-Milyen menüt kértél? -A-t.
-Huh, akkor valaki elvitte mert nincs több B :/
-Majd még beszélünk:) -Ez fenyegetés volt??
A DiscoverEU az csak egy vonatjegy!
-Mizu? -Itt semmi nem zúg :)
-Gyula segít majd. -Ki az a Gyula??
*felborul a Tátrateás kulacs* -Ez [tátra]teátrális volt
Impresszum: Csőke Zalán, Krékity Mátyás, Nagy Norbert, Püspök Ádám, Ternai Adél, Tényi Réka, Szokol Mariann, Wagner Sára
Tördelőszerkesztő: Nagy Evelin
Koordinátor: Faragó Alexandra
Lektor: Boros Tamás
Mentor: Vajda Árpád
A MédiaKommandó egy szakmai csoport, amelynek pedagógusok, ifjúságsegítők, médiaszakemberek és fiatalok a tagjai. A csoport a fiatalokat igyekszik megszólítani és fejleszteni a média eszközeivel. Az Alternatíva Egyesület ezen projektje a felkereső ifjúsági munkához kapcsolódik, melynek során a csapat kitelepül egy-egy rendezvényre, és ott, bevonva a helyi fiatalokat, velük közösen készíti el az adott eseményt, a helyi fiatalok életét, véleményét bemutató ún. instant újságját, mely a nap végére kézbe fogható, olvasható.
Fiatalok Táborát (röviden két évben szerveztünk be a fiatalokat. Idén foglalkozások során változatos témákban hallhattunk előadásokat (ezekről bővebb ismertető 2. és a 3. oldalon olvashatóak).
A szakemberek játékos, élményalapú alkalmazva töltötték előadásuk idejét kötletlenebb környezetben ismerkedhettek és a kritikus gondolkodás elméleti alapjaival. résztvevők átfogó gyakorlati ismeretek felölelték az újságírás és cikkírás alapjait, hangtechnika részleteit, az interjúkészítés podcastgyártás teljes folyamatát.
A tábor küldetése mindinkább szeretne mindazon kompetenciák fejlesztése, amely médiatudatosságához, elengedhetetlenek eligazodáshoz és a tudatos médiafogyasztás meglétéhez.
A tábor Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ifjúsági támogatási keret pályázat támogatásával valósulhatott meg.
szorgos munkából nem gyakorlattípussal indítottuk, amely játékos formában pörgette fel a reggeli órákban még kissé bágyadt csapatunkatezeket az aktivizáló módszereket hívják energizernek. Például a Hepp játék során elhangzott:
Azt nem lehet rá mondani! (Mindenki) körbeállnak. Egy személy a mellette lévő ember irányába tapsol egyet, és azt mondja, hogy hepp, ezzel átadva azt. megkapta dönthet úgy, hogy továbbítja az elkezdett irányba – ezt heppel teheti meg – vagy visszafordítja a baing-ot mond annak, akitől kapta. Van egy 3. lehetősége is, a hopp. Ezzel nem csak a mellette állóknak tudja körből bárkinek. A hoppot csak hoppal lehet olyan személynek visszaküldeni, aki nem mellettünk áll. Így történhetett meg, hogy a fenti Adél és Matyi általi párbeszédre mindenki felkapta a fejét. jellegű játékot is bevetettünk annak érdekében, hogy kissé felfrissüljünk, kikapcsolódjunk két munkafolyamat között. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az energizer-ök váltak a mi heppünké!
Csendet kérünk!
Táborunk hétfői napján sor került Hornyik Anna Viola, a Szegedi Tudományegyetem International Expertjének előadására, mely a tudatos médiafogyasztás témáját járta körbe. Az izgalmas és informatív előadás, illetve workshop végeztével volt lehetőségünk feltenni néhány kérdést Annának.
Hogyan kezdte pályafutását a média területén?
Ez egy hosszú történet, de próbálom rövidre fogni. Már általános iskolától kezdődően szerepeltem rádióműsorokban, mint interjúalany, majd kamaszként megszólaltattak újságokban, TV-ben is (talán még kallódik valahol az interneten egynéhány darabkája múltam ezen szakaszának). Később kipróbáltam magam operatőrként szülővárosom televíziójában, egyetemen pedig a Móra Ferenc Kollégium lapjába írtam (MóraNyúz), illetve kulturális témában az SZTE EHÖK-nél is szorgoskodtam a PartyPonty-nál.
