A pályázat
„Intézetünk címében Liszt Ferenc nevét viseli. A név nem hiú pompa, hanem szigorú figyelmeztető. Liszt Ferenc a művészi emberi nagyság legszebb példája. Művészi szempontból álljon szemünk előtt, hogy a teljes technikai készség csak eszköz arra, hogy a lélek megszólalhasson, a lélek pedig csak a széppel, fennkölttel és nemessel foglalkozzék.”
(Dohnányi Ernő 1934)
Kodály Zoltán a tanulókkal
Szeretnék rávilágítani arra, hogy mennyire fontos a Magyar Zene számára az a tény, hogy 1875-ben Liszt Ferenc, Erkel Ferenc és Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter közreműködésével megalapították a budapesti Zeneakadémiát. Ennek ábrázolására álljon itt egy történet:
Szakrális hely Pozsonyban a Klarissza kápolna, ahol három olyan magyar muzsikus követte egymást gimnazista éveikben az orgona billentyűinél, mint Franz (Ferenc) Schmidt (1874–1939), Dohnányi Ernő (1877–1960), majd Bartók Béla (1881–1945).
Az orgonán kívül Dohnányi Ernő édesapja volt a közös kiindulási pont a három pozsonyi gimnazista között, aki bár műkedvelőként, de magas szinten játszott csellón, és még Liszt Ferenccel is kamarazenélt.
Franz Schmidt szintén csellista lévén került kapcsolatba Dohnányi Ernő édesapjával, Bartóknak pedig – pozsonyi tartózkodása idején –, szinte otthona volt a Dohnányi-ház.
Dohnányi Ernő volt hármuk közül az, aki a korábbi szokásoktól eltérően nem Bécsbe, hanem a Liszt Ferenc által frissen alapított budapesti Zeneakadémiára ment tanulni, és az ő példáját követte néhány év múlva Bartók Béla is.
Schmidt Ferenc Bécsben tanult, ott vált az Operaház szólócsellistájává, majd az ottani Zeneakadémia professzorává, később rektorává, az osztrák főváros nemzetközileg is elismert vezető zeneszerzőjévé. Dohnányi Ernővel ugyanez már Magyarországon történhetett meg.
Nehéz elképzelni, mi történt volna, ha Bartók Béla nem Budapestre, hanem Bécsbe ment volna tanulni, és nem találkozott volna a magyar népzenei hatással, nem ment volna Kodály Zoltánnal és az ifjú Lükő Gáborral – Karácsony Sándor tanítványával –, népzenét kutatni és gyűjteni. Azt a népzenei kincset, amely meghatározta mind az ő munkásságát, mind a Magyar Zene egész jövőjét.
Elég, ha felsorolom azoknak a tanároknak a nevét, akikkel 1980 és 1987 között a Zeneakadémián tanulhattam, és akiknek köszönhetem mindazt a tudást, amelyre később egész karrieremet alapoztam: Lukács Ervin, Maklári József, Párkai István, Erdei Péter, Szőlőssy András, Nagy Olivér, Lendvay Kamilló, Hegyi Erzsébet és akkor nem beszéltem a közöttünk élő és dolgozó Kurtág Györgyről, Simon Albertről, Rados Ferencről, Kroó Györgyről, Somfai Lászlóról és a többiekről, akik zsinórmértéket adtak egy leendő muzsikus számára.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ma is megpróbálja a jelentős magyar muzsikusokat tanárai sorába állítani, és minőség dolgában ma sem lehet ok a panaszra az Intézményben tanulóknak, de a világ körülöttünk közben megváltozott.
Míg korábban a magyar zenész palánták nem is álmodhattak arról, hogy külföldön tanulhassanak, ehhez képest ma már – főleg a tehetségesebbek –, Európa és a világ vezető egyetemei között választhatnak. Ezzel tulajdonképpen nincs is semmi probléma, sőt úgy vélem ez jól is van így, vagy legalábbis lenne, ha hozzánk is ilyen nagy számban vágyódnának a komoly és nagy tehetségű külföldi növendékek. Mégiscsak Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán országa vagyunk, és ezek a nevek még ma is a legkiválóbb minőséget jelképezik. Muszáj, hogy a hazai és nemzetközi kiemelt tehetségű ifjú művészpalánták a budapesti Zeneakadémiát áhított tanulmányaik legfontosabb színtereként tartsák számon.
Mi szerint választ valaki ma egyetemet?
Szeretne egy nemzetközileg jól ismert, nagy tudású és komoly hírnevű professzortól tanulni, akinek gazdag életútja van, fontos nemzetközi zenei versenyeket nyert, a világ legfontosabb koncerttermeiben, operaházaiban játszott, énekelt szólistaként, kamarazenészként, valamint – nem mellesleg –, meghatározó szerepet játszik nemzetközi zenei versenyek zsűrijében, nemzetközi mesterkurzusokat tart a világban, vagy valamelyik meghatározó nemzetközi zenekarnak volt, vagy jelenlegi koncertmestere, szólamvezetője, vagyis nem csupán tanárként kiváló, de később mentorként elindíthatja a tanítvány nemzetközi pályafutását.
Nem hátrány, ha tanulmányait olyan országban végezheti, amely számára később akár megélhetést is biztosít, egyetemi évei alatt megismertetheti és bedolgozhatja magát az adott város és ország professzionális zenei életébe, hasznos jövőbeli ismeretségeket köthet tanulótársaival, fiatal és idősebb kollégáival, nem utolsó sorban megtanulhat egy újabb nyelvet, amelynek későbbi élete folytán hasznát veheti.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minőséget biztosít, kiválóan felkészült tanárokat ad, de megfelelnek az ott működő tanszakok mindezen kritériumoknak? Jól kommunikálja értékét és megfelelő marketinggel bír az Intézmény itthon és külföldön? Ennek elérése igen fontos célkitűzése kell hogy legyen az Egyetem új rektorának.
DLA-karrier, tudomány-vagy művészet?
Éppen legtehetségesebb muzsikusainkat láncoljuk rögtön Magyarországhoz. Régen a mesterré válásnak éppen az volt a feltétele, hogy a segéd vagy tanonc szerencsét próbáljon külföldön, majd hazatérve léphessen be a mesterek céhébe. Így volt ez Dohnányi Ernővel, Hubay Jenővel is, akik előbb voltak ismertek Bécsben, Berlinben vagy Brüsszelben, mint saját hazájukban, Magyarországon.
Nem tett jót a hazai zenei felsőoktatásnak a bolognai rendszerhez és az egyetemi léthez való átszervezés, megfeleltetés.
Nem az alapképzés és mesterképzés elkülönítésére gondolok, amely még akár lehetne életszerű és helyes is, hanem inkább a tanárok tudományos besorolásba való kényszerítésére.
Különösen szerencsétlen volt, hogy ezt kezdetekben kiválthatták, illetve segítették az állami díjak, amelyek később már nem jelentettek segítséget. Korábban két nyelvvizsgához kötötték a fokozat szerzéseket, majd a nyelvi tudás megléte került háttérbe. A COVID pandémia alatt már diplomához lehetett jutni a kötelező nyelvvizsgák nélkül is. Korábban át lehetett lépni az iskola elvégzését felmutatva egy jelentős életutat, később már nem. Mára teljes a káosz, a DLA címeknek egyáltalán nincs meghatározható, összehasonlítható tartalma.
Eklatáns példa erre az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) publikációs megjelenítései, ahol a zeneművészek – tudományos munkák hiányában –, mint egyéb publikációt jelenítik meg koncert tevékenységeiket.
A jazz tanszék helyzete is hátrányos ebből a szemszögből. A jazz tanszak nem olyan régi keletű az Intézményben, mint a klasszikus zenei tanszakok, az oktatói továbbképzés nehezen megoldható. A DLA/doktori címek megszerzése számukra csak magas önköltségi áron lehetséges. Ráadásul a jazz művésztanároknak meg kell harcolni egyfajta másodrendű zenész érzettel, amelyet velük kapcsolatban néhány klasszikus zenész mutat. Ez az egész problémakör a jazz tanszakon, nevezetesen, hogy a tanárok nem rendelkeznek tanári fokozattal azt eredményezi, hogy nem tud elindulni a mesterképzés.
Hubay Jenő
Időszerű lenne, hogy a Művészeti Egyetemek oktatóinak besorolását ismét napirendre tűzze a törvényalkotás, és életszerűvé, egyszersmind egyértelművé tegye azt. Példának okáért Európa legtöbb országában (Németország, Olaszország, Franciaország stb.) nem kötik tudományos fokozathoz az egyetemi oktatást. Fontos lenne olyan alkalmazási formát találni, amellyel jelentős karrierrel bíró művészeket, próba oktatás után lehetne a művészeti intézményekhez kötni úgy, hogy az elvárás feléjük ne legyen olyan kötött, mint egy olyan tanárral szemben, aki nem rendelkezik színpadi, előadóművészeti karrierrel. Vagyis megfelelő módon lehessen honorálni azon nagytudású és nagymúltú előadóművésztanárok munkáját, akik nem rendelkeznek tudományos címekkel, de tudásuk és tanári potenciáljuk hatalmas. Így az intézmények megnyerhetnének maguknak olyan művészeket, akik nem csupán az oktatás színvonalát emelhetnék, de presztízst is adhatnának az egyetemnek.
A Zenetudományi tanszak kutatóira természetesen mindez már nem vonatkozna, mivel az ő munkájuk már a szó szoros értelmében kutatói munka, emiatt az ő esetükben a hagyományos egyetemi mércék teljes egészében alkalmazhatók. (tudományos munkák, publikációk, tudományos fokozatok).
Hasonlóan tudományos lehetőségeket nyújt a régizene tanszaki csoport is, ahol számtalan kutatási lehetőség kínálkozik mind a játékmód, hangszerkutatás, mind a magyar historikus zenék felkutatása terén is.
Az utóbbi tanszakok munkája, különösen, ha publikációik angol nyelven, jól kvalifikált szaklapokban is megjelennek, növelik az intézmény QS mutatóit, amelyek egyben az intézmény nemzetközi minősítését is meghatározzák.
A művészetekre azonban általában az jellemző, hogy magas szintű művelésük nem feltétlenül kell, hogy társuljon tudományos gondolkodással, vagy fokozatok megszerzésével.
Általánosan elmondható, hogy minden muzsikus életében a legnehezebb periódus a karrier eleje, ahol komoly repertoár elsajátításával kell megküzdeni, fellépések sorának kell eleget tenni, utazások kihívásait kell legyűrni, sokszor – a mindennapi kommunikáció érdekében –, különböző nyelvek elsajátításával kell foglalkozni.
Így azok a zenészek, akik valóban jelentős hazai vagy nemzetközi karriert futnak be, nem tudnak doktori iskolába járni, mellékesen olyasvalamit tanítani, amit még talán ők maguk sem tudnak igazán. Ha hazai és nemzetközi előadóművészi karrierjüket kezdik építeni, nemcsak a fokozatukat nem tudják megszerezni, de a megfelelő számú felsőoktatásban eltöltött idejük sem lesz meg ahhoz, hogy később elfogadható fizetésért, meghatározó alakjai lehessenek az egyetemi oktatásnak. Így abból rendre ki is szorulnak, szerepüket pedig többnyire azok veszik át, akik ugyan a törvény által előírt feltételeknek megfelelnek, de éppen azt az életutat és előadóművészeti tapasztalatot nem tudhatják maguk mögött, amellyel legjobban kivívhatnák növendékeik tiszteletét, és amely igazi rangot adhatna a felsőoktatási intézménynek is. Ezt az ellentmondást szükségszerű lenne megnyugtató módon feloldani!
„Brand” építés
Az Egyetem „brand”-jének erősítése érdekében ki kell hangsúlyozni azokat az egyértelmű előnyöket, amelyek a nemzetközi köztudatban már amúgy is benne vannak.
Liszt Ferenc és számtalan jobbnál-jobb követője nyomán egyértelmű, hogy a zongora oktatásnak továbbra is fémjeleznie kell az Intézményt.
Közismert, hogy talán egy nemzet se adott annyi kiemelkedő nemzetközileg is jólismert karmestert a világnak, mint a magyar: Hans Richter, Nikisch Artur, Reiner Frigyes, Ormándy Jenő, Fricsay Ferenc, Széll György, Solti György, Doráti Antal, Kertész István, hogy csak a legismertebbeket említsem. És ne felejtsük el azt sem, hogy ezen mesterek olyan növendékeket neveltek, mint Reiner Frigyes Leonard Bernsteint, vagy Szél György James Levine-t, illetve Christoph Eschenbach-t.
A Somogyi László által alapított karmesteriskola, amelynek követője Lukács Ervin volt didaktikailag is igen figyelemreméltó.
De folytassuk a sort a vonóshangszerekkel. A Bécsi Filharmonikus Zenekar három szólócsellistája magyar: Varga Tamás, Nagy Róbert, Somodari Péter, és ekkor még nem beszéltünk Fenyő Lászlóról vagy Várdai Istvánról. Ezen művészek nevének említése is már mindenki számára rögtön érthetővé tenné, hogy csellót Magyarországon érdemes tanulni.
Rézfúvósaink a világ szinte valamennyi jelentős zenekarában játszottak, játszanak. Rézfúvós kamaraegyütteseink pedig keresett „árucikkek” a nemzetközi piacon.
Korábban Adorján András és most Bálint János a világ talán legkeresettebb fuvola pedagógusai.
Emellett ott van természetesen a híres Kodály módszerünk, amelyet az egész világ csodál.
Ezen kiemeléseknek persze nem szabad a többi képzés rovására menni, hiszen azok is kiváló eredményeket értek már el, és fognak remélhetőleg a jövőben is. Az eredményekre, és kiemelkedően teljesítő hallgatókra nemcsak büszkéknek kell lenni, de ezeket az eredményeket meg is kell ismertetni az egész világgal. Ez a fiatal tehetségek előmenetelét is segítené, de egyben az Intézmény megítélésére is jó fényt vetne.
Sok társintézménnyel hagyományosan is jó a kapcsolat, de ezeket folyamatosan tovább kell építeni és ezek ápolása is szükséges. A társintézmények hallgatóival kölcsönös fellépések, közös tanszéki csoport programok szervezése, a kutatási területek öszszekapcsolása, összehangolása erősítheti ezeket a kapcsolatokat és mindez nemzetközi színtéren is értendő. Olyan közös bemutatókat, kurzusokat lehet szervezni, amelyen a budapesti hallgatók nagymúltú nemzetközi társintézmények diákjaival léphetnek föl (Mozarteum Salzburg, Bécsi Zeneakadémia, Guildhall School of Music, Juilliard School of Music, Curtis Institute of Music, Hochschule für Musik Hanns Eisler Berlin, Accademia Santa Cecilia stb.) Ebben nagy segítséget nyújthatnak azon magyar származású művész pedagógusok, akik ezen intézményekben tanítanak. Ez nem csupán egy fantasztikus művészeti, bemutatkozási lehetőség, de a fiatal művészek számára egyedülálló fellépést biztosítana, ráadásul a pályájuk kezdetén.
Solti György, Ujfalussy József és Lukács Ervin
A Solti ösztöndíj elnyerése
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 1986
Világszerte a lehető legtöbb felsőoktatási intézménnyel kapcsolatba kell lépni és kiépíteni a lehetséges oktatási és kutatási együttműködési lehetőségeket.
A Zenakadémiának egyfajta mecénásként kell szerepet vállalni abban, hogy a legtehetségesebb növendékek külföldi mesterkurzusokon vehessenek részt, vagy nemzetközi versenyeken indulhassanak el úgy, hogy ezen lehetőségek anyagi fedezetét a Zeneakadémia belső ösztöndíjprogrammal, illetve egy kiépített külső mecénás kör támogatásával segítse. (Így vehettem részt ifjú karmesterként Leonard Bernstein ösztöndíjával Sienában Franco Ferrara mesterkurzusán, Solti György ösztöndíjával a Tanglewood-i Mesterkurzusokon, és magyar állami ösztöndíjjal a Bécsi Zeneművészeti Főiskola karmesterszaki továbbképzésén.) Hasonló lehetőségek biztosítására a forrásokat meg kell találni privát és céges támogatások, pályázatok és alapítványokon keresztül. Egy egyetem nemzetközi jelenlétének a mesterkurzusok és a versenyek talán a legfontosabb színhelyei és színterei.
Külföldi kulturális intézeteink remek alkalmat biztosíthatnának, legkiválóbb tehetségeink bemutatására. Szoros együttműködés kiépítése lenne célszerű a Balassi Intézettel, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, ahová az Intézet betagozódott, hogy ezen lehetőségeket úgy tudjuk megvalósítani, hogy az minden félnek a legjobb eredményt hozza. Ezekre az eseményekre közösen az intézetek vezetőivel meghívhatnánk az adott országban és helyen működő kulturális élet prominens személyiségeit, intendánsokat, koncertszervezőket, menedzsereket, így segítve ifjú művészeink nemzetközi karrierjének indítását. A győri Széchenyi Egyetem hallgatói a kezdeményezésemre 2024-ben így léphettek fel a Koppenhágai Magyar Konzulátus rendezvényén.
A Zeneakadémia oktatási, képzési struktúrájára, annak megújítására (tanszékrendszer) vonatkozó elképzelések
Mint említettem a zongora tanszéki csoportot külön megkülönböztetett figyelemmel kezelném a karmesteri tanszakkal egyetemben. Ez utóbbit le kellene választani a karvezető oktatásról. Természetes, hogy minden karvezetőnek zenekari vezénylési oktatásban is részesülni kell, és minden karmesternek meg kell ismerkedni a kórus vezénylés speciális követelményeivel, de a két ágazatnak teljesen más a repertoárja, a partitúrák felépítése, a darabok stílusa, formája, és az előadási problémák, illetve a hangzásból adódó vezényléstechnikai megoldások is.
A karvezetés oktatásnak jó helye lenne az egyházi zenei tanszéken. Ide tartozhatnának még a csembaló, a régizene esetleg az orgona tanszéki csoportok is.
A gitár tanszéki egységnek inkább a hárfa és harmonika és a klasszikus cimbalom mellett lenne a helye semmint a vonósok között.
Persze nyilván szeretném megismerni az eddigi struktúra kialakításának okait. Sokszor a praktikus szempontok felülírhatják az ésszerűt.
Tehetséggondozás erősítésére vonatkozó javaslat
A művészetek és közöttük a zene is alapjában véve magával hozott, született képességeken alapszik, ezek nagy mértékben fejleszthetők, de meglétük eredendően szükségeltetik. Ilyen a zenei-, dinamikai-, szín- hallás, ritmusérzék, érzékenység, egyidejű sok irányban megosztott koncentrációs készség, zenei memória, előadási és színpadi készség na meg az a bizonyos megfoghatatlan, amely a rendkívüli előadót megkülönbözteti a többiektől. Egy komoly mester „isteni érintésnek” nevezte ezt egyszer egy beszélgetés során, és úgy vélem, hogy ennél jobban ezt meg sem lehet fogalmazni.
A zenei tehetség felismerése és a képességek készséggé való alakítása, a folytonos válogatás mind a sikeres egyetemi képzés elengedhetetlen része.
Hagyományosan mindez kis korban kezdődött. A zeneiskolai felvételiknél vizsgálták a gyerekek hallását ritmusérzékét, esetleg a gyermekek óvodai, általános iskolai pedagógusai figyeltek föl a készségre és a tehetségre és ők javasolták a szülőknek a zeneiskolai képzés lehetőségét. Az első év előképzős oktatás során nemcsak a zenei alapokkal ismerkedhettek meg a gyerekek, de a „próbaidő” alatt a tanárok is eldönthették a képességek alaposabb megismerése alatt, kiből válhat hegedűs, zongorista, illetve éppenséggel inkább fúvós, ütős vagy éppen énekes. A további tanulmányok során osztályozták a tanulókat A illetve B (beiskolázó) csoportba. Utóbbiba olyan növendékek kerültek, akiket érdemes volt megmutatni a szakfelügyelőknek, a zenei szakközépiskolák tanárainak. Egyes esetekben, ha különleges tehetségek bukkantak fel, őket egyenesen a Zeneakadémia kivételes tehetségek osztályába küldték.
A következő válogatás a szakiskolai felvételi volt, ahol megszűrték a tehetségeket. A négy év alatt aztán a félévi és évvégi vizsgák tükrében alakult ki az élmezőny. A vidéki szakiskolák növendékeit is meghallgatták ez idő alatt a főiskolai-egyetemi tanárok. A felvételin aztán eldőlt ki mehet a Zeneakadémiára, ki pedig az úgy nevezett három éves főiskolákra. A Zeneakadémián végzettek aztán egy általában csereszabatos minőséget képviseltek, szakmai, és hangszerismeretben bárki képes volt, hogy az élet valamelyik területén megállja a helyét. Hely is volt bőven, a legkiemelkedőbbek külföldön vagy itthon szólistaként, kamaramuzsikusként játszhattak, akik ilyen előadói képességekkel nem rendelkeztek zenekarban, színházakban helyezkedhettek el, sokan a közép vagy alsó fokú tanítást választották. A zenészek többsége értelmiségiként megbecsült tagja volt a társadalomnak azzal a nagy előnnyel, hogy olykor-olykor utazhattak is, ami abban időben egyáltalán nem volt egyszerű dolog.
A zeneművészeti hivatást választók esetében kialakult egy működő és kiszámítható tanulmányi és életpálya modell.
A Zeneakadémiának kezdeményező és katalizátor szerepet kell vállalnia abban, hogy egy az új idők igényeire szabott zenei – az alapfokútól a legmagasabb szintig terjedő –, átfogó oktatási koncepció kidolgozása valósuljon meg.
Mára részben a nagyszámú társult képzések beindulása okán (több vidéki egyetemen folyik mesterképzés, illetve több vidéki szakiskola tevékenysége is kibővült) túltermelés jelentkezik annak ellenére, hogy a piacon lenne még állás lehetőség, de – mint ahogy arról a hazai zenekarvezetők is nyilatkoztak –, a kikerülő ifjú muzsikusok nem ütik meg a megfelelő színvonalat. Persze ennek az is az oka, hogy a legjobbak elsősorban külföldön keresik a továbbtanulás és az elhelyezkedés lehetőségét.
Megbillent a bejöveteli oldal, a zeneiskolák legtöbbjében már nincsenek felvételik, és azt is a szakemberek nyilatkozataiból tudjuk, hogy sokszor a szakiskolákba olyan növendékeket vesznek fel, akik régen a bátorságot sem vették volna a jelentkezéshez. Így sajnos az egyetemekre sem kerül megfelelő növendék anyag, így a kimeneti oldalon is gyengül a minőség.
