Issuu on Google+

Borbély László zongora DLA doktori zárókoncertje 2014.01.14.


2014. január 14. (kedd) 19.00 Nagyterem

Borbély László zongora DLA doktori zárókoncertje Johann Sebastian Bach: Die Kunst der Fuge // A fúga művészete (BWV 1080) Contrapunctus I, Contrapunctus III, Contrapunctus II, Contrapunctus V, Contrapunctus IX, Contrapunctus IV, Contrapunctus VII, Contrapunctus VIII, Contrapunctus XI, Contrapunctus XIV Borbély László (zongora) szünet Olivier Messiaen: Visions de l’Amen // Ámen-víziók I. Amen de la création // A teremtés ámenje II. Amen des étoiles, de la planète a l’aneau // A csillagok és a gyűrűs bolygó ámenje III. Amen de l’agonie de Jésus // Jézus agóniájának ámenje IV. Amen de désir // A vágy ámenje V. Amen des anges, des saints, du chant des oiseaux // Az angyalok, szentek és a madárhangok ámenje VI. Amen du jugement // Az utolsó ítélet ámenje VII. Amen de la consommation // A beteljesülés ámenje Borbély László, Wilheim András (zongora)


2170 taktus… Mindkét félidőben csaknem ötven-ötven percnyi olyan zene, mely az első hangtól az utolsóig maximális koncentrációt igényel. Johann Sebastian Bach A fúga művészete (Die Kunst der Fuge) című műve a zeneakadémiai felvételije óta foglalkoztatja Borbély Lászlót, és Oliver Messiaen kompozíciójával, az Ámen-víziókkal (Visions de l’Amen) együtt már a doktori iskola megkezdésekor felkerült a tervezett DLA záróhangverseny műsorára. Technikailag és szellemileg egyaránt embert próbáló darabokról van szó. Borbély László szerint „technika nem létezhet magában. Ha a mű technikai és szellemi mélységei nem fogják egymás kezét az első pillanattól kezdve, akkor ott baj lesz.” „A játszhatóságba az is beletartozik, hogy az ember figyelemmel is bírja azt az ötven percet.” Ez persze a hallgatóra is vonatkozik. „Az egésznek hihetetlen húzóereje van – mondta Wilheim András. – „Ezt megérezni és megéreztetni a közönséggel is nagyon komoly dolog.” 12 év… Ennyi idő telt el Olivier Messiaen halála óta. „Már akadémista éveim előtt megismertem a zenéjét – mondja Borbély László. – Elkezdtem megtanulni a zongoradarabjait, és a lelkesedésem egyre csak nőtt, a mai napig egyre intenzívebb bennem. Képes vagyok akármennyit foglalkozni vele.” Már Borbély szakdolgozatának témája is Messiaenhoz köthető: Liszt Ferenc és Messiaen közös és eltérő stílusjegyeiről értekezett; doktori disszertációját pedig az orgonista-zeneszerző utolsó alkotói periódusának szentelte. A folytatás is körvonalazódni látszik: „Nagy álmom, hogy a Turangalîlaszimfóniában zongorázhassam egyszer. Számomra meghatározó ez a mű. Ez volt az én profán belépőm a messiaeni világba.”


10 contrapunct… A fúga művészetének két korabeli tételsorrendje ismert. Az egyiket Carl Philipp Emanuel Bach állította össze, aki az apja halála miatt befejezetlenül maradt művet sajtó alá rendezte 1752-ben. Borbély a műsor rövidítése érdekében kihagyni kényszerült néhány tételt. Addig-addig válogatott és rendezgetett, míg az összeállítás végül a másik ismert sorrendre, Bach 1742-es kéziratának tételrendjére kezdett hasonlítani. Borbély a következetesség, vagyis a bachi sorrend mellett döntött. Ugyanakkor a sorrend a darab végén eltér a kézirattól, amelyben nem szerepel a 14-es, befejezetlen fúga. A félidő ezzel a tétellel zárul, a töredékes Bach-kézirat utolsó hangjával. „Nem követem egyik utólagos befejezést sem, mégis befejezem a művet, hiszen a csend is éppúgy hozzátartozik. Elvégre minden darab örökké szól…” 7 ámen… Messiaen 1943-ban, a II. világháborús hadifogságból való szabadulását követően írta Ámen-víziók című művét, melyet akkori tanítványának, leendő feleségének, Yvonne Loriod-nak ajánlott. A művet Messiaen és Loriod Párizsban mutatta be még ugyanabban az évben, majd 1948-as magyarországi látogatásuk alkalmával három budapesti koncerten is megszólaltatták. A mű előszavában a zeneszerző érzékletesen ír az ámen különböző formáinak jelentéséről és gazdagságáról, melyet hét zenei látomásban fejez ki. A kompozíciónak egyetlen ciklikus témája van, melyet Messiaen a Teremtés motívumának nevez. „Az egész darab tele van szimbólumokkal, mind a tételek számát, mind a keresztény motivikát tekintve. Olyan szimbólumok ezek, melyek gyakran visszatérnek az egész életművön belül” – mondta Borbély. „Olyan egységet teremt Messiaen a műben, amely nagyon


nehezen megfogható, nagyon nehezen megmagyarázható, és tulajdonképpen szavakkal ki sem fejezhető.” 4 év közös munka… Borbély László és Wilheim András több alkalommal dolgoztak már együtt. „Elkezdtünk tanulni és játszogatni mindenfélét. Leültünk blattolni, négykezes és kétzongorás darabokat egyaránt.” – emlékezett vissza Wilheim. Legelső közös koncertjükön Kurtág négykezes Bach-átiratait játszották. A közös zenélés és barátság mellett Wilheim lett Borbély disszertációjának konzulense is. Borbély a következőképp mesélt a koncertre való készülésről: „Az Ámen-víziókat körülbelül négy éve tanuljuk, ami nem is jó szó, hiszen nem eljátszani tanuljuk, hanem próbálunk a hangokkal lenni, és faggatni őket, hogy miért ott állnak, ahol. Ez borzasztóan izgalmas, és – ha valamilyen hangszer mellett rendszeresen időt töltünk – megkerülhetetlen mindannyiunk számára, hogy virtuálisan odaüljünk a szerző mellé, és nézzük, hogyan kanyarintja a hangjegyeket; megpróbáljuk megérteni, mi miért történik.” „Minden nap és minden percben megváltozhat a koncepció. Az ember reggel odaül, és esetleg teljesen mást csinál, mint eddig. Sokszor fel kell adnunk az előző hónapokat, akár éveket is, amit nagyon nehéz elfogadni.” 2 zongora… Messiaen az Ámen-víziók előszavában sokat ír a két zongora viszonyáról. Alapvetően a második – de talán az egyenrangúság miatt helyesebb úgy fogalmazni, a kettes számú – zongorának adta a melodikus, tematikus elemeket, míg a figuratívabb, motorikusabb anyagok az első/egyes zongora


szólamába kerültek. A témák azonban gyakran szabadon vándorolnak a szólamok között; a két zongora osztozik, cserél, ismétel, kiegészít, erősít és kihangsúlyoz. Borbély szavaival: „Az első zongora szólamát Messiaen vállaltan azzal a szándékkal írta, hogy felhasználja mindazokat a nehézségeket és (esetenként romantikus) virtuozitást, melyet az előző évszázadoktól lehetett tanulni.” Wilheim András, azaz a kettes zongora két nagyobb szólisztikus szakaszt is kap, melyek később az egyes szólam egy-egy anyagával kapcsolódnak össze. „A kamarazenében tulajdonképpen mindenki szólista, de képesnek kell lenni arra, hogy az ember a háttérben maradjon. Nem kell háttérbe szorítania magát, egyszerűen háttérben kell maradni.” – vallja Borbély. „Muszáj, hogy az előadó belehelyezkedjen a másik szólamokba is, hogy tudja, mit hall és hogyan hallja…” 1 szellemiség… A koncertműsorok összeállítása Borbély László előadói munkájának sarkalatos pontját képezi: „Lényegesnek tartom, hogy miként kerülnek a darabok egymás környezetébe. Úgy éreztem, ez a két mű annyira zárt egység, hogy a kölcsönös vonzás-taszítás miatt elviselik egymás terhét. A Messiaen- és a Bach-darab, úgy gondolom, szellemiségében is nagyon fontos kapcsolatban áll egymással, hiszen e két, beláthatatlanul óriási életmű minden alkotása a láthatatlant, a kozmikus dimenziókat tárja fel.”


Felelős kiadó: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora Főszerkesztő: SZABÓ STEIN Imre Szöveg: Belinszky Anna és Mona Dániel Layout: ALLISON Advertising Illusztráció: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában Lapzárta: 2013. január 5. Zeneakadémia (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. 100%-ban újrahasznosított papír

Emberi Erőforrások Minisztériuma


Liszt Academy Borbély leaflet