Issuu on Google+


Egy kis történelem: A magyar történelmet tanulva, jórészt megismerhettük, a „Fényességes Padisah” birodalmának, hódításainak történetét is. Van-e ki nem olvasta legalább kétszer az „Egri csillagok”-at? A nálunk eltöltött 150 év, kitörölhetetlen nyomott hagyott építészetünkben, nyelvünkben, kultúránkban egyaránt. Az köztudott, hogy a törökök szeretik a magyarokat, ha megtudják, hogy magyar vagy, azonnal szívélyesebbek, készségesebbek. Érdekes módon a rokonszenvüknek semmi köze a középkori csatározásainkhoz, egy török barátom mesélte, hogy ők a magyarokat testvéreiknek tekintik. Szerintük, közös őshazából származunk, csak a nagy népvándorlás során, mi a keresztény Európához csatlakoztunk. Úgy gondolják, mi vagyunk a „keresztény törökök”.

A Nándorfehérvár-i csata

A Zsitvatorok-i béke


Az újkori török történelem kimagasló alakja, Musztafa Kemal Atatürk, a török függetlenségi háború hőse, a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke. 1934-ben a Török Nemzeti Országgyűlés adományozta neki az Atatürk nevet, melynek jelentése: a törökök atyja. Ma is nagy tiszteletnek örvend, szobrai minden nagyobb városban megtalálhatóak. Képe ott függ a legtöbb középületben, de gyakori a családi otthonokban is. Arcképe díszíti az összes pénzérmét és bankjegyet. Nevéhez fűződik a többnejűség megtiltása, a nők szavazati jogának biztosítása, a latin abc-re való áttérés stb.

A háremről néhány szó: Ma már ez is történelem, a török szó jelentése "tiltott hely". A hárem a nők részére fenntartott hely volt, ahova a férjen kívül más személynek tilos volt a bejutás. Háremet általában a gazdagok tartottak fent. A moszlim férfinak maximum négy felesége lehetett, de a háremhölgyek számát nem korlátozták. „Egy ház négy feleséggel olyan, mint egy viharba került hajó" - tartja a török közmondás. Az eredeti szó, az arab harím, az iszlám kultúrában mindenféle pikáns tartalom nélkül a nők elkülönített lakosztályát jelölte A legnagyobb - és a többitől eltérő módon működő - hárem a szultáné volt. A szultáni palota, a Topkapi szeráj, egy elkülönített részén működött a hárem. A több száz évig szigorúan elzárt hárem kapuja ma mindenki számára nyitva áll, sajnos háremhölgyek nélkül.


Isztambul: A történelemben sok neve volt a városnak. Volt Bizánc, majd Constantin császár idején Konstantinápoly, és végül Isztambul. A város körbeveszi az Aranyszarv-öblöt, amely az ország egyik legjobb természetes kikötője. Noha Európához csak kis része tartozik, mert a legnagyobb része Ázsiáé, mégis az európai városok közé sorolják. A Boszporusz partján elterülő városnak nemcsak a fekvése, hanem a római, bizánci és az oszmán korból származó megannyi építészeti emléke, művészi alkotásai is segítettek abban, hogy turisztikai központtá váljon. Éghajlata mérsékelt, mediterrán, amelyre a hosszú meleg és párás nyár és hűvös esős/havas tél a jellemző. A város méreteire, következtethetünk abból a tényből is, hogy több lakosa van, mint Magyarországnak. A Márvány tenger eszméletlenül koszos.

Isztambul óváros


Az Aranyszarv-öböl, két folyó, összefolyásánál, csakugyan szarv alakú. A Galata híd mindig is szimbolikus kapocsként szolgált a régi, városrész és a külföldi diplomatákkal és kereskedőkkel zsúfolt, jobbára keresztény lakosságú modern negyedek között. Ebből a szempontból a híd kultúrákat is kötött össze.

Az Aranyszarv öböl a Galata híddal


Az Aya Sophia az egyik legrégebbi keresztény templom. Még az első változatát Constantin császár parancsára építették. Amikor a mohamedánok elfoglalták Isztambult, a templomot mecsetté alakították át.

