AJRC-Elemzések 2016E03 Szálkai Kinga

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

AZ ESETTANULMÁNY-MÓDSZER ALKALMAZÁSA KÖZÉP-ÁZSIA VÍZBIZTONSÁGI KIHÍVÁSAINAK PÉLDÁJÁN

SZÁLKAI KINGA

AJRC-Elemzések 2016E03

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Baranyi Tamás Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: www.ajtk.hu/kutatas

© Szálkai Kinga, 2016 © Antall József Tudásközpont, 2016 ISSN 2416-1446

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.h

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T AZ ESETTANULMÁNY-MÓDSZER ALKALMAZÁSA KÖZÉP-ÁZSIA VÍZBIZTONSÁGI KIHÍVÁSAINAK PÉLDÁJÁN SZÁLKAI KINGA1

Az esettanulmány módszer2 alkalmazása oksági viszonyok feltárására használt eszköz. Mivel a társadalomtudományokban az okság nem determinisztikus, sokkal inkább valószínűségi jellegű, a kutatás gyakran az elégséges vagy a szükséges okok feltárására szűkül. Elégséges ok esetében a több lehetséges magyarázat egyikének kiválasztása a cél, míg szükséges ok esetében az előfeltételek kerülnek a kutatás középpontjába. Az esettanulmány eszközével mindkét esetben lehetséges a vizsgálódás. Az okság felfogásának megfelelően ez különböző módszerek alkalmazását jelentheti.

Az okság következtetés-alapú megközelítése szerint magát az okozás pillanatát nem lehetséges érzékszerveinkkel közvetlenül megtapasztalni. Ez a tényleges és egy kontrafaktuális helyzet összehasonlításával közelíthető meg leginkább, amikor a kettő között az egyetlen különbség a vélt ok hiánya/megléte. Az erre alkalmas módszerek között tartják számon a nagy elemszámú survey-jellegű kutatásokat, a közepes elemszámú kvalitatív összehasonlító elemzést, illetve az ún. Mill-féle indukciós következtetési szabályok alkalmazását és a kovariancia-elemzést.

A generatív megközelítés közvetlenül vizsgálhatónak tekinti az okozás lépéseit, a kutatás céljául pedig ezen lépések minél mélyebbre ható megismerését tűzi ki. Módszereiben jellemző az egy eseten belüli részletes leírásra törekvő folyamatkövető elemzés, illetve ugyanennek több esetre kiterjedő összehasonlító változata. Az esettanulmány vizsgálata egyaránt magába foglalhat kvalitatív és kvantitatív módszereket is.

Az oksági viszonyra vonatkozó kutatási kérdés kétféleképpen tehető fel. Az X-irányultságú kérdések azt vizsgálják, hogy milyen hatással van X változó Y-ra, míg az Y-irányultságú kérdések arra keresik a választ, hogy milyen X vezet Y kimenetelhez. Az előbbi esetek a több esettanulmányt összehasonlító elemzések adhatnak választ, míg utóbbinál az egy esettanulmányon belüli részletes vizsgálódás lehet célravezető.

A szerző az Antall József Tudásközpont kutatója.

A tanulmány Hajnal György „Az esettanulmány módszer alkalmazása a magyarázó kutatásokban” c. előadásai (2015. november 5. és november 19.) alapján készült, melyek az Antall József Tudásközpont kutatásmódszertani workshop-sorozatának keretei között hangzottak el.

1

2

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

3

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T Jelen tanulmány három módszer alkalmazását mutatja be a középázsiai vízbiztonsági kihívások példáján: a Mill-féle különbség módszerét, a folyamatkövetést és a konfigurációs elemzést. A kérdésfeltevés mindhárom módszer esetében azonos: arra keresem a választ, hogy milyen hatások vezettek ahhoz, hogy egyes államok között vízügyi feszültségek alakultak ki napjainkra, miközben ez más államok között a hasonló körülmények ellenére sem valósult meg – tehát egy Y-irányultságú kérdésfeltevésről van szó. Feltételezem továbbá, hogy a vízügyi feszültségek nem objektíven jelen lévő fenyegetések, hanem az adott államok biztonságpercepciói révén alakulnak ki.

