A Művészetek Völgye programigazgatója boldog háztulajdonos és kutyabarát. Anikó régóta vágyott olyan vidéki otthonra, melyet belsőépítész barátnője tervez számára
Ház a Völgyben „Völgyanikó”. Így ismerik a környéken az örökifjú nőszemélyt, aki istállóból lett házában látott vendégül. Pöttyös bögrékből kávéztunk a veranda csíkos párnái közt, mikor egy tál süteménnyel és colstokjával beállított a belsőépítész. Méretet vett a még hiányzó konyhai polcokhoz, mert barátnője többszöri felszólítás ellenére sem bír leállni a kék-fehér kerámiák gyűjtéséről, de erről majd később… Pécsi Erika ajtajától épp harminchat lépésre esik Anikó otthona, mely távot naponta többször teszi meg a két barátnő, a közös reggelik, ebédek vagy esti borozgatások céljából. Ilyenkor hangos csaholással Morzsi és Vackor
50 Lakáskultúra
kíséri őket oda-vissza, szigorúan őrizve a birtokrészek láthatatlan telekhatárait. Csórompusztáról, e gyönyörűen felújított 17. századi uradalmi gazdaság történetéről már tudósított lapunk (Vizitkártya: „Alternatíva az életre”, 2009. május), és hogy újra felkerestük a helyszínt, annak a tulajdonos jóvoltából nemrég újjászületett épületszárny az oka. A majorság vastag kőkerítésének támaszkodó huszonhárom négyzetméternyi kőépület volt már istálló, majd legutóbb szerszámoskamra is, amikor Anikó a birtok tulajdonosai közé lépett. Lent a faluban, Kapolcson álló házát cserélte le a sokat
Az összes enteriőrre érvényes a szépen felújított antik bútorok és a letisztult, praktikus darabok egyvelege. A skandináv konyhához egyedi elemeket is készíttettek, melyek a Kapolcsi Fazekastalálkozó és Vásár művészeinek kék-fehér kerámiáitól roskadoznak
Lakáskultúra 51