Az Aya Sophia kupolája Nézzünk meg egy videót a városról: http://www.youtube.com/watch?v=fLWXkUMpmFs


A Kék mecset, az Aya Sophia-val szemben látható. A mecsetnek hat minaretje van. Ennyi korábban csak a mekkai szent helynek volt, de oda építettek egy hetedik minaretet is, a szent hely fölényét jelképezendő. A mecsetbe, csak cipő nélkül lehet bemenni, az előtérben van cipőmegőrző, de ha biztos akarsz lenni abban, hogy a további városnéző sétát ne zokniban kelljen megtenned, tedd a cipődet, egy műanyag szatyorba, és vidd magaddal.

Az isztambuli közlekedés, egy külön csoda. A kijelölt sávok senki sem érdekelnek, annyi sáv van amennyit az autósok, kierőszakolnak maguknak. Csak az menjen saját kocsival Isztambulba, akinek kitűnőek a reflexei, és nem lesz ideges egy kis karcolástól. Mindig, mindenért, és mindenki dudál. Szerintem a török autós műszaki vizsga abból áll, hogy megnézik, hogy a duda működik-e.


Topkapi Palota: A palota együttes régen az oszmán uralkodók székhelye volt, ma, múzeum. A palotából kilátás nyílik a Márvány tengerre, és a Boszporuszra is.

A Boszporusz híd: A Boszporusz szoros választja el Európát, Ázsiától. A két földrészt összekötő híd, az egységet is szimbolizálja.


A Grand Bazár: A fedett, Grand bazár-t nem lehet kihagyni. Több mint 4000 üzletében rengeteg áruféleség található. A legnagyobb választék arany ékszerekből és ruhafélékből van. Ha feltűnik egy jámbor turista, már messziről kiabálnak: „vigéc”,” verarju”, ami annyit tesz, hogy „we geht es Ihnen”és „where are you from”. A német és az angol mellett egyre gyakrabban hallani orosz szavakat is. Ha megtudják, hogy magyar vagy, rögtön extra ajánlatot kapsz. Persze ez sem működik egyformán. Egy üzletben akartam venni két pár cipőt, nagyon előzékenyek voltak, a feleségem hoztak teát. Miután felpróbáltam a cipőket, megkérdeztem az árat, majd ajánlottam kb. 50%-kal kevesebbet. A főnök felkapta a cipőket, és úgy odaba*ta a sarokba, hogy csakúgy porzott. Mondtam is a nejemnek, hogy teázzon talán máshol, mert itt alacsonyan repkednek a cipők. Egyébként egy másik üzletben, az általam ajánlott árért sikerült megvenni a cipőket, bár ott már nem mertünk teát kérni.

A bazári forgatag

Ősi foglalkozás


Pamukkale: Szó szerinti fordításban „gyapotvárat” jelent. A hófehér mészkőmedencéket a földfelszín alól feltörő, ásványokban gazdag, körülbelül 35 °C forrásvíz hozta létre. „Kistesója” Egerszalókon látható. Csodálatos látvány, és még csodálatosabb érzés fürödni, a kellemesen meleg tiszta vízben. A lemenő nap sugarai ezer színben tükröződnek. Az egész környék a világörökség része, de nem igazán vigyáznak rá. Túl sok szállodát építettek köréje, mind ezt a forrásvizet használja, és szennyezi.

A „gyapotvár”


A Török Riviéra: A török riviéra legnagyobb városa és a vidék központja Antalya. A Tórusz hegység fenyvesekkel borított lejtői alatt sziklás partok övezik a kristálytiszta, ragyogó kékségű tengert. A part részben homokos, másutt köves. A római idők óta virágzó központ, melynek legszebb bizonyítéka a ma is álló Hadrianus kapu. Antalya ideális hely a kikapcsolódásra, a kikötő felett kávézgatva gyönyörködhetünk a festői kilátásban.

Antalya A partvidéken több ókori város emlékei megtalálhatóak, a legszebb talán Side, de feltétlenül meg kell nézni Aszpendosz amfiteátrumát. Itt található Myra városa is, ahol megcsodálhatjuk Szent Miklós püspök bazilikáját. Innen származik a Mikulás történet, a lappföldi mikulás csak kitaláció.

Side


Aszpendosz A tömegközlekedés legkedveltebb fajtája a „dolmus”. Ez egy kisebb mikrobusz, amely szinte mindenhol megáll, ahol kéred, általában fix ára van, a helyi utasok készséggel segítenek előreadni a pénzt a sofőrnek, és ő ugyanígy küldi a visszajárót.


Parti sétány

Antalya-i látkép


Egyéb érdekességek: A török fürdő: A hagyományos török fürdőbe lépve akár az Ezeregyéjszaka világába is érezhetjük magunkat, hiszen többnyire gyönyörű környezetben, apró csillagokkal díszített kupola alatt merülhetünk el a” hamam” párás forróságába. Sejtelmes félhomály, lágy vízcsobogás, fülledtség, rózsa és illóolajok, lazító masszázs Egy törökfürdő három részből áll (nők, férfiak külön). Az első rész a pihenő terület. Itt teát iszogatnak, beszélgetnek az emberek. Beljebb van az úgynevezett cooling rész, majd tovább haladva befelé van a hot rész. Ez a meleg terület igen magas páratartalmú, kb. 40 C hőmérsékletű márvánnyal borított terület. Egy igazi nagy szauna, ami alulról van fűtve. A közepén van egy nagy, kiemelt felület, amin az emberek heverésznek, beszélgetnek. Itt kb. 20 percet töltenek el az emberek, majd jön a masszőr (vagy inkább inkvizítor), aki egy jó fél órás masszázsban részesíti a kedves vendéget.

Régen szívesebben jártak fürdőbe a férfiak. Vajon miért???


Gasztronómia: Mivel Törökország lakosságának kétharmada mohamedán, ez meghatározza étkezési szokásaikat. Vallásuk miatt nem esznek sertéshúst, ellenben rengeteg halat, kagylót, stb. fogyasztanak. Előételként pástétomokat és tengeri herkentyűket, kolbászkákat, kaviárt kedvelik. Leggyakoribb húsféle a bárány, ürü, kecske, vad és tyúkhús. Jellegzetes a darált birkahúsból burgonyával, paradicsommal, joghurttal készített muszaka, a birkahúsból készített rizottószerű fűszeres, rizses étel a piláf. Ételeiket erősen fűszerezik. Ramadan idején csak napnyugta után esznek, de akkor töménytelen mennyiséget. Egyszer részt vettem egy ilyen vacsorán, ami nyolc fogásból állt. Édességeik számunkra túl édesek, fontos exportcikkük a mazsola. Legismertebb pálinkaféléjük az édeskés, ánizsos Raki. A török nép szeret komótosan étkezni. A kávéivás valóságos szertartás náluk, a kávéval együtt a csészébe egy kis zacc is kerül, mert a török kávé így az igazi. Kedvenc csemegéjük a „Turkish delight”, ez egy gumiszerű cukrozott édesség, csak akkor kóstold meg, ha nincs tömés a fogaidban, vagy el akarod távolítani azokat,

Török kávé


Vegyes: Sok történelmi görög város Törökországban van. Nem szeretik a görögöket, legszívesebben a görögdinnyét is törökdinnyének hívnák.

Ephesosi görög romok Kusadasi mellett

A legegyszerűbb köszönés a „merhaba”. Ezt mindenkinek, minden napszakban mondhatod. Ha elmész egy autóbusz kirándulásra a Taurusz hegységen keresztül, ajánlatos előtte végrendelkezni. A több száz méteres szakadékokkal övezett, keskeny hegyi utakon úgy száguldoznak a buszokkal, mint az őrültek, és még élvezik is, látva a halálra rémült arcokat. A legtöbb turista Oroszországból jön. Tipikus, hogy a család nyaral, gyerekekkel, nagymamával, a férfi, meg otthon hajtja a profitot. Egy török férfi az utcán sétálgatva meglátja a szomszédot, aki a szőnyeget rázza az ablakban, és felszól neki: - Mi van Ali? Nem indul? A vallásos moszlimok ruhában fürödnek a tengerben, a lányokon még kendő is van.


Jaj úgy élvezem én a strandot Törökörszágot nem csak a múltunkat ezer szálon összekötő emlékek miatt érdemes meglátogatni. Egyedülálló természeti adottságai, egyetemes történelmi emlékei, a szívélyes vendégfogadás olyan vonzerőt jelent, aminek nem szabad ellenállni. Remélem sikerült kedvet csinálnom, egy törökországi látogatáshoz.


Törökország