Éghajlatváltozás és társadalom konferencia absztrakt-kötet

2021. november 5.

Veszprém Pannon Egyetem Modern Filológiai és

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS TÁRSADALOM

Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi intézet

Absztrakt-kötet

PROGRAM P L E N Á R I S E L Ő A D Á S O K 10.35 – 10.55: Prof. Dr. Gelencsér András: Kellemetlen igazságok 10.55 – 11.20: Prof. Dr. Aczél Petra: Jövő-sokk és jövőképesség – Új nézőpontok és mérések a globális változások megértésében 11.20 – 11.45: Prof. Dr. Pap Norbert, MTA doktor: Mordortól Mohácsig: a mohácsi csatatáj földrajzi jellegének változásai az elmúlt 500 évben 11.45 – 12. 10: Dr. Földvári Gábor: Klímaváltozás és kórokozók: kedvezőtlen kilátások és a kiút

Prof. Dr. Gelencsér András akadémikus, a Pannon Egyetem rektora

Levegőkémikus, akadémikus, az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője, az MTA-PE Levegőkémia Kutatócsoport vezetője, a Pannon Egyetem rektora. Fő kutatási területe a légköri széntartalmú aeroszol forrásainak, tulajdonságainak és éghajlati hatásainak tanulmányozása.

Elsőként ismerte fel a humuszképződés folyamatát a légkörben. 2004-ben jelent meg „Carbonaceous Aerosol” című 360 oldalas monográfiája (Springer kiadó). 2015-ben megjelent könyve az emberiség globális légkörre gyakorolt hatását mutatja be.

Tudományos eredményeiért 2014-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2016-ban Prima Primissima-díjjal, 2017-ben a Magyar Tudományos Akadémia díjával tüntették ki.

Kellemetlen igazságok Napjainkra a globális éghajlatváltozás az emberiség jövőjét veszélyeztető legnagyobb kihívássá és az

emberi tevékenység a természeti környezetre gyakorolt káros hatásának szimbólumává avanzsált.

Még ma is szép számmal akadnak azonban olyanok, akik kételkednek abban, hogy van-e egyáltalán éghajlatváltozás, és még többen igyekeznek kisebbíteni az emberi tevékenység ebben játszott meghatározó szerepét. Abban azonban az emberek többsége egyetért, hogy a globális éghajlatváltozást döntően a fosszilis energiatermeléshez kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátása okozza, és a nemzetközi szervezetek által kitűzött ambiciózus célok mentén az energiaszerkezet átalakításával elfogadható szintre mérsékelhetők az éghajlatváltozás jövőbeni kockázatai, vagyis másképp megállítható még az éghajlatváltozás. A kellemetlen igazság ezzel szemben az, hogy az emberiség már régen elvesztette a kontrollt e hatalmas léptékű természeti folyamat felett – amit persze amúgy sohasem

gyakorolt –, és most már csak reménykedhet abban,

Kellemetlen igazságok

hogy

változásokhoz

a

jövőben

képes

bekövetkező

lesz

elfogadható

mértékben alkalmazkodni. A talán még ennél is

kellemetlenebb másik igazság pedig az, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére nemzetközi egyetértésben

elhatározott

intézkedések

betonfallal elzárt zsákutcába vezetnek, mert Prof. Dr. Gelencsér András akadémikus, a Pannon Egyetem rektora

megvalósításuk a kritikus erőforrások gyorsuló

ütemű

felélésével

fennmaradását

a

civilizált

veszélyeztetik.

társadalom Az

előadás

felhívja a figyelmet arra, hogy ideje lenne a fenntarthatósági törvényekhez

célokat és

a

alapvető Föld

természeti

erőforrásainak

végességéhez igazítani, mielőtt túl késő lenne.

A kutatás az NKFIH-471-3/2021 számú projekt támogatásával valósult meg.

Prof. Dr. Aczél Petra egyetemi tanár, intézetvezető

Kommunikációkutató, retorikus, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének vezetője, a Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola törzstagja. Kutatási területei a verbális és vizuális retorika, a közéletimeggyőző kommunikáció, az újmédiakommunikáció és a társadalmi jövőképesség. Ezeken a területeken 4 önálló és 4 társszerzős könyvet publikált, öt könyvet szerkesztett. Összesen 202 magyar és angol nyelvű tudományos-szakmai közleménye, tanulmánya jelent meg. Magyar Tudományos Akadémia Kommunikáció- és Médiatudományi Állandó Osztályközi Bizottságának alelnöke, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Társadalomtudományi Szakbizottságának tagja.

Jövő-sokk és jövőképesség – Új nézőpontok és mérések a globális változások megértésében

Valamennyien szenvedünk a „változás

betegségétől”, a jövő-sokktól. Legalábbis Alvin Toffler szerint, akinek Future Schock c. munkája 1970-ben jelent meg. E szerint tehát több mint fél évszázada tanuljuk az éretlen jövő jelenlétének megtapasztalásából fakadó következményeket, és törekszünk tisztán látni (és dönteni) a vélemények és tények kevert bőségében. Ez a jövő-sokk tehát egyfajta félig informált készenlét, amely a változások megértéséhez vagy éppen félreértéséhez vezethet.

Ma már többen új tengelyforduló korról is beszélnek, amelyben a változások olyan mélyek és számosak, hogy valódi fordulathoz vezethetnek egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

Bár a hétköznapi benyomásaink nem térnek el teljesen a 10 évvel ezelőtti mindennapokétól – hiszen a buszok még mindig késnek és a

konyhagépek sem mesterségesen intelligensek – a

Jövő-sokk és jövőképesség – Új nézőpontok és mérések a globális változások megértésében

jövőbeli jólétünk tekintetében egyre jobban figyeljük a

klímával,

politikával

technológiával,

kapcsolatos

demográfiával,

híreket.

megbízható

és

hiteles

vonatkozóan,

mit

várhatunk,

Keressük

információkat nem

a arra

lemondva

a

nagyobb, értelmező kontextusokról sem. Ezt az index-ipar is megérezte, évente számos előrejelző és leíró adat, rangsor lát napvilágot arról, mikor,

mit várhatunk a közeli jövőben.

Az előadás egyik célja, hogy bemutassa a jövő-sokk

Prof. Dr. Aczél Petra

egyéni-társadalmi természetét, okait. Másik célja

egyetemi tanár, intézetvezető

pedig, hogy az 1990-es évek óta egyre nagyobb

számban születő globális és regionális mérések, mérőszámok,

indexek

társadalmi

szempontúak

bemutatva

egy

új,

között magyar

Társadalmi Jövőképesség Indexet.

rávilágítson

a

megközelítésére, mérőeszközt,

a

Prof. Dr. Pap Norbert PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet

Tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora.

Tanulmányait Pécsett folytatta, 2018-ban vált a Pécsi Tudományegyetem professzorává.

Kutatásokat folytat a military landscape, főként annak emlékezeti tájjá alakulása kapcsán Mohács és Szigetvár környezetében. Közel 300 tudományos publikációja, köztük 10 könyve jelent meg.

Mordortól Mohácsig: a mohácsi csatatáj földrajzi jellegének változásai az elmúlt 500 évben

kerül, hogy milyen Az előadásban bemutatásra kihívásokkal néz szembe a természettudományos alapokon álló kutatás egy kiemelt történelmi

esemény helyszínének és részben az eseményeknek az értelmezése során is. Nem csupán a sokszor nagyon szubjektív, és az egyéni felelősség kérdését elhallgatással, vagy túlzásokkal kezelő beszámolók kellő kritikája jelent problémát a vizsgálatokban, hanem az is, hogy az ezekből kinyerhető adatok olyan környezeti feltételek mellett születtek, melyek az eseményt követő évszázadok során nagy mértékben meg is változtak. Az 1526. évi mohácsi csatára ez különösen igaz, és a mintegy 100 éve zajló értelmezési vitáknak is ez az egyik legfontosabb faktora. A mai agrárkörnyezet nem sokat segít az írott történeti források szakértőjének: a táj elvesztette egykori jellegét.

Vízhálózata

Mordortól Mohácsig: a mohácsi csatatáj földrajzi jellegének változásai az elmúlt 500 évben

PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet

átalakult,

mikrodomborzata

elsimult, eredeti vegetációját elvesztette. Az elmúlt 4 évben folytatott vizsgálatok néhány eredménye

alapján az eltelt 500 év környezeti folyamatai, a földhasználati

jelleg

és

a

településhálózat

változásai, valamint az emlékezeti táj átalakulása nyomán kirajzolódott számunkra az a környezet, amelyben játszódtak.

Prof. Dr. Pap Norbert

teljesen

az

1526.

évi

tragikus

események

Dr. Földvári Gábor Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet, Budapest

A Szegedi Tudományegyetemen végzett biológusként mikrobiológia és ökológia szakirányon 2001-ben, majd az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett PhD-t és habilitált. Számos egyetemi kurzust tartott a parazitológia, zoológia és parazita ökológia területein angol, német és magyar nyelven.

Többhónapos kutatóutakat töltött a madridi Complutense Egyetemen, a bécsi Konrad Lonrenz Intézetben és a Londoni Természettudományi Múzeumban. Vendégoktatója volt a madridi, a brnoi és a bécsi állatorvostudományi egyetemeknek. Az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetében vezet kutatócsoportot, a felbukkanó fertőző betegségek ökológiájával és megelőzési lehetőségeivel foglalkozik.

Klímaváltozás és kórokozók: kedvezőtlen kilátások és a kiút Az egész bolygónk lakosságát érintő koronavírus

járvány egyértelműen rámutat, hogy az újonnan felbukkanó betegségek krízise minden ország

számára nemzetbiztonsági és egzisztenciális fenyegetést jelent, de főleg a technológiailag fejlett, nagyvárosokban élő emberekre nézve.

A klímaváltozás (a természetes élőhelyek csökkenése és a globális kereskedelem mellett) olyan ökológiai helyzeteket teremt, amelyek elősegítik számos kórokozó új helyeken és új gazdaszervezetekben való megtelepedését, így serkentve a járványok felbukkanását emberekben és háziállatokban. Mivel nem tudjuk megállítani vagy visszafordítani a jelenséget, létfontosságú érdekünk, hogy mindent megtegyünk a megelőzés érdekében, felkészüljünk jelentősebb hatásaira, és védekezési stratégiát dolgozzunk ki.

Jelenleg a járványhelyzetek utólagos kezelésén van a fő hangsúly, pedig már rendelkezünk annyi

tudományos információval a potenciális és tényleges kórokozókról, hogy annak segítségével a megelőzésre

Klímaváltozás és kórokozók: kedvezőtlen kilátások és a kiút

helyezzük a stratégiánkat. Munkacsoportunk a fenti célra dolgozta ki a DAMA-protokollt, melyben folyamatosan

rögzítjük (Document) a kórokozók különböző gazdákban való

megjelenését,

majd

a

megfelelő

tudományos

elemzéseket (Assess) követően azonosítjuk a számunkra veszélyes

szervezeteket

és

felügyeletét

(Monitor).