Az esettanulmány kiválasztása Az esettanulmány módszer alkalmazásánál kulcsfontosságú az eset­ tanulmány kiválasztásának technikája, melyet célszerű minden esetben dokumentálni a kutatás során. Az általam választott esetben Közép-Ázsia példáját összehasonlító elemzések keretei között vizsgálom meg, összehasonlítva az alapvetően konfliktusos, vízügyi feszültségekkel terhelt Üzbegisztán–Tádzsikisztán és a többnyire a vízügyi együttműködés felé hajló Kazahsztán–Kirgizisztán viszonyt.

• A kutatás alapsokasága tehát: a határon átnyúló folyókon elhelyezkedő alvízi és felvízi állampárok (diádok) közötti vízmegosztással kapcsolatos biztonságpercepciók összessége.

• A kutatás elemzési egysége: a határon átnyúló folyókon elhelyezkedő alvízi és felvízi állampárok (diádok) közötti vízmegosztással kapcsolatos biztonságpercepciók két összehasonlítható esettanulmánya, az üzbég-tádzsik és a kazah-kirgiz diád.

• A kutatás lehetséges számbavételi egysége: a választott esettanulmányokhoz kapcsolódó dokumentumok (adatbázisok, statisztikák, politikai dokumentumok és nyilatkozatok, nemzetközi egyezmények, sajtótermékek és tudományos elemzések), melyek alapján meghatározható a biztonságpercepciók konfliktusos vagy együttműködéses volta, illetve adott irányba történő alakulása.

A minta kiválasztásának folyamata a következőképpen zajlott: szakértői minta alapján választottam ki két esettanulmányomat, a kutatás céljait és hipotézisét figyelembe véve. A szakértői mintavétel egy tipikus nem valószínűségi mintavételi módszer, melynek során a kutató saját megítélésére, szakmai tapasztalatára, tájékozottságára támaszkodva választja ki a minta elemeit. A kiválasztásnál az Aaron T. Wolf által szerkesztett Nemzet­közi Édesvíz Viták Adatbázisát (Trans-boundary Freshwater

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

4

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T Dispute Database3) használtam fel, melynek segítségével azonosítani tudtam a kutatási kérdés vizsgálatához megfelelő diádokat. Ezek közül választottam ki két esettanulmányomat, ügyelve arra, hogy ezek minden tekintetben (földrajzi, gazdasági, politikai) hasonlóak legyenek, csupán a vízügyi feszültségek és együttműködések tekintetében térjenek el egymástól.

A Mill-féle különbség módszere A Mill-féle különbség módszere kovariancia-analízis, tehát azt teszteli, hogy bizonyos változók hogyan mozognak együtt vagy térnek el a vizsgált esettanulmányokban, ebből következtetéseket levonva azt illetően, hogy milyen X tényezők vezethetnek Y kimenetelekhez. A módszer alkalmazásához szükséges, hogy mind X, mind Y könnyen kategorizálható változó legyen, és az X változók pedig függetlenek legyenek egymástól.

Ezen módszer esetében rendkívül fontos a megfelelő esetek kiválasztása, ahol optimális esetben az Y-ra X-en kívül vélhetően még ható változók konstansnak tekinthetőek. Az általam választott két közép-ázsiai példa esetében a földrajzi elhelyezkedés, a politikai rendszer, a gazdasági kon­ textus, illetve a társadalmi berendezkedés is nagymértékben hasonló, különbözőségük tehát nem magyarázhatja a vízügyi feszültségek kialakulását okozó biztonságpercepciók kialakulását. A helyzetet a következő táblázatban foglalom össze: Változó (X) típusa

Változó (X)

Eset 1. (Üzbegisztán– Tádzsikisztán)

