Issuu on Google+


Helsinki Már a megérkezés is kalandos volt, de ehhez kell egy kis kitérő magyarázat. Aki repült már hosszabb távon, tapasztalhatta, hogy a fedélzeti monitorokon figyelemmel lehet kísérni, a gép pillanatnyi helyzetét, és a repülési paramétereket, de a fel és leszállás idején a személyzet kikapcsolja őket. Most a Finnair járaton láttam először, hogy a fel és leszállás idejére, a gép orrán lévő kamera képét adták be, tehát azt láttuk, amit a pilóták. Tulajdonképpen ez nagyon látványos.

A probléma a Helsinki-i leszállásnál volt, mivel hatalmas felhőréteg volt a város felett, és láttam, amit a pilóta látott, azaz a nagy semmit, a gomolygó ködöt, amiből néha felvillant egy elmosódó földi kép, közben a gép rázkódott, mintha göröngyös úton menne. A környező üléseken már többen kezelésbe vették a légi zacskót. Már, több mint 200 ezer km.-t repültem, de a Hong-Kong melletti tájfun okozta, több száz méteres zuhanást kivéve, még soha nem féltem, de most igen. Már szinte a földön voltunk, amikor a ködön átsejlettek a repülőtér fényei. A finn főváros: Helsinki, a Finn-öböl partján fekvő város, az európai kontinens legészakabbra fekvő fővárosa, a helyiek nyelvén Helsingin. Lakossága alig éri el a hatszázezret. A „Balti tenger leányának” is becézik a várost. A város történelme nem túl régi múltra tekinthet vissza, I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális Hansa város, Tallinn ellensúlyozására.


A városalapítás nem volt túl sikeres, a kis városkát sokáig szegénység, betegségek és harcok sújtották. 1643-ban a város a jelenlegi helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak. Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált a környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost. 1748-ban a kezdték el építeni a svédek a Helsinki előtti tengerrészen a Suomenlinna, "az észak Gibraltára" erődszigetet, mely nagyban javított a város biztonságán. Később Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget. I. Sándor orosz cár 1812-ben Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául, a svéd befolyás csökkentése érdekében. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá Szentpétervár mintájára. Már gyermekkoromban kedvenc városommá vált, hiszen itt nyerték sportolóink a legtöbb, szám szerint 16, olimpiai aranyérmet 1952-ben, de itt élt a finn csodafutó, Paavo Nurmi is, akinek még életében szobrot emeltek, és operát is írtak a tiszteletére.


Az útikönyv szerint a főpályaudvarról indulva, Helsinki nevezetességei egy óra alatt megtekinthetőek. Nos, mi vagy nagyon lassan mentünk, vagy túl sokat bámészkodtunk, mert nekünk több időnk volt, mégis maradt bennünk némi hiányérzet. Élményeinket, az időjárás kétségkívül befolyásolta, hiszen az első városnézésünknél erős szél volt, permetező, hideg esővel, a másik alkalommal, meg -10 fok hideg lassított le bennünket.

Helsinki délután 4 óra körül


A főpályaudvar környéke


A lakosság döntő többsége az evangélikus egyházhoz tartozik. Helsinki egyik legszebb épülete, a Székesegyház, melynek lépcsőjéről gyönyörű kilátás nyílik a városra. A belső kialakítás, a vallásra jellemzően, meglehetősen puritán.


A kikötőkben található, a jellegzetes, vörös téglás vásárcsarnok, melyben finom tengeri herkentyűket, és más különlegességeket kínálnak eladásra, és helyi fogyasztásra.


A város másik ékessége, az orosz fennhatóság idejéből ott maradt, Uszpenszkij Katedrális, mely ÉszakEurópa legnagyobb ortodox temploma. Bizánci-szláv design jellemzi, az orosz hatást mutatják a székesegyház szobrai és ikonjai, valamint az arany hagymakupola is. Építéséhez Sándor cár és a Szent Szinódus is hozzájárult. 1868-ban szentelték fel.


A Sibelius emlékmű: Az egyik legérdekesebb emlékmű Finnországban. A finn zeneszerző Jean Sibeliusnak (1865-1957) állít emléket. Halála után egy többlépcsős pályázatot írtak ki, minden szakasza hatalmas társadalmi vitát váltott ki a figurális és az absztrakt ábrázolás hívei között. Az emlékmű hegesztett üres acélcsövek hullámzó halmaza, mint egy a Sibelius-i zene lényegét kifejezendő.


Az Elnöki palota: (finnül Presidentinlinna) egyike a több hivatalos elnöki rezidenciának. A tengerre néző épület a Piactérnél található, vonásai letisztultak, szépek. Nagy vaskerítése már messziről feltűnik. Az elnöki palotának rengeteg híres látogatója volt már (pl. XVI. Gustaf svéd király, V. Olav Norvégiából, II. Erzsébet az Egyesült Királyságból, nem beszélve az USA elnökeiről, pl. Ronald Reaganről, vagy akár II. János Pál pápáról).


Lent a Helsinkiben levő Finlandia palota és környezet látható ahol 1975.augusztus 1-én aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet alapokmányát.


A repülőtéren:


Az esti Helsinki felĂźlnĂŠzetben:

Helsinki 2009


Helsinki