Végül

intézkedési

javaslatokat

utólagos

döntéshozói,

irányítjuk

ezek

megelőzésre

teszünk

(Act).

orvosi

vagy

Az

célzott irányuló elterjedt

technológiai

megoldások nem elegendők, hiszen evolúciós, ökológiai

Dr. Földvári Gábor Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet, Budapest

és járványtani jelenségek bonyolult hálózatai állnak a háttérben. kórokozókat állatokban

Kutatásainkban vizsgálunk és

házi-

vektoraikban,

kiemelt és

fontosságú

vadonélő

miközben

az

rezervoár evolúciós-

ökológiai hatótényezőket is elemezzük. Munkánk során

kiemelt hangsúlyt kap az érdeklődő lakosság bevonása

(citizen

science),

így

növelhetjük

a

vizsgálataink

spektrumát és egyúttal széleskörű tájékoztatást is adunk a társadalmat érintő járványtani veszélyekről.

Dr. Agg Zoltán egyetemi docens

Éghajlatváltozás és belső meggyőződés

Mitől függ az emberek véleménye az

1980-ban tervgazdasági szakon diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.

2007-ben közigazgatási témakörben Ph.D. fokozatot szerzett az ELTE földtudományi doktori iskolájában.

1996-2017 között óraadó az ELTE geográfus, majd földrajz szakán, 2005től óraadó, majd 2007-től főállású oktató a veszprémi Pannon Egyetemen, jelenleg a Társadalomtudományi Intézet egyetemi docense. 1991 óta a Comitatus Önkormányzati Szemle főszerkesztője. Fő kutatási területe a területi közigazgatási rendszer és a magyar önkormányzatiság.

éghajlatváltozásról?

Mennyire befolyásolja az informáltság, az iskolai végzettség és mennyiben meghatározó a belső meggyőződés, a vallásosság?

A klímaváltozással kapcsolatos szociológiai kutatásainkban magyarázó változóként számoltunk a válaszadók belső meggyőződésével, a vallással való kapcsolatával, valamint a politikai ideológiai skálán (bal-jobb) való önmeghatározásával. Mennyire függ az emberek környezettudatossága az ideológiai beállítódásától? Vagy mindent felülír az, hogy ki melyik korosztályba született és milyen magas iskolai végzettséget szerzett?

Az előadásban összehasonlítom a 2013-14-es és az ez évi szociológiai kutatásaink eredményeit.

A kutatás az NKFIH-471-3/2021 számú projekt támogatásával valósult meg.

Dr. habil. András Ferenc egyetemi docens, intézetigazgató

A Pannon Egyetem MFTK Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, az Intézet által gondozott Kommunikáció- és médiatudomány szak alapítója, vezetője. Fő kutatási területe a kommunikációés nyelvfilozófia. Önálló kötetei: A kommunikációs tér filozófiája (Budapest, Gondolat Kiadó, 2010), A megértés ősvényei (Budapest, Áron Kiadó, 2020).

A hitelesség tulajdonítása

A hiteles hírforrás, a cselekvő személy hitelességének kérdésköre értelmezési szituációban felbukkanó kihívás, így magán viseli a szituáció

alapvető jellemzőit. Az egyik legfontosabb, hogy nincsen értelmezés értelmező nélkül, s nincsen értelmező téridőbe ágyazott identitás nélkül, s ez jogos elvárás lesz a hitelesség megállapításakor is.

Nem beszélhetünk hitelességről elvonatkoztatva annak hordozójától és mérlegelőjétől. Mivel az egyes szereplők szükségképpen különbözőek és felcserélhetetlenek, ezért ahogyan az értelmezés során nem vagyunk jogosultak a másik tudatában lévő, hanem csakis a neki tulajdonított tartalmakról beszélni, úgy a hitelesség tulajdonítás válik kulcsfogalommá. A hitelesség mibenlétét firtató kérdés árnyaltabbá lesz: mi alapján tulajdonítunk hitelt valamely forrásnak, személynek, tartalomnak?

Előadásomban amellett érvelek, hogy hitelesség tulajdonítása alapvetően az ágens érték- és

normarendszerének, elvárási igényének a kivetítése. Az hitelt

Éghajlatváltozás és belső meggyőződés

érdemlő,

megegyezik

aminek a

érték-

és

tulajdonítóéval,

normarendszere aki

önmaga

meghosszabbítását látja a másik félben. Következésképp

a sorozatos tévedés nemcsak a forrás amortizációjával jár, hanem saját szabályaink felülvizsgálatára sarkall. A rendszerszintű tévedések okának felderítése a kivetített normák bírálatához vezet, ami lényegében önkritika.

A

kutatás

az

NKFIH-471-3/2021

támogatásával valósult meg.

Dr. habil. András Ferenc egyetemi docens, intézetigazgató

számú

projekt

Borbély Mátyás PhD-hallgató, Nemzetstratégiai Kutatóintézet

Egy Kárpát-medencei klímaadaptációs monitoring rendszer lehetséges adatkörei A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) egy 2016 óta működő, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat által

Geográfus, diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte.

Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola Geopolitika Alprogramjának doktorandusza.

Doktori kutatási témájában a határon túli magyarság társadalmi-gazdasági pozícióinak területi összefüggéseit vizsgálja, elsősorban társadalmi rétegződési szempontból. Az utóbbi 10 évben számos EU-s és hazai fejlesztéspolitikai, stratégiai és területi tervezési, területés településfejlesztési, helyi gazdaságfejlesztési, valamint társadalomtudományi alapkutatási munkában vett részt tervező-elemzői, tanácsadói, illetve (vezető) kutatói munkakörökben.

üzemeltetett multifunkciós térinformatikai rendszer, amely elősegíti a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást szolgáló jogalkotást, stratégiaépítést, döntéshozást és a szükséges intézkedések megalapozását Magyarországon. A klímaváltozáshoz kapcsolódó összetett jelenségek azonban nem állnak meg az országhatároknál, kiemelten fontos a makroregionális léptékű vizsgálatuk is.

Magyarország esetében a vizsgálatok földrajzi kereteit legjobban a Kárpát-medence adja meg, mint olyan természetes makrorégió, amely természetföldrajzi egység mivolta mellett évszázadok óta gazdasági egységet is képez, közösségeit pedig hasonló társadalomszerveződési minták mellett határon átívelő kapcsolatok sűrű hálózata fűzi szorosan egybe. Erre az igényre válaszul született

meg a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet együttműködésében 2020-

Egy Kárpát-medencei klímaadaptációs monitoring rendszer lehetséges adatkörei

ban a NATéR Kárpát-medencei kiterjesztését előkészítő projekt,

melynek

célja

a

majdani

Kárpát-medencei

Alkalmazkodási

Térinformatikai

Rendszer

kialakításának

megalapozása.

A

(KARPATéR)

NATéR

különböző

tematikus ágazati sérülékenységi információinak jelentős részét

teszik

ki

a

különféle

társadalom-

és

gazdaságstatisztikai adatok, amelyek – a rendszer által alapvetően alkalmazott CIVAS-módszertan alapján – egy

hatásviselő

rendszer

elsősorban

Borbély Mátyás PhD-hallgató, Nemzetstratégiai Kutatóintézet

sérülékenységi

modelljébe

alkalmazkodóképességi,

érzékenységi

indikátorokként

épülnek

ritkábban be.

A

NATéR

Kárpát-medencei kiterjesztéséhez szükséges adatbázisok előállításához munkatársai

az

meghatározott fókuszálva

ezért

Nemzetstratégiai

előkészítő

projekt

Kutatóintézet keretében

társadalmi-gazdasági

kiterjedt

adatbeszerzési

a

tematikákra

adatelérhetőség-feltérképezési

tevékenységbe

kezdtek

a

a

és

szomszédos

országok vonatkozásában. Az előadásban e tevékenység legfőbb eredményei kerülnek bemutatásra.

Dr. Czeglédi Sándor egyetemi docens

A Pannon Egyetem Angol-Amerikai Intézetének docense, PhD fokozatát alkalmazott nyelvészetből szerezte a Pécsi Tudományegyetemen. Fő kutatási területe az amerikanisztika, ezen belül az Egyesült Államok nyelvpolitikai intézkedései, a nyelvi jogok, a kétnyelvű oktatás, az amerikai identitás és a hidegháborús szembenállás.

Az említett témákhoz kapcsolódóan egy monográfiája és mintegy negyven szakcikke és könyvrészlete jelent meg.

Jelenleg az USA szövetségi kormányzati dokumentumainak nyelvpolitikai vonatkozásait vizsgálja a polgárháborúig terjedő időszakban.

Klíma- és környezettudatossági vizsgálatok elméleti alapjai - és gyakorlati szükségessége

Az áttekintés három perspektívából vázolja a klímaváltozással kapcsolatos attitűdök alakulását,

nemzetközi és magyarországi viszonylatban. Első

lépésként bemutatjuk a (főként angol nyelvű) releváns szakirodalmi megjelenések vonatkozásában tapasztalható, ugrásszerű mennyiségi és minőségi növekedést az 1980-as évek második felétől, de különösen az elmúlt másfél évtized alatt. Haunschild, Bornmann és Marx (2016) klímaváltozással kapcsolatos szakcikkekre vonatkozó bibliometriai és tematikai elemzésének megállapításait kiegészítjük az elmúlt két év (2020-2021) folyamán publikált angol nyelvű szakkönyvek szövegbányászati módszerekkel történő vizsgálatának eredményeivel, majd kimutatjuk, hogy az így összeállított kulcsszavak és témák listája mennyire (nem) tükröződik az átlagos internetfelhasználó által kezdeményezett, a

Klíma- és környezettudatossági vizsgálatok elméleti alapjai és gyakorlati szükségessége

klímaváltozás Ezt

követően

A PE MFTK Angol-Amerikai Intézet docense. Hagyományos oktatási és kutatási területei a brit társadalomtudományok és az irlandisztika, amelyeken széles körben publikált. Újabban oktat és kutat a személyközpontú mentálhigiénés megközelítés és gyakorlat, továbbá a pedagógiai mentálhigiéné területein is.

online

a

Pew

Research

Center

attitűdvizsgálatainak fogalmi kereteit vázoljuk fel, és

megvilágítjuk, hogy további nemzetközi kutatások hogyan fókuszálnak

a

klímaváltozással

megértését

különös

egyetemi docens

kapcsolódó

lekérdezések során.

mélyebb

Dr. Pintér Márta

tárgyköréhez

tekintettel

a

szolgáló nemek,

kapcsolatos speciális életkor,

attitűdök

kérdésekre, iskolázottság,

materiális státusz, poszt-materiális értékrend, ideológiai, politikai irányultság viszonylatában. Felvillantjuk azokat a

vizsgálati

szempontokat,

amelyek

vonatkozásában

eltérések láthatóak a világ térségei között és amelyek hátterében

kulturális

különbségek

állhatnak.