Persze mindenki strucc politikát kényszerül folytatni. A tanárok, mert féltik az állásaikat, az intézmények pedig mert normatív alapon, létszámfüggően kapják a támogatásaikat az államtól. A végén persze senki sem boldog. A tanárok azért nem, mert nem lehet sikerélményük, az oktatási intézmények, mert kritizálják őket a színvonaltalanságért, és az igényes közönség pedig azért, mert nem részesül kellően magas minőségű koncertek élvezetében.
De az igazi vesztesek a fiatalok, akik nem találnak munkát, és akiknek egész életükön keresztül cipelniük kell majd a rossz választás terhét.
Legalább őszintének kellene velük lennie a rendszernek, amely bizonyára már ideje korán tudta, hogy az illető növendék bizonyára nem fogja megütni a kellő mércét.
Ez esetben a tanulónak és természetesen az ő családjuknak is lenne esélye mérlegelésre, hogy valóban érdemes-e ezt a pályát választani. Minden egyetemen vannak olyanok, akik nem a hivatás miatt választják szakjukat, és esetleg később hajtanak végre pályamódosítást. Ez természetesen a zenészek számára is lehetőség, de mindenki számára fontos lenne tudni a tényleges igazságot.
Ugyanakkor a professzionális zenei képzés mellett ma különösen fontos lenne az amatőr zenei nevelés hangsúlyosabbá tétele is, hiszen szinte semmilyen más diszciplina nem képes olyan sokoldalúan fejleszteni a figyelem megosztást, a koncentrációt, az agy működését, de ugyanakkor az érzékenységet és az egymásra figyelést, mint maga a zene, illetve annak művelése, és mindezzel egyidőben ismereteivel emeli az egyén általános műveltségi színvonalát is. Bizonyított tény, hogy a zenét tanulók sokkal jobban teljesítenek az egyéb tanulmányok terén, mint azon társaik, akik kimaradnak a zenével való szorosabb találkozás kegyelméből. Érdemes lenne elgondolkodni, hogy a kodályi elvek alapján, a zene ismét hangsúlyos nyomatékot kapjon már óvodás kortól a közoktatásban. A Mester azt mondta, hogy minden nap szükség van a zene oktatására, ahogy minden nap táplálékot veszünk magunkhoz, úgy kell a zenét is a hét minden napján a gyermekekhez eljuttatni. Ebben a folyamatban is komoly szerepet kell játszania a Zeneakadémiának. Manapság éppen az iskolai zenei/ének óraszámok csökkenését látjuk, holott inkább növelni kellene azokat. És ezen kérdéskör taglalása során ne felejtsük el azt, hogy amennyiben az amatőr zenei képzés lehetőségeit jól kihasználjuk, az általános és középiskolai énekórák számát sorvasztás helyett bővítjük, akkor a minőségi zenéhez értő, bőséges számban az iskolákból kikerülő közönséget kapunk. Sajnos a közönségszervezés és nevelés terén is bőven van feladat és nem azért, hogy a zeneművészeknek kellő létszámú és financiális potenciállal rendelkező jegyvásárót neveljünk, hanem a közönség soraiban helyet foglalók lelki katarzisa, vagy éppen megnyugvása miatt.
Szeretnék itt idézni néhány gondolatot Dohnányi Ernő Zeneakadémiai reformtervezetéből (1917), amelyek ma sem lehetnének aktuálisabbak:
„…az új épület helyet adott annyival több és természetesen csak közepes tehetségű növendéknek, a főiskola jellegét mindinkább elveszítette. És ma olyan középiskolai szellem hatja át az egész intézetet, amely a magasabb művészi kiképzéssel nemigen fér össze. Hogy mindazok dacára kiváló tehetségek kerültek ki az intézetből, az nem a rendszer érdeme.”
„Mindenekelőtt az akadémiai tanfolyam nívója emelendő. Ez egyrészt azáltal érhető el, hogy a felvételi vizsgán a tehetséget illetőleg szigorúbb mértéket alkalmazunk, másrészt hogy a belépőtől nagyobb előkészültséget kívánunk.”
Úgy vélem, hogy ez a Dohnányi féle kiválasztási „szigor” az alapja egy jól működő zeneoktatási intézménynek.
Tehetséggondozás erősítésére vonatkozó javaslat
Az oktatásnak a növendékről, ismereteinek növeléséről és személyisége, tehetsége kibontakozásának segítéséről kell szólni!
Sajnos gyakran – főleg a művészeti oktatásban –, a tanárok szeretnének megmaradni a pódiumról hozott, megszokott főszerepükben, és megfeledkeznek az oktatás fő céljáról, amely nem kis epigonok létrehozásáról, hanem önálló egyéniséggel rendelkező, egyedi művészek nevelésére kell, hogy irányuljon. Másik gyakori jelenség, hogy a tanárok egymás előtt vizsgáznak növendékeik által, és szinte szégyellik tanítványaik bizonytalanságait, hibáit.
Mesterkurzus
Orchestra Giovanile Italiana, 1990 – 1995.
És talán a legrosszabb, amikor a tanár féltékeny saját növendéke tehetségére, mert saját jövőbeni színpadi lehetőségei veszélyeztetőjét látja benne.
Ezek mind felesleges feszültséget keltenek, és negatívan hatnak a növendékek fejlődésére, mintsem inspiratív módon segítenék az előmenetelüket.
Egy általam elképzelt felsőfokú oktatási intézményben a kemény munkának arra kell irányulnia, hogy a tehetség minél jobban előtérbe kerülhessen, és tanár és növendék, növendék és másik növendék egymást erősítve fejlődhessen. Az irigységnek nem lehet helye egy művészeti oktatási intézményben sem.
A nevelés során világossá válnak a különböző hallgatók erős és gyenge pontjai, körvonalazódnak a határok is, hogy egy adott tanuló meddig és hová juthat el tanulmányai során. A művészet viszont pont az a terület, ahol fontos az egész életen át húzódó folyamatos tanulás, gyakorlás, művészi, műveltségi és emberi fejlődés. Vannak akik gyors sikerek után hosszan stagnálnak, mások pedig lassú tovább fejlődéssel behozhatják a lemaradásokat. Megint mások elvesztik ambícióikat, míg vannak, akik később találják meg azt. Léteznek a szerencse kegyeltjei, és vannak akiket az elkerül. Vannak, akiket a közönség rögtön a szívébe zár, és van akit csak lassan. Van, aki mindenáron a saját útján akar haladni, és van aki szívesen veszi, ha vezetik. A segítségekkel is ennek megfelelően kell bánni.
Egy zenei oktatási intézményben pontosan ismernek minden növendéket, mivel a nevelés egyéni órákon zajlik, az ifjú muzsikusok koncerteken, vizsgákon rendszeresen mutatnak be egyéni produkciókat. Minden ilyen közegben óhatatlanul kialakul bizonyos rangsor, amely sok tényezőn alapul a tényleges teljesítés, de akár az egyéni szimpátia mentén is.
A kirobbanó tehetség, és a művészi elkötelezettség azonban olyan tulajdonságok, amelyek utat törnek maguknak. Minden alkalom, ahol az ezzel megáldott muzsikus megmutatja magát egy lehetőség tehetségének nemcsak kibontakozására, de másokkal való megismertetésére is.
A közeg, amely pedig részese az élménynek magával viszi és továbbadja annak hírét.
Higgyük el, hogy még a nagy mesterek is hatása alá kerülnek, amikor egy növendékben ezt a nyers erőt megérzik. Ezért a legfontosabb a tehetséggondozásban, hogy a legjobb növendékeket hozzásegítsük olyan lehetőségekhez, ahol tudásukat, de legfőképpen tehetségüket megmutathatják.
A lehetőségek sora végtelen:
• Saját szervezésű mester kurzusok, amelyen esetleg akár merőben új, vagy más benyomások érhetik a hallgatót, de egyben megismerhetnek egy új professzort, aki a tudás átadáson kívül segíthet egyengetni útjukat is.
• Nagy mesterek mesterkurzusán való részvétel anyagi segítése. Egy-egy zenei, előadói óriás megismerése önmagában is erőt ad, hogy az ember gondolkodását új horizontra emelje. A legtöbb fiatalnak és családjának nincs meg az anyagi lehetősége, hogy egy-egy költségigényes és ráadásul külföldön megszervezett mesterkurzuson részt vehessen. Ennek a segítése alapvető feladata és egyben érdeke is az Egyetemnek, mert hallgatói így fejlődhetnek igazán látványosan.
• Később ugyanilyen fontos, a zenei versenyeken való részvétel támogatása is, hiszen az ezeken való részvétel indíthatja igazán be egy ifjú művész karrierjét, itt ismerhetik meg legjobban őket a koncertszervezők, menedzserek, impresszáriók, intendánsok, de erről korábban már írtam.
A legtöbb zenész azonban zenekari játékos lesz. Nagyon fontos alaposan felkészíteni őket tanulmányaik során leendő életükre. A zenekari irodalom, a nehéz zenekari állások, a szólam együtt játéka, az együtthangzás igénye, a zenei előírások maximális betartása egy leendő sikeres próbajáték és életpálya alapja. Fontos, hogy erre olyan művészek készítsék fel a fiatalokat, akik maguk is jó minőségű nagy zenekari rutinnal rendelkeznek.
A magas színtű hangszeres képzéshez, elsősorban a fúvós hangszerek tekintetében nélkülözhetetlen, hogy a hallgatók megismerkedhessenek azokkal a váltó hangszerekkel, amelyekkel pályájuk során később találkozhatnak, hiszen munkahelyi elhelyezkedésüknél és a próbajátékok során is ezen hangszerek alapos ismerete fontos szerepet játszhat. Ilyenek pl. a cimbasso, a kontrabasszus harsona, a wagner-tubák, a basszus trombita, a ventil nélküli natúr trombiták, kürtök, F szárnykürt, barokk oboák, fagottok, fuvolák, az oboa d’amore, az alt fuvola, basszus fagott, clarinetto basso stb. De természetesen a viola d’amore, viola da gamba is ide tartozhat. Szükségszerű, hogy az Egyetem rendelkezzen ezen hangszerekkel, hiszen a hallgatók csakis úgy válhatnak ezek mestereivé, ha használható, jó minőségű példányok állnak rendelkezésre a képzés során. De hasonlóan a hangszerbeszerzésekhez tartozik a jazz tanszék szükségleteinek kielégítése, vagyis a számukra szükséges hangszerpark teljes megléte, erősítők, hangtechnikai berendezések, mikrofonok leltárban tartása.
A kamarazene oktatás mindig is erőssége volt a Zeneakadémiának. A jól megszervezett zenekari koncerteken, jó karmesterekkel, ahol a jó értelemben vett zenekari munka folyik, ismerhetik meg az ifjú muzsikusok ténylegesen a jó zenekari munkát és egyben felismerhetik, hogy a zenekari játék nem más, mint egy nagy kamarazene. Megérthetik, hogy zenekarban játszani nem teher, hanem rendkívüli lehetőség.
Ha lehetőség nyílik arra, hogy a zenekart turnékra utaztathassuk, az még jobban erősíti ezt az érzést. Ezekre az utakra adnának lehetőséget az intézményi csere fellépések itthon, illetve nemzetközi bemutatkozási lehetőségek oly módon, hogy külföldi társintézmény zenekarát a budapesti Zeneakadémián látjuk vendégül és mutatjuk be Budapest közönségének, és a Zeneakadémia zenekara pedig cserébe náluk ad koncertet és ott mutatkozik be.
A kiemelten tehetséges hallgatók (zenekari, hangszeres- és énekes szólista) számára minél több koncert lehetőséget kell biztosítani az Intézményen belül, de kívül is. A koncertek stressz helyzetéhez való alkalmazkodás képességét a lehető leghamarabb célszerű elsajátítani, az ahhoz való hozzászokást nem lehet eleget gyakorolni.
Szóltam már a külhoni magyar intézetekben szervezendő bemutatkozó koncertekről, mesterkurzusokról, külföldi ösztöndíjakról és egyéb olyan segítségről, amelyet az Egyetem saját, vagy külső forrásból támogat, és amelyek jelentősen segítik a hallgatók szakmai előmenetelét, de e gondolatok kapcsán jogosan merül föl két kérdés:
1. Miként lehet megállapítani a támogatandók körét, milyen kiválasztási rendszert kell kialakítani, amely kizárja a tanárok, döntéshozók személyes szimpátiáját magából a végső döntésből?
A támogatandó tehetségek körét belső versenyek alapján, külsős, elfogulatlan zsűri bevonásával kell eldönteni.
2. Milyen anyagi forrásokból lehet mindezt finanszírozni?
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem önerőből nem képes mindezt létrehozni és finanszírozni, ezért fontos, hogy minden lehetőséget megragadjon, hogy alapítványán keresztül minél több egyéni vagy céges támogatót, mecénást, pályázati forrást vonjon be az arra érdemes növendékek támogatására, utazások-, vendégfellépések-, mesterkurzusok szervezésére. Mindezen pontok megvalósításához meg kell találni a legjobb gazdasági működési formát az Intézmény számára.
Interdiszciplináris programok
Hagyományosan a zenekari, vagy kórus gyakorlaton kívül, egy egyetem életében, a karokon belüli programok a megszokottak. A kamarazene órák legtöbbje is e szerint van beosztva, rézfúvós, fúvós és vonós kamarazenei formációk többnyire külön-külön hoznak létre produkciókat. Nagy ritkán egy fúvós csatlakozik a vonósokhoz például egy klarinétötös előadáshoz.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kiváló lehetőségeket nyújthat már csak Jazz- és Népzene- tanszékén keresztül is, hogy ezeknek az interdiszciplionáris együttműködéseknek tág teret adhasson az intézmény, és akár rendkívül élménydús, nagy publikum érdeklődését is felkeltő kiváló produkciók jöhessenek létre.
Gondolok itt akár a szimfonikus zenekar jazz hangszerekkel kibővített produkcióira musicalek crossover darabok létrehozására, ahol a klasszikus énekesek keveredhetnek jazz énekesekkel (Leonard Bernstein, Stephen Sondheim, vagy Gunther Schuller), a klasszikus hangszereket kiegészíthetik szaxofonok, jazztrombiták, ütők, gitár, így engedve betekintést egymás stílusának jobb megismerésébe.
A Karmester szakos hallgatók egy-egy produkció megszervezésére és vezénylésére is kaphatnának önálló megbízást, így beletanulhatnak egy produkció létrehozásának szerteágazó feladataiba, amellyel majd a hivatásuk folyamán nap mint nap találkoznak. Ezért szerveztünk meg Győrben a karmester szak irányításával egy opera, Bizet: Docteur Miracle magyarországi ősbemutatóját, vagy Schubert Octettjének és Ludwig van Beethoven Septettjének koncerttermi bemutatását.
Létre lehet hozni kisebb opera produkciókat kamarazenei kísérettel, de akár régi hangszerek, vagy kisebb zenekarok kíséretével is. A Zenetudományi tanszak növendékeivel akár elveszettnek hitt műveket is felkutathatnak és bemutathatnak például a magyar klasszikus vagy akár barokk korból.
Születhetnek a Zeneszerző tanszakon is olyan művek, amelyek bemutatása ilyen több tanszak bevonását igénylő együttműködésekkel jöhetnének létre.
A Népzene tanszak például adhatna közös koncertet a klasszikus tanszakok hallgatóival úgy, hogy a bemutatandó egy-egy népi dallamra írt zenemű (Bartók Béla, Kodály Zoltán…) eredeti népi hangzású hangszerek megszólaltatásával történjen. Itt a tanári, vagy akár a zenetudományi szakos növendékek is bevonhatók lennének, akik elmagyaráznák a leendő hallgatóságnak az összefüggéseket és olyan a közönség nevelését szolgáló koncertek jöhetnének létre, amelyek akár a leendő közönség látókörét, és ismereteit is növelnék. Ezáltal és ezzel egyidőben mélyebben megértetnék a klasszikus hangszeres hallgatókkal azt is, hogy egy-egy darab stílusos autentikus előadása mennyire hatott eredetileg a zeneszerzőkre, és mennyire kell hogy hasson az előadókra ma is.
Lehetne akár credit pontokért is kidolgozni és létrehozni ezeket az előadásokat, amelyek nemcsak a hagyományos oktatástól eltérő, de későbbi hivatásuk gyakorlásához nélkülözhetetlen
készségek elsajátítására tanítaná az Intézmény hallgatóit. Egy-egy ilyen jellegű produkciónak lehetne egy megbízott oktató a mentora, aki felelős lenne a csoportok irányításáért és együttműködéséért.
Ezen előadások, koncertek, bemutatók előadhatók lennének attraktivitásuk és előadói apparátusuktól függően a Zeneakadémia Solti termében, illetve a nagyteremben, de úgy vélem a Művészetek Palotája, a Magyar Zene Háza és esetleg a Magyar Állami Operaház/Erkel Színház is nyitott lenne ezen előadások bemutatására, ha azok minősége és előadása felkeltheti az Intézményen kívül is az érdeklődést, bár ez utóbbi most a struktúra váltása miatt lehet, hogy kiesik a lehetőségek közül.
Hihetetlen eredményeket érnénk el mindezzel. Nem csupán újítás és egy komoly innováció, de szakmai együttműködések, barátságok és nem utolsósorban széleskörű ismeret csere jönne létre a Zeneakadémia szakjai között, és ez nem csupán a hallgatókra értendő, de hasonlóan a tanári testületre is!
Kapcsolat a társintézményekkel
Hagyományosan a Magyar Állami Operaház az a társintézmény, amely a legtöbb lehetőséget kínálja az együttműködésre. Korábban is hagyomány volt az operavizsgákat a Dalszínházban rendezni, ezt a szép hagyományt mindenképpen folytatni kell. Ez rendkívüli lehetőség a jövő operaénekeseinek, nemcsak a presztízs miatt, de ezeken a vizsgákon először próbálhatják ki magukat nagy színpadon, nagy zenekari árokban ülő teljes zenekar kíséretében. Egyben az Operaház vezetőségének is kitűnő alkalom ez, hisz itt igazi, élő környezetben próbálhatják ki a következő nemzedék ifjú tehetségeit.
Nagy sikere volt Nizzában az együttműködésnek az ottani egyetem és a Filharmonikus zenekar között. Az egyetem hangszeres tanszakjainak legjobb hallgatói a zenekar és az egyetem közösen tartott meghallgatásán játszottak, ahol az operaház főzeneigazgatójából és zenész szólamvezetőiből álló bizottság kiválasztotta azt a 10-12 hallgatót, aki abban az akadémiai évben részt vehetett egy-egy szimfonikus vagy a nagyobb rutinnal rendelkezők egy-egy opera produkcióban. A követelmény igen magas volt, csak a megfelelő szintű zenekari munkára már ténylegesen alkalmas hallgatók vehettek részt a programban A meghallgatáson egy koncert, egy előadási darab és az opera zenekari zenészei által összeállított zenekari állások voltak eljátszandók, ezzel is imitálva a tényleges próbajátékok hangulatát. Minden hallgatónak volt egy mentora a zenekarból, aki a kezdeti próbán az egyetemi hallgató mellett ült és segítette őt. A főzeneigazgató pedig személyesen felelt a hallgatók felkészítéséért, majd értékeléséért. Az ifjú zeneművészek pedig egyenrangú zenekari muzsikusként vehettek részt a produkcióban, amiért nemcsak credit pontot kaptak, de egy jelképes ösztöndíjat is. Természetesen felkészülve, pontosan az összes próba előírást betartva kellett a produkció összes próbáján megjelenniük. Egy-egy produkcióban nem több mint 2 egyetemista vehetett részt. Ehhez hasonló együttműködés létre jöhetne a Magyar Állami Operaházzal vagy akár Nemzeti Filharmonikus Zenekarral is.
A Színművészeti Egyetem hallgatóival való közös munka is segítené a leendő operaénekesek színpadi játék/mozgás tanulmányait. Létrejöhetnének olyan előadások, ahol zenés darabokat az opera tanszak hallgatói és az SzFE hallgatói közösen hoznának létre, amelyből a SzFE hallgatói a zenei felkészítés és hangképzés előnyeit élvezhetnék.
Az Intézmény épített és szakmai infrastruktúrájának fejlesztési terve
Utoljára említeném az intézmény épített infrastruktúrájának kérdését, mert úgy hiszem ez túlmutat a jelenlegi pályázat keretén.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ma több budapesti központi épületben dolgozik. Ezek közül nyilván a Liszt Ferenc téri és a Vörösmarty utcai nagyon kedves minden magyar zenész számára, de a jazz tanszék például a Köztelek utcai bérelt épületben kap helyet, amely eredetileg nem e célból épült és nem is az Intézmény tulajdona. A termek hangszigetelés nélküliek és a minőségük, állaguk sem kifogástalan. A felújítás szükségszerű lenne, de talán még ideálisabb lenne egy méltó új helyet találni a jazz zeneoktatás számára.
A képzés tehát kétség kívül nagyon szétdarabolt, a rendelkezésre álló termek csak részben felelnek meg a tanítási és főleg gyakorlási-, illetve próbaigényeknek. Jó volna elgondolkozni azon, hogy miként lehetne a Zeneakadémia szerteágazó, összetett munkáját egy campus területén belül összehozni, és ennek létrehozását finanszírozni. Ez jelenleg talán az utópia kategóriájába sorolandó, de Széchenyi István gondolatával: merjünk nagyot álmodni!
Nem esett szó eddig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem könyvtáráról, hangtáráról, a műszaki személyzetéről, illetve a múzeum dolgozóiról sem. Ennek oka nem az, hogy nem tartom fontosnak ezen osztályokat, vagy munkavállalókat, hanem ezen területekre vonatkozó végleges koncepció csakis azután vázolható, hogy pontosan megismertük az itt dolgozók elvárásait, miképpen tehetjük könnyebbé és hatékonyabbá a munkájukat, hogyan tudjuk a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem működését általuk még jobbá és még gördülékenyebbé tenni?! Bizonyára a hangtár mellé már stúdió és videótár is kapcsolódik, hiszen korunk elvárásainak csakis a képi megjelenítéssel együtt vagyunk képesek megfelelni. Fontos a minőségi szakmai, zenei programok, hangversenyek, fesztiválok, műsorok, konferenciák, de akár a zenei órák, mesterkurzusok lehető legjobb formában történő felvétele, archiválása is. Ez nem csupán az oktatást segítené, de egyfajta betekintést adna a jövő zeneművész generációk számára. Amennyiben nagyszabású zenei TV műsort (Ijjúsági hangversenyek) kívánunk létrehozni az Intézmény keretein és infrastruktúráján belül a Közmédia számára, vagy akár saját platformra, akkor a hangtár, stúdió és videótár megfelelő működése és annak biztosítása szükségszerű.
Koncertszervezés
Zeneakadémia Nagyterem
A pályázatomban eddig nem említettem meg talán az egyik legfontosabb pontot, nevezetesen az Intézmény kancellárjával való közös munkát. Információim szerint az Egyetem Nagyterme és az abban szerveződő koncertek hozzá tartoznak, így ezen fejezetet az Ő személyével és a Vele való közös munka említésével kezdem. A Zenakadémia rektorának folytonos és állandó kölcsönös tiszteleten alapuló szoros együttműködésben kell dolgozni az Intézmény Kancellárjával és természetesen az Intézmény szenátusával a diákönkormányzattal és a doktorandusz hallgatókkal. Ezek mindegyikének közös célja kell hogy legyen, nevezetesen, a jövendő zeneművészeinek legmagasabb szintű képzése, és ezzel egyidőben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – a világ vezető zenei oktatási intézményei között megszerzett –, jelentőségének megtartása, nimbuszának emelése. A Kancellárral és a szenátus tagjaival minden elképzelésemet egyeztetni kívánom és Velük egyetértésben és közösen kívánom együttes céljainkat megvalósítani!
A koncertprogramok témakört már több pontban említettem, de ezúton kívánom részletezni és teljessé tenni a koncepcióm bemutatását. A Zeneakadémia szecessziós Nagyterme a Művészetek Palotája megépüléséig hazánk vezető hangversenyterme volt. Erre nem csupán kiváló akusztikája, de külső pompája is predesztinálta. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Liszt Ferenc téri palotája igazi építészeti remekmű, amelynek koncerttermében Magyarország és a világ legnagyobb zeneművészei, előadói adtak koncertet. A Bartók Béla Hangversenyterem megnyitásával és annak pazar működése mellett a Zeneakadémia Nagytermének olyan arculatot kell adni, amellyel nem konkurenciát jelent, hanem nemesíti és színesíti a budapesti hangversenyélet palettáját.
A programokat két csoportra célszerű osztanunk:
• Az első és ez a fontosabb, az Intézményhez kötődő, annak hallgatóival közösen létrehozott hangversenyek szervezése.
1. Szándékomban áll egy Mesterbérlet létrehozása. A Mesterbérlet hangversenyein olyan művészek lépnének a Nagyterem színpadára, akik a Zeneakadémián szereztek diplomát és nemzetközileg jelentős karrierrel rendelkező kiváló előadók. Az egyes bérletkoncertek műsorát a „mester” művészek adnák meg és minden e bérletbe tartozó esten a műsorban szerepelne egy-két kamarazenei mű is, amelyen azon zenakadémiai hallgatók játszhatnának együtt az est kiemelt művészével, akiket ő a hangverseny előtt kiválaszt. (próbajáték és egyben verseny gyakorlat stb.)
2. Szorosan ezen hangversenyekhez kapcsolódna egy mesterkurzus bérlet sorozat. Ezen fent említett zeneművészek mesterkurzust adnának az Intézményben, és a kurzus legkiválóbb hallgató résztvevői mutatnák be művészetüket a Mesterkurzus hangversenyeken.
3. Természetesen olyan világsztárokat is szándékomban áll meghívni az Egyetemre mesterkurzust tartani, akik nem Budapesten tanultak. A 80-as években olyan művészek tanítottak ilyen keretek között, mint Leonard Bernstein, Jevgenyij Nyesterenko, Yehudi Menuhin és hosszan folytathatnánk a kimagasló előadóművészek nevét. Ezen mesterkurzusok kapcsán érdemes együttműködést kezdeményezni a Művészetek Palotája vezérigazgatójával, hogy azon sztárok, akik már az Ő meghívására Budapesten tartózkodnak, azokat néhány nappal többre hívni, hogy egy három napos kurzust megtarthassanak a Zeneakadémián.
4. A korábban leírt Interdiszciplináris programoknak is a komolyabb létszámú együttest szerepeltető és vélhetőleg nagy közönségigényt kielégítő része is a Nagyteremben kerülne bemutatásra.
5. A Zeneakadémia Zenekarának a bérletét minden előadáson más-más karmester vezényelné, akiket az alapján kell kiválasztani, hogy ki az a karnagy, akinek a műhelymunkája során a zenekar művészei a legtöbbet tudnak tanulni. Ezen hangversenyekre célszerű kiemelt próbaszámot tartani, hiszen a koncertek sikerén túlmenően elsősorban a Zeneakadémiának az a legfontosabb, hogy a hallgatói minél elmélyültebb és alaposabb tudást szerezzenek.
6. Célszerű lenne egy Ifjúsági hangversenysorozatot indítani. Nem a 1960-as évek Leonard Bernstein által létrehozott hangversenyeket vennénk alapul, bár kétségtelen, hogy azok zenei minősége és hatása egészen rendkívüli volt. Az elmúlt 50-60 év viszont új innovációt igényel, vagyis a megvalósítást ezen tény figyelembevételével és ez alapján kell létrehozni, de minőségben és hatáselérésben nem maradhatunk el Bernstein példájától. Ezzel nem csupán lehetőséget adnánk az Intézmény hallgatóinak a bemutatkozásra, de közönséget is építenénk a klasszikus zene számára. Ez egy igen jelentős feladat és ha figyelembe vesszük napjaink tendenciáit, akkor könnyen belátható, hogy ezt a problémát nem söpörhetjük a szőnyeg alá, hiszen rövidesen közönség nélkül marad a zeneművészetünk.
Bár már korábban írtam erről, de talán érdemes ennél a pontnál újra megfogalmazni, hogy ezen nagyívű terveket nem a Zeneakadémia költségvetéséből kívánom létrehozni. Ezekhez külső támogatásokat és mecénás kört kívánok létrehozni. Úgy gondolom, hogy a pályázati időszak ezen szakaszában ennek bővebb tárgyalása szükségtelen.
• A másik csoport azokat a hangversenyeket tartalmazza, amelyeken vendégzenekarok, vendégszólisták lépnek föl, de a hangversenyek a Zeneakadémia szervezésében kerülnek megrendezésre. Korábban az volt a gyakorlat, hogy ezen hangversenyekre az Intézmény növendékei térítésmentesen kaptak belépési lehetőséget. Ezt legalább egy limitált létszám erejéig szükségszerű lenne hasonlóan kezelni. Ezen koncertek kiválasztása során érdemes lenne az Intézmény tanáraival konzultálni, hogy milyen igények vannak, kiket lenne érdemes meghívni, akik a koncerteken való felléptükkel az oktatói munkát mozdítják előre.
• A harmadik csoport azokat a hangversenyeket, előadásokat tartalmazza, amelyeket más rendezők, producerek hoznak az Intézménybe. A Nagytermet piaci áron bérlik ki saját előadásaikhoz. Úgy vélem, hogy a Zeneakadémia vezetésének (Rektor, Kancellár és Szenátus) vétójogot kellene közösen gyakorolni a tekintetben, hogy olyan produkció, amely nem méltó az Intézmény hírnevéhez, ne kerüljön befogadásra.
Zeneakadémia Solti terem
• A Solti teremben kerülnek megrendezésre a tanszaki hangversenyek. Azok beosztását szükségszerűen tanév kezdetén el kell végezni, hiszen nagyon sok szempontot és igényt kell figyelembe venni.
• A fennmaradó napokon elsősorban a Zeneakadémia kamarazenei formációit célszerű előnyben részesíteni, dalesteket, szonáta és szóló hangszeres bemutatókat kell tartani. Lehetőséget kell adni az ifjú művészpalántáknak, hogy a kamarazenei koncerteken fejlesszék tudásukat illetve mutassák be, hogy milyen munkát végeztek az órákon és a próbák ideje alatt.
• A Solti teremben érdemes lenne Mester és Tanítvány hangversenyeket szervezni, amelyeken a még aktív művésztanárok a tanítványaikkal lépnek föl. Ezek nem lennének természetesen kötelező jellegűek, inkább amennyiben erre a tanárok részéről igény merül fel, de úgy vélem, hogy nagyon sok művészi impulzust kapnának a hallgatók ezekből a szakmai és emberi találkozásokból, és úgy vélem, hogy a tanárok is inspirálódhatnak ezekből a közös koncertekből.
• A Solti terem adhatna otthont a jazz tanszak és a népzenei tanszak hangversenyeinek is.
• A Solti terem is kiadható, azon feltételek szerint, ahogy azt már a Nagyterem esetében részleteztem.
Régi Zeneakadémia, Koncertterem
Ez a terem egyenesen abból a szalonból nyílik, ahol Liszt Ferenc utolsó budapesti éveiben lakott. Így ennek ezen különleges okból is méltó arculatot kell biztosítani.
• Itt kerülhetnek bemutatásra, ahogy eddig is a Master és DLA diploma hangversenyek.
• Alkalmas zenei konferenciák, zenei felsőoktatási intézményekkel való szakmai egyeztetések megszervezésére.
• Dalestek, vonósnégyes hangversenyek lebonyolítására.
Azon bemutatók, hangversenyek, amelyek bár a Zeneakadémia szervezésében, de nem az Intézmény falai között kerülnének megrendezésre
A Társintézményekkel foglalkozó fejezetben említettem, hogy ez elsősorban annak függvénye, hogy milyen megállapodást lehet kötni azon zenei és előadói Intézményekkel, amelyekre a Zeneakadémia örömmel alapozna.
• Magyar Állami Operaház és Eiffel Műhelyház. Operavizsga előadás teljes opera előadás, vagy kamara darab.
• Művészetek Palotája Bartók Béla Hangversenyterem/Fesztiválszínház
A Zeneakadémia énekszakos hallgatóival, zenekarával, énekkarával létrehozott operaprodukció (évente legalább egy, de érdemes lenne szemeszterenként egy).
• Budapest Music Center
Itt az Intézmény vezetőivel közösen lehetne jazz hangversenyeket szervezni, amelyen a Zeneakadémia Jazz tanszakos hallgatói tanáraikkal és más hazai vezető jazz zenészekkel léphetnének föl.
• Hagyományok Háza
A népzene tanszak hallgatóinak célszerű lenne bemutatkozási lehetőséget biztosítani a Hagyományok Háza keretein belül, esetleg az Állami Népi Együttessel valamiféle együttműködés keretein belül.
• Magyar Zene Háza Batta András főigazgató úrral már kötöttem együttműködési megállapodást, mint a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója. Amennyiben a döntéshozók úgy gondolják, hogy engem tisztelnek meg azzal, hogy a Zeneakadémia jövőjét az irányításommal képzelik el, akkor nagy örömmel kötnék ismét hasonló megállapodást azon igény alapján, hogy a Magyar Zene Háza műsorpolitikáját hogyan és milyen mértékben tudja segíteni a Zeneakadémia úgy, hogy közben az Intézmény hallgatói remek lehetőséghez jussanak művészetük bemutatására.
• Pesti Vigadó AZ MMA-val, annak zeneművészeti kollégiumával való együttműködés is igen fontos. Ennek keretében kell megtalálni azt az utat, hogy miként tudnak a Zeneakadémia-i hallgatók a Vigadó patinás épületében is bemutatkozni.
Népzene tanszék
A népzenei tanszék kapcsán számomra a Cantata Profana szövegében található: „Csak tiszta forrásból” sor szólal meg. A népzenei tanszék léte és fejlődése már azért is fontos, mert ha Bartók Béla és Kodály Zoltán művészete nagyban a népzenei motívumokra épül, akkor a Zeneakadémia szükségszerűen otthont kell biztosítson egy erős népzenei tanszaknak. 2010-ben karmestere voltam Kobzos Kiss Tamás Boldog vizeken című lemezének. Akkor több alkalommal beszélgettem vele a népzene és a régizene (trubadúr korszak) helyzetéről, előadóművészeti hagyományairól. Mivel én mélyrehatóan nem foglalkoztam népzenével, fontos volt számomra, hogy Tamás miként vélekedik. Számára a legfontosabb az volt, hogy a népzene maradjon autentikus, ne akarjuk a népzenét összevegyíteni a pop, vagy szórakoztató zene más ágával. Nem a minőségi együtt muzsikálás ellen beszélt, amelyet én magam is támogatok, mint ahogy a pályázatomban ez olvasható, hanem az ellen ha a népzenét ledegradáljuk egyfajta színfoltnak, amitől egy „könnyűzenei” szám „eladhatóbbá” válik. A népzene a maga nemében hasonlóan szent dolog és ráadásul ősi alapokon nyugszik, mint a klasszikus zene. Annak alapfokú ismerete mindenki számára fontos, pontosan ezt sulykolta Bartók Béla és Kodály Zoltán. Ez része a Kodály módszernek. A népzene előadásmódja igen széleskörű, különböző tájegységekben más-más előadásmód és díszítés jelenik meg. Pontosan ez a sokszínűség a népzene egyik szépsége. A népzenei tanszék tanáraival egyeztetve-, és az ő véleményükre alapozva alakítanám ki a koncepciót. Kobzos Kiss Tamás igen komoly munkát végzett nem csupán előadóként, de tanárként is, mint az Óbudai Népzeneiskola igazgatója olyan kollégáival, mint Jánosi András, aki úgy fogalmazott: „Legégetőbb feladatunk, hogy tudás-hidat verjünk a még szájhagyomány kultúrába született és abban élő, lassan kihaló nemzedék és a jövő generációi közé”.
Jazz tanszék
A jazz műfajával kapcsolatban is kicsit hasonló helyzetben vagyok, mint a népzenével, bár zenei érdeklődésem kapcsán a jazz zene mindennapjaim része. Csodálom a műfajt és nagyra tartom annak jeles képviselőit. Egy barátom kapcsán sokszor muzsikálhattam együtt Szakcsi Lakatos Bélával, lemezen is közreműködtünk közösen, és a 75 éves hangversenyének is én voltam a dirigense a budapesti Madách Színházban. Többször hallottam tőle, hogy ő klasszikus zenét gyakorol, Lisztet, Bartókot, Sriabin-t, Chopin-t, Mozartot, de Wagnert is, hogy fejlessze a jazz zenében való jártasságát, képességét, fantáziáját. Úgy fogalmazott, hogy ezen zeneszerzők műveinek gyakorlásával az improvizációs készsége hihetetlen mértékben fejlődik. Érdekes, hogy Dohnányi Ernő is fontosnak tartotta az improvizációs képesség fejlesztését és ő maga csodálatos módon improvizált bármilyen klasszikus zenei stílusban. Szakcsi Lakatos Béla fontosnak tartotta, hogy a klasszikus zenész hallgatók is tanuljanak improvizációs készség fejlesztésére nevelő gyakorlatokat, mert hitte, hogy ez által a klasszikus zenei játékuk fog fejlődni. Érdemes lenne talán ezt kipróbálni, vagy lehetőséget adni azon klasszikus zenei hallgatóknak, akik erre fogékonyak, vagy szívesen vállalkoznának e gyakorlat elvégzésére.
A jazz tanszék sem lehet mostohagyermek az Intézményen belül. A mesterkurzusok esetében a műfaj ma is aktív kiválóságait megkellene hívni, hogy tudásukat a hazai hallgatóknak megmutassák, és művészi, technikai instrukciókat adjanak a jazz tanszék hallgatóinak. Néhány nevet említenék, akiknek érdemes lenne teret biztosítani: Ed Neumeister, aki egyébként is több ízben volt már Magyarország vendége. Winton Marsalis, Chris Potter, Terence Blamchard, Jeff Ballard, Diane Reaves, Ulf Walkenius, Brandford Marsalis, Joes Calderazzo, James Morrison, vagy a 82 éves kiváló dobos Jack De Johnette, aki Budapesten CD felvételt készített Szakcsi Lakatos Bélával és Oláh Kálmánnal, vagy ha már dobos, akkor Billy Kilson.
Pályám elején a jazz műfaj berkein belül komoly megtiszteltetés ért, amelynek emléke máig bennem él. Ray Charles utolsó európai turnéjának nagyszabású bécsi koncertjét vezényeltem. A jazz tanszék fejlesztésének a kérdése számomra hasonlóan fontos feladat, mint a többi tanszéké és komoly törekvésem, hogy az is – csakúgy mint minden más zenei tanszak –, minél több tehetséges, komoly karriert befutó művészt adjon a magyar és nemzetközi zenei élet számára.
Liszt Ferenc tanítványai körében 1884-ben
Dr. Győriványi Ráth György
Karmester, Egyetemi tanár
H-8294 Kapolcs, Zrínyi u. 1.
Telefon: +3620 477 39 64
e-mail: gyorgy.rath@icloud.com honlap: https://www.gyorgyrath.com/
Tudományos fokozat
Egyetemi tanár DLA habil.
Tanulmányok
1980–1982 Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest; karvezetés szak: Makláry József.
1982–1987 Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest; karmester szak: Lukács Ervin, diploma kiváló minősítéssel.
2013 DLA fokozatszerzés a Pécsi Tudomány Egyetemen „summa cum laude” Gustav Mahler Symphoniai költemény két részben (Egy remekmű kialakulása egy zeneszerző-karmester műhelyében). Opponensek: Prof. Aknai Tanás, és Prof. Fekete Gyula, a bizottság elnöke Prof. Devich János Kutatás segítői és mentorai: Prof. Péteri Lóránt és Kaizinger Rita A doktori munka a szerző 1. szimfóniájának budapesti változata, amelyet elveszettnek véltünk, de a kutató munka eredményeként rekonstruálásra került. A teljes eredeti művet, amelyet eredetileg Gustav Mahler vezényelt az ősbemutatón a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara adott elő a Pesti Vigadóban. A rekonstruált budapesti változat ugyancsak ezen együttessel került másodszori bemutatásra a vezényletemmel a Magyar Állami Operaházban 2013-ban.
2023. szeptember 13. Habilitáció Pécsi Tudomány Egyetemen. „Ludwig v. Beethoven szimfóniái metronómszámaik tükrében”.
2025. február 1. Egyetemi tanári kinevezés.
Mesterkurzusok
1980–1982 Somogyi László, Szombathely – Bartók Szeminárium
1983 Kurt Masur, Weimar
1984 és 1985 Franco Ferrara, Siena (Leonard Bernstein ösztöndíjával)
1984 – 1985 Karl Österreicher, Ottmar Suitner, Bécs
1987 Tanglewood, USA (Solti György ösztöndíjával)
Leonard Bernstein
Seiji Ozawa
Genadii Rozdenstvensky
Hospitálások
1989 Carlo Maria Giullini – Siena
1990–1992 Sir Georg Solti – Budapest, Bécs, London, Koppenhága
1991 Sergiu Celibidache – München
1987 Herbert von Karajan – Salzburg
Versenyeredmények
1986 V. Ferencsik János Magyar karmesterverseny 3. díj és Közönségdíj
1986 II. Arturo Toscanini Karmesterverseny, Parma – 1. díj
Társadalmi szerepvállalások, jótékonysági események
2011 – 2017
Németh László Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke
Alapítók: Jankovics Marcell, Pálinkás József, Hoffmann Rózsa
Kurátorok: Kudlik Júlia, Dubrovay László, Gergely Katalin, Horváth Ádám, Dr. Szarka László, Szemadam György
2011. 03. 05. Jótékonysági hangverseny a „Vörös iszapárvíz áldozataiért”
Magyar Állami Operaház
Km.: Tokody Ilona, Rost Andrea, Lukács Gyöngyi, Komlósi Ildikó – ének
Banda Ádám – hegedű, Bogányi Gergely – zongora Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
2006. 01. 22. Magyar Kultúra Napja – Művészetek Palotája
Németh László Alapítvány és a Vox Artis Bt. közös rendezvénye
Ünnepi szónok: Orbán Viktor
Műsor: Dohnányi Ernő: Ünnepi nyitány
J. Brahms: 1., 5., 6. magyar tánc
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar vezényelt: Győriványi Ráth György
1992. 01. 24. Hangverseny Dubrovnikért Budapest-Zágráb államok közötti együttműködés keretében jótékonysági hangverseny a Mátyás templomban a háborúban elpusztult Dubrovnik megsegítésére.
Műsor: L. v. Beethoven: Missa Solemnis Ivanka Boljkovac – szoprán, Ruža Pospiš-Baldani – mezzoszoprán, Ivan Šarić – basszbariton Branko Robinsak – tenor, Zágrábi Filharmonikusok és a Ivan Goran Kovacic Kórus
Hazai és nemzetközi konferenciákon-, fesztiválokon való részvétel
2019 Előadás a Cremónai Mondomusica szimpóziumon „Koncepció a koncertlátogató ifjúság nevelésére” címmel.
2023
Előadás az I. Pécsi Brácsás Találkozó és Fesztivál Konferencián Szervező: Pécsi Tudomány Egyetem Művészeti Kar „A brácsa más szemszögből, avagy ahogy a zeneszerzők és hangszerépítők látják”.
Oktatói tevékenység
2021– A győri Széchenyi István Egyetem tanára.
2017–2021 A Côte d’Azur-i Egyetem, a Conservatoire de Nice és a Philharmonique de Nice közös egyetemi képzésének tanára
2019–2020 A Conservatorio di Milano Erasmus hallgatójának oktatása a Nizza-i egyetemen.
2006 Conservatorio di Cuneo vendégprofesszor és karmester
2001–2005 Conservatorio di Milano vendégprofesszor és karmester
2002 Scuola di alto perfezionamento musicale di Saluzzo – vendégprofesszor és karmester
2001 Orchestra Giovanile Italiana – professzor és karmester
1997–2005 Orchestra Giovanile di Piemonte – vendégprofesszor és karmester
1993–2000 Filarmonici di Torino/Conservatorio di Torino – vendégprofesszor és karmester
1990– 1995 Orchestra Giovanile Italiana – vendégprofesszor és karmester
Mesterkurzusok, amelyeken oktatói tevékenységet végzett
2021–2024 Maggio Musicale Fiorentino – Firenze, Olaszország
2018 Opéra Nice Côte d’Azur – Nizza, Franciaország
Mesterkurzusokon aktív hallgatóként résztvevő növendékek nemzetisége
Amerikai (USA), angol, argentin, ausztrál, bolgár, brazil, dán, francia, görög, holland, hongkongi, horvát, izraeli,. japán, katalán, magyar, német, olasz, orosz, osztrák, román, spanyol, svájci, tajvani.
Master tanítványok és véleményük a kurzusokról
Olaszország
Pietro Consoloni „Kedves Maestro, elsősorban azért írok, hogy megköszönjem az együtt töltött napokat! Hihetetlen nagyra értékelem az Ön tanítási stílusát és metódusát, hogy mindig belőlünk, mint egyénekből indult ki, nem pedig valami központosító tanítási szándékkal közeledett hozzánk. Nagyon sok hiányosságomat szüntette meg és helyettesítette tudással, de gyakorlati ötletei is fantasztikus segítséget jelentenek. A kurzuson készült felvételeimet végig nézve tudom igazán értékelni a Maestro tűpontosan megfogalmazott tanácsait és tanítását, annak didaktikai módszerét. Úgy érzem, hogy hihetetlen mértékben fejlődtem és léptem előre a cél felé.”
Domenico Famà „Köszönet mindenért Maestro! Megtiszteltetés és öröm volt az Önnel való munka!”
Olaszország
Alberto Álvarez Calero „Számomra ez volt a legjobb Mesterkurzus! Köszönet érte!”
Spanyolország
Rodica Trandafir „Egy csodálatos hét volt. Köszönet a remek tanácsaiért, a rugalmasságáért és a belénk vetett hitéért. Igazi megtiszteltetés volt!”
Románia
Kai-shi Fan „Maestro, nagyon hiányzik nekünk”!
Tajvan
Raphaël Jousse „Engedje meg, hogy újra megköszönjem ezt a fantasztikus hetet!”
Franciaország
Olaszország
Marcello de Vita „Engedje meg, hogy újra köszönetet mondjak minden csodálatos tanácsért és nagylelkűségért. Az Ön kurzusa volt az életemben eddig a legjobb, amelyen igen értékes tapasztalatokat szereztem.”
Izrael
Nitai Rach „Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehettem 2022-ben a csodálatos Maestro Győriványi Ráth György Firenze-i Mesterkurzusán! Ezúton szeretném megköszönni Önnek ezt a hetet. Csodálatos volt és nagyon sokat tanultam. Remélem, hogy kapcsolatban maradhatok Önnel és kérdéseimmel megtalálhatom Önt a jövőbeni munkáim és tanulmányaim során!”
Isaac Chan
Hong Kong
Ioanna Vlagkouli
Görögország
Ben Le Heux
Új-Zéland
William Birkbeck
Nagy Britannia
„Különösen hálás vagyok Maestro Győriványi Ráth Györgynek a hathatós mentorálásért!”
„Igen megtisztelő volt a Maestroval való munka!”
„Drága Maestro Ráth, nagyon köszönöm Önnek a támogatást és bátorítást a firenzei mesterkurzus során. Nem könnyű a mi szakmánkban hasznos és praktikus tanácsokra szert tenni, ezért is vagyok hihetetlenül hálás Önnek azért, amit mondott!”
„Drága Maestro Ráth, szeretném megköszönni mindazt a segítséget, amelyet a firenzei mesterkurzus során számunkra biztosított, a tanítása és tanácsai nagy segítséget jelentenek számomra és most, hogy megnézhettem a kurzuson készült videóimat, még nyilvánvalóbb minden megoldás és javaslat!”
Kutatói tevékenység
2012 Gustav Mahler: Symphoniai költemény két részben című művének reprodukálása a fellelhető források alapján.
2016 A karmesteri kézikönyv kidolgozása magyar, valamint angol nyelven.
2022 – Ludwig v. Beethoven szimfóniáinak előadása az eredeti kották, források, levelek és dokumentumok alapján.
Főbb publikációk, előadások a Magyar Tudományos Művek Tára alapján
Győriványi, György (Fordító); Hector, Berlioz
A karmester művészetének elmélete: (2/1. rész)
PARLANDO: ZENEPEDAGÓGIAI FOLYÓIRAT : 1 pp. 1-21. , 20 p. (2025)
Győriványi, György
Beethoven marketingje (2024) – előadás
Győriványi, György
Előszó Hector Berlioz a karmester művészetének elmélete (1854) című tanulmányához.
PARLANDO: ZENEPEDAGÓGIAI FOLYÓIRAT 66 : 6 pp. 1-10. , 10 p. (2024)
Győriványi, György
Dohnányi Ernő, avagy egy zenei óriás hányattatása
PARLANDO: ZENEPEDAGÓGIAI FOLYÓIRAT 66 : 4 pp. 1-25. , 25 p. (2024)
Győriványi, György
DR. HABIL GYŐRIVÁNYI RÁTH GYÖRGY1 KARMESTERI KÉZIKÖNYV (3/3.)2 (2021)
PARLANDO: ZENEPEDAGÓGIAI FOLYÓIRAT 66 : 3 pp. 3-75. , 73 p. (2024)
Győriványi, György
DR. HABIL GYŐRIVÁNYI RÁTH GYÖRGY1 KARMESTERI KÉZIKÖNYV (3/2.)2 (2021)
PARLANDO: ZENEPEDAGÓGIAI FOLYÓIRAT 66 : 2 pp. 2-19. , 18 p. (2024)
Győriványi, György
DR. HABIL GYŐRIVÁNYI RÁTH GYÖRGY* KARMESTERI KÉZIKÖNYV (3/1) (2021)
PARLANDO: ZENEPEDAGÓGIAI FOLYÓIRAT 66 : 1 pp. 3-30. , 28 p. (2024)
Győriványi, Ráth György
Dohnányi Ernővel Budapesten: Egy szerzői-jogi dilemma margójára
PARLANDO: ZENEPEDAGÓGIAI FOLYÓIRAT 66 : 5 pp. 1-6. , 6 p. (2024)
Győriványi, György
A brácsa más szemszögből avagy ahogy a zeneszerzők és hangszerépítők látják
PARLANDO: ZENEPEDAGÓGIAI FOLYÓIRAT : 6 Paper: Bracsa-eloadas , 14 p. (2023)
Győriványi, György
Beethoven szimfóniái metronómszámaik tükrében
PARLANDO: ZENEPEDAGÓGIAI FOLYÓIRAT 64 : 5 pp. 1-26. , 26 p. (2023)
Győriványi, György
A brácsa más szemszögből, avagy ahogy a zeneszerzők és hangszerépítők látják (2023)
Előadás. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 1. Pécsi Brácsás találkozó és Fesztivál.2023.11.17.,
Győriványi, György
Beethoven szimfóniáinak metronómszámai, és azok előadhatósága a gyakorlatban
Pécsi Tudományegyetem Művészeti Doktori Iskola, Védés éve: 2023 Megjelenés/Fokozatszerzés éve: 2023
Győriványi, György
Rukovodsztvo dirizsera: rukovodsztvo po ekszpluatacii dlja (predsztojásih) dirizserov Chisinau, Moldova: Sciencia-scripts (2022) , 104 p.
ISBN: 9786204698373
Győriványi, György
Handbuch für den Dirigenten: Gebrauchsanweisung für (zukünftige) Dirigenten Tartu, Észtország: Verlag Unser Wissen, Omniscriptum Publishing Group (2022) , 108 p.
ISBN: 9786204698328
Győriványi, György
Manuale del direttore d’orchestra: manuale di istruzioni per i direttore (prossimi) Tartu, Észtország: Edizioni Sapienza, Omniscriptum Publishing Group (2022) , 104 p.
ISBN: 9786204698359
Győriványi, György
Manuel du chef d’orchestre: manuel d’instructions pour les conducteurs (à venir) [s.l.], Nemzetközi: OmniScriptum Publishing Group (2022) , 104 p.
ISBN: 9786204698342
Győriványi, György
Manual do Maestro: manual de instruções para (próximos) condutores [s.l.], Nemzetközi: Verlag Unser Wissen, Omniscriptum Publishing Group (2022) , 104 p.
Győriványi, György
Manual del conductor: manual de instrucciones para (próximos) conductores [s.l.], Nemzetközi: Ediciones Nuestro Conocimiento (2022) , 104 p.
ISBN: 9786204698335
Győriványi, György
Conductor’s manual: instruction manual for (upcoming) conductors Saarbrücken, Németország: GlobeEdit (2021) , 93 p.
ISBN: 9786200623188
Győriványi, György
Karmesteri Kézikönyv Saarbrücken, Németország : GlobeEdit (2021) , 104 p.
ISBN: 9786200629784
Győriványi, György
Instruction manual for (upcoming) conductors
Osaka, Japán: Da Vinci Publishing (2020) , 87 p.
ISBN: 9790216213783
Győriványi, György
Mahler’s Symphonic Poem in two parts: Evolution of a masterpiece in the workshop of a composer-conductor
Saarbrücken, Németország : GlobeEdit (2020) , 435 p.
ISBN: 9786200613615
Győriványi, György
Mahler Symphoniai költemény két részben: Egy remekmű kialakulása egy zeneszerzőkarmester műhelyében
Saarbrücken, Németország : GlobeEdit (2016) , 214
Győriványi, György
Koncepció a koncertlátogató ifjúság nevelésére (2019)
Előadás. Olaszország. Cremona. Mondomusica, 2019.09. 28.
Főzeneigazgató, Vezető karmester
2025– Real Orquesta Sinfonica de Sevilla – vezető vendégkarmester
2017–2021 Opéra Nice Côte d’Azur – főzeneigazgató
2017–2021 Opéra Nice Côte d’Azur Zenekara – vezető karmester
2011–2014 Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – elnök karnagy
2010–2011 Magyar Állami Operaház – főzeneigazgató
2008–2010 Magyar Állami Operaház – karmester
2005–2010 Hamburgi Állami Operaház – állandó vendégkarmester
2002–2004 Seul Philharmonic Orchestra – vezető karmester
2001–2002 Magyar Állami Operaház – főzeneigazgató
1993–1995 Orchestra e Coro da Camera di Roma – vezető karmester és művészeti vezető
1990–1995 Real Orquesta Sinfonica de Sevilla – állandó vendégkarmester
1989–1992 Zágrábi Filharmonikus Zenekar – első vendég karmester
1986–1992 Torinói RAI Zenekar – állandó vendégkarmester
1985–1988 Duna Szimfonikus Zenekar – első karmester
Karmester- és Énekversenyek zsűritagja
Nemzetközi Lovro von Matačić Karmesterverseny – Zágráb, Horvátország
Nemzetközi Arturo Tiscanini Karmesterverseny – Parma, Olaszország
Nemzetközi Franco Ferrara Karmesterverseny – Róma, Olaszország
Côte d’Azur-i Nemzetközi Karmesterverseny – Nizza, Franciaország
Almaty Nemzetközi Karmesterverseny – Astana, Kazahsztán
Nemzetközi Nino Rota Karmesterverseny – Matera, Olaszország
Nemzetközi Tito Schipa Énekverseny – Lecce, Olaszország
Nemzetközi Simándi József Énekverseny – Szeged, Magyarország
Fontosabb koncertek/operaelőadások
FONTOSABB KONCERTEK/OPERAELŐADÁSOK
1985.10.25.
C. M v. Weber: Oberon nyitány
J. Brahms: Hegedűverseny
J. Haydn: 103. Szimfónia
Km.: Kovács Dénes – hegedű, BM Zenekar, Duna Palota
1985.12.17.
Sass Sylvia Ária estje
1986.04.11.
A. Vivaldi: a-moll hegedűverseny
J. Sibelius: hegedűverseny
L. v. Beethoven: 6. Szimfónia „Pastorale”
Km.: Szenthelyi Miklós – hegedű
1986.05.26.
P. Csajkovszkij: Rómeo és Júlia
Km: Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – Magyar Állami Operaház
1986.06.18.
M. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei
Km: Postás Szimfonikusok – Zeneakadémia
1986.08.28., 29.
F. Fanticini: Di retro al sol
R. Strauss: Don Juan
Liszt Ferenc: Faust Szimfónia
Km.: Orchestra di Parma – Teatro Farnese
1986.10.08.
I. Jevtic: Zongoraverseny
Liszt Ferenc: Faust Szimfónia
Km.: Belgád-i Filharmonikusok, Mira Jevtic – zongora, Korondy György – tenor, Zeneakadémia Belgrád
1986.10.16.
S. Rahmaninov: 2. zongoraverseny
Liszt Ferenc: Faust Szimfónia
Km.: RAI Szimfonikus Zenekar – RAI Koncertterem - Torino
1986.11.28.
L. v. Beethoven: Egmont nyitány 1. zongoraverseny 5 szimfónia
Km.: Ránki Dezső – zongora, Duna Palota
1986.12.04-05.
L. v. Beethoven: Egmont nyitány 1. zongoraverseny
A. Dvořák: 9. Szimfónia „Az új világból”
Km.: Várjon Dénes – zongora
1987.01.12.
Liszt Ferenc: Les Préludes 1. zongoraverseny Faust Szimfónia
Km.: Rudolf Kerer – zongora, Leningrádi Filharmonikusok
1987.09.21.
L. v. Beethoven: 3. Leonora nyitány
Bartók Béla: 3. zongoraverseny
J. Brahms: 4. Szimfónia
Km.: Jandó Jenő – zongora, Magyar Rádió és Televízió Zenekara – Zeneakadémia
1987.10.31. – 1987.12.12.
G. B. Pergolesi: Livietta e Tracollo
G. Bizet: Il dottor miracolo
Km.: Giuseppe Taddei, Pietro Spagnoli, Baliano, Mazzola, Polidoni Teatro Communale – Orchestra del Teatro Communale – Firenze
1987.12.18.
G. Verdi: Requiem
Km.: Misura Zsuzsa, Takács Klára, Rozsos István, Begányi Ferenc – Zeneakadémia
1988. 01.13., 23.
G. Verdi: Traviata
Km.: Szűcs Márta, Bándi János, Berkes János, Igor Morozov, Póka Balázs –Erkel Színház
1988.01.22.
J. Brahms:
Hegedűverseny
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus
Km.: Mihail Gantvarg – hegedű, Molnár András – tenor, Zeneakadémia
1988.03.24-26.
Bartók Béla:
Hegedűverseny
J. Brahms/A. Schönberg: Piano Quartet
Km.: Sergej Stadler – hegedű, RAI Szimfonikus Zenekar, Torino
1988.05.15.
S. Prokofjev: Péter és a farkas
Km.: Halász Judit – mesélő
1988.09.03-4.
Kodály Zoltán: Budavári Te Deum
L. v. Beethoven: 4. Szimfónia
Km.: Péczely Sarolta, Takács Tamara, Rozsos István, Sólyom Nagy Sándor
1988.09.29.
L. v. Beethoven: 1. szimfónia
2. szimfónia
4. szimfónia
Km.: Liszt Ferenc Kamarazenekar – Zeneakadémia
1988.10.22.
G. Gershwin: Kék rapszódia
Kubai nyitány
S. Barber: Adagio
L. Bernstein: West Side Story Szimfonikus költemény
Km.: Fellegi Ádám – zongora
1988.11.14. és 18.
L. v. Beethoven: 1. zongoraverseny
A. Dvořák: 8. Szimfónia
Km.: Louis Lortie – zongora Teatro Verdi – Trieste Teatro La Fenice – Velence
1988.12.17.
L. v. Beethoven: 9 Szimfónia
Km.: Matkócsik Éva, Takács Klára, Rozsos István, Sólyom Nagy Sándor Zeneakadémia
1989.01.20-22.
G. Gershwin: Kubai nyitány
Lendvay Kamilló: 2. hegedűverseny
S. Barber: Adagio
L. Bernstein: West Side Story Szimfonikus költemény
Km.: Szabadi Vilmos – hegedű, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Zeneakadémia
1989.02.27.
G. Gershwin: Kubai nyitány
L. Bernstein: Divertimento
D. Sosztakovics: Tahiti Trot
Ray Charles Dalok
Km.: Ray Charles – ének, zongora / Austria Center, Bécs 1989.05.11., 12.
A. Webern: Im Sommerwind
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára
Km.: Komlósi Ildikó, Kováts Kolos, RAI Szimfonikus Zenekar – Verceli, Torino 1990.01.30.
H. Berlioz: Fantasztikus szimfónia
W. A. Mozart: Requiem
Km.: Verebics Ibolya, Németh Judit, Daróczi Tamás, Gregor József – Vigadó 1990.03.16.
R. Strauss: Till Eulenspiegel
R. Schumann: Zongoraverseny
Kodály Zoltán: Páva variációk
Km.: Elena Mouzalas – zongora, RTL Szimfonikus Zenekar Theatre Municipal – Luxemburg
1990.06.21.
L. v. Beethoven: Hegedűverseny
Bartók Béla: Concerto
Km.: Goran Koncar – hegedű, Zágráb-i Rádiózenekar – Zágráb
1990.10.29. és 31.
L. v. Beethoven: 4. zongoraverseny
Bartók Béla: Concerto zenekarra
Km.: Maria Tipo – zongora, Scala di Milano Teatro San Carlo, Napoli
1990.11.20.
J. Brahms: Hegedűverseny, IV. Szimfónia
Km.: Mark Kaplan – hegedű, Orchestra di Parma – Teatro Reggio, Parma
1991.01.18-19.
G. Verdi: Requiem
Km.: Ivanka Boljkovac, Ruza Pospis-Baldani, Franjo Petrusanec, Zagrab-i Filharmonikus Zenekar – Zagrab
1991.03.14-15.
G. Gershwin: Egy amerikai Párizsban
Kék rapszódia
F-dúr zongoraverseny
Km.: Veda Zuponcic – zongora, Real Orquesta Sinfónica de Sevilla
1991.03.21.
Bartók Béla: Divertimento
M. Ravel: G-dúr zongoraverseny
J. Brahms: 2 szimfónia
Km.: Lydia Artimiw – zongora, Auckland Szimfonikus Zenekar – Auckland 1991.04.19.
A. Honegger: Jeanne d’Arc au bûcher
Km.: Moriconi, Gazzolo, Valente, Kampe, Gaboli, Woo-Young Hun, Abete Nemzeti RAI Szimfonikus Zenekar, Torino
1991.06.09.
W. A. Mozart:
41. C-dúr Szimfónia „Jupiter”
U. Krek: Inventiones Ferales
Bartók Béla: A csodálatos mandarin
Km.: Primož Novšak – hegedű, Szlovén Filharmonikus Zenekar / Cankarjev Dom, Ljubljana
1991.09.05.
L. v. Beethoven: Grosse Fuge
D. Sosztakovics: 4. Szimfónia
Km.: Flamand Filharmonikus Zenekar – Sint-Romboutskathedraal, Belgium
1991.09.21.
W. A. Mozart: 6 német tánc zenekarra KV509
D-dúr hegedűverseny KV218
36. C-dúr Szimfónia ’Linz-i”
Km.: Črtomir Šiškovič – hegedű, Parma
1991.10.10-11.
J. Sibelius: Valse triste
Hegedűverseny
Arnold Schönberg: Verklärte Nacht
A. Szkrjabin: Le Poème de l’extase
Km.: Viktoria Mullova – hegedű, RAI Nemzeti Szimfonikus Zenekar, Torino
1991.10.24-25.
J. M. Kraus: Symphonie funèbre
W. A. Mozart: Sinfonia Concertante
J. Brahms: Doppelkonzert
Km.: Augustin Dumay, Gérard Caussé – hegedű, Maria Kliegel – cselló
RAI Nemzeti Szimfonikus Zenekar, Torino
1991.11.01.
Bartók Béla: Román táncok
Liszt Ferenc: 1. zongoraverseny
Kodály Zoltán: Háry János szvit
Km.: Hung-Kuan Chen – zongora, Taipei Szimfonikus Zenekar, Taipei Nemzeti Hangversenyterem
1991.12.05-6.
J. Brahms: Haydn variációk
B. Martinů: Vonósnégyes koncert
L. Spohr: Vonósnégyes koncert
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Km.: Chilingirian Quartet, Gulbenkian Orchestra –Gulbenkian Koncertterem, Lisszabon
1992.01.24.
L. v. Beethoven: Missa Solemnis
Km.: Ivanka Boljkovac – szoprán, Ruža Pospiš-Baldani – mezzoszoprán, Branko Robinsak – tenor, Ivan Šarić – basszbariton Zagrab-i Filharmonikusok és a Ivan Goran Kovacic Kórus
1992.03.19.
A. Copland: 3. Szimfónia
R. Schumann: Csellóverseny
Hegedűverseny
P. Glass: 1. hegedűverseny
Km.: Gidon Kremer – hegedű, RAI Nemzeti Szimfonikus Zenekar
1992.04.23 – 24.
L. v. Beethoven: 3. Leonóra nyitány
X. Montsalvatge: Concierto breve
Bartók Béla: Concerto
Km.: Ángeles Rentería – zongora, Real Orquesta Sinfonica de Sevilla –Apollo Csarnok, Sevilla
1992.07.27.
F. Schubert: 8. Szimfónia
J. Brahms: 1. Szimfónia
Km.: Orchestra Giovanile Italiana – Bolzano
1992.09.30.
Kodály Zoltán: Galántai táncok
S. Rahmanyinov: Rapsodie
I. Sztravinszkij: Petrouchka
Km.: Johan Schmidt – zongora, RTL Zenekar - Palais des Beaux Arts,Brüsszel
1992.10.10-11.
A. Dvořák: Zongoraverseny
D. Sosztakovics: 9. Szimfónia
Km.: Bruno Canino – zongora, Orchestra del Teatro Carlo Felice –Teatro San Carlo, Nápoly
1992.11.02-03.
G. Mahler: 5. Szimfónia
Km.: Orchestra Giovanile Italiana – Teatro San Carlo, Nápoly
1992.12.10-11.
L. v. Beethoven: 5. zongoraverseny
Bartók Béla: A fából faragott királyfi
Km.: Philippe Entremont – zongora, Orchestra Sinfonica Nazionale della RAI RAI Koncertterem – Torino
1992.12.28.
G. Rossini: Petite Messe Solenelle
Km.: Bátori Éva – szoprán, Németh Judit – alt, Rozsos István – tenor, Kálmándi Mihály Állami Hangversenyzenekar, Állami Énekkar – Zeneakadémia
1993.01.04.
R. Strauss: Metamorphosen
G. Verdi: Quartett
Km.: Magyar Virtuózok – Zeneakadémia
1993.01.21-23.
E. Halffter: Dos Bocetos Sinfonico
J. Brahms: Hegedűverseny
Liszt Ferenc: Mazeppa
I. Sztravinszkij: L’oiseau de feu suite 1919
Km.: Boris Belkin – hegedű, Real Orquesta Sinfonica de Sevilla
1993.03.02-09.
F. Schubert: Gesang der geister über den Wassern
B. Britten: Cantata Misericordium
Bartók Béla: Divertimento
Km.: Vincenzo Sanso - tenor, Sergio Leone – Róma
1993.03.31.
Kodály Zoltán: Galántai táncok
W. A. Mozart: D-dúr hegedűverseny KV218
Bartók Béla: Concerto
Km.: Walter Rosenberger – hegedű, Jenaer Philharmonie - Volkshaus,Jena
1993.10.05.
W. A. Mozart: Requiem
Km.: Kertesi Ingrid – szoprán, Németh Judit – alt, Mukk József – tenor, Gregor József – basszus
Km.: Concertus Hungaricus/Budapesti Akadémiai Kórustársaság
1993.11.04-05.
Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
P. I. Csajkovszkij: 4. Szimfónia
Km.: Real Orquesta Sinfonica de Sevilla - Teatro della Maestranza,Sevilla
1993.11.11-12.
G. Mahler: 5. Szimfónia
Km.: Real Orquesta Sinfonica de Sevilla 1993.11.30.
L. v. Beethoven: Egmont nyitány G-dúr zongoraverseny 7. Szimfónia
Km.: David Wilde – zongora, Magyar Rádió és Televízió Zenekara - Zeneakadémia
1993.12.09-10.
Bartók Béla: Divertimento
Petrovics Emil: Concertino Trombitára
A Bruckner: 3. Szimfónia
Km.: Geiger György – trombita, Szlovén Szimfonikusok, Ljubljana Cankarjev Dom 1994.03.20-27.
J. S. Bach: János passió
Km.: Kertesi Ingrid – szoprán, Németh Judit – alt, Mukk József – tenor, Danilo Serraiocco – basszus, Róma, Ferrentino, Montecassino, Viterbo 1994.04.29.
Kodály Zoltán: Galántai táncok
R. Schumann: Csellókoncert
L. v. Beethoven: 4. Szimfónia
Km.: Thomas Demenga – cselló, Filarmonici di Torino – Torino 1994.08.06.
L. v. Beethoven: Fidelio nyitány
5. Szimfónia
6. Szimfónia „Pastorale”
Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar – Martonvásár
1994.09.16.
P. I. Csajkovszkij: Romeo és Júlia
A. Dvořák: 9. e-moll szimfónia „Az új világból”
Km.: Orchestra dell’Teatro Carlo Felice - Piazza dell’Expo,Genova
1994.09.03., 10.02.
W. A. Mozart: A varázsfuvola
Magyar Állami Operaház
1994.10.09.
Hidas Frigyes: Vonós fantázia
F. Mendelssohn: e-moll hegedűverseny
R. Strauss: Till Eulenspiegel
Km.: Erica Raum – hegedű, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara 1994.11.17-19.
Liszt Ferenc: Mazeppa
Bartók Béla: 2. zongoraverseny
M. Muszorgszkij – M. Ravel: Egy kiállítás képei
Km.: Kocsis Zoltán – zongora, Nemzeti RAI Zenekar – Auditorium della RAI, Torino 1994.12.26.
W. A. Mozart: 35. D-dúr „Haffner” Szimfónia 21. C-dúr zongoraverseny KV467 F-dúr versenymű három zongorára KV.242
Km.: Bogányi Gergely, Pátkai Imre és Bizják Dóra – zongora, Magyar Állami Hangversenyzenekar – Zeneakadémia
1995.01.19-20.
J. Haydn: 101. D-dúr Szimfónia „Az óra”
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára
Km.: Komlósi Ildikó – Judit, Kováts Kolos – Kékszakállú
Real Orquesta Sinfonica de Sevilla - Teatro della Maestranza,Sevilla
1995.03.14-31. 1995.04.02-13.
G. Verdi: Macbeth
Km.: Leo Nucci/Roberto Servile/Yasuo Horiuchi, Maria Guleghina/Francesca Patanè
Franco Farina, Franco de Grandis/Eldar Aliev
Orchestra del teatro del l’Opera di Roma - Teatro di Opera di Roma
1995.04.26.
L. v. Beethoven: 5. Szimfónia
A. Dvořák: 9. e-moll szimfónia „Az új vil
Km.: Orchestra del’ Teatro Carlo Felice di Genova –Teatro Carlo Felice di Genova
1995.05.26-28.
Bartók Béla: Román táncok
Hegedűverseny Concerto
Km.: Silvia Marcovici – hegedű, Orchestra Sinfonica Siciliana –Teatro Golden, Palermo
1995.10.13-14.
P. I. Csajkovszkij: 1. b-moll zongoraverseny
D. Sosztakovics: 5. d-moll szimfónia
Km.: Grigory Sokolov – zongora, Orchestra del Teatro Carlo Felice –Teatro Carlo Felice, Genova
1996.01.16-28.
J. Strauss: Die Fledermaus
Km.: Morelli/Santana, Bertagnoli, Piccoli/Barbacini, Pagliuca/Gabba Orchestra dell’Arena di Verona - Teatro Filarmonico, Verona 1996.02.20-29. és 1996.03.01-05.
G. Puccini: Turandot
Km.: Mark/Patanè, Olsen/Cupido/Popov, Ferrarini/Pacini, Giuseppini/Leoni, Fardilha,Bolognesi,Bartochi Orchestra dell’Teatro Carlo Felice – Teatro Carlo Felice, Genova
1996.05.06.
Dohnányi Ernő: 1. zongoraverseny
Kodály Zoltán: Galántai táncok Háry János szvit
Km.: Baranyay László – zongora, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Magyar Állami Operaház
1996.05.16-19.
J. Brahms: 1., 6., 5., magyar tánc a-moll kettősverseny hegedűre és gordonkára
J. Brahms – A Schönberg: g-moll zongora kvartett
Km.: Domenico Nordio – hegedű, Mario Brunello – cselló Grande Orchestra Sinfonica G.Verdi – Milano
1996.06.06-21.
G. Verdi: Macbeth
Km.: Marilyn Zschau, Philippe Rouillon, Mario Zhang, Phillip Ens Staatsorchester,Stuttgart – Staatsoper,Stuttgart
1996.08.02-13.
U. Giordano: Andrea Chénier
Km.: Aprile Millo/Norma Fantini, Nicola Martinucci/Ignacio Encinas, Paolo Gavanelli/Giancarlo Pasquetto Orchestra del Teatro dell’Opera di Roma – Piazza di Siena,Roma
1996.10.05-06.
Bartók Béla: 1. hegedűverseny Concerto zenekarra
Km.: Massimo Quarta – hegedű, Orchestra dell’Arena di Verona –Teatro Filarmonico, Verona
1996.12.12-22.
G. Verdi: Rigoletto
Km.: Patrizia Ciofi/Sumi Jo, Roberto Aronica/Marcelo Álvarez, Giancarlo Pasquetto/Stefano Antonucci, Lucia Palmieri, Cinzia De Mola Orchestra del Teatro dell’Opera di Trieste – Sala Tripkovic,Trieste
1997.01.21-30 – 1997.02.02-08.
W. A. Mozart: Le nozze di Figaro
Km.: Mariella Devia, Adelina Scarabelli, Francesca Provvisionato, Francesca Pedaci, Giorgio Surjan, Lorenzo Regazzo, Lucio Gallo, Ildebrando D’Arcangelo, Mario Bolognesi, Orchestra del Teatro Communale di Bologna – Teatro Communale,Bologna
1997.04.15-18.
L. v. Beethoven: 5. Esz-dúr zongoraverseny
Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Km.: Grigory Sokolov – zongora, ORT,Firenze - Teatro Verdi, Firenze
1998.04.06-07.
G. Rossini: Stabat Mater
Km.: Cinzia Rizzone, Milena Josipovic, Luigi Petroni, Dario Benini Filarmonici di Torino/Accademia dello Spirito Santo –Conservatorio, Torino
1998.05.02-12.
G. Verdi: Macbeth
Km.: Leo Nucci, Cynthia Makris, Giacomo Prestia, Carlo Cossutta Orquesta estabile del Colón – Teatro Colón,Buenos Aires
1998.07.17-18.
L. v. Beethoven: C-dúr hármasverseny
Dohnányi Ernő: Szimfonikus percek
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Km.: Alberto Dourthé – hegedű, Carlos Dourthé – cselló, Luis Alberto Latorre – zongora, Orquesta Sinfonica de Chile –Teatro de la Universidad, Santiago de Chile
1998.12.14-19. – 1999.01.06-30.
A. Boito: Mefistofele
Km.: Samuel Ramey, Daniella Dessì, Richard Margison, Dorothy Byrne Orchestra of Lyric Oper Chicago – Lyric Opera, Chicago
1999.06.30.
D. Sosztakovics: Csellóverseny
A. Dvořák: 9. e-moll szimfónia „Az új világból”
Km.: Enrico Dindo – cselló, Orchestra del Teatro Regio - Teatro Regio,Torino
1999.08.06-14.
A. Boito: Mefistofele
Km.: Samuel Ramey, Cristina Gallardo-Domâs, Fabio Armiliato, Garciela Gyldenfeldt, Orquesta estabile del Colón – Teatro Colón,Buenos Aires
1999.10.01-02.
J. Brahms: Hegedűverseny
H. Berlioz: Fantasztikus szimfónia
Km.: Lorena Gonzalez – hegedű, Orquesta Sinfonica de Chile Teatro de la Universidad, Santiago de Chile
1999.10.08-09.
R. Wagner: A Valkűrök lovaglása
A. Szkrjabin: fisz-moll zongoraverseny
R. Strauss: Ein Heldenleben
Km.: Oscar Vetre – zongora, Orquesta Sinfonica de Chile, Teatro de la Universidad, Santiago de Chile
1999.10.23-24.
R. Schumann: Csellóverseny
Bartók Béla: Concerto zenekarra
Km.: Enrico Dindo – cselló, Orchestra del Carlo Felice di Genova Teatro Carlo Felice, Genova
2000.03.27-28.
J. Haydn: 45. szimfónia „Búcsú”
B. Cerchio Oboaverseny
F. Schubert: 9. „Nagy” C-dúr szimfónia
Km.: Bruno Oddenino – oboa, Filarmonici di Torino Conservatorio, Torino
2000.12.16
G. F. Händel: Messias – nyitány
W. A. Mozart: Exultate jubilate Adagio KV261.
G. Verdi: Otello – Ave Maria
C. Gounod: Boldog lelkek tánca
J. S. Bach: Magnificat
J. Gruber: Csendes éj
Km.: Uto Ughi – hegedű, Carol Vaness – szoprán, Orchestra Nazionale della RAI - Assisi, Catedrale San Francesco
2001.02.18-19.
S. Rachmaninov: 2. zongoraverseny
P. I. Csajkovszkij: 5. szimfónia
Km.: Bogányi Gergely – zongora, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Magyar Állami Operaház
2001.10.22-28.
G. Verdi: Il Trovatore
Km.: Cynthia Makris, Graciela Alperyn, Vladimir Bogachov, Giancarlo Pasquetto, Dimitri Kavrakos
Orquesta de Teatro Municipal – Teatro Municipal, Sao Paulo
2002.03.26.
G. Verdi: La forza del destino – nyitány
Rigoletto – részletek
Macbeth – nyitány és részletek
La Traviata – részletek
Don Carlo – részletek
Nabucco – részletek
Km.: Paolo Gavanelli, Valeria Esposito, Antonello Palombi, Magyar Állami Operaház Zenekara – Erkel Színház
2002.04.17-22.
Ligeti György: Csellóverseny
A. Respighi: Adagio con variazioni
F. Mendelssohn: 4. A-dúr szimfónia „Olasz”
Km.: Mario Brunello – cselló, Orchestra della Toscana – Teatro Verdi, Firenze, Basilica San Lorenzo
2002.06.12-23.
G. Verdi:
La forza del destino
Km.: Norma Fantini/Alessandra Rezza, Stefano Antonucci/Ko Seng Hyoun, Alberto Cupido/Vittorio Pulzelli, Mariana Pentcheva/Rossana Rinaldi, Carlo Colombara/Andrea Silvestrelli, Fabio Previati
Orchestra e coro del Teatro Regio di Parma - Teatro Regio, Parma Verdi Festival 2002
2002.06.18.
G. Verdi:
La forza del destino – részletek
Don Carlo – részletek
Stiffelio – ária a 3. felvonásból
Macbeth – részletek
Nabucco – részletek
Otello – részletek
Km.: Renato Bruson, José Cura, Orchestra e coro del Teatro Regio di Parma –Teatro Regio, Parma, Verdi Festival 2002
2002.07.04.
Liszt Ferenc: Les Preludes Tasso Magyar fantázia
F. Chopin: Varációk op.2. Grande polacca andante spianato
Km.: Francois-Joel Thiollier – zongora Orchestra Nazionale della RAI - Torino
2002.10.11.
Liszt Ferenc: Tasso
R. Schumann: Csellóverseny
Dohnányi Ernő: 2. szimfónia
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Km.: Giorgio Casati – cselló Orchestra Filarmonica del Conservatorio di Milano
2002.12.09.
Dohnányi Ernő: 2. zongoraverseny 2. szimfónia
Km.: Baranyay László – zongora, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara –Magyar Állami Operaház
2003.01.05.
C. Debussy: Prélude à l’après-midi d’un faune
M. Ravel: G-dúr zongoraverseny
Zongoraverseny bal kézre Bolero
Km.: Francois-Joel Thiollier – zongora, Orchestra del Teatro Vittorio Emanuele Teatro Vittorio Emanuele
2003.02.03.
D. Sosztakovics: Csellóverseny
L. v. Beethoven: 3. Esz-dúr szimfónia „Eroica”
Km.: Enrico Dindo – cselló, Orchestra Stabile di Bergamo – Teatro Donizetti
2003.02.22.
W. A. Mozart: Le nozze di Figaro – nyitány
Esz-dúr Sinfonia Concertante hegedűre, brácsára és zenekarra K.364
J. Haydn: 101. szimfónia „Az óra”
Km.: Seoul Philharmonic Orchestra – Szöul
2003.02.28.
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Liszt Ferenc: Esz-dúr zongoraverseny
Dohnányi Ernő: 2. szimfónia
Km.: Chong Park – zongora, Seoul Philharmonic Orchestra – Gwangju
2003.04.23-25.
L. v. Beethoven: 3. Esz-dúr szimfónia „Eroica”
Km.: Orchestra Nazionale della RAI – Teatro Comunale, Firenze
2003.05.21.
R. Strauss: Serenade B-dúr szvit
C Gounod: B-dúr Petite Symphonie
G. Donizetti: Sinfonia
J. Francaix: 9 pieces Caractéristiques
Km.: Seoul Philharmonic Orchestra – Szöul
2003.05.22.
Bartók Béla: Divertimento
A. Vivaldi: Négy évszak
Km.: Bálint János – fuvola, Seoul Philharmonic Orchestra – Szöul
2003.09.10.
A. K. Ljadov: Az elvarázsolt tó Op.62.
P. I. Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny Op.35.
Ny. Rimszkij-Korszakov: Seherezádé Op.35.
Km.: Uto Ughi – hegedű Orchestra del Teatro Regio di Torino - Torino 2003.10.14.
P. I. Csajkovszkij: Francesca da Rimini Hegedűverseny
C Gounod: Messa Solenne di Santa Cecilia
Km.: Kijoon Baeg – hegedű, Seoul Philharmonic Orchestra - Art Center, Seoul 2003.10.23.
G. Verdi: Nabucco – kórus részletek Macbeth – kórus részletek
Kodály Zoltán: Esti dal
Km.: Seoul Metropolitan Choir, Art Center, Seoul 2003.10.30.
L. v. Beethoven: 3. Leonóra nyitány
F. Chopin: 1. e-moll zongoraverseny Op.11.
Ny. Rimszkij-Korszakov: Seherezádé Op.35.
Km.: Seoul Philharmonic Orchestra – Jeonju
2003.11.28-30.
Dohnányi Ernő: fisz-moll Szvit zenekarra Op.19.
Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Km.: Orchestra Sinfonica Siciliana – Teatro Politeama, Palermo
2004.01.23 – 2004.02.01.
G. Verdi: Nabucco
Km.: Carlo Guelfi, Francesco Elero D’Artegna, Iano Tamar, Marco Chingari, Carlo Barricelli/Nicola Sette, Arutjun Kotchinian, Denia Mazzola, Anna Maria Chiuri/Silvia Pasini
Orchestra e coro del Teatro La Fenice - Palafenice, Venezia
2004.03.12-16.
G. Puccini: Manon Lescaut
Km.: Maria Pia Ionata, Domenico Balzani, Keith Olsen, Stefano Rinaldi Miliani, Giovanni Gregnanin, Orchestra del Teatro Vittorio Emanuele di Messina
Coro Lirico Francesco Cilea di Reggio Calabria –Teatro Vittorio Emanuele, Messina
2004.03.21.
Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
L. v.Beethoven: 2. szimfónia
D. Sosztakovics Tahiti Trot
Km.: Orchestra Filarmonica del Conservatorio di Milano –Conservatorio, Milano
2004.03.26. és 28.
I. Sztravinszkij: Petruska
M. Muszorgszkij – M. Ravel: Egy kiállítás képei
D. Sosztakovics Tahiti Trot
Km.: Grande Orchestra Sinfonica G. Verdi – St. Moritz Teatro Comunale, Ferrara
2004.04.07.
A. Dvořák: Csellóverseny 9. Szimfónia „Az új világból”
Km.: Seoul Philharmonic Orchestra – Art Center, Seoul
2004.05.06-07.
Bartók Béla: Kossuth szimfónia
Liszt Ferenc: 1. zongoraverseny
Dohnányi Ernő: 1. szimfónia
Km.: Bogányi Gergely – zongora, Orchestra Nazionale della RAI – Torino
2004.06.09-13.
Frank Maus: Hamel
Km.: Park, Lee, Kim, Jang – Seoul Philharmonic Orchestra Sejong Center, Seoul
2004.12.07-14.
G. Puccini: Manon Lescaut
Km.: Inés Salazar, Carlo Scibelli, Gustavo Gibert, Hernán Iturralde, Orquesta Estable del Teatro Colón – Buenos Aires
2004.12.18-24
Niccolò Castiglioni: Concertino per la notte di Natale
J. Haydn: 88. G-dúr szimfónia
W. A. Mozart: C-dúr „Koronázási” mise K.317
Km.: Alessandra Marinelli, Lucia Sciannimanico, Filippo Adami, Riccardo Ferrari, Orchestra della Toscana – Teatro Verdi, Firenze
2005.03.09.
Kodály Zoltán: Galántai táncok
J. Haydn: C-dúr csellóverseny
Dohnányi Ernő: 1. szimfónia
Km.: Boldoghy Kummer Péter – cselló, Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar – Zeneakadémia nagyterem
2005.03.15.
L. v. Beethoven: Coriolan nyitány
J. Brahms: Hegedűverseny
J. Haydn: 88. G-dúr szimfónia
Km.: Francesca Dego – hegedű, Orchestra Filarmonica del Conservatorio di Milano Conservatorio, Milano
2005.04.22-25.
W. A. Mozart: 41. szimfónia „Jupiter”
L. v. Beethoven: 4. B-dúr szimfónia
Km.: Grande Orchestra Sinfonica G. Verdi - Auditorium, Milano
2005.05.21.
I. Sztravinszkij: 1-2. szvit
I. Pizzetti: Tre Preludi Sinfonici per l’Edipo Re P. I. Csajkovszkij: 6. h-moll szimfónia „Pathétique”
Km.: Orchestra dell’Arena di Verona
2005.07.16.
W. A. Mozart: A varázsfuvola
Km.: Polgár László, Elena Moșuc, Inga-Britt Anderson, Horváth Ádám, Magyar Állami Operaház Zenekara – Művészetek palotája Mádl Ferenc köztársasági elnök úr búcsúztatása
2005.09.23-24.
J. Brahms: 1. zongoraverseny
Bartók Béla: Concerto zenekarra
Km.: David Lively – zongora, Orquesta Filarmonica de Malaga –Teatro Cervantes, Malaga
2005.10.14-29.
P. I. Csajkovszkij: Pique Dama
Km.: Robert Dean Smith, Elena Prokina, Egils Silins Philharmonisches Staatsorchester Hamburg – Staatsoper Hamburg
2005.11.29.
W. A. Mozart: Der Schauspieldirektor - nyitány
34. C-dúr szimfónia K.338
Dohnányi Ernő: 1. szimfónia
Km.: Orchestra del Teatro La Fenice – Teatro La Fenice, Venezia
2005.12.01-04.
R. Strauss: D- dúr oboaverseny
S. Rachmaninov: 2. szimfónia
L. v. Beethoven: 6. F-dúr szimfónia „Pastorale”
Km.: Hernan Diego Garreffa – oboa, Grande Orchestra Sinfonica G. Verdi Auditorium, Milano
2005.12.22 – 2006.01.03.
G. Puccini: Tosca
Km.: Paoletta Marrocu, Alexander Mikhailov, Lucio Gallo Philharmonisches Staatsorchester Hamburg – Staatsoper Hamburg
2006.01.22.
Dohnányi Ernő: Ünnepi nyitány
J. Brahms: 1.,5., 6. magyar tánc
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Km.: Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar Rendezvény a Magyar Kultúra Napja alkalmából, ünnepi szónok: Orbán Viktor – Művészetek palotája
2006.03.08-12.
R. Schumann: 3. szimfónia
Dohnányi Ernő: 1. szimfónia
Km.: Grande Orchestra Sinfonica G. Verdi – Auditorium, Milano
2006.03.17.
G. Puccini: Tosca
Km.: Paoletta Marrocu, Alexander Mikhailov, Scarpia: Alan Titus
Philharmonisches Staatsorchester Hamburg – Staatsoper Hamburg
2006.03.22. Scarpia: Sergei Leiferkus
2006.04.20-21.
Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
P. I. Csajkovszkij: 6. szimfónia
Km.: Orchestra Nazionale della RAI - Auditorium della RAI, Torino
2006.05.20-21.
G. Puccini: Capriccio Sinfonico
N. Rota: Csellóverseny
Dohnányi Ernő: Szimfonikus percek
Bartók Béla: A csodálatos mandarin
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Km.: Mario Brunello – cselló, Orchestra dell’Arena di Verona Teatro Filarmonico, Verona
2006.08.31.
C. C. Saint-Saëns: Sámson és Delila
Km.: Wiedemann Bernadett, Bándi János, Anatolij Fokanov, Bretz Gábor, Szüle Tamás, MÁV Szimfonikus Zenekar – Dohány utcai Zsinagóga
2006.10.07.
G. Verdi: Rigoletto
Km.: Robert Dean Smith, Iris Kupke, Mikhail Agafonov, Szántó Andrea Nationaltheater-Orchester Mannheim – Nationaltheater, Mannheim
2006.11.11-12.
J. Sibelius: Finlandia
A. Dvořák: 8. szimfónia
S. Prokofjev: Rómeó és Júlia
Km.: Brabants Orkest Eindhoven – Muziekcentrum Frits Philips Eindhoven
2006.12.01-07.
L. Janáček: Jenufa
Km.: Marton Éva, Miriam Gordon-Stewart, Peter Dvorský Philharmonisches Staatsorchester Hamburg – Staatsoper Hamburg
2006.12.11.
W. A. Mozart: Don Giovanni
Km.: Horváth Ádám, Ferruccio Furlanetto, Polgár László, Meláth Andrea, Keszei Bori, Fodor Beatrix, Magyar Állami Operaház Zenekara –Művészetek palotája
2007.01.23-26.
G. Verdi: Simon Boccanegra
Km.: Andrzej Dobber, Angela Marambio, Philharmonisches Staatsorchester Hamburg – Staatsoper Hamburg
2007.03.06-10.
F. Mendelssohn: Ödipus in Kolonos Op.93
Km.: Theater Frankfurt színészei, Grande Orchestra Sinfonica G.Verdi Lingotto, Torino, Auditorium, Milano
2007.05.08.
Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
J. Sibelius: Luonnotar
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Km.: Orquesta Filarmonica de Buenos Aires – Teatro Gran Rex, Buenos Aires
2007.06.13-26.
L. Janáček: Jenufa
Km.: Marton Éva, Miriam Gordon-Stewart, Peter Dvorský Philharmonisches Staatsorchester Hamburg – Staatsoper Hamburg
2007.09.02-05.
Kodály Zoltán: Háry János szvit
Liszt Ferenc: Esz-dúr zongoraverseny
Kodály Zoltán: A közelítő tél, Galántai táncok
Km.: Farkas Gábor – zongora, Horváth Ádám – ének, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – Művészetek palotája
– 58 –
2007.09.25 – 2007.10.09.
G. Verdi: Simon Boccanegra
Km.: Franz Grundheber, Massimiliano Pisapia, Latonia Moore
Philharmonisches Staatsorchester Hamburg – Staatsoper Hamburg
2007.09.23 – 2007.10.03.
L. Janáček: Jenufa
Km.: Gabriele Schnaut, Miriam Gordon-Stewart, Jeffrey Dowd
Philharmonisches Staatsorchester Hamburg – Staatsoper Hamburg
2007.11.06-07.
J. Haydn: 70. D-dúr szimfónia
Dohnányi Ernő Konzertstück Op.12
Bartók Béla: Divertimento
Km.: Wolfgang Boettcher – cselló, Haydn Orchestra – Bolzano, Trento
2008.01.13-18.
R. Wagner: Tannhäuser
Km.: Bándi János, Temesi Mária, Kálmándy Mihály, Berczelly István, Szendrényi Katalin, Magyar Állami Operaház Zenekara –Magyar Állami Operaház
2008.01.26-28.
A. Dvořák: Hősi dal
R. Strauss: Oboaverseny
D. Sosztakovics: 9. szimfónia
Km.: Stefan Schilli – oboa, Norddeutsche Philharmonie – Rostock
2008.02.10. – 2008.03.07.
G. Puccini: Tosca
Km.: Paoletta Maroccu, Mihailov, Carlos Almaguer
Philharmonisches Staatsorchester Hamburg – Staatsoper Hamburg
2008.03.13.
A. Hacsaturján: Fuvolaverseny
A. Dvořák: 9. szimfónia „Az új világból”
Km.: Bálint János – fuvola, Brassói Filharmonikus Zenekar – Brasso 2008.04.24.
L. v. Beethoven: Christus am Ölberge
Km.: Maria José Moreno, Bespalovaite, Horváth Ádám Orchestra dell’Arena di Verona – Cattedrale, Verona 2008.09.07 – 12.
G. Verdi: Az álarcosbál
Km.: Angela Marambio, Richard Margison, George Petean Philharmonisches Staatsorchester Hamburg – Staatsoper Hamburg
2008.09.25.
R. Strauss: Don Juan
Bartók Béla: Divertimento
Km.: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara – MR 6-os stúdió
2008.10.01-17.
G. Puccini: Tosca
Km.: Lukács Gyöngyi, Kiss B. Attila, Anatolij Fokanov Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara - Magyar Állami Operaház
2008.11.22 – 2008.12.06.
G. Puccini: Manon Lescaut
Km.: Sümegi Eszter, Fekete Attila, Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara Magyar Állami Operaház
2008.12.13. – 2009.01.11.
G. Verdi: Az álarcosbál
Km.: Michèle Crider, Franco Farina, Ambrogio Maestri
Philharmonisches Staatsorchester Hamburg – Staatsoper Hamburg
2009.11.14-29.
R. Wagner: Tannhäuser
Km.: Sümegi Eszter, Bándi János Kálmándy Mihály, Berczelly István Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara – Magyar Állami Operaház
2010.01.19 – 2010.03.02
W. A. Mozart: Don Giovanni
Km.: Lauri Vasar, Alexandra Kurzak, Wilhelm Schwinghammer
Philharmonisches Staatsorchester Hamburg – Staatsoper Hamburg
2010.02.16 – 2010.02.27.
G. Puccini: La Bohème
Km.: Natalya Kovalova, Teodor Ilincăi, Kim
Philharmonisches Staatsorchester Hamburg – Staatsoper Hamburg
2010.03.03-17.
G. Puccini: Turandot
Km.: Lukács Gyöngyi/Rálik Szilvia, Kiss B. Attila/Bándi János, Létai Kiss Gabriella, Rácz István/Kováts Kolos
Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara – Magyar Állami Operaház
2010.05.11-12.
S. Colasanti: Chaos
Bartók Béla: Két zongorás verseny
J. Brahms: Magyar táncok 1,2,3,5,6,10, 17,18,19,20,21
Km.: Andrea Bambace – zongora, Sabrina Kang – zongora Haydn Orchestra – Bolzano, Trento
2010.09.21-28.
L. Janacek: Katia Kabanova
Km.: Andrea Dankova, Agnes Zwierko, Elena Zhidkova, Philip Sheffield, Reinhard Dorn, Mark Duffin, David Curry
Orquesta Filarmonica de Buenos Aires – Teatro Gran Rex, Buenos Aires
2010.12.04-27.
G. Puccini: La Bohème
Km.: Rost Andrea/Létay Kiss Gabriella, Fekete Attila/Kovácsházi István, Alik Abdukayumov/Szegedi Csaba, Cser Krisztián/Bretz Gábor, Anna Gorbachyova Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara – Magyar Állami Operaház
2011.01.28. – 2011.02.11.
P. I. Csajkovszkij: Pique Dama
Km.: Rálik Szilvia/Bátori Éva, Bándi János/Badri Maisuradze, Anatolij Fokanov Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara – Magyar Állami Operaház
2011.03.05.
Az árvíz áldozataiért – jótékonysági koncert
Km.: Tokody Ilona, Rost Andrea, Lukács Gyöngyi, Komlósi Ildikó – ének Banda Ádám – hegedű, Bogányi Gergely – zongora Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara – Magyar Állami Operaház
2011.03.22. – 2011.06.23.
G. Verdi: Macbeth
Km.: Alexandru Agache, Lukács Gyöngyi, Fried Péter, Rame Lahaj Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara – Magyar Állami Operaház
2011.09.09-10.
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára
M. Ravel: Bolero
Km.: Komlósi Ildikó, Kovács István Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara – Magyar Állami Operaház
2011.10.01-13.
G. Verdi: Simon Boccanegra
Km.: Alexandru Agache, Lukács Gyöngyi, Giacomo Prestia, Alik Abdukayumov, Pataki Adorján Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara – Magyar Állami Operaház
2012.04.16.
J. S. Bach: Johannes Passion
Km.: Baráth Emőke, Vörös Szilvia, Szappanos Tibor, Horváth Ádám, Kovács István Magyar Rádió Énekkara, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara –Magyar Állami Operaház
2012.05.21.
L. v. Beethoven: Hegedűverseny
Dohnányi Ernő: 1. szimfónia
Km.: Kelemen Barnabás – hegedű, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara –Magyar Állami Operaház
2012.10.11-12.
Richard Strauss: Don Juan
Dohnányi Ernő: Konzertstück
S. Rachmaninov: 2. szimfónia
Km.: David Pia – cselló, Essener Philharmoniker – Philharmonie Essen
2012.10.15.
W. A. Mozart: Don Giovanni – nyitány d-moll zongoraverseny Esz-dúr szimfónia
Km.: Szakcsi Lakatos Róbert – zongora, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
2012.11.12.
Lajtha László: Hortobágy
R. Schumann: a-moll csellóverseny
Gustav Mahler: Symphoniai költemény két részben
Km.: Enrico Dindo – cselló Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – Magyar Állami Operaház
2013.03.15-21.
G. Puccini: Madama Butterfly
Km.: Cellia Costea, Svetlana Lifar, Walter Fraccaro, Giuseppe Altomare, Orchestre Philharmonique de Nice - Opéra de Nice
2013.04.03.
J. S. Bach: Matthäus-Passion
Km.: Baráth Emőke, Vörös Szilvia, Megyesi Zoltán, Horváth Ádám, Kovács István Magyar Rádió Énekkara, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara –Szent István Bazilika
2013.04.09.
Kodály Zoltán: Székelyfonó
Km.: Rost Andrea, Vörös Szilvia, Pataki Adorján, Horváth Ádám Magyar Rádió Énekkara, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara –Művészetek palotája
2013.12.08-16.
Szakcsi Lakatos Béla 70
Km.: Szakcsi Lakatos Béla, Tóth Vera, Horváth Ádám Budapest Jazz Orchestra, Miskolci Szimfonikus Zenekar – Madách Színház
2014 01.16-17.
F. Mendelssohn: Hebridák – nyitány
M. Bruch: Skót fantázia Op.46
F. Mendelssohn: 3. szimfónia „Skót”
Km.: Leticia Moreno – hegedű, Real Orquesta Sinfonica de Sevilla –Teatro Maestranza, Sevilla
2014.01.31. – 2014.02.01.
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus Bartók Béla: Concerto zenekarra
Km.: Pataki Adorján – tenor, Orchestre Philharmonique de Nice - Opéra de Nice
2014.02.17.
Fekete Gyula: Kalocsai képek
W. A. Mozart: C-dúr zongoraverseny KV467
F. Schmidt: 4. szimfónia
Km.: Bogányi Gergely – zongora, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara –Magyar Állami Operaház
2014.03.31.
Bartók Béla: Hegedűverseny
H. Berlioz: Fantasztikus szimfónia
Km.: Baráti Kristóf – hegedű, Miskolci Szimfonikus Zenekar –Művészetek háza, Miskolc
2014.04.17-19.
G. Puccini: Madama Butterfly
Km.: Cellia Costea, Svetlana Lifar, Walter Fraccaro, Giuseppe Altomare, Orchestre de Cannes – Antibes
2014.04.28.
Dubrovay László: Csellóverseny
A. Bruckner: 8. szimfónia
Km.: Várdai István – cselló, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Magyar Állami Operaház
2015.03.30-31.
F. Chopin: e-moll zongoraverseny
D. Sosztakovics: 5. szimfónia
Km.: Nelson Freire – zongora, Orchestre Philharmonique de Nice - Opéra de Nice
2016.04.19-23.
G. Puccini: La Bohème
Km.: Nathalie Manfrino, Carlos Cosias, Donata d’Annunzio Lombardi Giuseppe Altomare, Bernard Imbert, Antonio Di Matteo Orchestre de Cannes – Antibes
2016.06.10-11.
S. Rachmaninov: 3. zongoraverseny
M. Muszorgszkij – M. Ravel: Egy kiállítás képei
Km.: Costanze Principe – zongora, Orchestra Sinfonica Siciliana –Teatro Politeama, Palermo
2016.11.10-11.
W. A. Mozart: Le nozze di Figaro – nyitány Zongoraverseny
F. Schmidt: 4. szimfónia
Km.: Dubravka Tomsic – zongora, Szlovén Filharmonikusok –Cankarjev Dom,Ljubljana
2017.03.12-13.
Liszt Ferenc: Tasso
Bartók Béla: 2. zongoraverseny
Ligeti György: Atmospheren
Kodály Zoltán: Háry János szvit
Km.: Jean- Efflam Bavouset – zongora, Niedersachsisches Staatsorchester –Staatstheater Hannover
2017.04.21-22.
H. Berlioz: Római karnevál
N. Paganini: 2. hegedűverseny
O. Respighi: Róma kútjai
P. I. Csajkovszkij: Rómeó és Júlia
Km.: Teddy Papavrami – hegedű, Orchestre Philharmonique de Nice - Opéra de Nice
2017.07.22.
F. Schubert: 8. szimfónia
L. v. Beethoven: 3. szimfónia „Eroica”
Orchestre Philharmonique de Nice – Torre del Lago
2017.09.29-30.
G. Gondard: Fanfar
M. Romberg: Fëanor
D. Sosztakovics: 1. csellóverseny
P. I. Csajkovszkij: 6. szimfónia „Pathetique”
Km.: Enrico Dindo – cselló, Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2017.10.13.
W. A. Mozart: Requiem
Km.: Corinne Parenti, Sue-Jung Im, Dovlet Nurgeldiev, Stéphane Marianetti
Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2017.11.03-04.
G. Mahler: 6. szimfónia
Km.: Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2017.12.08-09.
G. Gershwin: Kubai nyitány
F-dúr zongoraverseny
Rhapsody in Blue Egy amerikai Párizsban
Km.: Balog József – zongora, Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2017.12.10.
F. Gulda: Csellóverseny
G. Gershwin: Kubai nyitány
Rhapsody in Blue
Km.: Balog József – zongora, Thierry Trinari – cselló, Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2018.01.19-25.
W. A. Mozart: Le nozze di Figaro
Km.: Veronica Granatiero, Valérie Condoluci, Jean-Luc Ballestra, Luigi De Donato Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2018.02.15-16.
W. A. Mozart: Die Zauberflöte – nyitány Esz-dúr koncert két zongorára
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára
Km.: Itamar Golan, Danijel Detoni – zongora, Meláth Andrea (Judit), Horváth Ádám (Kékszakállú) Szlovén Filharmonikusok – Cankarjev Dom, Ljubljana
2018.03.30. – 2018.04.01.
J. S. Bach: Johannes Passion
Km.: Megyesi Zoltán, Liesel Jürgens, Sue-Jung Im, Thierry Delaunay, Stéphane Marianetti, Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2018.05.18-24.
G. Verdi: Nabucco
Km.: Raffaela Angeletti, Sergei Murzaev, Evgeny Stavinsky, Julie Robard-Gendre Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2018.12.07-09.
L. Bernstein: Wonderful Town
Km.: Veronica Granatiero, Adam Horvath, Kamelia Kader Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2019.01.01
G. Bizet: Carmen suite
J. Brahms: Magyar táncok 1-3-10,-17-21
Chr. W. Gluck: Boldog lelkek tánca
J. Offenbach: Orphée nyitány
M. Ravel: Bolero
Km.: Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2019.01.18 – 2019.02.10.
W. A. Mozart: Don Giovanni
Km.: N. Pavlova, A. Volpe, V. Granattiero, A Kymach, M. Palazzi, M. Falcier, D. Giulianini, R. Chikviladze Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2019.01.27.
L. v. Beethoven: Prometheus
Hármas verseny 7. szimfónia
Km.: Francesca Dego – hegedű, Vincent Larderet – zongora, Giacomo Cardelli – cselló
Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice 2019.03.29-30.
A. Honegger: Jeanne d’Arc au bûcher
Km.: Julie Depardieu, Daniel Benoin
Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2019.05.03-04.
R. Strauss: Don Juan
Dohnányi Ernő: Konzertstück
A Bruckner: 3. szimfónia
Km.: Marc Coppey – cselló, Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2019.07.25
S. Prokofjev: Klasszikus szimfónia
F. Mendelssohn: e-moll hegedűverseny
W. A. Mozart: Esz-dúr szimfónia KV543
Km.: Ariadne Daskalakis – hegedű, Orchestra della Toscana, San Biagio, Montepulciano
2019.10.12.
L. v. Beethoven: 9. szimfónia
Km.: N. Pavlova, I. Aleksidze, A. Bezuyen, R. Chikviladze Orchestre Philharmonique de Nice – Acropolis, Nice
2019.11.22-28.
U. Giordano: Andrea Chénier
Km.: Luciano Ganci, Cecilia Costea, Carlos Almaguer Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2020.02.07-08.
L. v. Beethoven: Missa Solemnis
Km.: Natalia Pavlova, Irina Aleksidze, Dovlet Nurgeldiev, Miklós Sebestyén Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2020.02.28 – 2020.03.05.
P. I. Csajkovszkij: Pique Dama
Km.: Oleg Dolgov, Alexander Kasyanov, Serban Vasile, Marie Ange Todorovich, Elena Bezgodkova, Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2020.12.17-18.
L. v. Beethoven: 5. szimfónia
6. szimfónia „Pastorale”
Km.: Real Orquesta Sinfonica de Sevilla – Teatro Maestranza Sevilla
2020.12.23.
L. v. Beethoven: 7. szimfónia
Km.: Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice
2021.02.18.
L. v. Beethoven: 3. szimfónia
Km.: Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice – COVID felvétel
2021.02.19.
L. v. Beethoven: 2. szimfónia
4. szimfónia
Km.: Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice – COVID felvétel
2021.02.20.
L. v. Beethoven: 6. szimfónia „Pastorale”
Km.: Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice – COVID felvétel
2021.02.21.
L. v. Beethoven: 5. szimfónia
Km.: Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice – COVID felvétel
2021.03.06.
A. Weber: Bűvös vadász – nyitány
R. Schumann: 4. szimfónia
Km.: Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice – COVID felvétel 2021.04.16.
L. v. Beethoven: 1. szimfónia
8. szimfónia
Km.: Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice – COVID felvétel 2021.04.30.
W. A. Mozart: B-dúr zongoraverseny
Km.: Lise de la Salle – zongora, Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice – COVID felvétel 2021.05.07.
S. Rachmaninov: Paganini variációk
Km.: Philippe Bianconi – zongora, Orchestre Philharmonique de Nice – Opéra de Nice – COVID felvétel 2022.02.24.
R. Schumann: Manfred nyitány
Dora Pejačević: 4 dal
P. I. Csajkovszkij: Rómeó és Júlia – nyitány fantázia
Liszt Ferenc: Tasso
Km.: Jelena Kordić – ének, Zágrábi Rádiózenekar
2022.03.11.
A. Hacsaturján: Fuvolaverseny
Franz és Karl Doppler: Rigoletto Fantasie for two flutes
Bartók Béla: Concerto zenekarra
Km.: Bálint János, Magdalena Di Blasi – fuvola, Krakkói Filharmonikusok 2022.03.24.
J. S. Bach: Johannes Passion
Km.: Zemlényi Eszter, Láng Dorottya, Megyesi Zoltán, Sebestyén Miklós Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar – Pesti Vigadó 2024.10.24-26.
Giuseppe Verdi: Nabucco
Km.: Ernesto Petti, Rebeca Lokar, Nicola Ulivieri Orchestra Sinfonica Marchigiana – Ancona Teatro delle Muse 2025.01.16-17.
„MAGYAR KONCERT” – Bemutatkozó hangverseny az új vezető vendégkarmesternek Győriványi Ráth Györgynek.
Liszt Ferenc: Les preludes
Liszt Ferenc: A-dúr zongoraverseny
Ligeti György: Román koncert
Bartók Béla: A csodálatos mandarin szvit
Km.: Eldar Nebolsin – zongora
Real Orquesta Sinfonica de Sevilla
Kritikák és vélemények
„Nagy tehetség”
(Leonard Bernstein, Tanglewood)
„Kiváló művészi kvalitás mind technikailag, mind az előadásmódban, nagyfokú érzékenység, művészi komolyság.” (Franco Ferrara, Siena)
„A legjobb növendékem, az utóbbi évek legkitűnőbb karmester tehetsége” (Lukács Ervin, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola)
„Átütő tehetségű fiatal dirigens, akire hosszú évekig (évtizedekig) kellett várnunk.” (Muzsika, 1986, MTV V. Nemzetközi Karmesterverseny)
„Liszt Faust szimfóniája megigézett... Nem kétséges az első helyezés.” (Le Monde, 1986. szept. 2., Toscanini Karmesterverseny)
Koncert kritikák
„A zene igazi óriása...”
„Elsőosztályú művész hatalmas szuggesztivitással.”
„Mester a mesterekkel”
(Novosty, Belgrád, 1986. Okt.9., Liszt: Faust szimfónia)
(Vecerni List, Zágráb, 1988. Febr. 12., Schumann: 4. szimfónia, Haydn: 103.szimfónia)
„Kifogástalan hozzáértés, elegáns kifejezőerő, teljes belső átlényegülés, ezek Gy. R. Gy. ütőkártyái.”
(Vecerni List, Zágráb, 1988.febr.28., Muszorgszkij: Egy kiállítás képei)
„Győriványi felragyogtatja a magyar muzsikát”
„A milanói RAI zenekar Győriványival az évad legjobb előadását nyújtotta.”
(Corriera della Sera, Milano, 1989.febr.4., Kodály: Páva-variációk, Brahms: 4. szimfónia)
„Ráthot izzó érzékenysége, mely inkább mediterrán, mint ‘szláv’, olyan előadóvá teszi, akiről kétségtelenül sokat fogunk hallani a jövőben.”
(La Nuova Venezia, 1989.okt.17., Sosztakovics: 9.szimfónia)
„Győriványi Ráth kiváló előadása”
„Gy. R. kivételesen nagyszerű pálcája alatt a RAI zenekar és kórus ritka ragyogású hangzásával a tavaszi évad egyik legérdekesebb előadását nyújtotta.”
(La Stampa, Torino, 1990.ápr.29., Liszt: Dante szimfónia)
„Gy. ezzel a művel hazai földre ért. Bartókja sötét, vad és ritmikus volt. Csodálatra méltó, ahogyan megváltoztatták az RTL muzsikusai szokásos hangzásukat, hogy megrajzolhassák ezt a Bartóki világot. Nagy figyelemmel és koncentrációval követték a Maestro lendületes mozdulatait, s egy hihetetlenül erőteljes Bartókot alkottak meg.”
(Tagesblatt, Luxembourg, 1990,május 5., Bartók: Szonáta...)
„Forró siker a Scalaban, a pódiumon Győriványi Ráth”
(Corriera della Sera, Milano, 1990.okt.31., Bartók: Concerto)
„A fiatal magyar karmester hozzá illő területre ért. Megmutatta technikai hozzáértését, előadói fantáziáját és feltűnő vonzalmát a nyers, ‘barbár’ hangzásvilághoz.”
(La Stampa, Torino, 1991.márc.9., Sztravinszkij: A Tavaszi áldozat)
„Győriványi Ráth, micsoda öröm!” „A magyar karmester zajos sikere.”
(La Nazionale, Firenze, 1993.márc.27., Bartók: Divertimento, Beethoven: 4.szimfónia)
„Győriványi Ráth: Schubert ‘alla Grande’”
(La Stampa, Torino, 1994.okt.22., Schubert: 9.szimfónia)
„Ráth rendkívüli tehetséggel bír. Haydn 103.szimfóniájának előadása könnyed technikáról, a természetes formához való érzékről és legfőképpen valódi frazeálásról tanúskodott, ahol minden egyes motívum a maga legautentikusabb kifejezésével rajzolódott ki.”
(Corriera della Sera, Milano, 1995. Febr.26., Haydn: 103.szimfónia)
„Ráth a kifejezésre teszi a hangsúlyt, és még a kövekből is zenét tud fakasztani. Csajkovszkij Pathetic szimfóniájának minden pillanata erről tett tanúságot.”
(La Stampa, Torino, 1999. Ápr.14., Csajkovszkij: 6. Szimfónia)
„A Sosztakovics darab sikere valóban Ráth hozzáértésének eredménye. Ő olyan magyar karmester, akinek a vérében van a zene, s akinek művészetét már számos alkalommal értékelhettük. A Regio zenekarával büszkék lehettek munkájukra, Dvorák Újvilág szimfóniájának előadására. Ráth interpretációja fűtött, energikus, feszültséggel teli volt, a zenekar pedig kiválóan és egységesen követte.”
(La Stampa, Torino, 1999.júli. 2., Dvorák: Újvilág szimfónia)
„Már az első taktustól kezdve világos volt, hogy Gy. R. Gy. kétségtelen hozzáértéssel olvassa a partitúrát. Az utolsó négy tétel a hibátlanság egy egészen magas szintű folyamata volt. Az interpretáció ezen érdemei megérdemelt „standing ovation”-t váltottak ki....pazar vendégkarmester.”
(Las ultimas notizias, Santiago de Chile, 1999.október, Berlioz: Fantasztikus szimfónia)
„A vendégkarmester interpretációja abszolút hibátlan volt. Világos és meglepően fürge, különösen a zenekar méreteihez képest. A gyászinduló kivételével a második tételben, mely kifejezésteli legato volt, az egész előadást az élénkség jellemezte. Noha az egész szimfónia előadói színvonala igen magas volt, a csúcspontot az utolsó tételben érte el. A világos expozíció és az azt követő ellenpont igazi meglepetés volt, mely aztán a zenekart és karmesterét egy győzelmes fináléhoz vezette. Ezt az kiváló előadást a közönség olyan ovációval hálálta meg, amit egy nem várt ráadás, Brahms 5. Magyar tánca követett.”
(Las ultimas noticias, Santiago de Chile, 1999. Október, Beethoven: Eroica szimfónia)
„Győriványi lángra gyújtja Bartókkal a zenekart”
„A zenekar csodálatosan követte a magyar karmester jelzéseit, miáltal egy természetesen elemző, de ugyanakkor ihletett és megragadó előadásban volt részünk.”
(La Gazzetta, Genova, 1999. Okt. 24., Bartók: Concerto)
„Bartók Concertójának nagy sikerű előadása előtt Gy. R. Gy. (aki fiatal kora ellenére jól ismert) és a zenekar tiszta, intelligens, odaadó és tökéletesen alázatos hátteret nyújtott E. Dindo csodálatos játékához.”
(Il XIX. Secolo, Genova, 1999. Okt. 25., Schumann: Csellóverseny)
„Végre egy karmester, aki élvezi is, amit csinál és a zene igazi természetét fejezi ki, intelligensen, ízléssel és zenei füllel, mindenfajta technikai nehézség nélkül.”
(La Stampa, Torino, 2000. Jan. 2., J.Strauss: Keringők és polkák)
„Telt ház a konzervatóriumban - Győriványi R. Gy. visszatérése” Gy. R . Gy. korunk egyik legnagyobb tehetsége, aki biztos kézzel, intelligenciával és ihlettel tudja eggyé olvasztani a zenekart.”
(La Stampa, 2000. Jan.2., J. Strauss: Keringők)
„A karmester és a zenekar itt szenvedélyes és rendkívül dinamikus érzelmekben tört ki, amivel Dvorak sajátosan eredeti frazeológiáját szolgálták.”
(Gazzetta, 2000.jan.12., Dvorak: Újvilág szimfónia)
„A darab előadása vibráló és érzelmes volt. A zenekar játéka színekben és hangzásokban gazdagon ragyogott a karmester Gy. R. Gy. pálcája alatt.”
(Giornale, 2000.jan.12., Smetana: Moldva)
„Lelkes ünneplést kapott a szerző, a zenekar és a karmester is, aki Bosco kompozícióját szigorú precizitással vezényelte.”
(La Stampa, Torino, 2000. Febr. 5., Bosco: Concerto zenekarra)
„Az est második felében Kodály Galántai Táncok c. művének ünnepi előadását hallottuk, majd Schumann 2. Szimfóniáját olyan előadásban, mely hozzájárult ahhoz, hogy ez a méltatlanul háttérbe szorult mestermű ismét felragyoghasson.”
(La Repubblica, 2000.febr.4., Schumann: 2.szimfónia)
„A karmester a tőle megszokott vezénylési stílust követte, mindvégig éberen őrködött a zene legapróbb részletei fölött, majd kirobbantotta a közönség lelkes ünneplését és viszonzásul nagyvonalú ráadást adott, ami nem is lehetett más, mint Brahms egyik Magyar tánca.”
(Il Giornale, 2000.febr.15., Haydn: 103. Szimfónia.)
„Az ORT élén kiváló művész, Gy. R. Gy. állt, aki könnyed technikával segítette a rendkívül jól meghangszerelt partitúra hangzási egyensúlyát.”
(La Repubblica, 2000. Okt.15., Csajkovszkij: Hegedűverseny)
„A RAI zenekara élén, csakúgy, mint már számos alkalommal, megcsodálhattuk Gy. R. Gy. precíz vezénylését, nem skolasztikus ám kifinomult interpretációját, letisztultságát, mely soha nem száraz és a különböző stílusokban való tökéletes jártasságát.”
„Amihez csak Ráth nyúl az arannyá válik”
(La Stampa, 2000.márc.28.,)
(La Stampa, 2002. július 8., Liszt: Tasso, Les Preludes)
„Győriványi mindenekelőtt az átmenetek, a finom árnyalatok művészének bizonyult, hogy a zene sodrására, a karakterek egymásba tűnésére figyelve, hogyan lehet fokozatosan, mintegy magától értődőn élénkíteni, vagy visszafogni a tempót. Hogy miként lehet egy gesztust, a tudatos és differenciált dinamikával kifejezővé tenni? Hogy milyen módon kell egy nagyobb távlatban megvalósuló fokozást ökonomikusan, előrelátón a hallgatóban szakadatlan várakozást keltve kialakítani, annak tudását Győriványi fölényesen bírja.”
(Magyar Rádió, Budapest, Csajkovszkij: 5. Szimfónia)
„Gy.R.Gy nagyon jól vezényelte Beethoven Eroica szimfóniáját… A karmester energiával, feszültséggel teli, a kontrasztok iránti jó érzékkel irányította a zenekart.”
(La Stampa, 2003. április 26. Beethoven: 3. Eroica szimfónia)
„Valószínüleg mindez a nagy karmesteri tehetségű Ráthhal való megértésből születhetett. Ő egy magyar, aki a vérében hordozza a zene tüzét.”
„Rimszkij Korszakov Seherezádéját Ráth esztétikai érzéke vezérelte, aki a frázisok kitűnő megformálója. A siker megérdemelt volt. Egyébként a magyar tapasztalt operai karmester is, nem lenne tehát rossz, ha a Teatro Regioban többet hallhatnánk, akár állandóan is.”
(La Stampa, 2003. szeptember 12. Rimszkij Korszakov: Seherezade)
„Már sok éve, hogy Győriványi Ráth György a torinói és piemontei zenekarok élére áll, és a közönség minden alkalommal, amikor visszatér, azt kívánja, bárcsak gyakrabban jönne. Most ismét itt van a magyar karmester, aki egy széles repertoárban kiváló, de természetesen előnyben részesíti hazájának zenéjét.”
(La Stampa, 2006. április 14. Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Csajkovszkij: 6. Patetikus Szimfónia)
„Bemutatta kiváló dirigensi képességeit különböző stílusú, de jelentékeny zenekari anyagok kidolgozásában ( közöttük a későromantikus utánérzésű Dohnányi, a népi ihletésű Kodály és az espressionista Bartók). A darabokban az Aréna zenekara főszereplőként fényes próbáját adta a figyelemreméltó precizitásnak, amely lehetővé tette Győriványi Ráthnak felsorakoztatni a vibráló feszültséget, egy részletekben gazdag olvasatot, hajlékony frazeálást, dinamikailag jó kidolgozottságot. A végén kitörő taps.”
(2006. május 22, L’Arena, Cesare Galla, Dohnányi: Szimfónikus percek, Bartok: A csodálatos mandarin - szvit, Kodály: Galántai táncok)
„A Brabanti zenekar jól hagyta magát vezetni György G. Ráth pálcája alatt. Intenzitással játszott és komoly odaadással vetette bele magát a nagy művészi feladatba, belemelegedve a sokoldalú zenei lehetőségbe, amelyet az est darabjai kínáltak. A (majdnem) teljesen megtelt nézőtéren pedig a közönség elégedetten tölthette meg a pocakját a sok-sok zenekari finomsággal.”
(Eindhovens Dagblad, 2006. November 13. Sibelius: Finlandia, Dvorak: 8. Szimfónia, Prokofjev: Rómeo és Júlia)
„Győriványi Ráth, már vezényelte a Colónban Verdi Macbethjét, Boito Mefistofeléjét, és Puccini Manon Lescautját. Minden alkalommal elérte, hogy megteremtse a darabok saját esztétikai világát. Ilyen értelemben most sem kezdte kisebb kihívással, mint a repertoár egyik legnehezebb darabjának előadásával, melyben a tartalom hatalmas feszültségének kibontását érte el. A jutalmat a közönségnek, de a karmesternek és a zenekarnak egyaránt, a ráadás kirobbanása jelentette. Brahms egyik Magyar tánca.”
(Pagina 12, Buenos Aires, 2007 május 11., Bartók: Zene húros és ütőhangszerekre, cselesztára)
„A finom árnyalásra képes, egyszerre precíz és szárnyalni tudó Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Győriványi Ráth György biztos kézzel irányította. Győriványi stílusára a hagyománytisztelő, egyben friss tempók a jellemzők.”
(Magyar Hírlap, Budapest, 2007. szeptember 7., Kodály: Háry János szvit, Galántai táncok)
„ Az Orchestra Regionale nagy sikere Bolzánóban - Ráth György vezényel.”
(L’Adice, 2007. november 8., Bartók: Divertimento, Haydn: 70. Szimfónia, Kodály: Galántai táncok)
„A vezénylő Győriványi Ráth György pálcája alatt különleges szépséggel csendült fel Kodály gyönyörű muzsikája.”
(Képmás, Budapest, 2007. december 14., Kodály CD )
„Zenei és érzelmi világosság. Győriványi Ráth György az Északnémet Filharmonikusokat oldott muzsikálásban vezette, Itt minden ült: pregnáns, átlátszó és lendületes (Rostocker Neueste Nachrichten, 2008.Január 28. Sosztakovics: 9.Szimfónia)
„ Ráth Beethovenje a tiszta energia. Magával ragadó esemény. Nagy kaliberű, precíz, a partitúra minden részletére figyelmes vezénylés az övé, amelyre az aréna zenekara kész válaszolni, jól kidomborítani a színeket, a vonósok de a fúvósok gyakran szólisztikus részeit, oly módon, hogy sohasem érzékelhetjük a kifejezés csökkenését.” (L’Arena, Verona, Április 27, 2008. Beethoven: Christ on Olive Mountains)
„A zenekar igen szépen szólt. Határozott, de mértéket ismerő rezek, karakteres, valóban szép tónusú vonóskar, pontos és élénk fafúvósok.”
(Momus, 2011. szeptember 30.
Rachmaninov: 2. Szimfónia, R. Strauss: Don Juan)
„Az ötvenéves budapesti karmester rendelkezik azzal a két jellegzetességgel, amellyel meg tudja győzni zenekarát: a biztos elképzelés az interpretációról, amelyet mindig világos és beszédes kézmozdulatokkal közvetít, és a karizmával, amely egy karmestert nemcsak betanítóvá, hanem az előadás igazi vezetőjévé teszi. Amikor ezek az adottságok kiegészülnek a partitúra abszolút ismeretével, és minden egyéb olyan komponenssel, amely jelen van Ráth vezénylése közben.”
(Alto Adice, 2011. október 27, Haydn: 67. Szimfónia)
„Jobb karmestert nem is lehetett volna találni, mint magát Ráthot, aki évek óta foglalkozik a „Dohnányi reneissance-val”, hogy megismertesse a helyi hallgatóságot ezzel a remekművel, hogy élvezhessék a hangszerelési tudás, a melódikus és ritmikus fantázia minőségét.”
(Alto Adice, 2012. május 5. Dohnányi 1. Szimfónia)
„Győriványi most a Sosztakovics mű tanulmányozásában mélyedhetett el. Ezernyi szépséget fedezett fel benne. Bámulatosan kidolgozta a részleteket. Sok felvételét ismerem a műnek. Becsülettel állítom, hogy a mostani, élő előadás, talán mindegyiket felülmúlta pontosságban, kidolgozottságban, hatásban. Ehhez persze kellett a zenekar lelkesedése, odaadása, fegyelme is. A Filharmóniai Társaság zenekara elképesztő teljesítményt nyújtott. Gyakorlatilag minden sikerült, minden szólóállás ihletetten hangzott. Legközelebb nem Sosztakovicsért, vagy valamilyen számomra érdekesebbnek ígérkező műért kérek majd tiszteletjegyet. A zenekarra és mindenekelőtt Győriványi Ráth György koncepciójára leszek kíváncsi.”
(Új Zenei Újság, 2013. április 27. Sosztakovics: 5. szimfónia)
„Ez mind csupán előjátéka volt Bartók A csodálatos mandarin szvitje elképesztő zenekari vizsgájának, amely szögletes, vehemens, nyers és provokatív expresszionista kiáltványként jelent meg… Végül meg kell említenünk, hogy ezt az előadást lehetetlen bármilyen felvétellel összehasonlítani. Talán vannak jobb technikai interpretációk, de a zenét ennyire áthatóan, a bőrünk pórusait elérően kevés előadás képes közvetíteni. Az este végén a közönség eksztázisban ünnepelt, a zenészek pedig nem vonóval, hanem puszta kézzel tapsoltak, jelezve, hogy az elvégzett munka, a hatalmas erőfeszítés és az érzelmi gazdagság mennyire mélyen megérintett mindenkit – az előadókat és a hallgatókat egyaránt.”
(ABC. es, Carlos Tarín, 2025 január 17.)
„Ligeti fiatalos Román concerto-jával Ráth megmutatta egy harmadik erényét is, amit a Bartók darabban teljes mértékben igazolt: a képességet arra, hogy vonzó színbeli változatosságot érjen el. Ligeti művében könnyedséget és a darab folklórlelkületének tökéletes megértését tapasztalhattuk, míg Bartók esetében a magyar mester igazi hangzásbeli kaleidoszkóppá varázsolta a ROSS-t. Nem volt könnyű eldönteni, mit csodáljunk inkább: a szekciók briliáns hangszínét, az együttes összhangját vagy az energikus, lankadatlan irányítást.”
(Diario de Sevilla, Pablo J. Vayon, 2025 Január 16.)
Opera kritikák
„A színre vitel a tekintélyes színpadi erők ellenére összeomolhatott volna, ha nem támasztja meg Gy. R. Gy. kiváló zenei interpretációja, melyet lenyűgöző hatóerő, belső feszültséggel teli kifinomult kifejezés és ragyogó, monumentális freskó hatású hangzás jellemzett. A zenekar hibátlanul játszott.”
(La Nación, Buenos Aires, 1999.aug.10., Boito: Mefistofele, Teatro Colon)
„....Már hosszú ideje nem ünnepelték a színházban ilyen és ekkora ovációval a művészeket és a produkciót...”
„...Az előadás sikerét a karmester Gy. R. Gy. csodálatra méltó dirigálása támasztotta alá, aki eg ygyé olvasztotta a zenekart és a kórust, miközben jó egyensúlyt tartott a zenekari árok és a színpad között....”
„...Mindent összevetve a Colon évadának legjobb előadását láttuk.”
(L’Opera Magazin Buenos Aires, 1999. Nov., Teatro Colon)
„Az előadást zeneileg Gy. R. Gy. vezette, hihetetlen tempó érzékenységgel és határtalan feszültséggel, amit a frázisok árnyalatainak megformálásával ért el.
Ráth csodálatosan debütált az operában.”
(La Repubblica, Róma, 1995.márc.16.,Verdi: Macbeth)
„Győriványi Ráth a dobogón igazi felfedezés.”
(Il Tempo, Róma, 1995.márc.16.,Verdi: Macbeth)
„A dobogón Gy. R. Gy. élénk, eleven olvasatot nyújtott, melyet gazdagon gyarapított zenei színekkel s a keringők erotikáját oldott lágysággal, kifogástalanul vezényelte.”
(L’Arena, Verona, 1996.jan.18., J. Strauss Denevér)
„Noha az előadás sikeréhez minden egyes szereplő hozzájárult, ki kell emelni mindenek fölött a karmester, Gy. R. Gy. munkáját, aki valósággal megigézett minket intenzív, vibráló érzelmeivel az opera sorsdöntő pillanataiban.”
(Corriera della Sera, Milano, 1996..aug.5., Giordano: Andrea Chenier)
„A zene színessége és érzelmi feszültsége, amely indulataiban is fájdalmas, Gy. R. Gy. -től származott, aki rendkívüli érzékenységet mutatott Verdi muzsikája iránt, csakúgy, mint a Macbeth előadáson Rómában. Tüzes ritmus és széles zenei ívek jellemzik vezénylését.”
(Messaggero, Trieste, 1996.dec.14., Verdi: Rigoletto)
„A magyar karmester, Ráth e problematikus opera könnyed és biztos tempójú vezetésével kiérdemelte az ünneplést.”
(Tribune, Chicago, 1998.dec.16., Boito: Mefistofele)
„Az est hőse kétségtelenül a karmester volt: Gy. R. Gy. Debütálása a Varázsfuvolával felfedezés számba menő operai esemény!” (Új Magyarország, Budapest, 1994. Okt.6., Mozart: Varázsfuvola)
„Gy. R. Gy. képes a zenekarból és a kórusból egy homogén hangzást kihozni, figyelmes az énekesek minden mozdulatára, és körülveszi őket egy fluktuáló ritmussal, sosem hagyván a hallgatóság figyelmét lankadni.”
(Caderno 2, Sao Paulo, 2001.Okt.25., Verdi: Trubadúr)
„Mindez kiválóan tükröződött Gy.R.Gy. élénk, pontos és nagyon inspirált olvasatában, aki a Teatro Regio jól bepróbált zenekarára és nagyon meggyőző kórusára támaszkodhatott.”
(Mundomusica, 2002. júl., Verdi: A végzet hatalma)
„Gazdag, a régi hagyományokat követő vonalvezetés, nagyon olasz (még akkor is, ha a Maestro magyar), tüzes és kifejező.”
(Il Gazzettino, Venezia, Nabucco)
„Az előadásból kiemelkedik a karmester Győriványi Ráth György. Az Orchesta Estable Győriványi Ráth György vezénylete alatt nagy drámai erővel játszott. Győriványi Ráth György pálcája figyelemre méltó flexibilitással szólaltatta meg mind a vonósokat, mind a fúvósokat.”
(Clarin, 2004. Dec. 9., Puccini: Manon Lescaut, Teatro Colón, Buenos Aires)
„A Budapesti Zsidó Fesztivál közönsége több mint megfelelő előadásban részesült. Győriványi Ráth György grand-segneuri irányítása alatt a lirico-dramatikus stílusban teljes otthonosságot tanúsító MÁV zenekar színdús kíséretével. ”
(Muzsika, 2006 október, Saint-Saens: Sámson és Delila)
„A Sámson előadása várakozáson felül jól sikerült. Köszönhetően elsősorban Győriványi Ráth György karmesternek… Győriványi nagyszerű és megbízható operakarmester, van drámai érzéke, jól ismeri az adott mű drámai hatásmechanizmusait, és nem utolsósorban… figyel az énekesekre.”
(Új Ember, 2006. szeptember 10. Saint-Saens: Sámson és Delila)
„G. Ráth György, mint vendég a Nationaltheater zenekarának pultjánál egy drámai feszültséggel teli Verdit vezényelt, amelyből nem hiányzott a tűz, de a szín-gazdag líra sem. Meleg siker. ”
(Rhein-Neckar-Zeitung, 2006. október 9. Verdi: Rigoletto)
„G. Ráth György a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója, világszerte keresett Verdi dirigens, a Nationaltheater zenekarának pultjánál figyelmesen és kidolgozottan kísért, számos zenekari csúcspontot épített fel, ritmikailag kiélezetten vezényelt, de kerülte a dinamikai túlzásokat. - Fényes teljesítmény.”
(Mannheimer Morgen, 2006. október 12, Verdi: Rigoletto)
„A produkció tökéletesen beállított és csodálatosan kidolgozott. Az egész majdnem világszínvonalon működik. Mindez a legjobban a zenében érvényesül. Zenekar és kórus az elején még bellinisen, erőteljesen hangzik, majd az este folyamán egy magas hangzáskultúrát ér el. Ráth jól szervez és koordinál. ”
(Mannheimer Morgen, 2006. október 9. Verdi: Rigoletto)
„Győriványi Ráth György, az Operaház karmestere és volt főzeneigazgatója igazi katalizátorként vitte a nyitány és az áriák tempóit, és rendkívül ritmikus, pontos auftaktokkal segítette a belépéseket.”
(Fidelio, 2006. december 15, Mozart: Don Giovanni)
„A magyar karmester Győriványi Ráth György, Olaszországban nagyon szeretett, nagy érzékenységű művész.”
(Operaviva, Mendelssohn: Ödipus Kolonosban)
„Kiváló a zenekari játék, feszes a tempó, egységes a produkció hiteles mozarti hangzás, ami elsősorban a vezénylő Győriványi Ráth György, valamint az Angelica Leánykar, a Honvéd Férfikar és a Magyar Állami Operaház Zenekarának érdeme.”
(Képmás, Budapest 2007. december 14., Mozart: Don Giovanni CD)
„Meglepően gazdagon szólalt meg a zenekar a nyitány elején, ünnepélyes és dús áradással kezdődött az opera,…és végig meg is maradt a színvonal, időnként Győriványi mintha a kezével húzta volna elő a szép hangokat a hegedűkből, lényeg, hogy sikerült, előhúzta, nemcsak fegyelmezett, de kifejező zenekari játékot hallhattunk, három felvonáson át.”
(2008. január 18., Élet és Irodalom, Budapest, Wagner: Tannhäuser)
„Mivel a két utolsó felvonás alatt folyamatosan a könnyeimmel küszködtem, el kell ismernem, hogy a Manon Lescaut hatott rám. De ha tárgyilagosan szemlélem a dolgot, azt is be kell látni, hogy ez szinte kizárólag Puccini, Sümegi Eszter, Fekete Attila, valamint a Győriványi Ráth György által irányított zenekar érdeme.”
(Café Momus 2008. December1. Puccini Manon Lescaut)
„Amit Győriványi Ráth György ezen az estén dirigált, az a Verdi-vezénylés magasiskolája. Le a kalappal, mert különben lerepül. Feszes ritmika, finom agogikai mozgások, feszültség és oldás, oldás és kötés…. Volt alkalmam „élőben” olyan dirigensekkel Verdit hallani és élvezni, mint (szigorúan alfabetikus sorrendben) Abbado, Barenboim, Gardelli, Levine, Mehta, Muti, Ozawa, Pál, Pappano, Patané, Solti, Vaszy, mostantól kezdve Győriványit is a nagy Verdi-dirigensek között tartom számon.”
(Café Momus, 2011. június 21. Verdi: Macbeth)
„Valóban, a mátrixon innen és mátrixon túl is járhattak a nézők az előadás során, melyhez az alapot a zenekar biztosította intenzív és kifejező játékával, Győriványi Ráth György vezénylete alatt.” (orientpress.hu, 2011. szeptember 8. Bartók: A Kékszakállú herceg vára 3D-ben)
„A Simon Boccanegra első hangjait a zenekar szólaltatja meg, szép, bársonyos vonóstónussal, árnyalt dinamikával. Vezényel Győriványi Ráth György. A minőség ezúttal mindvégig megbízható marad, az ötletgazdag hangszerelés választékos színei érvényre jutnak, a hangzás kellemesen kiegyenlített, s nem maradnak el az ihletett pillanatok sem.”
(ÉS, 2011. október 7. Verdi: Simon Boccanegra)
„A zenekar viszont minden volt, csak erőtlen nem, sok helyütt nem lehetett nem rájuk figyelni. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy elnyomták volna az énekeseket, sőt. A dirigens, Győriványi Ráth György pálcája alatt temperamentumos, hatásos, és csak a legritkább esetben hatásvadász muzsikálásnak lehettünk fültanúi. Az este számomra fényesen bizonyította, hogy Győriványi igazi terepe Verdi romantikus operazenéje, jó lenne, ha kapna még hasonló feladatokat Budapesten.”
(Café Momus, 2011. október 1. Simon Boccanegra)
„Ráth G. György tüzes vezénylete alatt a Nizzai Filharmónikus Zenekar nagy formában játszott. A lírikus puccini-stílus hullámzását is rendkívül jól árnyalták, amely szárnyalni engedte a szólistákat..”
(Operamagazine Nr87 19. 03. 2013 Puccini: Madama Butterfly)
„A Figaró házassága előadásának nagy sikere Győriványi Ráth György érdeme, aki Mozart zenéjét élettel és szépséggel, szellemét pedig vibráló jelenléttel töltötte meg.”
(Nice-Martin, Nizza, 2018 február, Mozart: Le nozze di Figaro)
„Győriványi Ráth György a Nizzai Filharmonikusok élén, amelynek főzeneigazgatója is, kiváló minőséget tart fenn az egész előadás alatt. Dinamikái sziporkázóan izgalmasok és mindig tökéletes egyensúlyban vannak a színpaddal. Egy igazán jól öltözött Mozart este, amely megörvendeztette a Nizza-i közönséget.”
(Nice-Martin, 2019 január, Mozart: Don Giovanni)
„Győriványi Ráth György impozáns és az előadást végig egyben tartó mozdulatokkal gondoskodik arról, hogy a szólisták a színpadon együtt lélegezzenek a zenekar művészeivel.”
(Olyrix, Nizza: 2020 november, Giordano: Andrea Chénier)
„De az előadás csúcsa maga Győriványi Ráth György karmester, aki 2017 óta a Nizza-i Filharmonikusok zenei vezetője. Ismét csodálatos előadást hoz létre. A teljesség érzése már a nyitány gyönyörűen kidolgozott taktusai alatt érződnek, amely megadja az előadás alaphangját. Csodálatos drámai megkönnyebbülést érzünk, mind a II. felvonás béli Liza-Hermann duettben, mind pedig a III. Felvonás béli Hermann jelenetben. A zenekar könnyedén, és ha kell drámaian játszik, mindig úgy, amit a színpad megkíván tőlük.”
(Anarclase.com, Nizza, 2020 február, Csajkovszkij: Pique Dame)
„Nabucco nyitotta meg az anconai operaszezont Győriványi Ráth György meglepő értelmezésével. Az egyik legnépszerűbb és a közönség által leginkább kedvelt opera előadása esetén gyakran történik, hogy az előadók túlságosan is a bevált megoldásokra hagyatkoznak, hiszen a siker szinte biztos. Győriványi Ráth György azonban, akit az anconai Muse színházba hívtak meg, hogy elvezényelje a szezon nyitóelőadását, mélyreható és egyéni olvasatot tudott nyújtani, amely az egész előadás legérdekesebb elemévé vált.
Az 1986-ban, huszonöt évesen Toscanini-díjat nyert magyar karmester kiemelkedő zenei személyiséggel bír: nem elégedett meg azzal, hogy az előadási gyakorlat megszokott síkján haladjon – amely könnyen rutinszerűvé válhat –, és sietve arasson biztos sikert. Továbbment, és az Orchestra Filarmonica Marchigiana zenekarából – amely szokásosnál rugalmasabbnak bizonyult – sőt, az anconai fúvósokból is, akik Verdi műveiben időnként a színfalak mögött játszottak, lágy és vonzó hangzásokat varázsolt elő. Egyénileg választotta meg a tempókat is, néha a hagyományostól eltérően lassított vagy gyorsított.
Már a nyitányban megjelentek olyan, általában figyelmen kívül hagyott részletek, mint bizonyos staccatók; a „Va’, pensiero” instrumentális részében – amelyet Verdi itt megelőlegez – olyan új méltóságot adva neki, amely nem pusztán a később visszatérő motívum futó említése, hanem önálló szimfonikus frázis. Ráth így teljesen mentesnek mutatkozott attól a megszokott lustaságtól, amely e művet – 1842-ben keletkezett – risorgimentóként próbálja értelmezni. Verdi – köszönhetően Solera librettójának – inkább visszatekint, és közelebb áll Rossini Mózeséhez, mint a hazafias, diadalmas témákhoz. Paradox módon ez az értelmezés sokkal inkább tiszteletben tartja Verdi szándékait, és szinte példaként szolgál arra, mi is egy filológiai megközelítés.
Ráth zenei kifejezésmódjának sokszínűsége az előadóknak is segítségére van, így azok saját karakterükhöz leginkább illő pontokat találhatnak.
Az egyszerű és takarékos díszlet ezúttal nem jelentett problémát, mivel az előadás erőssége Ráth pálcájában rejlett. Remélhetőleg gyakrabban adódik majd lehetőség arra, hogy hallhassuk őt Olaszországban.”
(Il ponte, 2024 október 28, Giulia Vannoni)
„György Györiványi Ráth vezénylése egyszerre visszafogott a kifejezésben és érdekes az ötletekben. A Filharmonikus Regionális Zenekar (FORM) élén György Györiványi Ráth jelenti az egész előadás aduját. A magyar karmester személyes és világos értelmezést ad, amelyet áthat egy ünnepélyes szentség és fenséges kifejezés, ami soha nem válik nehézkessé vagy retorikussá, és főként nem engedi, hogy a szokatlanabb tempóválasztás a külsőségekhez igazodjon. Igaz, hogy a „Deh perdona ad un padre che delira” és a „Va’, pensiero” első bemutatása kissé gyorsabb a szokásosnál, de ez nem zavaró; inkább fokozza a figyelmet Nabucco aggodalmára, amely a megismétléskor kitágul, nosztalgikus szárnyalásban, szenvedélyesebb, mint szomorú módon. Ugyanakkor soha nem találkozunk túl heves agogikával, azzal a hevülettel, amit Verdinél – és másoknál is – gyakran energiának és drámaiságnak vélnek. Ráth ehelyett a gondosan kidolgozott nemes frazeálásra, a zenekari hangzás csillogásának ápolására épít, amely mindig fókuszált, lágy és bársonyos vagy élénk, szükség szerint, így megerősítve az összhangot, amit már januárban is nagyra értékeltek”
(Ape Musicale, Roberta Pedrotti, 2024 október 28)
Zenekarok, amelyeket hangversenyeken vezényelt
Berlini Rádió Zenekar
Szentpétervári Filharmonikusok
RTL Zenekar Luxemburg
Flamand Királyi Filharmonikusok
Chilei Szimfonikus Zenekar
Milánói RAI Zenekara
Firenzei ORT Zenekar
Pármai Toscanini Zenekar
Szófiai Filharmonikusok
Svájci Olasz Rádió Zenekara
Belgrádi Filharmonikusok
Zágrábi Rádió Zenekara
Ljubljanai Filharmonikusok
Ljubljanai Rádió Zenekara
Firenzei ORT Zenekar
Állami Hangversenyzenekar
Liszt Ferenc Kamarazenekar
Szófiai Filharmonikusok
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Auklandi Filharmonikusok
Milanói Verdi Zenekar
Taipei City Szimfonikus Zenekar
Veronai Aréna Zenekara.
Olasz Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekara
Gulbenkian Alapítvány Zenekara Lisszabon
Marcello Alvarez
Fabio Armiliato
Roberto Aronica
Boris Belkin
Mario Brunello
Renato Bruson
Bruno Canino
Ray Charles
Carlo Colombara
Carlo Cossutta
Alberto Cupido
José Cura
Daniella Dessi
Mariella Devia
Robert Dean Smith
Thomas Demenga
Enrico Dindo
Augustin Dumay
Phillippe Entremont
Ildebrando D’Arcangelo
Norma Fantini
Franco Farina
Ferruccio Furlanetto
Christina Gallardo-Domas
Lucio Gallo
Paolo Gavanelli
Carlo Guelfi
Maria Guleghina
Sumi Jo
Kocsis Zoltán
Komlósi Ildikó
Kováts Kolos
Gidon Kremer
Sergei Leiferkus
Alessandra Marc
Richard Margison
Nicola Martinucci
Aprile Millo
Elena Moşuc
Viktoria Mullova
Leo Nucci
Uto Ughi
Francesca Patanè
Polgár László
Giacomo Prestia
Ránki Dezső
Samuel Ramey
Vadim Repin
Sass Sylvia
Luciana Serra
Roberto Servile
Grigorij Sokolov
Sergei Stadler
Maria Tipo
Alan Titus
Tokody Ilona
Carol Vaness
Lylia Zilberstein
Diszkográfia, felvételek
CD
Gustav Mahler: 5. Szimfónia
Orchestra Giovanile Italiana
Caroman CRM011
Carlo Colombara Opera Arias
Orchestra della Radio Svizzera Italiana
Bongiovanni GB2543-2 / 2003
Bartók Béla: Divertimento
Weiner: Divertimento
Kreisler: Hegedűdarabok
Szenthelyi Miklós – hegedű és a Magyar Virtuózok Kamarazenekaa
Hungaroton HCD31467
Dohnányi Ernő: Zongoraversenyek
Baranyai László – zongora
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Hungaroton HCD31555
Lendvay Kamilló: Hegedűverseny
Szabadi Vilmos – hegedű
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Hungaroton HCD31787
Hegedűművek Szenthelyi Miklóssal
Állami Hangversenyzenekar
Hungaroton MK12999
Giuseppe Verdi: Macbeth
Macbeth: Leo Nucci a Buenos Aires-i Teatro Colón előadásának felvétele
W. A. Mozart: Don Giovanni (teljes stúdió felvétel)
Ferruccio Furlanetto, Polgár László, Horváth Ádám, Meláth Andrea, Keszei Bori, Magyar Állami Operaház Zenekara
Vox Artis 2006
W. A. Mozart: A varázsfuvola (teljes stúdio felvétel)
Polgár László, Elena Moșuc, Tomislav Mužek, Tölzer Knabenchor, Horváth Ádám
Magyar Állami Operaház Zenekara
Vox Artis 2005
P. I. Csajkovszkij: 5. Szimfónia
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Vox Artis 2006
Kodály Zoltán: Háry János szvit
Galántai táncok
A közelítő tél - dal
Budapesti Filharmoniai Társaság Zenekara
Vox Artis 2007
Richard Strauss: Metamorfózisok
Verdi Quartett, Magyar Virtuózok Kamarazenekar
Exorg 1993
J. S. Bach: Johannes Passion Orchestra e Coro da Camera di Roma
Exorg 1994
Asako Tamura: Opera Arias
Magyar Állami Operaház Zenekara
TMRH-06 / 2007
Útravaló 2014
OperaTrezor, a Magyar Állami Operaház kiadványa
G. Verdi: Nabucco – nyitány
Stagione Lirica del Teatro della Fenice di Venezia 2003-2004
Dora Pejačević: Zongoraverseny
Király Csaba – zongora
Zágrábi Filharmonikus Zenekar
HFT 1992
Christmas: karácsonyi album
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Budapest Jazz Orchestra, Szakcsi Lakatos Béla, Horváth Ádám, Pápai Erika, Radics Gigi, TóthVera
Vox Artis 2014
Kobzos Kiss Tamás: Boldog vizeken
Gyöngyösi Levente, Szakcsi Lakatos Béla, Musica Historica Együttes, Misztrál Együttes, Huzella Péter, Dresch Mihály, Pozsár Máté
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
A kiadvány a szerző és előadó 60. születésnapja tiszteletére jelent meg 2010-ben.
Vox Artis 2010
YouTube
L. v. Beethoven:
1. szimfónia
2. szimfónia
3. szimfónia „Eroica”
4. szimfónia
5. szimfónia
6. szimfónia „Pastorale”
7. szimfónia
8. szimfónia
Nizzai Filharmonikus Zenekar (COVID streeming felvételek)
P. I. Csajkovszkij:
4. szimfónia
Nizzai Filharmonikus Zenekar
G. Mahler: 4. szimfónia
Nizzai Filharmonikus Zenekar
Bartók Béla: 3. Zongoraverseny
Jean-Efflam Bauvozet – zongora
Nizzai Filharmonikus Zenekar
S. Rachmaninov:
2. zongoraverseny
Philippe Bianconi – zongora
Nizzai Filharmonikus Zenekar
S. Rachmaninov:
Rapszódia egy Paganini témára
Philippe Bianconi – zongora
Nizzai Filharmonikus Zenekar (COVID felvétel)
Igor Sztravinszkij:
Sacre du printemps
Orchestra della RAI di Torino
Rádió és Tv felvételek, stúdió felvételek sorát vezényeltem Magyarországon, Olaszországban, Luxemburgban, Svájcban, Franciaországban, Horvátországban Szlovéniában, Hollandiában és Új-Zélandon.
A Magyar Rádió felvételei a Budapesti Filharmóniai Társaság koncertjeiről
Dohnányi Ernő: 1. szimfónia, 2. szimfónia
Franz Schmidt: 4. szimfónia
G. Mahler: Symphoniai költeménye két részben
A. Bruckner: 8. szimfóniája,
D. Sosztakovics: 5. szimfónia
S. Rachmaninov: 2. szimfónia
Díjak, kitüntetések
2006 Magyar Kultúráért Alapítvány Bartók Díj
Nyelvismeret
Magyar anyanyelv
Olasz középszint, B2 emelt szintű középfokú nyelvvizsga
Német középszint, B1 középfokú nyelvvizsga
Angol középszintű szakmai nyelvtudás
Francia középszint ű szakmai nyelvtudás, amelyre akkor tettem szert, amikor külföldön, Nizzában éltem és dolgoztam. Ebben az időben az Opéra Nice
Côte d’Azur főzeneigazgatójaként irányítottam az operaház teljes szakmai munkáját.
Spanyol alapszintű szakmai nyelvtudás
Kapcsolat
gyorgy.rath[kukac]icloud.com
Támogatói nyilatkozatok
Hallgatói vélemények
Hamari Júlia
nyugalmazott professzor, operaénekes
Hochschule für Musik und Darstellende Kunst Stuttgart
Ajánlás
Győriványi Ráth György egyetemi tanár részére
Kedves Kollégák!
Eljutott hozzám a hír, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori állása pályázati kiírásra került és ezen a pályázaton Győriványi Ráth György úr megméretteti magát. Ezen levelemmel szeretném őt a legmesszemenőkig támogatni. Győriványi Ráth György egy igen sokoldalú zeneművész. Szakmai életrajza és tevékenysége egészen magával ragadó és rendkívüli. Nemzetközi komoly presztízsű zenekarok élén állt, és főzeneigazgatóként irányította a Nizza-i és a Magyar Állami Operaház művészeti munkáját.
Magam is a budapesti Operaházban dolgoztam vele 2001–2002-ben, ahol akkor ő főzeneigazgató volt. Meghívott mesterkurzusokra és tanítottam énekművészeket, többek között a nemzetközileg is ismert Miklósa Erikát. Kiválóan ért nem csupán egy zenekar működéséhez és megfelelő hangzásához, de az énekművészethez is. Csodálatos pedagógiai érzéke és képessége van. Megjelent az általa írt Karmesteri kézikönyv című kötet, amelyet már eddig is számtalan nyelvre fordítottak le, így németre is és Handbuch des Dirigenten címmel segíti a németországi karmesterhallgatók munkáját. A könyv olyan kiváló, hogy még én magam is kedvet kaptam ahhoz, hogy vezényeljek és elkezdtem itthon gyakorolni. Egészen fantasztikus! Az is egyértelművé válik a könyvből, hogy Győriványi Ráth milyen mélyen és komolyan ért az előadóművészi lélekhez és még az énektechnikához is.
Jelenleg nemzetközi karmester tevékenysége mellett egyetemi tanárként vezeti a győri Széchenyi István Egyetem zenekari karmester szakát, amely már most csodálatos eredményekkel büszkélkedik. Remekül beszél olasz-, német- és angol nyelven. Rendkívüli vezetői erényekkel rendelkezik, amelyhez hozzájárul megnyerően szimpatikus személyisége és kisugárzása. A közönsége mindig óriási lelkesedéssel ünnepli őt. Imádom azt, ahogy a zenéhez közelít és azt is ahogy zenél a zenekarával és szólistáival.
Ahogy ezzel Önök is tisztában vannak, dolgoztam a világ legnagyobb karmestereivel és hogy csak néhányat említsek: Herbert von Karajan, Carlos Kleiber, Claudio Abbado, Riccardo Muti, Carlo Maria Giulini, Karl Richter, Solti György és így tovább, vagyis pontosan tudom és tisztában vagyok azzal, hogy mit jelent az, hogy JÓ karmester és ezzel a tudással és hittel a legmesszemenőkig támogatom Győriványi Ráth György úr rektori pályázatát és kinevezését a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol magam is az egyetemi tanulmányaimat végeztem.
Stuttgart, 2025. március 5.
Köszönettel:
Győriványi Ráth György egyik legtehetségesebb növendékem volt. Kiemelkedő szorgalma, memóriája és kitűnő nyelvérzéke maximálisan alkalmassá teszi az egyetemi zenekari karmester tanszak vezetésére.
Ligeti András
Kossuth-díjas
Liszt-díjas
kétszeres Bartók-Pásztory-díjas
Érdemes művész
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ny. egyetemi docense
Budapest, 2021. augusztus 12.
Zenei vezetői képességei mellett György Ráth kiváló érzékkel bír „az emberi hang” megítéléséhez is, amely számos fiatal énekes számára tette lehetővé – Győriványi úr segítségével –, nemzetközi karrier elindítását.
A Magyar Állami Operaház igazgatásával töltött évei alatt is bebizonyította, hogy rendkívül jártas a szervezésben: egy modern operaházi struktúrát hozott létre, valamint megvalósított egy innovatívan vezetett operai működést, amely magas zenei színvonalat képviselt.
Győriványi Ráth Györgynek sok sikert kívánok a zenei, zenekari vezetői munkájában, valamint a művészi és emberi kvalitásaiért jól megérdemelt sikereket!
Josef Hussek
Salzburgi Húsvéti Ünnepi Játékok művészeti tanácsadója (2016–2021)
Hamburgi Opera Igazgatója (2004–2010)
Salzburgi Ünnepi Játékok művészeti titkára (2000–2004)
Bécsi Kamaraopera Intendánsa (1997–1999)
Tisztelt Rektori Pályázati Bizottság!
Vida Bernadett vagyok, a győri Széchenyi István Egyetem karmester mesterszakos hallgatója, Győriványi Ráth György osztályában.
Jelen ajánlásommal szeretném kifejezni támogatásomat Győriványi Tanár Úr rektori pályázatához, mivel szakmai, tanári és vezetői kvalitásai alapján kiemelkedően alkalmas a pozíció betöltésére. A tanórákon nyújtott precíz munkája, magas fokú felkészültsége, az oktatás iránti elhivatottsága, valamint rendkívül széleskörű nemzetközi tapasztalata alapján az egyik legnagyobb szakmai kiválóságnak tartom.
Mint karmester, kiváló kvalitásokkal bír. Többször lehetőségem adódott arra, hogy külföldi zenekarok élén megfigyeljem munkásságát. Spanyolországban a Sevillai Királyi Szimfonikus Zenekar élén, majd Olaszországban a MELOS Filharmonikus Zenekarral követhettem tevékenységét. Hatékony próbatechnikája, inspiratív személyisége és egyedülálló kommunikációs készsége rendkívüli vezetővé teszi. Kiválóan beszél olaszul, angolul, franciául és németül, nyelvi akadályok nem gátolják kommunikációját. A próbák mindig gördülékenyen és jó hangulatban folynak. Profizmusa és zenei odaadása felemelő hangulatot teremt, amely elengedhetetlen a zenekari munka számára.
Mint tanár, kiemelkedő pedagógiai érzékkel és elhivatottsággal támogatja hallgatóit szakmai fejlődésükben, mindig a végsőkig viszi a folyamatokat, amíg úgy érzi, hogy az adott anyag teljes mértékben elsajátításra került. A tanórákon a legmagasabb színvonalra törekszik, világos és következetes útmutatásai révén rendkívül inspirálóan hat. Különös figyelmet fordít arra, hogy felismerje és kibontakoztassa egyéni képességeinket, miközben gyengeségeinkre is rávilágít, és segít azok javításában. Mindeközben magas szakmai elvárásokat támaszt felénk, ami rendkívülien motiváló. Tanítási módszerei nemcsak technikai fejlődésünket szolgálják, hanem a művészi kifejezés elmélyítésére is ösztönöznek, maradandó hatást gyakorolva ránk. Kiváló konfliktuskezelő és hatékony problémamegoldó, ami elengedhetetlen egy vezető számára.
Mint Ember, rendkívüli érzékenységgel fordul tanítványai felé. Növendékeként fontosnak tartom határozott értékrendjét és hitelességét, amely megnyilvánul tiszteletben, empátiában és következetességben. Karizmatikus személyisége és kiváló kommunikációs készsége segít a művészi kibontakozás elmélyítésében. Iránymutatása hatékonyan motiválja környezetét. Embersége, életszemlélete és gondolkodása egyaránt meghatározzák hozzáállásomat és gondolkodásomat, mind a munkában, mind az életben. Emiatt is fontosnak tartom külön kiemelni emberi értékeit.
Ezúton szeretném kifejezni teljes támogatásomat Győriványi Ráth György pályázata iránt, mivel rendkívüli szakmai tudással, elhivatottsággal és emberi értékekkel rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik őt a pozícióra. Bízom benne, hogy a bizottság figyelembe veszi ajánlásomat!
Tisztelettel és üdvözlettel,
Vida Bernadett