Persze valahol mindig a rádióhoz húzott a szívem, így egy rövid kitérő után kapva-kaptam az alkalmon, hogy a Lánchíd Rádió stábjánál lehessek kulturális riporter. Akkor már volt némi tapasztalatom az Alternatíva Egyesületnek is köszönhetően (lásd magát a mediakommando.hu-t vagy később a Grundot, ami papír alapon jelent meg, nagy örömömre. Itt már gyakorolhattam a főszerkesztői feladatokat is. Az instant újságok varázsáról már ne is beszéljünk.
Közben már jártam Erasmus+ projektekre, ahol először résztvevőként, majd csoportvezetőként és később pedig már projekt szakértőként voltam jelen, média és médiatudatosság témában. Adta magát hogy 20 ország bejárása nyomán megcsináljam a jogi kar Nemzetközi Tanulmányok mesterszakát. Ennek ellenére még vissza kacsintottam a médiára, a HírFm szerkesztő-riportereként. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetemen dolgozom nemzetközi szakértőként. Sorsom megtalált: sok egyéb teendőm mellett a külföldi kiadványok szerkesztői-grafikai munkálatait koordinálom jelenleg.
Mit értünk pontosan tudatos médiafogyasztás alatt?
Ez nagyon izgalmas kérdés, talán a legfontosabb a tájékozódás és a több forrásból való információszerzés. Nem felejthetjük el ugyanis, hogy minden médium képvisel valamit, tehát egyfajta szűrőn keresztül láttatja a valóságot. Azok “feladata” ezt a szűrőt, vagy fátylat fellebbenteni, akik tudatosan akarnak tájékozódni, a valót és nemcsak az igazságot akarják látni. Értem ezalatt azt, hogy egy témában több médium véleményét is megnézzük, beszélgessünk (ha tehetjük) a különböző területek szakértőivel és legyünk tudatában annak is, hogy egy helyzetnek is több oldala van. Miért tartja fontosnak, hogy a fiatalok megtanulják a média tudatos használatát?
Ez viszont egy könnyen megválaszolható kérdés és egyszerűen azért tartom fontosnak, mert ez a generáció már képes lehet arra, hogy a sorok között olvasson (például cikkek sorai, és persze átvitt értelemben is) és a pontos tájékozódás által saját véleményüket is szabadon megfogalmazzák, ezáltal alakítva a saját és az utánuk jövők jövőjét. Például ha csak beszélünk a sajtószabadságról, de nem teszünk érte, akkor tulajdonképpen a saját hangunkat fojtjuk bele önmagunkba.
A podcast-készítés folyamatába való bevezetés során csapatunk megismerkedett az alapokkal, miközben az Erasmus programról ké-
Az elméleti tudás után interjúkat készítettünk az Erasmus program résztvevőivel Rékával és Sárival, akik személyes élményeiket osztották meg és tanácsokat adtak olyan fiatalok számára, akiket érdekel ez a lehetőség.
A következő lépés a felvételek vágása és szerkesztése volt. Itt megtanultuk, hogyan alakíthatjuk át a nyers hang- és videóanyagokat egy koherens, élvezhető podcasttá, amely a hallgatóság számára is érdekes marad. szült interjúk segítségével saját élményeinket és tapasztalatainkat osztottuk meg egymással. A hét folyamán az egyik foglalkozás keretében a podcast készítés világába merültünk, ahol Csozi előadásában részletesen megismerkedtünk a készítési folyamatokkal és technikai háttérrel. Megtanultuk a podcast stúdió felépítését és az eszközök használatának fortélyait.
A podcast-készítés során nemcsak a technikai tudásunkat, hanem a kreatív gondolkodásunkat és csapatmunkánkat is fejlesztettük. Az Erasmus élmények megosztása és a szerkesztési folyamat izgalmas kihívást jelentett, amely értékes tapasztalatokkal gazdagított minket.
Krékity Mátyás
Azt is fontos észben tartani, hogy a média (a bírói, végrehajtói és törvényhozó hatalmak mellett) kimondottan, vagy kimondatlanul, a negyedik hatalmi ág és mint ilyen, óriási befolyással lehet és van az állampolgárok világlátására, véleményformálására és értékrendjére is. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy figyeljünk arra: honnan jön az információ és bármilyen kétséges tartalom kerül szemeink (füleink) elé, járjunk utána és törekedjünk a pontosságra forrásaink esetében is!
Tartalmas és tanulságos előadással zárult a Médiatudatos Fiatalok Táborának hétfői napja. A program vendége és előadója Hornyik Anna volt, aki nemzetközi kommunikációs előadó. Az általa vezetett workshop a kritikus gondolkodás és a médiatudatosság témaköreit járta körül a résztvevőkkel. Az előadás célja az volt, hogy a fiatalok jobban megértsék, milyen tudatos döntések állnak egy-egy médiatartalom mögött, legyen szó hírekről, videókról vagy közösségi médiás posztokról.
A bemutatkozást és a rövid, de lényegre törő elméleti bevezetőt követően gyakorlati feladatok következtek, amelyek során a résztvevők saját élményeken keresztül tapasztalhatták meg, mennyire fontos, hogy egy médiatartalom készítése során összhangban legyen a kép, a hang és az elhangzó vagy olvasható információ. A feladatok rávilágítottak arra, hogy ha ezek közül bármelyik diszharmonikus vagy félrevezető, az könnyen eltorzíthatja a mondanivalót, vagy éppen félreérthetővé teheti a tartalmat.
Az előadás egyik legérdekesebb része egy rövid videó volt, amely a média manipulációs eszközeit mutatta be. A vetített anyag látványosan szemléltette, hogyan lehet akarata ellenére manipulálni egy személyt döntéseinek meghozatalában vagy akár gondolkodásmódjában. A videó erőteljes hatást gyakorolt a fiatalokra és számos kérdést vetett fel a tartalomgyártás etikai felelősségéről is.
Hornyik Anna előadása nemcsak informatív, hanem kifejezetten inspiráló is volt.
A tábor résztvevői új szempontokat kaptak ahhoz, hogyan fogyasszanak tudatosan médiatartalmakat és hogyan alkossanak olyan anyagokat, amelyek hitelesek, pontosak és etikusan készülnek.
Vendégünk
Dr. Papp Melinda
Csütörtök délután a közösségi média etikájára került a fókusz. A témát dr. Papp Melindával, a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatójával jártuk körül. Az előadás során együtt gondolkodtunk a közösségi média világáról, a workshop után pedig néhány kérdést tettünk fel szakmai előadónknak.
Mióta tartasz előadásokat média témában, és hogy kezdődött ez nálad? 2017 óta tartok rendszeresen előadásokat, kurzusokat médiával kapcsolatos témákban. Az első témakör, amibe beleszerettem az a médiapszichológia világa volt. Még PhD-hallgató voltam, amikor a témavezetőm, Dr. Ivaskó Lívia bizalmat szavazott nekem, és aktívan bevont az oktatási folyamatokba is. Ezután egyre több kurzust kaptam az egyetemen. 2022 ősze óta pedig a Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék oszlopos tagjaként napi szinten tanítom a fiatalokat a médiával kapcsolatos ismeretekre. Szerintem nagyon izgalmas ez a terület, ugyanis folytonos megújulást kíván az oktatóktól is, hiszen minden állandó átalakulásban van.
Mit takar a médiaetika, valamint miért fontos a megléte?
Ha nagyon leegyszerűsítve szeretném megfogalmazni, akkor a médiaetika a mondanivaló nyilvános kifejezésének erkölcsi kérdéseivel foglalkozik. A médiaetika, vagy újságírói etika ismerete olyan alapelvekkel támogatja a médiában dolgozók munkáját, melyek betartása a felelős és becsületes munkavégzés alapja lehet. Nagyon szerteágazó ez a terület, nekünk az egyetemen egy külön, féléves médiaetikai kurzusunk is volt. Van médiaetikai vonatkozása például az újságírói szabadság és felelősség témakörének, az információhoz való hozzájutás módjának, a források megfelelő megnevezésének, az események felnagyításának, a magánélet és csoportérdek sérelmének és természetesen a személyiség védelmének is. Látod-e szükségét új médiaetikai szabályozásnak a TikTok/YouTube/Instagram világában? Igen, szerintem szükség van médiaetikai szabályozásra a social média világában is – de nem feltétlenül klasszikus formában, hanem egyfajta rugalmas, platformalapú és médiaműveltség-központú megközelítésként értelmezve azt. Látunk sajnos elég sok olyan esetet az utóbbi időben, ami igazolja ennek szükségességét. A digitális tartalomgyártók új típusú médiaszereplők az újságírókhoz képest. Ők is képesek formálni a közvéleményt, miközben sokszor sajnos nincsenek tudatában az információközlés felelősségének. Nehézséget jelent az is, hogy a szponzorált tartalom és a személyes élmény között elmosódnak a határok. A médiafogyasztók nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy reklámmal van dolguk a social médiában vagy egy őszinte ajánlással, pedig ennek a területnek már vannak félig-meddig kialakult normái. A követők gyakran nem ismerik fel a manipulált, torzított üzeneteket sem, gondoljunk csak a greenwashing jelenségre.
Ami pedig talán a legfontosabb érv amellett, hogy kellenek etikai irányelvek a közösségi médiára vonatkozóan is az az, hogy a tartalmak célcsoportját sokszor éppen a fiatalok alkotják. A kamaszok és a fiatal felnőttek gyakran elsődleges információforrásként használják ezeket a platformokat, és az algoritmusoknak köszönhetően kialakuló visszhangkamrákban, szűrőbuborékokban megerősítést kapnak a korábban már kialakult világképükről, ami hosszú távon torzíthatja a véleményalkotást, a mentális egészséget és az önképet is. Ha lenne egy etikai iránytűd, mit írnál/tanácsolnál annak, aki ma újságíró szeretne lenni? Elég hosszú lenne az az etikai iránytű, amivel felelősségteljesen útnak lehetne indítani egy fiatal újságírót. Azt javasolnám, hogy olvasson ilyen témájú szakmai anyagokat, álljon kritikusan minden olyan információhoz, amely kapcsán kicsit is felmerül benne, hogy ,,valami nem stimmel”, és képviseljen egy olyan értékrendet, amit követve akár 10-20 év múlva is büszkén tud visszatekinteni kezdő újságírói énjére.
A Médiatudatos Fiatalok Tábora negyedik napján, délután a média és etika kapcsolatát helyeztük a középpontba. A nap vendégelőadója Papp Melinda, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa és kommunikáció-kutatója volt, aki izgalmas és elgondolkodtató előadást tartott arról, hogyan hatnak a médiatartalmak társadalmunkra és milyen etikai felelőssége van a tartalomkészítőknek.
Az előadás során a résztvevők megismerkedhettek a médiaetika alapelveivel. Szó esett manipuláció veszélyeiről, a célcsoport tiszteletéről, valamint arról, hogy a médiának milyen szerepe
lehet a társadalmi szemléletformálásban. Papp Melinda arra biztatta a fiatalokat, hogy tartalomgyártóként ne csak a figyelemfelkeltésre és a nézettségre koncentráljanak, hanem arra is, hogy munkájuk milyen értékeket közvetít. A workshop második felében a táborozók aktív szerepet kaptak egy gyakorlati feladat során. Csoportokban dolgozva olyan reklámokat és videókat gyűjtöttek össze, amelyek etikai szempontból kérdésesek vagy kifejezetten problémás üzeneteket hordoznak. Ezeket a példákat közösen elemezték, majd kreatív módon átírták és újragondolták őket úgy, hogy azok társadalmilag hasznos, pozitív értékeket képviseljenek. A feladat nemcsak kritikus szemléletre ösztönözte a résztvevőket, hanem azt is megmutatta, hogyan lehet a média erejét jó célokra felhasználni: például az elfogadás, a környezetvédelem vagy az esélyegyenlőség népszerűsítésére.
Papp Melinda előadása mély nyomot hagyott a résztvevőkben és számos beszélgetést, vitát indított el. A foglalkozás nemcsak szakmailag, hanem emberileg is gazdagító élményt jelentett mindenkinek. A tábor negyedik napja így ismét fontos lépést tett afelé a cél felé, hogy a fiatalok tudatosabb, felelősebb és értékalapú médiakészítőkké és fogyasztókká váljanak.
Az MTFT harmadik napján, a tábor derekán egy izgalmas látogatásra indultunk Gyulára, hogy megtekintsük a Hetedhét Játékvárost. Itt csak látogatók voltunk ugyan, de lehetőségünk nyílt arra is, hogy a szervezőktől kérdezzünk, és alaposabban megismerjük az eseményt, melyen segítők és táborozók egyaránt nagy lelkesedéssel vettek részt.
Az MTFT harmadik napján, a tábor derekán egy izgalmas látogatásra indultunk Gyulára, hogy megtekintsük a Hetedhét Játékvárost. Itt csak látogatók voltunk ugyan, de lehetőségünk nyílt arra is, hogy a szervezőktől kérdezzünk, és alaposabban megismerjük az eseményt, melyen segítők és táborozók egyaránt nagy lelkesedéssel vettek részt.
A Hetedhét Játékváros egy különleges napközis tábor, ahol a gyerekek két héten át Hetedhét városban élnek, ahol a város demokrácia-szimulációja által megtanulják többek között azt, hogyan bánjanak tudatosan a pénzzel. Mindezt játékos formában teszik, miközben különféle műhelyeken vesznek részt, melyekért játékpénzt kapnak. A tábor hivatalos, fiktív pénzneme a gyuro.
A megszerzett összeget később a tábor belső gazdaságában használhatják fel: vásárolhatnak kézműves termékeket, ételt, italt, vagy éppen igénybe vehetnek különféle szolgáltatásokat. A gyerekeknek emellett adózniuk is kell, így a pénzkezelés minden aspektusát megismerhetik. Utunk kissé fáradtan indult, hiszen az előző napi programok is igénybe vették energiáinkat, de ahogy megérkeztünk, az izgalom és kíváncsiság hamar átvette felettünk az irányítást. Bár nekünk, felnőtteknek talán természetes, hogy az adózás és a költségvetés hogy működik, a táborban a gyerekek egy valós gazdasági környezetben tanulják meg mindezt - egy olyan szórakoztató közegben, melyben közben észre sem veszik mennyit tanulnak.
Látogatásunk során megfigyeltük, hogyan zajlik a munka a különböző „munkahelye-
ken”, amelyek közül válaszhatnak a gyerekek. Valaki boltvezető, mások kreatív műhelyekben dolgoznak, de akadnak takarítók vagy szakácsok is. Lényegében minden gyerek részt vesz a tábor gazdaságának működtetésében, ami remekül leképezni társadalmi működési rendjét. Egy-egy munkanap során nemcsak saját pénzüket keresik meg, hanem egymás munkáját is tisztelik, ezáltal erősödik a közösségi érzés.
A Hetedhét Játékváros nem csupán egy szórakoztató tábor, hanem egy igazi tanulási élmény is, ahol a gyerekek nemcsak játszanak, hanem valódi értékekkel találkoznak. Miközben játékos módon ismerkednek meg a pénzügyi tudatosság alapjaival, a munkával és a gazdasági élettel, olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek segíthetik őket a jövőben. Látogatóként nagyra értékeltük azt a figyelmet, amellyel a szervezők a gyerekek nevelésére összpontosítanak, és örömmel tapasztaltuk, hogy a program külső szemmel is mennyire szórakoztató és egyben oktató jellegű!
A nap felejthetetlen élményt nyújtott számunkra, és megerősítette bennünk azt a gondolatot, hogy a jövő generációja nemcsak szórakozással, hanem komoly tudással és készségekkel is gazdagodik, ha ilyen programokon vehet részt. A Hetedhét Játékváros egy olyan élményt kínál a gyerekeknek, amely hosszú távon is meghatározó hatással lehet életükre, és segíthet felelősségteljes, tudatos felnőttek váljanak belőlük.
Csütörtök délelőtt a Szeged Televízió stúdiójába látogattunk el, ahol a csatorna főszerkesztője, Cservenák Zoltán tartott nekünk előadást az ott zajló munkáról. A TV történetéről, mindennapi működéséről, funkcióiról és céljairól hallhattunk. Egyik legfőbb célkitűzésük, hogy mindenki számára hiteles, pontos információkkal szolgáljanak, valamint Szeged és a Csongrád-Csanád vármegye lakói számára mindennapi tájékoztatást. Megtudtuk, hogy egy általános munkafolyamat különböző, egymásra épülő lépéseket tartalmaz. Egy adott téma kijelölését a kitelepülés és a helyszíni tudósítás követi, majd az ott összegyűjtött anyagokat feldolgozzák, megszerkesztik és megvágják. Mindezen egység az elkészült végtermék megszületését szolgálja, amelyet a televízión kívül az online közösségi platformokon is megtekinthetünk. A tábor résztvevői közül többen is komolyabban érdeklődnek a média világa iránt, így szó esett az ezen területen történő munkába állás lehetőségeiről is. A főszerkesztő kihangsúlyozta, hogy számos módja van egyetemi hallgatóként vagy friss diplomásként náluk gyakorlatot végezni, szakmailag fejlődni és előrehaladni a pályaválasztás során. A látogatás legizgalmasabb része a stúdió körbejárása volt. Szemügyre vehettük azon technikai eszközöket és berendezéseket, amelyek egy felvétel alatt kulcsfontosságú szerepet kapnak, mint például a súgó, amely mindannyiunk érdeklődését felkeltette. A stúdiókban felszerelt kamerák, fények és háttérberendezések kiváló betekintést nyújtottak abba, hogy mennyi háttérmunkát is igényel egy-egy televíziós adás elkészítése. A komplex hang- és képtechnikával ellátott kezelőszobát is megtekintettük, mielőtt lezártuk a helyi TV főhadiszállásának bebarangolását és elindultunk hazafelé.
Ternai Adél
Fontos a rendes táplálkozás és ez az MTFT 2025-ös táborban sem volt máshogy Cikkünkben olvashat a tábor alatt a fiataloknak kínált étkezési lehetőségről, és az ott felszolgált ételről, és annak minőségéről
Az Alternatíva Egyesület által megrendezett MédiaTudatos Fiatalok Tábora rengeteg érdekes programmal, előadással és új tapasztalattal várta a fiatalokat, viszont ez kivitelezhetetlen lett volna, ha nem kapnak naponta friss, mennyei ételt. A táborozók és a táboroztatók is napi egy ebéddel lettek megáldva, a Klikk Food Barból. A napi menü egy levesből és egy választható főételből állt.
A hétfői napon az eredetileg megrendelt tárkonyos csirkeraguleves helyett paradicsomlevest kaptunk, emellé sajttal-sonkával töltött rántott csirkemellet választottunk sült krumplival. A paradicsomleves sajnálattal kicsit ízetlen és híg volt. A főétel már egy fokkal kielégítőbb élményt nyújtott, mivel a köretet utólag bőségesen meg kellett sózni, a csirkemell kifogástalanra sikeredett, nem hagyott maga után semmi kívánnivalót.
A keddi napi menü reményt adott számunkra, hogy az előző napi koszt csak egy egyszeri rossz eset volt. A tárkonyos csirkeragulevest ezen a napon kaptuk meg, mellé gyros tálat kértünk hasábburgonyával. A levesben kicsit keveselltük a csirkét, viszont a fűszerezést és az állagát is jól eltalálták. A gyros tállal sem volt senkinek különösebb problémája, friss zöldségek, szaftos ízletes hús, és az ismételten sótlan hasábburgonya, de ez már nem volt nagy meglepetés. Szerdai napon kivételesen nem a Klikk-ből rendeltünk, hanem a gyulai Hetedhét Város meglátogatása során volt lehetőségünk kipróbálni az ott tanuló kicsiknek a kosztját. A napi menü paprikás krumpli volt. Nem kell sajnálni az ott táborozó csemetéket, mert az étel mennyei volt, nem találtunk rajta semmi kritizálnivalót. Csütörtökön visszatértünk a Pacsiba rendelt ételbáros eleségre, ami aznap gyümölcsleves volt, emellé bandari tál érkezett hasábburgonyával. A Szeged TV látogatása után ennél ínycsiklandóbbat nem is kaphattunk volna.
A fűszerezés pont jól el lett találva, és a hús mellé 3 féle köretet is kaptunk.
A záró napon gulyáslevest kaptunk, cheddar csirkés wrap-et rendeltünk és a változatosság kedvéért mellé ugyanúgy mint eddig, hasábburgonyát. A hét lezárásához ez volt a tökéletes eledel. A wrap minden elképzelésünket felülmúlta, bár a krumpli továbbra is bármiféle fűszer nélkül került asztalunkra. Összességében az MTFT táborozói nem maradtak éhen, és megfelelő minőségű, friss ételek biztosították minden nap hogy legyen elég energiájuk a változatos programokban való részvételhez.
Csőke Zalán
MI EZ A NAGY CSEND...?