Végül

kiemeljük azt a nemzetközi megfigyelést, amely szerint az egyéni fenyegetettség érzete különösen erőteljesen formálja a klímaváltozással kapcsolatos tudatosságot, és amely fontos szereppel ruházza fel az oktatást és a tömegtájékoztatást.

Végül megvizsgáljuk, hogy az oktatás milyen szerepet játszik a környezettudatos nevelésben. Kutatásunk egyik

Klíma- és környezettudatossági vizsgálatok elméleti alapjai és gyakorlati szükségessége Dr. Vígh-Szabó Melinda egyetemi adjunktus 1998-ban szerzett oklevelet a

debreceni Kossuth Lajos

Tudományegyetemen mint magyar szakos középiskolai tanár – finnugor nyelvész.

2010-ben a Pannon Egyetemen végzett okleveles német szakos tanárként.

2011-ben tudományos fokozatot szerzett nyelvtudományból. Kutatási területe az észt és a magyar nyelv grammatikai és tipológiai kontrasztív vizsgálata, az észt mint idegen nyelv tanulásának és tanításának elméleti és gyakorlati kérdései, valamint az észtek nyelvtervezése, nyelvi identitása.

célja, hogy az eredményeket az oktatási anyagokba és az

oktatási

integráljuk.

intézmények

A

külföldi,

programválasztékába

környezettudatosságra

és

fenntartható fejlődésre irányuló minták is példaértékűek

lehetnek a tananyagok kialakításában. Az éghajlat- és klímaváltozás, nemzeti

fenntarthatóság

alaptantervekben

szerepeltek.

A

2012-es

alaptantervekben

már

kifejezések

(2003, és

a

2007)

a

még

legújabb,

megjelennek

korábbi nem

2020-as ezek

a

szóösszetételek (ha nem is nagy számban). 2020-ban az

Európai Unió eTwinning programja a tavalyi esztendőt az éghajlatváltozás

és

környezeti

kihívások

évének

nyilvánította. A résztvevők a tanári továbbképzéseken és a diákok projektfeladatain keresztül érthették meg a felelős környezettudatos döntések hatásait.

A

kutatás

az

NKFIH-471-3/2021

támogatásával valósult meg.

számú

projekt

Czvetkó Tímea Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék 2020 óta végez kutatási tevékenységet a Pannon Egyetem Folyamatmérnöki Intézeti Tanszékén és a MTA-PE Lendület Komplex rendszerek figyelemmel kísérése kutatócsoport keretein belül. Kutatási tevékenysége ötvözi a menedzsment-, mérnöki- és fenntarthatósági tudományokat. Részt vett egy nyílt adatokon alapuló regionális Ipar 4.0 érettség felmérés és rangsor készítésében.

Kollégáival vállalatok digitális átmenetét támogató módszertant dolgoztak ki, mely az üzleti folyamatok áttervezésének és menedzsmentjének folyamatát ötvözi Ipar 4.0 megoldások, adattudományi eszközök és sztenderdek integrálásával.

Az adattudomány eszköztárának alkalmazása a klíma tudományok területén is fókuszált, mely klímaváltozással kapcsolatos kutatások mind interdiszciplináris megközelítést igényelnek.

Hír, mint eszköz a társadalom „klímaérettségének” monitorozására A világ országainak éghajlatváltozással kapcsolatos

célkitűzéseinek nyomonkövetése és azok társadalmi

megítélése kiemelt figyelmet érdemel. Olyan új

megközelítésekre van szükség, mely feltárja a természet és társadalom kapcsolatrendszerét, összekapcsolva az adat- és rendszertudományt a társadalomtudománnyal és fenntarthatóság tudománnyal. A bemutatni kívánt kutatás közel valós idejű nyomonkövetést biztosít a világ hírei alapján, ledöntve a nyelvi és határbeli korlátokat és feltárva egyes országok profilját és fókuszpontját, kapcsolati hálóját és éghajlatváltozással kapcsolatos társadalmi megítélését. A hírek jelentős szerepet játszanak mind a kormányzati, mind a közérdekű célok és fő fókuszterületek közvetítésében. A fenntarthatóság területén létfontosságú a társadalom szemléletének és környezettudatosságának kialakítása, ami a stratégiai tervek alapján nem, de a hírek révén jól mérhető.

Az éghajlatváltozás és hírek összekapcsolásának alapjául a Világbank

Hír, mint eszköz a társadalom „klímaérettségének” monitorozására

tematikus

kulcsszavak

taxonómiája

képezhetőek.

Az

szolgál,

online

melyekből

és

nyomtatott

hírmegjelenéseket a GDELT (Global Database of Events,

Language and Tone) gyűjti össze, ahonnan a kiválasztott keresőszavak

alapján

lekérdezhetőek

a

világ

éghajlatváltozásról szóló hírei, azok ideje, helye, említett személyek és lokációk valamint a hírmegjelenés hangvétele.

2019-ben

összesen

kapcsolatos

hírt

60851572

azonosítottunk.

fenntarthatósággal Az

éghajlatváltozás

hírközpontú hálózatelemzése lehetőséget nyújt a globális

partnerségek feltárása (együttes előfordulás a hírekben),

Czvetkó Tímea

valamint a fenntartható társadalmi-környezeti ökoszisztéma

Folyamatmérnöki Intézeti

megvalósításának nemzeti szakaszainak azonosítására. A

Tanszék

hírekben

való

gyakoribb

megjelenés

a

fenntarthatósági

kérdések és megoldások jobb megértésének egyik pozitív mozgatórugója

lehet.

A

bemutatott

monitoring

eszköz

hasznos visszajelzést adhat a döntéshozóknak a lakosok tudatosságáról és hozzáállásáról.

A

kutatás

az

NKFIH-471-3/2021

támogatásával valósult meg.

számú

projekt

Dr. Dobó Marianna egyetemi docens, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Önkormányzatok döntéshozatali folyamatait vizsgálom 2006 óta, 2012-ben a vis maior helyzetek okozta döntési folyamatok változásai, valamint a tervezési és kríziskommunikációja felé specializálódtam.

2014-ben kutatói ösztöndíj keretében feltártam a téma az 1990-től napjainkig tartó központi döntési folyamatok, jogszabályok meghozatalát.

Ebből kötetem 2016-ban jelent meg Hatások és kényszerek címmel. Számos hazai és nemzetközi konferencián adtam elő ezután is. 2021-ben a Waclaw Felczak Alapítvány kutatási támogatásával feltártam a magyar és a lengyel sajátosságokat a centralizáció és a decentralizáció a vis maior helyzetek kezelésében. Nemcsak kutatom, hanem az EKKE-n oktatom is a Stratégiai tervezést, valamint a Döntéselméletet. 2006-tól önkormányzati képviselőként is szolgálom szülőfalumat, és veszek részt stratégiák készítésében is.

Klímadöntések helyben – a klímastratégiák készítésének folyamata A stratégiai tervezés célja,

hogy a tervezésben résztvevő felek számára rávilágítson, hogy mik a főbb

feladatok és mérvadó célkitűzések, és ez a terv

biztosítja azt is, hogy az adott térség/ szervezet az erőforrásokat a leghatékonyabb módon tudja mozgósítani. A tervezés teszi lehetővé, hogy a meghozandó döntések ne ad hoc döntések legyenek, az időtényező és más kényszerítő körülmények ellenére sem, hanem egy rendszer szerves részét képezzék.

A globális változásokra a szférák képviselői megadják a maguk válaszait - gazdasági tevékenységeket korlátozókat, vagy társadalmi mozgósítókat egyaránt - az értékrendszereket, irányelveket követve a különböző szinteken (szupranacionális, nemzeti, kisebb térségi, de lokális terekben is.)

Abból az apriori a helyzet: az emberi tevékenység tervezés- és döntés-centrikus. Azonban a tervezés ezen a téren mégsem zökkenőmentes, ki van téve az

állandó

változásoknak.

Az

elmúlt

évtizedek

katasztrófahelyzetei is felborították az addig megszokott

Klímadöntések helyben – a klímastratégiák készítésének folyamata

rendet, a működési folyamatokat, a korábbi eljárási rendek folyamatábraszerű követése lehetetlenné vált.

Ráadásul mind a károk enyhítése, mind a felszámolása jelentős konfliktusokat okozott a szereplők között, és következményeit

sem

lehetett

teljes

mértékben

megszüntetni, csupán csökkenteni a helyes tervezéssel, szervezetvezetési és/vagy kommunikációs módszerekkel.

Az

Dr. Dobó Marianna egyetemi docens, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

előadásban

a

klímavédelmi

tervek

készítési

módszertanának elveit, eszközrendszerét mutatom be a lokális

térben,

klímastratégiák társadalmi

valamint

betekintést

döntési/egyeztetési

nyilvánosság

nyomásgyakorló erejébe.

adok

a

készülő

folyamataiba,

szerepébe,

a

esetleges

Dr. Fekete-Berzsenyi Hajnalka egyetemi adjunktus

Okleveles közgazdász, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán a Számvitel és Controlling Intézeti Tanszék adjunktusa. PhD fokozatát 2012-ben szerezte meg, disszertációja a vállalati stratégia, a szervezeti felépítés és a vállalati kultúra hatásairól szól a vállalati teljesítményre. Fő kutatási területei a stratégiai controllinggal, a vállalati teljesítménnyel és annak értékelésével és befolyásoló tényezőivel kapcsolatosak, emellett települések versenyképességi tényezőivel is foglalkozott. A controlling mellett kiemelten foglalkozik a pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel területeivel.

Környezetvédelmi szempontok a controllingban A környezetvédelmet felölelő vállalati controlling

rendszerekre vonatkozó szakirodalomban számos

megnevezéssel találkozhatunk, úgymint: ökocontrolling, ökológiai controlling, környezeti

controlling, környezetvédelmi controlling, zöld

controlling. A fogalmak a hagyományos controlling koncepció fogalmait használják fel, mely szerint a környezetvédelmi controllingot a vállalatok vezetésének alrendszereként határozzák meg, mely szisztematikusa koordinálja a tervezést, az ellenőrzést és a környezetvédelemmel kapcsolatos információszolgáltatást. Vezetői döntéstámogató funkciójában segíti a környezetvédelmi célkitűzések kialakítását, beillesztését a vállalati célrendszerbe. A célok megvalósításának méréséhez kialakítja a releváns mutatószámok rendszerét, terv-tény összehasonlításokat végez. Gyakorlatilag a stratégiai és az operatív kontroll implementálása a környezeti menedzsmentbe, elsősorban az ökológiai információk

Környezetvédelmi szempontok a controllingban Strack Flórián PhD-hallgató, tudományos segédmunkatárs

A Pannon Egyetem

Gazdaságtudományi Karának tudományos segédmunkatársa, egyben

pedig PhD nyilvános vitája előtt álló doktorandusz hallgatója. Fő kutatási területe az egészségturizmus, azonban otthonosan mozog többek között a turisztikai termékfejlesztés, a fenntarthatóság és az életminőség témakörében is. Az elmúlt öt tanév során öt alkalommal nyerte el az Új Nemzeti Kiválóság Program hallgatói kutatói ösztöndíját, tudományos tevékenységének elismeréseként 2015ben Kollarik Amália díjat, 2017-ben pedig Pro Scientia Aranyérem kitüntetést vehetett át.

gyűjtésére,

értékelésére

és

döntésorientált

előkészítésére szolgáló információs rendszer.

