Kézikönyv

A roma közösségek életkörülményeinek javítása helyi szinten 1

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 1

5/11/15 3:49 PM

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 2

5/11/15 3:49 PM

Kézikönyv

A roma közösségek életkörülményeinek javítása helyi szinten E kézikönyv alapjául az a Világbank munkatársai által készített beszámoló szolgál, amely a Világbank és az Európai Bizottság (a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság és A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága) közötti partnerség keretében, a két szervezet közös finanszírozásával jött létre. A kézikönyv nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság vagy a Világbank véleményét. 2015. január

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 3

5/11/15 3:49 PM

TARTALOMJEGYZÉK RÖVIDÍTÉSEK..................................................................................................................................................................... 5

1 2

Bevezetés ......................................................6 1.1 Integrált megközelítés .................................................................................................... 7 1.2 Fő irányadó pontok ..........................................................................................................9

1.3 A közösségi részvétel jelentőssége ........................................................................ 11 1.4 A kézikönyv felépítése .................................................................................................12

A beavatkozások kialakításának lépései...................................................................................................... 13 2.1 Igények és akadályok meghatározása..................................................................14 2.2 Az igények és beavatkozások fontossági sorrendjének meghatározása........................................................................................................................14 2.3 Kockázatcsökkenés a tényleges és fenntartható eredmények elérése érdekében................................................................................................................. 26

Bevált gyakorlatok a beavatkozások minőségének javítására....................................... 32 3.1 A helyi közösségek bevonása.....................................................................................33

3.2 A roma közösségek területi szegregációja elleni küzdelem........................39 3.3 Az áttelepítés körültekintő tervezése és a negatív hatások enyhítése.................................................................................................................. 43 3.4 A lakhatáshoz kapcsolódó jogviszonyok formalizálása...............................48 3.5 A beavatkozások nyomon követése és értékelése a közösséggel együttműködésben.................................................................................................................51

további információk................................................................................................ 58 4

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 4

5/11/15 3:49 PM

RÖVIDÍTÉSEK

KACS

Roma Közösségi Akciócsoport

PVM

polgári visszacsatolási mechanizmus

Európai Unió

M&É

monitoring és értékelés

RÉ

részvételen alapuló értékelés

RAM

részvételen alapuló monitoring

ÁAT

áttelepítési akcióterv

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 5

5/11/15 3:49 PM

BEvEzetés

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 6

5/11/15 3:49 PM

Európa roma lakosságának aránytalanul nagy része szembesül nap mint nap a mélyszegénységgel, a társadalmi kirekesztettséggel és a rossz életkörülményekkel. Helyzetük javítása elengedhetetlen az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához.

Ez a kézikönyv azoknak a helyi önkormányzatoknak és civil szervezeteknek nyújt gyakorlati tanácsokat, amelyek európai, nemzeti és helyi forrásokból a romák életkörülményeinek javítását célzó beavatkozásokat készítenek elő és hajtanak végre. A kézikönyv tartalma nem minősül kötelező érvényű referenciaforrásnak. A beavatkozások végrehajtására és azok minőségének javítására vonatkozó közvetlen, gyakorlatias megközelítésekre, technikákra és eszközökre tesz javaslatokat. Ötletek nyújt továbbá az alkalmazható beavatkozások körének bővítésére és céljai közt szerepel, hogy inspirációként szolgáljon további újításokhoz.

A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy a romák társadalmi-gazdasági befogadásának biztosítása érdekében mozgósítsák a már létező európai uniós stratégiákat és eszközöket. Felkéri a tagállamokat, hogy a romák integrációjának érdekében megfelelően használják fel a rendelkezésre álló uniós és nemzeti finanszírozást.

1.1 Integrált megközelítés a tanulást és csökkenthetik a munkatermelékenységet. Az elégtelen jövedelem viszont nem teszi lehetővé a családok számára a megfelelő lakhatási körülmények megteremtését, a megelőző egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és a gyermekek nyugodt tanulását biztosító környezet megteremtését.

A kézikönyv a romák integrációjának a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerében meghatározott négy kritikus területére, azaz az oktatásra, a foglalkoztatásra, az egészségügyre és a lakhatásra (beleértve az alapvető szolgáltatásokat) helyezi a hangsúlyt. Számos oka van annak, hogy ezzel a négy területtel együttesen, egy integrált megközelítés segítségével kell foglalkozni.

Másodsorban a négy területen elért gyenge eredmények sokszor közös okokra vezethetők vissza. Mindez egyben azt is jelenti, hogy egy adott beavatkozásnak a többi területen is lehet hatása. Ha például egy adott környék és a közeli város közötti közlekedési kapcsolat javítása érdekében felújítják az utakat vagy megszervezik a tömegközlekedést, az elősegítheti a lakosok oktatáshoz, egészségügyhöz és foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférését.

Először is ezek a területek kölcsönösen hatással vannak egymásra, következésképpen nem vezethet tényleges, fenntartható eredményekhez az, ha csak eggyel foglalkoznak közülük. Példának okáért, ha a hátrányos helyzetű romák nem részesülnek megfelelő oktatásban, sokkal nehezebben fognak bekerülni a legális munkaerőpiacra. Ha a roma gyermekek egészségi állapota nem megfelelő, az fejlődésüket, tanulási képességeiket és iskolai teljesítményüket egyaránt befolyásolja. A nem megfelelő lakhatási körülmények egészségügyi problémákat eredményezhetek, megnehezíthetik

Harmadsorban az is gyakran előfordulhat, hogy a fenti négy terület bármelyikén tapasztalható kedvezőtlen jelenségnek számos oka van, amelyeket 7

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 7

5/11/15 3:49 PM

••a „kemény” (fizikai) és „puha”

a pozitív hatás érdekében együtt kell kezelni. Az eltérő szükségletek és akadályok kölcsönhatásban vannak egymással és fokozzák a hátrányos helyzet kialakulását, ezért kezelésükhöz holisztikus megoldásokra van szükség. A hatékonyság és fenntarthatóság érdekében az alapbeavatkozás mellett tehát szükség lehet kiegészítő intézkedésekre is. Egy új egészségügyi létesítmény építése például önmagában valószínűleg nem eredményezi a lakosság egészségi állapotának javulását, ahhoz egyéb intézkedésekre is szükség van. Több egészségügyi szolgáltatóra is szükség lesz, amelyeket fel kell készíteni a hátrányos helyzetű—többek között roma—csoportok egészségügyi ellátására. Az érintett környékeken élő családokat tájékoztatni kell az új létesítmény elérhetőségéről és szolgáltatásairól, továbbá valószínűleg foglalkozni kell a megközelíthetőséggel és egyéb hozzáférhetőséggel kapcsolatos kérdésekkel is. A szolgáltatások kihasználtságának és minőségének növelése érdekében a szolgáltatók és a felhasználók közti kommunikáció elősegítéséhez szükség lehet szociális munkásokra vagy egészségügyi közvetítőkre, mediátorokra is.

(szolgáltatásnyújtással kapcsolatos) intézkedések ötvözése; kiemelkedő fontossággal bír a szolgáltatók kapacitásának és romák iránti kulturális érzékenységének fokozása; egy közösségi központ létrehozását például össze lehet kapcsolni egy szociális munkásoknak szervezett képzéssel, amelyen elsajátíthatják, hogyan lehet fiataloknak szóló programokat szervezni a központban.

••a kínálati és a keresleti oldalon

tapasztalható problémák kezelésére irányuló lépések összekapcsolása; például egy egészségügyi szolgáltató esetében olyan lépéseket kell tenni, amelyek egyaránt foglalkoznak az egészségügyi szolgáltatók hiányával (kínálat) és a felhasználók tájékozatlanságával (kereslet);

••a különböző célú beavatkozások

esetében a közös források megosztása; például egy szociális munkás segítséget nyújthat hátrányos helyzetű romáknak a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésben és ezzel egy időben összekötőként is működhet a roma közösségek, a hivatalos személyek és a nem roma közösségek között.

BEvEzetés

Az integrált megközelítések hozzájárulhatnak a hátrányos helyzetű roma közösségek problémáinak megoldását célzó beavatkozások eredményességének, hatékonyságának és fenntarthatóságának fokozásához. Az integrált megközelítés azt jelenti, hogy több tevékenység összekapcsolásával keresnek megoldást az egymással összefüggő akadálycsoportok megszüntetésére. Az előzőeket többféleképpen lehet megvalósítani, például:

Az integrált megközelítés azonban több a beavatkozás-sorozatok egyszerű összekapcsolásánál. Annak érdekében, hogy ne pusztán egy sor összefüggéstelen, befejezetlen tevékenység legyen a végeredmény, elengedhetetlen a célkitűzések és prioritások meghatározása. Mivel a roma közösségek nagyon sok kihívással szembesülnek, a beavatkozások könnyen válhatnak koordinálatlan, minden szinergiát nélkülöző, párhuzamosan futó, értelmetlen cselekvésekké. Mindez a források nem hatékony felhasználásához és rossz eredményekhez vezethet. Ezért tehát nagyon fontos a célkitűzések és prioritások egyértelmű meghatározása, valamint a beavatkozások ezekhez való igazítása.

••a négy kritikus terület közül

legalább két területen történő beavatkozások összekapcsolásával; például a gyermekek egészségének javítását célzó projekt keretében össze lehet kapcsolni lakhatással és egészségüggyel kapcsolatos beavatkozásokat;

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 8

5/11/15 3:49 PM

1.2 Fő irányadó pontok A kézikönyv négy kulcsfontosságú irányadó pontra hívja fel a figyelmet, amelyek segítségével hatékony és fenntartható beavatkozások tervezhetők:

„kifejezett, de nem kizárólagos célba vételére” vonatkozó elv betartása annak érdekében, hogy a hasonló hátrányokkal küzdő nem roma embereket se zárják ki a beavatkozások köréből. Ez biztosítja azt, hogy a program pénzeszközei ténylegesen a legrászorultabb csoportokhoz jutnak el és egyben eloszlatja azt a véleményt, mely szerint a romák a közpénzek ténylegesen rájuk eső részénél nagyobb részből részesülnek.

••a beavatkozások ne a romákra

általánosságban, hanem a szegény és hátrányos helyzetű romákra irányuljanak;

••a beavatkozásokat a sajátos helyi igényekhez kell igazítani;

••azokkal a tényezőkkel kell foglalkozni,

amelyek az ellátást és a szolgáltatások felhasználását akadályozzák;

a beavatkozások hozzáigazítása a helyi igényekhez A leghatékonyabb beavatkozások azok, amelyeket egy adott közösség egyedi prioritásaihoz és szükségleteihez igazítanak. Az a beavatkozás, amelyik eredményt hoz egy közösség esetében,

••az eredmények fenntarthatóságának

biztosítása érdekében egyértelmű kilépési stratégiát kell megfogalmazni.

A szegény és hátrányos helyzetű romák mint célcsoport A roma közösség nem minden tagja szegény vagy hátrányos helyzetű. Az intézkedéseknek nem általánosságban a romákra, hanem a társadalmi kirekesztettségben és rossz életkörülmények között élő roma családokra kell irányulniuk. Régebben előfordult, hogy az intézkedések jobb anyagi helyzetben lévő romákra irányultak, például olyanokat juttattak szociális lakáshoz, akik egyébként meg tudták volna engedni maguknak, hogy kifizessék a lakbért és a közüzemi díjakat. Az ilyen intézkedések azonban pont a leghátrányosabb helyzetben lévő romákat hagyják figyelmen kívül és hozzájárulhatnak további marginalizálódásukhoz. Az intézkedéseknek a szegény és hátrányos helyzetű romák célcsoportjához való hozzáigazításakor azonban fontos a romák 9

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 9

5/11/15 3:49 PM

BEvEzetés

nem biztos, hogy működik egy másik közösségnél is. Az is előfordulhat, hogy ugyanazon igények két különböző közösség esetében más-más okok miatt merülnek fel, ezért kielégítésükhöz nem ugyanolyan megoldásokra lesz szükség. Például vannak olyan közösségek, ahol a lakosság rossz egészségi állapotának az lehet a legfőbb oka, hogy nem férnek hozzá az egészségügyi létesítményekhez és az egészségügyi szolgáltatókhoz, míg más esetben a fő ok a tiszta víz és a szennyvízcsatorna-rendszer hiánya. Vannak továbbá olyan közösségek is, ahol az egészségügyi problémák kifejezetten az egészségtelen életmódhoz köthetőek. A hatékonyság érdekében a beavatkozásokat mindig a helyi sajátosságokhoz kapcsolódó szükségletekhez és körülményekhez kell igazítani.

az ellátást és a szolgáltatások felhasználását akadályozó tényezőkkel kell foglalkozni „Ha kiépítjük, majd eljönnek.”—A valóság ritkán igazolja ezt a kijelentést. Az infrastruktúra kiépítése vagy új szolgáltatások bevezetése nem feltétlenül eredményezi azt, hogy azokat ki is használják, főleg nem az elszegényedett közösségek esetében. Ha az emberek nem ismernek egy szolgáltatást és annak előnyeit, vagy ha a szolgáltatás díja számukra megfizethetetlen, akkor biztosan nem fogják igénybe venni. Még ha ingyen is áll rendelkezésre egy szolgáltatás, akkor is előfordulhat, hogy igénybevételének közvetett költsége—például a közlekedés költsége vagy a munkából való távolmaradás miatt kieső jövedelem— túl nagy. Az is előfordulhat, hogy az emberek azért nem vesznek igénybe egy szolgáltatást, mert tartanak attól, hogy a szolgáltatók rosszul bánnak velük vagy megalázzák őket. Minden intézkedés megtervezése során fel kell tehát tenni a

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 10

kérdést: „El fognak jönni, ha kiépítjük?” A hozzáférést és felhasználást akadályozó tényezők elhárítására irányuló kiegészítő beavatkozásokra is el kell különíteni forrásokat.

egyértelmű kilépési stratégia az eredmények fenntarthatóságának biztosítása érdekében Egy beavatkozás befejezése vagy finanszírozásának lezárása nem szűntetheti meg annak hatásait. A tevékenységek működtetésére és fenntartására irányuló pénzügyi és szervezeti intézkedéseknek túl kell mutatniuk a kezdeti finanszírozási időszakon. A pénzügyi források, az igazgatási kapacitás és az irányítási szerkezet kialakításának lehetővé kell tenni, hogy a helyi szolgáltatásokat és létesítményeket a helyi szereplők is tudják irányítani és a lakosok pedig ki tudják használni azokat. A beavatkozások részeként ki kell dolgozni egy olyan alkotóelemet, amely beépíti ezeket a kapacitásokat és biztosítja fenntarthatóságukat. Amennyiben ez nincs meg, a helyi közösségek függeni fognak a beavatkozás folytonosságától és annak lezárulásával felmerülhet az elért eredmények elvesztésének kockázata. A pénzügyi fenntarthatósághoz azonban még továbbra is szükség lehet —a központi kormányzati programokból vagy a helyi költségvetésből származó—támogatásokra. A hátrányos helyzetű embereknek például rövid és közép távon továbbra is szükségük lehet védőhálóként működő támogatásra, hogy ki tudják fizetni az igénybe vett szolgáltatásokat. A kilépési stratégiának következésképpen a további pénzügyi források rendelkezésre állását és megítélését biztosító lépéseket is tartalmaznia kell.

5/11/15 3:49 PM

1.3 A közösségi részvétel jelentősége A vezérelvek követésének biztosítása érdekében fontos a helyi közösségek bevonása a beavatkozások megtervezésébe és végrehajtásába. A helyi közösség tagjai tisztában vannak azzal, hogy mire és miért van szükség, milyen akadályok léteznek, mit lehet tenni, mit tudnak kifizetni a felhasználók és mi az, amit fenn lehet tartani hosszabb távon is. A részvétel fokozza a közösségi tulajdon tudatát és a lakosoknak a beavatkozások fenntartására és működtetésére irányuló képességét, és egyúttal annak az esélyét is, hogy a beavatkozás idővel fenntartható legyen. A hátrányos helyzetű roma közösségek esetében az aktív szerepvállalás társadalmi befogadásukhoz is hozzájárul. Ezzel együtt a nem roma közösségek részvétele is létfontosságú a beavatkozások támogatottságának megszerzéséhez, a romák stigmatizálásának elkerüléséhez, valamint a romák és nem romák kölcsönös érdekeken alapuló együttműködésének elősegítéséhez.

Ezért segítséget jelent az olyan civil szervezetekkel való partnerség kialakítása, amelyeknek már sikerült bizalmi kapcsolatot kiépíteni a hátrányos helyzetű roma közösségekkel. Mivel a hatóságokkal szemben fennálló bizalmatlanság gyakran megakadályozza a hátrányos helyzetű romákat a hivatalos projektekben való részvételben, a civil társadalom szereplői fontos szerepet tölthetnek be abban, hogy ezekkel a közösségekkel felvegyék a kapcsolatot és bevonják őket a folyamatokba. A roma közvetítők és közösségi szociális munkások szintén elősegíthetik a közösségi szintű beavatkozások meghatározását, megtervezését és megvalósítását. Segítséget nyújthatnak a helyi hatóságok és a romák közötti kommunikációs szakadék felszámolásában, így is hozzájárulva a beavatkozások formáinak javításához, továbbá ahhoz, hogy a megcélzott felhasználók nagyobb számban vegyék igénybe azok eredményeit.

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 11

5/11/15 3:49 PM

1.4 A kézikönyv felépítése A kézikönyv bemutatja az eredményes és fenntartható beavatkozások kidolgozásának lépéseit, majd a beavatkozások minőségének és kihasználtságának javítására irányuló bevált gyakorlatokat ismertet. A tervezési szakaszban a kézikönyv segítséget nyújt a helyi szereplőknek:

kapacitáshiányt, a megfizethetőséget és a közösségi részvételt) azonosításában és kezelésében (26. oldal). Az alábbi területeken mutat be bevált gyakorlatokat:

••a helyi közösségek bevonása a

beavatkozás teljes élettartama során (33. oldal);

••a közösségnek a négy alapvető

fontosságú területen (oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás) felmerülő elsődleges igényei meghatározásában (14. oldal);

••az áttelepedés kedvezőtlen hatásainak csökkentése és előnyeinek fokozása (43. oldal);

••az informális településeken

••a szükségletek kielégítésére

tulajdonjogok rendezése (48. oldal);

irányuló lehetséges beavatkozások azonosításában (14. oldal);

••a fejlődés és az eredmények nyomon követése és értékelése részvételi eszközök alkalmazásán keresztül (51. oldal).

