AJRC-Elemzések 2016E09 Pálmai Zsolt

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

AMERIKA HANGJA: DONALD TRUMP ÉS A KÜLKERESKEDELEM

PÁLMAI ZSOLT

AJRC-Elemzések 2016E09

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Baranyi Tamás Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: www.ajtk.hu/kutatas

© Pálmai Zsolt, 2016 © Antall József Tudásközpont, 2016 ISSN 2416-1446

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T AMERIKA HANGJA: DONALD TRUMP ÉS A KÜLKERESKEDELM PÁLMAI ZSOLT1

„Politikai jelöltként inkább az emberek érzelmeire hagyatkozom, a teoretikusokat meghagyom önöknek.”2 Az idézet, bár nem Donald Trumptól származik, kiválóan összefoglalja a Republikánus Párt 2016-os elnökjelöltjének politikai hitvallását, és az előválasztási verseny során kétségkívül hatékonynak bizonyult. Newt Gingrich, a Trump-kampány egyik legaktívabb képviselője, ezzel a mondattal szintén sikeresen zárta rövidre a közte és a CNN riportere közti beszélgetést, melyben a Kongresszus korábbi képviselőházi elnöke arról győzködte vitapartnerét, hogy hiába mutatnak az FBI adatai csökkenő országos tendenciát az erőszakos bűncselekmények terén,3 az „átlag amerikai” mégsem érzi úgy, hogy nagyobb biztonságban lenne, és hogy kevesebb erőszakos bűncselekményre kerülne sor az országban.

Az alábbi tanulmány amellett érvel, hogy Trump politikusként hasonlóképpen az érzelmekből indul ki, és azokat tekinti fő eszközének az elnökség megszerzéséhez, még akkor is, amikor nézetei első ránézésre nem találkoznak az amerikai választópolgárok többségéével. A tanulmány célja nem a jelölt elképzelésének minősítése, hanem annak elemzése, hogy azok mennyire és milyen módon vezethetők vissza az Egyesült Államokban uralkodó általános véleményekre. Ehhez a Trump által legtöbbet (és legnagyobb hévvel) emlegetett területek közé tartozó külkereskedelem kérdését veszi példának. Az itt kifejtett tézis azt az implicit állítást is magában foglalja, hogy általában is elmondható, hogy Trump politikai elképzeléseinek vizsgálatakor az egy adott ügy mögött megbúvó, a társadalom többsége, vagy legalábbis egy politikailag fontos szelete által magáénak vallott érzelmekre célszerű koncentrálni a kérdéses terv ideológiai vagy tudományos háttere helyett. A tanulmány mindvégig abból a feltételezésből indul ki, hogy a republikánus jelölt elsődleges jelenlegi célja az elnökség elnyerése.

A szerző az Antall József Tudásközpont Transzatlanti kapcsolatok irodájának vezetője.

CNN: Feelings vs Fact - Newt Gingrich - RNC Topic on Violent Crime - Feelings trump FBI Stats!

Youtube, Sam & Me Z feltöltése. 2016. július 27. <https://www.youtube.com/watch?v=xnhJWusyj4I > Hozzáférés: 2016. augusztus 6.

3 Federal Bureau of Investigation: UCR Data Online. Uniform Crime Reporting Statistics. <http://ucrdatatool.gov > Hozzáférés: 2016. augusztus 6.

