Trianon után: határon innen és túl

Trianon után: határon innen és túl Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet https://ti.mftk.uni-pannon.hu/

2020. november 20. Veszprém Link: https://join.skype.com/j4eEHeSKWLVM

Absztrakt-kötet

Szilágyi Péter TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem Szakmai önéletrajz: Szilágyi Péter a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-tanár szakán végzett 2006-ban, majd PhD fokozatát is az intézményben szerezte meg 2013-ban.

2006-2020 között a Kodolányi János Egyetem óraadó tanára, 2018 óta a Pannon Egyetem egyetemi docense. Fő kutatási területe a Mediterráneum és a Közel-Kelet története, valamint a magyar nemzetpolitika, különös tekintettel a diaszpórára.

Plenáris előadás

A magyar diaszpóra történeti fejlődése A mára világnemzetté vált 15 milliós magyarság földünk szinte minden országában jelen van. A jelenség nem újkeletű, hiszen számos honfitársunk próbált szerencsét "Nyugaton" már a 19. században az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot követően, illetve a Monarchia időszakában. A magyarságot ért 20. századi tragédiákat követően - első és második világháború, Trianon, 1956-os forradalom és szabadságharc - a folyamat nem állt meg, sőt, inkább tovább erősödött. Mindezeknek köszönhetően mára egy 2,5 milliós diaszpórában élő magyarságról beszélhetünk. Előadásunk célja, hogy bemutassuk a kivándorlás különböző periódusait, irányait és a letelepedés folyamatát, valamint bepillantást nyerjünk egy-egy közösség szervezeti életébe.

Navracsics Judit TUDOMÁNYOS FOKOZAT: DSc INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem

Szakmai önéletrajz: 1993 óta folytatja kutatásait a két- és többnyelvűség vonatkozásában.

PhD disszertációját a gyermekkori többnyelvűség témájában írta, monográfiájának címe: A kétnyelvű gyermek (Osiris 1999., második kiadás: Pannon Egyetem 2004.). Habilitációs értekezése, amely a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg 2007-ben, a kétnyelvű mentális lexikon vizsgálatára vonatkozó tesztsorozatának eredményeit mutatja be. További két könyve foglalkozik a kétnyelvűség pszicholingvisztikai vonatkozásaival (Egyéni kétnyelvűség, 2010., és Szóaktiváció két nyelven, 2011.). Az MTA Doktora címre benyújtott értekezése a kétnyelvű mentális lexikon működését, valamint a kétnyelvű írott nyelvi feldolgozást mutatja be.

Plenáris előadás

Az anyanyelv megőrzése a diaszpórában az elmúlt 100 évben A nyelv az identitás egyik összetevője. Mit jelentett a nyelv megtartása a 20. század elején Trianon hatására más országokba, majd a későbbi évtizedekben az anyaországból emigrációba kényszerült magyarok számára, és mi a helyzet a nyelvvel ma, a 21. században, a digitális korban, a közösségi média meg-létével, a számtalan online felület adta kommunikációs lehetőséggel, a nyelv szabad használatának korában. Változik-e az identitás a nyelvhasználati szokások változásával?

Az előadás a nyugat-európai diaszpórában élő magyarokkal történt beszélgetések, interjúk tanulságait ismerteti.

I. Szekció: Diaszpóra Trianon után: határon innen Szekcióvezető: Herzog Csilla és túl 10:30 – 10:50 Ládonyi Zsuzsanna: Diaszpóramagyarság egy német tartományban 10:50 – 11:10 Bátyi Szilvia: Az identitás újrameghatározása 11:10 – 11:30 Vígh-Szabó Melinda: Uráli népek és nyelvek az orosz közigazgatásban 11:30 – 11:50 Csrepka Máté Barnabás: A São Paulo-i magyar diaszpóra sajátos nyelvi hagyatéka

Ládonyi Zsuzsanna TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet és Pannon Egyetem MFTK

Szakmai önéletrajz: Dr. Ládonyi Zsuzsanna vagyok, Veszprémben élek, de főállásban a Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézetben dolgozom adjunktusként. 2019.szeptembertől pedig a Pannon Egyetem MFTK munkájába is bekapcsolódtam oktatóként.

Doktori fokozatomat 2018-ban szereztem az ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskolájában. A disszertációm címe: A migráció és a lelki egészség összefüggéseinek a vizsgálata egy német tartomány magyarjaival készített interjúk tükrében.

Szociális munkához, mentálhigiénéhez kapcsolódó gyakorlati, készségfejlesztő tárgyakat oktatok a Semmelweisen a Szociális munka MA képzésben és veszprémi Mentálhigiénés kapcsolatépítő és közösségfejlesztő MA képzésben.

Diaszpóra-magyarság egy német tartományban Az előadásomban a doktori kutatásom során készített interjúkból merítek, mivel az interjúalanyaim között nemcsak magyarországi magyarok, hanem a Vajdaságból, illetve Erdélyből származók is vannak, akik vagy még a rendszerváltás előtt vagy azt követően hagyták el a hazájukat.

A külföldi beilleszkedésük folyamatát narratív életút-interjúkkal követtem végig, amelyek során gazdag bepillantást nyerhettem a kiköltözésüket megelőző időszakukról is, és az alkalmazkodásuk útjára, megküzdési stratégiáikra.

A kisebbségi létben szocializálódott interjúalanyaim az új közegbe való beilleszkedésük során is más stratégiákat követtek, ami különös kihívást jelent(ett) a kinti magyar szervezeti életük szervezésében, annak közös hangsúlyainak a megtalálásában. Az életutak részletes elemzéséből számtalan árnyalt kép rajzolódott ki a diaszpóra-magyarság keserű-édes életéből, melyek további bemutatása, - a doktori disszertációmban foglaltakon túl, - is izgalmas és érdekes lehet a konferencia résztvevői számára!

Az identitás újra-meghatározása

Bátyi Szilvia TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem, Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet

Szakmai önéletrajz: Bátyi Szilvia a Pannon Egyetem Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének adjunktusa. Kutatási területei a két- és többnyelvűség témájához kapcsolódnak.

Többek között vizsgálja az elsőnyelvkopás nyelvi és nyelven kívüli tényezőit, a kétnyelvű beszédprodukciót és a kétnyelvű mentális lexikon szerveződését, valamint a nyelvi tájképet. Eredményeit hazai és külföldi konferenciákon mutatja be, publikáció pedig hazai- és nemzetközi kiadású könyvekben és folyóiratokban jelennek meg.

Az identitás egy összetett és sokrétű fogalom, melynek szerves részét képezi a nyelv. Egynyelvű közegben élve az egyén számára egyik fogalomnak sincs különösebb jelentősége, viszont fontossá és hangsúlyossá válnak egy új országba költözés esetén. Az egyéni migrációs történetek rámutatnak arra, mennyit nyerhetnek vagy veszíthetnek azok, akik megtapasztalják az elszakadást és az identitás bizonyos mértékű átalakulását.

Egy új nyelvi környezetbe való integráció során az első nyelv vagy anyanyelv használatának színterei a családi, baráti, rokoni kommunikációra korlátozódnak.

Ezek a nyelvi és kulturális változások az identitás újbóli meghatározásának szükségességét eredményezhetik, amely egy több lépcsőfokból álló folyamatot jelent. Az előadás célja, hogy (1) bemutassa az identitás és migráció kapcsolatának főbb tényezőit; (2) feltárja a nyelv és az identitás közötti kapcsolatokat; (3) az egyéni migrációs történeteken keresztül identitás mintázatokat rajzoljon. Az előadásban bemutatott eredmények a hollandiai magyar diaszpórában élők 20 fős mintáján végzett kutatáson alapulnak.

A kutatás fő eszközei a 79 kérdésből álló kérdőív és a személyes interjú. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált csoport számára a nyelv elidegeníthetetlen részét képezi az identitásuknak, azonban az is jól kirajzolódik, miként építették be a többségi nyelvet és kultúrát az identitás komplex rendszerébe.

Vígh-Szabó Melinda TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem

Szakmai önéletrajz: Magyar–német szakos középiskolai tanár – finnugor nyelvész, a nyelvtudományok doktora, a Pannon Egyetem Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének adjunktusa.

Kutatási területei az uráli népek helyzete napjainkban és az észt nyelvi identitás.