Eset 2. (Kazahsztán– Kirgizisztán)

kontroll kontroll

Értékelés

éghajlat

főként száraz kontinentális

főként száraz kontinentális

AZONOS

vízkészletek

relatív vízszűkösség

relatív vízszűkösség

AZONOS

vizsgált

vízmegosztás helyzete

alapvetően nem rendezett

alapvetően nem rendezett

AZONOS

vizsgált

államok elhelyezkedése a folyókon

alvizi-felvizi

alvizi-felvizi

AZONOS

vizsgált

államok szerepe a régióban

jelentős-kicsi

jelentős-kicsi

AZONOS

vizsgált

államok közötti kapcsolatok általános jellege

konfliktusos

együttműködő

ELTÉRŐ

Látható, hogy az elemzéshez két kontrollváltozót is hozzáadtam, melyek egyértelműen azonosak a két esetben, tehát nem a vízkészletekre ható objektív tényezők azok, melyek befolyásolják a vízügyi feszültségek alakulását a térségben. A vizsgált változók között olyanokat sorakoztattam fel, melyek vélelmezhetően bírhatnak befolyással a vízügyi feszültségeket eredményező biztonságpercepciók kialakulására, ezek közül azonban csak egy esetben, az államok közötti kapcsolatok általános jellegében Transboundary Freshwater Dispute Database. Szerk.: Aaron T. Wolf. Oregon State University, 2013. Online adatbázis a <http://www.transboundarywaters.orst.edu/ > címen. Hozzáférés: 2013. október. 26.

3

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

5

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T találtam különbséget a két eset között. Mindennek révén a vizsgálat azt bizonyítja, hogy az államok közötti kapcsolatok általánosan konfliktusos jellege jelentős szerepet játszik abban, hogy olyan biztonságpercepciók jöjjenek létre, melyek vízügyi feszültségeket keletkeztetnek. Ez az eredmény egyébként egy hagyományosan elterjedt elméletet is igazol, mely szerint a vízügyi kérdések önmagukban ritkán okoznak számottevő feszültségeket két állam között, viszont azon esetekben, amikor a két állam között alapvetően fennállnak már feszültségek, akkor eszkaláló tényezőként működhetnek.4 A Mill-féle különbség módszerével tehát releváns következtetéseket tudtam levonni a vízügyi feszültségek kialakulását illetően.

A folyamatkövetés módszere A második alkalmazott módszerem a folyamatkövetés. A folyamatkövető elemzés a kutató által felállított hipotézisek elfogadásához szükséges bizonyító erejű összefüggések szisztematikus feltárását és vizsgálatát jelenti.5 A klasszikus irodalomtudomány és történettudomány is folyamat­követő elemzéseken alapul, melyek lényege a feltételezett ok-okozati viszonyok feltárása és bizonyítása. Mindehhez hozzátartozik a széleskörű adatgyűjtés és alapos leírás, illetve a kutató által előzetesen megfogalmazott hipotézisek bizonyítása az összegyűjtött információk logikai összefüggéseinek vizsgálata során. Ezek a kutatások egyértelműen kvalitatív megközelítésen alapultak, és kumulatív jellegű tudomány­ágakat eredményeztek. A behaviorista-szcientista fordulatot követően a folyamatkövető elemzések pozitivista és kvantitatív irányt vettek. Napjainkban mindkét irány alkalmazása széles körben elterjedt, akár egymást kiegészítő módon is.

A folyamatkövetés módszerének alkalmazása első látásra egyszerűnek tűnhet, sikerét azonban nagymértékben meghatározza a megfelelő kritériumok és kategóriák felállítása – melynek elmaradása esetében az elemzés nem töltheti be kitűzött céljait. A valóban tudományos folyamatkövetéshez a definíció alapján mindenekelőtt szükséges egy megfelelően meghatározott hipotézis, melynek bizonyítását az elemző ok-okozati összefüggések lépésről-lépésre történő feltárásával végzi el. Az oksági következtetés ebben az esetben sem statisztikai általánosítás lesz, hanem „az adott eredményt potenciálisan produkáló feltételek egy adott halmazára vonatkozó állítás”.6 Jelen kutatásban a vízügyi feszültségek alapját képező vízbiztonsági percepciók képezik vizsgálódásom fő fókuszát, ezek Jon Barnett: Environmental Security. In: Contemporary Security Studies, 190–207. Szerk.: Alan Collins. Oxford University Press, Oxford. 2013. 182–203.