1

2

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

3

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T Szokatlanul kevés stabil kapaszkodó áll rendelkezésünkre Donald Trump politikai elképzeléseinek elemzéséhez. Kampányának hivatalos honlapján összesen hét programpontot találunk, és ezek közül csupán egy szól a kereskedelemről, az is csak a Kínával való viszonyról.4 Emiatt a különböző kérdésekben képviselt álláspontját inkább interjúk és sajtótájékoztatók során elhangzott kijelentéseiből ismerhetjük meg. Ez nem meglepő annak ismeretében, hogy az ingatlanmogulból lett politikusnak nyílt ellenérzései vannak a mélyebb elemzésekkel és terjengős szakmai dokumentumokkal szemben, és több alkalommal gúnyolta is demokrata riválisát, amiért annak kampánya aprólékosan kidolgozott reformtervezetek egész sorával állt elő. Mi több, Trump egyenesen kijelentette, hogy külpolitikai kérdésekben önmagát tekinti elsőszámú tanácsadójának, illetve – ami jelen esetben még fontosabb – legalább ennyire szokatlan hivatkozási pontot jelölt meg, mikor azt állította, hogy nézetei „pont ugyanazok, mint mindenki máséi.”5 Ahogy a jelen tanulmány is rávilágít egy konkrét terület kapcsán, utóbbi kijelentése, bármennyire is sekély kampánylózungnak hangzik, viszonylag pontosan azonosítja Trump politikai elképzeléseinek egyik elsődleges forrását.

Donald Trump nem titkolja, hogy a kapzsiság eddigi életének meghatározó eleme, sőt, saját vagyonosodását bizonyítékként használva ígéri, hogy hatékonyan fog „az Egyesült Államok érdekében kapzsiskodni.”6 Politikai programjában ez jórészt az Egyesült Államok jelenleg érvényben lévő (főleg a NAFTA) és tervezett (elsősorban a TPP)7 szabadkereskedelmi egyezményeinek éles kritikáját és újratárgyalására tett ígéretét, a külföldre költöztetett munkahelyek visszahozását, és általában véve az ország számára előnyösebb külkereskedelmi kapcsolatok kiépítését jelenti. Támadó retorikájában a leggyakoribb célpontok Kína és Mexikó, mint az establishment politikusai által kötött rossz alkuk nyertesei, akik adott esetben még tisztességtelen eszközökkel is károsítják az amerikai gazdaságot (gyakran kritizálja például Kínát a jüan árfolyamának

U.S.–China Trade Refom. Donald J. Trump for President. <https://www.donaldjtrump.com/positions/us-china-trade-reform > Hozzáférés: 2016. augusztus 6.

5 Michael Grunwald: Donald Trump’s One Unbreakable Policy: Skip the Details. Politico.

2016. július 17. <http://www.politico.com/magazine/story/2016/07/donald-trump-policy-2016-hillary-clinton-214058 > Hozzáférés: 2016. augusztus 6.

6 Zack Beauchamp: Think America’s Terrified of Donald Trump? Check out How the Rest of the World’s Reacting. Vox. 2016. május 5. <http://www.vox.com/2016/5/5/11590870/trump-world-reaction > Hozzáférés: 2016. augusztus 6.

7 Jonathan Swan—Ben Kamisar: Trump’s Agenda Tackles Taxes, Spending and the Wall. The Hill.

2016. július 18. <http://thehill.com/homenews/campaign/287841-trumps-agenda-tackles-taxesspending-and-the-wall > Hozzáférés: 2016. augusztus 6.