Uráli népek és nyelvek az orosz közigazgatásban A határok megváltoztatására, a nyelvileg és etnikailag azonos népcsoporthoz tartozó emberek elválasztására napjainkban is találunk példákat Európában.

Nyelvrokonaink az Orosz Föderáció területén, amely eredetileg egy többnyelvű és -kultúrájú társadalom, folyamatosan átélik a közigazgatási keretrendszer átalakításával együtt járó nyelvpolitikai, nyelvtervezési és -oktatási döntések hátrányos következményeit.

A nyelvi és etnikai homogenizációt érvényesítő szerkezeti átalakítások egyrészt radikálisan csökkentik az uráli nyelveket beszélő közösségek arányát az orosz többségben, másrészt ezek a döntések az egyének, csoportok (területi, vallási, kulturális) identitására is hatással vannak.

A nyelveket befolyásoló döntési stratégiákat politikai, areális, kulturális, kollektív és individuális dimenziók egyaránt meghatározzák.

Az uráli népek közül a magyarok, a finnek és az észtek rendelkeznek önálló államisággal, és országaik részei az Európai Uniónak, továbbá a lappok nagy része és egy kis létszámú lív közösség alakíthatja a jövőjét az Európai Unió keretein belül.

Az előadás elsősorban az Oroszország területén élő uráli népcsoportokra és így a magyar diaszpórára is fókuszál, de említést tesz az állammal rendelkező etnikumok nyelvi helyzetéről is.

Csrepka Máté Barnabás TUDOMÁNYOS FOKOZAT: Doktorandusz hallgató INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola

Szakmai önéletrajz: A Nemzetköz tanulmányok szak elvégzése után a Pannon Egyetem Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskolában hallgató.

Kutatási témája a magyar identitás megőrzése Brazíliában, azon belül a São Paulo városában élő magyar diaszpórában. Adatgyűjtését segíti, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként a kutatási témája helyszínén, a Brazíliai Magyar Segélyegyletnél tölt kilenc hónapot.

A São Paulo-i magyar diaszpóra sajátos nyelvi hagyatéka Az előadás fókuszcsoportját a São Paulóban élő magyar diaszpóra alkotja. A kolónia magyarságát – a világ más magyar diaszpóráihoz hasonlóan – Brazíliában is a három fő migrációs hullám csoportjai és azok leszármazottai alkotják. Az MTA Földrajzi Intézete és a Magyarok Világszövetsége adatai szerint 1890 és 1957 között 70 és 80 ezer fő közöttire volt tehető a Magyarországról Brazíliába emigráltak száma. Nem könnyű tehát megbecsülni a leszármazottak számát, ami 150 és 300 ezer fő között is lehet.

A migrációs hullámok első generációjának képviselői által hozott magyar nyelvi szokások, kifejezések, bizonyok tájegységekre jellemző kiejtések kerültek átadásra a második, harmadik generációnak. A „mostani Magyarországgal”, és az ott élőkkel történő folyamatos kapcsolattartás hiányában az új kifejezések, jövevényszavak, szlengek nem épültek be a közösség nyelvhasználatába az elmúlt évszázad alatt. Ez a jelenség nagy általánosságban jellemző minden generációra a diaszpórában. Az unokák azt a magyart tanulták a szüleiktől, amit ők az ő szüleiktől, az „első generációsoktól” tanultak. Az unokák nyelvi hagyatéka a Magyarországon született felmenőik akkori magyar nyelvhasználata lett.

Az előadás témája a brazíliai magyarság legfontosabb és legrégebbi szervezete, a Brazíliai Magyar Segélyegylet és a diaszpóra történetének rövid bemutatásán túl a magyar nyelv itt használt, sajátos nyelvi szokásainak ismertetése. Általánosságban tapasztalható, hogy az új generációk születésével, a magyar nyelvvel és kultúrával való kapcsolattartás gyengül – a közösség vezetőinek és a különböző programok elvitathatatlanul nagy munkája és segítsége ellenére is.

A magyar közösség tagjaival folytatott beszélgetések során számos olyan jelenséggel találkoztam, melyek során a beszélők látható és hallható nehézségekbe ütköztek, a Magyarországtól való nagy földrajzi és „időbeli” távolság miatt.

Trianon után: határon innen és túl

II. Szekció: Kommunikáció Szekcióvezető: Agg Zoltán 11:50 – 12:10 András Ferenc: Fake news és közösségi hálózat 12:10 – 12:30 Herzog Csilla: Trianonra fókuszálva – Tájékozódhatunk-e a trianoni békediktátumról az online sajtóorgánumokon keresztül?

12:30 – 12:50 Horváth Virág: A „digitálisnemzedék” Trianon emlékezete 12:50 – 13:10 Balatoni Monika: A nemzeti identitás kérdései, önreflexió Trianon után a 1420 évesek körében

András Ferenc TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD, habilitáció INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem

Szakmai önéletrajz: Dr. habil. András Ferenc intézetigazgató egyetemi docens, Pannon Egyetem MFTK Társadalomtudományi Intézet. Az Intézet által gondozott Kommunikáció- és médiatudomány szak alapítója, vezetője. Fő kutatási területe a kommunikáció- és nyelvfilozófia. Önálló kötetei: A kommunikációs tér filozófiája (Budapest, Gondolat Kiadó, 2010), A megértés ősvényei (Budapest, Áron Kiadó, 2020).

Fake news és közösségi hálózat A hálózatkutatás a jelenségek gyakran nem is látható összefüggéseit, a különféle rejtett mintázatokat keresi, deríti fel. Barabási Albert-László a hargitai Karcfalvából elindulva lett a tudományág világhírű képviselőjévé, sőt, e terület épp az ő munkája nyomán vált fontos kutatási tereppé.

Eredményei a kommunikációelméletekre is jelentős hatást gyakoroltak. Előadásomban a fake news terjedésével kapcsolatos meglátásait tárgyalom. A témának kiemelt aktualitás ad, hogy októberben kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban a BarabásiLab elmúlt 25 évének adatvizualizációiból.

Herzog Csilla TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

Szakmai önéletrajz: 1991-ben szerzett történelem és ének-zene tanári oklevelet az Eszterházy Károly Főiskolán, 2004-ben végezte el az ELTE BTK PPK-n a pedagógia szakos bölcsész tanári szakot. 2013ban vette át PhD-oklevelét neveléstudományból a Szegedi Tudományegyetemen. 2001-2018 között az Eszterházy Károly Egyetem főiskolai docense, 2020. januártól Pannon Egyetem egyetemi docense.

Kutatási területei: a médiaműveltség, a tudatos és kritikus médiahasználat, illetve a kvantitatív és kvalitatív médiaszövegelemzés.

Trianonra fókuszálva - Tájékozódhatunk-e a trianoni békediktátumról az online sajtóorgánumokon keresztül?

1920. június 4-én írták alá az első világháborút hazánk számára lezáró, és a történelmi Magyarország szétszakítását eredményező trianoni békediktátumot. A 100. évfordulóra tekintettel a magyar Országgyűlés a 2020. évet a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította. Az egyik fő kutatási kérdésem, valóban igazolható-e, hogy a trianoni eseményeket az online híroldalak az emlékezetpolitika fontossága miatt a közbeszéd egyik meghatározó témájaként kezelik? Érdekelt továbbá az is, hogy mennyiben helytálló a Századvég Alapítvány 2020-as eredménye, amely szerint a magyarok elsöprő többsége (83%-a) jól informált az említett évforduló kapcsán? Előadásomban annak a médiaszöveg kutatásnak az eredményeit közlöm, mely 6 hazai online sajtóorgánum – a 24. hu, az origo.hu, az index.hu, a magyarnemzet.hu, a magyarhirlap.hu és a 444.hu – Trianonnal kapcsolatos tartalmaira, elsősorban azok gyakoriságára, illetve a rovatrendszerre vonatkozóan szolgál adatokkal.

A kvantitatív médiakutatást kiegészítettem annak a Trianonnal kapcsolatos zárt végű kvíz kérdéssornak az eredményeivel, melyre a Pannon Egyetem hallgatói (47 fő) válaszoltak.

Hipotézisem szerint a hazai online médiacsatornák 2020-ban hangsúlyosan kezelték Trianon kérdését, kellő tény- és háttéranyaggal ellátva a történelem ezen időszaka iránt érdeklődő olvasóit.

