Hollókő Palócföld talán legszebb települése Hollókő, mely méltán része a világörökségnek. A védelem nem csupán műemléki jellegű, hanem a környezet harmóniájára, a "nadrágszíj" parcellás szőlőhegyre is vonatkozik. Az Ófalu egy élő skanzen, megőrizve a hagyományos palóc építészet értékeit, népi motívumait, eredeti varázsát. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá, hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. Az 58 védett épületet magába foglaló falurezervátum hűen őrzi a XVII. századi népi építészet stílusjegyeit. A Cserhát lankáinak védelmében meghúzódó falucska átélte a történelem viharait, bár a török idők hatása nem múlt el nyomtalanul. A falu története a tatárjárás utáni időkre nyúlik vissza, ekkor épült fel a vár, melyhez kapcsolódik egy legenda is. A terület földesura, bizonyos Kacsics András elrabolta és bezárta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát. A szépasszony dajkája azonban boszorkány volt, és szövetkezett az ördöggel, asszonyának kiszabadítására. Így történt, hogy az ördög parancsára az ördög-fik holló képében elhordták a vár épületköveit, és mai helyén, a hatalmas sziklán felépült Hollókő vára. Egy hasonló monda szerint egy gőgös nemes úr kezdte el építeni a várat a hegytetőn. Még nem volt vele készen, amikor asszonyt rabolt magának és felvitte a félkész várába. Azonban az asszonynak volt két idomított hollója és ezek éjszakánként elhordták a köveket, amiket a kőművesek nappal felraktak. A vár csak akkor épült fel, amikor a rabságban tartott asszony visszakapta szabadságát.
A sziklán ülő ércmadár a faluba vezető út leágazásánál fogadja a látogatókat.