5 David Collier: Understanding Process Tracing. Political Science and Politics. 2011/4. 823.

6 Hajnal, 13. dia.

4

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

6

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T kialakulásának ok-okozati összefüggéseit tárom fel a folyamatkövető elemzés révén, bizonyítva azt a hipotézist, hogy az államközi kapcsolatok általános alakulása nagymértékben meghatározza a vízbiztonsági percepciók és ezzel együtt a vízügyi konfliktusok és együttműködések dinamikáját.

Feltételezem tehát, hogy az Üzbegisztán–Tádzsikisztán és Kazahsztán– Kirgizisztán viszonyokban megjelenő vízügyi feszültségek, illetve együttműködések tulajdonképpen a két állam közötti általános kapcsolatokra vezethetők vissza (hiszen ezek nagymértékben befolyásolják a vízbiztonsági percepciókat). Ezen feltételezés igazolására két területen vizsgálom meg az államközi kapcsolatokat: 1) a vízügyekkel kapcsolatos nemzetközi szerződések, illetve 2) a vízügyekkel összefonódó, alapvetően jelenlévő államközi feszültségek főbb tényezői mentén.

A vízügyekkel kapcsolatos nemzetközi szerződések betartásának vizsgálata az 1990-es évtizedben a leginkább indokolt, hiszen ebben az időszakban jött létre a világ egyik legkomplexebb vízügyi rezsimje KözépÁzsiában. Ugyanekkor azonban az évtized végére már az is egyértelmű volt, hogy a számos multilaterális nemzetközi szerződés megkötése ellenére ezek gyakorlati alkalmazása nem valósul meg. A folyamatkövetés eszköze ebben az esetben rendkívül alkalmas eszköz arra, hogy feltárjuk ezen jelenség gyökereit, végigkövetve a szerződések megkötése körüli viták legfontosabb kérdéseit, a felek által képviselt álláspontokat, azok változásait, illetve azokat a hatásokat, amik ezen változásokat elő­ idézték. A tárgyalások menete mellett a szerződések végleges szövege, valamint azok implementációjának alakulása is bevonható a folyamatkövető elemzésbe. A szerződések jóhiszemű betartásának vizsgálatával pedig nyomon követhető a konfliktust vagy együttműködést fokozó tényezők alakulása. A nemzetközi szerződések vizsgálata során többek között megfigyelhető, hogy Kazahsztán és Kirgizisztán között bilaterális szerződések is szabályozzák a vízügyekkel összefonódó államközi kapcsolatokat, például a Csu és Talasz folyók vízgyűjtő területét illetően. Ezen szerződések betartatása láthatóan az államok érdekében áll. Üzbegisztán és Tádzsikisztán között viszont folyamatos a vita a multilaterális szerződések betartatásáról, a kölcsönös vádak meghatározzák a két állam vízügyekkel összefonódó kapcsolatait.

A vízügyekkel összefonódó, alapvetően jelenlévő államközi feszültségek főbb tényezőinek vizsgálata az üzbég-tádzsik kapcsolatokban jóval szélesebb körű elemzésnek nyitna teret, mint a kazah-kirgiz esettanulmány. Az előbbi ugyanis számos feszültséggel terhelt, melyek nagy része valóban össze is fonódik a vízügyekkel. A legjelentősebb ilyen tényezők a következők:

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

7

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T • etnikai feszültségek (már a Szovjetunió időszakában kialakulnak ennek gyökerei); • határviták; • gazdasági ellentét (vízigényes gyapotmonokultúra versus vízienergiatermelés szükségessége); • a gazdasági ellentétre, az állam- és nemzetépítés folyamataira, illetve a történeti-kulturális különbségekre épülő társadalmi, identitásbeli ellentétek; • a munkanélküliség, a szegénység, a migráció, a csempészet, a kábítószer-kereskedelem, illetve a radikális ideológiák térnyerése is összefonódik a vízmegosztás és a két állam közötti kapcsolatok kérdéseivel.

