AJRC-Elemzések 2016E07 Szálkai Kinga

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

AZ EURÁZSIAI UNIÓ JELENLEGI HELYZETE ÉS PERSPEKTÍVÁI

SZÁLKAI KINGA

AJRC-Elemzések 2016E07

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Baranyi Tamás Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: www.ajtk.hu/kutatas

© Szálkai Kinga, 2016 © Antall József Tudásközpont, 2016 ISSN 2416-1446

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.h

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T AZ EURÁZSIAI UNIÓ JELENLEGI HELYZETE ÉS PERSPEKTÍVÁI SZÁLKAI KINGA1

A posztszovjet gazdasági integráció témája az elmúlt években egyre gyakrabban jelenik meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó folyóiratok híradásaiban és elemzéseiben. Az eurázsiai integrációs folyamat 2010. január 1-jétől hatalmas léptekben halad előre az intézményesülés útján. Napjainkra az EAEU (Eurasian Economic Union, Eurázsiai Gazdasági Unió)2 égisze alatt egy, az Európai Unióra sokban emlékeztető struktúra alakult ki a közösség három kiemelt tagja, az EurAsEC-3, vagyis a Belarusz Köztársaság, a Kazah Köztársaság és az Orosz Föderáció, a korábbi megfigyelőből teljes jogú taggá vált Örményország, a több hónapos késedelemmel csatlakozó korábbi EurAsEC-tag Kirgizisztán, valamint a jelenleg is átmeneti helyzetben lévő Tádzsikisztán3 részvételével. A gyorsan épülő integráció az elmúlt évek során EurAsEC (Eurasian Economic Community, Eurázsiai Gazdasági Közösség)4 néven vámunióból közös gazdasági térré fejlődött, ami azzal is együtt járt, hogy megszüntették a határellenőrzéseket a tagállamok között. Az elvben látványos gyorsasággal intézményesülő szervezet 2015. január 1-jén hivatalosan megszűnt, és átadta helyét az Eurázsiai Gazdasági Uniónak. Az Európai Unió 35 év alatt jutott el a vámunió létesítését célként kitűző Római Szerződéstől a gazdasági unió létrejöttét kimondó Maastrichti Szerződésig. Az EAEU ugyanezt az integrációs folyamatot elvben kevesebb, mint egy évtized leforgása alatt hajtotta végre – ami számos gazdasági kérdést vethet fel az integráció hatékonyságát, tényleges megvalósulását és valós sikerességét illetően.

A gazdasági kérdések mellett azonban jelenleg nagyobb jelentőségűként jelennek meg a politikai kérdések a posztszovjet integrációt illetően.

A Moszkva által irányított folyamat értékelése gyakran negatív konnotációt hordoz, nemcsak az egyes szakértők, hanem ismert politikusok A szerző az Antall József Tudásközpont kutatója.

Az EAEU hivatalos oldala. <http://www.eaeunion.org/ > Hozzáférés: 2015. július 8.

Bár Kirgizisztán és Tádzsikisztán teljes jogú tagja volt az EAEU-t megelőző EurAsEC integrációnak, az EAEU megalakulásakor nem váltak automatikusan taggá. A kirgiz csatlakozási szerződést 2014 decemberében írták alá, majd 2015. augusztus 12-én Kirgizisztán is az EAEU teljes jogú tagjává vált. Lásd az Eurázsiai Gazdasági Bizottság hivatalos honlapja: Кыргызстан присоединился к Евразийскому экономическому союзу. <http://www.eurasiancommission.org/ru/nae/news/ Pages/12-08-2015-1.aspx > Hozzáférés: 2015. szeptember 2. Tádzsikisztán határozottan kifejezte szándékát a csatlakozásra, a tárgyalások jelenleg is folynak.

4 Az EurAsEC hivatalos oldala.

1

2

3

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

3

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T részéről is, akik már több alkalommal utaltak rá, hogy a gazdasági integráció leple alatt véleményük szerint a szovjet gazdasági hatalom újjáépítése zajlik. Az egyik leghíresebb ilyen nyilatkozat Hillary Clintontól származik, eszerint „Ez egy lépés afelé, hogy reszovjetizálják a térséget. Természetesen nem így fogják nevezni. Vámuniónak nevezik, Eurázsiai Uniónak nevezik, és így tovább. De ne kövessünk el hibákat! Tudjuk, hogy mi a cél, és azon dolgozunk, hogy hatékony eszközökkel lelassítsuk vagy megelőzzük a megvalósítását.”5 Más, a posztszovjet integráció hatásait Európa szempontjából negatívan értelmező szakértők szerint az Európai Unió eurázsiai versenytársának megjelenése körvonalazódik a posztszovjet integráció keretei között. Ezt a megközelítést igen aktuálissá tette az Ukrajnáért folytatott küzdelem az Európai Unió és az EurAsEC között.6 A másik uralkodó álláspont szerint viszont az EAEU integrációs törekvései nem vehetők komolyan, és a korábbi évtizedekben lezajlott posztszovjet integrációs kísérletekhez hasonlóan megrekednek majd a kimondott elvek és az aláírt megállapodások szintjén, gyakorlati eredmények, intézményesülés és végrehajtás nélkül.

Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy az EAEU 1) már jelenleg is több eredményt képes felmutatni, mint a korábbi posztszovjet integrációs törekvések; 2) komoly gazdasági szereplőként léphet fel a térségben, melynek gazdasági befolyásával az Európai Uniónak is számolnia kell.

Ehhez elsőként a korábbi posztszovjet integrációs törekvéseket mutatom be, és hasonlítom össze az EAEU eddig elért eredményeivel egy történeti áttekintés keretei között. A tanulmány második részében az EAEU jelenlegi intézményesültségi szintjét ismertetem, és megvizsgálom, hogy ez alapján mennyire feleltethető meg a szervezet a gazdasági integrációs formáknak. Az intézményesültség vizsgálata mellett azonban véleményem szerint az igazán döntő kérdés a gazdasági integráció valós mértéke, mellyel a kutatás harmadik szakaszában foglalkozom. Itt áttekintem az EAEU-tagok közötti kereskedelem főbb mutatóinak változását az intézményesültség előrehaladásával, majd a külső főbb gazdasági partnerekkel való viszonyt is megvizsgálom.

„There is a move to re-Sovietise the region. It’s not going to be called that. It’s going to be called a customs union, it will be called Eurasian Union and all of that. But let’s make no mistake about it.

We know what the goal is and we are trying to figure out effective ways to slow down or prevent it.”

Charles Clover: Clinton Vows to Thwart New Soviet Union. The Financial Times. 2012. december 6. <http://www.ft.com/intl/cms/s/0/a5b15b14-3fcf-11e2-9f71-00144feabdc0.html#axzz2q033yilh > Hozzáférés: 2015. július 9.

6 Lásd Olga Shumylo-Tapiola: Ukraine at the Crossroads: Between the EU DCFTA & Customs Union.

IFRI, Russia-NIS Center. Russie Nei Reports. 2012/11. 1–27.

5

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

4

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T A posztszovjet gazdasági integrációs törekvések története A posztszovjet gazdasági integrációs kísérletek közvetlenül a Szovjetunió felbomlását követően megindultak. A Szovjetunió megszűnését 1991. december 8-án Belovezsszkaja Puscsában kimondó dokumentum ugyanis már rendelkezett a Független Államok Közösségének (FÁK, Содружество Независимых Государств [СНГ]) létrehozásáról. A FÁK-hoz a 15 szovjet tagköztársaság közül 11 csatlakozott, csupán a balti államok és Grúzia döntött a kimaradás mellett (Grúzia 1993-ban mégis csatlakozott, majd 2008-ban kilépett a szervezetből). Türkmenisztán és Ukrajna alapító államként aláírta ugyan a szerződést, a ratifikáció azonban nem történt meg, és jelenleg mindkét állam társult tagként, de facto vesz részt a FÁK munkájában. A szervezet teljes struktúrája 1993-ra alakult ki, egyértelmű orosz dominanciával. Ebben az évben írtak alá szerződést a FÁK Gazdasági Szövetségének létrehozásáról. Az elkövetkező években hasonló szerződésekkel próbálták erősíteni a posztszovjet térség államainak gazdasági együttműködését.7 A szerződések közül az egyik legnagyobb jelentőségű a FÁK 11 államát (Azerbajdzsánt, Belaruszt, Grúziát, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Moldovát, Oroszországot, Örményországot, Ukrajnát, Üzbegisztánt és Tádzsikisztánt) összekapcsoló 1994-es szabadkereskedelmi egyezmény lett volna, aminek hatályba lépése azonban elmaradt.8 A posztszovjet térség 1995-ben hasonló ambiciózus kísérletnek volt tanúja: a régió első vámuniós törekvése fogalmazódott meg Oroszország, Belarusz és Kazahsztán között. Az együttműködés új koncepciót tükrözött: a többsebességes FÁK koncepcióját.9 Ekkorra nyilvánvalóvá vált, hogy a FÁK egészére kiterjedő gazdasági integráció létrehozása politikailag10 és gazdaságilag is komoly akadályokba ütközik, ezért a közösség legfejlettebb államai között igyekeztek megerősíteni az együttműködést. Bár a szerződés 1997-ben életbe is lépett, gyakorlati eredményeket nem tudott felmutatni.11 1999-ben újabb vámunió létrehozásáról folytatott elvi tárgyalásokat zárt le szerződés, ami emellett a közös gazdasági Sz. Bíró Zoltán: A FÁK-térség: Az integráció politikai esélyei. In: Sikerek és kudarcok: a FÁK-térség energetikai és integrációs dilemmái, 11–25. Szerk.: Novák Tamás. MTA VKI, Budapest, 2008. 4–5.

8 Free Trade Agreement between Azerbaijan, Armenia, Belarus, Georgia, Moldova, Kazakhstan, the Russian Federation, Ukraine, Uzbekistan, Tajikistan and the Kyrgyz Republic. World Intellectual Property Organization. <http://www.wipo.int/wipolex/en/other_treaties/details.jsp?treaty_id=423 > Hozzáférés: 2015. július 9.

9 Sz. Bíró, 6.

10 A FÁK 1991 és 2007 között 287 szerződést bocsátott ratifikációra, ezekből csupán 18-at, vagyis 6%-ot fogadtak el minden tagállamban. Idézi: Azar Aliyev—Christoph J. Schewe: The Customs Union of the Eurasian Economic Community (EurAsEC): Eurasian counterpart to the European Union (EU) or Russian Market Domination in Eurasia? <http://ejie2.ugr.es/esil-sedi-iel/images/ documents/EurAsEC-aliyev_schewe_esil.pdf > Hozzáférés: 2014. január 10. 3.

11 The Agreement on the Customs Union of January 20, 1995 (between Belarus, Kazakhstan and Russia). World Trade Organization. <http://rtais.wto.org/rtadocs/857/TOA/English/THE%20 AGREEMENT%20ON%20THE%20CUSTOMS%20UNION.docx > Hozzáférés: 2015. július 9.

7

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

5

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T tér kialakítására való szándékot is rögzítette Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország és Tádzsikisztán között.12 Az 1990-es évek számos integrációs törekvésének csupán két, gazdasági szempontból látványosnak tekinthető eredménye volt: az orosz-belarusz és az orosz-kazah viszony szorosabbra fűzése. Moszkva és Minszk 1992-ben szabadkereskedelmi egyezményt kötött egymással,13 majd 1996-ban létrehozták az orosz-belarusz közösséget, amit 1997-ben unióvá fejlesztettek tovább.14 A belarusz külkereskedelem nagy része ténylegesen Oroszországgal folyt, és folyik napjainkban is (2014-ben a belarusz export 45%-a irányult Oroszország felé, míg az import 52,5%-a innen származott).15 Kazahsztán esetében szintén 1992-ben történt meg a szabadkereskedelmi egyezmény aláírása, itt azonban nem lépett magasabb szintre az integráció, és az Oroszországgal folytatott külkereskedelem volumene sem vált olyan számottevővé, mint Belarusz esetében (2014ben a kazah export 7%-a irányult Oroszország felé, míg az import 36,2%-a származott innen).16 Ezek az eredmények azonban csak elvben mutatják a szoros bilaterális kapcsolatok gyors kialakulását – ezekben az esetekben ugyanis valóban a szovjet politikai és gazdasági függés újjáépítéséről, újraintézményesítéséről van szó. Összességében elmondható, hogy az 1990-es évek Moszkva irányította multilaterális gazdasági integrációs törekvései nem jártak sikerrel, a belarusz unió és a kazah szabadkereskedelmi egyezmény pedig csupán politikailag és gazdaságilag függő helyzetben lévő államok Oroszországtól való függésének intézményesítését jelentették.

A 2000-es évtized első szakasza a korábban megjelenő integrációs törekvések „felmelegítéséről” és továbbfejlesztési kísérletekről szólt. 2000-ben Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország és Tádzsikisztán részvételével létrejött az EurAsEC. (Üzbegisztán 2006-ban csatlakozott a szervezethez, majd 2008-ban felfüggesztette részvételét az EurAsEC intézményeiben.) 2002-ben Moldova, majd 2003-ban Örményország csatlakozott megfigyelőként a szervezethez. 2003-ban az EurAsEC megfigyelői státuszt kapott az ENSZ Közgyűlésében. A szervezet Agreement on a Customs Union and a Common Economic Zone of 26 February 1999 (between Belarus, Kazakhstan, Kyrgyzstan, Russia and Tajikistan). World Intellectual Property Organization. <http://www.wipo.int/edocs/lexdocs/treaties/en/acucez/trt_acucez.pdf > Hozzáférés: 2015. július 9.

13 Agreement Between the Government of Russian Federation and the Government of Republic of Belarus on Free Trade, November 13, 1992. World Trade Organization. <http://rtais.wto.org/ rtadocs/828/TOA/English/RF-RB%20FTA_text%20with%20protocols.doc > Hozzáférés: 2015. július 9.

14 Helena Yakovlev-Golani: Two Decades of the Russian Federation’s Foreign Policy in the Commonwealth of Independent States: The Cases of Belarus and Ukraine. The European Forum at the Hebrew University of Jerusalem, Working Papers. 2011. 18.

15 Belarus Country Profile, 2014. World Trade Organization. <http://stat.wto.org/CountryProfiles/ BY_E.htm > Hozzáférés: 2015. július 9.

16 Kazakhstan Country Profile, 2014. World Trade Organization. <http://stat.wto.org/ CountryProfiles/KZ_E.htm > Hozzáférés: 2015. július 9.

12

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

6

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T fő célkitűzése a gazdasági integráció létrehozása és egyre szorosabbra fűzése volt, új tagok bevonásával.17 Megalakulása után az EurAsEC látszólag, a többi hasonló törekvéshez hasonlóan, nem bizonyult jelentős gyakorlati előrelépésnek a posztszovjet integráció területén. 2003-ban Oroszország, Belarusz, Kazahsztán és Ukrajna új integrációs szerződést írt alá egy posztszovjet közös gazdasági tér kialakítására.18 A tervezet megvalósításának kudarca már 2004-ben, az ukrán narancsos forradalom külpolitikai irányváltását követően egyértelművé vált.

Az évtized második szakaszában azonban fordulat következett be, az EurAsEC tevékenységéhez kapcsolódva megkezdődött a valós gazdasági integráció alapjainak megteremtése. 2006-ban Oroszország és Kazahsztán létrehozta az Eurázsiai Fejlesztési Bankot, melynek fő célkitűzései közé tartozik a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok szorosabbra vonása a tagállamok között, illetve az eurázsiai integráció támogatása. A regionális fejlesztési bank az új évtized elejére tagjainak kibővülésével valódi jelentőséget nyert: Örményország és Tádzsikisztán 2009-ben, Belarusz 2010-ben, Kirgizisztán pedig 2011-ben csatlakozott.

2013 óta az OECD hivatalosan is a multilaterális pénzügyi intézmények között tartja számon az Eurázsiai Fejlesztési Bankot. A bank jelentőségét a regionális integrációban az is mutatja, hogy a 2009-ben létrejött EurAsEC Válságkezelő Alap (EurAsEC Anti-Crisis Fund), kezeléséért is ez az intézmény a felelős.19 Az EurAsEC égisze alatt meginduló valós integrációs törekvések a válságkezelő alap létrehozása mellett további fontos elemeket is tartalmaztak. 2007-ben Oroszország, Belarusz és Kazahsztán egy újabb vámunió létrehozásáról döntött, ami ebben az esetben jóval messzebb terjedt az elvi alapok lefektetésénél. Ugyanebben az évben aláírták a Vámunió Bizottságának megalapításáról szóló dokumentumot is.20 2009-re a három állam megegyezésre jutott a gazdasági integráció kiépítésének szakaszairól, illetve az egyes szakaszok elérésének tervezett időpontjáról. A tervek szerint a vámunió bevezetését a közös gazdasági tér létrehozása követi, a végleges cél pedig egy Eurázsiai Unió létrehozása lett. Az Eurázsiai Unió az elképzelések szerint szoros együttműködést, közös gazdasági teret hoz majd létre az Európai Unióval.21 A tervezést Az EurAsEC hivatalos oldala.

Free Trade Agreement between Ukraine, Belarus, Kazakhstan and the Russian Federation. World Trade Organization. <http://rtais.wto.org/rtadocs/579/TOA/English/FTA%20Ukraine%20-%20 Common%20Economic%20Zone_ToA.doc > Hozzáférés: 2015. július 9.

19 About the Bank. Eurasian Development Bank. <http://www.eabr.org/e/about/ > Hozzáférés: 2015. július 9.

20 Igor Krotov: Customs Union between the Republic of Belarus, the Republic of Kazakhstan and the Russian Federation within the framework of the Eurasian Economic Community. World Customs Journal. 2011/2. 130.

21 Eurasian Economic Integration: Facts and Figures, 2013. Eurasian Economic Comission. <http:// www.eurasiancommission.org/ru/Documents/broshura26Body_ENGL_final2013_2.pdf > Hozzáférés: 2015. július 9. 7.

17

18

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

7

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T a végrehajtás megindítása követte: 2010. január 1-jén bevezették a vámuniót a közös vámkódex életbe léptetésével, majd 2012. január 1-jén az egységes gazdasági tér létrehozására is sor került. Az Eurázsiai Unió 2015. január 1-jén alakult meg, szigorúan követve a tervezés során kitűzött határidőket.22 Mindezek alapján levonható tehát a következtetés, hogy a posztszovjet integráció korábbi kísérleteivel ellentétben az EAEU égisze alatt, a szervezet három legfejlettebb állama részvételével létrejövő integráció nemcsak elvi nyilatkozatokra és csupán papíron létező szerződésekre épül, hanem az intézményesülés folyamata is megindult. A posztszovjet integrációs kísérletek történetének áttekintése választ ad tehát első feltételezésemre, és igazolja, hogy az EAEU keretei között zajló integráció már napjainkra meghaladta a korábbi kísérletek eredményeit, még azzal együtt is, hogy a FÁK 2011-ben úgy döntött, hogy újra megkísérli a szabadkereskedelmi övezet létrehozását.23

Az Eurázsiai Unió intézményesülése Az Eurázsiai Unió intézményesülési folyamata tehát, különösen a korábbi posztszovjet integrációs törekvésekkel összehasonlítva, rohamléptekkel halad. Az EAEU magját a vámunió és az egységes eurázsiai gazdasági tér képezi, melyek létrehozásában a korábban EurAsEC-3 néven emlegetett triád, Oroszország, Belarusz és Kazahsztán játszott kulcsszerepet. Bár az EurAsEC-nek hivatalosan Kirgizisztán és Tádzsikisztán, valamint egy rövid ideig Üzbegisztán is tagja volt, az integráció főbb mérföldkövei egyértelműen a triádhoz kötődtek.

A regionális gazdasági integráció alapjainak lerakása már az 1999-es vámunióról és közös gazdasági térről szóló szándéknyilatkozatban megkezdődött. Eszerint a gazdasági integráció első szakaszában a szabadkereskedelmi övezet kritériumainak való megfelelés volt a cél. Ez elsősorban a vámok és a mennyiségi korlátozások lebontását jelenti a tagállamok között, továbbá az indirekt adózás közös rendszerének bevezetését, illetve az adminisztratív, fiskális és egyéb akadályok eltörlését az áruk szabad áramlása érdekében. A második szakaszban a vámunió létrehozását tűzték ki célul. Ennek főbb elemei az egységes vámterület kialakítása, a határellenőrzés eltörlése a belső határokon, illetve a gazdasági és kereskedelmi szabályozások egyesítése voltak. Ezt a fejlettségi szintet 2011 nyarán érte el az EurAsEC-3. A harmadik szakasz, ahová 2012. január 1-jével elvben szintén eljutott az integráció, az egységes gazdasági Eurasian Economic Integration: Facts and Figures, 2013.

