Page 1

Kecskemét Petőfi Sándor „hírös városnak”, Vámbéry Ármin „napkeleti városnak”, Jókai „a puszták metropoliszának”, Móricz Zsigmond „a magyar nép munkás élete mintaterületének” nevezte Kecskemétet. Weöres Sándor is elcsodálkozott a monumentális táj, a kecskeméti piac látványán: „Mi mindent látni Kecskeméten, melyet a világ nem terem! Ázsiát-Amerikát járunk És mind itt van egy helyen.” Egy kis történelem: A népvándorlás alatt számos nép megfordult itt, mivel a település fontos kereskedelmi út mellett feküdt. 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. A török hódoltság időszakában állandó harcok jellemzik a környéket. Kecskemét több tekintetben is védettséget élvezett, egyrészt a természeti adottságai miatt volt jó helyzetben, emellett kivételezett jogi helyzetet is vásárolt magának azzal, hogy a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte. A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba, 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A város címere egy hatszögletű vörös színű pajzs, melyben, a zöld hármas halom középső részén egy fehér kecskebak tekint a jövőbe. Ez látható a középületeken. Az ünnepi változaton, a pajzs fölött a magyar Szent Korona látható, alul pedig a város jelmondata olvasható: „Sem magasság, sem mélység nem rettent”


A város nevének eredetéről több változatot is fellelhetünk. Egyesek szerint nincs megfejtése, míg a többség a „kecske” szót tekinti alapnak, a „mét”, pedig járást jelent. (bolgárul a „koziczkameta” szó jelentése: kecskejárás) Emellett szól az a tény is, hogy Szent Miklós a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. A várost a kecskeméti barackpálinka, a színes kerámiával díszített szecessziós épületek és a "Kodály- módszer" teszik messze földön ismertté. A tágas, sétányokkal tagolt, impozáns Kossuth téren nevezetes épületek sora fogad. A történelmi főtér sajátossága, hogy az országban egyedülálló módon szinte az összes felekezet temploma megtalálható itt.

A Nagytemplom: A főtéren magasodik a város talán legismertebb épülete, a Nagytemplom vagy Öregtemplom. Az "öreg" jelző az alföldi szóhasználatban azt jelenti, hogy "nagy", "hatalmas". Az épület az Alföld legmagasabb építménye, templom tornya 75 méter magas, harangja valamikor egészen Bugacig elhallatszott, és a határban dolgozók számára az ebéd idejét jelezte.


A Szent Miklós-templom: Más néven a Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete. A város legöregebb temploma, 600 éve épült az eredetileg gótikus stílusban, de gazdag barokk belsővel.


Szentháromság templom: A templomot a városba letelepedett görög és szerb kereskedők építették. Helyén a török uralom alatt dzsámi működött, annak tégláiból épült a mai templom elődje. A jelenlegi klasszicista stílusú templom Fischer Boldizsár tervei szerint készült el a XIX. században. Görögkeleti szokás szerint a templomban nincsenek ülőhelyek, csupán néhány támaszkodószéket találhatunk, az idősek, betegek részére.


Mellette találjuk a Görög Egyházművészeti Múzeumot, ahol értékes ikonok, kelyhek, papi öltözékek, könyvek, evangéliumok és egyéb kegytárgyak vannak kiállítva.


A piarista templom: A Piarista templom alapkövét 1729-ben helyezték el, tornya csak 1765-ben készült el. A templom, és rendház a magyar barokk jellegzetességei közé tartozik.


A Református templom: A református templom alapjait a XV. században rakták le. A Kossuth szobor mögött látható templom építéséhez külön történet tartozik. A városmag az 1678-as évben történt tűzvész ideje alatt szinte teljesen elpusztult, szerettek volna a leégett református fatemplom helyett egy kőtemplomot építeni, de a „Fényes Porta” a török hódoltság területén nem engedélyezte kőtemplomok építését.


A kecskemétiek küldöttséget menesztettek Konstantinápolyba, és végül, a kecskeméti gyülekezetnek sikerült a török hatóságokkal megegyeznie, némi aranypénzzel ösztönözve őket. Lehet, hogy a korrupció is török átok, vagy politikusaink csak hagyománytiszteletből fogadják el (esetleg követelik) az adózatlan baksist. A Zsinagóga: 1801-ben megalakult a hitközség, 1814-ben egy lakóházban zsinagógát rendeztek be. A mai, mórromantikus stílusú zsinagóga Zitterbarth János tervei szerint épült. A nagyméretű hagymakupolás templom a kecskeméti városkép egyik jellegzetessége. Építését 1864-ben kezdték meg és 1871-ben avatták fel. Ez a zsinagóga a hazai romantika egyik legszebb példája. Az épület belsejét átalakították, zsinagógában kapott helyet a Tudomány és Technika Háza.