A kazah-kirgiz viszony eközben meglehetősen barátságosnak mondható. A két nemzet hangsúlyt fektet történelmi és kulturális közös tapasztalataira, és Kazahsztán gyakran mint „idősebb testvér” jelenik meg Kirgizisztán számára – ami természetesen nemcsak pozitívumokat hordoz magában, de mindenképp mutatja a két állam együttműködésre törekvő kapcsolatát. Az is igaz, hogy Kazahsztán és Kirgizisztán között is megjelennek feszültségek a víz- és energiaügyi kölcsönös függőségek tekintetében. Ezek a feszültségek azonban nem a hivatalos állami irányítás oldaláról jelentkeznek, a két állam általában ezek mielőbbi csökkentésén, a barteregyezmények betartásán dolgozik.

Mindezen tényezők hatásai a vízügyekkel összekapcsolódó államközi kapcsolatokra hatékonyan vizsgálható a folyamatkövető elemzés módszerével, melynek eredményeképpen mindkét esetről kiderül, hogy valóban az állampárok közötti általános kapcsolatokra vezethetők vis�sza a vízügyi feszültségek kezelése, az abból fakadó konfliktusos vagy együttműködő magatartás.

A konfigurációs elemzés A konfigurációs elemzés alkalmazásának feltétele, hogy az adott kérdésben több rivális elmélet igyekszik magyarázatot adni az X és Y értékeinek oksági kapcsolatára, változásaira, összefüggéseire. Az oksági következtetés ebben az esetben sem statisztikai általánosítás, hanem „az adott eredményt potenciálisan produkáló feltételek egy adott halmazára vonatkozó állítás.”7 A konfigurációs elemzés ezen elméletek alkalmazhatóságát hasonlítja össze olyan módon, hogy megvizsgálja azok alapvető feltételezéseit több jellegzetes kérdés tekintetében, és ezen hipotézisek beválását elemezve áttekinti, hogy milyen mértékben fedték le a valóságot.

7

Hajnal, 14. dia.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

8

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T A konfigurációs elemzés alkalmazásához, mivel elméletek összehasonlításáról és értékeléséről van szó, valamelyest távolabb kell lépni kutatásunk választott esettanulmányaitól, az Üzbegisztán-Tádzsikisztán és a Kazahsztán-Kirgizisztán állampároktól, és azon elméleteket kell megvizsgálni, melyek válasszal rendelkeznek arra, hogy milyen hatások vezettek ahhoz, hogy egyes államok között vízügyi feszültségek alakultak ki napjainkra, miközben ez más államok között a hasonló körülmények ellenére sem valósult meg. A három választott elmélet a neo-malthusi elmélet, a bőségszaru-megközelítés, illetve a konstruktivizmus, melyeket öt jellemző kérdés tekintetében hasonlítok össze, majd értékelem a feltevések beválási arányait a közép-ázsiai régió esetében. Az I a gyakorlatban beigazolódó, a R a gyakorlatban részben beigazolódó, a N a nem beigazolódó hipotéziseket jelöli. neo-malthusi elmélet

bőszégszaru-megközelítés

konstruktivizmus

konfliktusos jellegű

együttműködést eredményez

az államok egymásról alkotott percepcióitól függ

A vízmegosztással összefüggő államközi kapcsolatok…

statikusak

statikusak

dinamikusan változók

A természeti erőforrások, mint a vízkészletek…

végesek, hamarosan vízhiány alakul ki

végesek, de az emberi kreativitás és a technológiai fejlődés hatására számos további készlet válik elérhetővé

végesek, de az abszolútnak érzékelt szükösség gyakran relatív

Az államok szerepe a vízmegosztás rendezésében…

szinte kizárólagos

kiegészül a helyi, regionális és globális rendszerekkel

releváns, de háttérbe szorulhat az egyes aktorok tevékenységével szemben

a szükséges vízmennyiség biztosítása

a közös tevékenység révén elérhető hasznok

a résztvevő szereplők percepciói

A vízmegosztás kérdése alapvetően…

A legfontosabb kérdés a vízmegosztással kapcsolatban…

neo-malthusi elmélet

bőszégszaru-megközelítés

konstruktivizmus

A vízmegosztás kérdése alapvetően…

R

R

I

A vízmegosztással összefüggő államközi kapcsolatok…

N

N

I

A természeti erőforrások, mint a vízkészletek…

R

R

I

Az államok szerepe a vízmegosztás rendezésében…

I

R

R

A legfontosabb kérdés a vízmegosztással kapcsolatban…

R

N

I

A konfigurációs elemzés alapján látható, hogy a bőségszaru-megközelítés feltételezései azok, melyek a legkevésbé igazolódnak be a valóságban Közép-Ázsia esettanulmányán. Az együttműködés a régióban ritka, a közösen megszerezhető előnyök háttérbe szorulnak az államok önérdekeinek érvényesítése mögött, a helyi, regionális és globális rendszerek kevés szerepet kapnak a vízügyi kérdések rendezésében. A neo-malthusi elméleti keret ennél jóval alkalmasabb a közép-ázsiai helyzet értelmezésére, ami főként a térség államainak önmagukról és viszonyrendszerükről

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

9

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T alkotott képének köszönhető. A közép-ázsiai államok vezetői autoriter módon kormányoznak, szinte kizárólagosan döntenek a vízügyi kérdéseket illetően, és az adott állam vízellátásának biztosítása, a vízkészletek feletti szuverenitás gyakorlása a vízmegosztás legfontosabb kérdése számukra. Ha azonban nem az ő szempontjaik szerint vizsgálódunk, akkor egyértelműen a konstruktivista elméleti keret rendelkezik a legtöbb, valóságban is igazolódó hipotézissel. Az államok percepcióinak vizsgálata ugyanis tágabbra nyitja a megértés, az értelmezés keretét, mind a releváns szereplők, mind motivációik terén. Emellett képes megmagyarázni a szituációk dinamikus változásait, a változás lehetőségének beemelése az elméletbe pedig lehetővé teszi a policy-jellegű javaslatok megfogalmazását is.

Összegzés A fenti áttekintésből kiderül, hogy az esettanulmány módszer alkalmazása rendkívül sokoldalú, és számos lehetőséget, perspektívát biztosít a társadalomtudományokban felmerülő kérdések elemzéséhez és megválaszolásához. Az általam bemutatott három eszköz, a Mill-féle különbség módszere, a folyamatkövetés és a konfigurációs elemzés egyaránt hasznosnak bizonyult a felvetett kutatási kérdés megválaszolásában, vagyis, hogy milyen hatások vezettek ahhoz a közép-ázsiai régióban, hogy egyes államok között vízügyi feszültségek alakultak ki napjainkra, miközben ez más államok között a hasonló körülmények ellenére sem valósult meg. A Mill-féle különbség módszerével megállapítottam, hogy az államok közötti kapcsolatok általánosan konfliktusos jellege jelentős szerepet játszik abban, hogy olyan biztonságpercepciók jöjjenek létre, melyek vízügyi feszültségeket keletkeztetnek. A folyamatkövető elemzés révén bizonyíthatóvá vált, hogy valóban az állampárok közötti általános kapcsolatokra vezethetők vissza a vízügyi feszültségek kezelése, az abból fakadó konfliktusos vagy együttműködő magatartás. A konfigurációs elemzés pedig bemutatta, hogy a konfliktusos és együttműködő magatartás tekintetében különböző hipotéziseket megfogalmazó elméletek közül az rendelkezik a legerősebb magyarázó erővel, amely számításba veszi a releváns szereplők percepcióit. Mindezek alapján az a következtetés is levonható, hogy az esettanulmány módszer különböző alkalmazási lehetőségei egymást kiegészítve is alkalmazhatóak, megfelelő módon kiválasztva pedig erősíthetik, bizonyíthatják – vagy épp ellenkezőleg, cáfolhatják, gyengíthetik is egymást, tehát kiemelkedően alkalmasak hipotézisek tesztelésére, vagy trianguláció segítségével azok meggyőző bizonyítására – különösen a társadalomtudományokra jellemző valószínűségi oksági kapcsolatok feltárása esetében. Nem véletlen tehát,

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

10

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T hogy az oksági kapcsolatok feltárására az esettanulmány módszere az egyik leggyakrabban alkalmazott eszköz.

11

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu