AJRC-Elemzések 2015E14 Szálkai Kinga

VÍZÜGYI EGYENLŐTLENSÉGEK: A NŐK HELYZETE ÉS A VÍZKÉSZLETEKKEL KAPCSOLATOS KIHÍVÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI SZÁLKAI KINGA

AJRC-Elemzések 2015E14

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Éva Ádám Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Közraktár utca 4-6.

A kiadó elérhetősége: H-1093 Budapest, Közraktár u. 4-6.

Tel: +36 1 482 7703 Email: ajtk@ajtk.hu Web: www.ajrcbudapest.org / www.ajtk.hu

© Szálkai Kinga, 2015 © Antall József Tudásközpont, 2015 ISSN 2416-1446

2

VÍZÜGYI EGYENLŐTLENSÉGEK: A NŐK HELYZETE ÉS A VÍZKÉSZLETEKKEL KAPCSOLATOS KIHÍVÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

SZÁLKAI KINGA

A vízkészletekkel kapcsolatos kihívások elemzése általában nemektől függetlenül történik. Az olyan problémák, mint a vízszűkösség, a vízszennyezés, a nemzetközi vízmegosztás, vagy a vízkészletekkel összefüggő természeti katasztrófák az egész emberiség számára fontos kérdésként jelennek meg, a vízkészletek fenntartható igazgatása pedig közös érdeke minden társadalomnak. Ezeken a kiterjedt témakörökön belül azonban rendre megjelenhetnek olyan kérdések, amelyek a társadalomban betöltött szerepükből fakadóan tipikusan a nőket, azon belül is elsősorban a fejlődő országokban élőket érintik. Afrikában például a mindennapi élethez szükséges vízmennyiség biztosítását 90%-ban a nők végzik, gyakran akár hat órát töltve vízhordással naponta, ami nagymértékben befolyásolja életmódjukat és lehetőségeiket. 1 Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse azokat a vízkészletekkel kapcsolatos problématerületeket, amelyek tipikusan hatással vannak a nők helyzetére.

A nők helyzetének elemzésére gyakran alkalmazott dichotomikus felfogás ebben az esetben is megfelelő keretet biztosít a problémák feltérképezéséhez és megértéséhez. Ennek lényege, hogy a nők és férfiak hagyományosan egymást kiegészítő társadalmi szerepeiből, azok jellemző sajátosságaiból vezeti le a két nem között kialakult különbségeket más területeken is, így például a vízkérdésekkel kapcsolatos esetekben. A hagyományos női-férfi szerepekben a férfiak általában a közéletben, a társadalom közösségi tereiben tevékenykednek, míg a nők feladatai az otthonhoz, a magánszférához kötődnek. Ezekben a terekben különböző jellegzetes kérdések kapcsolódnak a vízfelhasználáshoz, ami ahhoz vezetett, hogy a hagyományos társadalmi

1

UN-Water (2013): Water and Gender. URL: http://www.unwater.org/downloads/water_and_gender.pdf, letöltés ideje: 2015. június 25.

3

modell évszázados története során a háztartáshoz, a higiéniához, a család ellátásához, a betegápoláshoz és gyermekneveléshez szükséges vízkészletek biztosítása és kezelése a nők feladatává vált. A férfiak sztereotipikus szerepkörében leginkább a mezőgazdasági termelés és a döntéshozatali folyamatok kapcsolódhatnak a vízkészletekhez.

Az 1. ábrán jól látható, hogy a háztartások számára szükséges vízmennyiség biztosítása világszerte elsődlegesen a nők feladata (sötét és világos narancssárga színkód), illetve az is megfigyelhető, hogy a fejlődő országokban a vízügyi infrastruktúra hiányosságai miatt az ebből adódó teher sokkal nagyobb mértékben nehezedik a nőkre. Emellett az is egyértelmű, hogy a vidéki területeken élő nők esetében sokkal inkább érvényesül a hagyományos munkamegosztás, illetve a férfiak és nők hagyományos társadalmi szerepvállalása, ami szintén növeli a nők vízkészletek biztosításával kapcsolatos feladatainak súlyát és mennyiségét.

1. ábra A háztartások megoszlása a vízkészletek biztosításáért felelős személy neme és életkora szerint, 2005-2007 Forrás: http://www.un.org/waterforlifedecade/gender.shtml

Mindezek

alapján

egyértelműen

elmondható,

hogy

a

vízellátás

hiányosságainak

következményei leginkább a fejlődő országok vidéki területein élő nők mindennapi életében jelennek meg – a háztartási teendőkhöz, a higiéniához és a család ellátásához szükséges vízkészletek biztosítását állandó jelleggel, a körülményektől függetlenül szükséges megoldani.

A férfiak esetében eközben leginkább szezonális tennivalók fűződnek a vízkészletekhez – a mezőgazdasági termelés alkalmazkodása a körülményekhez, az öntözőrendszerek kiépítése, a 4

föld- és víztulajdonnal kapcsolatos döntések nem jelentenek mindennapi, általános és folyamatos tevékenységeket.

A vízellátás hiányosságai ezekben a régiókban tehát inkább a nők részéről igénylik a mindennap befektetett, számottevő mennyiségű energiát és időt. Bár a férfiak is részt vehetnek a vízhordásban, és a szezonális tényezők nagy szerepet játszhatnak a munkamegosztás alakulásában, a világszerte gyűjtött adatok egyértelműen alátámasztják a fenti tendenciát. A UNDP adatai szerint Malawiban például, a környezeti tényezők időszakos változásai ellenére, a nők általában véve átlagosan négy-ötször annyi időt töltenek vízhordással, mint a férfiak.2 A megfelelő vízmennyiség megszerzéséért kilométereket gyalogolnak, súlyos terheket cipelnek, órákig várnak a vízlelőhelyeken, mindezzel hatalmas árat fizetve a család mindennapi vízellátásáért. 3 A gyermekek már fiatalon bekapcsolódnak a vízkészletek biztosításának nyugati szem számára Danaidákat idéző munkájába – de közöttük is a lányok dolgoznak többet a család számára szükséges vízmennyiség összegyűjtéséért. A UNDP adatai szerint Benin vidéki területein a 6-14 éves lányok általában véve átlagosan naponta egy órát töltenek vízhordással, míg a hasonló korú fiúk csupán 25 percet.4 Ez a tevékenység hatalmas mennyiségű időt és energiát von el a produktív gazdasági tevékenységektől. Az ENSZ kutatásai szerint a szub-szaharai Afrika alacsony jövedelmű országaiban a nők és lányok évi 40 milliárd órát töltenek vízhordással, amely munkamennyiség egyenlő Franciaország dolgozó lakosságának egy éves munkamennyiségével. 5 A lányok esetében a vízhordásra fordított munka egyértelműen az iskolázottság alacsony szintjét eredményezi. Ezt számos empirikus adat alátámasztja, Tanzániában például kimutatták, hogy a lányok iskolai jelenléte 12%-kal magasabb azokban az esetekben, ahol az otthonuktól 15 percnyi vagy annál kevesebb távolságban vízlelőhely található, mint azokban az esetekben, ahol

2

ENSZ (2013): Water for Life Decade: Gender and Water. URL: http://www.un.org/waterforlifedecade/gender.shtml, letöltés ideje: 2015. június 25.

3 Water.org (2015): For Women, It's Personal. URL: http://water.org/water-crisis/womens-crisis, letöltés ideje: 2015. június 25.

4

ENSZ (2013): Water for Life Decade: Gender and Water. URL: http://www.un.org/waterforlifedecade/gender.shtml, letöltés ideje: 2015. június 25.

5

ENSZ (2013): Water for Life Decade: Gender and Water. URL: http://www.un.org/waterforlifedecade/gender.shtml, letöltés ideje: 2015. június 25.

5

ez a távolság meghaladja az egy órát. A fiúk esetében nem találtak ilyen határozott összefüggést az otthon és a vízlelőhely távolsága, valamint az iskolai jelenlét között.6 A vízzel kapcsolatos közegészségügyi körülmények, a megfelelő szennyvízkezelés hiánya szintén nagy hatást gyakorol a nők, illetve elsősorban a fejlődő országok vidéki területein élő nők mindennapi életére. A higiéniával kapcsolatos tevékenységek végzése mellett a nők egy sokkal kevésbé megfogható, de rendkívül jelentős területen is érintettek, méghozzá a méltóságuk kapcsán. A tisztálkodás és a megfelelő körülmények közötti ürítés alapvető követelmény minden ember életében, hiányuk azonban a nők számára sokkal nagyobb szégyent, kényelmetlenséget, sőt, akár veszélyhelyzetet is okozhat eltérő biológiai sajátosságaik miatt és a társadalmi konvenciók következtében. Bizonyos kultúrákban szigorú normák vonatkoznak a nők ürítésére, ami a nem megfelelő vízellátási és szennyvízkezelési körülmények mellett arra kényszerítheti őket, hogy az éjszaka folyamán, a szabadban, de rejtőzködve ürítsenek, vagy nagyobb távolságokat tegyenek meg a nyilvános mosdók használatához. Ez a kiszolgáltatott helyzet azonban nemcsak a méltóságukra jelent veszélyt, hanem fizikai valójukra és egészségükre is. Az ENSZ kutatásai szerint az éjszakai „séta” ilyen körülmények között gyakran alkalmat ad a nemi erőszakra és más visszaélésekre. 7 Az egészségre káros tényezők közül a legjellemzőbb, hogy az ilyen helyzetben lévő nők kevesebbet isznak napközben, a visszatartott széklet és vizelet pedig hosszú távon komoly problémákat okozhat. A menstruáló nők esetében a higiénés körülmények hiányosságai az általánosnál nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek. A szennyvízkezelés, a mosdók elkülönítettségi és felszereltségi problémái az iskolázottság alacsony szintjéhez is hozzájárulnak. A legkevésbé fejlett országokban elterjedt jelenség, hogy az iskolákban egyáltalán nincs mosdó, ami bizonyos kulturális körülmények között kirekesztheti a pubertáskoron túljutó lányokat az oktatásból. Azokon a helyeken, ahol épül latrina vagy mosdó az iskolások számára, gyakran nem valósul meg a fiúk és lányok megfelelő elkülönítése és

6

ENSZ (2013): Water for Life Decade: Gender and Water. URL: http://www.un.org/waterforlifedecade/gender.shtml, letöltés ideje: 2015. június 25.

7

UN-Water (2014): World Toilet Day. URL: http://www.unwater.org/fileadmin/user_upload/worldtoiletday/docs/World_Toilet_Day_2014.pdf, letöltés ideje: 2015. június 25, 3.

6

különböző igényeik kielégítése, ami szintén a lányok kiszolgáltatottságához, végül sok esetben iskolaelhagyáshoz vezet.8 A megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészletek és a megfelelő szennyvízkezelés biztosítása tehát igen jelentős hatást gyakorolna a nők, illetve elsősorban a fejlődő országok vidéki területein élő nők mindennapi életére. A lakóhelyhez közeli vízlelőhelyek igen jelentősen csökkentenék a háztartási munkára fordított időt és energiát, lehetőséget biztosítva ezzel a nők számára ahhoz, hogy egyre nagyobb mértékben vegyenek részt produktív gazdasági tevékenységekben. A lányok számára ugyanez az iskolai jelenlét növelésére, a tanulással töltött idő meghosszabbodására nyújthatna lehetőséget, ami felnőttként tovább növelné esélyeit. A megfelelő szennyvízkezelés biztosítása nemcsak a nők méltóságának megőrzéséhez, hanem egészségükhöz és iskolázottságukhoz is hozzájárulhat. Érdemes továbbá kiemelni, hogy a nők társadalmi helyzetükből fakadóan sokszor veszélyeztetettebbek természeti katasztrófák idején, mint a férfiak. A politikai és gazdasági státusz, az iskolázottság, a mobilitás, az információkhoz való hozzáférés és az egészségügyi állapot egyenlőtlenségei a nők körében magasabb halálozási arányokhoz vezetnek például árvizek és aszályok idején.9 Az ENSZ álláspontja szerint mindezen okokból kifolyólag rendkívül fontos a nők bevonása a vízügyi döntéshozatalba. A nők sajátos igényeik és társadalmi munkamegosztásban elfoglalt szerepük miatt ugyanis a világszervezet véleménye szerint eltérően gondolkodnak a vízügyi kérdésekről, meglátásaik sok esetben újdonságokat hoznak, jelentős gyakorlati hozzáadott értékkel bírnak, valamint elősegítik a vízkészletek fenntartható és egyenlő felhasználását. Mint a vízkészletek hagyományos felhasználói, gyakran olyan tradicionális módszereket képesek bevonni a vízigazgatásba, melyek kialakulásuk során tökéletesen alkalmazkodtak az adott környezeti viszonyokhoz, így rendkívül hatékonyan működnek. 10 A UN-Water álláspontja szerint egyértelműen elegendő bizonyíték van arra, hogy a nők szerepét figyelembe vevő UN-Water (2015): World Toilet Day. URL: http://www.unwater.org/worldtoiletday, letöltés ideje: 2015. június 25.

9 UN-Water (2006): Gender, Water and Sanitation: A Policy Brief. URL: http://www.un.org/waterforlifedecade/pdf/un_water_policy_brief_2_gender.pdf, letöltés ideje: 2015. június 25, 10.

8

10

UN-Water (2006): Gender, Water and Sanitation: A Policy Brief. URL: http://www.un.org/waterforlifedecade/pdf/un_water_policy_brief_2_gender.pdf, letöltés ideje: 2015. június 25, 8.

7

fejlesztési folyamatok növelik a fenntarthatóságot,11 bevonásuk akár hat-hétszeresére növelheti a vízügyi projektek hatékonyságát.12 Dichotómiákban gondolkodni azonban félrevezető is lehet, hiszen számos olyan terület van, ahol a férfiak és nők szerepe és igényei nem különböznek egymástól. Ilyen például a termelési tevékenység és az ehhez kapcsolódó vízfelhasználás, amelyben a nők közvetlenül is részt vesznek. Ezen a területen a társadalmi sztereotípiákra építő megközelítés inkább káros hatásokat fejt ki, hiszen a férfiakra jellemző tevékenységként jelöli meg a mezőgazdasági termelést. Ez a megközelítés azt hangsúlyozza, hogy a nők családjuk révén részesülnek a megtermelt javakból és a földbirtokok jövedelmeiből, elfoglaltságaik a háztartásra korlátozódnak, mezőgazdasági tevékenységük pedig jellemzően a konyhakert művelését jelenti, ami mellett szezonálisan, segítőként vesznek részt a nagyszabású gazdasági termelés folyamatában. A földbirtokra vonatkozó döntéseket a rendszerint férfi családfő hozza meg, és a gazdálkodáshoz szükséges vízkészletekhez való jogot is ő birtokolja.13 A valóságban viszont gyakran alakulhat ki olyan helyzet, amelyben szükséges, hogy a nők önállóan birtokoljanak földeket és műveljék meg azokat gazdálkodóként, ami megváltoztatja a vízszükségletekről alkotott sztereotipikus képet. A női gazdálkodók esetében azonban fontos problémát jelent a termeléshez szükséges vízkészletekhez való hozzáférés. Számos államban (főként LatinAmerikában) ennek előfeltétele a földbirtoklás, a nők azonban igen ritkán rendelkeznek saját jogon földterületekkel. A világ magánbirtokainak csak 2%-a van női tulajdonos kezében. Sok más államban pedig (különösen Afrikában) hiába rendelkezhetnek elvben földbirtokkal, a hagyományok követése lehetetlenné teszi számukra az erőforrásokhoz, így a vízkészletekhez való gyakorlati hozzáférést.14

UN-Water (2014): Water and Gender. URL: http://www.unwater.org/topics/water-and-gender/en/, letöltés ideje: 2015. június 25.

11

12

UN-Water (2013): Water and Gender. URL: http://www.unwater.org/downloads/water_and_gender.pdf, letöltés ideje: 2015. június 25.

Zwarteveen, Margreet Z. (1997): „Water: From Basic Need to Commodity: A Discussion on Gender and Water Rights in the Context of Irrigation.” World Development, Vol. 25, No. 8, 1335-1349. URL: http://josiah.berkeley.edu/2007Fall/ER275/Readings/DP3/zwarteveen-water_gender-97.pdf, 1336.

13

14

UN-Water (2006): Gender, Water and Sanitation: A Policy Brief. URL: http://www.un.org/waterforlifedecade/pdf/un_water_policy_brief_2_gender.pdf, letöltés ideje: 2015. június 25, 4.

8

A vízkészletek használatában megnyilvánuló egyenlőség ezen az alapon nemcsak azt a (többek között az ENSZ által népszerűsített) megközelítést jelenti, mely szerint megfelelő feltételeket kell biztosítani a nők számára a háztartás vízszükségleteinek ellátására és a szennyvízkezelésre, hanem azt is jelenti, hogy meg kell adni a lehetőséget, hogy önállóan, aktívan és produktívan részt vegyenek a termelési tevékenységekben, és rendelkezésükre kell bocsátani az ehhez szükséges vízmennyiséget is. Az önálló földbirtok és vízhozzáférés lehetővé teszi a nők számára, hogy alkupozíciójukat megerősítve a családon belül is nagyobb függetlenséget és egyenlőséget vívjanak ki maguknak.15 Az ENSZ becslése szerint abban az esetben, ha a nők a férfiakkal egyenlő mértékben férnének hozzá a gazdálkodáshoz szükséges erőforrásokhoz, 2030%-kal lennének képesek megnövelni termelésüket, és 150 millió ember élelmezési gondjait oldanák meg.16 Összességében az is elmondható, hogy a vízkészletekhez fűződő egyenlőtlenségek esetében valójában nem arról van szó, hogy a nőknek radikálisan különböző igényeik lennének a vízfelhasználás területén. Ehelyett éppen az egyenlőtlenségekből fakadóan, a tradicionális társadalmi szerepek és kulturális elvárások követése révén alakulnak ki ezek a különböző igények. 17 Ennek következtében az egyenlőtlenségek lebontása nemcsak azt jelenti, hogy társadalmi szerepükhöz fűződően, például a háztartások ellátására szükséges biztosítani a nők számára a vízkészletekhez való megfelelő hozzáférést, hanem azt is, hogy nemre való tekintet nélkül, minden ember számára biztosítottá váljon a megfelelő mennyiségű és minőségű vízellátás és szennyvízkezelési szolgáltatás, illetve a lehetőség a vízkészletekkel kapcsolatos döntéshozatalban való részvételre.

Zwarteveen, Margreet Z. (1997): „Water: From Basic Need to Commodity: A Discussion on Gender and Water Rights in the Context of Irrigation.” World Development, Vol. 25, No. 8, 1335-1349. URL: http://josiah.berkeley.edu/2007Fall/ER275/Readings/DP3/zwarteveen-water_gender-97.pdf, 1336.

15

16

UN-Water (2013): Water and Gender. URL: http://www.unwater.org/downloads/water_and_gender.pdf, letöltés ideje: 2015. június 25.

17 Zwarteveen, Margreet Z. (1997): „Water: From Basic Need to Commodity: A Discussion on Gender and Water Rights in the Context of Irrigation.” World Development, Vol. 25, No. 8, 1335-1349. URL: http://josiah.berkeley.edu/2007Fall/ER275/Readings/DP3/zwarteveen-water_gender-97.pdf, 1336.

9