Dunaföldvári Csonka torony Földvár neve először 1199-ben bukkan fel „Monasterium de Felduar" alakban, ahol Vak Béla király Szent Péter tiszteletére alapított apátságot. A vár első név szerinti említését az 1543-as hadjárat történetét leíró török krónikás Szinán Csausz munkájából ismerjük. Török (Csonka)-torony: Az Öregtorony, Csonka-torony, vagy Töröktorony néven ismert négyszögletes alaprajzú várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn. A részben kőből, részben téglából épült torony tetőkialakítása gúla alakú. Az erős palánk és a szép torony azonban az építést követően még negyed századot sem ért meg épségben. 1686 őszén a Buda felmentésére későn érkező török nagyvezér csapatai visszavonultukban minden elhagyott települést leromboltak, minden kiürített várat felgyújtottak. A Rákóczi-szabadságharc alatt többször cserélt gazdát, egyszer a császáriaké, másszor a kurucoké volt. A békeévek beköszöntével külső védőműveit lebontották, de a vaskos öregtornyot uradalmi börtönként, majd magtárként hasznosították. 1858-ban Dunaföldváron hatalmas tűzvész pusztított, a torony teteje és belső faszerkezete is teljesen leégett. Utána „csonkán” építették újjá.
Kiváló megfigyelőpont volt a dunai hajóforgalom ellenőrzésére. A középkorban a mai híd közelében gázló volt.