••az eredmények hatékonyságát

BEvEzetés

és fenntarthatóságát befolyásoló kockázatok (beleértve a

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 12

5/11/15 3:49 PM

2 A BEAVATKOZÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 13

5/11/15 3:49 PM

Ez a fejezet azzal a három alapvető lépéssel foglalkozik, amelyre a beavatkozások kidolgozása során a helyi tervezőknek és a közösség tagjainak szüksége lesz: az igények és akadályok meghatározása, az igények és beavatkozások kiválasztása

és fontossági sorrendjének megállapítása a korlátozott mértékű források figyelembe vételével, és végül a tényleges és fenntartható eredmények elérése érdekében a kockázatok csökkentése.

2.1 A BEAVATKOZÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

Igények és akadályok meghatározása

Első lépésben meg kell határozni az igényeket és fel kell mérni, hogy milyen tényezők akadályozhatják meg a kielégítésüket. Annak például, hogy egy közösség egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése nem kielégítő, számos oka lehet: a működő egészségügyi központokat nehéz megközelíteni, a közösség tagjai nem rendelkeznek személyazonosító vagy a jogosultságukat igazoló okmányokkal vagy az egészségügyi szolgáltatásokat

nem igazították hozzá a közösség kulturális környezetéhez (például a szolgáltató alkalmazottai nem beszélik a közösség nyelvét). Más szavakkal: a beavatkozások tervezése során nem elég pusztán azonosítani az igényeket; azt is fel kell mérni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek megakadályozzák a közösségeket abban, hogy az igények kielégítésére szolgáló forrásokhoz hozzáférjenek.

2.2 Az igények és beavatkozások fontossági sorrendjének meghatározása Az igények és akadályozó tényezők azonosítását követően következő lépésként meg kell határozni, hogy a közösség szempontjából mely igények élveznek elsőbbséget és melyek lehetnek az ezek kezelésére szolgáló lehetséges beavatkozások, majd ki kell választani és fontossági sorrendbe kell állítani az

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 14

alkalmazandó beavatkozásokat. Fontos annak felismerése, hogy gyakran egy felmerülő igény kielégítésének számos különböző módja van, illetve az is előfordul, hogy több beavatkozás integrálásával is el lehet érni egy közösség sajátos szükségleteinek és problémáinak megoldását. 14

5/11/15 3:49 PM

Az 1. táblázat a különböző igények kielégítésére irányuló különböző beavatkozások típusait mutatja be. Azonban minden közösség más, ezért a táblázat célja csak az, hogy útmutatást nyújtson a helyi döntéshozóknak és érintett feleknek a lehetséges beavatkozások végiggondolásában és összehasonlításában. A közösségek a helyi környezet függvényében bátran megújíthatják és módosíthatják a beavatkozásokat.

közösség ismeretében? Számos tényezőt kell figyelembe venni:

••Költséghatékonyság Amennyiben

ugyanaz az eredmény több lehetséges beavatkozás segítségével is elérhető, hasznos a költséghatékonyság figyelembe vétele. Ugyanannyi pénzért az egyes beavatkozások milyen eredményekhez vezetnek? A költséghatékonyság kontextusfüggő és egy beavatkozás hatásainak pontos meghatározása sem könnyű feladat, a helyi hatóságok azonban az elvárt költséghatékonyság felméréséhez felhasználhatják a hasonló, országos vagy regionális szintű beavatkozások eredményeit.

A hátrányos helyzetű közösségek általában több különböző hátránytól szenvednek, amelyekkel a korlátozott források miatt nem lehet egyszerre foglalkozni. A helyi tervezőknek ezért kompromisszumokat kell kötni, amikor arról döntenek, hogy mely szükségleteknek milyen beavatkozással akarnak megfelelni. Ha egy beavatkozásra többet költenek, az akár azt is jelentheti, hogy egy másik beavatkozásra kevesebbet fordíthatnak. Az igények és beavatkozások fontossági sorrendjének meghatározása során számos tényezőt – többek között a közösség szemében betöltött értéket és jelentőséget, a megvalósíthatóságot és a költséghatékonyságot—kell figyelembe venni. Két kérdés azonban kulcsfontossággal bír:

••Haszonélvezők száma Egy adott

forrásbefektetés esetében melyik beavatkozás jut el a legtöbb kedvezményezetthez? Annak ellenére, hogy egyes beavatkozások egy főre vagy egy háztartásra gyakorolt hatása jelentősebb és ezért technikailag költséghatékonynak tekinthetők, előfordulhat, hogy azok még sem kívánatosak, ha a tényleges kedvezményezettek száma alacsony.

••Gyors siker Hasznos lehet a

Az első az, hogy milyen kapcsolatban vannak egymással a különböző azonosított igények, és milyen szinergiák állnak fenn köztük? Egyes igények szorosan összefüggenek egymással és együtt kezelhetők. Az egymással összefüggő igények és az azok együttes kielégítésére szolgáló beavatkozások meghatározásával a tervezők szinergiákat teremthetnek és elkerülhetik azt, hogy egy összefüggéstelen beavatkozáshalmaz alakuljon ki. Például, a munkahely és az otthon biztonságos megközelítését szolgáló közvilágítás, egy közösségi gyermekmegőrző létesítmény és szolgáltatás, valamint egy felnőtteknek szóló szakképzés együtt hozzájárulhat a nők munkavállalásának elősegítéséhez és emellett javíthatja a gyermekek oktatásának eredményességét is.

könnyen megvalósítható, rövid időn belül jelentős előnyökkel járó lehetőségek megfontolása. A hivatalos dokumentumok—többek között születési anyakönyvi kivonat vagy lakcímkártya—biztosítása például egy alacsony költségű beavatkozás, amely azonban elháríthatja a szociális szolgáltatások elérését megakadályozó tényezők egy részét. Ezzel szemben jellemzően költséges, hosszú távú támogatási programokat igényel a szociális lakhatás fenntartható biztosítása a szegény háztartások számára.

••Ütemezés Több beavatkozás tervezése

esetében fontos azok helyes sorrendje aszerint, hogy az egyes beavatkozások leghatékonyabb működése érdekében milyen tényezőknek kell már a helyükön lenni.

A második kérdés az, hogy melyik beavatkozás vezet leghatékonyabban a kívánt eredmények megvalósításához a 15

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 15

5/11/15 3:49 PM

1 táblázat. Példák adott igények kielégítésére irányuló beavatkozásokra Igények

Mit lehet tenni?

Alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférés

A BEAVATKOZÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

A vidéki vagy városközeli környékek korszerűsítése Magában foglalja az alapvető szolgáltatások hálózatának kiterjesztését a tipikusan a vidéki vagy városközeli területek A közösség tagjai nem ritkábban lakott környékeire is. Ide tartozhatnak továbbá férnek hozzá megbízható például a már meglévő ivóvízhálózatok fejlesztésére vonatkozó vízellátáshoz, az ürülék intézkedések is. Azokon a területeken, ahol a hálózat kibővítése és szennyvíz biztonságos túl költséges lenne és/vagy nem lehetséges (pl. egyáltalán nincs kezeléséhez, megbízható ivóvízhálózat), a decentralizált rendszerekbe való befektetés is áramszolgáltatáshoz, megoldás lehet. A szennyvízkezelés decentralizált megoldása fűtéshez vagy lehet például a hagyományos (gödrös) latrinák higiénikusabbá hulladékgyűjtéshez. tétele vagy a szennyvízülepítő aknák alkalmazása, figyelembe véve természetesen az olyan környezeti tényezőket mint az árvízkockázat vagy a magas talajvízszint. A helyes gyakorlat szerint a közösséget is be lehet vonni a munkálatok elvégzésébe vagy felügyeletébe.

2 9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 16

Városi környékek korszerűsítése Ide értendő az alapvető szolgáltatások kiterjesztése a tipikusan városokban és nagyvárosokban található közepesen vagy sűrűn lakott környékekre. Ilyen esetekben jellemzően centralizált megoldások alkalmazhatók, azaz a meglévő önkormányzati közműszolgáltatásoknak a környékre való kiterjesztése. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak szorosan együtt kell működni a szolgáltatókkal. Mivel az alapszolgáltatások kiterjesztése kapcsán felmerül a megfizethetőség kérdése, az önkormányzatoknak a fizetési alternatívákra (támogatott díjcsomagok vagy a hálózatokhoz való csatlakozás támogatása) és azoknak a projekt kedvezményezettjeire való kiterjesztésére is kell gondolniuk. Noha a projektek jelentős része magában foglalja a víz-vagy elektromos hálózatba való bekötés támogatását, előfordul, hogy az alacsony jövedelmű csoportoknak nyújtott díjtámogatással nem számolnak. Az ilyen típusú projekttervezés kiegészíthető a megfelelő lakhatás biztosítására, valamint a bérlők védelmének és biztonságának és a környék összeköttetéseinek és szociális szolgáltatásainak javítására irányuló tevékenységekkel.

5/11/15 3:49 PM

1 táblázat. Példák adott igények kielégítésére irányuló beavatkozásokra Igények

Mit lehet tenni?

Biztonságos környék A közösség tagjainak erőszakos környezetben, a természeti katasztrófák kockázatával és az emberi tevékenység következtében kialakuló veszélyforrásokkal kell együtt élniük és nem állnak rendelkezésükre olyan tiszta és biztonságos közterületek, amelyeket a közösség minden tagja igénybe vehet.

Közbiztonsági programok a bűnözés és az erőszak megelőzésére Ezek a programok olyan közösségeknek nyújthatnak segítséget, amelyekben nagyarányú a bűnözés és rossz a közbiztonság (pl. gyakori a lopás, a bántalmazás vagy a zsarolás). A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a városi területek korszerűsítése—amely magával vonja a szegénynegyedek lakhatási körülményeinek fizikai fejlesztését—hozzájárulhat a bűnözés és az erőszak visszaszorításához. Az alapvető szolgáltatások, valamint a közvilágítás, a nyilvános telefonok, a zártláncú televíziós (CCTV) rendszerek, az utcák kialakításának javítása és az ehhez hasonló egyszerű, térhasználattal-és tervezéssel kapcsolatos beavatkozások biztonságosabb városi tereket eredményezhetnek és javíthatják a közösségi integrációt. Létre lehet továbbá hozni polgárőrséget, valamint mediálással és konfliktuskezeléssel foglalkozó programokat. Mindezt ki lehet egészíteni a bűnözés és erőszak okaira irányuló társadalmi megelőzési—például szülői képességekkel és kisgyermekkori neveléssel foglalkozó, kulturális, a veszélyeztetett serdülők számára szervezett munkavállalási képzési, iskola előtti és iskola utáni, valamint konfliktushelyzetek rendezésével kapcsolatos képzési—programokkal. Áttelepítés és a megélhetés konszolidálása Amennyiben egy közösség olyan területen él, ahol jellemzőek a természeti katasztrófák (földcsuszamlások, árvizek és földrengések) vagy az emberi tevékenység következtében kialakuló veszélyforrások, a környezeti beavatkozásoknak ezen kockázatok csökkentésére kell irányulniuk. Számos esetben mindez azzal is jár, hogy egyes háztartásokat biztonságosabb környékre kell átköltöztetni és a földterület egy részét a visszatelepülés vagy más családok letelepedésének megakadályozása érdekében egyéb célokra (például lineáris parkok létesítésére) kell felhasználni. A közösségek áthelyezése azonban megélhetési problémákhoz vezethet és a kiszolgáltatott csoportoknak komoly problémát eredményező jövedelemkiesést okozhat. Ebből kifolyólag az áttelepítést nagy körültekintéssel kell végezni, és a beavatkozásoknak meg kell őrizni vagy javítani kell a megélhetés lehetőségeit. Mivel az áttelepítés gyakran jár együtt új lakhatási megoldásokkal, az önkormányzatok alkalmazhatják a megfelelő színvonalú lakhatás tervezésére vonatkozó, az alábbiakban részletezett tervezési lehetőségeket. Lásd még a 3.3, „Az áttelepítés körültekintő megtervezése és a kedvezőtlen hatások enyhítése” című fejezetet (43. oldal).

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 17

5/11/15 3:49 PM

1 táblázat. Példák adott igények kielégítésére irányuló beavatkozásokra Mit lehet tenni?

Megközelíthető és jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező közösségek A rossz minőségű utak és/vagy a megfizethető és megbízható tömegközlekedés hiánya miatt a közösség tagjai nehezen jutnak el otthonukba, a piacra, a munkahelyükre, az iskolába vagy az egészségügyi létesítményekbe.

A már létező piacokkal és szociális szolgáltatásokkal való összeköttetés fejlesztése A bekötőutak rehabilitálására és/vagy a tömegközlekedéssel való lefedettség és a tömegközlekedés megbízhatóságának javítására irányuló intézkedések hozzájárulhatnak a megközelíthetőség javításához. A tervezés során figyelembe kell venni a közösség mobilitási mintáit—különös tekintettel a munkavállalás jellemzőire—és reagálni kell a sajátos szükségletekre. Az utak kiépítése és a forgalom áthaladása lehetőségeinek kialakítása vagy kibővítése során mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne zavarják meg a már létező lakott területek életét.

A BEAVATKOZÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

Igények

2 9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 18

Piacok és szociális szolgáltatások telepítése a környékre Noha fontos a meglévő piacokkal és szociális szolgáltatásokkal való összeköttetés javítása. Néha az is előfordulhat, hogy magukat a piacokat vagy szolgáltatásokat kell kiterjeszteni a kiszolgáltatott közösségek irányába. A szociális szolgáltatások esetében a népsűrűség és a kérdéses szolgáltatás igénybevétele gyakoriságának függvényében vagy ideiglenes szolgáltatásokat (például mobil egészségügyi egységeket, mobil foglalkoztatási szolgálatokat) vagy állandó infrastruktúrát kell megvalósítani. Ha a közösség nem rendelkezik iskolával, egészségügyi ellátással vagy a szociális infrastruktúra egyéb elemeivel, illetve ha mindezek léteznek is, de lepusztultak vagy túl kis méretűek, ezeket a létesítményeket meg kell építeni, fel kell újítani, fejleszteni kell vagy ki kell bővíteni. A szolgáltatásokat egy olyan multifunkcionális közösségi központ részeként is meg lehet szervezni, amely otthont ad a munkavállalással, egészségüggyel, oktatással, gyermekgondozással és egyéb tanácsadói és rekreációs tevékenységgel kapcsolatos valamennyi szolgáltatásnak. Megoldást jelenthet a felszerelés mobil szociális szolgáltató eszközökké való átalakítása is. A szociális infrastruktúrára és felszereltségre irányuló befektetésnek együtt kell járnia a szolgáltatók kapacitásfejlesztésébe történő befektetésekkel.

5/11/15 3:49 PM

1 táblázat. Példák adott igények kielégítésére irányuló beavatkozásokra Igények

Mit lehet tenni?

Térbeli integráció A roma közösségek földrajzilag szegregálódtak a népesség többi részétől, ennek eredményeképpen kialakulnak a negatív szomszédsági hatások, például a minőségi szolgáltatáshoz (úgymint oktatás, egészségügy) való hozzáférés hiánya vagy a korlátozott foglalkoztatási lehetőségek.

A deszegregáció Mindez akkor releváns, ha a településrészre, településre vagy kistérségre jellemző a térbeli szegregáció. A szegregáció megszüntetésének célja, hogy a lakókörnyékek diverzifikálásával és a hátrányos helyzetű családok városi térben történő egyenletes elosztásával keveredjenek a hátrányos helyzetű és a tehetősebb társadalmi csoportok. A környék megközelíthetőségének fentiekben bemutatott javítása szintén segítheti a hátrányos helyzetű közösségek integrálását. Lásd még a 3.2, „A roma közösségek területi szegregációja elleni küzdelem” című fejezetet (39. oldal).

Megfelelő lakhatás A lakóegységek nagy része túlzsúfolt, nem megfelelő a szigetelése vagy a szellőzése, és/ vagy nagyon lepusztult és jelentős felújításra szorul.

A lakhatási körülmények javítása Ez szolgálhat megoldásul, amennyiben a létező lakóépületek felújíthatók, a környék biztonságos és a közösség nem akar elköltözni. Számos programtervezési megoldás áll rendelkezésre, amelyek különböző mértékben vonják be a magán- és a közszférát, valamint a közösséget. A közösséget nagy mértékben bevonó projektek az igényeknek jobban megfelelő lakhatási megoldásokat eredményezhetnek, azonban technikai segítségnyújtás formájában jelentős támogatást igényelnek. Ha nagyfokú a túlzsúfoltság, a meglévő lakások felújítása mellett szükség lehet további lakóegységek kialakítására is (lásd alább). A lakhatási körülmények javítása kiegészülhet az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésre, a lakhatási jogviszony rendezésére, valamint a közbiztonság és a környék megközelíthetőségének javítására irányuló tevékenységekkel. Új lakóegységek építése Abban az esetben, ha a nem kielégítő ingatlankínálat túlzsúfoltsághoz vagy a hajléktalanság növekedéséhez vezet, a meglévő lakóépületek állapota már nem teszi lehetővé felújításukat és/vagy a környék nem elég biztonságos, új lakóegységek építésére lehet szükség. Amennyiben a környék nem biztonságos, az új lakóépületeket egy biztonságos területen kell felépíteni és a háztartásokat át kell költöztetni. Lásd még a 3.3, „Az áttelepítés körültekintő tervezése és a negatív hatások enyhítése” című fejezetet (43. oldal). Az új lakóegységek megépítésébe kis, illetve nagymértékben is be lehet vonni a közösséget. A saját építésű lakóegységeket hozzá lehet igazítani a háztartás igényeihez, azonban ehhez a

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 19

5/11/15 3:49 PM

1 táblázat. Példák adott igények kielégítésére irányuló beavatkozásokra Igények

Mit lehet tenni?

A BEAVATKOZÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

(Folytatás az elözö oldalról)

Megfelelő lakhatás A lakóegységek nagy része túlzsúfolt, nem megfelelő a szigetelése vagy a szellőzése, és/ vagy nagyon lepusztult és jelentős felújításra szorul.

megoldáshoz technikai segítségnyújtás formájában jelentős támogatásra van szükség. A lakásépítési program kiegészülhet az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésre, a bérlők védelmére, valamint a biztonság és a környék megközelíthetősége javítására irányuló tevékenységekkel.

Hivatalos dokumentumok A közösség tagjai nem rendelkeznek a szociális szolgáltatások igénybevételéhez, a hitelfelvételhez vagy a hivatalos ügyintézés végrehajtásához szükséges hivatalos dokumentumokkal, például születési anyakönyvi kivonattal vagy állandó lakcímmel.

Hivatalos dokumentumok rendelkezésre bocsájtása Olyan beavatkozást lehet megtervezni, amely ösztönzi a népesség-nyilvántartásba történő felvételt. Amennyiben a nyilvántartásba vétel költsége akadályt jelent a családok számára, ehhez támogatást lehet nyújtani.

A lakhatáshoz kapcsolódó jogok védelme A közösség formális ingatlan-tulajdonjoggal nem rendelkező tagjait meg kell védeni az önkényes jogellenes kilakoltatásokkal szemben.

Az ingatlan-tulajdonjogok és a lakhatáshoz kapcsolódó jogviszonyok rendezésére vonatkozó programok Az ilyen programokra minden olyan vidéki és városi közösségnek szüksége van, amelynek tagjai nem rendelkeznek formális ingatlan-tulajdonjogokkal. A beavatkozások a helyi és a nemzeti rendelkezések függvényében sokfélék lehetnek, azonban általában tartalmazzák az alábbi elemeket: ••A területek tulajdonosi struktúrájának általános felmérése, beleértve egy olyan helyszíni felmérést,

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 20

A kereslet és a kínálat közvetítése révén a már létező lakóegységekhez való hozzáférés biztosítása a közösség tagjainak Ha a meglévő lakóépületeket már nem lehet felújítani és/vagy a környék nem biztonságos, az is egy lehetőség, hogy már meglévő lakóegységeket tesznek elérhetővé a roma közösség számára. Az ilyen típusú projekteknél rendszerint szükség van valamilyen támogatásra, legyen az lakbér utalvány (voucher) vagy lakásvásárlási támogatás. Az önkormányzatok a már futó országos szociális lakásprogramokra építve (amennyiben vannak ilyenek) segíthetnek a kiszolgáltatott csoportoknak a lakáshoz jutásban. Ezeket a projekteket ki lehet egészíteni az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésre, a bérlők védelmére, valamint a közbiztonság és a környék megközelíthetősége javítására irányuló tevékenységekkel.

5/11/15 3:49 PM

1 táblázat. Példák adott igények kielégítésére irányuló beavatkozásokra Igények

Mit lehet tenni?

(Folytatás az elözö oldalról)

A lakhatáshoz kapcsolódó jogok védelme A közösség formális ingatlan-tulajdonjoggal nem rendelkező tagjait meg kell védeni az önkényes jogellenes kilakoltatásokkal szemben.

amely lehetővé teszi a folyamatban érintett felek számára, hogy átlássák a tényeleges föld-vagy lakástulajdonosi helyzetet és megoldásokat találjanak. A tevékenységek között szerepelnek továbbá tájékoztató kampányok, a nyilvános konzultáció mechanizmusainak bevezetése, a formális jogok átruházására rendelkezésre álló jogi és közigazgatási eljárások beazonosítása, valamint széleskörű nyilvános tájékoztatás annak biztosítása érdekében, hogy a rendezési program költségeit és előnyeit mindenki jól átlássa. ••A nyilvántartási programok jellemzően magukban foglalják a tájékoztató kampányokat, a kataszteri terepfelméréseket, a támogatható jogosultaknak nyújtott technikai támogatást, a kataszteri felmérések eredményeinek nyilvánosságra hozatalát és a jogok kibocsátását. A kiszolgáltatott közösségekkel való munka kapcsán az önkormányzatoknak a sajátos akadályok legyőzése érdekében megfelelő mechanizmusokat kell meghatározniuk. Ilyen akadályokat jelenthet a személyazonosító okmányok hiánya, a tulajdonjog igazolásának hiánya, a lakók tényleges ingatlan-tulajdonjogával kapcsolatban felmerülő vitatott kérdések, valamint az írástudatlanság. Lásd még a 3.4, „A lakhatáshoz kapcsolódó jogviszonyok formalizálása” című fejezet (48. oldal).

A közszolgáltatók kapacitása és az egyenlő bánásmód Nem kielégítő azoknak közszolgáltatóknak (például tanároknak vagy egészségügyi dolgozóknak) a száma, akik megfelelő képzéssel rendelkeznek a hátrányos helyzetű csoportok, beleértve a romák, megfelelő szolgáltatásokkal való ellátására. Ennek eredményeként a hátrányos helyzetű csoportokat gyakran diszkriminálják a szociális szolgáltatók.

Tanárképzés A hátrányos szociokulturális helyzetű gyermekekkel való munka magasabb szintű pedagógiai felkészültséget és a befogadó oktatási módszerek ismeretét igényli. A hátrányos helyzetű roma gyermekek oktatásának javításához járulhatnak hozzá az interaktív didaktikai stratégiák, az interkulturális oktatás, a befogadó oktatásszemlélet és a gyermekbarát iskolai gyakorlatok területén szervezett kiegészítő tanárképző programok és a roma történelem, a cigány nyelvek és kultúra megismertetése a tanárokkal. Az egészségügyi szolgáltatók képzése A roma betegekkel kapcsolatos ismeretek bővítésére és megismerésük elősegítésére kiegészítő képzéseket lehet felkínálni az egészségügyi dolgozóknak. A sokszínűséggel és a kisebbségek helyzete iránti érzékenységgel foglalkozó tanfolyamok és gyakorlati képzések hozzájárulhatnak a romák iránti tisztelet növeléséhez. 21

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 21

5/11/15 3:49 PM

1 táblázat. Példák adott igények kielégítésére irányuló beavatkozásokra Igények

Mit lehet tenni?

A BEAVATKOZÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

(Folytatás az elözö oldalról)

2 9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 22

Iskolai mediátorok Az iskolai mediátorok hozzájárulhatnak a kommunikációs szakadék megszüntetéséhez és az iskolák és roma közösségek közti kapcsolatok javításához. Fontos szerepet tölthetnek be az iskolából kimaradók és az iskolába nem beiratkozók számának csökkentésében, a roma diákok iskolai teljesítményének javításában, a diákok hiányzásának csökkentésében, a roma diákok iskolai osztályokban tapasztalható szegregációjának megszüntetésében, a tanárok romákhoz való hozzáállásának javításában, valamint a roma közösségek átfogó fejlesztésének támogatásában. Az iskolai mediátorok alkalmazása során azonban szem előtt kell tartani, hogy ne hárítsunk rájuk valamennyi romákkal kapcsolatos tevékenységet, ugyanis ez azt eredményezné, hogy a tanárok az általuk szolgált roma közösségektől még jobban eltávolodnának. Egészségügyi mediátorok Az egészségügyi mediátorok összekötők lehetnek a roma közösségek és az egészségügyi szakemberek között. A helyi egészségügyi mediátorok például hozzájárulhatnak azoknak a társadalmi normáknak a megváltoztatásához, amelyek megakadályozták az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, mégpedig úgy, hogy foglalkoznak a tanácsadói és a családtervezési egészségügyi szolgáltatások igénybevételével vagy a szexuális úton terjedő fertőzések tesztjével kapcsolatos társadalmi megbélyegzés kérdéskörével. Az egészségügyi mediátorok és az egészségügyi szolgáltatók együttműködhetnek a megkülönböztető magatartásformák és a sértő beszédmód visszaszorításában is. Segítségére lehetnek továbbá az orvosoknak is a romák jobb megértésében és a roma betegekkel való hatékonyabb kommunikációban, így is hozzájárulva az egészségügyi ellátás minőségének javításához. Közösségi szociális munkások A hátrányos helyzetű közösségek javát szolgálhatják a helyszínen jelen lévő közösségi szociális munkások, akik kapcsolatban állnak a közösség tagjaival és napi szinten

5/11/15 3:49 PM

1 táblázat. Példák adott igények kielégítésére irányuló beavatkozásokra Igények

Mit lehet tenni?

(Folytatás az elözö oldalról)

figyelemmel kísérik, mire van szükségük és milyen problémáik vannak. A szociális munkások—különösen, ha tartósan a közösséggel dolgoznak—megnyithatják a kommunikációs csatornákat a közösség tagjai, a szolgáltatók és a helyi önkormányzatok között. Az aktuális körülmények és szükségletek feltérképezésével továbbá hozzájárulhatnak a beavatkozások relevanciájának fokozásához is. A közösség tagjaival, a helyi civil szervezetekkel és az állam képviselőivel való folyamatos kommunikáció szintén elengedhetetlen a haladás nyomon követéséhez és szükség esetén bizonyos módosításokhoz. Ha a közösségi szociális munkások maguk is annak a közösségnek a tagjai, amelyet szolgálnak, jobban megértik a közösségi viszonyokat és az évek során bizalmi kapcsolatot alakíthatnak ki a közösség tagjaival. Fontos azonban meggyőződni arról, hogy a közösségi szociális munkások részt vettek a szükséges képzéseken. Az oktatás támogatása, beleértve az iskolán kívüli tevékenységeket Az iskolákkal együttműködve a közösségek olyan kiegészítő tevékenységeket vagy tananyagokat vezethetnek be, amelyek a roma gyermekek tanulási tapasztalatait közelebb hozzák a családjuk és közösségük kultúrájához. Ide tartozhat az iskola utáni segítségnyújtás a házi feladat elkészítéséhez vagy az iskola utáni szabadidős tevékenységek, például a sport, a zene vagy a művész`etek. A roma kultúra és identitás megbecsülését és értékelését elősegítő tananyagokat is be lehet vezetni. Állami foglalkoztatás Amikor egy helyi projekt új munkahelyeket teremt a szociális szolgáltatások vagy az infrastruktúra működtetésével és fenntartásával kapcsolatban, a helyi közösség tagjait ki lehet képezni és velük lehet betölteni ezeket az álláslehetőségeket. Amellett, hogy mindez további munkalehetőségeket teremt a romák számára, hozzájárulhat a szolgáltatók és a roma ügyfelek közti kapcsolat és a roma közösségeknek nyújtott szolgáltatások minőségnek javításához.

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 23

5/11/15 3:49 PM

A BEAVATKOZÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

1 táblázat. Példák adott igények kielégítésére irányuló beavatkozásokra Igények

Mit lehet tenni?

A közösség tagjainak készségei, tájékozottsága, tudatossága és kapacitása Az emberek nem rendelkeznek a piacokhoz és egyéb lehetőségekhez való hozzáféréshez szükséges készségekkel, tudással és kapacitásokkal. Az emberek nem vesznek igénybe bizonyos szolgáltatásokat, mert nincsenek birtokában a szolgáltatások értékével és elérhetőségével kapcsolatos információknak.

Képzés és készségfejlesztés A képzések irányulhatnak a munkanélküliek kognitív és nem kognitív készségeinek és foglalkoztathatóságának javítására. A készségfejlesztési programok (például az MSZKO, azaz a műszaki és szakmai képzés és oktatás) irányulhatnak az életvezetési készségekre, ezen belül a motivációra (úgymint önértékelés, interperszonális kapcsolatok, az élet beteljesítése), a munkahelyi szokásokra, valamint a szociális és álláskeresési készségekre. Mindezek kiegészítésére szolgálhat a mentorálás, a szakmai gyakorlat, a tanulószerződéses gyakorlati képzés vagy a gyakornokok számára nyújtott olyan lehetőségek, amelyeken keresztül egy-egy állással kapcsolatban tapasztalatokra tehetnek szert. A képzés és a technikai segítségnyújtás a vállalkozókat is felvértezheti olyan készségekkel és tudásanyaggal (például az engedélyek beszerzése, könyvelés, marketing), amelyre egy üzleti vállalkozás beindításához és működtetéséhez szükségük lehet.

2 9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 24

Átfogó helyi foglalkoztatási szolgáltatások A megfelelő információkkal, kapcsolathálóval vagy álláskeresési készségekkel nem rendelkező álláskeresőknek tanácsadást, mentorálást és álláskeresési támogatást lehet kínálni. Ide sorolható például az álláslehetőségekre vonatkozó információk nyújtása és a segítségnyújtás az állásra való jelentkezés előkészületeiben (például önéletrajz írása, állásinterjúk). Mivel a romák munkavállalásának gyakori akadálya a hátrányos megkülönböztetés, a foglalkoztatási szolgálat a munkaadók és a leendő roma munkavállalók közötti összekötőként is működhet. A szülők bevonása A diákok jobb iskolai teljesítménye kapcsolatban áll a szülőknek a gyermekek mindennapi tevékenységébe való bevonásával. Az iskoláskor előtti oktatás és az általános iskolai évek során nyújtott szülői támogatás jelentősen befolyásolja a gyermekek jövőbeli lehetőségeit. A szülők bevonásának fokozására irányuló kezdeményezések közé tartoznak a szülők és az iskola közötti találkozók, a szülői támogató csoportok, a tanácsadás, a szülők részvétele a különböző iskolai tevékenységekben (például a tanárok segítése az osztályteremben), valamint a szülők által vezetett gyermeknek szervezett oktatási tevékenységek. A megfelelő iskoláskor előtti oktatást nélkülöző településeken vagy településrészeken a roma szülőket fel lehet készíteni arra, hogy hogyan fejlesszék a hat évnél fiatalabb gyermekek tanulási készségeit.

5/11/15 3:49 PM

1 táblázat. Példák adott igények kielégítésére irányuló beavatkozásokra Igények

Mit lehet tenni?

(Folytatás az elözö oldalról)

A tudatosság növelése Ide tartoznak az olyan események vagy anyagok, amelyek tájékoztatják a romákat az egészséges életmódról, a kockázatos magatartásformákról, valamint az egészségügyi szolgáltatások – például a prenatális szűrővizsgálatok és a védőoltások – igénybevételének fontosságáról. Ezeket az információkat az életvezetési készségek átfogóbb szemléletű oktatásának részeként is el lehet juttatni az érintettekhez. Az egészségügyi mediátorokat is mozgósítani lehet annak érdekében, hogy felvegyék a kapcsolatot a romákkal és javítsák az egészséges életmóddal és az egészségüggyel kapcsolatos tájékozottságukat.

Jövedelem Az emberek jövedelem és megtakarítások hiányában nem tudnak javítani lakhatási körülményeiken, nem tudnak vállalkozásba kezdeni, nem férnek hozzá az oktatáshoz, és nem veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat.

Foglalkoztatási szolgáltatások és lehetőségek Az állami foglalkoztatási lehetőségek és a készségfejlesztési programok növelhetik a célcsoportként szolgáló kiszolgáltatott csoportok és közösségek jövedelmét. Mikrofinanszírozás Olyan programokat kell kidolgozni, amelyek alacsony összegű hitelek formájában segítik a lakástulajdonosokat lakhatási körülményeik javításában vagy a kisvállalkozásokat a kezdő befektetések (például telephely, eszközök, nyersanyag, egyéb ráfordítások) megtételében. Ösztöndíjprogramok Ezeket helyi szinten lehet létrehozni a közép-vagy felsőfokú oktatás területén. A programokat a rászorultságot és érdemeket ötvöző hibrid modell kereteiben lehet elérhetővé tenni az olyan kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű tanulók számára, aki megfelelnek bizonyos teljesítménykövetelményeknek. A felsőoktatásban az ösztöndíjak fedezhetik a tandíjat és/vagy megélhetési költségeket.

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 25

5/11/15 3:49 PM

2.3 Kockázatcsökkenés a tényleges és fenntartható eredmények elérése érdekében

A BEAVATKOZÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

A helyi tervezőknek fel kell tárniuk a beavatkozások eredményességével és fenntarthatóságával kapcsolatos esetleges kockázatokat, amelyeket a tevékenységek tervezése során figyelembe is kell venniük.

A hatékonyság érdekében a beavatkozásoknak a gyenge eredmények alapvető okait kell megcélozni. Ez nem csak az infrastruktúra és a szolgáltatások minőségének és kiterjedtségének javítását jelenti, hanem azoknak az akadályoknak a megszüntetését is, amelyek miatt a felhasználók nem veszik igénybe ezeket a lehetőségeket. Minden intézkedés megtervezése során fel kell tehát tenni a kérdést: „El fognak jönni, ha kiépítjük?” A keresleti oldalon akadályt jelent a felhasználók tájékozatlansága és kapacitása, a megfizethetőség és az alternatív költségek, valamint a társadalmi normák és kockázatok (biztonság, méltóság, jó hírnév stb.). Mindezen tényezőket fel kell mérni és figyelembe kell venni. Számos roma közösségre jellemző a nagyfokú elszegényedés: az új infrastruktúra vagy szolgáltatások kiépítése önmagában nem szükségszerűen eredményezi azok igénybevételét. Ha az emberek nem ismerik a szolgáltatások előnyeit vagy azok túl költségesek számukra, akkor nem fogják igénybe venni őket. Hiába ajánlanak egy szolgáltatást ingyen, ha túl magasak a tranzakciós vagy alternatív költségek (például a közlekedés költsége, a jövedelemtermelésre vagy a családra fordított idő csökkenése), az emberek dönthetnek úgy, hogy nem veszik azt igénybe. Az is előfordulhat, hogy az emberek azért nem vesznek igénybe egy szolgáltatást, mert tartanak attól, hogy

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 26

a szolgáltatók rosszul bánnak velük vagy megalázzák őket. Számos esetben a beavatkozások tervezése során a kezdeti finanszírozáson túl nem veszik kellő mértékben figyelembe a működtetési kérdéseket és a fix (üzemeltetési és karbantartási) költségeket, így az eredmények nem lesznek fenntarthatók. A beavatkozásokkal együtt meg kell tervezni egy megvalósítható kilépési stratégiát is. Egy beavatkozás fenntarthatóságának hatékony javításához jó alapot nyújthatnak a meglévő kormányzati programok. A szolgáltatóknak gyakran akkor is további nehézségekkel kell szembenézniük, ha marginalizált közösségekben működnek. Ilyen esetekben magas karbantartási és üzemeltetési költségek mellett alacsony megtérülési arány várható. Ez elrettentheti a szolgáltatókat és a közműszolgáltatókat attól, hogy—különösen az uniós finanszírozás megszűnését követően is—folytassák működésüket ezeken a területeken. Ezeket a kockázatokat azonban csökkenteni lehet, ha olyan létező programokra építenek, amelyek az uniós finanszírozás nélkül is bizonyítottan fenntarthatók. Emellett a már működő programok felhasználása költséghatékony is, hiszen lehetővé teszi a költségek és a szakértelem megosztását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy könnyebb úgy biztosítani a hatékony és folyamatos oktatási, egészségügyi és napközbeni ellátással kapcsolatos szolgáltatásokat, ha azokat már integrálták az önkormányzat, az állam vagy a járás fennálló szociális szolgáltató rendszerébe. 26

5/11/15 3:49 PM

A 2. táblázat olyan kérdéseket tartalmaz, amelyek már az előkészületi szakaszban segítséget nyújtanak a helyi önkormányzatoknak egy adott beavatkozás potenciális hatékonyságának és fenntarthatóságának megítélésében. A táblázat minden egyes kockázattípus esetében javaslatokat tesz olyan lehetséges kockázatcsökkentő

tevékenységekre, amelyeket be lehet építeni magába a beavatkozásba. Ezek azonban csak példák a rendelkezésre álló lehetőségekre. A helyi környezetet és az adott beavatkozást megvizsgálva az önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy más alternatív beavatkozást választanak, amely jobb megoldást kínál a kockázatok kezelésére.

2 táblázat. A beavatkozás eredményességének és fenntarthatóságának biztosítása Kérdés

Megoldás

Példák

A célcsoport ismeri a beavatkozást? Tájékoztatták őket a megvalósítandó tevékenységekről és értik azokat?

A beavatkozási ciklus korai szakaszában tájékoztatás nyújtása a beavatkozásról (a tevékenységekről, a célokról, a helyszínről, az időzítésről, a költségekről, a szociális és a környezetre gyakorolt hatásokról) és a részvétel népszerűsítése.

••Tájékoztató kampányok ••Nyilvános konzultáció

A célcsoport tudatában van a beavatkozás nyújtotta tevékenységek, a szolgáltatások vagy létesítmények igénybevételéhez kapcsolódó előnyöknek? Tudják az emberek, hogy a tevékenységek, szolgáltatások vagy létesítmények milyen segítséget tudnak nyújtani nekik?

Tájékoztatás az egyes tevékenységek, szolgáltatások vagy létesítmények igénybevételének előnyeiről.

••Tájékoztató kampányok ••Közösségi szociális

A nem célcsoportba tartozók (például nem romák) hallottak a beavatkozásról? Tájékoztatták őket a megvalósítandó tevékenységekről és értik azokat?

••Tájékoztató kampányok ••Nyilvános konzultáció

(beleértve a közösségi szociális munkásokon keresztül történő konzultációkat)

munkások és mediátorok információs tevékenysége

(beleértve a közösségi szociális munkásokon keresztül történő konzultációkat)

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 27

5/11/15 3:49 PM

A BEAVATKOZÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

2 táblázat. A beavatkozás eredményességének és fenntarthatóságának biztosítása

Kérdés

Megoldás

Példák

A célcsoport tagjai ki tudják fizetni a beavatkozás nyújtotta szolgáltatás vagy létesítmény igénybevételét?

A szolgáltatások megfizethetővé tétele a célcsoport számára. A szolgáltatások és létesítmények fenntartható karbantartása és üzemeltetése biztosításához általában felhasználói díj szedésére van szükség. Azonban ha a felhasználóknak nehézséget jelent a díj megfizetése, meg kell oldani a díjak csökkentését vagy segítséget kell nyújtani a felhasználóknak abban, hogy ki tudják fizetni. Mindez megoldható a kezdeti befektetések, üzemeltetés és fenntartás költségeinek csökkentésével, valamint úgy, hogy segítséget nyújtanak a népességnek jövedelmük növelésében. A támogatott díjtételek meghatározása is egy lehetőség, azonban a fenntarthatóság érdekében biztosítani kell a következetes finanszírozási forrást. A célzott támogatások általában költséghatékonyabbak a mindenkinek járó támogatásoknál.

••A helyi munkaerő bevonása

Ha a beavatkozás által nyújtott szolgáltatást vagy létesítményt egy csoport együtt veszi igénybe vagy azt közösen kell működtetniük (például egy vízi-közmű társaságot vagy egy szomszédsági egyesületet), rendelkezik-e a közösség a kellő szervezeti kapacitással a szükséges tevékenységek közös véghezviteléhez?

A helyi lakosság kapacitását növelni lehet annak érdekében, hogy közösen tudják fenntartani és üzemeltetni a szolgáltatást vagy a létesítményt. A szolgáltatásokkal kapcsolatos tulajdonosi szemlélet kialakítására és intenzívebbé tételére irányuló tevékenységekben való részvételt lehet

••Technikai segítségnyújtás

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 28

a projekttevékenységekbe, például az infrastruktúra modernizálásába, ami ideiglenes munkahelyeket teremt és a későbbi munkavállaláskor alkalmazható készségeket is fejleszti. ••A helyi célcsoport képzése, hogy a jövőben alkalmazni lehessen őket a szolgáltatás vagy létesítmény üzemeltetésére és fenntartására. ••Munkahely-és jövedelemteremtő beavatkozások, például szakképzés, álláskereséshez nyújtott támogatás, szakmai gyakorlat megkönnyítése és második esélyt kínáló oktatási programok. ••Segítségnyújtás abban, hogy az emberek hozzájussanak azokhoz a szociális ellátásokhoz, amelyekre jogosultak.

és jogi támogatás a felhasználói szervezetek és bizottságok létrehozásához és működtetéséhez ••Moderátorok, animátorok, mediátorok és szociális munkások alkalmazása találkozók szervezésében való segítségnyújtásra és a döntéshozatal elősegítésében

5/11/15 3:49 PM

2 táblázat. A beavatkozás eredményességének és fenntarthatóságának biztosítása Kérdés

Megoldás

Példák

támogatni és el lehet várni a szolgáltatók elszámoltathatóságát. A szülők részvétele az iskolai tevékenységekben a szülői munkaközösségen keresztül például javíthatja a gyermekek iskolai teljesítményét és hozzá segítheti a szülőket ahhoz, hogy részt vegyenek a közösség életében. A szociális munkásoknak és mediátoroknak szintén szerepe lehet abban, hogy a helyi közösségek meg tudják fogalmazni igényeiket.

••A fogyasztói szervezetek

A célcsoport biztonságosan és számára megfelelő időben és költségen igénybe tudja venni a szolgáltatást vagy létesítményt? Biztonságban érzik magukat, amikor megérkeznek?

Javítani lehet a szolgáltatás vagy létesítmény hozzáférhetőségét és biztonságát.

••Megfizethető közlekedés

(Folytatás az elözö oldalról)

és bizottságok képzése (például a könyvelés, az alapvető pénzügyi jártasság és a döntéshozatali folyamatok területén)

(például buszjáratok) biztosítása a szolgáltatás vagy a létesítmény megközelítéséhez ••Mobil szolgáltatások (például mobil klinikák) biztosítása, hogy a szolgáltatások közelebb legyenek a családokhoz ••Közbiztonsági intézkedések (például közvilágítás, közösségi járőrök, zárt láncú televízióhoz—CCTV—való kamerák) bevezetése

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 29

5/11/15 3:49 PM

A BEAVATKOZÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

2 táblázat. A beavatkozás eredményességének és fenntarthatóságának biztosítása Kérdés

Megoldás

Példák

A célcsoportnak lesz ideje igénybe venni a szolgáltatást vagy létesítményt? A felhasználóknak fel kell áldozniuk a jövedelemtermelő tevékenységüket annak érdekében, hogy igénybe vegyék a szolgáltatást vagy létesítményt? A szolgáltatást vagy létesítményt az év, hét vagy nap olyan időpontjában lehet igénybe venni, ami megfelel a célközönségnek?

A szolgáltatás vagy létesítmény a célcsoport számára megfelelő időpontokban álljon rendelkezésre.

••A nyitva tartás illeszkedjen

A célcsoport zavartalanul érzi magát a szolgáltatás vagy létesítmény igénybe vétele során? A méltóságukat és jó hírüket megvédik?

Fejleszteni kell a szolgáltatók kulturális érzékenységét.

••Kulturális kompetencia

A célcsoport tagjai rendelkeznek a beavatkozás által nyújtott szolgáltatásokhoz, létesítményekhez vagy ingatlanokhoz való jogosultsághoz szükséges hivatalos dokumentumokkal (például személyi azonosító igazolvánnyal, hivatalos lakcím-vagy tulajdonosi igazolással)?

Elő kell segíteni, hogy a célcsoportok tagjai kiváltsák személyi azonosító igazolványukat és regisztráltassák tulajdonjogaikat annak biztosítása érdekében, hogy a befektetések a javukat szolgálják, különösen az informális közegekben.

••A személyi azonosító

2 9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 30

a célcsoport életmódjához (meghosszabbított nyitvatartási időre lehet szükség) ••A szolgáltatások csoportosítása a megközelítésükhöz szükséges idő csökkentése érdekében (például a koragyermekkori ellátás összekapcsolása a szülőknek szóló szakképzéssel vagy egész életen át tartó képzési programmal, hogy a szülők részt tudjanak venni a képzésen, míg a gyermekek koragyermekkori nevelésben részesülnek)

képzés a szolgáltatók (például tanárok, egészségügyi szolgáltatók, rendőrök) számára ••Szociális munkások és mediátorok alkalmazása

igazolványok és a tulajdonjogok (például a hivatalos tulajdonjogok hiánya esetén a birtoklást igazoló dokumentum) hivatalos kiadásának proaktív támogatása

5/11/15 3:49 PM

2 táblázat. A beavatkozás eredményességének és fenntarthatóságának biztosítása Kérdés

Megoldás

Példák

A beavatkozás jogosultjai egy homogén csoport tagjai, amelyben nincsenek felhalmozott sérelmek, vagy kíséri bizalmatlanság a csoportot?

Szükséges a kibékülés, kölcsönös megértés és bizalom kialakulásának elősegítése, valamint a sokszínűséghez való alkalmazkodás és annak elfogadása.

••Együttműködésen

alapuló tevékenységek, például egy közösségi létesítmény fenntartásával kapcsolatos felelősségek megosztása ••Szabadidős tevékenységek, amelyek összehozzák az embereket ••Hátrányos megkülönböztetés ellenes kampányok

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 31

5/11/15 3:49 PM

bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

3 bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 32

5/11/15 3:49 PM

3.1 A helyi közösségek bevonása CC

A helyi közösségekkel folytatott konzultációk hozzájárulhatnak a beavatkozások támogatottságának fokozásához. Számos különféle konzultációs módszer áll rendelkezésre ahhoz, hogy a közösség tagjaitól információkat és tanácsot kérjenek. Az polgári visszacsatolási mechanizmusok segítenek a helyi közösséggel vagy kedvezményezett csoporttal folytatott kommunikáció csatornáinak fenntartásában.

A közösség konzultációk és polgári visszacsatolási mechanizmusok segítségével történő bevonása javíthatja a beavatkozások hatékonyságát. Ezek lehetővé teszik a jogosultak és a közösség egyéb tagjai számára, hogy információikat és nézeteiket megosszák a beavatkozások tervezőivel és megvalósítóival. Az eredményes bevonás:

••javítja a beavatkozás fókuszálását és tervezését;

••javítja a közösség tagjainak

tájékozottságát, a beavatkozás birtoklásának érzését és előnyeinek kihasználását; valamint

••javítja a helyi önkormányzatok

elszámoltathatóságát és teljesítményét és csökkenti a csalás és a korrupció kockázatát.

A helyi közösség tagjainak részvétele elengedhetetlen az integrált beavatkozások sikeréhez, mert ők azok, akik tisztában vannak azzal, hogy mire és miért van szükség, milyen akadályok léteznek, mit lehet tenni, mit tudnak kifizetni a felhasználók és mi az, amit fenn lehet tartani hosszabb távon is. A részvétel erősíti a beavatkozások tulajdonlásának érzését és relevanciáját, mert meghatározza az érintett felek prioritásait és bizonyítja, hogy képesek

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 33

üzemeltetni és karbantartani a szolgáltatásokat. Emellett a képessé tevés révén hozzájárul a hátrányos helyzetű roma közösségek társadalmi befogadásához. A nem roma közösségek részvétele is létfontosságú a beavatkozások támogatottságának megszerzésében, a romák stigmatizálásának elkerülésében, valamint a romák és nem romák kölcsönös érdekeken alapuló együttműködésének elősegítésében. A helyi önkormányzatoknak egyaránt be kellene vonni a közösség tagjait a beavatkozások előkészületeibe és megvalósításába. A közösség tagjai a beavatkozás beindulását követően is fenntarthatják aktivitásukat a részvételen alapuló nyomon követés és értékelés révén. Lásd még a 3.5, „A beavatkozások nyomon követése és értékelése a közösséggel együttműködésben” című fejezetet (51. oldal). „A közösség tagjai” alatt a különféle helyi érintett felek értendők, köztük a közvetlen és közvetett kedvezményezettek és mindenki, akit érint vagy érdekel a beavatkozás. Az alábbi keretes részben bemutatott ROMACT program szintén segítséget nyújthat a helyi önkormányzatoknak a közösség tagjainak bevonásában.

5/11/15 3:49 PM

bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

A ROMACT program segítheti abban a helyi önkormányzatokat, hogy a romák szükségleteinek felmérése érdekében átfogó folyamatot alkalmazzanak; dolgozzanak ki és valósítsanak meg olyan célzott intézkedéseket, terveket és projekteket, amelyek ezekkel a szükségletekkel foglalkoznak; valamint hogy a romák integrációjával kapcsolatos igényeket beillesszék a többségi szakpolitikákba. A helyi önkormányzatok azzal kezdik a munkát, hogy megállapítják a helyi roma közösség marginalizálódásának

gyökereit és felmérik, hogy mit kell tenni. Ezt az önkormányzat helyi fejlesztési akciótervének részét képező folyamatot a Roma Közösségi Akciócsoport (KACS) által képviselt helyi roma közösséggel partnerségben valósítják meg. A KACS olyan helyi romákból áll, akik elkötelezettséget éreznek aziránt, hogy vállalják a közösségükkel való konfrontálódást és készek a helyi önkormányzattal való párbeszédre. A KACS a helyi önkormányzat tárgyalópartnere. www.coe-romact.org

Változatos konzultációs módszerek alkalmazása A konzultációs folyamat segítségével be lehet azonosítani a különböző érdekeket azzal a végső céllal, hogy egy olyan jól megalapozott stratégiát vagy projektet dolgozzanak ki, amelyet jó eséllyel támogat és megvalósít a megcélzott kedvezményezett csoport. A konzultációk elsődleges feladata a tájékozódás, valamint a közösség tagjai tanácsának és véleményének kikérése. Emellett lehetőséget nyújthatnak arra is, hogy a rendelkezésre álló információkat megosszák a közösség tagjaival. A célcsoport függvényében a konzultációs folyamatok számos különböző módon valósíthatók meg. Ha sokféle érintett felet—

például közvetlen kedvezményezetteket, szakértőket, civil szervezeteket és magánszektorbeli partnereket—kell bevonni, hasznos lehet a többféle különböző konzultációs módszer alkalmazása. A költségvetés és az idő korlátai behatárolhatják a rendelkezésre álló lehetőségeket, ezért már időben figyelembe kell venni őket a konzultációs folyamatokra rendelkezésre álló források optimális kiaknázása érdekében. A 3. táblázat alkalmazható konzultációs módszereket és formákat mutat be. Ezen konzultációk megszervezésére és vezetésére képzett segítőket, szociális munkásokat vagy közösségi mediátorokat lehet alkalmazni.

3 táblázat. Alternatív megoldások a helyi közösségekkel folyatott konzultációra Forma

Leírás

Célcsoport

Nyilvános visszacsatolás véleménynyilvánítás segítségével

A közösséget fel lehet kérni a véleménynyilvánításra. A felhívásnak tartalmaznia kell a vélemény benyújtásának egyszerűen kivitelezhető módját (például e-mail, közösségi média, levél vagy telefon) és egy ésszerű benyújtási határidőt. A benyújtott véleményekre a projekt tervezői és megvalósítói reagálnak. Ezt követően vélemények és válaszok összefoglalóját is közzé kell tenni: például a véleményeket és a válaszokat heti vagy kétheti rendszerességgel

A szándékolt roma kedvezményezettek, és adott esetben egyéb érintett felek, például a szomszédos (nem roma) közösségek és a helyi önkormányzat.

3 9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 34

5/11/15 3:49 PM

3 táblázat. Alternatív megoldások a helyi közösségekkel folyatott konzultációra Forma

Leírás

Célcsoport

(Folytatás az elözö oldalról)

Nyilvános a közösség tagjai és a célcsoport számára visszacsatolás hozzáférhető fórumokon, valamint jól ismert véleménynyilvánítás weblapokon is nyilvánosságra lehet hozni. segítségével Interjúk

Az interjúnak az a célja, hogy kiderítse az érintett felek véleményét a projekt szempontjából fontos kérdésekben, és történhet telefonon vagy személyesen.

A roma közösség meghatározó szószólói vagy vezetői.

