9 hónap

TRIMESZTER

MÁSODIK TRIMESZTER

13-16. HÉT

A második trimeszter a 13-24. terhességi hét közötti időszak, amit a legbékésebb harmadnak tartanak.

A legnagyobb változások már lezajlottak az anya szervezetében, a kiemelt jelentőségű vizsgálatok nagy része is megtörtént, a baba minden szerve megvan és jó eséllyel szépen tovább fejlődhet.

A kismama ereje, aktivitása visszatér. Van ereje és kedve többet mozogni, ami az emésztőrendszerre és az erekre is pozitívan hat.

A haja általában dús és erős lesz, a bőre tiszta és fényes, mellei megduzzadnak. A mellbimbók sötétebbé válnak.

A 15. hét táján a nők 75%-ának bőrén megjelenik egy köldöktől szeméremdombig futó halványabb, majd sötétbarnábbra színeződő vonal, latin nevén a linea nigra. Ez valójában korábban is ott volt, ám a pigmentációt serkető, emelkedett ösztrogénszint miatt ekkor láthatóvá is válik. Nem kell aggódni miatta: a szülés után fokozatosan elhalványodik, majd eltűnik.

A bőrön az arra hajlamosaknál vöröses terhességi csíkok, striák alakulhatnak ki. Ezek ártalmatlan elváltozások, melyek a várandósság után elhalványulnak. Létrejöttük oka, hogy a bőr alatti kötőszövet nem képes ugyanolyan mértékben alkalmazkodni a gyors nyúláshoz, mint a bőr legfelső rétege, és ez szakadáshoz vezet. A megelőzést a gondos bőrápolás és a bőséges folyadékbevitel segítheti.

A második trimeszter során enyhén emelkedhet a vérnyomás és a pulzus, mivel nő a keringő vér mennyisége – ez normális, ám ha a vérnyomás 140/90 Hgmm fölötti, az kórosnak számít és kezelést igényel.

A 16. héttől a többletsúly miatt a méh tartószalagjai mindinkább nyúlni kezdenek, ami enyhe feszülést kelthet a pocakban. A pihenés valószínűleg jobban esik már oldalt fekve, mint hanyatt.

A méh és a benne fejlődő magzat nyomhatja a gyomrot, ami miatt a gyomorsav visszajuthat a nyelőcsőbe, azaz reflux alakulhat ki – ezt megfelelő táplálkozással, illetve lefekvéskor kissé magasabb párna alkalmazásával lehet enyhíteni.

Szintén a baba növekedésével hozható összefüggésbe a gyakoribb vizelési inger. Esetleg vizeletpangás is kialakulhat, ami utat nyit a húgyúti fertőzéseknek – ennek veszélye kellő folyadékfogyasztással, a higiéniai szabályok fokozott betartásával és természetes anyagból készült alsónemű viselésével csökkenthető.

Mivel az emésztőrendszer működése a korábbinál is lassúbb lehet, a székrekedés elkerüléséhez kiemelten javasolt a rostokban gazdag táplálkozás, a rendszeres mozgás, a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel.

Ezenkívül: érdemes inkább többször keveset enni, mint egyszerre sokat.

A második trimeszterben elvégzendő vizsgálatok a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatása szerint:

n laborvizsgálatok – teljes vérkép (különösen a hemoglobin- és hematokritértékek ellenőrzése), ellenanyagszűrés, hepatitis B-hordozás ellenőrzése (ha koraterhességben nem történt meg), vizeletvizsgálat;

n szülészeti-nőgyógyászati vizsgálatok: méhszáj vizsgálata;

n ultrahang-szűrővizsgálat (genetikai ultrahang) a 18-20. héten; n magzati szívműködés ellenőrzése. A baba ebben a szakaszban is óriásit fejlődik. A 13. héten már 7-8 centiméteres, a súlya akár 3 dekagramm is lehet. Akkora, mint egy kis alma. A végtagjai még körülbelül egyforma hosszúak. A belei lassan végleges helyükre kerülnek, működni kezd a mája és a hasnyálmirigye, a veséje. Iszik és pisil. Már vannak szemhéjai és ajkai is.

HARMADIK TRIMESZTER

25-28. HÉT

A terhesség 25. hetétől a szülésig tartó harmadik trimeszter elsősorban a szülésre való felkészülésről, a baba fogadásának előkészítéséről szól. A második trimeszterben tapasztalt tünetek többsége intenzívebbé válhat vagy új tünetként jelentkezhet; ennek hátterében általában a méh és a magzat növekedő mérete, súlya áll.

A kismama mozgása nehézkesebbé válhat – ezzel együtt, ha az orvos ellenjavaslatot nem tesz, továbbra is ajánlott a rendszeres, nem megerőltető testmozgás.

Emelkedhet a vérnyomás és a pulzus. Mivel a terhességi magas vérnyomás megehetősen gyakori, nagyon fontos a rendszeres ellenőrzés. 140/90 Hgmm fölötti érték esetén kezelésre van szükség!

A légzés akadályozottabbá válhat, akár légszomj is kialakulhat, mivel a nagyobbodó méh feljebb tolja a rekeszizmot, ami nyomja a tüdők alsó részét.

Fokozódhatnak a korábban már említett gyomor- és bélrendszeri problémák, a reflux, a gyomorégés és a székrekedés. A húgyhólyagot érő nyomás miatt még gyakoribb lehet a vizelési inger – a kismama nemegyszer már aszerint tervezi az útvonalait, hogy hol találhat közben toalettet. Nem esik jól álldogálni, ez különben is fokozhatja a lábdagadást, a visszérproblémákat, de ülni, hajolgatni sem az igazi, mert hát- vag derékfájás jelentkezhet. Az utóbbit a súlynövekedés, a test súlypontváltozása, és az ízületek, szalagok lazulása okozza, valamint hozzájárulhat a rendszeres mozgás hiánya is. Megelőzésként segíthet a helyes testtartásra törekvés, az elegendő pihenés, a nagyobb fizikai megerőltetések kerülésével végzett mozgás. Ha már kialakult a probléma, több pihenéssel, gyengéd masszírozással, langyos fürdővel enyhíthető, alváshoz a test megfelelő párnás kitámasztása is jól jöhet. Minderről a 61. oldalon adunk bővebb információt.

A terhesgondozási vizsgálatokra 4-6 hetente, illetve egyéni szükséglet szerint kerül sor.

A harmadik trimeszterben elvégzendő vizsgálatok a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatása szerint:

n Laborvizsgálat – vérkép, hemoglobin- és hematokritszint, ellenanyagszűrés, vizeletvizsgálat. n Terheléses vércukorvizsgálat a 24-28. terhességi hét között, a terhességi cukorbetegség kizárása érdekében, amely a terhességben előforduló második leggyakoribb kórkép. Hüvelyváladék-tenyésztés (egyes Streptococcus baktériumok szűrése).

n Ultrahangvizsgálat a 30-32. és a 36-38. héten.

n NST-vizsgálat (non-stressz teszt), amely a magzati szívműködést, illetve a méhizomzat aktivitását rögzíti. Alacsony rizikójú terhesség esetén a 38. héttől hetente egyszer, 40. héttől minden második nap szükséges elvégezni.

Ami a babát illeti, a 25. héten már körülbelül 33 cm hosszú és 70 dekagrammos lehet – akkora, mint egy karfiol. Sokat fejlődik a tüdeje. Hízik is, így ráncos kis bőre lassan kisimul. Tovább nő a haja. Már tényleg majdnem olyan, mint egy újszülött.

A 26. héten 34-36 centiméter körüli a magzat hossza, akárcsak egy padlizsáné, és közel 800 gramm a súlya. Tovább érik és fejlődik a tüdeje.

A 27-28. héten 37-38 centiméteres és nagyjából 1 kilós. Az agya már rengeteget fejlődött és nagyon aktívan működik, a hallása egyre kifinomultabb. Pislog, nyitja és csukja a szemét, vannak szempillái. Kialakulnak alvási-ébrenléti ciklusai. Nemegyszer érezni lehet, hogy csuklik (de ez természetes dolog, nincs ok az aggodalomra).

AZ ÉLET VÁRANDÓSAN

VIZSGÁLATOK BABAVÁRÁSKOR

Hogy a baba egészségesen születhessen meg és a kismama a várandósság idején maximális biztonságban érezhesse magát, hogy probléma esetén azonnal segítséget kaphasson, a 9 hónap alatt számos orvosi vizsgálatra van szükség. De milyenekre is?

Avárandóssági vizsgálatokkal kapcsolatban Társaság a Szabadságjogokért 2017 végén ombutsmani állásfoglalást kért. Eszerint: „A jelenlegi törvényi szabályozás alapján a várandós nőnek joga van úgy dönteni, hogy a 24. terhességi hét előtti vizsgálatokon nem vesz részt, és a 24. terhességi hét után is csak abban a ritka esetben kötelező egy vizsgálat, ha annak elmaradása a magzat életét, testi épségét veszélyeztetné. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az állam ne kísérné figyelemmel a magzat jóllétét.” H a a terhességi teszt pozitív, ajánlatos az első trimeszterben felkeresni a nőgyógyászt, aki tájékozódik a kórelőzményekről, a korábbi betegségekről és terhességekről, szülésekről, gyógyszerszedésről. Áttapintja a kismedencét, nincs-e kóros elváltozás a petefészek, a méh környékén, megállapítja a várandósság tényét. Hogy ki tudja számítani a terhesség aktuális korát, a szülés várható időpontját, a havi vérzés rendszerességére, az utolsó vérzés időpontjára is rákérdez. A szülés időpontját az utolsó menstruáció első napjától számítja. Milyen vizsgálatokra kerülhet sor ezek után?

ELSŐ TRIMESZTER

A 8-10. héten ultrahangvizsgálattal pontosítják a terhesség korát (az embrió normális mérete ekkor 2–4 centiméter), és ellenőrzik, hogy megfelelő-e a növekedés üteme. Megnézik, hogy egy petezsákban hány petesejt fejlődik (nem ikerterhességről van-e szó), és a magzat a méhen belül növekszik-e (kizárva a méhen kívüli terhességet). Korai terhességénél hüvelyi ultrahanggal szoktak vizsgálatot végezni, ám a 8-10. hét körül már elég a hasi ultrahang is! A belgyógyász EKG-val vizsgálja a szív működését, felméri a kismama általános fizikai állapotát, ellenőrzi a testsúlyát, ami azért fontos, hogy a későbbi mérésekkel nyomon követhessék a magzat növekedését.

Az első laboratóriumi vizsgálatokat is ebben az időszakban, az első trimeszterben végzik el, ellenőrzik a vérképet, a vizeletet, a vércukorértéket, rutinszerűen szűrnek a májgyulladást okozó Hepatitis B vírusra és Treponema pallidumra (ami a szifilisz kórokozója). Megvizsgálják, nincs-e vércsoport-összeférhetetlenség. Ez akkor következhet be, ha az anya vércsoportja Rh-negatív, a magzaté pedig Rh-pozitív, és az anya vérébe előző szüléskor vagy terhességmegszakításkor Rh-pozitív magzati sejtek kerültek. Ilyenkor a szervezete, miután nem ismeri fel, és idegenként azonosítja ezeket a sejteket, ellenanyagot termel, amely a következő terhességnél súlyosan károsíthatja a magzatot. Ha megállapítják az összeférhetetlenséget, a kismama anti-D-oltóanyagot kap, amely úgy védi ki az immunválasz kialakulását, hogy semlegesíti a vérébe került magzati sejteket. A terhesség 8. hetében ultrahanggal már kimutatható a magzat szívműködése is.

MÁSODIK TRIMESZTER

A 12. héten végzik a genetikai szűrővizsgálatot az esetleges kromoszóma- és fejlődési, öröklött genetikai rendellenességek kimutatására. Amikor a magzat fejtető és far közötti távolsága eléri a 45–84 millimétert, hogy kizárják a Down-szindrómát, megvizsgálják az úgynevezett tarkóredő vastagságát és lemérik az orrcsontot. A velőcsőzáródási rendellenesség, vagyis a nyitott gerinc kizárására is gondot fordítanak.A 16. héten a kötelező vizsgálatok

KETTŐS HELYZET: IKERTERHESSÉG

Ha fény derül egy várandósságra, általában felmelegszenek a szívek, örömkönnyek potyognak, s persze némi félelem is vegyülhet az érzéseinkbe az előttünk álló ismeretlen időszak miatt. Ikerbabák esetén dupla lehet az öröm és az aggodalom is.

Amikor kiderül, hogy egyszerre két vagy több baba is befészkelt a puha anyaméhbe, arra a szülők nagyobb érzelmi intenzitással reagálhatnak. Vannak persze olyan szülőpárok is, akik számára nem okoz nagy meglepetést az ikresség ténye, mert a családjukban több generációra visszamenőleg halmozódást mutat a természetes úton fogant ikerbabák születése. Mesterséges megtermékenyítés esetén is nagyobb esély van többes várandósságra.

FOKOZOTT FIGYELEMMEL

Az ikreket váró nő automatikusan magas kockázati besorolást kap, veszélyeztetett terhesnek számít. Természetesen ikreket várva is minden adott lehet a kiegyensúlyozott, nyugodt, problémamentes várandóssághoz, de orvosi szempontból a felkészülés fokozottabb és a terhesgondozás is szorosabb követést, sűrűbb kontrollvizsgálatokat jelenthet.

Magyarországon viszonylag kicsi az esélye annak, hogy valaki természetes úton hozzon a világra ikerbabákat, de azért nem lehetetlen. Ehhez jó pár követelménynek kell teljesülnie, például megfelelő legyen a babák fekvése, súlya, de az is fontos kérdés, hogy egypetéjűek-e vagy sem. A konzultációs folyamatban általában már az első alkalmak során elhangzik, hogy ikerterhesség esetén nagyobb esély lehet koraszülés és egyéb komplikációk, köztük magas vérnyomás kialakulására, ezért szokták sűrűbben vizsgálni az anya és a magzatok állapotát. Az ikreknek kb. 25-30%-uk egypetéjű. Ők egyetlen petesejt és egyetlen hímivarsejt egyesüléséből fogannak, de az első két hétben az egyesült sejt kettéhasad majd két külön embrióként ágyazódik be és fejlődik. A picik ilyen esetben mindig azonos neműek, azonos a vércsoportjuk, és ránézésre nehéz megkülönböztetni őket. Kétpetéjű ikrek foganásánál nem egy, hanem két (vagy több) petesejt érik meg az ovuláció során, melyeket más-más hímivarsejt termékenyít meg.

HOGYAN TOVÁBB?

A várandósság mindenképpen megterhelő a nő szervezete számára, és többes várandósság esetén a terhelés még nagyobb. Sok nő számol be extrém fáradtságról, erősebb hányingerről, intenzívebb hányásról az első trimeszterben. A babák növekedésével a súlygyarapodás is nagyobb mértékű, a pocak hatalmasra tud nőni. Hamarabb érkezhet meg az igény a munka abbahagyására, több pihenésre lehet szükség. Ezzel együtt egészséges várandósságnál valószínűleg az orvos is támogató lesz az óvatos mozgás végzésének támogatásában (jóga, kismamatorna, séta). A babavárás szinte biztosan érzelmi „hullámvasutazással” is jár, melynek az intenzitása ikerterhesség esetén erősebb lehet. A fészekrakó ösztön is hamarabb indulhat be. Sosem egyszerű kikalkulálni, miből is álljon a babakelengye, de több baba érkezésekor még több lehet a kérdőjel. Mi praktikus, tényleg mindenből kettő (három vagy több) kell-e, mikor és mit pakoljunk be a kórházi táskába? Nehéz előre eldönteni, milyen elvekhez vagy elképzelésekhez igazítsuk szülői szerepünket, de jó, ha megpróbáljuk vizualizálni magunkat kiteljesedett családként és felmérni, hogyan tudjuk majd a babák szükségleteit a lehető legnagyobb mértékben kielégíteni úgy, hogy mi is a lehető legtöbb pihenéshez jussunk: alvási elrendezés, berendezkedés a szoptatáshoz stb. Nagyon jó, ha előre be tudjuk biztosítani támogató segítségünket! Családtag, barát vagy képzett gyermekágyi szakember bevonásával mindkét szülő megkaphatja azt az érzelmi és fizikai gondoskodást, melynek segítségével magabiztosabb ikres anyává-apává válhat. A várandósság ideje alatt és azután ikres közösség tagjai is segítségünkre lehetnek, tapasztalataik jó fogódzót adhatnak az előttünk álló bizonytalanságokban.

MINDENNAPI EGÉSZSÉG

VITAMINOK ÉS ÁSVÁNYI ANYAGOK

A vitaminok és az ásványi anyagok nélkülözhetetlenek egészségünk fenntartásához, immunrendszerünk optimális működéséhez. Elégtelen bevitelük esetén hiányállapotok, hiánybetegségek kialakulására lehet számítani. Melyek a várandósok számára kiemelten fontosak?

A-vitamin: látásunkhoz, szemünk épségéhez. * Répa, édesburgonya, mangó, pulykamáj, paprika, sütőtök.

B1-vitamin: az idegrendszer, izmok, szívizom működéséhez. * Élesztő, sertéshús, gabonapehely, karfiol, burgonya, narancs, tojás, dió- és mogyorófélék, hüvelyesek.

B2-vitamin: a látáshoz, a bőr, haj, köröm növekedéséhez. * Tej, tojás, máj, vese, élesztő, tejszín, sajtok, spenót, sóska.

B3-vitamin: a szervezet energiaellátási folyamataihoz. * Csirke, pulyka, gomba, hüvelyesek, diófélék, árpa.

B5-vitamin: az immun- és idegrendszer optimális működéséhez. * Dió, szezámmag, avokádó, gabonafélék, máj.

B6-vitamin: az ideg- és az immunrendszer, a szív jó működéséhez. * Máj, hús, tejtermékek, élesztő, tojássárgája.

B12-vitamin: a vérképzéshez. * Máj, vese, szív, hal, tej és tejtermékek.

Biotin (B7-vitamin): a zsírok és a glükóz megfelelő felhasználásához, a sejtek közötti jelátvitelhez, a gének aktivitásához, a haj, köröm és a bőr egészségéhez. * Marhamáj, főtt tojás, sertéshús, édesburgonya, sárgarépa, karfiol, élesztő, olajos magvak.

C-vitamin: az immunrendszer megfelelő működéséhez a bőr kollagénképződéséhez, a fogíny, a vérerek, a csontok és a fogak egészségéhez, a sebgyógyuláshoz. * Csipkebogyó, bogyós gyümölcsök, citrusfélék, paradicsom, paprika.

D-vitamin: az immunrendszer támogatásához, a a csontok egészségéhez. * Gabonakészítmények, halmáj, tojássárgája.

E-vitamin: immunrendszerünk működéséhez, a gyulladások megakadályozásához. * Növényi olajok, csírák, zöld növények.

Folsav (B9-vitamin): a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkentését, a sejtosztódáshoz, a sejtanyagcseréhez, a vérképzéshez. * Kelbimbó, brokkoli, sötétzöld levélzöldségek, feketebab, élesztő, máj, földimogyoró, dió.

K-vitamin: a véralvadáshoz és a csontanyagcseréhez. * Leveles zöldségek, spenót, kelbimbó, káposztafélék.

Cink: faz immunrendszer hatékony működéséhez, a gyulladások megelőzéséhez, a bőr épségéhez, a sebgyógyuláshoz, a pajzsmirigy működéséhez, a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíranyagcseréhez. * Belsőségek, marha-, sertés- és szárnyashús, tojás és tejtermékek, teljes kiőrlésű gabonafélék.

Kalcium: a csontok keménységéért, nyomásszilárdságáért felel. * Hal, tej, tejtermékek, olajos magvak, leveles zöldségek.

Króm: a cukorháztartás működéséhez. * Teljes kiőrlésű liszt, sörélesztő, húsok, máj, sajt, hüvelyesek, olajos magvak.

Magnézium: az ideg-, és izomműködéshez, az anyagcseréhez. * Olajos magvak, savanyú káposzta, levélzöldségek, kel.

Mangán: az anyagcseréhez, a csontok, ízületek, porcok, idegek működéséhez, a kollagéntermelődéshez, sebgyógyuláshoz. * Ananász, banán, szőlő, kivi, málna, avokádó, leveles zöldségek, fokhagyma, cékla, olajos magvak.

Molibdén: a zsír- és szénhidrát-anyagcseréhez, az idegrendszer jó működéséhez, a fog- és a szájüregi betegségek megelőzéséhez. * Húsok és belsőségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, leveles zöldségek, tej, olajos magvak, paradicsom.

Réz: a vérképzéshez a sejtlégzés szabályozásához, az enzimháztartás működtetéséhez. * Teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, diófélék, szárított gyümölcsök, élesztő.

Szelén: a szervezet antioxidáns folyamataihozn, a gyulladásgátláshoz * Tengeri halak, tenger gyümölcsei, teljes kiőrlésű gabonák, belsőségek, tej, tojás, hüvelyesek.

Vas: a szövetek oxigénellátásáért felelős vérösszetevők nélkülözhetetlen része, támogatja az immunrendszert is. * Máj, hús, olajos magvak, hüvelyesek, spenót, búzakorpa, zab.

SÚLYGYARAPODÁS ÉS BABAVÁRÁS

A várandósság alatti súlygyarapodás egyénenként változó mértékű. Van, aki szerencsés alkat, oda is figyel magára, és 6-8 plusz kilóval megy szülni. A legtöbb nő viszont 10-12 kilónyi súlyt szed fel. Mennyi a megengedett és egészséges súlygyarapodás? Hogyan tudjuk kordában tartani a plusz kilókat?

Ababavárás alatti súlygyarapodás elkerülhetetlen, már csak amiatt is, mert a női testben egy új élet növekszik, amelynek bizony súlya van. Ezt leszámítva is tapasztalhatunk több vagy kevesebb súlygyarapodást. Azonban ha ez túlságosan nagymértékű vagy kóros, nemcsak a mi egészségünk kerülhet veszélybe, de a babáé is. Ezért van a terhességi súlygyarapodás egészséges mértékére szakorvosi ajánlás.

A várandóssági súlygyarapodás egészséges mértéke a terhesség előtti testtömegindextől függően egyénileg eltérő lehet (Body Mass Index – BMI, ami a testzsír mértéke a súlyból és magasságból kiszámítva). A kiszámításhoz el kell osztani a testtömeget (kg) a magasság négyzetével (cm). A BMI-érték így egy kétjegyű szám lesz, amelynek különböző tartományai vannak. Körülbelül 16-19 között soványak, 20-24 között normál testtömegűek, 25-29 között túlsúlyak, 30 felett elhízottak vagyunk. Minél nagyobb valakin a túlsúly terhesség előtt, annál kevesebbet kellene felszednie. Ha valaki a BMI-index szerint sovány, akkor 12-18 kg-nál, ha normál súlyú, akkor 11-15 kg-nál, ha túlsúlyos, akkor 6-11 kg-nál, ha elhízott, akkor 5-10 kg-nál nem nagyobb súlygyarapodás egészséges. Ezzel a módszerrel csak egy viszonylag objektív, körülbelüli értéket lehet meghatározni, és a jelzett számok teljesen egészséges, egymagzatos terhességre vonatkoznak, optimális feltételekkel. A valóságban t a nőknek csak körülbelül az egyharmada hízik a terhesség alatt az ajánlott tartománynak megfelelően, a többiek sokkal többet.

MIT TEHETÜNK A TÚLZOTT SÚLYGYARAPODÁS ELLEN?

A „Kettő helyett kell enni!” mondás nem helytálló. Nincs sokkal több plusz kalóriára szükségünk a várandósság alatt. Fontos viszont az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás, amit nehéz tartani, főleg, ha felüti a fejét a sokat emlegetett kívánósság és egész nap csak kakaós csigát vagy sajtos pogácsát ennénk. Az első trimeszterben jellemzően nincs szükség nagyobb energiabevitelre, a második trimeszterben körülbelül 340 plusz kalóriára van szükségük naponta, a harmadik trimeszterben körülbelül napi 450 további kalóriára. Ez nem túl sok, hiszen pl. egy 100 grammos kakaós csiga nagyjából 300-400 kalóriát tartalmaz. Ezek az ajánlott kalóriamennyiségek persze attól is függnek, hogy milyen munkát végzünk, sportolunk-e, és ha igen: mennyit és milyen intenzitásút. A megfelelő súlygyarapodást fenn tudjuk tartani azzal is, ha korlátozzuk a hozzáadott cukrok és zsírok mennyiségét, kerüljük a cukros üdítőket, a desszerteket, a magas zsírtartalmú tejkészítményeket és a zsíros húsokat, továbbá hetente legalább háromszor 30-40 percet mozgunk közepes intenzitáson, aminek megfelelhet egy-egy tempós séta is. Az esetleges diétáról és mozgásformákról mindenképpen egyeztetni kell a szakorvosokkal, a szülész-nőgyógyásszal.

HA TÚL SOKAT HÍZUNK, VAGY TÚLSÚLYOSAN INDULUNK

A terhesség alatti túlzott súlygyarapodás növelheti a baba egészségügyi problémáinak veszélyét! Például az átlagosnál nagyobb lehet a születéskori súlya, és ez szövődményekhez vezethet, nehezebben mehet a szülés is A nem kívánt várandóssági súlygyarapodás növelheti a szülés utáni súlymegtartás kockázatát: minél többet hízunk, annál valószínűbb, hogy nem tudjuk egykönnyen leadni a felszedett plusz súlyt, vagy pedig egyáltalán nem. A terhesség előtti túlsúly fokozza a terhességi szövődmények kockázatát, köztük a terhességi cukorbetegségét, a terhességi magas vérnyomásét, mindez pedig növelheti a császármetszés esélyét, illetve a koraszülés kockázatát. Érdemes tehát figyelnünk a túlsúly kialakulásának tudatos megelőzésére!

JÖN A BABA!

SZÜLÉSI TERV

A baba érkezéséhez közeledve érdemes a szülés kérdéskörét alaposan körüljárni, utánanézni, milyen jogaink és lehetőségeink vannak a szülőszobán. Persze egyáltalán nem biztos, hogy a szülés során majd pontosan terv szerint haladnak a dolgok, mégis jó, ha készítünk szülési tervet.

Aszülési terv egy olyan lista, melyben az anya a szülés előtt összefoglalja a vajúdással és a szüléssel kapcsolatos elképzeléseit. Ennek elkészítése segítséget ad neki abban, hogy előre átgondolja, mit szeretne és mit nem, illetve lehetőséget nyújt arra, hogy egyeztesse elképzeléseit az adott intézmény lehetőségeivel, a választott orvos gyakorlatával.

MI LEGYEN BENNE?

A szülési tervet érdemes alapos utánajárás, végiggondolás után összeállítanunk. Célszerű az elején címszavakban összegeznünk általános egészségi állapotunk jellemzőit, jeleznünk az előző szülésünket vagy szüléseinket, a műtéteinket, az esetleges félelmeinket, lelki problémáinkat.

Írjuk le, kit szeretnénk magunk mellett tudni a szülés során. (Férjet, édesanyát, barátnőt, dúlát?)

Körvonalazzuk a vajúdásnál elképzelt körülményeket, például: szeretnénk-e zenét hallgatni, vízben vajúdni, alternatív szülési pózban szülni.

Érdemes rögzítenünk, milyen beavatkozásokat szeretnénk vagy utasítunk el; ez vonatkozik a beöntésre, a borotválásra, a fájdalomcsillapításra, a gátmetszésre, és arra is, beleegyezünk-e orvostanhallgatók jelenlétébe, gyógyszerek beadásába.

A baba megszületése utáni időszakot is fontos megemlíteni. Kérhetjük például, hogy a köldökzsinórt ne vágják el rögtön, vagy hogy a kisbaba rögtön mellettünk maradhasson – legyen aranyóra, amikor a picinek lehetősége van szopni, bőrkontaktusba kerülni, ismerkedni.

Bár természetesnek tűnhet, de nem árt, ha írásban is kérjük, hogy minden esetben tájékoztassanak minket az állapotunkról, az esetleges beavatkozások előtt ismertessék meg velünk azok hatását és lehetséges kockázatait, illetve ha mi nem vagyunk döntésképesek, akkor tájékoztassák az erre kijelölt személyt (például a jelen lévő férjet).

MIBEN LEHET SEGÍTSÉGÜNKRE?

Ha összeállítjuk a szülési tervünket, pontosabban meg tudjuk fogalmazni elképzeléseinket. Érdemes a tervet a szülészorvossal előzetesen egyeztetni! Ha nem lehet fogadott orvosnál szülni, akkor is érdemes a fogadó intézmény orvosával közösen átnézni a listát. Így idejében kiderül, hogy az adott orvosnál, illetve az adott intézményben mi valósítható meg belőle, és hogy számunkra elfogadhatóak-e ezek lehetőségek, vagy intézményt szeretnénk váltani. A szülési tervet vigyük magunkkal a szülésre és adjuk át a szülőszoba dolgozóinak.

MINDEN TERV SZERINT FOG HALADNI?

Szinte biztos, hogy nem! A szülés során gyakran annyira hirtelen változik a helyzet, hogy olyan dolgok is természetesnek tűnnek, amikről addig hallani sem akartunk. Vészhelyzet esetén pedig a baba és az anya egészsége a legfontosabb.

Ezzel együtt, amennyiben sikerült előzőleg az orvossal is egyeztetnünk a tervünket, és az intézményben lehetőség van rá, hogy elképzeléseink megvalósulhassanak, alapvetően arra készülhetünk, hogy szép, emlékezetes szülésünk lesz. A szülési tervben előre rögzítve elképzeléseinket, jobb eséllyel engedhetjük át magunkat a pillanatnak, így könnyebben válhatunk várandós anyukából babáját a karjában tartó édesanyává.

KIRE SZÁMÍTHATUNK, HA MEGÉRKEZIK A BABA?

Ha megszületik kisbabánk, számos dologban lehet szükségünk segítségre. Ez természetes dolog, hiszen az újszülött folyamatos felügyeletet, ellátást és gondozást, mondhatni „teljes állást” igényel. Emellett a szokásos mindennapi tevékenységek elvégzése, összehangolása bonyolultabbá válhat.

Alegfontosabb, hogy a párunk mikor és hogyan tud segíteni. Sok édesapa nem a szokásos munkabeosztásban dolgozik, hanem több műszakban vagy éjszaka, és az is előfordulhat, hogy a munkája kapcsán sokat tartózkodik külföldön. Az első hetekben minden apát megillet bizonyos számú szabadnap, melyet otthon tölthet a családjával. Érdemes erről előre tájékozódnunk, hiszen nem mindegy, hogy mennyire tud közreműködni a másik kezdetben, az összeszokás és a rutin kialakításakor. Amennyiben az édesapa otthonról dolgozik, beszéljük meg vele, hogyan fog eleget tenni a feladatainak, ugyanis azonfelül, hogy élete első heteiben rengeteget alszik a kisbaba, szinte minden problémáját (éhes, fáj a hasa stb.) hangos sírással jelzi. Egyeztessük párunkkal az otthoni házimunka elvégzésének rendjét is, hiszen a legelső feladatunk a pici etetése, tisztába tevése, altatása, gondozása lesz, háttérbe szorítva az addig megszokott napi teendőket.

CSALÁDTAGOK ÉS BARÁTOK

A gyermekágyas időszakban a folyamatos kialvatlanság, friss anyasággal járó stressz és a teljesítéskényszer gyakran komoly terhet jelent, ezért jó, ha van segítő a háznál, aki nemcsak az újszülött ellátásában vesz részt, de az anya jó közérzetének biztosításában is (kipihentség, elegendő alvás, nyugodtság). Fontos tudnunk, hogy ki másra számíthatunk, amennyiben a párunk nem tud sokat otthon maradni velünk, vagy ha már letelik az apaszabadság, hiszen attól kezdve egyedül maradunk otthon a babával. A legjobb, ha ilyenkor nagyszülők közreműködését kérhetjük, akik támaszt nyújtanak nekünk a mindennapi tevékenységek forgatagában. Bátran hívjuk át az első hetekben az édesanyánkat, az anyósunkat, amennyiben közel laknak hozzánk. Ha messzebb vagy vidéken él a nagyszülő, a folyamatos ingázás problémákba ütközhet. Ilyenkor érdemes tartósabb időintervallumra meghívni őt, hogy ideiglenesen hozzánk költözzön pár hétre vagy legalább az első nehezebb napokra, amikor magunkra maradnánk a picivel. Így lesz támaszunk a háztartásban, a mosásban, a főzésben stb. Mindezt nem árt jó előre megszervezni, hiszen mai világunkban nagyon sok nagyszülő még aktív munkavállaló korban van és az édesapákhoz hasonlóan dolgozik. A segítségnyújtás természetesen olyan formában is tökéletesen működhet, hogy a közeli rokonok kicsit foglalkoznak a babával, elviszik sétálni, amikor már lehet, ezalatt pedig az újdonsült édesanya el tudja látni az általa legfontosabbnak ítélt háztartási feladatokat. Ugyanez igaz a barátok vonatkozásában is – érdemes előre megbeszélni velük, melyikük tud besegíteni nekünk egy-egy óra erejéig az első nehezebb időszakban.

SZAKSZERŰ SEGÍTSÉG

Kisbabás mindennapjaink lebonyolításához, ha megtehetjük, kereshetünk bébiszittert is, aki az általunk szabott feltételek mentén közmreműködve könnyítheti meg a dolgunkat. Ma már rengeteg hasznos weboldal, hirdetés és közösségimédia-felület létezik, ahol megtalálhatjuk a megfelelő személyt, de ajánlás útján is felfogadhatunk bébicsőszt megfelelő előképzettséggel, hogy gondoskodjon gyermekünkről. Mndezen túl, akárcsak a várandósság idején és a szülés során, azt követően is igénybe vehetünk más szaksegítséget, a minket foglalkoztató témákról kikérhetjük szülésznő, védőnő, laktációs és perinatális tanácsadó, dúla vagy akár hordozási tanácsadó véleményét is.

AZ ELSŐ KÖZÖS NAPOK

A BABA TÁPLÁLÁSA

Sokunkat foglalkoztat a kérdés, hogy hogyan is tápláljuk babánkat, honnan tudjuk, hogy éhes vagy épp eleget evett? A legújabb ajánlás a válaszkész gondozás és így a válaszkész táplálás is, anmi azt jelenti, hogy figyelünk gyermekünk igényeire, melyekre támogató módon reagálunk.

Első gyermekünk születésekor szembesülünk azzal, hogy nekünk kell egy újszülöttet életben tartanunk, aki teljes mértékben tőlünk függ. Honnan tudjuk, hogy amit csinálunk, az jó-e neki? És vajon nekünk, szülőknek hogyan lesz jó? Hogyan éljük túl az első időszakot mindannyian? Ami biztosan állítható: a táplálást illetően a biológiai norma a szoptatás, amely mindemellett összetett gondozási forma is.

AZ ELSŐ ÓRÁK ÉS NAPOK

Rendkívül fontos, hogy amennyiben szüléskor minden rendben zajlott (akár természetes úton, akár császármetszéssel), kisbabánk a születését követő 1-2 órát mellettünk tölthesse, legyen aranyóránk, és létrejöjjön, pontosabban folytatódjon a kapcsolódás, az ismerkedés, érezze az illatunkat, a közelségünket, az ölelésünk biztonságát. Ez nemcsak számára jó és megnyugtató, hanem nekünk is.

Tudnunk kell, hogy a méhlepény leválását ugyancsak segíti a szoptatás megkezdése: az ezt követő hormonális változások serkentik az anyatej termelődését és a méh összehúzódását, babánk jelenlétében pedig mindez még inkább hatványozott.

Előfordulhat, hogy újszülöttünk szoptatása nem lesz olyan egyszerű és egyértelmű, mint gondolnánk, gördülhetnek elénk akadályok. Ráadásul nemcsak nekünk kell megtanulnunk szoptatni, hanem bizony az újszülött babánknak is szopni – hiszen eddig a pocakban csak kortyolt a magzatvízből, a köldökzsinór révén pedig megfelelő tápanyagokhoz jutott és gyarapodott. Arról nem is beszélve, hogy életének első napjai javarészt még alvással telnek, meg kell szoknia egy teljesen más világot, ki kell pihennie megszületését, adaptálódnia kell a külvilághoz (ebben nagyon sokat segíthet a gyakori bőrkontaktus).

VÁLASZKÉSZEN, IGÉNY SZERINT

A válaszkész, avagy igény szerinti szoptatás azt jelenti, hogy babánkat minden éhségjelre (tehát nem minden jelzésre!) mellre tesszük. Így szopási vágyát az anyamellen elégítheti ki, vagyis nem kap sem cumisüveget, sem nyugtató cumit. Ez a táplálási mód segít gyermekünket saját érzései megélésében és értelmezésében – amikor éhes, ehet, amikor már nem éhes, abbahagyhatja az evést. Ilyenkor a kisbabánk elégedett, esetleg le is válik a mellünkről, ökölbe szorított kezecskéje pedig kinyílik. A válaszkész szoptatás nemcsak babánk igényeihez, hanem a mi igényeinkhez is igazodik, ami elősegíti a hosszan szoptatást és a biztonságos kötődést. Szó sincs arról, hogy ez elkényeztetés lenne!

A sikeres szoptatásnak négy alappillére van: 1. rendelkezünk megfelelő mennyiségű tejmiriggyel és ép tejcsatornával, 2. a hormonális hatások megfelelőek, 3. szakszerű, hiteles információkat kapunk, 4. a kisbabánkkal is minden rendben van, hatékonyan tud szopni. Ezen feltételek teljesülésével a nők mintegy 97%-a szoptathatná babáját, illetve ha a babákkal kapcsolatos esetleges problémákat is beleszámítjuk, akkor mintegy 95%-a.

A SZOPTATÁS SIKERÉÉRT

Tegyük minél többször mellre a babánkat az első napokban, hetekben (minimum 8-szor, de inkább 12 vagy több alkalommal is 24 órán belül), már csak azért is, hogy ürüljön szervezetéből a mekónium és a bilirubin.

HÍVJUNK ORVOST? VAGY MÉGSEM?

A legtöbb elsőszülő anyában felmerül az aggasztó kérdés: mikor kell gyermekorvoshoz fordulni? Mikor és meddig szabad ezzel várni? A válasz mindenekelőtt az, hogy inkább fölöslegesen, mint későn! Továbbá: mindig pontosan meg kell figyelni a tüneteket, hiszen ezzel az orvos munkáját is segítjük.

Először hazavinni egy újszülöttet… Teljesen érthető, ha ettől szorongóvá válunk, főleg, ha gyakoriak a csillapíthatatlan sírások is. Szerencsére szépen fokozatosan megismerjük egymást a babával, majd beáll egyfajta ritmus a közös életünkben. Ebből olykor kkizökkenthet minket, ha valamiféle rendellenességet tapasztalunk a pici állapotában –melyek a leggyakoribb tünetek, és mikor vigyük őt ezek miatt orvoshoz?

LÁZ

A láz (38°C feletti testhőmérséklet) a szervezet természetes reakciója, többnyire fertőzések, légúti betegségek kísérője. Ha 3 hónaposnál kisebb gyermek lázasodik be, azonnal mutassuk meg orvosnak. .Amennyiben a gyermek ennél már nagyobb és a közérzete jó, nincs fájdalma, úgy lázat csillapítani nem szükséges. Ha viszont nyűgös, és gyógyszerezés mellett 2-3 nap után sem tapasztalunk javulást nála, keressük fel a gyermekorvost.

KÖHÖGÉS

A náthás gyermek sokszor köhög is. Ha nem túl erősen, akkor nyákoldó és orrcsepp adása javasolt. Ha sok a köhögés és többnapos, ha a kicsi beteg benyomását kelti, ha láza is lesz, ha légzési nehezítettséget is észlelünk, feltétlenül vigyük orvoshoz. Tegyük ezt azonnal akkor is, ha ugató köhögés és egybefüggő köhögési rohamok jelentkeznek.

FEJFÁJÁS

Ez előfordulhat időjárás-változáskor, lázas állapotban, de akár erősen koncentrált figyelem esetén vagy a látásromlás egyik első jeleként is. Vigyük orvoshoz mihamarabb gyermeket, ha a fájdalom nagyon erős és mindennapos, esetleg hányás is kíséri, különösen, ha ez reggel jelentkezik, és esetleg viselkedés- vagy mozgászavar kíséretében.

HASFÁJÁS, HÁNYÁS, HASMENÉS

A hányás és/vagy hasmenés folyadékvesztéssel jár, ami kiszáradáshoz vezethet. Ezért ha a gyermeknél a megfelelő folyadékpótlás (lehetőleg rehidráló oldatos) szájon át nem megoldható, a lehető leghamarabb kórházba kell vinni. Orvosi vizsgálatra van szükség, ha a széklet és/vagy a hányadék vért tartalmaz. Többnapos hasmenéssel akkor is érdemes orvoshoz fordulni, ha az nem nagyfokú, mert fontos kideríteni, mi az oka. Jobb alhasi görcsös fájdalom esetén, melyet esetleg hányás is követ, szintén azonnali orvosi vizsgálat javasolt.

BALESET, ESÉS

Ha gyermekünk lepottyan a kanapéról, kiesik a hintából, vagy hasal egy nagyot az udvaron, ne essünk azonnal pánikba. Figyeljük meg: felsírt-e azonnal, vagy csak később reagált? Szédül-e, hányás előfordul-e nála, aluszékonnyá válik-e? Amennyiben ezek közül bármelyik tünet fennáll, vigyük orvoshoz. Tudatvesztés, tudatzavar esetén azonnali orvosi ellátás szükséges!

A babavárás híre csodás lehet, ám gyakran aggodalmak is kísérik: hogyan tovább? Mit tehetünk azért, hogy a babavárás a lehető legzökkenőmentesebb és legörömtelibb legyen?

Mire számíthatunk a három trimeszter során?

Miféle vizsgálatok várnak ránk kismamaként?

Mik az adminisztratív teendőink babaváráskor?

Milyen tünetek esetén kell orvoshoz mennünk?

Hogyan táplálkozzunk a várandósság idején?

Mely mozgásformák ajánlottak a 9 hónap alatt?

Mi a helyzet a szexszel?

Hogyan utazhatunk, ha babát várunk?

Hogyan kommunikálhatunk a magzattal?

Mire figyeljünk a szépségápolásnál?

Melyek a leggyakoribb várandóssági tünetek?

Mi legyen a szülési tervben?

Miben segíthet az édesapa?

Mi várható a szülésnél?

Hogyan lássuk el otthon a kisbabát?

Bár biztos és kizárólagos recept nem létezik, az információ ez esetben is érték: ha valaki szülői szerepére készülve kellően tájékozott, akkor magabiztosabbá, nyugodtabbá válik, és a menet közben adódó váratlan helyzetekben is könnyebben feltalálja magát. Kiadványunk ehhez nyújt segítséget gyakorlati tippekkel, soksok fontos kérdésre adva választ a leendő édesanyáknak és édesapáknak.

4