4

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

4

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T manipulálásáért),8 Kínának a WTO-ba való felvételét pedig „a történelem legnagyobb munkahelylopásának” titulálta.9 A szabadkereskedelmi egyezmények azonban összességében pozitív megítélésnek örvendenek az amerikai lakosság körében. A Pew Research Center 2016. márciusi felmérésében a válaszadók 4%-os többséggel azt állították, hogy a szóban forgó alkuk hasznosak voltak az ország számára, illetve 3%-os többséggel pozitívnak ítélték azok hatását családjuk pénzügyeire.10 Az eredmények ráadásul minden vizsgált demográfiai csoportban az egyezmények kedvező megítélését mutatták. A Gallup nem sokkal később hasonló arányokat mért a szabadkereskedelemről alkotott általános vélemények terén, ugyanakkor konkrét egyezmények (a felmérés a NAFTA-t és a TPP-t említi) esetén már egyenlő méretűnek mutatkozott (28%) a megállapodásokból való kihátrálást ellenzők és támogatók tábora – bár ennél is többen (43%) vallják magukat bizonytalannak.11 Kijelenthető tehát, hogy Trump nézetei ez esetben nemhogy „mindenki másé”-val nem egyeznek (hiszen a népesség körében sem beszélhetünk egyértelmű konszenzusról), de még csak az amerikaiak többségéével sem. A kereskedelemmel kapcsolatos kérdések vizsgálata ugyanakkor rávilágít arra is, hogy ha összevetjük a jelenlégi egyezmények általános megítélését és az azok bizonyos követkeményeiről alkotott véleményeket, akkor elmondható, hogy az átlag amerikai is számos szempontból egymással némileg ellentmondásban levő álláspontokat képvisel (erről bővebben lejjebb). Fontos megjegyezni továbbá, hogy a republikánus jelölt nem kategorikusan utasítja el a szabadkereskedelmet, így álláspontját nem magyarázhatjuk következetes izolacionizmussal sem (ami egyébként is ellentmondana annak az általános és Trump által is hangoztatott feltevésnek, hogy ő elsősorban pragmatista, nem idealista).

Hogy miért válhatott mégis az egyik leghatékonyabb üzenetévé az eddigi kereskedelmi gyakorlat kritikája, annak megértéséhez fontos szélesebb és szűkebb lencsén keresztül egyaránt megvizsgálni a kérdést.

Darren Samuelsohn—Manuela Tobias: Donald Trump’s Policy Problems. Politico. 2016. május 12. <http://www.politico.com/story/2016/05/donald-trumps-policy-problems-223092 > Hozzáférés: 2016. július 7.

9 Donald J. Trump: How to Make America Wealthy Again. Lásd Read the Full Transcript of Donald Trump’s Jobs Speech. Fortune. 2016. június 29. <http://fortune.com/2016/06/28/transcript-donald-trump-speech-jobs/ > Hozzáférés: 2016. augusztus 7.

10 Campaign Exposes Fissures Over Issues, Values and How Life Has Changed in the U.S. Just 38% of GOP voters say party would ‘solidly unite’ behind Trump – 3. Views on Economy, Government Services, Trade. Pew Research Center. 2016. március 31. <http://www.people-press.org/2016/03/31/3-views-on-economy-government-services-trade/ > Hozzáférés: 2016. augusztus 4.

11 Frank Newport: Americans Split on Idea of Withdrawing From Trade Treaties. Gallup.

2016. április 28. <http://www.gallup.com/poll/191135/americans-split-idea-withdrawing-trade-treaties.aspx > Hozzáférés: 2016. augusztus 4.

8

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

5

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T Az első (és a Trump által feltételezhetően ösztönösebben azonosított) sarkalatos pont Kína. Az ázsiai ország az Egyesült Államok első számú kereskedelmi partnere: 2015-ben 598 milliárd dollár értékben cseréltek gazdát termékek a két fél között.12 Közismert és gyakran hangoztatott adat továbbá a népköztársaság által birtokolt amerikai adósság mértéke (2016 májusában 1 240 milliárd dollár).13 Az ázsiai ország tehát kétségkívül jelentős gazdasági tényezőnek számít az amerikai állampolgárok szemében, akik ennek megfelelően komoly riválisként és problémaforrásként tekintenek rá a kapcsolódó felmérések szerint.14 A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az amerikaiak szerint országuk korábbi nagyhatalmi státusa határozottan megingott: az Egyesült Államok kevésbé játszik vezető szerepet a nemzetközi politikai színpadon, és ezzel együtt kisebb tisztelet is övezi, mint korábban.15 Továbbra is fontos és pozitív dolognak tartják az ország fokozott részvételét a globális gazdasági folyamatokban16, de Kína jól láthatóan fő riválisként jelent meg a kétezres években, és a Gallup felmérése szerint mára a világ elsőszámú gazdasági hatálmává vált az amerikaiak szemében17 (ezt a Pew hasonló felmérése nem tükrözi, de az elmúlt évek tendenciáiban náluk is komoly versenytársként jelenik meg Kína).18 A szűkebb gazdasági kérdéseken túl az is látható, hogy Kína általánosságban is aggályokat és félelmet kelt az amerikaiakban.

Még a liberális demokratáknak is viszonylag nagy része (46%) tekinti fenyegetésnek Kína világhatalommá való felemelkedését, a független (51%) és republikánus (57%) szavazók körében pedig ez

The People’s Republic of China. U.S.–China Trade Facts. Office of the United States Trade Representetive. <https://ustr.gov/countries-regions/china-mongolia-taiwan/peoples-republic-china > Hozzáférés: 2016. augusztus 7.

13 Major Foreign Holders of Treasury Securities. Department of the Treasury. 2016. július 18. <http://ticdata.treasury.gov/Publish/mfh.txt > Hozzáférés: 2016. augusztus 7.

14 Richard Wike: 6 Facts about How Americans and Chinese See Each Other. Pew Research Center.

2016. március 30. <http://www.pewresearch.org/fact-tank/2016/03/30/6-facts-about-howamericans-and-chinese-see-each-other/ > Hozzáférés: 2016. augusztus 4.

15 Public Uncertain, Divided Over America’s Place in the World. Growing support for increased defense spending – 8. Perceptions of U.S. Global Power and Respect. Pew Research Center.

2016. május 5. <http://www.people-press.org/2016/05/05/8-perceptions-of-u-s-global-powerand-respect/ > Hozzáférés: 2016. augusztus 4.

16 Public Sees U.S. Power Declining as Support for Global Engagement Slips. America’s Place in the World 2013 – Overview. Pew Research Center. 2013. december 3. <http://www.people-press. org/2013/12/03/public-sees-u-s-power-declining-as-support-for-global-engagement-slips/ > Hozzáférés: 2016. augusztus 4.

17 Lydia Saad: Americans See China as Top Economy Now, but U.S. in Future. Gallup.

2016. február 22. <http://www.gallup.com/poll/189347/americans-china-top-economy-future. aspx?g_source=China&g_medium=search&g_campaign=tiles > Hozzáférés: 2016. augusztus 4.

18 Richard Wike—Jacob Poushter—Hani Zainubhai: As Obama Years Draw to Close, President and U.S. Seen Favorably in Europe and Asia. Few overseas confident that Trump can handle foreign policy – 3. China and the Global Balance of Power. Pew Research Center. 2016. június 29. <http:// www.pewglobal.org/2016/06/29/3-china-and-the-global-balance-of-power/ > Hozzáférés: 2016. augusztus 4.

12

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

6

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T látszik a domináns attitűdnek.19 A népköztársaságot viszonylag kevesen tartják tényleges ellenségnek (20-27%), azonban 43 és 47 százalék között van azok aránya, akik szerint Kína „komoly problémát” jelent az Egyesült Államok számára. Emellett a válaszadók 84%-a fejezett ki kisebb vagy nagyobb aggodalmat az ország növekvő befolyásával kapcsolatban.20 Több más közvélemény-kutatás is mutatja, hogy Kína különböző gazdasági, biztonsági és emberi jogi aggályokat ébreszt az amerikai választópolgárokban,21 de a jelen tanulmány szempontjából a legrelevánsabb a Gallup felmérése, amely szerint az amerikaiak összességében negatív vélemén�nyel vannak az országról, és Kína Oroszország, Észak-Korea, Irán és Irak között található az Egyesült Államok legnagyobb ellenségeként megjelölt országok listáján (a harmadik helyen).22 Végül pedig, a szabadkereskedelmi egyezmények kérdéséhez vis�szatérve, érdemes megkeresni, hogy a NAFTA-hoz és a TPP-hez hasonló alkuk általános népszerűsége ellenére Trump miért képviselhet markánsan kritikus álláspontot – továbbra is abból kiindulva, hogy elsődleges célja a győzelem novemberben. A kulcsot ez esetben az úgynevezett „Rozsdaövezet” államai (Pennsylvania, Ohio, Nyugat-Virginia, Indiana, Michigan és Illinois) jelentik, melyek több elemző szerint is a győzelemhez vezető utat képviselik Trump számára egy olyan elektori térképen, amely az elmúlt választások során látott tendenciák alapján továbbra is inkább a demokraták számára előnyös. 23 A régió neve a szóban forgó államokban valaha virágzó, mára azonban látványos hanyatlásnak indult ipari termelésből ered, a „rozsdásodás” tragédiájáért – vagyis a több százezer