Műhelymegbeszélések

A tervezett vagy folyamatban lévő beavatkozással kapcsolatos fontos kérdésekben megbeszélést vagy megbeszélés sorozatot lehet szervezni. A megbeszélések jelenthetnek egy adott kérdés köré szervezett közös gondolkodást (brainstorming), foglalkozhatnak korábbi kihívások és eredmények elemzésével, jövőbeli forgatókönyvek felvázolásával vagy a tevékenységek és tervezett eredmények megismerésének elősegítésével.

A szándékolt roma kedvezményezettek, és adott esetben egyéb érintett felek, például a szomszédos (nem roma) közösségek és a helyi önkormányzat.

Közösségi találkozó vagy megbeszélés a városházán

A nagyszabású fórumok vagy közösségi találkozók alkalmasak arra, hogy a közösségi tagok nagyobb csoportjának nyújtsanak átlátható módon tájékoztatást. Az ilyen eseményekre alaposan fel kell készülni annak érdekében, hogy a beszélgetés ne térjen el az eredeti témájától. Jól megtervezett és egyértelműen közzétett eljárásra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy minden résztvevő el tudja mondani a véleményét a konzultáció során.

A szándékolt kedvezményezettek, és adott esetben egyéb érintett felek, például a szomszédos (nem roma) közösségek és a helyi önkormányzat.

E-megbeszélés

A webalapú megbeszélések történhetnek e-mail listák, blogok vagy weblapok segítségével. Ennek a konzultációs formának az előnye, hogy alacsonyak a költségek, a potenciálisan elérhető emberek száma viszont magas. A hátránya azonban az, hogy előfordulhat, hogy kizárja a célcsoportnak azokat a tagjait, akiknek korlátozott internet hozzáférése van vagy egyáltalán nincs is, illetve alig vagy egyáltalán nem rendelkeznek számítógépes ismeretekkel. Következésképpen a legjobb megoldás az, ha az elektronikus megoldásokat az egyéb konzultációs módszerek kiegészítéseként alkalmazzák.

A nyilvánosság és a szándékolt roma kedvezményezettek, egyéb érintett felek és/vagy szakemberek.

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 35

5/11/15 3:49 PM

bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

3 táblázat. Alternatív megoldások a helyi közösségekkel folyatott konzultációra

Forma

Leírás

Célcsoport

A közösségi szociális munkásokon keresztül folytatott folyamatos kommunikáció

A helyszínen folyamatosan jelen lévő közösségi szociális munkások sokat tehetnek a közösség tagjai, a szociális szolgáltatók, a helyi önkormányzatok és az egyéb szereplők közötti mindennapos kommunikáció elősegítéséért. A közösség tagjaival folytatott aktív és folyamatos párbeszéden keresztül a szociális munkások hozzáférhetnek a legfrissebb információkhoz a fennálló infrastruktúráról, szolgáltatásokról és fejlesztési lehetőségekről.

A nyilvánosság és a szándékolt roma kedvezményezettek, valamint egyéb érintett felek, például a szomszédos (nem roma) közösségek és a helyi önkormányzat.

polgári visszacsatolási mechanizmusok kidolgozása A beavatkozás megvalósítása során létfontosságú, hogy legyenek olyan csatornák, amelyeken keresztül a helyi közösség tagjai visszajelezhetnek. Mindez megvalósítható egy hatékony polgári visszacsatolási mechanizmus (PVM) kidolgozásával. A jól megtervezett és kivitelezett PVM a beavatkozással és annak célkitűzéseivel kapcsolatos ismeretek terjesztése révén fokozza a beavatkozás eredményességét. Ha a helyi önkormányzatnak eljuttatják a gyakorlati javaslatokat, panaszokat és sérelmeket, ez lehetővé teszi számukra, hogy javítsák elszámoltathatóságukat, átláthatóságukat és a kedvezményezettekkel való kapcsolattartásukat, valamint hogy felmérjék belső szervezeti folyamataik hatékonyságát. A PVM emellett hozzájárulhat a visszaélések és a korrupció megakadályozásához és a projekttel kapcsolatos egyéb kockázatok csökkentéséhez. A PVM-nek hat központi elve van: 1. Méltányosság A panaszokat és sérelmeket bizalmasan, átláthatóan és részrehajlás nélkül kezelik. 2. Objektivitás és függetlenség A PVM a tisztességes, tárgyilagos és pártatlan bánásmód biztosítása érdekében valamennyi érintett féltől függetlenül működik.

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 36

3. Egyszerűség és hozzáférhetőség A panaszok benyújtásának és a beavatkozás kérelmezésének folyamata egyszerű, a polgárok számára könnyen érthető. A PVM valamennyi, akár a távoli területeken élő, érintett fél rendelkezésére áll, függetlenül anyanyelvüktől, iskolázottságuktól és jövedelemi szintjüktől. 4. Reakcióképesség és hatékonyság A PVM-et a panaszok fogadására és kezelésére dolgozták ki. A panaszokat, sérelmeket és javaslatokat kezelő személyzetet arra képezték ki, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak. 5. Gyorsaság és arányosság Az összes panaszt, sérelmet és javaslatot, legyen az egyszerű vagy összetett, a lehető leggyorsabban iktatni kell és reagálni kell rá. Gyors, eredményes és helyénvaló fellépésre van szükség. 6. Részvételi és társadalmi befogadás. Valamennyi érintett felet, beleértve a médiát, arra bátorítanak, hogy a sérelmeket és a javaslatokat hozzák a helyi önkormányzatok tudomására. Külön figyelmet kell annak biztosítására fordítani, hogy a szegények és a marginalizált csoportok hozzáférjenek a PVM-hez.

A hatékony PVM kidolgozásának alapvető lépéseit a 4. táblázat foglalja össze. 36

5/11/15 3:49 PM

4 táblázat. A hatékony polgári visszacsatolási mechanizmus kidolgozása A már létező eljárások A legtöbb ország rendelkezik formális kormányzati feldolgozása és eljárásokkal, amelyek meghatározzák a sérelmekre vonatkozó átvétele jogorvoslattal, valamint a polgárok és a helyi önkormányzatok közti vitarendezéssel kapcsolatos hatásköröket. Amennyiben lehetséges, az önkormányzatoknak ezekre a már létező eljárásokra kell építeni a PVM-et. A felhasználók számának felmérése és a szükséges források megteremtése

A PVM tervezésébe és költségvetésébe beillesztendő—emberi, pénzügyi és technológiai—források meghatározása érdekében fontos annak felmérése, hogy várhatóan hányan fogják igénybe venni a PVM-et.

A polgárok visszacsatolásának, beleértve a panaszokat és a sérelmeket, kezelését szabályozó szabványos működési eljárások és folyamatábrák kidolgozása

A hatékony PVM-nek—alsó hangon—tartalmaznia kell a panaszok jogorvoslatára vonatkozó eljárások leírását. A folyamatábrák hatékony eszközei lehetnek annak ábrázolására, hogy hogyan valósul meg polgári visszacsatolási folyamat.

A PVM-alapelvek kidolgozása és közzététele

A PVM átfogó sikerének kulcsa a szervezeti elkötelezettség. Az elkötelezettség megerősítése érdekében a helyi önkormányzatoknak nyilatkozni kell, hogy szívesen veszik a panaszokat, melyekhez a fejlődés lehetőségeként viszonyulnak, valamint közzé kell tenniük a PVM-re vonatkozó intézkedést. Az intézkedés jellemzően akkor hatékony, ha tartalmazza az alapvető útmutatásokat, a benyújtható sérelmek és panaszok tárgykörét és típusait, valamint a panaszok kezelésével kapcsolatos teljesítményszabványokat.

Az polgári visszacsatolásra vonatkozó hatáskörök meghatározása és a személyzet kiképzése a panaszok kezelésére

Az önkormányzatokat kellő kapacitással kell ellátni ahhoz, hogy megvalósítsák a PVM-et. A személyzetet ki kell képezni a panaszok és sérelmek kezelésére, valamint a PVM jelentőségéről is tájékoztatni kell őket. A polgároknak is lehet képzést nyújtani, hogy maguk is tudjanak visszacsatolási tevékenységeket végezni. Például a közösség néhány tagját ki lehet jelölni arra, hogy kapcsolattartóként eljuttassák a panaszokat a megfelelő felekhez és/vagy a sérelmek orvoslására érdekében megtegyék a kezdő lépéseket. A kapcsolattartókat demokratikusan kell megválasztani, és feladatuk ellátására ki kell képezni őket.

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 37

5/11/15 3:49 PM

bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

4 táblázat. A hatékony polgári visszacsatolási mechanizmus kidolgozása A polgárok ösztönzése Még a legjobban kidolgozott PVM sem működik eredményesen, a PVM használatára ha a polgárok nem ismerik és nem tudják, hogy működik. Fontos tehát, hogy tájékoztató anyagok készüljenek a PVMről, amelyek tartalmazzák annak folyamatait, a különböző panasztípusok benyújtásának módját (milyen szinten, melyik ügyintézőnek), a szolgáltatási szabványokat és egyéb vonatkozó információkat. Alapfeltételként közzé kell tenni az polgári visszacsatolási eljárás módját, valamint a kapcsolattartó telefonszámot vagy e-mail címet, amelyen keresztül a panaszokat be lehet nyújtani. Ezeket az információkat jól láthatóan és könnyen hozzáférhető helyen ingyen kell rendelkezésre bocsátani. Fontos annak biztosítása, hogy ezek az információk eljussanak a legkiszolgáltatottabb célcsoport-tagokhoz is.

Példák a polgári visszacsatolási mechanizmusra A beavatkozás terveinek elkészültét követően a közösség tagjait egyértelműen és pontosan tájékoztatják az intézkedésről, annak várt hatásairól, valamint a negatív hatások csökkentésére vonatkozóan javasolt stratégiákról. Ezeket az információkat jól láthatóan, könnyen hozzáférhető helyen és a közösség tagjai ingyenesen teszik közzé. A polgári visszacsatolási eljárás módját, valamint a panaszok benyújtására szolgáló kapcsolattartó telefonszámot vagy e-mail címet szintén jól láthatóan kihelyezik. Az érintett személyek a folyamat bármely szakaszában közvetlenül a kijelölt munkatársaknak nyújthatják be panaszaikat. Ebből a célból a nyilvánosság rendelkezésére bocsátanak egy kijelölt telefonszámot, egy e-mail címet, egy postai címet és egy panaszládát. A helyi önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a panasz vagy sérelem benyújtását követően három napon belül peren kívüli megoldást találjon. Amennyiben egy panaszra nincs megoldás, a helyi önkormányzat összehívja a polgári visszacsatolással foglalkozó bizottságot, amely (a) a helyi önkormányzat képviselőiből, (b) a szerződő felekből/szolgáltatókból, valamint a közösség képviselőiből áll. A bizottság megvizsgálja az ügyet és két héten belül megoldást kínál. Amennyiben az esetet nem oldják meg a polgári visszacsatolással foglalkozó bizottság szintjén, azt bármelyik fél tovább viheti a nemzeti szintű hatósághoz (adott esetben például az irányító hatósághoz) vagy a bíróságra.

3 9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 38

5/11/15 3:49 PM

3.2 A roma közösségek területi szegregációja elleni küzdelem CC CC

A deszegregációt és a szegregációmentességet meg kell különböztetni. Szegregált környezetben a deszegregációs és a szegregációmentes megközelítést alkalmazó intézkedéseket egyaránt lehet támogatni. A projekteknek meg kell akadályozni a hátrányos helyzetű roma közösségek további koncentrációját vagy fizikai elszigetelődését.

A romák területi vagy lakóhely szerinti szegregációja az alapvető infrastruktúrához, szociális szolgáltatásokhoz és gazdasági lehetőségekhez való hozzáférés megnehezítése révén gyakran állandósítja marginalizációjukat. A szegregált lakónegyedek gyakran folyamatosan bővülnek, mivel a fiatal felnőttek új generációi is ott maradnak és ott alapítanak családot. Sokan közülük nem találnak lehetőséget arra, hogy a szegregált területeken kívül vegyenek részt a szociális és gazdasági életben, ami azt is jelenti, hogy a szegregáció generációkról generációkra öröklődik. A romák lakhatási körülményeinek javítására irányuló egyes intézkedések is eredményezhetik a szegregáció fokozódását. Például előfordulhat az, hogy a roma családokat egy informális telep rossz körülményei közül áttelepítik egy csak roma családoknak otthont adó új, szociális lakásokból álló blokkba. Mindez javíthatja ugyan a lakhatási körülményeiket, azonban

ezzel együtt további koncentrálódáshoz és a társadalomtól való fizikai elszigetelődéséhez vezethet. Az ilyen intézkedések hosszú távon káros hatással lehetnek a roma családok életére, mi több, az is előfordulhat, hogy a jobb lakhatási körülményeket nem lehet fenntartani, mert a szegregáció hátráltatja a lakók szélesebb körű gazdasági és szociális tevékenységekben való részvételét. Ez a fejezet a romák területi vagy lakóhely szerinti szegregációjával foglalkozik, ami azt jelenti, hogy a romák és a nem romák egymástól fizikailag elválasztva, különböző lakónegyedekben élnek. Ezt a jelenséget el kell különíteni a szolgáltatás, oktatás vagy egészségügy területén tapasztalható szegregációtól. Noha a területi szegregáció eredményezheti a szolgáltatásokban tapasztalható szegregációt, annak nem mindig ez az oka, illetve a szolgáltatásban (például az oktatásban) tapasztalható szegregáció megszüntetéséhez nincs feltétlenül szükség a területi szegregáció megszüntetésére.

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 39

5/11/15 3:49 PM

bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

Mi a különbség a deszegregáció és a szegregációmentesség között?

A deszegregáció a szegregáció megszüntetését jelenti. Olyan fellépés vagy folyamat, amely felszámolja két csoport– például a romák és a nem romák—között a fennálló elkülönülést. Ha a hátrányos helyzetű romák például egy elszigetelt környéken élnek és korlátozott mértékben tartanak kapcsolatot nem romákkal, a deszegregáció azt jelenti, hogy lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a romák nem roma szomszédok között éljenek vagy a roma gyermekek egy iskolába járjanak a nem roma gyermekekkel. Az előbbi területi deszegregációt jelent, míg az utóbbi a szolgáltatásnyújtás deszegregációját.

hogy az egyes háztartásoknak nyújtsanak segítséget abban, hogy integrált környékre költözzenek.

A területi deszegregáció történhet a lakónegyed vagy az egyes háztartások szintjén. Az első esetben az egész lakóövezet deszegregációja a cél, például egy informális telep felszámolása és a lakók vegyes környékekre történő áttelepítése révén, míg a második esetben a cél az,

A szegregációmentesség azt jelenti, hogy a beavatkozások megvalósítása nem eredményezhet szegregációt vagy nem erősítheti meg a már létező szegregációt. Példának okáért egy adott beavatkozás irányulhat egy alapvető szolgáltatás (például az ivóvíz-szolgáltatás) szegregált területre szegregációmentes alapokon— azaz a romák koncentrációjának és elszigeteltségének fokozása nélkül—történő kiterjesztésére. A szegregációmentes szemlélet önmagában nem eredményezi a területi deszegregációt, amelyhez más típusú beavatkozáscsomagra van szükség. Azonban mindkét megközelítés—azaz a deszegregáció és a szegregációmentes szemlélet—hozzájárulhat a szegregált környéken élő emberek életkörülményeinek javításához.

A területi deszegregáció elősegítése rövid és hosszú távú lépések segítségével A deszegregáció nem a végső célt jelenti, hanem eszköz a marginalizált csoportok szolgáltatásokhoz, piacokhoz és területekhez való hozzáférését akadályozó tényezők megszüntetésére, hozzásegítve a közösség tagjait képességeik fejlesztéséhez és lehetőséget teremtve számukra a társadalomba való beilleszkedésre. Az eredményes és fenntartható deszegregáció azzal kezdődik, hogy az embereket (romákat vagy nem romákat) fizikailag áttelepítik, hogy vegyes, integrált lakókörzetek jöjjenek létre. Azonban ahhoz, hogy a deszegregáció elérje céljait, a fizikai áttelepítésen túl sokkal többre van szükség. Ha az eredetileg szegregáltan élő roma közösséget és a környező nem roma társadalmat nem készítik fel arra, hogy egymás szomszédságában éljenek, nagy valószínűséggel mindkét csoport számára nehézségeket fog okozni a változáshoz való alkalmazkodás. Emellett az áttelepítés a romák megélhetését is

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 40

veszélybe sodorhatja, mert akadályozhatja a már működő szociális hálókhoz és jövedelemforrásokhoz való hozzáférésüket. Mindkét fentebb leírt esetben előfordulhat, hogy a deszegregáció nem éri el céljait, sőt, nem kívánatos hatásai lesznek. A beavatkozás folyamata során a deszegregáció megvalósításához ezért a különböző szektorokban integrált, puha (szolgáltatásalapú) és kemény (infrastrukturális beruházás-alapú) intézkedéseket ötvöző megközelítési módokat kell alkalmazni. Egyes intézkedések csak hosszú és költséges folyamatok során valósítható meg, ezért elengedhetetlen a jól átgondolt tervezés. Az alábbiakban azok a kulcsfontosságú elemek olvashatók, amelyeket figyelembe kell venni a deszegregációval kapcsolatban. A tudatosság növelése és konzultáció A deszegregációban érintett romák és nem romák számára egyaránt fontos,

5/11/15 3:49 PM

A kulturális kompetencia fejlesztése és a diszkrimináció elleni küzdelem Az évtizedekre visszanyúló szegregáció akadályozzák a romák és nem romák közti kapcsolatot és kommunikációt. A különböző szokások, előítéletek és körülmények mindkét csoport számára megnehezítik a másik megértését és elfogadását. A különbségek félreértéseket, bizalmatlanságot és kölcsönös rosszallást eredményezhetnek, ami feszültséget és konfliktusokat kelt és egyes esetekben diszkriminációhoz vezet.

hogy még a folyamat megkezdése előtt tájékoztatást kapjanak. A legtöbb esetben fokozza a beavatkozás támogatottságát, ha az emberek megértik, hogyan történik a deszegregáció és melyek a megvalósítandó célok. Az információ hiánya fokozhatja az aggodalmat, a bizonytalanságot és a gyanút, ami ellenállást szülhet. A deszegregáció nem lesz sikeres, ha az érintett felek nem értik meg annak előnyeit és nem támogatják. A tudatosság növelése és a konzultáció tehát elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az érintett feleket folyamatosan tájékoztassák, ők pedig visszacsatolást adjanak, részt vállaljanak, és érezzék, hogy a folyamat hozzájuk tartozik. A támogató szociális hálók megőrzése Egy áttelepített roma család esetében felmerül annak kockázata, hogy megszakadnak a régi lakóhelyükön más roma családokkal fenntartott pozitív szociális kapcsolatok. Számos roma család van, amely kiterjedt, kölcsönösségre épülő, családi és baráti kapcsolatokból álló hálót ápol és ilyenben dolgozik: ez a szociális kapcsolatrendszer a nehéz időkben biztonsági háló is egyben. Ha azonban ez a kapcsolati háló megszűnik, növekszik a háztartások kiszolgáltatottsága a jövedelemkiesés vagy egészségügyi problémák okozta traumák idején. A deszegregáció megvalósítása során fontos az, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a meglévő kapcsolati hálók sérülését és segítsék az új kapcsolatok kiépítését. Számos esetben a romák többségi szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása részben helyettesíteni tudja a kölcsönösségen alapuló támogató kapcsolatrendszert, azonban a beavatkozásoknak továbbra is támogatnia kell a pozitív társadalmi kapcsolatok kialakulását az új közösségben. A tervezőknek annak lehetőségét is számításba kell venniük, hogy a különböző roma csoportok között is feszültség lehet, és önmagában az, hogy létrehoznak egy roma és nem roma lakosokat vegyítő közösséget, nem biztos, hogy működni fog.

Mindkét csoport számára fontos megtanítani azt, hogy együttműködve, képzések és a tudatosság fokozása révén megértsék és tiszteletben tartsák egymás különböző tulajdonságait. Emellett az új lakóövezetbe költöző romáknak és nem romáknak meg kell ismerniük az új közösség szabályait és magatartási normáit. A közösség roma kultúrák iránti tiszteletének növelése fokozhatja a romák önbecsülését is, lehetővé téve számukra, hogy aktívabban szerepet vállaljanak a társadalmi és gazdasági életben. A konfliktusok és kommunikációs szakadékok mediálása A mediációs szolgáltatás célja, hogy segítséget nyújtson az egyes (roma és nem roma, vagy különböző roma) csoportok között kibontakozó konfliktusok és feszültségek megoldásában. A mediátorok és szociális munkások emellett összekötőként is működhetnek a hátrányos helyzetű romák, a hivatalos személyek vagy a szolgáltatók között a szociális szolgáltatások minőségének és igénybe vételének fokozása érdekében. A jövedelemteremtő tevékenységek visszaállítása vagy fejlesztése Ha a deszegregáció érdekében szükség van a romák szegregált környékről nem szegregált környékre való áttelepítésére, számos olyan roma család lesz, akinek új jövedelemforrásokat kell találnia. Az a készség- és tudásanyag, amelyet a szegregált lakóhelyükön használtak a megélhetés biztosítására, nem biztos,

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 41

5/11/15 3:49 PM

bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

hogy alkalmas lesz az új helyen elérhető jövedelemszerző lehetőségek kiaknázására. A lakhatási és egyéb megélhetési költségek továbbá jellemzően magasabbak a nem szegregált környékeken, ami azt is jelenti, hogy a romáknak többet kell keresniük mint a régi lakóhelyükön, ahol részben lehet, hogy építhettek a rendelkezésre álló erőforrásokra, például

a megművelhető földterületekre, a közeli folyó vagy tó vizére, az erdőből származó terményekre, vagy akár újrahasznosítható hulladékot is gyűjthettek. Az áttelepített romáknak nyújtott segítség irányulhat a szakképzésre, a nem kognitív készségek fejlesztésére, és az álláskeresésben nyújtott támogatásra.

A területi deszegregáció elősegítése szegregációmentes beavatkozások segítségével

A megfelelő körülmények megteremtésével a területi deszegregációt hosszú távon azok az intézkedések is segíthetik, amelyek eredendően nem irányulnak közvetlen vagy azonnali területi deszegregációra. A következőkben felsorolt területeken történő beavatkozások például elősegíthetik a területi deszegregációt azáltal, hogy fokozzák a romák képességét vagy lehetőségeit arra, hogy a jövőben önerejükből beilleszkedjenek a tágabb társadalomba. Az összeköttetések javítása Noha a területi deszegregáció alatt általában az elkülönített emberek vegyes lakókörnyezetbe történő áttelepítését értik, a szegregációt bizonyos esetekben a környék tágabb

közösséggel való összeköttetéseinek javításával is lehet orvosolni. Mindez elérhető a tömegközlekedés és a közutak fejlesztésével, a fizikai akadályok megszüntetésével, valamint az alapvető szolgáltatásokhoz—például víz- és, csatornahálózathoz vagy és áramszolgáltatáshoz—való hozzáférés javításával. A kontextus függvényében az egyes szolgáltatások fejlesztése adott esetben költséghatékonyabb és könnyebben kivitelezhető megoldást nyújthat a hátrányos helyzetű romák integrációjának és életkörülményeinek javítására, mint a más környékre való áttelepítés.

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 42

A lakhatás korszerűsítése A lakhatási körülmények fejlesztése hozzájárulhat a biztonságos és egészséges életkörülmények kialakításához, amelyben a roma gyermekek produktív felnőttekké válhatnak. Mindez növelheti annak lehetőségét, hogy munkát találjanak, ami további szociális és gazdasági integrációt eredményez. A probléma mértéke miatt a roma családok lakhatási körülményeinek javítását gyakran a szegregált lakóövezeten belül kell megoldani. Szociális szolgáltatások biztosítása A megfelelő táplálkozáshoz, higiénés körülményekhez, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és egyéb szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítheti azt, hogy a romák egészségesebbekké és produktívabbá váljanak, ami lehetővé teszi számukra, hogy részt vegyenek a tágabb értelemben vett gazdasági és szociális életben. Az egészségügy kiterjesztését és minőségét, valamint a higiénés körülményeket területi deszegregációs intézkedések nélkül is lehet javítani, amennyiben a beavatkozás szegregációmentes szemléletre épül. A szegregált, csak romákat oktató iskolák rossz minőségű és rosszul felszerelt létesítmények, amelyek az integrált iskoláknál rosszabb színvonalú oktatást nyújtanak; az Európai Unió számos tagállamában már betiltották a szegregált iskolákat. Előfordul azonban,

5/11/15 3:49 PM

hogy az iskolai deszegregáció egyszerűen nem kivitelezhető. Ebben az esetben lehet – például a roma iskolai mediátorok és a roma szülők bevonásával – olyan beavatkozásokat végezni, amelyek javíthatják a roma gyermekek iskolai eredményességé. Az iskolai mediátoroknak abban is fontos szerepe van, hogy segítsék

a roma diákokat és családjaikat, amikor egy roma gyermeket egy integrált vagy deszegregált iskolába helyeznek. Fontos kiemelni, hogy az iskolát elhagyó roma gyermekek sokszor a nem roma osztálytársak rossz bánásmódja és megalázó viselkedése miatt szakítja meg tanulmányait.

3.3 Az áttelepítés körültekintő tervezése és a negatív hatások enyhítése CC

Azokban az esetekben, amikor nincs feltétlenül szükség az áttelepítésre, alternatív intézkedéseket lehet tenni az effajta beavatkozás elkerülése vagy minimalizálása érdekében. Amennyiben elengedhetetlen az áttelepítés, fontos a negatív társadalmi és gazdasági hatások enyhítése. A nem megfelelően kivitelezett földvásárlás és áttelepítés a források és a jövedelem kiesését és a támogató szociális háló csorbulását, valamint társadalmi feszültséget, csúszásokat és költségtúllépést eredményezhetnek. Az érintetteket még azelőtt kompenzálni kell az elveszített forrásokért, mielőtt a tényleges fizikai áttelepítés vagy forrásvesztés bekövetkezik. Ha az áttelepítés feltétlenül szükséges, az egyben lehetőséget kínálhat az emberek gazdasági és szociális jólétének javítására olyan intézkedések segítségével, amelyek érintik a területi deszegregáció kérdését is. Az érintett háztartásokat be kell vonni az áttelepítési folyamatok tervezésébe, megvalósításába és nyomon követésébe.

Az áttelepítésnek—azaz a háztartások átköltöztetésének eredeti környékükről egy új területre—célja lehet a romák életkörülményeinek javítása. Gyakran van szükség például áttelepítésre annak érdekében, hogy csökkentsék az emberek természeti katasztrófáknak vagy környezeti kockázatoknak való

kiszolgáltatottságát. Másfelől az is előfordulhat, hogy az áttelepítés okai teljesen függetlenek a romák körülményeinek javításától—például lehet, hogy a háztartásoknak azért kell elköltözni, mert a földterületet új infrastruktúra kiépítésére jelölik ki. Az áttelepítés harmadik célja a területi deszegregáció 43

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 43

5/11/15 3:49 PM

bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

megvalósítása vegyes lakóövezetek létrehozásával.

Bármi legyen is az oka az áttelepítésnek, ha megfontoltan tervezik meg, mindenféleképpen lehetőséget kínál az érintett háztartások gazdasági és szociális jólétének javítására. A nem megfelelően megtervezett vagy végrehajtott áttelepítésnek azonban káros társadalmi, gazdasági és kulturális következményei lehetnek. Az áttelepítés a roma háztartások megélhetését is veszélybe sodorhatja, mert akadályozhatja a már működő szociális hálókhoz és jövedelemforrásokhoz való hozzáférésüket. Mi több, ha a családokat olyan részre költöztetik, ahol nem tudják kifizetni a lakbért és a közüzemi díjakat vagy nem találnak munkát, nem tudnak ott maradni és nagy valószínűséggel el fognak költözni egy másik marginalizált környékre. Mindezen okok miatt fontos tehát először azt mérlegelni, hogy tényleg szükséges-e az áttelepítés. A célcsoport szükségleteinek függvényében ugyanazon célok elérésének lehet, hogy vannak költséghatékonyabb és kevésbé drasztikus módjai is. Például ha az alapvető szolgáltatások javítására van szükség, lehet, hogy költséghatékonyabb és könnyebben megvalósítható az emberek új környékre való költöztetésénél az összeköttetések fejlesztése és a meglévő szolgáltatások kiterjesztése a hátrányos helyzetű közösségre. Amennyiben valóban szükség van az áttelepítésre, az intézkedések tervezése során feltétlenül törekedni kell a negatív hatások enyhítésére és lehetővé kell tenni az áttelepített családok számára, hogy alkalmazkodva az új környezethez újra kialakíthassák megélhetésüket és kiépítsék szociális kapcsolatrendszerüket. Azonban

az elsődleges megélhetés helyreállítása gyakran nem elegendő ahhoz, hogy a háztartásokat az új helyen megóvják a forrásokért és munkahelyért folytatott fokozott versenytől, a megélhetési költségek növekedésétől és a támogató szociális háló gyengülésétől. A romák áttelepítése során el kell kerülni azt, hogy olyan területre költöztessék őket, ahol csak fokozódik a koncentrációjuk és szegregációjuk. Azonban amennyiben lehetséges, figyelembe kell venni a családok és a közösség preferenciáit. Noha sok olyan roma család van, aki előnyben részesíti a vegyes lakóövezeteket, olyanok is vannak, akik—talán a rossz bánásmódtól vagy a távolságtartástól tartva—nem érzik magukat jól a nem romák szomszédságában. Ha az áttelepítés eredményeképpen vegyes lakóövezetek jönnek létre, a körültekintő tervezés és a megfelelő szociális munka segíthet a roma és nem roma családoknak abban, hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz. Az indokolatlan áttelepítés mellett lehetőség szerint mindenáron el kell kerülni a kényszerű áttelepítést, különösen olyan esetekben, amikor az érintett közösség egyértelműen jelezte, hogy nem akar elköltözni. Ha nem lehet elkerülni a nem önkéntes áttelepítést, a negatív hatások csillapítására kiegészítő intézkedéseket kell tenni az áttelepített és a fogadó közösség tekintetében egyaránt. Az alábbi javaslatok alkalmazhatók a különböző célú áttelepítések esetében. Közülük néhány olyan esetekben is hasznos lehet, amikor a háztartások nem az áttelepítés, hanem egyéb beavatkozások miatt szenvedik el forrásaik csökkenését vagy megélhetésük megszűnését.

Az áttelepítés szükségességének megállapítása és az alternatívák feltérképezése Az első lépés annak megítélése, hogy a javasolt beavatkozáshoz szükséges-e fizikai vagy gazdasági értelemben vett áttelepítés. Amennyiben úgy tűnik, hogy

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 44

igen, alternatív terveket vagy megoldásokat kell keresni, amelyek segítségével el lehet kerülni vagy minimálisra lehet csökkenteni az áttelepítést.

5/11/15 3:49 PM

Az áttelepítés valószínűsíthető társadalmi hatásainak felmérése Amennyiben az áttelepítés elkerülhetetlen, első lépésként be kell azonosítani mindenkit, akit érint, és meg kell vizsgálni a jövedelmükre, vagyonukra, szociális hálójukra és életkörülményeikre gyakorolt várható hatásokat. A fizikai eszközök (például lakóépület, gazdasági épületek, termőföld, fák) elvesztése, a közös erőforrásokhoz (például víz és erdő) való hozzáférés és a közösségektől és szociális kapcsolatrendszertől való elszakadás egyaránt befolyásoló tényezők. Az érintettek, a hatások és a szükséges fellépések azonosításában az alábbi lépések lehetnek segítségül.

várható. Az alacsony jövedelmű háztartások gyakran ötvözik a különböző bevételi forrásokat, például a bérmunkát, az informális munkát, a kisvállalkozást, a mezőgazdaságot és a szociális ellátásokat. A közösség szerkezetére és a háztartások között fennálló gazdasági kapcsolatokra vonatkozó információk ismerete hozzájárulhat azoknak az azonosításához, akik a leginkább kiszolgáltatottak a gazdasági áttelepítés hatásainak. Adatelemzés Az adatfelvétel, a leltározás, a társadalmi-gazdasági felmérések és egyéb tanulmányok adatai elemzése révén ki lehet dolgozni olyan értékbecslési szabályokat, amelyek segítségével meg lehet állapítani a vagyonvesztésért járó kártérítést, meg lehet határozni a megélhetés és az érintett emberek gazdasági és szociális jóléte visszaállításának lehetőségeit, valamint meg lehet határozni az áttelepítés hatásainak nyomon követéséhez szükséges mutatókat és összehasonlítási alapokat.

Feltérképezés Az érintett háztartások és az azokhoz tartozó eszközök azonosításának hasznos eszköze annak a területnek a térképe, amelyről az embereket áttelepítik. Adatfelvétel Össze kell gyűjteni az érintett emberekkel kapcsolatos alapvető adatokat, úgymint kor, nem, foglalkozás és különleges szükségletek. Leltár Az áttelepítés mértékének felmérése érdekében minden egyes érintett háztartás esetében leltárba kell venni az összes olyan eszközt, amely az áttelepítés következtében elvész vagy értéke csökken.

Az érintettekkel folytatott konzultáció A fenti elemzések eredményeit meg lehet osztani az érintettekkel és fel lehet használni arra is, hogy bevonják őket az áttelepítésre és a megélhetési források újraszervezésére irányuló stratégiák feltérképezéséről és az ehhez nyújtandó segítség módjairól szóló konzultációkba.

Társadalmi-gazdasági felmérések és tanulmányok Fontos valamennyi bevételi forrás felmérése és annak megbecsülése, hogy az áttelepítés következtében milyen mértékű jövedelemkiesés

Az áttelepítési akcióterv elkészítése Amint az áttelepítés valószínűsíthető társadalmi hatásait és a megélhetési források újraszervezési és javításának lehetőségeit azonosították, elengedhetetlenné válik az áttelepítési akcióterv (ÁAT) elkészítése. Az ÁAT határozza meg azokat a lépéseket, amelyeknek célja annak biztosítása, hogy

a megélhetés színvonalát legalább az áttelepítés előtti szintre visszaállítsák. Az akciótervet a projekt szerves részeként lehet megtervezni, finanszírozni és megvalósítani. Az egyik lehetőség az, hogy az áttelepítést egy nagyobb projekt sajátos elemeként kezelik és az azzal kapcsolatos enyhítő intézkedéseket és kiadásokat 45

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 45

5/11/15 3:49 PM

bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

beépítik az átfogó költségvetésbe és a végrehajtási ütemtervbe. Egy hatékony ÁAT általában a következő részekből áll:

források visszaállítására irányuló tevékenységek időzítését össze kell hangolni a többi projekttevékenységgel. Annak érdekében, hogy elkerüljék a családok életének megbolygatását, az időzítésnél figyelembe kell venni munkavállalás, a mezőgazdaság és oktatás időbeosztását.

Kártérítési keret Tartalmazza a várható veszteségek kategóriáinak leírását; a kártérítésre és segítségnyújtásra való jogosultság feltételeit; az értékvesztés felmérésére használt módszereket; a fizetendő kártérítés javasolt típusait és szintjeit (mindezt össze lehet foglalni egy táblázatban, amely a különböző veszteségtípusokért járó különböző juttatásokat tartalmazza); valamint a kártérítés kifizetésének módját és időpontját. A kártérítésnek meg kell előzni az áttelepítést.

A szervezeti felelősségi körök leírása Az elszámoltathatóság biztosítása érdekében fontos kijelölni és meghatározni az ÁAT megvalósításáért felelős valamennyi szervezet szerepét és felelősségi köreit.

Az áttelepítési támogatás leírása és a megélhetési tevékenységek visszaállítása Az áttelepítést lehet a megélhetési körülmények visszaállítására és javítására irányuló fejlesztési kezdeményezésnek is tekinteni. Amennyiben fizikai áttelepítésről is szó van, az ÁAT-ben meg kell határozni az áttelepítés helyszínének kiválasztási és előkészítési módját, valamint a szolgáltatások és vállalkozások pótlásának mikéntjét. Külön figyelmet kell fordítani annak meghatározására, hogy a megélhetési forrásokat hogyan szervezik újra: a különböző (például termőföld alapú, béralapú vagy vállalkozásra épülő) megélhetési források különböző intézkedéseket igényelhetnek. A kulturális javakat (rituális jelentőséggel bíró helyek, temetők stb.) is figyelembe kell venni. A sajátos módon kiszolgáltatott emberek esetében sajátos típusú támogatásra lehet szükség. Részletes költségvetés Az ÁAT valamennyi költségtételét alaposan fel kell mérni a költségvetés megfelelő előirányzása érdekében. Amennyiben a költségvetésről kiderül, hogy megvalósíthatatlan, a projekt áttelepítést igénylő egyes alkotóelemeit át lehet tervezni vagy el lehet vetni. A végrehajtási ütemterv A kártérítés, az áttelepítési támogatás és a megélhetési

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 46

A polgári visszacsatolás mechanizmusa/csatornája Az áttelepített embereknek jellemzően vannak sérelmeik. Ezek a sérelmek gyakran a kártérítéssel, jogosultsági feltételekkel, az áttelepítés helyével, valamint az új helyen nyújtott szolgáltatások és támogatás minőségével kapcsolatos problémák. Ki kell dolgozni azokat a folyamatokat, amelyek lehetővé teszik az érintettek számára, hogy az áttelepítéssel kapcsolatos panaszaikat, kérdéseiket és aggodalmaikat közöljék. Az embereknek többféle lehetőséget (például telefonszámot, kijelölt hivatalt, postacímet, e-mail címet stb.) kell kínálni arra, hogy kapcsolatba léphessenek a felelős hatóságokkal. A nyomon követés, értékelés és beszámolók keretei A nyomon követés és értékelés kerete meghatározhatja az ÁAT megvalósításának és az áttelepítés hatásainak követéséhez szükséges mutatókat és mérföldköveket. Az a célja, hogy bizonyítsa, hogy a tervezett intézkedéseket megfelelően alkalmazzák és az érintett emberek megélhetési forrásait újraszervezték vagy javították. Hiányosságok előfordulása esetében korrekciós intézkedéseket lehet tenni.

Rendkívül fontos annak biztosítása, hogy a teljes áttelepítési folyamatot a kezdetektől a lezárásig részletesen dokumentálják, ezáltal bemutatva, hogy a megélhetési források újraszervezését megvalósították-e. 46

5/11/15 3:49 PM

Konzultáció az érintett felekkel Az áttelepítés folyamatai és hatásai sokakat érintenek, és sokan vannak azok is, akik ezekre befolyással vannak. Olyan emberek és csoportok sorolhatók ide, akiket át fognak telepíteni, vagy akik azt gondolják, hogy át fogják őket telepíteni, illetve azok, akik az áttelepítés helyszínén (a befogadó területen) élnek vagy úgy gondolják, hogy az ő környékükre telepítik át az érintetteket, valamint minden olyan egyén vagy csoport, aki alakítja vagy megvalósítja az áttelepítést.

hírlevélben, interneten, házról házra eljuttatható kivitelezésben) kell elkészíteni. Külön intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy azokat a kiszolgáltatott csoportokat is elérjék, akik nem férnek hozzá a közmédiához. Az érintett felek részvételének ösztönzése Az érintett feleket az ÁAT tervezése és megvalósítása során végig be kell vonni a folyamatokba. Lehetőséget kell biztosítani számukra az áttelepítés alternatíváinak, a várható hatásoknak, az áttelepítés stratégiáinak, a kártérítés mértékének, a támogathatóságnak és a jogosultságoknak, az áttelepítési terület kiválasztásának, az áttelepítés időzítésének és a fejlesztési kezdeményezéseknek a megvitatására. A konzultáció továbbá kitérhet a sérelmek jogorvoslati eljárásaira, valamint a nyomon követésre és az értékelésre is.

Az áttelepítés tervezésének és kivitelezésének elengedhetetlen része a konzultáció, mivel lehetővé teszi az érintett feleknek, hogy folyamatosan tájékozódjanak, visszajelzést nyújtsanak és hozzájáruljanak az áttelepítés tervezéséhez és megvalósításához. A jó konzultációs gyakorlat elengedhetetlen feltételei az alábbi tényezők: Az információ akadálytalan áramlásának lehetővé tétele Az információkat már az áttelepítési folyamat korai szakaszában széles körben meg kell osztani. A tájékoztató anyagokat könnyen érthető és számos különböző formában hozzáférhető módon (például nyilvános hirdetőtáblán, szórólapokon, közösségi

Az érintett felekkel folytatandó konzultációval kapcsolatosan további, részletes információk olvashatók a 3.1, „A helyi közösségek bevonása” című fejezetben (a 33. oldalon).

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 47

5/11/15 3:49 PM

bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

3.4

A lakhatáshoz kapcsolódó jogviszonyok formalizálása CC

A formális lakhatási jogok hiánya akadálya lehet annak, hogy a romák igénybe vegyék az alapvető infrastruktúrát, szociális szolgáltatásokat és a hitelezést. Létfontosságú az átfogó adatgyűjtés a közösségben található ingatlanok státuszáról. A teljes tulajdonjog alternatívája lehet a tulajdonjog-igazolás, a közigazgatási felhatalmazás és a lízing. Különleges intézkedésekre lehet szükség az olyan kiszolgáltatott egyének támogatására, akiknek még további kihívásokkal kell megküzdeniük az ingatlan-tulajdonjoguk formalizálása során. A roma telepek, valamint az ott élők ingatlan-tulajdonjogának vagy lakhatáshoz kapcsolódó jogviszonyának legalizálása egymástól különálló, de egymást kiegészítő intézkedéseket igényel.

A helyi önkormányzatoknak meg kell érteniük a roma telepek, valamint az ott élők ingatlan-tulajdonjoga formalizálásának fontosságát. Az ingatlan lehet földterület, lakáscélú építmény és a földterületen található egyéb, fizikai jellegű fejlesztés. A romák közül sokan élnek informális telepeken, ahol ingatlan-tulajdonjogaik, vagy tágan értelmezve lakhatáshoz kapcsolódó jogviszonyuk formálisan nem rendezettek. A nyilvántartás hiánya hozzájárul a marginalizáció kialakulásához és fenntartja azt. Például ha az informális telepeket nem tekintik egy város belterületének, a romáktól megtagadhatják az alapvető infrastruktúrához és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A hivatalos ingatlan-tulajdonjoggal nem rendelkező háztartásoknak nehézséget okozhat továbbá a hitelfelvétel is.

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 48

Mindez—együtt az érintettek vagyonának bizonytalan jövőbeni státuszával— korlátozza a gazdasági lehetőségeket. Az ingatlan-tulajdonjogok formalizálása tehát kiemelkedő fontossággal bíró beavatkozás a marginalizált romák társadalmi és gazdasági beilleszkedésének biztosításához. Az informális háztartásoknak három fő típusát különböztetjük meg:

••azok, akik informális szubstandard

felépítményekben és/vagy lakhatásra nem alkalmas területen élnek;

••azok, akik olyan rendezetlen

jogviszonyú építményeket foglalnak el, amelyeket elméletben legalizálni lehetne; valamint

••azok, akik engedély nélkül foglalnak el legális épületeket. Előfordulnak

5/11/15 3:49 PM

például olyan családok, amelyek nagy társasházakban önkényesen foglalnak el köztulajdonban lévő lakásokat. Az ingatlan-tulajdonjog formalizálásának stratégiái valamennyire különbözhetnek

az egyes esetekben, azonban az alábbi alapvető tényezők tágabb értelemben véve alkalmazhatók a formalizációs eljárások során.

Átfogó adatgyűjtés a közösségben az ingatlan-tulajdonjogról Többek között az alábbi lényeges adatokat kell begyűjteni:

formalizálására. Például amennyiben egy család egy olyan helyen lakik, amely biztonsági vagy környezeti okok miatt nem alkalmas lakáscélú felhasználásra, lakhatásukat nem célszerű támogatni a formalizálás segítségével. Ezekben az esetekben a tulajdonjogok formalizálása helyett inkább a lakók áttelepítését kell fontolóra venni.

Az ingatlanok státusza Ki a tulajdonos, használó, bérlő vagy ki van birtokban; a tulajdonosok vagy a birtokban lévők törvényes tulajdonosai, bérlői, használói-e az ingatlannak; amennyiben igen, ezeket a jogokat megfelelően nyilvántartásba vették-e és frissítik-e. Az ingatlanok formalizálásának szükségessége Nem minden esetben van szükség az informális ingatlanok státuszának

Annak eldöntése, hogy tényleg a teljes tulajdonjog biztosítása-e a legjobb megoldás Az ingatlan-tulajdonjog formalizálása nem feltétlenül azt jelenti, hogy az informális jogokat teljes tulajdonosi joggá alakítják át. A teljes tulajdonjog megteremtése gyakran nem kivitelezhető és nem is kívánatos. Előfordulhat például, hogy a családok olyan állami tulajdonban lévő területen telepedtek le, amelyet nem lehet teljes mértékben privatizálni vagy a családok nem engedhetik meg maguknak, hogy megvásárolják a kérdéses ingatlant. Más esetekben a teljes tulajdonjoggá való alakítás dzsentrifikációhoz vezethet. A helyi önkormányzatoknak ismerni kell a különböző rendelkezésre álló lehetőségeket, továbbá konzultálniuk kell a közösségekkel a legmegfelelőbb megoldás kiválasztásáról. A rendelkezésre álló lehetőségek az adott ország jogszabályainak függvényében különbözőek lehetnek.

A teljes körű tulajdonjog alternatívái az alábbiak lehetnek: Tulajdonjog-igazolás Számos országban léteznek olyan jogi rendelkezések, amelyek formalizálják a megszakítás nélküli és nem vitatott birtoklást. Egyes országokban a birtoklást egy bizonyos időtartam— általában öt–tíz év—után teljes körű tulajdonjoggá lehet átalakítani. Közigazgatási felhatalmazás Ezeket a felhatalmazásokat közigazgatási szervek adják ki a köztulajdonban lévő földterületeken élőknek. A felhatalmazásokat általában a hatóságok állítják ki, ezért a folyamat jellemzően gyorsabb és olcsóbb a bírósági eljárásnál.

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 49

5/11/15 3:49 PM

Főszabály szerint ezeknek a jogoknak kellőképpen a jövőbe mutatóknak kell lenniük, és befektetési ösztönzőként kell működniük, valamint úgy kell megfogalmazni őket, hogy betartásuk, betartatásuk és adás-vételük egyszerű legyen.

bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

Lízing A lízing általában nem biztosít tényleges tulajdonjogokat. Azonban— amennyiben kellő hosszúságú időszakra biztosítják—fokozott biztonságot jelenthet.

A kiszolgáltatott egyének azonosítása egyedi intézkedések tervezése a támogatásuk céljából Az informális telepek lakosai nem alkotnak homogén csoportot. A közösségek között és a közösségeken belül is jelentős mértékű társadalmi és gazdasági különbségek figyelhetők meg. Bizonyos egyének, például a nők, az özvegyek és az árvák, esetében nagyobb annak a kockázata, hogy nem tudják rendezni a lakhatáshoz kapcsolódó jogaikat. A bérlőket is hátrányosan érintheti az ingatlanok értékének növekedése, amit az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok formalizálására irányuló intézkedések okozhatnak. Ezen kockázatok enyhítése

érdekében nagy fontossággal bír a kiszolgáltatott egyének azonosítása, azoknak a kihívásoknak a felmérése, amelyekkel az ingatlanjogaik formalizálása során szembesülhetnek, valamint a támogatásukra irányuló intézkedések meghatározása. Megoldás lehet például a lakhatáshoz kapcsolódó jogok mindkét házastárs nevére történő bejegyzése, az alacsony jövedelmű családok esetében az ingyenes jogi tanácsadás, valamint a szegény háztartások felmentése az ingatlanjog-bejegyzési illeték megfizetése alól.

a telepek formalizálása az ingatlan-tulajdonjogok legalizálása irányában tett lépésként Számos olyan roma telep van, amelyet a helyi területrendezési tervekben és egyéb tervezési dokumentumokban formálisan nem ismernek el. A helyi önkormányzatoknak kulcsszerepe van ezeknek a telepeknek a formális elismerésében, hiszen az ő hatáskörük, hogy a telepeket beillesszék a helyi szabályozási tervbe, valamint az, hogy a részletes területhasználati és ezekre épülő további szabályozással kapcsolatos rendeleteket fogadjanak el.

3 9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 50

A telepek formalizálása azt jelenti, hogy létezésüket egységes egészként elismerik, a lakóik ingatlanjogának formalizálásához azonban egy különálló eljárásra van szükség, amelynek az a célja, hogy a kérdéses jogokat bejegyezzék a hivatalos ingatlan-nyilvántartási rendszerbe. Gyakorlatban a telepek formalizálása gyakran az ingatlan-tulajdonjogok formalizálásának előfeltétele.

5/11/15 3:49 PM

3.5 A beavatkozások nyomon követése és értékelése a közösséggel együttműködésben CC

A M&É segítségével meg lehet határozni a projekt tervezése során felmerülő akadályokat és a szükséges változtatásokat. A részvételen alapuló M&É lehetővé teszi az eredmények folyamatos, helyszínen történő követését, valamint fokozza közösségi szinten az elszámoltathatóságot és annak érzését, hogy a projekt a közösségé. Az M&É tervek kedvezményezettekkel közösen történő elkészítése lehetővé teszi az érintett felek számára, hogy megértsék a tevékenységek és eredmények közti összefüggéseket, illetve hogy melyek azok köztes eredmények, amelyeket nyomon lehet követni. A jó M&É terv meghatározza, hogy mit kell nyomon követni, mikor kell az adatokat begyűjteni, ki felelős az adatgyűjtésért, és kik azok a szereplők, akiket tájékoztatni kell.

••az erőforrásokat (pénz, anyagi

A monitoring és értékelés (M&É) elengedhetetlen a beavatkozások hatékony irányításához. Nem pusztán egy jelentéstételi gyakorlat, amely adatokat szolgáltat a nemzeti szintű hatóságnak vagy az Európai Bizottságnak, hanem olyan belső irányítási tevékenység, amely javítja a folyamatban lévő és jövőbeni beavatkozások teljesítményét. A helyi önkormányzatoknak a beavatkozás egész időtartama alatt—a kezdetektől (a szükségletek és prioritások meghatározásától) a lezárásig (az eredmények értékeléséig)—alkalmazni kell az M&É-t—minden egyes lépésnél aktívan bevonva a közösséget is. A nyomon követés segítségével lehetővé válik az alábbi döntő fontosságú adatok értékelése:

eszközök, személyzet) az elfogadott költségvetésnek és az ütemtervnek megfelelően bocsátják rendelkezésre le és használják fel;

••a szándékolt eredményeket (a

megépített házak száma, a megtartott képzések, az ellátott betegek, stb.) időben megvalósították; és

••szükségesek-e módosítások. A projektek értékelése hasznos adatokkal szolgálhat a projektek jövőbeni kibővítésére vagy átültetésére vonatkozóan, mivel megvizsgálják azt, hogy milyen mértékben sikerült elérni a megcélzott eredményeket (a foglalkoztatottság vagy a beiskolázottság növelése, stb.), illetve áttekintik az eredmények megvalósításának vagy meghiúsulásának okait. 51

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 51

5/11/15 3:49 PM

bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

A nyomon követés az eredmények figyelésére irányuló folyamatos eljárás; adatokkal szolgál a megvalósítással és irányítással kapcsolatos döntésekhez. Az értékelés ellenben időszakos tevékenység, amelyet jellemzően bizonyos meghatározott pontokon végeznek el. A célja, hogy a beavatkozás tervezésével, megvalósításával és eredményeivel kapcsolatban adott kérdésekre választ adjon.

megértse. Hozzájárulhat a pénzeszközökkel való esetleges visszaélések vagy egyéb szabálytalanságok feltárásához. Az M&Ében részt vevő közösségek jobban meg fogják érteni azt, hogy egy beavatkozás milyen módon járulhat hozzá az életkörülmények javításához, valamint azt, hogy a tevékenységek és elvárt eredmények között milyen összefüggések vannak. A részvételen alapuló nyomon követés abban az esetben a legeredményesebb, ha magas szintű műszaki szakértelmet nem igénylő, egyszerűbb tevékenységek megfigyelésekor alkalmazzák. A közösségi részvétel teréül szolgálhatnak a projekt különböző szakaszai, így például az M&É terv elkészítése, megvalósítása és a beavatkozás lezárását követő értékelés.

Hagyományosan az M&É-t felülről irányítják, és az adatokat a finanszírozó ügynökségnek továbbítják. A projekt folyamatoknak azonban javára válhat a részvételen alapuló megközelítés, amely során a közösségek követik nyomon a beavatkozásokat és ők tájékoztatják a helyi önkormányzatokat. Ez a megközelítés lehetővé teszi az eredmények folyamatos, helyszínen történő követését, valamint fokozza közösségi szinten az elszámoltathatóságot és annak érzését, hogy a projekt a közösségé. Az alulról építkező részvételen alapuló nyomon követés szemlélete lehetővé teszi a közösség számára, hogy a nyomon követés adatait benyújtsa, elolvassa és

Az M&É-t azonban nem lehet kizárólag a közösségi nyomon követésre építeni. Ötvözni kell a többi érintett felet (például a szolgáltatókat, a projektmenedzsereket és a finanszírozó ügynökségeket) bevonó megközelítésekkel. Adott esetben harmadik fél is elvégezheti a projekt megvalósításának és eredményeinek független értékelését.

Eredmények összefüggéseinek feltárása a közösség bevonásával Az M&É tervre azért is szükség van, hogy lehetővé tegye a projektmenedzserek és az érintett felek számára, hogy szisztematikusan kövessék a projekt előrehaladását, a helyszínen bemutassák az eredményeket és felmérjék, hogy szükség van-e a beavatkozás eredeti terveinek módosítására.Az M&É terv kidolgozása a projekt ötletének megfogalmazásakor— vagy lehetőség szerint még azt megelőzően—elkezdődik a közösség igényeinek és prioritásainak azonosításával. Az első lépés általában az elsődleges közösségi szükségletek azonosítása és az orvoslásukra szolgáló beavatkozások meghatározása. Ebben a folyamatban a következő kérdésekre kell választ adni:

••Melyek a beavatkozás célkitűzései (vagy kívánt hatásai)?

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 52

••Milyen következményekre

(eredményekre) számítanak?

••Milyen azonnali

van szükség a kívánt eredmények megvalósításához?

••Milyen tevékenységekre van szükség a kívánt outputok eléréséhez?

••Milyen befektetett erőforrásokat

igényelnek ezek a tevékenységek?

A fenti kérdésekre adott válaszok segítségével fel lehet tárni az eredmények logikai láncolatát. Például egy beavatkozás célkitűzése lehet a fiatalok munkanélküliségi arányának csökkentése egy bizonyos térségben a szakképzés bevezetésével. A képzéstől azt várják, hogy fokozza a fiatalok versenyképességét az álláskeresésben és

5/11/15 3:49 PM

így a kedvezményezettek között csökkenjen a munkanélküliség. A szükséges befektetett erőforrások jelen esetben a következők: a képzésnek helyet adó közösségi központ megépítésének finanszírozása; oktatók; valamint a program lebonyolításáért felelős végrehajtási csapat. A tevékenységet a központ megépítése és a képzések tartása jelenti. Az output az újonnan felépített központ és valamennyi kínált képzés. A eredményt azok a fiatalok jelentik, akik elvégzik a képzést és záróvizsgát tesznek. A hatást a kedvezményezettek közötti munkanélküliség aránya mutatja a képzés befejezése után. A jó M&É-keret nem csak az outputokra, hanem az eredményekre is fókuszál. A roma gyermekek oktatása esetében például a célkitűzést nem pusztán az iskola

felépítése, hanem a készségek fejlesztése jelenti. Eredménynek számít inkább a koragyermekkori nevelési szolgáltatás romák általi kihasználtságának fokozása és nem az, hogy egyszerűen növelik a rendelkezésre álló óvodai férőhelyek számát. Az eredmény központú szemlélet olyan tevékenységek meghatározását eredményezi, amelyek mozgatórugója a célkitűzés, és nem fordítva. Ha közösség tagjaival közösen tárják fel az eredmények összefüggéseit, ez hozzájárulhat a tagok elvárásainak kezeléséhez és azon elvárások azonosításához, amelyeket a meglévő befektetett erőforrásokból ésszerűen meg lehet valósítani. Mindez a kívánt hatások elérése érdekében orvosolandó akadályok azonosításában is segítségre lehet.

A SMART mutatók használata Az eredmények összefüggéseinek feltárását követő lépés a M&É terv kidolgozásában a haladás nyomon követésére és az eredmények megvalósítására szolgáló mutatók meghatározása. Mint ahogy az korábban is olvasható, fontos egyértelműen megkülönböztetni az befektetett erőforrásokat, a tevékenységeket, az outputokat és az eredményt. A beavatkozásoknak az eredmények elérésére kell törekednie, azonban a befektetett erőforrások és a teljesítmény nyomon követése szintén szükséges a megvalósítási folyamat és az erőforrások hatékony felhasználásának értékeléséhez. A mutatókat körültekintően, az alábbi SMART alapelvek mentén kell meghatározni: specifikus/konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns és határidőhöz kötött. Fontos annak biztosítása, hogy a mutatók nyomon követéséhez szükséges adatok reális költségen azonnal rendelkezésre álljanak, valamint hogy az adatok rendszeres időközönkénti összegyűjtéséhez és feldolgozásához kellő finanszírozási forrást rendeljenek. A programok kontextusától függően a helyi szereplőket fel lehet kérni, hogy a nemzeti szintű hatóságok által meghatározott egyes közös mutatókat figyelemmel kísérjék.

Az M&É tervnek azt is tartalmaznia kell, hogy:

••ki lesz felelős az információgyűjtésért; ••melyek az információforrások; ••milyen formátumban kell az információkat bemutatni;

••milyen rendszerességgel kell elvégezni az információgyűjtést;

••a közösségből kiket fognak

tájékoztatni a fejleményekről;

••mekkora költségvetés áll rendelkezésre az M&É-hez;

••milyen forrásból fogják (szükség esetén) finanszírozni az információgyűjtést.

Fontos a nyomon követés időzítésének meghatározása, mivel a következmények és hatások gyakran csak a projekt befejezését követően némi idő elteltével bontakoznak ki. A részvételi alapú M&É tervet a közösség bevonásával kell elkészíteni. Mivel a nyomon követési és értékelési tevékenységek egy jelentős részét a közösség fogja elvégezni, hozzájárulásuk kulcsfontosságú az eredményes folyamathoz.

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 53

5/11/15 3:49 PM

Példák a mutatókra

••Egészségügyi szolgáltatónál

bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

A szegények hozzáférése a közművekhez és a lakhatáshoz

terhesgondozásban részesülő várandós nők (száma)

••A korszerűsített vízellátáshoz

••Szakképzett egészségügyi dolgozók

hozzájutó lakosok (száma)

által levezetett szülések (száma)

••A korszerűsített szennyvízkezeléshez

••Alapvető táplálkozási tanácsadásban

hozzájutó lakosok (száma)

részesülő várandós/szoptató nők, serdülő lányok és/vagy öt évnél fiatalabb gyermekek (száma)

••Azon lakosok (száma), akik 500 méteren belül elérik a szilárd burkolatú utakat

••Rendszeres hulladék-gyűjtésbe

Hivatalos dokumentumok

bekapcsolt lakosok (száma)

••Bejegyzett ingatlanbérleti joggal vagy

••Áramszolgáltatásb bekapcsolt

ingatlan-tulajdonjoggal rendelkező célcsopot (létszáma)

lakosok (száma)

••Telkek bejegyzett használati joggal

Oktatás

vagy tulajdonjoggal (száma)

••Óvodai férőhely kihasználtság aránya (%) ••Az alapfokú iskolai végzettséget

••A bejegyzett használati joggal vagy

••Továbbképzett alapfokon oktató iskolai

••Romáknak kiállított új

tulajdonjoggal rendelkező célterület mérete (hektárban)

szerzők aránya (%)

tanárok, akik kulturális kompetencia képzésben részesültek és roma közösségekben dolgoznak (számuk)

személyazonosító okmányok (száma)

Részvétel és polgári szerepvállalás

••Újonnan épített vagy felújított

••A konzultációs tevékenységekben

alapfokú iskolai osztálytermek, amelyek romák lakta környékeken működnek (számuk)

részt vevők (száma)

••A projekttel kapcsolatos

információkat és a projekt által támogatott befektetéseket ismerő potenciális célcsoport (%)

••Tanulmányi eredmények értékelési rendszere az alapfokú oktatási rendszeen belül (minősítési skála)

••Az érintett romáknak a

projekteredmények teljesítésével kapcsolatos sérelmei, amelyeket orvosoltak (%)

Egészség

••Az alapvető egészségügyi

szolgáltatásokhoz, kielégítő táplálkozáshoz és családtervezési egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzájutó lakosok (száma)

••Közösségi hozzájárulások a projekt összköltségéhez (%)

••Olyan romákkal foglalkozó alprojektek vagy befektetések, amelyek esetében kidolgozták a projekt lezártát követő fenntarthatóság és/vagy üzemeltetés és karbantartás esetében a közösségi részvételt (%)

••A roma közösségekben dolgozó, kulturális kompetencia képzésben részesült egészségügyi alkalmazottak (száma)

••A roma környékeken épített, felújított és/vagy felszerelt egészségügyi létesítmények (száma)

••Azok a kedvezményezettek, akik

szerint a beavatkozás tükrözte az igényeiket (%)

••Beoltott gyermekek (száma)

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 54

5/11/15 3:49 PM

A részvételen alapuló monitoring alkalmazása

••Ezután a közösségi tagok

A részvételen alapuló monitoring (RAM) a közösségi szintű teljesítmény javítását célzó, részvételen alapuló adatgyűjtési, -rögzítési, -elemzési és mérési rendszer, amelyet tájékoztatás és a monitoring eredmények alapján korrigáló lépés követ. Számos előnye van, többek között lehetővé teszi a közösség vezetőinek és a kormányzati intézményeknek az elszámoltathatóságát, a folyamatos visszacsatolást, a nyomon követési és értékelési tevékenységek ellenőrzésének megosztását, a javító intézkedések ösztönzését, és a polgárok és hatóságok közötti párbeszéd elősegítését.

meghatározzák azokat az M&É kérdéseket, amelyekre választ akarnak kapni. A kérdések kizárólag a közösségtől származhatnak; a közvetítő nem használhat semmilyen előre meghatározott kérdést vagy formanyomtatványt. Ezt követően a csoport közös gondolkozás keretében feldolgozza az adatgyűjtés lehetséges módjait és eldönti, ki lesz felelős az adatgyűjtésért.

••Az adatgyűjtés elkészültét követően

A RAM tevékenységek—amennyiben hatékonyan alkalmazzák őket— értékes irányítási mechanizmusként is működhetnek és jelentősen befolyásolhatják az eredmények figyelemmel kísérését és a helyi kormányzás javítását. A RAM egy olyan folyamatnak tekinthető, amelyben ez elsődleges kedvezményezettek és érintettek vezetik a kiválasztott célok elérése érdekében tett lépések és a célok megvalósításának figyelemmel kísérését. Következésképpen meg kell különböztetni a konzultáción alapuló M&É-től, amely külső szereplők által felhasználandó adatokat generál. ARAM teret ad a folyamatos közös tanulásnak, valamint a célokra és eredményekre való reflektálásnak. A RAM a következő lépésekből áll:

••Összehívnak egy gyűlést, hogy

felmérjék, ki szeretne részt venni a nyomon követési feladatban. Mindenféleképpen meg kell győződni arról, hogy az önkénteseknek valóban lesz idejük erre a tevékenységre.

a csoport újra találkozik és elemzi az adatokat, majd egyetértésre jutnak az eredmények, a következtetések és az ajánlások tekintetében.

••Végezetül a csoport beszámol a

nagyobb közösségnek és szükség esetén együtt elkészítik a teljesítmény javítására irányuló akciótervet.

A RAM-ot a projekt élettartamának minden szakaszában el kell végezni. Mindennek a kulcsa az, hogy a közösség számára könnyen értelmezhető, egyértelmű formanyomtatványokat, mechanizmusokat és beszámolókat kell elkészíteni, és azokat rendszeresen frissíteni kell. Az alábbiakban egy leegyszerűsített nyomon követési formanyomtatvány olvasható. A közösségi szintű elsődleges felelősség a hatóságokat és/vagy a projekt Részvételen alapuló monitring formanyomtatvány Eredményláncolat

••Azt követően, hogy a közösség

eldöntötte, ki óhajt részt venni a nyomon követésben, a közvetítő találkozik a csoporttal egy számukra megfelelő időpontban.

Az adott Aktuális időszakra Mutatók státusz vonatkozó cél

Célkitűzések (hatások): Eredmények:

••A közvetítő irányításával közösen

meghatározzák a feladat célját, a közvetítő elmagyarázza saját szerepét, tisztázza az elvárásokat és áttekinti az időbeosztást.

Outputok: Tevékenységek:

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 55

5/11/15 3:49 PM

bevált gyakorlatok A BEAVATKOZÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

megvalósításában részt vevő, az adott környéken élő közösségi csoportokat terheli. Előfordulhat, hogy nincs lehetőség rá vagy nem kívánatos, hogy közösségi szinten mindenki részt vegyen a folyamat követésében és az adatelemzésben. Az ilyen esetekben a közösség tagjainak ki kell jelölni egy személyt vagy egy kis csoportot erre a felelősségi körre. Azonban valamennyi kedvezményezettnek hozzáférést kell nyújtani a nyomon követési adatokhoz, amelyeket rendszeres időközönként meg kell osztani annak érdekében, hogy a közösség tagjai teljes mértékben tájékozottak legyenek, amikor a megvalósítással kapcsolatos döntéseket hozzák. A tájékoztatást rendszeres találkozók formájában is meg lehet oldani. A találkozókon megvitatják a megelőző időszakban (például az előző hónapban) elért eredményeket és döntéseket hoznak a következő időszakra vonatkozóan. Ezeket a rendszeres találkozókat a közösség tagjai vezetik, azonban azokon az önkormányzat alkalmazottainak is jelen kell lenni. Ez az eljárás biztosítja azt, hogy valamennyi érintett fél aktívan részt vegyen a felülvizsgálati és tervezési folyamatokban.

Az adatgyűjtés időszakait a projekt és a tervezett tevékenységek jellemzői alapján kell meghatározni.

A részvételen alapuló értékelés alkalmazása A részvételen alapuló értékelés (RÉ) az olyan értékelési folyamatot jelenti, amelybe a közösség tagjait és az önkormányzat alkalmazottait is bevonják. Az értékelést nem egy külsősökből álló csapat, hanem helyi partnerek végzik. Amennyiben kívülállókat is bevonnak, az ő szerepük csak közvetítésre és technikai tanácsadásra korlátozódik.

nyílik túllépni a projektdokumentációban meghatározott célkitűzéseken és olyan kérdésekkel és mutatókkal is lehet foglalkozni, amelyek az emberek tapasztalataira építenek. Előfordul, hogy olyan problémák is felmerülnek, amelyeket a megvalósítást megelőzően még nem lehetett előre látni. A RÉ során ezeket is meg lehet határozni.

A részvételen alapuló értékelésben a legfontosabb döntéseket a közösség tagjai és az önkormányzat alkalmazottai hozzák. Ide sorolhatók az időzítéssel (az értékelések időpontjának meghatározásával), a folyamatokkal (mutatókkal és elemzéssel), valamint a következtetések megosztásával, jelentésével és felhasználásával kapcsolatos döntések. A részvételen alapuló értékelések jellegükből adódóan sokkal rugalmasabbak a hagyományos értékeléseknél. A RÉ során lehetőség

A részvételen alapuló értékelés akkor a leghatékonyabb, ha a projekt tervezése, megvalósítása és nyomon követése egyaránt részvételi alapokon történik. A részvételen alapuló tervezés azt eredményezi, hogy a közösség tagjai együtt döntöttek a projekt hatóköréről és a projekttevékenységekről, és egyféleképpen gondolkoznak a célkitűzésekről és az elvárt eredményekről is. Ezen keresztül lehet azt biztosítani, hogy a közösség tagjait a kezdetektől bevonják a nyomon követés és

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 56

5/11/15 3:49 PM

az értékelés során használandó mutatók kiválasztásába. Hasonlóképpen, amikor elérkezik az értékelés ideje, a közösség tagjainak tisztában kell lenniük azzal, hogy miért és hogyan zajlik az értékelés.

a folyamat résztvevőit, valamint az adatelemzés módját és az elemzés partnerekkel való megosztásának és partnerek általi felhasználásának lehetőségeit. Többek között arról is dönteni kell a partnereknek, hogy a kiindulási állapotot mérő mutatók megfelelőek lesznek-e az értékelés elvégzéséhez, vagy szükség lesz kiegészítő mutatókra is a teljes kép felrajzolása érdekében.

A folyamat azzal kezdődik, hogy a résztvevő közösség és a helyi önkormányzat alkalmazottai megvitatják egy ilyen értékelési folyamat tervezésének lehetőségét. A közösségek részvétele elengedhetetlen a megfelelő beavatkozások megtervezésében, és részvételük ugyanígy nagyon fontos a beavatkozás lezárultával is, hogy megértsük, mennyiben volt az hatásos. Mindez nem egyszerűen azt jelenti, hogy részt vesznek külső értékelők által feltett kérdések megválaszolásában, hanem azt is, hogy részt vesznek az értékelés megtervezésében, beleértve azt is, hogy milyen kérdéseket kell feltenni és kiknek.

••Amint a partnerek megegyeztek

arról, hogy mit fognak értékelni, el kell dönteniük, hogy hogyan gyűjtsék össze az adatokat. Lehet olyan módszereket alkalmazni, amelyek a nyomon követés adatait használják fel, megismétlik az alapfelmérést vagy fókuszcsoportos megbeszélést folytatnak a résztvevőkkel és az önkormányzat alkalmazottaival.

A RÉ a következő lépésekből áll:

••Az adatokat és a következtetéseket

••A tervezési folyamat azzal kezdődik,

egyaránt megosztják a közösséggel és a legfontosabb érintett felekkel.

hogy a partnerek megvitatják a részvételen alapuló értékelés elvégzésének időpontját és mikéntjét,

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 57

5/11/15 3:49 PM

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Az Európai Bizottság Európai Unióval és romákkal foglalkozó weblapja http://ec.europa.eu/justice/discrimination/roma/index_hu.htm Az Európai Bizottság európai strukturális és beruházási alapokkal foglalkozó weblapja http://ec.europa.eu/contracts_grants/funds_hu.htm Kézikönyv a roma közösségek életkörülményeinek javításáról helyi szinten (a teljes kézikönyv esettanulmányokkal) http://wrld.bg/K14mq A romák társadalmi befogadásának 10 közös alapelve http://bookshop.europa.eu/en/the-10-common-basic-principles-on-roma-inclusionpbKE3010317/ Az Európa Tanács ROMACT-tal foglalkozó weblapja http://coe-romact.org

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 58

5/11/15 3:49 PM

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 59

5/11/15 3:49 PM

9216-Roma_Handbook_Hungarian_CS5.indd 60

5/11/15 3:49 PM

World Bank in Europe & Central Asia

Published on May 19, 2015

Handbook - Hungarian

Published on May 19, 2015

world.bank.europe.central.asia

Go explore