A

kutatás

célja

annak

környezetvédelmi

feltérképezése,

stratégiák

hogy

működnek

milyen

jelenleg

a

vállalati gyakorlati életben, és milyen további irányokat, elmozdulásokat várnak a vállalatvezetők, valamint milyen controlling eszközöket alkalmaznak a környezetvédelem területén, és mennyire jelenik meg a környezetvédelem, mint szempont a vállalatirányítási folyamatokban, milyen érintetti

csoportok

hatására.

megválaszolására

kérdőíves

A

kutatási

megkérdezés

kérdések és

az

eredmények empirikus vizsgálata keretében kerül sor a vizsgált vállalati körben.

A kutatási kérdések a következő főbb témakörök köré összpontosulnak: Az

egyes

környezeti

érvényesülnek forrásból

a

célok

vállalatoknál?

származó

energiafelhasználás

energia

milyen Például arányának

racionalizálása,

mértékben a

megújuló növelése,

környezetbarát

termékek és szolgáltatások kifejlesztése és piacra vitele, a szennyezések megelőzése, magasabb öko-

Környezetvédelmi szempontok a controllingban Dr. Molnár Tamás egyetemi tanár

2011 óta a Pannon Egyetem oktatója. 2001

ben doktorált Közgazdaságtudományok tudományágban, 2005-ben szerezte habilitált doktori címét Gazdálkodás- és Szervezéstudományok tudományterületen, majd 2018-ban kapott egyetemi professzori kinevezést. Tudományterülete a regionális versenyképesség mérése, módszertani alkalmazásokkal. Közel 200 publikációja jelent meg, melyek között számos szakkönyv,- illetve tankönyv, valamint tudományos folyóiratban megjelent cikk található.

A Pannon Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájának törzstagja. A Vállalatgazdaságtan Intézeti tanszék vezetője, a Közgazdasági Intézet megbízott igazgatója, a Gazdálkodás- és Menedzsment szak szakfelelőse.

hatékonyság elérése az ellátási láncban, környezetbarát vállalati image kialakítása.

Melyek befolyást

a

legfontosabb

stakeholderi

gyakorolnak

a

csoportok

vállalatok

akik

környezeti

gyakorlatára? Ebből érzékelhetővé válik, hogy a vizsgált vállalatok

környezettel

való

foglalkozása

kényszer,

anyavállalati

vagy

banki

hatósági

előírások

vagy

versenypiaci tényezők (fogyasztók növekvő elvárásai e téren, versenytársak környezetvédelmi aktivitása) miatt válik fontos tényezővé.

Milyen

feladatokat

vállal

környezetvédelemmel összefüggésben

áll

fel

a

vállalatvezetés

kapcsolatban? a

vállalatok

a

A

kérdés

által

követett

stratégiákkal, melyeknek a kutatási eredmények alapján várható

típusai:

stratégiája,

az

várakozó

szolgáltatások

előírásoknak stratégia,

kifejlesztése,

való

zöld az

megfelelés

termékek

egész

és

vállalati

működésre kiterjedő zöld stratégia.

A

kutatás

az

NKFIH-471-3/2021

támogatásával valósult meg.

számú

projekt

Dr. Forintos Éva egyetemi docens

A Pannon Egyetem Angol-Amerikai Intézetének docense, nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti tárgyak oktatója. Kutatási témái a kétnyelvűség és a kontaktusnyelvészet problémaköreire terjednek ki.

Publikációi főként a nyelvészeti tájképpel és az angol nyelvű országok magyar közösségeinek kontaktusnyelvészeti vizsgálataival foglalkoznak. Egyik legfrissebb cikke: “Language and Culture Maintenance Efforts of the Hungarian Community in Australia.” In: K. Károly, I. Lázár, C. Gall. (eds.)

Culture and Intercultural Communication: Research and Education. School of English and American Studies, Eötvös Loránd University. Budapest. (2020): 203-218.

Klíma- és környezettudatossággal kapcsolatos szövegnyelvészeti vizsgálatok lehetséges módszerei Az előadás egy tervezett kutatás előkészítését, az adatgyűjtés módszertanának meghatározását mutatja

be a címben található területtel kapcsolatban. A

kutatás során egyrészt online hírforrásokon, másrészt közösségimédia-oldalakon megjelenő, klímaváltozással és környezetvédelemmel, környezettudatossággal kapcsolatos hírek szövegeiből hozunk létre nyelvi adatbázist, majd ezt a korpuszt vizsgáljuk meg szövegnyelvészeti eszközökkel, illetve online vizsgálati módszerekkel abból a célból, hogy a szövegek szerzőinek a klímaés környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdjeire következtethessünk.

A kutatás elvégzéséhez szükséges adatokat klíma- és éghajlati témájú közleményekből, híroldalakról, tudományos ismeretterjesztő, illetve közösségi média oldalakról nyerjük.

Klíma- és környezettudatossággal kapcsolatos szövegnyelvészeti vizsgálatok lehetséges módszerei Dr. Hortobágyi Ildikó egyetemi docens

A Pannon Egyetem Angol-Amerikai Intézetének docense.

Angol nyelv és irodalom – francia nyelv és irodalom szakos diplomával, doktori és PhD fokozattal rendelkezik nyelvtudomány – többnyelvűség és interkulturális kommunikáció – témában. Jelenleg történeti és összehasonlító nyelvészeti, alkalmazott nyelvészeti – fordítástudomány, nyelvi kisebbségek –, valamint interkulturális kommunikációs tárgyakat oktat. Kutatási érdeklődésébe tartoznak a popkultúra és a kritikai médiatudatosság az oktatásban, a digitalis platformok többnyelvűsége, a kisebbségi kérdések, a media nyelve.

115 publikációval rendelkezik.

A kutatás megbízhatóságának növelésére a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság által közzétett 2021.I.-II. negyedéves közönségmérési adatok és statisztikák, valamint

a

témában

hasonló

kutatások

vizsgálati

eredményei alapján választjuk a legjelentősebb online forrásokat, amelyeken belül a témával kapcsolatos szavakat, kifejezéseket keresni tervezzük (Megyeri & Turcsán, 2007, Magyar Természetvédők Szövetsége, 2016).

A

tematikus

figyelembe

tartalmak

véve

a

10

látogatottsági legmagasabb

statisztikáit

látogatottságú

magyar nyelvű online híroldal cikkeit vizsgáljuk – 24.hu, index.hu, femina.hu, origo.hu, hvg.hu, blikk.hu, nlc.hu, portfolio.hu,

telex.hu,

híroldalakon

mellett

nosalty.hu. az

A

ingyenesen

népszerű elérhető

tudományos ismeretterjesztő tartalmakat is vizsgáljuk, mivel

szerzőik

közelítik

meg

kérdéseket,

szakterületi az

ismeretek

éghajlatváltozással

fogalmakat,

esetlegesen

birtokában kapcsolatos javasolt

megoldásokat. A harmadik típusú online hírforrást az összeesküvés elméleteket terjesztő,

Klíma- és környezettudatossággal kapcsolatos szövegnyelvészeti vizsgálatok lehetséges módszerei Dr. Szentgyörgyi Szilárd egyetemi docens

A Pannon Egyetem Angol-Amerikai Intézetének docense, fonetikai,

fonológiai, szintaktikai és dialektológiai tantárgyak oktatója.

Kutatási területéhez tartoznak az optimalitáselmélet, a magánhnagzóharmónia, a laringális jelenségek és a az angol nyelvváltozatok és a hozzájuk kapcsolódó szociokulturális sztereotípiák. Két alkalommal nyert el Fulbrightösztöndíjat – University of Iowa, Iowa City, IA és Nazareth College, Rochester, NY – OTKA posztdoktori ösztöndíjas (2005-2008), Bolyaiösztöndíjas (2008-2010).

ingyenes

hozzáférhető

oldalak

–

pl.

minden-egyben.com,

avilagtitkai.com, kimondottigazságok.com (Szicherle & Krekó, 2020)

jelentik,

amelyeken

a

vírustagadás,

a

vakcinaszkepticizmus mellett az éghajlatváltozat-tagadás is

rendszeresen megjelenik. A harmadik adatgyűjési mód a közösségi média oldalairól történik automatizált szoftveres szövegbányászati módszerrel, melynek során a legnagyobb rajongói

táborral

rendelkező

olyan

oldalakról

gyűjtünk

szövegeket, amelyek egyrészt kifejezetten a klímaváltozással foglalkozó tartalmakat közölnek, másrészt olyanokról, amelyek

az ezzel kapcsolatos összeesküvés-elméleteknek adnak teret.

Az így begyűjtött online tartalmakból létrehozott adatbázist szövegbányászati-szövegnyelvészeti módszerekkel tervezzük vizsgálni, hogy a bejegyzések íróinak – és lehetőség szerint a – hozzászólóknak a nyelvi attitűdjét feltérképezhessük. A nyelvi attitűdök típusai és megoszlása alapján pedagógiai módszereket, tervezünk,

tananyagokat

amelyek

a

és

információs

kampányokat

környezettudatosság

növeléséhez.

szükségesek.

A kutatás az NKFIH-471-3/2021 számú projekt támogatásával valósult meg.

Dr. Gyurácz-Németh Petra egyetemi docens (PE GTK)

Fő kutatási területe a szállodai folyamat- és innovációmenedzsment valamint a szolgáltatások minőségének menedzsment kérdéseinek vizsgálata.

Szakmai tapasztalatot szerzett a turizmus több alszektorában valamint 2019. októberétől a Pannon Egyetem minőségfejlesztési tevékenységét irányítja.

Társadalmi lábnyom tényezői, mérésének lehetőségei A társadalmi felelősségvállalás

vagy CSR (Corporate Social Responsibility) értelmezése illetve szakirodalma jellemzően a vállaltokra fókuszál. A

vállalati értelmezés szerint a CSR olyan tevékenységek összessége, melyek a társadalmi jó érdekében túlmutatnak a saját érdekeken, és a jogszabályi előírásokon ((McWilliams and Siegel, 2001, p. 117), tehát az általános társadalmi fejlődés érdekében tett lépéseket jelöli.

Az egyén társadalmi felelősségvállalása egy sokkal kevésbé kutatott téma, ami az éghajlatváltozással kapcsolatban is lényeges kérdésként kerül megjelölésre.

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása viszont nem tud eredményesen megvalósulni az egyének elkötelezettsége nélkül. Az ökológiai lábnyom esetében ez az egyéni felelősség már könnyedén érzékelhető mindenki számára. A társadalmi hozzáadott érték mérésére azonban nem áll rendelkezésre egy olyan rendszer, mely képes

meghatározni az egyén felelősségvállalásának pontos

Társadalmi lábnyom tényezői, mérésének lehetőségei Hiezl Kitti PhD hallgató, tudományos segédmunkatárs

Fő kutatási területe a szállodai szolgáltatások perszonalizációjához tartozó mérési rendszer kidolgozása. Szakmai tapasztalata során hazai és külföldi szállodákban dolgozott és 2020. júliustól a Minőségfejlesztési Központ munkatársa.

mérőszámát.

A

mérési

legkompetensebb

rendszer

kialakításához

személyek

a

látásmódjának

rendszerszintű vizsgálata szükséges mind az indikátorok

meghatározása, mind azok súlya esetében. A társadalom folyamatos

fejlesztésén

képviselőivel

–

alapítvánnyal

a

illetve

kutatás

dolgozó ezen

intézménnyel

szervezetek részében –

négy

készítettük

mélyinterjút, melynek a keretében a munkájuk során tapasztaltak

alapján

tényezőket.

Ezek

az

határozták adomány,

meg az

a

legfontosabb

önkéntesség,

a

szervezeti tagság, a szervezetben való aktivitás és a példamutatás valamint a mások edukációja voltak. A felsorolt tényezők felhasználásával került sor egy kérdőív készítésére, mely a meghatározott tényezők kibontására illetve azok súlyának meghatározására vállalkozott. A kérdőív teremti meg a kialakított mérési rendszer alapját, és a konkrét mérőszám meghatározását is lehetővé teszi.

A

kutatás

az

NKFIH-471-3/2021

támogatásával valósult meg.

számú

projekt

Dr. Herzog Csilla egyetemi docens

A Pannon Egyetem MFTK Társadalomtudományi Intézet munkatársa. Csaknem 30 éves rádiós újságírói gyakorlattal rendelkezik, és több mint 20 éves oktatói tapasztalattal rendelkezik az egyetemi kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók képzése terén.

Kutatási területei a médiaműveltség, illetve a médiahasználat aspektusai.

Influenszerek, hitelesség, környezetvédelmi marketing Az emberi tevékenységgel

összefüggő globális éghajlatváltozás hatásait a személyes életünkben

hatni. Minden nap sem tudjuk figyelmen kívül

megtapasztaljuk az évszakok, és az időjárás kiszámíthatatlanságát, a hírcsatornák árvizekről, erdőtüzekről, időben elhúzódó és mind gyakoribb hőségriadókról, illetve egyéb természeti katasztrófákról számolnak be.

A hírfogyasztási szokásokat vizsgáló kutatók szerint a felnőtt lakosság, és a tizenévesek többsége is kizárólag az online felületekről (híroldalakról és különböző közösségi csatornákról felületekről) szerzi meg az információkat. Előadásunkban olyan influencerek bemutatására vállalkozunk, akik edukációs céllal foglalkoznak az éghajlatváltozás témájával.

A kutatás az NKFIH-471-3/2021 számú projekt támogatásával valósult meg.

Horváth Virág PE MFTK irodalom- és kultúratudomány MA

Bölcsész. A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet magyar BA, összehasonlító irodalomés kultúratudomány specializációján végeztem. Jelenleg irodalom- és kultúratudomány MA-n tanulok. Emellett hét éve dolgozom a médiában, amely meghatározza tudományos érdeklődésemet is.

Klímaszorongás a közösségi médiában – Meme -és hashtag-elemzés Az elmúlt években hatalmasra duzzadt klímamozgalom a fiatalok körében már nem népszerűségi kérdés, hanem

az egzisztenciájukat

meghatározó irányvonal. Olyan erővel és intenzitással emelnek szót a klímaválság témakörében, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az álláspontjukat, hiszen az éghajlatváltozás mára nem a levegőbe kiáltott feltételezés, hanem tény.

Ezzel együtt a klímaszorongás tulajdonképpen generációs problémává nőtte ki magát.

A független Pew Research Center felméréseinek adatai szerint világszerte csaknem minden harmadik ember (72%) attól tart, hogy a globális klímaváltozás személyesen árt neki. A fiatalok majdnem fele szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos érzéseik negatívan befolyásolják mindennapi életüket, és 77%-uk szerint ijesztő jövő vár rájuk az éghajlatváltozás miatt – derül ki egy tízezer, 16 és 25 év közötti fiatalt megkérdező kutatásból,

amelyet 10 országban készítettek akadémikusok.

Az Y és Z generáció legnagyobb kommunikációs

Klímaszorongás a közösségi médiában – Meme -és hashtag-elemzés

csatornája természetesen a közösségimédia, ahol a

meme-ek

és

hashtagek

hiperhivatkozásokat

hoznak

segítségével létre

a

olyan

felhasználók,

melyek futótűzként terjednek el a World Wide Weben.

Ennek ellenére a #climate hashtaget legtöbbször Barack Obama használta, de Leonardo di Caprio is a harmadik helyen mozog.

Előadásunkban

rávilágítunk

arra,

hogy

a

Horváth Virág

klímaszorongás nem elhanyagolható jelenség, nem

PE MFTK irodalom- és

divat és nem „hiszti”, hanem klinikai értelemben vett

kultúratudomány MA

lelki

betegség,

melynek

leküzdéséhez

szakember

segítsége

klímaszorongás milyen eszközökkel jelenik meg a

javasolt.

Emellett

bemutatjuk,

hogy

a

közösségi médiában, és hogyan támogatják egymást ezáltal az érintett generációk.

A

kutatás

az

NKFIH-471-3/2021

támogatásával valósult meg.

számú

projekt

Dr. habil. Kalmár Zoltán egyetemi docens

Történelem és filozófia szakon diplomázott a szegedi József Attila Tudományegyetemen.

2000-ben summa cum laude minősítéssel Ph.D. fokozatot szerzett.

2011-ben politikatudomány tudományterületén habilitált. 1995 márciusa óta a veszprémi Pannon Egyetem oktatója, jelenleg a Társadalomtudományi Intézet egyetemi docense. Fő kutatási területe a biztonságpolitika és a 20-21. századi politikatörténet, különös tekintettel Magyarországra, Oroszországra és a Közel-Keletre.

Oroszország és az éghajlatváltozás: Szibéria, az ígéret földje?

A Kreml a 2010-es évek közepétől egyre komolyabban veszi az éghajlatváltozást. Azt a

nézetet képviseli, hogy éghajlatváltozást nemcsak

az emberi tevékenységek okozzák, hanem globális folyamatok is. Az orosz politikai vezetés kétféle módon reagál az éghajlatváltozás kihívásaira.

Egyrészt, az éghajlatváltozás okozta károk mérséklésére, az éghajlatváltozásból eredő jövőbeli kockázatok csökkentésére törekszik; másrészt, igyekszik kihasználni az éghajlatváltozás Oroszország számára kedvező folyamatait. A tudományos előrejelzések szerint az éghajlatváltozás következtében Oroszország ázsiai területeinek jelentős része lakható lesz a 21. század második felében. Vannak olyan elemzők, akik már most Szibériában látják Oroszország titkos gazdasági fegyverét. Az előadás három kérdésre fókuszál:

Milyen nagyszabású népesítési programot dolgozott

Oroszország és az éghajlatváltozás: Szibéria, az ígéret földje?

ki

az

orosz

Keletre?

politikai

Putyin

és

vezetés csapata

az

orosz

milyen

Távol-

stratégiai

jelentőségű beruházásokkal próbál lendületet adni az ázsiai területek fejlődésének? Milyen tervek születtek

az

utóbbi

években

Oroszország

fővárosának áthelyezésére az Urál hegység mögé?

A kutatás az NKFIH-471-3/2021 számú projekt

támogatásával valósult meg.

Dr. habil. Kalmár Zoltán egyetemi docens

Kántor Szilvia PhD hallgató, tudományos segédmunkatárs

2021 februárja óta dolgozik tudományos segédmunkatársként a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának Nemzetközi Gazdaságtan Intézeti Tanszékén.

Doktori tanulmányait 2017-ben kezdte, kutatási területe a kultúra és a kulturális fogyasztás életminőségre és lakóhelyválasztási döntésekre gyakorolt hatásainak, illetve az Európa Kulturális Fővárosa program társadalmi hatásainak vizsgálata. 2021 májusában sikeresen teljesítette a munkahelyi vita követelményeit.

Doktori tanulmányai során az oktatás mellett több kari kutatócsoport munkájában is részt vett, emellett tudományos ismeretterjesztő tevékenységet is végez a Pannon Egyetem Hivatalos Lapja, az Egyetemünk újság hasábjain.

Klíma- és környezetvédelmi jó gyakorlatok bemutatása európai fesztiválok esetén Napjainkban az élet minden

területén egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósággal, azon belül is a környezetvédelemmel foglalkozó kutatások. Az

elmúlt évtizedekben a tudományos életben számos olyan vizsgálat látott napvilágot, melynek célja a klímaváltozás helyi közösségre és a természeti környezetre gyakorolt hatásainak elemzése és bemutatása volt. Az Európai Unió rendkívüli elkötelezettséget mutatott és mutat napjainkban is a klíma- és környezetvédelem területén. Jól példázza ezt az Európai Tanács 2014-es célkitűzése, mely szerint 2030-ig jelentős mértékben csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátási értékét, 2050-re pedig karbonsemlegességet hirdet. Ebben a nemes ügyben pedig a méltányosság és a szolidaritás elveinek szem előtt tartásával minden tagállam komoly szerepet vállal. Ezen eredmények elérése érdekében természetesen a különböző iparágak szereplőinek is példát kell mutatnia.

Klíma- és környezetvédelmi jó gyakorlatok bemutatása európai fesztiválok esetén Neumanné Dr. Virág Ildikó egyetemi docens

A Pannon Egyetem

Gazdaságtudományi Karán a Nemzetközi Gazdaságtan Tanszékének vezetője. a Nemzetközi Gazdálkodás alapképzés (BA) és a Nemzetközi gazdaság és –gazdálkodás MA szakvezetője. Ösztöndíjasként dolgozott az Advanced Studies Institute (iASK), a KRAFT Social Innovation Lab és az MTA-PE (Magyar Tudományos Akadémia-PE) Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoportban. Kutatási területei a nemzetközi gazdaság és a nemzetközi kereskedelem, valamint statisztikai elemzésük és modellezésük.

A

kutatás

középpontjában

környezetvédelmi

attitűdje

az és

európai

fesztiválok

gyakorlatai

állnak.

A

fesztiválok nagyszámú érdeklődőt képesek megmozgatni, így

az

események

lebonyolítóinak

felelőssége

a

rendezvény káros környezeti hatásainak minimalizálása és a látogatók témával kapcsolatos oktatása. Ez a szervezés

megkezdésétől

egészen

a

fesztivállal

kapcsolatos végső feladatok ellátásáig hatalmas kihívást jelent a szektorban dolgozók számára.