Treaty on a Free Trade Area between Members of the Commonwealth of Independent States (CIS), October 18, 2011. World Trade Organization. <http://rtais.wto.org/rtadocs/762/TOA/ English/FTA%20CIS_Text%20with%20protocols.docx > Hozzáférés: 2015. július 9. 18.

22

23

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

8

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T tér, mely azt feltételezi, hogy megvalósul a négy alapszabadság, vagyis a javak, a tőke, a szolgáltatások és az egyének szabad áramlása. A negyedik szakasz a gazdasági unió létrehozása volt, ami – legalábbis szerződéses alapját tekintve – 2015. január 1-jén lépett életbe. Ez azt feltételezi, hogy a tagállamok közös gazdaságpolitikát követnek, és a négy alapszabadság megvalósulásán túl megindul a nemzetek közötti jogharmonizáció, valamint további közös politikák alakulnak ki, különösen a társadalmi és a tudományos-technológiai szférában.24 Az EurAsEC-3 hivatalosan 2011. július 1-jén érte el a teljesen kialakult vámunió szintjét. A vámunió definíciója az OECD szerint a következő: „olyan megállapodások országok között, melyben a részes felek két dologról állapodnak meg: 1) az áruk szabad kereskedelméről az országok között, és 2) közös külső vámról a világ többi részéből érkező importtal szemben.”25 Ez a következő dokumentumok életbe lépésével valósult meg:26 2010. január 1-jén életbe lépett az • Egyezmény az integrált vámtarifákról; • Egyezmény az alkalmazott vámkvóták feltételeiről és me­cha­nizmusáról; • Jegyzőkönyv az importvámok alkalmazásáról különleges esetekben; • Jegyzőkönyv a vámkivételekről • Jegyzőkönyv a vámpreferenciák közös rendszerével kapcsolatos előírásokról; • Jegyzőkönyv a vámuniós vámpreferenciák integrált rendszeréről; • Egyezmény az integrált nem-vámjellegű intézkedésekről harmadik országok tekintetében; • Egyezmény az áruk külkereskedelmével kapcsolatos intézkedések bevezetéséről és alkalmazásáról az integrált vámterületen harmadik országok tekintetében; • Egyezmény az áruk külkereskedelmével kapcsolatos licensz­sza­bá­lyok­ról; • Egyezmény az áruk bejelentési eljárásáról; • Egyezmény a vámok kiszámításáról és kifizetéséről a vámunió Eurasian Economic Integration in Progress, 2013. The Embassy of the Russian Federation to the Tepublic of Kazakhstan. <http://www.rfembassy.kz/eng/lm/integracija/evraziiskaya_integraciya/ > Hozzáférés: 2014. január 2.

25 Glossary of Statistical Terms. OECD. <http://stats.oecd.org/glossary/detail.asp?ID=3130 > Hozzáférés: 2014. január 2.

26 Customs Union Legislation: Prospects for Enactment, 2010. Deloitte. <http://www.deloitte. com/assets/Dcom-Kazakhstan/Local%20Assets/Documents/T&L/En/Customs%20 review_%D0%A2%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%B6%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D1%8B%D0%B9%20%D0%BE%D0%B1%D0%B7%D0%BE%D1%80/2010/Customs%20 union%20legislation_Feb2010_en.pdf > Hozzáférés: 2014. január 2. 4–6.

24

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

9

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

• • • • • •

tagállamaiban; Egyezmény a vámellenőrzésről a vámunió tagállamaiban; Egyezmény a vámeljárásokról és rezsimekről; Jegyzőkönyv az értékszabályok egységes alkalmazásáról a vámuniós államok exportját és importját tekintve; Egyezmény a vámuniós államok export- és importértékének beje­lentéséről; Jegyzőkönyv a vámszabályozásokat érintő információcseréről Bel­ arusz, Kazahsztán és Oroszország vámhivatalai között; Egyezmény a fejlődő és legkevésbé fejlett országokból származó áruk eredetének meghatározásáról.27

2010. július 1-jén • Életbe lépett a közös vámkódex; • Megszűnt a határellenőrzés Belarusz és Oroszország között; • Megszűnt a vámellenőrzés a Belarusz és Oroszország között áramló, ilyen eredetű áruk tekintetében, illetve az olyan árukkal kapcsolatban, amelyek ezen államokban szabadon áramolhatnak; • Megszűnt a vámellenőrzés a Belaruszból, Kazahsztánból és Oroszországból származó javak tekintetében.

2011. július 1-jén • A kazah-orosz határon új típusú ellenőrzést vezettek be; • Megszűnt a vámellenőrzés azon más országokból származó áruk tekintetében, melyek szabadon áramolhatnak Belaruszban, Kazahsztánban és Oroszországban.28 Az egyezmények, jegyzőkönyvek és rendelkezések azt mutatják, hogy az EurAsEC-3 vámunió fő szerződéses keretei megfelelnek a vámunió fogalmának, vagyis biztosítják az áruk szabad áramlását a tagállamok között, illetve létrehozták a térségbe harmadik országokból beáramló árukra vonatkozó közös szabályozást a vámok, vámjellegű és nem vámjellegű korlátozások tekintetében.

Az egységes gazdasági tér szerződéses kereteinek implementációja a gyakorlatban jelenleg is folyamatban van. A keret elemei a következő szerződések: • Egyezmény a verseny egységes elveiről és szabályairól; • Egyezmény a mezőgazdaság állami támogatásának egységes szabályozásáról; • Egyezmény az ipari támogatásokra vonatkozó egységes szabá27 28

Krotov, 132–133.

Deloitte, 4–6.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

10

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T lyozásról; • Egyezmény a vasúti szállításról; • Egyezmény a szolgáltatások és a befektetések kereskedelméről az egységes piac tagállamaiban. Az egyezmény a nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény elvét vezeti be ezen területeken, de bizonyos kivételeket is fenntart.

• Egyezmény a szellemi tulajdonjogok védelmének egységes alapelveiről; • Egyezmény a technikai szabályozások egységes alapelveiről és szabályairól; • Egyezmény a közbeszerzésekről; • Egyezmény a vendégmunkások és családtagjaik jogi státuszáról; • Egyezmény a harmadik országból érkező illegális migráció elleni együttműködésről; • Egyezmény a közös koordinált makroökonómiai politikáról; • Egyezmény a közös valutapolitikáról; • Egyezmény a tőke szabad áramlásáról a pénzügyi piacokon; • Egyezmény a természeti monopóliumokkal kapcsolatos tevékenységeket szabályozó egységes elvekről és szabályokról; • Egyezmény az energiaiparral kapcsolatos természeti monopóliumok szolgáltatásaihoz való hozzáférésről; • Egyezmény a gázvezeték-infrastruktúrával kapcsolatos természeti monopóliumok szolgáltatásaihoz való hozzáférésről; • Egyezmény az egységes olaj- és olajszármazékpiacok irányításáról, működéséről és fejlesztéséről.29 Az egyezmények áttekintéséből levonható a következtetés, hogy teljesítésük esetén a 2015-ben lejáró határidők után valóban megvalósul az egységes piacra jellemzően az áruk, a tőke, a szolgáltatások és az egyének szabad áramlása. Egyes területeken az EU-nál is progresszívabb módon jelennek meg az integrációs törekvések, mint például az energiapolitika és a migráció kérdései esetében.

A 2015. január 1-jén életbe lépő EAEU Szerződés alapvetően nem változtatta meg az integráció addigi szerződéses alapjait, amiket a vámunió és az egységes eurázsiai gazdasági tér létrehozása során raktak le. Az EurAsEC formális megszűnése azonban az intézményrendszer teljes körű átalakításához vezetett. Az Eurázsiai Unió (EAEU) intézményrendszere más regionális gazdasági integrációkhoz, köztük az Európai Unióhoz hasonlóan épül fel – bár az EurAsEC korábbi felépítésével összehasonlítva (mely még tartalmazott egy parlamenti jellegű plenáris szervet, az 29

Eurasian Economic Integration: Facts and Figures, 2013.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

11

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T Interparlamentáris Közgyűlést), azt a tendenciát mutatja, hogy fejlődése során igyekszik valamelyest eltérni a bevett modellektől. Az Eurázsiai Unió Szerződésében meghatározott főbb intézményei a Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács, az Eurázsiai Kormányközi Gazdasági Tanács, az Eurázsiai Gazdasági Bizottság és az Eurázsiai Unió Bírósága. A közösségi bank szerepét de facto az Eurázsiai Fejlesztési Bank tölti be, melynek minden tagállam tagja.30 Az integráció legmagasabb szintű szerve a Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács, melynek tagjai a jelenlegi öt tagállam államfői: Örményország részéről Szerzs Szargszjan, Belarusz részéről Aljakszandr Lukasenka, Kazahsztán részéről Nurszultan Nazarbajev, míg Kirgizisztánt Almazbek Atambajev, Oroszországot pedig Vlagyimir Putyin képviseli.

Az évente egyszer ülésező, de rendkívüli esetben többször is összehívható Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács feladata a stratégiai döntések meghozatala, az integráció fejlődési irányainak meghatározása, illetve a kitűzött célok megvalósításának elősegítése. A Legfelsőbb Tanács határozza meg emellett az új tagállamok és megfigyelő státuszú államok felvételének körülményeit, a tagok költségvetési hozzájárulásának arányát, fogadja el a költségvetés végleges változatát, és felel a szervezet nemzetközi kapcsolataiért, beleértve a nemzetközi szerződések aláírását. Számos kinevezési jogköre közé a Bíróság bíráinak kinevezése is beletartozik. Döntéshozatala konszenzuson alapul.31 Az Eurázsiai Kormányközi Gazdasági Tanács tagjai a tagállamok miniszterelnökei, jelenleg Hovik Abrahamjan, Andrej Kobjakov, Karim Maszimov, Temir Szarijev és Dmitrij Medvegyev. A Tanács üléseit szükség szerint, de legalább évente kétszer hívja össze. Tagállami vagy elnöki kezdeményezést követően rendkívüli ülések is lehetségesek. A napirendet a tagállamok javaslatai alapján az Eurázsiai Gazdasági Bizottság állítja össze. A Tanács legfőbb feladata a Szerződés végrehajtásának biztosítása és a költségvetés előzetes elfogadása, döntéshozatala konszenzusos módon történik.32 Az Eurázsiai Bizottság az EAEU állandó végrehajtó szerve, mely két alszervből, a Bizottság Tanácsából és Kollégiumából áll. A Bizottság Tanácsa egy politikai jellegű szerv, melynek tagjai a miniszterelnök-helyettesek, szerepe pedig főként felügyeletinek tekinthető. Emellett feladata a Legfelsőbb Tanács által megjelölt irányelvek és más, a szervezet által létrehozott jogi szabályozások végrehajtása és továbbfejlesztése, Eurasian Economic Integration in Progress, 2013.

Az Eurázsiai Unió Szerződése (Договор о Евразийском экономическом союзе), 2014. május 29.

11., 12., 13. cikk. ConsultantPlus. <http://www.consultant.ru/document/cons_doc_LAW_163855/ > Hozzáférés: 2015. szeptember 4.

32 Az Eurázsiai Unió Szerződése. 15., 16., 17. cikk.

30 31

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

12

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T illetve a költségvetés alacsonyabb szinten történő előzetes elfogadása és a Kollégium felügyelete is. A Bizottság valódi végrehajtó alszerve a Kollégium, ami főként szakmai alapokra épül, és az Európai Unió Bizottságára emlékeztető felépítéssel rendelkezik. Fő feladatait az EAEU Szerződés 1. melléklete szabályozza. Eszerint a Bizottság szerepe, hogy lehetővé tegye az EAEU mindennapi működését, illetve terveket dolgozzon ki a belső integráció fejlesztésére. A Bizottság fő felelősségi területei a következők: • vámokkal és nem vámjellegű kereskedelmi akadályokkal kapcsolatos intézkedések; • további vámügyi rendelkezések; • technikai szabályozások; • egészségügyi, növény-egészségügyi és állategészségügyi intézkedések; • importvámok fizetése és elosztása; • kereskedelmi rezsimek létrehozása harmadik országokkal; • statisztikák az integráció belső és külkereskedelmét illetően; • makrogazdasági politikák; • versenypolitika; • ipari és mezőgazdasági támogatások; • energiapolitika; • természeti monopóliumok; • állami és önkormányzati közbeszerzés; • kölcsönös áru- és befektetéskereskedelem; • közlekedés és szállítás; • valutapolitika; • szellemi tulajdonjogok védelme; • munkaerőáramlás; • pénzügyi piacok.33 Ezeken a területeken a Bizottság Kollégiumának biztosai gyakorolnak jogköröket, akik több felsorolt témakörért is felelősek lehetnek. A biztosok számáról, kinevezéséről és felelősségi területeiről a Legfelsőbb Tanács dönt. Mandátumuk négy évre szól, és meghosszabbítható. A Kollégium elnökségét a tagállamok az orosz abc sorrendjében, szintén négy éves időtartamra, de hosszabbítási lehetőség nélkül töltik be. A biztosok nem a tagállamok érdekeit képviselik, az EU biztosaihoz hasonlóan azoktól függetlenül tevékenykednek, munkájukra szigorú szabályozások vonatkoznak. Jelenleg az elnök mellett tizenhárom biztos tagja a Kollégiumnak, Eurasian Economic Community Integration Committee Secretariat: EurAsEC Today. Moszkva, 2013. <http://www.evrazes.com/i/data/item7618-1.pdf > Hozzáférés: 2015. szeptember 3. 26.

33

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

13

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T akik közül a három örmény és a két kirgiz tag nem rendelkezik saját felelősségi területtel.

A Bizottság Tanácsa konszenzussal dönt, míg a Kollégium esetében bizonyos kérdésekben kétharmados minősített többség szükséges a döntéshozatalhoz – kivéve a Legfelsőbb Tanács által megjelölt különösen fontos kérdéseket, ahol az elfogadás feltétele szintén az egyhangúlagos egyetértés. A Bizottság döntései lehetnek kötelező erejűek, illetve technikai és szervezeti jellegűek, vagyis nem kötelezőek a tagállamok számára. A tagállamok vétója a bizottsági döntéshozatal során a kérdés magasabb szintre kerülését eredményezheti. A Bizottság számos tanácsadó szervet hozott létre, melyek szakmai területeken segítik munkáját.

A szerv székhelye Moszkva.34 Az Eurázsiai Unió Bírósága az EAEU Szerződés és a hozzákapcsolódó jogi szabályozások, illetve a szervezetet érintő nemzetközi jogi kérdések egységes alkalmazásáért felelős. Minden tagállam két bírót delegál, akiket a Legfelsőbb Tanács nevez ki. Mandátumuk kilenc évre szól. A Bíróság székhelye Minszkben található.35 Összefoglalásul elmondható tehát, hogy az EAEU, illetve az égisze alatt megvalósuló vámunió és egységes gazdasági tér nemcsak meghaladja a korábbi posztszovjet integrációs kísérletek szerződéses és intézményesült eredményeit, de célkitűzéseit és intézményi felépítését tekintve az Európai Unióhoz is meglehetősen hasonlónak mondható. Azt a kérdést azonban, hogy az EAEU, illetve három legfejlettebb államának integrációja komoly gazdasági szereplőként léphet-e fel a térségben, melynek gazdasági befolyásával az Európai Uniónak is számolnia kell, az integráció megvalósulására utaló statisztikai adatok összehasonlítása válaszolhatja meg.

Az Eurázsiai Unió aktuális gazdasági jelentősége Az EAEU államai által elfoglalt terület nagysága több mint 20 millió km2, ami a Föld felszínének kb. 15%-át teszi ki. Népességük összesen 179 millió fő, össz-GDP-jük megközelíti a 2,5 milliárd USD-t, áruforgalmuk pedig meghaladja a 900 milliárd USD-t.36 Az integráció jelentős nyersanyag- és energiahordozó-készletekkel, valamint hatalmas mezőgazdasági és ipari potenciállal rendelkezik. Mindezen adatok arra utalnak, hogy a közösség, különösen a gyors és nagymértékű intézményesülés megvalósulása

Az Eurázsiai Unió Szerződése: I. melléklet.

Az Eurázsiai Unió Szerződése: 19. cikk.

Eurasian Economic Integration: Facts and Figures, 2014. Eurasian Economic Commission. <http:// www.eurasiancommission.org/en/Documents/broshura26_ENGL_2014.pdf > Hozzáférés: 2015. szeptember 4. 12–13.

34

35

36

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

14

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T következtében, komoly gazdasági szereplőként léphet fel a térségben, melynek befolyásával az Európai Uniónak is számolnia kell.

Az EAEU államainak alapvető jellemzői Belarusz

Kazahsztán

Oroszország

207,6

2724,9

17 100,0

Népesség (millió fő)

9,5

17,4

146,3

GDP (mrd USD)

75,9

212,2

1880,6

Ipari termelés (mrd USD)

65,2

103,2

1143,2

Mezőgazdasági termelés (mrd USD)

12,8

14,0

111,3

Külkereskedelmi forgalom (mrd USD)

77,2

119,4

786,9

Kőolaj-kitermelés (millió tonna)

-

80,8

525

Földgázkitermelés (mrd m3)

-

43,2

639,2

Terület (ezer km ) 2

Örményország

Kirgizisztán

29,7

199,9

3

5,9

10,9

7,4

Ipari termelés (mrd USD)

3,1

3,1

Mezőgazdasági termelés (mrd USD)

2,4

194,4

Külkereskedelmi forgalom (mrd USD)

5,9

7,6

Kőolaj-kitermelés (millió tonna)

-

81,8

Földgázkitermelés (mrd m )

-

42,4

Terület (ezer km ) 2

Népesség (millió fő) GDP (mrd USD)

3

Forrás: Az Eurázsiai Unió hivatalos honlapja.

URL: http://eaeunion.org/?lang=ru#about-countries, Hozzáférés: 2015. szeptember 4.

Az integráció sikerességének fokmérője azonban az intézményesültségen túl a gazdasági mutatók alakulása. Legalapvetőbb szinten a kereskedelmi mutatók mentén válik lehetségessé az egyes regionális integrációk valós integráltságának mérése. Az EAEU jelenlegi kereskedelmi mutatói azonban még nem tükröznek hosszabb távú tendenciákat, annál is inkább, mivel Örményország nem volt tagja az elődszervezetnek tekinthető EurAsEC-nek, Kirgizisztán pedig, bár részt vett a korábbi együttműködésben, alig pár hónapja térhetett vissza annak teljes jogú tagjaként.

Ebből az okból jelen elemzés csak az EAEU három vezető országa, a tulajdonképpeni EurAsEC-3, vagyis Oroszország, Belarusz és Kazahsztán kereskedelmi adatait vizsgálja. A kereskedelmi mutatók közül a bilaterális export és import értékeit vizsgálom, ezek révén elemezve az integráció tagállamai közötti kereskedelmi kapcsolatok szorosságát.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

15

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T 2009 és 2011 között a Belaruszból Oroszországba irányuló export 20%-kal növekedett, míg Kazahsztán esetében ugyanez a mutató 15%.

2011 folyamán az EurAsEC-3 összkereskedelme 2008-hoz viszonyítva 18,3%-kal nőtt, miközben a harmadik országokkal folytatott kereskedelem 2,39%-kal csökkent. 2011-ben a belső export 12,87%-kal, míg a belső import 28,52%-kal nőtt. A 2010-es és 2011-es mutatók összehasonlítása azt mutatja, hogy a vámunió növelte a kereskedelem diverzifikáltságát.37 Az EurAsEC-3 kereskedelmi mutatói az adott időszakban azonban határozott egyensúlytalanságokra engednek következtetni. Oroszország (mely egyébként a három állam össz-GDP-jének 88,73%-át teszi ki) dominanciája egyértelmű, a vizsgált években 50% körül részesedik a belső kereskedelemből, míg Belarusz átlagosan 32%-ban, Kazahsztán pedig 18%-ban.

Az EurAsEC-3-on belüli egyenlőtlenségek nem merülnek ki ennyiben.

EurAsEc belső kereskedelem, 2008–2011 EurAsEc-3 Év

Indikátor

2008

Belső kereskedelmi forgalom

2009

2010

2011

Belarusz

Kazahsztán

Oroszország

mrd USD

%

mrd USD

%

mrd USD

%

mrd USD

%

108,9

100

34,6

31,8

20,6

18,9

53,7

49,4

Belső export

54,1

100

10

20,2

6,4

11,8

36,8

68

Belső import

54,8

100

23,7

43,2

14,2

25,9

16,9

30,9

73

100

23,8

32,6

12,9

17,6

36,3

49,7

Belső export

36,5

100

7

19,3

3,6

9,9

25,9

70,9

Belső import

36,5

100

16,8

46

9,3

25,4

10,4

28,5

Belső kereskedelmi forgalom

93,4

100

29

31,1

18,9

20,2

46,4

49,7

Belső export

47,1

100

10,4

22,1

6

12,7

30,8

65,2

Belső import

46,2

100

18,7

40,3

12,9

27,9

15,7

33,9

Belső kereskedelmi forgalom

124,5

100

39,9

32,1

23,1

18,5

61,6

49,4

Belső export

62,3

100

14,3

23

7,3

11,8

40,6

65,2

Belső import

62,3

100

25,6

41,1

15,7

25,2

20,9

33,6

Belső kereskedelmi forgalom

Forrás: Alzhanova-Khitakhunov, The Customs Union…, 3.

A felvázolt adatok alapján látható, hogy Belarusz és Oroszország között a bilaterális kapcsolat erősebb, mint Kazahsztán és Oroszország között.

Kazahsztán számottevően kisebb mértékben részesül a közösségen belüli kereskedelemből, mint a másik két állam, a belarusz-kazah kapcsolatok pedig általában véve kevéssé jelentősek. Hiába továbbá a növekedés az összkereskedelem volumenében, az említett 2011-es esztendőben Alzhanova N. Sh.—Khitakhunov A. A.: The Customs Union of the Eurasian Economic Community: Analysis of Regional Integration. Advanced Research in Scientific Areas, International Virtual Conference. 2012/1. 2.

37

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

16

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T a három állam külkereskedelmének összesen csupán 13,64%-át tette ki az EurAsEC-3 keretében zajló kereskedelem.38 A táblázat tehát összességében pozitív fejlődést mutat az EurAsEC-3 gazdasági integrációját tekintve, a felvázolt adatok alapján elmondható, hogy az integráltság szintje a vizsgált időszakban növekedett, és a 2010-ben bevezetett vámunió pozitív hatásai is érzékelhetőek. Ki kell azonban emelni azt is, hogy a három tagállam kapcsolatai meglehetősen egyenlőtlenek, illetve, hogy az EurAsEC kereskedelem csak elhanyagolható részét teszi ki a három tagállam kereskedelmének. Az integráció tehát a belső kereskedelmi adatok alapján, a megfigyelhető növekedés39 ellenére, nem dominálja a tagállamok gazdasági működését. Elmondható tehát, hogy a gazdasági integráció valós mértéke nem képes követni az intézményesülés gyorsaságát és mélységét.

Erre a jelenségre további bizonyíték a WTO kimutatásaiban megtalálható statisztika, mely az államok öt legfőbb kereskedelmi export- és importpartnerét, illetve az adott partner arányát mutatja meg. A WTO adatai alátámasztják az Alzhanova-Khitakhunov-féle táblázatban megfigyelt negatívumokat, itt is megfigyelhető, hogy Kazahsztán kevésbé integrálódott a közösségbe a másik két tagállamnál, illetve, hogy a kazah-belarusz kapcsolat meglehetősen gyenge. Látható, hogy sem az export, sem az import esetén nem jelent fontos partnert a két állam egymás számára, sem 2006-ban, sem 2012-ben – tehát a vámunió pozitív hatása itt nem figyelhető meg. Mi több, a korábban említettek mellett számos egyéb olyan folyamat figyelhető meg a WTO adatai alapján, melyek egyáltalán nem támasztják alá a vámunió és az egységes piac bevezetésének feltételezett pozitívumait. Még a szoros kapcsolatban lévő Belarusz és Oroszország között is csökkenés figyelhető meg, Oroszország oldaláról a belarusz import részarányát illetően, míg Belarusz részéről mind az orosz export, mind az import területén. Kazahsztán sem az export, sem az import terén nem került be Moszkva öt legfőbb partnere közé.

Csupán fordított esetben figyelhető meg pozitív változás: Oroszország több mint 1%-kal növelte részarányát a kazah importban – ami szintén nem tekinthető számottevőnek. A tény, hogy Oroszország mind Belarusz, mind Kazahsztán számára elsődleges partner mind az export, mind az import terén, szintén nem jelent előrelépést, hiszen ez, amint az adatok mutatják, a vámunió és az egységes piac ötletének felmerülése előtt is pontosan ugyanígy alakult.

Alzhanova—Khitakhunov, 2.

A 2008-as globális pénzügyi válság emellett visszavetette az EurAsEC-3 mutatóit is, az átmeneti csökkenés a kereskedelem volumenében ennek is betudható. 2011-re azonban egyértelműen visszaállt a belső kereskedelem növekedése.

38

39

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

17

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T Az EurAsEC-en kívüli partnerek bevonása az elemzésbe tovább árnyalja a valós integráció hiányosságairól kialakuló képet. Az Európai Unió ugyanis 2006-ban és 2014-ben is egyértelműen a legfontosabb exportpartner szerepét töltötte be mindhárom állammal szemben, és az import területén is vezető szerepet játszott. Bár Belarusz és az orosz és kazah import esetében ugyanez a vezető szerep 2014-ben kisebb részarányt jelentett, az EU számottevően (34,9-ről 50,2-re) növelte részarányát a kazah exportban. Informális nyilatkozatokban és elemzésekben az EurAsEC részéről megjelenik célként Kína visszaszorítása a posztszovjet piacokról – a WTO adatai azonban ismételten nem azt mutatják, hogy az integráció sikereket ér el ebből a szempontból. Bár a belarusz export tekintetében Kína kiesett az öt legfontosabb partner köréből, Kína minden más szempontból jelentősen (több esetben 10% körül) növelte részarányát az EurAsEC-3 államok partnereként. A külső partnerekkel folytatott kereskedelem összrészaránya általánosan magas, általában magasabb, mint az integráción belüli kereskedelem részaránya. Az integráción kívüli államokkal folytatott kiemelkedően fontos partneri viszonyok, illetve a velük folytatott export és import több esetben növekvő, sőt, számottevően növekvő részaránya megerősíti azt az eddigi adatokból levont következtetést, hogy az EurAsEC-3 valós integráltságának mértéke messze elmarad az intézményesülés fokától.

