Rákóczi Hírvivo„ 2014. január
A Rákóczi Szövetség kiemelt céljának tekinti, hogy minél több hazai és külhoni diák találkozhasson egymással. Ezt a célt szolgálja a Szövetség a Diákutaztatási Programja is, melynek keretében évente közel tízezer Kárpát-medencei középiskolás diák utazhat a nemzeti ünnepekhez kapcsolódóan. A határon túli magyarság megmaradásának szolgálatában 2004 óta a Felvidéken iskolai beiratkozási programot valósítanak meg, annak érdekében, hogy minél több magyarul beszélő gyermeket írassanak szülei magyar tanítási nyelvű iskolába. Beiratkozási programjuk az utóbbi években kiterjedt a Partiumra és a Délvidék szórvány vidékeire is. A programnak is köszönhetően az utóbbi években
stabilizálódott a felvidéki magyar iskolaválasztók száma. Dr. Halzl Józsefet 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, még ebben az évben átvehette a Lengyel Köztársaság Érdemrend Parancsnoki Keresztjét. Halzl Józsefet és a Rákóczi Szövetséget 2010-ben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki, 2013-ban pedig Szent István-díjat és a Pro Minoritate-díjat vehetett át.
Háború kezdődött, hadüzenet nélkül Szöveg
Több mint félszázan gyűltek össze november 3-án, az 1956-os forradalom leverésének 57. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, melyet az oroszlányi Rákóczi Szövetség Millenniumi Alapítványa szervezett a helyi Kölcsey Ferenc Művelődési Központ kamaratermében. A rendezvényen v. Nagy Csaba, a rendező civil szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség országos elnöke tartott történelmi visszatekintést. Mint hajdani ötödéves műegyetemi hallgató, a forradalom szemtanúja 1956-ban írt naplójegyzeteiből olvasott fel. Az 1956-os forradalom nem csupán egy, a mai életünket is közvetve befolyásoló történelmi esemény, hanem olyan példa, amely emberi tartást, önképet és biztonságot is adhat egy nemzetnek. Biztonságot, hiszen egy olyan nemzet, amely egyedüliként magára hagyatva is képes volt szem-
14
V. Nagy Csaba
beszállni a megingathatatlannak látszó szovjet birodalommal, oly lelkierővel és tartalékokkal rendelkezik, amelyek talán kifogyhatatlanok. E tartalékok valahol most is rendelkezésünkre állnak. Mindenkinek a saját felelőssége, hogy azokat nemcsak a saját, de a közösség egészének a javára is felhasználja – mondta az előadó. Az emlékező gondolatok után „Szóljon a vértanúk harangja!”címmel Jónás Csaba, Wass Albert-díjas és Tarics Péter Gloria Victis 1956-os emlékéremmel kitüntetett felvidéki előadóművészek vers- és próza részletekkel idézték fel a forradalmat a ma embere számára. Megható műsoruk érthetővé, átláthatóvá tette a szabadságharc hiteles történetét, amely mindenek előtt a magyar fiatalok, diákok számára lehet hézagpótló. Tarics Péter zongorajátéka átéléssel idézte meg a történelmi napok érzelmeit, a megtorlás fájdalmait.
Az esemény zárásaként Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő, a Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal vezetője a szabadságharc üzenetét tolmácsolta: erkölcsi kötelességünk az emlékezés, hogy a forradalom üzenete ne merüljön feledésbe, a megemlékezés ne silányuljon kötelező tartalom és átélés nélküli főhajtássá. A tiszteletadás nem csupán az egyes történelmi események évfordulóihoz időnként kapcsolódó terhes, elvégzendő kötelezettség, puszta megszokás. Az emlékezésnek jelen kell lennie a mindennapjainkban is, ha azt akarjuk, hogy a múlt öröksége élő valóság legyen és a meghozott áldozatok ne legyenek hiábavalóak. 1956 élő és holt hősei számunkra is üzennek, s ha meghalljuk, útmutatásukkal megkereshetjük azt, ami áldozatukból a magunk számára tanulságként levonható.