Jelen

kutatás

készítése, kerülnek

célja

melynek azok

a

esettanulmányok,

egy

kiemelkedő

környezet-

és

kvalitatív

keretein

belül

konkrét

jó

melyek

szervezői

olyan

során

összegyűjtésre gyakorlatok

a

teljesítményt

klímavédelmet

vizsgálat

terén

és

rendezvények nyújtottak

a

Európában.

A

vizsgálatok egyik fókuszpontját az Európa Kulturális Fővárosa Program képezi, mely alapvetően rendkívüli elköteleződést

mutat

a

természeti

értékek

védelme

mellett.

A

kutatás

az

NKFIH-471-3/2021

támogatásával valósult meg.

számú

projekt

Kovács-Magosi Orsolya PhD-hallgató A Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskolájának másodéves doktori hallgatója. Kutatási témája a különböző generációk vizsgálata (különös fókusszal a Z generáció) a klímaváltozás tükrében.

Kutatási területei felöleik a környezetkommunikáció irányzatait, a generációs marketinget, valamint a környezetpszichológia egyes vonatkozásait.

Az egyetemen óraadóként is tevékenykedik, ahol kommunikációs tréningeket, üzleti tárgyalástechnikát tart, valamint integritás menedzsmentet oktat. E mellett a nem régiben alakult Klímapolitikai Intézet társadalomkutatója.

Diverzitás a klímaváltozás-kutatásban: A COP26 klímacsúcs konferencia absztrakjainak elemzése

A tudomány kutatási mintázatainak megértése kulcsfontosságú szerepet tölt be különböző szisztematikus hiányosságok feltárásában. Éppen ezért, Merton (1968, 1973) univerzalizmus-normáját követve, egyre több tanulmány hangsúlyozza egy sokszínű és kiegyensúlyozott ismeretelméleti mező létrehozásának szükségességét a modern tudományban – különös figyelmet fordítva a nemi (e.g., Larivière et al., 2013; Tahamtan et el., 2016) és geopolitikai (e.g., Demeter, 2018; Demeter & Tóth, 2020) különbségekre. Minthogy ugyanakkor ezen egyenlőtlenségek mértéke tudományterületenként jelentősen változik (Dion et al., 2018; Nygaard & Bahgat, 2018), az aránytalanságok részletes vizsgálatára van szükség.

Elemzésünkben a klímaváltozás-kutatást mint tematikus, cross-diszciplináris tudományterületet vizsgáljuk, ahogyan az ENSZ klímacsúcsának (COP26) konferenciaabsztraktjaiban megjelenik.

Kvantitatív

Diverzitás a klímaváltozáskutatásban: A COP26 klímacsúcs konferencia absztrakjainak elemzése

szcientometriai

mérések

(vizsgálva

többek

között a szerzők eredendő tudományterületét, nemét, valamint

területi

tartalomelemzés

(figyelembe

narratívákat

hovatartozását)

és

alkalmazásával

elméleti

törekszünk

sokszínűségének

véve

és az

kvalitatív alkalmazott

kereteket) a

terület

feltérképezésére.

egyidejű episztemikus

Korábbi,

más

tudományterületeket is vizsgáló kutatásokkal összhangban feltételezzük,

hogy

(1)

a

klímaváltozás-kutatás

társadalomtudományos

kiegyensúlyozottabbak

részterületei a

nemre

tekintettel,

mint

a

„kemény” tudományos részterületek, valamint, hogy (2) az elemzett terület - mint a globális tudástermelés egy

Kovács-Magosi Orsolya PhD-hallgató

alrendszere

–

centrális,

perifériás,

és

félperifériás

geopolitikai régiókat fog jelezni, a tudományos láthatóság súlyos eltéréseivel.

Úgy véljük, hogy a tudományos élet

szisztematikus

egyenlőtlenségeinek

kimutatása

nélkülözhetetlen lépés egy inkluzívabb, és éppen ezért, jobb

tudomány

felé,

fenntarthatóságával

valamint, foglalkozó

hogy

a

civilizációnk

tudományterületeknek

szükségszerűen ezen változások élén kell járniuk.

Lőrinczné habil. Dr. Bencze Edit főiskolai tanár A Kodolányi János Egyetem Humánfejlesztési Tanulmányok tanszékének tanszékvezetője.

Történelem-orosz-angol szakos tanár, 2009-ben gazdálkodás és szervezéstudományokból szerzett PhD fokozatot, majd 2018-ban habilitált, mindkettőt a Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájában. 39 évet töltött el az oktatásban, ebből 18 évet a felsőoktatásban. Kutatási területe: az Európai Unió bővítési politikája, az EU normatív szerepe, európaizáció, regionális politika, Nyugat-Balkán, Horvátország.

Globális kihívások, lokális válaszok: Horvátország és a klímaadaptáció Az amerikai Notre Dame Egyetem 2020. évi globális

klímaváltozás-adaptációs felmérésében Horvátország az 51., a 27 uniós tagállam között utolsó előtti helyet érte el, amely jól kifejezi, hogy az állam rendkívül sérülékeny a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozással szemben és alkalmazkodóképessége alacsony fokon áll. Hosszú ideig a kormányzat számára sem volt prioritás a klímaváltozással és annak gazdasági, társadalmi, egészségügyi hatásaival foglalkozni. Ezt támasztja alá, hogy csak 2020 áprilisában fogadta el a 2040-ig tartó és 2070-ig kitekintő éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiáját, ezzel az utolsók között volt az uniós államok sorában. Pedig a délkeleteurópai országot erősen érintik a klímaváltozás negatív hatásai, így várhatóan 2070-ig a levegő hőmérséklete 2,2 °C fokkal emelkedik, a csapadék mennyisége 15, a hótakaróé 50 %-kal csökken, a

Globális kihívások, lokális válaszok: Horvátország és a klímaadaptáció

tengerszint 40-65 cm-rel emelkedik, veszélyeztetve számos

tengerparti

települést.

Több

természeti

katasztrófa várható, a jégesők, viharok, tornádók,

tűzesetek

és

árvizek

száma

növekszik,

mely

tendencia jelenleg is érzékelhető. Mindezek negatív makroökonómiai,

szociális,

egészségügyi,

ökoszisztémai trendeket eredményeznek, melyekre

Lőrinczné habil. Dr. Bencze Edit főiskolai tanár

a

kormányzat

éghajlatváltozás

legfőbb

tervezett

hatásaival

válaszai:

szemben

az

reziliens

társadalom, alkalmazkodási stratégiák és tervezés, az

ellenállóképesség

kapcsolatos

ismeretek

erősítése, bővítése,

az a

ezekkel

tudományos

háttér megteremtése, az adatellátás korszerűsítése, a megfelelő intézményi háttér kialakítása.

Prof. Dr. Navracsics Judit egyetemi tanár, intézetigazgató, a Pannon Egyetem MFTK dékánja A Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet igazgatója, az Intézet által gondozott Alkalmazott nyelvészet MA szak vezetője, a Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője, törzstagja, témavezetője és oktatója. Fő kutatási területe a két- és többnyelvűség. Önálló kötetei: A kétnyelvű gyermek (Budapest, Osiris Kiadó, 1999, második kiadás: 2004, Pannon Egyetem), A kétnyelvű mentális lexikon (Budapest, Balassi Kiadó, 2007), Egyéni kétnyelvűség (Szeged, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kiadó, 2010), Szóaktiváció két nyelven (Budapest, Gondolat Kiadó, 2011).

Többnyelvű gyermekek – egynyelvű iskola

A többnyelvűség létezik amióta ember él a földön,

azonban mint tudomány csak az utóbbi 30 évben

nyert létjogosultságot. Miután a tudomány fejlődése elsősorban az északi féltekén volt számottevő, az itt – főleg a politika hatására – megszokottá vált egynyelvűséget tekintették sokáig normának. Nem ez a jellemző a déli féltekére, ahol teljesen megszokott egyszerre több nyelv használata a mindennapi kommunikáció során: az emberek használják a saját vernakuláris nyelvüket, a szomszéd törzs nyelvét, a házastársuk nyelvét, a lingua francát, valamint az államnyelvet. Könnyen bizonyítható, hogy az emberiség mintegy 2/3-a számára a többnyelvűség a norma. A klímaváltozás, háborúk, a jobb életminőség és más környezeti hatások miatt migrációs hullámok alakulnak ki, és a vándorlás útja a déli féltekéről az északi irányába vezet. Ennek következtében az északi féltekén normának tekintett egynyelvűség változik.

Az európai országok demográfiai összetétele az

Többnyelvű gyermekek – egynyelvű iskola

egynyelvűek felől a többnyelvűek irányába mozdul el, ami az élet számos területén új kihívásokat

teremt.

Legfontosabb

megváltozott

az

helyzetnek

iskola

lenne,

válaszolnia

ahol

kellene

a az

újonnan megjelenő kérdésekre. Kevés azonban az olyan európai ország, ahol a többnyelvű gyermekek

Prof. Dr. Navracsics Judit egyetemi tanár, intézetigazgató, a Pannon Egyetem MFTK dékánja

számára megfelelő oktatási formát tudnak kínálni.

Az

egynyelvűekre

szabott

iskolarendszerben

a

többnyelvű gyermekek sokszor hátrányos helyzetbe kerülnek, és ez aggodalommal tölti el a szülőket.

Sok esetben inkább a gyermek többnyelvűségéről mondanak

le,

zökkenőmentesebben

hogy

az

teljenek,

iskolai miközben

évek a

többnyelvűség adta óriási lehetőségektől fosztják meg gyermekeiket.

Neumanné Dr. Virág Ildikó egyetemi docens, a Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék vezetője

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán a Nemzetközi Gazdaságtan Tanszékének vezetője. a Nemzetközi Gazdálkodás alapképzés (BA) és a Nemzetközi gazdaság és –gazdálkodás MA szakvezetője.

Strack Flórián PhD-hallgató, tudományos segédmunkatárs

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának tudományos segédmunkatársa, egyben pedig PhD nyilvános vitája előtt álló doktorandusz hallgatója. Fő kutatási területe az egészségturizmus, azonban otthonosan mozog többek között a turisztikai termékfejlesztés, a fenntarthatóság és az életminőség témakörében is.

Lakossági klímaváltozással kapcsolatos attitűdvizsgálata – egy empirikus felmérés eredményei

az idei évi Föld Napja A veszprémi Pannon Egyetem

alkalmából egy kérdőíves kutatást indított, amely a lakosság éghajlatváltozással kapcsolatos természettudományos tudását és attitűdjét, szubjektív érzéseit, a felelősségről és cselekvés lehetőségeiről alkotott véleményét is vizsgálja. A nagy mintával dolgozó empirikus felmérést a lakosság környezettel, különös tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos meggyőződésének és szándékának mérésére állítottuk össze és megpróbálunk ezek alapján következtetéseket levonni a klímaváltozáshoz kapcsolódó jövőbeni várható cselekedeteikre. A lakosság attitűdjének feltárása lényeges, mert információt nyújt az alkalmazkodás feltételeinek megteremtéséhez. Az elmúlt időszakban a lakosság klímaváltozással kapcsolatos ismeretei bővültek a szélsőséges időjárás kapcsán.

Lakossági klímaváltozással kapcsolatos attitűdvizsgálata – egy empirikus felmérés eredményei Kántor Szilvia PhD-hallgató, tudományos segédmunkatárs 2021 februárja óta dolgozik tudományos segédmunkatársként a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának Nemzetközi Gazdaságtan Intézeti Tanszékén. Doktori tanulmányait 2017-ben kezdte, kutatási területe a kultúra és a kulturális fogyasztás életminőségre és lakóhelyválasztási döntésekre gyakorolt hatásainak, illetve az Európa Kulturális Fővárosa program társadalmi hatásainak vizsgálata. 2021 májusában sikeresen teljesítette a munkahelyi vita követelményeit. Doktori tanulmányai során az oktatás mellett több kari kutatócsoport munkájában is részt vett, emellett tudományos ismeretterjesztő tevékenységet is végez.

A kutatás során azt is vizsgáltuk, hogy a demográfiai változók

mentén

különbségek,

vannak

melyek

életmódból,

e

szignifikáns

az

eltérő

adottságokból,

problémákból

adódnak

területi

szemléletből,

tapasztalatokból

illetve

hogy

a

és

válaszadók

véleménye szerint a környezetszennyező életmód, a pazarló

fogyasztás,

(hulladéktermelés,

és a

különböző

közúti

szektorok

közlekedés,

az

energiatermelés, a légi közlekedés) közül melyek

leginkább a felelősek az éghajlatváltozásért.

A

kutatás

az

NKFIH-471-3/2021

támogatásával valósult meg.

számú

projekt

Dr. Rostási Ágnes MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoport tudományos főmunkatárs

Okl. környezetkutató (SZTE, 2005), PhD (2011), tudományos főmunkatárs (MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoport), 2016 – 2020 között posztdoktori ösztöndíjas. Kutatási területei a szilárd hulladékok égetése során felszabaduló koromrészecskék tulajdonságainak tanulmányozása, a légkörből származó ásványi por elemzése, a Balaton karbonátásványainak vizsgálata, ásványmérlegének és üledékképződési sebességének becslése, a felső-triász őskörnyezeti viszonyok modellezése.

OTKA pályázatok társkutatója, az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium szakmai vezető asszisztense, nemzetközi koordinátora.

Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó tudásszint felmérés előzetes eredményei Az éghajlatváltozás napjaink kiemelkedő fontosságú

természeti jelensége. A rendszeres szélsőséges

időjárási helyzetek tudományosan valószínűsíthető, az élet- és vagyonvédelem szempontjából potenciálisan veszélyes változásokat idézhetnek elő.

A beavatkozást igénylő következmények megértéséhez, kiemelten a nem trendszerű változásokhoz történő adaptációs képesség hatékony erősítése céljából a természettudományos háttérismeretek további bővítése kulcsfontosságú a társadalom széles rétegeiben.

A 2021. évi Föld Napja alkalmából a Pannon Egyetem anonim, online kérdőívet tett közzé. A kutatás nemzetközileg is egyedülálló abban az értelemben, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos természettudományos ismeretek felmérését az attitűd vizsgálatával kapcsolta össze. A 16 kérdésből álló kvíz lehetőséget biztosított a válaszadók klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek felmérésére. A tudásfelmérő kérdőíven a megszerezhető 16 pontból a 3810 fő

Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó tudásszint felmérés előzetes eredményei Dr. Gelencsér András akadémikus, a Pannon Egyetem rektora

Levegőkémikus, akadémikus, az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője, az MTA-PE Levegőkémia Kutatócsoport vezetője, a Pannon Egyetem rektora. Fő kutatási területe a légköri széntartalmú aeroszol forrásainak, tulajdonságainak és éghajlati hatásainak tanulmányozása.

Elsőként ismerte fel a humuszképződés folyamatát a légkörben. 2004-ben jelent

válaszadó

átlagosan

8,44

pontot

ért

el,

ez

az

előzetesen várakozásokat is alulmúlóan alacsony érték.

Ennek okai a természettudományos tudás általános hiányosságai mellett vélelmezhetően az, hogy a nagy

természeti rendszerek felépítésének és működésének bemutatása teljességgel hiányzik a merev diszciplinák mentén széttagolt köz- és felsőoktatásból, valamint a témával kapcsolatban a médiában fellelhető információk hatása

rendkívüli

hírportálokon,

mértékben

közösségi

érvényesül.

felületeken

A

napjainkban

nyilvánosságra hozott és gyakran ismételt információ széles rétegekhez eljut és mérhető tudásként jelenik meg. Ezt a jelenséget tükrözi az az eredmény, hogy a kitöltők

80%-a

tisztában

van

a

hőhullámok

egészségkárosító hatásával. Szinte mindenki helyesen tudja, hogy összefüggés van az utóbbi években nálunk (is) tapasztalható tél végi-tavaszi hideghullámok és a globális éghajlatváltozás között.

A válaszadók alapvetően olyan közösséget képeznek, amely felismeri a probléma komolyságát, valamint kész és nyitott a tudatos (együtt)cselekvésre.

meg „Carbonaceous Aerosol” című 360 oldalas monográfiája (Springer kiadó). 2015-ben megjelent könyve az emberiség globális légkörre gyakorolt hatását mutatja be.

Tudományos eredményeiért 2014ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2016ban Prima Primissima-díjjal, 2017ben a Magyar Tudományos Akadémia díjával tüntették ki.

Azonban

biztos

klímaváltozáshoz

tudás

nélkül

erősödhet

a

kapcsolódó

félelemérzet,

téves

születhetnek,

amely

nézeteken

alapuló

döntések

hatással

lehet

a

későbbi,

tudományosan

megalapozott adaptációs stratégiák elfogadására és alkalmazására

is.

Az

Multidiszciplináris

Nemzeti

Éghajlatváltozás Laboratórium

egyik

hosszútávú célkitűzése a társadalmi alkalmazkodás fejlesztése

magasszintű

oktatási

tevékenységgel,

tudományosan megalapozott ismeretterjesztéssel.

A

kutatás

az

NKFIH-471-3/2021

támogatásával valósult meg.

számú

projekt

Strack Flórián PhD-hallgató, tudományos segédmunkatárs A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának tudományos segédmunkatársa, egyben pedig PhD nyilvános vitája előtt álló doktorandusz hallgatója. Fő kutatási területe az egészségturizmus, azonban otthonosan mozog többek között a turisztikai termékfejlesztés, a fenntarthatóság és az életminőség témakörében is. Az elmúlt öt tanév során öt alkalommal nyerte el az Új Nemzeti Kiválóság Program hallgatói kutatói ösztöndíját, tudományos tevékenységének elismeréseként 2015-ben Kollarik Amália díjat, 2017ben pedig Pro Scientia Aranyérem kitüntetést vehetett át.

Fenntarthatóság a házban – zöld szálloda minősítési rendszerek összehasonlító elemzése Megfelelő tervezés és menedzsment esetén a

turizmus számos pozitív hatással rendelkezik, melyek egyaránt érvényesülhetnek a gazdaság, a társadalom, az életminőség és a környezet kapcsán.

Egyszerűbben megfogalmazva azt mondhatjuk, hogy a turizmus előnyei a turisták esetében pihenés, kikapcsolódás, illetve élmények formájában testesülnek meg, míg a szolgáltatók számára a gazdasági haszonszerzés, a fogadóközösségek esetében pedig a beruházások, a mindennapi élettér fejlődése, illetve a munkalehetőségek bővülő köre jelenti a pozitív hozadékot.

A turizmus dinamikusan fejlődő, alapvetően tömegek kiszolgálására berendezkedett iparág, amely esetében az állandó lakóhelytől különböző helyszíneken való időtöltés áll a középpontban. A szolgáltatások jellegénél fogva a turizmus olyan negatív hatásokat generálhat, amelyek hátrányosan

Fenntarthatóság a házban – zöld szálloda minősítési rendszerek összehasonlító elemzése Dr. Molnár Tamás egyetemi tanár 2011 óta a Pannon egyetem oktatója.

2001-ben doktorált Közgazdaságtudományok tudományágban, 2005-ben szerezte habilitált doktori címét Gazdálkodás- és Szervezéstudományok tudományterületen, majd 2018-ban kapott egyetemi professzori kinevezést.

Tudományterülete a regionális versenyképesség mérése, módszertani alkalmazásokkal. Közel 200 publikációja jelent meg, melyek között számos szakkönyv,- illetve tankönyv, valamint tudományos folyóiratban megjelent cikk található. A Pannon Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájának törzstagja.

érintik a természeti környezetet. A szállodák a turizmus legjelentősebb

szolgáltatói

közé

tartoznak,

szolgáltatatásaik jellege, a vendégelvárásoknak való megfelelési kényszer, illetve gazdasági megfontolások

miatt

működésük

nem

környezetbarátnak.

minden

A

esetben

szállodaipar

tekinthető

kapcsán

is

megfigyelhető trend a vendégek környezettudatosabbá válása, önmagában ez azonban nem feltétlenül ad elegendő motivációt ahhoz, hogy a szállásszolgáltatók környezetbarát

környezeti

fejlesztéseket

szempontból

a

eszközöljenek

lehető

és

legfenntarthatóbb

üzemelésre törekedjenek.

A

szállodák

környezeti

szempontból

fenntartható

működését motiválandó, az elmúlt évtizedekben több országos, illetve nemzetközi szintű minősítő rendszer jött létre. A kutatás célja a globális, az európai, a Visegrádi Ausztriában fenntartható szálloda”)

Együttműködés és

országaiban,

Németországban

szállodai minősítési

működésre rendszerek

egymással való összevetése.

illetve

alkalmazott,

fókuszáló elemzése

(„zöld és

Fenntarthatóság a házban – zöld szálloda minősítési rendszerek összehasonlító elemzése Dr. Fekete-Berzsenyi Hajnalka egyetemi adjunktus Okleveles közgazdász, a Pannon

Egyetem Gazdaságtudományi Karán a Számvitel és Controlling Intézeti Tanszék adjunktusa. PhD fokozatát 2012-ben szerezte meg, disszertációja a vállalati stratégia, a szervezeti felépítés és a vállalati kultúra hatásairól szól a vállalati teljesítményre. Fő kutatási területei a stratégiai controllinggal, a vállalati teljesítménnyel és annak értékelésével és befolyásoló tényezőivel kapcsolatosak, emellett települések versenyképességi tényezőivel is foglalkozott. A controlling mellett kiemelten foglalkozik a pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel területeivel.

A

különböző

minősítő

rendszerek

kapcsán

összevetésre kerülnek a legfontosabb rendszerszintű célkitűzések,

a

követelmények,

szállodákkal a

részvétel

szemben előnyei,

támasztott a

szállodák

szempontjából felmerülő költségek, illetve a földrajzi keretek.

Elemzésünkkel

az

alábbi

kérdésekre

kívánunk választ adni: • Milyen különbségek azonosíthatók a különböző szintű (globális, európai, országos) zöld szálloda minősítési rendszerek között?

•

Melyek

a

minősítési

rendszerek

kapcsán

meghatározható jó gyakorlatok?

• Milyen különbségek fedezhetők fel a Közép-Európai, illetve

a

Nyugat-Európai

országok

fenntartható

szállodai működésre fókuszáló minősítési rendszerei között?

A

kutatás

az

NKFIH-471-3/2021

támogatásával valósult meg.

számú

projekt

Szűcs Attila mesteroktató Tanító, földrajz, környezettan szakos tanár, szaktanácsadó, klímareferens, intézményvezető. Kutatási területe a fenntarthatóságra nevelés intézményi és intézményen kívüli formái, részt vesz az Oktatási Hivatal ökopedagógus szaktanácsadói hálózatának munkájában, a veszprémi Zöld Koordinátori pedagógusközösség vezetője.

A környezettudatosságra nevelés módszertana és színterei a magyar köznevelésben

A globális környezeti válságra adott válaszok, az alkalmazkodás képességének elsajátítása létérdekünk. A magyar köznevelés rendszerében jól követhető, hogyan jutottunk el a környezeti ismeretek tanításától a rendszerszintű, környezettudatos gondolkodásra törekvésig.

A kutatás az NKFIH-471-3/2021 számú projekt támogatásával valósult meg.

Tábori Ferenc egyetemi tanársegéd

2009-ben az ELTE Társadalomtudományi Karán szerzett politológus diplomát, 2017-ben az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Politikatudományi Doktori Iskolában abszolutóriumot szerzett. 2010 és 2014 között a Magyar Országgyűlés munkatársa volt. 2014 óta Hárskút Község polgármestere és a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja. 2018 óta a PEMFTK Társadalomtudományi Intézetet egyetemi tanársegédje.

Zöld és környezetvédő pártok Magyarországon Az éghajlatváltozás témaköre az elmúlt

évtizedekben a közbeszédben jelentős hangsúllyal volt jelen. A zöld és környezetvédő pártok által felvállalt ügyek között is kiemelt téma az éghajlatváltozás.

Előbbiek ellenére Magyarországon az általános országgyűlési választások során 1990 és 2010 között zöld és környezetvédő pártoknak esélye sem volt átlépni a parlamenti küszöböt. A Lehet Más a Politika 2010es parlamentbe kerülése pedig nem elsősorban a zöld és környezetvédő témáknak volt köszönhető, hanem az akkori permanens kormányválság következtében történt változásoknak az egyes parlamenti pártok társadalmi támogatottságában.

Az előadás arra kérdésre keresi a választ, hogy Magyarországon a zöld környezetvédő pártnak miért csak 2010-ben lett esélye átlépni a parlamenti küszöböt?

Dr. Teknős László tűzoltó százados, egyetemi adjunktus A Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Katasztrófavédelmi Intézetének adjunktusa, katasztrófavédelem tűzoltó századosa. 2010-ben végzett okleveles védelmi igazgatási menedzserként, 2015ben PhD-fokozatot szerzett katonai műszaki tudományok tudományágban.

2021-ben okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki diplomát kapott. Éghajlatváltozási, katasztrófavédelmi, fenntartható fejlődési témájú kutatásaival számos hazai projektben vett részt, több országos versenyen, szakmai pályázatokon nyert el különböző helyezéseket, díjakat.

NKE Katasztrófavédelmi Intézet kiváló oktatója volt a 2017/2018-as tanévben.

2020-ban „Az éghajlatváltozás és a rendkívüli időjárás hatásaiból adódó katasztrófavédelmi feladatok kockázatalapú megközelítése” című kismonográfiáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora Publikációs Nívódíjjal jutalmazta.

Az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárás hatásaiból adódó katasztrófavédelmi feladatok Az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási

események negatív hatásai elleni küzdelemben a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetnek feladatai jelentkeznek a kockázatok beazonosításában, a veszélyeztetettség felmérésében, besorolási rendszerének fejlesztésében, a biztonságérzet társadalmi szintű realizálásában, az ön- és társmentés kialakításában, a meteorológiai eseményeket tekintve a felszámolásukban aktívabb állampolgári közreműködés motiválásában, erősítésében, az önkéntes segítő tevékenység társadalmasításában, melyek végrehajtása mindig időszerű.

Ezek eredményei segíthetik a katasztrófavédelmi feladatok kockázatalapú megközelítését, a prognóziskészítés folyamatát, a megelőzési és védekezési eljárásrendek korszerűsítését, a döntéshozatalt, az eszközállomány

Az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárás hatásaiból adódó katasztrófavédelmi feladatok

fejlesztését, a katasztrófamenedzsment ciklusaiban keletkező feladatok hatékonyabb végrehajtását.

Az előadásában a szerző az éghajlatváltozás és a

biztonság kapcsolatának elemzésének figyelembe vételével, a rendkívüli időjárási jelenségek és a klimatikus

szélsőségek

szempontú mentén,

tipizálási azok

katasztrófavédelmi

modelljeinek

nemzetközi

és

megalkotása magyarországi

hatásait, az elméleti és gyakorlati kérdéseit, a

kockázatalapú megközelítéseit és a hazai tűzoltói vonulási

Dr. Teknős László tűzoltó százados, egyetemi adjunktus

statisztikák

figyelembevételével

a

szélsőséges meteorológiai anomáliákat vizsgálja. A szerző

az

előadásában

a

hazai

települések

katasztrófavédelmi besorolását elemzi, a jelenlegi veszélyeztetettséghez

igazodva

értékeli

azt

(aktuálisan a 2020. évi nemzeti kockázatértékelés figyelembevételével), illetve bemutatja a települések önvédelmi

képességeit,

az

azokat

lehetőségeket, módszereket, elveket.

támogató

Dr. Tóth Benedek egyetemi adjunktus Médiakutató. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen végezte, doktori fokozatát az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájának Film, - média és kultúraelméleti programjában szerezte 2013-ban. 2001 – 2021 között a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója, 2020-tól a Pannon Egyetem Társadalomtudományi Intézetének adjunktusa.

A társadalmi tudás előállításának, szerveződésének és közvetítésének témakörében egy monográfiája és számos szaktanulmánya jelent meg

Az éghajlatváltozás fogalmának társadalmi jelentősége és jelentései

Az előadás tézise szerint az éghajlatváltozás

természeti és társadalmi jelenségként egyaránt meghatározó témáját és kihívását jelenti a kortárs globális tudományos, gazdasági, politikai és kulturális életnek egyaránt. Előadásomban a kérdéskörnek egy olyan megközelítését szeretném bemutatni, mely nem elsősorban az éghajlatváltozás konkrét társadalmi hatásaira fókuszál, hanem azt próbálja modellezni, hogy miként tematizálódik a jelenség a társadalmi kommunikáció hálózataiban. Feltevésem szerint ugyanis a társadalmi tudást tematizáló diskurzív csomópontként a konkrét témánál (mint természeti jelenség) jóval tágabb jelentésrendszerek meghatározásában is részt vesz az éghajlatváltozás fogalma.

Az éghajlatváltozás fogalmának társadalmi jelentősége és jelentései

Az előadás mindezek mellett kitér az ’ágencia’ és az ’antropocén’ fogalmai által jelzett problémákra is, melyek

az

társadalmi

éghajlatváltozás jelenség

mint

természeti

értelmezésén

és

keresztül

természet és társadalom általában vett viszonyának újfajta

tematizálására

mutatnak

rá

a

társadalmi

tudás rendszerén belül.

Dr. Tóth Benedek egyetemi adjunktus

A

kutatás

az

NKFIH-471-3/2021

támogatásával valósult meg.

számú

projekt

How Media Shape People's Thoughts and Attitudes about Climate Change

Le Hoang Trung egyetemi hallgató PE MFTK Társadalomtudományi Intézet Kommunikáció- és médiatudomány BA nemzetközi program

We live in a digital world where everything can be easily posted through various means such as Facebook, Instagram, YouTube, or other platforms (e-news, channels, advertisements, and magazines).

These are representative of the media, an essential part of our daily life. They have become mainstream in recent years. People spend most of their time digesting information and criticism from the perspective of communicators or the hosts of various concepts who, by supporting these habits, trigger arguments among people. These days, when we face the consequences of climate change, which is known as the “pandemic of humanity”, with the support of the media, they have a huge impact on people’s mindsets about climate change, leading to demonstrations, dividing the world into 2 parts: those with an Optimistic and a Pessimistic view of climate change.

How Media Defines People's Thoughts and Attitudes About Climate Change

The Pessimistic and the Optimistic groups came into existence when people saw what the media showed them about climate change. These people have their

own perspectives with quality viewpoints about the effects of global warming as well as the way to manage

the

problem

and

a

solution

to

this

international issue. On the one hand, the Optimistic people take this as an absolute impact of human

Le Hoang Trung egyetemi hallgató

evolution, therefore, they try to examine several

options

to

solve

it.

On

the

other

hand,

the

PE MFTK

Pessimistic see this as a true ending of humanity,

Társadalomtudományi Intézet

where people are destroying the world, the earth is

Kommunikáció- és

taking a revenge on them, and people can only

médiatudomány BA nemzetközi program

stand aside, watching it.

The Importance of Cultural Re-enlightenment for Solving the Climate Change Crisis

The aim of this presentation is to suggest that we

Yalcin Ahmet egyetemi hallgató PE MFTK Társadalomtudományi Intézet Kommunikáció- és médiatudomány BA nemzetközi program

need a cultural re-enlightenment in order to solve the global warming crisis. I compared the technological methods of solving this crisis with cultural methods.

Present data show that we have very little and limited time if we want to solve this crisis with a minimal level of damage. My presentation suggests that technological improvements will save us time for sure, however, for a permanent solution, we need cultural awareness in the whole wide world. We have to be able to reach the less wealthy and less educated part of society and the best way to do this is to raise awareness of the climate change through their respected values, everyday practices and other methods that can reach the majority of this segment of the population.

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS TÁRSADALOM ABSZTRAKT-KÖTET

2021. november 5.

Veszprém Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

https://ti.mftk.uni-pannon.hu/ Pannon Egyetem MFTK Társadalomtudományi Intézet 8200 Veszprém, Wartha Vince u.

1. N épület 2. emelet

etika@almos.uni-pannon.hu

Társadalomtudományi intézet

A konferencia az NKFIH-4713/2021 számú projekt támogatásával valósult meg.

A kötetet szerkesztette: Dr. Herzog Csilla Dr. Tóth Benedek Horváth Virág