Ugyanakkor úgy vélem, hogy a 20-23 éves fiatal felnőtt korosztály témával kapcsolatos tájékozottsága és jártassága továbbra is azért hiányos, mert Trianon eseményei, annak gazdasági és társadalmi következményei a közoktatásban nem szerepelnek a kiemelt jelentőségű tematikák között.

Horváth Virág TUDOMÁNYOS FOKOZAT: MA hallgató INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

Szakmai önéletrajz: A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán végeztem magyar BA-n, jelenleg ugyanitt az Irodalom-és kultúratudomány MA hallgatója vagyok.

Egyetemi éveim alatt előadóként vettem részt 2015-ben a IV. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencián, a PAB II. Szakbizottság Filozófiai Munkabizottságának konferenciáján, a VEAB Filozófiai Munkabizottságának több konferenciáján, második helyezést értem el az Intézményi Tudományos Diákköri Konferencián, 2019-ben az MTA Veszprémi Területi Bizottság-, Jogés Társadalomtudomány Szakbizottsága, valamint a Stratégiakutató Intézet Az életminőségfejlesztés új paradigmái a 21. században című konferenciáján, valamint az ezekhez tartozó kiadványkötetekben publikáltam kutatásaimat.

A „digitális-nemzedék” Trianon emlékezete A digitális technika eszközrendszerének birtoklása a Z generáció esetében az egyén és a környezete kapcsolatát forradalmian megváltoztatja. Az életüket már nem képesek elképzelni a technikai eszközök mindennapi használata nélkül. Ebből következően szociális kapcsolataik torzulnak, hajlamosak a környezettől való elidegenedésre, az elmagányosodásra, virtuális közösségi létezésük okán emberi kapcsolataik beszűkülnek. A személyes találkozások elmaradásával a szociális fejlődés új irányt vesz, legyen szó családi, iskolai vagy párkapcsolati kapcsolódásokról.

Emellett viszont a mérhetetlen információ-befogadásnak és szimultán eszközhasználatuknak köszönhetően a multi-tasking képességük, informáltságuk igen magas. Az online tér kitágítja az én határait, így az identitás-fejlődés jelentős tényezőjévé válik, John Rogers Searle amerikai filozófus terminusával élve „perspektivikus rejtőzködőkké” válnak. Ezeknek a pro-kontra folyamatoknak a tendenciája erősödik, és joggal feltételezhetjük, hogy a ma még csak üres marketing fogalom, az "Alfa-generáció” korszakában fog kiteljesedni, amelyre az Y és Z generációnak kell előzetesen választ adniuk. Ez az egyéni rejtőzködés a történelmi emlékezetet is olyan környezetbe helyezte ezeknél a generációknál, amelyek a zajos információáramlásban új megvilágításba kerültek.

1972-ben megszületett az első e-mail-program. 1974-ben jelent meg először az „internet” kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban az addig szigorúan ellenőrzött ARPANET-ből MILNET (Military Network) néven leválasztották a hadászati szegmenst. 1988 az első hálózaton keresztül terjedő féregvírus (worm) éve volt.

Az internet rohamos fejlődése azóta sem állt le, és a kutatást és innovációt a közösségi média megjelenése újabb szintre emelte. Az Y és Z generáció Trianon emlékezetét olyan források segítik, mint az MTA Trianon 100 Kutatócsoportja által közzétett kereshető adatbázis, és olyan társadalmi problémák hátráltatják, mint a fakenews.

Balatoni Monika TUDOMÁNYOS FOKOZAT: Doktorandusz hallgató INTÉZMÉNY: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁNTK- Doktori Iskola Szakmai önéletrajz: 1997-ben végeztem a Színház és Filmművészeti Főiskolán, színházelméletdrámapedagógia szakon. Előtte pedagógusi végzettséget szereztem. Majd a Pannon Egyetemen 2020-ban színház és drámaismeret tanári MA diplomát kaptam. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusz hallgatója vagyok. Oktatok a Pannon Egyetemen és a NKE-n szintén, ez utóbbin a 5.évet kezdtem szeptemberben. Öt évig dolgoztam az államigazgatásban vezetőként, ahol elsősorban a társadalmi kommunikáció, a nemzeti ünnepek és emléknappk, valamint társadalmi érzékenyítő programsorok és kampányok létrehozatala, tervezése és kivitelezése volt a feladatom.

Majd később a kulturális diplomácia. A külföldi magyar intézetek felügyelete 3 évig tartozott a feladatom körébe, így a diaszpóra kulturális értékeivel, anyanyelvi gondozásával sokat foglalkoztam.

A nemzeti identitás kérdései, önreflexió Trianon után a 14-20 évesek körében Az előadás témájának fókuszában a nemzeti identitáskérdések állnak. Hogyan őriztük meg a nemzeti identitásunkat a tradíciók, ünnepek, emléknapok, ceremóniák által? A kérdés napjainkban különösen aktuális, hiszen gyakorta tapasztaljuk, miszerint a fiatalok egyre messzebb kerülnek Trianon vesztesége, Trianonhoz köthető nemzeti emléknap ( Összetartozás napja- június 4.) kultúrkörétől. Nem érdekli őket, vagy nem értik, nem érinti meg? Mi hiányzik a köznevelés vagy az állami szerepvállalásból, milyen szerepe van a családnak a nemzeti identitás formálásában, alakításában?

Van e, kell e, hogy szerepe legyen?

Nemzeti identitásunk erősen befolyásolja a történelmi múltunk értelmezését, emocionális kötöttségeinket. De igaz ennek a diszciplinának a fordítottja is, azaz a történelmi értékek, hősök, folyamatok értelmezése, a társadalmi kommunikáció, a közbeszéd, vagy egyén elsődleges szociális közege miképpen hat a nemzeti identitásra.

Ezeket a kérdéseket feszegeti az előadás, mely inkább gondolati, értelmezési kereteket ad, mint konkrét megoldásokat a fiatalok társadalmi emlékezetének kutatása mentén. Értelmezi az irodalmi, filmes, színházi feldolgozásokat Trianon kapcsán, a művészeti formák kifejező erejének életkori sajátosságait, hatásait.

Igyekszik az előadás válaszokat keresni -a fiatalok jelentős körében tapasztalható -a társadalmi diskurzus passzivitásának okaira, az oktatás vagy a nevelés eszközeinek lehetőségeire. Vizsgálja, hogy van e különbség a diaszpórában élő és az anyaország fiatal (14-20 év) generációja között Trianon – hazafias és történelmi ismeretében, a feldolgozás módszereiben, vagy az emlékezetpolitika elemiben.

III. Szekció: Történelem Trianon után: határon innen Szekcióvezető: Tábori Ferenc és túl 13:40 – 14:00 Szűts István Gergely: Menekültek és az újrateremtett haza a két világháború közötti Magyarországon 14:00 – 14:20 Kovács Kálmán Árpád: Trianon sorsszerűségei a magyar református gondolkodásban 14:20 – 14:40 Réti Balázs: A magyar Duna-tengerhajózás, 1939–1941.

14:40 – 15:00 Nagy Gergely: Felhők lovasai a trianoni években 15:00 – 15:20 Somogyvári Lajos: A nemzeti érzés a kommunista diskurzusban: 1956 és Trianon Gerő értékelésében

Szűts István Gergely TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD

Menekültek és az újrateremtett haza a két világháború közötti Magyarországon

INTÉZMÉNY: MNL VeML

Szakmai önéletrajz: A Miskolci Egyetemen szereztem szereztem kulturális antropológia-történelem szakos diplomát. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK-n doktoráltam.

Alapvető kutatási területem a gazdaság- és társadalomtörténet, ezen belül is a trianoni menekültkérdés, a Herendi Porcelángyár története valamint a magyar ipar és az állam viszonya a 20. században.

Az első világháborút követően mintegy 400 ezer, nagyrészt korábban a magyar állam szolgálatában álló magyar vagy magyar érzelmű személy menekült az utódállamokból Magyarország területére.

A menekültek jelentős része területi, szakmai vagy egyéb elvek mentén jól szervezett hálózatokat működtetett, amelyekben újraélhették az elveszett haza gondolatát. Az előadásomban az általános keretek mellett elsősorban a szepesi és selmecbányai menekült szervezetek hálózatépítését és mindennapjait kívánom bemutatni.

Kovács Kálmán Árpád TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár

Szakmai önéletrajz: KOVÁCS Kálmán Árpád |Történelemtudományi doktor (PhD, 2009). Pályafutását középiskolai tanárként kezdte, majd a Kaposvári (2011– 2012), valamint a Pannon Egyetem (2011– 2018) oktatója.

2014-től a VERITAS Történetkutató Intézet dualizmus kori kutatócsoportjának tudományos munkatársa.

Kutatási területe az újabb kori (1711 utáni) magyarországi egyházpolitikai rendszerek története, mint az egyháztörténet politika- és társadalomtörténeti megközelítése, valamint az ember-környezet viszony kultúrtörténete.

Trianon sorsszerűségei a magyar református gondolkodásban A tervezett előadás előadás mottói: „Ne sajnálkozzunk, rekrimináljunk, vagy post festa okoskodjunk; nem hátra kell néznünk, hanem előre. Az bizonyos, hogy ennek így kellett történnie: embereknél nagyobb erő dolgozott itt. […] A predestináció acélkerekei robogtak végig a világon, mint ahogy világteremtése óta robognak, csak most megláthattuk, mert horizontunk körébe értek és kitüzesedtek, mint a meteordarabok, melyek a föld légkörébe érnek. (Ravasz László: Hogyan állunk?

Az Út, IV/9–10. /1918. november–december/ 179–180.) „Szelet vetettünk irigységgel, haraggal, magunk közötti hasonlásokkal, egybezendülésekkel. […] A Te jelenléted [...] által földi hazánkat sírjából felemelhetjük, örök hazánk dicsőségét öregbíthetjük a Jézusért. Ámen.” (Dr. Baltazár Dezső: A IV. budapesti országos református zsinati X. ülés megnyitó imája 1920. szeptember 28-án délelőtt 10 órakor.)

Az előadás felépítése: 1.) Az emlékirodalom mint műfaj és történelmi forrás: naplók, emlékiratok, visszaemlékező cikkek, emlékező imák, jegyzőkönyvszerű megörökítések.

2.) Az emlékirodalom módszertani nehézségei (in situ jelleg, utólagosság, önreflexió, átértékel(őd)és(ek), mementóállítási igény, másodlagosság). Megjegyzések: a.) bár a református egyházi aktorok nem tartoztak a hatalom első vonalába, általában a kor középrétegekhez sorolt elitjéhez tartoztak, akiknek sokszor meglepően jó rálátásuk volt az eseményekre. b.) Bár a szekularizáció folyamatosan haladt előre, a Magyarországi Református egyház korabeli társadalmi befolyását össze sem lehet vetni a maiéval. c.) Jó íráskészségű emberekről volt szó, akik lelkiismeretük ítélőszéke előtt, az őket egyházilag belülről is szaggató ellentétek fényében is igyekeztek számot adni cselekedeteikről.

3.) Református szerzői válogatás rövid életrajzokkal: Szabó Aladár, Baltazár Dezső, Kováts J. István, Ravasz László, Ván Benjámin, Enyedy Andor, Zoványi Jenő, Forgács Gyula, Szabó Imre, Makkai László, Révész Imre, Kádár Imre, Szikszai Béni, Biberauer/Bodoky Richárd.

4.) Az emlékirodalom kategóriájába sorolható műveik megnevezése, és ezekből a „megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt” predestinációs szemléletéhez kapcsolódó bejegyzések összegyűjtése.

5.) A magyarságnak a török idők óta sorscsapásaiban mindig hatalmas erőforrást jelentő gondolat adott helyeken való értelmezési keretei.

6.) Konklúzió.

Réti Balázs TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: Lovassy László Gimnázium, Veszprém

Szakmai önéletrajz: 1996-ban végeztem el az egyetemet Pécsen történelem-földrajz szakon, 1998 óta tanítok a veszprémi Lovassy László gimnáziumban.

2003-ban summa cum laude minősítéssel védtem meg „A brit haditengerészet és a Mediterráneum a korabeli magyar források tükrében (1935-1939)” című doktori disszertációmat. A gimnáziumi tanítás mellett 2017 óta „A Mediterráneum és Magyarország a második világháborúban. A földközi-tengeri hadszíntér magyar szemmel, 1939-1944” című kutatótanári programban tevékenykedem.

A magyar Duna-tengerhajózás, 1939-1941.

A trianoni békeszerződéssel hazánk területének és lakosságának tekintélyes részét veszítette el, emellett le kellett mondanunk a több mint 500 hajóból álló tengeri kereskedelmi flottáról is. A dualizmus időszakában kiépített hajópark szétosztásra került a háborúban győztes államok között, ráadásul a nagy költséggel kiépített fiumei kikötőt is elcsatolták. A megcsonkított ország a húszas évek elejétől igyekezett pótolni a magyar „Szent Korona gyöngyének” becézett várost.

Tanulmányomban igyekszem bemutatni, hogy a Budapest-központú Dunatengerhajózás milyen módon pótolta az elvesztett adriai kikötőt, és a harmincas években felvirágzó kereskedelmi forgalom hogyan hanyatlott le az 1939 és 1941 közötti háborús időszakban. A semleges Magyarország tengerhajózását megbénító brit tengeri blokád kiépülését a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának és a Hadtörténelmi Levéltár iratanyagának felhasználásával kívánom árnyalni.

A Magyar Királyi Duna-Tengerhajózási Részvénytársaság 1941 előtti sikeres története azt bizonyítja, hogy a trianoni békeszerződés korlátozásai ellenére volt az országban elegendő innovációs szellem, hogy tengeri kikötő nélkül is kifejlődhessen egy anyagilag jövedelmező tengeri vállalkozás. A Budapestközpontú részvénytársaság sikeresen kapcsolta össze a Duna-medencét a keleti Mediterráneummal. A magyar lobogó ismét eljutott Egyiptomba és a levantei partokra, a görög és a török kikötőkbe. Sajnálatos, hogy az időközben kitörő háború nem tette lehetővé a hajók és a járatok számának tervezett további növelését, a civil kereskedelmi forgalom pedig 1941-re gyakorlatilag megszűnt.

A részvénytársaság harmincas évekbeli sikerei hozzájárultak ahhoz, hogy az ötvenes és hatvanas években újra felvirágozhatott a magyar Duna-tengerhajózás.

Nagy Gergely TUDOMÁNYOS FOKOZAT: MA hallgató INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

Szakmai önéletrajz: Az érettségi után tanulmányimat az Eszterházy Károly Egyetemen, Kommunikáció-PR szak elvégzésével kezdtem meg. Ezt követően az ELTE-n teljesítettem a Magyar BA képzést. Az ELTE-n Gárdonyi Gáza, Öreg tekintetes című regényéből írtam a szakdolgozatomat. Ezt követően több és év kihagyás után iratkoztam be a Pannon Egyetem, Irodalom és kultúratudomány, MA szakára.

Szeretném a jövőben is folytatni a tanulmányaimat doktori képzésen. Jelenleg Dosztojevszkij munkásságát kutatom, a szakdolgozatom is ebben a témában készül.

Felhők lovasai a trianoni években Szándékomban áll bemutatni a repülés világát a korszakban és annak betiltását, megsemmisítését. A pusztítást és az újjáépítés kezdetét. Kényes téma, de pontosan ezért van benne megemlékezni való. A szomszéd népek hősöknek kijáró dicsőséggel emlékeznek meg azokra az úttörőkre, akik a magasba mertek emelkedni.

Csak néhány nevet és tette szeretnék leírni, emberi, életigenlő tetteket, amiket nem szabad elfelejteni a Nagy Háború éveibe szolgálatot teljesítő pilótáktól. A tartalom kerüli az ideológiát és a politikát, ez nagyon fontos. Száraz, szomorú tényeket és néhány emberi, megemlékezésre érdemes igaz történetet szeretne leírni.

A tanulmány törzsét az 1920 és 1938 közötti események, pontos, precíz megírása jelentené, betekintést nyújtva a repülőgép ipar fejlődésébe, hogyan lehet a semmiből, a leleményesség okán valamit kihozni.

Sajnos a század történelme nagyon szomorú téma. Az 1938-ban kezdődő eseményeket már nem említeném meg, csak ha a konzulensem bátorít rá. Van lehetőség továbbá végkifejletnek a zárásban leírni, hogy napjainkban együttműködés van az elcsatolt területek országaival. Mit is jelent ez és milyen jövőképet nyújt a térségnek.

Célom, hogy a téma kibontása társadalmilag és kulturálisan elnyeri méltó helyét a megemlékezésben. Trianon után 1000 harcirepülő zárta körül a megcsonkított országot és egyetlen egy darab sem nézhetett velük farkasszemet.

Somogyvári Lajos TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem MFTK Tanárképző Központ

Szakmai önéletrajz: Eredetileg magyar-történelem szakos középiskolai tanár vagyok, kilenc évig dolgoztam középiskolában, 2014 óta a Pannon Egyetem MFTK Tanárképző Központjában.

Oktatástörténettel foglalkozom, főbb kutatási irányaim a következők: 1. Hidegháború és oktatás: az USA Külügyminisztérium, CIA jelentései a keletközép európai országok oktatási rendszereiről.

2. Vizuális propaganda a kommunista korszakban (felvonulások, karikatúrák, filmhíradók stb.)

3. 1956 után: a karhatalom a magyar iskolákban.

4. A politechnikai oktatás bevezetése (19581961).

Számos hazai és nemzetközi szervezetnek vagyok a tagja, publikációim 2006 óta jelennek meg.

A nemzeti érzés a kommunista diskurzusban: 1956 és Trianon Gerő értékelésében Gerő Ernő feljegyzései a magyarországi eseményekről moszkvai emigrációban készültek 1956. november végén: az októberi forradalomhoz (az ő nézőpontjából ellenforradalomhoz) vezető utat, a lehetséges okokat próbálta megmagyarázni, hithű kommunista nézőpontból.

Az okok között szerepel Trianon be nem gyógyított sebe, az a fajta nacionalizmus (a fogalom szintén több értelmet hordozott akkor és most is), amin nem „fogott” az ideológiai indoktrináció és az internacionalizmus eszmeköre. A hazafias követeléseket ezért kiemelten kezelte a volt (ekkor már bukott) pártvezér, Trianont speciálisan magyar problémaként kezelve, mely a „többi népi demokráciát” nem érinti. Az elemzés a diszkurzív politikatudomány metodológiáját követve a szövegek érvelési rendszerét, kulcsszavait és narratíváit vizsgálja, kimutatva a nemzeti sérelmekről, igényekről való kommunista gondolkodás jellegzetességeit, mely a tárgyalt korszakban sokszor csak elfojtottan lehetett jelen.

A nacionalizmus például legtöbbször csak a Horthy-korszakkal, a sovinizmus fogalomkörével és az októberi „eseményekkel” kapcsolatban kerülhetett elő. A tárgyalt időszak az 1956 és 1959 közötti periódus, a kezdő dátumot az 1956-os forradalom, a nemzeti érzelmek felszínre törése jelenti, a záró dátumot pedig 1959, mikor az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztálya Erdély kérdésében (pontosabban annak megjelenésében a magyar szépirodalom alkotásait és a tudományos diskurzusokat illetően) több konfliktust is jelzett Romániával. A forrásanyagot korabeli cikkek, jegyzőkönyvek, Gerő érvelő magyarázata adja.

Trianon után: IV. Szekció: Politika, közigazgatás határon innen Szekcióvezető: Szilágyi Péter és túl 15:20 – 15:40 Turbucz Dávid: Trianon. Vezérkultusz és korai revíziós törekvések 15:40 – 16:00 Agg Zoltán: A trianoni békediktátum hatása a magyar megyékre 16:00 – 16:20 Kalmár Zoltán: A balatoni kultúrtáj fejlődése a Horthy-korszakban: a Balaton fejlesztésének állami programja és a balatoni privát nyaralóépítések 16:20 – 16:40 Tábori Ferenc: Az Erdélyi Párt [1940-1944 közötti időszak] 16:40 – 17:00 Tóth László: A határon túli magyar pártok részvétele a kormányzásban, hatásuk a kormányzati stabilitásra a szomszédos országokban

Turbucz Dávid TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet

Szakmai önéletrajz: Turbucz Dávid az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen történelem (2009) és politológia (2010) szakon végzett. Doktori disszertációját Romsics Ignác témavezetése mellett summa cum laude minősítéssel 2014ben védte meg az egri Eszterházy Károly Főiskolán. Ennek témája Horthy Miklós 1919 és 1944 közötti vezérkultusza volt. 2012 szeptemberétől az MTA BTK Történettudományi Intézet munkatársa (jelenleg: BTK TTI). Fontosabb publikációi: Horthy Miklós. Napvilág Kiadó, Budapest, 2011 (második kiadás: 2014). A Horthy-kultusz, 1919-1944, MTA BTK TTI, Budapest, 2015.

Trianon. Vezérkultusz és korai revíziós törekvések A két világháború közötti Európában szinte nem volt olyan ország, amelyben ne alakult volna ki a vezérkultusz jelensége. Ezek a politikai kultuszok, a középpontba helyezett politikai és/vagy katonai vezető alakján, pontosabban, a róla kialakított imaginárius vezérképen keresztül arra adtak választ, hogy az adott politikai közösség hogyan fog tudni kikerülni abból a helyzetből, amelybe a világháború után belekerült.

Vezérkultuszok nemcsak a vesztes országokban jöttek létre, hanem a győztes államokban is, természetesen eltérő keretek között, amelyekben politikai, gazdasági és szociális feszültségek, válságjelenségek szintén jelentkeztek. Ezek a kultuszok – például a közép-európai régióban – a határváltozások kérdésére is reflektáltak.

A válságos magyarországi körülmények miatt 1919 őszén Horthy Miklós fővezér személye körül is kialakult vezérkultusz. A róla kialakított vezérkép szerint ő, a nemzet „megmentője” arra volt hivatott, hogy visszaszerezze az elveszített területeket. Horthy nyilvános és bizalmas keretek között is gyakran kifejezte véleményét a trianoni békeszerződés tartalmáról, a békekonferencia által meghatározott békefeltételekről.

Kevésbé ismert, hogy a fővezér és a nemzeti hadsereg vezérkara 1919 és 1921 közötti már a korai területi revízióra készült. Több hadműveleti tervet is készítettek, amelyek az elveszített területek visszaszerzését célozták. Horthy és a radikális jobboldali környezete megkezdte a felkészülést arra a helyzetre, ha lehetőség nyílna háborút indítani a szomszédos államok ellen.

Horthy vezérkultusza, a fővezér békefeltételekre vonatkozó nyilvános kijelentései és az esetleges háborús helyzetre történő felkészülés, a hadműveleti tervek elkészítése egymással szorosan összefüggve az új európai rendre adott reakcióként értelmezhetők.

Előadásomban a békefeltételekre adott szimbolikus és nem szimbolikus reakciókat vizsgálnám, ami hozzájárulna Magyarország háborúból történő kimenetelének jobb megismeréséhez.

Agg Zoltán TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: PE MFTK TI

Szakmai önéletrajz: Agg Zoltán társadalomkutató, egyetemi oktató.

Doktori fokozatát társadalomföldrajzból szerezte. Főbb művei: Mi lesz veled vármegye (1991), Közigazgatási ismeretek geográfusoknak (1998), Politikai földrajz és megyerendszer (2005), Közigazgatás és választások (2011). Társszerzője A globális világ politikai földrajza c. kötetnek. A Comitatus Önkormányzati szemle főszerkesztője.

Több tanulmánykötet szerkesztője: A lebegő megye (1994), az Átépítés (1996), az Építőkockák (1999), a Megyék – régiók – Európai Unió (2003). Comitatus különszámként jelent meg: Alkotmányozás, közigazgatás, önkormányzatok (2007), Közigazgatás – Térfelosztás – Választások (2009), Közigazgatási tanulmányok (2016) c. tanulmány-gyűjteménye.

A trianoni békediktátum hatása a magyar megyékre Az 1919-20-as határválozások érintették a magyar megyerendszert. Az elmúlt évszázadok során a magyar polgárosodáshoz a feudális korban kialakult megyehatárok megfelelő keretet adtak.

Ez az intézményrendszer éppúgy képes volt a megújulásra, mint az "ezerarcú" magyar képviseleti demokrácia. Senki sem nevezi feudálisnak a magyar országgyűlést, hiszen annak választási rendszere megfelel a legkorszerűbb európai normáknak. Ugyanez elmondható a megyegyűlésekre is, így azok legitimitása nem vonható kétségbe. A magyar megyék ma már csupán egyetlen szempontból nem felelnek meg az EU normáknak: nincsen saját adókivetési joguk.

A megyehatárok azonban már 1920 előtt aránytalanos voltak. Komoly változásra nem került sor, mert a magyar politikai elit bízott a revízióban. Miképp változtak a megyehatárok Magyarországon és a ma Romániához tartozó Erdélyben és Partiumban? Kell-e magyarországon ennyi megye? Ezt a kérdést újból és újból felvetik. Miért van ennek ma is jelentősége?

Kalmár Zoltán TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD, habilitáció INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem, Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

Szakmai önéletrajz: Kalmár Zoltán történelem és filozófia szakon diplomázott a szegedi József Attila Tudományegyetemen. 2000-ben summa cum laude minősítéssel Ph.D. fokozatot szerezett.

1995 óta a veszprémi Pannon Egyetem oktatója.

2011-ben politikatudomány tudományterületén habilitált. Fő kutatási területe a biztonságpolitika és a 20. századi politikatörténet, különös tekintettel Magyarországra, Oroszországra és a KözelKeletre.

A balatoni kultúrtáj fejlődése a Horthy-korszakban: a Balaton fejlesztésének állami programja és a balatoni privát nyaralóépítések A balatoni testi-lelki feltöltődés előzményei ugyan a római korig, a Kr. u. 4. századig nyúlnak vissza, a magyar történelemben ez azonban modern jelenség, mindössze másfél évszázada használjuk üdülésre a balatoni tájat. A Balaton története ebben az értelemben az Osztrák– Magyar Monarchia létrejöttének évtizedéig, az 1860-as évekig nyúlik vissza. Ekkor születnek meg a tó állandó partvonalai, a korábban nehezen megközelíthető tómellék ekkortól vasúttal is érhetővé válik.

A Balaton térsége ez idő tájt kezdett átalakulni agrár tájból urbánus tájjá, üdülőterületté, a szabadidő eltöltésének helyévé. Az utóbbi másfél évszázad a Balaton modernizációjának korszaka, amikor a Balatont és közvetlen környezetét régión belüli és régión túli tényezők egyaránt jelentős mértékben formálták. Az előadás arra keres választ, hogy hogyan vált a Balaton a két világháború között Magyarország kiemelt üdülőhelyévé, milyen szerepet játszott az állam a Balaton fejlesztésében a Horthy-korszakban.

Tábori Ferenc TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD abszolutórium INTÉZMÉNY: PE MFTK Társadalomtudományi Intézet

Szakmai önéletrajz: 1985. február 1-én születtem Veszprémben.

2009-ben az ELTE Társadalomtudományi Karán szereztem politológus diplomát. 2017 júniusában az ELTE-ÁJK Politikatudományi Doktori Iskolájában abszolutóriumot szereztem. 2018. február 1-e óta a PE-MFTK Társadalomtudományi Intézetében vagyok egyetemi tanársegéd.

Kutatási területem a Magyarország különböző történeti időszakaiban működő pártok és pártrendszerek. 2010 júniusa és 2014 októbere között a Magyar Országgyűlés Hivatalának munkatársa voltam. 2014. október 12-e óta Hárskút Község Önkormányzatának polgármestere, és a Veszprém Megyei Önkormányzat közgyűlésének tagja vagyok.

Az Erdélyi párt Előadásom az 1940-1944 között működő Erdélyi Párt kifejezetten politikatudományi eszközökkel – a politikatudományban általánosnak tekinthető megközelítések által – történő vizsgálatára vállalkozik. Az Erdélyi Pártot a második bécsi döntés értelmében Magyarországhoz visszacsatolt Észak-erdélyi területekről a magyar országgyűlésbe behívott képviselők egy csoportja hozta létre. Az Erdélyi Párt Magyarország történetének egyik legegyedibb pártja volt.

Különleges történelmi körülmények között jött létre, annak ellenére volt parlamenti párt és kormánypárt, hogy választáson nem indult. Érinteni fogom a párt megalakulásának okait, körülményeit. Az előadás során a pártot többféle módon tipizálom és jellemzem.

Meghatározom legfontosabb funkcióit. Bemutatom, hogy korszak pártjaihoz – különös tekintettel a vezető kormánypárt, a Magyar Élet Pártjához fűződő kapcsolatra – hogyan viszonyult, milyen szerepet töltöttbe az Észak-erdélyi társadalomban. A párt vezetőinek személyi körét is górcső alá veszem. Természetesen a párt rövid életének és megszűnésének okairól is szó fog esni.

Tóth László TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD hallgató INTÉZMÉNY: Eötvös Loránd Tudományegyetem Politikatudományi Doktori Iskola

Szakmai önéletrajz: 1986. április 30-án születtem Budapesten. Érettségi után az ELTE Társadalomtudományi Karának politológia képzésére jelentkeztem, ahol 2009-ben szereztem diplomát. 2016-ban nyertem felvételt az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskolájába, ahol jelenleg végzős PhD hallgató vagyok. Kutatási területem a kormányzati stabilitás KeletKözép-Európában. Az ELTE-n tartott kurzusom a V4 országok politikai rendszereit mutatja be.

Oktattam továbbá pártok és pártrendszerek témakörében, valamint a Széchenyi Egyetemen kormányzástan, illetve választási rendszerek kurzusokon. 2019 ősze óta a Nézőpont Intézet kutatási tanácsadója vagyok a régiós stabilitás kutatását érintő projektben

A határon túli magyar pártok részvétele a kormányzásban, hatásuk a kormányzati stabilitásra a szomszédos országokban A Magyarországgal szomszédos országokban – köszönhetően a Trianoni Békeszerződés rendelkezéseinek – jelentős lélekszámú magyar kisebbség él.

Ennek a ténynek komoly belpolitikai következményei is vannak az egyes országokban, különösen azokban, ahol a legnagyobb létszámú, illetve az összlakossághoz viszonyítva legnagyobb arányú a magyar nemzetiség jelenléte, azaz Romániában, Szlovákiában, illetve Szerbiában. A környező országok politikai életében az 1989-90-es rendszerváltozások után megjelentek a kifejezetten nemzetiségi érdekeket képviselő erők, nemzetiségi pártok. Ezen országok politikai életében – sajátos módon – a magyar nemzeti kisebbség képviseletét célul kitűző erők releváns, komoly súllyal rendelkező tényezői a politikai palettának, több helyen és több alkalommal is a kormánytöbbség meghatározó, nélkülözhetetlen tagjai voltak. Az előadás röviden bemutatja, az egyes szomszédos országokban milyen lehetőségekkel rendelkeznek a magyar nemzetiségi képviselők, milyen a kifejezetten nemzeti alapon szerveződő pártok helyzete. (Milyen intézményes feltételekkel szembesülnek, miként tudnak integrálódni a politikai rendszerbe.) Áttekinti, hogy azon országokban, ahol országos szinten is releváns a magyar pártok szerepe, milyen módon szerveződtek meg az erők. A szerző/előadó kutatási témája a kormányzati stabilitás Kelet-Közép-Európában, így főként arra fókuszál, hogy a magyar kisebbségi pártok milyen módon vettek részt az egyes kormányzati koalíciókban, miként járultak hozzá a kormánytöbbség fenntartásához, továbbá, milyen szerepet játszottak és játszanak főként Romániában és Szlovákiában a kormányzati stabilitás általános jellegzetességeinek befolyásolásában.

Konklúzióként az előadás megállapítja, milyen szereppel rendelkezhetnek a nemzetiségi képviseleti erők egy közép-európai parlamentáris demokrácia életében.

Trianon után: határon innen és túl

V. Szekció: Iskola, művelődés, tudomány Szekcióvezető: Kalmár Zoltán 17:00 – 17:20 Pilkhoffer Mónika: A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem letelepedése Pécsett és működésének nehézségei a két világháború között 17:20 – 17:40 Bognárné Kocsis Judit: Pedagógiai paradigmák a Trianon utáni időszakban Magyarországon 17:40 – 18:00 Györe Géza: Magyar folyóiratok és könyvkiadás a Vajdaságban 1918–1941 18:00 – 18:20 Horváth László: Művégtagtól a bionikai kutatásokig – Hol jár a hazai kutatási élet?

Pilkhoffer Mónika

A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem letelepedése Pécsett és működésének nehézségei a két világháború között

TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: Pécsi Tudományegyetem BTK TTI Modernkori Történeti Tanszék

Szakmai önéletrajz: 1998-ban a Janus Pannonius Tudományegyetemen szereztem történelem szakos bölcsész diplomát. 1999 és 2011 között az MTA-PTE Magyarország és Európa Kutatócsoport tagja voltam, kezdetben PhD munkatárs majd fiatal kutató státuszban, emellett óraadóként is tevékenykedtem. 2003ban védtem meg doktori disszertációmat, 2017-ben habilitáltam. 2007-től a PTE Modernkori Történeti Tanszékének oktatója vagyok, 2019 szeptembere óta docensi munkakörben. Kutatási témáim között az Osztrák-Magyar Monarchia kulturális élete, az urbanizáció, a lakáskultúra és a térhasználat, Lang Adolf építész munkássága, Pécs és az Erzsébet Tudományegyetem története a legfontosabbak.

Az előadásban az Erzsébet Tudományegyetem alapítása, pozsonyi majd budapesti történetének rövid áttekintése után elsősorban azt szeretném bemutatni, hogyan talál az intézmény új otthonra Pécsett.

Milyen nehézségekkel kell megküzdenie mind az egyetem vezetésének, mind a városnak annak érdekében, hogy a Trianon utáni években ha nem is ideális, de megfelelő körülményeket tudjanak teremteni az Erzsébet Tudományegyetem számára? Hogyan és hol folyik az oktatás, milyen problémák jelentkeznek az „ideiglenesen” Pécsre helyezett egyetem életében?

Az Erzsébet Tudományegyetem fejlesztésével kapcsolatos elképzelések ismertetését egyrészt a kultuszminiszterek elképzelései és az állami (+városi) támogatás, másrészt a másik két vidéki (a szegedi és a debreceni) tudományegyetem kiépítésének összefüggésében kívánom tárgyalni.

Bognárné Kocsis Judit TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem MFTK Neveléstudományi Intézet

Szakmai önéletrajz: Bognárné Dr. Kocsis Judit, a Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi docense. 2010-ben szerzett PhD fokozatot, disszertációjának címe: Karácsony Sándor pedagógiai modellje és recepciója a református felsőoktatásban.

Számos publikációja mellett eddig három önálló kötete jelent meg: a disszertációja (2010), Pedagógiai kutatások módszertana és statisztikai alapjai (2014), valamint A vallás mint forrás Karácsony Sándor nevelési koncepciójában (2018) című könyve.

Pedagógiai paradigmák a Trianon utáni időszakban Magyarországon A 20. század első évtizedeiben jelentős változások figyelhetők meg a neveléstudomány, azon belül is a pedagógusképzés tekintetében. Az átalakulás érintette a magyar felsőoktatás intézményhálózatát csakúgy, mint az oktatás tartalmát. Ebben az időszakban kerül sor a vidéki egyetemek fejlesztésére és a tanárképzés reformjára is. Ez utóbbi jelentős változást hozott az addigi struktúrában, hiszen a bölcsésztudományi karok feladata ebben a megváltozott rendszerben csupán az elmélet átadása volt. A gyakorlati képzést a tanárképző intézetek a gyakorló iskolákkal szorosan együttműködve fedték le.

Az 1920-as években az iskolákban egyrészt új tantervek bevezetésére került sor, másrészt nagyobb hangsúlyt kapott a világnézeti - politikai nevelés, valamint a keresztyén és nemzeti jelleg. A tanárképzésben új szakterületek, témakörök erősödése figyelhető meg. Például megjelennek a szociológiai témák, de emellett a gyermeklélektan, valamint a reformpedagógiai mozgalmak szerepe is megnőtt az oktatásban. A Trianon utáni évek, évtizedek egyik kiemelkedő neveléstudósa Karácsony Sándor (1891 1952), aki a debreceni egyetem professzoraként a nevelés elméletét és gyakorlatát egyaránt művelte. Karizmatikus, eredeti gondolkodó volt, a társas lélektani alapú pedagógiai rendszer megalkotója. Felsőoktatási tevékenységét megelőzően köznevelésben is dolgozott tanárként, iskolaigazgató-helyettesként, önképzőkör vezetőjeként stb. Egyik legvitatottabb nézete, hogy létezik sajátos magyar észjárás. Az előadás célja a Trianont követő időszak pedagógiai törekvéseinek bemutatása, különösképpen Karácsony Sándor nevelésfilozófiájára fókuszálva.

A kutatás főbb kérdései: Milyen nevelési területek erősödtek meg ebben az időszakban?

Milyen nevelési módszerek, tevékenységi formák jellemzik az ifjúságnevelést? Karácsony Sándor tanári és oktatói tevékenysége milyen jelentőséggel bír az adott korra? A feltett kérdések megválaszolásához elsősorban elsődleges forrásokat használtam fel, de támaszkodtam e témakörhöz kapcsolódó korábbi kutatási eredményeimre is. A kutatás analitikus jellegű, az értelmező és a szintetizáló elemzés módszerét alkalmazza.

Györe Géza TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem

Szakmai önéletrajz: Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol magyar nyelv és irodalom bölcsész és okleveles könyvtáros egyetemi diplomát szerzett. 12 évig volt a bácstopolyai Városi Könyvtár vezetője. 2001 óta dolgozik a Pannon Egyetem MFTK Neveléstudományi Intézetében.

2010-ben szerezte PhD fokozatát neveléstudományokból. Részt vett a Zsolnai József nevével fémjelzett Értékközvetítő és képességfejlesztő program kerettantervének kidolgozásában.

Kutatási területei: könyvtárpedagógia, vajdasági magyarság művelődéstörténete, könyv és sajtótörténet.

Eddig négy könyve és több mint ötven tudományos publikációja jelent meg.

Magyar folyóiratok és könyvkiadás a Vajdaságban 1918–1941 Előadásom a két világháború között megjelent vajdasági magyar nyelvű folyóiratokat mutatja be. Szól szerepükről a kialakuló magyar – immáron kisebbségi – irodalmi, művészeti és művelődési életben. Ugyanígy szólok a magyar nyelvű könyvkiadásról is a jelzett időszakban. Vajdaság két világháború közötti időszakának kutatásában elévülhetetlen érdemei vannak A. Sajti Enikőnek (A jugoszláviai magyarok a két világháború között. 2008.) és Mészáros Sándornak (Položaj Mađara u Vojvodini 1918–1929. 1981.).

Mák Ferenc összeállításában kronológia jelent meg Magyarok a Vajdaságban 1918–1945 címmel 2013-ban. Az alapos mű számos pontatlanságot, legendát is pontosított. Előadásom a vajdasági magyarság művelődéstörténetének egy szegmensét mutatja be: a vajdasági magyar folyóirat- és könyvkiadás (újra)indulásátTrianon után. Kutatásaimat az 1941-es évvel zárom, amikor újabb történelmi fordulat következik be a vajdasági magyarság életében. A témában Csáky S. Piroska végzett alapkutatásokat az 1980-as években, aki elkészítette a címben jelzett időszak könyvkiadásának szinte teljes bibliográfiáját. (Vajdasági magyar könyvek 1918–1941. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 1988.).

Előadásomban szólok a korszak könyvkiadásának tematizált bemutatása mellett a Vajdasági Írásról (1928–1929), A Mi Irodalmunkról (1930–1933), amelyek heti illetve napilap mellékleteként jelentek meg. Részletesebben szólok a két legjelentősebb folyóiratról, a Kalangyáról (1932–1944) és a ma is megjelenő Hídról (1934). Külön kitérek az utóbbi két folyóirat képzőművészeti vonatkozású írásairól is. Teszem ezt, hisz jelenlegi kutatásaim a kor vajdasági magyar képzőművészei tevékenységének feltárására irányul, mivel a Vajdasági magyar képzőművészek 1920–2020 munkacímet viselő bibliográfián dolgozom.

Horváth László TUDOMÁNYOS FOKOZAT: BA hallgató INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem

Szakmai önéletrajz: Horváth László vagyok, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának kommunikáció és média szakos hallgatója. 2019-ben az MTA Veszprémi Területi Bizottsága, Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudomány Szakbizottsága, valamint a Stratégiakutató Intézet által szervezett „Az életminőség-fejlesztés új paradigmái a 21. században” című konferencián adtam elő human enhancement témában, új érzékszervek létrehozását, és ezek etikai problémáját középpontba állítva. Később a témában írtam tanulmányt, Human Enhancement – A probléma az individualista elméletekkel címmel.

Művégtagtól a bionikai kutatásokig – Hol jár a hazai kutatási élet?

Az előadásban a hazai orvostudomány fejlődését kívánom felvázolni az ország szétszakításától, amely egyaránt érintette a gazdaságot és az orvosi eszközök fejlesztését, illetve általánosságban az orvosi kutatások összességét.

Előadásomban a mozgásszervi protézisek alakulását szeretném bemutatni az első világháborút követő időszakon át, egészen a 2015-ös évek egyetemi kutatásain át napjaink bionikai és orvosi kutatásaiig.

Trianon után: határon innen és túl

VI. Szekció: Irodalom Szekcióvezető: András Ferenc

18:20 – 18:40 Arany Zsuzsanna: Kosztolányi és Trianon 18:40 – 19:00 Újváriné Tüskés Anna: Rab Gusztáv Belvedere című regényének kontextusai 19:00 – 19:20 Ladányi István: Vitaműfajok az újvidéki Új Symposion folyóiratban

Arany Zsuzsanna TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem, MFTK

Szakmai önéletrajz: Arany Zsuzsanna az ELTE BTK-n végzett magyar és esztétika szakon, illetve ugyanitt szerzett PhD-fokozatot összehasonlító irodalomtudományból. Az MTA–ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport tagjaként másfél évtizedig foglalkozott Kosztolányifilológiával, melynek eredményeként forráskiadásban közölte az író halálos ágyán készített feljegyzéseit, szerkesztette a kritikai kiadás bibliográfiai sorozatának négy kötetét és vezette az ezen dolgozó munkacsoportot.

Később megírta Kosztolányi életrajzi nagymonográfiáját, valamint közreadta az író Pardon rovatának anyagát. Jelenleg a Pannon Egyetem docenseként tanít, illetve a Nyugat folyóirat szerzőivel foglalkozik.

Kosztolányi és Trianon A Szabadkán született Kosztolányi Dezső a trianoni békeszerződés időszakában az Új Nemzedék című radikális nemzeti napilap munkatársa volt. Nemcsak a Pardon rovatot szerkesztette és nagyobb százalékban írta, hanem több vezércikket és tárcát is közölt.

1919 és 1921 közötti publicisztikája számottevő részében szerepet kapnak a párizsi béketárgyalások, illetve megjelenik a trianoni döntés elleni tiltakozás is. Szintén ennek az időszaknak a terméke a Vérző Magyarország című kiadvány, mely Horthy Miklós ajánlásával látott napvilágot, jelentős példányszámban, és az akkori irredenta propagandát szolgálta. A kötetet Kosztolányi szerkesztette, és a korszak számos szerzője publikált benne Karinthytól Krúdyn és Babitson át Herczeg Ferencig vagy épp Tormay Cécile-ig. Olyan pillanata volt ez a magyar irodalomnak (és kulturális közéletünknek), amikor az egyes szekértáborok közösen léptek föl, hogy tiltakozásukat kifejezzék.

Az 1920-as és 1930-as években aztán – a bethleni konszolidációval és a magyar külpolitika alakulásával párhuzamosan – Kosztolányi is a revízió híveként lépett föl, s ennek rendelte alá nem pusztán újságírói működését, de íróként tanúsított, kultúrdiplomáciainak nevezhető tevékenységét is. Értekezőként ugyancsak foglalkoztatta a Trianon után kialakult helyzet, amit nem utolsósorban irodalom- és nyelvfelfogása mutat (pl. „magyar író, aki magyarul ír”). Előadásomban tehát egyfelől a vonatkozó szövegeket ismertetem, másfelől Kosztolányi Dezső irredenta és revizionista jellegű, irodalom- és kultúrpolitikai megnyilvánulásait vázolom föl.

Újváriné Tüskés Anna TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD INTÉZMÉNY: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatárs / PTE MK Művészettörténeti és -Elméleti Tanszék adjunktus

Szakmai önéletrajz: A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Művészettörténet Tanszék adjunktusa. Kutatási területei a 20. századi francia-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok, az egyetemtörténet és a digitális irodalomtudomány. Jelenleg hat jelentős 20. századi szerző és műfordító – François Gachot, Gara László, Heltai Jenő, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes és Rab Gusztáv – személyes kapcsolati hálójának feltárásán dolgozik a magánés közgyűjteményekben őrzött levelezések tükrében. Közöttük Rab Gusztáv jóformán ismeretlen volt még irodalomtörténészi körökben is.

Rab Gusztáv Belvedere című regényének kontextusai Rab Gusztáv 1901. május 14-én született Sárospatakon. 1920-ban Budapestre költözve jogot tanult, majd 1923-ban abbahagyta egyetemi tanulmányait.

Mocsárláz című első regénye 1922-ben jelent meg. 1923-tól a Világ, majd Az Estlapoknál dolgozott különleges tudósítóként, úgynevezett utazó főriporterként. Az 1930-as évek második felében felhagyott az újságírással, hogy legyen ideje szépírói tevékenységet folytatni. 1938-tól a második világháború végéig nyolc regénye jelent meg magyarul, valamint német és olasz fordításban.

A magyar közönség körében az 1940-ben megjelent Belvedere című regénye volt a legnépszerűbb, melynek történeti hátterét az 1938-as közép-európai események – a müncheni egyezmény, Csehszlovákia felosztása és a magyarlakta területek visszacsatolása – alkották. A Pest című lapnál betöltött politikai rovatvezetői szerepe és a Belvedere című regénye miatt – amelyet a fasiszta könyvek listájára tettek, majd onnan törölve zúzdába vittek – 1945 júliusában Rabot elfogták a németekkel való együttműködés alapos gyanúja miatt.

Ladányi István

Vitaműfajok az újvidéki Új Symposion folyóiratban

INTÉZMÉNY: Pannon Egyetem MFTK

Az újvidéki Új Symposion folyóirat 1965-ben indult, és több belső vagy kikényszerített átalakulás, nemzedékváltás után 1992-ben szűnt meg végleg. A folyóirat nemcsak irodalmi és művészeti kérdésekkel foglalkozott, hanem társadalmi kérdésekre is reflektált.

Szakmai önéletrajz: 1987-ben szerzett magyartanári oklevelet az Újvidéki Egyetem BTK-n, 2008-ban PhDoklevelet irodalomtudományból a Zágrábi Tudományegyetemen, 2015-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetemen. 2009 óta a veszprémi Pannon Egyetem docense.

A szépirodalmi szövegek, kritikák és tanulmányok mellett a folyóirat jellemző műfajai az esszé, a vitacikk, nyílt levél és válaszlevél, szerkesztői vagy munkatársi jegyzet. Az irodalmi, művészeti és kulturális kérdések mellett vitacikkekben, jegyzetekben reagáltak a vajdasági magyarságot is érintő aktuális társadalmi problémákra, esetenként aktuális visszásságokra.

TUDOMÁNYOS FOKOZAT: PhD, habilitáció

Kutatási területei a közelmúlt és jelen magyar irodalma, kisebbségi irodalmak, a délszláv és a közép-európai irodalmak.

A vitaműfajok kultiválása főleg a folyóirat első nemzedékére jellemző (az alapítástól az 1970-es évek elejéig), illetve a harmadik nemzedék által szerkesztett évfolyamokra (1980—1983), amikor a folyóirat főszövegei mellett külön rovatot nyitottak a szerkesztők és munkatársak által írt kis terjedelmű jegyzeteknek, kommentároknak, vitacikkeknek, leveleknek és válaszüzeneteknek.

Az előadás áttekinti a folyóirat történetének szakaszait a vitaműfajok megléte, hangneme, az általuk nevesített problémák szempontjából, kitérve a lapot és a munkatársakat ért retorziókra, illetve a vitacikkek, problémafelvető megnyilvánulások hiányára is egyes időszakokban.

Trianon után: határon innen és túl Absztrakt-kötet 2020. november 20., Pannon Egyetem, Veszprém

A kötetet szerkesztette: Dr. habil. András Ferenc Horváth Virág

https://ti.mftk.uni-pannon.hu/ Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet 8200 Veszprém, Wartha Vince u. 1. N épület 2. emelet etika@almos.uni-pannon.hu