Public Uncertain, Divided Over America’s Place in the World. Growing support for increased defense spending. Pew Research Center. 2016. május 5. <http://www.people-press. org/2016/05/05/public-uncertain-divided-over-americas-place-in-the-world/ > Hozzáférés: 2016. augusztus 4.

20 Public Uncertain, Divided Over America’s Place in the World. Growing support for increased defense spending – 3. International Threats, Defense Spending. Pew Research Center.

2016. május 5. <http://www.people-press.org/2016/05/05/3-international-threats-defense-spending/ > Hozzáférés: 2016. augusztus 4.

21 Richard Wike—Jacob Poushter—Hani Zainubhai: As Obama Years Draw to Close, President and U.S. Seen Favorably in Europe and Asia. Few overseas confident that Trump can handle foreign policy – 3. China and the Global Balance of Power. Pew Research Center. 2016. június 29. <http://www.pewglobal.org/2016/06/29/3-china-and-the-global-balance-of-power/ > Hozzáférés: 2016. augusztus 5,; Richard Wike (2016. március 30).

22 Jeffrey M. Jones: Americans See China’s Economic Power as Diminished Threat. Gallup.

2015. február 26. <http://www.gallup.com/poll/181733/americans-china-economic-power-diminished-threat.aspx?g_source=China&g_medium=search&g_campaign=tiles > Hozzáférés: 2016. augusztus 5.

23 Ronald Brownstein: Trump’s Path Runs Through the Rust Belt. The Atlantic.

2016. március 29. <http://www.theatlantic.com/politics/archive/2016/03/trumps-path-throughthe-rust-belt/475767/ > Hozzáférés: 2016. augusztus 8.

19

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

7

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T munkahely megszűnéséért – pedig sok szavazó a szabadkereskedelmet okolja, amely révén korábbi munkájukat immár külföldi munkások végzik, külföldi üzemekben.24 Az ebből fakadó aggodalom és frusztráció ráadásul (és itt jelenik meg a korábban említett ellentmondás) a teljes népesség körében is érzékelhető: a Pew felméréseiben a válaszadók 60%-a nagyon komoly, 29%-a pedig bizonyos mértékig komoly problémaként jellemezte az amerikai munkahelyek külföldre vitelét.25 Bár a hivatkozott kutatás Kínára vonatkozik, az általa felfedett attitűdöket azon felmérések is tükrözik, amelyek az Egyesült Államok globális gazdasági szerepvállalásának eredményeiről, illetve az ország ideális külpolitikai céljairól kérdezik a választókat: 73% szerint árt az amerikai gazdaságnak az amerikai cégek által létrehozott munkahelyek külföldre helyezésre, 81% szerint pedig az amerikai munkahelyek megőrzése a külpolitika legfontosabb feladatai közé tartozik.

Nem elhanyagolható részlet továbbá, hogy a felmérés ékes bizonyítéka a Trump-kampány szakértői véleményeket (és alkalmanként tényeket) hanyagoló köznépi fókuszának is: a szóban forgó kérdésben a több ezer szakértőből álló Council on Foreign Relations megkérdezettjeinek csupán 29%-a ért egyet a szélesebb népességgel26 – vagyis Trump kétségkívül inkább az emberek érzelmeire hagyatkozik, a teoretikusokat pedig meghagyja másoknak.

