Balról jobbra: Dr. Gömöry András, Petrovszkij professzor, Kudász professzor, dr. Szánthó Katalin és Soltész professzor
orvosi köztudatban valahogy így gondoltak erre a szakmára és annak képviselőjére. A beteghez nem sok köze lehetett, a döntéshozatalban csak egy adalék volt a sok közül, véleményét vagy figyelembe vették, vagy nem. Ezeket a gondolatokat nem kisebbrendűségi érzés, sértődöttség vagy irigység mondatja, hanem az általános tapasztalat. Korszakunk szempontjából igen fontos a fentiek ismerete, hiszen így a helyén tudjuk értékelni azt a tényt, hogy Soltész professzor vezetése alatt az Érsebészeti Intézetben lényegesen jobb volt a helyzet. A radiológiai gondolkodásra és gyakorlatra a korábbi főnök, dr. Kisvárday Gyula gondolkodásmódja nyomta rá a bélyegét. Őt elsősorban a kardiológia érdekelte, véleményalkotásában a komplett hemodinamikai szemlélet jelentkezett. Tanítványai, dr. Pénztáros Iván és dr. Antal Dezső ezt vették át. A szívsebészek és az érsebészek is egyre inkább partnerként kezelték őket, az együttgondolkodás vált jellemzővé. A munkamenet a következő volt: a szívkatéterezéseket dr. Czakó Elemér kardiológus végezte, majd ezeket Pénztáros doktorral együtt leletezték. Akkoriban a felvételeket a modernnek számító Philips képerősítővel készítették, amelyhez egy mozgatható asztal is társult. A gép képes volt lapfilmváltóra, illetve rollfilmre dolgozni. Az utóbbihoz szük121 A Vá ros m a j o r i K l i n i ka
első
100
éve