Export, külső partnerek, 2006

Európai Unió

Belarusz

44,1%

1

Kazahsztán

34,9%

Oroszország

44,9%

Kína

Összesen

2,7%

4

46,8%

1

9,7%

4

44,6%

1

4,6%

2

49,5%

Export, külső partnerek, 2014

Európai Unió

Kína

Összesen

Belarusz

27,9%

2

-

-

27,9%

Kazahsztán

53,5%

1

17,4%

2

70,9%

Oroszország

45,8%

1

6,8%

2

52,4%

Import, külső partnerek, 2006

Európai Unió

Kína

Összesen

21,4%

2

1,7%

3

23,1%

Kazahsztán

27,7%

2

6,0%

3

33,7%

Oroszország

44,0%

1

7,4%

3

51,4%

Belarusz

Import, külső partnerek, 2014

Európai Unió 24,3%

2

Kazahsztán

19,5%

Oroszország

42,6%

Belarusz

Kína

Összesen

6,6%

3

30,9%

2

16,8%

3

36,3%

1

16,9%

2

59,5% Forrás: WTO Country Profiles

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

18

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T Következtetések Kutatásom elején két feltételezést fogalmaztam meg az EAEU tekintetében: 1) már jelenleg is több eredményt képes felmutatni, mint a korábbi posztszovjet integrációs törekvések; 2) komoly gazdasági szereplőként léphet fel a térségben, melynek gazdasági befolyásával az Európai Uniónak is számolnia kell.

Kutatásom során három szempontból tekintettem át a feltételezéseimmel kapcsolatos tényezőket, a posztszovjet integráció története, az intézményesültség és a megvalósult gazdasági integráció szempontjából. A történeti áttekintés és az intézményesültség esetében nagy mennyiségű adattal tudtam alátámasztani feltételezésem, az integráció történetének összehasonlító elemzése, az EAEU intézményrendszere, a vámunió és az egységes gazdasági tér keretszerződései mind abba az irányba mutatnak, hogy az integráció egyértelműen több eredményt tud felmutatni, mint a korábbi posztszovjet integrációs törekvések. Az intézményesülés fokának elemzése során arra az eredményre jutottam, hogy az integráció nagyon rövid idő alatt nagyon magas fokú intézményesülést volt képes elérni, amiben jelentős szerepet játszott az, hogy az Európai Unió mintáját vette alapul.

Ebből a szempontból tehát valóban elmondható, hogy adottak a feltételek ahhoz, hogy az EAEU (esetleg idővel más tagokkal is kibővülve) egy komoly gazdasági szereplővé váljon Eurázsiában, illetve később az Európai Unióhoz hasonló szervezetté válva annak vetélytársaként lépjen fel. (Ezt a jelenleg zajló ukrajnai események is alátámasztják.) Megemlíthető itt az is, hogy az EAEU jelenlegi szándéknyilatkozatai a rivalizálás helyett az együttműködés, a közös gazdasági tér létrehozásának irányába mutatnak az EU-val folytatott kapcsolatok terén.

Az EAEU relatív eredményessége a korábbi posztszovjet integrációs kísérletekkel szemben tulajdonképpen a valós gazdasági integráció szempontjából is elmondható, hiszen a korábbi kísérletek csak szándéknyilatkozatok és aláírt egyezmények formájában manifesztálódtak, végrehajtásuk nem valósult meg. A szervezet gazdasági jelentőségének vizsgálata azonban jóval ambivalensebb eredményeket hozott. A korábban szovjet függésen alapuló gazdasági kapcsolatok esetében nem meglepő az integrációs lépések gyorsasága, hiszen gyakorlatilag egy egykor létező rendszer megújulásáról, átstrukturálásáról van szó, mindezzel együtt is elmondható azonban, hogy sem az integráción belül, sem a külső partnerekkel folytatott kereskedelemben nem játszik akkora szerepet az EAEU, mint ahogyan az a gyors intézményesülési folyamatból kiindulva várható lenne.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

19

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T A kutatás elején ismertetett két szélsőséges álláspont közül ezek alapján tehát mindkettő finomításra, átgondolásra szorul. Az EAEU jelentéktelenségét, súlytalanságát feltételező álláspont érveit a szervezet intézményesülésének magas foka, ambiciózus célkitűzései, illetve az integrációs folyamat nagy sebessége árnyalhatja. Látható, hogy a tagállamok részéről megvan az igény az integráció szorosabbra fűzésére, illetve, hogy érdekeik érvényesülését ezen keretek között képzelik el.

A gazdasági mutatók természetesen ettől eltekintve utalhatnak arra, hogy az EAEU nem képes ilyen rövid idő alatt elérni céljait, a politikai akarat egyértelmű jelenléte azonban mindenképpen fontos változást jelent a korábbi posztszovjet integrációs kísérletekhez képest.

Az EAEU-t az orosz dominancia visszaállítására és megerősítésére tett kísérletként értékelő álláspontot több tekintetben is alátámasztja a kutatásom. Látható, hogy az orosz dominancia egyértelműen jelen van az integrációban, sőt, meghatározza azt. Nemcsak Moszkva hatalmas gazdasági túlsúlyáról van itt szó, hanem a szervezet intézményesülési folyamatában betöltött egyoldalú szerepvállalásról, illetve a kialakult intézményekben megszerzett pozíciókról is. Levonható tehát a következtetés, hogy Oroszország mind gazdaságilag, mind politikailag rendelkezik a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy befolyása alatt tartsa az EAEU másik négy tagállamát, illetve, hogy az integrációs folyamatot ezen befolyás intézményesítésére és megszilárdítására használhassa. Ukrajna jelenlegi helyzete arra is utal, hogy Moszkva szándékában áll felhasználni az EAEU-t nemzetközi és regionális nagyhatalmi játszmáiban. A gazdasági mutatók elemzése viszont azt mutatja, hogy az integráció gazdasági jelentősége jelenleg nem fejlődik olyan mértékben, hogy a szervezet saját funkciójában, gazdasági együttműködésként a világgazdaság vagy az európai gazdaság fontos szereplőjévé váljon. Az EAEU megvalósult eredményei emellett nagymértékben a szovjet időszakban kialakult kapcsolatokon és infrastruktúrán alapulnak, jelentős gazdasági áttörésről, újdonságról nincs szó. Az orosz befolyás előretörésétől tartó álláspont képviselőinek a helyzet értékelésénél tehát mindenképpen figyelembe kell venniük, hogy amíg a szervezet nem képes megvalósítani gazdasági céljait, addig politikailag sem lehet teljes mértékben képes arra, hogy hatékonyan képviselje Oroszország világpolitikai és regionális érdekeit.

Mindezek alapján levonható tehát a következtetés: egyértelmű, hogy az EAEU komoly politikai és gazdasági potenciált hordoz magában – ennek valós, gyakorlati gazdasági mutatókban megnyilvánuló bizonyítékai nélkül azonban nagy valószínűséggel (elvben magas intézményesültségi foka ellenére) a korábbi posztszovjet integrációs kísérletek sorsára juthat.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

20