NAPI HÍRVÁLOGATÁS
Amerika nem segít a bajba került eszkortlánynak Az amerikai külügyminisztérium nem nyújt segítséget Násztya Ribka fehérorosz eszkortlánynak, aki egy bangkoki börtönből üzenve felajánlotta, hogy menedékjogért cserébe az amerikai hatóságoknak átad 16 órányi hanganyagot, amelynek segítségével fényt lehetne deríteni az orosz beavatkozásra a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatra, írja az MTI. Kedden írtuk meg, hogy Násztya Ribka menedékjogért cserébe felajánlotta, hogy átadja az amerikai hatóságoknak azt a 16-18 órányi hangfelvételt, amit a befolyásos Oleg Gyeripaszka yachtján készített, és állítólag az hallható rajta, amint a Putyinnal közeli kapcsolatban álló milliárdos az amerikai elnökválasztás befolyásolásáról tárgyal ismeretlenekkel. Gyeripaszka ráadásul nemcsak Putyinnal ápol jó viszonyt, hanem Donald Trump volt kampányfőnökével, Paul Manaforttal, aki ellen vádat emelt Robert Mueller különleges ügyész, aki Oroszország állítólagos szerepét vizsgálja a 2016os amerikai elnökválasztási folyamatban.
Lecsaptak a temesvári embercsempészekre Kiterjedt embercsempészhálózatra csaptak le szerda hajnalban a román hatóságok Temes és Arad megyében, írja az MTI. Az akció keretében Romániában 12 Temes és Arad megyei helyszínen tartottak házkutatást - az egyelőre nem derült ki, hogy hány embert tartóztattak le. Február közepén írtuk meg, hogy a német Welt am Sonntag cikke szerint a balkáni útvonal egyik új gócpontja lett Temesvár. A városnak jelentős szerepe van az embercsempészetben, több olyan hálózat is működik ott, ami teherautókkal szállítja az embereket át a román-magyar határon, majd tovább Ausztriába, illetve Németországba. A cikk szerint a német hatóságok akkor már értesítették a román és a magyar társszerveket - aminek úgy tűnik most lett eredménye.
59/2018 • 2018. MÁRCIUS 12.
Putyin: A Krímet nem lehet visszaadni Ukrajnának A filmről vasárnap több orosz hírügynökség részletesen beszámolt
„A Krímet semmilyen körülmények között nem lehet visszaadni Ukrajnának.” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy róla készült, még be nem mutatott portréfilmben. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e olyan feltételek, amelyek mellett végbemehet az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt (moszkvai szóhasználattal: az anyaországgal újraegyesített) félsziget visszaadása, Putyin így válaszolt:„Ön megőrült? Nem, ilyen körülmények soha sem lesznek.” Putyin arról is beszélt, hogy a második csecsen háborúban elszenvedett véráldozatnál is szörnyűbb következményei lettek volna annak, ha Oroszország az 1990-es évek végén úgy hullott volna szét, mint Jugoszlávia. Szerinte a csecsenföldi pozitív változások a helyieknek köszönhetők. Az elnök kitért a 2000ben elsüllyedt Kurszk tengeralattjáró 118 fős legénységének tragédiájára is. A baleset röviddel Putyin első megválasztása után történt. Mint mondta, a baleset rávilágított az orosz fegyveres erők akkori siralmas állapotára. A védelmi témák kapcsán Putyin megerősítette, hogy Moszkva az ország biztonsága szempontjából fontosnak tartja az északi sarkkör régióját. A történelmi és politikai témákon kívül Putyin a
gyerekkoráról és a lányairól is beszélt. A közvetlen környezetéről azt mondta, hogy egyedül az árulást nem tudja megbocsátani, és olyanokból válogatta össze baráti körét, akik nem képesek ilyesmire. A filmből az is kiderül, hogy Putyin egyik nagyapja Lenin és Sztálin szakácsa volt, a másik pedig az első világháborúban az osztrák fronton megsebesítette, majd bekötözte a monarchia egyik katonáját, aki kezet csókolt neki ezért;Angela Merkel német kancellár időnként Radeberger sört küld neki ajándékba;Gerhard Schöder német exkormányfő, a Rosznyefty igazgatótanácsának elnöke 2000-ben meghívta Putyint egy közös orosz szaunázásra, és az épület lángra kapott, de Schröder még kiürítette a korsóját, mielőtt kimenekült volna. A Putyinról szóló dokumentumfilmeket kampányidőszakban nem lehet levetíteni az országos tévéadókon. A Pervij Kanal állami tévé le is vette műsoráról Oliver Stone részletekben sugárzott Putyin-dokumentumfilmjének utolsó részét.
Gyalogsági támadásra készülnek Kelet-Gútában A szíriai kormányerők tüzérségi fegyverekkel támadják Meszraba várost Kelet-Gútában, előkészítendő a lázadók kezén lévő terület gyalogsági ostromát - jelentette a szíriai állami tévére hivatkozva az MTI. A kormányerők egységei Meszraba peremén vannak, és ha elfoglalják a várost, akkor azzal kettévágják a lázadók területét, amely az utóbbi néhány napban az ostrom hatására amúgy is 45 százalékkal zsugorodott. A helyszíni tudósításban egy harci gép hangját is lehetett hallani. A szíriai hadsereg egyik ezredese a tudósításban kijelentette: Kelet-Gúta hamarosan "vissza fog térni az állam kebelébe". Eközben az ellenállók Kelet-Gútából tűz alá vették a damaszkuszi orosz nagykövetséget. A békítő központként is funcionáló képviselet parancsnoka szerint a radikális szervezetek tűz alatt tartják a szíriai kormányerőket, hogy reakciót provokáljanak ki tőlük. Mint mondta, Damaszkuszban a belövések következtében 13 ember halt meg, és további 135 szenvedett sebesüléseket az elmúlt 10 nap során.
Amerika keményít az ÉszakKorea elleni szankciókon Az Egyesült Államok újabb szankciókat szabott ki Észak-Koreára Kim Dzsongun féltestvérének 2017-ben Malajziában végrehajtott meggyilkolása miatt - közölte kedden este az amerikai külügyminisztérium az MTI összefoglalója szerint. Heather Nauert szóvivő közleményben tudatta: az amerikai kormányzat még február 22én arra a megállapításra jutott, hogy Észak-Korea egy vegyifegyvernek minősülő anyaggal gyilkolta meg a phenjani kommunista rezsim vezetőjének féltestvérét, Kim Dzsongnamot.
Mai időjárás BUDAPEST
1 / 8 °C Várható csapadék: 0 mm