Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Formatervezés BA
Készítette: Krémer Zoltán
SZAKDOLGOZAT
Használati tárgyak szerzői jogi vonatkozásai: hogyan válasszuk el az esztétikumot a funkciótól?
Konzulens:
Dr. Sándor Eszter Anita
2.
2.3
Nehéz meghúzni a határvonalat a művészet és a formatervezés között olyan esetekben, amikor egy formaterv művészeti elemeket tartalmaz1. Ez a tény igazi szürke zóna az amerikai joggyakorlatban, mivel ilyenkor nehéz megállapítani, hogy egy általunk tervezett tárgy milyen szellemi tulajdonvédelmi kategória alá esik. Az amerikai joggyakorlatban formatervi oltalom védi a használati tárgyakat, viszont szerzői jogi védelemben is részesülhetnek bizonyos részletei, ha azok képi, grafikai vagy szobrászati alkotásnak minősülnek. Az ilyen részletek meghatározására létezik egy úgynevezett elválaszthatósági teszt, amellyel meg tudjuk állapítani, hogy egy hasznos cikken van-e elválasztható, szerzői jogi oltalom alá eső esztétikai elem. Ennek az elválaszthatósági tesztnek az alkalmazásával szeretném megállapítani egy saját projektemről, hogy szerzői jogvédelem alá eső alkotásnak minősülhet.
1 Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc. 580 U.S. 5 (2017).
1.1 A témaválasztás indoklása és célom
Egy használati tárgy tervezésekor találkozhatunk olyan esetekkel, amikor nem haszonelvű érdekek vezérelnek a tervezéskor, hanem pusztán esztétikai érdekek. Volt személyes tapasztalatom ezzel, amikor egy egyetemi tervezési feladat során, pusztán képzőművészeti inspirációkat használtam fel és a végleges formát is egy esztétikai hatás elérésének érdekében hoztam. Egy használati tárgy esetében ez a tervezői hozzáállás később megnehezítheti a tervezett tárgy besorolását egy szellemi tulajdonjogi kategóriába, ha az amerikai piacon szeretnénk megjelenni Például az amerikai joggyakorlatban használati tárgyakra vonatkozik a formatervezési minta-oltalom, míg műalkotásokra a szerzői jog. Ezért nehéz meghatározni, hogy az Amerikai Egyesült Államok jogszabálya szerint melyik szellemi tulajdonvédelmi kategória alá esik egy művészeti elemeket magába foglaló használati tárgy. Ez motivált abban, hogy egy saját művészeti elemeket tartalmazó tervezésemről megállapítsam, hogy egy esetleges amerikai piacra történő kilépés esetében szerzői jogi oltalmat élvező alkotásnak minősül-e. A dolgozatomban az amerikai joggyakorlatra szűkítettem le a kutatásomat. A forrásaim magában foglalják az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát, az amerikai esetjogból két mérföldkőnek számító Legfelsőbb Bírósági precedenst és az ezekre vonatkozó tanulmányokat.
1.2 A dolgozat felépítése
Az első fejezetben először ismertetem az szerzői jog alkotmányos alapjait és vonatkozó jogszabályait, valamint az ezekből származó kreatív tevékenységeket ösztönző szellemi tulajdon oltalmi formákat. Majd a használati tárgyak amerikai joggyakorlatban használt definícióját vizsgálom meg az általam felhasznált szakirodalom segítségével. Ismertetem miért nem tartoznak az amerikai szerzői jogi oltalom alá a használati tárgyak, és miért vannak bizonyos kivételek, ahol használati tárgyak bizonyos részei mégis szerzői jogi oltalmat élvezhetnek. Ahhoz, hogy ezeket a részleteket meg tudjuk határozni, az amerikai jogeset egy elválaszthatósági tesztet alkotott. Bemutatom a Legfelsőbb Bírósági precedenst, amelyből ez
az elválaszthatósági teszt ered és egy áttekintést írok arról, hogy az alsóbb bíróságok hogyan értelmezték többféleképpen ezt a tesztet.
A második fejezetben ismertetem a 2017-es Star Athletica v. Varsity Brands Inc mérföldkőnek számító precedensét, ahol a Legfelsőbb Bíróság egy új kétlépcsős elválaszthatósági tesztet alkotott a korábbi többféle értelmezés helyébe. A teszt alapján meg kell állapítani, hogy a használati cikken szemlélt részlet képi, grafikai vagy szobrászati alkotásként azonosítható-e. Másodszor meg kell határozni, hogy önálló létezésre képes-e ez a részlet, mint műalkotás.
A harmadik fejezetben az egyik saját projektemet vizsgálom, annak érdekében, hogy meg tudjam állapítani, hogy szerzői jogi oltalom alá eső alkotásként lehet-e azonosítani. Ehhez ismertetem a tervezési folyamatot és szakirodalom segítségével meghatározom melyik kategóriába esik a tervem: alkalmazott művészet vagy ipari formatervezés. Végül az elválaszthatósági teszt alkalmazásával bizonyítom, hogy a tervem az amerikai szerzői jog szerint is szerzői jogi oltalomra érdemes önálló képi, grafikai és szobrászati munka.
2. Formatervezési minta-oltalom és szerzői jog érintkezési pontjai
2.1 A szerzői jog alkotmányos és törvényes alapja az Amerikai Egyesült Államokban
Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya írja, hogy az állam törvényhozó ágának, a Kongresszusnak hatalmában áll “a tudomány és a hasznos művészetek haladását támogatni oly módon, hogy a szerzők és a feltalálók számára a vonatkozó írásművek és felfedezések kizárólagos jogát meghatározott időre biztosítja” (“Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya,” I. cikk. 8. §). Amikor az alkotmány szerzői megírták a szellemi tulajdonra vonatkozó záradékot, szándékosan kerülték a "művészetek és tudományok" kifejezést, noha akkoriban már számtalan állami kezdeményezés létezett a nevezettek ösztönzésére (Beebe 2018, 275) Barton Beebe szerint az Alkotmány alkotói tudatosan igyekeztek elkerülni, hogy a szellemi tulajdonjog magában foglalja az esztétikumot (276). A „művészet és tudományok” kifejezés helyett csak a tudományra és a hasznos művészetekre utal, elkerülve ezzel az esztétikum kategóriájával való foglalkozást (275)
Az Alkotmányban a kreatív tevékenységek kézelfogható eredményeire vonatkozó kizárólagos jogok legfőbb indoka a művészi és feltalálói tevékenység ösztönzése (Denicola 1982, 722). Az ehhez hasonló ösztönzés hiányában, túl könnyű lenne lemásolni más munkáját, így az alkotó nem tudna nyereséget termelni, noha a vevők hajlandók lennének fizetni érte (722). Ha nem lennének védelmi mechanizmusok a másolás ellen, lehet, hogy kevesebb befektetés kerülne kreatív tevékenységekbe, mint amit a társadalom megkívánna (722). Ennek ellenére ezeket a tulajdonjogokat is korlátozni kell, nehogy a társadalomtól megtagadják az innovációkból származó előnyöket (722). Ezért a szerzői jogi és szabadalmi törvények az ösztönzés és a piaci verseny közötti egyensúlyt tükrözik (722). A szerzői jog csak részben oldja meg hasznos termékek jogi státuszát a szellemi tulajdonjog területén (Denicola 707). A magyar jogrendszerintaformatervezésiminta megfelelőjeaz amerikaijoggyakorlatbanaUnitedStates Code 35. címében definiált design patent2, amire a továbbiakban szabadalomként hivatkozok. A szabadalmak lehetőséget kínáltak egy hasznos termék külső megjelenésének oltalmára3. A
2 US Code 35. cím 171. §
3 US Code 35. cím 171. §
hasznos termékek szabadalmi rendszerbe való integrációja elsősorban mechanikai, mint esztétikai innovációra irányul (Denicola 708).
Jelenleg az Egyesült Államokban a szerzői jogot a Copyright Act of 1976 című szövetségi törvény szabályozza. A Kongresszus szándéka a törvénnyel az volt, hogy orvosolja a korábbi törvény, az 1909-es törvény hiányosságait és gyengeségeit. Az 1976-os szerzői jogi törvényelőttazúgynevezett"elsőközzétételjogát"a szokásjogszerintszerzői jogkéntismerték el a tagállami szinten (Gorman 857). Egy kézirat írója kizárólagos joggal rendelkezett az írásai publikálására és ennek az első publikáláshoz való jog sose járt le (857). A tagállamok szerzői joga és a szövetségi szerzői jog közötti választóvonal a „publikáció” volt – ez a felfogás uralta az amerikai szerzői jogot két évszázadon át (858). Ha valaki úgy döntött, hogy először a szövetségi törvény rendelkezésének megfelelően publikál, az állami védelem elveszett, és a szövetségioltalom lépett ahelyébe. Haa szerző nem akart eleget tenni aszövetségitörvénynek, akkor sem állami, sem szövetségi védelem nem állt fenn, és a mű nyilvánosan hozzáférhetővé vált, bárki számára szabadon felhasználható volt (857).
Az 1976-os törvény teljesen megszüntette a szerzői jogról szóló tagállami törvényt. A Copyright Act of 1976 szerint a szerzői jog oltalom az eredeti szerzői alkotásokon áll fenn, amelyeket bármilyen - ismert vagy később fejlesztett - kézzelfogható kifejezési módban rögzítettek, amelyekből közvetlenül vagy gép vagy eszköz segítségével észlelhetők, reprodukálhatók vagy más módon közölhetők4 Tehát ennek a rögzítésnek nem kell feltétlenül szemmel láthatónak lennie, csupán elegendő állandósággal kell rendelkeznie az érzékeléshez, reprodukáláshoz, és egy eszköz által kell kommunikálva lennie (Gorman 866). Tehát a fentiek szerint, amint a szerző tolla hozzáér a papírhoz, vagy a művész olajat ken a vászonra, a mű írássá vált a törvény értelmezésében (865). A törvény meghozatala óta a bejegyzett művek első kiadásához való jogot kizárólag a szövetségi törvény védi. A publikáció pontja már jelenti a választóvonalat az állami jog a szövetségi jog között (866).
Az 1978. január 1-jén vagy azt követően készült művek szerzői joga a mű megszületésétől származik, és a szerző élete alatt és halála után 70 évig tart5. Két vagy több
4 US Code 17. cím 102. §
5 US Code 17. cím 302. §
olyan szerző által készített közös mű esetében, akik nem bérmunkában dolgoztak, a szerzői jog az utolsó túlélő szerző élete alatt és 70 évvel halála után tart6
2.2 A használati cikk fogalma az amerikai szerzői jogban
Fontos, hogy tisztázzuk, hogy az amerikai joggyakorlatban miért nem részesülhet szerzői jogi oltalomban a használati cikk formaterve. A Copyright Act of 1976 értelmében a szerzői jogi törvény nyolc kategóriában védi az eredeti szerzői műveket7. Ez a fajta védelem nem vonatkozik ötletre, eljárásra, folyamatra, rendszerre, működési módszerre, koncepcióra, alapelvre vagy felfedezésre8 Továbbá a szerzői jog nem nyújt védelmet a hasznos cikkekre (a hajótestek és a félvezető chipek kivételével) (Erikson 2019, 61). Azért nem esnek szerzői jogvédelem alá használati tárgyak, mivel a találmányok védelmét biztosító szabadalmak általában az ilyen cikkekre vonatkoznak (Marchesini 2019, 1090). Azonban a szabadalmat nehezebb megszerezni, mint a szerzői jogi védelmet, és nem tart olyan sokáig, mint a szerzői jogi védelem (1090). Így a szabadalmazható találmányoknak meg kell felelniük a szabadalmom szigorúbb normáinak, valamint meg kell őrizniük az új felfedezéseket a nyilvánosság számára, hogy azokat korlátozás nélkül megvitathassák (Ochoa 2017, 106).
Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Törvénye a használati tárgy fogalmát úgy határozza meg, mint olyan cikk, amelynek lényegi (intrinsic) haszonelvű funkciója van, nem pusztán a termék megjelenésének ábrázolása vagy információ közvetítése a célja9 Például, egy személyportré vagy egy mellszobor köznapi értelemben hasznos, de a törvény értelmében nem, hiszen egyetlen haszna az, hogy a tárgyának megjelenését ábrázolja. (Ochoa 2017, 112).
Ugyanez vonatkozik a kitömött állat preparátumokra is (112) Sőt, az említett haszonelvű funkció nem merülhet ki abban, hogy megmozgatja a szemlélő fantáziáját: haszonelvű funkció csak olyan lehet, ami gyakorlati eredményt ér el (113) Ez indokolja, hogy egy játékrepülő, ami nem tud repülni szerzői jogvédelem alá eshet, míg egy külalakra ugyanolyan, viszont repülni képes játékrepülő, már nem eshet szerzői jogvédelem alá mivel gyakorlati, haszonelvű eredményt ér el (114).
6 US Code 17. cím 302. §
7 US Code 17. cím 102. §
8 US Code 17. cím 102. §
9 US Code 17. cím 101. §
A használati cikk fogalmában megadott kivételek törvénybe iktatják a makettek, műszaki rajzok és az ezek alapján készült hasznos cikkek megkülönböztetését is (Ochoa 2017, 113). A makett azért hasznos, mert megmutatja, hogyan fog kinézni a végső cikk, a műszaki rajzon pedig a kivitelezéshez szükséges információk láthatók. Mindkét eset szerzői jogvédelem alatt állhat (a termék megjelenésének ábrázolása vagy információ közvetítése a célja), így mások által nem reprodukálhatók (114). Azonban fontos leszögezni, hogy a szerzői jogból nem következik a gyártás joga (114).
Ha alaposan olvassuk a használati tárgy definícióját, megfigyelhetjük, hogy lebontja a határt a szigorú funkcionalitás és az esztétikum között, mivel az esztétikum is a funkcionalitás egy kategóriájaként van értelmezve (Beebe 2018, 279). Beebe azt állítja, hogy ez a meghatározás nem elegendő a funkcionális és az esztétikus megkülönböztetésre, mivel maga a meghatározás megállapítja, hogy mindkettő haszonelvű (utilitarian) (279). Ennek ellenére a szerzői jogi törvény arra ösztönzi az értelmezőt, hogy az esztétikát helyezze előtérbe egy cikk jogi elemzésénél, és ha olyasmit talál a cikkben, ami nem szigorúan esztétikai elem, akkor az "hasznos terméknek" minősül, így nem esik szerzői jogvédelem alá (280).
A Copyright Act-ben definiált fogalom még tovább megy a szerzői jogvédelem megtagadásában használati tárgyak esetében a meghatározás pontosításával: „Azt a cikket, amely általában egy hasznos cikk részét képezi, „hasznos terméknek” kell tekinteni10. Tehát egy hasznos cikk bármely funkcionális alkatrésze, például az anyák és csavarok, amelyek összetartják, vagy a beágyazott elektromos alkatrészei is hasznos cikknek minősülnek (Ochoa 2017, 111).
2.3 Használati cikkek levédhető tulajdonságai és az elválaszthatósági teszt eredete
Clarence Thomas, a Legfelsőbb Bíróság társbírója szerint nehéz meghúzni a határvonalat a művészet és az ipari formatervezés között olyan esetekben, amikor egy formaterv művészi elemeket tartalmaz11 . A Copyright Act jelenlegi formájában nem véd sok olyan esztétikailag tetszetős cikket, ahol a forma és a funkció fogalmilag sem választható el
10 US Code 17. cím 101. §
11 Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc. 580 U.S. 5 (2017).
egymástól (Erikson 2019, 65). Egy használati tárgy formatervének egésze sosem eshet szerzői jogvédelem alá, viszont lehetnek részletei vagy vonásai, amik igen, ha a Copyright Act-ben állított kritériumoknak megfelelnek. Egy ilyen levédhető vonása, részlete egy formatervnek szükségszerűen kevesebb, mint a formaterv egésze (Ochoa 2017, 108). Az úgynevezett elkülöníthetőségi teszttel meg tudjuk állapítani, hogy van-e egy használati cikken elkülöníthető, szerzői jogvédelem alá eső esztétikai eleme. Egy ilyen elem „képi, grafikai vagy szobrászati alkotás” lehet, ami a Copyright Act által meghatározott nyolc szerzői munka kategória egyike12 .
ALegfelsőbb Bíróság mérföldkőnekszámító 1954-es Mazer v.Steindöntésévelvezette be a joggyakorlatba ennek a tesztnek az alapját (Erikson 2019, 61). Az ügyben egy lámpatalpként funkcionáló eredeti balerina szobrot reprodukáltak (61). A Bíróságnak meg kellett határoznia, hogy a szobor képzőművészeti alkotásként levédhető-e, annak ellenére, hogy egy használati tárgyba foglalták lámpatalpként (61). Úgy ítélték meg, hogy a szobor valójában nem veszítette el a védelmet, ha hasznos cikkbe építették be (61) Ez a precedens szolgál alapjául a United States Copyright Office (USCO) következő útmutatásának. Egy lámpa hasznos cikknek minősül, mert az a rendeltetése, hogy fényt adjon. Egy lámpa talpa is hasznos cikknek tekinthető, mert a lámpa része és alapvetően hasznos célja van: megtartja az izzót, a foglalatot és a lámpabúrát. Az elválaszthatósági teszt alkalmazása erre az elemre egyértelmű. Az alap egy szobor, és ha a lámpától függetlenül képzelnénk el, akkor szobrászati alkotásnak minősülne. A szobor önmagában nem lenne hasznos, ha elviekben eltávolítanánk a lámpáról és önmagában vizsgálnánk. Sőt, ez még akkor is igaz, ha a szobrot ernyővel, izzóval és vezetékekkel felszerelve funkcionálisan lehetne használni13
12 US Code 17. cím 102.(a) §
13 Compendium (Third) 924.3(c)
1 ábra: A Mazer v. Stein (1954) precedensében szereplő kérdéses szobor. Forrás: mostlyiphistory.com
Ahogy látjuk a fenti példában is, kissé ellentmondásosan, ebben a meghatározásban az esztétika kikerül a haszonelvűség kategóriájából, és a teszt azon alapul, hogy egy adottság a haszonelvű aspektusaitól elkülönítve azonosítható-e (Beebe 2018, 280). Előzetes vagy későbbi felhasználásuk használati tárgyakban, vagy a tény, hogy már eleve használati tárgyként fogantak meg nem veszélyeztette a státuszukat, mint művészeti alkotás (Denicola 1982, 712).
A precedens következtében a hasznosság és a művészet többé nem zárták ki egymást, de továbbra is csak az utóbbit illette meg a szerzői jog (712).
Tehát a műalkotás felhasználásának nincs jelentősége, azonban az besorolás törvényi korlátjai tisztázatlanok maradtak. Egy balerinát ábrázoló szobor szerzői jogi oltalomban részesülhet, de mi a helyzet egyéb használati tárgyakkal, például kenyérpirítók, autók vagy esküvői ruhák által megjelenített formákkal (Denicola 1982, 712)? A törvény megalkotása óta kilenc különböző jogi teszt létezett a haszonelvűség és az esztétika elválasztására (Beebe 2018, 281). Trenton Davis ezt a kilenc tesztet két csoportra osztja elemzésében: az első kategóriába tartoztak azon tesztek, amelyek a használati tárgy kreatív és művészi aspektusaira fókuszáltak (2018, 1096). Ezen tesztek mindegyike a vizsgált dizájn kreatív, képi, grafikai és szobrászati
jellemzőinek vizsgálatát hangsúlyozta az elválaszthatóság meghatározásához. Tehát sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett az alkotók művészi megítélésére, mint a használati tárgy hasznosságára (1096). A második kategória tesztjei a funkcióra és a hasznos cikk haszonelvű aspektusaira fókuszált. Más szóval, ezeknek a teszteknek a végső fókusza a funkció és hasznosság, nem művészeti ítélet (1097). Láthatjuk, hogy ezek a tesztek arra kényszerítették a jogászt, hogy saját szubjektív ítéletükből kiindulva fókuszáljanak egy használati tárgy művészi jellegére vagy a hasznosságára az elválaszthatósági tesztnél. Ez különösen az első, kreatív kategóriánál aggályos, mivel a bíró személyes ízlése is megjelent, mint befolyásoló tényező (1097).
Az elválaszthatósági teszt körüli kérdéseket a Legfelsőbb Bíróságnak kellett tisztáznia 2017-ben, a Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc. mérföldkőnek számító precedensében
A Bíróság feladata az volt, hogy meghatározza, hogy a kilenc teszt közül melyik a megfelelő teszt az elválaszthatósági elemzéshez,vagy egy új szabványosított tesztrevan-eszükség (Davis 2018, 1098). A Legfelsőbb Bíróság végül egyetlen újabb, úgynevezett kétlépcsős elválaszthatósági teszttel váltotta ki a korábbi kilenc elválaszthatósági tesztet (Beebe 2018, 281). Ironikus módon a szerzői joggal foglalkozó hallgatók helyzete kevéssé javult: nem kell megtanulniuk az előző kilenc összeegyeztethetetlen megközelítést, a Star Athletica óta csak egy darab ellentmondásosat kell tudniuk (Tushnet 2019, 1218). Az alábbiakban kifejtem, hogy miért nehezítette meg ez az új teszt a jogászok dolgát.
3. A kétlépcsős elválaszthatósági teszt és a Star Athletica precedense
3.1. A precedens háttere
A Varsity Brands saját tervezésű pomponlány egyenruhákat gyárt és forgalmaz (Davis 2018, 1099). Több mint kétszáz szerzői jogi regisztrációja van kétdimenziós mintákra, amik a ruhákra voltak applikálva (1099). Ezek különböző színes csíkokokból és ívekből álló minták voltak. A Varsity Brands pert indított a szintén pomponlányruha márka Star Athletica ellen Tennessee nyugati körzetében, mivel szerintük a Star Athletica öt szerzői jogi védelem alatt lévő mintát alkalmazott saját ruháikra (1099). A kerületi bíróság úgy ítélte meg, hogy a minták elválaszthatatlanul összefonódnak a pomponlány egyenruha haszonelvű vonatkozásaival, mivel egy minták nélküli üres pomponlány egyenruha elvesztené a hasznosságát (1099). Tehát a minták alapvető részét képezték a pomponlány egyenruhák funkciójának, mivel azok pomponlányként beazonosíthatóként jelenítették meg a hordozóit (1099). A hatodik kerületi bíróság viszont úgy ítélte meg, hogy a minták elválaszthatóak az egyenruháktól, ezért a Star Athletica felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amit elfogadtak (1099).
2. ábra: Pomponlány egyenruhák a Star Athletica ügy középpontjában. Forrás: az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága, Függelék a Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc. ügyben hozott véleményhez.
3.2 A bíróság döntése és az új kétlépcsős elválaszthatósági teszt megalkotása
A probléma kezelésének egyik módja az esztétika jogi kategóriájának korlátozása: csak olyan tétel definiálható esztétikusnak, amely teljesen vagy elsődlegesen esztétikai célokat szolgál (Beebe 2018, 278). A Legfelsőbb Bíróság a Star Athletica-ügyben hozott döntése nem teszi meg ezt a különbséget, ezért volt olyan drasztikus reakció a tervezői közösség részéről (278). Azt állították, hogy egy funkcionális, tehát nem szerzői jog által védett alkotás egyes elemei vagy jellemzői szerzői jogi védelem alá eshetnek bizonyos esetekben14. Ennek megállapítására alkottak egy tesztet, mely azt a célt szolgálja, hogy megtudjuk egy formatervi jellemző önmagában elképzelhető-e, mint "műalkotás, még annak ellenére is, ha hasznosabbá teszi a cikket (279) Mivel a döntés következtében az esztétikai elemek kategóriája nagyon széles körben bővült, a jogászok arra kényszerültek, hogy szűkítsék a „hasznos cikkek” kategóriáját, hogy korlátokat találjunk a szerzői jogi törvény hatókörében, különben gyakorlatilag bármit szerzői jogi védelem alá esőnek tekinthetünk (279).
A Bíróság véleményét Clarence Thomas társbíró szerezte, amit Ruth Bader Ginsburg társbíró egyetértő véleménnyel egészített ki15 A kétlépcsős elválaszthatósági tesztben először meg kell határozni, hogy egy elem definiálható-e képi, grafikai és szobrászati munkaként. Másodszor meg kell határozni, hogy ez a képi, grafikai vagy szobrászati elem elképzelhető-e függetlenülacikkhaszonelvűfunkcióitól16 Egyeskritikusaiatesztnekállítják,hogy bármilyen tárgy átmegy a teszt első részén. Tulajdonképpen senki se állítaná, hogy létezik olyan térbeli kiterjedéssel rendelkező tárgy, ami ne rendelkezne képi, grafikai vagy szobrászati tulajdonságokkal (Tushnet 2019, 1219) Beebe szerint az első követelmény egyenesen értelmetlen(2018, 281).Rebecca Tushnet azzal érvel, hogyabíróság túlalacsonyra tette a lécet a felperesek számára: nem azt kellene kérdezni, hogy egy képi, grafikai vagy szobrászati elem elválasztható-e a cikk haszonelvű aspektusaitól, hanem azt, hogy képes-e önállóan létezésre a hasznos cikktől függetlenül (Tushnet 2019, 1220)
14 Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc. 580 U.S. 1 (2017).
15 Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc. 580 U.S. 1 (2017).
16 Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc. 580 U.S. 1 (2017).
A Legfelsőbb Bíróság figyelmen kívül hagyta a pomponlány-egyenruha-tervek eredetiségének megvitatását, ezért a kerületi bíróság újraindította az ügyet (Erikson 2019, 65).
A Star Athletica azzal érvelt, hogy a Varsity Brand tervei nem eredetiek, így a szerzői jogok nemvonatkoznak rájuk, de akerületibíróság elutasította akereseteket, ésnem döntöttek abban, hogy az egyenruhák átlépték-e az eredetiség küszöbét (66). Ennek megfelelően, bár van egy tesztünk a fogalmi elválaszthatóságra vonatkozóan, nincs új útmutatásunk arra vonatkozóan, hogy az ilyen egyszerű tervek szerzői jogi kifejezésnek minősülnek-e (66). Csak azért, mert egyfunkció átmegyakétlépcsőselválaszthatósági teszten,nemjelentimégfeltétlenülazt, hogy le is védhető, csak azt, hogy elválasztható (Tushnet 2019).
3.3 A döntés kritikája
Stephen Breyer társbíró szerezte az eltérő véleményt, amihez Anthony Kennedy társbíró egyedüliként csatlakozott. Breyer, habár egyetértett a bíróság döntésével az elválaszthatósági teszt kérdésében, azzal nem értett egyet, hogy a Varsity Brands ruhamintái szerzői jogvédelemet élveznek. Van Gogh festményét hozza fel példának, ami egy pár cipőt ábrázol. Breyer felhívja az olvasó figyelmét, hogy noha a festmény maga szerzői jogvédelem alá eshet, a képen szereplő cipő maga nem részesíthető oltalomban cipő formatervként17
3. ábra: Vincent Van Gogh: Cipők (1888) Forrás: The Metropolitan Museum of Art weboldala
17 Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc. 580 U.S. 4 (2017).
A kanál, gyertyatartó és a kerék dísztárcsák példáin keresztül hangsúlyozza Breyer, hogy ezek nem esnek szerzői jogvédelem alá, mivel mindegyik esetben a dizájn maga nem elválasztható, mivel a design maga alkotja a használati tárgy formáját. Tehát, a teljes formája egy kanálnak nem levédhető, viszont, ha lenne a kanálon egy virágminta, a minta maga levédhető lenne18. Breyer kihangsúlyozza, hogy a Varsity Brands nem egy textilmintát regisztrált, hanem a csíkok és jelvények elhelyezkedését a ruha nyakán, derekén, szoknyáján és karján és az általános szabásmintát19 A 2. ábrán láthattuk, hogy a regisztrált képek egyértelműen ruhákat ábrázolnak, olyan hasznos cikkeket, amelyeknek a minták elválaszthatatlan részei. A Varsity Brands pedig nem szerezhet olyan szerzői jogi védelmet, amely felhatalmazza őket arra, hogy megakadályozzák másoknak, hogy gyártsák ezeket az egyenruhákat, mint ahogy Van Goghot sem illeti meg szerzői jog a cipőkre, csupán azért, mert megfestette őket20
Rebecca Tushnet szintén egy példával illusztrálja a fentiekből adódó félreértéseket. A Bíróság döntése szerint, egy lapát hungarocell plasztikája levédhető lenne, ha teljesen eredeti és nem hasonlít egy korábbi lapátra sem (Tushnet 2019, 1233). Viszont ebből az következik, hogy az alkotó perelhet, ha egy cég úgy dönt, hogy gyártásba viszi ezt a lapátot. Eredetileg, az ehhez hasonló perek elkerüléséért zárt ki a Kongresszus egyes művészi értékű, de elsősorban használati cikket a szerzői jogvédelem alól (1233). A Star Athletica precedense szembe megy ezzel a meglévő gyakorlattal, és megállapítja, hogy egy használati cikk makettje levédhető, így elméletben utat engedett a lapátos példához hasonló pereknek (1233).
A fentiekkel ellentétben, Ruth Bader Ginsburg társbíró véleményében azt írta, hogy a Bíróságnak egyáltalán nem volt szüksége az elválaszthatósági tesztre az ügyben, mivel a regisztrált formatervezési minták hasznos cikkeken reprodukált kétdimenziós alkotások, nem formatervek21 . Így a szerzői jog birtokosa, a Varsity Brands kétdimenziós mintaként regisztrálta a terveket, és ez eleve kizárja, hogy valaki más reprodukálja azt egy hasznos termékben (Erikson 2019, 64). Ginsburg társbíró egyenesen kijelenti, hogy bármilyen
18 Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc.
19 Star Athletica, LLC v. Varsity Brands,
20 Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc.
U.S. 4 (2017).
U.S. 11 (2017).
U.S. 11 (2017).
21 Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc. 580 U.S. 2-3 (2017).
kétdimenziós design levédhető, feltéve, ha eredeti 22. Tushnet az autós gumiszőnyeg, mint kétdimenziós design példáján keresztül illusztrálja, hogy bármelyik használati tárgyra tekinthetnénk esztétikai termékként, ha leválasztjuk a funkciójától (2019, 1233). Beebe értelmezésében a Bíróság pánesztétikus szemlélettel dolgozott: ha a befogadó valamiben minden áron esztétikai értéket akar találni, egészen biztosan megtalálja (Beebe 2018, 278). Kétséges, hogy az lett volna a Kongresszus eredeti célja, hogy bármilyen formaterv levédhető legyen.
Jane C Ginsburg írásában kiemeli a problémát az új elválaszthatósági teszttel kapcsolatban: Thomas társbíró egyszerre beszél két vagy háromdimenziós tervről, de az eset csak egy kétdimenziós tervről szól, amelyet egy ruhán reprodukáltak (2019, 427). Ezért állítja Ginsburg, hogy a Bíróság túl tág állításokat hozott meg, amik nem feltétlenül jól alkalmazhatóak egy háromdimenziós tervre (427). A teszt második lépése azt írja elő, hogy ha valakivisszafejtenéazelemzett cikket, el tudnánk-eképzelni,hogy aművészi elemönmagában megállná-e a helyét, és a használati tárgyra ezt a művészi elemet applikálták (427-428)? Ebben a megfogalmazásban van egy belső ellentmondás: egy olyan szobrászati elem, mint az alábbi példában szereplő ajak, fogalmilag leválasztható és levédhető, de egyben a szék háttámlája is (487) Márpedig a Bíróság kijelentette, hogy az elemzett részlet maga nem lehet egy hasznos cikk.23
22 Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc. 580 U.S. 3 (2017).
23 Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc. 580 U.S. 7 (2017).
4. ábra: Szék egy ajak formájú háttámlával Forrás: Jane C. Ginsburg cikke
Tyler T. Ochoa szerint egy jó módszer a zavar megelőzésére, az, ha alsóbb bíróság döntését is figyelembe vesszük, mivel a Legfelsőbb Bíróság tesztje rekurzív (2017, 110). Az elválasztható vonás önmagában nem lehet hasznos cikk, mert akkor ki van zárva a képi, grafikai vagy szobrászati kategóriából (110). Tehát, ha az állítólagosan elválasztható jellemzőnek vannak haszonelvű vonatkozásai, meg kell ismételni a folyamatot mindaddig, amíg sikerül vagy nem sikerül azonosítani egy olyan jellemzőt, amely nem rendelkezik haszonelvű tulajdonságokkal (110). Ezért Ochoa azt javasolja, hogy definiáljuk az elemzett használati tárgy haszonelvű vonatkozásait, mielőtt elvégeznénk az elválaszthatósági tesztet.
4. Azelválaszthatósági tesztalkalmazása egy sajátprojektesetében
A következőkben egy saját projektemről szeretném megállapítani az elváthatósági teszt alkalmazásával, hogy szerzői jog által védhető alkotásnak minősül-e. Egyetértek Ochoa javaslatával, hogy mielőtt elvégezzük az elválaszthatósági tesztet, érdemes megállapítani az elemzett tárgy haszonelvű vonatkozásait. Ezért fontos, hogy az elemzett hasznos cikk melyik kategóriába sorolható: alkalmazott művészet vagy ipari formatervezés? Robert C. Denicola a tervezési folyamat szempontjai szerint különíti el a két kategóriát, tehát ehhez fontos, hogy a tervezési folyamatot is ismertessem.
4.1
A Permutations projekt ismertetése
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Formatervező szakán indult 2022 tavaszán egy közös kurzus a Multipraktik nevű céggel. A feladat az volt, hogy tárgyakat tervezzünk a Multipraktik számára, hogy bemutassuk a festett rétegelt lemez technológia egyedi tulajdonságait. A Multipraktik által használt furnérok különlegesek, mivel festettek. Sőt a furnérok teljesen felszívják, átveszik a festék színét. Így tetszés szerint vághatjuk a furnért, a szín mindig látszani fog. A végső objektumnak a rétegelt lemez tulajdonságait kellett kiemelni, így egy már adott technológiához kellett funkciót rendelni, és nem fordítva.
Formai kialakítás terén, kutatásomban korábbi képzőművészeti példák felé nyúltam. A vizuális művészetekben számos példa van színes csíkok használatára izgalmas optikai hatások elérésére. Például Bridget Riley munkáiban a színes csíkok sokféle kombinációban vannak elrendezve, hogy érdekes hatásokat hozzanak létre. A Multipraktik munkája során megfigyeltem a végtelen variációt, amit a festett rétegelt lemez használatával érhetünk el. Tetszés szerint bármilyen variációban ragaszthatjuk őket. Ebben a változatosságban találtam közös hangot a színes rétegelt lemezek és az op-art művészek alkotásai között, ezért úgy határoztam, hogy tárgyaim formanyelve ennek a hatásnak a kísérlete lesz.
5. ábra: Bridget Riley: Luxor (1982) Forrás: artuk.org
Az op-artban sokféle példa létezik a különféle geometriai formákra, amelyek mozgásvagy színérzetet keltenek. Bridget Riley-t egyes képein a színvonalak vibráló hatást keltenek, míg másoknál a vászon mozaikszerű mintákkal van kitöltve (tesszelláció). Érdekelt, hogy a Multipraktik által használt technológiában gyakran előforduló szokásos párhuzamos vonalak mellé új mintákat találjak ki. Azt szerettem volna megtudni, hogy tudunk-e új mintákat létrehozni ezeknek a csíkoknak a szoborszerű manipulálásával.
6. ábra: Bridget Riley: Conversation (1992) Forrás: artuk.org
Az inspirációul szolgáló mozaikszerű minták újraértelmezése érdekében a már összeragasztott rétegelt lemez oldalának marásával próbálkoztam, és örömmel láttam, hogy a kívánt hatást sikerült elérni. A színkontraszt elérése érdekében színes rétegelt lemez furnérokat ragasztottam össze. Több blokkra vágtam őket, amelyek a mintaalkotás alapjául szolgáltak. A marógépben egy tömb rögzítése után a marófejet 45 fokkal elforgattam, és párhuzamosokat martam, így a színes rétegekkel cikk-cakk mintát értem el a blokkon. A végtermékben egy optikai mozaikszerű mintázat jött létre, amely minden szögből más-más képet ad, amikor ránéz a szemlélő. A panelek hatása miatt kapta a projekt a Permutations nevet. A továbbfejlesztési fázisban az általam tervezett panelek, egy polcrendszer frontjaiként jelentek meg, tehát egy használati tárgy részeként.
7. ábra: Permutations polcrendszer Forrás: Tóth Milán photography
4.2 Az alkalmazott művészet és formatervezés közötti különbség
Most, hogy ismert a tervezői hozzáállásom a feladatnál, meg tudom állapítani, hogy a szerzői joggal védett iparművészeti alkotások vagy a szerzői joggal nem védett ipari formatervek kategóriájába tartozik-e a munkám. Végsősoron az elválaszthatósági teszt célja is, hogy kizárja az ipari formaterv kategóriáját a szerzői jogi oltalom alól (Denicola 1982, 738) Ahhoz, hogy racionálisan tudjuk alkalmazni az elválaszthatósági tesztet, fontos, hogy tisztázzuk ezeket a különbségeket. Az alábbiakban érvelni fogok amellett, hogy a Permutations projektem az alkalmazott művészet kategóriájába esik.
Denicola szerint az ipari formatervezés jellegzetes karakterét inkább a tervezési folyamat, mintsem a végeredmény adja (1982, 743). Denicola esszéjében elmagyarázza, miért nem tanácsos az ipari formatervezési minták szerzői jogának kiterjesztése. Az ipari formatervezés modern megközelítése sokkal bensőségesebb kapcsolatot keres a forma és a funkció között, mint az egyszerű kompatibilitás (740). A tervező nem követheti pusztán esztétikai érdekeit, haszonelvű szempontok vezetik, sok esetben diktálják a rendelkezésre álló formai lehetőségeket (740)
Mivel az ipari formatervezés domináns jellemzője a nem esztétikai, haszonelvű megfontolások hatása, a szerzői jogvédelem végső soron attól függ, hogy a mű milyen mértékben tükrözi a funkcionális megfontolások által nem gátolt művészi kifejezést (Denicola 1982, 741). Az elkülönülést és az önálló létezést ezért úgy kell felfogni, mint olyan elemek azonosítására irányuló kísérletet, amelyek formája és megjelenése kizárólag a művész kötetlen perspektíváját tükrözi (742) Az ilyen jellemzők nem az ipari formatervezés termékei; formájuk csupán esztétikai szempontokra reagál. Ebben az értelemben tiszta művészet, függetlenül attól, hogy milyen kontextusban jelennek meg (742).
A projektem fenti szempontrendszer szerinti elemzésekor, meg tudom állapítani, hogy a végleges forma, amit kaptam nem funkcionális érdekek eredménye, hanem inkább egy esztétikai hatást elérni kívánva alkottam meg egy képzőművészeti alkotást, ami később részét képezte egy használati tárgynak. A fent érvelt tanulságokat levonva, meg tudom állapítani, hogy a Permutations munkám az alkalmazott művészet kategóriájába esik, így a szerzői jogvédelem alá eső kategóriába érdemes sorolni.
4.3 Az elválaszthatósági teszt alkalmazása a saját projektemen
A következőkben szeretném használni a korábban tárgyalt kétlépcsős elválaszthatósági tesztet a saját projektemen, hogy megállapítsam, hogy ténylegesen a szerzői jogvédelem alá eső tárgyat terveztem-e. Mint tudjuk, a teszt első része abból áll, hogy megállapítsuk képi, grafikai vagy szobrászati alkotásnak minősül-e a munka. Véleményem szerint igen, mivel a panelek irdalva vannak ezért a minta nem csupán kétdimenziós: háromdimenziós szobrászati munkának minősül. Viszont egy oldalnézeti ábra is értelmezhető lenne egy kétdimenziós
mintaként. Ebben az esetben sem lehetne kérdőre vonni a minták eredetiségét, mivel az én rombusz mintáim sosem fogják kiadni a Riley képeihez hasonló rombuszokat. A tervezés során sosem volt célom, hogy egy meglévő műalkotást applikáljak egy használati tárgyra. Az általam tervezett panelek, akkor nem lennének eredetinek mondhatók, ha Bridget Riley egyik festményével egyező összeállításban reprodukáltam volna színsávokat egy síkon. Tervezőként ajánlatos elkerülni az ilyen eseteket, és a korábban bemutatott precedensek alátámasztják ezt a nézetemet.
Már csak a teszt második része van hátra: bizonyítanom kell, hogy a panelek önálló létezésre képes alkotásnak minősülnek-e. Erre a válasz véleményem szerint egyértelmű. A vizsgaprezentációmon és kiállításon is szerepeltek a panelek önmagukban funkcionalitástól függetlenül. Tehát nem csak fogalmilag, hanem fizikailag is elkülönített alkotásként jelentek meg, ami alátámasztja, hogy a tervem megfelel az elválaszthatósági tesztben megadott önálló létezés kritériumának.
5. Összefoglalás
A dolgozatomban megvizsgáltam a formatervi oltalom és szerzői jog érintkezési pontjait az amerikai joggyakorlatban. Kutatásomból megtudtam, hogy mi a használati tárgy definíciója az amerikai joggyakorlatban, és miért van kizárva a szerzői jogi oltalom alól. Kutatásom során megállapítottam, hogy ennek ellenére a hasznos cikkek egyes jellemzői szerzői jogvédelem alá eshetnek. Megállapítottam, hogy egy adott tárgy tervezési folyamata alapján, a tervezőnek lehet némi támpontja arról, hogy terve melyik szellemi tulajdonjogi kategóriába tartozik - legyen szó alkalmazott művészetről, amely elsősorban esztétikai és művészi megfontolásokból fakad, illetve ipari formatervezésről, ahol a forma haszonelvű és nem kizárólag esztétikai megfontolásokból származik. Kétdimenziós művészeti elem háromdimenziós felületen történő alkalmazásánál el kell kerülni a már meglévő művészeti alkotás kölcsönzését, és gondoskodni kell arról, hogy egy tervezési folyamat során eredeti, egyedi tervezet hozzunk létre. Kulcsfontosságú annak tudatában lenni, hogy egy általunk tervezett képi, grafikai vagy szobrászati elem képes-e fogalmilag a hasznos cikktől függetlenül létezni, ha szerzői jogi oltalomhoz szeretnénk folyamodni