Trump kereskedelemmel kapcsolatos nézetei és programja tehát, bár nagy vonalakban nem tükrözik az átlag amerikai álláspontját, részleteiben azonban nagyon is mainstreamnek mondhatók, valamint az elnöki kampány szempontjából potenciálisan hasznosítható érzelmekre apellálnak. Kína gazdasági és katonai értelemben is egy Amerika felé (sokak szerint fölé) törő hatalomként él a köztudatban, az ezzel járó, különböző létkérdéseket érintő aggályok pedig kellően egyszerű összefüggésekre épülnek ahhoz, hogy az egyébként a szabadkereskedelmet támogatók körében is egy politikailag potens ellenségképpé tegyék az ázsiai országot, amelynek megerősödése, és azon keresztül az amerikai munkavállalókra gyakorolt kedvezőtlen hatásai, kisebb mértékben Obama elnökhöz és pártjához, és teljes mértékben a Trump által elsődleges nemzeti sorsrontóként megjelölt politikai establishmenthez köthető. Emellett Trump államokra és választókerületekre lebontott választási stratégiájának kulcseleme lehet a „Rozsdaövezet” leszakadó iparvidékein található Lexington: The View from the Rustbelt. Even workers protected by trade tariffs feel angry and neglected. The Economist. 2016. március 17. <http://www.economist.com/news/united-states/21695075-even-workers-protected-trade-tariffs-feel-angry-and-neglected-view-rustbelt > Hozzáférés: 2016. augusztus 8.; Alex Seitz-Wald: Why Trade Matters in the Rust Belt. MSNBC, 2016. március 12. <http://www.msnbc.com/msnbc/why-trade-matters-the-rust-belt > Hozzáférés: 2016. augusztus 8.

25 Richard Wike (2016. március 30.).

26 Pew Research Center (2013. december 3.).

24

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

8

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T csalódott és dühös szavazók arról való meggyőzése, hogy ellenfelével ellentétben ő nem a nagyvállalatok, hanem az amerikai munkások érdekeit képviseli. Ehhez nem elhanyagolható precedens, hogy a szabadkereskedelemmel szemben hasonló módon és mértékben kritikus Bernie Sanders számára ennek az üzenetnek a sulykolása Michigan államban meg is hozta a kívánt eredményt Hillary Clintonnal szemben; győzelme az előválasztási verseny egyik legnagyobb meglepetését produkálta. Úgy tűnik tehát, hogy Trump szerint a választók valójában nem is úgy gondolkodnak a szabadkereskedelmi egyezményekről, ahogy azt a közvélemény-kutatóknak eddig vallották. Az általa kínált narratíva szerint, jóllehet, a NAFTA és a TPP elméletben az Egyesült Államok számára előnyös megállapodások látszatát keltik a többség szemében, de, ahogy azt az emberek is láthatóan érzik, a gyakorlatban amerikai munkahelyek megszűnéséhez vezetnek, összességében „rossz szájízt hagyva” maguk után az általuk szolgálni hivatott lakosságban. Hogy ez a pszichológiai stratégia intuíció vagy számítás eredménye, mellékes részlet; a lényeg, hogy kétségkívül működik: A választók többsége a gazdaság (53%), valamint a munkahelyteremtés- és védelem (52%) terén egyaránt jobban bíznak Trumpban, mint Clintonban.27 Ennek fényében pedig nem ok nélkül hangoztatja a republikánus jelölt, hogy az ő hangja az embereké is.

9

Lydia Saad: Trump Leads Clinton on Top-Ranking Economic Issues. Gallup. 2016. június 2. <http://www.gallup.com/poll/192104/trump-leads-clinton-top-ranking-economic-issues.aspx > Hozzáférés: 2016. augusztus 10.

27

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu