnök támogatja az eurózóna bankunióról szóló terveit, emellett pedig igyekszik aktív szövetségépítő stratégiát folytatni, hogy a hozzá hasonló beállítottságú, a reformok – köztük a szerződésekben eszközölendő változások – támogatására kész új erőket maga köré vonzza. Párizsban kétségkívül megvan a képesség arra, hogy a húzódozó északi tagállamok elképzeléseit is közös mederbe terelve észak és dél között közvetítőként lépjen fel. Ahogy azt már többször bizonyította, Macron igencsak elkötelezett a diverzifikált integráció, vagyis a többsebességes Európa ügye mellett. Az EU-nak egyértelműen az az érdeke, hogy Franciaország és más arra hajlandó tagállamok új integrációs formákat találjanak maguk számára, és ezzel felül tudjanak kerekedni a jelenlegi „mozdulatlanságon”, vagyis, ahogy Macron fogalmazott, „az ambíciók közötti különbségen”.92 Az olyan innovatív megoldások támogatása, mint amilyen például a SURE (Support to mitigate Unemployment Risks in an Emergency – a szükség­helyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatás), az ESM-hitelkeretek időszakos, „feltétel nélküli” megnyitása, valamint az európai helyreállítási alapnak az életre hívásáról szóló viták mind fontos lépést jelentenek az integráltabb eurózóna létrehozásának irányába.93 Azt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy bár célja nyilvánvalóan az EU megerősítése, a francia stratégia egyúttal nemzeti stratégia is, vagyis azt egy szuverén állam szempontjai figyelembe véve alkották meg. Macron a gaullisme egyfajta modern, progresszív változatának a megtestesítője, célja pedig az, hogy Franciaország európai és globális befolyását megerősítse. A 2000-es évek elején lezajló, az EU súlypontját Párizsból Berlin felé eltoló keleti bővítések óta az EU súlyos vezetési válságtól szenved. Macron viszont most a politikai vitát és a kezdeményezést az euróövezeten belül összpontosítva igyekszik visszaállítani hazája geopolitikailag fontos pozícióját, mivel újból a Franciaország által vezetett Nyugat- és Dél-Európát helyezi az európai projekt középpontjába. A francia gazdaság nehézségeivel és annak Németországtól való egyre erőteljesebb leszakadásával számot vetve azonban Párizs azt is pontosan megértette, hogy „vezetői ambícióit” nem érdemes csupán a financiális ügyekre korlátoznia. Éppen ezért hazája politikai befolyásának java részét elődjeihez hasonlóan Macron is a francia Európa-stratégia talán leginkább sarkalatos pontját jelentő határozottabb európai kül- és biztonságpolitika ügyének előmozdítása érdekében veti latba. A geopolitika nem kifejezetten az a terület, ahol Berlin irányító szerepre vágyna, és ezért itt több mozgásteret és kezdeményezési lehetőséget hagy Párizs számára.

Macron gyakran érvel amellett, hogy Európának rá kellene ébrednie a biztonsági kérdések fontosságára és arra, hogy az önálló európai védelmi együttműködésnek – történjen

Emmanuel Macron: Initiative pour l’Europe.

92

Antonio Villafranca: L’accordo europeo ai raggi X tra MES, Sure e BEI. Istituto per gli Studi di Politica Internazionale (ISPI). 2020. április 22. <https://www.ispionline.it/it/pubblicazione/laccordo-europeo-ai-raggi-xtra-mes-sure-e-bei-25752 > Hozzáférés: 2020. május 12.

93

29

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

az a NATO kebelén belül vagy az észak-atlanti szövetségtől függetlenül – minden tagállam számára közös célt kellene jelentenie.94 A The Economist számára tavaly novemberben adott és nyers őszinteséggel fogalmazó interjújában az elnök a NATO-t „agyhalottnak” nevezte – jóllehet nyilatkozata többek felháborodását is kiváltotta, az atlanti szövetség tényleg erejét megfeszítve próbál választ találni az új globális kihívásokra, főleg azóta, hogy a Trump vezette Egyesült Államok a nemzetközi közösséget már fogalmi szinten is elutasítja. A francia elnök szerint itt az ideje, hogy az EU stratégiai értelemben, geopolitikai hatalomként tekintsen magára, máskülönben az európaiak „a jövőben nem lesznek a saját sorsuk urai.”95 Macron az EU számára javasolt stratégiai kezdeményezéséről nemrég a február 12-iki Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián szólt részletesebben.96 Ekkor kifejtette az Egyesült Államok és Európa érdekei között húzódó különbségekről vallott nézeteit, és újból elmondta, hogy az „öreg kontinensnek” Washingtontól eltérő, konkrétan a „Mediterráneummal, illetve Oroszországgal kapcsolatos politikában” testet öltő prioritásai vannak.97 A francia elnöknek a konferencián felvázolt víziójában fontos szerepet játszott a Moszkvával való stratégiai párbeszéd újraélesztése, és ezért valószínűsíthető: Párizs jelentős politikai tőkét fog arra áldozni, hogy konstruktív tárgyalásokba bocsátkozzon Oroszországgal. Ha a franciák közeledni kezdenek Moszkva felé, akkor viszont azt kockáztatják, hogy Macron több, jobbára kelet-európai országok irányába tett szövetségépítési törekvése is erodálódni fog, és egyúttal helyrehozhatatlanul meggyengül a nagy közös európai stratégia kialakításáról szóló tervek hitelessége. Macron Münchenben Franciaország új nukleáris stratégiájáról is fellebbentette a fátylat. Az Egyesült Királyság távozásával Franciaország maradt az EU egyedüli atomhatalma. A francia elnök a napjainkban folyó nukleáris fegyverkezési versenyt globális fenyegetésnek tekinti, és ezért fontosnak tartja a nagyjából nukleáris csapásmérő haderőnek fordítható európai force de frappe felállítását. A francia kormány éppen ezért javasolja a jelenleginél integráltabb európai védelmi stratégia kialakítását, amiben központi szerep junta Franciaország a kontinensen egyedülálló nukleáris erejének. Talán a francia külpolitikának ez a régi paradigmája jelenti Macron védelempolitikájának leginkább vitatott pontját. Az EU a nukleáris fegyverekről szóló ügyekben mindig megosztott volt azon országok között, akiknek volt nukleáris arzenálja, és azok között, akiknek nem, továbbá az EU NATO-ban is szövetséges, valamint az abból kimaradó tagállamai között is (ez utóbbiak közül páran, mint például Írország, egyúttal semleges országnak is számítanak).

Ráadásul néhány EU-tagállam – így Németország – bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy 94 Olivier De France: PESCO: The Frence Perspective. The French Institute for International and Strategic Affairs (IRIS). 2019. február. <https://www.iris-france.org/wp-content/uploads/2019/02/Ares-37.pdf > Hozzáférés: 2020. május 12.

95 Emmanuel Macron warns Europe: NATO is becoming brain-dead. The Economist. 2019. november 7. <https://www.economist.com/europe/2019/11/07/emmanuel-macron-warns-europe-nato-is-becoming-braindead > Hozzáférés: 2020. május 12.

96 Gustav Gresselu [et al.]: Emmanuel Macron’s very big idea on Russia. European Council on Foreign Relations (ECFR). 2019. szeptember 25. <https://www.ecfr.eu/article/commentary_emmanuel_macrons_very_big_idea_ on_russia > Hozzáférés: 2020. május 12.

97 Michel Duclos: After Munich, a Macron doctrine on strategic affairs. Institut Montaigne. 2020. február 26. <https://www.institutmontaigne.org/en/blog/after-munich-macron-doctrine-strategic-affairs?fbclid=IwAR2WS nyKV3DBdZN4jOZdKDNL-XQ9_51wR-Ot4sYe2FO7d9PO44ZFrNBCU4Y > Hozzáférés: 2020. május 12.

30

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

támogassa-e a francia doktrínát, hiszen úgy érzi, a NATO és ezáltal az Egyesült Államok európai szerepvállalásának csökkenésével még inkább kiszolgáltatottá válna Oroszország agresszív külpolitikai stratégiájával szemben. Macron európai elképzeléseinek jövője nagyban függ a most érezhetően újra mozgásba lendülő francia–német tandemtől.98 Ha a francia elnök jobb és kevésbé szeszélyes diplomatává válik, akkor nagyobb eséllyel tudja majd a németeket és a többi hezitáló országot is meggyőzni arról, hogy támogassák ambiciózus elképzeléseinek megvalósításában.

STABILITÁS ÉS ÉRTÉKKÖZÖSSÉG – AZ EU JÖVŐJE NÉMET SZEMMEL TÓTH BEÁTA

Németország és az Európai Unió története a kezdetektől szorosan összefonódik, NyugatNémetország alapító államként csatlakozott az EU elődszervezetének tekinthető Európai Gazdasági Közösséghez 1957-ben. A hidegháborús megosztottság időszakában az európai integráció eszméje még inkább felértékelődött a németek számára, a berlini fal leomlását és az újraegyesítést követően pedig a német kormány az európai integrációnak köszönhetően nyerte vissza legitimitását. Sajátos helyzetéből fakadóan a mindenkori német kormány számára Európa kapcsán tradicionálisan fontos két aspektus: a stabilitás és az értékközösség. E két elem elsődlegessége napjainkig tetten érhető a német Európa-politikában és az EU jövőjével kapcsolatos német perspektíváknak is szerves részét képezi.

A német politika szereplői között alapvetően széles körű proeuropéer konszenzus figyelhető meg, bár az újraegyesítés óta időről időre euroszkeptikus álláspontok is felbukkannak, napjainkban a német kormány elkötelezett a közös európai jövőt érintő kérdésekben.

Az egyik legvitatottabb kérdés német részről az EU intézményi struktúrája. A német pártok nagy vonalakban mind egyetértenek abban, hogy az Európai Parlament szerepét a jövőben erősíteni kell, az Európai Unió Tanácsában növelni kell a döntéshozatali procedúrák hatékonyságát és javítani kell a két intézmény közötti együttműködést.99 Hosszú távon összességében továbbra is német érdek a közösségi intézmények pozíciójának erősítése, mert azok teszik lehetővé a politikai stabilitás fenntartását az Unióban, amely egyben a német befolyás beágyazottságát is biztosítja.

Németország az Európai Unió legnagyobb gazdasága és egyben gazdasági szempontból

Paul Maurice: Coronavirus: la solidarité franco-allemande à l’épreuve. Institut Français des Relationes Internationales. 2020. április 8. <https://www.ifri.org/sites/default/files/atoms/files/coronavirus_solidarite_ franco_allemande_maurice_2020.pdf > Hozzáférés: 2020. május 12.

98

Oskar Niedermayer: Deutsche Parteien und Europa In: Handbuch zur deutschen Europapolitik. Szerk.: Katrin Böttger – Mathias Jopp. Nomos Verlagsgesellschaft, Baden-Baden, 2016. 176.

99

31

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

az integráció motorja, nem meglepő tehát, hogy az uniós szintű gazdasági kérdések tekintetében határozott német álláspont figyelhető meg. A német kormányt érzékenyen érintik az Unió jelenlegi makroökonómiai problémái, különösen az eurózóna vonatkozásában, ezért napjainkban német törekvés az euróövezet megszilárdítása, különösen a bankunió tekintetében.100 A német kormány támogatja továbbá az Európai Valutaalap, valamint egy olyan költségvetés megteremtését, amely segítséget nyújt a tagállamoknak a szükséges reformok végrehajtásában.101 Ugyancsak sokat vitatott az EU közös iparpolitikája, amelynek közösségi szintű fejlesztése a német kormány számára prioritás.102 Az európai ipar biztosítja az Unió exportjának 83 százalékát, és a stabilitás szempontjából is jelentős, hiszen több mint 30 millió munkahelyet teremt.103 Németországnak nemcsak politikai, de gazdasági tekintetben is stabilitásra van szüksége az EU-ban, egyrészt mert ezáltal biztosított a német kormány befolyása az uniós döntéshozatali struktúrákban, másrészt mert a német gazdaság egy hosszútávon kiszámítható és konzisztens környezetben tud igazán hatékonyan működni.

A stabil környezet a közös piac és a közös valuta révén biztosítható, így a német kormány minden olyan reformtörekvést támogat, amely hozzájárulhat az EU-ban a gazdasági kérdésekben történő egységes fellépéshez, kompetens szereplővé téve az Uniót a nemzetközi versenyben. A másik alapvetés Németország számára az európai értékközösség, azaz, hogy a stabil gazdasági adottságok szolidaritással és demokratikus értékekkel párosuljanak, amely célkitűzés a 2020 júliusától esedékes német EU tanácsi elnökségnek is az egyik legfőbb elemét képezi.104 Kérdéses továbbá, hogy a jövőben hogy fog alakulni a Gazdasági és Monetáris Unió reformja az EU-ban, ez ugyanis hosszú ideje komoly vitatéma a német és a francia kormány között.105 Német szempontból az együttműködés jelentős előnyöket hordoz, mert gördülékenyebbé teszi az Unión belüli kereskedelemet, egyrészt a tranzakciós költségek csökkenése révén, másrészt annak köszönhetően, hogy az eurózónán belül eltűntek az átváltási árfolyam kockázatok.

A felmerülő témakörök mentén jól látszik, hogy a német Európa-politika jelenleg is egy kifejezetten pragmatikus irányvonalat követ, hiszen ez a stabilitásra törekvő, kiegyensúlyozott német álláspont az elmúlt két évtized válságai során már bizonyította hatékonyságát. A válságkezelő intézkedések terén a korábbi európai krízisekhez hasonlóan

Jacques Pelkmans: Europe under Merkel’s third term. Intereconomics. 2013/5. 266.

100

Gisela Müller-Brandeck-Bocquet: Zukunftsdebatten in der EU. GroßerWurf oder kleinteiligeReformvorschläge?

Bundeszentrale für politische Bildung. 2019. január 18. <https://www.bpb.de/apuz/283971/zukunftsdebatten-inder-eu > Hozzáférés: 2020. május 12.

101

Dieter Rehfeld – Judith Terstriep: Rückwärts in die Zukunft? Ein Essay zur jüngsten Debatte um Industriepolitik Forschung Aktuell. 2019/4. 2. <https://www.econstor.eu/bitstream/10419/194806/1/1662617003.pdf > Hozzáférés: 2020. május 12.

102

Europäische Industriepolitik. Bundesministerium für Wirtschaft und Energie. <https://www.bmwi.de/ Redaktion/DE/Artikel/Industrie/europaeische-industriepolitik.html > Hozzáférés: 2020. május 18.

103

Daniela Schwarzer: Drei Prinzipien für Europas Wiederaufbaufonds: Divergenzen reduzieren, Handlungsfähigkeit stärken, Rechtsstaatlichkeit stützen. Deutsche Gesellschaft für auswärtige Politik. 2020. április 25. <https://dgap. org/de/forschung/publikationen/drei-prinzipien-fuer-europas-wiederaufbaufonds > Hozzáférés: 2020. május 12.

104

105 Martin Schirdewan: Wie es ist, kann es nicht bleiben: Ein Debattenbeitrag zur Zukunft Europas. Die-zukunft.eu <https://die-zukunft.eu/wie-es-ist-kann-es-nicht-bleiben-ein-debattenbeitrag-zur-zukunft-europas/ > Hozzáférés: 2020. május 12.

32

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a koronavírus-­járvány okozta válsághelyzet kezelése során is határozott fellépés várható a német kormánytól, ugyanakkor nem valószínű, hogy a Merkel-kormány bármilyen uniós szintű intézkedést sürgetne a többi tagállammal való egyeztetés nélkül. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy a német Európa-politika alapvetően a tagállamok közötti konszenzus­ keresésre épül, másrészt az EU Németország számára a viták ellenére szilárd keretet jelent, amely mind politikai, mind gazdasági tekintetben stabilitást biztosít. Nem várható továbbá változás abban sem, hogy a német kormány az uniós döntéshozatali mechanizmusok tekintetében a kormányköziséget részesíti előnyben mivel ezáltal biztosított, hogy a nagy tagállamok nagyobb befolyással bírjanak az uniós szintű döntésekre.106 A jelenlegi válsághelyzetnek köszönhetően a közös kül- és biztonságpolitika témaköre is újra előtérbe került, különös tekintettel a közös fellépés hatékonyságára és azzal összefüggésben egy közös európai hadsereg létrehozásának kérdésére. E tekintetben a német kormány hosszú ideig azon az állásponton volt, hogy nincs szükség közös hadseregre, 2018 óta azonban ez az álláspont megváltozni látszik,107 a német kormány a hatékony és egységes uniós fellépés lehetőségének megteremtése érdekében a jövőben várhatóan fokozatosan támogatni fogja egy közös hadsereg létrehozását.

A német kormány EU iránti elkötelezettségét támasztja alá a 2018. évi koalíciós szerződés is, amelynek mindjárt az első fejezete az EU jövőjével kapcsolatos német elképzeléseket tartalmazza. A koalíciós szerződésben megfogalmazott célkitűzések napjainkban is meghatározzák a német kormány Európa-politikáját, különös tekintettel a hagyományosan fontos demokratikus értékközösség és a stabil gazdasági keret megtartására és továbbfejlesztésére irányuló törekvésekre.108 Látható tehát, hogy az EU jövőjével kapcsolatos német perspektívák továbbra is a tradicionális prioritások mentén épülnek fel, a közeljövőben minden valószínűség szerint az európai gazdasági tér stabilitásának helyreállítása és a szolidáris alapon történő közösségi szintű együttműködés lesznek a német törekvéseket meghatározó alapvető tényezők.

Katrin Böttger–Mathias Jopp: Gundlinien deutscher Europapolitik. In: Handbuck zur deutschen Europapolitik. Szerk.: Katrin Böttger–Mathias Jopp. Nomos Verlagsgesellschaft, Baden-Baden, 2016. 17.

106

Müller-Brandeck-Bocquet, 24.

107

Ein neuer Aufbruch für Europa, Eine neue Dynamik für Deutschland, Ein neuer Zusammenhalt für unser Land. Koalitionsvertrag zwischen CDU, CSU und SPD. Bundesregierung. <https://www.bundesregierung.de/ resource/blob/656734/847984/5b8bc23590d4cb2892b31c987ad672b7/2018-03-14-koalitionsvertrag-data. pdf?download=1 > 6–10. Hozzáférés: 2020. május 13.

108

33

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

AUSZTRIA – A „ZÖLD MEGÚJULÁS BAJNOKA” EURÓPA SZÍVÉBEN BODOLAY DALMA

Ausztria 1995. január 1-én, idén huszonöt éve csatlakozott az Európai Unióhoz. Az EU-s csatlakozás számos területen is látható változást hozott, a gazdaság pedig jelentős fejlődésen ment keresztül, ezért az elmúlt huszonöt év tagsága mindenképpen sikeresnek tekinthető.

Az utóbbi években az osztrák gazdaság nagymértékű és egész Európában példaértékűnek számító fejlődésének lehettünk szemtanúi: Ausztria egy főre eső GDP-je ma az egyik legmagasabb az EU-ban (44 900 euró/fő).109 Tekintettel arra, hogy Ausztria gazdasági fejlődése nagymértékben függ a globális és az Európai Uniós gazdasági változásoktól, az osztrákok a többi EU-s országhoz hasonlóan komoly küzdelmekre számíthatnak a koronavírus járvány gazdaságra mért negatív hatásaival az elkövetkezendő években.

Ugyan 2016 és 2019 között Ausztria gazdasága rohamos fejlődésen ment keresztül, ez 2019-re lassulni látszott, és 2020–2021-re a növekedés további mérséklődését jósolták szakértők.110 Ez az előrejelzés azonban még a járvány előtti időszakra vonatkozott, így a gazdasági visszaesés minden bizonnyal jelentősebb lesz, mint ahogyan azt eredetileg gondolták.

A járvány azonban nem az egyetlen olyan tényező, amely akadályt jelent az osztrák gazdasági növekedés előtt. Az egyik legjelentősebb ilyen faktor ma a társadalom fokozatos elöregedése, amely több nyugat-európai államot is érint. A születési ráta alacsonysága (1,48 gyermek/nő), az egyre növekedő várható élettartam, valamint az aktív munkavállalók számának csökkenése is kihívást jelent az osztrák gazdasági fejlődés jövőjére nézve.111 Minden bizonnyal az a politikai vákuum sem enyhítette az osztrák gazdaság kihívásokkal teli helyzetét, amely Sebastian Kurz első kormányának bukása után alakult ki. 2019 első felében belpolitikai válságot váltott ki az osztrák alkancellár Heinz-Christian Strache, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) elnökének ibizai videója okozta botrányt. Az alkancellárt mutató videó, amelyben orosz közbeszerzési megbízásokat ajánlott egy magát orosz milliárdosnak kiadó nőnek, komoly törést okozott a koalíción belül.

Kurz kancellár javaslatára előrehozott választásokat tartottak 2019 szeptemberében, addig az átmeneti kormány élére Brigitte Bierleint nevezték ki. Az ideiglenes kormány korlátolt

Statista: Bruttoinlandsprodukt (BIP) pro Kopf in Österreich von 2009 bis 2019. Statista. 2020. február 28. <https://de.statista.com/statistik/daten/studie/14426/umfrage/bruttoinlandsprodukt-pro-kopf-in-oesterreich/ > Hozzáférés: 2020. május 4.

109

European Commission: Arbeitsunterlage der Kommissionsdienststellen; Länderbericht Österreich 2020.

European Commission. 2020. február 26. <https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/2020-european_semester_ country-report-austria_de.pdf > 9. Hozzáférés: 2020. május 4.

110

Statista: Fertilitätsrate in Österreich von 2008 bis 2018. Statista. 2020. január 21. <https://de.statista.com/ statistik/daten/studie/217432/umfrage/fertilitaetsrate-in-oesterreich/ > Hozzáférés: 2020. május 4.

111

34

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

lehetőségei miatt természetesen nem tudott jelentős gazdasági reformokat előterjeszteni.112 A választásokat az Osztrák Néppárt (Österreichische Volkspartei, ÖVP) ugyan megnyerte, de a fiatal pártelnök a sikeres kormányalakítás érdekében az Osztrák Zöld Párttal lépett szövetségre.113 Kurz második kormányalakítása az első olyan „kísérlet”, amikor egy konzervatív párt a zöldekkel kíván közösen kormányozni. Ez arra világít rá, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos politikai irányvonalak támogatása nem kizárólag a baloldallal társítható, hiszen a zöldpolitika egyre szélesebb politikai spektrum számára képviselhet közös értéket.

Az osztrák kormánykoalíciónak jelenleg sikerült legyőznie azt a hagyományos politikai berögződésekből fakadó ideológiai akadályt, amely szerint a zöldek és a konzervatív-jobboldali pártok a politikai spektrum két oldalán helyezkednek el, ezáltal pedig együttműködésük nehézkes, vagy egyenesen lehetetlen. A mostani helyzettel azonban lehetőség nyílik arra, hogy Ausztria az éghajlatváltozás elleni küzdelem bajnokává váljon Európában.114 A kísérlet sikere azon múlik majd, hogy képes lesz-e mindkét kormánypárt összehangolni és teljesíteni választási ígéreteinek többségét.115 A hagyományos értelemben vett posztideológiai kormány programja egyértelműen a két tömörülés és választóik prioritásainak összeegyeztethetőségének próbája. A cégadók csökkentéséről szóló tervek, a tizennégy évesnél fiatalabb lányok esetében a fejkendő-tilalom bevezetése és az olyan típusú nemzetbiztonsági fenyegetés, mint például terrorizmus gyanúja esetén az előzetes fogva tartási rendszer bevezetése mellett az új kormány vállalta, hogy jelentős reformokat kezdeményez annak érdekében, hogy az ország 2040-re klímasemlegessé váljon. 116 A környezetvédelemmel kapcsolatban a zöldek sikeresen elérték, hogy célkitűzéseik a hivatalos kormányprogramban kiemelt szerepet kapjanak, így a klímavédelem ma Ausztria számára nemcsak országos, hanem európai szinten is az egyik legfontosabb prioritás.

Az ország példamutatónak és úttörőnek tekinthető a klímavédelemben tett intézkedéseivel, az új technológiákra való átállás költségei azonban rövidtávon valószínűleg lassítják majd az osztrák gazdasági fejlődést. A szövetségi kormány deklarált célja – természetesen a költségek figyelembevételével és az államháztartás fokozatos terhelésével – minden ágazat, különösképp pedig energiaellátás és az infrastruktúra klímatudatossá való átépítése.117

Francois Murphy: Austria’s provisional leader pushes for coalition deal by January. Reuters.

2019. december 11. <https://www.reuters.com/article/us-austria-politics/austrias-provisional-leader-pushesfor-coalition-deal-by-january-idUSKBN1YF18S > Hozzáférés: 2020. május 12.

112

Nationalratswahl 2019. Stimmenstärkste Partei pro Bundesland. Bundesministerium Inneres. 2019. <https://wahl19.bmi.gv.at/ > Hozzáférés: 2020. május 4.

113

114 Nikolas Koch: Does Austria’s ÖVP–Green coalition set an example for Europe? BrightBlue.org.

2020. március 4. <https://brightblue.org.uk/our-strategy-austrias-ovp-green-coalition-set-an-example-foreuropemust-change-to-defeat-the-evolving-threat-of-terrorism/ > Hozzáférés: 2020. május 6.

Julia Partheymüller: The new government in Austria: what to expect. The UK in a Changing Europe.

2020. február 12. <https://ukandeu.ac.uk/the-new-government-in-austria-what-to-expect/# > Hozzáférés: 2020. május 14.

115

Denise Hruby: Will Kurz’s Coalition With the Green Party Further Divide Austria, or Unite It? World Politics Review. 2020. január 24. <https://www.worldpoliticsreview.com/articles/28491/will-kurz-s-coalition-with-thegreen-party-further-divide-austria-or-unite-it > Hozzáférés: 2020. május 14.

116

Aus Verantwortung für Österreich. Regierungsprogramm 2020–2024. Bundeskanzleramt. 72. <https://www. bundeskanzleramt.gv.at/bundeskanzleramt/die-bundesregierung/regierungsdokumente.html > Hozzáférés: 2020. május 5.

117

35

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A 2018-as osztrák soros EU elnökség programja is nyilvánvalóvá tette, hogy Ausztria számára az egyik legfontosabb célkitűzés a klímavédelem, valamint a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések elérése. Az osztrák elnökség alatt többek között a személygépkocsik szén-dioxid kibocsájtásának 37,5%-os csökkentéséről, az olyan egyszer használható, eldobható műanyag eszközök, mint például szívószálak műanyag tányérok és evőeszközök forgalomból való kivonásáról döntöttek, ezzel is csökkentve a termelt műanyag szemét mennyiségét Európában.118 A tehergépjármű és buszok szén-dioxid kibocsátásának 30%-os csökkentéséről is megállapodás született, amely alapján a tagországoknak ezt a célkitűzést 2030-ig kell megvalósítaniuk.119 A von der Leyen Bizottság New Green Deal elnevezésű programja egy „új növekedési stratégiaként az EU-t olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő.”120 Ausztria az európai uniós megállapodásban foglaltakkal, és a többi EU-s országgal összehasonlítva is a klímapolitikai élharcosok között van, hiszen a jelenlegi és legfontosabb klímapolitikai célkitűzése, hogy már 2040-re klímasemlegesség váljon.121 A konzervatív-zöld kormány klímaprogramjában az olajjal és szénnel működő fűtőrendszerek 2035-ig történő kivonásáról egyeztek meg, az utolsó ausztriai szénerőművet pedig már 2020 áprilisában bezárták.122 Minden egyes már ratifikált, valamint új törvénytervezet egy úgynevezett klímaellenőrzésen (Klimacheck) megy keresztül, ami azt a célt szolgálja, hogy a kormány klímatervei sikeresen megvalósuljanak.123 A szövetségi kormány teljes felelősséget vállalt a klímavédelemért, ezért a klímatervek sikeres teljesítése érdekében egy Klimakabinett (klímakabinet) megalakulásáról döntött, így koordinálva a tartományok és városok közötti klíma­politikai együttműködést és a tervek megvalósulását.124 A Klimakabinett-et a tartományi kormányok és a parlamenti csoportok vezetői, valamint két szakértő alkotja.125 Ausztria egyre határozottabb elköteleződése a zöld politikák mellett minden bizonnyal az ország Európai Unióban betöltött szerepét is befolyásolja majd. Az osztrák kormány nyilvánvalóvá tette álláspontját azzal, hogy az EU-t támogatásáról biztosította az éghajlat­ változásról szóló Párizsi Megállapodásban foglaltak sikeres megvalósítása érdekében,

Österreichs EU-Ratsvorsitz 2018. Bundeskanzleramt. 2018. <https://www.bundeskanzleramt.gv.at/agenda/ europapolitik/eu-ratsvorsitz-2018.html > Hozzáférés: 2020. május 5.

118

Österreichs EU-Ratsvorsitz 2018.

119

Az európai zöld megállapodás. Európai Bizottság. 2019. december 11. <https://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52019DC0640&from=EN > Hozzáférés: 2020. május 6.

120

Aus Verantwortung für Österreich. 72.

121

Letztes Kohlekraftwerk in Österreich geschlossen. Die Presse. 2020. április 17. <https://www.diepresse. com/5801455/letztes-kohlekraftwerk-in-osterreich-geschlossen > Hozzáférés: 2020. május 14.

122

Aus Verantwortung für Österreich. 74.

123

Aus Verantwortung für Österreich. 74.

124

Thomas Rossacher: Politik intern- Steirisches Klimakabinett mit sechs Parteifarben. Kleine Zeitung.

2020. január 14. <https://www.kleinezeitung.at/steiermark/5751602/Politik-intern_Steirisches-Klimakabinettmit-sechs-Parteifarben > Hozzáférés: 2020. május 14.

125

36

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

valamint a klímavédelemben kívánt globális vezető szerep betöltésével.126 Ausztria a közelmúltban tizenhét európai kormánnyal egyetértésben az Európai Bizottság elé terjesztette azt a javaslatát, amely szerint a koronavírus-járvány utáni intézkedéscsomagnak a New Green Deal elnevezésű megállapodásban foglalt irányvonalaknak meg kell felelnie, így is elősegítve az EU környezettudatos és digitális átalakulását.127 Ehhez járul hozzá az osztrák kormánynak az Európai Bizottság elé terjesztett azon példaértékű döntése, amely szerint a segélycsomagokat kizárólag abban az esetben lehet az európai légitársaságok rendelkezésére bocsájtani, amennyiben az adott légitársaság kész elfogadni a környezetvédelem érdekében hozott zöld intézkedéseket.128 Ausztria „zöld érzékenysége” akkor is megmutatkozik, amikor az új európai uniós költségvetés részleteiről van szó, ugyanakkor ebben az esetben a konzervatív-zöld koalíció belső ellentmondásai is megmutatkoznak. Ausztria hagyományosan az EU-s források növelése és a szigorú pénzügyi szabályok enyhítése mellett érvelt. Ezt az állásponton Kurz pártjának tagjai, valamint a többi EU-s ország konzervatív pártjai képviselik. Ugyanakkor a bécsi vezetés jelen esetben nagyobb hangsúlyt fektetne, és több forrást fordítana a környezetvédelemre, ez viszont egy nagyobb EU-s költségvetést és a kormány aktívabb gazdasági részvételét jelentené.129 A konzervatív-zöld kormány megalakulása minden bizonnyal nagymértékű realizmuson alapszik, és Kurz szerint a kormánykoalíció a „két irány legjavát ötvözi”.130 A zöldek kormánypárttá válásuk felett érzett lelkesedése azonban elképzelhető, hogy a politikai valósággal való szembesülés miatt hamar lelohad majd. Azzal, hogy a zöldek eddigi nézeteikkel ellentétben a bevándorlási és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben engedményeket tesznek, várhatóan több baloldali szavazójukat idegenítik el. Ma még korai megmondani, hogy az osztrákok elbuknak vagy sikertörténetet írnak, ugyanakkor elképzelhető, hogy hasonló kísérletek akár Európa más részein is előfordulnak majd. Németországban már szó esett arról, hogy a CDU és a Zöldek koalícióra léphetnek egy lehetséges, Angela Merkel kancellári megbízatásának lejártát követő forgatókönyv szerint. Egy nemrégiben adott interjúban elhangzottak szerint Kurz is azon a véleményen van, hogy a németek a jövőben akár követhetnék is az osztrák példát. Az osztrák helyzet azonban eltér a Németországitól, ahol a Zöld párt az utóbbi években egy szélesebb kört is elérni kívánó, polgári párttá vált, ami még az elégedetlen SPD-szavazók közül is sokakat magához csábított. A német Zöldek párt vezetősége szerint ez a pozíció veszélyeztetve lenne, amennyiben a párt az „osztrák megoldást”

Aus Verantwortung für Österreich. 72.

126

European Green Deal must be central to a resilient recovery after Covid-19. Climate Home News.

2020. április 9. <https://www.climatechangenews.com/2020/04/09/european-green-deal-must-centralresilient-recovery-covid-19/ > Hozzáférés: 2020. május 14.

127

Sam Morgan: Austrian Airlines bailout to be linked to climate targets. Euractiv. 2020. április 17. <https:// www.euractiv.com/section/aviation/news/austrian-airlines-bailout-to-be-linked-to-climate-targets/ > Hozzáférés: 2020. május 14.

128

Francois Murphy: Austria opposes loosening EU budget rules, finance minister tells paper. Reuters.

2020. január 28. <https://www.reuters.com/article/us-eu-budgets-austria/austria-opposes-loosening-eubudget-rules-finance-minister-tells-paper-idUSKBN1ZR0BD > Hozzáférés: 2020. május 14.

129

Austria’s Kurz Says Greens Coalition ’Best of Both Worlds’. Voanews. 2020. január 2. <https://www. voanews.com/europe/austrias-kurz-says-greens-coalition-best-both-worlds > Hozzáférés: 2020. május 14.

130

37

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

választaná.131 Jelenleg nincsen túl sok esély arra, hogy az osztrák kísérlet Európában megismétlődik, a második Kurz kormány esetleges sikere azonban elképzelhető, hogy további országokat bátoríthatnak hasonló kormánykoalíció formálására.

OLASZORSZÁG: EGY TAGÁLLAM, AMELY SZOLIDÁRISABB EURÓPÁT KÉPZELNE EL RESTÁS BIANKA

Altiero Spinelli, az olasz politikus, akire ma az Európai Unió egyik alapító atyjaként emlékezünk 1967-ben ekképpen fogalmazott: „azok a kulcsfontosságú döntések, amelyeknek meghatározó szerepe volt nemcsak az ország nemzetközi helyzete, hanem belpolitikai fejlődése szempontjából is, a negyvenes és ötvenes években születtek annak érdekében, hogy az ország az atlanti és európai multinacionális intézményekbe történő becsatlakozásával az újjáépítés útjára lépjen. Utóbbiak [az atlanti és az európai szervezetekhez történő csatlakozás] lehetséges alternatívák voltak, amelyeket [az akkori politikusok] figyelembe is vettek. Olaszország atlanti és az európai szervezetekhez való csatlakozása élénk politikai viták eredményeként jött létre – utóbbi talán az egyetlen igazi külpolitikai vita volt az ország történetében, legalábbis annak jelentőségét tekintve.”132 Az európai integráció kezdeti szakaszát, valamint az ország európai és transzatlanti „projektekben” való részvételére vonatkozó döntését tekintve Spinelli hangsúlyozta, hogy „akkoriban a politikusok többsége különösebb figyelem nélkül követte a tárgyalásokat, De Gasperi azonban megértette és elfogadta a föderalisták által javasolt cselekvési utat”.133 A politikus kiemelte, hogy „mivel mind az atlanti, mind az európai szervezetek egész NyugatEurópát érintik, amelynek szívében Olaszország elhelyezkedik, illetve mivel a Nyugat- és Kelet-Európa közötti határ jelentősen szilárdabbnak bizonyult annál, mint azt eredetileg sokat gondolták volna, valószínű, hogy hosszú távon Olaszország semmiképpen sem tudta volna kizárni magát e két struktúra vonzerejéből”.134 Spinelli elképzelését Olaszország jövőbeli szerepéről az Európai Unióban és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (North Atlantic Treaty Organization, NATO) az idő igazolta. A történelem és a jelenlegi nemzetközi

Philipp Grüll: Why are Germany’s Greens rejecting the Austrian coalition model? Euractiv. 2020. január 21. <https://www.euractiv.com/section/elections/news/why-are-germanys-greens-rejecting-the-austrian-coalitionmodel/ > Hozzáférés: 2020. május 14.

131

Altiero Spinelli: The Outlook for Italian Foreign Policy. The International Spectator. 2015/4. 4–5.

(A cikk eredetileg 1967-ben jelent meg. Az idézett részletek a szerző fordításai.)

132

Spinelli, 6.

133

Spinelli, 4.

134

38

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

politika valóban azt mutatja, hogy Olaszország tagsága az Európai Unióban és a NATO-ban az ország külpolitikai prioritásainak két lényeges eleme. Olaszország geopolitikai helyzete legjobban az úgynevezett „három kör”-megközelítésen keresztül (Three Circles Approach) értelmezhető, amely elmélet szerint az olasz külpolitikát három fő területen meghatározó jelenlét alakítja az e területekkel összefüggő érdekrendszer mentén. Utóbbi három „kör” a transzatlanti, az európai, illetve a mediterrán körök.135 Napjainkban az európai közösség egy olyan történelmi helyzettel néz szembe, amikor az Európai Unió minden tagállama részt vehet az Európa jövőjéről szóló vitában. Ez a vita lényeges kérdésekről szól. Giuseppe Conte, az Olasz Köztársaság Minisztertanácsának elnöke tavaly februárban beszédet mondott az „Európa jövőjét” érintő vitával összefüggésben, hangsúlyozva azt, hogy az európai projekt látszólag elveszítette hajtóerejét.

A politikus ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy utóbbi projekt újraindításához közös erőfeszítésekre van szükség „annak érdekében, hogy az visszanyerje hitelességét és kohézióját, valamint javítsa fenntarthatóságát, hatékonyságát és megbízhatóságát.” A kérdések, amelyek ma válaszokat igényelnek, meghatározó jelentőségűek. Arról szólnak ugyanis, hogy „milyen Európát akarunk, milyen Európára van szükségünk, hogyan látjuk önmagunkat, illetve milyen módon képviseljük önmagunkat [a nemzetközi kapcsolatokban]?”.136 A tavalyi kormányváltást követően a Demokrata Párt és az Öt Csillag Mozgalom alkotta koalíció vette át Olaszország irányítását, felváltva a korábbi, Öt Csillag Mozgalom (Movimento Cinque Stelle, M5S) és a Liga (Lega) vezette kormányt. Az ország miniszterelnöke mindazonáltal Giuseppe Conte maradt, aki a kormányváltást követően megőrizte korábbi tisztségét. A tavalyi beszéde alkalmával a miniszterelnök egyebek mellett két fontos kérdést hangsúlyozott Európa jövőjével kapcsolatban. Kiemelte egyrészt, hogy egy erős Európa biztosításának alapvető feltétele a szolidaritás és a kohézió biztosítása a tagállamok kollektív felelőssége révén. Másrészt hangsúlyozta, hogy „két emblematikus kihívás igazolja a bizalom és a szolidaritás helyreállításának sürgősségét Európában: a migráció, valamint a gazdasági és pénzügyi irányítás” kérdéskörei.137 Utóbbiakat említve Conte két olyan kérdésre mutatott rá, amelyek különösen lényegesek a mai, Európa jövőjéről szóló vita során. Fontos emlékeznünk, hogy Olaszországnak ez utóbbi területeken meglehetősen ambivalens tapasztalatai vannak.

A migráció kérdésköre az elmúlt években mély megosztottságot eredményezett az Európai Unió tagországai között. A ma is jellemző feszültségek többek között abból erednek, hogy az Európai Unió ez idáig nem tudott egy átfogó, összeurópai szintű álláspontot kialakítani a migráció kezelésében, amely hatékony válaszokat nyújtana a migrációval összefüggő

135 Maria Elena Amadori: Italy: the Three Circles Approach of Foreign Policy. Mediterranean Affairs. 2016. július 19. <https://www.mediterraneanaffairs.com/italy-three-circle-approach-foreign-policy/# > Hozzáférés: 2020. május 6.

Debate on the Future of Europe. European Parliament (address by the President of the Council of Ministers of the Italian Republic, Giuseppe Conte). Governo Italiano Presidenza del Consiglio dei Ministri. 2019. február 12. <http://www.governo.it/sites/governo.it/files/InterventoStrasburgo_20190212_en.pdf > Hozzáférés: 2020. május 8.

136

Debate on the Future of Europe, 3.

137

39

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

kérdésekre. A ma látható problémák egyik fő oka, hogy a jelenleg érvényben lévő dublini rendszer138 „első belépés országa” feltételének eredményeképpen az Unió területére érkezők menedékjog iránti kérelmének vizsgálata és az ezzel összefüggő feladatok ellátása túlnyomórészt a bevándorlás szempontjából „frontvonalban lévő” déli tagállamok felelősségi körébe tartozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy néhány déli tagállam felelős a menedékjog iránti kérelmek többségének elbírálásáért. Geopolitikai helyzetéből adódóan Olaszország egyértelműen ezen, a felelősség megoszlása szempontjából „túlterhelt” országok csoportjába tartozik. Nem véletlen tehát, hogy az ország számára kiemelt fontosságú lenne a jövőben egy fenntarthatóbb, szolidárisabb megközelítés kialakítása a kérdés hatékonyabb kezelése érdekében. Utóbbi célkitűzést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megfogalmazta, hangsúlyozva egy „új kezdet” szükségességét a migráció kezelésében.139 Az előző, a Liga és az Öt Csillag Mozgalom által vezette olasz kormány politikai napirendjén a migráció kérdésköre egyértelmű prioritásként szerepelt, ezzel párhuzamosan pedig a kormány a bevándorlást a nemzet (és a határ) védelmével összefüggő biztonsági kockázatként definiálta. Bár a jelenlegi vezetés retorikája a korábbi koalíció megközelítéséhez képest lényegesen mérsékeltebb, egy, a tehermegosztás szempontjából kiegyensúlyozottabb logika kialakítása az európai menekültügyi és migrációs politikákban a jelenlegi kormány számára is egyértelmű prioritást élvez.

Az olasz Külügy- és Nemzetközi Együttműködési Minisztérium oldalán elérhető, az Európa jövőjéről szóló vitával összefüggésben kiadott nem hivatalos dokumentum hangsúlyozza, hogy Olaszország szerint „ennek a problémának a kiváltó oka éppen az a tény, hogy a migráció nem egy valós európai kérdésként lett értelmezve, amely európai válaszokat igényel”.140 Az európai gazdasági és pénzügyi kormányzás szintén egy olyan terület, amely tekintetében Conte felhívta a figyelmet az európai szolidaritással és a bizalommal összefüggő jelképes kihívásokra. Utóbbi említése nem véletlen, hiszen ezen a területen az elmúlt években rendszeresek voltak az Olaszország és az EU közötti heves viták. Fontos megjegyezni, hogy 2019 harmadik negyedévében Olaszország államadóssága a bruttó hazai termék 137,3%-át tette ki,141 vagyis az Unió összes tagországát tekintve a második legmagasabb államadóssággal rendelkezett. Az olasz államadósság, valamint a korábbi kormány költségvetési terve és az általa meghatározott adósságcélok számos vitát eredményeztek az elmúlt évben Olaszország és az Európai Unió között. A fentiek következtében a túlzottdeficit-eljárás

Dublin Regulation. European Commission Migration and Home Affairs. <https://ec.europa.eu/home-affairs/whatwe-do/networks/european_migration_network/glossary_search/dublin-regulation_en > Hozzáférés: 2020. május 8.

138

Restás Bianka: Towards a more sustainable and effective migration management? (Ursula von der Leyen’s proposals to rethink migration and asylum policies in Europe). AJRC Analyses, 2020E12. <https://ajtk.hu/en/ research/ajrc-analyses/towards-a-more-sustainable-and-effective-migration-management-ursula-von-derleyens-proposals-to-rethink-migration-and-asylum-policies-in-europe > Hozzáférés: 2020. május 21.

139

Non paper italiano sulla Conferenza sul futuro dell’Europa. Ministero degli Affari Esteri e della Cooperazione Internazionale. 2020. március. 6. <https://www.esteri.it/mae/resource/doc/2020/03/paper_conf_tr.pdf > Hozzáférés: 2020. május 13.

140

141 National debt in EU countries in the 3rd quarter 2019 in relation to gross domestic product. Statista.

2020. január. <https://www.statista.com/statistics/269684/national-debt-in-eu-countries-in-relation-to-grossdomestic-product-gdp/ > Hozzáférés: 2020. május 13.

40

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

(Excessive Deficit Procedure, EDP)142 Olaszországgal szembeni alkalmazásának lehetősége is felmerült. Figyelembe véve azonban az olasz fél bejelentését a költségvetés módosítására irányuló erőfeszítésekre vonatkozóan, a Bizottság végül úgy határozott, hogy nem indítja el az eljárást.143 Conte a kormány 2019-es olasz költségvetésére utalva a tavalyi beszédében hangsúlyozta, hogy az „társadalmi szinten fenntarthatóbb volt, mint gazdasági szinten”, utalva ezzel arra, hogy a terv több olyan gazdasági intézkedést tartalmazott, amely az állampolgárok támogatását célozta a választási ígéretekkel összhangban, a hiánycélok és a gazdasági fenntarthatóság szempontjából azonban jelentős kritikákat kapott. Utóbbival összefüggésben a politikus kiemelte azt is, hogy „az Európai Unió gazdasági irányításának figyelembe kell vennie a növekedés és a stabilitás közötti egyensúly szükségességét”.144 A szolidaritás kérdéskörét a gazdasági és pénzügyi kormányzással összefüggésben említve Conte úgy fogalmazott, hogy „amennyiben ezeket a problémákat hatékonyabban akarjuk kezelni, határozott lépést kell tennünk az európai szintű megosztott pénzügyi eszközök létrehozásának irányába, amely lehetővé teszi számunkra, hogy közösen nézzünk szembe a kihívásokkal a felelősség és szolidaritás kiegyensúlyozott, együttes érvényesülésével”. A miniszterelnök e ponton kiemelte azt is, hogy a dolgok jelenlegi állása, vagyis az Európai Unión belül tapasztalható szolidaritás hiánya segít megérteni Európa napjainkban tapasztalható nehézségeit, illetve azt is, hogy miért látszik lassúnak az Unió abban, hogy „igazságosabbá” és társadalomközpontúbbá váljon.145 Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi olasz kormány tevékenységével párhuzamosan a Róma és Brüsszel közötti kapcsolatok minősége jelentősen javult, a korábban rendszeresen előforduló viták pedig láthatóan csökkentek. Utóbbi a koronavírus-világjárvány miatt előállt válságig egyértelmű volt, a vírussal kapcsolatos helyzet és annak Uniós kezelése azonban újabb feszültségeket eredményezett.

Ennek hátterében többek között fontos említeni, hogy a COVID–19-világjárvány különösen súlyosan érintette Olaszországot, mind a pozitív esetek és halálozások száma szempontjából, mind pedig gazdasági szempontból. Következésképpen Giuseppe Conte miniszterelnök a kialakul helyzetet két tény figyelembevételével igyekezett kezelni: egyrészt látva a vészhelyzet következtében meglehetősen riadt olasz társadalmat, másrészt pedig a pénzügyi és gazdasági kormányzás szempontjából konzervatív európai vezetők válaszait. Az országos szintű kijárási tilalom érzékelhető gazdasági és társadalmi következményeit és a kormány prioritásait figyelembe véve Conte leszögezte, hogy bármely, a gazdaság újraindulását célzó tervnek tartalmaznia kell az úgynevezett eurókötvények kibocsátását, amely a gyakorlatban az EU egészének garanciavállalását jelentené.146 Több tagállam azonban – többek között

Túlzotthiány-eljárás. Eur-Lex. <https://eur-lex.europa.eu/summary/glossary/excessive_deficit_procedure. html?locale=hu > Hozzáférés: 2020. május 25.

142

143 Commission concludes that an Excessive Deficit Procedure is no longer warranted for Italy at this stage.

The European Sting. 2019. július 4. <https://europeansting.com/2019/07/04/commission-concludes-that-anexcessive-deficit-procedure-is-no-longer-warranted-for-italy-at-this-stage/ > Hozzáférés: 2020. május 13.

Debate on the Future of Europe. 5.

144

Debate on the Future of Europe. 6.

145

Jacopo Barigazzi: Conte’s gamble – The Italian prime minister is caught between frugal EU leaders and a frightened, furious public. Politico. 2020. április 22. <https://www.politico.eu/article/giuseppe-conte-gamblecoronavirus-european-union-leaders/ > Hozzáférés: 2020. május 13.

146

41

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Németország, Hollandia, Ausztria és Finnország – határozottan ellenezték az eurókötvények létrehozására vonatkozó javaslatot, és helyette inkább a már rendelkezésre álló európai stabilitási mechanizmus (European Stability Mechanism, ESM) és más eszközök keretében történő pénzügyi támogatást szorgalmaztak volna. Conte azonban egyértelművé tette, hogy Olaszországnak „nincs szüksége az ESM-re” és úgy fogalmazott, hogy az „teljesen alkalmatlan eszköz” annak a vészhelyzetnek a kezelésére, amellyel Olaszország néz szembe a világjárvány következtében.147 A márciusban a BBC-vel készített interjúban Conte a COVID–19-világjárvány okozta helyzetet „gazdasági és társadalmi vészhelyzetként” jellemezte, amely minden ország pénzügyi rendszerét próbára tette. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a koronavírus-válság és az arra adott válaszok következében az Unió saját létét kockáztatja.148 A már említett, az olasz álláspontot ismertető dokumentum hangsúlyozta az EU politikák további fejlesztésének szükségességét is, három fő területet említve. Az első ilyen terület a migráció, a második európai zöld megállapodás (European Green Deal), míg a harmadik az uniós szintű gazdasági és pénzügyi kormányzás kérdésköre. A Zöld Megállapodással összefüggésben a kormány úgy fogalmazott, hogy utóbbi egyfajta „politikai szükséglet és erkölcsi kötelesség a jövő nemzedékeinek jóléte szempontjából”.149 A harmadik kérdés tekintetében a kormány álláspontja szerint a gazdasági és monetáris unió „hiányzó pilléreinek” befejezése prioritást kell, hogy élvezzen, vagyis egy, a banki betétekre vonatkozó közös garanciarendszer kialakítása, illetve egy makrogazdasági stabilizációs mechanizmus létrehozása.150 Valós szolidaritás, bizalom, valamint egy méltányosabb, társadalomközpontúbb és összetartóbb Európa. Utóbbiak egy jövőbeli Európa jellemzői, amelyeket a korábbi olasz kormányt vezető Conte tavalyi beszédében prioritásként említett.151 Ezen jellemzők közül néhány még inkább fontossá vált az elmúlt hónapokban az országban tapasztalható koronavírus-­ világjárvány okozta válság következtében. Olaszországnak az EU-val folytatott, a sürgető gazdasági problémákat és migrációt érintő vitái más tagállamokat is egyértelműen érintenek. Utóbbiak kezelése tehát nemcsak Olaszország, hanem az egész Európai Unió érdekét szolgálná. Az Európa jövőjével kapcsolatban zajló, jelenleg folyó vitákkal összefüggésben fontos kiemelni, hogy míg tíz évvel ezelőtt Olaszország az európai integráció egyik leglelkesebb támogatója volt, addig a 2010-es évek során az egyik legszkeptikusabb tagállammá vált.152 Egy nemrégiben készített felmérés szerint az olaszok 42,2%-a távozna az EU-ból, és még ennél is magasabb azon olasz állampolgároknak az aránya, akik egyenesen elhagynák

Hans von der Burchard – Paola Tamma: Italy’s Conte threatens to derail EU summit over corona bonds.

Politico. 2020. április 10. <https://www.politico.eu/article/italys-conte-threatens-to-block-next-eu-summit-overeurobonds/ > Hozzáférés: 2020. május 13.

147

148 Mark Lowen: Coronavirus: EU could fail over outbreak, warns Italy’s Giuseppe Conte. BBC. 2020. április 9. <https://www.bbc.com/news/world-europe-52224838 > Hozzáférés: 2020. május 13.

Non paper italiano sulla Conferenza sul futuro dell’Europa. 5.

149

Non paper italiano sulla Conferenza sul futuro dell’Europa. 5–6.

150

A miniszterelnök beszéde az alábbi linken érhető el: <http://www.governo.it/sites/governo.it/files/ InterventoStrasburgo_20190212_en.pdf > Hozzáférés: 2020. május 17.

151

Rosa Balfour – Lorenzo Robustelli: Why Did Italy Fall Out of Love with Europe? Istituto Affari Internazionali.

2019. július 23. <https://www.iai.it/en/pubblicazioni/why-did-italy-fall-out-love-europe > Hozzáférés: 2020. május 18.

152

42

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

az eurót, mint fizetőeszközt (45,9%).153 Ennek tükrében feltehető a kérdés, hogy a jelenlegi Európa hasonló-e ahhoz, amelyet az Európai Unió egykori alapító atyái, mint Alcide De Gasperi vagy Spinelli elképzeltek. A kérdés megválaszolása nem könnyű, de feltételezhető, hogy a jelenlegi Unió sokban különbözik attól, mint amelyet az alapító atyák egykor megálmodtak. Az Angela Merkel és Emmanuel Macron által májusban javasolt, a koronavírus-krízis által gazdasági szempontból leginkább sújtott országok támogatását célzó úgynevezett „európai helyreállítási alap”154 ötletét sokak a szolidaritás irányába mutató pozitív jelként értelmezik. Az, hogy az Európai Unió működése tekintetében egyébként is vegyes tapasztalatokkal rendelkező ország csalódottságát az utóbbi alap, illetve az ezt kiegészítő pénzügyi eszközök hosszú távon egyhíthetik-e attól (is) függ, hogy utóbbiak milyen módon és feltételekkel kerülnek majd folyósításra. Úgy tűnik, hogy Olaszországnak az Európai Unióval való korábbi szoros kötődése egy kritikus szakaszába ért, és egyelőre nem látható, hogy mit hoz a jövő a két fél közötti kapcsolatok alakulásában.

ATHÉN MINT AZ EURÓPAI VÁLASZOK KATALIZÁTORA CSEPREGI ZSOLT

Az Európai Unióval foglalkozó szakértők főként a brüsszeli közös intézmények politikájára, a Berlin–Párizs-tengely kezdeményezéseire és talán Rómára tekintenek, amikor a kormányközi és egyben kormányok feletti Unió fejlődési irányait vizsgálják. Az európai szintér nagyhatalmai mellett – főként a brexit lezajlása után – a közepes méretű államok egyre inkább nagyobb befolyást követelnek az európai sorsközösség irányításában. Nem véletlenül váltak a közösség jövőjéről folyó vitákban meghatározóvá a visegrádi államok és az Ausztria, Svédország, Hollandia és Dánia alkotta „fukar négyes”, amelyek fontos értékekre hívják fel az európai nagyhatalmak figyelmét. Létezik azonban egy hang, amely bár nem tagja hasonló csoportosulásnak, azonban mégis kiemelt fontosságú tényező az Unión belül, nevezetesen Görögország.

A tizenegy millió főnek otthont adó, stratégiai földrajzi elhelyezkedésű kelet-mediterrán EU határállam rögös utat járt be az elmúlt évtizedekben. A Hellén Köztársaság különböző okokból, de több európai válság középpontjában is állt. Ebből a legutóbbi a 2008-as gazdasági világválság következményeként kialakult 2010-es szuverén adósságválság volt. Amit

Gianni Balduzzi: Sondaggi politici TP, i favorevoli e contrari all’uscita da UE e Euro sono vicini. Termometro politico. 2020. április 21. <https://www.tearmometropolitico.it/1526062_sondaggi-politici-italexit.html > Hozzáférés: 2020. május 21.

153

Daniel Boffey: Merkel and Macron propose €500bn EU rescue fund. The Guardian. 2020. május 18. <https:// www.theguardian.com/world/2020/may/18/merkel-and-macron-propose-500bn-eu-rescue-fund > Hozzáférés: 2020. május 21.

154

43

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

az ország kritikusai gyakran elfelejtenek az az, hogy a görögök már korábban is katalizátorai voltak az európai szintű megoldásoknak, mivel egyedülálló szószólói az európai egységnek, szolidaritásnak és a déli tagállamok szempontrendszerének Brüsszelben és az északi fővárosokban. Így volt ez az EGK idején a hatvanas években a társulási időszakban, majd a görög katonai diktatúra bukását és az 1981-es közösségi csatlakozást követően a nyolcvanas években is.155 A görögök katalizátor szerepe, mint az Európai Uniót előre hajtó erő, megjelent a 2008-tól 2018-ig tartó gazdasági és adósságválság kezelésében is. Az Egyesült Államokból induló ingatlanpiaci buborék kipukkanásából eredeztethető globális visszaesés Görögországot különösen nehezen érintette. A görög gazdaságra régóta várt egy átfogó strukturális kiigazítás továbbá a kormány korábban meghamisította költségvetési adatait, hogy csatlakozhasson az euroövezethez. A válságkezelést megnehezítette az euroövezetben való tagságból eredő monetáris rugalmatlanság, azaz a nemzeti fizetőeszköz leértékelés eszközének hiánya. Ezt követően az ország 2010-től kezdve a történelem legnagyobb adósság átütemezését hajtotta végre az uniós tagországok felügyelete mellett.156 A görög gazdasági átalakítás nem csupán az ország történelmében volt kiemelt jelentőségű (de nem példátlan), hanem az EU hatalmas méretű szolidaritási kezdeményezéseit is katalizálta az egész Unióra nézve.157 Különösen az Európai Központi Bank intézkedéseire kell itt gondolni, amelynek eredményeként több mint egy billió eurót pumpált az európai bankrendszerbe.158 2015-ben, a görög szavazók elégedetlensége azt eredményezte, hogy a hagyományos kétpárt­rendszer helyett a Sziriza – Radikális Baloldal Koalíciója kerülhetett hatalomra. Mindez nyugtalanító jövőt vetített előre az EU sorsával kapcsolatban is. A félelmekkel szemben a Sziriza, ugyan a „grexit” lehetőségét drámai módon előre vetítve, de végül meghazudtolva korábbi renoméját sikeresen végig vitte megszorításokat és a szerkezeti átalakításokat a mentőcsomagért cserébe.

Görögország gazdasági szerkezetet tekintve erősebben került ki a válságból, bele a 2020-as COVID–19-válságba, immáron a jobboldali-konzervatív Új Demokrácia vezetésével.159 A kérdés, hogy a mostani helyzetben Görögország be tudja-e újra tölteni egyedülálló katalizátor szerepét az európai egység és szolidaritás irányába és miben jelenthet potenciális szövetségest Magyarország számára.

Almássy Eszter: Görögország európai integrációja. In: A huszonötök Európái. Szerk.: Kiss J. László. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 371–399.

155

Miranda Xafa: Lessons from the 2012 Greek debt restructuring. The VOX. 2014. június 12. <https://voxeu. org/article/greek-debt-restructuring-lessons-learned > Hozzáférés: 2020. június 2.

156

Greece’s Debt. Council on Foreign Relations. <https://www.cfr.org/timeline/greeces-debt-crisis-timeline > Hozzáférés: 2020. június 2.

157

Rebecca M. Nelson – Paul Belkin – James K. Jackson: The Greek Debt Crisis: Overview and Implications for the United States. Congressional Research Service. 2017. április 24. <https://fas.org/sgp/crs/row/R44155.pdf > Hozzáférés: 2020. június 2. 4.

158

Paul Taylor: Greece’s half-miracle. Politico. 2019.november 12. <https://www.politico.eu/article/greece-halfmiracle-kyriakos-mitsotakis-budget-economy-democracy-society-survive-crisis/ > Hozzáférés: 2020. június 2.

159

44

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

GAZDASÁGI HELYZET Az idei évben a görög gazdaság négy százalékos visszaesésre számíthat, ami az előrejelzések szerint fele, egyharmada az EU átlagos visszaesésének.160 Stabil hazai gazdasági környezetben kezdheti meg a kilábalást, amit jól jelez, hogy a kormány újabb hat évvel meghosszabbította a technokratának tartott, szakmai körökben magasan elismert européer Jannisz Sztournarasz központi bank elnöki kinevezését.161 A kiszámítható és érett görög gazdaságpolitika mellett természetesen két fontos külső tényezőcsoport lesz jelentős.

Az első a deglobalizáció folyamata és a turizmus visszaesése egy olyan országban, amelynek bruttó nemzeti össztermékének tizennyolc százalékát adja az idegenforgalom, és az összes munkavállaló ötöde, közel egy millió fő dolgozik a szektorban.162 Az idegenforgalom görög stratégiai ágazatnak való nevezése szinte eufemizmus. Görögország a turizmus számára nyitott világban, átjárható Európában érdekelt, ez létkérdés számára.

Ennek megfelelően Athén már június 15-én kinyitja határait és mindent meg fog tenni, hogy az európai polgárok szabályozottan, de minél hamarabb utazhassanak történelmi emlékhelyeihez és tengerpartjaira.163 A nyitott világ, gazdasági, kereskedelmi szempontból ugyancsak fontos Görögország számára. Az ország a világ legnagyobb kereskedelmi hajóflottájával rendelkezik, az összes globális tengeri szállítási kapacitásának több mint egyötödét biztosítja.164 Mindezek miatt kijelenthetjük, hogy Görögország fontos motorja lesz a globalizáció újraindításának, és fontos szövetségese lehet az Európai Unió fórumain egy olyan nyitott, exportorientált gazdaságnak, mint Magyarország.

Görögország, bár 2018-ban sikeresen lezárta az európai mentőcsomagot és 2019 óta képes a tőkepiacon újra önállóan finanszírozáshoz jutni, ettől függetlenül természetesen teljes joggal számíthat a brüsszeli forrásokra, amelyek a talpra állást és a struktúraváltást támogatják. Az Európai Bizottság jelenlegi tervei szerint a 750 milliárd eurós keretösszegből Görögország 32 milliárd eurós forráshoz jutna, ennek kétharmada nem visszatérítendő támogatás, egyharmada hitel.165 Athén az EU gazdasági jövőjéről folyó vitában a szolidaritás értékére hivatkozva a hitelek helyett a támogatások kifizetését szorgalmazza.166 Különösen Korányi Balázs: Euro zone economy to shrink between 8% and 12% in 2020: Lagarde. Reuters. 2020. május 27. <https://www.reuters.com/article/us-ecb-policy-lagarde/euro-zone-economy-to-shrink-between-8-and-12-in2020-lagarde-idUSKBN2330WU > Hozzáférés: 2020. június 2.

160

George N. Tzogopoulos: Greece economy briefing: The Governor of the Bank of Greece. Kína–KKE Intézet.

2020. május 25. <https://china-cee.eu/2020/05/25/greece-economy-briefing-the-governor-of-the-bank-ofgreece/ > Hozzáférés: 2020. június 2.

161

162 For a Sustainable Tourism Industry. Hellenic Republic. Greece in the USA. <https://www.mfa.gr/usa/en/ about-greece/tourism/for-sustainable-tourism-industry.html > Hozzáférés: 2020. június 2.

Marianthi N. Hatzigeorgiou – Minakshi Raj: Why is Greece an outlier in EU’s Covid-19 response? EUobserver.

2020. május 19. <https://euobserver.com/opinion/148397 > Hozzáférés: 2020. június 2.

163

Greek Shipping and Economy 2019. Union of Greek Shipowners. <https://www.ugs.gr/en/greek-shippingand-economy/greek-shipping-and-economy-2019/ > Hozzáférés: 2020. június 2.

164

165 Greece to get 32 bln euros, according to EU Commission proposal. Kathimerini English Edition.

2020. május 27. <https://www.ekathimerini.com/253099/article/ekathimerini/business/greece-to-get-32-blneuros-according-to-eu-commission-proposal > Hozzáférés: 2020. június 2.

166 Greece presses appeals for rescue fund at EU summit. Kathimerini English Edition. 2020. április 23. <https://www.ekathimerini.com/251984/article/ekathimerini/news/greece-presses-appeals-for-rescue-fundat-eu-summit > Hozzáférés: 2020. június 2.

45

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

nagy kihívást jelentene számára, amennyiben a „fukar négyes” víziója alapján a gazdaság helyreállítása hitelek alapján történne meg, szemben a német–francia elképzelésekkel.167 Görögország az elmúlt tíz év gazdasági megpróbáltatásaiból eredően természetesen támogatta a „koronakötvények” vagy „eurókötvények” bevezetését is, Kiriakosz Mitszotakisz görög miniszterelnök amellett érvelt, hogy ez egy közös, példa nélküli válság, tehát egyértelmű, hogy közösen kell vállalni a terheket is.168 Összességében a koronavírus-válság felülírta a jobbközép görög kormány gazdaságpolitikai terveit, azonban, ha más eszközökkel is, Görögország továbbra is az egységes európai fellépésben, az egyre átfogóbb gazdasági szolidaritásban és a munkaalapú gazdaságélénkítő tervekben gondolkodik. Ennek példája, hogy a görög kormány a mostani válságban sem a munkanélküliségi segély, hanem a foglalkoztatást elősegítő állami szerepvállalást részesíti előnyben, ami szintúgy egybeesik a magyar kormány politikai célkitűzéseivel.169 Az elmúlt egy évtizedben Görögország gazdasági szempontból lemondott szuverenitásának egy részéről, egyúttal kemény, előírt gazdasági reformokat vezetett be azért, hogy uniós pénzügyi mentő­csomagban részesüljön. A Mitszotakisz-kormány azonban a COVID–19-válság mellett továbbra is vissza kívánja állítani gazdaságpolitikai szuverenitását, adók csökkentésével lazítva többek között az elsődleges költségvetési többletet előíró brüsszeli-berlini politikán. Az Unióban gyakorolt álláspontját a már korábban Stepper Péter által is tárgyalt pozitív szolidaritásra építi, elmozdulva a negatív szolidaritás fojtogató elvétől, a miniszterelnök egyik kulcsüzenete, hogy tíz év sikeres gazdasági kiigazítását követően végre bízzanak meg a görögökben és ismerjék el az Unióban példanélküli erőfeszítéseiket.170

STRATÉGIAI FEKVÉS ÉS SZEREPKÖR Görögország az európai földrész délkeleti bástyája, földrajza számos kedvező adottsággal ruházza fel, azonban hatalmas geopolitikai nyomás alá is helyezi.171 A kedvező tényezők között tartható számon a hajózásra nagyban alkalmas, több ezer kilométer hosszú, öblökkel tarkított tengerpartja, amely elősegítette, hogy a korábbiakban említett hajózási nagyhatalommá váljon már az ókorban. Fekvése egyben lehetővé teszi, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjére nyíló kapuja legyen az Európai Uniónak, a Szuezi-csatornán keresztül pedig az Indiai-óceán felé is. Görögországtól elválaszthatatlan a Ciprusi Köztársaság kérdése, amely mint egy természetes anyahajóként ellenőrzi a Kelet-Mediterráneumot,

Zoi Didili: Sassoli warns against two-track Europe during recovery. New Europe. 2020. május 26. <https:// www.neweurope.eu/article/sassoli-warns-against-two-track-europe-during-recovery/?utm_source=dlvr.it&utm_ medium=facebook&fbclid=IwAR2RubAIMul9LpOF78YVYMJ2K_ID1aYC85aDaVvQKcQh0LVBUD7nzvSdmTw > Hozzáférés: 2020. június 2.

167

Eve Tsirigotaki: Kyriakos Mitsotakis insists on issuing a ‘coronabond’. EPT NewMedia. <https://int.ert.gr/ kyriakos-mitsotakis-insists-on-issuing-a-coronabond/ > Hozzáférés: 2020. június 2.

168

Eirini Chrysolora: PM’s chief economic adviser, Alex Patelis, sees silver lining for economy. Kathimerini English Edition. 2020. május 12. <https://www.ekathimerini.com/252561/article/ekathimerini/business/pmschief-economic-adviser-alex-patelis-sees-silver-lining-for-economy > Hozzáférés: 2020. június 2.

169

A pozitív stabilitásról bővebben lásd Stepper Péter kiadványban szereplő fejezetét.

170

Lili Bayer: The Strategic Importance of Greece. Geopolitical Futures. 2016. április 5. <https://geopoliticalfutures.com/the-strategic-importance-of-greece/ > Hozzáférés: 2020. június 2.

171

46

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

nem véletlenül gócpontja a hellén, török, amerikai, angol és izraeli katonai erőfeszítéseknek.

Az Európai Unió kizárólag Görögországon keresztül képes hatékonyan erőt kivetíteni a de facto megosztott ciprusi szigetre, a két hellén állam együttesen geopolitikai kaputérséget alkothat172 A Kelet-Mediterráneum fontos katonai és politikai konfliktuszóna, azonban szállítmányozás mellett kiváló gazdasági lehetőségeket is tartogat a nagyrészt kiaknázatlan szénhidrogénkincsen át egészen a turizmusig. Mindemellett egyedülálló, egyetemes és afroeurázsiai civilizációs hídrégió, Athén–Ankara, Isztambul–Bejrút–Jeruzsálem, Tel-Aviv–Kairó, illetve Alexandria központokkal.173 Athén változó kormányokon keresztül támogatta az EU nagyobb mértékű jelenlétét a térségben, pozitív szempontól különösen az energiabiztonság és energiaforrások területén.174 Negatív hatások kapcsán pedig az illegális migráció elleni fellépés és a török hatalmi ambíciók kérdésében követelt nagyobb uniós szerepvállalást, amelyre a későbbiekben térek ki.

Görögország azonban nem csak kelet-mediterrán, hanem balkáni államként is kiemelten jelentős tényező az Unió számára. Kulturális-civilizációs okokból 1981-es tagsága rendkívül fontos volt, mivel első ortodox keresztény tagállamként megbontotta az EGK-ban uralkodó, nyugati keresztény egyeduralmat. Ezzel megnyitotta az utat észak felé, egészen a Romániát magába foglaló ortodox térség felé, melynek integrációja a legfontosabb bővítési feladat ma az Unió számára. A kézzelfogható, gazdasági és politikai okok miatt is fontos Athén partnersége a Nyugat-Balkán államainak EU-integráció során. A görög bankok és cégek befektetései, valamint a politikai szándék kiemelten fontos egy olyan térségben, ahol a külső hatalmak befolyása erősítette a belső centrifugális erőket. A macedón névvita és az albániai görög kisebbség helyzete kapcsán megszületett megegyezések bizonyították, hogy Athén nem csak pozitív szerepet játszhat a Balkánon, hanem gátja is lehet az integrációnak.175 Görögország Nyugat-Balkán kapcsán gyakorolt politikai támogatását nem vehetjük adottnak és folyamatos párbeszéd szükséges a görög politikai erőkkel egy olyan kérdésben, amely Budapest számára stratégiai prioritás.

A stratégiai fekvésből erednek a kapupozícióval járó negatív következmények, így a Kelet-Mediterráneumért folyó befolyási harc és az illegális migráció kérdése. A legnyilvánvalóbb kihívást Törökország jelenleg gyakorolt politikája jelenti, amely a tengeri határok mentén, a kiaknázandó nyersanyagkincsek és Ciprus miatt folyamatos konfliktusban áll (újra) Görögországgal.176 A Hellén Köztársaság katonailag jelentősen gyengébb fél, mint Törökország, ezért erősen rá van utalva az EU tagállamaira és a NATO támogatására.

Saul Bernard Cohen: Geopolitics. Rowman & Littlefield, Lanham – Boulder – New York – London, 2009. 191–192.

172

Ahmet Davutuğlu: Stratégiai Mélység. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2016. 296–300.

173

Scott Carpenter: New Pipeline Deal Gives Europe Access To Eastern Mediterranean Gas Reserves, Angering Turkey. Forbes. 2020. január 2. <https://www.forbes.com/sites/scottcarpenter/2020/01/02/new-gas-pipelinedeal-gives-europe-access-to-eastern-mediterranean-reserves-angering-turkey/ > Hozzáférés: 2020. június 2.

174

Athens News Agency: PM Mitsotakis: Greece always Supported EU Integration of Western Balkans. The National Herald. 2020. május 7. <https://www.thenationalherald.com/greece_politics/arthro/pm_mitsotakis_ greece_always_supported_eu_integration_of_western_balkans-286652/ > Hozzáférés: 2020. június 2.

175

Günter Seufert: Turkey Shifts the Focus of Its Foreign Policy: From Syria to the Eastern Mediterranean and Libya. SWP Comment 2020/C 06. 2020/február. <https://www.swp-berlin.org/en/publication/turkey-shifts-thefocus-of-its-foreign-policy/ > Hozzáférés: 2020. június 2.

176

47

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A gazdasági válság ellenére is jól felszerelt, arányaiban jelentős görög hadsereg fontos erőt képvisel a térségben. Mindez természetesen alapvetően összefügg Törökország EU-s csatlakozási folyamatával, amely mára megakadt. Törökország új utakat keres a regionális nagyhatalmiság irányába, amelynek egyik terepe a Földközi-tenger keleti medencéje. Ebből adódóan szinte garantált a folyamatos konfrontáció Görögországgal, így napirenden marad a görög–török kérdés Brüsszelben is. Görögország álláspontja a török EU-integrációval kapcsolatban összetett, hivatalosan támogatja a csatlakozási tárgyalás folyamatának nyitva­tartását, mivel ez is egy eszköz számára, hogy a felemelkedő, nála erősebb Törökországot lehetőség szerint egy nemzetközi jogilag szabályozott viselkedési keretben tartassa (mint ahogy azt teszi a NATO-tagság is).177 Az EU-n kívülről jövő külső manipuláció kérdése főként a 2010-as adósságválságot követően merült fel. Az európai szolidaritás hiányában Görögország alternatív források után tekintett, befektetési megállapodásokat követve elsősorban orosz és kínai pénzügyi szereplőkkel. A két állam érdekei természetesen messzemenően különböznek. Oroszország befolyást igyekszik nyerni a Balkánon és a Földközi-tenger keleti medencéjében, nagyhatalmi pozícióját erősítését és befolyási övezetének kiterjesztését elősegítendő. A Kínai Népköztársaság főként gazdasági okokból kíván, az „Egy övezet, egy út”-kezdeményezés keretében stratégiai jelentőségű infrastruktúrát építeni és vásárolni Európában. Ennek példája Görögországban a pireuszi kikötő kínai megvásárlása. Athén csatlakozott Kína és számos európai állam multilaterális kezdeményezéséhez, az így immáron 17+1 elnevezésű együttműködéshez, amelynek célja a kínai tőke és termeléstöbblet Európában való kamatoztatása. A jelenleg zajló Kína-ellenes fordulat Brüsszelben növelni fogja a görög Kína-politika kontinentális jelentőségét, amely az európai szolidaritás és a kínai befektetések ösztönzése között fog ingadozni.178 Végezetül az illegális migráció elleni fellépésben Görögország már évek óta többet és egységes fellépést vár az Európai Unió többi tagállamától. Az ország földrajzi elhelyezkedéséből eredően az egyik legfontosabb belépőkapuja az Afrika és a Közel-Kelet felől az EU-ba irányuló migrációnak. Athén saját forrásainak felhasználásával is mindent megtesz, hogy kerítésépítéssel és határvédelmi erőkkel meggátolja a tíz és százezrek beáramlását.179 Görögország további konkrét segítséget vár, anyagiakban, határvédelmi egységekben és támogatást Törökország nyomásgyakorlásával szemben. Ebből a szempontból ambivalens a viszonya a visegrádi államok által követett politikához, egyrészt, egyértelmű, hogy az illegális migrációt Görögország határainál kell megállítani és a Miszotakiszkormány gazdasági migránsokként kezeli a tömegeket, nem menekültekként, hasonlóan

177 Jacopo Barigazzi: Greek foreign minister: EU should keep door open for Turkey. Politico. 2020. május 17. <https://www.politico.eu/article/greece-fm-eu-should-keep-door-open-for-turkey-accession-bid/ > Hozzáférés: 2020. június 2.

Mark Leonard: The end of Europe’s Chinese dream. Australian Strategic Policy Institute. 2020. május 27. <https:// www.aspistrategist.org.au/the-end-of-europes-chinese-dream/?fbclid=IwAR35YNbrF_xLXSXB9AlUwDP3WQbCw_ j31gpUIWVlMIoBH_TFMH4YE19kbOc > Hozzáférés: 2020. június 2.

178

179 Athens vows to beef up border amid concern over fresh migrant push. Kathimerini English Edition.

2020.május 27. <https://www.ekathimerini.com/253100/article/ekathimerini/news/athens-vows-to-beef-upborder-amid-concern-over-fresh-migrant-push > Hozzáférés: 2020. június 2.

48

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a V4-ekhez.180 Athén ugyanakkor elvárná, hogy a már bejutott tömegeket az EU tagállamai osszák szét egymást közt, ezt az európai szolidaritás alapvető elemeként feltüntetve.

Görögország szempontjából a tehermentesítésre vonatkozó szándék logikus, azonban ezen a téren az együttműködés a V4-el csak korlátozott mértékben, a határvédelemre összpontosítva elképzelhető. Ez sem lebecsülendő tényező, ezért az illegális migráció két aspektusát (közös védelem, illetve a kvóták és elosztás) Magyarország érdeke külön kezelni a brüsszeli tárgyalások során, így megszerezve a déli határállamok támogatását legalább az összetett kihívás első vetülete kapcsán.

ATHÉN ÉS EURÓPA JÖVŐJE Görögország nincs abban a helyzetben, hogy Berlinhez vagy Párizshoz hasonlóan kezdeményezhessen átfogó terveket az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. Ezzel szemben kiemelt stratégiai elhelyezkedése, közepes méretű államkét meglévő jelentősége erős tárgyalópozícióval ruházza fel Brüsszelben. Athén a saját önérdekkövetésével tör utat új, közös, európai megoldások terén. Nevezhetjük ezt a helyzetet a „stratégiai sebezhetőség” diplomáciai eszközének. Görögország jelenleg erős bástyája Európának és az uniónak, ugyanakkor, amennyiben a kihívások európai válasz hiányában maguk alá temetik, az EU Achilles-sarkává is vállhat. Az utóbbit egyelőre sikerült elkerülni a tovagyűrűző szuverén adósságválság és ez eurozóna felbomlásával fenyegető „grexit” elhárításával, valamint mindezidáig az illegális migráció esetében is. Az athéni vezetés érték- és érdekrendszere nagyon letisztult, messzemenően érdekelt az európai szolidaritás megerősítésében, mind gazdasági, mind biztonságpolitikai értelemben.

Az európai központhoz képest periférikus elhelyezkedése nem kevésbé, hanem éppen, hogy kiemelten jelentőssé teszi a szomszédság­politika, bővítés és közös védelem kérdéseinek tárgyalásakor, hiszen, lezárja a Balkán-félszigetet és a kontinentális EU kapuja a Kelet-Mediterráneumra. Athén fontos szövetségese lehet a visegrádi államoknak, mind gazdasági, mind biztonságpolitikai szempontok szerint, ideértve az illegális migráció feltartóztatását. A COVID–19-válság kezelése és ezzel kapcsolatban az Európai Unió jövőjéről folyó jelenlegi vitákban kirajzolódó négy nagy európai hatalmi tengelyt jelenleg Berlin-Párizs, a „fukar négyes”, Kelet-Közép-Európa és a déli államok alkotják. Az utóbbi két csoport között Görögország jelenti a legevidensebb összekötő kapcsot, amelyre ebből következően egy közel kétszáz millió uniós polgárt felölelő, Lisszabontól Gdańskig az európai magterületet körülölelő érdekszövetség sarokpontjaként érdemes gondolni.

Kiriakosz Mitszotakisz: A Conversation With Prime Minister Kyriakos Mitsotakis of Greece. Council on Foreign Relations. 2019. szeptember 26. <https://www.cfr.org/event/conversation-prime-minister-kyriakosmitsotakis-greece > Hozzáférés: 2020. június 2.

180

49

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

AZ IBÉRIAI-FÉLSZIGET: VÁLTOZATLANUL A TÖBB EURÓPA ÉS A MÉLYEBB INTEGRÁCIÓ A CÉL PÁL ZSOMBOR SZABOLCS

Az Európai Unió déli peremén fekvő Spanyolország és Portugália egy olyan tágabb régió része, amelyet hagyományosan erős Európa-párti attitűd jellemez.181 A két ország már az 1970-es évek közepe óta elkötelezett támogatója az európai egység ügyének, azóta, hogy addigi diktatórikus-autoriter vezetésük megbukott, és az új politikai elit eltökélten szorgalmazni kezdte állama demokratizálását, az újonnan létrejövő pártok többsége pedig úgy vélte, hazájuk demokratizálása és európaizálása kapcsolódó, egymással szoros összefüggésben lévő feladatokat képez, miközben az integráció sikeres lebonyolítása alapvető segítséget jelent az új demokráciák megerősítése során.182 Ez az elképzelés kisvártatva a szélesebb közvéleményben is visszhangra talált. Portugáliában eleinte ugyan érzékelhető volt némi tétovázás, hiszen az Európai Közösségekhez (EK) való csatlakozás ekkor inkább csupán az elitek célkitűzései közé tartozott, de nem sokkal később, az 1980-as években már az emberek többsége is felsorakozott az európai integráció és egység ügye mögött.183 Spanyolországban viszont az integráció ügye felett mindig is közmegállapodás uralkodott úgy az emberek, mint politikai vezetőik körében.184 Az EK majd az EU azért is örvendhetett ekkora népszerűségnek a két nemzet tagjai között, mert mindketten az úgynevezett kohéziós országok közé tartoztak, s így jelentős hasznot húztak az EU alapjaiból. Ez a tapasztalat egyébként máig jelentős súllyal bír mindkettejük EU-val kapcsolatos politikájának alakításában.185 E történelmi örökséggel azért is érdemes számot vetni, mert jelenleg mindkét országot olyan pártok irányítják, amelyek annak idején fontos szerephez jutottak hazájuk Európai Közösségekhez való csatlakozása során. Portugáliában a Szocialista Párt egykori vezetője, Mário Soares volt az, aki miniszterelnökként 1977-ben hivatalosan is kérvényezte hazája EK-ba történő felvételét, majd később, 1985-ben a csatlakozási szerződést is ő látta el

Nicolò Conti – Maurizio Cotta – Pedro Tavares de Almeida: Southern Europe: a Distinctive and More ProEuropean Region in the EU? In: Perspectives of National Elites on European Citizenship. A South European View.

Szerk.: Nicolò Conti – Maurizio Cotta – Pedro Tavares de Almeida. Routledge, London – New York, 2012. 121.

181

182 José M. Magone: Attitudes of southern European citizens towards European integration: before and after accession, 1974–2000. Souther Europe and the Making of the European Union. Szerk.: António Costa Pinto – Nuno Severiano Teixeira.. Columbia University Press, New York, 2002. 223.

Magone, 227.

183

Juan Avilés: España y la integración europea: partidos y opinión pública, 1977–2004. Espacio, tiempo y forma. Serie V, Historia contemporánea. 2004/16. 409–423.

184

Mario Kölling – Christina Serrano Leal: Spain’s Balancing Act: Net Contributor or Net Beneficiary of the EU Budget. Real Instituto Elcano, ARI 50/2012. 2012. július 12. <http://www.realinstitutoelcano.org/wps/ wcm/connect/ab4adb804bf2fa469c399d676eb0415a/ARI50-2012_Spain_Balancing_Act_EU_Budget. pdf?MOD=AJPERES&CACHEID=ab4adb804bf2fa469c399d676eb0415a > Hozzáférés: 2020. május 12.; Krzysztof Kutwa – Anna Szymańska: Cohesion policy, or solidarity in action. Polski Instytut Ekonomiczny, Varsó, 2019.

185

50

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a kézjegyével – immár államelnökként.186 Spanyolország csatlakozási szerződését pedig az akkoriban az ország miniszterelnöki és a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkári tisztét is ellátó Felipe González írta alá.187 A közvélemény-kutatások adatai szerint ráadásul a két ország elitje még egy évtizede is nagyobb arányban állt ki amellett, hogy az Európai Unió átfogóbbá és erősebbé váljon, mint ahogy az a többi tagállam átlagára jellemző volt,188 és továbbra is elégedett volt az integrációból az országukra származó előnyökkel.189 A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság hatására ugyanakkor a fenti általános hozzáállás csekély mértékben, de mégiscsak módosult, mivel társadalmaikban a déli tagállamok megalázó, másodhegedűs szerepbe kényszerülésének, valamint az északi társaik és különösen az ún. Trojka – vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valuta Alap – által rájuk oktrojált gazdasági kiigazító intézkedéseknek a következtében néhány euroszkeptikus hang is hallhatóvá vált. Portugália két vezető ereje, a Szocialista Párt és a Szociáldemokrata Párt azonban az ország nemzetközi partnerei által javasolt intézkedések végrehajtása mellett kötelezte el magát – ez a döntésük és a hagyományos pártrendszer stabilitása pedig gátat vetett a komolyabb euroszkeptikus vélemények, illetve az azokat artikuláló erők megjelenésének. A portugál társadalomban kialakuló feszültséget ugyanakkor jól levezette három kisebb erő, a Kommunista Párt, a Baloldali Blokk és a Demokratikus és Szociális Centrum – Néppárt már régóta meglévő, de igazából inkább szórványosan felbukkanó euroszkeptikus retorikája.190 Ezek az újonnan megjel,enő negatív érzések azonban csak ritkán váltottak át harciasan Európa-ellenes megnyilvánulásokba, az integrációs folyamat értelmét pedig ténylegesen soha nem kérdőjelezték meg.191 Portugáliától eltérően a válság hatására Spanyolországban viszont átalakult a hagyományos pártrendszer, a nyomában ugyanis több új politikai erő is megjelent. Ezek közül leginkább a Podemos hajaz az általában populista, euroszkeptikus jelzővel illetett pártokra.

Vezetője, Pablo Iglesias valóban tett néhány – Spanyolországban legalábbis – unortodoxnak számító javaslatot a többi között az eurozóna elhagyásáról,192 a Podemos ugyanakkor inkább egy Európával szemben kritikus, elitellenes, az igazán „kemény” euroszkeptikus nézetekkel valójában soha nem kacérkodó párttá nőtte ki magát193 – nem csoda, hiszen

Malyn Newitt: Portugal na História da Europa e do Mundo. LeYa, Amadora, 2020. Epílogo. Google e-book.

186

Vanessa Núñez Peñas: Negociaciones de adhesión de España a las Comunidades Europeas (1975–1985).

CVCE. <https://www.cvce.eu/recherche/unit-content/-/unit/es/87c372a8-360d-4846-876e-d9d64705a918/ a8db829e-3d69-4f3a-8c25-fb0abaadc288 > Hozzáférés: 2020. május 12.

187

Conti–Cotta–Almeida, 124.

188

Conti–Cotta–Almeida, 123.

189

Teresa de Sousa – Carlos Gaspar: Portugal, a União Europeia e a crise. Relações Internacionais.

2015/december. 101–104.

190

Sandra Fernandes – Isavel Estrada Carvalhais: Portugal: A Weak Case for Euroscepticism. In: Euroscepticism in Small EU Member States. Szerk.: Karlis Bukovskis. Latvian Institute of International Affairs, Riga, 2016. 48.

191

192 Paolo Igleisas da la solución a la crisis en un minuto. YouTube, Fort Apache feltöltése. 2013. október 27. <https://www.youtube.com/watch?v=H59icqt98fs > Hozzáférés: 2020. május 12.

Héctor Sánchez Margalef: Euroscepticism in Spain: An everlasting experience? Progressive Zentrum. 2018. június 1. <https://www.progressives-zentrum.org/euroscepticism-in-spain/?lang=en > Hozzáférés: 2020. május 12.

193

51

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

az ilyesfajta megnyilvánulásokra saját szavazóbázisa sem volt különösebben fogékony.194 Így aztán a baloldali formáció célja inkább a lisszaboni szerződés lebontása, illetve a neoliberálisnak és túlságosan technokratának tartott EU-s intézmények új, demokratikusabb alapokra helyezése volt.195 Hozzájuk hasonlóan a radikális jobboldali Vox sem vall igazi Európa-ellenes nézeteket, hiszen szavazóbázisa majdnem annyira Európa-párti, mint a többi spanyol párté.196 Az elmúlt évek során Európát kínzó menekültválságot Portugáliában – sok másik tagállammal ellentétben – ugyancsak az Európa-párti érzések dominálták, hiszen a politikai palettán megtalálható összes erő, valamint a civil társadalom túlnyomó többsége is pozitívan viszonyult a menekültek befogadásának kérdéséhez. Ennek okát részben az emberiességi megfontolásokban lehet fellelni, részben pedig abban, hogy az országban általános volt a meggyőződés: ez a felelősség tagállamok közötti elosztásának és a szolidaritás kimutatásának leghelyesebb módja.197 Mindez Spanyolországban sem történt másképp, a menekültek megjelenésével előálló helyzet ugyanis ott sem váltott ki negatív érzéseket az EU-val szemben, hiszen a spanyolok nem érezték úgy, hogy a határaikon átkelő emberek veszélyt jelentenének a kultúrájukra vagy az identitásukra – sőt, országszerte általánosak voltak a migránsok támogatását zászlajukra tűző tömegrendezvények, a bevándorlókvóta bevezetésének ügyében pedig a kormány együttműködött európai partnereivel.198 Spanyolország jelenlegi miniszterelnöke, Pedro Sánchez országa politikai elitjének hagyományos hozzáállásához hűen egyértelműen Európa-párti nézeteket vall.199 Szerinte Európát muszáj lenne mozgósítani, legitimitását pedig megújítani, hogy ezzel is rá lehessen cáfolni az európai projekt végét kívánók nézeteire. Az egymásnak feszülő álláspontok közepette saját újbóli legitimációja érdekében az EU-nak a haladás pártjára állva kellene kesztyűt dobnia a visszafejlődés és a mozdulatlanság hívei számára. Ehhez azonban az EU-nak több területen is előre kellene lépnie. Egyrészt erősítenie kellene szociális vonásait, főleg mivel Sánchez meggyőződése szerint az Európa-ellenes retorika gyakorta a tagállamok társadalmaiban a globalizáció nyomán előálló egyenlőtlenségekre játszik rá. Éppen ezért, ha az EU-nak sikerülne új társadalmi szerződést kötnie az európai polgárokkal, akkor az emberek sokkal inkább fel lennének vértezve a globalizáció kellemetlen hatásaival

Leandro Gago: Is Podemos an Eurosceptic party? EuVisions. 2017. július 10. <http://www.euvisions.eu/ archive/is-podemos-a-eurosceptic-party/ > Hozzáférés: 2020. május 12.; María Ramos – Luis Cornago: Spanish Disaffection with the EU: is Podemos Eurosceptic? Politikon. 2016. december 29. <https://politikon. es/2016/12/29/spanish-disaffection-with-the-eu-is-podemos-eurosceptic/# > Hozzáférés: 2020. május 12.

194

195 Programa de Podemos para una Europa con más democraia, derechos, justicia y futuro. Podemos.

2019. május. 5–11. <https://podemos.info/wp-content/uploads/2019/05/Programa_completo_europeas_ Podemos.pdf > Hozzáférés: 2020. május 12.

Lisa Zanotti – José Rama: Spain and the populist radical right: Will Vox become a permanent feature of the Spanish party system? London School of Economics, EUROPP. 2020. március 2. <https://blogs.lse.ac.uk/ europpblog/2020/03/02/spain-and-the-populist-radical-right-will-vox-become-a-permanent-feature-of-thespanish-party-system/ > Hozzáférés: 2020. május 12.

196

Fernandes–Carvalhais, 56–57.

197

Margalef.

198

Intervención del presidente del Gobierno en el Parlamento Europeo. La Moncloa. 2019. január 16. <https://www. lamoncloa.gob.es/presidente/intervenciones/Paginas/2019/prsp16012019.aspx > Hozzáférés: 2020. május 10.

199

52

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

szemben, és képesek lennének újra lehetőségként tekinteni a kontinens egységére. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy az EU ne csupán gazdasági és pénzügyi, de politikai és szociális unióvá is váljon.

Másrészről Európának a világban betöltött szerepét is meg kellene erősítenie, hogy szavatolni tudja polgárai biztonságát. Ehhez további lépéseket kellene tennie a közös biztonság- és védelempolitika irányába, és létre kellene hoznia a saját hadseregét, hogy igényei szerint bárhol erőt tudjon felmutatni, és így képes legyen világszinten is vezető szerepet betölteni. Ahhoz viszont, hogy ténylegesen globális szereplővé váljon, Sánchez szerint az EU-nak muszáj lenne szakítania az egyhangú határozatokat előnyben részesítő jelenlegi alapelvével, és sokkal hatékonyabbá kellene tennie döntéshozatali folyamatát.

Véleménye szerint ugyanakkor a klímaváltozással és a migrációval kapcsolatos kérdésekben kiemelkedően fontos lenne konszenzust teremteni az EU-n belül, mivel ez az a két ügy, amelyet az európai egységben kétkedő és a megosztottságból hasznot húzó erők leginkább kihasználnak. Sánchez jövőképe szerint tehát Európának a túlélés és a majdani gyarapodás érdekében még a mostaninál is sokkal inkább egységessé kellene válnia.

Kollégájához hasonlóan a portugál miniszterelnöknek, António Costa-nak szintén meggyőződése, hogy az európai polgárok kívánságainak csakis egy valós, a gazdaság, a szociális ügyek és a politika területén nagyobb kohéziót teremtő unió révén lehet eleget tenni.200 Ennek érdekében az EU-nak két kulcskérdést kell szem előtt tartania. Ezek közül az elsőt a gazdasági és pénzügyi unió létrehozásának lezárása jelenti, mivel az eurózónát máig komoly aszimmetriák és kiegyensúlyozatlanságok jellemzik, és ha a jövőben továbbra is csupán a jelenlegi monetáris pilléren nyugszik, akkor nem várható el tőle, hogy működésébe ne csússzanak hibák. A közös európai valutát bevezető országoknak éppen ezért folytatniuk kellene a bankunió megteremtésére irányuló elképzeléseik megvalósítását. A második kulcskérdést ugyanakkor a portugál miniszterelnök szerint az jelenti, hogy a külső sokkok elleni védekezés érdekében az eurózónának saját költségvetéssel kellene rendelkeznie, s ezzel együtt integrált gazdaságpolitikát is ki kéne alakítani a számára. Ennek megléte esetén az eurócsoport tagjai a köztük lévő nagyobb kohézió kialakítása érdekében beruházásokat foganatosíthatnának, és meg tudnák haladni a hagyományosan az északi és déli részek, illetve a centrum és a periféria között fennálló megosztottságot.201 Ez a megoldás azonban semmiképp sem jelenthet olyan uniót, ahol egyik helyről a másikra csoportosítják át a pénzeket, sem pedig az egyes nemzetek alacsony hatékonysággal működő területeit pénzelő mechanizmust, hiszen célja éppen a reformok elősegítése lenne. A hosszú távú terv az lenne, hogy az eurózóna az egymással a világ más országaihoz hasonló módon versengő gazdaságok halmazából egy olyan egységbe vont térséggé alakuljon át, amelynek részei úgy gondolják, boldogulásuk és a köztük kialakuló kohézió minden egyes tag javát szolgálja.

200 Intervenção de António Costa no debate sobre “O futuro da Europa”. Partido Socialista. 2018. március 14. <https://ps.pt/index.php/2018/03/14/intervencao-de-antonio-costa-no-debate-sobre-o-futuro-da-europa/ > Hozzáférés: 2020. május 11.

201 Retomar a convergência, fortalecer a Europa. Discurso do Primeiro-Ministro, António Costa, por ocasião da abertura do ano académico 2017–2018 do Colégio da Europa. Governo da República Portuguesa.

2017. szeptember 15. <https://www.portugal.gov.pt/download-ficheiros/ficheiro.aspx?v=c44d6c1a-625a40f9-aa03-2ba704e4aa93 > Hozzáférés: 2020. május 11.

53

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Costa emellett vallja, az EU-t sokkal inkább át kellene hatnia a reformszellemnek, ugyanakkor a szervezetnek muszáj ellentállnia a szerződései felülvizsgálatára irányuló folyamatos késztetésnek és a terméketlen intézményi vitákba való belebonyolódásnak, mivel a cselekvéshez már a lisszaboni szerződés is megfelelő rugalmasságot biztosít a számára.202 Hasonlóképp kerülnie kellene, hogy amíg az általa eddig elért eredményeket meg nem szilárdítja, folyamatosan új feladatokat tűzzön ki maga elé – azonban azt sem szabad hagynia, hogy az egyes nemzetek EU jövőjével kapcsolatos különböző elképzelései bénítólag hassanak rá. Ezeket a különféle elgondolásokat inkább tiszteletben kell tartania, ám úgy, hogy közben az egyes tagállamoknak alkalmuk nyíljon saját igényeiknek megfelelően, „különböző geometriák szerint” továbbhaladniuk a még nagyobb egység megvalósításának irányába, mindig fenntartva annak a lehetőségét, hogy a többiek is részt vehessenek abban.

Mivel tehát Costa amellett kardoskodik, hogy az EU új kohéziós politikájának egyszerre kell erős területi és szociális irányultsággal is rendelkeznie,203 elmondható: mindkét ibériai-félszigeti miniszterelnök azt vallja, a jövőben Európának a mainál jobban kellene a szociális kérdésekre összpontosítania, és ettől elválaszthatatlan módon sokkal egységesebbé is kéne válnia. Sánchez az egységesülést egyszerre több különböző területen is végrehajtaná, míg Costa az általa megfogalmazott célok alapján ennél sokkal óvatosabban haladna, és előbb – azt az előzőekben bemutatott szociális komponenssel is kiegészítve – a gazdasági és monetáris uniót teljesítené ki, dacára annak, hogy a további egység irányába történő elmozdulást más területeken – így például a közös biztonság- és védelempolitika területén204 – is kifejezetten fontosnak tartja. A két politikus abban is egyetért egymással, hogy másokkal összefogva létre kellene hozniuk a „változó geometriájú Európát”. Ezzel kapcsolatban a francia Emmanuel Macronnal már együttműködési megállapodást is aláírtak, így tömörülve szövetségbe közös céljuk elérése érdekében.205 A koronavírus-járvány nyomában kialakult helyzet és az arra adott európai szintű válasz – illetve annak hiánya – ugyancsak arra sarkallta a két ország vezetőit, hogy elmondják, nézeteik szerint a jövőben miként is kellene működnie Európának. Éppen ezért érdemes néhány gondolat erejéig áttekinteni, hogy az utóbbi időben megfogalmazott nézeteik miként viszonyulnak korábban hangoztatott álláspontjukhoz. António Costa nyers őszinteséggel adott hangot annak a vélekedésének, hogy amennyiben a járvány káros gazdasági és szociális következményeivel nem hajlandó szembenézni, akkor az Európai Unió a saját létét is veszélybe sodorhatja.206 E kemény szavakra azt követően ragadtatta magát, hogy a holland pénzügyminiszter határozottan

Retomar a convergência, fortalecer a Europa.

202

Retomar a convergência, fortalecer a Europa.

203

Defesa da política de coesão «é a vontade comum da Europa e dos europeus». Governo da República Portuguesa. 2020. feburár 5. <https://www.portugal.gov.pt/pt/gc22/comunicacao/noticia?i=defesa-dapolitica-de-coesao-e-a-vontade-comum-da-europa-e-dos-europeus > Hozzáférés: 2020. május 12.

204

205 Ivo Alho Abral: Sánchez se aliará con Macron para minimizar los recortes en ayudas europeas al campo.

Público. 2020. február 20. <https://www.publico.es/politica/marco-financiero-plurianual-sanchez-aliaramacron-minimizar-recortes-ayudas-europeas-campo.html > Hozzáférés: 2020. május 11.

206 António Costa: “União Europeia faz o que tem a fazer ou acabará”. Jornal de Notícias. 2020. március 27. <https://www.jn.pt/nacional/antonio-costa-uniao-europeia-faz-o-que-tem-a-fazer-ou-acabara-11996286.html > Hozzáférés: 2020. május 6.

54

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

leszögezte, nem hajlandó pénzügyi segítséget adni a déli tagállamoknak a küszöbön álló válság elleni küzdelemhez. Costa úgy látja, a közös piac és az eurózóna létéből legtöbbet profitáló tagállamoknak is meg kellene érteniük: egy unió arról is szól, hogy tagjai megsegítik egymást, és hogy azok nem működhetnek egymástól izolált módon.207 Meglátása szerint a fő problémát az jelenti: a huszonhét tagállam az EU-t érő legutóbbi két válság során nem tudta bebizonyítani, hogy képes egységesen cselekedni, hiszen mindig akadt néhány olyan ország, amelynek kormányát sokkal jobban érdekelték a közelgő választások eredményei, mint az európai polgárokkal szembeni kötelezettségei. Éppen ezért a politikus úgy látja, a tagállamoknak színt kellene vallaniuk azzal kapcsolatban, hogy életképesnek tartják-e az eurózónát a jelen keretek között, vagy pedig érdemesebb lenne megfontolniuk egy másik, alternatív szerveződés életre hívását, ahogy azt már Macron is felvetette.208 Meggyőződése szerint a legfőbb problémát nem az Európai Bizottság vagy Brüsszel jelenti, hanem az Európai Tanács, valamint a tagállamok hozzáállása.

Az övéhez igen hasonló felvetésekkel élt a spanyol miniszterelnök is a több újság által megjelentetett, az EU koronavírus-válság utáni helyzetét mérlegre tevő cikkében.209 Sánchez szintén úgy véli, a gazdasági helyreállítást célzó, a mostaninál ambiciózusabb tervek és szolidaritás híján, valamint a nemzeti dogmák hátrahagyása nélkül Európa kudarcra van ítélve. Portugál kollégájához hasonlóan neki is meggyőződése, a mostani válság legyűrése során az EU-s intézmények jó munkát végeztek, az európai vezetőknek viszont több erőfeszítést kellene tenniük és nagyobb szolidaritást mutatniuk annak érdekében, hogy meg tudjanak küzdeni a járvány után előálló pénzügyi és gazdasági következményekkel.210 Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor a közös piac integritása súlyos sebeket szenved, és tagjainak komoly következményekkel kell majd szembenézniük a helyreállítás során köztük kialakuló aszimmetriák miatt. Sánchez ezért is tett javaslatot egy 1500 milliárdos helyreállítási alap létrehozására.211 A fentebb ismertetett elgondolások alapján arra lehet következtetni, hogy a hagyományosan Európa-párti ibériai-félszigeti országok vélelmezhetően továbbra is hinni fognak az európai projektben, és azt vallják, a következő években több területen is kívánatos lesz a fokozottabb egységesülés, mivel az EU-t ez tudja eredményesebbé tenni, illetve polgárai szemében legitimálni. Mostani vezetőik hisznek abban, hogy ebben a folyamatban nem muszáj az összes tagállamnak ugyanazzal a sebességgel előrehaladnia, és azoknak, akik az egyes területek egységesítése során nagyobb sebességre kívánnak kapcsolni,

207 Cátia Rocha: António Costa: “A União Europeia ou faz aquilo que tem a fazer ou acabará”. Dinheiro vivo.

2020. március 27. <https://www.dinheirovivo.pt/economia/antonio-costa-a-uniao-europeia-ou-faz-aquilo-quetem-a-fazer-ou-acabara/ > Hozzáférés: 2020. május 7.

208 Costa questiona se Holanda quer “ficar de fora” da UE. Expresso. 2020. április 10. <https://expresso.pt/ coronavirus/2020-04-10-Costa-questiona-se-Holanda-quer-ficar-de-fora-da-UE > Hozzáférés: 2020. május 7.

209 Pedro Sánchez: Europa se la juega. El País. 2020. április 5. <https://elpais.com/elpais/2020/04/04/ opinion/1586022750_086446.html > Hozzáférés: 2020. május 7.

210 Pedro Sánchez: Pacto en Europa, pacto en España. Expansión. 2020. április 25. <https://www.expansion. com/opinion/2020/04/25/5ea4043ee5fdeac0588b45d0.html > Hozzáférés: 2020. május 9.

Luis Alonso: El futuro de Europa, en juego. Euractiv. Utolsó frissítés: 2020. április 24. <https://euractiv.es/ section/journal-of-europe/news/el-futuro-de-europa-en-juego/ > Hozzáférés: 2020. május 9.

211

55

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

lehetőséget kell biztosítani erre, de úgy, hogy ez az opció a később csatlakozni kívánók számára is nyitva maradjon. A kohézió kérdését az ibériai országokban továbbra is fontosnak tekintik, mivel máig mindketten az EU felzárkóztatási politikájának fő haszonélvezői közé tartoznak, de közben azt is eltökélten vallják, hogy Európának erős szociális irányultságot kell adni – más szóval szűkebbre kellene vonni a centrum és a periféria között meglévő űrt, és szakítani kéne az észak és dél közötti szembenállásban rájuk osztott páriaszerepel.

A két ország politikai elitje számára az integráció továbbvitele tehát nem lehet kérdés, mivel egy Portugáliához hasonlóan kicsi, periferikus, fejletlen, de a globalizáció jelentette kihívásokkal szükségszerűen szembenézni kényszerülő ország számára nincs más módja a további társadalmi kibontakozásnak, egy Spanyolországhoz hasonló, közepes méretű, de gazdaságilag botladozó és súlyos egyenlőtlenségektől sújtott államnak pedig nincs más módja arra, hogy más nemzetek közül kitűnjön.

ÍRORSZÁG: AZ EU UTOLSÓ ANGOLSZÁSZ ORSZÁGA JOBB LÁTHATÓSÁGRA TÖREKSZIK A JÖVŐ UNIÓJÁBAN ALESSANDRO D’ONOFRIO

Az Európai Közösséghez 1973-ban – az Egyesült Királysággal egy időben – történő csatlakozása óta, Írország tekinthető az egyik olyan országnak, amely a lehető legjobban képes kihasználni a tagság adta lehetőségeket.212 Az ír gazdaság elmúlt évtizedekben nyújtott bíztató teljesítményének hatására a „zöld szigetet” gyakorta nevezik az EU egyik mintaállamának, különösképpen, ha figyelembe vesszük az ország gazdaságának rendkívüli fellendülését a pénzügyi mentőcsomag bevezetését követően, 2010 novemberében. A gazdasági világválság és a nemzeti bankrendszer bukásának hatására Írország 67,5 milliárd euró értékű hitelt kapott az un. „trojkától” (Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank és az Európai Bizottság), amelyet mindössze három év alatt sikerült vissza­ fizetnie.213 Ami azt illeti, Írország az elmúlt ötven évben egy befelé forduló, protekcionista gazdaságból egy igen versenyképes, innovatív és globalizált pénzügyi központtá nőtte ki magát. Ír szemszögből nézve az EU nagyobb kereskedelmi lehetőségek számára biztosított platformot, elősegítette a befektetések bevonzását, pénzügyi támogatása pedig segítette a fontos közinfrastruktúra és a határokon átívelő projektek fejlesztését.

Ugyanakkor az emberek, az áruk és a tőke szabad áramlása nemcsak az ír üzletek

212 Impact of EU membership on Ireland. European Commission. Utolsó frissítés: 2020. július 13. <https:// ec.europa.eu/ireland/about-us/impact-of-EU-membership-on-Ireland_en > Hozzáférés: 2020. május 6.

Ben Tonra: Ireland as a small state success story in Europe? Scottish Centre on European Relations.

2020. január 30. <https://www.scer.scot/database/ident-12329 > Hozzáférés: 2020. május 5.

213

56

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

nagymértékű integrálódását biztosította a világ legnagyobb közös piacába, hanem lehetővé tette Írország számára, hogy az EU tagállamokból érkező szakmunkások ezreit fogadja. Ezzel megnőtt az ország munkaerő állománya, mindemelett pedig többnemzetiségű jellege is erősödött. Azonban Dublin és Brüsszel kapcsolata nem egy egyirányú folyamat; míg Írország megragadta a kontinens nyújtotta számos lehetőséget, Európa is komoly előnyökre tett szert az Írországgal való együttműködés révén. Írország – amely jelenleg az EU-költségvetés nettó befizetője – tulajdonképpen egy igen rugalmas globális irányultságú, vállalkozáspárti gazdasági rendszert hozott létre, ami bizonyos szempontokból – mint például a szociális védelmi szabályozás és a jóléti állam dimenziója – hasonlóbbá teszi Londonhoz, sőt még Washingtonhoz is, mint Párizshoz vagy Berlinhez. Ennek a szerfelett globális mentalitásnak – amely az angolszász világ egyik sajátossága és amelynek az Egyesült Királyság távozását követően Írország marad az EU-n belüli egyetlen bajnoka – komoly szerepe volt az üzletorientált magatartás kialakításában a kontinensen és lehetővé tette az EU számára, hogy vonzóvá váljon olyan, a világ különböző pontjairól jövő multinacionális cégek számára, melyek az Unió államaiban kívántak befektetni. Ebből a szemszögből nézve a globális vállalkozások számára Írország volt az ugródeszka az EU egységes piaca felé, Dublin pedig eltökélt, hogy megőrizze ez a pozíciót az elkövetkezendő években is.

Politikai szempontból számos eurokrata továbbra is az európai tagállamiság minta­ példájaként említi Írországot. Mi több, a látszólag rendkívül kiegyensúlyozott, szociális elemeket ötvöző és progresszívizmus jegyeit hordozó centralista Európa-párti pártok uralta ír politikai tájképet, amely immunisnak tűnt a kontinenst gyötrő szuverenista és populista erők befolyásával szemben, gyakorta magasztalták a blokkon belül. Mindez megváltozott a februári választásokkal, amely során ír állam alapítása óra először a centralista Fine Gael–Fianna Fáil-duopólium megtört, a koalícióteremtő játszmákat pedig döntően megnehezíti a baloldali nacionalista Sinn Féin felemelkedése. A Sinn Féin növekedését, amely az úgynevezett The Troubles alatt az IRA politikai szárnyát képviselte, javarészt hazai politikai kérdések motiválták, kiváltképpen a súlyos lakhatási válság és az egészségügyi rendszer hagyományos kormánypártok általi gyatra kezelése, amely végül meggyőzte az ír szavazókat arról, hogy visszavonják támogatásukat a centralista pártoktól.214 Javarészt a koronavírus okozta vészhelyzetnek köszönhetően, a Fine Gael és Fianna Fáil időlegesen dűlőre jutott a vitás politikai kérdésekben, azonban a kormány felállásához és működéséhez a Zöld Párt támogatását is biztosítaniuk kell. Nyilvánvalóan, a döntés, még ha egyrészről pozitív kimenetelt is hozott a politikai vákuum válsághelyzet alatt való feloldásával, aggodalomra is adhat okot, nem ad kormányzási lehetőséget, az ír választók jelentős részét képviselő politikai erő számára.215

214 Alessandro D’Onofrio: Irish Political Earthquake. Why Should We Care about Ireland? Antall József Knowledge Centre. 2020. február. <https://ajtk.hu/en/research/research-blog/irish-political-earthquake-whyshould-we-care-about-the-last-election-in-ireland > Hozzáférés: 2020. május 5.

215 Mick Fealty: It is well past time to get on with forming a new government in the Republic… Slugger O’Toole.

2020. május 4. <https://sluggerotoole.com/2020/05/04/it-is-well-past-time-to-get-on-with-forming-a-newgovernment-in-the-republic/ > Hozzáférés: 2020. május 4.

57

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Az Írországot érintő nemzeti kérdések mellett fontos még az ország külpolitikai prioritásait is kiemelni. Ami azt illeti, a közeljövőben néhány kérdés hatványozottan fontossá válik majd Írország számára, ami bizonyosan hatással lesz az EU-ban való helyzetére is. Ahogy az köztudott a brexit az elmúlt pár évben a kis ír államot az EU döntéshozatali folyamat középpontjába helyezte, amely szerepet Leo Varadkar miniszterelnök a lehető legjobban használt ki. Annak, hogy az ír kormányfő ennyire kiterjedten részt vesz a brexit-­tárgyalásokban annak nyilvánvalóan köze van ahhoz, hogy semelyik másik ország potenciálisan nem sínyli meg annyira a britek távozását, mint Írország. Most, hogy a „brexit végre lett hajtva” Írországnak keményebben kell dolgoznia azért, hogy a középpontban maradhasson, valamint, hogy az EU jövőbeli fejlődéséhez lendületet biztosítson. Az ír határ kérdésének kivételével – amely az elmúlt három évben a brexit-tárgyalások nagy részének kiemelt témája volt és amely várhatóan a jövőben is vitatott pontja marad annak – Írországnak egy koherens brexit-utáni stratégiára kell koncentrálnia, legfőképpen amiatt, mert az EU-n belüli egyik legfontosabb gazdasági partnerét veszítette el az Egyesült Királyság távozásával. Még akkor is ha tulajdonképpen az ír gazdaságnak sikeresebben sikerült önállósítania magát az Egyesült Királyságtól, mint az fordított esetben történt, Dublin továbbra is szorosan össze van fonódva erős szomszédjával. Ezen felül Írország exportjának jelenleg is 80%-a Nagy-Britanniába irányul vagy az országon halad át. Ezzel szemben Írország élelmiszer importjának 41%-a, míg üzemanyag importjának 55%-a az Egyesült Királyságból érkezik.216 Elengedhetetlen tehát, hogy – bárminemű brexit-utáni, az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolat távlatában – az ír kormány egyfajta hidat képezzen a két fél között és mindkét oldalra nyomást gyakoroljon olyan speciális megegyezések megkötésére irányulóan, amelyek figyelembe veszik a két angolszáz ország gazdaságának összekötöttségét. Nagy-Britanniához való közelsége nem csak a gazdasági prioritásokat tükrözi vissza Írország esetében, hanem a Brit-szigeteken belüli kulturális és társadalmi kötelékeket is.

Ebből a szemszögből nézve az ír álláspontot az EU bárminemű átalakulása esetén – legyen szó mélyebb integrációról, vagy egy többsebességes EU létrejöttéről – ellensúlyozni kell az Egyesült Királysággal való jövőbeli kapcsolatának feltételrendszerével.217 Mindazonáltal a brexit új lehetőségeket is biztosított Írország számára. Amíg még EU tagállam volt, valójában London jelentette Dublin egyik legnagyobb versenytársát olyan nemzetközi vállalkozások bevonzásában, amelyek új európai székhelyüknek kerestek célországot. Az Egyesült Királyság távozásával Írország marad Európa leginkább globalizált gazdasága, amely rendkívül sikeres új külföldi beruházások elnyerésében. Azonban az ír gazdasági modell szöges ellentétben áll a Brüsszelre és sok más európai fővárosra jellemző centralista megközelítéssel. A 2016-os „Apple-ügy” alkalmával, amikor az Európai Bizottság azzal vádolta meg az ír kormányt, hogy versenyelőnyhöz és jelentős adókedvezményekhez juttatta az amerikai tech óriást, a Dublin és Brüsszel közötti különbségek különösen kirívóvá váltak. Írország szemszögéből nézve, a Bizottság döntése egy olyan

216 Jess Sargeant: Ireland and Brexit. Institute for Government. 2020. február 19. <https://www.instituteforgovernment. org.uk/explainers/ireland-brexit > Hozzáférés: 2020. május 4.

Eoin Drea: Why Brexit Changes Everything for Ireland? Wilfred Martens Centre for European Studies. 2020. június 28. <https://www.martenscentre.eu/blog/why-brexit-changes-everything-ireland > Hozzáférés: 2020. május 4.

217

58

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

EU-bürokrácia lenyomata volt, amely fokozatosan beleavatkozik olyan, a tagállomok nemzeti kompetenciája alá tartozó kérdésekbe, mint például az adózás. A döntés továbbá felhívta a figyelmet a nagyobb tagállamok (általában véve magas adózású, magas szociális kiadásokkal rendelkező gazdaságok) növekvő erejére és lehetőségeire ahhoz, hogy rákényszerítsék prioritásaikat a kicsi, flexibilis ír gazdaságra.218 Világos továbbá az is, hogy Ursula von der Leyen vezette Bizottság nem kíván engedni az 1960 óta folyamatosan az egyik fő céljának számító társaságiadó-kulcsok tagállamok közötti harmonizálásának kérdéséből – elég csak említeni, hogy a Bizottság egyik alelnöke az a bizonyos Margrethe Vestager, aki az Írország elleni eljárást is vezette. A vállalatokat érintő, az EU egész területére kiterjesztett adózási rendszerre vonatkozó bizottsági javaslatot, amelyet leginkább az EU legnagyobb gazdaságai támogatnak, Írország érthető okokból ellenzi. Dublin ezzel párhuzamosan igyekszik óvni azt az alacsony társasági adókulcsot (12,5%), amely az elmúlt pár évtizedben mágnesként vonzotta a nagy multinacionális cégeket Írországba. Jelenleg az Unió nem tudja hatékonyan befolyásolni a nemzeti adókulcsok mértéket, ennek megváltoztatásához pedig szükség lenne a tagállamok egyöntetű szavazatára. Éppen ezért Írország EU-n belül folytatott következő csatája ekörül fog lezajlani, az új kormány kiemelt prioritása pedig, hogy egy működő kompromisszumot dolgozzon ki annak érdekében, hogy egy karcsúbb, versenyképesebb és kevésbé centralizált Európán alapuló költségvetési uniót hozzon létre.

A koronavírushoz köthető fejlemények azonban némileg módosították az eurózóna erősítése, valamint a blokk költségvetési hatásköreivel kapcsolatos ír álláspontot. Írország egyike volt azon nyolc EU-tagállamnak, amelyek a bankunió megvalósításáig nem kívánták támogatni Emmanuel Macron francia elnöknek az eurózóna megreformálására tett javaslatát. Az elmúlt pár esztendőben Írország az északi tagállamok „Hanza-szövetségéhez” tartozott, amelynek minden egyes tagja az EU költségvetés nettó befizetője, kereskedelmi kérdéseket tekintve pedig liberális. Ezek az államok aggodalmukat fejezték ki a fiskálisan kevésbé felelősségteljes dél-európai, valamint nettó kedvezményezett keleti EU-tagállamok Unióra gyakorolt nagy befolyásával kapcsolatban.219 A jelen helyzet egy kiszámíthatatlan fenyegetést jelent az eurózóna jövőbeli stabilitására és az EU azon megközelítésére nézve, amely mindezidáig a meglévő költségvetési szabályok betartását jelölte meg prioritásként a közelgő recesszió legrosszabb hatásainak tompításával szemben (amely gazdasági és társadalmi feltételek további romlásához vezethet számos tagállam esetében). Mint ahogy az korábban sokszor ki lett hangsúlyozva, a jelenlegi körülményeknek az alapos megértésére és sokkalta bátrabb lépések bevezetésére van szükség ennek a rendkívül káros helyzetnek a kezelésére. Ebből a szemszögből nézve Írország, Belgiummal, Olaszországgal, Franciaországgal, Luxembourggal, Spanyolországgal, Portugáliával, Görögországgal és Szlovéniával egyetemben aláírt egy, az Európai Tanács ülésének címzett levelet, amelyben a tagállamok „koronakötvény” néven,

Eoin Drea: The European Commission, Apple and Ireland: the view from the Emerald Isle. Wilfred Martens Centre for European Studies. 2016. szeptember 7. <https://www.martenscentre.eu/blog/europeancommission-apple-and-ireland-view-emerald-isle > Hozzáférés: 2020. május 6.

218

Brigid Laffan: Ireland after Brexit. The UK in a Changing Europe. 2018. május 23. <https://ukandeu.ac.uk/ ireland-after-brexit/ > Hozzáférés: 2020. május 6.

219

59

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

egy kölcsönös adósságinstrumentum bevezetése mellett érvelnek. Ez az új fejlemény rámutat az EU-n belüli ír álláspont átalakulására, hiszen az új kezdeményezés ellentétes a korábbi, magasabb költségvetést és az Unió számára nagyobb adóztatást és fiskális hatásköröket ellenző „takarékos” északi országokat támogató pozícióval. A „koronakötvények” körüli vita egyúttal, egy, az értékek körüli nagyobb konfliktusnak is a kifejeződése. Érdekes látni, hogy Írországban – ugyanúgy mint másutt – egyfajta elmozdulás figyelhető meg az az elmúlt pár hétben a privát, individualizált piaci értékek felől az állami, szocializált értékek felé. Azonban a Dublin álláspontjában bekövetkezett változás korántsem meglepő, s mind hazai, mind külső okok rejlenek mögötte. A belpolitika szemszögéből nézve egy baldali párt látványos felemelkedése – amelynek eltökélt szándéka a legfontosabb társadalmi kérdések előtérbe helyezése és egy jelentős közkiadási program beindítása – világossá tette az politikai establishment számára, hogy az ír szavazók az állam sokkal aktívabb részvételét is elfogadhatónak tartják az ország gazdasági és társadalmi életében.

Nemzetközi perspektívából nézve Írország a saját bőrén tapasztalta meg mit jelent egy nehézségekkel küszködő ország számára a financiális szolidaritás hiánya. A mostani, közös megközelítés felé való elmozdulás pedig újraindíthatja az eurozónával kapcsolatos viták egy részét.220 Úgy tűnt, hogy a 2009–2010-es válság során tapasztalt helyzet nem ismétlődhet meg megint Európában. Azonban az EU tagállamok most ismét felkészületlennek tűnnek, ezért Írország erkölcsi felelősséget kell vállalni annak érdekben, hogy a saját költségvetése útján a lehető legnagyobb mértékben támogassa egy olyan eurózóna létrejöttét, amely biztosítja a védelmet a gazdasági sokk sújtotta területek számára. Hiszen tíz évvel ezelőtt Írországnak is éppen erre lett volna szüksége.

220 Paul Gillespie: ‘Coronabonds’ row could endanger the European project. Irish Times. 2020. március 28. <https://www.irishtimes.com/opinion/coronabonds-row-could-endanger-the-european-project-1.4213161 > Hozzáférés: 2020. május 5.

60

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány