Az anyatejes babát, kiváltképp, ha hosszabb távon is szoptatást tervezünk, érdemes a kóstoltatások előtt minden alkalommal megszoptatni, esetleg utána is, ha úgy gondoljuk, hogy szomjas lehet az új ízek kipróbálása után. Bár így valószínűleg kevesebb ételt fog fogyasztani, de aggodalomra semmi ok, hiszen a szoptatott babák fő tápláléka egyéves korig az anyatej (az első életévben egyharmad/kétharmad arányban). Teljesen megfelelő, ha 8-10 hónapos korig sincs kiváltva még hozzátáplálással étkezés. A második életév végéig ez az arány majd szépen megfordul, egyharmad rész lesz az anyatej mennyisége és kétharmad a szilárd tápláléké. Amennyiben viszont úgy döntünk, hogy már ki szeretnénk váltani egy-egy étkezést, úgy az étel kínálásával érdemes kezdeni, és utána megszoptatni a babát. Ebben az esetben nagyobb ütemben fogunk haladni az elválasztódás felé, hiszen amennyi ételt elfogyaszt a kicsi, annyival kevesebbet szopizik majd. Ha a gyermek még 8-9 hónapos korában sem akar szilárd ételeket enni, legyünk türelmesek vele, adjuk meg a lehetőséget számára, hogy kóstolhasson, tanulmányozhassa az ételt, hogy hozzányúljon. Ha megfogja és szétkeni kezeivel a pürét vagy pépet, majd lenyalogatja azt, már el is értük a célunkat, ezáltal is szívódnak fel tápanyagok, érzi az ízeket, megtapasztalja az állagokat.
MENNYIT AZ ÉTELBŐL?
Előre készülve a hozzátáplálásra, sokan fagyasztanak le anyatejet azzal a céllal, hogy majd hozzákeverik a babájuk ételéhez. Ilyenkor érdemes arra is gondolni, hogy a hozzátáplálással az egyik fontos célunk, hogy új ízekről szerezzen tapasztalatokat a babánk, tehát nem az, hogy mindenáron megegye a számára új ételt, mert érzi benne a megszokott ízt. Arra vonatkozóan, hogy mekkora adagokat kell megennie babánknak a hozzátáplálás során, nincsenek megkérdőjelezhetetlen szabályok. Ahogy mi, felnőttek sem vagyunk egyformák, úgy a gyermekek között is nagy eltérések lehetnek ezen a téren. Ráadásul előfordulhatnak „visszaesések” és stagnálások is: lehet, hogy megszeret egy ízt a kicsi és egy ideig ragaszkodik hozzá, majd ugyanazt egyik napról a másikra elutasítja. Előbb-utóbb azért minden baba eljut oda, hogy jó étvággyal fogyaszt szilárd táplálékot. Viszont nem kizárt, hogy erre eleinte nem otthon kerül sor, hanem abban a gyermekintézményben, ahol a kortársai körében eszik.
MIKOR MIT?
Mik lehetnek a legmegfelelőbb első ételek, amelyeket a babánknak adhatunk, és mikor adjuk? Amikor erről érdeklődünk a védőnőnél, a gyermekorvosnál, amikor a szüleinket, anyatársainkat kérdezgetjük, vagy amikor utánaolvasunk ennek, rendszerint azzal szembesülünk, hogy rengetegféleképpen lehet csinálni. Ami biztos: érdemes az ételeket a lehető legtermészetesebb formájukban kínálnunk a babának, így biztosított leginkább, hogy sok tápanyaghoz juthasson. A szokásos táblázatok jórészt csak iránymutatók, ötleteket, segítséget adnak, de nem mindenáron követendő követelményeket állítanak fel. Már csak azért sem, mert a világ legkülönbözőbb pontjain mindenhol a helyi szokásoknak megfelelően kerül sor az ételek és italok bevezetésére. Leginkább arra kell figyelnünk, hogy melyek az allergének, és azokat hogyan, mikor vezessük be, illetve hogy mely ételeket érdemes csak később kínálnunk, hogy elkerüljük a fulladásveszélyt (erről is említést teszünk egyebek között az 5. oldalon – Fontos tudnivalók a hozzátáplálásról címen).
MANGÓS ZABGOLYÓK
HOZZÁVALÓK
1 db érett mangó
2 nagyobb vagy 3 kisebb banán gluténmentes zabpehely (annyi, amennyit felvesz, nagyjából 15 dkg)
fahéj ízlés szerint egy kevés méz, amennyiben nem elég édes (ez esetben viszont csak egyéves kor felett fogyasztható) kókuszreszelék, illetve darált mák vagy mandula, amibe a golyókat beleforgathatjuk
TE TUDTAD?
Az érett mangó lágy, nyomásra kicsit enged, és illatos.
A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban gazdag gyümölcs, amely támogatja a baba egészséges fejlődését.
ELKÉSZÍTÉS
1. A gyümölcsöket villával összetörjük, hozzáöntjük a zabpelyhet és ízesítjük.
2. Rövid időre hűtőbe tesszük, hogy a zabpehely felvegye a gyümölcs nedvességét és megdagadjon.
3. Ha megfelelő az állag, golyókat formázunk belőle és kókuszba, darált mákba, mandulába forgatjuk.
1. Az édesburgonyát meghámozzuk, nagy lyukú reszelőn lereszeljük. Enyhén sózzuk, majd állni hagyjuk.
2. Kb. 15 perc után kinyomkodjuk és hozzáadjuk az alapanyagokat.
50 dkg hámozott, reszelt édesburgonya
3 evőkanál rizsliszt
2 db tojás só, bors ízlés szerint
1-2 gerezd zúzott fokhagyma olaj vagy zsír a sütéshez
TE TUDTAD?
Az édesburgonya vagy batáta sokoldalúan felhasználható alapanyag: lehet belőle köret, süthető, főzhető, grillezhető, süteményt is készíthetünk belőle. A hozzátáplálás során megfelelő formában gyakorlatilag kezdettől adható a babáknak.
3. A masszából evőkanálnyi mennyiségeket forró olajba teszünk, majd a tócsnik mindkét oldalát aranybarnára sütjük. Sütés után papíron lecsepegtetjük.
gluténmentes tejmentes hozzáadott cukortól mentes
LEVESEK
MENNYI FOLYADÉK ELEGENDŐ?
Az élet első hat hónapjában a legideálisabb az igény szerinti, kizárólagos szoptatás. Amennyiben sikerül megvalósítani, a nyári hőség idején sincs szükség pluszfolyadékra. Ha tehetjük, a hozzátáplálás megkezdését követően is folytassuk a szoptatást –az ideális táplálékarány még egyéves korban is kétharmad rész anyatej, egyharmad rész egyéb ennivaló –, ugyanakkor kínáljuk rendszeresen innivalóval a babát. Kezdetben ebből aligha fogy több naponta 1-2 deciliternél, ám ne feledjük, hogy a gyermek az anyatejből (tápszerből), a kóstolgatott zöldségekből-gyümölcsökből, levesekből is folyadékhoz jut. Egyes babák szívesen és sokat isznak, mások viszont nem. Hogy kellően hidratált-e a gyermek, arról vizeletének a színe és mennyisége, és néhány egyéb jelenség informál. Ha a vizelet halvány szalmasárga, bőséges, és naponta 6-8 alkalommal kell pelust cserélni, akkor nem áll fenn dehidratáltság. Szintén pozitív jel, ha a baba jó kedélyű, élénk, és a bőre ruganyos. A kiszáradás tünetei: csökkent vizeletürítés, sűrű, sötétebb vizelet, lepedékes nyelv, rugalmatlan bőr, erős fáradtság, bágyadtság, nyűgösség, cserepes ajkak, beesett szemek, beesett kutacs, a nagyobbaknál fejfájás. Ezeket a tüneteket nagyon fontos komolyan venni, hiszen a kicsi gyermekek könnyen kiszáradhatnak, akár válságos állapotba is kerülhetnek, ami miatt kórházi kezelésük válhat szükségessé. Tartósabb hasmenéses, hányós állapot esetén kiváltképp figyelni kell a folyadékpótlásra.
MILYEN FOLYADÉK AJÁNLOTT?
Ivásra a legjobb választás a buborékmentes víz, például a boltban kapható babavíz. A szénsavmentes ásványvizek nem megfelelők, mivel a bennük található ásványi anyagok feldolgozására a baba emésztőrendszere még nincs felkészülve. A csapvíz megfelelhet, ám a gyermek egyéves koráig ajánlott felforralni és lehűtés után adni. Az új ízek megismertetéséhez hozzáadott cukortól mentes, hígított gyümölcslevet, valamint jó minőségű, ízesítetlen gyümölcsteát is adhatunk a gyermeknek. (Vigyázat: a gyümölcstea nem azonos a gyümölcsízű teával!) Kerülendők a cukrozott, mesterséges anyagokkal teli, szénsavas üdítőitalok, szörpök, a bolti gyümölcslevek, a fekete és/vagy aromatizált teák. Jó lehetőség az élvezetes folyadékpótlásra a levesek fogyasztása is – kezdetben persze csak kisebb mennyiségben kínáljuk. A hozzátáplálás menetét, az ételek bevezetését illetően nagy a mozgásterünk, de sokan azt tartják jónak, ha eleinte hígabb, krémlevesszerű ételeket kóstoltatunk, és ezután következik lassanként a sűrűbb, majd a darabosabb állagú fogásokkal való ismerkedés.
KRÉMLEVESSZERŰ ÉTELEK
A nyári időszakban javasolt a szezonális, magas víztartalmú gyümölcsök, zöldségek fogyasztása – ha kissé lehűtjük ezeket, a fogzás kellemetlen tüneteit is enyhíthetik. Amikor épp nem levesként kínálunk ilyeneket a babának, akkor darabos formában etetőhálóba, illetve gyümölcs- és zöldségcumiba kerülhetnek, ami megkönynyíti az evésüket. Az ivás technikájának elsajátításához beszerezhetünk széles szájú, vastag falú kis poharat, itatópoharat, szívószálas kulacsot vagy akár sportkupakos flakont; ezeket általában 9–12 hónapos koruk körül kezdik használni a kicsik. Ugyanekkor egyre inkább próbálkoznak az önálló táplálkozással – amihez főként a kezüket használják. A levesek, pépes ételek kóstolgatásakor a gyermek kezébe már adhatunk babakanalat, hadd kísérletezzen az eszközös evéssel, ami szem-kéz koordinációját is remekül fejlesztheti. (Persze közben azért etessük egy másik kanállal, hogy a pocakjába is kerüljön az ételből.) Fontos, hogy a fulladásveszély elkerülése érdekében soha, rövid időre se hagyjuk egyedül őt evés közben!
8 HÓNAPOS KORTÓL 40 PERC
CÉKLAKRÉMLEVES
HOZZÁVALÓK
1 kisebb fej lila hagyma
1 kisebb édesburgonya
1 közepes cékla só, bors olaj víz
növényi tejszín
TE TUDTAD?
A cékla leve színező hatású –ne ijedjünk meg, ha céklaevés után a szokásostól eltérő színű tartalmat találunk a baba pelusában.
ELKÉSZÍTÉS
1. Az apróra vágott lila hagymát az olajon megdinszteljük, majd az összes többi tisztított, apróra vágott zöldséget is megforgatjuk rajta. Rövid ideig pároljuk, majd sózzuk, borsozzuk, vízzel felöntjük és puhára főzzük.
2. Amikor elkészült, botmixerrel pürésítjük, és ízlés szerint növényi tejszínnel átforraljuk.
TIPP
Puffasztott gabonával, nagyobb gyerekeknek magokkal (tökmag, napraforgómag) tálaljuk.
ALMÁS RÉPAKRÉMLEVES
ELKÉSZÍTÉS
1. A tisztított, kockára vágott almát és répát tegyük be a sütőbe sülni (így még finomabb lesz, mint ha párolnánk). Meglocsolhatjuk egy kis olajjal és megszórhatjuk egy kevés kakukkfűvel.
2. Közben az apróra vágott vöröshagymát egy kis olajon megdinszteljük, majd belenyomjuk a fokhagymagerezdeket is.
Feltétként kerülhet a tetejére a sült zöldségekből, vagy tehetünk bele magokat (tökmag, napraforgómag), esetleg pirított baconkockát.
TE TUDTAD?
A sárgarépa gazdag karotinforrás, így támogatja a baba szemének fejlődését és immunrendszerének hatékony működését.
3. Hozzáadjuk a megsült zöldséget (ez a lépés idő szűkében kihagyható, de így még jobb lesz), és felöntjük az alaplével.
4. Hozzáöntjük a tejszínt, pár percig főzzük, végül turmixoljuk.
FŐÉTELEK
HOZZÁTÁPLÁLÁS: CSAK FOKOZATOSAN!
Egy újszülött kezdetben naponta 8-12 alkalommal szopizik, majd idővel ritkábban. Hat hónapos kor körül már a napi öt főétkezés is kialakulóban van a babánál. Igény szerinti szoptatás esetén ez több is lehet, mivel maga a szoptatás nemcsak étkezés, hanem szomjoltás is, továbbá biztosítja az anyai közelséget, biztonságot és megnyugvást ad. Az ételkóstoltatással első alkalommal célszerű a délelőtti szoptatás/tápszer után próbálkozni, amikor a gyermek se nem fáradt, se nem nyűgös. Elég, ha 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel kezdjük. Igény szerinti táplálás esetén a hozzátáplálás sem pontos ütemtervhez kötött, hanem természetesen zajló folyamat, tulajdonképpen a szoptatások kiegészítése, majd pedig a fokozatos, szinte észrevétlen kiváltása. Amíg a csecsemő csak jelentéktelen mennyiségeket fogad el más táplálékból, ismerkedik az ízekkel, addig természetesen bátran szopizhat a megszokott ritmusa szerint. Sok esetben először csak felfedezi az ételt a baba, megfogja, keni, nézi, majd nyalogatja. Amennyiben lehetősége van irányítani ezeket a folyamatokat, és ízlik is neki a felkínált étel, egyre többet és többet fog belőle elfogadni, megkóstolni, megenni. Érdemes egymást követő 3-5 napon keresztül ugyanazt kóstoltatni vele, és hagyni, hogy ő diktálhassa a tempót. Pár napot mindig várjunk, mielőtt újabb ételt vezetnénk be, hogy legyen időnk észrevenni az esetleges allergiára utaló tüneteket.
NYALATOK ÉS FALATOK
Ahogy előrehaladunk az időben, és babánk már hozzászokott a lágyabb, pépesebb ételekhez, válthatunk sűrűbb állagú pürésített vagy passzírozott táplálékra, és a szokásos anyatejes/tápszeres étrend mellett napi kettőre növelhetjük a kóstoltatások, étkezések számát. A sűrűbb állagú táplálék révén a kicsi megtapasztalja, hogyan használja a nyelvét, hogyan keverje a szájában a falatot, és nyomja a szájpadlásához, majd nyelje le az ételt. A hozzátáplálás utolsó szakaszában következhet a nagyobb darabokból álló, kézbe vehető ételek bevezetése, amelyeket a baba fel tud csippenteni és kézben tud tartani, majd a szájába teheti azokat, illetve haraphat belőlük. Az előbbiekben bemutatott, szokásosnak mondható menetrendtől eltérően a BLW (Baby-Led Weaning) avagy a falatkás hozzátáplálás is ismert módszer, a válaszkész hozzátáplálás egyik irányzata, amelyben a baba határozza meg az étkezések mennyiségét és tempóját.
SZÉP SORBAN, EGYESÉVEL!
Bár a hozzátáplálási táblázatok meglehetősen népszerűek, ezeket leginkább csak iránymutatóként érdemes használnunk. A tudományos ajánlások nem tartalmaznak konkrétumokat a táplálékok adásának ütemezését illetően, tehát elsősorban gyermekünk és családunk igényeit tartsuk szem előtt. Kivételt képeznek a „tiltólistás” ételek, melyekről az 5. oldalon írunk. Szintén lényeges, hogy először mindenképp egyféle összetevőjű ételeket adjunk a babánknak. Ezeket egyesével, 3-5 napon át kínáljuk neki, fokozatosan növelve a mennyiségüket, amennyiben ő is nyitott erre. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdenénk el bevezetni, és néhány nap múlva esetleg allergiás tüneteket (kiütés, hasfájás, székrekedés, puffadás, hányás, stb.) tapasztalnánk nála, nem tudnánk, hogy vajon melyik étel, melyik összetevő okozhatta ezt. Tehát minden esetben csak 3-5 napos, folyamatos kóstoltatás után vezessünk be újabb ételt, pár napos szünetekkel.
10 HÓNAPOS KORTÓL
KARFIOLOS-TEJSZÍNES TÉSZTA
HOZZÁVALÓK
1/2 vöröshagyma
1/2 karfiol rózsáira szedve
2 dl zabtejszín
sajt (növényi) ízlés szerint tészta tetszés szerint (glutén- és tojásmentes vagy durumtészta)
A zabtejszín zabból, vízből, növényi olajokból és sűrítőanyagokból áll. A tejtermékek 10-12 hónapos kortól helyettesíthetők kis mennyiségű cukrozatlan, minőségi növényi készítménnyel ételek készítésekor.
ELKÉSZÍTÉS
1. Kevés olajon megpároljuk az apróra vágott hagymát, majd rátesszük az apró karfiolrózsákat és megfuttatjuk rajta. Felöntjük egy pici vízzel, ízlés szerint ízesítjük.
2. Közben kifőzzük a tésztát.
TIPP
3. Amikor megpuhult a karfiol, felöntjük a zabtejszínnel és felforraljuk.
4. Amikor minden kész, összekeverjük a tésztát és a karfiolos mártást, sajttal szórva tálaljuk.
A karfiolt összekeverés előtt átturmixolhatjuk a babáknak.
VÖRÖSKÁPOSZTA-FASÍRT
ELKÉSZÍTÉS
1. A vörös káposzta felső leveleit leszedjük, majd torzsáját kivágva konyhai aprítóval nagyon apróra daráljuk. Megsózzuk, majd pihentetjük, amíg levet nem ereszt.
2. Kinyomkodjuk a káposzta levét, és hozzáadjuk a többi összetevőt.
HOZZÁVALÓK
50 dkg vörös káposzta
3 gerezd zúzott fokhagyma 1/2 vöröshagyma apróra vágva só, bors, fűszerkömény ízlés szerint 10 dkg gluténmentes lisztkeverék gluténmentes zsemlemorzsa a beforgatáshoz olaj a sütéshez
TE TUDTAD?
A vörös káposzta nem csak az íze, a színe miatt is tetszhet a babának. Ha épp pároljuk, és pár cseppnyi ecetet teszünk hozzá, nem fakul ki. Kék is lehet, színét a talaj pH-értéke befolyásolja. Antioxidánsokban még gazdagabb, mint a zöld káposzta.
3. Az így elkészült masszából diónyi mennyiségeket formázunk, a pogácsákat zsemlemorzsában meghempergetjük.
4. Forró olajban, közepes lángon, serpenyőben aranybarnára sütjük.
DESSZERTEK, SÜTEMÉNYEK
KÓSTOLGATÁS A KEZDETEKTŐL
Az, hogy milyen lesz a gyermek ízlése, sok mindentől függ. Befolyásolja a genetikai örökség, de ezenkívül a magzatként, majd később a szoptatás során megismert ízek is fontos tényezők. Mindemellett tény, hogy az édes íz preferenciája velünk született tulajdonság, ami az evolúció során alakult ki. Az édes íz az olyan, biztonsággal fogyasztható élelmiszerekre jellemző, mint például az anyatej vagy a gyümölcsök. A babának azzal teszünk jót, ha nem üres kalóriákkal tömjük őt, hanem gondosan összeállított étrendet biztosítunk számára. 3–6 hónapos korában megpróbál mindent a szájába tömni, igyekszik megízlelni és megérinteni a dolgokat. Öt hónaposan már érdeklődést mutat a sós ízek iránt is. A hozzátáplálás kezdetekor az új ízek új világot nyitnak előtte, ő pedig hol gyanakodva, hol boldogan merül el az új lehetőségekben. Étkezési szokásainak alakulásában kiemelt jelentősége van a szülők, a család szokásainak, hiszen mindent utánozva tanul. Figyeli, hogyan reagálunk egy számára új ételre, és azt is pontosan látja, hogy míg az ő tányérjában, mondjuk, spenót van, addig mi süteményt eszünk.
PLUSZCUKOR NÉLKÜL
A hozzátáplálás általában gyümölcsökkel kezdődik, melyekben szintén az édes ízek dominálnak. Később, ahogy egyre több étkezésnél váltjuk ki a folyékony táplálékot, fejtörést okozhat számunkra a baba étrendjének összeállítása. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy egyéves kora előtt nincs szüksége pluszcukorra, tehát csokoládéra és más édességekre sem. Éppen elég édes íz jut neki akkor, ha rendszeresen kap gyümölcsöt, például tízóraira és uzsonnára, vagy a főétkezés során a húshoz-zöldséghez. Ha nem szokik hozzá a tömény cukorhoz, akkor a gyümölcsök édes ízét még különlegesebbnek érzi, ez pont megfelelő nasi számára. Soha nem szabad külön megcukrozni a baba ételét, hogy jobban fogyjon! Ha kerüljük az édesítést, akkor a kicsinek lesz lehetősége felfedezni, milyen sokféle más íz is létezik a világon. Az adott életkornak megfelelő hozzátáplálási ajánlások szerint fűszerezzük finoman az ételét. Figyeljünk oda arra, hogy sok bébiételben, babáknak gyártott készítményben is lehet cukor. 1–3 éves kor között bevezethetjük az étrendbe az édességeket is, de észszerű korlátok között.
ELŐZZÜK MEG AZ ELHÍZÁST!
Sok szülő akaratlanul is túleteti a gyerekét, pedig a kicsinek elsősorban nem mennyiségi, hanem minőségi táplálékra van szüksége. A kedvesen gömbölyű kisbaba hamar pocakos kisgyermekké, később elhízott gyermekké, tinivé és felnőtté válhat. Márpedig az elhízás nem elsősorban esztétikai gond: komoly egészségügyi hatásai lehetnek. Ezt megfelelő odafigyeléssel megelőzhetjük. Fontos, hogy az étkezések rendszeresen történjenek, a három főétkezés mellett legyen tízórai és uzsonna, az étkezések között ne legyen nassolás. Biztosítsunk a kicsi számára az életkori ajánlás szerinti mennyiségben zöldséget, gyümölcsöt, fehérjét, gabonát, zsiradékot. Az édességek fogyasztásának teljes tiltása hosszú távon nehezen működik, hiszen környezetében a gyermek óhatatlanul kapcsolatba kerül a nyalánkságokkal. Hasznosabb, ha ilyenekkel is megkínáljuk őt, de korlátozzuk a mennyiséget. Ha nassolásra kerül sor, egészséges csemegéket adjunk neki. Ha sír, ha elesett, ne édességet kapjon vigasztalásként. Amennyiben elhízottnak látjuk őt, egyeztessünk gyermekorvossal, dietetikussal, semmiképp ne mi kezdjük el fogyókúrára fogni.
7 HÓNAPOS KORTÓL
HAMIS CSOKIFAGYI
HOZZÁVALÓK
2 db érett banán
1 db érett avokádó karobpor
az édesítéshez turmixolt datolya vagy datolyapaszta
A karobpor a kakaóporhoz hasonlóan használható süteményekhez, italokhoz, desszertekhez, de ételek sűrítésére is. Miben különbözik tőle? Koffeinmentes, így babáknak is bátran adható, természetesen édes, glutén- és laktózmentes, magas a rosttartalma, és ásványi anyagokban gazdag.
ELKÉSZÍTÉS
1. A hozzávalókat összeturmixoljuk. Amennyiben nem találjuk elég édesnek, datolyapasztával vagy turmixolt datolyával ízesítjük.
2. Fagyiformába kanalazzuk és fagyasztóba tesszük. Babák fagyasztás nélkül fogyaszthatják!
SÜTŐTÖKÖS MUFFIN
ELKÉSZÍTÉS
1. A sült sütőtököt pürésítjük.
2. A vajat és a tojást kihabosítjuk, majd hozzáadjuk a többi alapanyagot.
3. A tésztát muffinformákba kanalazzuk, majd 180 fokon nagyjából 25 perc alatt készre sütjük.
HOZZÁVALÓK
30 dkg sütőtökpüré
2 db tojás
15 dkg rizsliszt
12 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor fahéj (kihagyható)
1 csapott evőkanál sütőpor
15 dkg vaj vagy tejmentes margarin
gluténmentes tejmentes
TIPP
A cukor kihagyható, helyette pépesített banánnal vagy almaszósszal is édesíthetjük a süteményt.
TE TUDTAD?
A rizsliszt előnye a búzaliszthez képest, hogy természetesen gluténmentes, könnyebben emészthető, valamint ritkábban okoz allergiás reakciókat. Sokoldalú felhasználhatósága is népszerűvé teszi, levesekhez, szószokhoz, omlós tésztákhoz egyaránt jól alkalmazható már a babamenüben is.
TÁRGYMUTATÓ
BETŰREND SZERINT
Almás dinnyeleves 34
Almás pufifánk 75
Almás-répás muffin 64
Almás répakrémleves 25
Almás-vaníliás zabpuding 68
Babagofri 69
Banános babamuffin 61
Banánsushi 74
Brokkolikrémleves 22
Brokkolis babafalatok 10
Bundás alma 71
Céklakrémleves 24
Céklás-diós vekni 14
Céklatócsni 16
Cukkinis-lecsós penne 48
Cukkinis-sárgarépás fasírt 40
Csupacsokis-epres torta 90
Diós szaloncukor 91
Édesburgonya-tócsni 9
Eperkrémleves hidegen 26
ÉLETKOR SZERINT
6 hónapos kortól
Banános babamuffin 61
Mangós zabgolyók 8
Répás-krumplis pogácsa 60
Zöldségen sült csirkecomb 39
Sütőtökös rizottó 38
7 hónapos kortól
Almás-répás muffin 64
Brokkolikrémleves 22
Brokkolis babafalatok 10
Cukkinis-sárgarépás fasírt 40
Édesburgonya-tócsni 9
Hamis csokifagyi 62
Karácsonyi babacsinta 82
Puha sós rúd 66
Ribizlis keksz 67
Sült lazac 44
Sütőtökös muffin 63
Sütőtökös-almás golyó 12
Zöldséges-húsos egytálétel 42
Gesztenyegolyók 85
Gesztenyekrémleves 33
Gesztenyés-krémes torta 92
Gyümölcsös piskóta 72
„Halloween” muffin 83
Hamis csokifagyi 62
Hamis túrós pogácsa 77
Húsvéti mandulás linzer 88
Karácsonyi babacsinta 82
Karácsonyi kása 86
Karfiolos-tejszínes tészta 52
Lazac spenótos mártással 56
Lencsefőzelék 51
Lencsés szendvicskrém 17
Málnafagyi 78
Mangós zabgolyók 8
Mexikói krémleves 30
Mézes-citromos sütőtök 80
Mézeskalácsgolyó 94
Mogyorós karamella 70
Petrezselymes röszti 50
Piros turmix 18
Puha sós rúd 66
Rakott bejgli 84
Répás-krumplis pogácsa 60
Ribizlis keksz 67
Spárgakrémleves 32
Sült csicseriborsó 15
Sült lazac 44
Sütőtökös muffin 63
Sütőtökös rizottó 38
Sütőtökös-almás golyó 12
Töltött csirkemell 54
Túrós-almás pohárkrém 76
Vöröskáposzta-fasírt 53
Vöröslencse-krémleves 28
Zöldségen sült csirkecomb 39
Zöldséges-csirkés nyárs 46
Zöldséges-húsos egytálétel 42
Zserbógolyó 93
8 hónapos kortól
Almás répakrémleves 25
Almás-vaníliás zabpuding 68
Banánsushi 74
Bundás alma 71
Céklakrémleves 24
Céklás-diós vekni 14
Cukkinis-lecsós penne 48
Gyümölcsös piskóta 72 „Halloween” muffin 83
Lencsefőzelék 51
Babagofri 69
Mogyorós karamella 70
Petrezselymes röszti 50
Rakott bejgli 84
Zöldséges-csirkés nyárs 46
10 hónapos kortól
Almás dinnyeleves 34
Almás pufifánk 75
Céklatócsni 16
Eperkrémleves hidegen 26
Gesztenyegolyók 85
Gesztenyekrémleves 33
Hamis túrós pogácsa 77
Karácsonyi kása 86
Karfiolos-tejszínes tészta 52
Lencsés szendvicskrém 17
Mexikói krémleves 30
Spárgakrémleves 32
Sült csicseriborsó 15
Túrós-almás pohárkrém 76
Vöröskáposzta-fasírt 53
Vöröslencse-krémleves 28
11 hónapos kortól
Húsvéti mandulás linzer 88
Piros turmix 18
12 hónapos kortól
Csupacsokis-epres torta 90
Diós szaloncukor 91
Gesztenyés-krémes torta 92
Lazac spenótos mártással 56
Málnafagyi 78
Mézes-citromos sütőtök 80
Mézeskalácsgolyó 94
Töltött csirkemell 54
Zserbógolyó 93
FONTOS TUDNIVALÓK A HOZZÁTÁPLÁLÁSRÓL
Szoptatás és hozzátáplálás
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint kizárólagosan szoptatott csecsemőknél betöltött hat hónapos kor után javasolt a kiegészítő táplálás bevezetése. A WHO ezenkívül kétéves korig vagy akár azon is túl javasolja a szoptatás folytatását a szilárd ételek fokozatos bevezetése mellett. Tápszert (is) kapó babáknál a gyermekorvossal egyeztetve akár 4-5 hónapos kortól megkezdődhet a hozzátáplálás.
Amikor a baba készen áll
Általánosságban elmondható, hogy a baba érett a hozzátáplálásra, ha képes stabilan ülni, ha megszűnt a nyelvkilökő/ nyelvkiöltő reflexe, ha képes felcsippenteni, a szájába emelni és megrágni az ételt. A felsorolt feltételek kialakulásának idejét illetően azonban egyéni eltérésekkel kell számolni.
Mivel kezdjük?
Ezen a téren nincs egységes alapelv, a hozzátáplálási szokások családonként és kultúránként eltérők. Kiindulópontként segíthetnek az e célra készült táblázatok. Kezdhetünk hígabb, majd sűrűbb pépekkel, folytathatjuk a kóstoltatást darabosabb péppel, főzelékkel, míg eljutunk a valódi rágnivalókig – de ezzel kapcsolatban sincs kőbe vésett szabály. Igazodjunk a babánk igényeihez.
Hogyan kezdjük?
A fokozatosság elvét betartva. Kezdetben elegendő 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel indítani a kóstoltatást napi egyszer, egyféle összetevőjű étellel. Később egyre növekedhet a kóstoltatások száma és mennyisége. Érdemes egymást követő 3-5 napon keresztül ugyanazt kóstoltatni a babával. Pár napot mindig várjunk, mielőtt újabb alapanyagot vezetnénk be, hogy legyen időnk észrevenni az allergiára utaló esetleges tüneteket. Az aktuálisan elutasított étel kínálásával érdemes később újra és újra, akár 10-15 alkalommal próbálkozni, mert nem ritka, hogy a baba egyszer csak elfogadja, amit korábban nem kért.
Mi a helyzet az allergénekkel?
A jelenlegi irányelvek szerint az allergéneket tartalmazó élelmiszereket nem szükséges megkülönböztetni más élelmiszerektől (mogyorófélék, glutén, apró magvas gyümölcsök, tojás), és kb. hat hónapos kortól bevezethetők a baba étrendjébe a többi élelmiszerrel együtt. Ha a bevezetésük megtörtént, és a baba tolerálja ezeket, a szokásos étrend részévé válhatnak.
Tiltott ételek
Egyéves kor alatt nagy mennyiségben tilos tehéntejet adni a gyermeknek, csak egészen kis mennyiségben, ételbe főzve-keverve kaphat. Zöld teát, fekete teát, és egyéves koráig édesköményteát se kapjon a baba.
A méz egyéves kor alatt szigorúan tiltólistás, mivel súlyos mérgezést, botulizmust okozhat a kicsiknél. Ugyanez vonatkozik a nyers füstölt kolbászra, sonkára, a nyers halra és húsra, a nyers tojásra, a lágy penészes sajtra és a gombára: egyéves korig nem adhatók.
Javasolt az óvatosság a teljes kiőrlésű gabonákkal kapcsolatban is, mivel ezeknek magasabb lehet a fuzáriumtartalmuk – nagyobb mennyiségben fordulhat elő bennük toxint termelő penészgomba.
Amire még ügyelni kell
Teremtsünk a táplálkozáshoz nyugodt körülményeket. A baba üljön le, kóstolgasson kedvére, vegyen részt etetőszékben ülve a családi étkezéseken. Soha, egy pillanatra se hagyjuk magára, amikor eszik! Amikor mód van rá, használjunk szezonális, helyben termesztett, friss alapanyagokat az ételkészítéshez. Kerüljük az erősen feldolgozott, sózott, hozzáadott cukrot vagy édesítőszert tartalmazó, magas zsírtartalmú, színezett, ízfokozókat tartalmazó ételeket, a cukros italokat.
BABAÉTELEK
60 MENTES RECEPT
A hozzátáplálás során az ismerkedés az új ízekkel nem csak a kicsik számára jelenthet kihívást. A szülőknek, a családtagoknak is fejtörést okozhat, mikor mivel kínálják őket, és hogyan csinálhatnak kedvet nekik a bizalomteli kóstolgatáshoz, az ételek élvezetéhez.
Mivel ez az időszak éppúgy meghatározó lehet a táplálkozáshoz fűződő későbbi kapcsolat, mint az egészséges étkezési szokások megalapozásának szempontjából, érdemes és fontos kellő figyelmet fordítani rá.
Ha a baba glutén- vagy tejérzékeny, a változatos fogások tervezése és
elkészítése még nagyobb körültekintést kíván. De korántsem lehetetlen!
Kiadványunk a Szeretetkonyhám ötgyermekes blogírója, Vincze-Pintér Mónika hatvan jól bevált „mentes” receptjével segíti a hozzátáplálást.
A bemutatott ételek hagyományos alapanyagokból is minden további nélkül elkészíthetők, ha arra van igény.
Bízunk benne, hogy ismét jól hasznosítható könyvet, működő megoldásokat tudunk a gyakorló szülők kezébe adni – konyhától az asztalig, avagy az etetőszékig, a babák örömére is.