A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet: Kecskemét központjában, a Két-templom közben, az egykori ferences kolostor épületében működik és a Kodály emlékmúzeum. A világ minden részéből érkeznek hallgatók a Kodály Intézet kurzusaira, nyári tanfolyamaira, hogy Kodály Zoltán zenepedagógiai oktatási rendszerét szülővárosában tanulmányozzák.


A Cifrapalota: Cifrapalotának nevezik a magyar népmesék világát idéző, Márkus Géza tervei alapján, a századelőn emelt épületet. Eredetileg városi bérháznak épült 1902-ben, földszintjén üzletekkel, emeletén a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségeivel. Színes majolika díszei népművészeti értékek. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay gyár készítette.


A Városháza: A korábbi városháza egy klasszicista stílusú, a 18. század közepe felé már rozoga épület, a város szégyene volt. Az új, szecessziós stílusú városháza 1892-1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A homlokzatot a Zsolnay-gyárban készült majolikával díszítették. A homlokzat közepén lévő harangjáték napközben minden egész órakor többek között Kodály Zoltán Háry-szvitjét játssza el, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt.


Katona József Színház: A Városházával egy időben, a Millennium alkalmára épült, 1896-ban avatták fel. Hajdan, 1833tól a Korona Vendéglő (a mai Malom Bevásárló-központ helyén) udvara volt az állandó színjátszóhely. Itt játszott 1843-ban vándor-színészként Petőfi Sándor is. Katona József a mai Katona József utca 5. számú ház helyén állott házban született 1791.-ben. A házban emlékmúzeum működik, a falán emléktábla hirdeti, hogy „itt született a Bánk bán költője”.


A Szélmalom csárda: Magyarország egyetlen szélmalomcsárdája (170 éves eredeti szerkezetével) Kecskemét déli kapujában található. Sajnos a korábban büszkén magasló építményt bekebelezte az ipari zóna, körülötte mindenhol autókereskedések, szervizek és logisztikai épületek állnak.


Zwack Pálinka Manufaktúra: Ami a skótok számára a whisky, a franciák számára a konyak, az Kecskemétnek a világ számos táján ismert és méltán kedvelt Kecskeméti barackpálinka. E vidéken nagy hagyománya van a barackpálinka főzésnek, írásos emlékek már a XVIII-XIX századfordulótól említik, de a kecskeméti fütyülős barackpálinka, melyet először a Zwack család készített. Jellegzetes hosszú nyakú üvegéről kapta nevét és az 1930-as évek közepén vált világszerte ismertté.


A brit trónörökös, Edward walesi herceg, 1936-os magyarországi látogatása alkalmával megkóstolta és megszerette, majd egész életében kedvelte a kecskeméti barackpálinkát. “Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum.” - mondta a hagyomány szerint. Mind a mai napig minden alkalommal, amikor a brit uralkodó család valamely tagja Magyarországra látogat, látogatása emlékeként egy hatalmas üveg barackpálinkát kap.

Egyéb érdekességek: A város új nevezetessége a közelmúltban idetelepült korszerű autógyár, a Mercédesz-Benz, ahol mintegy 3000 fő jutott álláshoz.


Végül még egy érdekesség: A Beszélő köntös: E csodás ruhadarab történetét a város jegyzőkönyvében rögzítették 1668-ban, az esemény után 72 évvel. 1596-ban az Eger ellen induló III. Mohamed maga elé hívatta Kecskemét vezetőit. Az elöljárók hihetetlenül bőkezű ajándékot vittek, s a szultántól egy csauszt (török hivatalnok) kértek, aki a portyázó csapatoktól megvédelmezheti a várost. Csauszt nem kaptak, de egy köntöst igen. Azzal az útmutatással, hogy ha török háborgatná a várost, mutassák meg a kaftánt. A portyázó török csapatok érkezésekor a szultán tanácsa szerint a bíró magára vette a köntöst. Amikor a katonák közelebb értek, leugráltak lovaikról, és letérdelve megcsókolgatták a köntös szegélyét. A város elöljárója parancsait követték: maradhattak vagy menniük kellett tovább. Hogy a köntös sorsa mi lett, arról nincs hiteles feljegyzés, de Mikszáth Kálmán regényt kerekített a történet köré. Nézzünk meg egy videót a városról: https://www.youtube.com/watch?v=NGmvGc84eco És még egyet a Zwack Manufaktúráról: https://www.youtube.com/watch?v=gcbOsX2B5_g

2014 április

Készítette: Vincze Péter


Kecskemét  

Tavaszi séta Kecskeméten

Advertisement
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you